FőoldalKarriercentrumKérdések-válaszok
 
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 

(04.07.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítségét szeretném kérni az alábbi ügyben:
van egy dolgozónk, aki zeneiskolai intézményegység vezetőként elvégezte a jogi egyetemet. Most azt szeretné, hogy soroljuk át. Azonban ezt a végzettségét ő nem fogja az iskolában hasznosítani. Ő a Kjt. 66. §-ra hivatkozik. Az iskola igazgatója azonban nem szeretné átsorolni. Kérdésem, hogy melyikőjüknek van igaza? Ha nem soroljuk át, akkor a dolgozó egy esetleges munkaügyi pert megnyerhet-e?

Köszönettel: Szabóné Katalin
A tárgyban forgó vezető állású közalkalmazott besorolásához Kjt 66. § (4) bekezdését és a Kjt. végrehajtási rendeletének 14/A. § (2) bekezdés a) pontját is figyelembe kell venni. Ez alapján figyelembe vehető a jogi végzettség és a hasznosítás mértékétől függetlenül az illetménynövekedés.

Vonatkozó törvényi szakaszokat bemásoltam.

Szabó Miklósné

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
66. §(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.257

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye259

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)

(10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(11) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 14/A. § (1)A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

(2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust

a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,

b) az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári,

c) kollégiumi nevelésben, napközis és tanulószobai foglalkozásban, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a b) pontban felsorolt vagy másik tanári,

d) a szakképzésben, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett,

e) a fogyatékos gyermek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, ha a gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori végzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári,

f) az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói,

g) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképzettség mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói (nemzetiségi szakkollégiumi), tanári, nyelvtanári,

h) az iskolapszichológusi feladatok ellátásához a pszichológus szakképzettség mellett tanítói, tanári,

i) a gyógytestnevelési feladatok ellátásához a testnevelőtanári szakképzettség mellett gyógytestnevelő

szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.

(5) Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

(27.05.2013)  Az lenne a kérdésem hogy a volt munkáltatómnál lejárt a határozott munkaszerződésem és nem foglalkoztatott tovább,de igénybe vette utánam a rehabilitációs igazolást,az lenne a kérdésem hogy mivel már nem dolgozom ott, akkor ez hogyan derül ki hogy ő már nem veszi igénybe utánam a kedvezményt ?
mert hallottam olyat is,hogy valaki rokkant,de már nem foglalkoztatják és a kedvezményeket a rehabilitációs foglalkoztató ugyan úgy igénybe veszi.
Hogyan lehet ezt kideríteni?
Köszönöm.
Rutin ellenőrzés vagy bejelentés alapján elrendelt ellenőrzés címén indulhat a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján. A törvény hatálya kiterjed többek között a foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek ellenőrzésére. Ellenőrzésre a munkaügyi felügyelő jogosult, aki bírságot szabhat ki, amelynek mértéke 30e forinttól 15 millió forintig terjedhet alapesetben.

Szabó Miklósné

(12.05.2013)  Üdvözlöm.
Én 20 éves vagyok és pálya kezdő ként kapom a szociális segélyt.
nekem olyan problémám lenne hogy én 2013.01. től rendszeresen kapom a szociális segélyt és lenne egy lehetőségem hogy egy vállalkozó ki vesz dolgozni.6 hónpra de azt mondta hogy 5 és fél hónapnál mondjak fel én, és azt szeretném kérdezni hogy akkor én a felmondás után egyből vissza kapom majd a szociális segélyt vagy nem?????? Mert nekem azt mondta ez az illető hogy egyből vissza kapom.
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról:

Vállalkozó ismerősének az alábbiak szerint van igaza.

A 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról című törvény értelmében
képzési támogatásban részesülhet 25 éves koráig.

Képzések elősegítése


14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.



(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. § 81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné




(27.02.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megyei Intézményfenntartó Központnál dolgozom, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőként.
Az oktatás átalakítása miatt, a munkahelyem márc.31-én jogutódlással megszűnik.
Január 1-én Járási Tankerületek alakultak, ahová az itt dolgozók egy részét április 1-jével áthelyezik, továbbra is kormánytisztviselőként. Néhány főt pedig (többek között engem is) tankerülethez tartozó iskolába kívánják tovább foglalkoztatni, közalkalmazotti jogviszonyban. Az én esetemben ez hátránnyal járna, mivel májusban 30.000 Ft-os soros előrelépésre kerülne sor, illetve a Cafetéria juttatásból is kikerülök. Megjegyezni kívánom, hogy kormánytisztviselőként tovább foglalkoztattak között munkaviszonyának 40. évét betöltött több munkatárs is van.
Kérdésem az lenne, hogy jogszerű e esetemben ez az áthelyezés, és munkajogilag mi a teendőm?
Nekem még 7-8 évem van a 40 év munkaviszony megszerzéséig.
Köszönöm válaszát.


Tisztelettel: Krecz Lászlóné
A fenti problémát a hatályos törvény jogviszonyváltás néven deklarálja az alábbiak szerint:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről:

A jogviszonyváltás



72. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a 69. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a kormánytisztviselőt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál

a) a fegyelmi elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá,

b) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya munkajogviszonnyá,

c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(10) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati vagy munkajogviszonnyá alakul át.

Szabó Miklósné

(25.08.2012)  Tisztelt Tanácsadó!

21 éves vagyok. 2010-ben fejeztem be a szakmai iskolámat! A szakmai időszakom alatt dolgoztam gyakorlaton 2 évig! Utána egyből elkezdtem az érettségit, először nappalin , majd 2011-ben áttértem esti tagozatra, mert szerettem volna dolgozni, de azóta sem találtam sajnos munkát.. Van-e esetleg valamilyen segély ilyen esetben amelyet meg tudnék igényelni? Ha igen milyen segély és mik kellenek hozzá? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!!
Álláskeresőként regisztrálni kell a munkaügyi központban (kirendeltségen). Ezt követően képzési támogatást kérhet a Foglalkoztatást elősegítő munkanélküliek ellátásról szóló törvény 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja értelmében.

Képzések elősegítése

14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,63

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)

(8)

(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné

(15.07.2012)  Tisztelt Déri Tamás!

Iskolánkban csoportos létszámcsökkentés történt, a telephelyet bezárták. A felmondólevelet hamarosan aláírjuk.
1. A felmentési időre, azt hallottam, átlagjövedelmet kapunk. Ezt hogy számítják ki? Szeretném tudni, hogy mennyit kapok havonta.
2. Azt is mondják, hogy a végkielégítés adó- és járulék köteles lett. Összesen hány százalékot vonnak le az átlagjövedelemből?
3. A kerület Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjába mikor kell bejelentkezni, ha már letelt a felmondási idő, vagy a felmondólevél aláírásakor? Ott mikor jelentkezhetek valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra pl. nyelvtanulásra?
4. Ha oda bejelentkezem, akkor a felmondási idő letelte után munkanélküli leszek? Vagy ha regisztrálnak, akkor folyamatos lesz a közalkalmazotti munkaviszonyom? (Ezt nehéz elképzelni.)

Nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre, sajnos a felmondólevél aláírása előtt ezekről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, teljes bizonytalanságban vagyunk a nyári szabadságunk idején.

Tisztelettel, Németh Tünde

1. A Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 25. § (2) bekezdés a)- gb) pontokig sorolja fel a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetséges eseteit, amely a csoportos létszámleépítést nem tartalmazza.
Az átlagkereset- számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
2.
3. Felmondási ideje leteltével kell bejelentkezni. Ugyanis Kjt. 36. § (12) bekezdése értelmében Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
4. Ha oda bejelentkezik, akkor álláskeresővé válik, - a közalkalmazotti jogviszonya pedig megszűnik.
A hatályos jogszabály több lehetőséget kínál a munkáltatónak és a közalkalmazottaknak, arra vonatkozólag, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak a végső esetben szűnjön meg. Ezeket a lehetőségeket jogszabályi és gyakorlati szinten is köteles a munkáltató felkutatni és felajánlani, mielőtt kiállítja a felmondó levelet.

Szabó Miklósné


(21.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

1984-ben érettségiztem gimnáziumban. Ezután 3 évig közalkalmazottként dolgoztam. 1987. novemberétől egy gyárban könyvelőként helyezkedtem el. Innét mentem GYES-re első gyermekemmel 1989-ben. A GYES után, létszámleépítés miatt, nem vettek vissza állásomba, így munkanélküli lettem. Második gyermekemmel (1994-ben született) munkanélküliről mentem GYES-re. A GYES lejárta után 1 évet egy helyi kisszövetkezetnél dolgoztam, ami csődbe ment, így ismét munkanélkülivé váltam.
2000. január 17-én a helyi önkormányzatnál létesítettem közalkalmazotti munkaviszonyt, ahol jelenleg is dolgozom. Ekkor C3-as kategóriába soroltak be, amit én azóta is keveslek, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lekértem a szolgálati időm elismerését igazoló okmányokat. Ez a napokban megérkezett, s ennek alapján 1984. november 1-től 2010. december 31-ig 24 év és 191 nap szolgálati időt ismertek el.

Az lenne a kérdésem, hogy valójában mi számít közalkalmazotti munkaviszonynak, és jogos-e a kételyem? Ha véletlenül rosszul soroltak be és magasabb kategóriába kellett volna, akkor visszamenőlegesen jár-e valamilyen kompenzáció?

Utólag szeretném megjegyezni, hogy 50 éves kolléganőm, akivel azonos időben kerültem jelenlegi munkahelyemre, akkor (2000. január 17-én) B8-as kategóriába sorolták szakács végzettséggel. Tudomásom szerint 1 megszakítása volt előző munkaviszonyaiban.

Köszönettel: Kata
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 64. § (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény 3 év alatt évül el.

Szabó Miklósné

(01.05.2012)  Tisztelt Szakértő!
Feltett kérdésemre nem kaptam választ azzal, hogy bemásoltak egy idézetet, amit magamtól is képes voltam megtalálni a neten, ez így nem segítség!
Továbbra is várom a választ arra, hogy a bejelentett háztartási munka idejére jár-e a bérpótló juttatás, illetve van-e bejelentési kötelezettség emiatt az önkormányzat felé.
Köszönöm!
Mivel nincs a zsebemben a bölcsek köve, ezért azt remélem, hogy ezzel a másolattal már elégedettebb lesz.
"A szociális törvény (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 33§) egy teljesen új ellátási típust, az aktív korúak ellátását vezeti be 2009. január 1-jétől. Az aktív korúak ellátása - a törvény célja szerint - a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.
A jegyző aktív korúak (aktív korú= a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;) ellátására való jogosultságot állapít meg többek között annak az aktív korú személynek,
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

aki fogyatékossági támogatásban részesül

akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

A törvény alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28500 Ft) 90%-át és vagyona nincs.

Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:
a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.


A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, jelenleg 28.500,-Ft/hó.
Az előbbiek értelmében a BPJ megállapításához az önkormányzathoz kell fordulni."


(15.04.2012)  Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg Gyesen vagyok itthon a kislányommal, aki 2012.július 31.-én betölti a 3.életévét. Előtte főiskolás voltam, nem dolgoztam. Már munkát keresgélek,de sikerem még nem volt, ezért szeretnék bejelentkezni a munkaügyi központba. Mikor adjam be a kérelmet? Várjam meg a gyes végét vagy már most jelentkezzek?
Milyen papírokat kell vinnem? Kapok majd valamennyi támogatást, amíg nem találok munkát?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
Változás történt a Start kártyák körben, ahonnan Ön is segítséget remélhet:
"2. Az új Start kedvezményre jogosító kártya a Start Bónusz.
a. A Start Plusz és Start Extra kártyák helyett (részben eltérő személyi körrel) 2012. január 1. napjával bevezetésre kerül a Start Bónusz kártya, amelynek kiváltására 2012. december 31. napjáig van lehetőség.

b. A Start Bónusz kártya kiváltására jogosult személyi körbe a GYES, GYED, GYET és ápolási díj folyósításának megszűnését követő 1 éven belül foglalkoztatására irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a gyermek 1 éves korának betöltését követően GYES folyósítása mellett munkát vállalni kívánó személyek (a tehát a korábbi Start Plusz kártya kiváltásra jogosultak személyi köre), továbbá a kártya igénylését megelőzően legalább 3 hónapig nyilvántartott álláskeresők (vagyis a Start Extra személyi körébe tartozókhoz képest bővebb személyi kör, mivel a legalább 3 hónapig álláskeresőként való nyilvántartotti státusz mellett nem került további feltételként előírásra a betöltött legalább 50. életév, vagy életkorra tekintet nélkül a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel való rendelkezés, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság) tartoznak.
Megjegyzés: A Start Bónusz kártya kiváltására az jogosult, aki nem rendelkezik érvényes Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával." Többet innen olvashat: http://www.msztegy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=78&Itemid=90

Szabó Miklósné


(04.04.2012)  Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérésem, hogy megszűnt a pozícióm, amiben eddig dolgoztam, agy nagy multinál. Rendesen megkaptam a papírokat, a végkielégítést, jelenleg / 1hónapja/ a felmentési időmet töltöm, ez május 4.-ig tart. Volna egy lehetőség, hogy az egyik áruházba visszavennének, de az a feltétele, hogy a teljes végkielégítést vissza kellene fizetnem, reális ez? Ha letelik a felmentési időm és akkor vesznek vissza, ez esetben is vissza kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm.
A már kifizetett végkielégítésről - a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében - a hatályos törvény nem rendelkezik. Bár a végkielégítés nem bér, az viszonylag hosszabb idő eltöltése esetében járó honorárium, amelyet a bér és egyéb járandóságokkal együtt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkavállaló részére. A visszafizetés tekintetében csak a bérről rendelkezik a Munka törvénykönyve 93. § (4) bekezdése.
Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkeresetet akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesített.

Szabó Miklósné

(08.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

A még fennmaradó időre igényelhető álláskeresési járadék iránti kérelmemet azzal a kifogással utasította vissza a kerületi illetékes hivatal, hogy 2 nap megszakítás volt a munkaviszonyomban (egy hétvége, amikor nem kellett ünnepnapot sem ledolgozni) mivel az egyik helyről pénteken kiléptem, a másik helyen hétfőtől vettek állományba, ezért a munkaviszonyom részükről nem számít folyamatosnak. A kérelmemhez mellékeltem az előző, ill. mostani munkaszerződést is, melyből kitűnik, hogy a munkakörömben (adminisztratív jellegű volt mindkettő) a munkámat hétfőtől péntekig látom el napi 8 órában. Az ügyintéző hölgy azzal érvelt, hogy az álláskeresési járadékot naptári napra számolják, ezért azzal a hétvégével nem tudnak mit kezdeni. A kérdésem, hogy ez, ha valóban így van, (a \"folyamatos munkaviszony\" jelen esetbeni értelmezését sehol nem találtam, talán jogász tudna segíteni) milyen lehetőségem van mégis a járadék igénylésére? Visszamenőleg be tud-e jelenteni a munkáltatóm, vagy van-e arra lehetőség, hogy az öszeget a 2 napi járadékkal csökkentve megkapjam? Megjegyzem, ezt az eljárást nagyon méltánytalannak találom!
Ha mielőbb válaszolnának, nagyon hálás lennék, a fellebbezési határidő a jövő héten lejár.
Üdvözlettel, Molnár Melinda
A még fennmaradó időre igényelhető álláskeresési járadéknak más és egyéb feltételei vannak.
1991. évi IV. törvény 27. § (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szabó Miklósné



(08.02.2012)  Tisztelt CV Centrum!

Én egy multinacionális cégnek dolgozom egy munkaerőt kölcsönző ügynökségen keresztül. Január 30-án szóban felmondott nekem a közvetlen főnököm leépítésre, átszervezésre hivatkozva.
A munkámmal megvoltak elégedve csak a leépítések miatt elsőként a kikölcsönzött munkaerőktől válnak meg. A felmondásidő (1 hónap) február 1-től lépne életbe a főnököm elmondása alapján. De azóta sem kaptam írásban erről semmit a munkaerő kölcsönző cégtől.
Az lenne a kérdésem, hogy kötetes leszek e aláírni visszamenőleg febr. 1-től a felmondásomat, vagy megtehetem-e hogy csak akkor a írom alá amikortól a kezembe veszem a felmondó levelet. Kötelez-e engem a személyes megbeszélés erre és jogos-e hogy nem rögtön a felmondás közlésekor adják át a felmondó levelet?
Azt is szeretném megkérdezni, hogy nekem mint munkavállalónak mi lenne a kedvezőbb a későbbiekben, hogy ha most közös megegyezéssel írom alá a felmondást vagy sem ? Milyen problémáim származhatnak belőle ha nem írom alá a közös megegyezést? Erről minden félét halottam már és szeretném a nekem legkedvezőbbet lépni.
Előre is köszönöm válaszukat !

Üdvözlettel J
Munka törvénykönyve Mt. szabályai

A munkaviszony megszüntetése

Mt. 193/I. § (1) A kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(2) A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
193/J. § (1) A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A felmondást a kölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania.
(3) A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha
a) a kölcsönzött munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
b) a kölcsönzött munkavállaló munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan,
c) a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a kölcsönzött munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy
d) a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.
(4) A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.
(5) Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször került sor munkaviszony létesítésére, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell számítani.
(6) A kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén - a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.
193/K. § (1) A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A kölcsönzött munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást.
(3) A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönzött munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(4) A kölcsönbeadó a nyilvántartásból való törlése esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően, e tényre történő hivatkozással, azonnali hatályú felmondással - a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül - köteles a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Ha a kölcsönbeadó a munkaviszonyt határidőn belül nem szünteti meg, a munkaviszony a hatvanadik napon megszűnik.
(5) Az azonnali hatályú felmondásra a 193/J. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az azonnali hatályú felmondás jogát - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet gyakorolni. A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít.
(7) Ha a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a kölcsönbeadó a (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, vagy az azonnali hatályú felmondás jogát a kölcsönzött munkavállaló gyakorolja, a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállaló számára megfizetni a 193/J. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamra járó átlagkeresetét.
(8) Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
193/L. § A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő - ha a munkavállaló a jognyilatkozat közlését, a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodás megkötését, a jogviszony megszűnésére vezető ok bekövetkezését megelőzően nem végzett munkát, a jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony megszűnésétől, megszüntetésétől számított - öt napon belül köteles a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállalót megillető munkabért, a 193/J. § (6) bekezdése és a 193/K. § (7) bekezdése szerinti díjazást, egyéb járandóságát kifizetni, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Szabó Miklósné

(27.12.2011)  Tisztelt szakértő!

A kérdésem a következő Főiskolás lányom passzív jogú hallgató, ezen időszak alatt a MelóDiák-on keresztül vállalt egy Multi cégnél munkát, a novemberi és decemberi fizetését nem adják ki . Mi ilyenkor a teendő? (Nincs érvényes diákigazolvány matricája),erre hivatkoztak.


Várom válaszát! Köszönettel:Antal Mária
Passzív hallgatói jogon nem lehet az iskolaszövetkezeteknél munkát vállalni, - csak nappali tagozatos hallgatóként lehet így munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni.
Többet is megtudhat az debreceni Meló-Diák iskolaszövetkezetről ezen a linken: http://www.iskolaszovetkezetek.hu/index.php/a-munkavallalas-feltetelei.html

Szabó Miklósné

(13.12.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy jogosult vagyok e szociális járadékra.
1 évig voltam munkanélkülin de ellátást nem kaptam mert előtte egy államilag támogatott tanfolyamon vettem részt.
Majd elhelyezkedtem egy vállalkozónál aki a próbaidő lejárta előtt elbocsájtott.
Azonnal regisztráltattam magam álláskeresőként majd mentem az önkormányzathoz szociális segélyért életemben először.Nos az ottani úri ember azt mondta hogy 200 nap együtt működési időnek kell eltelnie a munkaügyi központtal hogy jogosult legyek a szociális járadékra vagy létesítsek munkaviszonyt hogy meglegyen ez az idő.Azt gondolhatta hogy igencsak link lehetek ha már oda mentem először és nem újabb állást kerestem magamnak..Ez igaz?Kell a 200 nap?
Addig mit tehetek?Éhenhalás vagy egyéb lehetőségeken kívül.
Van két kis korú gyermekem az egyik még 1 hónapos sincs.
Válaszát mielőbb várom és előre is köszönöm.
Tisztelettel Tamás.

A jogosultság feltételeit a rehabilitációs törvény rögzíti: Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, ideértve a keresőtevékenység megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is. Ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Ha a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével. Ha saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában. Ha keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 %-át.

Azon személy esetén, aki az ORSZI szakvéleménye, és szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki keresőtevékenységet folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri.

(16.11.2011)  Tisztelt Szakértő!
2011.febr.8-án lettem regisztrált munkanélküli a maximálisan adható havi járadékkal.
Július 25-én töröltek,26-ától munkahellyel rendelkezem.A feltételeknek megfelelve jelentkeztem a félpénzes juttatásra,befogadták a papíromat,majd a közel 3 hónapnyi járandóság után utaltak 42900Ft-ot.Kérdésemre miszerint ez reális-e,azt a választ kaptam,hogy ha a munkanélküliség első részében találok munkát akkor 80% ha a második részéban akkor 30% a kifizetendő összeg.Ez valóban így van,mert a tájékoztatáskor a járandóság feléről beszéltek.
Előre is megköszönve válaszát
Üdvözlettel

Jámbor Aranka
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szabó Miklósné

(26.08.2011)  Tisztelt Cím!
A következőben kérném a segítségét:
2006. augusztus 21-től kinevezéssel létesítettem közalkalmazotti jogviszonyt, mint tanító szakos, informatika műveltségi területtel, napköziotthonos csoport vezetőjeként. Időközben az informatika szakos pedagógus elment az általános iskolából. Új tantárgyfelosztásként én kaptam az informatika órákat, ami összesen tíz óra és ez kiegészült főleg az alsó tagozatból a kötelező 22 órára. 2009. augusztus 5-én született gyermekemmel GYED-en voltam. Ez után szerettem volna visszaállni dolgozni, amit az iskola igazgatójának a törvény által meghatározott időben jeleztem is. A fenntartó önkormányzat 2011. augusztus 2-án úgy döntött, hogy a 12 tanulócsoporthoz és 2 napközis csoporthoz 17 álláshelyet biztosít, mivel a törvényben előírt kötelező iskolai összes óraszám kiszámítása nem helyesen történt előzőleg, amit egyébként minden eddigi ellenőrzés jóváhagyott, tehát helyeselt. Az általános iskolában átszervezés történt. Ennek megfelelően 3 álláshelyet szeptember 1-gyel megszüntetett. Ezek egyike az enyém.
Így még, ha igénybe veszem a GYES-t, annak lejárta után sem alkalmaz, csak a kötelező 30 napra vesz vissza. Ugyanakkor 4 földrajz szakos van az általános iskolában, holott a földrajzi órák száma 1 főnek sem teszi ki a kötelező óraszámát. Van, aki csak földrajz szakkal rendelkezik, ő az egyik napközis csoportot kapta. Másik két főnek a másik napközis csoportból egészítették ki az óráját. Nekem a napközis csoportot sem ajánlották fel.
Kérdésem: Jogos-e a munkáltató döntése? Élhetek-e jogorvoslattal?
Egy esetleges munkaügyi per elvesztését anyagilag nem tudtám finanszírozni.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: egy elkeseredett kisgyermekes anyuka
Egyetlen lényeges dolog nem derült ki az egyébként a világos és érthető leveléből, - éspedig az, hogy kinevezése határozott vagy határozatlan időre szólt-e. Ugyanis az igazgatók egy leépítés során első sorban a határozott időre alkalmazott kollégáiktól szabadulnak meg leghamarabb, -és itt a határidő vagy esemény bekövetkezése okán az elszámoláson kívül egyéb teendőjük nincs. A határozatlanan időre kinevezett kolléga közalkalmazotti jogviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését ugyanis indokolnia kell a törvényben leírt szigorúbb szabályok szerint.
Ha kinevezése határozatlan időre szól és munkaügyi perben gondolkodik, akkor olyan indokot kell a keresetében előadnia és bizonyítania, amely kiállja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetés jogellenességének próbáját. Ha a z iskolában nincs több informatika szakos tanár és földrajz szakos pedig három is van, - és mégis az egyetlen informatika szakos tanárt küldik el, - majd a helyét egy másik külső informatika szakossal tölti fel, akkor megáll a megszüntetés jogellenességének tényállása.

Szabó Miklósné

(18.08.2011)  Kedves Szakértő! Nappali tagozaton tanul a gyermekem és szeptembertől dolgozni is fog mellette. Milyen járulékokat kell fizetni, ill. fizetnie a munkáltatójának utána? Start kártyát igényelhet-e? Válaszát előre is köszönöm. További jó munkát kívánok
Nem jogosult start kártyára az, aki nappali képzésben tanulmányokat folyat. Tanulmányai befejeztével csak akkor lesz jogosult, ha az alábbi feltételeknek megfelel: " Az a pályakezdő fiatal jogosult Start kártyára, aki

a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát."afsz.hu

Szabó Miklósné



(08.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Jeneleg a szüléseim után járó szabadságomat töltöm, közalkalmazotti (tanár) jogviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy ezen szabadság alatt létesíthetek-e 6 órás munkaszerződéses jogviszonyt, anélkül, hogy fel kellene mondanom.
(A keresőben megjelenik egy ilyen típusú kérdés, de sajnos nem sikerült megtalálnom.)

Válaszát előre is köszönöm!
Munkáltatója kifejezett és erre irányuló írásos engedélye szükséges a munkaviszony létesítéséhez.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazotti Jogviszonyt létesítettem, besorolásomhoz nem számították be azokat az időket amikor munkanélküli segélyt kaptam. Tudomásom szerint 1992-ig a munkanélküli időtartama is beszámítható.
Kérdésem: így van-e, vagy ha nem kérem tájékoztasson, esetleg annak a rendeletnek a számát szíveskedjék közölni, ahol a jogviszonyok beszámíthatósága megtalálható.
Köszönettel: Rigóné, Zsóka
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 87/A. §.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka
A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak