Egészségügyi problémák

(26.11.2016)  Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy milyen igazolás bemutatása szükséges a Munkáltató felé, ha bármilyen reprodukciós eljárásban veszek részt? Kérhet ilyen igazolást a Munkáltató, vagy elegendő szóban nyilatkozni? Amennyiben igen, akkor kinek kell ezt kiállítani (nőgyógyász) és milyen minimális tartalommal? Köszönettel: Réka
A reprodukciós eljárás idejére a Munka törvénykönyve alapján mentesül a munkavégzés alól: Munka törvénykönyve 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára. Ezen időszakokat a szakorvos igazolhatja. Szabó Miklósné
(07.11.2016)  Tisztelt Szakértő! Gyakornoki státuszból ped.I-be minősülő portfóliót kell írnom napközisként, viszont felmerült most egy olyan kérdés, amivel nem igazán jutunk dűlőre. A helyzetem a következő.: A tavalyi tanévben jelentkeztetett az iskolám a kötelező minősítésre, ám júniusban megtudtuk, hogy babát várok. Augusztusra kiderült, hogy már szeptemberben nem kezdem el a tanévet, itthon maradtam veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen, viszont az intézményvezetőnk azt mondta a táppénztől függetlenül meg kell írnom a portfóliót, különben "nem teljesített"-ként ha visszamegyek fizetősen írhatom meg a minősítést. A kérdésem az, hogy ez tényleg így van e? Tartós táppénz alatt is meg kell írni a portfóliót, mikor az ember effektíve nem is dolgozik? Van erre valamilyen törvényi határozat? Segítségüket előre is köszönöm! G. Enikő
Nem kell megírnia a portfóliót betegen. Kérhet haladékot az egészségi állapota miatt. Az OH (Oktatási Hivatal)által küldött tájékoztatón megtalálja azt az e-mail címet ahová a kérelmet el kell küldeni: minosites@oh.gov.hu A gyakran ismétételt kérdések között találjuk meg a választ: 16. Mi a teendő, ha valaki szülési szabadságra, tartós távollétre megy, és emiatt nem tud részt venni a minősítésen? A rendelet 12/C. § (1) bekezdésében meghatározott okokból az Oktatási Hivatal megszünteti a minősítő vizsgát, minősítési eljárást. „(1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást meg kell szüntetni, ha a) az OH vagy a minősítő bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg, b) a pedagógus a jelentkezést a 10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel visszavonta, c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot, d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga, vagy a minősítési eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően, - a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével - megszűnt, e) a pedagógus a díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, f) a pedagógus a portfóliót nem töltötte fel vagy a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy g) a minősítő bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.” Amennyiben e bekezdés b)-d) pontjaiba foglalt okból szűnik meg a minősítés, az nem jár a sikertelenség megállapításával, tehát az ezt követő újabb jelentkezés nem minősül megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak, így a pedagógust nem terheli fizetési kötelezettség. Kérjük, hogy egy az intézményvezető és a pedagógus által is aláírt és lepecsételt kérelmet nyújtsanak be a minősítő vizsga, minősítési eljárás megszüntetése érdekében. A kérelemben tüntessék fel a szülési szabadság kezdetét és annak várható befejeződését. Kérjük továbbá, hogy a tartós távollét állapotát mindenképp állítsák be a KIR felületén, amint a szülési szabadság kezdetét veszi. Ha az érintettnek újra aktív pedagógus munkakörre szóló jogviszonya lesz, díjmentesen kezdeményezheti az újabb eljárást. Nagyon fontos, hogy szkennelve, csatoltan beérkezzenek a nyilatkozatok, mivel az Oktatási Hivatalnak csak a megfelelő formai feltételek megléte esetén van lehetősége módosítani az adatokon. Szabó Miklósné
(19.03.2015)  Tisztelt hölgyem/uram! Abban szeretném a tanácsát kérni, már több mint 4 éve egy fémmegmunkáló gyárban dolgozom. 2014 03.hónaptól táppénzen vagyok és közben várandós lettem. A cégnél nem engedélyezik, hogy kismamaként dolgozzak. El fogyott az 1éves táppénz jogom és a 2015 évi szabadságomat is ki adta a cég. Júniusra várom a babát és a 4 hét szülési szabadságot is beleszámolva van körülbelül másfél hónapom amire nincs szabadságom se táppénzem. A cég fizetés nélküli szabadságra akar küldeni de az elégé megviselne ha másfél hónapig egy forintot sem kapnék. A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetöségeim vannak, hogy valami juttatást kapjak a cégtől ? Válaszát előre is köszönöm.
Segélyt kell kérni, ha mást nem kap. A segéllyel és a segély kérelemmel kapcsolatban többet az OEP honlapjáról olvashat: http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/segely Szabó Miklósné
(25.02.2015)  Tisztelt tanácsadó, szakértő! Helyzetem a következő: 2014.11.21.-én vett fel a háziorvosom táppénzre erős ízületi fájdalmakkal. A vizsgálatok alapján előrehaladott Bechterew kórt állapítottak meg, azóta folyamatosan kezelésekre járok, és az előírt gyógyszereket szedem, melyek a három hónap alatt sem hoztak javulást. a fájdalmaim nem vagy szinte alig csökkentek, mozgásom beszűkült. Most kezdődnek a vizsgálatok, hogy alkalmas vagyok-e biológiai terápiára. Az eddigi folyamatos táppénz alatt 3 felülvizsgálaton kellett megjelennem a háziorvosomnál. Legutóbb a felülvizsgáló szakorvos azt kérdezte mi a tervem a jövőmmel, mert ezzel a betegséggel már nem tarthat sokáig táppénzen, csak amíg a fizikoterápiás kezelések tartanak, ezért keressek könnyebb munkát. Nem tudtam megszólalni a meglepődéstől.Ha elveszítem a munkámat, hogy fogom megkapni a szükséges kezeléseket, mert magam nem tudom finanszírozni, így betegen pedig nem vesznek fel sehová dolgozni. Közeledik a 4. felülvizsgálat ideje, amitől félek, fizikai munkát végeztem eddig, de ezekkel a fájdalmakkal jelenleg nem tudom ellátni azt a munkát. A következő kérdéseim lennének: 1. A biológiai kezelés mellett jogosult vagyok-e arra, hogy táppénzen maradjak, amíg enyhülnek a fájdalmaim? (Ha egyáltalán alkalmas leszek rá) 2.Megszüntetheti-e a táppénzemet ebben a helyzetben? ( Minden javasolt rehabilitációs kezelésen részt vettem, pontosan betartom a kezelőorvos utasításait)
1. Erre a kérdésre csak a szakorvos adhat megfelelő választ. 2. A táppénz maximális időtartama 1 év lehet. Amit a táppénzről tudni érdemes (OEP honlapról): "Ki jogosult táppénzre? A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. 1. biztosítási jogviszony A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.) 2. egészségbiztosítási járulék A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Ha Ön, nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére. 3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik. A keresőképtelenséggel kapcsolatos további információt itt talál. Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem? A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz. Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz, a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság), a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn, a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt), előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára, saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt) Mennyi időre jár a táppénzt? Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével. A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e, mennyi a folyamatos biztosítási ideje, a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye". 1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén. 2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja a táppénzre jogosultság időtartamát, a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és a táppénz százalékos mértékét. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani. 3. Táppénz előzmény Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem. Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat. Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki: 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre. Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként. Ha Ön olyan saját jogú nyugdíjas, aki nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett vállal munkát, és ezáltal pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, keresőképtelensége esetén szintén jogosult lehet táppénzre. A táppénz folyósítás időtartamának meghatározásánál ez esetben csak a nyugdíja szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni. A gyes, illetve – a gyermek 1 éves kora után – a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók. Táppénz folyósítás megszüntetése A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni, a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járul hozzá, a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti. Mennyi a táppénz összege? A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével. A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) figyelembe vehető; ún. "irányadó időszak", a táppénz alapját képező jövedelem összege, az 1-2 pont (irányadó időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem, a táppénz %-os mértéke az egy napra járó táppénz maximalizált összege. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni, kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg. 1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja. Folyamatos biztosítási idő A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 2. A figyelembe vehető jövedelem 2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. 1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. 2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya. 3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel. HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani. 4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni. A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri. Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat. A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képezi. 2015. január 1-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel megszűnt. Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után egészségbiztosítási pénzbeli járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül. 3. A napi átlagkereset megállapítása Az irányadó időszakban a táppénz számításának alapját képező időtartam alatt elért jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok – a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj stb.) napokkal csökkentett – számával. 4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200%-nak harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7.000,- Ft-ot, azaz hétezer forintot. A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén A táppénz összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg. Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén A táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg. Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg. Hová és meddig lehet benyújtani a táppénz kérelmet? Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához köteles benyújtani. Ha Ön egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, vagy önfoglalkoztató, akkor a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez forduljon. Kérjük, adja meg a székhelye irányítószámát, hogy megmutassuk az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv elérhetőségeit: A kérelem benyújtására nyitva álló határidő Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt. Mennyi idő alatt bírálják el a táppénz igényemet, és mi az ügyintézés menete? A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 18 nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap. A határidőt az eljáró egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. Hogyan folyósítják a táppénzt? A táppénzt az elbírálást követően, utólag az ügyintézési határidőben kell folyósítani A táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve bírálja el és folyósítja. Kaphatok táppénzt, ha rövidebb a biztosítási időm, mint a keresőképtelenségem ideje? Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a beteg nem felel meg a táppénzre jogosultság feltételeinek. A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítson meg táppénz jogosultságot annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult. Rövidebb biztosítási idő Az egészségbiztosító méltányossági, vagyis az általános szabálytól való eltérési jogköre arra az esetre terjed ki, ha Ön a táppénz ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása. Az elbírálásnál az egészségbiztosító figyelembe veszi a kérelmező biztosításban töltött idejét, és ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás volt, akkor a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni (az általános szabály szerint ugyanis a megszakítás előtti biztosítási időt nem lehet figyelembe venni), illetve a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását. A méltányosságból engedélyezhető táppénz szabályairól itt olvashat." http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/tappenz_betegszabadsag/tappenz_betegszabadsag.html#Ki jogosult t%C3%A1pp%C3%A9nzre?
(25.12.2014)  Vejem,több mint kétéves betegállományban van.Üzemi balesetet szenvedett,amiben sem ő sem a munkaadója nem volt vétkes.Harmadik személy követte le.Mostanában következik a munkában állása.A betegállomány ideje alatt100 %-os táppénzt kapott. Az akkori munkakörébe már nem tud visszamenni sérülései és lelkiállapota miatt.Kérdésem az,hogy a munkaadója köteles-e az akkori munkabérét továbbra is fizetni és másik munkakört biztosítani részére .Várom válaszukat!Köszönettel Laczi András
Munka törvénykönyve 51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. (5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. Mtk. 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. (2)34 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. (4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Mtk. 57. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés b) az 53. § (3)-(4) bekezdésében, foglaltaktól nem térhet el. Szabó Miklósné
(27.11.2014)  Tisztelt Szakértő! Az egyik kollegám egészségi állapota megromlott, sajnálatos módon nemrég rosszindulatú daganatot állapítottak meg nála, állandó kezelésekre jár. Ha tartós betegállományba menne, anyagilag nagyon rosszul járna, ő pedig szeretne továbbra is dolgozni, amikor lehetősége van rá. A munkáltató támogatja mindenben, szeretné, ha nem érezné magát "hátrányos" helyzetben az egészségi állapota miatt, a munkájára számítanak. Van valami lehetőség arra, hogy a munkavégzés idejét, a munka mértékét egy időre csökkenthessük az egészségi állapotára való tekintettel úgy, hogy a bérét változatlanul hagyjuk? Vagy ha erre nincs mód, milyen támogatási lehetőségei vannak, amelyeket a munkáltatójától kaphat ilyen esetben? Az illető felsőoktatási intézményben oktató, kötetlen munkaidőben dolgozik. Köszönettel nil
Ez a kérdés egyben mindig orvosi szakkérdés is, - mert a beteg állapotáról a szakorvos dönthet felelősséggel. Ebben benne foglaltatik, hogy a beteg állapota hol rosszabb, hol jobb, -illetve benne van a teljes gyógyulás vagy a rehabilitálhatóság vagy gyógyíthatatlanság kérdésköre is. Sajnos ezek a kérdések nem a munkáltató jó vagy rosszindulatán múlnak, - de egy gondos munkáltató mindig tehet valami jót a rászoruló alkalmazottjának. Ezeket a "jóságokat" most megpróbálom összegyűjteni: Munka törvénykönyve (Mt.) 5. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) keresőképtelensége, c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. 58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 59. §36 A munkáltató a 127-132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. 61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a) a teljes vagy részmunkaidős, b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. (2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. 96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. (2)52 A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. (3) Kötetlen munkarend esetén a) a 93-112. §-ban, valamint b) a 134. (1) bekezdés a)-b) pontban foglaltakat - e bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni. (4) A munkavállalóra az 53. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó. 97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). (3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. 100. § A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. 105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). 126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2)63 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. (4)64 A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. (5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. (2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg a) a szabadság tartamára, b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben, c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg, d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő. (4)80 A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. (5)81 A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. 147. §82 A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. 294. § (1)155 E törvény alkalmazásában d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is, g) nyugdíjas munkavállaló, aki gg) rokkantsági ellátásban részesül, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30. §149 (1)150 A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; 30/A. §153 (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja154 a) a munkáltatón belül, b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. (2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. (3)155 A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. 30/B. § (2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani. 30/C. §159 (1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a)160 a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá b)161 a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve - döntése esetén - a napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve b) a 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell. (3) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. (4) A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni. 30/D. §162 (1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében. (2) A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról. (3) A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról. 30/E. §163 (1)164 Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet a) a munkáltató, továbbá b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről. (2) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör a) megnevezéséről, továbbá b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről. 30/F. §165 A 30/A-30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény alapján megállapított, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2)168 Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdés c)-d) pontján és (4) bekezdésén alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni. 37/A. §192 (1)193 (2)194 A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult. Szabó Miklósné
(05.08.2014)  Tisztelt Szakértő! Édesanyám 2004 decemberétől a mai napig rendszeres szoc. járadékot kap. 2004 12.01-től mkcs 50% 2006 05.26-tól mkcs. 50% 2009 05.27-től ÖEK 40% 2011 05.05-től ÖEK 40% , ami folyamatosan véleményezhető. A következő felülvizsgálat ideje 2013 májusa, de a mai napig nem hívták vissza, annak ellenére, hogy a komplex felülvizsgálatot kérő lapot is visszaküldte. Kérdései: Munkahelyén mennyi bért kaphat, hogy a járadékát ne szüntessék meg, és hogy a béren kívüli juttatások pl.: SZÉP Kártya, bele számít-e? Válaszat várom! Köszönettel: Szabolcs
Ki jogosult rokkantsági ellátásra? Az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző - 5 éven belül legalább 1095 napon át, - 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy - 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt és - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá - akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. - akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, - aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória), - akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória). Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét? A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján. Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel? Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel? Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér (93.000 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni. Mennyi a rokkantsági ellátás összege? Az ellátás megállapítása során a minimálbérnek a 2012. évre érvényes összegét (93.000 Ft) veszik alapul, erre tekintettel¿ annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek: - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft) - annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft). Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege? A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik, 2014-ben 2,4%-al. Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét? Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség. A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? Igen, azonban az ellátás szűnik, ha a kereső tevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát(2014-ben 152.250 Ft). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, mely 2014-ben 118.000 Ft. Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Ha az ellátásban részesülő - kérte, - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, - keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,(a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni) - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, - az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. Hol kell benyújtani a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényt? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal szakigazgatási szervénél, a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy? Utazási kedvezményre jogosult, aki - rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, - rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. 2014. január Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Budapest, V. Szalay u. 10-14.. Telefon: (06-1) 795-3168 www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu www.csaladitudakozo.kormany.hu Emberi Erőforrások Minisztériuma Szabó Miklósné
(09.07.2014)  Kedves Szakértő! Szeretnék azzal kapcsolatban kérdezni öntől, hogy mit lehet és mit nem hosszú táppénz (kb. háromnegyed év) alatt csinálni. Az kezelő orvos álláspontja szerint is az szükséges a gyógyuláshoz, ha a beteg családtagom amikor lehet, igyekezne teljes életet élni. Ezért mi próbálnánk vele eljárni ahová lehet kikapcsolódni, kirándulni is,és el szeretetnénk menni a közi családtag esküvőjére is. A probléma csak az, hogy a munkahelye nem tudja foglalkoztatni, mivel sűrűn a munkaidő felében kezelésekre kell járnia, és azok után se érzi mindig jól magát. Így kb. úgy nézne ki, hogy egyik héten dolgozik, a másikon pedig nem. Ezt a munkahely nem tudja vállalni, de a kezelések lejárta után szeretnék, ha anyukám újra velük dolgozna. Ezért a táppénz mellett döntöttek. Szerencsére minden orvos szerint biztosan meggyógyul, de utókezelésként kell kemoterápiára járnia,ami azért elég megterhelő, ezért szerintem nem indokolatlan a táppénz.Ha munkanélkülire menne el, akkor meg az eddigi munkahelyét veszítené el. Abban az időben, amikor nincs kezelésen, még dolgozhatna is, de a sok hiányzás miatt nem tudná időre elvégezni az általa elkezdett határidős feladatait. Ezt vagy ő elkezdi és befejezi, vagy más csinálja meg. Most egy határozott munkaidőre felvett végzi az ő feladatait. Állapota nem indokolja a folyamatos otthon tartózkodást. A betegsége miatt kicsit depressziós lett, és ez az állapota folyamatosan romlik, amin a táppénz miatti kényszerű folyamatos otthon tartózkodás csak ront, ezért az orvos javasolja számára a kimozdulást, de a táppénz miatt nem merünk elmenni vele, még a nagymamánkhoz se. Ez kb. 4 hónapja tart, ami azt jelenti, hogy kb. a félidőnél vagyunk. Legalábbis az alapbetegségből. mert ha így haladunk, lassan a depresszió miatt lesz majd munkaképtelen. A táppénzes papírjára nincs ráírva hogy X-től Y-ig kijárási idő. Próbáltunk utánajárni, hogy a háziorvos véleményével ellentétben ki lehet a táppénz alatt mozdulni otthonról. Egyik válaszolónak ön azt írta, hogy otthon kell tartózkodni. A háziorvos is nagyjából ezen az állásponton van.. A kezelőorvosai a kikapcsolódást, kimozdulást javasolnák neki. Több emberrel beszélgetve, és a törvényt megnézve se tudunk biztos álláspontra jutni, hogy ugyanaz vonatkozik-e a fekvőbetegre,járóbetegre és más a fél évig krónikus betegségen táppénzen levőre. Hiszen az orvosok szerint is ki kéne mozdulnia otthonról, mert a folyamatos otthon tartózkodás ront az állapotán. Az ilyen betegeknek, mint ő, akik nem dolgozók, hanem gyerekkorúak szervezik a bátor tábort, ami ara szolgál, hogy egy kicsit elfelejtsék a betegségüket, és ezzel is segítsék a gyógyulásukat. Valami ilyesmire lenne szüksége neki is. A törvényben szó szerint leírva nem találtam, hogy táppénz alatt nem lehet elmenni otthonról, akár több napra is. A törvényben szerepel hogy, az orvos által javasoltakat kell betartani. Ráadásul ha az orvos javasolja a kimozdulást, depresszió ellen, akkor ha hónapokig nem mozdul az ember ki, pont azzal nem tartja be az utasításokat. Azt se találtam a törvényben, hogy ha nem találják otthon,megbüntetik, hanem csak akkor, ha az ellenőrzést megtagadja. Ön szerint mi lenne a helyes számunkra. Ki lehet mozdulni otthonról? Lehet egyáltalán kemo miatt táppénzen lenni, vagy munkanélkülire kellene elmenni?
Ebben a kérdésben az alábbi kormány rendelet az irányadó: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Szabó Miklósné
(16.06.2014)  Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem a következő:Nagymamám után ápolási díjat kapok (a legalacsonyabbat),és most lenne egy olyan lehetőségem ,hogy 4 órában(bejelentve) visszamehetnék dolgozni.Ezt meg lehet e úgy oldani,hogy megmaradjon az ápolási díj és mellette 4 órában bejelentve dolgozzam?A választ előre is köszönöm!Renáta
Törvény a szociális ellátásról 42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha b) rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az e) pont szerinti ellátást - részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak. Szabó Miklósné
(15.12.2013)  Tisztelt Szakértő! 1992 óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Belső és külső mércével is \"sikeres\" vagyok. Az igazgatóm ennek ellenére (vagy pont ezért) folyamatos terror alatt igyekszik tartani. Ebből csak az érdekel, amikor a munkám elvégzéséhez szükséges információkat tartja vissza, vagy a technikai feltételeket nem biztosítja. Évek során egyre több az egészségügyi problémám. Most éppen két éves nőgyógyászati kezelés után jelentette ki az orvosom, hogy nincs szervi oka a tüneteimnek (komoly vérveszteségek), a hormonális problémák mögött a stressz áll. Ezt mondták a pajzsmirigyre, gyomorfekélyre is. Hova kell fordulni és milyen dokumentumokat kell csatolni, ha munkavégzéssel kapcsolatos egészségkárosodást szeretnék megállapíttatni. A munkakörömmel együtt járó stresszt szeretem, kihívásnak tekintem. Azt, hogy az igazgató nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket tudom bizonyítani. A háziorvosom támogat, de nem tudja, hogy hova kell fordulni. (Idős, kiváló szakember, nélküle ma elveszett ember lennék, mindig a megfelelő szakorvoshoz irányított.) Válaszát előre is köszönöm: Varga Ágnes
Egy törvény és egy rendelet szól a munkahelyi veszélyekről és megbetegedésekről. A stressz itt nem szerepel, helyette D15 kóddal "Pszichoszociális kóroki tényezők" szerepel a rendeletben. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról Szabó Miklósné
(24.06.2013)  Tisztelt Szakértő! A feleségem pénztárosként dolgozik az egy hipermarket áruházban.Terhességét a napokban jelentette be.Az áruház vezető azt mondat neki, hogy írassa ki magát az orvossal,mert ők a pénztárosi munkakört veszélyesnek minősítik egy terhes nő számára és másik munkakört nem tudnak neki felajánlani.Az orvos nem tartja indokoltnak a táppénzre vételét és a feleségem is minél tovább dolgozni szeretne.Mit tudunk tenni ebben az esetben?Felmondhat-e munkáltató arra hivatkozva, hogy nem tud másik munkakört felajánlani?Ha nem mondhat fel,fel kell-e mentenie a munkavégzés alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Pénzes László
Azt, hogy egy munkakör veszélyes-e a terhes nő állapotára egyedül a nőgyógyász szakorvos hivatott eldönteni, az előtte lévő jogszabályok, és szakmai ismeretek tükrében. A munkáltatónak a szakorvos véleményét kötelező figyelembe vennie, - és ha az orvosi vélemény alapján indokolt, akkor köteles a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha ilyen munkakört felajánlani a munkáltató nem tud, akkor köteles a a terhes munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, és számára a megfelelő alapbért biztosítani, amely a munkaszerződésben meghatározott alapbérénél kevesebb nem lehet, - kivéve ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. [Munka törvénykönyve 60. § (1)-(2) bekezdések]. Szabó Miklósné
(13.06.2012)  Tisztelt Szaktanácsadó! Több,mint 25 éve dolgozom közalkalmazottként.Május elsejétől jogutódlással egy másik munkáltatóhoz kerültem,ahol a kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvos korlátozta a munkavégzésem,ezért rendkívüli lemondást voltam kénytelen beadni,melynek tartama a következő volt: Tisztelt Professzor Asszony! Alulírott... ... a .... napjától fennálló közalkalmazotti jogviszonyomat egyoldalú jognyilatkozattal rendkívüli lemondással azonnali hatállyal megszűntetem. Rendkívüli lemondásom indokai a következők: 1.) 2010 júliusában Hepatitis C infekciót diagnosztizáltak nálam. A 2010 novemberében elkészült PCR vizsgálat megállapította a vírusmentességem és ismét munkába állhattam. 2.) Ez év májusában kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra jelentkeztem korábbi leleteimmel. A gyógyultságom ellenére a vizsgálatot végző orvos ..... (név) nem engedélyezte a kemoterápiás kezelésekkel való foglalkozást a citosztatikumok májkárosító hatása miatt,valamint a Hepatitis B vírussal szembeni fogékonyságom miatt a vérvételt és vénabiztosítást,és különböző laborvizsgálatokat írt elő. 3.) A munkavégzésem ezzel lehetetlenné vált egy kemoterápiás kezelésekre specializálódott munkahelyen,valamint stigmatizáltnak éreztem magam ezen információk köztudomásra jutásának következtében. Szóban és írásban sem tudott senki választ adni arra a kérdésemre,hogy mi az amit ezek után csinálhatok? A jövőképem kártyavárként omlott össze,és nehéz napokat éltem át,amik arra a következtetésre juttattak,hogy nincs mit keresnem ezen a munkahelyen. 4.) Az előírt laborvizsgálatoknak eleget tettem,és rendszeresen érdeklődtem a vizsgálati eredményem felől, amit 2012. május 30.-án kézhez kaptam. A korábbi leletem támasztotta alá és a további infektológiai teendők alól is mentesített. Ennek birtokában felkerestem az alkalmasságot végző orvost,aki most alkalmasnak nyilvánított,de ez a történteken már változtatni nem tudott. 5.) Mivel a velem szembeni eljárás személyiségi jogaimat megsértette (a korábbi, engem egyértelműen és maradéktalanul gyógyultnak minősítő orvosi vizsgálati eredmény figyelmen kívül hagyása, munkaképességem- és munkaalkalmasságom alaptalan megkérdőjelezése, egészségi állapotomra vonatkozó személyes adataim – álláspontom szerint – jogosulatlan kezelése) ezért személyemet olyan fokú, súlyos jogsérelmek érték, hogy az engem ért alaptalan és méltánytalan meghurcoltatás-, megalázás miatt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása lehetetlenné vált. Ezért kérem a fentiek szíves megértését és rendkívüli lemondásom elfogadását. Időközben találtam másik munkahelyet,de nem adják ki a papírjaimat,mert még nem tudtak dönteni az ügyemben,így nem tudok az új helyen kezdeni. Kérdéseim a következők: -Rendkívüli felmondásom kellően megalapozott és alátámasztott-e? -A papírjaimat és a bérhátralékaimat mikor kötelesek a részemre folyósítani? -Ha nem egyeznek bele a lemondásomba kezdeményezhetek-e egyezkedő tárgyalást,mivel munkaszerződésem a mai napig nincs,munkaruhát nem kaptam,emiatt a döntés miatt elesek a 25 éves jubileumi jutalomtól is valamint az ügyvédi és esetlegesen kártérítési összeg nagyobb lenne,mint a törvényben meghatározott összeg kifizetése. Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel:Éva
A 2. pontban kezelőorvosának kell igazat adnom, - hiszen Önnek a kemoterápiás munka olyan megterheléssel jár, amely az egészségét, és megkockáztatom, hogy az életét veszélyezteti. A 3. pont első részében nem értem miért érez stigmát magán a megállapított tények alapján. Ezeknek a tényeknek semmi közük a köztudomáshoz. A 3. pont második részében viszont mélyen Önnel érzek egyet. A munkahelyen rideg közönyben részesült, pedig a munkáltatónak ebben az esetben egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kellene felajánlania. Ha ezt Ön nem fogadja el, akkor a munkáltató felmentéssel élhet. Ezt munkáltatója elmulasztotta megtenni. A 4. pontban azt nem értem, hogy ha egyszer itt már végre alkalmasnak nyilvánították, akkor miért nem ment vissza a munkahelyére dolgozni. Egy alkalmasnak nyilvánított orvosi véleménnyel a munkáltató köteles foglalkoztatni a korábban történtek ellenére is. 5. pontban a személyiségi jogait mivel sértette meg a laborvizsgálat, illetve az egészségi állapotának figyelemmel kísérése. Itt nem látom tisztán a személyiségi jogsértést. Ön egyszerűen megsértődött a szakorvosi vélemény Önnek nem tetsző kifejezésétől. Egyébként ha a szakorvosi véleménnyel nem érett egyet akkor határidőben miért nem fellebbezte azt meg. Erről nem írt nekem egy sort sem. Ezért úgy gondolom, hogy a rendkívüli lemondás nem okszerű. Szabó Miklósné
(31.05.2012)  Tisztelt Tanácsadó! 23 éve dolgozom egy vállalatnál. Gerincproblémáim és pszichés okokból 1 évig táppénzen voltam. Közben a házi orvosom elindította a leszázalékolásom. Másodfokon 31%-ot kaptam. Jelenleg a szabadságom töltöm. Voltam az üzemorvosnál, aki alkalmatlannak nyilvánított, mert a munkahelyemen ülő munkára nincs lehetőség, állni és hajolni nem tudok sokáig. 8 és 12 órás műszakokban dolgozunk. Az orvos olyan helyet ajánlott, ahol váltakozva ülhetnék és állhatnék is, de ilyen munka nincs így alkalmatlan vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy mivel nem tudnak munkát adni, a vállalatnak kell-e felmondani és jár-e végkielégítés? Mert azt mondták hogy nem, mivel az szerepel az orvosi papíron \"Nem alkalmas\". Közös megegyezéssel akarnak megválni tőlem. Ebbe én nem tudok belenyugodni. Főként azért, mert nagyon elősegítette a gerincproblémáimat a munkám. Naponta 1000-szer hajolgattam bele a fagyasztóládába, kicsavart mozdulatokkal. 23 év után én mondjak föl? ..azért mert beteg lettem? Kérem szépen mielőbbi tanácsát és segítségét Tisztelettel: P. Gabriella
Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés. Munka törvénykönyve (mtv.) 85. § (3) bekezdés A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatni. Szabó Miklósné
(21.05.2012)  Üdvözlöm!A segítségét szeretném kérni.Több mint 20 éve dolgozom a cégnél és 2012.márciusában a sok emelgetéstől nem bírtam megmozdítani a karomat azóta is táppénzen vagyok .Arról volt szó,hogy megműtenek,de steroid injekcióval és sok gyulladáscsökkentővel visszahúzódott a gyulladásom (bursitis calcarea).Szerettem volna május 21.-én kezdeni , mert abban bíztam,hogy olyan munkakörbe tesznek ami nem fizikai hanem szellemi.Sajnos olyan munkakört nem tudok már végezni,ami erőltetéssel jár mert az orvosom javasolta,hogy nehéz fizikai munkát ne végezzek,mert kiújulhat a gyulladás és akkor nem úszom meg a műtétet.Amúgy szinte minden munkakört tudok ugyanis helyettes vagyok,de abba a munkakörbe venne csak vissza a főnököm ahol emelnem kell pedig lenne házon belül olyan amit el tudnék végezni mert szellemi munka inkább nem pedig fizikai.Csak egy kis jó indulat kéne ,de nem enged a főnököm ebből és azt mondta,hogy ne írassam még ki magamat a körzetivel hanem előbb menjek el az üzemorvoshoz mert nekik az rosszabb,hogy én visszamegyek 1 hétre és akkor megint beáll a vállam inkább maradjak táppénzen mert így már nem vagyok állományban.A kérdésem az lenne,hogy köteles -e adnia más munkát nekem vagy el kell fogadnom az emelőset.Viszont ha megint az erőltetéstől a vállammal gond lesz akkor ez munkahelyi ártalomnak minősül-e?Ugyanis én jeleztem és az orvosom is.Egyáltalán nem tudom,hogy milyen jogaim vannak és mivel okozok magamnak bajt.Nagyon kevés a táppénzem és már alig bírjuk fizetni a hitelünket.Viszont nem szeretném a munkámat elveszíteni.Nagyon köszönöm és várom válaszát.Szép Napot!Ildikó
Munka törvénykönyve (Mtv.)85. § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Az erre vonatkozó külön jogszabály a 8/ (VI. 1983. 92.) EvüM-PM együttes rendelet volt, amelyet a 387/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezett. Ennek a rendeletnek különösen a 7. § (3) bekezdés a), g) pontjai irányadóak a kérdését illetően. Szabó Miklósné
(08.03.2012)  A munkahelyemen 12órás folyamatos munkarendben dolgozom. 3nap munka 3nap pihenőnap. A szabadságom 53éves vagyok 30 nap.A munkáltatóm a 30napot beszorozza 8munkaórával, mert ez a törvényes napi munkaóra, és elosztja 12órával ,mert ennyit dolgozom ! Így lesz belőle évi 20 nap szabadság ! Törvényes ez ? 2.kérdésem: a betegszabadságomat nem hajlandó kifizetni abban az esetben sem ,ha azon dolgoznom kellene, mondván hétvégére nem jár betegszabadság. A MT 137& viszont egészen mást mond. Vagy én értelmezem rosszul? Hiába dolgozom folyamatos munkarendben ? A heti két pihenőnapot csak a 3 p.napból tudja kiadni, vagy nem? Ezt pedig ki kellene jelölnie?! Tisztelettel Kiss Jenő
Önnek a hatályos Munka törvénykönyv (Mt.) 131. § szerint 30 munkanap rendes alapszabadság jár. a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket pedig Mt. 134, 135. §§-ok tartalmazzák. 135. § (2) bekezdés szerint: A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét a minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ennek értelmében azt kell vélelmeznem, hogy munkáltatója nem a hatályos szabályok alapján számolja el a szabadságot. A vélelmem akkor válik igazzá, ha Ön nem évközben, illetve az év valamelyik szakában kezdett el dolgozni, mert akkor valóban arányosan kevesebb alapszabadság jár. A munkáltatójának a betegszabadságot ki kell fizetni, ha orvos a betegnapokat szabályos rendben leigazolja az erre rendszeresített formanyomtatványon. Mt. 137. § (7) bekezdése értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. (vagyis kivéve a hét végét, amiben munkáltatójának igaza van.) A betegszabadság fizetése alól azonban nem mentesülhet. Szabó Miklósné
(05.02.2012)  tisztelt Tanácsadó Szeretném megkérdezni, hogy munkanélküliként, ha magam fizetem az egészségügyi járulékot, akkor 2012-re milyen havi (vagy napi?) befizetendő összeg vonatkozik rám Köszönettel Mónika
"Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]"http://szemelyikolcson.szeghalom.eu/2012/01/12/mi-mennyi-2012-ben-arak-berek-kiadasok-koltsegek-bevetelek-mi-mennyi-2012-ben-tablazat/ Szabó Miklósné
(08.01.2012)  Üdvözlöm!Nekem olyan problémám lenne,hogy 2010 december 21-2011 november 5.-éig táppénzen voltam!az utolsó 6 hónap méltányossági táppénz volt!A munkahelyemen(vendéglátás) a mai napig be vagyok jelentve 8 órásra,de foglalkoztatni nem akarnak(szóban történt a megbeszélés)most küldenék egy tértivevényes levelet is nekik,hogy erről mégis legyen valami írásban is...)viszont nem is küldenek el,az okát pontosan nem tudom,de én a \"közös megeggyezést\"nem szeretném aláírni,mert tartoznak pénzel,és akkor ennek talán búcsút inthetnék!ha jól tudom a 2011-es évről tartoznak 21 nap szabadság pénzel,és nemtudom erről jól értesült vagyok-e,de azt mondták,hallottam,hogy amíg be vagyok jelentve,de foglalkoztatni nem tudnak/nem akarnak,addig jár az alap fizetésem,azokra a hónapokra!?sajnos nem vagyok tisztában ezekkel a dolgokkal!Igazából nem tudom,mi az amit követelhetnék tőlük,mi az ami jár nekem?Sajnos,így munkát sem nagyon találok,mivel be vagyok jelentve,és a hosszú táppénznek is az oka az volt,hogy tüdőbeteg lettem!2010 december óta nemtudják megmondani 100%-ra,hogy pontosan mitől van több helyen kilyukadva a tüdőm,ezért pontos diagnózis hiányában,még leszázalékolni sem tudnak!Semmilyen jövedelmem nincs jelenleg,és nevelem a 7 éves kislányomat!Hogy tudnám elérni,hogy az elmaradt tartozásaikat fizessék ki?És még egy utolsó kérdésem lenne,ha tudna segíteni:esetleg a jelenlegi helyzetemmel,jogosult vagyok e bérpótló támogatásra?vagy valamire,amiből estleg jövedelmem származhatna?vagy bejelentett munkahely mellet ilyesmivel nem lehet élni?Hát,köszönöm a türelmét,és előre is a segítségét,válaszát Tisztelettel:M.Nikolett
Amíg bejelentett állása van, valóban nem jogosult bérpótló juttatásra. A bizonytalanságnál talán a közös megegyezés is jobb lenne, - bár nem ismerem a munkaviszonya egyéb körülményeit, illetve foglalkoztatásának, betegségének munkaviszonnyal esetleg kapcsolatos mögöttes háttereit. A helyzet tisztázása érdekében a munkáltatót kellene megkeresni, - ez esetben személyesen. Azt pedig végkép nem értem, hogy miért nem lehet diagnosztizálni egy beteg tüdőt, illetve megállapítani a egészségkárosodás valamilyen fokozatát, - amely tüdőgyógyász szakorvosi feladatot feltételez. Úgy látom bőven lennének elintézendő dolgai. Ehhez kívánok erőt és kitartást. Szabó Miklósné
(31.12.2011)  Édesanyám 2010.10.12-től van táppénzen,mert nyílt törést szenvedett a lábán,azóta már többször műtötték.A házi orvosával már beadták a papírokat,hogy leszázalékolják őt. 2012.01.09-én kell mennie a bizottság elé,azt mondták akár 2hónapig is eltarthat mire pénzt kap,ha leszázalékolják.Kérdésem az lenne addig milyen anyagi juttatásra számíthat?Mert ugye bár a táppénze már lejárt,meghaladta az egy évet,de közben volt megszakítás még kórházi kezelés alatt állt és a munkáltatója is kiadta a szabadságait.Lehet-e táppénz hosszabítást igényelni esetleg?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló (Ebtv.) 50. § (5) bekezdése segíthet a probléma kezelésében: Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti. Szabó Miklósné
(13.12.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy jogosult vagyok e szociális járadékra. 1 évig voltam munkanélkülin de ellátást nem kaptam mert előtte egy államilag támogatott tanfolyamon vettem részt. Majd elhelyezkedtem egy vállalkozónál aki a próbaidő lejárta előtt elbocsájtott. Azonnal regisztráltattam magam álláskeresőként majd mentem az önkormányzathoz szociális segélyért életemben először.Nos az ottani úri ember azt mondta hogy 200 nap együtt működési időnek kell eltelnie a munkaügyi központtal hogy jogosult legyek a szociális járadékra vagy létesítsek munkaviszonyt hogy meglegyen ez az idő.Azt gondolhatta hogy igencsak link lehetek ha már oda mentem először és nem újabb állást kerestem magamnak..Ez igaz?Kell a 200 nap? Addig mit tehetek?Éhenhalás vagy egyéb lehetőségeken kívül. Van két kis korú gyermekem az egyik még 1 hónapos sincs. Válaszát mielőbb várom és előre is köszönöm. Tisztelettel Tamás.
A jogosultság feltételeit a rehabilitációs törvény rögzíti: Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, ideértve a keresőtevékenység megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is. Ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Ha a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével. Ha saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában. Ha keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 %-át. Azon személy esetén, aki az ORSZI szakvéleménye, és szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki keresőtevékenységet folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri.
(28.09.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné! Lehet rossz helyen,mégis érdeklődnék az adott témában.:) Augusztusi hónapban jelentkeztem 1 intézménybe nappali marketing és reklámügyintéző okj-s szakmára. az alkalmassági orvosi vizsgálat szeptember 28án történt meg,kizáró okként megállapitva h szintévesztő vagyok,és nem alkalmasnak tartott,persze csak részlegesen vagyok az... érdekelne 1-2 kiskapú,mivel engem érdekel a szakma.mitévő legyek, h maradhassak továbbra a tagozaton? Elöre is köszönöm. Faludi Tamás
Egy szemorvost is kérdezzen már meg, hogy lehet-e gyógyítani a színtévesztést, - ha igen, akkor áldásom a munkájára. Szabó Miklósné
(11.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy férjem 1 évi táppénz után nem rokkantsági ellátásban nem részesül mert a felülvizsgálati bizottság elutasította a kérelmét. Viszont az állapota nem javul sőt rosszabbodik. Sajnos egy állványról leesve összetörte a kezét és 6 műtéttel sem tudták rendbe hozni, dolgozni nem tud. Azt szeretném megtudni, hogy mennyi idő múlva mehet ismét táppénzre. Köszönettel: Rácz Rita
Több lehetőséges megoldás is van: 1.: fellebbezés a felülvizsgálati bizottság döntése ellen, 2.: rövid munkába állást követően újabb táppénz iránti kérelem indítása, - itt fontos a folyamatos egészségbiztosítási jogviszony fennállása, - fontos az orvossal történő konzultáció és szakmai vélemény kérés, 3.: munkahelyen a vezetővel való megbeszélés annak tárgyában, hogy csökkent munkavégzési képességgel milyen végezhető munkát tud ajánlani a munkáltató. Szabó Miklósné
(11.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Édesanyám 5 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén,közalkalmazottként.Idén februárban súlyos betegséget állapítottak meg nála (mellrák),ezért februártól egészen július végéig táppénzen volt,a kezelések miatt;július végétől augusztus 21-ig szabadságon van.Ez idő alatt a helyettesítésére szakirányú végzettséggel (dajka,óvónő) nem rendelkező hölgyet vettek fel,aki egyébként rokoni kapcsolatban áll az intézmény vezetőjével.2011 szeptember 1.-vel nyugdíjba vonul az egyik alkalmazott,jelenleg hátramaradt szabadságát tölti.Édesanyám augusztus 22-én újra munkába állna,az eredeti munkakörébe (óvodai dajka).Többszöri megbeszélés és egyeztetés ellenére a munkáltatója nem hajlandó az eredeti munkakörébe visszavenni,konyhai \"szolgálatra\" szeretné alkalmazni,amit édesanyám nem tudna elvégezni a fizikai megerőltetés miatt.A háziorvos,a kezelőorvosa (onkológus),továbbá az üzemorvos is adott papírt/igazolást a csökkent munkaképességéről,ennek ellenére a munkáltató továbbra sem hajlandó eredeti pozíciójába visszavenni.Édesanyám 16 éve foglalkozik dajkaként,és a konyhai feladatokat is ellátta már,így tudatában van a két feladatkör közötti különbségnek .A helyére/helyettesítésére felvett hölgy időközben elvégezte a képzést és szakirányú végzettséget szerzett. A kérdésem az lenne,hogy mit lehet ilyenkor tenni,van-e olyan jogszabály,ill. melyik az,amely ilyen helyzetekre vonatkozik? A segítségét nagyon megköszönöm.
A munkavállalót hosszabb távollét után (táppénz, Gyed, Gyes, stb.) eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha a munkáltató eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni nem tudja(nem akarja), akkor munkakör felajánlási kötelezettség terheli. Ez a kérdés a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának kérdését is felveti a munkáltató által megjelölt munkakör viszonylatában, amelyet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályoz. Orosi alkalmassági vizsgálatot a munkavállaló is kezdeményezheti. Szabó Miklósné
(09.08.2011)  Tísztelt Tanácsadó! CSökkentmunkaképességű dolgozó vagyok egy varodában.Teljesitménybérben foglalkoztat a munkáltató. Kérdésem az volna hogy ugyanolyan elszámolásban dolgoztathat-e a munkáltató mint az egészséges munkavállalót vagy jár-e részemre valamilyen kiegészítő támogatás? Mivel egészségügyi problémáim miatt képtelen vagyok az elvárt normát teljesíteni.Köszönöm válaszát:Mikusné.
Nem dolgozhat ugyanabban a teljesítménybérben, mint az egészséges munkavállalók. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a sérülékeny csoportok megnevezését és a velük való kíméletes bánásmód követelményeit. Szabó Miklósné
(28.07.2011)  Tisztelt Válaszadó! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy lejárt a munkanélküli ellátásom jelenleg az önkormányzattól a szociális segély megigénylését tervezem! Arra szeretnék választ kapni, hogy édesanyám tartós beteg 4 infartust vészelt át + cukorbeteg, nem magatehetetlen de felüögyeletre szorul! Nem tudom hogy ilyen kritériumokkal igénybe tudnám-e venni az ápolási díjat! Másik kérdésem, az lenne hogy kisbabát várok, és ha az ápolási díat megkapnám abban az esetben az édesapa igénybe vehetné.-e a Gyest? válaszát előre is köszönöm Tisztelettel Kojnokné ELvira
Nem kaphat egyszerre szociális támogatást és ápolási díjat. A Gyes-t a férje igényelheti a gyermek egyéves korától. Szabó Miklósné
(22.07.2011)  Üdvözlöm! Feleségemnek 07.28-án jár le a felmondási ideje. Kislányunknak a napokban vették ki a manduláját, 3 hétig nem mehet közösségbe. Passzív táppénz már nincs, ezt tudjuk. Táppénzre azért elmehet vagy 28-a után menjen a gyerekkel a Mü. hivatalba bejelentkezni? A gyermekorvos kiírná, de mivel jár ez? Kérem válaszukat! Üdv!
A neje mindenképpen jól teszi, ha elmegy a munkaügyi hivatalba. A hivatalos ügy elintézése után pedig haza lehet menni a beteg gyermek mellé ápolgatni őt, - hiszen a hivatalban meg fogják állapítani az anyuka havi járandóságát.
(22.07.2011)  Kedves Szakértő! Lányom (24 éves), fogyatékossági támogatásban részesül. (Jelenleg munkanélküli.) Kaphatnék-e valami támogatást utána, ami a nyugdíj viszonynál is számít? Dolgozhat-e a lányom emellett, - ha én valamilyen támogatást kapnék utána, - és hány órában? Köszönettel: Ildi
"Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki a) vakok személyi járadékában, vagy b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy c) aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére."allamkincstar.gov.hu
(18.07.2011)  Kedves Szakértő! Szeretném segítségét kérni. Egy vegyszerekkel foglalkozó Kft-nél dolgozok, ahol véleményem szerint nem biztosítják megfelelően az egészséges munkavédelmi előírásokat. A párommal már nagyon régen szeretnénk gyereket, de az orvosunk cisztát diagnosztizált, és a vizsgálatokból egyértelműen megállapítható, hogy a vegyszerektől alakult ki. Ebből következően nem tudok teherbe esni. Mit tehetek? Hova forduljak? Milyen papírokra van szükségem ? Perelhetem a társaságot nemvagyoni kártérítés érdekében?Nyerhetek a kft-vel szemben? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: egy aggódó 37 éves nő
Kis pihenés, sós tengerpart jótékony hatású lehet, - de a munkáltató megtámadása munkahelyi ártalomra hivatkozva egy ciszta miatt nem lenne bölcs dolog, mert könnyen elvesztheti a munkahelyét. A ciszta jóindulatú daganat, - ha megműtik nincs következménye az egészségére, - a terhességére már azonban lehet káros hatással, - ennek okait azonban, véleményem szerint máshol kell keresni. Ebben az esetben az orvoshoz - nőgyógyászhoz kellene fordulni. Szabó Miklósné
(05.07.2011)  Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni,hogy még 2001 -ben 40%-os munkaképesség csökkenést állapitottak meg nálam, erre jár nekem valami járadék vagy ellátá?Ha mondjuk vállalkozó szeretnék lenni akkor igényelhetek valami kedvezményt vagy hozzájárulást, Vagy ha egy kft-be , vagy egy vállalkozó alkalmaz milyen kedvezményt kap utánam vagy milyen juttatást. Mielöbbi szives válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel:Lakatos Istvánné
A 2001-ben megállapított 40%-os munkaképesség csökkenését 2008-tól kötelezően felül kellett vizsgáltatnia. Amennyiben az új szabályok szerint egészségkárosodásának mértéke továbbra is fennáll, akkor egyéb feltételek együttes teljesülése esetén átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot igényelhet. A foglalkoztatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását támogathatják, ha erre pályázatot nyújtanak be - és megfelelnek a törvényben megállapított feltételeknek. Szabó Miklósné
(30.06.2011)  Tisztelt Szakértő! 2008-ban munkahelyen létszám leépítés volt . 3 gyermekünk van ezért főállású anyaként itthon maradtam. 2009. februárban megműtöttek daganatos betegséggel. Akkor nem igényeltem rokkantságit, maradtam továbbra is főállású anya. 2010. októberben a legnagyobb gyermekünk betöltötte a 18. évét így a főállású anyaságim megszűnt.Munkanélküli segélyen vagyok jelenleg. Az egészségi állapotomra tekintettel az orvosi javallat 4 óra lenne. Sajnos munkát még nem találtam. Kérdésem a következő lenne: Vagyok -e jogosult, vehetek- e igénybe rehabilitációs járadékot vagy rokkantságit ? Tisztelettel és köszönettel Pikaliné
A rehabilitációsjáradék iránti igény előtt meg kell állapítani a rehabilitációra való jogosultságot. Ezt egy országos rehab. intézet végzi (ORSZI), amely szakmai munkaképességet vizsgál vizsgál az egészségkárosodás szempontjából. Az intézet erre irányuló kifejezett javaslata után igényelhető rehab. járadék. Rokkantsági nyugdíj pedig annak állapítható meg, akinek 50%-nál magasabb egészségkárosodását már megállapították.
(31.05.2011)  Tisztelt Cím! Munkáltatói rendes felmondás átadásakor a munkavállalónak kötelessége e arról nyilatkoznia, hogy vele szemben nem áll fenn felmondási tilalomra okot adó körülmény? Esetemben nyilatkoznom kellett (azt mondták, hogy kötelességem), hogy terhes vagyok e, illetve részt veszek e emberi reprodukciós eljárásban (nem tudtam, mit jelen, ők állították, hogy a lombikbébi-programot). Azzal, hogy aláírtam, lemondtam arról a jogomról, hogy bíróságon megtámadhassam a felmondást? Időközben ugyan is kiderült, hogy részt veszek ilyen jellegű eljáráson, hiszen a peteérést, megtapadást elősegítő gyógyszeres kezelések is ide sorolandók az egészségügyről szóló törvény szerint, így jogellenesen mondtak fel nekem. Mit tehetek? Vonjam vissza a nyilatkozatom? Válaszukat előre is köszönöm! Melinda
Vonja vissza a nyilatkozatát! Szabó Miklósné
(04.05.2011)  Jó napot kívánok! Gyermekem, dongalábbal született. 2 éves korában megműtötték. Most 10 éves és a beteg lába 3 cm-rel rövidebb,a talpa is kisebb, valamint a lábszára jóval vékonyabb a másik lábánál. Szükség lenne a parkoló igazolványra, mert a város, ahová hordozom felülvizsgálatra és cipőkészítésre, messze van és a gyerek nem bírja a tömegközlekedést. Ehhez viszont szükség lenne a hétpontos igazolásra, másképp nem kapjuk meg a kártyát. Jár-e egyáltalán, és kihez kell forduljak ez ügyben? Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel: Vargáné Bisi Györgyi
"A parkolási igazolványokat az okmányirodák állítják ki. A fogyatékosoknak ehhez be kell mutatniuk a szakorvos vagy az orvosi bizottság által kiállított igazolást. Aki azonban nem fogyatékos (hanem idős vagy mozgásszervi betegsége van), a háziorvostól kaphat igazolást. Ez az úgynevezett hétpontos nyomtatvány, amelyen az orvos a járást, a teherbírást és a terhelhetőséget értékeli, illetve hogy képes-e a beteg a tömegközlekedési járművek használatára. Ha a páciens hét pontnál többet kap, jogosult a parkolási igazolványra."http://konszenzusfmsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=87:otmillioskocsihozmartartozekkentjararokkantkartya&catid=1:friss-hirek&Itemid=50 Szabó Miklósné
(02.05.2011)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Hétpontos igazolást házi orvos kiállíthat-e? Mielőbbi válaszát várom. Köszönettel. Vargáné
Kicsit többet és bővebben a témával kapcsolatban. Szabó Miklósné
(06.04.2011)  T. Cím! 2010 októberében derült ki a cukorbetegségem,sajnos inzulinra kellett beállítani,erről a közvetlen felettesem tájékoztattam és kértem,hogy ne osszon be olyan beosztásba amiben nehezen tudom megoldani a rendszeres étkezést és ami fokozza a stresszt a munkámba.Ennek ellenére ő beoszt ilyen munkaterületre,jogában áll ezt megtenni??? Köszönettel B. Éva
Ha a munkavállaló munkaképesség változása a munkaviszony fennállása alatt következik be, a munkáltató köteles megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni (387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. § (3) bekezdés a), g) pont alapján orvosi alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni arra nézve, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését az általa ellátott munkakörben. Ennek érdekében soron kívül kell az alkalmassági vizsgálatot elvégezni, melyet kérhet a munkavállaló vagy a munkáltatónál működő foglalkoztatás-egészségügyi orvos. Szabó Miklósné
(09.04.2011)  Ápolónőként dolgozom. 2010 októberében inzulinos cukor beteg lettem. az lenne a kérdésem,hogy kötelezhet-e a főnővér olyan munkavégzésre ami akadályozza a rendszeres étkezésemet.Ami fokozza a stressz mennyiségét. Ez egy őrző kórterem teljes ellátása és csak egy személyzet látja el.Gyakran vannak súlyos,életveszélyben lévő betegek,újra élesztés és ott nem lehet azt mondani hogy nekem menni kell enni. Köszönettel Baranyai Éva
Kicsit érdekes a kérdés, mivel az egészségügy az a terület ahová az egészségügyi problémái miatt fordul az ember. Erősen bizalomvesztésre áll az az egészségügyi terület, amely saját alkalmazottai egészségére se fordít kellő figyelmet. "Ha a munkavállaló munkaképesség változása a munkaviszony fennállása alatt következik be, a munkáltató köteles megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Az erre vonatkozó külön jogszabály a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet volt, amelyet a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezett. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján az orvosi alkalmassági vizsgálatot arra nézve kell lefolytatni, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését az általa ellátott munkakörben. Ennek érdekében soron kívül kell a munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégezni [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja]. A vizsgálatot kezdeményezheti : a munkavállaló vagy a munkáltatónál működő foglalkozás - egészségügyi orvos." Kommentár 345-346. p.
(18.04.2011)  A polgármesteri hivatal behívott 2011 március egytől dolgozni október 31-ig 6 órába. A munkaalkalmassági vizsgálat február 21-én volt. ami annyiból állt hogy megmérték a vérnyomásomat. A munkakör takarítás az általános iskolában. jeleztem hogy 24-én mennem kell légzésfunkcióra mert már több éve fulladok, de elvállaltam a munkát. 24-én kiderült asztmás vagyok 2 pipát írt az orvos. a munkát felvettem március elsején, de a portól fulladtam, sem hipóval sem sósavval sem pedig más tisztító szerekkel nem tudok dolgozni. 4 éve strummám van , magas a vérnyomásom, emellett 10 éve pszihiátriai kezelés alatt állok pánik betegségem miatt, de 4 méteres létrán állva kellene ablakot tisztítani. Kértem a betegségemre hivatkozva adjanak valami más munkát mert ezt nem tudom végezni, annyira fulladok, meg nyugtatót szedek napközben is én nem tudok létrán állva ablakot tisztítani. A polgármester asszony azt mondta hogy felhívta a tüdőgondozót és azt mondták hogy végezhetek takarítást mert a két pipa használata mellett tünetmentes kell hogy legyek, de a lényeg a kellene szón van. mert a portól és tisztítószerektől még jobban fulladok nem javulok. március 17-én kell vissza mennem kontrollra. Kérdésem az lenne. Adhatott e valóban a kezelőorvosom bármilyen felvilágosítást a polgármesternek az egészségi állapotomról ezzel nemsértett személyiségi jogokat? A másik, hogy ha orvosi papírral támasztom alá hogy asztmás vagyok fulladok köteles e az egészségi állapotomnak megfelelő munkát adni amit el tudok végezni, vagy mondhatja azt hogy nem tud más munkát ajánlani és felbontja a szerződést annak ellenére hogy én szeretnék dolgozni. Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel Havas Henrikné
Kezelőorvosa ilyen információkat a polgármester asszonynak nem adhatott. Az alkalmazását megelőző kötelező alkalmassági vizsgálaton való résztvétel tizztázhatta volna ezt a problémát, - amelyet Ön is, utólag is kérelmezhet, illetve munkáltatója is kérheti soron kívűl is. Szabó Miklósné
(20.04.2011)  Szép napot!!Én most kaptam meg a papirom hogy 40%csökkent munkaképességü lettem.Jelenleg a táppénzem lejárt 02 25 én.Most a tavalyi szabadságomat vettem ki mert vártam a papirokat.Kérdésem!! Vissza mehetek a 40% mellett dolgozni a munkahelyemre?,És hány orás munkaidöbe??ez mellett kapnám a szociális járadékot is??Kell e a munkaügyi hivatalnál jelentkeznem??Mi a teendöm most Elöre is köszönöm
Egészségkárosodási járadék iránti igényét a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikusan nyújthatja be a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől szmított 24 hónapon belül (határidő elmulasztása jogvesztő!). A járadék megszűnik, -ha keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (78.000,-Ft) 80%-át meghaladja. Szabó Miklósné
(05.05.2011)  Tisztelt Déri Tamás! 43 éves munkaviszony után munkanélküli lettem.A munkanélküli segélyem összege most 28.000 Ft és megszeretném igényelni az ápolási díjat. ( édesanyámékra )A kérdésem az lenne, hogy a munkanélküli segély mellett jogosult lennék -e az ápolási díjra? Köszönettel.Sz. János
"Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén ( az együttfolyósítható ellátásokat lásd külön) a reá irányadó összegnek és a részére folyósított rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. FONTOS ! Az ápolási díj bruttó összegéből - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdése alapján nyugdíjjárulék (tagdíj) kerül levonásra. Ennek mértéke 2011-ben 10 %. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (Ennek mértéke jelenleg 24 %.) Az ápolási díj HAVI NETTÓ ÖSSZEGE 2011. évben a súlyosan fogyatékos illetve 18 év alatti tartósan beteg személy ápolása esetén: 26.550 Ft, fokozott ápolást igénylő személy esetén pedig 34.515 Ft. AZ ÁPOLÁSI DÍJ IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐNEK MINŐSÜL"http://www.kezenfogva.hu/Adatbazis/ellatasok/5.html
(06.05.2011)  Munkahelyemen nagyon megromlott a munkaviszonyom a főnökömmel, olyannyira, hogy ez egészségem rovására ment. (170/110 vérnyomás és szívpanaszok) Mindennaposak voltak a zaklatások (lelki terror), kitolások velem szemben. Nem láttam más megoldást, minthogy orvoshoz fordulok. Előbb betegszabadságra, majd betegállományba vett. Most is betegállományban vagyok, panaszaim ugyanazok. Szeretném megkérdezni, hogy betegállomány alatt be adhatom-e a felmondásomat vagy sem. Tudom, hogy amúgy 30 nap a felmondási idő, vagy közös megegyezéssel is szerződést lehet bontani, de nekem egyik sem felel meg, mert főnököm ‚bosszúér liheg‘ hogy beteg mertem lenni. Én viszont szeretnék tőle minél előbb megszabadulni. Minél előbbi válaszát köszönöm.
Az Ön által elmondottakat meg lehet érteni, - ellenben az elmondottakat nehéz bizonyítani, - de úgy látszik erre Ön nem is törekszik. Némán megadva magát betegségbe menekülve, felvállal egy tartósan lehetetlen helyzetet: a munkanélküliséget. Ez az Ön döntése, - de tudnia kell, hogy van ennél egy jobb megoldás is, - csupán szembe kellene nézni a problémával, amelynek közését ebben a levélben nem tartotta szükségesnek. Ha a munkahelytől való megválást megoldásnak látja, akkor a közös megegyezés a leggyorsabb választás. Ugyanakkor élhetne a rendes felmondás jogával is, - hiszen az ezzel járó többlet pénzre is szüksége lehet. Szabó Miklósné
(19.01.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Csoportvezetőként dolgozom, és az egyik beosztottam indokolatlanul és bejelentés nélkül otthonában tartózkodott munkaideje alatt. (gyanúm szerint többször is, de csak most került szúrópróba szerűen ellenőrzésre) Először egy egyszerű indokot hozott fel, majd később előállt azzal, hogy egészségügyi problémája van, aminek kezeléséhez steril és otthoni körülményekre van szüksége. A megnevezett egészségügyi problémát nem jelentette be, valószínűleg az üzemorvosnak sem. A dolog lényeges, mert az állapota befolyásolja a munkakörének ellátását. Kérdéseim a következők lennének: Ha ő előzetesen nem jelentette be az egészségügyi állapotában beállt változást, akkor most erre jogosan hivatkozhat-e? Kérhetek-e rendkívüli orvosi felülvizsgálatot? Az üzemorvos adhat-e tájékoztatást arról, hogy az eü probléma bejelentésre került-e? A fentiek tekintetében milyen szankciók alkalmazása lehetséges? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: N. Péter
Tisztelt Péter! Nehéz a beteg, vagy beteget jelentő (tényleg beteg) munkavállalóval szankciókat alkalmazni. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy munkáltatója felé bejelentési kötelezettséggel tartozik egészségi állapotában beállt olyan változásról, ami a munkavégzésben akadályozza. Orvosi igazolás nélkül nem lehet távol a munkahelyéről "büntetlenül". Szóban erre figyelmeztetni kell! Ha ennek ellénére gyakori nála az önkényes távollét, akkor kilátásba kell helyezni számára az írásbeli figyelmeztetést. A következő már lehet a sorozatos hiányzások miatti megrovás,- végső esetben pedig a munkavégzés alóli felfüggesztés, - munkaviszony megszüntetés. Konkrétan a kérdésre térve- úgy gondolom, hogy nem kötelezhető arra, hogy betegségéről bejelentést tegyen a munkavállaló a munkába történő felvételnél, - különösen akkor, ha ezt jogszabály nem írja kötelezően elő. Nem tehet ilyet pl.: a buszsofőr, hiszen az ő vizsgálata előfeltétele az alkalmazásának. Ön, mint munkáltató csak munka-alkalmassági vizsgálatot kérhet az ide vonatkozó rendeket alapján. Személyiségi jogokat nem sérhet. Szabó Miklósné
(17.01.2011)  Tisztelt Szakértő! Édesanyám több mint két éve van leszázalékolva az idegei miatt, a bizottság elsőre elfogadta a kérelmét. Első körben egy évre kapta meg, aztán három évre a leszázalékolását. A kérdésem az lenne, hogy ő súlyos depresszíóval illetve pánikrohamokkal lett leszázalékolva, amit még öngyilkossági kísérletekkel is alátámasztott. Ehez kevés fizikai tünet párosult, végtagzsibbadás és egy sérv. Augusztusban \"pánikrohammal\" került be a kórházba, ahol hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy személyiségzavaros hisztériája van. Semmi köze a depresszíóhoz, a pánik pedig a hiszti, hogy nem figyelnek rá. Azóta az állapota sokat romlott, mindenáron bíróságra akarja vinni az unokája láthatását. Az új eredmények ismeretében, ha ő azt állítja majd a bíróságon, hogy semmi baja, visszavonhatják a leszázalékolását? Minden erőmmel azon vagyok, hogy húzza meg magát, de a testvéremmel való konfliktusa bosszúhadjáratba csapott át. Meg szeretném óvni a bajtól, lehetnek ennek következményei? Felülvizsgálják az ügyét, ha a bíróságon elkezdődik az ügy? Köszönettel, és tisztelettel: Bernadett
Kedves Bernadett! Mivel a leszázalékolás szakértői csoportmunka eredménye, azt az arre kijelöllt szerv és személy(ek) állapíthatja, illetve bírálhatja felül. A baj eredőjét csak éppen sejteni lehet ebből a levélből, pontosan tudni azonban nem. A láthatási viták csúnyán is el tudnak fajulni. Nem tesz jót az édesanyja állapotának, - amit csak súlyosít az ő személyes terheltsége (rohamai, stb.). A bajnak mindíg vannak következményei, (kivéve, ha megelőzik). A bíróság minden ügyben körültekintően jár el. Szabó Miklósné
(28.12.2010)  Tisztelt Tanácsadó! 22-es csapdájának érzem a helyzetem, amiben szeretnék tanácsot kérni. 47 éves vagyok, végzettségeim szerint: gyermek-és ifjúságvédelmi asszisztens, valamint rajztanár és grafikus. Mivel falun lakom, a rendszerváltás óta nem volt munkahelyem, a 15 km-re levő városban azért nem lehetett egyrész elhelyezkedni, mert vidéki lévén diszkrimináltak - mint teszik ezt munkáltatók most is az országban -, közben pedig eltelt újabb annyi év, hogy most már a korom lett egy újabb kifogást megalapozó tényező, hiiszen idősnek számítok. A frusztáltságom és a kilátástalan élet miatt pánilbeteg lettem, agorafóbiával és szorongással társulva, sőt, szívbetegségem is kialakult több éve eme szociális helyzet miatt. Gyermekem nincs, hiszen nem is lehetett volna vállani jövedelem nélkül. Feleségem elhagyott és egy vállalkozóhoz költözött városba. Én már 2 éve nem tudom a házam elhagyni a pánikbetegségem és szorongásom miatt, és teljesen bele betegedtem abba, hogy nem adtak munkát, mindig elutasítottak. Gyakorlatilag munkanélküli segélyen és szoc. segélyen tengődtem, az értelmes munkavégzés helyett. Elszállt az életem is így, örömtelenül.. Kérdésem az lenne, hogy megváltozott munkaképesség megállapítását kérhetem-e az agorafóbiás pánikbetegségem miatt, mivel annyira sikerült tönkre mennem, hogy legfeljebb otthon végezhető munkát tudnék végezni. Kísérővel is csak a szemközti boltig tudok eljutni, mert olyan fokú a szorongásom. A rendszerváltás előtt boldog, kiegyensúlyozott, egészséges voltam, tervezhető élettel, volt munkahelyem. Az a tragikomikus, hogy a rendszerváltó Állam miatt mentem tönkre, és most ugyanettől az Államtól szeretnék foglalkoztatást kérni, hogy a hátralévő kis időmben méltósággal és emberi módon tudjak megélni, és ne éhezzem. Tavaly 3 fokos szobában teleltem át, mert nem volt tüzelőm sem. Tele tudással nem kellettem sehova, mert vidéki vagyok, vagy mert nem volt protekcióm. És most tönkre mentem egészségileg ebben. Várom szíves válaszát és nagyon köszönöm. Békés, boldog karácsonyt! Zoltán
Kedves Zoltán! A munkaképesség csökkenés megállapítása orvosszakértői feladat, - amelyet az Országos Rahabilitációs és Szociális Szakértői Intézet keretein belül lehet megállapítani. A munkaképesség megváltozásának fokát a vizsgálatok után itt állapíthatják meg. Ezzel kapcsolatban kérje körzeti kezelőorvosa tanácsát, illetve segítségét. Szabó Miklósné
(22.12.2010)  Tegnap baleset ért, leestem az ablakból és beütöttem az oldalam. A háziorvos elküldött röntgenre, amit megy csináltak. Megkérdeztem, hogy eltört - e a bordám. Aki megröntgenezett azt mondta, ő úgy látja megrepedt. Felhívtam a munkáltatómat, aki közölte, hogy be kell mutatnom a röntgenfelvételt, hogy a munkaügyis vezetőnk igazolja a táppénzt. Köteles vagyok megmutatni a felvételt? Milyen jogon bírálja felül egy igazgató egy orvos diagnózisát? Nem vagyok orvos de a repedés szerintem lehet olyan apró is, hogy alig lehet észrevenni. Egy igazgató aki nem orvos, hogyan venné észre?
Kedves Eszter! Nem köteles megmutatni a röntgenfelvételt, - ez ugyanis nem tartozik a kötelezően szolgátatandó adatkörbe, henem az Alkotmány 54. § (1) bekezdése által is védett személyiségi jogokat védő terület, amelyet az alkotmányon kívül más jogágak is deklarálnak: pl.: a polgári jog, a büntető jog. A Munka törvénykönyve 77. § (1) bekezdés szerint: A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Szabó Miklósné
(13.12.2010)  Tisztelt Szerkesztőség! Édesanyám 2010. december 24-én tölti be a 62. életévét. 2002 óta rokkantnyugdíjas (67,5%). A kérdésem, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve változik-e a nyugdíja, vagy a rokkantnyugdíjat kapja a továbbiakban is. Köszönettel: B. Roland
Kedves Roland! Az öregségi nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. (Tny. 23. §) Szabó Miklósné
(13.12.2010)  Kedves Tanácsadó! Tizenöt év munkaviszonnyal rendelkező 39 éves nő vagyok. 10 éve agydaganatot diagnosztizáltak nálam. 2008-ban állapotromlás miatt rokkantnyugdíjas lettem (60%). De az állapotromlásom fokozatosan következett be (látáskiesés), és mert kozmetikusként dolgoztam ezért még 2005-től dietetikusnak tanultam. A rokkantnyugdíj megállapítása után pár hónappal egy kórházban dietetikusként el tudtam helyezkedni 8 órás munkaidőben. Tehát a rokkantnyugdíjjam megszünt. 2009 októberében és 2010 áprilisában agyműtétekre volt szükség a daganat növekedése miatt. Ez idő alatt táppénzen voltam. Mivel a táppénzellátásra 2011 január 19-ig vagyok jogosult, kérelmeztem a rokkantsági nyugdíj újboli megállapítását. A rokkantságom foka 86% II. lett. De mivel még munkaviszonyban vagyok a kórházban ezért a megszünésig elutasították ezirányú kérelmemet. 2011 január végétől előreláthatólag két hónapig Németországban sugársebészeti kezelést kapok. Kérdésem az lenne, hogy hagyjam, hogy munkaviszonyom megszünjön, esetleg fizetés nélküli szabadság kérésével jogosult vagyok-e a rokkantsági nyugdíjra? A sugárkezelés után dolgozhatok kevesebb órában ilyen rokkantsági fokkal ? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Mónika
Kedves Mónika! 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek a) egészségkárosodása aa) 79%-ot meghaladó mértékű, vagy ab) 50-79%-os mértkű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő másmunkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és c) az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyab az egészségkárosodását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. [Tny. 36/A. §] Szabó Miklósné
(08.12.2010)  Felmondtam rendes felmondással a munkahelyemen és a 35napos felmondásom dolgozom le de sajnos megbetegedtem, de nem tudom elmehetek e ez idő alatt táppénzre vagy mindenképpen betegen is le kell dolgoznom a felmondási időmet.Vagy ha elmegyek betegállományba akkor a felmondási idő is a betegállományban töltőt idővel meghosszabbodik? Van e valamilyen törvényi következménye rám vonatkozólag,hisz arról nem tehetek,hogy megbetegedtem? Tanácsát előre is köszönöm Vigh Sylvia
Kedves Szilvia! "Betegállományba vonulást megelőzően) közölt felmondásnál a munkaviszony az általános szabályok szerint (a felmondási idő elteltével, a betegállomány tartama alatt) szűnik meg."üzletinegyed.hu Szabó Miklósné
(26.11.2010)  Tisztelt Szakértő! II. kategóriás rokkant nyugdijasként dolgozom, a mai napon alá akartak iratni velem egy papirt ami arról szólt hogy a munkáltatóm a mai napra elrendelte a tulórát. Én ezt a papirt nem irtam alá, és nem is maradtam ott tulórázni, mivel tudomásom szerint rokkant nyugdijasként nem lehet tulórázni. Azt szeretném tudni hogy mai nap milyen jogszabályok vonatkoznak a rokkant nyugdijasok tulóráztatására.? Ha lehet tulórázni, milyen jogszabályok szerint lehet. Kérem válaszában irja meg a pontos idevonatkozó paragrafus megnevezését! Válaszát előre is megköszönöm! Tisztelettel B. Judit
Kedves Judit! A megváltozott munkaképességről " A megváltozott munkaképesség megállapítása orvosi kérdés. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hatálya alá esik az ilyen munkavállalók foglalkoztathatóságának véleményezése, annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja munkavégzését a különböző foglalkoztatásokban [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § l) pont]. Munka Törvénykönyve 75. § (3) A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg. Ilyen jogszabály a 2007. évi LXXXIV. törvény, amely a rehabilitációs járadékról szól, és a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek Alkotmányban biztosított szociális biztonságáról. A túlmunkáról A túlmunka elrendelése egy rendes időkeretben (átlag napi 8 óra munkavégzés) működő munkáltatónál sem lehet ad-hoc, hiszen Munka törvénykönyve (Mt.) 119. § (2) bekezdése értelmében: A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Mt. 126. § (1) bekezdés szerint a túlmunka elrendelése rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástó eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. (2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. "Ha azonban a már előre elrendelt munkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideig foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót ...a munkarend szerinti rendes munkaidőn felüli munkavégzés rendkívülinek minősül." Munka törvénykönyve magyarázata. - Bp.: Complex K., 2008. - 570.o. Ugyanakkor, ha a munkáltató a 7 napos határidő betartásával előre közli az esetleges túlmunka elvégzésére irányuló kérését, - és ezt a munkaidőkeret átlagában is figyelembe veszi, - vagyis más napon vagy napokon rövidebb ideig kell dogozni a munkavállalónak, - akkor ez nem minősül túlmunka végzésnek. Szabó Miklósné
(25.11.2010)  Tisztelt Tanácsadó. Segítségét szeretném kérni jogosult lehetek-e Tgys.ill gyed-re, ha 2009.09.14.től munkaviszonyban álltam 2010.06.10-ig. Ezt követően 30 nap passzív táppénzben részesültem. Ezután pedig 2010.09.09-ig álláskeresési támogatásban részesültem.2010.09.10.vissza hívtak a munkahelyemre,azóta is dolgozom ,szeretnénk második babát minél hamarabb ugyanis a munkahelyem heteken belül megszűnhet. Ha a baba megszületik 2011-ben és én már akkor nem dolgozom, de a két éven belül lennék mikor megszülöm a babát meg illetnének-e a fönt kérdezettek?
Tisztelt Tímea! A 2010. május 1-től életbe lépő változások részeként a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyermekgondozási díj (GYED) megszerzéséhez szükséges 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra emelkedik. A GYED legfeljebb olyan időtartamban vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig. A gyermekgondozási segély (GYES) a gyermek második életévének betöltéséig jár, azonban figyelembe véve a méltányossági szempontokat az ikergyermekek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után folyósított gyermekgondozási segély időtartama nem változik. Az új szabályok csak azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik 2010. április 30-át követően születtek." babafalva.hu Szabó Miklósné
(22.11.2010)  Jó napot! Abban szeretnék némi segítséget kérni,hogy most kaptam megg 2 évre a saját jogon kapható családi pótlékot! Azt halottam,hogy ez mellé valamiféle támogatást illetve járadékot lehet még igényelni! Most vagyok 22 éves,pályakezdő mukahelyem még nincs tartósan beteg vagyok ( 50%)! Pontosan az érdekelne ,hogy milyen támogatást vehetnék igénybe és hol? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Csilla! Rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, mert nem rendelkezik a minimálisan előírt szolgálati idővel (4 év, kedvezményre jogosító munkakörben 3 év), - sőt korcsoportkedvezményre sem jogosult, hiszen egyetlen napot sem dolgozott. Meg kellene kérnie az emelt összegű családi pótlékot, illetve szociális támogatást lehet kérni a települési önkormányzattól. Végső soron nagyon fiatal. Állapotában javulás várható. Egészségi állapotának megfelelő munkakör iránti igényét a helyi munkaügyi központnál vagy kirendeltségnél kellene jelezni. Szabó Miklósné
(03.11.2010)  Üdvözlet! Egy kérdéssel fordulnék önökhöz. Nyolc év munkaviszony után elbocsátottak a munkahelyemről. Címszó:Munkaköröm megszűnése.(még 50 ember dolgozik ugyan ebben a munkakörben) Nekem van egy halmozottan,súlyosan sérült kisfiam, aki miatt nem tudtak plusz feladatokat rám testálni. Az a gyanúm, ezért küldtek el. Kérdésem az lenne, hogy a fiamra való tekintettel vannak-e engem megillető kedvezmények.(akár jogi,akár anyagi természetűek)? Válaszukat előre is köszönöm. K. Péter
Tisztelt K. Péter! Többféle kedvezményre is jogosult, amelyet itt felsorolni lehetséges, de részletezni nem: Kedvezmények. - emelt összegű családi pótlék legfeljebb a gyermek 18 éves koráig, - közgyógyellátás (területi önkormányzat jegyzője jogosult kiadni az igazolványt), - parkolási igazolvány, - utazási kegvezmény, - utazási költségtérítés, - gépkocsi súlyadó kedvezmény, - személygépkocsi szerzési kedvezmény, - átalakítási támogatás, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - ápolási díj, - Gyes, - óvodáztatási, iskoláztatási támogatás, - kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás... Szabó Miklósné
(09.09.2010)  Tisztelt Tanácsadó! 57 éves nő vagyok, 2000.-től rokkant nyugdíjas. 32 év ledolgozott idővel. Közben részmunkaidőben dolgoztam. A kérdésem az lenne, hogy a 10 év megváltozott munkaképesség beleszámít-e a szolgálati évbe? Várom mielőbbi szíves válaszát. Köszönettel: Sharon53
Azt tudni kell, hogy a rendes nyugdíj és a rokkant rokkant nyugdíj szabályai elemeiben eltérnek egymástól. Ön most rokkant nyugdíjban részesül a Tny. 24. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idő 15 év, amellyel Ön rendelkezik. Azt is érdemes tudni ezzel kapcsolatban, hogy a rokkantnyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változhat, amely állapotváltozással jár. Ennek megállapítására (javulás, romlás, átsorolás) az ORSZI jogosult, és módosíthatja a ennek megfelelően a nyugdíj összegét., - de ha a rokkantnyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte ilyen címen a rokkantsági nyugdíj összegét módosítani nem lehet. Szabó Miklósné
(08.09.2010)  Tisztelt Szakértő úr! A segítségét szeretném kérni!2000.szeptember 10-én született a kislányom,aki fejlődési rendellenességgel jött a világra.Az orvosunk a kislány három éves kora után meghosszabbította gyesem tíz éves koráig.Pár nappal ezelőtt kaptam egy levelet a munkáltatómtól,hogy vegyem fel velük a kapcsolatot,mert2010.szeptember.10-vel lejár a gyesem.Vissza menni dolgozni 3 műszakba nem tudok, a gyermektől, mik a lehetőségeim?Tíz éves kor után ha még fenn áll a gyermeknél a betegség nem jár tovább gyes? Ha felmondanak mert nem tudom vállalni a 3 műszakot végkielégítés jár?Az összegyűlt szabadnapjaimat kivehetem?Amennyiben nem tudok munkát vállalni akkor jár a munkanélküli?Kérem írja meg mik a lehetőségeim,tanácstalan vagyok! Egy gyermekét egyedül nevelő Anya.
Elsősorban a munkáltatóval vegye fel a kapcsolatot. Adja elő nehéz helyzetét, - mondja el. hogy dolgozni szeretne és kérje a munkáltatóját, hogy ne tegye három műszakba. Hogy járhat-e tovább Gyes, - azt csak orvosszakértő tudja megállapítani. Ha felmondanak, (ami jogellenes) akkor a ki nem adott szabadságot megkaphatja, illetve munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató pénzben megválthatja a ki nem adott szabit. Jár a végkielégítés is, - ha a munkáltató rendes felmondással (amit jogszerűen nem tehet meg) felmond Önnek. Ha Gyes-t nem kaphat tovább és munkát sem tud vállalni, akkor álláskeresési járadékért a munkaügyi központhoz (kirendeltséghez) folyamodhat. Szabó Miklósné
(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó! Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként? Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó! Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége. A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia: - az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni, - a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem, - ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak, - ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés). Szabó Miklósné
(28.05.2010)  Tisztelt Tanácsadó! Szlovákiába élek de Magyarországon dolgozom(nem közvetítőn keresztül hanem céges vagyok).Az orvosom betegállományba írt ki(itt Szlovákiába),mert veszélyeztetett terhes vagyok.Májustól megváltozott a törvény.Úgy tudom,hogy a munkáltatómnak kell leadnom a betegpapírjaimat.Csak azzal nem vagyok tisztába,hogy anyaságira melyik országba kell mennem.Ez nagyon bonyolult.Fogok táppénzt kapni,vagy nem vagyok rá jogosult?Fel kell mondanom a munkahelyemen? Nagyon örülnék ha tudna nekem ebben a segíteni,mert nagyon bizonytalan vagyok.Nem tudom mit kell tennem. Előre is köszönöm!
Ha a magyar munkáltató bejelentette és a járulékokat megfizette, akkor táppénzre csak ezek alapján lehet jogosult. Nem gondolom, hogy fel kellene mondania a munkahelyen, - ugyanis táppénzzel és anyaságival is áthidalható egy rövid időre a probléma. Nem ismerem a szlovák egészségbiztosítási és társadalombiztosítási törvényeket. A magyar jog terhességi gyermekágyi segélyt és Gyes-t biztosítási jogviszony nélkül, de csak a kérelemre állapít meg. A Gyed 362 nap biztosítási jogviszonyhoz kötött a 2010. április 30. után született gyermekek esetében. Mindössze 2 évre jár, - és feltétel még, hogy a jogosult a gyermeket saját háztartásában gondozza. Szabó Miklósné
(19.05.2010)  Én egy egyedül álló nö vagyok. Egy beteg 26 éves fiú gyerekkel.Nem tudtam hogy,nekünk nincsennek semmilyen jogaink csak kötelességeink.2002 ota járulékot kap a gyerek én ápolásit összesen 59 000.ft elmentünk a nyugdij f.ig-atosághoz 13.-ker.a 22-böl .elmondtam hogy mit szeretnék támogatást hogy kedvezményes utazási kérelmeztem majd közölték hogy a 8-ker tarsadalom bizt-itáshoz kell menni oda mentünk és a hosszu sort ki várva közölték hogy semmilyen támogazást nem kapunk mert a gyerek nem dolgozot és csak járulékot kap.Nem kapok kiemelt családi potlékot sem .az utazásom oda vissza 3 800ft volt. az államtol még egy villany támogatást kapok 4 600ft a többit nekem kell potolni.csak azt nem értem hogy én miért nem tudok semmit sem elintézni .másoknak sikerül, minden hol tartják a markukat nelkik össze jön kb 100 000 ft de hogyan és nekem miért nem minden hol el utasitanak pedig a gyarek beteg súlyos fogyatékos kategoriában van.udv
Kedves Erzsébet! Fogyatékossági támogatást kell igényelnie a Magyar Államkincstártól vagy annak területi egységétől. A körzeti orvoshoz is fordulhat ezzel a problémával - mert a fogyatékosság mibenlétéről, súlyossági fokáról igazolást kell a kérelemhez mellékelni. A kiállított fogyatékossági igazolás vagy kártya 90% helyközi és 100% helyi közlekedési kedvezményre is jogosít. Szabó Miklósné
(04.05.2010)  Tisztelt Déri úr ! Én azzal a kérdéssel fordulok önhöz , hogy az emelt családipótlék mellet , jogosult vagyok-e fogyatékossági támogatásra ? Levagyok százalékolva 100% rokkant vagyok . Előre is köszönöm válaszát . Mariann
Kedves Mariann! Emelt családi pótlék mellett a fogyatékos gyermek jogán nemcsak fogyatékossági támogatásra, hanem több más támogatás-típusra is jogosult: pl.: közgyógyellátás alanyi jogon, utazási kedvezmény a MÁV, a VOLÁN és a helyi közlekedési eszközökön. Szabó Miklósné
(21.04.2010)  Tisztelt Hölgyem/Uram! 67%os munkaképesség-csökkenéssel szeretnék munkát vállalni. Egy cég alkalmazna is szellemi munkára, azt kérdezték, foglalkoztatható vagyok e 8 órában? Befolyásol ez bármit is a foglalkoztathatóságomat illetően? Csak emelt összegű családi pótlékot kapok életem végéig, egyéb juttatásra nem vagyok jogosult. Az lenne a másik kérdésem, hogy a MÁK-hoz mikor kell kérnem a munkavállalás miatt a családi pótlék szüneteltetését? A munkába állás napjától számított 15napon belül, vagy a 3 hónap letelte után? Van erre külön nyomtatvány, vagy csak egy levelet kell írnom esetleg mellékelnem kell a munkaszerződés másolatát? Köszönöm szépen a választ: Renáta
Igen, véleményem szerint a munkavégzés idejét minimum befolyásolhatja az, ha nem végezhet napi 8 órában munkát. Erről orvosi alkalmassági nyilatkozatot kellene mellékelnie munkáltatója számára. A MÁK-hoz a változást a munkaszerződés megkötésétől számított 5 munkanapon belül kell bejelentenie. Az eljárás részleteit illetően hívja fel az illetékes eljáró ügyintézőt. Szabó Miklósné
(15.04.2010)  Tisztelt Tanácsadó! Férjem január óta külföldön dolgozik, magyar vállalkozó által. Elég zavaros az egész. A szerződése sztem nem hivatalos (kézzel sebtiben kitöltött hiányos ,fizetés nincs meghatéározva stb.)Néhány napja a férjemnek megsérült az ujja mire a főnöke közölte h. vigyázzanak az ilyen sérülésekkel mert nincs biztosításuk...Az lenne a kérdésem h. akkor ez valójában azt jelenit h. nincs hivatalosan bejelentve?!És ha így van ennek hogyan járhatunk utána mert gondolom h. a főnök ezt nem fogja bevallani? HOgyan tudom esetleg fizetni a tb-jét illetve a nyugdíjjárulékot h. legalább ebben ne legyen elmaradása a későbbiekben és betegellátást is kapjon ha ne adj isten úgy adódik? Választá előre is köszönöm! Tisztelettel Orsy
Kedves Orsolya! Igen. Nagyon valószínű, hogy nincs bejelentve. Meg kell kérdezni a főnököt, hogy mi történik egy betegség vagy baleset előfordulása kapcsán. Az Európai Unió tagállamaiban a munkáltató európai egészségbiztosítási kártyával létesít munkaviszonyt a munkavállalóval. A probléma további megoldásában segíthet az alábbi link: http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=95 Szabó Miklósné
(14.04.2010)  Jelenleg gyesen vagyok, tartósan beteg gyermekemet nevelem. (Kislányom 2010. december 30-án lesz 3 éves) Szeptembertől szerettem volna visszamenni dolgozni a munkahelyemre, de közölték, hogy jelenleg nem tudnak alkalmazni, esetleg néhány hónap múlva. 108 nap szabadságom gyűlt össze az elmúlt évek alatt (2 gyermeket szültem egymás után). Mivel betegsége miatt 10 éves koráig kapom a gyest, azt szeretném tudni, hogy felmondási védelem alatt is 10 éves koráig állok, vagy csak 3 éves koráig. A munkáltatóm azt szeretné, hogy december végéig maradjak otthon, ha addig lesz állás, akkor felvesznek, ha nem, akkor pedig 2010. dec.30. után közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyomat, ők kifizetik a felgyülemlett szabimat + kapok még 2 hónap végkielégítést. Ez így jogilag korrekt? Vagy én bármikor mondhatom azt, hogy munkába szeretnék állni, ők kiadják a szabadságot, utána pedig ha az elfogy ők fizessenek állásidőt a felmondási védelem idejéig?A másik kérdesem a munkabér. Mióta itthon vagyok, nem kaptam értesítést fizetésemelésről, pedig biztos, hogy volt. Ha elkezdem kivenni a szabadságot, kérhetem a fizetésem rendezését és az ennek megfelelő bérszámfejtést vagy nem kötelesek béremelést adni az eltelt időre? Előre is köszönöm a választ!
Kedves Krisztina! "A törvény lehetővé teszi a fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében teljes munkaidőben, eredeti munkahelyén helyezkedjen el: - a fizetés nélküli szabadságot megszakítva eredeti munkakörében, vagy - a fizetés nélküli szabadságot nem megszakítva (akár más munkáltatónál) határozott idejű munkaszerződéssel, teljes, vagy részmunkaidőben helyezkedjen el úgy, hogy mellette a GYES-t is folyósítják. A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll. Az Mt 90. §. e) pontja kimondja, hogy a munkaáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. A GYES melletti munkavégzés esetei: - eredeti munkakörében (fizetés nélküli szabadság megszüntetésével) - eredeti munkahelyén határozott idejű munkaszerződéssel részmunkaidőben (a fizetés nélküli szabadság fenntartásával) - más munkáltatónál rész vagy teljes munkaidőben úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.) Ha a GYES-ben részesülő szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot, és vissza kíván térni eredeti munkahelyére a munkáltató köteles-e őt foglalkoztatni? A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanya munkáltatója jogszerűen nem teheti meg azt, hogy ne vegye őt vissza korábbi munkahelyére, ha az édesanya meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, és vissza kíván menni dolgozni. Ha a kismama lemond a fizetés nélküli szabadságról( s ezt bármikor megteheti, hiszen a fizetés nélküli szabadság igénybevétele csupán egy lehetőség a dolgozó számára, mellyel nem köteles élni) az effektív munkavégzés kedvéért, az addig szünetelő munkaviszonya mintegy „feléled”, s ugyanazok a jogok és kötelezettségek terheli mind a két felet, mint a gyermek születése előtt. Azaz a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót, a munkavállaló pedig köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. 25 Ha a GYES-ben részesülő kismama jelzi munkáltatója számára, hogy vissza akar menni dolgozni, akkor a munkáltatónak kötelessége, hogy mielőbb megteremtse azokat a körülményeket, hogy a kismama ténylegesen dolgozni tudjon. Az Mt. 151.§-nak /4/ bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre személyi alapbér (állásidő) illeti meg. Amennyiben a szülő megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltatónak az addig ki nem vett szabadságot haladéktalanul ki kell adni. "szmm.hu Szabó Miklósné
(01.02.2010)  Tisztelt Déri Tamás! A gyermekem ( fiú ) születésekor enyhe agyi károsodást szenvedett, így aztán erősen diszlexiás, diszgráfiás, figyelem és összpontosítási zavarral küszködik. Az általános iskolát is magántanulóként és speciális iskolában tudta elvégezni, a tovább tanulására pedig gondolni sem mertünk. Az állapotára való tekintettel az édesanyja ápolási segélyen volt vele 18 éves koráig, ezt követően pedig a kiemelt családi pótlékot kapta alanyi jogon, ezt kapja jelenleg is. Munkát sajnos nem tud vállalni, mert a képességeivel nincs olyan munkaadó aki őt alkalmazná. A Vajda Péter utai Munkaképességet vizsgáló intézményben első alkalommal, 75% -os később 57%-os munkaalkalmatlanságot állapítottak meg, ezért is kaphatja még jelenleg is a kiemelt családi pótlékot. Kérdésem a következő: meddig kaphatja ez a pótlékot és van e ilyen esetben lehetőség a leszázalékolására, ha igen hová kell, lehet fordulni. Tudomásom szerint ezt csak olyanok kérhetik akik már dolgoztak. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Varga Tibor Tápiógyörgye
Tisztelt Olvasónk! Az Ön esetében az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései az irányadóak. A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani, továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások - közgyógyellátás - ingyenes tankönyvellátás - gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény - gyermekgondozási segély 10 éves korig - ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul - utazási kedvezmény, utazási költségtérítés A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy munkát is vállalhat, azonban annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Rokkantsági ellátásra jogosult, aki: - egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, - a szükséges szolgálati időt megszerezte és - rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki saját rokkantságát szándékosan okozta. Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt. A rokkantság elbírálása orvosszakmai kérdés. A munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai állapítják meg. A nyugdíjigény elbírálása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét lehet figyelembe venni. Tisztelettel: Déri Tamás
(19.10.2009)  Tisztelt Tamás! Nekem olyan problémám van ,hogy külföldön dolgozok,pontosabban Franciaországban ahol bejelentett munkavállaló vagyok (au-pair),viszont otthon a TB-met szeretném rendezni,akkor mi a teendőm? Eddig otthon pályakezdő munkanélküli voltam. Most fogok hazamenni a napokban és mindenképpen leszeretném rendezni ezeket a dolgokat otthon! Be kell mutatnom a külföldi papírjaimat,amin itt vagyok nyilvántartva?De ha ez francia nyelven van akkor nekem kötelességem gondoskodni annak fordíttatásáról? /ugyanis ez oldalanként több ezer Ft.,tehát ezért kérdezem/ Ha otthon is biztosított szeretnék lenni akkor azt továbbra is nekem kell fizetnem? /a havi 4500 ft.-ot/ Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!! Tisztelettel: Bakó Beáta
Kedves Beáta! Érdemes lenne áttanulmányoznia az alábbi az oep tájékoztatót az európai egészségbiztosítási kártyáról: http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/EU_EGBIZT_KARTYA_090130.PDF Ez a kártya azonban csak az egészségügyileg "szükséges" szolgáltatásokra jogosít. A teljeskörű megoldásként az itthoni biztosítás rendezését javasolnám. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(25.10.2009)  T.Szakértők! Szeretnék választ kapni a kérdésemre. Rokkantságomat az ORSZSZI, és a II.fokú Orvosi Bizottság felülbirálta, ezért Munkaügyi Bírósághoz fordultam. A birósági végzésben orvosszakértőt rendelt el a bírónő, és ennek kapcsán az orvosszakértőtől a levelében költségjegyzéket kér. Ugye ez nem azt jelenti, hogy a per befejeztével nekem a költségeket térítenem kell? A választ tisztelettel megköszönöm: Hné
Kedves Hné! A 2008. február 6-ával induló munkaügyi perekben a munkavállaló már nem élvez tárgyi költségmentességet, csak tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg. Az illetéket, az esetleges költségeket továbbra sem kell leróniuk a feleknek, a per bejezésekor azonban a költségek viseléséről a pernyertesség/pervesztesség arányában rendelkezik a bíróság. Ez ellen már a hatálybalépésekor sokan tiltakoztak, és a legújabb hírek szerint még idén visszaállíthatják a költségmentességet a munkavállalói oldalon. Bizonyos speciális esetekben azonban továbbra is fennmaradt a tárgyi költségmentesség, az ön esete is ide tartozik, ilyen pl. - a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos minden eljárás [1997. évi LXXXI. törvény 81. §]; - a Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások [1997. évi LXXXIII. törvény 75/A. §]; - az életjáradék iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás [1992. évi XXXI. törvény 10. § (2) bekezdés]. Ezenkívül szűk körben előfordulhat, jelenleg is, személyi költségmentesség. Ha a jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs, akkor részére költségmentességet kell engedélyezni. Tisztelettel Czimer Judit
(20.10.2009)  Tisztelt Déri Tamás! 2004-től Ausztriában(Tirol)dolgozom,szezonmunkásként,4hónap munka 2hónap szünet,télen nyáron.Bejelentett,biztosított munkaviszonyban.Sajnos csak szezonra szóló munkaszerződésem van,és most hallottam,hogy itt Ausztriában is jogosult vagyok munkanélküli segélyre,a két szezon közti időszakban.Arra kérném,írja meg részletesen mik ennek a feltételei ! Még szeretném kérdezni,az itteni(Ausztria) fizetésről kell otthon is adót fizetni?Itt természetesen vonnak tőlem.Esetleg az adó visszaigénylésről ha tudna bővebb felvilágosítást. ,pl.olyat hallottam,ha visszaigénylem nem leszek jogosult az itteni nyugdíjra.Sajnos a tb-vel sem vagyok igazán tisztában.Mire vagyok jogosult az otthoni egészségügyi ellátásban az itteni E-kártyával?Pl.most szükségem lenne egy kisebb kézműtétre(Carpal tunnel szindrómám van.)Hallottam az E106os nyomtatványról,de azt Tirol nem ad ki.Otthon van lehetőség saját zsebből tb-t fizetni?Előre is köszönöm válaszát!Tisztelettel:P.Ágnes
Kedves Ágnes! Alapvető elv az EGT tagállamaiban, hogy egy járulékot csak egyszer fizettessenek meg, ez vonatkozik az adóra és a tb-re is. Az Ausztria jogviszony keletkezése után legkésőbb 15 nappal kellett volna jeleznie a lakóhelye szerinti APEH-nál és Egészségügyi Pénztárnál a jogviszony keletkezést, ennek elmulasztása sajnos bírságot vonhat maga után( ez a jogviszony megszűnésénél is kötelező). Az ehhez kapcsolódó nyomtatványt az Oep honlapjáról letölthető, neve a Bejelentkezőlap külföldön biztosítással rendelkezők részére. Ha Magyarországon nincs állandó lakhelye: EU-kártyával az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásra, ideiglenes itt tartózkodása alapján, ugyanolyan feltételekkel jogosult, mint bármely más állampolgár, ez a tervezett orvosi beavatkozásokra nem vonatkozik. Előzetes egyeztetés esetén, és a külföldi hatóság által kiadott E-112-es nyomtatvány birtokában azonban ez is megoldható. Magyar Taj kártyáját pedig jelenleg nem használhatja. Ha Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik: Az E-106-os nyomtatvány kiállítása esetén teljes körű természetbeni ellátást kaphat, a magyar Taj szám alapján. Ezt a nyomtatványt nem önnek kell átadniuk, hanem ők küldik tovább a lakóhely szerinti Regionális Egészségügyi Pénztárnak. Sajnos nem tudom megmondani Tirolban milyen feltételek teljesítése esetén állítják ki, de az illetékes Krankenkasse, bizonyára tud felvilágosítást nyújtani. Az viszont nem lehetséges, hogy egyáltalán nem foglalkoznak vele. Esetleg elképzelhető, hogy ők is megtudják oldani ezt a műtétet, és ezért nem hajlandóak egy magyar pénztárnak fizetni érte. A műtétet miért szeretné itthon végeztetni? Szezonális munkavállalók, akik csak a szezonális foglalkoztatás idejére léphetnek be meghatározott ideig a munkaerőpiacra, foglalkoztatásuk befejeződése után már nem állnak az osztrák munkaerőpiac rendelkezésére, ezért nincs jogosultságuk munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély igénybevételére. Nem tudom, hogy önnek milyen jellegű a munkavállalási engedélye. Főbb paraméterek, ha jogosult rá. Ausztriában ugyanúgy munkanélküli járadék és segély megkülönböztetés létezik, mint nálunk. Munkanélküli járadék (Arbeitslosengeld) Munkanélkülivé válását bejelenti az osztrák munkaügyi szolgálatnak és igényli ezt az ellátást. A folyósítás ideje alatt a munkaközvetítő iroda (Arbeitsvermittlung) rendelkezésére áll, azaz munkaképes és kész minden felajánlott megfelelő állás elfogadására. Munkanélküli segélyt kaphat, aki: -legalább 26 hétig alkalmazásban állt az utóbbi 12 hónap során (26 év alattiak esetében) -legalább 52 hétig alkalmazásban állt az utóbbi 2 év során (26 év fölöttiek első kérelme esetén) -legalább 28 hétig alkalmazásban állt az utóbbi egy év során (újabb kérelmek esetén) A munkanélküli járadék összege az Ausztriában utoljára szerzett bér összegéhez igazodik, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább 4 hétig tartott. Ennél rövidebb foglalkoztatásnál a végzett tevékenység esetében szokásos átlagkeresetet veszik alapul. Az osztrák munkanélküli segély összege a nettó napi kereset 55 százaléka, és általában 20 héten keresztül folyósítják. A munkanélküli járadékot az igénylés benyújtásának napjától számítva fizetik. Az ellátást a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice - AMS) illetékes regionális kirendeltségén személyesen lehet igényelni. A munkanélküli járadékról és segélyről bővebben információ az AMS oldalain található. Amennyiben a külföldön végzett munka időtartama nem haladja meg a 6 hónapot és az ezért járó ellenértéket egy magyar adóügyi illetőségű személy fizeti, úgy a jövedelem Magyarországon adózik. Az osztrák adózási rendszerről információt magyar nyelven az osztrák Pénzügyminisztérium által kiadott információs anyagban olvashat, amit itt talál: https://www.bmf.gv.at/Publikationen/Downloads/DownlinaSprach/stb-ungarisch_WEB.pdf Tisztelettel Czimer Judit
(18.09.2009)  tisztelt hölgyem ill. uram. kérdésem a következő lenne. a vállalattól kapott kafatérián bellül étkezési jegyet kértünk havi 6000ft-ér. most 3hónapnál hosszban vagyok 100%-os üzemi baleseten (eltört a lábam a munkahelyen) ezért megvonták ettől a hónaptól. kérdésem hogy jogos volt-e? köszönettel. gábor
Kedves Gábor! Az üzemi baleseti táppénz kedvezőbb a "sima" táppénznél. Ilyenkor a keresőképtelenséget megelőző hónapra kifizetett jövedelem napi átlagának 100% fizetendő. A kérdésére a válasz attól függ, hogy ez egy adható természetbeni juttatás volt-e. Ha igen a munkaadó saját hatáskörében dönt, bizonyos elveket remélhetőleg szem előtt tartva. Ha azonban rendelkeznek egy cafeteria szabályzattal, amely rögzíti, hogy minden dolgozóra ugyanazok a cafeteria szabályok vonatkoznak, vagy csoportokat alkottak és ön bele tartozott az egyik csoportba, attól hogy átmenetileg kikerült a csoportból a betegség tartamára a teljes cafeteria megilleti. Hangsúlyozom, ez csak akkor van így ,ha rendelkeznek cafeteria szabályzattal. Tisztelettel : Czimer Judit a baleseti táppénzzel, amelynek mértéke a keresőképtelenséget megelőző hónapra kifizetett jövedelem napi átlagának 100 százaléka, szemben az egyéb jogon járó ellátás esetén fizetett 60–70 százalékkal. További előny, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság hosszának megállapításakor nem kell figyelembe venni az előzetes biztosítási idő tartamát,
(07.09.2009)  Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy mi az előnye ill.hátránya a rehabilitációs folyamatnak/járadék/,mint a leszázalékolásnak?A rehabilitációnál is megszűnik a munkaviszony?Szeretném kihasználni az egy év betegállományt,mert hátha addig meggyógyulok.Az orvosom pedig a leszázalékolást kezdeményezi,de én nem látok ebben sikeres eredményt.Ha nem sikerül a leszázalékolás,akkor visszamehetek-e betegállományba?Kérem tanácsát! Válaszát megköszönve Tisztelettel: Margit
Kedves Margit! Rehabilitációs járadék lényege, hogy havi járandósághoz jut az, aki nem képes "teljesértékű" munkát végezni valamely betegségtől kifolyólag. A járadék folyósítása mellett, azonban időbeli korlátozás alá esik a munkavégzés (a munkaviszony automatikus megszűnést nem eredményezi). Az nem derül ki leveléből, hogy milyen egészségügyi problémái vannak, de táppénzen csak 1 évig maradhat. Ha az ORSZI nem állapít meg egészségkárosodást, akkor elvileg maradhat táppénzen. Tisztelettel: Szenbte István tanácsadó
(31.08.2009)  Tisztelt Déri Tamás! Testvérem, aki 1953-ban született, 2007 augusztusában Orvosszakértői Bizottság előtt járt, ahol 50%-os munkaképesség csökkenést állapítottak meg. A csökkenés végleges, felülvizsgálatra csak állapotromlás esetén kerül sor, munkát nem végez, havonta a szociális járadékot kapja. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a végleges 50% mire jogosítja? Lehet-e 2009-ben rokkantsági nyugdíjra igényt bejelenteni? Válaszát köszönöm: Katalin
Kedves Katalin! Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása: * 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy * 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, és * az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és * kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, (2009. július 1-jétől akinek az egészségkárosodása a szolgálati idejét megelőzően keletkezett, annak az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetét kell vizsgálni) és * táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Az 1997. évi LXXXI. törvény alapján: 24. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. (2) Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. (3) Az a rokkant, aki a) a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi, b) 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. 25. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni. (2) Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. (3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni. (4) Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél. A nyugdíjjogosultság megnyílása 26. § (1) A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. (2) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. 27. § (1) Ha az igénylő a 26. §-ban meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(31.08.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! A táppénz lejárta előtt köteles-e indítványozni a leszázalékolást a háziorvos? Január végén telne le az egy év,de én bízok abban,hogy addigra meggyógyulok.Leszázalékolásnál a munkaviszonyomat kinek kell megszüntetni? Válaszát köszönöm Tisztelettel:Margit
Tisztelt Margit! Ha bízik a felépülésében, és arra az orvos is lát esélyt, akkor tanácsosabb a rehabílitációs folyamat elindítása és a rehabilitációs járadék megállapítása. Ha mégis leszázalékolnák a munkaviszonyt csak a munkáltató szüntetheti meg. Szabó Miklósné
(14.08.2009)  Tisztelt Szente Úr! 2008. szeptember 19.-én munkavégzés közben becsípődött a derekamban egy idegszál. A vizsgálatok során maradandó csigolya és porckorong elváltozásokat állapítottak meg. A betegségemből kifolyólag (mivel állni és járni csak fájdalmak árán vagyok képes), a mai napig táppénzen vagyok, és kezelésekre járok. A kezelőorvosom beutalt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Bizottsághoz, csökkent munkaképesség megállapítása végett. A táppénz jogosultságom 2009. október 9.-én lejár (a munkaviszonyom 1999 óta folyamatos volt) , és teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató nem akar tovább alkalmazni, a kérdéseim a következők: -A Bizottság 40 %-os munkaképesség csökkenést állapított meg. Az új jogszabályok szerint ebben az esetben jogosult vagyok-e valamilyen járadékra? -Amennyiben a felmondás közös megegyezéssel megtörténik, és megszűnik a munkaviszonyom, mi a teendőm? -Milyen lehetőségeim vannak? Egyedül tartom fenn a lakást amiben 16 éves fiammal élünk, a 36 ezer ft gyerektartáson kívül az én jövedelmemből. Sem munkanélküli segélyt, sem egyéb szociális juttatást nem vettem igénybe soha. De, amennyiben nem sikerül munkát találnom, kénytelen leszek lépéseket tenni, csak teljesen járatlan vagyok ilyen ügyekben. Segítségét előre is nagyon köszönöm: T. Erika
Kedves Erika! Esetére tanácsaim a következők: 1. Közös megegyezésbe ne menjen bele! 2. Figyelmébe ajánlom a következő szabályt: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv): 85 § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. E szabály alól a munkáltató csak megfelelő indokkal (pl.: nincs olyan hely, amit betudna tölteni) mentesülhet. 3. Ha sor kerül a felmondásra, akkor a következőket javaslom: 1. Jelentkezzen be a munkaügyi központba, és vegye igénybe a munkanélküli ellátásokat (álláskeresési járadék, segély) 2. Rendszeres szociális járadékra (27.000,- Ft.) is jogosult lehet, amit a regionális nyugdíjfolyósító igazgatóságánál lehet igényelni Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és - rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és -) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a szakértői bizottsága szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának a fentieken túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. Tehát itt mindenképpen a munkaügyi kirendeltségen kell jelentkezni először! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.08.2009)  Tisztelt Szakértő! Tanácsukat szeretném kérni.!Most 15-16hetes terhes vagyok,sajnos a cég ahol dolgozok felszámolás alatt áll.11éve hogy ott dolgozok szóval felmondási idő és végkielégítés is járna. Az biztos,hogy a cég jogutód nélkül fog megszűnni.És nem tudom hogy járnék jobban ha elmennék munkanélkülire vagy betegállományba.Attól félek hogy ha elmegyek betegállományba és amikor visszamennék dolgozni nem lesz kitől kérni majd a jussomat.Kérem segítsenek a tanácsukkal. Előre is köszönöm! Köszönettel: Sz.Krisztina
Tisztelt Sz. Andrea! A dolgok rendeltetését tekintve , - ha nem beteg, akkor nem kell betegállományba mennie. A terhesség nem betegség, - hanem más állapot. Szabó Miklósné
(27.07.2009)  Tisztelt Szente Úr! Jelenleg 50%-os rokkantként \"részmunkaidős állásban vagyok foglalkoztatva egy alapítványi intézményben. Rokkantságom felülvizsgálati időszaka szeptemberben lesz. Állapotom - mivel egy része a képesség-korlátozásnak ideigi alapú volt - pajzsmirigyproblémámat kivéve javult, munkáltatóm szerint a további leszázalékolásomat nem kéne forszírozni, mivel így nem tudja a béremet emelni. Kérdésem az, hogy végig kell-e járnom újra a stációkat, ha nem kívánok további munkaképesség- korlátozás alá esni, vagy a \"rendszer\" automatikusan megszünteti azt. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Felhasználónk! Az illetékes szervvel (ORSZI) való együttműködés jegyében, a célszerű megoldásnak az mutatkozik, hogy ha Ön kéri az ellátás megszüntetését. Kérelem esetén a hatóság valószínűleg gyorsabban reagál, mint a hivatalból való ügyintézés során. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(16.07.2009)  T.Tanácsadó! A hónap elején adtam be ápolási díjra kérelmet,az édesanyámat ápolom itthon.Más bevételem nincs.Azt szeretném megkérdezni,ha azt csak a hónap végén szavazzák meg,mikortól számít a \"munkaviszonyom\"? Illetve ha bármit szeretnék venni részletre ki tölti ki majd a munkáltatói igazolást? Előre is köszönöm a válaszukat. Tisztelettel:F. Mária
Kedves Mária! Az ápolási díj nem keletkeztet "munkaviszonyt". Ápolási díjra akkor válik jogosulttá, ha ezt az önkormányzat jegyzője Önnek határozatban megállapítja. Amennyiben részletre kíván megvásárolni valamely terméket/szolgáltatást, akkor ezt csak az ápolási díj alapján teheti meg (pl.: bemutatja az erről szóló határozatot). Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(15.07.2009)  Tisztelt szakértő! A sógorom ügyében szeretnék tanácsot kérni, aki sikertelen térdmütétje miatt 1 évig 56%- os rokkant volt, most pedig II. fokon csak 42 %-ot állapítottak meg nála.Állapotában azóta nem történt semmi javulás csak rosszabbodás, hozzájárul a magas vérnyomás betegség és az, hogy 2 hónapja elvesztette feleségét. 55 éves és szinte semmilyen fizikai munkát nem tud végezni, mert a bal lábát nehezen mozgatja.Testvérem halála után egyedül maradt 75 éves beteg édesanyámmal. Pszichikailag is padlón van. A kérdésem az lenne, hogy szeretnénk beadni a fellebbezést a Munkaügyi Bírósághoz, de nem tudjuk, hogy a beadványt hogyan fogalmazzuk meg, vagy kihez fordulhatunk ilyen esetben? Az eljárásért és a perköltségért kell- e fizetni és egy ilyen eljárás mennyi időt vesz igénybe? Válaszát előre is köszönöm: Kovácsné
Kedves Kovácsné! Mivel kérdésében egy eléggé összetett problémát írtak le javaslom, hogy forduljanak egy ügyvédhez. A keresetlevél tartalmi és formai elemein túl, tisztában kell lenni a határidőkkel, hatásköri és illetékességi szabályokkal, költségmentesség... stb. Egy konzultáció segítené ezeket pontosan tisztázni (megjegyzem a jogi képviselet nem minden esetben kötelező a későbbiekben). Aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget (illeték, eljárási költségek) nem képes fedezni, költségmentesség illetheti meg. Az eljárás hosszát nem tudom pontosan meghatározni. Ez függ a bírósági ügyszámtól, terheltségétől, és nyilvánvalóan orvosszakértői véleményt is ki fognak kérni a bizonyítás során. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(14.07.2009)  Tisztelt Déri Úr! A mezőgazdaságban a permetezések időszakában jár-e veszélyességi pótlék a permetezést végző dolgozónak? Van-e időkorlát,hogy napi hány órában lehet ezt a veszélyes munkát végezni? A férjem sokszor 10 órában végzi, az ebédet is menet közben kell elfogyasztania, mert a főnöke kocsival megy utána és felügyeli.?Milyen szabvány szerinti védőruha szükséges ehhez, és milyen gyakran kell cserélni?A jelenlegi elszakadt és most a saját munkaruhájában végzi a permetezést, amit természetesen én fogok itthon kimosni. Arc védő maszk nincs, a múltkor kért legalább kesztyűt, de nem tetszett a főnökének, hogy már megint elszakadt.A védőruha egyszer használatos vagy mosni kell? Ha mosni kell, kinek kell ezt végezni?Az hogy védőital, tisztálkodási eszköz nincs az csak hab a tortán. Milyen vizsgálatokat és hol lehet végezni arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiségű méreganyag rakódott le a szervezetben?Mellesleg javasoltam a férjemnek, hogy egy rendkívüli felmondást kéne a zsebében hordani. Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel:K. Katalin
Kedves Katalin! A munkavédelmi szabályozás egy szerteágazó terület melynek legfontosabb jogszabálya az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. E törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályok rendelkeznek az egyes tevékenységek végzéséről, szabványokról...stb. A mezőgazdaságra vonatkozóan az 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet (a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról) nyújt eligazítást. Fontos megemlíteni az 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletet (a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről). Nyilván e szabályokkal minimális szinten a munkáltatónak is tisztában kell lennie. Levelét olvasva, és összevetve az Ön által leírtakat az egyes rendelkezésekkel, több ellentmondást is felfedeztem. Pl: 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről) szerint: 4§ (5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Mivel a munkavédelmi előírások ellenőrzésével külön szakosított hatóság foglalkozik, ezért javaslom, hogy forduljon panasszal az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (www.ommf.gov.hu) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(17.06.2009)  Tisztelt Szakértő! 1982-ben közúti balesetem volt, elvesztettem a fél szemem. 40%-os károsodást állapítottak meg. Jelenleg a baleseti járadékom összege 26.405.-Ft. Jelenleg is dolgozom 8 órában, az egy havi átlagkeresetem kb. 80.000 Ft. A kérdésem a következő: ilyen jövedelem mellett megmarad-e a járadékom. A baleset előtt lakatosként dolgoztam. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Váradi János
Tisztelt Váradi Úr! Amíg egészségkárosodása fennáll, addig baleseti járadékra is jogosult lesz. A baleseti járadékra jogosultság akkor szűnik meg, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(25.05.2009)  Tisztelt Déri Tamás! Férjem hosszabb ideje alkalmi munkavállaló, sem szociális segélyt, sem álláskeresési járadékot nem kap - megfizetheti-e saját maga után a tb-járulékot? Hogyan és hol lehet ezt megtenni? Nem szeretnénk ha egy esetleges orvosi vizsgálatnál kellene fizetni... Válaszát előre is köszönöm. Szilvi
Kedves Szilvi! Van rá lehetősége, viszont ennek módjáról az OEP-nél kellene érdeklődni. Az üggyel kapcsolatban azonban lenne még két tanácsom. 1. A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Rászorultsági alapon a települési önkormányzat is átvállalhatja. Ezt kérelmezni kell az illetékes önkormányzati hivatalnál. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(21.05.2009)  T, Déri Úr! Kérdésem a következő lenne: Férjem nyugdij mellett dolgozik 4 órában. Munkahelyén elcsúszott és a derekát és a gerincét erősen megütötte /hála istennek törés nincs/ de hosszabb pihenésre van szüksége, tehét a l5 nap betegszabadság kevésnek bizonyul. Ilyen esetben ha munkahelyi balesetnek minősül akkor sem jár táppénz a nyugdijas dolgozónak? Válaszát várva tisztelettel: Nagyné
Kedves Nagyné! Mivel a saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott munkavállaló nem köteles nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért keresőképtelenség esetén nem jogosult táppénzre sem. A táppénz és a betegszabadság azonban nem azonos. A betegszabadság munkajogi fogalom, amelynek az alapfeltétele a munkaviszony fennállása, nem pedig a járulékfizetés. Az Mt. 137. §-a alapján a munkavállalót - a nyugdíjast is - a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget!!! - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(20.05.2009)  T, Szakértő! A segítségét kérném az alábbiakban. A nagybátyám (sajnos) évek óta nem dolgozik, ezáltal nincs utána biztosítás fizetve. Szeretném megkérdezni Öntől - hogy lehetne elintézni, hogy biztosítva legyen. Semmiféle jövedelme nincs. Orvoshoz kellene mennie, de a család nem tudja finanszírozni az ellátását. Előre is köszönöm válaszát - tisztelettel Jutka
Tisztelt Jutka! Betegbiztosítást a területi társadalombiztosítóknál lehet kötni. Érdeklődjön ezügyben a helyi tb-nál. Szabó Miklósné
(20.05.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Édesanyám ügyében szeretnék segítséget kérni. 55 évesen leszázalékolták, majd 58 évesen I. és II. fokon is visszaminősítették az új szabály szerinti 36%-ra, éppen csak hogy ne kelljen pénzbeli ellátást fizetni. Természetesen a munkaviszonyát még a leszázalékolás előtt megszüntette, így most betegen itt maradt mindenféle ellátás nélkül. A bizottság szerint nyugdíj előtt pár évvel felgyógyult? Miért alkalmazzák a szociális szakértőket, ha azok ezt sem mérlegelik. Ezeket a dolgokat annál inkább sem értem, mert én is humánpolitikai szakember vagyok, és az ORSZI munkájáról pont az elenkezőket tapasztaltam , mint ami a feladata lenne. Most itt van betegen: többszörös májfunkció emelkedéssel, májnagyobbodással, ízületi és gerinc problémákkal állandó fájdalmai vannak, mert gyógyszert sem szedhet a máj betegsége miatt, és fizikoterápiás kezeléseket sem kaphat, mely a vérnyomását nagyon megemeli,valamint pszichés betegségben szenved stb. Ők ezzel aláírták a halálos ítéletét - hiszen jövedelem nélkül nem tudja kezeltetni magát - bár lehet hogy most ez is a cél. Nem tudja elfogadni, hogy több mint 30 év szolgálati idő után a gyerekeire szoruljon és sajnos pszichés állapota miatt öngyilkosságtól félek. Ugyan 58 évesen, ilyen betegségekkel nem éri el a leszázalékolás alsó határát? Azt szeretném tudni, hogy ezek után még érdemes-e a Munkaügyi bírósághoz fordulni, tápláljunk-e még hiú reményeket? És hogy zajlik a Munkaügyi Bíróság eljárási menete? Segítségét köszönöm! Tisztelettel: Dóra
Tisztelt Dóra! Szeretném kifejezni Önnel való együttérzésemet édesanyja esetével kapcsolatban. Nem vagyok biztos abban, hogy édesanyjának ebben az állapotában bírósagi peres eljárás jelentene üdvözítő megoldást fájdalamira. Egyáltalán kit, mit perelnének a történtekért így utólag, - lezárt tények, jelentések, megállapítások birtokában. Lehet, hogy elévültség folytán a perelhetőség kizárt, - illetve az idő eltelte miatt a kereshetőség okafogyottá vált. Ellenben megoldást kínálhat a nyugdíjazás, amelynek legkorábbi éve 2008, a legkorábbi nyugdíjba vonulás kora pedig 57 év. Ehhez azonban a csökkentett szolgálati időnek is 33 évnek kell lennie. Erre a hiányzó 3 év szolgálati időre kell találni valamilyen áthidaló megoldást. Ez lehet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy más státusz (orvos által igazolt tartós betegség, rehabilitáció, rokkantnyugdíj stb). Szabó Miklósné
(14.05.2009)  Tisztelt szakértő! Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy én 10 éve dolgozom egy helyen (Eü) ahol a tárgyi és személyi feltételek nem elegendőek/adottak a betegemelés/betegmozgatás területén. Amióta én ott vagyok többen is megsérültek, néhányan pályaelhagyásra is kényszerültek a nem megfelelő feltételek miatt...az a helyzet hogy én is megsérültem, mert sajnos a betegemeléseket a munka- és ügyeletidő nagyobb részében egyedül kell végeznünk, segédeszköz és munkatárs bevonása nélkül. Az átlagtestsúlya a betegeknek kb. 80 kg és...ez 10 év alatt nem változott hiába sérülés ide, sérülés oda: sem több kolléga nem lett sem segédeszköz, még egy sima deréköv, semmi! Úgy érzem hogy én nem tudom tovább folytatni ezt a munkakört, hiába szeretem...A konkrét kérdésem annyi lenne : milyen jogi lépéssel élhetek a balesetből ,- és a munkaköri ártalom megfogalmazás érvényesülhet e akkor , ha a munkáltató (sosem) biztosítja a jogszabályban előírt feltételeket? Nem szeretnék 30 évesen sem lenyomorodni (végleg) sem ottmaradni a munkahelyen ilyen körülmények közt...(pereskedés lehetősége?) köszönöm válaszát minden jót! TBoy
Tisztelt Tboy! Mindenfajta kártérítés alapja az, hogy a kár (betegség) okozati összefüggésben álljon egy felróható magatartással (munkaköri feltételek nem biztosítása), és ez bizonyítható legyen. Érdemes lenne ezért egy jogi képviselőt felkeresnie (valószínű, hogy csak peres úton lesz kikényszeríthető). Másik dolog amivel élhet az a rendkívüli felmondás. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(05.05.2009)  Tisztelt Ügyfélszolgálat! Egy ismerősömtől azt hallottam, hogy állítólag a munkaadó nem bocsájthatja el azt az alkalmazottat (nőt), aki gyermeket szeretne, és ezért orvosi kezelés alatt áll (hormon kezelés, lombik program stb.). Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy az illető táppénzen van. Érdeklődni szeretnék, hogy ez valóban így van? És ha igen, akkor hogyan kell ezt igazolni a munkaadó felé? Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel, M. Noémi
Kedves Noémi! 2005. augusztusa óta a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt abban az esetben sem, ha a munkavállaló mesterséges megtermékenyítési programban vesz részt (inszemináció és lombik program). Nagyon fontos, hogy a bejelentésről, miszerint ilyen típusú kezeléseken vesz részt a munkavállaló, maradjon írásos nyom, amivel később szükség esetén bizonyítható a bejelentés! (Nyilván a programban való részvételről is van írásos dokumentum). Tisztelettel: Déri Tamás www.karriertervezes.hu
(29.04.2009)  üdvözlöm! Az lenne a kérdésem hogy üzemi balesetböl maradando károsodásom van és kártérittési pert indittok akor mekkora az az összeg amit kaphatok vagy járadékot kapnék? (nem a pénzre megyek) vagy adhat-e más munkakör ha lejárt a szerzödésem, Válaszát köszönöm
Tisztelt József! Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. A kártérítés (járadék) összegénél a viszonyítási pont a baleset előtti jövedelme lesz (pontosan a baleset előtti 1 év átlagkeresete és figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre számolni lehetett.), de a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni: a) az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot; b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; Ezenfelül Önt kárenyhítési kötelezettség is terhelheti. Ez azt jelenti, hogy megmaradt munkaképességét -ha teheti- köteles kihasználni. Ha a munkáltató fel tud kínálni munkaképességének megfelelő munkakört, akkor köteles azt elfogadni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(03.04.2009)  A kérdésem az lenne hogy jelenleg 6 hetes terhes vagyok. A nőgyógyász nem enged dolgozni mivel egy hipermarketben pénztárosi munkakört töltenék be. A munkaügyi osztályon kérhetek könnyített munkát mivel nem vagyok veszélyeztetett és szeretnék még munkát ellátni amíg lehet vagy erre semmilyen jogszabály nincs? Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Felhasználónk! Az idevonatkozó jogszabályhely a Munka törvénykönyvében található: 85. § (1) A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. (2) Az (1) bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. (4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(02.04.2009)  üdvözlöm! Az lenne a kérdésem hogy mit tudok csinálni mert üzemi balesetem volt 100%-os téppénz járt de lejárt a szerzödésem is meg a táppénz is, de a sérülésem maradando a jobb kezem sérült fogni nem nagyon tudok 2mütétem volt, papiron az áll hogy ez igy marad, ez ügyben kérnék segitséget, köszönöm
Kedves József! Ha a baleseti táppénz idejét kimerítette, - és sérülése nehezen vagy nem gyógyul - maradandó sérülése van és munkaképessége az üzemi baleset következtében 15%-ot meghaladó mértékben csökkent - akkor baleseti járadékra válik jogosulttá. 25% fölötti munkaképesség-csökkenés esetén a járadék a munkaképesség csökkenésének teljes időszakára, időbeli korlát nélkül jár. a baleseti járadék mértéke a munkaképesség csökkenés fokától függ. 100%-os fokozat nincs. a 4. baleseti fokozatnál 50-66%-os munkaképesség csökkenésnél ez a mérték a havi átlagkeresetének 30 %-a.A mérték megállapításánál a balesetet megelőző egy éves havi átlagkereset az irányadó. a baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. Megszűnik a baleseti jogosultság, ha a munkaképesség-csökkenés a 15%-ot már nem haladja meg, - feléled a jogosultság akkor ha ez újból meghaladja a 15%-ot. (Munka-és szociális jog/Károlyi Géza, Prugberger Tamás.- DE, 2006. kiadvány alapján) Szabó Miklósné
(30.03.2009)  Üdvözlöm! A közeljövőben 3 hónapos németországi betanuláson veszek részt ( bejegyzett magyar KFT külföldi anyacégénél ). Az E101-es nyomtatványon kívül szükséges -e még bármilyen bejelentés ( APEH, OEP ), vagy ez az eljárás az egyetlen kötelező lépés ? Nagyon köszönöm ! Fehér Attila
Tisztelt Fehér Attila! A szociális biztonsági rendszerek közösségen belüli koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. A kiküldetés igazolására szolgáló nyomtatvány (E 101) igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy az adott dolgozó továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyből kiküldték továbbá, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. ( Egyéb hatósághoz történő bejelentésre - pl. Apeh - nincsen szükség.) A Magyarországon biztosított és állandó lakóhellyel Magyarországon rendelkező kiküldött személy külföldi munkavégzése ideje alatt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal) veheti igénybe az adott államban való tartózkodása során szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, ugyan olyan módon és feltételekkel, mintha ott lenne biztosított. Arra érdemes azonban odafigyelni, hogy az orvosok közül többen magánpraxisban működnek, illetőleg előfordulhat, hogy a magyarországinál szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás, ezért mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(24.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó Úr! Szeretném megtudni, hogy hogyan kell értelmezni a 2009.jan.1-től érvényes jogszabályt, amely a rokkantnyugdíjasok munkavégzésére vonatkozik. Ugyanis a férjem rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó, a rokkantnyugdíja 32.000.- Ft. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy ez a hat hónapi átlagereset és a rokkantnyugdj 90 %-a /nem értem, hogy ez most havi 90 %, vagy hathónapi 90 %-át takar-e, vagy mit/ mit is jelent vagyis az ő esetében ez hogyan lesz. Kére szives válaszát. Köszönettel Pintérné
Tisztelt Asszonyom! Amennyiben a jogszabály bizonyos időszak átlagkeresetéből számítja ki a juttatás mértékét, úgy természtesen - jelen esetben 6 hónap vonatkozásában - a jogosultságot megelőző hat hónap kereset összege 1/6-od részének a 90%-a lesz a nyugdíj összege. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
(16.03.2009)  Tisztelt Tanácsadók! 4 éve dolgozom egy multi cégnél, másfél éve kezdődtek a panaszaim de nem forditottam rá sok gondot. Szoban töbször közölték ha nem járok tulórázni akkor kirúgnak.2008 év elején 3 hónapon keresztül 6-7 napokat dolgoztattak a hét napból ami a jelenléti íveken nem mindegyik látszik bérpapiron pedig csak jutalomként feltüntetve. Most már ott tartok hogy pszhiátrián feküdtem 3 szor és most talassa házára megyek pszhióterápiás kezelésre és ezek mellet nyugtatokon élek, a zárojelentéseimen sulyos depresszió, labilis szemilyiségzavar és magas reménytelenség. Ön szerint indithatok e kártéritési pert a cég ellen vagy érdemes-e? Mert ugy érzem mind a munka helyi problémákbol indultak ki. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Attila! Egy munkaügyi perben felperesként Önnek kell bizonyítania, hogy a munkáltató mely tevékenysége milyen mértékben járult hozzá az egészségromlásához. Ehhez szükségesek orvosi igazolások, és az orvosszakértő véleménye is. A rendkívüli munkákra, túlórák bizonyításához írásbeli bizonyítékok és/vagy tanúk kellenek. Javaslom, hogy keressen fel egy ügyvédet a rendelkezésre álló összes irattal, aki az iratok áttanulmányozása után meg tudja mondani, hogy mennyi eséllyel indulna egy perben. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(18.02.2009)  Tisztelt Déri Úr! Ápolónőként dolgoztam kórházban.Gerinc műtéten estem át emiatt könnyebb munkakörben kérem áthelyezésem intézményen belül.Rendelkezek szemészeti szakasszisztensi képesítéssel amit 1978-ban szereztem minisztériumi engedéllyel,mert nem rendelkeztem érettségivel és a szakképesítés érettségihez kötött volt.Még pontosan nem tudom milyen szakmai profilra kapok ajánlatot.Valószínű,hogy szemészeten vagy kardiólógián kapok állást. Munkáltatóm nem akar a közalkalmazotti bértábla C kategóriájából átsorolni a magasabb szakasszisztensi kategóriába, arra való hivatkozással,hogy nincs érettségim, Kérdésem ezzel kapcsolatban annyi,hogy a munkáltatóm jogosult-e vizsgálni az 1978-ban szerzett szakképesítés feltételeit,hiszen a képesítés megszerzéséhez külön engedélyt kaptam. Vagy csak annak meglétét kell előmenetelemnél betudnia. Várom szives válaszát. 2009.02.17, Köszönettel. S.K.
Tisztelt Olvasónk! Álláspontom szerint a munkaadó nem fog túllépni a Kjt. biztosította kereteken. Az Ön esete kivételes. Talán érdemes lenne a Közigazgatási Hivataltól, és /vagy a Minisztériumtól állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy Önt melyik besorolási kategória illeti meg. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(12.02.2009)  Tisztelt Szente István Tanácsadó Úr! Ismételten köszönöm, hogy tájékoztatott a szociális alapon történő egészségügyi támogatásról. Nagyon sokat segített válaszával. Azonban lenne még egy utolsó kérdésem ezzel kapcsolatban. Levélben megkaptam a hatósági bizonyítványt, amiről Ön is írt nekem. Már csak azt szeretném tudni, hogy akkor ezzel a papírral már nyugodtan elmehetek orvoshoz, vagy még kell várnom valamire?Mert én elmentem egy gyógyszertárba és megkérdeztem, hogy a rendszerben már nyilván vagyok e tartva mint támogatott, de sajnos még mindig változatlan a helyzet. Nem tudom, hogy a rendszerben fog e történni változás vagy nem, és hogy elég-e csak a hatósági bizonyítványt elvinni az orvoshoz és nem kell akkor foglalkoznom azzal, hogy a rendszerben még nem vagyok nyilvántartva? Elnézést kérek a sok kérdésért, de mint régebben írtam tapasztalatlan vagyok ezen a téren, és szeretnék biztosra menni. Válaszát előre is köszönöm szépen! Tisztelettel: Kovács Brigitta
Kedves Brigitta! Először is örülök, hogy sikerült megoldást találnunk esetére! Sajnos mostani kérdésére pontos válaszokkal nem tudok szolgálni. Elvileg a hatósági bizonyítvány - ami közhiteles tanúsítványnak számít- felmutatása elegendő lenne, viszont jogszabály alapján az orvosnak kötelező leellenőriznie a jogviszony fennállását, és ez esetben pedig a számítógépes nyilvántartást a döntő. Azt nem tudom, hogy mennyi idő alatt kerülnek átvezetésre adatai. Javaslom, hogy az OEP-nél érdeklődjön ez ügyben (további info: www.oep.hu) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(10.02.2009)  Tisztelt Szakértő! Vezető beosztásu közalkalmazottként dolgozom. Gyermekkorom óta tolókocsis mozgássérült vagyok. 11 hónapig voltam betegállományban. Ezidő alatt olyan korrekciós műtéteket hajtottak végre rajtam, hogy néllkülözni tudom a tolókocsit, képes vagyok saját lábamon járni. Amig táppénzen voltam munkáltatóm közölte, hogy csak akkor állhatok munkába, ha a táppénz leteltekor rendkivüli alkalmassági vizsgálatra jelentkezem az munkahelyem orvosánál. Ez megtörtént, az üzemorvos alkalmasnak minősitett. Munkáltatómnak nem volt elég. Nem fogadta el az orvosi vizsgálat eredményét mondván:ilyen hosszú betegállomány után nem lehetek alkalmas. Ujabb orvosi vizsgálatra utasitott, noha a kötelező vizsgálaton minden leletet, zárójelentést bemutattam. Szeretném tudni, hogy kötelezhető vagyok-e az ujabb vizsgálatra?
Tisztelt Kérdező! Úgy gondolom, hogy amennyiben az üzemorvos más első alkalommal munkavégzésre alkalmasnak minősítette, akkor a második vizsgálat eredménye sem lehet más. Amennyiben a munkakörében ellátandó feladatokkal, illtve az egészségügyi állapotával kapcsolatban új tény nem merült fel, úgy a munkáltató feleslegesen kötelezi új vizsgálatra. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(26.05.2009)  Tisztelt Szente Úr! 1954-be születtem, 36 évet dolgoztam 3 év korkedvezményem van. Rendes nyugdíjba 2013-ba mehetek, 2006 februárban rokkantnyugdíjas lettem. 2009 februárban 48% egészségkárosodást állapítottak meg. Szeretném megkérdezni, hogy milyen ellátásra vagyok jogosult, előrehozott nyugdíjat igényelhetek-e, és ha igen, mikortól. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk! Az előrehozott öregségi nyugdíj számításaim szerint csak 2011-től lenne esedékes. Tbj.: 9. § A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.02.2009)  Tisztel Déri Úr! Férjemet november hónapban üzemi baleset érte. 14 munkanapot dolgozott amire bért kapott. 2008.11.05-2008.11.07 ig és november 26-án szabadságon volt. 2008. 11. 21. és 2008.11.28. átlaggal fizetett napon. A bérjegyzékén a szabadságra jutó naptári napok száma 6 nap. November hónap 30 napos, akkor az osztószámnak 22 napnak kéne lennie. a baleseti táppénz egy napra jutó összegének megállapításánál 24 naptári napot vettek figyelembe ezért december hónapra tévesen megállapított táppéz miatt, visszavonnak 5223 Ft. Szeretném megtudni, hogy a törvény szerint minek a figyelembevételével, kell megállapítani a naptári napok számát. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Olvasónk! Valószínűleg Ön sem arra gondolt, hogy a naptári napokat törvény szabályozza. A munkanapok, illetve a munkában töltött napok száma lényeges a számfejtés szempontjából. Ezt a listát azonban a munkaadó által elkészített jelenléti ív tartalmazza. A havibért alapvetően nem befolyásolja, hogy egy hónapban 21, vagy 22 munkanap volt. A táppénz kiszámításakor azonban lényeges a táppénzen töltött napok száma. Ez a szám azonban objektív. Teljes munkbért kell fizetni a szabadság idejére és a ledolgozott munkanapokra. Munkahelyi baleset esetén emelt összegű (a teljes munkabérnek megfelelő mértékű) táppénz jár. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(30.04.2009)  Tisztelt Déri Úr! Tanácsát szeretném kérni egy számomra életbevágóan fontos ügyben. 1983 óta dolgozom, dolgoztam tanárként. Engem - mint számtalan kollégámat is - nagyon nehéz helyzetbe sodort az óraszám megnövelése. Az iskola vezetése nem küldte el a feleslegessé vált tanárt, hanem többünket részmunkaidőben kevesebb bérért foglalkoztat már második éve.Megélhetésünk egyre nehezebbé vált, mert kiegészítő munkát nem végezhetünk, mivel nincs meg a vállalkozóihoz szükséges 36 óránk. Mit tehetünk? Nekem halmozódtak a családi problémáim is, a halmozódó gondoktól pánikbeteg lettem. Az egyre gyakrabban és erősebben jelentkező rosszullétek miatt tanári munkámat nem tudom ellátni. Hónapok óta betegállományban vagyok. A tehetetlenséget egyre rosszabbul viselem, talán más területen tudnék dolgozni. Mitévő legyek ebben a helyzetben? Lemondani nem szeretnék, mert az hátrányosan érintene. Ahhoz, hogy egészségi ok miatti alkalmatlanság címén szüntessék meg a közalkalmazotti jogviszonyomat mi szükséges? Ki igazolhatja ezt, és milyen esetleges tortúrával járhat? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Polka
Tisztelt Polka! Ahhoz, hogy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság címén megszüntessék a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés adja meg a választ, amely így szól: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt ...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyo ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségügyi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járul hozzá. A betegségét orvos-szakorvos igazolhatja. A többi már Önön és munkáltatóján múlik. Szabó Miklósné
(02.02.2009)  Tisztelt Szente István tanácsadó Úr! Köszönöm, hogy válaszolt a kérdésemre.Amit kérdezett, hogy kaptam-e tájékoztatást arról, hogy az önkormányzat jegyzőjének hatáskörében áll az egészségügyi hozzájárulás átvétele (vagy részbeni átvállalása) szociális alapon, a válaszom az, hogy nem.Nem kaptam semmilyen tájékoztatást.Kérem ha tud informáljon engem arról, hogy ez miként is működik! Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Kovács Brigitta
Kedves Brigitta! A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. Az eljárás menete, hogy az önkormányzatnál (Ön esetében is valószínű, hogy a Szociális ügyekkel foglalkozó osztálya) elérhető kérelmet kitölti, és a kért igazolásokkal és vagyonnyilatkozattal együtt beadja. Az eljárás során tudomásom szerint a lakóhelyére is kimegy az ügyintéző, illetve kérdéseket is feltehet. Ha az önkormányzat internetes honlapján néz körül, kérem keresse az: "Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság" kérelmet! Állok továbbra is rendelkezésére! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(30.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Egy betegállományban lévő kollégámnak szeretnék segiteni és kérném az Ön segítségét. Régen dolgozott egy cégnél és az ott ledolgozott idöről nincsenek meg a papirjai ami a nyugdijjához kellene.Veszélyes anyaggal dolgozott azt hiszem higannyal. A cég akinek az iratokat kellet volna örizni azt mondta, hogy nagyon sajnálja de nincsenek meg a papírok. A nyugdijintézetből elküldték és azt mondták menjen vissza novemberben mert akkor lesz hatvan éves.Sajnos az egészségi állapota egyre súlyosabb és szeretne végre nyugdijba menni.Mit lehet tenni ha eltüntek a papirok?Hova és kihez lehetne fordulni segítségért? Válaszát köszönjük. Köszönettel:Mohos Lívia
Kedves Lívia! A munkaviszony igazolásokat - kérelem alapján - a nyugdíjfolyósító tudja pótolni. Érdemes személyesen eljárni ezzel kapcsolatban az ügyfélszolgálaton. Egy nyomtatványon fel kell sorolnia azt, hogy a jogosult mely időpontban, melyik munkaadónál (lehetőléeg pontos megnevezés, cím) dolgozott. Némi bosszúsággal és utánjárással pótolhatóak az elveszett iratok - már amennyiben a munkaadó(k) tisztességesen fizettek a jogosult után járulékot. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(26.01.2009)  Tisztelt Szakértők! A következő problémával fordulnék Önökhöz. Regisztrált pályakezdő munkanélküli vagyok. A Tb támogatást próbálom intézni, de fenntartásaim vannak. A munkanélküli központban azt mondták, hogy menjek el a kerületi önkormányzat szociális osztályára (azzal az igazolással amit ők adtak, hogy regisztráltak) majd onnan az APEH-hez. Én el is mentem a szociális osztályra, ahol egy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása című 8 oldalas papírt kaptam.Amelyben olyan adatokat kellene megadnom, amelyeknek véleményem szerint nincs köze a tb-hez. A kérdésem az lenne, hogy jó úton járok-e? Vagy esetleg elég lenne csak az APEH-hez mennem?Illetve miként fog végződni ez az ügy, nekem kell fizetnem a havi 4500 Ft-os összeget, ha igen miből, mert semmilyen segélyt nem kapok?Végül mikor mehetek el nyugodt szívvel orvoshoz? Elnézést a sok kérdésért, de tapasztalatlan vagyok ezen a téren. Válaszukat előre is megköszönöm! Tisztelettel: Kovács Brigitta
Kedves Brigitta! Véleményem szerint az önkormányzatnál tett "látogatása" nem felesleges, ugyanis az önkormányzat jegyzőjének hatáskörében áll az egészségügyi hozzájárulás átvétele (vagy részbeni átvállalása) szociális alapon. Kapott erről tájékoztatást? Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(26.01.2009)  Tisztelt DÉRI ÚR !! Az iránt érdeklődöm,hogy rokkantnyugdijasként dolgozhatok-e AM kiskönyvvel(az új rendszer szerint 57%). Ha igen akkor 2009-ben mi válltozhat ?Mikortol várható ez? Több forumon olvastam külömböz elkébzeléseket de a tavalyihoz képest minden válltozatlan. Válaszát előreis köszönöm . Tisztelettel Hudák Pál
Tisztelt Uram! Amíg a jogszabály és a végrehajtási utasítás nem hatályos, - addig magam is a hallomásból ismert lehetőségeket ismerem. Ami biztos, hogy az AM foglalkoztatás bevallása elektronikus úton fog történni. Jelenlegi ismereteim alapján nem feltételezem, hogy a rokkant nyugdíjasok AM munkavállalását korlátoznák. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(16.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Segítségét, tanácsát kérem, mert helyzetem kilátástalanságából nem látok kiutat. Hosszabb ideje betegállományban vagyok depresszió (ami pánikbetegség is lehet) diagnózissal. Emiatt tanári munkámat jelenleg nem tudom ellátni.Bizonytalan vagyok abban, hogy egyáltalán taníthatok-e ezzel a betegséggel. Ki állapíthatja meg a munkára való alkalmasságomat, és alkalmatlanság esetén mi várhat rám, mit tehetek? Milyen munkajogi következménye lehet a hosszas betegállománynak? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel: Bizonytalan
Tisztelt Olvasónk! Legyen magabiztos, próbálja meg rendezni a gondolatait, a feszültségeit. Zárja ki az életéből a zavaró körülményeket. Jelöljön ki magának célokat, próbálja feloldani a magában rejlő ellentmondásokat. Munkaügyi alkalmasság kérdésében az üzemorvos, a háziorvos, - bonyolultabb esetekben a felülvizsgálatra jogosult intézmények jogosultak. Személyes megítélésem szerint -természetesen a kórtörténet ismerete nélkül - az tudom mondani, hogy az Ön "betegsége" nem vezet feltétlenül alkalmatlansághoz. Nagyon szerencsétlen dolog lenne egyébként, ha egyáltalán felmerülne az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdése. Természetesen a munkahely megőrzésének szempontjából nem szerencsés a tartós távollét. A jelenlegi jogszabályok bizonyos mértékig védik a közalkalmazottak és köztisztviselők státuszait, - a munkaadó csak a jogszabályban meghatározott esetekben élhet a felmentés eszközével. Az egészségügyi problémát mindenképpen rendezni kell, Ön legfeljebb egy évig maradhat táppénzes állományban, - utána az ellátásra való jogosultsága és a TB jogviszonya is megszűnik, ha nem tér vissza a munkájához. Amennyiben Ön úgy ítéli meg, hogy az oktatási, nevelési feladatok ellátása az Ön számára a jövőben nehézséget jelent, el kell gondolkoznia azon, hogy pályáját, karrierjét milyen más munkakörben tudja elképzelni. Tisztelettel: Déri Tamás atnár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(15.01.2009)  Üdvözlöm Önöket!! Azt szeretném kérdezni Önöktől , hogy van e arra szabály vagy valamilyen kikiötés, hogy a munkáltatónak HÁNY CELZIUS FOKOT KELL BIZTOSÍTANI EGY ÜLŐ MUNKAVÉGZÉSHEZ??? Mert a munkahelyemen csak őrlángon mehet a kazán . 3 nő dolgozik egy műhelybe 8 órán át, meg vagyunk fagyva. lehet ez??? A másik kérdésem ,hogy 50%-os rokkantnyugdíjasnak az adóhoz össze kell e vonni a fizetést a nyugdíjjal az adózásnál??? Vagy tavaly le kellett volna adni a nyugdíj cédulát a munkahelyen hogy ők vonják az adót??? Előre is köszönöm válaszukat: Horváthné
Tisztelt Asszonyom! Az irodai helyiségek, terek hőmérsékletét a szociális és családügyi valamint az egészségügyi miniszter 3/2002-es, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló, együttes rendelete - szabályozza. Szellemi munka esetén 21-24 Celsius fok közötti irodai hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítania. Ülő munka esetén a padlótól fél méter, álló munka esetén 1 méter magasságban lehet ennyi a hőmérséklet. Egyértelműen elfogadhatatlan az, amennyiben a munkaadó a munkavállalók egészségét szándékosan veszélyezteti. - Az eset "csak" szabálysértés egészen addig, amíg valamelyik munkaadó -bizonyíthatóan a nem megfelelő munkakörülmények miatt- megbetegszik, vagy egészségkárosodást szenved. A munkaadónak fel kellene mérnie, hogy az ilyen eseteket, már szigorúan szankcionálhatja a törvény. Panasszal tudnak élni a regionális Munkaügyi Központ ellenőrzési főosztályán, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(15.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Franciaországban dolgozom a párommal együtt,én 2002. óta,a párom 2000 óta,legális munkahelyen,fizetjük a \"TB\"-t.Mindketten magyar állampolgárok vagyunk.Gyermeket szeretnénk vállalni,és szeretném tudni,hogy ebben az esetben a franciaországi vagy a magyarországi tb-től kapom -e a járulékokat,a kinti fizetésem alapján -e. Ha a Franciaországitól,akkor milyen papírokat kell kérnem,kitől,kell -e,hogy legyen orvosom Franciaországban,kell -e bejelentett lakóhely. A gyermeket Magyarországon szeretném megszülni,és utána is itthon szeretnénk élni,a kinti munkahelyemre már nem szeretnék visszamenni. Várom válaszát Köszönettel: Futó Ágnes
Kedves Ági! Az az érzésem, hogy nem lesz egyszerű dolga. A GyED /GyES juttatások Magyarországon érvényesek, -így ezek a hazai költségvetést terhelik. Mindenképpen igazolnia kell a munkaviszonyát, a jövedelmét, valamint azt, hogy Ön és munkaadója is eleget tett a járulék fizetési kötelezettségének. Ezzel párhuzamosan keresse fel (személyesen!) -telefonon szinte lehetetlen elérni - a magyarországi lakóhely szerint területileg illetékes OEP ügyfélszolgálatot, és kérjen az ügyintézőtől részletes tájékoztatást az ilyenkor szokásos eljárásrendről, valamint arról, hogy milyen dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok beszerzése szükséges a GYED /GyES igényléséhez. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(13.01.2009)  Mélyen tisztelt tanácsadó uraktól kérdezném, hogy pályakezdő lennék, ha még minden igaz. Egy kissé hiányos az életem, zűrös volt, illetve a lustaságnak is \"köszönhető\" hogy így 23 évesen még sehol sem tartok. De megfogadtam, hogy itt az új év, és kezdek magammal valamit, és jobb vízekre evezek. Tavaly nyárra volt bejelentett munkám, azóta semmi, illetve ha azelőttre visszatekintek - miután végeztem a tanulmányaimmal 2007 nyarán- nos, akkor sem volt bejelentett munkám, ezáltal TB-m sem volt ugyebár fizetve, csak ugye azokra az időszakokra amikor bejelentett munkaviszonyban vettem részt, vagy épp alkalmi munkavállalóival dolgoztam. Mostmár szeretném végre elintézni ezt a TB járulék fizetési kérdést, de nem tudom, hogyan induljak neki, illetve félek, hogy visszamenőleg behajtják rajtam, függetlenül, hogy tanulmányaim befejezése óta, azon kívül, hogy egy tüdőszűrésen megjelentem, más egyéb egészségügyi szolgáltatást se semmi ilyesmit igénybe nem vettem. Tehát elmaradásom pl. úgy, hogy tartoznék némi pénzösszeggel egy-egy vizsgálatért, vagy netán műtétért, nos ilyenről szó sics. Még háziorvosnál sem voltam 2007. nyara óta, mindössze egyszer, szerencsére elkerül a betegség. Ha nincs munkám, igaz nem vagyok bejelentett munkanélküli álláskereső, akkor vajon hogyan és mit hajtanának be visszamenőleg? Így kezdésként ennyi, bár azt hiszem ebből a pár sorból elég sok minden kiderül, és kapok konkrét válaszokat lépésről lépésre, hogyan tovább. Addig is köszönöm, Robi
Kedves Robi! Kicsit erőltetett hasonlattal úgy tudnám megfogalmazni, hogy az un. "biztosítotti" jogviszony olyan, mint a távfűtési díjban a rendelkezésre állás. Tavaly január óta mindenki számára kötelező az egészségügyi biztosítotti jogviszony fenntartása. A jogszabály szempontjából vannak biztosításra jogosultak és biztosítottak. Biztosított az, aki után a munkaadó járulékot fizet, illetve az egyéni vállalkozóknak saját maguk után kell járulékot fizetni. Akinek nincsen semmilyen jogviszonya, az köteles Egészségügyi Szolgáltatási Járulékot fizetni. (Erről részletesebben az oep.hu honlapon a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL hivatkozás alatt lehet olvasni). Az Egészségügyi Szolgáltatási Járulék visszamenőleg és adók módjára behajtható, az adóhivatalnak inkasszó, illetve végrehajtási joga van. A járulékot nem akkor kell fizetni, ha valamilyen szolgáltatást igénybe vettünk, - az eü. szolgáltatások többségét ugyanis nem lehet megtagadni az állampolgártól. (Különösen igaz ez a sürgősségi ellátásra). Elvileg az adóhivatal, illetve az OEP értesítést, felszólítást küld, amikor észleli a hiányt. (Jelzem sok esetben szerencsésebb, ha preventív és jogkövető módon saját magunk tisztázzuk a jogi helyzetet). Az OEP megyei kirendeltségének ügyfélszolgálatán kérje ügyintéző segítségét, ők tudnak az eljárásrendre vonatkozó további felvilágosítást adni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(08.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Kérem az ön szíves véleményét, válaszát. 2004. 02-14.-én az OOSZI 50%-os munkaképesség csökkenést állapított meg részemre és ezáltal rendszeres szociális járadékra lettem jogosult. 2007. 04-23.-án első és másodfokú OOSZI vizsgálatok során visszaminősítettek 40%-os munkaképesség csökkentre habár állapotomban javulás nem történt, illetve újabb betegségek jelentek meg, melyeket orvosi leletekkel alátámasztottam. Ennek ellenére elutasítottak. Munkaügyi Bírósághoz fordultam az OOSZI határozata ellenében. A bíróság Igazságügyi Orvosszakértőt jelölt ki a részemre. Betegségeim meglétéről, illetve kezeléséről újabb adatokat szolgáltattam a szakértőnek, ennek ellenére a szakértő részben megerősítette az első és másodfokú OOSZI határozatot. Munkaképesség csökkenés 40%, egészségkárosodás 40%-os mértékét. Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy lehetek-e egyszerre 40%-os munkaképesség csökkent, illetve 40%-os egészségkárosodott? Mivel, hogy 40%-os egészségkárosodott vagyok megítélhető-e továbbiakban részemre a rendszeres szociális járadék? A bíróság a mai napig képtelen állásfoglalást, illetve ítéletet hozni az ügyemben, pedig ügyem lassan már két éve folyamatban van. Tisztelettel. P. J.
Kedves József! Az igazságügyi szakértő véleményét legfeljebb egy újabb igazságügyi orvosszakértő véleménye tudja cáfolni. Amennyiben Önnek igaza van, nagyon sok türelmet és kitartást kívánok Önnek ahhoz, hogy be tudja bizonyítani az igazát. Az OOSZI -mostanában gyakran tapasztalt méltatlan, talán igazságtalan eljárásában az is szerepet játszik, hogy évtizedeken keresztül orvosok és munkavállalók tucatjai éltek vissza a "leszázalékolással." Amennyiben Ön a bíróság előtt a megbetegedésének és munkaképesség csökkenésének mértékét próbálja meg vitatni, - úgy véleményem szerint ebben az eljárásban nem fog sikerrel járni. Én azt javaslom Önnek (esetleg kérje ki mások véleményét is), hogy keresetében kizárólag a 387/2007.(XII.23.) Kormány rendeletre és a 83/1987. Mt. rendeletre hivatkozva kérje az átmeneti járadékra, illetve rendszeres járadékra vonatkozó jogosultság megállapítását. A nagyobb mértékű munkaképesség csökkenés megállapítására vonatkozó kérelmet - ha ennek megállapítását Ön kérte a Bíróságtól - visszavonnám, és telljesen új eljárást kezdenék, új leletekkel és az állapotromlás további alátámasztásával. Ne várja meg, amíg a Bíróság elutasító Határozatot hoz. Az új eljárás tekintetében tekintetben konzultáljon háziorvosával, illetve a felülvizsgáló főorvossal. Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és -aki a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és - rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és -) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és - rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és -) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(07.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! A férjem több mint 12 éve dolgozik egy Zrt.-nál. 2008. augusztus hónapban 2 hétig fizetett szabadságon volt, egy napot dolgozott, majd betegszabadságon volt aug. 18-tól 31-ig, 10 napot. Szeptember hónapot végig dolgozta, de szerencsétlenségére szept. 30-án üzemi balesetet szenvedett. Azóta üzemi baleseti táppénzen van. A múlt havi elszámoláskor is nevetségesen kevés pénzt utaltak át, és a mostani hónapban is. Októberben 31 napra bruttó 22. 875 Ft-ot, novemberben bruttó 22. 140 Ft-ot plusz bruttó 36.000 Ft segélyt utaltak át fizetésként. A cégtől kaptuk egy üzemi baleset miatt kieső, jövedelemkülönbségről benyújtandó, kártérítési lapot, amit el is küldtünk a cégnek. Vártuk, hogy a novemberi elszámoláskor majd kifizetik a különbséget, de ez a mai napig nem történt meg. Tudjuk, hogy a balesetet megelőző hónapban munkaviszonyban eltöltött napokkal számolnak átlagot, de ilyenkor, amikor csak 1 napot dolgozott augusztusban, akkor mi a teendő, és egyáltalán ilyen esetben mi a jogos eljárás. Egész évben végig dolgozott a férjem. Sőt, ha egy nappal később, október elsején történik a baleset, akkor nem lenne ez a nevetséges kifizetési ügy. A cégnél érdeklődésünkre, többszöri telefonhívásunkra csak azt a választ kaptuk, majd visszahívnak, értesítenek. Szeretném tudni, hogy jogosan számíthatunk-e a különbség kifizetésére, vagy be kell-e érnünk a napi 738 Ft bruttó ellátással? Jobban jártunk volna, ha csak sima betegállományba megy a férjem, és nem tart igényt a 100%-os üzemi baleseti táppénzre, holott valójában ez történt? Méltányosságról még 12 év után sem beszélhetünk? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Olvasónk! Minél tovább hagyják húzódni a dolgot, annál rosszabbak lesznek a pozícióik. Üzemi baleset esetén -amennyiben dukumentált- jár az emelt összegű táppénz. Fel kell szólítani a munkaadót (írásban!) a haladéktalan elszámolásra, amennyiben ez nem történik meg, úgy munkaügyi bírósághoz kell fordulni az elmaradt juttatások és kamatainak kifizetéséért. Panaszos beadvány lehet benyújtani az ügyben a felügyeleti szerveknek, végső soron akár az adóhivatalnak is. Tekintettel az elmaradt elszámolások bonyulultságára, könyvelő, illetve jogi szakértő felkérése a képviseletre indokolt lenne, Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(19.12.2008)  T Déri Tamás tanácsadó úr! Segítségét kérem. A körzeti orvosom küldött az ORSZI bizottsághoz. Onnan kapott a Körzeti orvosom egy I fokú Bizottsági szakvéleményt, melyen az szerepel,hogy Egészségkárosdás : 54% Rokkantsági csoport: III. Vélemény:\" Orvosi rehab.történt,kielégítő eredménnyel. Eredeti képzettségének megfelelő munkát végezhet könnyítésekkel. Fokozott psyhes és fizikai terhelés kerülése javsolt. Felülvizsgálata szükséges 2010. március. Megjegyzés: Jelen szakvélemény a kezelőorvos tájékoztatására szolgál, ennek alapján határozat nem készült,ezért a szakvéleményben foglaltak ellen jogorvoslatnak helye nincs\" Kérdésem,hogy ez alapján engem leszázalékolnak? A körzeti orvosom szerint igen,de én nem vagyok erről meggyőződve. Ha nem,van e- más lehetőségem a nyugdíjazásra. Jelenleg betegállományban vagyok még február végéig ,de továbbra is 3. havonta kell mennem az Onkológiára, ellenőrzésre és közben különböző vizsgálatokra,melyek természetesen napközben végezhetők csak el. Nem hiszem,hogy ezt a munkahelyemen tolerálnák,hogy havonta 1-2-3 napot nem megyek dolgozni. Én 1952 01.18-án születtem és 40. éves munkaviszonyom van (szerintem ). Segítségét előre is megköszönve. Tisztelettel L. Józsefné
Tisztelt L. Józsefné, Körzeti orvosa véleményét elfogadhatja. Önnek az ORSZI szakvéleménye alapján a 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján rehabilitációs járadék állapítható meg, - amelyet írásban vagy email-ben a Tny-tól igényelnie kell (mellékelni a szükséges igazolásokat, ...) Saját jogú nyugellátásra még nem jogosult, -mert bár a szolgálati ideje már megvan, de szükséges korhatárt csak 2011-01-18-án éri el. Tisztelettel: Sz. M-né
(16.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 35éves, nő vagyok. Rokkantsági nyugdíjban részesülök.(2éve) Mellette 6 órában dolgozom.(1 éve). Babát szeretnénk vállalni 2009-ben. A kérdésem: A GYES összegének megállapításánál a 6 órás munkavégzésem számít-e? A 2008-as jövedelmemet veszik alapul? Az kiderült számomra, hogy vagy GYES, vagy rokkantsági nyugdíj. Mikor járok anyagilag jobban? Köszönöm válaszát! Tisztelettel G. Dorottya
Kedves Dorottya, A jogosultságok törvényi feltételeit az alább leírtak tartalmazzák. (Talán a rokkantsági nyugdíjjal jobban járna, mint a Gyessel.) "A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta)." CV Centrum.hu "A rokkantsági nyugdíj mértéke A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően évenként egyszer, január 1-jétől emelkedik." SzMM Sz. M-né
(03.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Segítségét kérem az alábbiakban: Dolgozó 1996. május 01-től munkaviszonyban áll, jelenleg is. Betegszabadság: 2008. 01.31-2008.02.20-ig. Táppénz: 2008.02.21-2008.11.30-ig (284 nap) Jelenleg szabadság: 2008. 12.01-től 30 nap után (foglalkoztatni kell) felmondás a munkáltató részéről. Tételezés: újra táppénzt vesz igénybe, meddig veheti igénybe, betegszabadsággal kezdem, gondolom. Kérem segítségét, Köszönettel: Erdődi Józsefné
Tisztelt Olvasónk! A munkaadónak a munkaviszony megszűnéséig van jogviszonya (és kötelezettsége) a munkaadóval szemben. Amennyiben a felmondás érvényes, úgy a táppénzt passzív jogon veheti igénybe a munkavállaló 45 nap, méltányosságból maximum 90 nap időtartamra. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.12.2008)  Jó napot kívánok! Én id.Grácsik József vagyok,segítséget szeretnék kérni hogy önök milyen támpontott tudnak nyujtani ahozz hogy 28-év 55 nap urán és szénbánya munka után 1990 szeptember 12-e óta rokkantnyúgdijas vagyok és szilikózis illetve vibráció és halláskárosódást munkavégzésem során kaptam,amit az ántsz álltal kiadott igazolás igazol. Szilikózisra nem kaptam semmilyen formában kártérítést és ez miatt kérem segítségüket hogy hova kell beadni kérelmet és hogy milyen jutatásokra lehetek még jogosult? Várom mielőbbi válaszukat Tisztelettel:Grácsik József
id. Grácsik József részére, Kárigényét csak az elévülésre nyitva álló időben érvényesítheti. Munkajogban ez átlagban három év, amely a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától(1990. szept. 12.) kezdődik. [Munka törvénykönyve 186. § (2) bekezdés c) pont] Ha szilikózisa, amely megbetegedésével okozati összefüggésben van legkorábban 2005. december 3-tól lenne megállapítva, akkor még még a mai napon 2008. dec. 02. még jogosan lehetne plusz járadékigénye szilikózisra is. Sőt MK 93 alapján az okozati kapcsolat megállapítását követő hat hónapon belül akkor is érvényesítheti igényét , ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. Mivel szilikózisának megállapítására 1990. szept. 12. előtt került sor, kárigényt ezzel kapcsolatban már nem érvényesíthet. Sz. M-né
(19.11.2008)  Tisztelt szakértők! 12 éves kislányomat egyedül nevelem és daganatos betegsége miatt, gondozása céljából ápolási díjat kapok az Önkormányzattól. Találtam munkát, amit kötetlen időben, nagy részét itthon tudnám végezni, a munka miatt csak havonta 3-4 alkalommal kéne elmennem itthonról, ami akkor sem haladná meg a 2-3 órát, viszont vállalkozói igazolványra lenne szükség e munkavégzéshez.Kérdésem az lenne, Ápolási díj mellett vállalhatok-e munkát, kiválthatom-e a vállalkozói igazolványt másodállásban és milyen fizetési kötelezettségeim lennének? Válaszukat előre is köszönöm Tisztelettel Staub Ildikó
Tisztelt Straub Ildikó! Beteg gyermeke gondozásához, neveléséhez erőt és kitartást kívánok. "Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó ha a) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a fentiekben részletezett esetben az ápolási díj folyósítása alatt megállapított saját jogú nyugdíjat, valamint a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett kereső tevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén â013 folyósítanak b) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója c) keresőtevékenységett folytat és munkaideje - a napi 4 órát meghaladja.d ) illetve ha az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül. FONTOS: AZ ÁPOLÓ AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA ALATT NAPI 4 ÓRÁT MEG NEM HALADÓ IDŐTARTAMBAN MUNKÁT VÁLLALHAT. OTTHON VÉGZETT MUNKA ESETÉBEN AZ IDŐTARTAM NINCS BEHATÁROLVA. Az ápolást végző személynek a HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN SEGÍTSÉG NYÚJTHATÓ, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni." kezenfogva.hu Sz. M-né
(31.10.2008)  Tiszteletem ! Munkáltatóm (aki egyébként abszolut korrekt dolgozóival kapcsolatban) véleménye szerint ha AM kiskönyvvel dolgozom (mint ahogy teszem/tesszük nálunk többen) akkor az egészségügyi alkamassági vizsgálatot kérhetem a körzeti orvosomtól. Magyarázza ezt azzal, hogy egy alkalmi munkavállaló dolgozhat akár csak egy vagy két alkalommal is az adott helyen és mondjuk többet nem. A munkáltató pedig nem tudja megtenni, hogy minden alkalmi munkavállalónak x- ezer forintot kifizesse, főleg ha ezen személyek időnként váltakoznak, mert (pl nálunk) főiskolás tanulók. Tehát a kérdésem: AM kiskönyvvel dolgónak milyen uton-modón lehet vagy kell egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vennie, költség köteles-e ez, és ha igen ki köteles azt kifizetni. Tiszteletem: T. Tamás
Tisztelt Tamás! Alkalmi munkavállaló esetén az AM könyvbe lévő közteherjegy nyújt jogosultságot az ingyenes egészségügyi ellátásra. Tehát, ha nincs üzemorvos a cégnél Önnek kell "elmennie". Arról viszont kérjen tájékoztatást, hogy házi orvosa jogosult-e igazolni alkalmasságát (nem minden orvos teheti). Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.10.2008)  Tisztelt CV Centrum! Két lányom van, akik nappali tagozatos egyetemista hallgatók. Kell-e nekik TB járulékot fizetniük? Nem dolgoz(t)ak sehol, \"csak\" az egyetemre járnak. Egyáltalán milyen jogszabály vonatkozik a Tb fizetés kötelezettségére ilyen esetekben? Köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A TB fizetési kötelezettséget és a biztosítotti jogviszonyt (jogosultságot) külön kell kezelni, teljesen más fogalmakról van szó. Járulékot valamilyen megszerzett jövedelem alapján kell fizetni. A hallgatói jogviszonnyal rendelkezők is - amennyiben munkát vállalnak - járulékot fizetnek. Nem kell azonban járulékot fizetnie azoknak a hallgatóknak, akik nem vállalnak munkát. A jogviszony megszűnéséig biztosítottak és ellátásra jogosultak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(06.10.2008)  Tisztelt Déri Úr! Mégegyszer köszönöm a gyors válaszokat. Megint egy kérdéssel fordulok önökhöz. Férjem, egy olyan cégnél dolgozott mint karbantartó 9 évig, ahol megváltozott munkaképességűeket alkalmaztak. Fizikai állományban, teljes munkaidőben. A kilencedik év végén, agyinfarktust kapott és az elvégzett vizsgálatoknál kiderült, már volt egy agyinfarktusa, sőt, szívinfarktusa is amit lábon hordott ki. Táppénz után rokkant nyugdíjas lett. Azóta ugyan ott dolgozik, ahol előtte, csak rokkantként. Szeretném megkérdezni a munkatörvénykönyv szerint, ha elbocsájtják, jár-e neki végkielégítés az aktív évei alapján? Köszönettel: Hirlauné
Tisztelt Asszonyom! A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg . Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Mt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. (3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(06.10.2008)  Kedves Tamás! A gerincstabilizásiós műtét utáni 1 év lejár. + szabi.Vége az évnek. Nővér vagyok. Nehéz munka. 1952-02-10 én születtem. Nincs arra lehetőség, hogy betegségemre való tekintettel elmehetnék ebben az évben előrehozott nyugdíjba? / 40 nappal születtem később! /Kérelem -beadvány? a 40 Évem megvan . Ilyen létezik -e.? Hallottam a nyugdij elötti munkanélküli járadékról. ! Mint lehetőségről? Kérem segítsen ebben a kérdésben ! Mondjuk elmegyek Dolgozni 1 évig és utánna munkanélküli járadékra .....De meddig és hogyan .Kérem segitsen ! Üdvözlöm Egy szomorú nővérke Dunaújváros
Kedves Marika! Az öregségi nyugdíjkorhatár férfinak és nőnek egyaránt 62 év. Ettől eltérően a nők öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben az illető * 1940. január 1-je előtt született, az 55., * 1940-ben született, az 56., * 1941-ben született, az 57., * 1942-ben született, az 57., * 1943-ban született, az 58., * 1944-ben született, az 59., * 1945-ben született, a 60., * 1946-ban született, a 61. betöltött életév. A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el. Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki * 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, * 1945-ben született és legalább 37 év, * 1944-ben született és legalább 36 év, * 1943-ban született és legalább 35 év, * 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év * szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki * 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év, * 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj jár annak, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az előrehozott nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény ilyenkor is igénybe vehető. Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát. Álláspontom szerint a jogszabályok alapján Ön előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. Azt nem tudtam kiolvasni a leveléből, hogy a 40 nap milyen összefüggésben merült fel, de azt gondolom, hogy bő 1 hónapos munkaviszonyt - akár ismeretségi körben is - tudnak majd Önnek igazolni. (Esetleg megpróbálhatja méltányossági alapon kérni a TB-től a táppénzes idő meghosszabbítását is). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(02.10.2008)  Tisztelt tanácsadó! Az lenne a kérdésem, hogy én jelenleg gyesen vagyok 2009.jan.15-ig a kisfiammal, de most 12hetes terhes vagyok, a másik gyermekem 2009 áprilisban fog születni! Nagyon szerettem volna visszamenni a munkahelyemre dolgozni, de nem tudtak felajánlani olyan állást amit előtte betöltöttem,mert hogy időközben már átalakult és két műszakban kellene dolgoznom, 5.30-tól ami nem összeegyeztethető a bölcsödével, más pedig sajnos nem tudja elvinni helyettem! Így sajnos nem tudom vállalni, aztmondták, hogy a gyes lejárta után adjam be a felmondásomat. A kérdésem az lenne, hogy jan.16-tól elmehetek betegállományba vagy táppénzre (nem tudom mi a különbség a kettő között) vagy be kell adnom a felmondásomat és elmenjek munkanélkülire vagy ha most visszamondom a gyest, akkor elmehetek e betegállományba (az orvosom nem javasolta a munkába állást, mert veszélyeztetett terhes vagyok a sokadik próbálkozás sikertelensége miatt). Nem tudom mit tehetek és hogy hogyan járnék jobban! Köszönöm válaszát! Tisztelettel : Forgács Éva
Kedves Éva! A GyES letelte után, a munkahelyre (reredeti munkakörbe) való visszatérés lehetőségét a törvény garantálja. - Az egészen más kérdés, hogy egy gazdasági társaság, gazdálkozó szervezet gazdálkodási és munkaszervezési folyamatai alakulhatnak olyan módon az Ön által GyES-en töltött idő alatt, hogy valóban nem tudja a munkaadó a korábbi munkakörében foglalkoztatni. A munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják, - amennyiben találnak kölcsönösen elfogadható megoldást és feltételeket. Amennyiben nem tudnak megegyezni valószínűleg a munkaadó a rendes felmondás szabályai szerint kezdeményezni fogja a munkaviszony megszüntetését. Az Ön esetében azonban a törvény ismételt védettséget biztosít, hiszen a várandós kismamák munkaviszonyát megszüntetni nem lehet. Ön akkor jár el helyesen, ha minél hamarabb (még ma!), írásban (már egy hónappal ezelőtt meg keleltt volna tennie), igazolható tértivevényes levélben tájékoztatja munkaadóját ismételt terhességéről. (A felmondás kézhezvétele után jelentett terhesség esetén nem illeti Önt meg a felmondási védelem). Amenyniben Ön veszélyeztetett terhes, nyilván a háziorvosa tudja az ide vonatkozó eljárást és táppénzes állományba fogja Önt venni, nyilvánvalóan fizikai munkát nem végezhet, valamint egyéb munkakörökben is különleges figyelem és bánásmód illeti Önt meg a munkahelyén. Jelen esetben nagyon határozotan javaslom, hogy Ön következetesen próbáljon meg a saját érdekei szerint, korrekten, a jog által garantál védettséget felhasználva eljárni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(29.09.2008)  Üdvözlöm! Érdeklődni szerenék egy ügyfelem számára - én , mint családgondozó dolgozom-, hogy jár-e az ápolási díj két főre is. Mert ügyfelem eddig anyósával volt ápolási díjon, de most apósa is lerobbant és őt is ápolnia kell. Erre a eshetőségre törvény (Ptk. 685. § )nem tér ki és én sem tudom rá a választ. Köszönöm: Tisztelettel: Juhász Katalin
Tisztelt Juhász Katalin! "Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe." (magyarorszag.hu) Tisztelettel: Sz. M-né
(29.09.2008)  Tisztelt Déri Úr ! Szeretném öntől megkérdezni,ha másodfokon is elutasítják a rokkantsági kérelmemet, hova fordulhatok? 56 éves vagyok,32 éves munkaviszonnyal. 2006-ban rokkantnyugdíjas lettem,mozgáskorlátozottságom miatt(térdkopás,járási problémák)44.000ft. nyugdíjat kaptam. Mult héten, újra bizottság elé kellett mennem,ahol elvették a rokkantnyugdíjamat a 67%-ot,leminősítettek 40%-ra és rendszeres járadéknak 26.000ft. kapnék.Fellebbezni fogok, mert nem hagyom magam földönfutóvá tenni.A férjem is 56 évesen rokkantnyugdíjas,szintén 67%-os, két agyinfarktusa,szívinfarktusa és bypass műtétje volt, szellemileg fogyatékos maradt a két agyinfarktus után.Lehet, hogy tőle is elveszik a rokkantnyugdíját? Ő is 26.000ft-ot fog kapni?Neki is 32éves munkaviszonya van. Van egy 15éves gyermekünk.A két 26.000ft-os járadékból fogjuk eltartani a gyerekünket?Hálából a 32 évért és a megrokkanásért? Végül is visszatérek a kérdésemre, ha másodfokon is elutasítanak, mi a további teendő? Előre is köszönöm válaszát.Tisztelettel és köszönettel: Hirlau Éva Pécsről
Kedves Éva! Másodfokú közigazgatási határozatot a bíróság előtt lehet megtámadni. Azonban tudnia kell, hogy a bizonyítási eljárás nagyon bonyolult, mert tulajdonképpen orvosszakértők által elkészített véleményt kellne tudni megcáfolnia. A bizonyításhoz nyilván olyan igazságügyi szakértő véleményére lehet szükség, aki az Ön álláspontját tudja alátámasztani. Önnek nagyjából 10 aktív éve van az öregségi nyugdíjig. Alapvetően az a véleményem, hogy Ön összességében nem járna jól a 67%-os rokkantság megállapításával. A nyugdíj melletti munkavállalást már most is jelentősen korlátozzák, 10 éves távlatban pedig valószínűleg teljesen lehetetlen lesz ilyen módon munkát vállalni. Ugyanakkor az Ön leendő öregségi nyugdíjának alapja jelentősen csökkenhet. Akkor dönt jól és szerencsésen, ha Ön aktív tagja tud maradni a munkaerőpiacnak. A megoldást egy más jellegű, vagy egy rehabilitációs munkakör jelentheti. A férje esete egyértelműen más, egy súlyos, szövődményes érrendszeri betegség esetén a munkaképesség nem, vagy alig rehabilitálható. Azt Ön is tudja, -a szociális ellátó rendszerek reformjáról- nyílt társadalmi vita folyik. Az ellátórendszer 42-46 éves munkaviszonyt tud tolerálni és ajánlja a rehabilitációt, az előtakarékosságot és az öngondoskodást. Ezek az alapok bő 10-12 évvel ezelőtt alakultak ki, nyilván -szerencsétlen módon- Ön az elsők között van, akit a negatív hatások súlyosan érinthetnek. 32 év rengeteg idő, de az aktív kor egynegyede még Ön előtt áll. Gyermeke nehéz helyzetben van, de a gyermeke jövőjéért sem kizárólag Önnek kell a felelősséget vállalni. A gyermekének az lehet a jövője, ha képzi magát, ha az iskolában jól teljesít, ha továbbtanul. A gyermek (lassan fiatal felnőtt) a saját maga sorsáért felelősséggel tartozik. Amennyiben nem tud továbbtanulni, munkát kell vállalnia, és vélhetően valamilyen munkamellett kell majd képeznie magát, hogy 65-67 éves koráig munkát tudjon kapni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(28.09.2008)  Tisztelt szakértők, elnézést ha rossz helyre írok,ez tűnt a legalkalmasabbnak. Jelenlegi cégemnél 2006 óta dolgozom tanult szakmámban,mint szerszámkészítő a szerszámüzemben. Ezt a szerződésem tartalmazza is a munkakör beosztás címszó alatt. A munkaidőm beosztására a mindenkor érvényes munkahelyi szabályzat a mérvadó. Augusztus körül kezdett elfogyni a munka,ezért szeptember elején más területre és beosztásba vezényeltek át.Ez igazából csak egy papíron lévő ütemterv mutatásával és szóban kiadott utasításból állt,elég egyoldalú volt a dolog. Az új területen végzett betanított munkafolyamat monotonitást ,egy helyben állást követel meg,12 órás folyamatos műszakban.Ezeket a dolgokat külön külön is nehezemre esik elviselni,így összeadódva meg maga a halál. 2 napot dolgoztam ott,aztán sikerült megfáznom,így táppénzre mentem. A kérdésem az lenne,hogy megtagadhatom e ezt a fajta munkát,hivatkozva a fentebb leírt problémákra? Továbbá,ha nem tud a cég más jellegű munkát biztosítani,akkor kezdeményezzem én a felmondást vagy várjam meg mit lép a főnököm?Azt tudom,hogy a közös megeggyezésbe belemenne,de alapvetőleg én nem akarok elmenni ha nem muszály.3 hónapot kellene kihúzni valahogy,de a táppénz kiesik,mivel most jöttem vissza onnan. Vagy mit lehetne még tenni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel:B:Tamás
Tisztelt Tamás! Az lehetséges, hogy megbetegedése a jelenlegi munkájával összefüggésbe hozható. Mivel 12 órában végez nehéz fizikai munkát, - ezért Önnek rendszeres orvosi vizsgálaton való részvételt ír elő a Munka törvénykönyve. Amennyiben orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a megbetegedése és munkavégzése között ok-okozati kapcsolat van, munkáltatója köteles Önnek olyan másik munkakört felajánlani, amely az Ön számára egészségi kockázatot nem jelent. A munkavégzést azonban nem tagadhatja meg. Lépnie Önnek kell, -elsősorban az orvoshoz, - és a problémát vele kell első megközelítésben őszintén megbeszélni. Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.
(30.09.2008)  Tisztelt Szakértő! Írtam Önnek már egy levelet,úgy érzem az nem ért célba,ezért még egyszer nekirugaszkodok.Fontos lenne a válasza.Címszavakban megpróbálom összegezni a fontosabb dátumokat,adatokat. - 49 éves nő vagyok. - 1976 júl.-1991.aug.-ig folyamatos munkaviszonyban álltam. - 1991 szept-1992.szept.-ig munkanélküli segélyen voltam. - 1992.okt-ben megszületett a 3.kisfiam. Utána ugye jött a GYES, GYED. - 1995-1996 dec.-ig főállású anyaként otthon voltam. - 1997.szept.-től rokkantnyugdíjas lettem 67%-ban.Az amúgy is rossz egészségi állapotom megromlott /kétoldali csípőficammal születtem+hozzájött még az évek alatt egyéb betegségek. - 2oo3-ban OOSZI .Biz. Határozatban 50%-ra minősítettek.Túl voltam egy csípőprotézis műtéten. - 2005-ben egy újabb műtét után,ismét OOSZI.Biz.-i Határozat:67%-os rokkant lettem. - 2008 febr.-ban OOSZI.Biz.Határozat:30%,amit fellebeztem,így márc.-ban,\"már\"40%-ra módosították,amivel nem értem el semmit,semmilyen ellátásra nem lettem jogosult. - 2008 ápr.01-től nincs semmi jövedelmem. Szeretnék munkába állni,idáig nem tudtam elhelyezkedni. Igy közel az 50.évhez,ezt bizonyára már Ön is tudja,nem szívesen alkalmaznak ilyen korú egyéneket,sőt még az én megromlott egészségi állapotom miatt,így még nehezebb. Kérdésem a következő?- Mennyi időt kellene bejelentett munkával eltölteni,/akárhogy is!/,hogy ha netán újra orvosi kezelésre szorulok-betegállományba mehetnék.,ill.egyáltalán a folytonosság meglegyen a nyugdijra.-A tényleges nyugdíjazásomig még sok idő van hátra.Mikor is mehetnék nyugdíj-ba?Különben 23 évet és pár napot állapítottak meg előzőekben.A 10 év rokk.-i,munkaviszonynak számít,hozzáadódik a már megállapitott évekhez?Bocsánat,ha \"h\"-je a kérdés! Még egyszer mondom,nagyon szeretnék munkát találni! Egyre nehezebb a megélhetésünk,kilátástalannak tűnik a helyzetem. Ja,és 2010-ben újabb OOSZI.Biz.elé kell mennem. Ha nem sikerül elhelyezkednem és a Határozatban ismét 30-40%-ot itélnek,Akkor,mi lesz,honnan kérhetek ,/kapok/valami járadékot,segélyt? Esetleg egyénileg fizzesek valamilyen adót,Tb-ét,Nyugdíjjáruléki adót?,hogy a foly.-ság ne szünjön meg. Nem tudom,mi a pontos meghatározása,hová fordulhatok? Kedves Tanácsadó ! Kérem a tanácsát,amennyiben tud,Segítsen! Bízom,érthető voltam és a Megfelelő helyre címeztem a levelem. Remélem,megérti mi is a problémám,mi a kérdésem? Amennyiben nem voltam elég részletes,Kérem,jelezzen és kiegészítem. Válaszát előre is Nagyon Köszönöm! Tisztelettel és Üdvözlettel: Anna
Kedves Anna! Sajnálattal olvasom esetét. Elég szomorú, hogy társadalombiztosításunk ennyire nem mükődőképes. Mivel minden kérdésére nem adhatok teljesen kielégítő választ, ezért tanácsolom, hogy személyesen érdeklődjön a pontos információkért. Javaslom, hogy minden lehetőséget ismerjen meg, és ezek után mérlegeljen. A lehetséges megoldásokat a következőképpen foglalnám össze: 1. Munkaügyi központ - részvétel foglalkoztatást elősegítő programban - egyéb foglalkoztatást elősegítő lehetőségek 2. Önkormányzat (jegyző) - ha van rá lehetőség szociális segély igénylése - egészségügyi járulék átvállalása 3. Illetékes nyugdíjigazgatóság - Az előrehozott öregségi nyugdíj (min. 38év szolgálati idő) - A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj (min. 33 év) - A rokkantsági nyugdíj - A baleseti rokkantsági nyugdíj - Érdemes érdeklődni az esetleges korkedvezményekről is Egyébként szolgálati időként kell figyelembe venni: - táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának, - szülési szabadságnak, és - gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát. Állok továbbra is rendelkezésére! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.09.2008)  TISZTELT SZAKÉRTŐ! Arra szeretnék választ kapni,hogy tavaly feb.27-én volt egy sulyosnak mondható üzemibalesetem targonca villával átszurták a bal lábszáramat amit 7-szer kelet müteni hogy lábra tujak állni de viszont idén jan.végén megint müteni kellet mert valami okbol kifolyolag eltört benne a lábamat tartó velőürszeg amit cserélni kellet.De viszont nekem lejárt az egyéves 100% os táppénzem és igy az OEP ugy döntöt hogy munkaképes vagyok és május 20.i hatályal megszüntete a táppénzemet és azota semilyen tápénzt nem kapok.ezt viszont a körzeti orvosom sem pedig a korházban sem értik hogy hogy lehetséges mert ugyanis most voltam a korházban KONTROL vizsgálaton és még a mai napig sem jöt rendbe a lábam mivel még mindig elvan törve nemfort össze erröl röngen felvétel készült. Nem tudom hogy ezek után hova forduljak tanácsért mert minden honnan csak elutasitanak .A sebész föorvos pedig adott egy zárojelentést hogy semilyen munkát nem végezhetek evel a lábal amig elvan törve és majd 2-hó mulva menjek ujabb kontrolra. Elöre si köszönöm: Burján László Monor,2008 09.19
Tisztelt László! A táppénz folyósításainak szabályai a következők: A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, · az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban · a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át. Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. Tehát maximum egy évig jár. Kapott határozatot az OEP-től? Mit tartalmaz ez? Nem ismerem az eset összes részletét, ezért nem tudom, hogy a BALESETI TÁPPÉNZ szóba került-e. baleseti táppénz: Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személynek is jár baleseti táppénz. A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelennek kell tekinteni azt a személyt is, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy a gyógyászati segédeszköz hiánya miatt nem tud munkát végezni. A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással. A baleseti táppénz abban a jogviszonyban jár, amelyben a sérült az üzemi balesetet elszenvedte. Ha a sérült ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a (választott) ellátás folyósítása idején újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor az új ellátást a választásnak a munkáltatónál való írásbeli bejelentése napjától, a korábbi ellátás folyósításának beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani. A baleseti táppénz iránti igény előterjesztése A baleseti táppénz iránti igényt – üzemi balesetből eredő, keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolással együtt – annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, ahol az üzemi baleset, vagy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. Az egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti igényét írásban, a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be. Baleseti táppénz csak akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, vagy a MEP) határozattal megállapította. A határozat birtokában a baleseti táppénz igény mellé már nem kell csatolni az üzemi baleseti jegyzőkönyvet, mert a határozat már igazolja a baleset időpontját és annak egészségkárosító következményeit is. A foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított napját kell tekinteni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Kezdő munkavállaló vagyok egy cégnél 11 hónapja. Jelenleg táppénzen vagyok kb. 2 hónapja (idegrendszeri és belgyógyászati - nagy valószínűséggel összefüggenek egymással és mindez a munkahellyel - gondokkal). Szeretném megkérdezni, hogy meddig tarthat táppénzen az orvos folyamatosan (év közben is előfordult már 1-1 hetes betegállomány)? Amennyiben úgy döntenék, beadhatnám-e a felmondásomat táppénz alatt és ha igen, akkor a felmondási idő (1 hónap) letölthető-e betegállományban, vagy mindenképpen vissza kellene mennem dolgozni? Szabadságom is van egy-két nap, amit nem vettem ki és már ki kellett volna a hónapokhoz viszonyítva, amivel szintén nem tudom, hogy mi lenne a teendő. És mindezek után ha felmondássá alakul a dolog, nem tudom, hogy jogosult lennék-e valamilyen munkanélküli/álláskeresési ellátásra és mennyi ideig, vagy ahhoz több időt kellett volna munkaviszonyban állnom? Illetve ha még az az eset állna fenn, hogy közös megegyezéssel elengednének (felmondási idő nélkül), de én továbbra is beteg vagyok, akkor még bizonyos ideig a cég hatása alá tartoznék táppénz ügyben, vagy az megszűnik és csak a felmondási idő letöltésénél lenne érvényben? A kérdéseimen kívül van esetleg még olyan tényező, amiről tudnom/figyelnem kellene egy ilyen ügyben? Köszönettel és Tisztelettel!
A betegszabadság leteltét követő 15nap/év igényelhető a táppénz, mely orvosi igazolás és rendszeres kontroll mellett max. egy évig adható. A táppénz alatt Ön beadhatja a felmondását, de a munkáltató ezt nem teheti meg. A felmondási idő és a szabadság a táppénztől független munkajogi kategória. A kategóriák nem zárják ki egymást. Lehet táppénzen úgy, hogy közben érvényes a beadott felmondása, - és munkáltatója már az elszámolást előkészítendően felszólítja Önt arra, hogy vegye ki a szabadságát. Ha Ön mond fel nem jár álláskeresési járadék. Ha a munkáltatója mond fel, akkor igen. Ekkor, - mivel 290 nap igazolt munkaviszonya van jár Önnek a mindenkori minimálbér 40%-a mindössze három hónapig. De szeretném arra felhívni a figyelmét, hogy csak munkáltatói rendes felmondás esetén. A közös megegyezés esetén sem jár ellátás. Tisztelettel: Sz. M-né
(18.09.2008)  TiszteltSzakértő! Azt szeretném megtudni, hogy milyen egéségg károsodás tartozik bele az 50-79% -ba , Köszönettel B László
Tisztelt László! Sajnos nem tudok kérdésére választ adni, nem hivatásom eldönteni, hogy milyen egészségkárosodás számít 50-79%-os rokkantságnak. Ezt mindig az orvos dönti el, és azt az OEP orvosi bizottsága vizsgálja felül. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(15.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! A jelenlegi munkahelyemen ( 2003.05.06-tól) dolgozom,hála isten eddig nemkényszerültem arra ,hogy táppénzre menjek. Most olyan betegség kapott el ami miatt muszály volt.Két hét táppénz után kitelefonált a cég ,hogy felülvizsgálatra kell mennem ,hogy tényleg beteg vagyok -e az üzemorvoshoz, és megkérdezték,hogy mégis mi bajom van.Én úgy gondolom, hogy nemvagyok köteles beszámolni a betegségemről egy főnökömnek sem. Ezt jól tudom? Szeretném azt is tudni ,hogy jogosúlt vagyok e a táppénzre ha azt az üzemorvosom nem itéli meg.Számomra ez nagyon felháborító, hisz nem vagyok az a tipus aki mindenért orvoshoz fordúl és egyből táppénzre megy. De most nem tehettem mást. Ezt nagyon megalázónak tartom. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! A foglalkozás-egészségügy törvényi szabályozásáról a 27/1995. (VII. 25.) számú NM rendelet, és a 89/1995. VII.14. Korm. rend gondoskodik. Ezek alapján az állam minden munkáltató számára 1995. október 1-től kötelezővé teszi a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítását akár fizikai, akár szellemi munkakörben foglalkoztatott dolgozója van. Köteles alkalmazottai számára munkába lépés előtt egy munkaköri alkalmassági vizsgálatot készíttetni és azt követően folyamatosan vizsgáltatni személyzete egészségügyi állapotát. Az üzemorvos feladata továbbá a munkahelyi körülmények egészbiztonsági és egyéb egészségkárosító hatások szempontjából történő bevizsgálása, és a megfelelő környezet kialakítása. Ebből is látható, hogy az üzemorvos munkájában elsődleges szempontként a dolgozó egészségvédelme szerepel. A munkaadó elrendelheti a munkavállaló munkaügyi alkalmasságának rendkívüli vizsgálatát. Táppénzre vételi joga azonban a háziorvosnak van, - a keresőképtelenség megállapítása is a háziorvos felelőssége. Az Ön kötelessége abban merül ki, hogy keresőképtelenségét (betegségét) a munkaadónak bejelentse, majd a munkába álláskor igazolja a távollétet. (Erre a táppénzes igazolás alkalmas). Ezen kívül - az Ön belátása szerint - kérhet orvosi igazolást a háziorvosától, amelyen az alapvető diagnózis szerepel, de a betegség mibenléte orvosi titok, személyes adat egészen addig, amíg közegészségügyi, vagy járványügyi problémát esetlegesen nem vet fel. A keresőképtelenség ideje alatt Ön beteg, fekvő beteg, - az otthonában kell tartózkodnia, - eltekintve a gyógykezelések, vagy a gyógykezelésekhez szükséges eszközös, medikáliák beszerzésé nek idejétől. Munkahelyére tehát nem mehet be. A munkaadónak arra van joga, hogy ellenőrizze, hogy Ön az otthonában tartózkodik-e a betegség ideje alatt. Levelében Ön nem írta le, hogy munkaadója a felszólítást milyen formában tette, - javaslom a megkeresésre ne reagáljon, illetve tértivevényes levélben az orvosi igazolást a munkaadó részére postázhatja. (Érzésem szerint más áll a háttérben, mint az Ön munkaegészségügyi ellenőrzsének vizsgálata, legyen óvatosa a munkaadó szándékait illetően). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(11.09.2008)  Tisztelt szakértő Úr! Azt szeretném kérdezni,ha én most munkanélküli vagyok,jár-e betegállomány?Vagyis kiirathatom-e magam táppénzre? Köszönettel:Attila
Tisztelt Attila! Ha Ön álláskeresési járadékot vagy segélyt kap, akkor táppénzre nem jogoult. Táppénzre a fenti juttatások nemléte esetén is csak akkor jogosulhat, ha meghatározott biztosítási idővel rendelkezik, - illetve egy speciális esetben: az OEP-hez címzett méltányossági kérelem alapján. Szabó Miklósné Dr.
(10.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Két éven belül kétszer műtöttek nyaki porckorongsérvel.Az üzemorvosom javaslatára elmentem az orszi bizottsága elé..Első fokon40% kaptam amit megfellebeztem a másodfokon ezt visszavették 25%-ra.Szeretném megkérdezni,hogy érdemesa munkaügyi birosághoz forduknom? Az üzemorvos alkalmatlannak tart a mostani munkaköröm ellátására.Ilyen esetben nekem kell felmondanom,vagy a munkáltatónak kell felmentenie a munkavégzés alól,és jár e a végkielégités? Tisztelettel: J. Andrea
Kedves Andrea! Azt el kell döntenie, hogy mit szeretne jobban: a rokkantság mértékét növelni, vagy munkaviszonyát fenntartani. Munkakörétől függően nem feltétlenül indokolt 25%-os munkaképesség csökkenés esetén egyben a munkaügyi alkalmatlanság kimondása. Az üzemorvos véleménye alapján a munkaadónka kell intézkednie, - javasolni azt tudom, hogy kérjen állásfoglalást az OSSZI-tól, hogy Ön alkalmas jelenlegi munkakörének ellátására. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(09.09.2008)  Tisztelt Déri Úr! A kérdésem a következő lenne: gyermeket várok, és táppénzen vagyok. A cég, ahonnan táppénzre mentem felszámolás alatt áll. Ha megszűnik a cég, továbbra is jogosult vagyok-e a táppénzre? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Felhasználónk! A táppénz folyósításának időtartalma: A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani . Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban 1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon); 2. a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át (passzív jogon); 3. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; 4. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; 5. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; 6. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időtartamra kaphat. Tehát passzív jogon a jogviszonya megszűnését követően 90 napig át jogosult táppénzre. (Ha időközben a cég megszűnik, érdemes lenne érdeklődnie az illetékes egészségügyi pénztárnál a kifizetés miatt) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.09.2008)  Tisztelt Szakértő Úr! Kislányom tartósan beteg így kapom a gyest.Érdeklődnék hogy mellette kaphatok e álláskeresési segélyt vagy a kettő kizárja egymást? Köszönettel, T. Helga
Kedves Helga! A két dolog kizárja egymást. De miért nem keres állást? GyES mellett Ön jogosult munkát vállalni, - amely elképzelhető akár részmunkaidőben, akár távmunkában is. Esetleges távmunka ajánlat esetén figyelmesen tanulmányozza a szerződés feltételeit, különösen a munkavégzés eszközeire, költségeire, az elvárt teljesítményre és a feladat pontos megatározására tekintettel. Komolytalan az ajánlat, ha valamilyen jogcímen pénz befizetését kérik Öntől, vagy termék, alapanyag, készlet, stb. megvásárlására akarják rávenni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(04.09.2008)  Kedves Tanácsadó! Jelenleg táppénzen vagyok,a munkámból adódóan problémák vannak a gerincemmel. Munkahelyet szeretnék váltani, már meg is van az új állásom. Kérdésem az lenne, hogy táppénz ideje alatt beadhatom-e a felmondásomat? És a táppénz ideje hogyan befolyásolja a letöltendő felmondási időt? Illetve elmehetek-e passzív táppénzre a felmondás ideje alatt? Igazából nem sok kedvem van visszamenni jelenlegi munkahelyemre,mivel fizikai munkából áll többnyire a tevékenységi köröm, és senki sem nézi jó szemmel,hogy én már nem tudok 100%-ot teljesíteni a gerincsérvem miatt. A következő munkahelyemen ( ez sokkal kíméletesebb lesz fizikailag) pedig minél hamarabb kellene kezdenem. Mit lehet ilyenkor tenni? Jelenlegi munkahelyemen 5 év 4 hónapja dolgozom. Válaszát előre is köszönöm. Kata
Kedves Kata! Amennyiben rendes felmondással szeretne élni a következő szabályokat kell figyelembe venni: 1. a táppénz nem "tolja ki" a felmondási időt 2. rendes felmondás esetén: 92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. 93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. (3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Tanácsom tehát az lenne, hogy kérje felmentését a felmondási idő alatt- ha munkáltatója hajlik rá akár egészéről-. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Pályakezdő diplomás vagyok, nappali tagozaton végeztem. Regisztráltam magam a helyi Regionális Munkaügyi Központban mint álláskereső. Az elmúlt 4 évben csupán 3 hónap munkaviszonyom volt. Kérdésem, hogy jár e számomra valamilyen ellátás a munkaügyi központtól, illetve, hogy a Tb-t saját magam után kell-e fizetnem amíg nincs munkahelyem? Köszönettel: P. Zita
Tisztelt Zita! "Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki - álláskeres - az álláskeres - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelel ő, ővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, ő munkahelyet felajánlani. " www.mszm.hu "Az álláskeresési járadék folyósításának hossza továbbra is a megelőző négy évben munkában töltött napok számától A korábbiakhoz képest változás, hogy a járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz legfeljebb három hónapig tart, és ebben az időszakban a korábbi átlagkeresetének 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát ebben az évben 68 400 forintot visz haza az álláskereső. A folyósítás második szakaszában egységesen a minimálbér 60 százaléka jár minden álláskeresőnek. A járadékfolyósítás maximális ideje 270 nap. Ha a munkát keresőnek nincs elég hosszú munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben 22 800 forint. Amennyiben a munkaviszonyt az álláskeresővé válás előtti 90 napon belül szüntette meg a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással, akkor az álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható. Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban továbbra sem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivéve. Az eddig hatályos szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt, amit az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják meg. "www.ozd.hu Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.
(28.08.2008)  Tiszelt Szakértő! Harminchat éves nő vagyok. A közelmúltban diagnosztizáltak melldaganatot, nyirok ,máj, tüdő, csont áttéttel. Nem volt munkaviszonyom az elmult 10 évben. Előtte kisegítő családtagként dolgoztam néhány évet, és gyesen voltam 3 évet. Jogosult vagyok-e a leszázalékolásra így. Előre is köszönettel: K. Bea
Kedves Bea! Önnek legalább 8 év munkaviszonnyal kellene rendelkeznie, - de részletesen idézem a jogosultságra vonatkozó szabályokat: Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki * egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható; * a szükséges szolgálati időt megszerezte, és * rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. Nem jogosult, aki - öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas; - aki saját rokkantságát szándékosan okozta; - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel. Rokkantsági résznyugdíj Az a rokkant, aki * a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi, * 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni. Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél. A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(28.08.2008)  Kedves Szakértő! Idén januárban kezdtem el dolgozni egy rehabilitációs munkahelyen. Innét mentem el 4 hónap után táppénzre, mert babát várok. A munkáltatóm nem mondott fel, Ők a szűlésig állományba vesznek. A kéedésem a következő, ez a táppénz valóban jár? És miután már szűltem, akkor mi fog majd járni és hova menjek intézkedni? Ezeket azért kérdezem mivel csökkent-munkaképességű vagyok és nem tudom, mi az ami járna ebben az esetben! Segítségét előre is köszönöm! Üdv. Éva
Kedves Éva! Veszélyeztetett terhesként Ön jogosan veszi igénybe a táppénzt. Ön 24 hét szülési szabadságra is jogosult, amelyből legalább 4 hetet a szülés előtt kell kivenni. Ezen kívül jár Önnek TGyÁS, GyED, GyES ellátás. Javaslom, hogy keresse fel személyesen a területileg illetékes OEP (biztosítási pénztár) irodáját és kérjen tanácsot, hogy melyik ellátást melyik időpontban érdemes igényelni. Tsiztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás A tegnapi nappal felvettek táppénzes állományba (szív problémák miatt a kardiológus azonnal leállított a munkavégzés alól, szívkatéterezést kell végezni). A munkahelyemen reggel ezt munkakezdéskor bejelentettem az üzemvezetőnek, és haza mentem. Ma, mivel a fiam is ott dolgozik (nyári alkalmi munkán) és csak autóval közelíthető meg a telephely, ezért kivittem reggel. Ma ott közölték, hogy menjek be a központba és jelezzem ott is személyesen a betegállományom. Ennél a mumkáltatónál jelenleg 90 napos próbaidő alatt dolgozom. Kiérkezésemkor közöltem a minkáltatommal a táppénzes állomány tényét, erre Ő kérdezte, hogy meg kaptam-e az Ő általuk küldött levelet, mire én mondtam, hogy nem. Erre elém rakott egy felmondást, hogy próbaidőn belül felmond, azonnali hatállyal felmond, ugye indoklás nélkül, amin a dátum előző nappal szerepel. Én azt mondtam, hogy tegnap munkakezdéskor jeleztem a betegállományom. Kérdésem ez után jogos ezen a felmondás hatály, vagy csak a beteg állomány lejártával. Továbbá közölték, hogy a táppénzes lapot sem fogadják el, vigyem, ahová akarom. Ebben kérek tanácsot, hogy én mit tudok ebben az estben tenni. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Cs. Pál munkavállaló
Tisztelt Uram! Az ügy egyik tanulsága az, amennyiben az orvos keresőképtelenséget állapít meg, addig Önnek a gyógyulásáig otthonában, vagy kórházban kell tatrtózkódnia. Az egészségügyi vizsgálatot, felülviszgálatot, esetleg a gyógyszerek, vagy alapvető élelmiszerek beszerzését kivéve nem hagyhatja el a felgyógyulásra kijelölt helyet. A fia problémáját az Ön fiának kell megoldania, - a keresőképtelenséget sem személyesen, hanem telefonon, táviratban, vagy levélben köteles bejelenteni a munkaadónak. Később majd a táppénzes igazolással bizonyítja a távollét jogosságát. Fentiektől eltekintve a próbaidő alatt a munkaviszony minden indoklás nélkül felmondható, a táppénz ideje alatt is. Ön passzív jogon részesülhet ellátásban. A táppénz igénylését személyesen (esetleg meghatalmazott útján) tudja intézni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatán. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, hogy az 50 %-os rendszeres szociális járadékban részesülőket, elküldhetik-e a munkahelyükről (Civil Központ) Január 1.-től, mert állítólag, megszünik az utánuk járó támogatás. Tisztelettel: Ibolya
Tisztelt Ibolya! Az nem derül ki leveléből, hogy Ön 2008. január 1-je előtt vagy után igényelte a járadékot. Kérdésére az Állami Foglalkoztatási szolgálat tájékoztatása alapján tudok válaszolni. Ebben nincs szó a járadék megszűnéséről, csupán az egészségkárosodott személyek szociális járadékai folyósítása melletti kereső tevékenység szabályainak változásáról. Javaslom, hogy részletesebb tájékozódásért keresse fel az alábbi linket: http://internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_gyik_megv_mkep_egeszsegkarosodas Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(28.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Érdeklődni szeretnék, az alábbi ügyben: Nagybátyámat Németországban munkába menet közlekedési baleset érte, melynek következtében a saját autója nagy valószínűséggel totálkáros lett. Nagybátyám jelenleg bérmunkásként dolgozik kint - a magyar cége intézte neki a munkát -, és a főnöke kérésére saját autóval végzi kollégái és saját maga munkába szállítását, amiért útiköltség-térítést is kap. A rendőrség a helyszínen fel is vette a jegyzőkönyvet, de a károkozó még kiérkezésük előtt elmenekült a helyszínről. Személyi sérülés is történt, de mindegyik 8 napon belül gyógyuló. Szeretnénk tudni, hogy az ilyen baleset úti üzemi balesetnek minősül-e? Ha igen, akkor kitől követelhhető kártérítés és milyen lépéseket kell tenni az ügyben? Követelhető-e kártérítés az autó után is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: P. Erika
Kedves Erika! Amennyiben az Ön nagybátyja írásbeli utasításra, illetve a munkaszerződésben, vagy munkaköri leírásban előírt paraméterek alapján használta a gépjárművet és szenvedett balesetet, úgy üzemi (úti) balesetnek minősül az eset. Ezt ilyen módon KELL! jegyzőkönyveztetni a munkaadóval, és emelt összegű táppénz jár a gyógyulás idejére. Kártérítést a károkozó, vagy a károkozó biztosítója köteles fizetni (kötelező felelősség biztosítás), amennyiben nem találják meg a károkozót a CASCO biztosítás paraméterei szerint enyhíthető a kár. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.07.2008)  KedvesTamás! Nővér vagyok , tudjuk, nem könnyű munka.2008. Március 28-án megműtöttek gerincstabilizációs /inplantátum.csavarok/ - fúziós/csontátültetés/ történt. 3 hétig lázas voltam gyulladás következménye -antibiutikum-feküdtem mint egy darab fa. 3 hónapja vagyok bá-ban. A felülvizsgáló orvos hitetlenkedik és elakar küldeni bizottság elé.Nem vagyok jól, nem tudok hajolni, emelni, sokat ülni. És egyáltalán tilos megterhelni a gerincemet.Az a kérdésem, hogy mennyi betegállomány jár egy ilyen nagy műtét után. Mit jelent számomra a bizottság. Milyen jogaim vannak, maradhatok -e Bá.-ban 1 évig. Mennyit változott a rendszer ezzel kapcsolatban. Egy szomorú nővérke várja válaszát! Üdvözlettel Marika Dunaújvárosból
Kedves Olvasónk! Ön is tudja, hogy a betegbiztosítás reformja évek óta aktuális téma Magyarországon. A történet nem a jelenlegi kormányzat -talán nem túl szerencsés- próbálkozásaival kezdődött, - talán még emlékszik arra, amikor kb 8 évvel ezelőtt un. TB Önkormányzatok kerültek megalakításra, - később e reform-kísérletek sem bizonyultak eredményesnek. A probléma sok komponensű, mind a felelőtlen gazdálkodás, mind a TB szolgáltatások tömeges jogtalan/jogosulatlan igénybevétele vezetett a TB kassza totális deficitjéhez. A világon mindenhol a tisztességes emberek fiezetik (szenvedik) meg a becstelen magatartásból származó károkat. A jelenlegi helyzetben Magyarországon a szigorúbb és alapossabb vizsgálatokat az indokolatlan rokkantosítások kirívóan magas aránya és az indokolatlanul magas (tartós) táppénzes napok száma indokolják. Elképzelhető az is, hogy ez valakivel szemben méltánytalan, igazságtalan eljáráshoz vezet. Nem tisztem megítélni az Ön egészségi állapotát, - számomra azonban úgy tűnik, hogy Önnek igaza van, a gerincstabilizációs eljárás nem játék. (Az inplantátumok, rögzítések elmozdulásának, összeroppanásának teljes bénulás is lehet a szövődménye.) Az Ön kórházi zárójelentése mellett az Ön háziorvosának van lehetősége arról dönteni, hogy Ön fekvő beteg-e, vagy nem?! Felülvizsgálatra kötelezhetik, de háziorvosa rendelkezhet úgy, hogy a megítélése szerint Ön kizárólag fekve szállítható. A táppénz legfeljebb egy évig folyósítható, amennyiben betegségét megelőzően legalább egy éves folyamatos munkavizsonnyal rendelkezett. A bizottság azonban dönthet az Ön rokkantosításáról, amelyet egy év után felülvizsgálnak. Legyen következetes és harcoljon az igazáért. Amennyiben nem érzi jól magát, fájdalmai vannak, esetleg hőemelkedéses, lázas tünetei, - vizsgáltassa ki, készíttessen gerinc röntgent, vagy 3D gerinc CT-t. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(01.08.2008)  Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy mennyi tb. járulékot kell fizetnem. Június 11-én rendkivüli felmondással elküldtek a munkahelyemről. Július 13-ig passziv táppénzen voltam. Mivel még 2 hónapig nem kaphatok munkanélküli segélyt sem, így gondolom nekem kell ezt a járulékot fizetnem. Azt szeretném tudni, hogy hol tudom ezt intézni és hogy mekkora ez az összeg amit gondolom napra fizetni kell. Esetleg lehet-e valahol kérni, hogy ne a maximum összeget kelljen fizetnem, mert most éppen semmilyen jövedelmem nincs. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: K.S-né
Tisztelt K. S-né! A táppénz folyósítása munkaviszony megszűnését követően: Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, az a személy táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Táppénz folyósítás időtartama a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén Ha a biztosítási jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné a beteg, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 45 napig jár táppénz. (passzív) Az összeg fizetésének elengedését, vagy átvállalását az illetékes önkormányzat jegyzőjénél lehet kérni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 1972. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, 24 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom, pü.főelőadóként, közgazd. szakközépisk. végzettséggel, mérlegképes könyvelő államháztartási és vállalkozási szakon OKJ képesítéssel. 2007. április 4- től folyamatosan beteg voltam egy évig, mozgásszervi, magas vérnyomás, és pszichoszomatikus betegségekkel, idén márciusban és áprilisban mindkét kezemet operálták alagút-szindróma miatt. Mivel a műtétek elhúzódtak, háziorvosom tanácsára elindítottuk az ORSZI felé az egészségromlás mértékének megállapítását, amire első fokon 41%, a II. fokon 40%-ról szóló szakvélemény született. Munkaalkalmassági vizsgálatot is kértek, amely során jelenlegi feladataim ellátására alkalmatlannak ítéltek. Közben kivettem 2007-re járó szabadságomat, majd azt követően háziorvosom keresőképesnek nyilvánított, és június 10-e óta újra munkába álltam, várva a fentebb említett II. fokó döntésre. A hangulatról, légkörről most nem kívánok írni, ami fogadott, és amivel azóta is naponta küzdök. Szeretném megtudni, van-e bejelentési kötelezettségem a foglalkozás-egészségügyi központ véleményét illetően (ezt az ORSZI kérésére, és csak számukra adtam át), vagy mik a kilátásaim, ha bejelntem 40 %-os egészségromlásomat? Év végén újabb három hetes kórházi rehabilitáció vár rám, - már kezemben a beutaló - és új munkaköri leírást kaptam, megsokszorozódott feladatokkal, amiket lassan már tényleg képtelen vagyok ellátni. Nem szeretnék 54 évesen utcára kerülni, és elveszíteni sem jogos járandóságaimat - ha egyáltalán vannak - gondolok végkielégítésre, felmondási időre járó bérre. E hosszú betegséget megelőzően többször operáltak, de napokon belül mindig munkába álltam, ez volt az az időszak, amikor kénytelen voltam élni minden orvosi segítséggel egészségi állapotom rohamos romlása miatt, amit az orvosok egyébként összefüggésbe hoznak tragikus körülmények között elveszített fiam halálával, és a hosszú éveken át tartó megfeszített munkával. Kérem szíves segítő tanácsát, mit tegyek? Forduljak-e ügyvédhez? Üdvözlettel, előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Olvasónk! Az Ön által leírt eset, egy nagyon nehéz élethelyzet. Mondanám, hogy legfeljebb a munkaadó türelmére és jóindulatára számíthat. Az egészségromlás 41%-ban történő megállapítása miatt természetesen még vállalhatna munkát, rokkantsági nyugdíjra legalább 67% megállapítása esetén lehetne (feltételesen) jogosult. Ön még a III. csoportba sem tartozik. A munkaalkalmasság vizsgálata és az Ön esetében az alkalmatlanság kimondása a súlyosabb dolog. Erről természetesen mind a munkaadót, mind az üzemorvost tájékoztatni kellene, - ha nem tájékoztat azt saját felelősségére teszi. Amenniyben ismert betegségéből adódóan Ön saját magát, vagy mást veszélyeztet, balesetet szenved, stb. - azért Ön lesz a felelős. Álláspontom szerint amennyiben Ön a szakvéleményt a munkaadónak, illetve az üzemorvosnak bemutatja, - a munkaadónak a rendes felmondás szerint kell eljárnia. Szembe kell néznie Önnek azonban azzal, hogy kb. még 10 aktív év áll Ön előtt a nyugdíjazásig, - tehát mindenképpen a munkaerőpiacon kell maradnia. Esetleg kérjen fel ügyvédet, jogi képviselőt, amenyiben a jelenlegi munkakörét egészségi okokból nem láthatja el, - de mindenekelőtt fontolja, gondolja át meg és tervezze meg további életét, - a gyógyulása utáni időre. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! A férjem új munkahelyén a második munkanapja végén baleset érte. Egy flex géppel megvágta a combját és össze kellett neki varrni 8 öltéssel. E miatt 11 munkanapot volt itthon. A kérdésem a következő lenne: ez üzemi balesetnek számít-e? Milyen mértékben történik a munkabér kifizetés ez esetben? A férjemnek abban a hónapban 3 ledolgozott napja is volt, és mégis egybevették az összes addigi napját (14 napot) és az erre eső időszakra járó összeg 80-át kapta kézhez. Ez jogszerű? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Nem számít bele a tizenöt napba a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget. A keresőképtelensége a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. A baleseti táppénz mértéke ugyanakkor a a jövedelem 100%-val azonos. jelen esetben -álláspontom szerint- nem járt el jogszerűen a munkaadó, a balesetet jegyzőkönyvezni és jelenteni keleltt volna, a számfejtést pedig nem betegszabadságként, hanem baleseti táppénzként számfejteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(24.07.2008)  Tisztelt Uram/Hölgyem! A segítségüket és tanácsukat kérném a következő problémámra. 2007 őszén rokkantsági nyugdíj igényt nyújtottam be, amit első és másod fokon is elutasítottak, mert 50% -ra minősítették az mkcs-mat. 2008 tavaszán a Munkaügyi Bíróság hatálytalanította a két határozatot, mivel már 2007-től jogosúlt lettem volna a 67%-ra. Most nem tudom hogy tudom igénybe venni az ellátást. Nem igényeltem meg a járadékot ( kb 26000-Ft) ,mert ebből nem lehet megélni ,és én voltam a családfenntartó-így dolgoznom kellett, teljes munkaidőben, nem csökkentett bérrel, folyamatosan. Keresőképtelen többször voltam,de vagy szabadságot igényeltem erre az időre, vagy betegszabadságon voltam. Féltem hogy a munkahelyemet is elvesztem és a rokkant nyugdíjat sem kapom meg. Kérdésem az hogy jár-e nekem 2007-től a rokkant nyugdíj? Ha csak 2008-tól akkor az új jogszályra tekintettel mindent előről kell kezdem? Van itt méltányossági lehetőség? Milyen lehetőségem van mert már nagyon szeretnék megpihenni csak a gyógyulásommal törődni. Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel Elizabet
Tisztelt Elizabet! Az Ön esetére vonatkozó szabályok a következők: Ad1.: 26. § (1) A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. 26. §-ban meghatározott napon Ön munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. Bizonyos közigazgatási eljárásokban valóban lehetséges méltányosság keretében felülvizsgálni a határozatokat. Tanácsom az lenne, hogy evégett keresse fel az illetékes egészségügyi megyei pénztárat. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.07.2008)  Tisztelt Dérí úr! 2008. februárjában derült ki, hogy egészségkárosodásom 48%-os és 1996.10.11-től fennáll. Utólag derült ki nem tudtam róla. Dolgoztam egy gyárban 1994-2004-ig ahonnan egyik napról a másikra elküldtek. Kérdésem annyi lenne, hogy utólag lehetséges volna valamit a gyár ellen kezdeményezni? Mivel végkielégítést sem kaptam. Tisztelettel: V. Kati
Tisztelt V. Kati! Pontosan mikor derült ki, hogy egészségkárosodása 1996. 10. 11-től fennáll? Fontos ennek ismerete, hiszen a Munka Törvénykönyve szabályai elég szigorúak. Mt. 11. § 2) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Amennyiben az Mt. szabályai már nem alkalmazhatóak, akkor más törvények lehetőségeit is meg kell megvizsgálni. Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr. az Ön jogi tanácsadója
(14.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Főállású tűzoltó vagyok, 2006 dec. bal térdemet operálni kellett porcleválás végett, az operáció közben közölte az orvos hogy olyan nagy mértékű a leválás hogy nekem protézist kellene beültetni. De ezt csak 60 éves kórtól lehet. Addig is ha fájdalmaim már nagyok, korrekciós műtéttel a lábszár állását megváltoztatják. Más lehetőség nincs, ezt megerősítették egy másik korházban is melyet háziorvosom tanácsára tettem.2007 április Gondoltam megpróbálok dolgozni, hisz munkahelyemen is hiányoltak. Egy hónap sem telt bele és az erőltetésből a másik térdemmel is történt valami, augusztusba, szinte járni is alig tudtam októberben ezt is műtötték. Hátsó szalag részben szakadt és porc vékonyodás. Sokáig gyulladásban volt, decemberben meg már mankóval jártam. Csomó injekció meg fizikoterápiás kezelést követően, gyulladás elmaradt. Csak járni 1-2 száz métert tudok sétálva. Orvos szerint ezt a lábat is korrekciós műtéttel lehet csak kissé javítani. De ezen műtétek mindegyike fél - fél év rehabilitációt igényel, és még a sorban állás. Háziorvosom, javaslatára, a műtő orvos véleményét kikérve, és mivel a táppénzen lévő időm is lejár kértem rokkant nyugdíjazásom. I fokon 40% ot határoztak meg, melyet megfellebbeztem. II fokon is ugyanez maradt. Vélemény: Foglalkoztatható: tartós állást, járást, kényszertesttartást nem igénylő, könnyű fizikai munkakörben. Egészségkárosodását megelőző munkakörben, ill. szakképesítésének (villanyszerelő) megfelelő más munkakörben rehabilitációval foglalkoztatható. És ezen határozat ellen keresettel fordulhatok az illetékes munkaügyi bírósághoz. Tisztelt Tanácsadó kérem segítségét, mit tegyek? A táppénzem már közölték július 15 -tel lejár mi lesz ezután. Tűzoltóként dolgozni nem tudok. Ha vállalom a műtétet azt csak decemberre ígérik, és addig és az után, mi lesz mivel tartom el családomat? Mikortól, vagy hogyan kapok ismét táppénzt? Visszamegyek dolgozni és közlöm, nem tudok, csak ülve. Milyen rehabilitációra gondoltak? Hol kapom meg erre a választ? El vagyok keseredve, kérem szíves tanácsait. Tisztelettel. N. Ferenc
Tisztelt Ferenc! Nehéz helyzetben van. Tanácsaim: Az első tanácsom: épüljön fel testi betegségéből - erre csak Ön képes. Fogadja el, - ideiglenesen, hogy 40%-ban rokkant. Próbáljon meg túl sok járást, állást, mozgást nem igénylő foglalkozást találni: mint portás, teremőr vagy más képességének megfelelő ülő foglalkozás. Táppénzt csak akkor fog kapni, ha a fentieket átgondolva újra munkába áll. A rehabilitáción a korrekciós műtétet érthették, hiszen lábainak-térdeinek orvosi korrekcióra van szüksége. Fontos most, hogy családja nagyobb figyelmet szenteljen Önnek, és vigasztalják meg az átmenetnek ebben a nehéz szakaszában. Gyógyulást Önnek: Sz.M-né az Ön tanácsasdója
(26.06.2008)  Tisztelt Szakértők! Szeretném megérdeklődni azt a táppénzre vonatkozó jogszabályta t( márciusban kérdeztek is róla itt a fórumon), miszerint táppénz alatt otthon kell tartózkodni, mivel ellenőrizhetnek. Ha lehetne minél pontosabban kérném azt a cikkejt! Válaszukat előre is köszönöm!!!
Tisztelt Kovács Gábor! Valószínű Ön erre gondol: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről. "3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. 4. § 5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania. 6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell. (2) A keresőképtelen biztosított köteles a) betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan, b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni. (3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. 7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a MEP erre kijelölt főorvosa. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a MEP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából az OEP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését. (3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult: a) a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is, b) a betegdokumentációba történő betekintésre, c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására, e) javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé, f) az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni, g) a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét. (4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján a) dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, b) döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló). (5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. (6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. (7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a MEP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti. (8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi." Üdvözlettel: CV Centrum
(19.06.2008)  T. Déri Tamás Úr! 2007 szeptemberében 7 év után történt a felmondásom. Utána passzív táppénzen voltam egy hónapig majd 2007 novemberétől vagyok álláskeresési segélyen (9 hónapra kaptam meg) és nem sokára le fog járni! Állandó orvosi felügyelet alatt vagyok sajnos az idegeimet megviselték a történtek. Munkát nem találtam ezidáig. Kérdésem az lenne,hogy a 9 hónapos álláskeresési segély után igénybe vehetem-e ismét a passzív betegállományt! Illetve ha már a munkaügyi központ nem fizeti a Tb-t akkor hol kell intézkednek ill. mennyit kell befizetnem,hogy biztosítva legyen az orvosi ellátásom. Várom szíves válaszát! Köszönettel: K. Edina
Kedves Edina! Táppénzes ellátás csak munkaviszony alapján jár és a táppénzalapot is 12 havi átlagkeresetből állapítják meg. A biztosítási jogviszony megszűnését az APEH-nél kell bejelenteni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék hozzávetőlegesen havi ötezer forint összeg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.06.2008)  Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: van-e valamilyen joggyakorlat a tekintetben, hogy szilikózis esetében milyen mértékű kártérítést lehet követelni/ítél meg a bíróság a munkavállaló javára? Segítségét előre is köszönöm! Orsolya
Kedves Orsolya! A válasz igen összetett lehet. Első lépésként meg kell állapítani, hogy a munkaadó nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat, valamint orvoszakértőnek kell igazolnia, hogy az egészségkárosodás a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt alakult ki. Meg kell állapítani az egészségkárosodás mértékét is. A kártérítés vagyoni és nem vagyoni elemeket is tartalmazhat, - mértékét a kiesett jövedelem, a munkaképesség csökkenése, a munkaadó vétkességének mértéke, a gyógykezelés költségei és egyéb más tényezők befolyásolhatják. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(13.05.2008)  Tisztel Déri úr! 55 éves vagyok 33 éves munkaviszonyom van. Eddig komolyabb betegségem nem de tavaly junuisában gerincsérvre meg kellett műteni Decemberre újra kiújjúlt és januárban újra megműtöttek. 50 %-os rokkantságot állapítottak meg. Egyedül élek van egy 33 fiam aki nem egy háztartásba él velem. A betegségem előtt szerződéses munkaviszonyom volt és januárban megszünt a munkaviszonyom, Már szociális segélyen voltam mire papirjaim voltak a betgsé- gemről. A kérdésem az, hogy igényelhetnél e rehabilitációs járulékot, hogy időt nyerjek a felépülésemig. A másik kérdésem, hogy mivel nem emelhetek csak a fiam segítségével tudok hosszabb utat megtenni és bevásárolni magamnak. Ő szokott kocsival elvinnni jogosult lehetek e parkoló rokkant kártya igénylésére mivel most a fiam tart el szeretnék a költségein segíteni. Kérem szives válaszát. Köszönettel Baloghné Urszin Márta
Kedves Márta! A Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki - 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - kereső tevékenységet nem folytat, vagy - a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte. A mozgáskorlátozott parkolási igazolványokat a 218/2003. (XII. 11.) Korm. Rendelet alapján az Önkormányzatoknál lehet igényelni. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(09.05.2008)  Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm külföldi kiküldetésre küldött. szombaton utaztam ki repülővel, hétfőtől kellett résztvennem egy anyavállalati tréningen. szombaton és vasárnap privát szabad programom volt. a munkáltató ajánlotta fel szabad választásra, hogy a hivatalos tréningen való részvétel céljából vasárnaptól vagy hétfőtől kérem a szállást. én a vasárnaptól ott tartózkodást választottam. vasárnapról hétfő hajnalra virradóan, éjszaka, a munkáltató által foglalt és fizetett szállodában egy hirtelen rossz mozdulat következtében lumbágóm lett. orvosi ügyelet kihívása után, másnap, átszervezett repülőjeggyel haza utaztam és azzonal az ügyeletre mentem a reptérről ahol egész éjszakára bent tartottak és sürgősségi ellátásban részesítettek. azóta is keresőképtelen állományban vagyok (immáron több, mint két hete...) a munkáltatóm nem hajlandó baleseti jegyzőkönyvet felvenni és többször kijelentette, hogy ez szerinte nem minősül üzemi balesetnek, de ezt csak egy email formájában közölte velem (angol nyelven). arra hivatkozik, hogy én kértem, hogy korábban kiutazhassak, nem volt indokolt, hogy vasárnap este már a szállodában legyek, hiszen a tréning csak hétfőn reggel kezdődőtt. próbáltam a jogszabályokban utána keresni, de a kiküldetés és az üzemi baleset kapcsolatáról konkrétumokat sajnos nem találtam. kérdésem az lenne, hogy kiküldetés alatt a fent vázolt eset üzemi balesetnek minősül-e? amennyiben nem volt írásos kirendelés, a fenti eset kiküldetésnek minősül-e? ha lehetséges, kérem, hogy válaszában a jogszabályi helyekre is hivatkozni szíveskedjen. köszönettel és tisztelettel: Fazekas Péter
Kedves Péter! Az Ön esete úgynevezett "úti" balesetnek minősülhet. Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset. Ha a baleset munkába menet vagy onnan jövet éri a biztosítottat, akkor az üzemi baleset megállapításához további vizsgálat szükséges. Az úti üzemi baleset minősítésénél fontos szerepet játszik az eltelt időtartam, tekintettel arra, hogy a sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezése során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába). A minősítés során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt-e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető-e. A szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek, ezért az ellátások kizárólag az általános szabályok alapján állapíthatók meg. A következő körülmények miatt nem lehet üzemi balesetnek minősíteni a sérülést akkor sem, ha az munkavégzésre irányuló, vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységek során bekövetkezett balesetekből ered. Nem üzemi a baleset, . ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, . ha munkahelyi rendbontás következménye, . a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén, . az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be. Tanulsága van azért a dolognak, hogy hivatalos kirendelést kell kérni a munkaadótól. - Gondolom iratoktól függetlenül igazolható az utazás és a tartózkodás indoka. Azt tudja tenni, hogy írásban Ön tesz bejelentést az OMMF-hez és kéri az eset kivizsgálását és jegyzőkönyv elkészítését. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(29.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Segítségét szeretném kérni. Munkahelyemen (alapítványi iskola-gazdasági osztály) közös megegyezéssel felmondtam, mert a főnököm idegileg teljesen kikészített (nem csak engem, az intézményvezetőt is, aki azóta már szintén felmondott). Utolsó munkanapom április 30-a. Szeretnék elmenni táppénzre, mert évek óta még az orvos sem látott és tudom, hogy egy-két dolog sajnos nincs rendben és a szememet is meg kellene végre már müteni, de nálunk megmondták, hogy nem lehetünk betegek. Szeretném megkérdezni, hogy ennek mi a menete. A munkaügyis kolleganőm mondta, hogy menjek el passzív táppénzre. Hova kell mennem és milyen iratokra van szükségem. Esetleg, a volt főnököm tud-e valamit tenni ellenem, ha elmegyek passzív táppénzre. Kérem segítsen! Előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: H. Edina
Kedves Edina! Azt tudja tenni, hogy a felmondási idő utolsó napján felkeresi a háziorvosát, és kéri betegállományba felvételét. A passzív táppénzre jogosultság legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő 3. napon megszűnik. 45 napra folyósítható, de méltányosságból tobábbi 45 napig az OEP engedélyt adhat az ellátás folyósítására. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.03.2008)  Tisztelt Szakértő! Kimehet-e a munkáltató a dolgozóját ellenőrizni betegállomány alatt? A munkáltatótól ki jogosult? Ha nem jövök ki és nem mutatom meg magamat, alkalmazhat e szankciókat ellenem? köszönettel: Ákos
Kedves Csaba! Az egyértelmű, hogy betegállomány alatt Önnek otthon kell tartózkodnia, -kivéve ha az orvosánál van, vagy valamilyen viszgálaton. Ezt igazolni is kell tudnia. A munkaadó jogosult ellenőrzni, hogy az Ön távolléte jogos-e, és ilyen ellenőrzést az OEP is végezhet. Az ellenőrzésre a munkaadó képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult. Természetesen az "ellenőrzés" kizárólag az otthon tartózkodás, vagy az otthon nem tartózkodás tényének megálapítására irányulhat. Kelemetlen következményei azonban lehetnek az ügynek, ha Ön indokolatlanul nem tartózkodott az otthonában. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(24.03.2008)  Tisztelt Szakértő Úr! 2007 december 25-én történt egy üzemi balesetem. Munkaadóim próbáltak meggyőzni, hogy oldjuk meg egymás között, mivel ünnepnapon történt és nekik ebből kellemetlenségük lenne. Nem egyeztünk meg, ezért a törvényes út maradt. Így nézett ki, míg nem kaptam egy levelet az OEP-től, hogy elismerik az üzemi baleset tényét az EGYÉNI VÁLLALKOZÓK esetében rendelkező törvény alapján. A gond az, hogy nem vagyok vállalkozó. Ha jol értettem így oldották meg, hogy ne tudják őket felelőségre vonni? Mit tegyek? Hagyjam annyiban, vagy forduljak Ügyvédhez? Származhat-e kellemetlenségem ebből? Várom válaszát.. Üdv.:János
Kedves János! Amennyiben Ön munkaszerződéssel van foglalkoztatva, - és be is vantörvényesen jelentve -, akkor nem értem, hogy mi történt. Érdemes lenne mind az OMMF-hez, mind a OEP-hez levelet írni a tények ismertetésével. A helyzet mindenképpen tisztázásra szorul. Kellemetlenség: Nos, valószínűleg nem fog Ön és a munkaadó között életre szóló barátság kialakulni. Távolabbi jóslásba nem szeretnék belemenni, - extrém esetben nyilván a munkaviszony felbontásához is vezethet a konfliktus. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(19.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr! Február 15-én ORSZI felülvizsgálaton voltam, ahol 40-49%-os egészségkárosodást állapítottak meg az új jogszabály szerint. Előtte 50%-ban megváltozott munkaképességű voltam. A határozattal nem értek egyet. Szerintem egészségkárosodásom meghaladja az 50%-ot, s jogosult lennék rehabilitációs járadékra. Kérdésem, hogy az új jogszabályok szerint mi a módja a fellebezésnek? (A határozatot még nem kaptam kézhez.) Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Skandera Éva
Kedves Éva! Amennyiben az elutasító határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottságát kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. A Határozat tartalmazni fogja a jogorvoslati lehetőséget. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(06.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Én 100%-os rokkant vagyok. 2004 óta dolgozom egy szociális foglalkoztatóban és 2008.02.29-én pénteken volt nálunk a cégnél alkalmassági vizsgálat, mint minden évben. Az üzemorvos nem adta meg nekem és még rajtam kivül 5 embernek az alkalmasságit. Az indok a következő volt: A törvény szerint a 100%-os rokkant ember nem dolgozhat. Létezik ilyen törvény? Már elég rég óta dolgozom ott, ugyanaz a munkaköröm, eddig alkalmas voltam és most kiderül hogy nem? Pont most hoztak ilyen törvényt ezt furcsálom? Kérem Önt, segitsen! Köszönettel: Bóza Andrea
Kedves Andrea! Úgy gondolom, akinek 100 %-os rokkantságot állapítanak meg, nem képes semmilyen munkát ellátni. Azt tartom elképzelhetőnek, hogy Ön eddig a III. csoportba tartozott. Furcsa történet ez, logikai ellentmondásokkal. A rokkantságnak három fokozata lehet: 1. a III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodottak, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmasak, de szakvélemény alapján rehabilitációjuk nem javasolt; 2. a II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorulnak; 3. az I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, és mások gondozására szorulnak. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant. 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantként is megszűnik a jogosultság akkor, ha a - rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó személyi jövedelemadóval és a törvényben meghatározott járulékokkal csökkentett keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (2008-ban 69 000 forint) összegét. A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülőknél az ellátásnak ez utóbbi, a kereső tevékenység miatti megszüntetésére vonatkozó szabály 2008-ban még nem alkalmazható. Rájuk 2009. január 1. előtt tehát továbbra is irányadó, hogy a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas * rendszeresen dolgozik, és * keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Rendszeresen dolgozik az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél nem rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben valaki ennél már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor dolgozik rendszeresen, ha a munkaideje a megrokkanását követően nem csökken. A keresetet abban az esetben lehet lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset törvény szerint korrigált összegénél. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Szeretném megtudni, hogy a munkáltatónak kötelező-e minden munkaválalóját orvosi alkalmassági vizsgálatra elküldeni? Ezt törvény írja elő- és akkor minden munkáltatóra kötelező- vagy a munkáltató szive-joga? Függ-e ez munkakörtől, beosztástól. Üdvözlettel: Sz. József
Kedves József! Igen, mindenki számára kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ettől függetlenül ez a gyakorlatban nem mindíg valósul meg, mert a munkaadók "spórolnak" a költségekkel. Természetesen a jogi felelősség egyértelműen a munkaadót terheli. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.07.2005)  <br><div style="text-align:justify">Tisztelt Uram/Hölgyem! Jelenleg egy KFT.-nél dolgozom mint fém forgácsoló, CNC esztergályos! A 3 hónapos próbaidőm elteltét követően, a munkámból eredően a fém és vaspor valamint a hűtőviz miatt erős allergiás tüneteim vannak. 2 éve mióta a vállalatnál dolgozom folyamatosak nálam a bőrkiütések. Valamikor gyengébbek, valamikor erősebbek. Az üzemorvosommal folyamatosan tartom a kapcsolatot. Segítségemre van, probálja orvosolni a problémámat, de nem jutunk egyről a kettőre. A cégen belül már egyszer áthelyeztek egy másik területre azzal a reménnyel, hogy talán egészségügyileg ott helytállok. De sajnos nem jártam eredménnyel. A problémám a továbbiakban is fennál, amiről tudnak a közvetlen feletteseim is. Megfordultam a problémámmal a háziorvosomnál, bőrgyogyászaton, és allergia vizsgálaton is részt vettem ahhol megállapították, hogy a fémre alergiás vagyok! Arra az elhatározásra jutottam, hogy 2 év után munkahelyet kellene változtatnom! A munkaszerződésemben szereplő 60 napos felmondási időt le kellene dolgoznom, a vállalat szerint. Az új munkahelyemen azonnal kellene kezdenem. Az lenne a kérdésem, hogy esetemben a munkáltató kötelezhet-e engem jogosan a felmondási idő ledolgozására? Illetve milyen felmondással szüntethetném meg munkaviszonyomat, a leghamarabb? Válaszát előre is köszönöm... </div>
Minden esetben alapvetően a munkaszerződésben meghatározott feltételek az irányadóak. Amennyiben valamely kérdésről nem rendelkezik a szerződés, úgy elsődlegesen a Munka Törvénykönyv fő szabályait kell figyelembe venni. Az Ön esetében az üzemorvosnak kellene jeleznie, hogy olyan munkakörben dolgozik, amely káros, vagy káros lehet az egészségére. Az Ön elmondása szerint ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő szakvélemények. A betegség, vagy a veszélyeztetettség mértékétől függően, akár fennállhatnak a munkahelyi veszélyeztetés feltételei is. Én úgy gondolom, hogy a helyes megoldás a szerződés közös megegyezéssel történő azonnali hatályú felbontása lenne. Tájékoztassa tárgyilagosan, hivatalos formában, írásban a munkáltatóját az egészségi állapotáról, az orvosi szakvéleményekről, - valamint arról, hogy az Ön problémájáról több alkalommal szóban már egyeztettek, de megoldás nem született. Szólítsa fel a munkáltatót, hogy 3 napon belül nyilatkozzon arról, hogy milyen megoldást ajánlanak az egészségi állapotára káros állapot megváltoztatására. Amennyiben a jelenlegi munkahelyen nem tudnak felajánlani Önnek azonos feltételekkel, az egészségére nem ártalmas munkát, -úgy álláspontom szerint jogosan nem ragaszkodhat a munkáltató a szerződés fenntartásához. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak