Táppénz

(21.03.2016)  Tisztelt Szakértők! Jelenleg passzív gyeden vagyok. Munkaviszonyom 2014.12.31-én szűnt meg. Ha a gyed mellett szeretnék visszamenni dolgozni, akkor egy esetleges újabb terhesség okán mikortól válnék jogosulttá táppénzre? És pl. 6-7 ledolgozott hónap után 200 e ft bruttó bérrel mennyi táppénzt kapnék? Az befolyásolja a jogosultsági időt és az összeget, ha nem teljes munkaidőben dolgoznék, hanem részmunkaidőben? Válaszukat köszönöm.
Táppénz, betegszabadság, 2016.01.01., "Ki jogosult táppénzre?" http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/tappenz_betegszabadsag/tappenz_betegszabadsag.html#Ki jogosult t%C3%A1pp%C3%A9nzre? "A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. 1. biztosítási jogviszony A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.) 2. egészségbiztosítási járulék A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Ha Ön, nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére. 3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik. A keresőképtelenséggel kapcsolatos további információt itt talál. Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem? A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz. Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz, a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság), a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn, a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt), előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára, saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt) Mennyi időre jár a táppénzt? Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével. A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e, mennyi a folyamatos biztosítási ideje, a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye". 1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén. 2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja a táppénzre jogosultság időtartamát, a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és a táppénz százalékos mértékét. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani. 3. Táppénz előzmény Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem. Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat." Mennyi a táppénz összege? A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével. A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) vehető figyelembe, ún. számítási időszak; a táppénz alapját képező jövedelem összege, az 1-2 pont (irányadó időszak, ezen belül a számítási időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem, a táppénz %-os mértéke az egy napra járó táppénz maximalizált összege. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni. Kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg. 1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja. Folyamatos biztosítási idő A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 2. A figyelembe vehető jövedelem 2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. 1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. 2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya. 3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően - Tbj. 5. § szerinti - 180 nap folyamatos biztosítási idővel. HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani. 4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni. A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri. Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat. A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képezi. Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után pénzbeli egészségbiztosítási járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül. 3. A napi átlagkereset megállapítása A számítási időszakban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. 4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2016-ban, a 111.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7.400,- Ft-ot, azaz hétezer-négyszáz forintot. A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén A táppénz összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg. Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén A táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg. Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
(20.05.2014)  Jó napot! Munkahelyi baleset miatt táppénzre kerültem, a cég a munkahelyi balesetet elismerte, jegyzőkönyvet vettek, az orvos táppénzre vett. Munkatársam hívott, hogy állítólag a cégtől voltak nálam ellenőrizni, hogy otthon tartózkodom-e. A telefonon láttam, hogy valóban keresett egy ismeretlen szám. Tanyám lakom, nem tudom egyáltalán nálunk voltak-e, mivel házszám ilyesmi nincs kirakva, csengő sincsen. Tehát én nem találkoztam velük. A kérdésem az lenne, hogy így mondhatják azt, hogy nem találtak otthon és lehet-e az egész valamilyen következménye? Válaszát köszönöm
Otthon kell tartózkodnia a táppénz alatt, mert táppénzes minőségét felülvizsgálhatják. 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás ellátásairól 47. § (3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti. A büntető törvénykönyv szabadságvesztéssel szankcionálja az államháztartási és tb-csalásokat, a Magyar Közlönyben jelölt időponttól. Szabó Miklósné
(08.02.2014)  Tisztelt Szakértő Azzal a problémámmal fordulnék Önökhöz, és segitséget kérnék, hogy 2013 nov 10.-én helyezkedtem el egy főállású munkahelyre, de sajnos 2013 dec 10.- én lebetegedtem, betegállományba kerültem.A munkahelyemre az első betegállományos papiromat 2013. dec végén leadtam a cégnél, és ők 2013. dec 31.-i dátummal megszüntették a munkaviszonyomat. 2013 dec10-től - dec 31-ig a táppénzemet és a járandóságaimat kifizették.A betegségem ,és a betegállományom megszakitás nélkül fenállt az elbocsájtásom után, 2014 febr 02-ig, febr 03-ira irtak ki keresőképesnek. Tisztában vagyok, hogy passziv táppénz már nincsen, de szeretném megtudni jogosult vagyok e méltányossági táppénzre, segélyre a 2014 jan. 01 - 2014.febr 02.ig? Sajnos se nekem se a feleségemnek nincs munkahelyünk.3-an élünk egy háztartásban, a fiam dolgozik csak 1,5 hónapja, minimálbérért, feleségem álláskeresési járadékon van.Jogosult lennék a méltányossági táppénzre, segélyre?Elég baj, hogy beteg az ember és aztán el is küldik a munkahelyről, aztán egy beteg emberrel mi lesz? Elöre is köszönöm.Maradok Tisztelettel : Berkes György
Egészségbiztosítási törvény Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások 50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. (4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget, (5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti. Szabó Miklósné
(01.02.2014)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Eladóként dolgozom, egy hétfőtől vasárnapig nyitva tartó ruházati üzletben. Beosztásom napok számát illetően változó. Kérdésem, ha betegségem kihat hétvégi napra, amikor amúgy dolgoznom kellene az esetbe jár e táppénz vagy a bér 70%-a? Az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat hol találom. Ugyanis munkaadóm azt állítja, hétvégi napokra nem jár semmilyen juttatás, azonban úgy hiszem ha aznap dolgoznék mégis csak járna valami hiszen a betegségről nem tehetünk. Várom válaszát! Köszönettel: N. Renáta
Munkáltatójának ebben a formában nincs igaza. A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:  1. fennálló biztosítási jogviszony,   2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,   3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.  További információ: oep.hu Szabó Miklósné
(28.01.2014)  A következő kérdésem lenne tisztelt hölgyem / uram A munkakörömben munkavégzés közben baleset ért, valószínűleg a baleset bekövetkezéséért engem vagy engem is felelősnek állapítanak meg. Munkaadóm kezdeményezte hogy a nagy anyagi kárral járó baleset miatt közös megegyezéssel (munkavállaló kezdeményezésére) távozzak a vállalattól miközben üzemi balesettel táppénzen vagyok. Ha én törekedve a békés megegyezésre belemegyek és alá írom a közös megegyezéssel való munka viszony megszüntetését január 31.- vel miközben jelenleg is bizonytalan ideig a baleseti sérülésből kifolyólag keresőképtelen vagyok ( üzemi balesetemet a munkáltató tudomásom szerint elismerte ) az aláírást követően is továbbra is jogosult maradok-e az üzemi baleseti táppénzre? Vagyis jár e részemre a baleseti táppénz felgyógyulásig kilépést követően is. Vagy pedig a kilépés napjával (2014.01.31) megszűnik a táppénz jogosultságom mintha sima keresőképtelenség lenne.Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel és Üdvözlettel:Farkas Sándor
Egészségbiztosítási törvény Baleseti táppénz 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. (1a) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. (1b)423 A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. (2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. (3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül. (5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (6) (7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. (8) Az egyéni és a társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. (9) Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. 55/A. § (1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított baleseti táppénz előleg összegét be kell számítani. (2) Amennyiben az igénylő a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. (3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő baleseti táppénzre nem jogosult, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. (4) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. 56. § (1) (2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg. (3)434 (4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. (6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. Szabó Miklósné
(29.10.2013)  Tisztelt Szakértő! Folyamatos munkarendben dolgozom. Vasárnap belázasodtam, nem tudtam munkába állni. A körzeti orvoshoz ma hétfőn tudtam elmenni, mivel hétvégén nem rendel. Csak a mai naptól vett fel táppénzre, azzal a magyarázattal hogy miért nem hívtam ki az ügyeletet. Szeretném megkérdezni ez így jogos-e vagy esetleg orvoslásért valahova fordulhatok-e? A vasárnap Így igazolatlan lesz ami a munkahelyembe is kerülhet. Válaszát előre is köszönöm!
Ebtv. 45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. (2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. (3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. Szabó Miklósné
(12.05.2013)  A táppénz rendszer jelenleg hogy működik? beteg állomány alatt felmondhatnak nekem vagy csak utána? Ha orvosilag bizonyított hogy a cég és a munkakörülmények miatt vagyok annyit beteg állományba (jelenleg is) akkor a táppénz hány %-a a fizetésnek? akkor is elküldhetnek a cégtől? és mennyi maximális táppénz idő amit igénybe vehetek? 10 hónapja mikor kezdtem az üzem orvos alkalmasnak talált, de jelenleg úgy nézz ki a dolog hogy a betegségeimet a munkakörülmények okozzák. Ha tartós egészség károsodást szenvedek perelhető a cég?
A táppénz-t a társadalombiztosításon belül az egészségbiztosítás rézse. Ennek a alrendszernek biztosan működnie kell. Táppénz alatt felmondásról a munkáltató tájékoztathatja a munkavállalót, - de felmondást csak a táppén lejárta után közölhet. A munkahelyi körülményektől független a táppénz összege. Ez a távolléti díj 60%-a járóbeteg rendelési orvosi igazolás esetén, illete a távolléti díj 50%-a fekvőbeteg ellátás esetén. Szabó Miklósné
(13.04.2013)  32 napot töltöttem betegállományba.ezt követően munkába álltam, de nem engedtek dolgozni, mert nem voltam az üzemorvosnál. rendelése 2 munkanap múlva/csütörtökön/ volt az üzemorvosnak. Addig szabadságon kellett lennem. jogszerű ez az eljárás ? Köszönöm válaszukat.
34 nap táppénzre is fel lehetett volna venni. Utólag is kérheti ezt az orvosától. Nem méltányos megoldás, hogy betegsége miatt a szabadságnapjai fogyatkozzanak. szabó miklósné
(21.09.2012)  Jó napot kívánok! 2012 Szeptember 6-án kezdtem a munkahelyemen ,de Szeptember 9-én munkahelyi balesetem volt,amit ők teljesen elismertek. Több mint 2 hétig a kórházban voltam.2-szer műtötték a kezem. 8 órában voltam bejelentve.Határozott időtartamú volt a szerződés ,de hónap,nap nincs bele írva(amit a munkaügyin meg is jegyeztek ,hogy ők még ilyen szerződést nem láttak.) Kérdésem az lenne : 1.Hogy erre a pár napra mit (miket) kaphatok? 2.A felépülésem alatt bármikor felmondhatnak-e? 3.Vagy,hogy ebben az esetben mit ír elő munka törvény könyve? Köszönöm a válaszát! Zoltán
Ha ezt megelőzően is folyamatosan dolgozott, (illetve ha 30 napnál hosszabb szünet nem volt a biztosítási jogviszonyban), akkor jár az időarányosan ki nem vett éves betegszabadság (évi 15 nap), illetve ha ezt kimerítette, akkor jár a táppénz is. 2-3. 2012. december 30-ig a munkáltató még a régi szabályok szerint köteles a betegszabadságra vonatkozó törvényeket alkalmazni. Így a betegszabadság alatt nem közölhet felmondást. 2013. január 1-től azonban a betegség alatt bármikor közölhet a munkáltató felmondást, de a felmondási idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártával kezdődhet el. Szabó Miklósné
(17.08.2012)  Július 26-án beadtam a felmondásomat,közös megegyezéssel.Elfogadták,és augusztus 31-ig a felmondási időmet töltöm,amit le kell dolgoznom.Időközben táppénzre kellett mennem,az utolsó 2 hetet biztos itthon kell töltenem.Közöltem a munkáltatómmal,akik ezt elfogadták,majd visszahívtak,hogy a táppénz nem tartozik bele a felmondási időbe és le akarják majd velem dolgoztatni ezt a 2 hetet. Azonban én találtam új munkahelyet,ahol szeptember 1-én kezdenem kellene.Ha köteleznek a felmondási idő teljes ledolgozására,elveszíthetem az új munkalehetőségemet,ami ráadásul jobb feltételeket is biztosítana.A munkáltatóm azt hiszi,szándékosan írattam ki magam,nincs semmi bajom.Fenyegetnek,hogy megkeresik az orvosomat,tényleg beteg vagyok-e.Nyugodtan megtehetik.Sajnos. Utánanéztem több helyen,megteheti-e ezt velem a munkáltatóm,és több forrást elolvasva azt láttam,hogy a táppénz is munkaviszonynak számít,felmondási idő alatt is. Kérdésem: Valóban megteheti-e a munkáltató,hogy a fennmaradó 2 hetet (ami folyamatos munkarendben dolgozva ,12 órában kb.5 nap)ledolgoztatja velem,vagy csak így akarnak bosszút állni,amiért szerintük indok nélkül táppénzre mentem?(Tegyük hozzá,a mai világban nem mernek betegállományba menni az emberek,inkább súlyos állapotban is dolgoznak,mert kell a pénz,és ki vannak szolgáltatva.)Én sem jó dolgomban mentem táppénzre. Mit tehetek ,hogy elálljanak követelésüktől?Igazuk van-e?Van-e lehetőség arra,hogy eltekintsenek az utolsó 2 héttől?Milyen jogaim vannak nekem az üggyel kapcsolatban? Válaszukat köszönöm.
Munka törvénykönyve 115. § (2) bekezdés g) pont: Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartalma. Ez a tartalom 55. § (1) bekezdés a) pont: keresőképtelenség. Ha a munkáltatója nem ismeri el a keresőképtelenséget munkaviszonynak, akkor jogszabályt sért. Szabó Miklósné
(31.07.2012)  Segítséget szeretnék kérni. Van egy munkavállalónk aki július elején beadta a felmondását, melyet a tulajdonosok elfogadtak, s megegyeztek július 31.-i közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéséről. A felmondási idő alatt a munkavállaló az időarányos szabadságát tölti, ill. a amit nem tud kivenni, azt szabadság megváltással rendezik. Idő közben a munkavállalót szabadsága alatt baleset érte, s emiatt betegszabadságra került. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is megszüntethető-e a munkaviszonya? ( a betegszabadságra kerülése felmondási idő alatt történt) Ill. a munkavállalót a jogviszony megszüntetése után megilleti-e passzív jogon a táppénz? Segítségüket előre is köszönöm
Mivel a munkaviszony megszüntetésének közlése a munkavállalóval már megtörtént, itt már nincs szó felmondási védelemről, - ezért munkaviszonya a felmondási idő lejártával megszüntethető. A munkaviszony megszüntetésének tényét egyébként is lehet közölni a munkavállalóval a betegszabadság, illetve a táppénz ideje alatt az új szabályok szerint. A betegség megszűntével pedig rögtön meg is szüntethető a munkaviszony. Így általában a "betegségbe menekülés" már nem jelent védelmet a munkavállaló számára, munkaviszonyának megszüntetése esetén. A passzív táppénz jogintézménye megszűnt.
(16.05.2012)  Tisztelt Szakértő! Veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok Április közepétől és szülésig már táppénzen is maradok. A munkáltatómnak már 2 hete leadtam a táppénzre jogosító orvosi igazolást, ők azonban még mindig nem küldték be az OEP felé a kitöltött foglalkoztatói igazolással. Az Interneten olvastam, hogy 3 munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak köteles megküldeni az igényt, amint leadtam a papírokat. Azóta telefonálgatok, hogy sikerült-e már elintézni, de valószínűleg személyesen kell bemennem, hogy történjen valami. Mit lehet ilyenkor tenni? Valamint, ha az április havit beküldenék végre az igazolással, az utána minden hó végén kiállított folyamatos táppénzes papír továbbítását intézhetem magam valamilyen formában, vagy ezután is csak a cégen keresztül tehetem? Válaszát előre is köszönöm!
A munkaügyi ellenőrzés sajnos még részben sem a munkavállaló dolga, - de a munkavállaló (finoman), - akár írásban is észrevételt tehet a munkáltató felé. Sajnos nem teheti meg, hogy a táppénzes papírjait maga adja le az OEP-nek, - mert a táppénz jogosultságának több feltétele a munkáltató által is igazolt tényeken és adatokon nyugszik (például a biztosítási idő, az egészségbiztosítási járulék befizetése). Továbbá nem kevésbé fontos az a tény sem, hogy a kialakult szokás ezen a gyakorlaton nyugszik. Szabó Miklósné
(11.01.2012)  Tisztelt Szabó Miklósné! 2012.01.09-én feltettem Önnek egy kérdést, amire köszönöm szépen a válaszát. Bemásolom azért ezt az előzményt: \"Egyik munkavállalónk 2011 júliusában táppénzre ment,s szeptember végéig adott le orvosi igazolást.Azóta viszont sem igazolást nem kaptunk tőle,sem nem kapunk a telefonon történő megkeresésünkkor egyértelmű választ arra,hogy mik a \"tervei\" az elkövetkezendőkben. Szeretném megtudni,hogy mint munkaadónak , mik a jogaink egy ilyen helyzetben?Már az OEP-től is több alkalommal keresett bennünket az ügyével foglalkozó hölgy,mert többszöri felszólításukra sem volt hajlandó a hiányzó papírokat benyújtani,ezért elutasították a táppénz igényét. Szóval hogyan lehet ettől a munkavállalótól jogszerűen megválnunk?\" Tegnapi nap beszéltem a munkavállalónk orvosával, aki azt mondta, hogy nála is eltünt a munkavállalónk, nem jelent meg a 2011.11.08-ai felülvizsgálaton, ezért 11.09-én keresőképesnek nyilvánította, ezt az igazolást el is hoztuk az orvostól, mivel a munkavállaló nem \"tartott rá igényt\". Kérdésem az lenne, hogy rendkívüli felmondással felmondhatunk-e a dolgozónak, hiszen ezek szerint 2011.11.09-étől a mai napig nem jelent meg a munkahelyén. Ha felmondunk, akkor ki kell-e fizetni neki a szabadságát, vagy csak a 11.08-ig tartó táppénzes időszakra? Ugye nem kell a le nem dolgozott időszakra nekünk bérmilyen járulékot fizetni? Visszamenőleg mi az az időpont amivel őt ki lehet léptetni? Mi van akkor, ha a postán tértivevénnyel elküldött felmondását nem hajlandó átvenni? Köszönöm szépen a válaszát: Simon Ildikó
Fel lehet mondani rendes vagy rendkívüli felmondással, mert ez a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét valamilyen okból durván megszegte. Mindkettőt indokolni kell, sőt a rendkívüli felmondásnak ezen kívül is vannak többlet feltételei, amelyet Önök is jól tudhatnak. A ki nem vett szabadságot azonban ki kell fizetni, - ÉS a táppénz alatt is jár szabadság. Táppénzesnek ugyanakkor felmondani nem lehet. A felmondás közlése a táppénz lejárta után nem ütközik tiltó rendelkezésbe. Szabó Miklósné
(22.11.2011)  Én egy speciális helyzetben vagyok ! A gyermekem 5 éves és sajnos tartós beteg ! Betegsége miatt 10 éves koráig jár a gyes mely a feleségem nevén fut ! Mindketten fizettünk tb.-t. Feleségem is és én is 8 órában dolgozunk. Ha a gyermek megbetegszik igényelhetem én-e a gyáp-ot.
Gyermekápolási táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelen - az anya, ha a kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, - az a szülő, nevelőszülő, helyettes szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. (Eb.tv. 44.§ c) és e) pont) A törvény szövege nem zárja ki az apát a gyermekének betegsége esetén a táppénzre való jogosultságból, ha az apa is biztosítottnak minősül. Szabó Miklósné
(03.10.2011)  Tisztelt Válaszadó! Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy ismerősöm beadta a felmondását a céghez ahol dolgozik és szeretne táppénzre menni a felmondási idő(30 nap) alatt. Lehetséges e ez? Meghosszabítja e a felmondási idejét ez? Illetve lehet e problémája belőle? Előre is köszönöm! Melinda
Ez nemcsak munkajogi, hanem etikai kérdés is. Táppénzre az ember nem menni szeretne, hanem táppénzre kényszerül. - ha nem így van, akkor az manipuláció. Szabó Miklósné
(16.08.2011)  Tisztelt Szakértő! Olyan betegséget kaptam a munkahelyemen,kb.4 hónapja,hogy mihelyt visszaír a házi orvosom dolgozni,egy két órát ott töltök,s már ügyeletet kell hívni,újra beteg leszek. Kirughatnak a táppénz alatt? A háziorvosom a leszázalékolást javasolja,ha elindítjuk,az alatt kirughatnak e? Előre is köszönöm a választ! Borsné Aranka
Sem a táppénz alatt, sem a leszázalékolás ideje alatt nem rúghatják ki rendes felmondással. Fontos a munkáltatóval való rendszeres együttműködés és tájékoztatás, tájékozódás, illetve a szüksége igazolások bemutatása a munkáltató felé. szabó miklósné
(25.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó! 6 hetes kismama vagyok és szeretnék betegállományba menni. A kérdésem a következő. A cég elbocsájthat a betegállomány alatt? És ha igen akkor részesülök valamilyen juttatásban? Köszönettel Áncsán Renáta
Betegállomány alatt nem bocsáthatják el, de mivel kismama azon kívül is felmondási védelem alatt áll, ami azt jelenti a hatályos szabályok szerint, hogy a munkáltató rendes felmondással nem mondhat fel. Szabó Miklósné
(25.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó! 6 hetes kismama vagyok és szeretnék betegállományba menni. A kérdésem a következő a cég elbocsájthat a betegállomány alatt? És ha igen akkor milyen juttatásokban részesülök vagy akkor nem jár semmi? Köszönettel Áncsán Renáta
Felmondási védelem alatt áll, ami a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a munkáltató rendes felmondással nem mondhat fel. Szabó Miklósné
(27.05.2011)  Egy vállsérüléssel vagyok táppénzen és elmentem egy motoros találkozóra a hol nem ittam és nem tomboltamhanem egy helyben álltam felkötött kézzel,és a munkaadóm felhívott és azt mondta táppénz csaló vagyok .Igaz ez?Én úgy gondolom ezzel nem akadályoztam a gyógyulásom betartottam az orvos utasításait és a sérült kezemet nem használtam semmire.Kirughatnak ezért? Válaszát előre is köszönöm.
Nem rúghatják ki csak ezért, - de a munkáltatónak a betegszabadság és a táppénz alatt joga van meggyőződni a munkavállaló tényleges állapotáról. Bejelentheti ezen irányú szándékát, és felhívhatja munkavállalóját, hogy a kérdéses időpontban (illetve egy közösen megállapított időszakban) ellenőrzés céljából tartózkodjon otthonában. Úgy gondolom, hogy ez így tisztességes.
(25.05.2011)  Volt munkáltatóm 2011.05.06-án rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyom.50 .nap felmondási idő jár ami június 25-én jár le., amit nem kell ledolgoznom. Jún.26-tól passzív táppénzt szeretném igénybe venni./30nap/ Az lenne a kérdésem hogy táppénzes papírjaimat kinek kell leadnom ,mivel nem bízom benne hogy a volt munkáltatóm eljuttatja az oep.-nek.Mivel tudom igazolni ha például nem veszi át a papírokat. vagy arra hivatkozik hogy elutazott és nem lesz továbbítva időben. A másik kérdésem hogy a tb igazolványt amit mellékelni kell mikor kapom vissza ugyanis a munkaügyi központba is lekell adni a táppénz lejárta után. Válaszát előre is köszönöm.
Küldje a levelet térti-vevénnyel. Szabó Miklósné
(03.05.2011)  Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy ha a munkaviszonyomat felmondom, utána elmehetek-e betegállományba a felmondási időben és ez beleszámít-e, vagy a betegállomány idejével meghosszabbodik a felmondási időm? Válaszát előre is köszönöm. Pataky Laura
Nincs értelme felmondási időben táppénzre mennie akkor, ha munkavégzésre egyébként sem köteles, - illetve ha a munkavégzés alól felmentették. Ha a felmondási időben munkavégzésre köteles, akkor elmehet táppénzre az általános szabályok szerint, - de a betegállomány idejével a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
(28.04.2011)  Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, igényelhetek-e táppénzt későbbi időponttól, mint az orvosi igazolás kezdő napja. Pénteken voltam az orvosnál, aznap még dolgoztam. Ő már aznaptól betegállományba vett, és a TB-felé lejelentett. Elég, ha a munkáltatóm a megfelelő nyomtatványon a keresőképtelenség kezdő napjának későbbi időpontot ír be? Köszönettel Mária
"Táppénz visszamenőleges igénylése A táppénzt visszamenőleg 6 hónapra lehet kérelmezni és legkorábban az igénybejelentés napját (kérelem benyújtásának napját) megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani."oep.hu Szabó Miklósné
(26.04.2011)  Tisztelt Szakértő Úr! A kérdésem a következő lenne. Február 1-vel közös megállapodással aláírtam a felmondásomat ami március 3-val járt le, addig nem kellett bejárnom dolgozni, de a munkaszerződésem március 3-ig állt fent. Viszont március 3-án rosszul lettem a gyomrommal, ezért az orvosom kiír passzív táppénzre hiszen másnaptól már nem volt állásom. Nem tudom hogy így jár e a passzív táppénz vagy csak 4-től vehettem volna igénybe, még most is táppénzen vagyok legalább még kettő hétig. Jár ez valami következménnyel hogy aznap kiírtak amikor lejárt a munkaszerződésem? A munkáltatóm pedig már kifizetett azzal az egy nappal ilyenkor mi lesz? Vagy az orvossal kell dűlőre jutnom amikor kiállítja a táppénzes papírt hogy negyedike legyen rajta, csak hogy már aznap este volt amikor az orvosnál voltam. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Barbi.
Állapodjon meg az orvossal, - hiszen azt Ön is tudhatta, hogy a felmondási ideje márc. 3-án lejár. Szabó Miklósné
(26.04.2011)  Tisztelt Szakértő Úr! A kérdésem a következő lenne, március 3-án megszűnt a munkaviszonyom, aznap este viszont rosszul lettem és az orvosom az naptól felvett passzív táppénzre, ez lehetséges e, hogy az naptól táppénzen vagyok amikor felmondtak nekem? Jár ez valami következménnyel? Mert a cégem már kifizetett mert már február 1-től nem dolgoztam már akkor aláírtam a felmondásom csak nem kellett bejárnom dolgoznom. Azzal az egy nappal mi történik ilyenkor, ezt nekem kell kifizetnem a cégem felé vagy ez az egész táppénzre kihat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Barbara
A két különféle jogviszony nem eshet ugyanarra z időpontra. Ön azt tudhatta - még betegen is - , hogy felmondási ideje betegségének kezdetekor lejár. Ezt már akkor közölnie kellett volna orvosával, - így ezt most később kell megtennie. Szabó Miklósné
(20.01.2011)  Tisztelt Szakértő! A következő lenne a kérdésem: 2010. november 11-én megszűnt a jogviszonyom munkáltatói rendes felmondással. Létszámleépítés volt a cégnél. A cégnél 2007. június 9-től dolgoztam, így járt nekem egy havi végkielégítés. A munkaviszony megszűntetése lapon a killépés napja 2010. december 16. Azt szeretném kérdezni, hogy mikortól mehetek el passzív táppénzre? Köszönettel.
Kedves Ágnes! Passzív táppénz a biztosítási jogviszony megszűnését követő három nap alatt igényelhető: tehát 2010. december 17-20. Így ez már az idő elmúlta miatt nem vehető igénybe. Szabó Miklósné
(07.01.2011)  Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: 2006.évtől köztisztviselőként dolgozom Bruttó 220ezer Ft fizetéssel. 2009.októberben megszületett Kisfiam, előtte 5 hónapig táppénzen voltam, ez idő alatt több pénzt kaptam, mint a bérem.Jelenleg maximális gyedet kapok. 2011.júliusban vagyok kiírva szülésre a 2.babámmal. Érdeklődnék, hogy elmehetek-e táppénzre gyed helyett, illetve hogy éri meg nekem a legjobban? Mennyiben változik a szülésig, illetve a szülést követő járandóságaim? Válaszát előre is köszönöm! Manioka
Kedves Manioka! A táppénz, mint azt Ön is tudja nem jóléti intézmény. Akkor vesszük igénybe, ha az orvos keresőképtelen betegséget igazol. Lelke rajta, ha ezt az orvosával meg tudja beszélni. Legjobban úgy jár, ha az Ebtv.-ben leírtak szerint veszi igénybe a gyermek után járó juttatásokat. Mivel a második babája még a Gyed alatt megszületik, járandóságaiban nem lesz jelentős változás. Szabó Miklósné
(27.04.2010)  Tisztelt Szakértők! Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én 2008.02.11.e óta vagyok egy kereskedelmi cégnél a mai napig is. Sajnos úgy alakult a helyzetem hogy 2009.december 23-.án egy tömegközlekedésben elestem és megzúzódott a térdem így az orvos azt javasolta hogy menjek táppénzre mert ezzel menni nem igazán fogok tudni.Elmentem a háziorvosomhoz és december 24.től felvett táppénzre és ez az állapot tartott 2010.01.18.-ig. Elkezdtem dolgozni 2010.01.18.-tól egészen 2010.02.15ig mert sajnos egy üzemorvosi vizsgálaton vagyis egy mellkasfelvételen kiderült hogy tüdőgyulladásom van. Sajnos így az üzem orvos elküldött a vagyis javasolta hogy keressem fel a háziorvosomat és ő majd tudja hogy mit kell tenni. Elmentem hozzá és 2010.02.17.-től újra táppénzen vagyok, a mai napig. Attól félek hogy ha visszamegyek akkor elküldenek. Ha táppénzen vagyok akkor kirúghatnak-e? Ha visszamegyek dolgozni és azt mondják hogy ki vagyok rúgva akkor mi a teendőm? Kaphatok végkielégítést? A munkaviszonyom:2008.02.11-2010.04.23. de2010.02.17től táppénzen vagyok hogy ez beleszámít a munkaviszonyba? Ha kaphatok végkielégítést akkor mennyit? Mennyi munkanélküli segély illet meg? Ebben az évben még nem voltam szabadságon és ha elküldenek akkor azt a cégnek kikell fizetni a számomra? 21napon van. Mennyi ez pénzben? Válaszait nagyon szépen köszönöm. Remélem nem mászik tőlem a falra de nagyon kétségbe vagyok esve. Kriszta
Kedves Krisztina! Táppénz alatt nem küldheti el a munkáltató, - utána viszont igen. A rendes munkáltatói felmondás kedvezőbb a munkáltatóra hátrányosabb közös megegyezésnél. Végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár akkor, ha van három ledolgozott év. Járhat közös megegyezés esetén is, ha a felek erről így rendelkeznek. A végkielégítés mértéke három év esetén egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg. Egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. A szabadságot pénzben csak akkor lehet megváltani, ha azt kiadni a munkáltató természetben nem tudta. A szabadság időtartamára távolléti díj jár. Ennek mértéke a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok illetve kiegészítő pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. Szabó Miklósné
(30.04.2010)  Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyom 2010. május 4-én rendes felmondással megszűnik. Tartósan beteg (ételallergia) gyermekem után GYES-t kapok. Jogosult vagyok-e a passzív táppénzre ebben az esetben? Amennyiben jogosult vagyok a táppénzre hol kell majd a papírjaimat lleadnom? Válaszát előre is megköszönve, Üdvözlettel, Ildikó
Kedves Ildikó! Nem jogosult. Szabó Miklósné
(21.04.2010)  Tisztelt Szerkesztő! Az lenne a kérdésem mivel hogy állás keresőin vagyok jogom van valami járulékhoz ha esetleg teherbe esnék.Az állás keresői még aug 23-ig jár. A kérdésemre a választ előre is köszönöm. Tisztelettel B.Aliz .
Kedves Aliz! Táppénzt, méltányossági táppénzt, szociális segélyt kérhet. Előbbi kettőt orvosi szakvélemény alapján a kifizetőhelytől, - az utóbbit pedig egyéb ellátás hiányában a helyi önkormányzat szociális osztályától kérhet. Szabó Miklkósné
(14.04.2010)  Azt szeretném megtudakolni,hogy én15 hetes kismama vagyok és betegszabadságon még egy hétig egeszségügyi okok miatt.Utánna meg táppénzre fogok menni.Az a gondom,hogy voltam bent a fizetésemért a főnököm azt mondta,hogy nyári fog még alkalmazni.A szerződésem határozatlan lett az idén 2010-ben.(régebben mindig határozott vol 7 éven keresztűl ami azt takarta, hogy december 31 fel mondtak és január 1 vel vissza vettek.)Hat évig voltam hat órába bejelentve,több mint másfél éve vagyok nyolc órába bejelentve.Táppénzes idő alatt fel-e tud nekem mondanni?Utánna a táppénz meddig jár és utánna mi jár?Mint tu tanácsolni,hogy jó legyen? Előre is köszönöm a segítségét.
Kedves Erika! Táppénz alatt a munkáltató nem mondhat fel. A táppénz maximum 1 évig járhat. A táppénzt követően Tgyás, Gyed/Gyes jár (utóbbi kettő már csak két éves időtartamban). Szabó Miklósné
(29.03.2010)  Üdvözlöm! Az én kérdésem az lenne, hogy a passzív táppénzes papírt feltétlen a volt munkáltatómnak kell elküldeni,vagy esetleg az OEP-nek is lehet? Vagy máshova? Ha az utóbbi akkor egy címet is kaphatok? És a másik dolog hogy a munkáltatónak tényleg kell fizetnie utánnam ha passzív betegállományban vagyok? Nagyon sokat segítenének nekem köszönöm előre is.
Kedves Mónika! Az OEP-nek kell küldeni a lapot. Szabó Miklósné
(19.03.2010)  Tisztelt Szakértő úr! Az lenne a kérdésem, hogy mennyi ideig jár 2010-ben a passzív táppénz, ha 2010 február 26-án közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom, és a táppénz lejárta után azonnal igényelhetem-e a munkanélküli járadékot? A volt munkáltatóm jogosan tartotta vissza kilépésnél a TB kiskönyvemet és azt a papír, amin szerepel, hogy milyen módon szűnt meg a munkaviszonyom? /pl.: közös megegyezéssel / Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Kis Sándorné 2010.03.11.
"Passzív táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §). A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni. A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át jár táppénz. (Eb.tv. 46. § (1).) Ha a biztosítás megszűnt, ebben az esetben is vizsgálni kell a folyamatos biztosítás időtartamát és a táppénzelőzményt, mert a biztosított csak ezek figyelembevételével jogosult legfeljebb 30 naptári napra táppénzre. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. Az OEP a biztosítási jogviszony megszűnését követő táppénzfolyósítást legfeljebb 30 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja. A méltányosságból folyósított táppénz időtartama nem minősül sem biztosítási, sem jogfenntartó időnek. A méltányosságból folyósított táppénz, a jogszerűen járó táppénz jogosultság időtartamának megállapításánál előzménynek minősül." tarsadalombiztositas.hu Szabó Miklósné
(17.02.2010)  Tisztelt Szakértő! 4 éve vagyok bejelentve a munkahelyemen, ahol ált. 3hónapos szerződéseket kaptam végig. A mostani szerződésem dec. 31-én jár le. Közben terhes lettem, így nov. 30-án felvetettem magam táppénzre.Veszélyeztetett terhes vagyok, így valószínűleg nem megyek már vissza dolgozni. A kérdésem az lenne, hogy ha a cég csak egyszerűen nem hosszabbít szerződést és így szünteti meg a munkaviszonyomat, attól még kaphatok e munkanélkülit, vagy inkább erősködjek a közös megegyezésért? 4 év után hány nap munkanélküli jár, és gondot okoz e a terhességem? Ha a munkaviszonyom megszűnik dec.31.-én, jár e nekem a passzív táppénz, és ha igen akkor az ezt igazoló táppénzes papírt hova kell leadnom? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: CS.B.
Igen, kaphat álláskeresési járadékot akkor, is ha a cég szünteti meg a munkaviszonyt a szerződés lejárta után. Négy év után max. 270 nap munkanélküli jár, - és ennek megállapításában a terhessége gondot nem okoz. Passzív táppénz csak a munkaviszony megszűnését követő három napon belül jár, és a táppénzes papírt a volt munkáltatónak kell leadni. Szabó Miklósné
(19.10.2009)  Tisztelt \"segítők\"! A kérdésem az lenne, hogy jelenleg egy egyesületnél dolgozom. 9 hetes kismama vagyok, januártól szeretnék táppénzre menni. Érdekelne, hogy mi ennek a menete, illetve a táppénz alatt megszűntetheti e a munkaadó a jogviszonyomat? Meddig jár a táppénz, és utána milyen következő anyagi forrásokat lehet igénybe venni? Válaszukat előre is köszönöm! A munkaviszonyom 2009.01.01-től kezdődött, de előtte is folyamatos munkaviszonyban álltam (2007-től)
Kedves Szné! Gondolom a szülés miatt szeretne táppénzre menni. Táppénz alatt pedig felmondási védelem alatt állna. Szülést megelőzően Tgyást, utána pedig gyed, gyest lehet igénybe venni. Javaslom tekintse meg az Oep honlapját: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35161&_dad=portal&_schema=PORTAL vagy a CvCentrum oldalán is megtalálja a pontos információkat a "kérdések-válaszok" rovat közt. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.07.2009)  Kedves Tanácsadó! 2009. 04. 15-től dolgozom, és a szerződésem 11. 15-én jár le. Előtte álláskeresési és szoc. segélyen voltam. Most babát várok, 2010. 03. 06-ra vagyok kiírva. Azt szeretném kérdezni, hogy jár-e nekem passzív táppénz, tgyás, és gyed, és mennyit fogok kapni, miből számolják. 87000 Ft-al vagyok bejelentve. Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves Petra! A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és • a biztosítás fennállása alatt, vagy • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül. Gyermekgondozási díjra jogosult: • a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, • a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje. Habár a 180 napos biztosítási idő meg van Önnek, viszont nem a biztosítás fennállása alatt (megszűnését követő 42 napon belül) szül, ezért nem lesz jogosult ezekre az ellátásokra. Passzív táppénzt is abban az esetben lehet igényelni, ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné (ebben az esetben is legfeljebb 45 napig). Gyermekgondozási segélyre viszont alanyi jogon jogosult lesz, gyermeke harmadik életévének betöltéséig. A GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(27.07.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Volt munkáltatóm táppénz ideje alatt rendkívüli felmondással megszüntette munkaviszonyomat. A munkaviszony megszüntetése után 45 napig passzív táppénzen voltam. Kilépő papírjaimat, tb kiskönyvemet a munkaviszony megszüntetése után 6 nappal kaptam meg. Kérdésem az lenne, tekintettel arra, hogy a volt munkáltató tb kifizetőhely, kötelesek e a passzív táppénz idejét a tb kiskönyvemben feltüntetni. ( Munkaviszony jogellenes megszűntetése miatt peres eljárás van folyamatban. ) Ha lehetséges, válaszát törvényi hivatkozzással szeretném megkapni. Köszönettel : M.Krisztina
Tisztelt M. Krisztina! Válaszom: igen, -mert "Passzív táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §). A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni. A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 45 napon át jár táppénz. (Eb.tv. 46. § (1).) Ha a biztosítás megszűnt, ebben az esetben is vizsgálni kell a folyamatos biztosítás időtartamát és a táppénzelőzményt, mert a biztosított csak ezek figyelembevételével jogosult legfeljebb 45 naptári napra táppénzre. Az OEP a biztosítási jogviszony megszűnését követő táppénzfolyósítást legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja. A méltányosságból folyósított táppénz időtartama nem minősül sem biztosítási, sem jogfenntartó időnek. A méltányosságból folyósított táppénz, a jogszerűen járó táppénz jogosultság időtartamának megállapításánál előzménynek minősül." www.tbinfo.eoldal.hu Szabó Miklósné
(31.07.2009)  Tisztelt CV Centrum! A kérdésem a következő: 1952. augusztus 29-én születtem. Közalkalmazotti munkaviszonyban állok. 42 évi munkaviszonnyal rendelkezem. Január 6-a óta táppénzes állományban vagyok. Az Országos Rehabillitációs Bizottság 40%-os egészségkárosodást állapitott meg. 1. Mikor mehetek el átmeneti járadékra? 2. Meddig lehetek táppénzben? 3. Hogyan szüntethetem meg a munkaviszonyom? Köszönettel: H. Józsefné
Kedves H. Józsefné ! Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék: 1.Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és - rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben,jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és - keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. 2.A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama: Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, • az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban • a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át. Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. 3. A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (ez esetben viszont nem jár végkielégítés) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.06.2009)  4 éves kisfiam kórházi kezelése idején kisérőként tartózkodtam vele a kórházban. Munkahelyemen a kórházi igazolással kértem a négy napra a táppénzre a jogosultságot, de ők elutasítottak, szabadságot írtak ki a kórházban töltött napok idejére, mondván, hogy nekem így nem jár táppénz az igazolás ellenében sem.
Kedves Felhasználónk! A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. Ha ezek a feltételek teljesültek a munkáltató nem utasíthatja el az igényt (egyébként 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni) Tanácsolom, hogy forduljon a munkáltató székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.06.2009)  Tisztelt Szakértők! A kérdésem a következő lenne: 1998. július közepe óta dolgozom közalkalmazottként határozatlan idejű kinevezéssel, a fizetési besorolásom a G4-es kategóriába tartozik. 2007.04.09-én született meg a kisfiam, előtte 2006.09.05-től táppénzen voltam, majd a szülést követően TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesültem. Jelenleg már 2009.04.10-től GYES-en vagyok. Hamarosan tervezzük a második babát, és azt szeretném megtudni, hogy az otthon töltött időszak alatt hány nap fizetett szabadságra lettem jogosult, valamint ha letöltöm az összegyűlt szabadságomat, utána jogosult leszek-e táppénzre az újabb terhesség kapcsán? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Katalin
Kedves Katalan! A közalkalmazottaknál is irányadó Mt. 130.§ szerint a szabadság alap- és pótszabadságból áll. A szabadság (tehát alap- és pótszabadság) jár a törvényben meghatározott esetekben a munkaviszony szünetelésekor. Ebbe beletartozik a keresőképtelenség, a szülési szabadság, a gyed vagy gyes első évének időszaka is. A kiszámításnál figyelembe kell venni a 2006-os év szabadságait, a 2007-es évet 04.09-ig időarányosan, valamint a Gyed első évét. Mivel Ön továbbra is biztosított, jár a táppénz. Tisztelettel: Szente István
(14.05.2009)  Tisztaelt szakértő! A tanácsát szeretném kérni. 2008 06.hóban lebetegedtem,decemberig távpénzen voltam,majd kivettem az éves maradék szabadságom,2009 januártól visszamentem dolgozni,február 16.tól újból távpénzen vagyok.Háziorvosom elküldött leszázalékolásra. 2009 áprilisban I.fokú bizottság véleménye -ÖEK 50% -kezdődő időpont 2008 06.12. -A kialakult egészségkárosodás következtében rehabilitáció nélkül nem alkalmas foglalkoztatásra. -A rehabilitáció intézményes szinten javasolt. -Időtartama 30hónap rendszeres orvosi rehabilitáció szükséges ellenőrzés és kezelés formályában -Foglalkoztatása:fokozott balesetveszéllyel nem járó,tiszta levegőjű a gerinc terhelését nem igénylő munkahelyen könnyű fizikai és szellemi munkát végezhet. -Felülvizsgálat szükséges 2012 április Jelenleg még kezelések alatt állok.Meddíg maradhatok távpénzen?MInél hamarabb szeretnék munkába állni részmunkaidőben.A szakvéleményt be kell e mutatnom az üzemorvosnak,köteles vagyok szólni a rehabilitációról? Munakhelyemen megszorítások vannak elküldhetnek e?És mire kell odafigyelnem ha elküldenek? Az esetemben mi van a szabadsággel?40 éves vagyok 19év munkaviszonnyal. A válaszát köszönöm!
Tisztelt K. Béla! A táppénz maximális időtartama egy év. Az üzemi orvosnak be kell mutatni a szakvéleményt és természetesen szólni kell a rehab-ról is. Táppénz ideje alatt nem küldhetik el. Ha a táppénz letelte után elküldenék, akkor ragaszkodjon a munkáltatói rendes felmondáshoz és az Önnek járó végkielégítéshez. Felmondás esetén a munkáltatónak az Önnek járó éves szabadság még ki nem adott részét ki kell adnia vagy pénzben kell megváltania az Ön számára. Szabó Miklósné
(29.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Közalkalmazotti jogviszonyban állok.2009 ápr.1-től tápp.-n vagyok kismamaként.2009 09.09.-re várjuk a babánkat. A táppénzt szerettem volna megszakítani szabadsággal amit a munkáltató nem akar kiadni.Kérdéseim:-joga van-e hozzá? -ezeket a szabikat el lehet-e \"veszíteni\"vagy mint az első gyerekemnél amikor a gyednek vége az összes megmaradt szabit kiadják majd.Most sem lehet már átvinni szabit a köv.-ő évre.A gyed alatt felhalmozódott szabikra ugyanaz vonatkozik vagy hogy van ez? Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Renáta! Gyakorlatban a bevett szokás valóban az, hogy a felhalmozott szabadságokat a gyed végén kiadják. Elveszíteni nem fogja. Viszont ha a táppénz lejár, és amennyiben indokolt a szülés előtt is felhasználhatja. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(24.04.2009)  Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám- kérdésem van. Március elején csoportos létszámleépítés miatt felmentettek a munkavégzés alól, majd áprilisban aláírtam a közös megegyezést. Így névleges munkaviszonyom még július közepéig tart. Felvilágosítottak bennünket - leépített kollégákat arról, hogy a passzív táppénzre is lehetőségünk van, ha nem sikerül elhelyezkedni. Akárhogy is számolom 45 nap passzív táppénz az pénz. Még nagyon nem is kellene győzködnöm az orvost róla, hiszen van néhány mozgásszervi betegségem, kétszer már MR vizsgálat is kimutatta a problémámat. De a kérdésem az a következő: Áprilisban aláírtam egy megbízásos szerződést, amely teljesítménybérezésről szól. Vagyis csak akkor kapok pénzt, ha \"eladok\". Ezt a tevékenységet sokan másodállásban (is) végzik, s nem tagadom, ha időközben adódna egy hasonlóan jó állás, mint ami volt, én is másodállásban végezném ezt. De most ugye - állástalanul - ráérek, hát dolgozom benne. (Bár még nagyon az elején vagyok - betanulom a szakmát, így jövedelmem is talán csak májusban lesz - egy kevés összeg.) Konkrétan az érdekelne, hogy ez a megbízásos szerződés gátol-e engem abban, hogy a passzív táppénzt kihasználjam? Hiszen itt nem biztosított az állandó jövedelmem sem! Nem is nagy nyereségvágyról van szó esetemben, hanem arról, hogy a lakáshitelemet nyáron is fizetni tudjam. Illetve a második kérdésem ehhez képest annyiban más, hogy ha netán kiváltanék vállalkozói igazolványt, akkor az előző munkaviszonyomból (ahol leépítettek) adódóan akkor is lehetőségem lenne kihasználni ezt a 45 napos passzív táppénzt? Mielőbbi válaszukat nagyon köszönöm, Gyöngyi
Kedves Gyöngyi! Valóban, ha biztosítási jogviszonya (munkaviszonya) megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. „passzív jogon” a jogszabályban foglaltak szerint legfeljebb 45 napon át részesülhet táppénzben (a határidők nagyon fontosak: csak a munkaviszony megszűnését követő 1.,2., 3. napon igényelheti).Amennyiben keresőképessége ezen időszak alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz. Egy ilyen fajta megbízási szerződés alapján Ön nem válik újra biztosítottá, továbbá rendszeres jövedelmere se tesz szert (megjegyzem nem is ellenőrizhető), tehát a táppénz szempontjából közömbös. Más kérdés az egyéni vállalkozás, mivel ez esetben tényleges tevékenységet fejt ki, illetve jövedelmet szerez. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(16.04.2009)  Tisztelt Szakértők! Szeretnék segíteni egy ismerősömnek. A rokkantsági nyugdíj iránti kérelmét elutasították, mivel az orvosi bizottság véleménye szerint rehabilitálható, így a rehabilitációs járadékra jogosultságot szerezhet (%, szolgálati idő megvan). Azonban jelenleg táppénzen van, szeptemberben telik le az 1 év. Javasolták, hogy kérjünk tájékoztatást, hogy mekkora összegű lesz a járadék, lehetősége van arra, hogy a táppénzt választja szeptemberig, vagy már a járadék folyósítását igényli. A járadék egyik jogosultsági feltétele, hogy táppénzben nem részesülhet illetve „keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelme havi átlagánál”. Kérdéseim: Ha a rehabilitációs járadékot szeretné kérni, először a háziorvos kiírja a táppénzről, majd a munkahelyén fel kell mondani, csak utána lehet az igénylést beadni? Hogyan szűnhet meg a munkaviszonya? Már nem tudna/szeretne visszamenni a munkahelyére, mert nem lenne képes a nehéz fizikai munkát elvégezni. A munkáltató felajánlhat neki más munkakört? Ha esetleg fel tudna ajánlani újabb munkakört, de a munkavállaló nem fogadná el, van-e valamilyen következménye? Az üzemorvossal is kell konzultálnia? Felmondási idő alatt is lehet igényelni a járadékot? Mikortól kérheti a járadékot? Nagyon megköszönném, ha levezetnék, hogyan is kellene eljárnunk, mert nincs sok információnk ez ügyben. Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Hetti
Tisztelt Hetti! A munkáltató természetesen felajánlhat a munkavállaló számára az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy akár felmondással akár közös megegyezéssel megszüntethető a jogviszony. Amennyiben a munkavállaló (a munkavállaló egészségügyi állapotának megfelelő) a munkáltató által részére felajánlott munkakört nem fogadja el, úgy a munkáltató élhet a felmondás lehetőségével. Az üzemorvos állapíthatja meg azt, hogy a munkavállaló az egyes munkakörökben foglalkoztatható-e. Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki - 50-79 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és kereső tevékenységet nem folytat, vagy - a keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, - a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte és nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkanélküli ellátásban. Az igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D. számú igénybejelentő lap, és az ONYF. 3515-278. számú NYILATKOZAT egyidejű kitöltésével kell előterjeszteni a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Felmondási idő alatt is a fenti feltételek megléte esetén rehabilitációs járadékot igényelni.Mivel rehabilitációs járadékra valóban nem jogosult az, aki táppénzben részesül, így a táppénzes állomány megszüntetése a járadék folyósítása érdekében szükséges. A rehabilitációs járadékra való jogosultság szempontjából a munkaviszony megszüntetésére csak abban az esetben van szükség, ha a fentebb részletezett feltételek másként nem állnak fenn. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(16.04.2009)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Jelenleg egy nagy cégnél dolgozom kölcsönzött munkaerőként. Sajnos nálunk is leépítések várhatóak. Az lenne a kérdésem, hogy ha úgy dönt a munkáltatóm, hogy elküld, de még mielött a közös megegyezésről szóló papírt aláírom elmegyek táppénzre, nekem is jár-e az egy hónap táppénz? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Felhasználónk! Leveléből két dologra tudok következtetni. Ha arra gondol, hogy a felmondás (közös megegyezés) közlése előtt megy el táppénzre, akkor természetesen megteheti és védettséget is élvez (munkaviszonyt nem lehet megszüntetni a táppénz alatt). Ha a passzív táppénzre gondol (munkaviszony megszűnését követő 3 napon belül veheti igénybe), annak sincs akadálya (természetesen ha egészségügyileg indokolt). Egyébként a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a munkavállaló a kölcsönbeadóval közli. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(01.04.2009)  Tisztelt szakértő megszeretném kérdezni, hogy közalkalmazottként dolgozom, s a munkáltatóm bejelentette, hogy május 1-el felmondana nekem felmentéssel, csoportos elbocsájtás címén. Szeretném megkérdezni, hogy ha a felmondás előtt elmennék 45 nap táppénzre és a táppénz alatt megszüntethetik -e a munkaviszonyomat? Passzív táppénzz alatt is megmarad-e még a munkaviszonyom. Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Zné. Anett
Tisztelt Zné. Anett! A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a jogviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt. A felmondási idő, ha a betegség miatti keresőképtelenség időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el. A passzív táppénz a biztosítási jogviszony lejárta után jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony lejártát követő 45 napig. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(31.03.2009)  Munkáltatóm novembertől márciusig 4 órában foglalkoztatott. Előtte 8 órában dolgoztam. Április 1-től ismét 8 órás leszek. Ha április 1-től elmegyek betegszabadságra, akkor a betegszabadságot miből számítják: a megemelt béremből vagy még a 4 órás alapfizetésemből? Ilyenkor mindig az alapfizetést nézik vagy átlagot számolnak pl. az előző havi bérekből? Válaszát előre is köszönöm! Jutka
Kedves Jutka! A táppénz alapját jövedeleme naptári napi átlaga képezi. Az irányadó időszak a táppénzre jogosultság kezdő napját (az a nap, amikortól a táppénz jár, pl. betegszabadság lejártát követő nap) közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, ha ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(01.04.2009)  Tisztelt Déri úr! Édesanyámnak szeretnék segítséget kérni, hogy milyen lehetőségei vannak a kialakult helyzetében? 1948-ban született, kb 32 éves munkaviszonya van, mivel 1976-1986-ig nem tudott dolgozni, mert az édesapját ápolta. Utánjárásra azt az információt kaptam, hogy ezeket az éveket útólag nem lehet megváltani járulékfizetéssel. Édesanyám jelenleg táppénzen van (2009. március 17-én járt le az 1 év táppénze), mert a munkáltatója 27+7 nap szabadságot ki tudott neki írni, így május 06-ig van munkaviszonya. Édesanyám 2008. szeptemberében beadta a leszázalékolási kérelmét, de csak 40%-os rokkantsági fokot állapítottak meg nála, átmeneti járadék igénylést nyújtahat be a határozat alapján. 1. kérdésem az lenne, hogy a 15 nap betegszabadság az 1 éves táppénz idejét meghosszabbítja vagy esetleg már tartalmazza azt? Sajnos eddig ellentmondó válaszokat kaptam. 2. kérdésem : a gazdasági válság hatásaira vagy a 61 éves korra, az egészségi állapotra hivatkozva kérheti-e az előnyugdíjazását (nincs meg a 37 éve)? Ebben az esetben megkaphatja-e a jubileumi jutalmát (júniusban lenne esedékes, 20 év után) és a végkielégítését, a kollektív szerződést édesanyám nem ismeri. 3. kérdésem: ha felmondanak neki akkor az adott cégnél eltöltött idő számít vagy az összes munkaviszony (20 év után 60 nappal meghosszabbodik a 30 napos felmondási idő)? 3. kérdésem: a passzív táppénzt a jogviszony megszűnését követően a \"volt\" munkahelyen kell intézni? 4. kérdésem: a kb 9 hónap jogviszony nélküli időtartamra munkanélküli segély vagy inkább átmeneti járadék igénylését kezdeményezze az édesanyám ? Segítő szándékát előre is köszönöm. Tisztelettel: Sz. Krisztina
Tisztelt Sz. Krisztina! A jogosult biztosított részére a táppénzt - a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó - a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani, a keresőképtelenség tartamára - legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át- járó táppénz időtartamába a betegszabadság időtartama a fentiek miatt nem számít bele. Arról nem ír, hogy édesanyja közalkalmazott vagy köztisztviselői, esetleg munkaviszonyban áll-e, de egyik jogviszonyban sem jár 20 év jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom, a közszolgálati jogviszony is először csak 25 év után jogosít jubileumi jutalomra. Kérem, hogy írja meg, hogy édesanyja milyen munkáltatónál áll alkalmazásban, hiszen a jubileumi jutalom, a végkielégítés, felmentési idő kérdésében az eltérő törvényi szabályozás miatt csak ezután tudok pontos választ adni. Konkrét adatok nélkül nehéz lenne megmondani, hogy édesanyja jogosultságot szerzett-e már előrehozott öregségi nyugdíjra. Azt javaslom, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítónál kérje az éveinek az összeszámítását. Amennyiben a munkáltató TB kifizetőhely, úgy a passzív táppénzt is neki kell folyósítania, ha nem kifizetőhely, akkor az OEP folyósítja a passzív táppénz összegét. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(23.03.2009)  Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a párom hivatalosan most 4 órában (de van ugy , hogy 8 órában) , dolgozik. A gyermekünk betegsége esetén, ő azt mondja hogy nem tud itthon maradni, mert a főnőke nem fizet neki táppénztt. Lehetséges ez , hogy egy kis magánvállalkozásnál ezt megtehetik? Én is dolgozom, de én sem tehetem meg, hogy tul sokat legyek a gyerek mellett táppénzen. Ugy gondolom, hogy ezt mind kettő szülőnek válallni kell, hogy egyszer ő marad itthon egyszer én. Mit lehet tenni ha nem fizetik neki ki a táppénzt? Mire lehet hivatkozni a vállalkozónál , illetve ha ez miatt kirugja mit lehet tenni? Válaszát ellőre is köszönöm! Andrea
Kedves Andrea! A gyermekápolási táppénz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján illeti meg a szülőt, a beteg gyermek ápolása címén a szülők bármelyike igénybe veheti. Amennyiben a munkáltató ezt nem fizeti meg, úgy forduljanak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz. A munkáltató a férje munkaviszonyát erre az okra hivatkozva természetesen nem szüntetheti meg jogszerűen. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(19.03.2009)  Tisztelt Szakértők! Egy kolléganőm problémájára szeretnék választ kapni.(közalkalmazottként dolgozik) 2008. márciusában munkahelyi balesetet szenvedett, s emiatt 100%-os táppénzre kényszerült 2008. szept. közepéig. 2009.januárjában a M.Á.K. egy összegben visszavonta tőle a táppénz ideje alatt folyósított 13.havi illetményt (51.584.-Ft-ot!). Jogos volt-e ez a visszavonás? Tényleg nem jár 13.havi illetmény olyan esetben sem, ha munkahelyi baleset miatt, önhibáján kívül volt 100%-os táppénzen? Hol található erre törvényi hivatkozás? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! Az Ön által leírtak alapján nem tudom megállapítani, hogy a számlamozgás milyen okból történt. A kolléganőjének Határozatot is kellett kapnia, amelyen szerepel az indoklás, a jogszabályi hivatkozás és a jogorvoslat lehetséges módja. A 13. havi illetmény kifizetéséről a Kjt. 68.§-a a rendelkezik. (A 13. havi illetmény csak a közszolgálatot teljesítő munkavállalók számára garantált, illetve ez évtől kezdődően már a közszolgálatot teljesítő dolgozóknak sem). Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
(15.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó! II. fokú rokkantnyugdíjas vagyok, mellette 4 órában egy általános iskolában dolgozom 8. éve határozott idejű munkaszerződéssel gyógypedagógiai asszisztensként. 2009 január 5-től ajanuár 31-ig táppénzen voltam, ebből 3 hetet kórházban töltöttem. Táppénzt viszont csak 2 hétre kaptam, mondván rokkantnyugdíjasoknak csak 2 hétre járt, a többit igazolt távollétnek minősítették. Kérdésem, jogosan jártak- e el?
Tisztelt Felhasználónk! A Munka Törvénykönyve 137. § alapján a rokkant nyugdíjas munkavállalót is megilleti a betegsége miatti keresőképtelenség idejére járó betegszabadság, melynek időtartama naptári évenként tizenöt munkanap. (ezt a munkáltatója biztosította az Ön számára) A további keresőképtelensége idejére táppénzre lehet(ne) jogosult, a jogosultságnak azonban három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést (keresőképtelenséget) közvetlenül (1-3 nappal) megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. Táppénzre Ön a fentiek alapján azért nem jogosult, mert az egészségbiztosítási járulékot nem vonják a munkabéréből, így a 15 munkanap betegszabadságon felül kórházban töltött időt a munkáltató - helyesen - igazolt távollétnek minősítette. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(09.03.2009)  Tisztelt Szakértők! Január-február hónapban 45 napos passzív táppénzen voltam. A vállalat a 45 nap helyett 33 napot fizetett. Valamint a februári 20napra fizetett összege is kevesebbre sikeredett,mint a januári 13nap után járó összeg. Szeretném megtudni, hogy mi alapján dől el , hogy a cég hány napot és mennyi összeget fizet ki a munkavállaló részére?
Tisztelt Felhasználónk! A kifizetést tekintve a (volt) munkáltató köteles eljárni, amennyiben rendelkezik kifizető hellyel. Amennyiben nem rendelkezik kifizető hellyel, akkor az illetékes megyei pénztárnak kell megküldenie az igazolásokat. A 45 nap táppénzt valakinek ki kellett volna fizetnie! Tanácsolom, hogy az elszámolással forduljon a munkáltatóhoz, vagy az illetékes egészségügyi pénztárhoz. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(03.03.2009)  Kedves Déri Úr! Én 2008.12.08.-2009-02.16.-áig dolgoztam. Azt mondták a munkahelyemen menjek el a háziorvoshoz és menjek passzív táppénzre, de az orvosom nem vett fel. Felkerestem a gyerekorvos,mert a 3 éves kisfiam beteg volt febr.13.-ánvoltunk vele orvosnál és ő ettől a naptól visszamenőleg felvett táppénzre. Amunkahelyemet felhívtam és azt monsdták így is jó. De közbe megkaptam a papírjaimat is 16.-ával. Ebben az esetben mi a teendő? Fogok én táppénzt kapni? előrre is köszönöm.
Kedves Piroska! A táppénz folyósításához szükséges ügyintézést saját maga is tudja intézni az OEP kirendeltség ügyfélszolgálatán. A jogi kérdés jelen esetben az, hogy megszüntethető-e az Ön munkaviszonya a téppénz ideje alatt? Nem egészen világosak előttem az Ön által leírt időpontok, - amennyiben azonban a táppénzes jogosultság már a felmondási idő alatt keletkezett, - a táppénz nem hosszabbítja meg a felmondás idejét. A táppénz tehát passzív jogon jár. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.03.2009)  Tisztelt Déri Úr! Egy nagy híres multicénél dolgozom másfél éve.Január 21-én sajnos táppénzre szorultam a munkahelyi stressz miatt pánik betegség tört rám közben teherbe estem,most 6hetes terhes vagyok.A munkáltatóm bejelentette hogy 1000embertől válnak meg és félek hogy bele esek.Kérdésem az lenne hogy táppénz alatt elbocsájthatnak-e?Ha! igen milyen indokkal?Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! Táppénz alatt - ha csak nem próbaidejét tölti - nem szüntethetik meg a munkaviszonyt. Terhességét jelentse be a munkaadónál. A bejelentést követően, a terhesség és a GyED, GyES ideje alatt sem bocsájthatják el, - kivéve ha a munkaadó megszűnik. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(20.02.2009)  Van egy gondom. Tavaly július 12-én kaptam meg a tanári diplomámat. szeptember 3-tól munkaviszonyban álltam, egészen most február 13-ig. 1 Nappal előtte közölték, hogy hétfőn már nem kell jöjjek. Megbetegedtem, az orvos közölte, hogy - mivel még 1-2 napja van annak, hogy véget ért a munkaviszonyom, akkor még jár a passzív táppénz. Én azt mondtam, jó, de mivel friss munkaerő vagyok, nem nagyon ismerem a jogszabályokat. Most tehát passzív táppénzen vagyok. Munkanélküli segélyt nem kaphatok, mert nincs meg a 200 nap munkaviszonyom, csak 164 napot dolgoztam. Elég szerencsétlenül jött ez ki. 1.kérdés:Azért jár még nekem a passzív táppénz? 2-Most ezalatt kell mennem azért a munkaügyi kp-ba regisztráltatni vagy majd ha letelt a passzív táppénz?3. Ki fizeti a passzív táppénzt, a munkáltató? Köszönöm a válaszokat, nagyon örülnék végre az egyenes válaszoknak, mert ahány ember, annyit mondott eddig. Köszönöm!
Tisztelt Kérdező! Az ún. passzív táppénz a keresőképtelenség tartamára, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon keresztül jár. A Munkaügyi Központban csak a táppénz lejártát (maximum 45 nap) követően tud bejelentkezni. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(16.02.2009)  T.Déri Úr! Az a kérdésem lenne,hogy 2009.02.09.-én voltam utoljára dolgozni utánna közölték velem,hogy többet nem kell mennem dolgozni.Gyorsan léptem elmentem táppénzre 2009.02.11.-étől aztán bementem a volt munkahelyemre és mondták,hogy megszüntetik a munkaviszonyomat 2009.02.13.-ával mondtam nekik,hogy táppénzen vagyok és és közölték,hogy passzív táppénzre mehetek.Az a kérdésem lenne ha én biztosítási jogviszonyban voltam amikor táppénzre vettek miért kell nekem passzív táppénzen lennem?Miért nem lehetek saját jogon táppénzen milyen jogszabály van erre? Mit tehetek ez ügyben kérem segítsen,hogy azért tudjam milyen jogok illetnek meg ez ügyben! Köszönettel:Anita
Kedves Anita! Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a táppénzes ellátás funkciója nem a munkahelyi konfliktusok kezelése. Másrészt szinte mindegy az aktív, vagy passzív jog, - ha csak Ön valóban nem súlyos beteg -, alig elképzelhető, hogy 45, esetleg 90 napon túl a háziorvos táppénzt igazoljon. Másrészt: Aktív jogon veszi Ön igénybe az ellátást, amennyiben a táppénzes jogosultság előbb keletkezett, mint a felmondás kézbesítése. Táppénz alatt felmondani nem lehet, - azonnali hatállyal (3 munkanapon belüli válaszadással) szólítsa fel a munkaadóját a felmondás vissszavonására és jogszabályok betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, - forduljon a munkaügyi bírósághoz, kérje a munkaviszonya helyreállítását és kártérítést. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.02.2009)  Minden jót kívánok Önöknek! A kérdésem a következő: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom. Amikor táppénzre kerül sor, a munkaadó az étkezési utalványt csökkentve adja ki, azzal magyarázva, hogy a ténylegesen ledolgozott munka után jár csak a hozzájárulás. Szeretném , ha válaszolnának, hogy ez teljesen rendben van így? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel : Ágnes, az ápolónő
Kedves Ágnes! Étkezési hozzájárulásban (akár utalvány formájában) a munkáltató saját döntése alapján részesítheti a munkavállalóját, jogszabály nem kötelezi erre. A munkáltató így saját maga határozza meg belső szabályzatában vagy kollektív szerződésében, hogy milyen esetekben illeti meg teljes vagy csökkentett összegben dolgozót az étkezési hozzájárulás. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(02.02.2009)  Jelenleg határozott idejű szerződésem van egy szolgáltató cégnél, amely 2009.szeptember 10.-én lejár. Kérdésem: Ha szeptember 10-e előtt teherbe esek, akkor a cégem köteles fizetni a anyasági táppénzt? Illetve a szerződésem ettől függetlenül lejár, és nem köteles visszavenni 2 év múlva? Válaszát előre is köszönöm!!!!! Z.Krisztina
Tisztelt Z. Krisztina! Amennyiben a munkáltatójával határozott idejű munkaszerződést kötött, úgy a munkáltatónak semmilyen kötelezettsége nincsen arra vonatkozóan, hogy bármennyi idő elteltével újra foglalkoztassa Önt. Ameddig munkaviszonyban áll a cégnél, addig jogosult táppénzre, amit a munkáltató folyósít. Amennyiben megszűnik a jogviszonya, és még nem szült, úgy táppénz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1)bek. alapján legfeljebb a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át jár. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(29.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Szeretnék kérdezni, amire a választ előre is köszönöm. Férjem táppénzre került sajnálatos módon. Illetve beteg lett, és a munkáltatója azt mondta, nem adja le a táppénzes papírt, mert ő nem fog járulékokat fizetni.Bár gyanúm szerint, még a munkáltató által befizetett járulékokban sem vagyok biztos, hogy rendezettek. Kérdésem az lenne. Honnan tudom meg, hogy fizetve vannak- e férjem után a járulékok? Táppénz ideje alatt a munkáltatónak milyen költségei vannak a férjem után? Illetve, ha vannak pár havi elmaradások a járulékfizetésben hogyan számolják ki a táppénz összegét?Azon kívűl, hogy férjem leadta a munkáltatónak a háziorvos által adott táppénzes papírt van még valami igénylőlap amit a férjemnek kell beadni a táppénz igényléséhez?? Nagyon köszönöm a válaszát, Üdvözlettel: Ildikó
Kedves Ildikó! Az OEP területi kirendeltségén tudnak felvilágosítást adni arról, hogy a TB jogviszony rendezett-e? Amennyiben felmerül a gyanú, hogya munkaadó "trükközik" a járulék fizetéssel, minden késedelem nélkül bejelentést kell tenni az OMMF-nél, az adóhivatalnál és a munkaügyi központ ellenőrzési főosztályán. Kérdezze meg háziorvosát, hogyan lehet a táppénzes igazolást pótolni, - az OEP ügyfélszolgálaton a férje személyesen is leadhatja a nyomtatványt. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(19.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Azt szeretném kérdezni öntöl,hogy jelenleg határozatlan idöre szoló szerződésem van,táppénzen vagyok,meddig lehetek táppénzen,illetve megszüntethetik-e a munkaiszonyom ez idő alatt? Segitségét előre is köszönöm! tisztelettel:TandlZsolt
Kedves Zsolt! A határozatlan munkaidőre kötött szerződés nem szüntethető meg a táppénz ideje alatt. Betegségével legfeljebb 1 évig tud táppénzes ellátást igénybevenni, - de a kersőképtelenséget a munkaadó, illetve a munkaadó kérésére a TB ellenőrei jogosultak (a megjelölt lakcímen, tartózkodási helyen!) ellenőrizni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(19.01.2009)  Tisztelt CV Centrum! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy segítséget és felvilkágosítást kérjek. 2002 augusztusától dolgozom tanárként kinevezéssel. 2006 augusztusától táppénzen voltam, 2007 márciusában szültem. A kisfiam 2009 márciusában lesz 2 éves, de újra kisbabát várok, augusztusban fogok szülni. A munkáltatóm azt mondta vissza vesz, ha egy napot sem dolgozom, hanem elmegyek rögtön táppénzre, így a helyettes kolléganő munkája sem szünetel. Az a kérdésem, hogy nekem mi alapján számolják a táppénzemet, a mostani béremet rendezik és az alapján, vagy a régi bér alapján, esetleg egyéb megállapított bérek vonatkozásában (minimál bér kétszerese), mível nincs meg a 180 munkanapom 2 éven belül, ezek után is mire számíthatok? Előre is köszönettel: Szegedi Enikő
Kedves Enikő! "A táppénz összege, ha valaki az irányadó időszakban táppénz, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér" oep.hu Sz. M-né
(06.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Én egyénileg fizetem a saját Tb járulékom,aminek összege havi 4350 Ft.Munkaviszonyom nincs,munkanélküli és egyéb segélyben sem részesülök.Nemrég kórházi kezelésben részesültem,ami után még továbbra sem voltam munkaképes.Kérdésem az lenne,jár e nekem valamilyen mértékű táppénz vagy sem.Vagy a tb járulék fizetése táppénzre csak munkaviszonnyal együtt jogosít? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Kérdező! Önnek nem jár táppénz, a járulék fizetése erre nem jogosítja fel. 1997. évi LXXXIII. tv. 46. § (1) alapján: táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(07.01.2009)  Édesanyám 1952 októberében született és 38 év munkaviszonnyal rendelkezik. Ez év februárjától hosszabb ideig táppénzen volt, ezalatt munkahelyét felszámolták. Most kapta kézhez papírjait, ami alapján munkaviszonya 2009 februárjában szűnik meg. (Addig tart a felmondási idő, a szabadsága) Kérdéseim? 1. Táppénzre mehet-e újra még február előtt? 2. Korkedvezményes nyugdíjra jogosult-e?ű 3. A hátralevő éveket megválthatja-e? 4. Mennyi munkanélküli segélyen eltöltött időre jogosult? 5. Milyen egyéb lehetőségei vannak? Válaszukat várva, köszönettel: Gálné H. Tímea
Kedves Tímea! 2009. január 1-je előtt az öregségi nyugdíjjogosultság feltétele a 62. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati idő megszerzése. A fentiektől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben * 1940. január 1-je előtt született, az 55., * 1940-ben született, az 56., * 1941-ben született, az 57., * 1942-ben született, az 57., * 1943-ban született, az 58., * 1944-ben született, az 59., * 1945-ben született, a 60., * 1946-ban született, a 61. betöltött életév. A férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben * 1938. január 1-je előtt született, a 60., * 1938-ban született, a 61. betöltött életév. A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el. Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki * 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, * 1945-ben született és legalább 37 év, * 1944-ben született és legalább 36 év, * 1943-ban született és legalább 35 év, * 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év * szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki * 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év, * 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra 2008. december 31. után a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62 éves nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki 40 év vagy annál több szolgálati időt szerzett. 2008. december 31. után csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj iránti igényt érvényesíthet az a személy, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges 40 év szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik, de az 59. életévét már betöltötte. Az öregségi nyugdíj összegét ilyenkor annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap a 62. életév betöltéséig hiányzik. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre jogosult. Az öregségi nyugdíj összegét a 2008. december 31. és 2013. január 1. közötti időszakban a 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. - Természetesen indokolt esetben, keresőképtelenség esetén a felmondási idő leteltéig aktív jogon jár a táppénzes ellátás, az ellátás indokoltságát azonban az OEP és a munkaadó is jogosult felülvizsgálni. A betegséget igazoló háziorvos, és a táppénzt igénybe vevő munkavállaló is szankcionálható, amenyniben kétségek merülnek fel a táppénz jogosságát illetően. -Álláskeresési támogatás igénylésére -legfeljebb 1 évig - lehet jogosult, a támogatás időtartamátés mértékét a munkaügyi kirendeltség állapítja meg, amelyről Határozatot hoz. - A nyugdíj szempontjából jogszerzőnek számító időt pénzben megváltani nem lehet, -természetesen az elképzelhető, hogy pl. egyéni vállalkozóként létesísen valaki magának munkahelyet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(07.01.2009)  Kedves Déri Úr! Munkahelyem megszűnt, jelenleg passzív táppénzen vagyok. Van egy aprócska problémám, ugyanis nem tlálom a tb kiskönyvemet, amire szükségem lenne hogy az OEP-nak be tudjam mutatni. Van erre valamilyen szankció, ha nincs meg? Elképzelhető hogy nem kapok táppénzt ha ezt nem tudom bemutatni? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. Tímea
Kedves Tímea! Szankciója nincsen a TB kiskönyv elvesztésének, de kellemetlen. Táppénz szempontjából az utolsó 2 év bér és jűárulékfizetését kell igazolni, - ezek az igazolások a korábbi munkaadóktól általában beszerezhetőek. Az OEP el is fogadja ezeket a dokumentumokat. A szolgálati idő kimutatásához a NYUFI-tól kell igazolást szerezni, -ehhez egy adatlap szükséges, ahol Ön felsorolja eddigi munkahelyeit, - amelyiket megtalálja a nyilvántartásban a nyugdíjfolyósító, azt igazolja. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(06.01.2009)  Tisztelt tanácsadó kolléga! Szeretném kérni válaszát a következőre: 2008 augusztusban leszázalékoltak, és szeptember 01-től napi négy órás munkaviszonyban el tudtam helyezkedni. November 19-től az állapotom miatt nem tudtam dolgozni, két alkalommal kórházi kezelést kaptam 3-4 napos bentfekvéssel. A kérdésem az, hogy a többi napra jár-e táppénz, betegszabadság, egyáltalán mi érvényes ilyenkor, mert a háziorvos és a munkáltató különbözőképpen vélekedik. Tisztelettel: Borbás Sándor
Ön részmunkaidőben is biztosítva van. A betegszabadság, azt követően táppénz jár. Háziorvosának és munkáltatójának ezt tudnia kell.
(17.12.2008)  Tisztelt Déri úr! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz.Passzív táppénzzel meg szakad-e a folyamatos munkaviszony? Melyiket érdemesebb igénybe venni a passzív táppénzt vagy a Munkanélküli segélyt? Melyikkel járnánk jobban anyagilag? Nagyon tanácstalanok vagyunk! Válaszát előre köszönöm:Krétiné
Tisztelt Asszonyom! A táppénznek is, az álláskereséséi támogatásnak is más-más funkciója van. A két ellátás nem kompatibilis egymással, - a táppénz nem is választható, - a táppénzes ellátás folyósításának az objektív keresőképtelenség orvosilag igazolt kimutatása a feltétele. A munkaviszony semmilyen módon nem marad folyamatos, hiszen a munkaviszony megszűnésével -amenyniben a megszűnést követő napon nem helyezkedik el újból- a folyamatosság is megszűnik. A biztosítotti jogviszony (ez a lényegesebb) viszont természetesen a táppénz ideje, vagy az álláskeresési támogatás folyósításának ideje alatt fennáll. Egy ilyen helyzetben nyilvánvalóan nagyon nehéz "jól járni". Ritkaság, hogy néhány hétnél huzamosabb időre a háziorvos táppénzen tartson (igen komoly betegség nélkül) bárkit, - az orvos is, a táppénzt igénylő személy is számonkérhető, büntethető, ha kétség merül fel a jogosságot illetően. A munkanélküli ellátás pedig meghatározott időre szól, egy évnél hosszabb időtartamra semmilyen körülmények között nem kaphatja az ellátást. Munkaerőpiaci tanácsadóként azt tudom javasolni Önnek, hogy minél hamarabb próbáljon állást keresni magának, -akár a korábbinál kedvezőtlenebb feltételekekl is-, mert annál nehezebb lesz az álláshoz jutás, minél tobább marad távol a munkaerőpiactól. A másik lehetőség az, hogy megpróbál valamilyen képzési programhoz csatlakozni (időnként van lehetőség ingyenes képzésésben való részvételre is) a képzés keretében, vagy a képzés eredményeként elhelyezkedni. Ebben a munkaügyi kirendeltségek és központok, illetve a regionális Képző Központok tudnak segítséget adni. Zárójelben azt tanácsolom, hogy beszélje meg a háziorvosával, hogy indokolt lehetne-e az Ön esetében néhány hét táppénz igénybevétele.(Legyen őszinte az orvosával, mondja el, hogy mi a probléma)! Passzív táppénz igénylésére legkésőbb a munkaviszony megszünését követő 3. napig van lehetőség. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, hogy a passzív táppénzből mit kell és milyen mértékben levonni és hogyan számítják ki és melyik jövedelmet vesznek igénybe, azt amivel leszámolt, vagy az előző évet. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Erzsébet
Kedves Erzsébet, "Ha a biztosítási jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné a beteg, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 45 napig jár táppénz. Minden más a táppénzre vonatkozóan számolandó (kivéve a betegszabadság), és ebben az esetben is a (volt) munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani." origo Sz. M-né
(16.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Egy nagy cégnél dolgozom ,másfél éve. Sajnos nagy elbocsátások várhatók a következő hetekben,engem ugyan még nem küldtek el,de esélyes lehetek rá.A problémám az lenne,hogy valószinűleg 4 hetes terhes vagyok.Elmehetek-e táppénzre?És táppénz alatt elküldhetnek-e? Válaszukat köszönöm előre is.
Tisztelt Felhasználónk! Sokan gondolják úgy, hogy a táppénz lehet a megoldás az elbocsátás elkerülésére. Ezzel azonban csak időt lehet húzni. A táppénz lejárta után a felmondás hatályosulhat. Természetesen, ha betegség vagy egyéb keresőképtelenséget okozó állapot áll fenn, elmehet táppénzre. Ez alatt védettséget is élvez. Kérdés, hogy a gyermek születéséig ki tudja "húzni"? Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Egy töltőállomáson dolgozom mint benzinkutas. Havi 15 napot dolgozom napi 12 órában. Kollégáimmal együtt tennénk fel a következő kérdéseket: 1, Mikor a szabadságunkat szerettük volna kivenni, szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a munkáltatónk napi 8-órás munkaidővel számolja a szabikat......ez pedig azért nem jó, mert ugye mi 12 órában dolgozunk...... vagyis egy darab 12 órás műszakunk másfél nap szabadságnak felel meg. Kérdésünk az lenne, hogy lehet ezt a problémát orvosolni? ....Bár már jeleztük a vezetőség felé, hogy szerintünk a szabadságot napra, és nem órákban kell számolni, szerintük mi tudjuk rosszul. 2, A másik ilyen érdekes dolog, a táppénz. Ugye nálunk benzinkutasoknál nem számít se az ünnep, se a hétvége, éjjel-nappal mennünk kell dolgozni, nincs kivétel. Egy betegség miatt táppénzen voltam 6 napig. Ebbe az időszakba beleesett egy hétvégi műszak is, amit a munkáltatóm nem fizetett ki, mondván hogy a Munka Törvénykönyve szerint csak minden naptári munkanapra jár a táppénz....tehát hétfőtől péntekig, és ha nekem hétvégén kellett volna dolgoznom....hát akkor az pech. Így egy napomat nem fizették ki. Kollégám is járt így, neki 2 napot nem fizettek ki. Mit tudunk mi tenni, hogy lehet orvosolni ezt a problémát? Hiszen nem csak a benzinkutas, de az orvos, a buszsofőr, és még sokan mások is dolgoznak szombaton és vasárnap is.......vagy akkor hétvégére nekik se jár a táppénz? :) Ez vicc!!!!!! Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! *Éva*
Kedves Éva! 1. A szabadság napokban értendő és számítandó, nem órában. Ugyanannyi szabadság jár (az azonos életkorú) munkavállalóknak, akár 4, akár 8, akár 12 órás munkarendben dolgozik. A téves jogalkalmazás és szabadság elszámolás miatt a munkaügyi központban, illetve a munkaügyi bíróságon lehet panaszt (keresetet) beterjeszteni. 2. Természetesen a folyamatos üzemben dolgozókat is megilleti a táppénz. Az Önök esetében a munkabeosztás és a szabadidő módja és időpontja tér el a hagyományos 8 órás munkaidőben foglalkoztatott dolgozóktól. (A munkabeosztás szetrint előfordulhat, hogy az Önök munkanapja, ünnepre, vagy munkaszüneti napra esik). Természetesen erre az időre táppénz is jár, - amennyiben a munabeosztás szerint bizonyíthatóan Önnek munkát kellett volna végeznie. A táppénzt egyébként az egészségpénztár (OEP) fizeti, - a munkaadó csak az úgynevezett betegszabadság (évente 15 nap) számfejtésében kompetens. Amennyiben kétség merül fel az elszámolás jogtalanságára, - úgy az 1./ pont szerint tegyenek bejelentést a munkaügyi központban, - továbbá érdemes lenne annak vizsgálata, hogy a kérdéses napokat milyen jogcímen számolta el a munkaadó. a, táppénz b, munkanap c, szabadság d, igazolatlan távollét Egyéb lehetőség nincsen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(09.12.2008)  Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy (munkaviszonyom megszűnését követő másnap elmentem táppénzre). A passzív táppénzt, ami tudomásom szerint 45 napig jár, kik használhatják ki? Ezt mindenki igénybevehető vagy csak aki beteg? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel. Erzsike
Kerdves Erzsike! *Táppénz folyósítás időtartama a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén* Ha a biztosítási jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné a beteg, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 45 napig jár táppénz. Természetesen csak keresőképtelenség esetében jár (betegség) és csak a keresőképtelenség fennállása alatt. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Most 10.hetes kismama vagyok és dec.végéig szeretnék dolgozni vagyis jan.1-étől elszeretnék jönni táppénzre!Részben azért mert a munkahelyemen is javasolták mivel boltban dolgozom sajnos nem tudom kikerülni az emelgetést,hajlongást,másik részről pedig 2009.01.15-én lejár a szerződésem és kismamaként nem hosszabbítják meg.A gondom az hogy én 2008.07.15-től dolgozom mert előzőleg tanultam.De 2 évig szakmai gyakorlaton(boltban)voltam.A kérdésem az lenne hogy a 2év gyakorlati idő számít e valamit hogy meddig lehetek táppénzen,vagy csak a munkaviszony?És mivel 1-ével eljövök táppénzre meddig tudok táppénzen maradni tekintve a munkaviszonyom hosszúságát?Ha lejár a táppénz mit tehetek?Mert dolgozni már nem szeretnék szülésig.A gyakorlati ösztöndíjból is vontak tb-t vagyis a biztosításom az végig megvolt. Várom mihamarabbi válaszukat,mert nagyon fontos lenne! Előre is köszönöm: S. Ágnes!
Tisztelt Hölgyem! A táppénz a keresőképtelenség időtrtamára jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállása alatt, szóval egészen január 15.-éig, illetve azt követően 45 napon át, úgynevezett passzív jogon járó táppénzre igénybevételére jogosult!! A gyermek születését követően, terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, addig viszont a munkanélküli ellátási formák igénybevételét javaslom! Tisztelettel: Kovács Miklós
(03.12.2008)  Tisztelt Tanácsadók! Egy multicégnél dolgozom 2 éve, ahol most tömeges elbocsájtások vannak. A cég csoportos létszámleépítést jelentett be. 1200 fő.A dolgozók akik el lesznek küldve kapnak egy írásbeli értesítőt,ezután 30 nappal felmondanak. Mi történik ha elmegyek táppénzre és teherbe esek? Felmondhatnak? Véd valamilyen törvény? Segítségüket előre is köszönöm. Anett
Kedves Anett! Csoportos létszámleépítés esetén nem áll fenn a felmondási védelem, akár a rendes felmondásnál. Esetleg a közlés időpontját tudja kicsit halasztani, hacsak ki nem postázák Önnek! Tisztelettel: Szente István tanácsadó Kiegészítés : 94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető.
(24.11.2008)  Tisztelt Déri Úr! Köztisztviselőként dolgoztam, azonban 2008. augusztus 25-től táppénzen vagyok, babát várok. A táppénzes időszak alatt a munkáltatóm minden korábban járó juttatást (ebédjegy, egészségpénztári hozzájárulás, stb.) ugyan úgy fizetett nekem. Azonban most a kollégáim egységesen jelentős összegű étkezési és ajándék utalványt kaptak év végi jutalom címén. A jelenleg állományban lévők mindegyike megkapta, kivétel a táppénzen levők, mert azt mondják, hogy nekik nem jár. Kérdésem az lenne, hogy jogos ez? Hogy lehet, hogy a többi juttatást kapom a táppénz alatt ez pedig nem jár? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Klára
Kedves Klára! Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés vizsgálhatja a béren kívüli juttatások elosztását. Amennyiben kafetéria rendszer működik az intézménynél, abban kell szabályozni, hogy mely juttatás, a munkavállalók mely csoportjának jár, vagy nem jár. Az elképzelhető, hogy a tartósan távollévők nem kapják ezt a juttatást. (Az étkezési utalvány funkciója szerint a munkahelyi étkezés költségeit hivatott csökkenteni). Azonban az elképzelhetetlen, pontosabban az már megkérdőjelezhető lenne, amennyiben az 1-2 hetes táppénzes állományban lévő alkalmazottak sem kapnák meg a juttatást. Az intézkedés nem lehet diszkriminatív. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(19.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 2008. október 7-én vettek fel dolgozni Start Plusz kártyával. 15 hetes kismama vagyok, 2009. májusában fogok szülni. Az orvosom kiírt táppánzre, a munkahelyi körülmények miatt, amik nem voltak meg felelőek. Munkavégzésem nem a szerződésben foglaltakat tartalmazta. Úgyan úgy kellett fizikai munkát végeznem,mint a többi alkalmazottnak. Hol ott engem az irodára ügyintézőnek vettek fel. És most létszám leépítést csinálnak a munkhelyemen.Kérdésem az lenne, hogy Start Plusz kártyával, táppénz alatt elküldhet -e a munkáltató? Illetve mennyi táppénzre leszek jogosult. Egyik ismerősömtől úgy tudom, hogy létszám leépítés címén nem küldhet el Start kártyára. Várom mihamarabbi válaszát. Ui: Ha lehetséges az e-mail címemre kérném a válaszát, mert azt sűrűbben olvasom. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. Beatrix
Kedves Beatrix! Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék: Mivel Önt próbaidővel vették fel, így sajnos azonnali hatállyal megszűntethető a munkaviszonya bármikor a próbidő alatt. A létszámleépítést a munkáltató csak megfelelő indokkal kezdeményezhet, be kell jelentenie a munkaügyi központnak, illetve konzultálnia is kell a munkavállalókkal az üteméről. Megtörténtek ezek a tények? A táppénz számítására pedig az alábbi szabályok vonatkoznak: A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a. A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: 1. az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. /„irányadó időszak”,/ 2. a táppénz alapját képező /jövedelem /összege, 3. az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset /napi átlaga/ 4. a táppénz /%-os mértéke/. Állok továbbra is rendelkezésére! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(10.11.2008)  Tisztelt Déri Úr! 2008.07.14-én kezdődött a munkaviszonyom és leépítés miatt közös megegyezéssel 2008.10.30-ával ért véget. A munkaviszonyom megszűnését követő napon(10.31) elmentem a körzeti orvosomhoz a passzív táppénz reményében, mivel valószínűnek tartom hogy ebben az évben már nem sikerül állást találnom. A kérdéseim egészen egyszerűek lesznek.: Jár e nekem a passzív táppénz és ha igen akkor a fizetésem hány százalékát kapom? Ha jól értesültem akkor 45 napig vehető igénybe. Ha esetleg járna nekem akkor mikor mehetek el munkanélkülinek? A Passzív táppénz folyosításának lejárata után vagy már most is megtehetem? Egyébként munkanélküli segély ha jól tudom nem járna nekem.... Vagy a esetleg onnan is létezik valamilyen juttatás?.... Köszönöm a mielőbbi válaszát...... Üdvözlettel: Ádám
Kedves Ádám! Ön a sokadik kérdező néhány napon belül, - aki munkaviszony megszűnése okán a passzív táppénzre vonatkozó szabályok felől érdeklődik. Arra nincsen iránymutatás, hogy ilyen emberi helyzetekben egy-egy háziorvos mennyire méltányos, mennyire lojális. Azonban tudnia kell Önnek is, a hasonló kérdéssel hozzánk fordulóknak, hogy a táppénzes ellátás kizárólag betegség esetén indokolt. Az OEP bármikor ellenőrizheti a háziorvost is, de a magánszemély beteget is. Elméletileg jár Önnek a táppénzes ellátás, az igényt a munkaviszony megszűnését követő 3. napig lehet bejelenteni. A munkaügyi kirendeltségen regisztráltassa magát, - az elmúlt 4 év munkaviszonyai alapján számítják majd ki az Ön jogosultságát, amelyről közigazgatási Határozatot fog kapni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(04.11.2008)  Tisztelt Déri Úr! Mint munkáltató kérem a válaszát. Dolgozóm, munkahelyi felelősségrevonás utáni napon nem jelent meg a munkahelyén.Másnap telefonált, hogy táppénzen van. Az utolsó munkában töltött nap október 15-én volt. Azóta sem személyesen nem keresett meg, sem tp. igazolást nem hozott. Meddig kell várnom, vagy mit tehetek mint munkáltató. Sajnos a jogok a munkavállalót maximálisan védik, míg a munkáltatónak csak kötelezettségei vannak.A táppénzbe való menekülésről nagyon hosszan lehetne beszélni. Válaszát nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Ujlakánné
Tisztelt Olvasónk! Azzal a megállapításával nem értek egyet, hogy a jog a munkavállalót védené. (Kérem, olvassa el a fórumon leírt panaszokat). A jog kínálta keretekkel azonban vissza lehet élni. Azt tudom Önnek javasolni, hogy az esedékes bérszámfejtéshez írásban! kérje a munkavállaló táppénzes igazolását. Más oldalról közelítve a dolgot, amennyiben felmerül az alapos gyanú, hogy az alkalmazott visszaél a táppénzes ellátással, - Önnek lehetősége van ezzel kapcsolatban észrevételt benyújtani az Egészség Pénztár felé. Önnek lehetősége van annka ellenőrzésére is, hogy a munkavállaló a betegség ideje alatt otthonában tartózkodik-e? Ilyen esetben a munkavállaló csak vizsgálat céljából, a gyógyszerek és alapvető szükségleti cikkek beszerzése okán hagyhatja el az otthonát. Amíg táppénzen van a munkavállaló, addig felmondási védelmet élvez. (Nem gondolom, hogy bármelyik háziorvos túlságosan hosszú idő igazolását vállalná, ha az nem támasztható alá). A munkavállaló visszatérése után pedig Önnek jogában áll a felmondás kézbesítése. (Célszerű ebebn gazdasági okokkal összefüggő munkakör megszüntetésre hivatkozni). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(06.11.2008)  Jó napot! szeretném megkérdezni, elmehetek e táppénzre, ugy hogy ne rugjanak ki. 17 hetes terhes vagyok.12 órás műszakban. nappal, éjszaka 2 nap otthon. a nappalos múszak reggel 6-tól este 6-ig, az éjszakai este 6-tól reggel 6-ig. nagyon elfáradok. köszönöm mielőbbi válaszát
Tisztelt Kismama! Elmehet táppénzre, - nem fogják kirugni. De kérhetné magát könnyebb és rövidebb idejű nappalos munkára is, - ha ez a munka jellege szerint lehetséges és megoldható.
(03.11.2008)  Tisztelt Deri Ur! A kovetkezo problemaval fordulok Onhoz. 2006-tol 2008 aug. 17-ig Angliaban dolgoztam. Majd hazajottem es aug. 18-tol vissza lettem jelentve a vallakozasomba. Szeptemberben kiderult, hogy babat varok es az orvos rogton tappenzre irt ki, mivel veszelyeztetett terhes vagyok. Tappenzem egy reszet a kulfoldi munkaviszonyom utan fogom kapni es az illetekes EGRI egeszsegbiztositasi penztar jovoltabol megtudtuk, hogy ahhoz, hogy a kulfoldi biztositott idoszakot igazolni tudjam, kulonbozo nyomtatvanyok kikerese szukseges. Eloszor azt mondtak, hogy az E-115-os nyomtatvany szukseges, de mint kesobb kiderult (az a keresokeptelenseget igazolja), nem is az E-115-os, hanem az E104- es dokumentum az, ami a kulfoldi biztositott idoszakot igazolja. Nem voltak egyaltalan segitokeszek es azt mondtak, hogy egy E-107- es nyomtatvanyt kell eloszor kervenyeznem a penztartol, hogy ok ki tudjak kerni az E-104- es nyomtatvanyt a kulfoldi biztositotol. Kb. egy honapja jarok be az OEP EGRI penztaraba es meg mindig nem sikerult semmit inteznem a tappenzzel kapcsolatban, mivel nincsenek nagyon a helyzet magaslatan es mindig mast mondtanak. Arra szeretnek valaszt kapni, Tisztelt Deri Ur, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy tappenzhez jussak? Valaszat elore is koszonom. Tisztelettel, KK
Tisztelt Olvasónk! A bürokrácia néha saját magát is megfojtja. A következőt tudom javasolni: Menjen be a Regionális Igazgatósághoz ügyfélszolgálatára (ismét), - és vetessen fel jegyzőkönyvet ez esetről. Ne hagyja magát ide-oda küldözgetni. Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén: Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása szerint illetékes teherviselő folyósítja. Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót). A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be. Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E001 számú nyomtatványt. Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti! Az esetről -esetleg - küldjön panaszos levelet - és kérjen segítséget - Dr. Rendek Vilma OEP főigazgatótól, ( a levelet küldje meg Dr. Rapi Katalin egészségügyi ellátási főigazgató helyettesnek, valamint küldjön levelet Dr. Székely Tamás egészségügyi Miniszter úrnak. Tisztelettel: Déri tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(31.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr! Táppénzzel kapcsolatos ügyben fordulok Önhöz. Bár a fenti válaszokat átböngésztem, egy megerősítést kérnék, hogy jól értettem-e. 2007.január .02-től 2008.október.03-ig voltam munkaviszonyban, mely munkáltatói rendes felmondással szűnt meg. 2008. október.04-től passzív jogon vagyok táppénzen. A táppénz meghatározásához figyelembe vehető jövedelem mindenképpen a 2007-es évben elért bruttó jövedelem, akkor is, ha az irányadó időszak az én esetemben 2007 jan 1-től 2008 október 3? Abból a szempontból érdekes számomra a kérdés, hogy 2008-ban a bruttó jövedelmem sokkal magasabb volt, mert 2007-es évben számlázni kellett a munkabér nagy részét. Válaszát előre is köszönöm, Zita
Kedevs Zita! Úgy gondolom, hogy helyesen érti a szabályokat. A jogosultságot megelőző 1 év átlagkeresete képezi a táppénzalapot. Arra viszont szeretném felhívni a figyelmét, hogy munkarendszerű munkavállslás során TILOS! az un. "számlázás". Akár egy telejen véletlen ellenőrzés során Ön is, a munkaadó is nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ezzel összefüggésben azt gondolom, hogy a vállalkozói számla kiállításával - amennyiben az adózási és számviteli szabályok szerint jár el, Ön aránytalanul rosszabbul jár: a bérköltségeket Ön fizeti (a munkaadói és munkavállalói járulékot is), a nyugdíjalapja, táppénz alapja alacsonyabb lesz, - esetleg álláskereséséi járadék szempontjából hátrányba kerül, adott esetben a költségszámlák indokoltságát Önnek kell bizonyítania az APEH felé, számos adminisztrációs kötelezettséget vállal fel, könyvelőt kell fizetnie, vállalkozói bankszámlaszámot fenntartania. A bevétel (forgalom) után elvárt adót és iparűzési adót kell fizetnie, amelynek mértéke minimum 4%. A nyereségadó 16%, amelyet ha szabályosan osztaléként vesz ki a vállalkozásból, akkor további közterheket kell utána fizetni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(27.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Nagybátyám munkaviszonya a nyár folyamán megszűnt. Szeptember 11.-én járt le a felmondási ideje. Július 15.-én egy másik cégnél munkaviszonyt létesített. Sajnálatos módon augusztus 18.-án eltörte a lábát. Táppénz iránti igényt terjesztett elő aug. 18-ától kezdődő keresőképtelensége idejére. Az OEP október 17.i keltezésű határozatban elutasította a táppénz iránti igényét, arra hivatkozással, hogy mivel korábbi munkaviszonya alapján átlagkereset fizetésben részesült nem jogosult táppénzre, a júliusban létrejött munkaviszony alapján (36 órát meghaladó munkaviszony) pedig nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A szép az egészben az, hogy az új munkáltató által kiállított bérjegyzéken feltüntetésre került a munkavállalót terhelő járulékok között a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is, és az összegszerűen levonásra is került. Kérdésem az, hogy valóban nem jogosult a nagybátyám táppénzre, mit tehet ebben az esetben?
Kedves Anita! A felmondási idő alatt kifizetett munkabér valóban kizárja a táppénzt, hiszen csak egy jogcímen szerezhet jövedelmet. Kérdéses számomra, hogy a felmondási idő alatt, hogy tudott új munkaviszont létesíteni? Számomra az tűnik ki, hogy két eset lehetséges: 1. az új mukáltató bérjegyzéke a hibás 2. az OEP hibázott, így érdemes lenne megtámadni a határozatot (egyébként passzív jogon 90 napig a biztosítási jogviszony megszűnése után is jár a táppénz). Javaslom személyesen intézzék, ne kerüljön "a fiókba" az ügy! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(27.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! A cégnél/Zalabaromfi Zrt./ 31. éve dolgozom, ahol most csoportos létszámleépítést terveznek. Mivel nem kaptuk meg a szeptember havi bérünket 10-én, még ma élhetnék a rendkívüli felmondás lehetőségével. Még nem töltöttem le 19 nap szabadságom. Jelenleg táppénzen vagyok. Számomra mi a legelőnyösebb megoldás járandóságaimat illetően? -éljek a rendkívüli felmondás lehetőségével? -szakítsam meg a táppénzen levésemet, és várjam a csoportos felmondást -ne szakítsam meg a táppénzt? -ha rendkívülivel felmondok, vállalhatok-e (ha találok) azonnal munkát? -csoportos felmondás esetén más a helyzet? Felmondási idő alatt vállalhatok e munkát? ez esetben nem veszítem el a járandóságaimat? A dolgozók JOGOSULTAK járandóságaikra, igen ám, de úgy tudjuk, nincs a cégnek vagyona, amiből ezeket rendezni tudná. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A rendkívüli felmondás esetleges benyújtása előtt mindenképpen fontolja meg, hogy valóban fennállnak-e azok az okok, amelyek indokolhatják a rendkívüli felmondást (pl. a vállalat fizetési hajlandóságának teljes hiánya), - illetve fontolja meg biztosítotti jogviszonyának fenntartását, illetve a további munkavállalásra vonatkozó lehetőségeket. (A táppénzes ellátás igénylése hosszabb távon nem megfelelő -nem is jogszerű - eszköz a munkahelyi válságproblémák kezelésére). Az én véleményem az - természetesen nem vagyok az Ön helyében és nem ismerem az összes körülményt -, de nem javaslom elhamarkodott lépések megtételét. Az elmaradt munkabért - akár a Bérgarancia Alap terhére - ki kell fizetni. Az Ön felmondásával - a korábban ki nem fizetett, elmaradt béren kívül - valóban elveszíti pl. a végkielégítésre való jogosultságát. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(23.10.2008)  Tisztelt Szakértő! A következőt szeretném kérdezni. A térdizületemben porcleválásom vagy porcszakadásom van. A háziorvos beutalt szakkellátásra, de oda csak január végére kaptam időpontot. Terhelés alatt huzamosabb ideig térdemet nem tudom használni a fájdalomtól ill. annak beállása miatt. Kérdésem arra vonatkozik, tarthat-e januárig betegállományban a háziorvos vagy valamilyen más fórumhoz kell-e fordulnom ill. jogosult vagyok-e táppénre ezen időszak alatt. 2008.10.21. Köszönettel: Zs. Pál
Tisztelt Pál! Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, · az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban · a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt 1 éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át. Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. Tehát max. egy évig tartható táppénzen. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogyan lehetséges az, hogy 2009. márciusában születendő gyermekemmel ne GYES-t, hanem GYED-et vehessek igénybe! Első gyermekemmel 2007. április 03-ig voltam GYES-en, majd 2007. június 11-től 2008. február 26-ig a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamon vettem részt, mely időszakra álláskeresési támogatást kaptam. Közben alkalmi munkavállalói könyvvel 20 napot dolgoztam egy vállalkozónál. 2008. május 5-től május 31-ig részmunkaidőben, napi 6 órában foglalkoztattak a helyi Általános Iskolában. Jelenleg 2008. szeptember 09-től 2008. november 30-ig szintén részmunkaidőben a helyi Polgármesteri Hivatal által. 1. Tanácsot szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy mivel veszélyeztetett terhes vagyok, lehetséges e, hogy mostani foglalkoztatásom ideje alatt táppénzre menjek, vagy meg kell várnom munkaszerződésem lejártát és azután mehetek táppénzre? 2. Ha táppénzre megyek, azt mennyi ideig vehetem igénybe? 3. Mivel szülésem időpontja előreláthatólag 2009. március 17., szükséges e dolgoznom valahol részmunkaidőben, vagy elégséges e, hogy esetleg alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozok még a szülésig? (Esetleg nem is szükséges már dolgoznom a szülésig, így is igényelhetek GYED-t vagy TGYAS-t? Előre is nagyon köszönöm segítségüket! Tisztelettel: NagyZsoltné
Kedve Nagy Zsoltné! 1. Lehetséges: első a baba és a mama egészsége. 2. a Táppénz max. ideje: 1 év. 3. Megfontolandó: kérje ki az orvosa véleményét Sz. M-né
(31.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Jelenleg 4 hetes terhes vagyok .4 hete táppénzen vagyok,mivel inszemináción vettem részt .Ez 3 nap táppénz vol t.Utána héten szerettem volna vissza menni dolgozni,de az üzemorvos nem edgedett .Azt mondta vagy adnek másik munkakört vagy táppénzre kell mennem.Mivel nem kaptam ,már 4 hete nem dolgozom .Azt el kell mondanom,hogy egy multinál dolgozom rugalmas munkaidőben/8-4/ .Viszont a termelésben vagyok napi 7 órát,ahol ón,ólom is előfordulhat a levegőben .A köryezet és munkavédelmi kolléga azt mondta nem tanácsolja,hogy a termelésben dolgozzak mivel a határértékek felnőtt emberre vannak megállapítva,nem tudni a magzatra milyen hatással vannak .A kérdésem az lenne,hogy jogosan küldtek táppénzre vagy állásidőt kellene fizetniük?Az állásidő hány százaléka a munkabérnek?Érdekelne,hogy melyikkel járnék jobban.Egyébként a munkáltató felajánlott egy munkakört de 3 műszakban de azt nem fogadtam el .Még azt szeretném megkérdezni,hogy ha végig táppénzen leszek,akkor szülésig a munkabér70%-át kapom?Válaszát előre is köszönöm.
Jogosan küldték táppénzre, - mert állásidőre csak a munkaadó müködési körében felmerülő ok adhat alapot. Ha végig táppénzen lesz akkor az átlagkeresetének napi 70, illetve 60%-a jár. Sz. M-né
(21.10.2008)  Tisztelt Szakértők! Munkából való felmentési idejét töltő közalkalmazotti nyugdíjas (59 éves nő) a felmentési ideje alatt elmehet-e betegszabadságra? Köszönettel Katalin.
Tisztelt Felhasználónk! Táppénzre elmehet ugyan, viszont az a felmentési időt nem hosszabítja meg (tolja ki)! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(20.10.2008)  Közalkalmazottként dolgozom /Ápolónő vagyok/ Egy vidéki kisvárosban .A munkaviszonyom 2004.07.6.-tól határozatlan időre szól. A kollégáim annyira ellehetetlenítik a helyzettem,hogy úgy döntöttem másik munkahelyet keresek. A főnököm ajánlott fel munkahelyett,ami nem a végzettségemnek felel meg így nem fogadtam el. Jelenleg táppénzen vagyok. A mai nappal RENDES FELMONDÁSSAL akartam megszüntetni a munkaviszonyom, amit a Főnököm nem fogadott el,azzal indokolta,hogy Táppénz alatt nem mondhatok fel,és ha rendes felmondásként adom be a felmondásom akkor 2 hónapot le kell dolgoznom .azt tanácsolta hajlandó közös meg egyezéssel megszüntetni a munkaviszonyom de előbb írassam ki magam táppénzről. A Mt. nem ismerem, ezért szeretnék ez ügyben tanácsot kérni. Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel: Sné R. Szilvia
Kedves Szilvia! Az Ön esetében a közalkalmazottakról szóló törvény idevágó szabályait kell alkalmazni: 28. § (1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. 29. § (1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania. Természetesen táppénz alatt védelemben áll. Fontos tudni azonban, hogy lemondás és közös megegyezés esetén nem jár végkielégítés. Nem tudom, hogy ez érinti-e Önt. Amennyiben igen érdemes lenne egy felmentést kicsikarnia! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(15.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Azzal a problémával fordulok Önhöz,hogy 2,5 évet dolgoztam az előző munkahelyemen,ahol 2006 decemberében közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyomat,de a felmondási idő 2007.01.31.-ig tartott.Ezalatt nem sikerült másik állást találnom, és mivel a kilépő papírjaimat 01.30.-ig nem küldték meg,így 01.30.-tól táppénzre kényszerültem.2007. márciusábantöbbszöri telefonálgatás után végre megkaptam a papírjaimat.Március 19.-én beléptem a jelenlegi munkahelyemre.A táppénzes idő alatt rendszeresen küldözgettem a táppénzes papírjaimat, ajánlottan.Ez év áprilisában, bementem a MEPhez,hogy az adóbevallásomhoz igazolást kérjek a táppénzemről,ahol azzal szembesültem, hogy egyetlen táppénzes papírom sem érkezett be. Felhívtam az előző munkahelyemet,ahol elmondták, hogy a könyvelőjük nem \"állandó\" alkalmazottja a cégnek,hanem un. \"külsős\" megadták az uriember számát.Kérdésemre, hogy hová lettek a táppénzes papírjaim nem tudott válaszolni,de megígérte, hogy megkeresi. Természetesen nem találta meg.Küldtem másolatot,sajnos a másolat sem érkezett be a MEPhez,sem az OEPhez.Konkrétan se a pénzem ,se a 6 hetes táppénzes állományom nincs meg.Az előző cégem megküldte az eredeti táppémzes papírom scannelt változatát,ahol megkereshető a scannelés dátuma,amely egyértelműen bizonyítja,hogy időbben eljuttattam a táppénze papírokat a munkáltatóhoz.(Tudom, hogy ha az én hibámból nem érkezik be akkor 6 hónapom van pótolni. DE Milyen jogorvoslati lehetőség van ilyen esetben amikor nem a munkavállaló hibájából akad el a folyamat??? Nem szeretném rögtön a munkaügyi bírósággal kezdeni,ha esetleg van más lehetőség is. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Vízi Boglárka Érdeklődt
Kedves Boglárka! A kérdés nem csupán munkajogi, egyben adójogi kérdés is. - Amennyiben Ön nem volt a tárgy időszakban biztosított, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett! (Zárójelben megjegyzem, hogy a táppénz folyósításának időpontja a jogosultság megszerzését követő 45. nap. Amennyiben Ön nem kapta meg az ellátást, ellenőriznie kellett volna, hol akadt el a folyamat). - Önnek lehetősége lett volna személyesen is eljárni a táppénz folyósítás ügyében az OEP ügyfélszolgálatán. Szintén megjegyzem, hogy egy új munkahelyre történő belépésnek nem feltétele az, hogy Ön rendelkezzen az un. "kilépő" papírokkal. (Más kérdés, hogy az adóbevalláshoz, esetleg újabb táppénz igényléséhez ezekre az iratokra szüksége van /lehet). Első lépésként az javaslom, hogy érdeklődjön személyesen az OEP ügyfélszolgálatán arról, hogy mi a teendő ebben az esetben? (Vigye magával a munkaviszony igazolását, a "kilépő" papírokat és a táppénzes papírok másolatait). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó http://www.karriertervezes.hu
(13.10.2008)  Tisztelt Déri Úr! Azzal a kérdéssel fordúlok önhöz,hogy szeptember 11 óta táppénzen vagyok,de ez idő alatt a háziorvosom csak 1 helyre küldött kivizsgálásra és annak a szövettani vizsgálatnak is csak kb:október 16-17-én lesz eredménye és tudnak aztán kezelni,de más irányú problémám is van de az egy hónap alatt nem küldött vele semmilye vizsgálatra,ő szerinte biztosan a gyomorfájásról van az a prblémám is,hogy gyenge vagyok szédülök,hány ingerem van heves szívdobogás érzés kiséretében.Kénytelen voltam elindúlni magán orvoshoz,hogy kiderítsem a betegségemet,mert ílyen rosszúllétekkel nem tudok teljesítményes munkát végezni,ahová 14-én kell mennem,de erről a körzeti orvosomat nem tályékoztattam,azért mert eddig se azon volt,hogy megtaláljuk a betegségem okát.7-én vittem neki a gasztro.papírt,hogy vettek szövettant és mikor lesz eredmény(16-17-én),erre ő,hogy szombaton van műszak a cégemnél,mondom igen,erre ő remek akkor szombattól mehetek dolgozni.De mondom neki,hogy még se gyógyszerem,és a rosszúllétek is megvannak,erre azt válaszolta:nincs már idő azt megvárni,hogy eredmény legyen és gyógyszert írjanak fel.Ráadásúl még utiköltséges papírt se kaptam a saját költségemen kellett beutazni gyomortükrözésre,mert én a rosszulléteim miatt autóra kértem volna és azt mondta,hogy nem ad csak tömegközlekedésre. Jogosak voltak-e ezek az eljárások a háziorvosomnak velem szembe? Arról nem is beszélve,hogy úgy figyel a betegekre,hogy közben állandóan a telefonján sms-t ír,vagy telefonon beszél. Más szakorvos vehet-e táppénzre ha komolynak lássa a betegségem vagy csak a háziorvos? Előre is köszönöm válaszukat Tünde
Kedves Tünde! Alapvetően a háziorvos felelőssége a keresőképeeség, vagy keresőképtelenség megállapítása, valamint a gyógykezelés módjáról és a szükséges vizsgálatokról való döntés. Önnek lehetősége van megjelenni a felülvizsgáló főorvos előtt (felülvizsgálati időpont általában hetente van a praxisokban). Ön kérheti, - akár jegyzőkönyveztetheti is -, hogy rosszullétei olyan súlyosak, hogy igényli a kórházi beutalást. Jelen esetben a háziorvos nem tartja megalapozottnak az Ön panaszait, - nem vagyok jogosult megítélni, hogy az orvos nem törődött Önnel megfelelően, vagy valóban nem olyan súlyos a betegsége, amilyennek esetleg Ön érzi. Amennyiben Ön rosszul érzi magát és a tünetei (objektív és nem pszichoszomatikus) tünetek, akkor harcoljon az igazáért, mejen el a sürgősségi ügyeletre, hívjon mentőt, vagy személyesen menjen el területileg illetékes kórház ügyeletére, szakrendelésére. Az egészségbiztosítás keretében lehetőség van a biztosítottak, a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, illetve e személyek kísérői számára az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevétele kapcsán a távolsági közlekedéssel összefüggésben felmerült költségeik megtéríttetésére. A kísérő utazási költségeinek megtérítésére akkor van lehetőség, ha 16 éven aluli gyermeket kísér, vagy ha a beutaló orvos a beutalt személy egészségi állapota alapján a kíséretet szükségesnek ítéli. A tömegközlekedéssel való utazás esetén a kísérő a kísérettel kapcsolatban felmerült, az oda- és visszaút utazási költségeinek megtérítését kérheti, ha a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja a megjelenését, azzal, hogy természetesen a kísérőnek sem jár a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költség. A 2008. január 31-ét követő utazások során, ha a kísért beteg egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt a beteg rövid időn belül nem tud a lakóhelyére visszamenni, a kísérő részére – a beteg nélküli utazása esetén – ugyanazon napra legfeljebb két út (1 oda-1 vissza) számolható el. Ebben az esetben a kísérő az általa kísért beteg ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentummal vagy nyilatkozattal igazolja a beteg nélküli utazása szükségességének indokát. Nem jár a kísérő részére ugyanazon napra vonatkozóan két (1 oda-1 vissza) útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató és a beteg lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja. Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult (pl. 65 éven felüli személyek). Az egészségbiztosítás a menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök az adott településnek a közigazgatási határain kívüli – ideértve a GYSEV magyarországi vonalain és a BKV-HÉV Budapest közigazgatási határain kívüli – járatain igénybe vett közlekedés költségeit téríti meg az arra jogosultnak. A helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez az egészségbiztosítás keretében nem jár utazási költségtérítés. Utazási költségtérítésre az a beteg is jogosult, aki – a beutalásra jogosult orvos döntése alapján – betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön nem tud utazni, ezért gépkocsival megy az egészségügyi intézménybe. Gépkocsival utazás esetén e költségtérítés címén a célállomásra az adott viszonylatban a legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát alapul véve, km-enként 21 Ft jár. Az utazási utalványon az orvosnak fel kell tüntetni, hogy a beteg az egészségi állapota miatt nem tud tömegközlekedési eszközön utazni, és azt indoklással kell ellátni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a beteg egészségi állapota miatt kísérő szükséges az utazáshoz, a 2008. január 31-ét követő közös utazásukra a kilométerenkénti 21 Ft a betegnek és a kísérőnek együttesen jár. Utazási költségtérítés nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérőnek jár. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(02.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Egy olyan kérdéssel fordulok önhöz , hogy a munkanélküli járulék beleszámít e a táppénzbe? Én 8 hetes terhes vagyok mivel veszélyeztettett ezért kiírtak táppénzre. Olyan információt kaptam hogy a táppénz az előző naptári év átlagkeresetéből számítják ki. 2007 máj. 31 -ig volt munkaviszonyom. Bruttó 80.000 Ft 2007 junius 6 -tól 2008 január 18 -ig munkanélküli járadékban részesültem. 90napig brutto 56.000Ft majd ez 38.000 Ft ra csökkent 2008 január 19-től álláskeresési járadékot kaptam 2008 március 28 ig. Brutto 24. 000 Ft 2008 Március 18 óta folyamatos munkaviszonyom van.Brutto 163.000 Ft. Az lenne a kérdésem hogy mennyi táppénzre számíthatok? Az előző évet, vagy az utolsó 180 napot veszik figyelembe? Köszönettel
Tisztelt Olvasónk! A táppénzes ellátásba olyan jövedelem számít bele, amely járulékalapot képez. Véleményem szerint a keresetpótló juttatások is jövedelemnek számítanak, de az OEP/MEP ügyfélszolgálatán ezzel kapcsolatban az ügyintézők részletesebb felvilágosítást tudnak adni. Alább ismertetem a táppénzes ellátásra vonatkozó fontosabb szabályokat: Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára ún. betegszabadság vehető igénybe. A munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, és az kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Jogosultak Azok az alkalmazottak, akiknek munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), valamint a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. Az igazolásokat a munkahelynek kell benyújtani. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár. Táppénz Jogosultak A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy 4 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A terhes kismama keresőképtelenségét jogszabály szabályozza: a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 5. számú melléklete Passzív jogon igénybe vett táppénz: ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. „passzív jogon”, legfeljebb 45 napon át, részesülhet táppénzben. A gyermekápolási táppénz * egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátlan időtartamban jár, * 1-3 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 84 naptári nap * 3-6 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 42 naptári nap, egyedülállónak 84 nap * 6-12 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 14 naptári nap, egyedülállónak 28 nap Kifizetés határideje A táppénzt utólag fizetik ki. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a bérfizetési napon, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles folyósítani a táppénzt. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által az igény benyújtását követő 31. – kivételes esetben 46. – nap a táppénz igény elbírálásának és folyósításának határideje. A MEP-hez megküldött táppénz igényeket 30 napon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztár elbírálja. Ezt a határidőt az egészségbiztosítási pénztár igazgatója indokolt esetben (pl. hiányzó adat pótlása), egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról értesítik az igénylőt. Összege A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: * az irányadó időszak, az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis a jövedelemmel ellátott napok száma, * a táppénz alapját képező jövedelem összege, * az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga * a táppénz %-os mértéke. Az irányadó időszak Folyamatos biztosítás esetén: a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart. Pl. ha a táppénz első napja 2006. március 17., az irányadó időszak 2005. január 1. – 2006. március 16. lesz. Nem folyamatos biztosítási esetén, vagyis ha 30 napnál hosszabb megszakítás volt a biztosítási jogviszonyban a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A figyelembe vehető jövedelem A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel. A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van 180 napi jövedelem: a táppénz összegét a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani. Fenti példánknál maradva – azaz a táppénz első napja 2006. március 17. - a 2005. évi bruttó jövedelem lesz a táppénz alapja, ha a 2005. évben van 180 napi jövedelem. A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelem: a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani. Azaz példánk szerint 2006. március 16.-tól nézik meg visszafele, max. 2005. január 1.-ig, hogy van-e 180 napi jövedelem, és az alapján számolják a táppénzt Ilyen előfordulhat pl. ha valaki GYES-ről tér vissza dolgozni vagy az előző évben nincs 180 bérezett napja, mert pl. előző év szeptemberben kezdett el dolgozni. A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelem: a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a ténylegesen elért naptári napi jövedelmet. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni. Ha azért nem volt 180 naptári napi kereset, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült: a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér. Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem: abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra, vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki - és a számítási időszakban rendelkezett legalább 180 bérezett nappal. A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások Azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Rendszeres jövedelem: az időszakonként, havi rendszerességgel járó juttatások, mint pl. a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem. Az egyéni és társas vállalkozók esetében rendszeres a vállalkozóként elért, bevallott 4%-os járulékalapot képező jövedelem. Nem rendszeres jövedelmek: 13. havi illetmény, prémium, egyéb év végi részesedés, törzsgárda jutalom, szabadságmegváltás, egyéb jogcímen kifizetett, nem havi rendszeres jövedelem. A napi átlagkereset megállapítása Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát és ezek együttes összege képezi majd a táppénz alapját. Táppénz alap a rendszeres jövedelemből: az elért rendszeres jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával - kivéve a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély stb.) napokat. Táppénz alap a nem rendszeres jövedelemből: az irányadó időszakban kifizetett jövedelmet el kell osztani annak az időtartamnak a naptári napjai számával, amelyre tekintettel azt kifizették. Ezt az időtartamot a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a foglalkoztató nyilatkozata alapján kell megállapítani. Pl. harmincéves jubileumi jutalom osztószáma 10958 nap, szökőéveket is figyelembe véve. Fontos szabály, hogy az itt figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelemnél figyelembe vett napok számánál. A táppénz mértéke Kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén: a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a. Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén: a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a. Ha a beteg a táppénz folyósításának ideje alatt eléri a 2 éves biztosítási jogviszonyt, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult. Fekvőbeteg intézeti ápolás idejére jutó táppénz mértéke: a jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a lesz. Méltányosság Az OEP-nak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően táppénz jogosultságot állapítson meg annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult. A méltányosságon alapuló táppénz folyósítása iránti kérelem a jogszabály alapján járó ellátásra való jogosultság lejártát, illetve az arról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be. Rövidebb biztosítási idő esetén: ha rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelenség időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása. Az elbírálásnál a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni. Méltányosság a passzív jogon igénybe vett táppénz esetén: Amennyiben a beteg keresőképessége a passzív táppénz 90 napja alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz. A meghosszabbítás csak akkor engedélyezhető, ha a MEP ellenőrző főorvosa javasolja. A méltányossági kérelem A kérelmet a beteg foglalkoztatójának székhelye szerinti illetékes MEP-hez kell benyújtani. Tartalmaznia kell: * a közös háztartásban lakók számát, * nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. Csatolni kell: * a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, * a kezelőorvos javaslatát, és * a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt. Az engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a MEP értesíti a kérelmezőt, és ő is folyósítja, még akkor is, ha az igénylő munkahelye kifizetőhely. Méltányossági táppénz folyósításának időtartama: biztosított számára megállapított táppénz és a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósításának együttes időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Méltányosságból sem állapítható meg az ellátás, ha a kérelmező jogszabály alapján valamely ellátásra jogosulttá vált, (pl. rokkantsági nyugdíj), vagy valamilyen más ellátásban részesül (pl. rendszeres szociális járadék). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(26.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Sajnos Önhöz kell, hogy forduljak mivel a cég könyvelője nem valószínű, hogy a számomra a legjobb megoldást és választ mondaná, miután volt egy kis vitánk a főnökömmel a napokban. Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 15 hetes terhes vagyok és úgy alakult, hogy táppénzre kellett jönnöm 2008.08.18-tól. -2003.06.01-2006.11.01-ig folyamatos munkaviszony, -2006.12.12-2008.03.31-ig szintén folyamatos munkaviszony, majd folytatólagosan 2008.04.01-től jelenlegi cégnél vagyok. A jövedelmem 2006 és 2007 évben bruttó 120 000 ft, majd 2008-tól bruttó 130 900 ft mindkét cégnél, magánnyugdíjpénztári tag vagyok . Azt szeretném kérdezni: 1, A táppénz elején a betegszabadságra mennyi pénz járna nekem pontosan, majd mennyi lesz a táppénzem, valamint ezek alapján hogyan alakulna a tgyás és a gyed összege, miből mit vonnak? 2, A táppénz összege befolyásolja-e a tgyást és a gyedet? 3, Jár- e nekem annyi táppénz,hogy végig, 2009. március közepéig táppénzen legyek? 4, A táppénz ideje alatt a munkáltató fizet-e utánnam valamit is? 5, Táppénz alatt lehet-e munkahelyet váltani? Válaszát várva, segítségét nagyon köszönöm: cini
Tisztelt Olvasónk! A táppénz első 15 napját betegszabadságként számolják el, ami a bruttó jövedelem 80%-a. Ez adó és járulék köteles összeg, mivel a munkaadó fizeti. A táppénz címen fizetett ellátás összege tehát az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a, abban az esetben, ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll. A két évnél rövidebb biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 % lesz a táppénz összege. Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 év folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult. Aktív jogon Ön 1 év táppénzre jogosult, - amennyiben háziorvosa ezt indokoltnak tartja. A TGyáS alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet főszabályként a táppénzszabályok szerint állapítják meg. Jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A prémium, jutalom, egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amikor kifizették. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A TGyÁS a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a Segítségül egy internetes hivatkozást adok, hogy követni tudja a számítás logikáját: http://www.onadozo.hu/hirek/?f=view&id=285 A gyermekgondozási díj (GyED) a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2008. évi felső határa havi bruttó 96.600 Ft. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja. Javaslom, hogy az OEP/MEP ügyfélszolgálatán érdeklődjön személyesen, pontosabb információkat, számítást a szakhatóság ügyintézői tudnak adni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(07.08.2008)  Tisztelt Szakértő! Tgyás és gyed témakörben kérem kedves segítségét. 2005. június 1 óta határozatlan szerződéssel alkalmazásban álltam, majd ezt a szerződést - közös megegyezéssel határozott szerződéssé módosítottuk, melynek lejárata 2009. január 31. lesz. Jelenleg 9 hetes terhes vagyok, várhatóan 2009. március 15-én fogok szülni. 2008.augusztus 4-e óta táppénzen vagyok, és valószínűleg a szerződés lejártáig, azaz január 31-ig táppénzen is maradok. Kérdésem: 1. a Tgyás és gyed számításába a 2008. év keresete (január 1 - augusztus 3) számít bele, és a táppénz nem? 2. 2009. január 31-én megszűnik a munkaviszonyom. Mi a teendő annak érdekében, hogy a TGYÁS és GYED számításánál a legkedvezőbb összeget kapjam? A szülésig várható 1,5 hónapra jelentsem be magam a párom vállakozásában, vagy legyek passzív táppénzen? Köszönettel és üdvözlettel, Viktória
Kedves Viktória! A TGYÁS és a GYED összegének számítási szabályai a következők: 1. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapítása Ha a kezdőnapot megelőző év január 1-jétől a tgys kezdőnapjáig van 180 napi jövedelem A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak– az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig – az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van. Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőző január 1-jétől a szülési szabadság kezdetéig nincs 180 napi jövedelem Ha az anyuka nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban 138.000 Ft) harmincad része. Ha azonban a biztosított – pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező – tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. Annak a személynek, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segélyét a minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli-ellátás alapját képező átlagkereset harmincad része alapján kell kiszámítani. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke: A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70 %-a. A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (megjelölt adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni. 2. A gyermekgondozási díj összegének megállapítása A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet. A, A szülőnek van 180 napi jövedelme Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani B, A szülőnek nincs 180 napi jövedelme Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani. Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2008-ban 138.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Munkahely változtatás hatása a gyed összegére A gyermekgondozási díj összege akkor sem változik, ha az igénylő munkahelyet változtat és az új munkáltatójánál ugyanazon gyermek után ismételten gyermekgondozási díjat igényel. A gyermekgondozási díj mértéke A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2008. évi felső határa havi bruttó 96.600 Ft. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja. Gyed ugyanazon gyermek után, ugyanazon személy részére Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy részére ismételten meg kell állapítani, a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított díj összegével, azzal, hogy ha a gyermekgondozási díj összege eredetileg a felső határral megegyező összeg volt, akkor értelemszerűen a tárgyévre érvényes összeghatár szerint módosul. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.08.2008)  Tisztelt Szakértő Úr! Az alábbi problémámmal kapcsolatban várom szíves válaszát: Összesen 8 éven keresztül dolgoztam köztisztviselőként, ebből 4 évet középvezetőként. Visszavonták vezetői megbízásomat, a felajánlott másik munkakört nem fogadtam el. Jelenleg 3 hónapos felmentési időmet töltöm, a munkavégzés alól mentesítettek. A jogviszonyom a felmentési idő leteltével szűnik meg. A konkrét kérdésem: lehet-e felmentési idő alatt táppénzre menni, és ha igen mikor érdemes? A válasz azért égetően fontos, mert a felmentési idő alatt teherbe estem, és ugye állapotosan nem egyszerű állást találni... Segítő válaszát előre köszönöm. Tisztelettel: Hedvig
Tisztelt Hedvig! Természetesen lehetséges, viszont nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Ha Ön a felmondási idő alatt terhes, akkor a felmondási idő végétől még 45 napig jogosult táppénzen lenni (passzív táppénz). Utána bejelentkezhet munkanélkülire, a jelenlegi szabályok szerint onnan ugyanúgy jogosult tgyásra és gyedre mint egy aktív foglalkoztatott. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(23.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás! A kérdések között érintették a táppénzes állómányt és ezzel kapcsolatban az volna a kérdésem hogy kölcsönzés esetén mivel hosszabb táppénznél másik dolgozót kell biztosítani milyen módon lehet tisztességgel a táppénzen lévő dolgozót leszámoltatni, figyelembe véve ugye azt, hogy ő utána bevétel nem érkezik. Köszönettel: Péter
Kedves Péter! Munkaerő kölcsönzés esetén tulajdonképpen a munkaadó és munkavállaló közötti munkaszerződés és a kölcsönadó munkaadó és a kölcsönző munkaadó közötti polgárjogi szerződés egységes rendszert kell képezzen. Az ilyen eseteket bele kell kalkulálni a kölcsönzés díjába, vagy vis maior lehetőségként rögzíteni a szerződésbe. (Ha Ön bármilyen más szolgáltatás nyújtására vállalt volna kötelezettséget, akkor is teljesítenie kellene a szerződésben rögzített munka/szolgáltatás mennyiséget, függetlenül attól, hogy az Ön beszállítója, szolgáltatója, alkalmazottja milyen okból nem teljesített az Ön részére.) Betegnek lenni mindenkinek joga van - indokoltan -, egy esetleges keresőképtelenségről senki nem tehet. A táppénz ideje alatt a munkaviszony felmondása sem lehetséges. A munkavállaló ismételt munkába állása után Önnek jogában áll megfontolnia, hogy fenntartja, vagy felmondja a munkavállaló munkaviszonyát. Ne kövessen el azonban diszkriminációt, olyan indokkal nem lehet felmondani, hogy a munkavállaló beteg volt és ezért nem tudott annál a vállalatnál termelő tevékenységet folytatni, akivel Ön szerződéses elszámolásban állt. Vizsgálni lehet, hogy az illető egészségügyileg alkalmas-e a munkakör betöltésére, vizsgálni lehet, hogy az alkalmazot teljesítménye megfelel-e az elvárásoknak, esetleg felül lehet vizsgálni, hogy az Ön által vezetett vállalat gazdálkodásának hatékonysága indokol-e valamilyen átszervezést, munkakör, vagy pozíció megszüntetését. Eljárása során legyen korrekt, objektív, jogszerű és határozott. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Érdeklődni szeretnék, hogy a táppénz beleszámít-e a szolgálati időbe? Édesanyám 1 évig táppénzen volt üzemi baleset miatt, és a szolgálati idő számításánál nem vették figyelembe. Válaszát előre is köszönöm. Móni
Kedves Móni! Nem is értem az esetet, - a táppénz alatt az édesanyjának munkaviszonya volt, a munkaviszony csak a táppénz letelte után szűnhetett meg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(13.03.2008)  Tisztelt Szakértő Úr! Pedagógusként dolgozom, most várom első babámat. Az orvosom ez év január 8 óta táppénzre vett, és ez így is marad a szülésig, ami július elejére esik. Januárra egész havi bért küldtek, így bértúlfizetés lett. De miután a táppénzből, és a szülési szabadságból nem vonhat vissza, így kaptam egy felszólító levelet a munkáltatómtól, hogy fizessem vissza a túlfizetést. Ennek ez a módja? Van- e részletfizetésre lehetőségem? Várom tanácsát!
Tisztelt Asszonyom! A helyzet az, hogy az összeget vissza kell fizetni. Nyilván sajánálatos tévedés történt, -amiről Ön nem tehet. A kifizető azonban észlelte a tévedést. (Kicsit hasonló helyzet ez ahhoz, mintha Ön tévesen utalna egy összeget valakinek a bankszámlájára, - az igazi jogosulthoz pedig nem jutna el a pénz.) Előfordul. A kifizetőnek jogában állna lemondani a különbözet visszafizetésétől, - de a lemondásra semmi sem kötelezi. Álláspontom szerint Ön jogosan kérheti, a túlfizetés részletekben történő visszautalását. Jogkövető módon ebben a kérelemben már csatoltan meg is küldeném az első részlet visszautalásának az igazolását. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(27.12.2004)  <div style="text-align:justify"><p>Táppénzen/betegszabadságon lévő munkavállalót lehet-e elbocsátani? (Tudtommal, előbb-utóbb igen.) Meddig 'véd' a táppénz/betegszabadság? Mikortól lehet távollétében is elbocsátani a táppénzen lévő munkavállalót?</p></div>
A táppénz időtartama alatt a munkaviszonyt nem mondhatja fel a munkáltató. Más lapra tartozik, ha a dolgozó már a felmondási idő alatt válik keresőképtelenné. Ez a felmondási időt nem hosszabbítja meg, és a dolgozó un. passzív jogú táppénzre jogosult. A hosszabb időre szóló (általában egy hónapon túli) táppénzes jogosultságot a hatóság szigorúan ellenőrizheti. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak