Munkahely változtatás

(06.07.2017)  Tisztelt Munkajogi Szakértő! A Kttv. hatálya alá tartozom. Munkáltatóm átszervezésre való hivatkozással felmentéssel megszünteti a munkaviszonyom. Mit jelent az "utolsó munkában töltött nap" kifejezés? Nem találtam erre vonatkozó fogalom magyarázatot. - Az a nap, amikor fizikailag utoljára jelenek meg a munkahelyen munkavégzés céljából, - vagy az a nap amikor a jogviszonyom szűnik meg? Esetemben a kettő nem esik egybe, ugyanis a felmondási idő alatt eltekint/felment a munkavégzés alól. Mikor kell megkapnom a kilépési papírjaimat? A felmondási időt megelőző vagy a felmondási idő utolsó napját érti a törvény az utolsó munkában töltött nap alatt?? A kttv-ben azt megtaláltam, hogy a végkielégítés összegét a jogviszony megszűnését követően fizetik ki, azonban a papírok kiadását, illetve az összes anyagi elszámolást is csak ekkor akarja megtenni a "régi" munkáltató. Viszont tőlem az összes eszközt, iratot, általam használt dolgokat a felmondási idő kezdete előtt, vagyis az utolsó fizikailag is munkában töltött napon kéri átadni. Amiatt van aggodalmam, hogy ha sikerül megszakítás nélkül folyamatossá tenni a régi-új munkaviszonyomat (aug 31-el megszűnik, szeptember 01-el elkezdődik), akkor az új munkáltató hogy tudja elkészíteni el a munkaszerződést, stb, ha csak a munkába állást megelőző napon kapom meg a régi munkáltatótól? Kérem szíves tájékoztatását. Tisztelettel: "Vica"
Általában nem szokott problémát okozni az a néhány nap vagy hét, amíg az egyik cégtől kilép, illetve a másikba belép az ember. Munka törvénykönyve 43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén 80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. (2)50 A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad. (2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti. Szabó Miklósné
(06.10.2011)  T.Szakértő! Jelen pillanatban egy Fürdő Komplexusban dolgozom mint gyógymasszőr.A munkaidőm két nap reggel 8-tól este 7-ig..S mivel nincs meg a a havi 174 órám így munkaadóm arra akar kötelezni hogy medenceőrnek menjek le:((Ön szerint ez járható út így vagy a szabadságomból vonja le.. A másik kérdésem..Én tanár v.tam közalkalmazott sőt meg van a pedagógiai szakvizsgám de ezen a munkahelyen gimnáziumi besorolást kaptam..Szerintem ez törvénytelen..Kérem írja meg v.ban igazam van ?? A munkába állásomkor nem kaptam munkaköri leírást,s úgy t.om hogy hat óránál több Várom válaszát!et nem dolgozhatok ebben a munkakörben..
Ha nincs meg a kötelező óraszáma, akkor a munkáltató kötelezheti más feladatok ellátására is, így ez járható útnak tűnik. A besorolást a végzettség alapján kell megállapítani, - és ha Önnek középiskolai tanár végzettsége van, akkor igy kell besorolni. A munkaköri leírás késése (legkésőbb a munkába állástól számított 1 hónap) vagy elmaradása munkáltatói mulasztásos jogsértésnek alapoz meg a munkavállaló oldalán egy esetleges munkajogi vitában. Szabó Miklósné
(26.05.2011)  Tisztelt Déri úr! Munkahelyet szeretnék váltani, de munkaszerződésemben van egy kikötés: - a szerződés megszűnésétől számított 2 éven belül nem léphetek munkába szakmai-üzleti konkurens alkalmazásába vagy nem végezhetek olyan tevékenységet ami a jelenlegi munkáltató tevékenységével konkurens. Ez annyit jelent, hogy ha felmondok és ha nem kapok írásos jóváhagyást,akkor nem dolgozhatok a konkurens cégnek? A jelenlegi munkáltatónak van ezzel kapcsolatban valamilyen anyagi kárpótlási kötelezettsége? Ugyanis a jelenlegi ajánlat amit kaptam jóval kedvezőbb a mostaninál. Válaszát előre is köszönöm! Anita
Akkor van kötelezettsége a munkáltatónak, ha ilyen tartalmú szerződést kötöttek. Munka Törvénykönyve 3. § (6) szerint: A munkaviszony megszűnését követően az (5) bekezdésben meghatározot kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. Szabó Miklósné
(27.04.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Munkaviszonyomat megszüntettem (közös megállapodással) jelenlegi munkaadómmal. Kérdésem a következő lenne: Elhelyezkedhetek konkurens céghez hasonló beosztásba? Válasza nagyon fontos számomra. Előre is köszönöm fáradozását! Tisztelettel: Zoli
Ha ez ellen volt munkáltatójának kifogása nincs, illetve arra irányuló írásbeli megállapodást nem kötöttek ki, hogy ezzel sértené volt cége üzletmenetét, akkor minden további nélkül elhelyezkedhet a konkurens cégnél. Ha azonban például az új munkáltatónál rontja volt cége jó hírnevét, vele szemben versenytársként lép fel vagy átcsábítja volt munkáltatója ügyfeleit, akkor a későbbiekben volt munkáltatója egy polgári perben ezt sérelmezheti, - esetleg egy (nem)létező szerződést is meglebegtethet ezzel kapcsolatban a keresetlevele mellé, - ezért jobb tiszta vizet önteni a pohárba, - bejelenteni volt munkáltatójának, hogy a konkurens cégnél akar elhelyezkedni. Beszéljék meg!
(13.10.2010)  Szép napot! Egy hónap mulva Skóciába utazok, ott szeretnék letelepedni, munkát vállalni.A kérdésem az lenne, hogy számít e valamit, hogy 67,5 % munkacsökkenést állapítottak meg.nem vagyok rokkant nyugdíjas, csak kiemelt családi pótlékot kapok...Kintröl azt az infót kaptam, hogy vigym magammal az orvosi papírjaimat, mert lehet hogy kaphatok valamilyen támogatást.Válaszát köszönöm....
Kedves Klára! Nem ismerem az angliai munkaviszonyokat. Az alább nevezett portálon ezeket a sorokat olvastam: http://www.cons.hu/index.php?menu=hirek&id=656 Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül. Az iratait valóban nem tanácsos itthon hagyni. Szabó Miklósné
(26.03.2010)  Tisztelt Szakértő! 2010. február elején felmondtam, a 30 napos felmondási időm 2010. március első hetében le is járt. Sajnos személyesen nem tudtam bemenni a papírjaimat átvenni, így levélben kértem a munkaadómat, hogy azt postai úron juttassa el hozzám (a bérlapjaimat e-mailben a könyvelőjük megküldte). Miután másfél hétig nem érkezett válasz a kérésemre, e-mailben kértem őket, hogy juttassák el a levelezési címemre a kilépésemhez szükséges papírokat, azonban erre egy semleges és kitérő választ adtak. A kérdésem az lenne, miként szüntethető meg a leghamarabb a munkaviszonyom? Ugyanis ez egy pályázati projekt keretében futó munka, s a munkaadóm érdeke az, hogy ha másképp nem is, de papíron mindenképp maradjak náluk minél tovább, mivel a lehetséges utódom önéletrajzát a pályázati pénzt folyósító szervezet visszadobta. Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Nándi
Lehet, hogy örülni kéne annak, ami önnel történt. Mért jó az Önnek, ha nincs munkája? - nem értem. Egyébként pedig menjen be a munkahelyére, - ha teheti - és intézze személyesen ezeket az ügyeket. Szabó Miklósné
(16.12.2009)  Tisztelt Joó Zsuzsanna! Mérnökként végeztem, és néhány évet az élelmiszeriparban dolgoztam, mielőtt családalapításba kezdtünk volna. 15 boldog évet töltöttem itthon a gyermekeimmel (5). Elvégeztem a jogi egyetemet és nyelvet tanultam, most mégis úgy érzem, hogy semmi eladható nincs a birtokomban. Jó esetben még 1-2 évet és néhány cipő árát rá tudnánk áldozni a férjemmel, hogy újrakezdhessem (vagy inkább elkezdhessem) a karrieremet. Mit tanácsol? Köszönettel: V. Erika
Kedves Erika! Aki ilyen sokáig "kivonult" a munkaerő-piacról, az gyakorlatilag kezdő. Nincs rutinja, és nincs tapasztalata a mai elvárások teljesítéséhez. Sajnos ezek egyre kíméletlenebbek, például nem értékelik, hogy valaki 15 évig gyerekeket nevelt. Viszont mindenféleképpen vissza kellene térnie a piacra, mivel még évtizedek állnak ön előtt, amíg munkaképes korú, és gondoljon a nyugdíjára is. Nincs más megoldás: tanulnia kell. Azt önnek kell feltérképeznie, hogy milyen képességei, tapasztalata van, illetve a lakóhelyén milyen típusú munkát kínálnak. Rossz hírem az, hogy a hatalmas munkanélküliségben pont az önhöz hasonló helyzetben levők vannak a leghátrányosabb helyzetben. Ráadásul, ha egy nő 40 éves elmúlt, szinte lehetetlen az elhelyezkedése, hát még 50 évesen! Ez a magyarországi gyakorlat. Hogy mi a piacképes ismeret? Ezt ma nehéz megmondani, lásd gazdasági válság. A nyelvtudás ma is aranyat ér, a számítógépes ismeretek elengedhetetlenek. Érdemes lenne olyan iparágak, területek felé tekintenie, amelyek fejlődés előtt állnak, akár még mérnökként is továbbképezhetné magát. Pl. alternatív energiaforrások, biogazdálkodás (műszaki területe). Ha úgy érzi, részt venne egy pályaorientációs tanácsadáson, szívesen látom. Üdvözlettel: Joó Zsuzsanna
(09.11.2009)  Jó napot kívánok!! Szeretnék érdeklőldni, hogy sima szakmunkás iskolám van és láttam pár oldalon PLC programozói okj-s képzést,ahol nem szükséges érettségi. Kérdéseim: -Ha elvégezném találnék-e állást? -Milyen tanfolyamok vannak, amihez elég a szakmunkás és inkább az elektronikával foglalkozik és a későbbiekben \"biztos megélhetést\" biztosít? A szakmám kőműves,de nem nagyon értek hozzá és jobban érdekel az elektronika. Korábban a SAMSUNBAN dolgoztam mint SMD operátor később oktató lettem. Tehát ezen az elektronikai uton szeretnék indulni! A választ előre is köszönöm!! Üdvözlettel: D. János
Kedves Uram! Hogy mi biztosít biztos megélhetést a jövőben, azt senki nem tudhatja biztosan. A jövőben számos új szakma fog megszületni, amire ma még nem is gondolunk. Épp ezért ne bízzon abban, hogy érettségi nélkül tartósan megússza. Jól gondolkodik, amikor az információ technológia felé tekint, mert itt még számos kifutási lehetőség van. Persze a folyamatos továbbképzés elengedhetetlen, mert villámgyorsan változik a technológia. Tehát hiába szerez egy "papírt" 2-3 éven belül el fog avulni a tudása, és folytatnia kell a továbbképzését. Remélem, nem vettem el a kedvét. Üdvözlettel: Joó Zsuzsanna
(28.07.2009)  Kedves Joó Zsuzsanna! Lenne egy problémám. Tavaly diplomáztam magyar-pedagógia szakon a szegedi főiskolán. Nem tudtam elhelyezkedni tanárként, de már nem is látok benne sajnos jövőt. 5 és fél hónapig dolgoztam egy cégnél pénzügyi ügyintézőként, mert közgazdaságból érettségiztem. Március óta munkanélküli vagyok. Ám most elkezdtem tanulni az Allianz Biztosítónál, mert toboroztak embereket ügynöknek. Én most ott tartok, hogy nem tudom, bele merjek -e vágni, mert nagyon sok plusz költség, hiszen egyéni vállalkozóként kell dolgozni. Ami nem kevés pénz. Azt mondják- már lyukat beszélnek a hasamba, hogy látnak bennem fantáziát, van beszélőkém, stb. De a családom meg óva int az egésztől, mert látják a hátrányait, pl. jutalékot vissza kell fizetnem, ha valaki 3 éven belül felbontja a szerződést, stb. Csütörtökön lesz vizsga belőle, addig ráérek eldönteni, mit akarok, de nagyon nehéz a döntést. Az ismerőseim mind ferdén néznek rám, hogy hogy merek ilyenbe belevágni. Nagyon félek én is tőle. A kérdésem az, hogy manapság van-e jövője a biztosításnak, a válság miatt van- e még egyáltalán esély, hogy ebből valóban ki tudjak építeni egy normális életet magamnak és páromnak. A tanácsot előre is köszönöm! Üdvözlettel: Judit
Kedves Judit! Nagy terhet rak a vállamra, amikor gyors és nagy döntést vár tőlem. Nem tudom felvállalni, hogy megmondjam a tutit, inkább segítek gondolkodni, hogy Ön tudja kimondani a végső szót, illetve néhány információval is ellátom. Óva intek mindenkit, hogy kényszerből vállalkozzon: azaz akinek se pénze, se kedve ezzel az életformát felvállalni, az nagyon hamar abba fogja hagyni. Egy percig nem kétlem, hogy látnak Önben fantáziát, de ehhez nem kell vállalkozónak lennie. Viszont gondolkodjon el, hogy rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, amik alkalmassá teszik, hogy jó ügynök legyen? Mert rossz ügynöknek kár lenni, mert az a hideg vízre valót se keresi meg. Hogy milyen a jó ügynök? Gondolom megtanították, de azért elismétlem: szívós, kitartó, bátor, jó a kommunikációs képessége, kezelni tudja a frusztrációt, jó emberismerő, elviseli a kudarcot és a bizonytalanságot, és nagy ismeretségi körrel rendelkezik. Az egyébként nem számít, hogy mit mond a családja, mert ha ők vállalkozó típusok lennének, már rég ezt csinálnák. De óvatosan kezelje a vállalkozói létet, mert akkor is ki kell fizetnie a minimálbért és annak közterheit, ha egy árva petákot nem keresett egy hónapban. Ez ma alaphangon százezer forint. És akkor még nem evett semmit. Van tartaléka? Ha nincs, akkor semmi olyanba ne vágjon bele, ami Öntől jelentős befektetést igényel, mert hosszú hónapokon keresztül is meg kell élnie valamiből. Persze ha van, akkor egy váltásba valószínű bele kell invesztálnia, de azt mindig nézze meg, mikorra térül meg a befektetés. Hogy van-e jövője a biztosításnak, azt én nem tudom, csak azt, hogy Magyarországon nagyon hiányos a pénzügyi kultúra, amibe a biztosítási kultúra is beletartozik. A statisztikákból kiolvasható, hogy mire költi a magyar ember a pénzét. Biztosításra elenyésző százalékban. Egy gazdasági válság során az emberek pedig ott akarnak spórolni, ahol lehet. Ennek egyike a biztosítás (sajnos), mert enni kell, utazni kell, a villanyszámlát ki kell fizetni. Nyugat-Európában könnyebb a helyzet, mert az emberek ott megértik a biztosítás és a tartalékképzés szerepét. Nálunk az emberek még egy hónapra sem terveznek. (Tudom az ügyfeleimtől). Nagyon tudnék Önnek javasolni legalább egy órányi konzultációt akár skype-on. Ha érdekli, kérem jelentkezzen a joo.zsuzsanna@karrier-iskola.hu e-mail címen, hogy megbeszéljük a részleteket. Üdvözlettel: Joó Zsuzsa
(31.07.2009)  A sógorom ügyében kérek segitséget. Sógorom cége 33 év egy helyen töltött munkaviszony után felszámolás alá került (2 éve folyik a felszámolás). Junius 4-én közölték velük, hogy egy budapesti cég a jogutód( debreceni cég volt), melyet szerződéssel is alátámasztottak. Az embereket jogutódként átvették, de azon a napon fel is mondtak részükre, melyben leirták, hogy felmondási idő alatt dolgozniuk nem kell, valamint a tv-ben meghatározott 6 havi végkielégitést megkapják junius l5-én, illetve julius 4-én a kilépő papirt. Sajnos egyik sem történt meg a mai napig, sőt az új céget telefonon sem lehet elérni. A felmondási idő letelte után sógorom táppénzre került. Időközben már talált munkát is, de kiderült nem tud elhelyezkedni, mivel a kilépését igazoló papirok nélkül hivatalos helyen nem alkalmazzák. Bejelentéssel éltek a munkaügyi központba. A legnagyobb probléba a szükséges papirok hiánya, mivel igy nem csak a végkielégitéstől fosztották meg, hanem a további munkavállalási lehetőségtől is. Kérem segitségüket, mi ilyenkor a teendő? 2 hetet hajlandó az uj cég várni rá, de tovább nem, igy mást fognak alkalmazni. Köszönöm Tisztelettel Erzsébet
Kedves Erzsébet! Nekem eléggé zavarosnak tűnik az eset, hiszen a munkáltató elszámolási kötelezettségének már a felmondás közlését követő 3 napon belül köteles lett volna eleget tennie. Javaslataim a következők lennének: 1. a cég (esetleg a volt cég) bérszámfejtőjét (könyvelőjét) kellene felkutatni 2. a felszámolónál is lehetne érdeklődni 3. elviekben a munkaügyi kirendeltség is hivatalból kikérheti 4. személyesen felkeresni a céget Végezetül (nem akarom az ördögöt a falra festeni), de lehetséges, hogy a cég ügyei sem "tiszták" (pl.: tb-csalás...stb), ezért tanácsolom, hogy egy munkajogászt is keressenek fel az ügy kapcsán (a végkielégítés végett is). Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(20.07.2009)  Tiszteletem! Jelenleg egy olyan cégnél dolgozom munkaerő közvetítőn keresztül, ahol több munkaerő közvetítő cég is van. A saját munkáltatómmal nem vagyok megelégedve, ezért szeretnék átmenni egy másik munkaerő közvetítőhöz, úgy, hogy a munkaadóm ugyanaz a cég marad és a munkaköröm is ugyanaz, csak a munkaerő közvetítő cég változna. Azt az információt kaptam, hogy ez törvényi szabályozás miatt nem lehetséges. Azt nem tudták megmondani, hogy melyik törvény alapján mondják ezt és sok-sok órányi keresés után sem találtam meg, ezért nem tudom hogy ez valóban így van-e. Tényleg nincs lehetőségem átmenni az egyik munkaerő közvetítőtől a másikhoz ugyanarra a munkakörre? Ha esetleg mégis átmehetek, megtarthatom-e a cafeteriámat ? Az esetleges választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zs. Gyula
Kedves Gyula! Véleményem szerint nincs jogi akadálya a váltásnak. Megoldásként a következőt tudom javasolni: 1. Egyeztet jelenlegi munkadójával, hogy egy másik munkaerő-közvetítőn keresztül hajlandóak-e Önt továbbra is foglalkoztatni 2. Felmondja a jelenlegi közvetítővel a szerződést 3. A másik közvetítőn keresztül újra munkába áll 4. Az étkezési jegy megtartása is a megállapodás függvénye Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(10.06.2009)  Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném a következő miatt. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban vagyok. Sajnos már 3 hónapja táppénzen vagyok a reumám miatt. A napokban kaptam egy állásajánlatot ami egészségügyileg jobb lenne számomra. A kérdésem az, hogy hogyan tudnék állást változtatni,mit tehetek ez ügyben? a táppénz után rögtön felmondhatok? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel László
Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról [Kjt.] 28. § (1) bekezdés A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Szabó Miklósné
(18.02.2009)  Kedves Hölgyem, Uram! Jelenleg éppen munkahelyet váltok az alábbi paraméterekkel: a mostani helyemről márciusban távozom, az újon pedig áprilisban kezdek, két hét lesz kb. az átmeneti idő. Mindkét helyen alkalmazotti státuszban vagyok. A kérdésem az lenne, mit mond a jog az ilyen átmeneti periódusokra, amikor is elméletileg senki nem fizeti a TB-t? Ha jól tudom, a törvény három napot engedélyez az enyémhez hasonló váltásoknál. Milyen következményei vannak annak, ha két hétig senki nem fizeti a TB-m? Nem látnak el az orvosi rendelőben? Mit tehetek én ilyenkor, mikor sem egyéni vállalkozói igazolványom nincs, sem Bt-vel nem rendelkezem? Köszönettel: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa! A napos időszak a passzív táppénz igénybevételéhez van kötve. Ez alapján: ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. „passzív jogon” a jogszabályban foglaltak szerint legfeljebb 45 napon át részesülhet táppénzben. Az Ön esetében három megoldást tudok javasolni. 1. Saját maga fizeti az egészségügyi hozzájárulást 2. Az önkormányzathoz nyújt be kérvényt az egészségügyi hozzájárulás átválalására 3. Jelentkezik a munkaügyi kirendeltségnél, mint álláskereső Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(07.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! Én egy felsőfokú OKJ-s vizsgával rendelkező 21 éves lány vagyok! Dolgozom egy üzemben, nyár óta, volt egy probléma az ősszel és be kellett, hogy jelentsenek! Én ki is kértem a Start kártyámat, és november 20-tól bejelentve dolgozom! Fél évre kapta meg a cég a munkaügyi központtól a támogatást rám! A lényeg, hogy én ennél a cégnél nem akarok maradni egy percig se, mihelyt lesz más munkám azonnal eljövök onnan! A kérdésem pedig az lenne, hogy a munkáltatónak vissza kell-e fizetnie a felvett támogatást, ha én a fél év eltelte előtt otthagyom a céget? Nagyon szépen köszönöm válaszát! Hajnalka
Kedves Hajnalka! A START lehetőség felhasználása, illetve fel nem használása igazából csak Önnek jelenthet (esetleg) hátrányt. A START kedvezményt egyszer, az első munkahelyen lehet érvényesíteni. A következő munkahely tehát ilyen jogcímen nem kaphat majd Ön után járulék támogatást. Egyéb következménye nincsen a dolognak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.i-work.hu
(21.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Szeretnék véleményt kérni a munkahelyemen januártól várható változásokkal kapcsolatban. Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy önkormányzat által működtetett szociális intézményben. Ez a viszony január elsejétől jogutód nélkül megszűnik és a munkáltató a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat lesz. Minden dolgozót elmondásuk szerint átvesznek. Az önkormányzat sem közöl még semmi konkrétumot a változásokról, de a MMSZSZ sem keresett meg, hogy milyen beosztásban foglalkoztatna a továbbiakban. Én jelenleg vezető ápolói beosztásban dolgozom, tanulmányi szerződésem van, ami jövő év júliusában jár le, valamint, január 20-án lesz 30 éves közalkalmazotti jogviszonyom is. A KJT paragrafusait ismerem, de mégse találok megoldást, mert azokat mindenki másképp értelmezi és sajnos a híreink szerint közös megegyezéssel akarják átadni a dolgozókat. Kérdezném, hogyha én nem kívánok az új munkáltatóval szerződést kötni, mi az, ami jár a közalkalmazotti jogviszony jogutód nélküli megszűnésekor, illetve a jubileumi jutalmamat megkaphatom-e? Viszont, ha aláírom a szerződést, mi az, ami abban az esetben jár? Válaszát előre is köszönöm, Sz. Marcsi
Kedves Marcsi! Az érdekképviseleteknek meghatározó szerepe van abban, hogy a feladatátadás jogszerű keretek között történjen. A Kjt. 25/A§-a az irányadó, - amely jogszabályi hivatkozást nem értelmezni kell, hanem be kell tartani. (Meglehetősen egyértelmű eljárásrendet tartalmaz a törvény). Az alapvető hiba abban van, hogy jelen esetben a közalkalmazotti jogviszony "a munkaadó jogutód nélküli megszűnésével" megszűnik, - a jogviszonyt tehát le kell zárni. (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. (5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni. (7) Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat. Tehát a közalkalmazotti jogviszonyt le kell zárni, a végkielégítéseket kifizetni. Megfontolás tárgyát képezi, hogy az átvavő munkaadó feltételeit elfogadja-e a munkavállaló. Elképzelhető, hogy az átadás-átvétel olyan módon valósul meg, hogy átvevő garantálja (de ezt minden egyes munkaszerződésben garantálnia kell!) a végkielégítésre történő jogszerző idő beszámítását elismerését és a munkaviszony megszűnéskor a kifizetést. Az új munkaszerződésben (az előzetes közléskor már ismertetni kell a feltételeket) szerepelhet, hogy mennyi ideig garantált a munkaviszony fenntartása, stb. A jubileumi jutalom akkor jár Önnek, amennyiben a jogosultság időpontjában még közalkalmazott. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(16.10.2008)  Tisztelt Szakértők! Fontos kérdésem lenne! Leendő munkáltatómmal munkaszerződés kötésére került sor október 13-án, melyben november elsejei kezdésben állapodtunk meg. Azért volt szükség a minnél előbbi szerződésre, hogy támogatást tudjon igényelni október 25-éig bértámogatásommal kapcsolatban. Ez lesz az első munkahelyem és nagyon örültem, hogy végre sikerül elhelyezkednem. De viszont a szerződés kötés után egy nappal felhívtak egy olyan munkahelyről amelyről álmodni sem mertem, hogy egy személyes beszélgetés kapcsán bemutatkozhatok (már régebben jelentkeztem és nem meghirdetett állásra hanem csak elvittem a céghez az önéletrajzomat), viszont október 20-án erre sor kerülhet. Nem mellesleg a szakmámban tudnék elhelyezkedni. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben olyan választ kapok, hogy alkalmas vagyok a munkára van e lehetőség az előbb említett szerződés minnél előbbi felbontására? Másik kérdés, mi történik ha a munkáltató nem kapja meg a szükséges engedélyeket a munkába állás napjáig. pl: ántsz-től Válaszukat előre is köszönöm!!
Tisztelt Pálykezdő! Ha a munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki, akkor azonnali hatállyal a próbaidő alatt bármikor megszüntetheti munkaviszonyát. Ha próbaidőt nem kötöttek ki, akkor utólag ezt joghatályosan nem lehet megtenni a szerződés módosításával sem. A munkaviszony megszüntetésének lehetséges módjai: közös megegyezés, rendes felmondás. Nem tudom, hogy az ÁNTSZ-től milyen jellegű engedélyre van szükség, - minden esetre Ön álljon munkába a szerződésben megjelölt időpontban. Tisztelettel: Szabó Miklósdné Dr.
(15.10.2008)  Üdvözlöm! Az lenne a kérdésem,ha egy munkaerőkölcsönző kft-nél dolgozom 2004.09.29. óta és szeretnék megválni a cégtől rendkívüli felmondással,hivatkozhatok-e egészségi állapotomra,mint okra?Kb.3 hónapig voltam előzőleg táppénzen,az oka a betegségemnek még mindig nem derült ki,de nem szeretnék már visszamenni dolgozni,jelenleg szabadságon vagyok és nem is szeretném letölteni a felmondási időt sem.Milyen lehetőségeim vannak?
Tisztelt Olvasónk! A felmondási idő megkerülésére nincsen törvényes lehetőség. (Közös megegyezéssel lehetséges az azonnali szerződésbontás). Az esetleges egészségügyi alkalmatlanságot az üzemorvos állapíthatja meg. (Megjegyzem a szabadságos napjait a felmondási idő alatt kellett volna felhasználnia). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(14.10.2008)  Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy mennyi idő eltelte után kapnék munkanélküli segélyt. 21 éves vagyok, és 14 hónapja van bejelentett munkaviszonyom. Még nem szándékozom felmondani,de tervezem az uj munkahely keresését, viszont szeretném tudni ha mégsem sikerülne újat találni, kapnék-e?! Köszönöm válaszát
Tisztelt Felhasználónk! Jelenleg 2-féle munkanélküli támogatást lehet igényelni: 1.Álláskeresési járadék Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik. 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 2. Álláskeresési segély 30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. (3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg. (4) Az álláskeresési segély a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap, c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. Tanácsolom -amennyiben képezi is szeretné magát-, hogy keresse fel a munkaügyi központot az esetleges képzéssel járó lehetőségek végett. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.09.2008)  Tisztelt Cím! Egy részvénytársaságnál dolgoztam 2002. aug.tól. 2004. jún-ban GYÁSra majd GYEd-re mentem első gyermekemmel, majd megszületett a második gyerekem 2006. nov-ben, akivel jelenleg GYES-n vagyok. Az Rt. 2005- júl.-tól felszámolás alá került. Munkaviszonyom még jelenleg is fenáll az Rt.-vel, vagyis a felszámolóval. Nem hajlandóak semmit se fizetni nekem (végkielégítés, szabadságok - ami az itthonlétem idejére járna). Pár napja kértem munkaviszonyom megszüntetését, mivel munkába álltam máshol. Kérdésem, hogy valóban nem jár semmi kifizetés nekem?? Arra hivatkoznak, hogy a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia részéből benyújtott kérelmüket már 2005-ben beadták és utólagosan nem lehet lekérni az én esetemben. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy velem hasonló helyzetben lévő kolléganőm tavaly (2007. jún.) nyújtotta be munkaviszonyának megszüntetési kérelmét (mivel GYES-n lévőknek nem mondhatnak fel), ő is munkába állt, és egy hónap múlva (júl.) kifizették. Jár nekem valami, ha igen mi jár? Ha nem, akkor hogy lehet hogy tavaly a kolléganőm megkapta? Kérhetek utólag zárómérleg módosítást, amiben figyelembe vegyék a követeléseimet? Várom mielőbbi gyors válaszukat! Tisztelettel: S.A.
Tisztelt S.A.! Minimum 3 éves munkaviszony fennállásától jár végkielégítés.Fennmaradt szabadságaival el kell számolni, munkaviszony megszűnése esetén pénzben megváltani. Sajnos a pontos részletek nem állnak rendelkezésemre (bérelszámolások, munkaszerződés, felszámolási eljárás részéletei...stb), így nem tudok pontost választ adni Önnek. Tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot a felszámolóval és az Alap kezelőjével. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(25.06.2008)  Tisztelt Déry Úr! 1970. júl.1-től folyamatos munkaviszonyom volt 2008. április 24-ig. A cégem felmondott (Bkv Előre Sc, titkárnőként dolgoztam) Ebben benne foglaltatik a 100 napos felmondás is. Jelenleg a 45 napos passzív állományom július 8. val lejár. 54-éves vagyok és június 9-én készülök jelentkezni a munkaügyi központba. Tiszteletteljes kérésem az lenne, hogy milyen törvények vonatkoznak rám mivel 50 éves elmúltam és 5 év hiányzik az előnyugdíjhoz ( én ebbe még beletartozom-e) Előre is köszönöm válaszát, mivel semmiféle ismeret nincs ez ügyben. Tisztelettel: Hermann Gyöngyi
Kedves Gyöngyi! Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki • 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, • 1945-ben született és legalább 37 év, • 1944-ben született és legalább 36 év, • 1943-ban született és legalább 35 év, • 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki • 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év, • 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj: Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak, akinek az öregségi nyugdíjhoz a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki • 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal, • 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal, • 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal, • 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal, • 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. Abban az esetben, ha valaki csökkentett összegű előrehozott nyugdíjban részesül, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is a csökkentett összegű nyugdíjat fogja kapni. Az előrehozott és csökkentett előrehozott nyugdíjra való jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál • gyermekenként egy évet, • tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. A kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. Jogszabály: 1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (9-11/a §). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Egy munkaerő kölcsönző cégnek vagyok/voltam az alkalmazásábán több mint hét hónapja. A munkavégzés helye egy nagy elktronokai Kft. A cégnél, ahol operátorként dolgoztam kevés a megrendelése, ezért a munkaerő kölcsönző cég közös megyegyezéssel meg akarja szüntetni a határozatlan idejű szerződésemet. Egyidejűleg felajánlottak más munkahelyet, ahol szintén az Ő alkalmazásukban lennék, de 430 ft.-os bruttó bért ajánlottak, ami lényegesen kevesebb, mint a felmondás előtti bérem. Egyszerűen nem értem miért kell megszüntetni a szerződésünket mikor továbbra is a munkerő kölcsönző cég dolgozója maradnék, ha elfogadom az általuk felajánlott munkát. Ha nem írom alá a közös megegyezéssel való felmondást, akkor Ők mondanak fel és a munkát sem ajánlják fel. A munkaerő kölcsönzők mindent megtehetnek? Ha nem írom alá akkor a felmondási időre járó bér megillet -e, mert ugye munkát nem tud és nem akar biztosítani. Előre is köszönöm megtisztelő válszát. B. Ferenc
Kedves Ferenc! A törvény adta keretek között lehet és kell mindenkinek eljárni. Arra egyetlen munkaadót sem lehet kényszeríteni, hogy valakit gazdasági érdeke ellnére foglalkoztasson. Ugyanakkor mondvacsinált indokkal nem lehet felmondani és olyan megegyezés elfogadására sem lehet kényszeríteni az embereket, amelyeket nem akarnak elfogadni. Talán megpróbálnám elérni, hogy az új munkaszerződésés munkakör "áthelyezés" jogcímen történjen. Ezzel az Ön számára fennmaradna a munkafégzés folytonossága, és a munkaadónak sem kellene sokat engednie. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.02.2008)  Tisztelt Tanácsadók! Lehetőségem adódott jelenlegi munkahelyemet elhagyni. Az új cégnél a felvételi elbeszélgetés után, felhívtak és ajánlatott tettek. Munkahely váltásban járatlanként kértem tőlük szerződéstervezetet, amit még aznap megkaptam. (Sajnos szakmabeliektől sok jót nem hallottam azóta a cég ilyen jellegű munkaköreivel kapcsolatban, de nem szeretek szóbeszédnek felülni.) Kértem, hogy írjanak le minden fontos dolgot, bérezés, munkaidő, munkakör, juttatások (cefiteria rendszerük van). A kapott dokumentum csak egy előszerződés volt, ami 1-4 oldal, semmi lényeges adattal. Egy mondat a munkakörrel(IT munkatárs) kapcsolatban, egy a fizetéssel (próbaidő után "esetleges" fizetés emelés), és ennyi, a többi juttatás mértéke és lehetőségét csak e-mailben írtrák meg! Nem tudom, hogy igazából ez elég-e, mert engem nem győzőtt meg, de nem tudom mit kérhetnék még, amivel konkrétabb információkat kaphatok. Végleges szerződés szerződéstervezetét elkérhetem? Mit kell tartalmaznia? Félek hogy felvesznek, majd elém tolnak olyan szerződést aminek köze sincs az eddig megbeszéltekhez, az előszerződésben írtakhoz. És tartok attól is hogy minden rendben lenne mindennel, és az esetleg \"kotnyelességem\" miatt nem akarnak majd felvenni.... Mit javasolnak? Előre is köszönöm a segítséget..
Kedves Levélíró! Amit Ön kért "leendő" cégétől, teljesen korrekt, normális és törvényes dolog. Ugyanis mindenkinek joga van megtudni, milyen munkakörre, milyen feltételekkel fogják alkalmazni. Általában ezekről is beszélnek az állásinterjúkon. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az ígéretek csak szóban hangzanak el, írásban elfelejtik a cégek közölni, illetve nagyon kevés álláskeresőben van annyi kurázsi, hogy el merje írásban kérni. Ön ezt megtette -- és azért mondom, hogy helyesen, mert "önvédelemből" tette. Szomorú, hogy ezt ma, Magyarországon kérni kell a cégektől. Amitől pedig fél, hogy majd valami más várja a belépése pillanatában, sajnos jogos félelem, meg szokott történni. Még annyit: hallgasson a szakmabeliek tanácsára, mert nem zörög a haraszt... Egy cég soha nem fogja elmondani, milyen problémái vannak, és mi a nehézség és a probléma az adott munkakörrel kapcsolatban, mert akkor senki nem menne hozzá. Tudom, nem nyugtattam meg, de mivel nem rutinos álláskereső, ezeket is tudnia kell. Üdvözlettel: Joó Zsuzsa
(14.02.2008)  <br>Tisztelt Szaktanácsadó Úr! Nagyon köszönöm a választ. Tehát nem kell 3 hónapot járadék nélkül maradnom, ha felmondok a próbaidő alatt? Elölről ketyeg az álláskeresési járadék (a minimálbér 120%-a?), ha újra regisztráltatom magam, vagy a csökkentett összegű járadék jár majd? Mint írtam, 2008. júniusig lettem volna járadékon, ha nem álltam volna munkába. Ennek van jelentősége? Köszönöm türelmét és segítségét, Vivien
Kedves Vivien! Érdemes lenne ezt a helyzetet a munkaügyi központtal (kirendeltséggel) tisztázni. A munkavállaló felmondás jogi megítélése próbaidő alatt is ugyanolyan, mint a próbaidő letelte után, - azzal a megengedő kitétellel, hogy a munkaviszony megszüntetése lehet azonnali, indoklás nélküli és a megszüntetésből adódóan a munkavállaló semmilyen más követelést, igényt nem támaszthat Önnel szemben. Az álláskeresési jogosultsága nem vitatható, de (elméletileg) csak 3 hónap elteltével adható ismét a juttatás. A munkaügyi központnak azonban van arra lehetősége, hogy méltányossági jogkörében eljárva esetleg eltérjen a fő szabálytól. Azonban egyszerűbb lenne a munkaviszony közös megegyezéssel történő felmondása, - amennyiben az a probléma, hogy Ön nehezen tud alkalmazkodni a munkaadó elvárásaihoz, akkor elképzelhető, hogy ezt a munkaadó is érzi és nem fognak akadályt gördíteni az ön távozása elé. A munkaadónak a megfelelő szabadidőt mindenképpen biztosítania kell a továbbtanuláshoz, továbbképzéshez, - más kérdés, hogy ennek a költségei kinek a számláját terhelik. Elhamarkodottan nem döntenék az Ön helyében, a munka biztosítása ugyanis a munkaadó felelőssége és kötelessége. Alapvetően nem az Ön felelőssége tehát, ha olyan feladat ellátását várják el Öntől, amelynek Ön csak nehezen tud megfelelni. Karrier szempontból Ön mindenképpen a munkahely megtartásával és a továbbképzés lehetőségének kiharcolásával járna a legjobban. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.02.2008)  <br>Tisztelt Szaktanácsadó Úr! "A közszférát elhagyó tanárként" 2007. szeptembertől 2008 júniusig álláskeresési járadékon vagyok, illetve voltam, mivel egy-két hete próbaidő kikötésével munkába álltam. A munkába állásom előtt felmodtam az álláskereső státuszt a Munkaügyi Központban, tehát nem vettem végig igénybe a járadékot. Kiderült, hogy az új munkám magas szintű számítástechnikai ismereteket igényelne, ami nekem, mezei tanárnak messze nincs meg, a képzést pedig a munkahely nem vállalja, mert erre nincs idő. Csak vesződöm a táblázatokkal és a grafikonokkal, éjszakánként otthon gyakorlok, de nem megy. Szeretnék visszakerülni álláskeresőnek, és tanfolyamra járni. Lehetséges ez az én esetemben? Tehát próbaidős vagyok májusig, az álláskeresési járadék pedig júniusban járt volna le. Azt még a 2007-es minimálbér alapján számolták ki. Ha most újra regisztrálnának, az emeltet kapnám? És mennyi ideig. Sok éves folyamatos munkaviszonyom volt az álláskeresést megelőzően. Nagyon várom válaszát, mert szívem szerint már a jövő héten felbontatnám a munkaviszonyomat. (közös megegyezésse?) Üdvözlettel és köszönettel, Vivien
Kedves Vivien! A próbaidő alatt a munkaviszony bármely fél részéről indokás nélkül megszüntethető. A munkaügyi központban kérni kell az álláskereséséi járadék ismételt megállapítását. A szabály az, hogy minden 5 ledolgozott munkanap után jár 1 járadék jogosult nap. A számítás alapja az elmúlt 4 évben ledolgozott munkanapok száma. (Levonandó a felhasznált járadékos napok száma, hozzáadandó az idő közben létesített munkaviszonnyal szerzett járadékos napok száma. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! 4 éve dolgozom a munkahelyemen. Nemrég kineveztek, de sajnos rá pár napra táppénzre kényszerültem menni egyéb egészségügyi okokból. Ennek már 2 hónapja. Azért szeretnék tanácsot kérni, mert 2 hétig vagyok még táppénzen és mire visszamegyek tisztában szeretnék lenni jogaimmal és munkáltatóm jogaival. Betegségemből kifolyólag új munkakörömet nem tölthetem be a későbbiekben -orvosi javaslatra. Ha esetleg van rá mód és lehetőség, és főnököm is pozítívan áll a helyzetemhez, cégen belül lehetővé tenné akár régi munkakörömben akár a cég más területén, hogy tovább dolgozhassak, akkor rendben van minden. De ha ez nem megoldható, akkor sajnos felmondásra kényszerülök. Arra keresném a választ Öntől, mert nem vagyok tisztában a felmondási lehetőségek/rendes, rendkívűli, közös megegyezés/ előnyeiről hátrányairól, mi a legjobb választás Nekem! Amíg el tudok újra helyezkedni munkanélkülisegély? Jár-e végkielégítés, és a felmondási idő letöltését, melyik felmondás esetében kell teljes mértékben letöltenem-mert munkakörváltás után új munkakörömben nem dolgoztam, azt sem tudnám mivel tölthetném le azt az időt! Köszönettel: Ilona
Kedves Ilona! Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása a foglalkozás-egészségügyi szakorvos (üzemorvos) feladata. A foglalkoztatás, illetve a foglalkoztathatóság eldöntése pedig a munkaadó feladata. Ön tehát nem kényszerül semmire, különösen nem arra, hogy Ön felmondjon. Amennyiben a munkaadójának problémája van az Ön egészségével, illetve az üzemorvos javaslata alapján nem töltheti be a korábbi pozíciót, - akkor a munkaadó és Ön dönthetnek úgy, hogy másik munkakörben folytatják a munkakapcsolatot, vagy a munkaadó dönthet olyan módon, hogy "egészségügyi alkalmatlanság" jogcímen felmondja a munkaviszonyt. Természetesen ekkor jár a végkielégítés (amennyiben Ön megfelelő idejű folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik a munkaadónák) és megilleti Önt a felmondási idő is, amely alap esetben 1 hónap, de az összefüggően eltöltött munkaévekkel arányosan ez az idő is növekedhet. Munkaviszonya megszűnése után Önnek joga van bejelentkezni a munkaügyi központnál, és Ön azonnal járadékra jogosult. Amennyiben Ön mond fel, a felmondási idő teles egészét le kell dolgozni, végkielégítés nem jár és az álláskereséséi járadék is csak 3 hónap türelmi idő után illeti Önt meg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.02.2008)  <br>Tisztelt Szakértő! 2007.10.16-tól van munkaszerződésem határozatlan időre, 90 napos próbaidő kitöltéssel. Szeretnék munkahelyet váltani, az új helyen minél előbb kéne kezdeni, nem tudom hogy milyen felmondási feltételeim vannak a meglévő munkahelyemen, mert a munkaszerződés nem tartalmaz ez irányú információt, egy pontban arra tesz említést, hogy idézem: "A jelen munkaszerződésben nem érintett kérdésekre a Munkas Törvénykönyve, valamint a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokban a foglaltak az irányadóak." Kérdésem: milyen felmondás lehetséges ilyenkor, ha minél előbb távozni akarok, hány napos felmondás él ilyen esetben? Segítségüket előre is köszönöm: Virág
Kedves Virág! A próbaidő alatt bármely fél indoklás nélkül jogosult felmondani a szerződést. A munkában töltött utolsó napon el kell Önnel számolnia a munkaadónak és ki kell adnia az igazolásokat. (Javaslom, hogy teljesen kész tények elé ne állítsa a munkaadót, 2-3 napot azért érdemes hagyni. A felmondását írásban közölje!) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.02.2008)  <br>Kedves Tanácsadók! 26 éves magyar-történelem szakos tanár vagyok. Édesapám szerszámkészítő- és műanyagfeldolgozó vállalkozást vezet. A kérdésem: érdemes-e műszaki menedzser végzettséget szereznem, vagy vessem bele magam a gyakorlati életbe és szerezzek tapasztalatokat? Tehát megéri-e még egy diplomát szereznem az elméleti tudás kedvéért vagy a családi vállalkozásban idővel úgyis el fogom sajátítani a vezetéshez szükséges ismereteket? Segítésgüket előre is köszönöm!
Kedves Olvasónk! A vezetéshez szükséges ismereteket nem műszaki szakon oktatják, hanem speciális vezetői tréningeken. Tehát szerintem nem érdemes ezért felsőfokú műszaki tanulmányokat folytatni. Jól látja, inkább a gyakorlatba kellene magát belevetnie. A vezetői ismeretek mellett én még marketing ismeretek és pénzügyi ismeretek elsajátítását javaslom. (ezeket sem tanítják műszaki szakon). A jó hírem, hogy ezek nagy részét autodidakta módon is el lehet sajátítani, remek szakkönyvek vehetők vagy kölcsönözhetők könyvtárból. A tréningpiacon pedig idejétől, lakhelyétől és pénztárcájától függően számos lehetőséget kínál. Üdvözlettel: Joó Zsuzsa
(08.02.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Munkahelyet szeretnék váltani és nem vagyok tisztában azzal, hogy ténylegesen hány nap ledolgozására kötelezhet a munkáltató rendes felmondás esetén. Sok esetben az új munkahelyen azonnal kellene kezdeni vagy maximum 1 héten belül. Van erre valamilyen megoldás? Ha más nem, táppénz? Várom válaszát! Köszönettel: Cs. Vanda
Kedves Vanda! Nem csak az Ön kérdése kapcsán, - de szeretnék rövid kommentárt fűzni a kérdéshez: Több olvasónk is megfogalmazta azt a kérdést, mi a teendő, ha az új munkaadó azonnal szeretné megkezdeni a belépő dolgozó foglalkoztatását?! A következő problémát látom ebben a magatartásban. Tulajdonképpen természetes dolog, ha a munkaadó egy üres pozíciót minél hamarabb be akar tölteni, a munkavégzés folytonosságához nyilván gazdasági érdek is fűződik. Azonban minden foglalkoztatónak ismernie kell a Munka Törvénykönyve előírásait, és a foglalkoztatás szabályait. Azaz, a munkaadónak pontosan tisztában kell lennie azzal, amennyiben más munkahelyről kilépó munkavállalót szeretne alkalmazni, hogy a felmondásnak meghatározott törvényi keretei vannak, amennyiben a közös megegyezéses munkaviszony felbontás nem lehetséges. Nagyon határozott az álláspontom azzal kapcsolatban, hogy az a munkaadó, amely nem hajlandó figyelembe venni a törvényi szabályokat, pressziót gyakorol a belépni kívánó munkavállalóra, - az más esetben sem fogja tiszteletben tartani a jogot, nem lesz jóhiszemű és nem fog semmilyen megértést tanúsítani. Az Önt foglalkoztatni kívánó munkaadó kössön Önnel előszerződést, tegyen szándéknyilatkozatot, és abban szerepeljen az a kitétel, hogy az Ön foglalkoztatása az előző munkahelyen letöltendő törvényes felmondási idő letöltésének napjával kezdődik meg. Ez a korrekt magatartás. Betegállományban, táppénz ideje alatt Ön sehol nem végezhet munkát, a táppénz lényege éppen a keresőképtelenség, - amennyiben kiderül, hogy Ön táppénz ideje alatt munkát vgzett, a háziorvosának a szerződését felbontja az OEP, Önt pedig megbüntetik. (Értelem szerűen erre az időre nem is tudnak Önnek keresetet számfejteni.) Az egyetlen jogszerű megoldás az előző munkaadóval a közös megegyezés, ami akár a felmondás idejének pénzbeli megváltása is lehet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.02.2008)  Tisztelt Tanácsadó Úr! Ha valaki több éve dolgozott egy cégnél, bár a cég neve többször változott ez idő alatt, de a tulajdonos ugyanaz maradt és felmondtak neki, jár-e végkielégítés? Minden névváltozásnál új szerződés jött létre, a legújabb szerződés 2005 óta létezik. A felmondáskor egyenlőre csak azokat a papírokat kaptam meg, amik 2005 óta voltak. Ha most nem jár végkielégítés, miért nem akkor kapott, amikor a cég nevet változtatott, hiszen akkor már megvolt a több mint 3 éves munkaviszonya. Ez azért érdekes számomra, mert amikor a cég megszűnt és új szerződés jött létre nem járt végkielégítés, és most sem? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Anna! Az a bosszantó, hogy nem akkor kérték ki/meg jogi szakember véleményét, mielőtt a szerződésesek (alaptalanul) módosításra kerültek. A cégnév megváltozása nem jelent semmit, ahogyan a tulajdonosok, vagy az ügyvezetők változása sem. A jogi személy maga a cég. Amennyiben a szerződések olyan módon kerültek módosításra, hogy nem ismeri el folyamatosnak a korábbi munkaviszonyokat, - illetve, ha a TB kijelentés és bejelentés megtörtént, - úgy kétséges a végkielégítésre való igény. Más kérdés, hogy a munkaadó lépései a jog rendeltetésszerű alkalmazásába beleférnek-e? Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.02.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Január 31-én közös megegyezéssel mindkét fél, a munkáltatóm és én is aláírtuk a megállapodási szerződést a munkaviszonyom megszüntetéséről. A problémám az hogy senki nem számoltatott el.A védőruháimat és a munkaeszközeimet otthagytam mivel 1-től már nem tartozom a létszámba. Mit mulasztott a munkáltatóm? Milyen iratokat kell még a részemre eljuttatni a munkáltatómnak? 31. után köteles vagyok-e bemenni a munkahelyemre a munkaadóm mulasztása miatt bármilyen papírt aláírni, amiben a munkavégzés megszűnéséről van szó? Ha igen, akkor ki fogja nekem megtéríteni az ezzel az idővel eltelt napjaimat, ami miatt sem a munkanálkülibe sem pedíg az új munka elkezdéséhez nem tudok hozzákezdeni. Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Péter! Nem egészen értem, mi okozza a problémát. Az Mt. rendelkezései szerint az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló számára a szükséges igazolásokat ki kell adni, az esetleges járandóságait a számlára kell utalni. Amennyiben ez így megtörtént, - rendben is van a dolog. A munkaeszközöket és a védőruhákat Önnek leltár szerint átadva kellett volna otthagynia, - amíg hivatalosan nem veszik át Öntől, - ezek megőrzése az Ön felelőssége. Más kérdés, ha Munkáltatói illetmény letíltó (MILL lap)-ra nem vezették rá a hiányt, akkor véleményem szerint nincsen miért aggódnia. Amennyiben volt munkaadója hanyagságából kára származott, akkor polgári peres eljárást kezdeményezhet a kár megtérítéséért. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Szeretném a segítségét kérni, mivel tájékozatlan vagyok ebben a témában. A munkahelyemről közös megegyezéssel jöttem el, mivel 5 évet dolgoztam a cégnél, így megkaptam a 2 hónap fizetésemet (adó+tb kötelezettségek levonva, ) a dátum szerint 2008.01.25. napjával szünt meg a munkaviszony. Természetesen szeretnék elhelyezkedni, minél hamarabb, viszont gondoltam, amíg keresgélek munkahelyet, néhány aktuális szűrővizsgálatot, és néhány egészségügyi problémámat elintézem,tehát elmegyek az orvoshoz. A kérdésem az lenne, hogy ezt megtehetem (mivel 2 hónapi fizetésből levonták a járulékot is) vagy ezért fizetnem kell, és ha fizetnem kell, azt hol, és hogyan. Köszönettel: Éva
Kedves Éva! A "vas" szigor valamennyire felpuhult az elmúlt időben. Ellátás nélkül senki sem maradhat. Ugyanakkor úgynevezett egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amennyiben más jogviszonya nincs, amely a biztosításra feljogosítaná. A feltételekről http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL linken tájékozódhat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Jelenlegi munkahelyemen tulajdonosváltás történt. A jelenlegi információk szerint a cégünket megszüntetik. Én 1953. decemberében születtem, jelenlegi munkahelyemen 16 éve dolgozom, mint titkárnő. Kérdésem, hogyha a cégünket megszüntetik, a jogszabályok szerint milyen juttatások járnak? Gondolok itt végkielégítés, felmondási időre stb. Továbbá ilyen esetben milyen jogcímen mondhat fel a munkáltató és kötelezhetnek-e arra, hogy a munkaviszonyomat közös megegyezéssel szüntessék meg. Válaszukat előre is hálásan köszönöm. Üdvözlettel: Éva
Kedves Éva! A munkaszerződés is szerződés, tehát kettő, vagy több fél együttes akarata nyilvánul meg benne. Egyoldalúan semmire nem kötelezhetik. Közös megegyezésre sem. Ugyanakkor a munkaviszony megszűnhet rendes felmondással, vagy a munkaadó megszűnésével. A jogcímet előre nem lehet tudni. A felmondási idő 15 folyamatosan (egy munkahelyen) ledolgozott idő után 30+30 nap, a végkielégítés mértéke pedig 4 havi átlagkereset. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás ! A közös megegyezéssel (a munkavállaló részéről kezdeményezett) történő munkahelyi felmondást, majd 45 napos passzív táppénzt követően, ha bejelentkezem a munkaügyi központba, akkor a passzív táppénz és az álláskeresési járadék között lehet-e \'időkiesés\'? Arra gondolok például, hogy \'időkiesés\' van a munkelyen történő rendes felmondás és álláskeresési járadék között. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Cs. Anett
Kedves Anett! A Határozatot a Munkaügyi Központ fogja meghozni, - é úgy gondolom, hogy ebben az esetben az igény benyújtásának napjától lesz jogosult az ellátásra. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy én felmondtam a munkahelyemen és már csak két nap hiányzik, hogy leteljen a felmondásom. A hétvégén felfáztam és a doktor kiírt engem erre az időre táppénzre. A főnök ezt meghallván közölte, hogy addig nem adja ki a papírjaimat, amíg én le nem dolgozom ezt a két napot. Kérdésem, hogy jogos-e ez illetve tényleg kötelező vagyok ledolgozni mind a harminc napot, ez a két nap táppénz nem számít bele a felmondási időbe? Illetve mit tudok csinálni, ha mégsem adja ki a papírokat? Megteheti-e, hogy kifogást talál, mert hogy táppénzen voltam? Amennyiben megoldható, a mai nap kérném válaszát, hiszen a mai és a holnapi napomról van szó. Előre is köszönöm Krisztina
Kedves Krisztina! Kérje meg a főnökét, hogy adja ki az Ön számára az elszámolást tartalmazó igazolásokat, és egyéb iratokat átadni, - ellenkező esetben Ön kénytelen lesz bejelentést tenni az OMMF-hez (www.ommf.hu) és az Adóhivatalhoz. Emiatt valószínűleg jelentős büntetést kell fizetnie, különösen, ha Önnek ezzel még kárt is okoz. Táppénzre Ön természetesen a felmondás ideje alatt is jogosult, és a táppénz ideje beleszámít a felmondásba. (Más kérdés, hogy Ön passzív jogon veszi igénybe a táppénzes ellátást.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.01.2008)  <br>Tisztelt CV Centrum!!! Van egy problémám. Ecsetelném is azonnal: Kiléptem a munkahelyemről, minden papíromat megkaptam, kivétel a tb kiskönyvemet. Közölték velem, hogy költözés közben elveszett! Hova fordúljak és kihez? Beszerezni a pecséteket már nem tudom, mert olyan cég is szerepel a tb kiskönyvemben ami már rég megszünt. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! Az esetet rögzítsék jegyzőkönyvbe. Az OEP-től kell majd kérni egy "munkaviszony beszámítása" c. kimutatást. Erre többek között majd a nyugdíjának megállapításához is szüksége lehet. (A másik lehetősége az, hogy korábbi munkaadóitól beszerzi az igazolások hiteles másolatát, - ez elég macerás, és megszűnt munkaadó esetében esetleg a felszámolónál lehetnek iratok. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(09.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! A jelenlegi mukahelyemen 2007. augusztus 1-je óta dolgozom, de munkaszerződésem csak 2007. augusztus 8. óta van. Erre az időre munkabért sem kaptam, pedig többször kaptam ígéretet, hogy az anyagi része kompenzálva lesz. A munkaszerződésen nem hajlandóak változtatni. Találtam másik állást, de kötelezni akarnak a felmondási idő letöltésére, a másik cég nem tud várni ennyit. Élhetek-e a rendkívüli felmondás lehetőségével? Köszönettel: P.Rita
Kedves Rita! Amennyiben Ön hitelt érdemlően tudja bizonyítani azt, hogy szerződéses kereteken kívül munkát végzett a cégnél, - úgy gondolom félig nyert helyzetben van. Írásban, esetleg jogi képviselő jelenlétében hívja fel munkaadója figyelmét arra, hogy amennyiben nem járul hozzá a közös megegyezéses szerződésbontáshoz, - úgy bejelentést tesz az OMMF-hez, valamint a Munkaügyi Bíróságtól fogja kérni az elmaradt munkabér és némi kártérítés megfizetését. A Munka Törvénykönyv szerint abban formálisan igaza van a munkadójának, hogy amennyiben Ön mond fel, a felmondási idő teljes egészét le kell dolgoznia. A rendkívüli felmondásra nincsen oka, - de a szerződés nélküli foglalkoztatás meglehetősen súlyos szabálysértés. Próbálja meg ezt a maga javára fordítani. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Rendes felmondással felmondtam jelenlegi munkahelyemen, viszont az igazolásaimat, a munkabéremet, a szabadságmegváltást nem kaptam meg az utolsó munkában töltött napon. Igéret van arra vonatkozóan, hogy két héten belül rendezik a hiányoságaikat. Kérdésem, milyen lehetőségem vannak a munkadómmal szemben, valamint mi a birói gyakorlat hasonló esetekben? A fenti tények megalapozhatják-e a munkaviszony jogellenes megszüntetését? köszönettel
Kedves István, az elmaradt járandóságokat, valamint az igazolásokat és elszámolásokat az utolsó munkában töltött napon kell folyósítani, illetve kiadni. A szabadság pénzbeli megváltása nem szabályos eljárás, - a fel nem használt szabadságot ki kellett volna adni a felmondási idő alatt. Amennyiben Ön mégis ledolgozta ezt az időt, - természetesen fizesse ki a munkaadó - logikusan ennyivel későbbre tolódik a munkaviszony megszűnésének az időpontja. A szóbeli ígéret szép dolog, de jogilag nem sokat ér. Ön ismeri, hogy mennyire korrekt a volt munkaadója, - amennyiben a szóban megjelölt időpont eredménytelenül telik el, úgy azonnal írásban szólítsa fel a munkaadót jogszabályok betartására, és munkaviszony megfelelő módon történő megszüntetésére. Kilátásba helyezheti, hogy az OMMF-hez, illetve a Munkaügyi Bírósághoz fordul panaszával. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! A kédésem az alábbi: 1995.09.01-től dolgozom egy alapítványnál, 98 óta középvezetőként. Az alapívány mindíg anyagi gondokkal küzdött, végül is eddig megoldódtak a gondok. Az idén karácsony előtt az évzárón az elnök a következőket mondta. "Nagyon rosszul állunk, nem tudja meddig tudja fenttartani az alapítványt, aki tud jobb munkát, az menjen." Én azt gondoltam csak trükk, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni. A kolléganőm szerint 2008-tól nem kötelező végkielégítést adni. Azt szeretném megtudni hogy létezik-e ilyen? Tisztelettel: Marcsi
Kedves Marcsi! A Munka Törvénykönyve valóban alapos átalakítás előtt áll. Ettől függetlenül a köztudatba került lehetséges módosítások jelenleg csupán vélekedések, vagy pletykák - a módosítások elfogadásáig. A végkielégítések indokoltságáról valóban léteznek szakmai viták. Az alapítvány elnökének magatartása nem feltétlenül inkorrekt akkor, amikor felhívja a figyelmet az anyagi nehézségekre. Megfontolandó, ha az alapítvány fizetésképtelenné válik, a végkielégítésére talán a bérgarancia alap terhére nyílik lehetőség. Ennél jobb opció lehet esetleg a közös megegyezéses szerződésbontás - az Önnek még elfogadható feltételekkel-, ha valóban talál új munkahelyet. Természetesen nem szeretném Önt semmilyen irányba befolyásolni, hiszen a hátteret nem ismerem. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.11.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! A segítségét szeretném kérni. Közalkalmazotti munkaviszonyom csoportos létszámleépítés miatt 2007.11.12.-én megszűnt (kórház). Telnek a napok és sem a papírjaimat sem a végkielégítésemet nem kapom meg. Érdeklődésemre csak annyi a válasz, hogy ha majd alá lesz írva..., majd ha kiderül hol akadt el..., a munkaügyi osztály szerint készül, de nem tudják még azt sem hogy jelenleg hol tart a dolog. Szeretném a kórháznál töltött 13 évemet elfelejteni, és elindulni egészen más irányba. Paírok és pénz nélkül? Mit tehetek? Kérem segítsenek! Köszönettel: Cs. Anikó
Kedves Anikó! A kérdése teoretikus. Általános érvényű karrier tanácsot adni az Ön által leírt információk alapján nem tudok. Magyarországon a munkaerőpiac szerkezete átalakul. Erre az átalakulásra szükség van, sajnos a jelenlegi szerkezet több ponton is torz. Sem a kilencvenes éveket megelőző humánerőforrás-gazdálkodás nem volt racionális, sem a rendszerváltoztatást követőennem kerültek egyensúlyba a munkaerőpiaci folyamatok a gazdaság egészével. A probléma struktúrális, és mára sajnos a társadalom szinte minden csoportját érinti. Mégis azt mondom Önnek, hogy a kép nem abszolút borús és nem is reménytelen. A közalkalmazotti, vagy tisztviselői életpálya megszakadása nem jelenti feltétlenül a közalkalmazotti, vagy tisztviselői karrier végét. Elméletileg Önnek lehet lehetősége ismételten elhelyezkedni a közszférában. Természetesen esélye van arra is, hogy a versenyszférában próbálja ki magát, akár alkalmazottként, akár önfoglalkoztatóként. Ennek sikere az Ön céljaitól, elhivatottságától, szakmai felkészültségétől, egyéb kompetenciáitól függ. Nem gondolom, hogy ehhez néhány havi végkielégítés jelentené a megnyugtató anyagi bázist. A KJT és a Ktv. végkielégítésre vonatkozó szabályai a közelmúltban változtak. Ennek lényege az, hogy a felmentési időre járó összegeket havonta, a végkielégítés összegét pedig a felmentési idő végéig kell kifizetni. Remélem, hogy munkaadója korrekt módon fog eljárni. A kilépéssel kapcsolatis iratait, elszámolásokat legkésőbba felmentési idő végéig meg kell kapnia. Amennyiben Önnek idő közben esélye nyílik nem állami, vagy állami fenntartású intézménynél, vállalatnál az elhelyezkedésre, - volt munkaadója engedélyezheti az Ön munkavállalását a felmentési idő alatt is. Természetesen a beleegyezésük nélkül nem tud a felmentési idő alatt újabb munkaviszonyt létesíteni. Azt tudom tanácsolni, hogy gondolja át higgadtan, hogy mivel, és mely területen szeretne a továbbiakban munkát keresni. Ne kapkodjon, legyen célratörő és következetes. Magyarországon igenis lehet munkát találni, kevés a tapasztalt, megbízható, képzett munkaerő. Az elhelyezkedés feltételei nem mindíg kedvezőek, de néha megéri látszólag szerényebb körülmények között is elvállalni egy állást, mint kiszorulni a munkaerőpiacról. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.11.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás Úr! Nekem olyan problémám lenne, hogy munkahelyet szeretnék váltani. Ennek az az oka, hogy fél évvel ezelőtt volt egy balesetem és úgy érzem, hogy nem tudom 100%-san ellátni a munkámat. Az új munkahelyem már meg van, de a régi helyemen ragaszkodnak a 35 nap felmondási időhöz. A szerződésem 2004. 05.-tól határozatlan. Előtte 9 hónapig határozott volt. Mindig egy-két hónapra meghosszabítva. A kérdésem az lenne, hogy ha véletlenül táppénzre kerülnék akkor le kell-e dolgoznom az így kiesett ídőt? Vagy élhet-e a cég kártérítési igénnyel felém? Esetleg milyen \"káros\" következményei lehetnek rám nézve? Szívességét előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: T. Zoltán.
Kedves Zoltán! Betegsége, munkaképtelensége esetén követeléssel nem élhet a munkaadója Ön felé. A táppénz ideje beleszámít a felmondási időbe. Az újabb munkavállaláshoz szükséges iratokat, igazolásokat, elszámolásokat azonban csak a munkaviszony megszűnésének napján kötelesek az Ön számára kiadni. Ezek hiányában nem tud új munkaviszonyt létesíteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.10.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Munkahelyemen kötelezővé tették, hogy ha más pozícióba szeretnék pályázni, akkor azt jelenlegi vezetőmnek előre be kell jelentenem. Ezzel én nem értek egyet, hiszen ha a megpályázott állás esetleg nem sikerül, akkor nem szeretném, ha a főnököm azt gondolná rólam, hogy menekülni szeretnék. Erről adott esetben szó sincs, de nyilvánvaló igényem, hogy előrébb jussak, építsem a karrierem. Szeretném megkérdezni, hogy van-e erre szabály, kötelezvény, vagy valóban a munkahelyi HR szabhatja meg azt a munkavállalóknak? Előre is köszönöm válaszukat, Kiss Ignác
Kedves Ignác! Vannak olyan munkahelyek, amelyek valamilyen etikai kódex elfogadását is kérik a munkavállalótól. Ilyen szabályzatok tartalmazhatnak bizonyos korlátozásokat a munkahely változtatással kapcsolatban. Természetesen, amennyiben Ön ilyen megállapodást nem írt alá, - akkor Önre nézve nem is lehet a korlátozás érvényes. Ettől függetlenül, amennyiben cégen belül szeretne más lehetőséget keresni, - érdemes talán a szolgálati utat betartani. Ha egy belső pályázat teljes anonimitása nem garantált, - akkor az információ úgyis visszajut közvetlen feletteseihez, - és ez éles konfliktusokhoz vezethet. Ön cégen kívül viszont oda pályázik, ahová akar, feltéve hogy a jelenlegi munkaköri kötelességét elvégzi. "Állásinterjú" jogcímen nem kell a munkaadónak szabadidőt biztosítani, és megértőnek sem kell lennie Önnel szemben. Amennyiben cégen belül nincsen előrejutási, vagy karrierlehetőség, akkor a megfelelő tapasztalat, rutin, stb. megszerzése után törvényes keretek között próbáljon másik munkahelyet keresni. Azért fontolja meg, hogy egy viszonylag biztos állást, - milyen minőségi változtatásért cserébe adna fel. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.10.2007)  Tisztelt Tanácsadó! Munkahelyem megszűnt, jelenleg 2007. szeptember 1-től 2008. január 29-ig felmentési időmet töltöm. A kérdésem a következő: közalkalmazott voltam előző munkahelyemen, tehát tudom, az új törvények szerint, ha közszférában helyezkedem el, akkor felfüggesztik a felmentési időt, és a végkielégítést is csak a következő megszűnéskor kapnám meg. Viszont szeretnék valamilyen munkát vállalni - akár egy magán, vagy külföldi tulajdonban lévő cégnél fizikai munkát is - addig, míg tart a felmentési idő. Lehetséges-e ez, és mi szükséges hozzá? (Csak a MIL-lapomat kaptam meg a munkahelyemtől, illetve a parancsot - honvédség -, amiben benne van, meddig tart a felmentési időm.) A másik kérdésem, hogy amennyiben valakit másfél hónap felmentési idő után visszavesznek ugyanezen szervezet másik alakulatához, és az utolsó munkában töltött napon megkapta a szabadságmegváltást, a szervezet jogosan követeli-e vissza a teljes - 32 nap - szabadság után járó pénzbeli juttatást, vagy pedig csak az ez év hátralévő részére időarányosan járó szabadságot kell visszafizetnie? Köszönöm segítségét előre is, tisztelettel: M. Ica
Tisztelt Asszonyom! Megítélésem szerint Ön nem állami fenntartású, vagy állami többségi tulajdonnal nem rendelkező vállalatnál szabadon, szankciók nélkül vállalhat munkát. A volt munkaadónak az új munkáltatónál való elhelyezkedéshez szükséges jövedelemigazolást, munkaviszony igazolását ki kell adni. Amennyiben ismét szervezeten belül tudna dolgozni, - úgy a helyzet bonyolultabb, de kár nem érheti Önt. (Gyakorlatilag folyamatosnak tekinti a törvény az Ön munkaviszonyát, és a szolgálati életpálya végleges lezárásakor számolnak el Önnel a felmentés ideje, és a végkielégítés tekintetében.) A szabadság megváltása - érdekes kérdés, mert szabadságot megváltani a fő szabály szerint nem lehet. A szabadságot ki kellett volna adni. Én jóhiszeműen azt gondolom, hogy nem feltétlenül lenne jogos a szabadság megváltásának visszafizettetése, hiszen Ön jóhiszeműen fogadta el fogadta el ezt a juttatást. A körülmények pontosabb ismerete nélkül, részletesebb választ nem tudok adni. Az Ön esete a szakértő számára is tanulságos, és további kérdéseket vet fel. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(15.10.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 2007. 09.15-én munkanélküli lettem. Utána alkalmi kiskönyvet váltottam, de nem tudom hogy a TB-t nekem kell-e fizetni, vagy a munkáltató fizeti. 8 hónapi végkielégitést kaptam: - mikor lehet jelentkezni a Munkaügyi Központban? - egészségügyi ellátás milyen módon jár? Tisztelettel várom válaszát!
Tisztelt Asszonyom! Az alkalmi munkavállalás nem minősül munkaviszonynak, hagyományos értelemben vett munkaadóról sem beszélhetünk. Az alkalmi jelleggel végzett munkaórák száma van maximálva, de nem kizárt, hogy Ön párhuzamosan több alkalmi munkaadónak is végezzen munkát. A biztosítási jogviszony megváltásáról Önnek kell intézkednie, az alkalmi munkaadó a bérjárulékokat közteherjegy formájában fizeti meg az államnak, amely közteherjegyet az Ön AM kiskönyvébe ragaszt be az alkalmi munka elvégzését követően. Az Ön végkielégítésre való jogosultsága nincsen összefüggésben azzal, hogy mikor jelentkezik a Munkaügyi Kirendeltségen. Ezt bármikor megteheti. A munkaügyi kirendeltség Határozatot fog hozni arról, hogy Ön mikortól és hány napi ellátásra jogosult. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.10.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Kolléganőm közalkalmazottként dolgozott egy iskolában. Munkaviszonya felmentéssel megszűnik. A felmentési ideje alatt talált állást szintén egy iskolában, de ott megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként alkalmazzák. Azt szeretném kérdezni, jár-e neki végkielégítés a megszűnt közalkalmazotti (20 éves) munkaviszonya után? Válaszát előre is köszönöm: B. Krisztina
Kedves Krisztina! Az Ön által feltett kérdés - álláspontom szerint - jogelméleti kérdés. A Kjt. 37.§(12) azt mondja ki: "Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, (...) - végkielégítésre nem jogosult. Azt a költségvetési intézményt, amelynél a közalkalmazott a felmentés ideje alatt el tud helyezkedni "de facto" jogutódnak fogja fel, - és a törvény a végkielégítés kifizetését a közalkalmazotti életpálya végleges lezárásakor (megszakadásakor) rendeli kifizetni. Ugyanakkor a megbízásos jogviszonyra sem a Kjt, sem az Mt. előírásai nem vonatkoznak, - a megbízás ugyanis a Ptk. hatálya alá tartozik, - hasonlóan, mintha vállalkozóként végezne tevékenységet. A megbízási szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni, a szerződő felet a munkajog alapján alkalmazottakat megillető jogok, illetve juttatások nem illetik meg. Így természetesen a megbízási szerződéses idő nem számítható be a munkaviszonyban töltött időbe, a szerződés nem jogosít táppénzes állományra, szabadságra, sem olyan egyéb juttatásra, mint a kinevezéssel alkalmazottak 13. havi illetménye, vagy felmentési ideje, végkielégítése stb. Természetesen a megbízási szerződésben is meghatározzák a feladatot, a munka elvégzésének időtartamát (a megbízás kezdetét és végét), a teljesítést igazoló személyt, a megbízási díj összegét, a díj kifizetésének módját, idejét stb., amit a felek megállapodásának megfelelően rögzítenek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a megbízási szerződésben tilos napi munkaidőt és munkakört meghatározni. Ezt el kell kerülni még akkor is, ha pl. a foglalkoztató intézmény számítógépes munkaügyi programja "követeli" a munkaidő meghatározását. (Ilyenkor "0" órát kell beírni!) Fentiek alapján én úgy gondolom, hogy Önnek jogosan jár a végkielégítés, - és a megbízásáról nem is kell volt munkaadóját tájékoztatnia, amennyiben Ön munkavégzésre már nem kötelezett. Megjegyzem a Bírósági Határozatok között hasonló ügyben hozott ítéletet, állásfoglalást nem találtam. Éppen ezért, (vagy ennek ellenére) legyen óvatos, - kevés jóhiszeműséggel megáldott emberek mindenhol akadnak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.09.2007)  <br>Tisztelt Tanácsasdó! Új vezető érkezett a cégünkhöz, sajnos a régiek elmentek. Ez az illető többször utasított szabálytalan dolgok elvégzésére, amiből csak nekem lehetett volna bajom, hiszen az én gépemen, jelszavammal történtek. Április végén ezért betegállományba voltam kénytelen menni, az idegeim annyira kikészültek, hogy szinte nem is láttam Ő közben feljelentett az FPEP-nél,hogy jogtalanul vagyok betegállományban. Behívattak, igazat adtak nekem, és 07. hó végén írtak csak ki keresőképesnek. Rettegtem attól,hogy találkoznom kell az új vezetővel, ezért felhívtam, és megbeszéltük, hogy közös megegyezéssel eljövök a cégtől, és 08. hó 31-ig kifizetnek Mivel felmondási időt nem kellett letöltenem úgy gondoltam a papírjaimat megkapom a fizetésemmel együtt a megegyezést követően, de ez a mai napig nem történt meg. Ha 08.31-ig vagyok ott állományban és rosszul gondoltam, akkor is meg kellett volna már kapnom a pénzt, és postán a papírokat. ( úgy kértem) Mit tehetek ilyenkor? Tévedek? Joga van a cégnek később fizetni? Köszönettel: T.J.
Kedves Judit! Szabálytalan, vagy jogszabályba ütköző dolgokat semmilyen utasításra nem köteles elvégezni. A számítógép használatakor tisztázni kell az informatikai szabályzatot. Az Ön privát jelszavát kizárólag Ön ismerheti, így jogosan hozzáférése a számítógépen az Ön profiljához másnak nem lehet. Amennyiben ez nem így történt írásban azonnal jeleznie kellett volna. A munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia minden járandóságát, az elszámolásokat, és az igazolásokat. Amennyiben ez nem így történt hivatalos levélben szólítsa fel azonnali intézkedésre a munkaadót azzal, hogy amennyiben az elszámolás és az igazolások kiadása nem történik meg, - úgy Ön az OMMF-hez fordul. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.09.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Szeretnék felmondani a jelenlegi munkahelyemen és azt kérdezném meg, hogy mikor fizethet végkielégítést a cég a munkavállalónak? Már több mint 5 éve itt dolgozom határozatlan szerződéssel. És még annyit, hogy a cég felmondhat-e betegszabadság alatt? Köszönettel: Liszi Zoltán
Kedves Zoltán! A munkavállaló által kezdeményezett felmondás esetén végkielégítés nem jár, és a felmondási idő egészét is le kell dolgozni. Egy esetleges közös megegyezéses szerződésbontás a szerződében foglaltak szerint rendelkezhet a munkaadó és a munkavállaló együttes akaratának megfelelően. Táppénz ideje alatt a munkaviszonyt nem lehet felmondani. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.08.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Tegnap átadott rendkívüli felmondásomat (melynek oka zaklatott munkahelyi körülmények, és molesztálás) a főnököm nem fogadja el. Egy hónapos felmondási időt követel úgy, hogy munkába állásom óta, azaz 3 hónapja nem adott részemre munkaszerződést (bármikor, mikor megkérdeztem, hogy miért nem kaptam még meg, az volt a válasz, hogy legyek türelmes. Úgy tudom, ennek ellenére a TB-t fizeti utánam). Mindezek tetejébe a munkabérem ki nem fizetésével, valamint bírósági perrel fenyegetőzött (gondolom annak okán, hogy nem akarom letölteni a felmondási időt). Attól tartok, hogy a munkavállalói kiskönyvemet is vissza fogja tartani, és nem akarja majd kiadni részemre. Mi a teendőm ilyenkor? Tényleg bíróság elé tudja vinni az ügyet? Hogyan tudnám végre lezárni az ügyet? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Olvasónk! A rendkívüli felmondás lehetőségével akkor lehet élni, ha rendkívüli körülmények állnak fenn. Ezen a fórumon már több alkalommal beszéltünk arról, hogy a rendkívüli helyzetet súlyos, folyamatos jogsértés, kényszer, fenyegetés, bűncselekményre való felbujtás, stb. alapozhatja meg. Az Ön esetében a munkaszerződés hiánya is elegendő lehet. Tanácsolni azt tudom, hogy azonnal írjon panaszos levelet az OMMF-nek! A rendkívüli felmondását pedig ÍRÁSBAN, tértivevényes ajánlott levélben és INDOKLÁSSAL közölje munkaadója felé. Amennyiben munkaadója Bíróság elé viszi az ügyet, úgy Önnek bizonyítani kell tudnia a rendkívüli felmondás indokoltságát. - A rendkívüli felmondás közlésével együtt szólítsa fel a munkaadót az igazolások, és elszámolások, esetleg a még jogos járandóságok kiadására. Ezt az utolsó munkában töltött napon ki kell adni. Más egyebet azonban ne írjon alá. Jelzem, a szabálytalan foglalkoztatás miatt munkaadója jelentős bírságra számíthat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.08.2007)  <br>Szép estét Mindenkinek! Segitségre lenne szükségem! Volt egy kislányom, aki koraszülött volt s két hét után elhunyt. A főnökasszonyom, miután a pszichológus kiírt még táppénzre, rámküldte az OEP-t fellülvizsgálatra. Megálapították, hogy jogos a táppénzem. Főnököm előtte s közben is fenyegetett, hogy gyermekgyilkos vagyok és mindent elkövet hogy megkeserítse az életünket. Fogalma sincs, hogy min mentem át és hogy nem rajtunk múlott a gyermekünk sorsa. Bár így lett volna. Augusztus elsejével saját kérésre megszüntettem a táppénzem mondván, hogy ki kell zökkennem a keserű gyászbol. Ma előzetes megbeszélés alapján be is mentem, hogy a felmondásom intézzem, mert a múltbeli viselkedésük után nem tudnék ott dolgozni tovább. Erre a reakció az volt, hogy nem fogadta el a felmondási kérelmet és megint megfenyegetett, hogy így legalább eljárást tud inditani ellenem, mert nem vagyok hajlandó a felmondási időt letölteni és egy gyermekgyilkos vagyok. Itt nem is lennék képes, mert reszketek ha a közelemben tudom őt. Kérlek segitsetek mit lehet tenni hogy normálisan élhessem az életem egy új munkahelyen. Előre is köszönöm!
Tisztelt Asszonyom! Az emberi rosszindulat időnként nem ismer határokat. Nehéz helyzetben vagyok, mert nem ismerem részleteiben az ügyet, - véleményem szerint nem lett volna szabad eddig, ennyi időn keresztül szó nélkül tűrni. Mindíg az a kérdés, hogy tudje-e Ön igazolni, bizonyítani a munkaadója lélektelen, agresszív viselkedését?! Amennyiben igen, úgy személyiségi jogok megsértése miatt (becsületsértés, - amennyiben nagyobb nyilvánosság előtt követte el rágalmazás is lehet. - Ez utóbbi már bűncselekmény.) Az előbbiekből következik, amennyiben Ön tudja bizonyítani a történteket, úgy jogos az Ön rendkívüli felmondása. A rendkívüli felmondást nem kell elfogadni, - a jogossága ellen a Bíróságon lehet panaszt tenni. Rendkívüli felmondást azonban kizárólag írásban (ajánlott, tértivevényes levél) lehet közölni. A megfelelő indok közlésével. A megoldás az, hogy el kell vágni a szálakat. Javaslom, hogy szóban ne kommunikáljon ilyen helyzetben, amennyiben telefonon, vagy személyesen zaklatni próbálnák tegyen a rendőrségen is feljelentést. Legyen hiteles tanúja a munkaadója viselkedésére! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.07.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Fel szerettem volna mondani a mai napon rendes felmondással a munkahelyemen, de közölték velem, hogy még időarányosan járna 5 nap szabadság. Így először azt kell kivennem, majd csak utána adhatom be a felmondásomat. Nem akarják kifizetni a ki nem vett szabadságot, ezért kell kivenni. Ez mind rendben is lenne, de törvény szerint nem lehetne úgy, hogy a mai napon felmondtam volna, és a felmondási időmben veszem ki az 5 nap szabadságot? Vagy ezt csak a munkáltató engedélyével lehet? A törvény hogy rendelkezik erről? Ilona
Kedves Ilona! Nem értem... Amennyiben Ön hivatalos úton eljuttatja a felmondását a munkaadóhoz, -azt a munkaadónak tudomásul kell vennie. Önt kötelezhetik a felmondási idő egészében a mukavégzésre, illetve az időarányosan fel nem használt szabadságot ez alatt ki KELL adni. A járandóságokat, és az igazolásokat az utolsó munkában töltött napon meg KELL kapnia! Ne vegye ki a szabadságát... írásban mondjon fel, ha másképp nem megy, postai úton tértivevénnyel juttassa el a munkahelyére a felmondást. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.09.2007)  <br>Tisztel Déri Tamás Úr! Egy kolléganőm nevében kérdezem! Kórházban dolgozik, nyugdíjasnak minősül és a létszámleépítés következményeként a felmentési idejét tölti. A munkáltató a felmentési idejének felét, 4 hónapot ledolgoztat vele. Az a kérdésem, lehet-e táppénzre menni ez idő alatt, mi a következménye? A munkával töltött felmentési idő hosszabbodik-e emiatt? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: B. Repka Éva
Kedves Éva! Természetesen a felmentési idő teljesértékű munkaviszony, - ennek megfelelően betegség folytán előfordulhat a munakvállaló keresőképtelensége is. Természetesen a keresőképtelenséget háziorvosnak, szakorvosnak hitelt érdemlően alá kell támasztania. Az ellenőrzés is jóval szigorúbb, mint néhány évvel ezelőtt. A felmentési idő nem hosszabbodik meg az esetleges táppénz idejével. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(17.07.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadók! Megszünt a munkaviszonyom május 10-én. Megkaptam a papírokat erről, kivéve a Társadalombitzosítási kiskönyvemet. A volt munkáltató közölte, ezt majd postán küldik ki. Ez még a mai napon sem érkezett meg, és kérdésemre csak annyit közöltek hogy elkeveredhetett a munkaügyön. Hova forduljak az ilyen választ hallva ? Ráadásul még a táppénzt sem folyósították a részemre, ami 03.29-05.07 -ig járna részemre. A kiadott jövedelemigazoláson fel van tüntetve a fennálló jogviszony az egészségügyi ellátáshoz. Vajon ez létezhet hogy ennek ellenére nem voltam bejelentve? Kérem tanácsukat! Köszönöm!
Kedves Katalin! Hivatalos levélben szólítsa fel a munkaadóját a hiányzó (elveszett) iratok pótlására. Hívja fel a munkaadó figyelmét arra, hogy a hiányzó iratok miatt Önt érő esetleges anyagi és nem anyagi jellegű károk miatt keresetet fog benyújtani a bíróságon. Kérjen felvilágosítást és magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért nem került az Ön táppénzes idejére az Önt megillető ellátás folyósításra?! Ezen kívül hívja fel munkaadója figyelmét arra, hogy amennyiben a levélre HALADÉKTALANUL nem ad együttműködő és pozitív választ, úgy azonnal bejelentést tesz az OMMF-nél, és a Munkaügyi Bíróságon. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.07.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Július 7-től dec. 4-ig a felmentési időmet töltöttöm, miután az egyik budapesti kórházból a reformnak köszönhetően, finoman szólva kirúgtak. Ezalatt az idő alatt elhelyezkedhetek-e pl. egy magánrendelőben, akik tb. kártyás betegeket is ellátnak, nem ütközik-e ez a kjt 37.§ paragrafusába, azaz megkapom-e így is decemberben a végkielégítésemet vagy csak olyan rendelőben vállalhatok munkát, ahol a betegeknek mindenért fizetni kell. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Anikó! A Ktv. szerint: A köztisztviselőnek végkielégítés, valamint a felmentési időre járó átlagkereset arányos összegét vissza kell fizetnie, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít. A visszafizetendő összeg mértékének számítási alapja az új jogviszony kezdetekor a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésből - új jogviszony létrejötte hiányában - még hátralevő hónap(ok) száma. A számításnál a törthónapot is egész hónapként kell figyelembe venni.” A Kjt.-ben ilyen kitétel nincsen. A Kjt. 37. paragrafusa akkor zárja ki a jogosultságot, amennyiben a felmentés oka alkalmatlanság, vagy ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.07.2007)  Tisztelt Déri Úr! Én afelől szeretnék érdeklődni, hogy milyen juttatásokban részesülhet, és meddig az a személy, aki jelenleg közcélú minőségben dolgozik, de felmondja a munkáját? Hány napot kell munkában töltelni ahhoz, hogy míg másik munkát nem talál, de a jelenlegitől megválik, ne maradjon teljesen ellátatlanul? Ha két éven beül, négy órás munkaidőben foglalkoztatva volt néhány hétig, ez az idő beleszámít-e a munkanapok számába, nem probléma-e, hogy közben megszakítás történt? Segítségét előre is köszönöm!
Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató a működési körében felmerült valamely okból (pl. anyag-, áru-, megrendelés hiányában) nem tudja a munkavállalóit vagy azok egy részét foglalkoztatni, munkával ellátni. Ha a foglalkoztatás biztosításának hiánya a munkáltató részéről csak átmeneti, valószínűleg nem a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését fogja kezdeményezni. Ha így dönt, és a munkavállalók munkaviszonya továbbra is fennáll, az Mt. kötelezően előírja, hogy a kiesett munkaidőre (ún. állásidőre) a munkavállalóknak - miután az ok nem a munkavállalók, hanem a munkáltató működési körében merült fel - a személyi alapbérüket köteles megfizetni. Az állásidőhöz hasonlóan a személyi alapbére illeti meg a munkavállalót a kiesett időre akkor, ha őt a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, és munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása másként nem rendelkezik. Mt. 151-155.§§. Kiegészítés: Egészen pontos választ az OEP /MEP ügyfélszolgálatain, vagy a Munkaügyi Központoktól kaphat. Április óta az EÜ. Ellátások igénybevételéhez biztosítotti viszony szükséges. A biztosítási ellátásra való jogosultság megváltható. Kérem olvassa el a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,4863162&_dad=portal&_schema=PORTAL hivatkozáson található információkat! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.08.2007)  Tisztelt Tanácsadó! 2 évig dolgoztam egy cégnél, ahol június 18-án szünt meg a munkaviszonyom. Viszont ezen a napon június 18-án szerződést kötöttem egy másik céggel, akik viszont nem voltak egyáltalan korrektek bizonyos okok miatt, igy másnap felmondtam. Megkaptam a papírjaimat, kivéve 2db-t, a bírósági végzést, hogy nincs tatozásom, és a jövedelem igazolást. Azt mondták azért nincs erre szükségem, mert azon a napon alkalmaztak, amikor a másik helyen megszűnt a felmondásom, tehát a másik cég jövedelem igazolását kell odaadnom, ha munkát vállalok. Helyesen jártak el? Tisztelettel B. Barbara
Kedves Barbara! Bírósági végzést egészen biztosan nem kellett kapnia semmiről, - nem is egészen értem, hogyan kerül szóba a bíróság. Ettől függetlenül, amennyiben Ön hivatalosan be volt jelentve arra az 1 napra, amelyet munkaviszonyban töltött, akkor az úgynevezett "nullás" jövedelemigazolást ki kellett volna az Ön részére állítani. Elképzelhető, hogy az 1 napra Önt nem jelentették be, ami szabálytalan, - amennyiben az OMMF -nél jelzi a problémát utólag pótolható a dolog, bár én túlzott jelentőséget nem tulajdonítanék az esetnek. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.07.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 2007 június 01-én megkaptam a felmondásomat (rendes) a munkáltatómtól. Mivel előtte hosszabb ideig táppénzen voltam, biztosította a törvény által előírt 30 napot és csak utána kezdődik a felmondási idő. 2007 június 29-én megkaptam a felmondási időre járó és a végkielégítés összegét a bankszámlámra. A felmondás első bekezdése így hangzik: <pre>"Értesítem, hogy az XY Zrt.-nél fennálló, határozatlan időtartamú munkaviszonyát <br>a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89-93. §-ai alapján, <br>a kollektív szerződés 13. §. által előírt rendelkezések szerint megállapított, <br>2007. július 1. napján kezdődő 70 nap és 9 hónap felmondási idővel 2008. június 1. <br>napjával rendes felmondással megszüntetem."</pre> A felmondási idő teljes tartamára mentesítettek a munkavégzés alól. <ol type="1"> <li>Kérhetem-e a munkáltatómat ezek után, hogy a munkaviszonyom pl: 2007 július 15-től (vagy bármilyen időponttól) inkább közös megegyezéssel szűnjön meg és ne legyen a felmondási idő. Tudom, hogy a felmondási idő munkaviszonynak számít, de ettől függetlenül nekem jobb lenne, ha már nem lenne munkaviszonyom.</li> <li>Most, hogy elszámolt velem a volt munkáltatóm, de jelen pillanatban a munka viszonyom 2008 május 31-ig tart megillet-e engem a passzív jogú táppénz, vagy csak akkor kellene igénybe vennem, ha 2008 június 1-től nincs munkaviszonyom. Ha passzív jogú táppénzen vagyok, akkor kinek kell elküldenem a táppénzes papírt, a volt munkáltatómnak, vagy a TB.-nek?</li></ol> Mielőbbi válaszait várva tisztelettel: K. Zsolt
Kedves Zsolt! Elméletileg kérheti a közös megegyezéssel történő megszüntetést is, de ennek okát nem értem. Az Ön helyében nem változtatnék semmin. Amennyiben új munkahelyen szeretne elhelyezkedni, kérheti, hogy járuljanak hozzá az új munkahelyen történő munkavégzéshez. (Amennyiben a kilépő papírokat, igazolásokat megkapta, úgy talán még ez a formalitás sem szükséges.) Passzív jogú táppénzre Ön a munkaviszony megszűnésének időpontjától, jelen esetben 2008. május 31-től jogosult. (Addig a munkaviszonya fennáll, a táppénzes ellátást így aktív jogon vehetné igénybe, de a munkáltató által fizetett átlagkereset több, mint a táppénz összege, Önt a munkavégzés alól felmentették, - táppénz igénylésének nincsen értelme, de ebebn a helyzetben jogosan nem is tudná igényelni.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.06.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Véleményét szeretném kérni. A cégem felszámolás alatt áll. Komoly műtéten estem át, jelenleg is betegállományban vagyok. Betegállományba kerülésem után három nappal levélben értesített a felszámoló hogy csoportos létszámleépítés miatt fel fognak mondani. A problémám a következő: ha június 24-én az orvos gyógyultnak nyilvánít, akkor 25-én munkára kell jelentkezni. De munkát nem tudnak adni. Viszont nekem lenne egy olyan lehetőségem, hogy 25-én munkába álljak új helyen. Ilyen helyzetben mit lehet tenni, hogy számomra a legkedvezőbben járjak. Ha a munkaviszonyomat az egy hónapos védettség és felmondási idő után szüntetik meg akkor elesek az új állástól. Ha pedig munkába állok az új helyen akkor a régitől nem kapom meg a felmondási időre járó összeget és végkielégítést? Kérhetem én a volt munkáltatómat hogy június 25-el szüntesse meg a munkaviszonyomat és valamilyen más címen fizesse ki a felmondási időre járó összeget, illetve mi a legjobb megoldás ebben a helyzetben? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! Valószínűleg mindent nem fog tudni érvényesíteni. A felszámolás alatt álló céggel meg lehet próbálni közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt. Ennek a feltételei a munkaadó jó szándékán múlnak. Szerintem el lehet érni a végkielégítés teljes egészének, 2/3 részének kifizettetését, és el lehet érni, hogy Önt mentsék fel a munkavégzés alól. Véleményem szerint irreális a felmondási időre járó átlagkereset iránti igény. Önnek mindenképpen munkára kell jelentkeznie, és az első munkában töltött napon írásban, meg kell próbálni megállapodni. A munkaadó az Ön járandóságait "kártalanítás" jogcímen is számfejtheti, -így az Ön számára adómentes, a munkaadó számára pedig TB mentes a kifizetés. Van tehát elvi mozgástér az álláspontok közelítésére. A megállapodás mindenképpen írásban történjen, az elszámolások, igazolások kiállítása, valamint az Ön járandóságának átutalása lehetőleg a megállapodás aláírásának napján történjen meg. Az új állásajánlatot mindenképpen fogadja el, esetleg kérjen néhány nap türelmi időt az adminisztratív teendők elvégzésére. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.06.2007)  <br>Tisztelt CV Centrum! Édesanyám 4 éve 67%-os rokkant nyugdijas. A nyugdij mellett szeretne munkát vállalni, mint takarítónő, napi 4 órában. Milyen feltételei vanak (kell-e esetleg speciális végzettség, tanfolyam elvégzése?), illetve a munka miatt számíthat-e soron kívüli egészségügyi felülvizsgálatra ( még nincs véglegesítve) Ebben az esetben a munkáltató cég jogosult-e valamilyen kedvezményre, támogatásra? Azt az előző kérdéseknél olvastam, hogy a bérezése nem lehet több, mint a rokkantság előtti fizetése. Minimálbér esetén is az akkorit számolják, vagy a mostanit? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Szelindi Sándor
Tisztelt Szelindi Sándor Úr! Vannak olyan egyszerűbb munkák, amelyek ellátásához nem szükséges speciális végzettség. Természetesen manapság egyre nagyobbak az elvárások, -higénés munkakörökben is ismerni kell az egyes vegyszerek, tisztító szerek hatásait. A foglalkoztató cégen múlik, hogy milyen gyakorlatot, esetleg képztettséget támaszt a munkavállalóval szemben. Az Ön édesanyja vállalhat munkát, - a munkavállalásból származó jövdelemnek azonban vannak korlátai. - A fő szabály szerint a járadékra jogosult munkavállaló jövedelme négy hónapot meghaladóan nem haladhatja meg a rokkantság megállapítását megelőző jövedelmet. (A jogosultság nem a minimálbérrel van összefüggésben, hanem a korábbi jövedelemmel.) A munkaadók kaphatnak megváltozott munkaképességgel élők foglalkoztatása esetén kedvezményeket. Ezek a kedvezmények azonban nem járnak automatikusan. A feltételeket a 177/2005. (IX.2.) Kormány Rendelet szabályozza. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.05.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 2 évet töltöttem egy irodánál, ahol 1 hónapos felmondási időt kellett letöltenem, ebből a felét kellett munkavégzéssel töltenem, a másik felére felmentést kaptam. A kérdésem az, hogy az utolsó napomon megkaptam az összes iratomat, amint a dátumként nem a felmentési idő vége, hanem a felmondási idő vége szerepel. Ez jó igy? Illetve ettől függetlenül, tudok munkát vállalni, hogy a rózsaszín kiskönyvemben is a felmondási idő dátuma szerepel, de az új cég már előbb felvenne? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Henrietta! Volt munkaadója helyesen járt el, a felmondási idő egésze beleszámít a szolgálati viszonyba. Annak sincsen akadálya, hogy már most új munkaviszonyt létesítsen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(27.04.2007)  <br>Tisztelt CV Centrum! Szeretném megtudni, hogy amennyiben kérelmet nyújtottam be, hogy méltányossági alapon tekintsenek el a teljes, szerződés szerinti felmondási idő letöltésétől, létezik-e valamiféle előírás, hogy arra hány napon belül kell a munkaadónak válaszolnia konkrét dátummal a felmondás benyújtásától számítva. Az én esetemben a felmondásomat benyújtottam április 23-án. Ekkor a munkáltatóm nem adott választ az utolsó munkanapomat illetően, hanem annak meghatározására május 3-át állapította meg, szóban. Majd április 25-én ezt módosította írásban május 8-ra, vagyis hogy a kérelmemre akkor fog választ adni. Április 23-án a leendő munkahelyemen jeleztem, hogy április 26-án már konkrétan fogom tudni, hogy meddig kell a jelenlegi munkahelyemen dolgoznom, és mikor tudok náluk munkába állni. Kérdésem, hogy a munkáltatóm jogilag jól járt-e el, vagy a benyújtott kérelmemtől számított meghatározott napon belül meg kell tudnia adni az utolsó kötelezően ledolgozandó munkanapot. Köszönöm előre is, Horváth Andrea
Kedves Andrea! Objektív határidő nem köti válaszadásra a munkaadót. (Az államigazgatási eljárásban lehetne, 8, 15, vagy 30 napos határidőről beszélni.) Alapvetően a munkaszerződésben foglaltak az irányadóak. Amennyiben május nyolcadikáig nem kap választ, - azt jogosan kifogásolhatja. Amennyiben Ön mondott fel, úgy a teljes felmondási idő alatt igényt tarthatnak az Ön munkájára. Amennyiben munkaadója mondott fel, úgy legfeljebb a felmondási idő felében tarthat igényt az Ön munkájára. A felmondási idő a felmondás átvételétől kezdődik, - tehát nem a benyújtás időpontja, hanem a kézhez vétel időpontja a mérvadó. Leendő munkaadójával szemben ez kellemetlen helyzet, - de véleményem szerint mindenki akkor jár el helyesen, ha jogkövető magatartást tanúsít. (Amennyiben van fel nem használt szabadsága, annak idejével megrövidítheti a felmondási idejét.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.04.2007)  Tisztelt Déri Tamás! Munkahelyem felszámolás útján rövidesen megszűnik. Cégünk vezetői ezt a tényt két hete közölték velünk alkalmazottakkal, így mi a jövőnk biztosítása érdekében munkahely keresésbe kezdtünk. A felszámoló biztos még nem jelent meg nálunk, így sajnos fogalmunk sincs arról, hogy kit meddig fog még foglalkoztatni a megszűnő félben lévő cég. Többünknek lenne lehetőségünk más munkahelyen folytatni a pályafutásunkat, így az lenne az érdekünk, hogy minél előbb átmehessünk a másik céghez, de nem szeretnénk elesni a felmentési időre járó, valamint a végkielégítésből származó bevételünktől. Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet egy felszámolás alatt álló cégtől minél előbb úgy eljönni, hogy a fent említett járandóságoktól ne essünk el? A fizetésünk alapbérből és teljesítménybérből áll. A felmentés és a végkielégítés szempontjából mi számít jövedelemnek? Köszönettel: László
Kedves László! Nagyon nehéz ilyen helyzetben jó tanácsot adni... Egy felszámolásra ítélt munkahelyen nincsen perspektíva. Karriertanácsadó szemszögből nézve a dolgokat azt gondolom, ha valamely más cégnél kedvező ajánlatot kap, - ne habozzon azt elfogadni. Még olyan áron sem, hogy a megszűnő helyen elesik juttatásoktól. A munkaviszony megszüntetésére van lehetőség közös megegyezéssel is. A felszámolónak egyértelműen az az érdeke, hogy próbáljon költségeket megtakarítani, - azt ugyan nem gondolom, hogy a munkavállalók járandóságából lehetne megoldani az anyagi problémákat. Számítsa ki, mi az, ami járna Önnek (felmondás, végkielégítés, prémium, szabadság megváltás, stb.) Némi jóindulattal kialakítható közös egyezség a munkaviszony megszüntetéséről. Ne kapkodjon, de a biztos lehetőséget ne hagyja "elmenni." Amennyiben már kijelölték a felszámolót, úgy Önnek van arra lehetősége, hogy személyesen is egyeztessen vele. (A felszámoló nevét, elérhetőségét kötelesek Önnel közölni.) A felszámoló az ügyvezető helyében teljes jogkörrel jogosult eljárni, - a felszámolás elrendelésével a vállalati vezetőség mandátuma gyakorlatilag megszűnik. A végkielégítés alapja az átlagkereset. Tehát beleszámít a jutalom, prémium, az alapbér, és a teljesítmény után járó (számfejtett) illetmény. Szükség esetén forduljanak jogi ismeretekkel rendelkező szakemberhez, ne írjanak alá olyan dokumentumot, amelynek tartalmát nem ismerik pontosan, vagy azzal nem értenek egyet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.03.2007)  <br>Kedves Tanácsadó! Április 5-el , 10 évi folyamatos munkaviszony után megszűnik a munkahelyem. Azt szeretném tudni, hogy a jelenlegi (ill. az áprilistól életbe lépő) jogszabályok alapján, kinek és hogyan, mennyi időre, milyen összegben jár passzív táppénz? Milyen juttatásokra vagyok jogosult, mint munkanélküli és mit kell tennem, hogy ezeket megkapjam? Köszönettel: mogeba
Tisztelt Olvasónk! Magyarországon napjainkban legradikálisabban az ellátásra való jogosultság feltételei változnak. Eddig mind a háziorvosi, szakrendelői, vagy kórházi ellátás állampolgári jogon, -külön térítés fizetése nélkül volt igénybevehető. Mostantól a biztosítotti viszonyt igazolni kell, vagy az ellátás, kezelés teljes díja az állampolgárt terheli. Tudomásom szerint a passzív táppénz igénylésének szabályai nem változnak jelentősen, -a jogosultság ellenőrzése szigorodik. Ez azonban nem csupán Önt érinti, kezelőorvosával szemben is maximális szigorral léphet fel a MEP. Passzív jogon legfeljebb 90 napig jogosult táppénzre, -érdemes a táppénzes idő megkezdését a felmondási időszak utolsó napjaiban megkezdeni. Ne feledkezzen meg arról, hogy 10 év folyamatos munkaviszony után ön végkielégítésre is jogosult, -az utolsó munkában töltött napon a munkaadónak ki kell fizetnie Önnek a járandóságokat, és ki kell adnia az igazolásokat. Amenyiben a munkaviszonya a munkáltató felmondásával szűnt meg, Ön legfeljebb a felmondási idő felében kötelezhetik munkavégzésre. Munkanélküliként álláskeresési járadékra jogosult, -kérem vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel. A jogosultság tekintetében ott fognak erről közigazgatási Határozatot hozni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(26.02.2007)  Tisztelt Tanácsadó! Kérem, szíveskedjen segítségemre lenni, illetve tanácsot adni az alábbiakban: Munkáltatóm egy kereskedelmi kft., ahol több mint egy éve kereskedelmi vezetőként dolgoztam, 2006. november 13.-án kelt postai úton küldött levelében arról értesített, hogy 2006. november 15.-i hatállyal, átszervezésre hivatkozva felmondja munkaviszonyomat, a \"Munkaszerződés\"-ben rögzített 30 napos felmondási idővel. A tértivevényes levelet november 20.-án vettem át. Véleményem szerint a felmondási idő az átvételt követő naptól számítható. A 15 nap munkavégzés alóli felmentést előbbi miatt, 2006. december 6.-tól kértem számítani, vagyis az utolsó munkában töltött nap 2006.december 5.-e. Levelükben közölték azt is, hogy az éves, ki nem vett 20 nap időarányos szabadságomat november hónapban kivehetem. Életkoromnál fogva 29 nap jár erre az időre, melyből 2006. évben egyet sem használtam fel. Fenti tévedéseket írásban jeleztem. 2006. december 5.-én (utolsó munkában töltött nap) megjelenve munkáltatómnál, egy Módosított felmondást adtak át, melyben mindent korrigáltak, kivéve a megváltásra kerülő 20 nap szabadságot nem javították 29 napra, mondván 9 napot kivettem. Természetesen erről semmilyen írásos formát nem tudtak mutatni. Majd átadták a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat és közölték, hogy a novemberi, valamint decemberi részarányos fizetést, illetve szabadságmegváltást 2006. december 20.-án kifizetik. 2006. december 20.-i keltezéssel ismét levelet kaptam munkáltatómtól. Ebben arról értesített, hogy további 70.000 Ft levont a járandóságomból, melyet utólagos elszámolásra vettem fel. Természetesen ez az összeg nem szerepelt a már átadott iratokban. A hiányos járandóságot egyébként 2006. december 27.-én kaptam kézhez. Tisztelt Ügyvéd Úr, az előző történethez kapcsolódó kérdéseim a következők: 1. Elégséges indokként „átszervezés”-re hivatkozni, vagy részletezni kell? 2. Hihető, hogy egy kereskedelmi cégnél nincs szükség kereskedelmi vezetőre? 3. Az utolsó munkában töltött napon, vagy a munkaviszony utolsó napján kell elszámolni a dolgozóval? 4. Hogyan tudom a 9 nap szabadságot, valamint a visszatartott összeget kifizettetni? 5. Milyen lehetőségeim vannak volt munkaadóm ellen egy munkajogi perben, illetve egy megállapított Munkatörvénykönyv előírásait sértő magatartás számomra hozhat valamiféle anyagi előnyt, illetve a munkaadó számára hátrányt? Segítségét előre is megköszönve Tisztelettel laciszek
Tisztelt Olvasónk! Érdemes lett volna már akkor munkajoghoz értő szakember segítségét, tanácsát kérni, amikor Ön az első "gyanús" jeleket tapasztalta. Talán rövidebbre lehetett volna zárni ezt a történetet. 1. A munkaviszony megszüntetéséhez van joga a munkaadónak. Rendes felmondás esetén indoklás sem szükséges. Nyilván az átszervezésre való hivatkozás meglehetősen zavaros, de ezzel semmit nem lehet kezdeni. 2. A többi dolgot viszont Ön helyesen látja: az utolsó munkában töltött napon kellett volna Önnel munkaadójának teljeskörűen elszámolnia, az elszámolandó összeget az Ön számlájára utalnia. (Ekkor kellett volna aláírniuk egy olyan nyilatkozatot, hogy további követelésük egymással szemben nincsen.) 3. Írásban, tértivevényes ajánlott levélben szólítsa fel volt munkaadóját a teljeskörű elszámolásra, -írja meg, hogy amennyiben 3 napon belül nem kap pozitív választ úgy az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelethez, valamint a Munkaügyi Bírósághoz fordul. 4. Felszólítás nélkül is bejelenést tehet ezekhez a hivatalos szervekhez. Az Ön által leírt információk alapján, Ön a munkaügyi jogvitát jó eséllyel megnyeri, -munkaadója munkaügyi bírságra, Ön a vitatott összegen felül esetleg valamennyi kártérítésre is számíthat. A munkaügyi bíróság eljárása az Ön számára ingyenes, pártfogó ügyvéd kirendelését is kérheti, -szintén ingyenesen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.02.2007)  Kedves Tanácsadó! Köszönöm szépen a választ. Újabb kérdéssel fordulok Önhöz. A munkáltatóm 2007. febr.1-vel mentett fel közalkalmazotti munkaviszonyomból, február 28-án átutalja az összes járandóságomat, beleértve a felmentési időre járó 4 havi átlagkereset is. Jelenleg táppénzen vagyok és a kezelések április végéig folytatódnak. A háziorvos betegállományban tudna tartani. Kérdésem, hogy jogosult lennék-e passzív táppénzre márciusban és áprilisban a felmentési időszak alatt, vagy a TB utólag visszakövetelné a kifizetett táppénzt? Nagyon várom és köszönöm előre is a válaszát, Vivien
Kedves Vivien! A passzív jogú táppénz időtartama maximum 90 nap. természetesen Ön jogosult 90 napig -akár a felmondási idő alatt is- táppénzes ellátás igénylésére. A táppénz összege azonban kevesebb, mint az átlagkeresete. Miért nem a felmondási idő letelte előtt néhány nappal kezdi meg a táppénzes jogosultság felhasználását? Természetesen a táppénzes jogosultsághoz a munkavégzésre alkalmatlan egészségi állapotot, a betegséget igazolni kell tudni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.01.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Április óta vagyok regisztrált munkanélküli. Ezzel az idővel együtt 31 éves munkaviszonyom van. (Az utolsó 28 év egy pénzintézetnél egy helyen).Vidéken élek 50 éves vagyok. Most a falumban kiirtak egy pályázatot: szociális gondozói/ közalkalmazotti állásra. Amit a képviselő-testület döntése alapján hála Istennek én nyertem el. Persze szakirányú, 16 hónapos OKJ tanfolyamot kell végeznem, saját költségen, ez volt a feltétel. Kérdésem a következő: - Mivel nincs szakirányú képesítésem, milyen lehet a bérbesorolásom? Úgy tudom, van erre egy közalkalmazotti bértábla. - Nekem gimnáziumi érettségim van és 31 éves munkaviszonyom. Ezt figyelembe kell-e venni, vagy sorolhat A kategoriába is? - Ha elvégzem a tanfolyamot számíthatok-e emelésre, vagy nem, mert ez feltétel? Kérhetek-e valahonnan - pl. munkaügyi központ - anyagi támogatást a tanfolyamhoz vagy sem ? Január 19.-én jár le a szerződásem, utánna még 3 hónapig kapnék bruttó 25 ezer forintot. A munkakezdés időpontja február-március, a tanfolyam, szeptemberben indul. - Milyen kedvezmény illeti meg a közalkalmazottakat? Köszönöm fáradozását. Tisztelettel: Happ Józsefné
Tisztelt Happ Józsefné! A közalkalmazottak bérezését jelenleg fizetési osztályok, és fizetési fokozatok együttese határozza meg. A fizetési osztályok a képzettséget, az iskolai végzettséget jelölik, míg a fokozatok a közalkalmazotti viszonyban eltöltött szolgálati időt. Álláspontom szrint az OKJ-s tanfolyamnak nincsen befolyása az Ön besorolására. A fő szabály szrint Ön az érettségije alapján a "C" fizetési osztályba, a 28 szolgálati év alapján pedig a 9. fokozatba tartozna. A besorolási osztályokhoz, és fokozatokhoz a törvény által alap illetmények vannak rendelve. Az intézmény vezetőjének döntése alapján ettől pozitív irányba el lehet térni. Érdemes tanulmányozni a közalkalmazottak Jogállásáról szóló tövényt, - hiú reményekkel nem szeretném kecsegtetni a jelenlegi gazdasági helyzetben -, de elvileg van lehetőség az Ön teljesítményének anyagi elismerésére is. Némely tanfolyam elvégzését támogatják a munkaügyi központok, vagy a regionális képző központok. Érdemes érdeklődni ezen intézményeknél a feltételekről. A kedvezmények tekintetében nem tudom mire gondol, a kedvezményrendszer napjainkban radikálisan alakul át, a legtöbb kedvezményt már csak rászorultság alapján lehet igényelni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(13.12.2006)  <br>Kedves Tanácsadó! Azt szeretném megkérdezni, hogyha 3 hónapos felmondási határidőm van, milyen módon szüntethetem meg a munkaviszonyomat hamarabb (ha a közös megegyezés nem megoldható, mert a munkaadó nem egyezik bele rövidebb határidóbe)? Megoldást jelent-e a rendkívüli felmondás, itt lehet-e hivatkozni személyes, vagy egészségügyi okokra? Milyen következménye lehet annak, ha a munkavállaló nem tölti ki a 3 hónapos felmondási időt, hanem pl. 1 hónap letöltése után egyszerűen nem megy be többet dolgozni? Köszönöm a válaszát, tisztelettel: Edit
Kedves Edit! Jogosan, és jogszerűen a munkaszerződésben foglaltaktól eltérni csak közös megegyezés útján lehet. A rendkívüli felmondáshoz rendkívüli feltételek szükségesek. Ezek általában durva jogsértések, pl. szándékos veszélyeztetés, zaklatás, fenyegetés, a munkabér tartós meg ne fizetése, stb.) Önnel szemben a munkáltatója kártérítési igénnyel élhet, amennyiben Ön igazolatlanul nem jelenik meg a munkahelyén. Nem javaslom, de tájékoztatom Önt arról, hogy a felmondási idő alatt Ön jogosult táppénzes ellátás igénybevételére. A betegállományban töltött idő beleszámít a felmondás idejébe. Az ellátást passzív jogon, legfeljebb 3 hónap időre tudja igénybevenni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.10.2006)  <br>Tisztelt Karriercentrum! Jelenlegi helyzetem a következő: 12 év után - "közös megegyezéssel" - elbocsátottak a munkahelyemről. Azért idézőjeles a közös megegyezés, mert igazából nem sok választási lehetőséget hagytak. Egyenlőre a - " felmentettek a munkavégzés alól" - periódusban vagyok, ami okt. 20-án lejár. Több helyre elküldtem az önéletrajzomat, de semmi. Kérdésem az, hogy mi lenne a legjobb megoldás számomra, főként anyagilag, mivel 3 kiskorút nevelek. Munkanélküli járadék vagy esetleg passzív táppénz? Válaszukat előre is megköszönve: B. A.
Kedves A.! Ön ebben a helyzetben akkor jár a legjobban, ha minél hamarabb álláslehetőséget, munkalehetőséget talál magának. Logikusan előbb a passzív táppénzt, utána pedig az álláskeresési járadékot kell igényelni. Arra számítson, -ha csak nincsen valóban olyan betegsége, ami valós alapot szolgáltatna-, hogy nagyon-nagyon nagy szívességet tesz az az orvos, aki aláírja az Ön táppénzes jogosultságát. A 3 hónapot pedig szinte kizártnak tartom. 12 folyamatosan ledolgozott év után végkielégítés is járt Önnek, remélem ezt meg is kapta?! Állást célzottan, kampány szerűen keressen. Gondolja át alaposan mind az Önéletrajzát, mind a motivációs levelet. Esetleg ismeretségi körében is érdeklődhet, hogy tud-e valaki üres állásról. Magyarországon nem lehetetlen elhelyezkedni, megbízható munkaerőből hiány van. Esetleg referenciát is kérhet korábbi munkahelyéről. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(22.09.2006)  <br>Tisztelt Hölgyem/Uram! Jelen pillanatban már két hete betegállományban vagyok, és még valószínű leszek is egy ideig. A munkáltatómmal közöltem,hogy a betegállomány lejárta után nem megyek vissza dolgozni, kilépek. A kérdésem az lenne, hogy ez idő alatt felmondhatnak-e nekem? Ha igen, milyen indokkal és milyen következményekkel jár, illetve kötelezhetnek-e bármire is? Júniusban töltöttem az 5.évemet a munkahelyemen. Tisztelettel...
Tisztelt Olvasónk! A munkaviszony megszüntetése ezek szerint az Ön kezdeményezése, és az Ön döntése. Így túl nagy meglepetésre nem kell számítania. A táppénzes idő alatt nem mondhatnak fel Önnek, de a munkába állása után már igen, akár az első napon is. A felmondást írásban kell közölni, amennyiben Ön mond fel, úgy a felmondási időt maradéktalanul le kell dolgoznia. Közös megegyezéssel természetesen a fő szabályoktól el lehet térni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.08.2006)  Tisztelt Tanácsadó! Ha rendkívüli felmondással mondok fel, mert nem szeretném esetlegesen ledolgozni a 30 napot, de közös megegyezésbe nem mennek bele. A rendkívüli felmondás után jár munkanélküli vagy nem? Válaszára várva: Erika
Kedves Erika! Az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) nem a felmondás jogi formájától függ, hanem az előző 5 évben ledolgozott munkanapok számától, és az előző 5 év besorolási béreitől. Javaslom, gondolja át, hogy jogilag megfelelő-e a rendkívüli felmondás. Ezt csak akkor teheti meg, ha súlyos jogsértést követett el Önnel szemben a munkaadója. Ellenkező esetben a munkaadójának lehetősége van arra, hogy munkaügyi bírósághoz forduljon, és Önnel szemben kártalanítást érvényesítsen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.08.2006)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Ha egészségügyi állapotom azt indokolja, hogy felvegyenek táppénzre a felmondási idő alatt, akkor annak lehetnek-e következményei a munkáltatómmal szemben? A felmondás a munkavállaló részéről, tehát részemről történt, és köteles lennék a 30 nap felmondási időt ledolgozni. Ha táppénzen vagyok ugyanúgy ketyeg a 30 nap, vagy annyival meghosszabbodik a felmondási idő? Válaszukat köszönöm! Kitti
Kedves Kitti! A táppénzes idő beleszámít a felmondási időbe. Ön ezalatt passzív jogon veszi igénybe a táppénzes ellátást. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.08.2006)  Tisztelt Karriercentrum! 52 éves vagyok, február 15-i dátummal felmondta pár hónap híján 30 éves munkaviszonyomat a cég, amely felszámolás alatt áll. Május 16-ig tartott a felmondási időm, azóta passzív táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy ha egyéni vállalkozói igazolványt váltanék ki, kaphatnék-e álláskeresői támogatást/járadékot/segélyt? Jelentkezhetek-e a Munkaügyi Központban? Gyors válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Judit
Kedves Judit! Sajnos azzal a rossz hírrel kell szolgáljak, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltása után a járadékra nem lenne jogosult. Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki: 1. álláskereső, és 2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes munkaügyi központ sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. (Flt. 25.§) Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt. beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül. Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. Megoldást jelenthet azonban, ha Ön betéti társaság kültagjaként végez valamilyen tevékenységet. 52 évesen még nem esélytelen a munkaerő-piacon. A tapasztalatának, érdeklődési körének, és képzettségének megfelelő munkát keressen. Hasonló dolgokat javaslok akkor is, ha vállalkozásba kezdene. Próbáljon meg mihamarabb, -akár egy kicsit kedvezőtlenebb feltételek mellett is-, visszakerülni a munkaerő-piacra. Aki megbízható, rendezett háttérrel rendelkező, nyugodt munkatársat szeretne, az az Ön korosztályából fog választani. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.07.2006)  Tisztelt Karrier Tanácsadó, CV Centrum! Közel egy éve dolgozom egy pici cégnél, ez az első munkahelyem. Jelenleg aktívan új állást keresek. A szerződésemben 1 hónapos felmondási időt kötöttünk ki. Amennyiben rendes felmondással mondok fel, ezt kötelező letöltenem. Viszont ez hátrányt jelenthet egy másik munkalehetőségnél. 1. Milyen mód(ok)on csökkenthetném vagy tüntethetném el ezt a felmondási időt? Hogyan kezdhetnék minnél hamarabb az esetleges új munkahelyemen? 2. Augusztus végére van beütemezve az egyetlen nyaralásom, ami 7 munkanapot jelent. A repülőjegyet már megvettem, ha nem utazom el, azzal sok pénzt veszítek. Ha az esetleges új munkahelyemen a próbaidő alatt elutazom nyaralni, úgy hallottam, azonnal felmondanak nekem..... ...illetve ha közlöm már az interjún hogy augusztus végén utazom, tovább sem jutok a következő körre. Mi a vélemnye erről? Várom válaszukat, köszönettel Gy. Zoltán
Kedves Zoltán! Az Mt. előírásai szerint a munkavállaló által kezdeményezett rendes felmondás esetén le kell dolgozni a munkaszerződésben meghatározott felmondási időt. Ennek általános mértéke 30 nap. Amennyiben a felmondási időt Ön nem tölti ki, munkaadója kártérítési igénnyel élhet Önnel szemben. Közös megegyezés esetén lehetőség van a szerződés azonnali megszüntetésére is. Leendő munkaadójának tudomásul kell vennie az Ön előző munkaviszonyából származó kötelezettségeit. Nem lenne szerencsés, amennyiben a leendő új munkahelyén esetleg nem jogkövető magatartásra bíztatnák Önt. Megoldást jelenthet az új munkahelyen az ideiglenesen megbízással, vagy másodállásban történő munkavállalás. Kössön előszerződést az Ön munkaviszony keretében történő foglalkoztatására. A nyaralás tekintetében azt tudom tanácsolni, hogy jó megoldás lenne, ha csak a nyaralást követően foglalná el az új pozíciót. Valóban szerencsétlen dolog egy munkaviszonyt, esetleg próbaidő alatt szabadsággal, betegséggel, egyéb távolmaradással elkezdeni. Automatikusan nem "büntethetik" Önt emiatt felmondással, de érthető módon igen magas kockázattal járhat a dolog. (Próbaidő alatt indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony.) Esetleg megpróbálhat e tekintetben is egyeztetni az új munkahelyén. Amennyiben tudnak az Ön szándékáról, és hozzájárulnak ehhez - nem hinném, hogy szankciókra kell számítania. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.05.2006)  <br>Tisztelt Hölgyem/Uram! Kérdésem a következő lenne: egy kis cégnél 2001. augusztusa óta állok alkalmazásban, minimálbéren bejelentve. A munkáltató többször szóbeli ígéretet tett a munkabér \"legalizálására\" és normalizálására, legutóbb idén márciusban. Mivel ez a mai napig nem történt meg, úgy döntöttem, hogy más munka után nézek, találtam is egy nagyon kedvező lehetőséget, amelyet nem szeretnék kihagyni. A leendő munkáltatóval úgy állapodtam meg, hogy max. két hetet tud rám várni, többet nem, tehát kb. május közepén mindenképpen kezdenem kellene az új helyen. Felmondásomat a jelenlegi cégnél május 3-án nyújtom be, rendes felmondással és kérem a felmondási időtől való eltekintést. Ha a jelenlegi munkáltató nem fog beleegyezni a munkaviszony ilyen megszüntetésébe és ragaszkodik majd a 35 nap felének a letöltéséhez, megváltoztathatom-e a felmondásom jellegét azonnali hatályú munkaviszony megszüntetéssé, azzal az indoklással, hogy a minimálbéres foglalkoztatással nekem folyamatosan súlyos jelen időbeli és jövőbeli - nyugdíjazáskori - anyagi kárt okoz, illetve nem tartotta be szóbeli ígéretét a bérrendezésre vonatkozóan? Gyors válaszukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Kovács Éva
Kedves Éva! Az ön esete is jó példa arra, hogy már egyre kevésbé működnek az "ex lex", félig legális, vagy nem legális megoldások. Nem jó ez sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak. Jogilag arra van lehetőség, hogy közös megegyezéssel, a közösen egyeztetett időpontban szűnjön meg a munkaviszony, vagy az Ön rendes felmondásával a felmondási idő teljes letöltése után. Arról van szó tehát, hogy amennyiben Ön kezdeményezi a munkaviszony felbontását, úgy a teljes felmondási időt le kell dolgozni. Ettől természetesen eltekinthet a munkaadó. A rendkívüli szerződésbontásnak rendkívüli feltételei vannak (molesztálás, súlyos diszkrimináció, bűncselekményre való rábírás, megállapodott bérek, juttatások súlyos, sorozatos késedelme, balesetveszély, stb.) Nem lehet a felmondás rendkívüli indoka az, hogy Önt minimálbéren foglalkoztatják. Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka minimálbéren van foglalkoztatva. Arra érdemes figyelni, hogy amennyiben Ön a hivatalosan bejelentett bérén felül, nem legálisan kapott juttatást a munkaadójától, az tulajdonképpen a járulék, és adó fizetés megkerülésének esete, amely mindkét fél számára súlyos jogkövetkezménnyel járhat. (Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy jogszabályba ütközik az is, ha valaki a rendes munkavégzéséből, munkaviszonyából származó jutalékot, rendkívüli juttatást, bármilyen többlet keresetet vállalkozói szerződés keretében számol el.) Ettől függetlenül, Ön választhat olyan megoldást, hogy nem tölti ki a felmondási idejét, ebben az esetben azonban elméletileg a munkaadó 3 havi átlagkeresetének megfelelő kártalanítást perelhet Öntől. Arra mindenképpen ügyeljen, hogy a munkahelyét az utolsó munkában töltött napon leltár szerint adja át, számoljon el, és munkaadójának hivatalos értesítése nélkül ne hagyja el a munkahelyét, a feladatkörét. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(21.04.2006)  <br>Tisztelt CV Centrum! Mi a munkáltató joga akkor, ha a munkavállaló táppénze utolsó napján azonnali felmondással akar távozni? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Kérdező! A táppénz utolsó napján természetesen éppúgy nem szüntetheti meg a munkavállaló a munkaviszonyát, ahogyan a munkáltató sem mondhat fel a dolgozónak a betegállomány ideje alatt. (Más kérdés az, ha a közlés megtörtént, és a felmondási idő egy része betegállományban telik.) A felmondást közölni az első munkában töltött napon lehet. A rendkívüli felmondás gyakorlásához azonban rendkívüli helyzetnek kell fennállnia. Súlyos, és folyamatos jogsérelem, diszkrimináció, bűncselekmény elkövetése indokolhatja a rendkívüli felmondást. Amennyiben ilyen sérelem nem éri a munkavállalót a munkaszerződésben, vagy a Munka Törvénykönyben meghatározott felmondási idő letöltése kötelező. Ez alól a munkaadó adhat részben, vagy egészben felmentést. Természetesen a munkavállaló saját felelőssége, és belátása szerint egyoldalúan is megtagadhatja a felmondási idő letöltését, ebben az esetben azonban számolnia kell a munkaadó kártérítési igényével, amely alap esetben is a munkavállaló 3 havi átlagkeresetének megfelelő összeg. Arról van szó, hogy a munkakapcsolat munkaadó és munkavállaló között minden esetben bizalmi kapcsolat. A munkaadó számít a munkatársak által elvégzett, lehetőleg kifogástalan minőségű munkára. Másik oldalról nézve a dolgokat, a munkavállaló számít az emberséges munkakörülményekre, hogy időben megkapja az általa elvégzett munka ellenértékét. A munkakapcsolat emberi kapcsolat, adódhatnak nézeteltérések, szóváltások, kölcsönös elégedetlenségek, de úgy gondolom, hogy az esetek többségében közös érdek a cég, vállalat, intézmény normális üzemszerű működésének fenntartása. Természetes emberi dolog, hogy ezek a munkakapcsolatok időnként más lehetőségek folytán, gazdasági okokból, vagy személyes indíttatásból megszakadhatnak. A tisztességes magatartás, egy életszakasz lezárásának fontos eleme. Korábban több válaszban írtam már, hogy a munkahelyet, a munkakört rendben, rendezett módon, az utolsó napon, leltár szerinti elszámolással át kell adnia a munkavállalónak, -a munkaadó kötelezettsége pedig a járandóságok kifizetése, elszámolások, igazolások kiállítása. A magyar munkajog nagyon liberális. Egyes helyzetekben talán a munkaadóknak kedvez, más esetekben pedig inkább a munkavállalók esetében hajlandó eltekinteni a szankcióktól. Összességében igazságos. A mai jogi keretek között Magyarországon, ha valaki körültekintően, higgadtan dönt, ha tisztában van jogaival, és kötelezettségeivel, akkor nagyon kevés az esély arra, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. Európában több helyen találkozhatunk a magyarországinál jóval szigorúbb munkahelyi regulákkal. A határok feszegetése, minden felesleges precedens azt a véleményt erősíti, amely a jelenlegi szabályozás szigorítására irányulnak. A jogszabályok módosításaiból általában nem a munkavállalók szoktak előnyösen kikerülni. Természetesen naponta láthatunk számtalan példát arra, hogy a munkaadók visszaélnek a munkaerő-túlkínálat adta lehetőségekkel, hogy sérülhet a heti 40 órás munkahét betartása, sérülhet a munkaközi szünethez való jog, sérülhet a szabadságok kiadásának rendszere, a juttatások biztosítása, az egyenlő bánásmódhoz való jog, stb. A másik oldalon pedig előfordulhat a munkavégzésben való fegyelmezetlenség, a hibás, vagy lelketlen teljesítés, kisebb késések, munkahelyről intézett telefonok, stb, stb, stb. Álláspontom szerint, amennyiben erre lehetőség van, a munkaviszony megszüntetését korrekt módon, a megfelelő időben, és a maradék kötelezettségek teljes betartásával kell elintézni. Nem szabad elfelejteni, hogy manapság nem lehetetlen, hogy egykori munkaadónk valamelyik érdekeltségénél fogunk életünk során munkát vállalni. Az emberi kapcsolatok, a jó referencia, a társadalmi, és az ismeretségi tőke igen gyorsan megtérülhet. A rossz viszony pedig nagyon gyorsan meg is bosszulhatja magát. Visszatérve az eredeti kérdésre, nem tartom szerencsésnek, ha valaki a betegállomány letelte utáni első munkanapon kezdeményezi munkaviszonya megszüntetését. Ez a lépés akár a táppénzen eltöltött idő jogosságát is megkérdőjelezheti, -ugyan még nem fordul elő rendszeresen-, de akár felülvizsgálatot is vonhat maga után. Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(10.04.2006)  <br>Kedves Szilvia és Tamás! Egy 2005.07.20-i kérdés kapcsán Önök azt válaszolták a kérdést feltevő hölgynek, hogy csak a felmondási idő felét köteles letölteni. Egy hete mondtam fel kb. 11 hónap munkaviszony után, munkaadóm ragaszkodik a teljes felmondási időhöz. Mind akkori válaszuk, mind a törvény (93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.) Írásban felmondtam, melyre munkaadóm írásban válaszolt másnap. Mit kell tennem, hogy a felmondási idő második felét ne kelljen ledolgoznom? Írásban kell ezt bejelentenem? Beperelhet jelenlegi munkaadóm, mert a felmondási idő felét töltöm csak le? Köszönöm válaszukat.
Kedves Tünde! A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása miatt szűnt meg. A szabadság időtartamára távolléti díjat kell fizetni. A felmondási idő hossza szigorúan korlátok közé van szorítva: legalább harminc nap, legfeljebb egy év. (A "szigorúság" azt jelenti itt, hogy sem munkaszerződésben, sem kollektív szerződésben ennél hosszabbat vagy rövidebbet érvényesen nem lehet kikötni.) Ha a felmondási nyilatkozat helytelenül állapítja meg a felmondási idő hosszát, attól még a felmondás érvényes, de hatálya a törvénynek (vagy az esetlegesen a törvényes határok között jogszerűen megállapított mértéknek) megfelelően alakul. A folytatólagosan (ugyanannál a munkáltatónál) eltöltött három évi munkaviszony után a harminc napos alap felmondási idő öt nappal megemelkedik. Ez az emelkedés folyamatos, s így további húsz év után hatvan nappal kilencven napra emelkedik. A felmondási idő felére - a munkavállaló kérésének megfelelően - a munkáltató köteles a munkavállalót munkavégzése alól felmenteni, hogy megfelelő állást kereshessen magának. Természetesen erre a(z) (munkavégzés nélküli) időre is jár a munkavállalónak az átlagkeresete. Felmentési idő: a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól, a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben felmenteni. A felmentési idő mértéke a felmondási idő fele. (A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.) A felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem jár átlagkereset arra az időre, amely alatt a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Amennyiben a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. A munkavállaló felmondása esetén nem köteles a munkavállaló a felmentési időt alkalmazni. Amennyiben Ön nem tölti le a felmondás teljes idejét 3 havi átlagkeresetének megfelelő összeg mértékéig kérheti kártalanítás megítélését a munkaadó a bíróságtól. Déri Tamás Tanár szaktanácsadó
(28.02.2006)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Munkanélküliként lettem egyéni vállalkozó 2005-ben. Nem volt jövedelmem, mert a barátnőm Kft.-jében voltam sofőr. A könyvelő azt ígérte, hogy segít egy hitelt elintézni, de a mai napig nem lett belőle semmi. Most adtam be az adóbevallásomat nullásan, de az adóhatóság kéri tőlem, hogy pár napon belül önellenőrzést végezzek, mivel 2005-ben február 2-től vállalkozó vagyok, de egy fillért sem kerestem. Kérem írja meg, mit tudok tenni ?
Tisztelt Olvasónk! Nem derül ki egyértelműen a kérdéséből, hogy meddig volt a Kft. alkalmazottja, és mely időponttól kezdődően vált egyéni vállalkozóvá. Másodállású vállalkozóként nem terheli Önt a járulék fizetési kötelezettség, főállású vállalkozóként viszont akkor is meg kell fizetnie a minimálbér után esedékes járulékokat, ha egy fillér bevétele sem keletkezett a vállalkozásban. Sajnos utólag már nincsen jó megoldás, az adóbevallás elkészítése előtt valamivel nagyobb lehetett volna a mozgástere. Egyrészt azt javaslom, hogy egyeztessen időpontot az APEH ügyintézőjével, kérjen tőlük segítséget a nyomtatványok kitöltésében. Egyben kérjen részletfizetési kedvezményt az elmaradt járulékok pótlólagos befizetésére, és próbálja meg elérni, hogy csak minimális rendbírságot kelljen fizetnie. Amennyiben Ön 2005.-ben a Kft. alkalmazottja volt, Önnek bérelszámolást kellett kapnia ettől a munkahelytől. Mivel később vállalkozóként dolgozott, az SZJA bevallását saját magának kellett elkészítenie. A Kft.-vel való munkaviszonyából jövedelemnek kellett származnia, amit az adóbevallásban a levont előleggel együtt szerepeltetnie kellett volna. Így nem adhatta be "nullásan" az adóbevallást. Vélhetően emiatt kéri az Adóhivatal az önrevíziót. Esetleg próbálja megbízható számviteli szakember tanácsát, segítségét kérni. Az APEH-nél történő személyes egyeztetést azonban mindenképpen javaslom, a láthatóan jószándékú adózókkal általában nem viselkednek elutasítóan. Üdvözlettel: Déri Tamás, szakértő
(01.09.2005)  <br><div style="text-align:justify">Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megtudni, hogy nem jog ellenesen cselekszik-e a munkáltatóm az én felmondásommal? Határozatlan idejű közalkalmazotti munkaszerződésemen a munkaköröm: napközis nevelő kinevezéssel vagyok/voltam foglalkoztatva. Az iskola fenntartójának képviselő-testületi határozata alpján: "az intézményi létszámot 3 tanítói állással csökkentve határozza meg." Vonatkozhat-e rám is e határozat, hiszen a munkaköröm (napközis nevelő) nem szünik meg, mert mást fognak alkalmazni e feladat elvégzésére. Másik kérdésem az volna, hogy mivel a felmondásom aug. 31-vel kezdődik meg, így már tanítói munkát nem találhatok tanévkezdés miatt, ezért e felmondással nekem úgymond hátrányt szereztek, mert felmondhattak volna már 2 hónapja is. Ezért vajon perelhetőek-e kártérítésért? Tiszetelettel: R. Anita</div>
Kedves R. Anita! Az ördög a részletekben rejlik. A kérdés az, hogy milyen indoklás szerepel a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésében?! Kérdés továbbá az is, hogy Ön a napközis nevelői munkakört az intézmény melyik státuszára szignáltan töltötte be. Elvi álláspontom az, hogy amennyiben az iskolában továbbra is 3 napközis nevelő fog dolgozni, úgy az Ön munkaviszonyának megszüntetése vélhetően jogellenes. Természetesen a konkrét körülményeket mélyebben kellene ismernem a határozottabb véleménynyilvánításhoz. Másik kérdésére válaszolva azt tudom elmondani, hogy a "gentelmans agreement" elve nem jogi kategória. A mindennapi életben általában elegendő az írott jog betartása, úriembernek, lojálisnak nem kötelező lenni. Ez vonatkozik a felmondás közlésének idejére, módjára is. A jogszabály csoportos létszámcsökkentés esetén rendel szigorúbb közlési szabályokat. Természetesen más kérdés az, ha a munkáltató már korábban tudta, hogy létszámcsökkentést kell végrehajtania, és korábban döntés született arról is, hogy ez a döntés kiket fog érinteni. Az esetleges munkaügyi jogvita megindítását mindenképpen anyagi jogszabály sértésre alapoznám, -a károkozás ténye önmagában nem lesz bizonyítható. Azt sem látom teljesen esélytelennek, hogy a tanév megkezdése után találjon magának állást, a nevelő testületek ősszel még nem feltétlenül állandóak, -különösen napközis nevelői állásban, -akár még tartós helyettes kinevezésére is nyílhat lehetőség. Persze kényelmetlen, és sok utánajárás a betöltetlen pedagógus munkahelyek felkutatása, -azonban ha van ismeretsége akkor jó eséllyel kezelhető a probléma. Ne feltétlenül csak pedagógus munakhelyben gondolkodjon, ÁMK -nál, művelődési házban, önkormányzatnál is találhat munkahelyet. Esetleg valamelyik profitorientált cégnél is találhat magának asszisztensi állást, -amely tapasztalat későbbi kerrierjében még bőségesen kamatozódhat. Tisztelettel: Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak