Szabadság

(25.12.2016)  Üdvözletem! Kérdéssel fordulok Önhöz,...kamion sofőrként dolgozok,4 hét Európa 1hét szabadnap itthon.A főnököm,az itthon eltőltött szabadnapokra levon szabadságot,változó mennyit /3-4 / napokat. Kérdésem ezt jogosan teszi-e .Én 61 éves vagyok ,elég sok a szabadságom,, Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel lali
Munka törvénykönyve 109. § (1) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.61 (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre. 122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. (2)65 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. (3)66 A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. (4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. (5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. (2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (6)67 A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. (7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 124. §68 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. (4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani. 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Szabó Miklósné
(05.11.2014)  Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a gyermek fogyatékosságát év közben állapítják meg, akkor a két nap pótszabadság jár vagy arányosítani kell. Köszönettel
Munka törvénykönyve 294. § (1) bekezdés c) pont második fordulata szerint fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, A rendelkezés a pótszabadságot nem érinti, ami azt jelenti, hogy az évente gyermekenként 2 szabadságnapot jelent. Szabó Miklósné
(07.01.2014)  1954.április 5-én születtem, jelenleg dolgozom 2013. szeptemberétől, munkaszerződésem 2014.szeptember 30-ig szól. Szabadsággal kapcsolatos kérdésem, az hogy a kalkulátor szerint havi 2,5 nap jár szabadság nekem, ezt beszorzom 10 hónappal és kijön a 22,5 munkanap szabadság. Ugy tudom, hogy a fél nap egész napnak számít, de a munkáltatom szabadságkalkulátora 22 napot ad nekem. Tehát lefelé kerekíti. Akkor most a törvény szerint lefelé vagy felfelé kell kerekíteni. Kérem írják meg, hogy törvény szerint 2014.01.01-től 2014.szeptember 30-ig mennyi szabadság jár nekem. Munkáltatom hol nézzen utána. Köszönettel: Hidasi Tivadarné 2014.01.07.
A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Munka törvénykönyve 115. §- 125. §-ig Szabó Miklósné
(29.01.2013)  Kedves Szakértő! Szabadságmegváltással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Jelenleg Gyes-en vagyok itthon kislányommal, 2013. júliusban jár le a Gyes, azonban szeretnék részmunkaidőben munkát vállalni másik munkahelyen. Kértem a régi munkáltatómat, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyomat január 25-i hatállyal. Kértem a szabadságmegváltás pénzbeni kifizetését is. Közölték velem, hogy ilyen már nincsen, nem tudják kifizetni. Utánanéztem, tényleg nem tudják kifizetni, azonban nem tehetnék valamit mégis, hogy a szabadságaimat kivegyem? Nem lett volna nekik kötelességük kiadni a szabadságokat?? Válaszát előre is nagyon köszönöm! G.N.
Munka törvénykönyve 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Ilyenkor a munkáltató nem mérlegelhet, mert a ki nem adott szabadságot ebben az esetben köteles kifizetni. Az erre vonatkozó munkavállalói igény, amely a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik 3 év alatt évül el. Szabó Miklósné
(23.10.2012)  Megszeretném kérdezni, hogy megszakitás nélküli 12 órás munkarendben dolgozóm az uj MT szerint. A törvény szerint az alapszabadság mértéke 20 munka nap. Esetemben a szabadság kiadása 12 órás (munkanap/ óra) munkarendre vonatkozik? Jelenleg a munkáltatóm 20 munkanap X 8 óraval és azt osztja vissza 12-vel és a kijött eredményt adja ki szabadságként.
Ezzel kapcsolatban csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Főszabály: az új MT a szabadság számítására és kiadására csak 2013. január 1-től alkalmazható, - tehát munkáltatója jogellenesen járt el. Szabó Miklósné
(13.10.2012)  Köszönöm a választ, sajnos nem tudom jól értem-e. Arra a kérdésemre hogy kötelezhetnek-e fizetés nélküli kivételére a karácsonyi ünnepek környékén, azt gondolom kiérteni a válaszból, hogy nem, mert az az én gazdasági érdekemet sérti, de ebben az esetbenmondhatom-e hogy pl a következő 2-3 olyan szombati napon mikor pihenő napot dolgozunk le mondhatom, hogy bemegyek dolgozni? Arra a kérdésre, hogy kellett-e volna előre valamikor évelején közölniük - annak értdekében hogy megfelelően tervezni tudjak a szabadságaimszámával - hogy mennyi napot és milyen dátumokon akarnak kötelező jellegel szabadságnak kiadni - nem értem a választ... Köszönetel Tünde
A szabadsággal kapcsolatban központilag nem, - (jár amennyi jár, azt ki kell adni esedékességének idejében pár kivétellel), - de helyben bőven lehet variálni. A munkahelyén kialakult szokásokat Önnek kell ismernie. Én innen nem mondhatom, hogy ezt-azt megtehet, ha az élénken ellentétes munkahelyi vezetőjének vezetői magatartásával. A törvény szövege világos: szabadság kiadása: Munka törvénykönyve (régi) 134. § (5) bekezdés A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát illetve költségeit köteles megtéríteni. ÉS (4) bekezdés A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni (kivéve pedagógus közalkalmazott). Szabó Miklósné
(10.10.2012)  Üdvözlöm, Tavaly december közepe óta dolgozom egy cégnél. Az év folyamán kiderült, hogy a nemzeti ill. egyéb ünnepek miatt kialakított u.n. pihenő napok helyett szombatokra áthelyezett munkanapokat kötelező jeleggel szabadságnak kiadják. Ez eléggé csökkentette a felhasználható szabadnapok számát, de a 75%-ot, amennyi felett a munkaadó rendelkezhet azt nem lépte túl. Most az év vége közeledtével kiderült, decemberben 20-ától leáll az iroda, egy-egy napon csak ügyeletben leszünk bent, majd csak január 2-án nyit újra, azaz ha jól számolom 6 nap szabadság lesz kötelező módón kiadva decemberben. Erről a decemberi napokról hivatalas tájékoztatót nem kaptunk, gyakorlatilag az előtte említett kötelező napokról sem tájékoztattak minket előre. Az év végéig még tervben van hogy kivennék pár napot, s így Karácsony környékére már nem marad szabadnapom - erre most figyelmeztettek is, én jeleztem, ha nem tudom időben hány nap kell Karácsony környékére, hogyan tervezzek, s jeleztem ha más megoldás nincs akkor akkor majd fizetés nélkülire kérem írni a szabadnapokat. Kérdéseim: - Köteles lett volna a munkáltató előre tájékoztatni a kötelezően kiadott szabadnapok dátumáról és számáról? Amennyiben igen ezt mikor kellett volna megtennie, esetleg már év elején? - Köteles vagyok elfogadni, hogy fizetés nélkülire menjek Karácsony környékén? a jövő éviből nem szeretném levonatni ) Vagy esetleg mondhatom azt, hogy bejövök dolgozni az irodába, mert nem elég a szabadságom. Köszönettel Tünde
A szabadság mértékére, kiadására 2012. december 31-ig a régi szabályok vonatkoznak. Régi Munka törvénykönyve 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2)Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. (5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. (7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. A (2) bekezdésben foglalt szabadságot ekkor is a tárgyévben kell kiadni. (8) A (7) bekezdés első mondatában foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. (9) A (3) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. (10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna. (11) A 11. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Szabó Miklósné
(24.09.2012)  Üdvözlöm 25-éves vagyok,több mint 2éve dolgozok 1 cégnél(ami 3x váltott cégnevet ez idő alatt) és egy darab fizetett szabadnapom sem volt. Viszont elém tették a papírt,amin feltüntették hogy kifizették nekem a szabadságom,de kénytelen voltam aláírni,mert féltem hogy ha nem írom alá elkönyvelnek problémás dolgozónak,és rövid időn belül elküldenek.Viszont most el akarnak küldeni.Azért fordultam önökhöz hogy annak ellenére hogy aláírtam a papírt,igényt tarthatok az eddigi összes szabadnapomra vagy csak a mostani darabévre? Előre is köszönöm a választ,további szép napot..
Munka törvénykönyve 7. § Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. E törvény alkalmazásában rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Mindazon által írásban érvényesen tett egy jognyilatkozatot, amellyel elismerte, hogy a szabadságát kifizették. Szerencsére ez csak az esedékessé vált és ki nem adott szabadságra érvényes, - ugyanis a munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le [Munka törvénykönyve 9. § (3) bekezdés]. Vagyis a darabévre járó jövőben esedékes szabadságra a lemondása nem érvényes. Szabó Miklósné
(31.07.2012)  Tisztelt Uram! Azt szeretném megtudni,h mit tehetnék annak érdekében,h megkapjam a fizetett szabadágomat? Heti. 4 napot dolgozom 11 órában, 3 szabad napom van. A munkáltatom azt mondja e mellé nem jár a fizetett szabadság. igaza van ebben? Törvényileg ez, hogy van szabályozva? Előre is köszónom válaszát! Üvözlettel: Orsolya
Munkáltatójának nincs igaza. A bejelentett, illetve legálisan foglalkoztatott munkavállalónak szabadság jár a Munka törvénykönyvében meghatározott mérték szerint. A szabadságra és annak kiadására még a régi szabályokat kell alkalmazni 2012. december 31-ig. Tehát régi Munka törvénykönyve 131-136. §-ok. Szabó Miklósné
(07.07.2012)  Tisztelt Déri úr! Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltató rendelhet el készenlétet az őáltala elrendelt szabadság idejére.
Ezt munkáltatója ebben a formában nem teheti meg. Vagy szabadságot ad ki, - vagy készenlétet rendel el. A kiadott, illetve megkezdett szabadságot a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni [Régi Munka törvénykönyve 134. § (6) bekezdés, mivel a szabadságra-és annak kiadására még a régi szabályok vonatkoznak.]. Szabó Miklósné
(07.05.2012)  Az lenne a kérdésem hogy a munkáltatom 10 szabadságnapomat úgy adta ki hogy minden héten 1-et. Nem voltam még szabadságon és lassan fele elhasználódott mi tévő legyek jogos e ez így vagy lehet ellene valamit tenni?Június végén szeretnék elmenni szabadságra 6 napra.A másik kérdésem meg az lenne hogy törvényes e az hogy ha ki akarok venni egy szabadnapot csak szabadságnapként tudom kivenni??? előre is köszönöm válaszát
A szabadságot kettőnél több részletben a munkavállaló kérésére lehet kiadni. [Munka törvénykönyve 134. § (4) bekezdés]. A törvénykönyv arról már nem rendelkezik, hogy a munkavállaló hány ilyen részletekben kiadott szabadságot kérhet (kaphat) a munkáltatójától. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a rendelkezésére álló alapszabadságának egynegyedét több részletben is kérheti, - 15 napos előzetes bejelentés mellett - ha már ledolgozott a munkáltatójának 3 hónapot [Mt. 134. § (2) bekezdés]. Ugyanis 3 nap szabadság - akár egyben, akár naponként külön is akkor is jár a munkavállalónak, ha azt előzetesen nem jelenti be a munkáltatójának, [Mt. 134. § (2) bekezdés] - ha azt a sürgős szükség miatt nem tudta megtenni, - amely tényt egyébként a munkáltató utólagos kérésére igazolni köteles. A szabadságot végül is a munkavállalóval való egyeztetés után a munkáltató adja ki, - és 134. § (2) bekezdés értelmében hetente egyesével kiadhat 10 szabadságnapot, ha ebben Önnel előzetesen megállapodott. Az alapszabadságának egynegyedével ugyanakkor Ön rendelkezik, - amelyet kérhet június végére. Utolsó kérdésére a válaszom igen. Esetleg kérhetne még szívességnapot a munkáltatótól, amelyet a munkáltató kérésére munkaidőn túl valamikor ledolgozhat. Szabó Miklósné
(27.12.2011)  Tisztelt Uram! Néhány nap (30/4) szabadságom megmaradt a 2011-es évből. Azt szeretném, hogy a munkáltatóm kifizesse ezt részemre, ne pedig kiadja a 2012-es évben. Járható ez az út, vagy a munkáltatóm figyelmen kívül hagyhatja a kérésemet? Egész évet rendesen ledolgoztam, decemberben betegállományban voltam (vagyok), 2012 januárban felmondási védelem alatt állok e miatt, majd 1 hónap felmondási időt követően március elején megszűnik a munkaviszonyom. Ezzel kapcsolatban kérdezném még azt is, hogy erre a két hónapra járó szabadság (5 nap) kifizetéséhez ragaszkodhatom-e, vagy dönthet úgy a munkáltató, hogy ezt az 5 napot részemre kiadja januárban, vagy februárban? Előre is köszönöm a válaszát, és kívánok Önnek és minden egyes kollégájának egészségben gazdag, boldog újesztendőt!
A jelenleg érvényes Munka törvénykönyve 134. § (3) bekezdés b) pont szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. Szabó Miklósné
(09.12.2011)  Tisztelt CV Centrum! A munkáltató az esedékesség évében kiadni köteles a szabadságot. Segítséget szeretnék kérni, hogy egy közalkalmazott oktatónál ez hogy működik? Szóban forgó esetben 46 nap szabadságról van szó. Vehet-e ki szabit az oktató oktatási időszakban? Mi van/lesz akkor, ha nincs kiírva a szabadsága tárgyévben, és nem is lesz a következő évben? Elvész-e ilyenkor a bent maradt szabi, vagy gördül tovább évekig? Köszönettel, Zsófi
Oktatási évben a 46 nap szabadság az őszi, téli, tavaszi, és nyári szünetekből áll össze. Év közben indokolt vagy rendkívüli esetekben 3 napot egyben vagy részenként lehet kérni a kötelező 15 napos előzetes bejelentés nélkül a munkáltatótól. A szabadságot minden évben nyilván kell tartani, - mert az minden évben jár. Szabadságnap nem veszhet el, azt a tárgyévben kell kiadni, - két kivételtől eltekintve. Szabó Miklósné
(22.11.2011)  Üdvözlöm. Bejelentett munkahelyemen dolgozom lassan egy éve. Amióta itt dolgozom,nem volt egyetlen nap fizetett szabadságom sem. Most, hogy közeledik az év vége, azt hallottam a többi kollégától, hogy biztosan nem lesz kifizetve a fizetett szabadság. Mit lehet ilyenkor tenni? Meddig köteles kiadni a munkáltató a fizetett szabadságot? Mit lehet tenni, ha egyszerűen csak annyit mond munkáltató, hogy nem fizeti ki, ha nem tetszik, akkor lehet mást keresni? Mit tudok tenni ilyen esetben? Előre is köszönöm.
A munkáltató a rendes szabadságot az esedékesség évében kiadni köteles. - ez főszabály. A munkáltató, ha a szabadságot nem adja ki, akkor szembe helyezkedik a törvény szigorú rendelkezéseivel, amelyért felelnie kell. Ez a büntetés lehet pénzbírság, de lehet eltiltás is a jogsértő tevékenységtől, illetve a kettő együttesen. Szabó Miklósné
(14.11.2011)  Évi 30 nap szabadsággal rendelkezem. Munkáltatóm kéri (megköveteli ),hogy 10 nap szabadságot március 31ig vegyek ki .Időarányosan 7.5 nappal szemben. Megkövetelheti-e ezt?
A Munka Törvénykönyvének mai napon hatályos állapota szerint a munkáltató megteheti, hogy a munkavállalójával egyeztetve az éves szabadságból 10 napot kiadjon a munkavállaló számára. A szabadság kiadása 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. (5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. (7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. A (2) bekezdésben foglalt szabadságot ekkor is a tárgyévben kell kiadni. (8) A (7) bekezdés első mondatában foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. (9) A (3) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. (10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna. (11) A 11. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Szabó Miklósné
(02.11.2011)  Tisztelt Szakértő! Nekem egy olyan problémám lenne, ami a pihenőidő és a szabadsággal kapcsolatos, mert vhogy nem értünk egyet a munkáltatómmal, és ezt szeretném tisztábban, jogilag látni. Beosztásom szerint egy csütörtökön 21:30-tól másnap 10:30-ig tartott a munkaidőm. De mivel én szabadságra akartam menni, így már attól a péntektől kezdték kiadni. Kérdésem: lehet az, hogy én pénteken fél 11kor jövök el a munkából, de aznap már szabadságon is vagyok???? Ez még nem pihenőnapnak kellene még lenni?? és a következő naptól szabadság?? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!! Üdvözlettel
Amit a szabadság kiadásáról tudni érdemes: jelenleg még érvényes és hatályos. "A szabadság kiadása kérdésében a munkáltató dönt. Ezt megelőzően a munkavállalót meghallgatja a szabadság kiadása kérdésében. A szabadság kiadásának ideje, szabályai Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen, kivéve a munkaviszony első három hónapját. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni. A szabadságot kiadása egyben kell, hogy megtörténjen, több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Tájékoztatás a szabadság kiadásáról A szabadság kiadása időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal kell közölni a munkavállalóval. A szabadság kiadása időpontját csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg a munkáltató, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit megtéríteni köteles. Szabadság megszakítása A már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Szabadság kiadása a következő évben A szabadság kiadása esedékességének évében kell hogy megtörténjen. Az esedékesség évében kiadottnak minősül az a szabadság, amelynek megszakítás nélküli tartama a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Amennyiben a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek áll fenn a munkáltatónál, a szabadság kiadása határideje az esedékesség évét követő év március 31. A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása. A szabadság megváltása A munkaviszony megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, amennyiben a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt meg kell váltani pénzben. A szabadságot pénzben megváltani más esetekben nem lehet; ettől nem lehet érvényesen eltérni. Az igénybe vett többletszabadság rendezése Amennyiben a munkaviszonya megszűnéséig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be."foglalkoztatás.hu
(10.10.2011)  Üdvözlöm! Folyamatos, 12 órás munkarendben dolgozom. Azt szeretném tudni, hogy ha 1 nap szabadságra 12 órát kell kivenni, és annyit is számolnak el, akkor a fizetett ünnepre jogosan fizetnek-e 8 órát? Nem 12 órát kellene akkorra is elszámolni? Köszönettel: Anna
Munka Törvénykönyve 135. § (2) bekezdés szerint a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Szabó Miklósné
(03.10.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Az új Munka Törvénykönyve szerint a szabadság egy részét - azaz 14 naptári napot - egybefüggően kell a munkáltatónak kiadnia. Ez már 2011-ben is él. Mi a helyzet akkor, ha már a munkavállalónak már csak 3 napja van (+ a hétvégék, ünnepnapok) az évi szabadságból, de 2011-ben nem kapta meg az egybefüggő 14 nap szabadságot? Ki kell-e adnia a munkáltatónak egybe a 14 napot - beleértve a munkaszüneti, ill. az ünnepnapokat, pl. 2011. dec. 23 - 2012. jan. 05-éig terjedő időszakban? Köszönettel: P.Attila
A munkaszüneti nap és az ünnepnap nem rendes szabadság. Ha a rendes szabadságból 3 nap maradt, akkor azt az esedékes év végéig, illetve ha ez már nem lehetséges, akkor azt követően január 5-ig kell kiadni. Szabó Miklósné
(21.09.2011)  Kérdésem, hogy szezonális munkahelyen - télen 4 órás, nyáron 8 órás- esetén a szabadság kiadásának mi a módja. A tavaszi 4 órában kiadtak 8 napot a 32 ből és a fennmaradót is csak a 4 órás müszak megkezdése után akarják kiadni. Jogszerű ez ?
A szabadság kiadásának legfontosabb általános szabálya: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, illetve január 5-ig még kiadható a már megkezdett, de teljesen le nem töltött szabadság, ha az esedékesség éve már eltelt. Van még két lényeges kivétel az esedékesség évétől eltérő esetekre. Az egyik a munkáltató gazdasági, működési érdekeit súlyosan érintő eset, amikor a munkáltató kollektív szerződés hiányában az esedékesség évét követő március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig június 30-ig köteles kiadni a felgyűlt szabadságot. A másik működési kört közvetlenül és súlyosan érintő eset. Ilyen a munkavállaló akadályoztatása miatti (betegség, tartós távollét, külföldi út stb.), amikor a munkáltató az akadály megszűnését követő 30 napon belül köteles kifizetni az addig ki nem adott szabadságot, - ettől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kifejezett kérése esetén lehet kiadni. A munkavállaló szabadságnapjainak egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésnek megfelelően köteles kiadni. Ezen szabályoktól a munkavállaló idénymunka esetén, illetve kollektív szerződés alkalmazása esetén eltérhet. Szabó Miklósné
(02.09.2011)  Tisztelt tanácsadó! Olyan problémám adódott, hogy jelenleg egy műszakos munkarend szerepel a munkaszerződésemben immáron 4 éve. Viszont két műszakban dolgoztatnak minket már jó ideje a cégnél, annak ellenére, hogy számtalanszor a munkaadónk tudtára adtuk mi szerint nem ez áll a szerződésünkben és jó lenne ha azt módosítanánk. A cég 06:00 - 22:00-ig üzemel. Pár hete ismét hangot adtunk nem tetszésünknek és erre azt válaszolta, hogy nem vagyunk annyian, hogy kollektív szerzősére legyen szükség ellenkező esetben pedig a szerződés módosítás nem szükséges. Tehát a kérdésem az, hogy jogszerűen dolgoztatnak-e mindet két műszakban annak ellenére hogy a szerződésünkben nem ez szerepel? A másik problémám pedig, hogy szeptember 1-től egyetemi hallgató vagyok tehát iskolarendszerben tanulok majd levelező szakon. Jár-e nekem tanulmányi szabadság a cégtől ez esetben? Azokon a napokon amikor óráim lesznek, előre láthatóan minden második héten pénteken és szombaton köteles-e elengedni a főnököm vagy nem? Tanulmányi szerződésem nincs, viszont ha jól tudom ebben az esetben nem is szükséges az iskolarendszerben folytatott tanulmányok miatt. Válaszát előre is köszönöm!
Ez a foglalkoztatás a jelenlegi szabályok szerint jogellenes. Két műszakban műszakpótlékot is fizetni kellene a munkáltatónak. Az egyetemi tanulmányok ideje alatt a munkáltató köteles a konzultációkra a munkavégzés alól mentesíteni. A vizsgák idejére a Munka Törvénykönyve vizsgánként 4 nap szabadnapot biztosít, a szakdolgozat elkészítésére pedig 10 nap tanulmányi szabadság vehető igénybe. Természetesen mindezt érdemes írásban kérni a munkáltatótól és kérni arra, hogy valamilyen módon állapodjanak meg a mentesítés kérdésében. Pl.: túlórában ledolgozza vagy helyettesíti hiányzó kollégáját vagy szabadsága terhére (esetleg fizetés nélküli szabadság terhére) is el kívánja végezni tanulmányait. Sok-sok egyeztetésre és kompromisszumra lesz szüksége az egyetemi tanulmányok befejezéséhez, - mert a munkáltatók nem minden esetben megértőek ebben a kérdésben. Szabó Miklósné
(19.07.2011)  1977 08.10.én születtem.2006. január óta dolgozom egy cégnél.2008.12 01.napjától táppénzen voltam veszélyeztetett terhesség miatt. A kisfiam2009.07.27.én született 2010.01ig TGYAS kaptam jelenleg gyeden vagyok.Szeretnék visszamenni dolgozni de a munkahelyem megszünik szeptembertől.A munkáltató azt mondta modjak fel mert nekem az lenne a legjobb.Szerintem viszont nem. Mennyi szabadság jár 2008 ban még bentmaradt 8 nap és végkielégités jár ennyi időre? Köszönöm válaszát
Nem írta el a saját születési dátumát? Hiszen még mindig csak 14 éves. Ha nincs elírás, akkor visszatérhetünk a problémára. Ne mondjon fel. Ha a munkáltató mond fel, akkor előtte a ki nem vett szabadságot ki kell adni vagy a munkaviszony lejártáig a ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. Jár végkielégítés is. Szabó Miklósné
(25.07.2011)  Tisztelt Uram!Olyan kérdéssel fordulok Önhöz hogy felmondtama munkahelyemen és tavalyról 20 nap szabadságom bentmaradt.az ideit ifdőarányosan kifizették a tavalyira azt mondták mivel én mondtam fel ezért elveszett mer a tavalyi szabadságot 2011 május 31 ig ki kell venni.se felmondást nem kelett beadnom felmondási időt ledolgoznom.kérdésem jogosan követelem a tavalyi szabimat vagy sem?Köszönettel Bajzik Lászlóné
A ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani, ha a munkaviszonya megszűnt. Jogosan követeli a ki nem adott, ugyanias a munkaviszonyból származó igények 3 év alatt évülnek, jogos igénye pedig munkaviszonya megszűnésének okán esedékessé vált.
(07.07.2011)  Tisztelt szakértő! Következőkkel fordulok ön felé: 36 hetes terhes vagyok(második gyermekemmel),szülés várható időpontja augusztus 02. Jelenleg Tgyáson vagyok, julius 06 tól.Idáig május 27 től -julius 05 ig szabadságom voltam ,kivettem a bennlévő szabikat ami az első gyerek után járt.2008.09.21-én született az első gyermekem,kaptam utána TGYÁST,GYEDET ÉS GYEST.2010.09. 22 től-2011.05. 26 ig Gyesen voltam.A kérdésem az lenne hogy miután fogják kiszámolni a TGYÁST és a GYEDET a második gyerek után? Az elsőnél a bérem után számolták azaz 168000 bruttó(varrónőként dolgoztam és úgy voltam bejelentve hogy minimálbér + teljesítmény).A szabadságot 84700 (bruttó)után számolták ,azt mondta a kolléga mivel nem volt aktív munkám ez után számolták,én azt hittem hogy akkori(2008.os)bér után fogják kiszámolni a szabikat is. Ön szerint ez korrekt? Előre is köszönöm a segítségét. tisztelettel Gyurka Vera.
A szabadság időtartamára távolléti díj jár.{Munka Törvénykönyve151.§ (2) bekezdés e) pont}; a távolléti díj összetevői: az érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlék(ok), az elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék; távolléti díj számítása: fenti összetevők együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. Szabó Miklósné
(04.05.2011)  Köszönöm a gyors választ egy kérdésem azonban még maradt ha 7 év után járna a 2 havi szabadság megváltás ragaszkodjak hozzá vagy fogadjam el a felszámoló által beígért 35 napot?Mert az a baj hogy írásban nincsenek rögzítve ezek az adatok és attól tartok hogy ezt a keveset se adják meg.Mert eddig csak telefonon egyeztetem velük mert azt mondták nem kell személyesen bemenni hozzájuk mindent ki postáznak mert egy kicsit messze lakok a felszámoló székhelyétől.
Ragaszkodjon a kéthavi szabadság megváltáshoz. Szabó Miklósné
(03.05.2011)  Sziasztok.Jó napot.Én annyit szeretnék kérdezni,hogy nyolc órás bejelentéssel mennyi fizetett szabadság jár.29 éves vagyok,van egy 9 éves kisfiam.nyolc hónapot dolgoztam,de sajnos bezárt a bolt,és nem vettem ki egy szabit sem,ezt utólag ki kell fizessék,és ezt hogy számolják.
Évi 22 nap alapszabadság jár. Ennek a 2/3-a jár 8 hónapra, kb. 15 nap. A 9 éves kisfiúra évi 2 nap pótszabadság jár, - így összesen 17 napra tarthat igényt. Ennek pénzbeli megváltását utólag is követelheti volt munkáltatójától.
(03.05.2011)  Tisztelt szakértő!Én olyan kérdéssel fordulok önhöz ,nyolc órában voltam bejelentve a munkahelyemen,mint eladó,de most sajnos be zárt a bolt és a fizetett szabimat nem vettem ki.azt szeretném megtudni hogy jár nekem is fizetett szabi és ha igen mennyi,van egy kisfiam ,29 éves vagyok.
Körülbelül 17 nap szabadság jár, - ennek pénzbeli megváltását utólag is követelheti volt munkáltatójától. Szabó Miklósné
(23.12.2010)  Tisztelt Tanácsadó, 2008, április 26-án született gyermekem, azóta már TGYÁS GYED után most Gyesen vagyok. 2010 áprilisában születik a testvér. Kérdésem, hogy 2010 januárjától kivehetem e a felgyűlt szabikat? Ezt kérhetem-e és a munkáltatatómtól, neki kötelező -e kiadni? Alapvetően még nem mennék vissza dolgozni, de a második testvér érkezése előtt anyagilag nem jönne rosszul, ha a felgyűlt szabi pénzt már most megkapnám és nem csak akkor, ha majd a második testvér után kezdenék ismét dolgozni. Köszönettel: Katinak
Kedve Katinka! A szabadságot ez esetben pénzben megváltani nem lehet, hanem főszabályként esedékességének évében kell kivenni/kiadni. Ha a szabadság kiadása más ok miatt akadályoztatva volt, akkor az akadály megszűnését követő 30 napon belül, de legkésőbb fél éven belül érvényesítheti szabadság kiadásának igényét, mely igénye a munkaviszony megszűnését követő 3 év múlva évül el. Szabó Miklósné
(17.12.2010)  Tisztelt Tanácsadó! Sürgős válaszra volna szükségem. Ha jól tudom, a szabadságom 2/3-ával a munkáltatóm rendelkezik. 22 nap az alapszabadságom, ez 17 napot jelent. Nyáron volt egy 9 napos leállásunk, most decemberben egy 10 napos lesz. Ez 19 nap. Jelenleg nekem 9 nap szabadságom van, a munkáltatóm a hiányzó 1 nap ledolgozására akar kötelezni. Megteheti ezt, tekintve, h 2 nappal túlment azzal, amennyivel ő rendelkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Orsolya! Ha kilenc nap szabadsága van, akkor a 10. napon dolgoznia kell. Annyi leállás után kész csoda, hogy egyáltalán lesz mit dolgoznia. Szabó Miklósné
(08.12.2010)  Egészségügyben dolgozom. Munkaidő :hétfő-péntekig napi 8 óra. 16 órától ügyelet, ami után szabadnap jár, ez ügyeleti díjból levonják. Hétvégén 12 órás ügyelet van. A hétvégi 12 órás munkáért szabadnapot a munkáltató nem ad ki. Van , hogy egy hónapban csak egy szabad hétvégém van. Kérdésem az , hogy járna-e szabadnap a hétvégi munkáért / eddig kaptunk / , illetve , egy hónapban mennyi szabad hétvégét kell biztosítani ? Tisztelettel: M.Kata
Kedves Kata! A hétvégi munka a rendkívüli munkavégzés keretében vizsgálandó. Munka Törvénykönyve (Mt.) 147. § (2) bekezdése szerint a napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mérttéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló mások pihenőnapot (pihenőidőt) kap.(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. Szabó Miklósné
(06.12.2010)  Kedves Szakértők! Én folyamatos munkarendben dolgozom 12 órában. A koromnak megfelelően 23 nap szabadság jár, ugyan úgy mint a kollégámnak, aki 8 órában dolgozik. A kérdésem az lenne, hogy ugyanannyi szabadság jár nekem is, aki havi 15 napot dolgozik 12 órában, azaz évi kb. 170 napot, mint aki napi 8 órát dolgozik havi 20 napig, azaz évi 255 napot? Nekem eleve sokkal több a szabadnapom, mert évi kb 80 napot be se kell mennem a munkahelyemre, mégis 23 nap szabadság jár nekem is annak ellenére, hogy ugyanannyi munkaórát dolgozomk egy évben? Vagy arányosíthatja a munkáltaó a 12 órás munkanapot a 8 órás szabadságnak megfelelően bármilyen formában? Ha igen, akkor mi ennek a hivatalos megoldása? Kérném, ne a megfelelő jogszabályok bemásolásával válaszolják meg kérdésem, mert az számomra nem egyértelmű és világos, hanem a szabályokhoz nem értők nyelvén próbálják elmagyarázni ezt. Válaszukat előre is köszönöm: D.
Tisztelt D! Aki munkát végez, annak a végzett munka arányában szabadság jár. Arányosításról tehát csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy ki, mikor kezdi a munkaviszonyát, - ugyanis az alapszabadság mértéke a betöltött életkotról függően a törvényben taxatíve meghatározottan mindenkinek ugyanannyi egy évre. Önnek huszonhárom nap, mert betöltötte 31. életévét. Ha csak féléve dolgozna, akkor ennek a szabadságnak is csak a fele illetné meg. Itt jelenik meg az arányosítás. Más arányosításnak helye nincs, - de az átváltásnak már lehet helye, - pl. az Ön esetében is. A napokat át lehet számítani (átváltani) órákba, - és különösen indokolt lehet ez az átszámítás a folyamatos munkarendben, ahol egy munkanap nem nyolc órából áll. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben még nem tisztán kimunkált, - de a munkáltatók már élnek ezzel a gyakorlattal. Szabó Miklósné
(02.08.2010)  Létesítményi tűzoltóként dolgozom 24/48-as munkarendben. Évi 21 nap az alapszabadságom, és ha egy nap szabadságot kiveszek, akkor 3 napot vonnak le. Jogos-e ez így? Üdvözlettel, Árpád
Kedves Árpád! Nem jogos. A szabadság kiadása tekintetében az általános szabályok az irányadóak. Szabó Miklósné
(30.07.2010)  Tisztelt tanácsadó! A következő munkavállaló szabadságának kiszámításával szeretném a segítségét kérni. Munkavállaló születési ideje: 1969.09. hó. A cégnél 1986.01.15-e óta dolgozik. Első gyermekének születési ideje: 1996.11.23-a. Ettől az időponttól kezdve terhességi gyermekágyi segélyen volt, 1997.05.09-ig, majd gyeden 1998.11.23-ig. (1996-ban kivett szabadság napjainak száma: 4) Ezután gyesen volt, mivel a gyermek tartósan beteg, a cégtől fizetés nélküli szabadságon volt mindvégig. Majd 2000.11.10-én megszületett a második gyermeke, akivel 2001.04.26-ig tgyás-en volt, gyeden 2002.11.10-ig. Azóta is gyesen van, mivel a második gyermek is tartósan beteg lett. Mivel a kisebbik gyermek 2010.11.10-én tölti be a tizedik életévét, ezért a munkavállaló szeretne visszajönni dolgozni. A gyermekek után járó pótszabadságokat az apa nem vette igénybe. Előre is megköszönve a segítségét, tisztelettel Kiss Andrea
Kedves Andrea! A Munka törvénykönyve 134. § (3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve működési körét közvetlenül érintőnok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. Szabó Miklósné
(25.05.2010)  Tisztelt Déri úr! 2010 április 21-óta dolgozom részmunkaidőben, heti 20 órában. Súlyos fogyatékkal élő vagyok és egyben II. csoportos rokkant nyugdíjas. 50 éves vagyok és eddig 11 év munkaviszonyt szereztem. Azt szeretném tudni, hogy hány nap éves szabadság jár számomra és adható-e a fogyatékkal élők számára plusz szabadság a rendes évi szabadságon felül. Üdvözlettel: Kincses Hilda
Kedves Hilda, a fő szabály szerint az éves rendes szabadság mértéke húsz munkanap, azonban ez az életkortól függően a következők szerint emelkedik: 1. huszonötödik életévétől huszonegy; 2. huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; 3. harmincegyedik életévétől huszonhárom; 4. harmincharmadik életévétől huszonnégy; 5. harmincötödik életévétől huszonöt; 6. harminchetedik életévétől huszonhat; 7. harminckilencedik életévétől huszonhét; 8. negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; 9. negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; 10. negyvenötödik életévétől harminc munkanapra a rendes szabadság mértéke. A szabadság mértéke tehát fő szabályként nem a munkaévek számával van összefüggésben. Pótszabadság speciális esetekben jár, pl. fiatal munkavállalóknak, vagy vak munkavállalóknak. Tisztelettel: Déri Tamás szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(05.03.2010)  Tisztelt szakértők! A cégnél, ahol dolgozom bevezették a 4 napos (32 óra) munkahetet. Megállapodást kötöttek a dolgozókkal, hogy elfogadják a csökkentett munkaidőt és természetesen a kevesebb munkaidőre járó 20%-kal kevesebb bért. Azok a dolgozók,akik a megállapodást aláírták, annak megfelelően kapják a bért. Azok viszont, akik nem írták alá, az 5. napra szabadságot vehetnek ki és megkapják gyakorlatilag a teljes havi bérüket. (a dolgozókat alapbér illeti meg. Nem jár semmilyen bérpótlék, tehát a szabadságra járó távolléti díj a napi bérrel azonos). A cégnél nincs kollektív szerződés, és nem működik szakszervezet sem. A kérdésem az, hogy jogosan járt el a cég, hogy egyes munkavállalóknak a szabadság kiadásával megtartja a teljes havi bérükett? Kiadható a teljes évi szabadság az év elején ilyen címen? Vétett e a cég abban, hogy ezt a szabadság kiadási lehetőséget nem ajánlotta fel a többi dolgozónak is, hiszen többen vállalták volna ezt a lehetőséget, ha ismertetik velük. 2010.03.02 Köszönettel: Júlia
A cég nem járt el jogszerűen a problémás kérdéssel kapcsolatban. Az egyik hiba, hogy a szabadságot a törvényben leírtaktól eltérően alkalmazza, - és nem törődik annak a törvényben deklarált céljával és rendeltetésével. Ugyanakkor teljesen önkényesen különbséget tesz a munkavállalók között. Szabó Miklósné
(11.01.2010)  Tisztelt Tanácsadó Úr! Közalkalmazottként, folytonos munkarendben dolgozok, napi 8 órában, két műszakos beosztásban. kérdéseim a következők: -Jár-e szabad hétvége(szombat-vasárnap) havonta egy alkalommal? -Hogyan történhet a szabadnapok elosztása egy hónapon belül? -Az éves szabadság mely részével rendelkezik a munkáltató? -Ezeknek a napoknak a kiadása hogyan történhet? Részarányosan (havi 2-3 nap)a munkaadó által meghatározva? Hány részletben az év folyamán? -A szabadságos napok azon részét amellyel én rendelkezem, általában meghatározott időpontban vehetem csak igénybe? vagy több részletben ha ez nekem így szükséges? Válaszát előre is köszönöm: Tisztelttel: Mercédesz -
Kedves Mercédesz! Igen jár, havonta egy alkalommal, amelyben legalább egy napnak vasárnapra kell esenie. Munka törvénykönyve (Mt.) 135. § (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztásanem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell kiszámítani a szabadságát, hogy bazonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Szabó Miklósné
(18.02.2010)  Tisztelt Uram! Azt szeretném megtudni, hogy a tgyás és a gyed alatt összegyűlt szabadságomat kivehetem-e a gyes folyósításának ideje alatt, illetve azt, hogy mennyi szabadság jár. Három éve dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel tanárként. 2008 július 29-én született az első gyermekem, vele tgyáson és gyeden voltam, majd 2008. május 8-án megszületett második gyermekem. Utána is kaptam tgyást és 2010 május 8-ig gyedet folyósítanak.Utána szeretném a gyes mellett kivenni az összegyűlt szabadságomat vagy visszamenni félállásba dolgozni. Mindkettő lehetséges? Ha májustól szeretnék félállásban dolgozni, akkor a nyári szünet idején mire számíthatok? Kérhetem a munkáltatótól, hogy az óráimat két napra tegyék, mert csak annyi időre tudom megoldani gyermekem felügyeletét? Mikor kell a munkáltató felé jeleznem visszatérési szándékomat? Ha félállásba megyek vissza a gyes lejártáig, akkor módosítják a kinevezésemet? Kérhetek e kérdésekkel kapcsolatban az Államkincstártól hivatalos állásfoglalást is és ha igen, pontosan honnan? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: P. Gabi
Szabadság jár a szülést megelőző táppénz, a szülést követő TGYÁS, és a TGYÁST követő fizetésnélküli szabadság első évére. Gyes mellett lehet félállásban dolgozni. A nyári szünet idejére gyes-re biztosan számíthat, ha gyermeke még nem tölti be a három életévet. Kérni a munkáltatótól - a tisztességes együttműködés szabályait betartva - sok mindent lehet. A méltányolható indok, - a kicsi gyermek ellátatlansága általában meghatja a nagyszívű, gondos munkáltatót. Visszatérési szándékát illik hónapokkal (minimum egy hónappal) előre jelezni, - a kalkulálhatóság végett. Az alapszerződése marad, - de kiegészül a módosítással a munkaidejének változására tekintettel a gyes idejére. Kérjen hivatalos állásfoglalást az Államkincstártól, - különösen akkor, ha munkáltatójának aggályai lennének a fentiek alkalmazásával, - szerintem készségesen válaszolni fognak. Szabó Miklósné
(14.01.2010)  Tisztelt Szakértők! Szabadság kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Párom cégénél nagy leépítés volt, őt ugyan nem küldték el, de a cégnél jelenleg februárig leállás van. December hónapra leállási bért fizetnek az állásidőre, de a főnöke közölte, hogy január hónapra ki kell vennie a szabadságát. Mivel 46 éves, jár neki kb 30 nap szabi. Kérdésem az, hogy megtehetik-e azt, hogy január hónapra kb 20 nap szabit kivetetnek vele? Más kérdés, hogy szeretne céget váltani jövőre, és így majd ha eljön, a már kivetetett szabi időarányos részét visszavonják tőle, akkor is, ha a cég rendeli el? köszönettel ilse
A munkáltató ebben a helyzetben megteheti, hogy a szabadság 2/3 részét kiadja a munkavállalónak, akár egyben is. Annál is inkább, - mert Munka törvénykönyve (Mt.) 134. § (3) szerinta A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok eseténa szabadságot legkésőbb az esedékességévét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig. (Csak zárójelben írom le, hogy itt a kollektív szerződés - a főszabállyal ellentétben a dolgozó hátrányára tér el az általános rendelkezéstől, - ami egyébként - lex generalis alapján - nem megengedett) Szabó Miklósné
(29.12.2009)  Tisztelt tanácsadó! 22 éves vagyok így szabadsági napom kevés.0 nap szabadságom van de kellene még 9 a karácsonyi leállásra.Ha nem rendelkezem 9 nappal akkor szét lehet írni a 8 órákat .4-4 órákba?Mert tavaly ezt történt de most a munkaadóm azt a kijelentést tette hogy a munkatörvénykönyv szerint ez nem lehetséges.Nem értettem miért ha tavaly ezt így csináltuk.A másik kérdésem pedig az lenne hogy éjjeles vagyok de pénteken délutánba kell visszamennem kötelezhet e szombati dolgozásra?Csak hétköznap dolgozunk. előre is köszönöm válaszát.
Karácsonyi leállásra nem kell szabadság, - mert akkor minden leáll, - a folyamatosan és közszükségletet kielégítő közüzemi szolgáltatások kivételével. Második kérdés: Munka törvénykönyve (Mt.) 123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább tizenegy óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani, - de Kollektív szerződés ettől eltérhet készenléti jellgű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarendben és idénymunkát végző munkavállaló esetében. Szabó Miklósné
(05.01.2010)  T.Déri Tamás! Kérdésem szabadság kiadással kapcsolatos lenne. Napi 12órát dolgozom. 5 napot dolgozom 5 napot nem, vagyis óraszámban majdnem ugyanannyit (picivel többet),mint aki hétfőtől péntekig dolgozik napi 8 órában.A nyolc óra feletti munkára túlóra pénz nincs megállaptva. Ha én ki szeretnék venni 1 nap szabadságot, hány napot kell hogy kiírjon a munkáltató.
Számoltam. Ön nem többet, hanem kevesebbet, - átlagban napi hat órát dolgozik ebben a felállásban, - igaz a szervezetére sokkal inkább megterhelő napi tizenkétórázással. Ugyanakkor a másik hete szabad, amikor regenerálódhat, pihenhet, - ezért nincs túlórapénz megállapítva. A szabadság kiadására Munka törvénykönye (Mt.) 134. § (1)-(11) szakaszok irányadóak, továbbá 135. § (1)-(3) 135. § (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napokat. Szabó Mikléósné
(16.10.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretnék érdeklődni szabadságolással kapcsolatban. Tanár vagyok és gyed-ről szeretnék visszatérni a munkahelyemre. Első gyermekemet 2006. március 9-én szültem előtte 2005 októberétől táppénzen voltam veszélyeztetett terhesség miatt, második gyermekemet 2007 december 1- jén szültem tehát megszakítás nélkül otthon vagyok azóta és 2009 dec 1-ig gyeden vagyok .Az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy hány nap szabadság jár a két gyermekem után? Válaszukat előre is köszönöm!
Szabadság jár a munkaviszony szünetelésének időtartamára az alábbi esetekben: - keresőképtelenséget okozó betegség tartamára, - szülési szabadság tartamára, - a gyermek gondozásavagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, ... A rendes szabadságból az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkában töltött évek arányában hosszabbodik. Két gyermekére évente 4 pótszabadság jár. Tisztelettel: Szabó Miklósné
(08.10.2009)  T.Szakértő! Lehetséges, hogy már ezt a kérdést többen is feltették, de én most mégis meg szeretném kérdezni, hogy a férjem órabéres, augusztusban volt 16 nap szabadságon + 1 fizetett ünnep. A szabadságra járó napibért kisebb értékben állapitották meg, az előző hónapokhoz képest, az órabére 500,- Ft, hogy tudom kiszámolni, hogy megnyugtassam a férjem, hogy a bérszámfejtő jól számolta-e el a bérét, mert sajnos a bérszámfejtő nem volt hajlandó kellően tájékoztatni, ill. azt mondta, hogy jól van az úgy, várom szives válaszát, tisztelettel
Kedves Kérdező! Mt.151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. 7) Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. A távolléti díj számítási alapjai: személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok. A távolléti díj számításának módja: a személyi alapbér, és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. A számítás során személyi alapbérként a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végez túlmunkát, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal. A személyi alapbért a munkaszerződésében meg találja. Tisztelettel Czimer Judit
(08.09.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Meg szeretném kérdezni,hogy az első gyermekemmel szept.18-ig vagyok gyed-en és a második babát dec.8-ra várom.A kérdésem:Ha szept.19-nov.9-ig gyes-en lennék utánna kivennék 3 nap szabit,és nov.13-tól az orvos szülési szabadságra vesz,a munkáltatónak köteles kiadni az én általam kért szabit vagy nem?A szabi alatt távollétidíjat számolnak?Ezáltal a távollétidíj lesz a bérezett jövedelmem alapja? Válaszát előre is köszönöm :Ancsa
Tisztelt Ancsa! A szabadság kiadásának eseteit a Munka törvénykönyve (Mt.) 134. § (1)-(11) szakaszai tartalmazzák. (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása aután - a munkáltató határozza meg. (2) A szabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. a munkavállalónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal be kell jelntenie. ... (3) a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a)... ... (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kéréáre lehet kiadni... (5) a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előttegy hónappal közölni kell... ... Mt. 151. 0 (1)-(4) szakaszok a távolléti díj fizetésének eseteiről ... (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: ... e) a szabadság időtartamára; f) a szoptatási időkedvezmény idejére [Mt. 138. § (5) bek.] A távolléti díj számítása: Mt. 151/A. § (1)-(12) szakaszok (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i9, valamint a (4) bek. szerinti-a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkivüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. ... Szabó Miklósné
(28.08.2009)  A kereskedelemben dolgozom,és a szabadságok kiírásával kapcsolatban lenne kérdésem.Nem tudom van e szabály arra, hogy aki folyamatos munkarendben dolgozik hogyan kell a szabadságot kiírni.Aki hétfőtől péntekig dolgozik és hétvége pihenőnap, logikus hogy a pihenőnapra nem lehet kiírni szabadságot tehát 7 napból 5 nap szabit írnak ki neki.De aki mint én is és sokan mások a kereskedelemben akár hétvégén is dolgozunk,az lenne a logikus hogy a megtervezett beosztás alapján a munkanapjaira kellene a szabadságot kiirni a pihenőnap pedig pihenőnap.Pl. ha H Sz P V dolgoznék,akkor csak 4 napot kellene kiirni mert a másik három pihenőnap.Nem tudom az elgondolásom mennyire fedi a valóságban a munka törvénykönyvében leirtakat ezért kérem segítségét. .A munkahelyemen ha szabadságolás van és 7 napot szeretnék otthon lenni folyamatosan 6 napot de akár 7 napot is kiírnak és a pihenőnapokat nem veszik figyelembe és arra is szabadságot írnak ki.Arra lennék kíváncsi hogy van e valamilyen szabályozás ezzel kapcsolatban mert igazságtalanak érzem h ha esetleg 3 hétre szeretnék elmenni akkor az éves szabadságkeretemet ki is merítettem.Sajnos a munkáltatom mindenre tud magyarázatot adni. Előre is köszönöm!
Van rá szabály: Munka törvénykönyve (Mt.) 135. § (1)-(3) szakaszok: (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Szabó Miklósné
(10.08.2009)  Tisztelt uram! Azt szeretném kérdezni,hogy jelenlegi munkahelyemen 6 éve dolgozom,és most felajánlottak nekem egy Angliai munkát,de félek addig leszámolni,amíg nem biztos a külföldi munkahelyem.Arra gondoltam,hogy én kérhetek 6 hónap fizetetlen szabadságot,és hogy ez melett lehet-e külföldön bejelentett szerződéses munkám.Ha az nem vállik be a bróbaidő alatt akkor még mindig vissza tudok menni a jelenlegi munkahelyemhez. Lehetséges ez vagy nem. Köszönöm válaszát: canboy
Ha Ön a Munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alatt áll, akkor fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben jár: -gyermek gondozása, ápolása esetén, -gyermek születése esetén, -közeli hozzátartozó ápolása esetén, -saját célra történő házépítés esetén. Ha Ön a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alatt áll, akkor 31. § a)-d) szakaszokban foglalt esetekben közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató ezen időtartamok és az azt követő harminc napon belül nem szüntetheti meg. Szabó Miklósné
(06.08.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Gyed ideje alatt felgyülemlett szabadságom kiszámolásához szeretném segítségüket kérni. Gyermekeim 2005-ben illetve 2007-ben születtek. Szabadságomat a GYED lejárta után 2009.10.10-től szeretném kivenni. Adatok: 2005.04.06-2005.06.16 Táppénz 2005.06.17-2005.12.01 TGYÁS 2005.12.02-2007.06.17 GYED 2007.06.18-2007.10.08 Táppénz 2007.10.09-2008.03.24 TGYÁS 2008.03.25-2009.10.09 GYED Számításaim szerint jár a szabadság az első gyerek születése előtti táppénz időtartamára az első gyerek születését követően a TGYÁS időtartamára az első gyereknél igénybe vett GYED első 365 napjára Kérdésem az lenne, hogy a 2007.06.18-2009.10.09.-ig (második gyermek születése előtti táppénz, születés utáni TGYÁS és GYED) terjedő időszakra is jár szabadság, ha igen milyen szabályok alapján kell kiszámítani? (Az alapszabadság emelkedésével, illetve a pótszabadsággal tisztában vagyok) Segítségüket előre is köszönöm: H. Erika
Kedves Erika! Helyesen írta le számításait, a következőkkel azonban kiegészíteném: 1. 2004-ben esetleg ki nem vett szabadságok 2. az első gyerek születése előtti táppénz alatt (időarányosan) 3. a tgyás időtartalmára (168 napra időarányosan) 4. a gyed első évére 5. ugyanígy kell számolni a másod gyermek esetén (a számításnál tehát ugyanaz az eljárás) 6. hozzászámítva a pótszabadságokat (ha az apa nem vette ki) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.08.2009)  Kedves Szakértő Úr! Kérdésem a következő: Egy alapítványnál dolgozom folyamatos munkarendben, vagyis hétvégeken és ünnepnapokon is dolgozunk. Szabadságomat úgy vettem ki, hogy fizetett ünnep, illetve hétvége a szabadságom közé ékelődött. Vagyis közvetlenül a fizetett ünnep és hétvége előtt és után vettem igénybe a szabadságom. Munkáltatóm beosztott a szabadságom közepén a hétvégére, mivel én ezt külön nem jeleztem, hogy erre is szükségem van. Jogosan járt e el a munkáltatóm, mikor a szabadságom közé eső hétvégére beosztott? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. Ágnes
Kedves Ágnes! A Munka Törvénykönyve a szabadság kiadásáról a következőképpen rendelkezik: 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Mivel folyamatos munkarendről van szó, így ebben a tisztázatlan helyzetben a munkáltatója jogosan járt el. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(24.07.2009)  Tisztelt Tanácsadó! 1987. szeptember óta dolgozom, de csak 2008. május óta vagyok közalkalmazott. Kérdésem az lenne, hogy helyesen soroltak-e be D1 kategóriába, valamint, hogy mennyi szabadság jár nekem (40 éves vagyok). Munkáltatóm szerint 22 napra vagyok jogosult (2 nap gyerekre járó szabadsággal együtt). Főleg a szabadsággal vagyok gondba, mert ha nem közszférában dolgoznék, már kb. 30 nap járna. Kérem válaszában írja meg azt is, hogy milyen jogszabályra hivatkozhatok, amennyiben nem jól állapították meg a szabadságomat. Segítségét köszönöm! M.
Tisztelt M.! Előmeneteli kérdésével kapcsolatban nem tudok pontosan nyilatkozni, mert a végzettségét nem írta le. Ha "D" fizetési osztályba sorolták, akkor: 1. vagy alapműveltséget igénylő szakképesítéssel rendelkezik, 2. vagy a középiskolai utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképzettsége van, 3. vagy a középiskola elvégzését igénylő valamilyen szakképesítéssel rendelkezik. A közalkalmazotti szférában az alapszabadság mértéke valóban kevesebb, a Munka törvénykönyve által deklarált mértéknél, - viszont a pótszabadság mértéke ezt kompenzálja a közalkalmazottaknál. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 56. § A közalkalmazottat a) az ..."D" fizetési osztályban évi húsz munkanap ... alapszabadság illeti meg. 57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadsádg jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. Szabó Miklósné
(16.06.2009)  Tisztelt szakértők azzal a kérdéssel álok maguk elé hogy két hete felmondási időt töltöm az éves szabadságom az alap 20nap ebből amit kivehetnék kb 10nap időarányosan csak az a probléma hogy a munka hiánya miat már a 20napbol mindet kiadták amit én saját akaratomból egyet sem vettem ki és félő hogy vissza vonják az utolsó havi béremből kérdésem a következő hogy a cég jogosan vonhatja e vissza a szabadságot vagy sem hisz én nem tagadtam meg a munkát hanem ők küldtek ell folyamatosan szabadságra.
Ha Ön a rendelkezésére álló szabadságát kimerítette - még akkor is, ha ezt a munkaadó akaratából tette - nincs követelni valója a szabadság kiadása tekintetében. Szabó Miklósné
(11.06.2009)  Tisztelt szakértők a következő kérdéssel állok maguk elé 23éves vagyok alap szabadságom van tehát 20nap a gazdasági válság miat nekünk is lényegesen lecsökkent a munkánk és ugymond az összes szabadságot kiadták munka hiánya miat a mult honapban eldőlt hogy ell is küldenek a munkahelyemről és félő hogy amit kiadtak szabadságot azt időarányosan vissza fognak venni és kérdésem hogy ez jogos e vagy sem mert önszántanbol egyetlen egy szabadságot sem vettem ki.
Kedves Felhasználónk! A visszafizetés alól a Munka tv. 136. § (2) bek.-ben megjelölt 4 esetben mentesül ( 136§ (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.A munkavállaló halála esetén még az örökösöktől sem lehet visszakövetelni a szabadság ellenértékét. Véleményem szerint, ha a munkaügyi per során bizonyítani tudja, hogy a szabadságokat a munkáltató adta ki, mentesülhet a visszatérítés alól. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(03.06.2009)  Üdvözlöm! Valószínűleg nem egyértelműen írtam le a kérdésemet. Elnézést kérek érte. Arra lennék kíváncsi, hogy a ténylegesen kivett szabadságra a tavalyi év átlagának, a 365-d része jár -e egy napra, vagy esetleg más módon kell- e kiszámítani, az egy napra járó szabadságos bért? Köszönöm: R. Károlyné
Kedves R. Károlyné! Szabadság esetén a munkavállalónak távolléti díj jár. Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. (4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(28.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Egy alapítványi -magánóvodában(?)- dolgozom, óvodapedagógusként. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e a pedagógus pótszabadság nekem is? A szerződésemben Idézem: \" a rendes szabadság számításának módja: a Mt.131-134 §-a , kiadásának szabályai: a Mt.134-136§ -ai szerint.\"jelennek meg az \"Egyéb rendelkezések\" címszó alatt. Próbáltam megfejteni, hogy ez mit is jelent, de sajnos nem jártam sikerrel. Intézményünk nyáron 10 napra zár be, ekkor vehetem ki a szabadságom egy részét, a többit pedig a különböző szünetekben ( karácsony-újév között, valamint a munkanappá nyilvánított szombatokon). Napi 8(!) órát dolgozom és a szabadságommal sem én rendelkezem...,ami évi 25 nap. Ez így jogszerű??? Várom válaszát. Köszönettel: Éva
Tisztelt Éva! Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 56. § a) és b) pontja az alapszabadságról, az 57. § (1) és (3) szakaszai rendelkeznek a pótszabadságról. (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. (3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-,köép-és felsfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatbanaz oktató, nevelőmunkátvégző közalkalmazottakatévi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Kjt. 59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 131. § nem alkalmazható. A szabadság kiadásának szabályait a Munka törvénykönyve határozza meg. Mt. 134. § (2) bekezdés Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Szabó Miklósné
(25.05.2009)  Üdvözlöm! Szeretné megkérdezni, hogy hogyan kell kiszámolni a szabadságos órabért, folyamatos munkarendben dolgozom. Tavalyi túlóráim meghaladták az 50 órát, de lehet, hogy a 100 órát is. Jelenleg az éves bruttó fizetést, osztották 365-l. Valamiért úgy érzem, hogy ez nem szabályos, de lehet, hogy tévedek. Tisztelettel: R. Károlyné
Tisztelt Retz Károlyné! A rendes szabadság lehet alap-és pótszabadság, amely a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megillet. Jár szabadság a munkaviszony szünetelésének időtartamára, a keresőképtelenséget okozó betegség idejére, a szülési szabadság tartamára, a tizennégy éven aluli gyermek gondozása-ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállalót távolléti díj-, illetve átlagkereset illeti meg. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Amely a 45. életévig kismértékben, fokozatosan emelkedik. Pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, a szülők döntése aalpján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló vagy gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak, a vak munkavállalónak, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett munkavállaló számára. Az órarbér: Mt. 144/A. § Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel, b) részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. Szabó Miklósné
(08.05.2009)  Tisztelt Déri Úr! Volna egy kérdésem!A Sogórnőmnek van 2 fia és 2009.05.05-től van 81 szabadságon,amit a két gyermeke után kapott!Arra szeretnék választ kapni,hogy a szabadságot azt,hogyan számolják?Órabérben számolják?Mielőbbi válaszát várom! Tisztelettel:Mónika
Tisztelt Mónika! Minden munkavállaló rendes szabadsága alap-és pótszabadságból áll. Az alapszabadság általános mértéke évente 20 munkanap. Ez a szabadság a 25. évtől a 45. életévig kismértékben, fokozatosan emelkedik. A pótszabadságok különféle jogcímeken járnak. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. [Mt. 135. § (1) bek.] A szabadság időtartamára átlagkereset jár. Szabó Miklósné
(07.05.2009)  Tisztelt válaszadó. Arra lennék kíváncsi akinek fiksz bére van pl .85 000 Ft bruttó,az az év bármely napján kivet szabadságára egyforma ősszeget kell kézhez kapni-a ? Vagy függ attól abba a hónapba hány munkanap van ? Pl.,85 000/ 20 munkanap =4250 nem ugyanaz az ősszeg mint 85 000/ 23 munkanap =3695 munkanap. Helyes ha így számolják mint a pl. Ilyen bruttó bér után, 30 napra mennyi pénzt kell megkapjak az évi szabadság idejére? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel Olgi
Kedves Olgi! A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartalmára. A távolléti díjba bele kell számolni: - a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbér, - a rendszeres bérpótlékok - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék, majd ezek együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell venni. Órabér esetén az egy napra fizetendõ távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Havi idõbér esetén az egy hónapra megállapított távolléti díjat osztani kell a tárgyhó munkanapjai számával. Nem kell alkalmazni a fenti számítást akkor, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén részesülne. Ilyen eset könnyen elõfordul, ha például egy munkavállalónak havi fix jövedelme van és egy mûszakban dolgozik és a múlt évi túlóráinak száma nem éri el az 50 órát. Fontos, hogy a távolléti díjat a többműszakos munkarend és a tárgyévet megelőző évi túlórák is befolyásolják a következők szerint: Ha a munkavállaló több mûszakban is, vagy akár megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, úgy a távolléti díj számításánál az alábbi mûszakpótlékokat kell pluszban még figyelembe venni: - kétmûszakos munkaidõ-beosztásban történõ foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, - kétmûszakos munkaidõ-beosztásban történõ foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai mûszak aránya a heti, illetõleg havi munkaidõkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három mûszakos munkaidõ-beosztásban történõ foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát, - megszakítás nélküli munkarendben történõ foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát. Ha a munkavállaló a tárgyévet megelõzõ évben több mint ötven óra rendkívüli munkavégzést teljesített, akkor a távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítõ pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítõ pótlék mértéke, ha az irányadó idõszakban a rendkívüli munkavégzés - száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; - ha száz óra, vagy ennél több volt, akkor a személyi alapbér öt százaléka. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(30.04.2009)  Tisztelt szakértő! Munkabeosztásom szerint minden második napon dolgozom 12 órában mint uszodamester. Idén 39 éves leszek, tehát az éves szabadságom 27 nap. Előző évben és azelőtt még úgy vehettem ki szabadságot, hogy minden egyes munkanapra 1 nap szabadságot írtak ki. Ez évtől a munkaadónk változtatást eszközölt. Azt mondja, hogy ha pl. 6-án, 8-án, 10-én, 12-én (hétfő, szerda, péntek, vasárnap) dolgozom, akkor nem csak 4 nap szabadságot kell kivennem mint eddig, hanem a köztes napokra is szabadságot ír ki amelyek egyébként is pihenőnapjaim. Tehát 7 nap szabadságomba kerülne a 4 munkanap kivétele. Ön szerint ez így jogszerű? Én úgy tudtam, hogy 1 munkanapot 1 nap szabadsággal lehet kivenni. Vagy pl. ha egy szerdai napon dolgozom, a kedd és a csütörtök pihenőnapom, akkor nem 1 szabadságot kellene kivennem szerdára? Még egy kérdésem van. Követelhet-e a munkáltató 12 óránál hosszabb műszakot? Kérem válaszoljon e kérdésekre! Tisztelettel, H. Tamás
Tisztelt Tamás! Ha megengedi egy példán keresztül szemléltetném a megoldást: Példa: Adott egy munkavállaló, aki egyik héten 4 napot a másik héten 3 napot dolgozik (a 12 órás munkarend) Amennyiben a fenti munkavállalónk elmegy szabadságra hétfőtől vasárnapig, az 5 nap szabadságnak számít. (Nem szabad órákra lebontani) Az igaz, hogy a szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra szabad kiadni, de a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját valamint a munkaszüneti napot. Végül fontos szabály, hogy a munkavállaló napi munkaideje a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát nem haladhatja meg. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Férjem egy osztrák tulajdonú cégnél dolgozik 2 műszakos munkarendben. Az elmúlt hónaptól munkaidőkeretben foglalkoztatják őket. hogy milyen időtartamúban arról nem kaptak tájékoztatást, de mivel a cég nem rendelkezik kollektív szerződéssel, és nem idénymunkáról van szó,ezért gondolom 2 hónapos a keret. A kérdésem arra irányul, hogy mennyi túlmunkát rendelhet el így a munkáltató? Az elmúlt hetekben a férjemnek minden nap 4 óra , és mindkét pihenőnapján 8-8 óra túlmunkát rendeltek el, vagyis öszesen heti 76 órát dolgozott, és a következő hetekben előreláthatóan továbbra is erre számíthat. A téma azért érdekelne, mert már bevált gyakorlat ennél a cégnél, hogy bevezetik a munkaidőkeretet azzal az indokkal, hogy egyenlőtlenül oszthassák be a munkát, de \" csúszó napokról \" persze szó sincs, vagyis a túlmunka ugyan a keret végén kifizetésre kerül, ( persze gyakran \"rendkívüli jutalom\" jogcímen) de ezzel kijátszák a munkavállaló védelmét szolgáló túlmunka korlátozás ( 4 nap alatt max. 8 óra ) szabályát. Mi védi ilyenkor a munkavállaló pihenő napjait? Van-e konkrétum a törvényben erre vonatkozóan. ( azt olvastam, hogy a túlmunka ebben az esetben sem sértheti, ill. veszélyeztetheti a munkavállaló egészségi ill. családi helyzetét. ) Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! A napi, illetve a heti rendkívüli munkavégzés maximuma a munkavállaló napi munkaideje a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát nem haladhatja meg. Annak elkerülése végett, hogy a munkáltató állandóan rendkívüli munkavégzést rendeljen el, a Munka Törvénykönyve korlátozza évi 200 órában ennek elrendelhetőségét. (+100 óra időtartamra külön szerződést köthet a munkaadó a munkavállalókkal). Az Ön által leírtak - amenyniben Ön pontosan fogalmazott - súlyos jogsértés, amelyet jelezni kell a regionális Munkaügyi Központ ellenőrzési főosztályának és az OMMF-nek is. A bizonyítási eljárás során perdöntő lehet a jelenléti ív, - nyilván a munkaadónak meg kell magyaráznia, amenyniben a törvényes pihenőnapokon a munkavállaló az aláírásával jelenlétét igazolja (azonosítja). A munkavállaló érdekeit a jogszabályok, - jelen esetben a Munka Törvénykönyve védi -, a jogérvényesítés azonban a munkavállaló terhe, felelőssége is. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(07.04.2009)  Tisztelt Szakértők! Párom 12 órás munkarendben dolgozik, mint uszodamester, reggel 6-tól este 6-ig, majd egy nap szabad. Szombat-vasárnap, ünnepnap is nyitva van a strand. Munkáltatója közölte velük, hogy a tavalyi 21 nap szabadság helyett, ami neki már 26 volt kb. a kora miatt, lecsökkenti 16 napra éves szinten. Valamint azt is kijelentette, hogy a nyári hónapok alatt ne is számítsanak arra, hogy elmehetnek szabadságra. Mi augusztus elejére várjuk születendő gyermekünket, ami megkívánja, hogy szabadságot vegyen ki. Önök szerint jogos-e a szabadság csökkentése, és a szabadság kivételének megszabása? Valamint milyen jogok illetik meg, mint édesapa? Köszönettel: T. Erika
Kedves Erika! A Munka törvénykönyve a szabadság mértékével, kiadásával kapcsolatban kógens, azaz eltérést nem engedő szabályozást tartalmaz. Mivel az alapszabadság mértékét is a törvény határozza meg, a munkáltató általi "16 napra" való csökkentése kizárt és jogsértő. A válaszban mellékelem az esetükkel kapcsolatos jogszabályhelyeket: 130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Azonban: (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. 138/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(07.04.2009)  Kedves Szakértő! Jelenleg még GYEDen vagyok a kisfiammal, de majd szeretnék visszamenni dolgozni! Elvileg 42 napot kapok felgyülemlett szabadságként! Ha kikérem a szabikat, azt hogyan adják ki? Ugy értem, hogy én eladóként dolgoztam szülés előtt, minden 2. héten szombaton is dolgoztam 8tól délig! Ha kiadják a szabikat, akkor szombatokat is számolnak? Mielőbbi válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Erika
Kedves Erika! A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Az éves szabadság a munkaviszony fennállásának időtartamára jár, mértékét nem a munkarend határozza meg. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(27.03.2009)  Tisztelt Szakértők! Kérdésem a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos. Ha a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik az alábbi rendben: I.hét: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök munkanap, Péntek szabadnap, Szombat, Vasárnap munkanap, II.hét: Hétfő szabadnap, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek munkanap Szombat, Vasárnap szabad, -majd újra ismétlődik a két heti rend- hogyan írható ki a szabadság, ha a második héten szeretné kivenni ahol csak négy munkanapja lenne, és a munkavállaló szerint ez csak négy nap szabadságot venne igénybe és egész héten mentesülne a munkavégzés alól. A munkáltató szerint a hét minden napjára szabadságot kell kiírni, vagyis hét napot venne igénybe. Jogosan akar -e eljárni a munkáltató? Előre köszönöm válaszukat: Tisztelettel Juhászné Ica
Tisztelt Juhászné Ica! Atipikus munkarendben dolgozók szabadságkiadásának szabályai: Munka törvénykönyve 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosuzás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) Heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Sz. M-né
(23.03.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! 2006.03.06.-án munkaviszonyba álltam (ismerős irodában), következő hónapban megszületett a gyermekem. Ez ideáig semmi probléma nincs, viszont egy olyan kérdésem lenne, hogy a gyermekek ( 2 kiskorú ) után járó pótszabadságot köteles vagyok-e igénybe venni, vagy esetleg lemondhatok róla és az írásos lemondásomat a pótszabadságról a munkáltató köteles-e elfogadni? Belépéskor semmilyen nyilatkozatot nem íratott velem erről és én nem kívánom igénybe venni függetlenül attól hogy JÁR! Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk! A gyermek után járó pótszabadság a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként valóban megilleti. A munkáltató kötelessége, hogy nyilatkoztassa Önt arról, hogy van-e 16 évesnél fiatalabb gyermeke, aki után pótszabadságra lenne jogosult.Törvényben meghatározott jogosultságról lemondani nem lehet. Amennyiben azonban Ön nem szeretné igénybe venni a pótszabadságot, úgy javaslom, hogy a házastársa vegye azt igénybe. Ha ez nem lehetséges, és a munkáltató által adott nyilatkozatra Ön nem tünteti fel a gyermekeit, úgy annak tartalmáért a munkavállaló a felelős, a munkáltató a későbbiekben a nyilatkozat adataiból származó következményekért felelősségre nem vonható. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(26.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Tudna segíteni, hogy hány nap felgyülemlett szabim lesz, amikor visszamegyek dolgozni? Nagyjából átnéztem, de nem minden teljesen egyértelmű! Pl. hogy idén már 21 nap szabadságom lesz, mert most töltöttem be a 25-öt, de időarányosan jár gondolom, és mivel csak a GYED első évére jár szabi, az nekem 2009. 05.végéig tart! A Tgyás-t 2007.10.22től azt hiszem 2008.04.07ig kaptam. Ezután kaptam a GYEDet, ami 2009.11.09ig jár, utána kell a GYEST igényelnem! 2010. február körül szeretnék visszamenni dolgozni! Amugy én 1984.03.10én születtem, a kisfiam 2007.11.09-én ! 2005.11.02től dolgozom a jelenlegi cégemnél, táppénzre jöttem 2007.05től, abban a hónapban 7 napot dolgoztam, és 13 nap betegszabim volt, 2007.06: 2 nap betegszabim volt, és 19 nap táppénz, 2007ben még bent maradt 10 nap szabim, 2008ban még 20 nap szabira vagyok jogosult! Valamint akkor lesz még 2007re, 2008ra, és 2009re +2, azaz 6 nap pótszabim a gyerek után? 2010. február körül szeretnék visszamenni dolgozni! Ez azt jelenti, hogy a 2010-es évi pótszabit is ki kellene kérnem akkor, amikor kikérem a többit, vagy azzal ráérek évközben? Egy kicsit aggódom, mert valahol azt olvastam (bár sok helyen viszont az áll, hogy ki kell adni), hogy az elmaradt szabikat nem kérhetem ki utólag, nem jogos kiadni a munkáltató, de hát az mindenkinek alanyi jogon megjár, nem? Csak nem tudtam kivenni közben! Pedig én a szabik közben szeretném beszoktatni a gyerkőcöt bölcsibe, mivel évközben adom majd be! Nem tudom, hogy kellett-e ennyi infó!? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Kedves Felhasználónk! Főszabály szerint a szabadságokat az esedékesség évében kell kiadni, pénzben megváltani nem lehet. A gyakorlatban bevett azonban, hogy amikor a kismama visszamegy dolgozni, a felgyülemlett szabadságokat rögtön kiadják neki. 2010-től várhatóan akkor Önnek megmaradt 10+20 nap rendes szabadsága. Ezenfelül (2010-től) járna Önnek a 21 nap alapszabadság és 2 nap pótszabadság a gyermek után illetve a gyermek után járó egyéb munkaidő-kedvezmények (fizetés nélküli szabadság) Remélem sikerült kérdéseire választ adnom! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(05.03.2009)  Tisztelt Déri Tamás! Sajnos mostanáig nem volt gond a munkahelyemen a válság miatt. Van 28 nap szabadságom erre az évre. A munkáltató olyan papírra kéri az összes ott dolgozó aláírását,amelyben a dolgozók kérik,hogy fizetetlen szabadságra mennének. Közben persze hozzátették,hogy aki nem írja alá azt elküldik. Kérem mielőbbi válaszát! Tisztelettel és köszönettel: István
Tisztelt István! Fenyegetés, kényszer hatására tett nyilatkozat érvénytelen: 7. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. Véleményem szerint ebben az esetben erről lenne szó, és ezáltal az esetleges felmondás se állná meg a helyét. A jelen helyzetben Önnek kell mérlegelnie, hogy aláírja, vagy belemegy egy olyan "játszmába", ami évekig elhúzódhat (pereskedés) és nem is biztos, hogy Ön jönn ki belőle jól. Tisztelettel: Szente István
(25.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó, Társaságungnál 10% munkaidőcsökkentés volt, amit munkaidőben azt jelenti, hogy hétfőtől csütörtökig 8 órát, pénteken 4 órát dolgozunk. A kollégák szerint nem igazságos, hogy ha pénteken elmennek szabira, az ugyanúgy egy napnak számít, mintha a többi napont, pedig csak 4 órát nem dolgoznak. Mit válaszolhatok nekik? Köszönettel D. Andrea
Kedves Andrea! A törvény szerint ez így helyes. Magyarországon napokban és nem pedig órákban van meghatározva a szabadság. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(05.02.2009)  Tisztelt Szakértő! kérdésem a következő 2008 junius 1-dolgozom gyógyszertárban kisegitöként,takaritoként és ügyintézöként idén január 31-töl közös megegyezéssel eljövök a cégtöl február 7.é-vel .tavaji évben egyetlen nap se voltam szabin hét napbol hetet dolgoztam egy héten megegyeztünk hogy mivel megszünik a munkám ezért kifizeti a szabadságaimat mennyi szabadság jár ha 2008 06.01-töl 2009 02.07-ig és 5-órás bejelentett munkaidövel?sürgös lenne mielött aláirom a felmodási szerzödést
Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 130. § alapján a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A alapszabadságot az életkora alapján tudja kiszámolni az alábbiak szerint: Az alapszabadság mértéke ÉVENTE húsz munkanap, ami a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először, amelyben a fentebb meghatározott életkort betölti. Pótszabadságként szóba jöhet Önnél a gyermeknevelési pótszabadság, ami a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A fentiek alapján meg tudja határozni az Önnek 8 hónapra járó időarányos szabadságot, az éves szabadság alapul vételével. (A szabadság független attól, hogy hány órában dolgozik a munkáltatónál.) Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(03.02.2009)  Tisztelt Déri úr! A kérdésem az lenne,hogy a jelenleg 20 hónapos kislányomat szeretném bölcsödébe adni,és visszamenni dolgozni.Már mindent lebeszéltem a munkáltatóval,akinek annyi kérése volt,hogy nyilatkozatot írjak arról,hogy lemondok a fizetés nélküli szabadságról,és bele kell fogalmaznom a kislányomat is.Pontosan mit kell tartalmaznia ennek a nyilatkozatnak? Előre is köszönettel: Szerencsésné Szabó Zsanett
Kedves Zsanett! Egyelőlre nem világos előttem az Ön munkaadójának a kérése. Miért kellene lemondania Önnek bármiről? Javaslom annak tisztázását, hogy Ön a munkakört a GyES megtartása mellett, vagy a GyES megszüntetéssével kívánja betöltetni. A GyES leteltéig Ön jogosult - akár teljes munkaidőben is - a GyES fenntartása mellett dolgozni, és felmondási védelem illeti Önt meg. (A munkaadó nem kötelezhető arra, hogy Önt GyES mellett foglalkoztassa). A GyES megszüntetése esetén Önt a felmondási védelem nem illeti meg, azonban a felhalmozott szabadságot a munkába állás előtt ki KELL! adni. Azon túl, hogy Ön mikor szeretne munkába állni, - semmilyen kérelmet, levelet nem kell fogalmaznia. Javaslom, legyen óvatos és körültekintő, esetleg kérje jogász /ügyvéd jelenlétét, mielőtt bármit aláírna. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(19.01.2009)  T isztelt Szaktanácsadók! Párom idegenforgalmoban dolgozik. Munkaadója az év első munkanapján közölte, hogy a teljes rendes éves szabadságuk 50%-át március végéig ki kell venniük. Megteheti ezt? Azzal tisztában vagyok. hogy a munkavállaló a szabadsága 25%-ával rendelkezik csupán, viszont a fennamradó 75%-ot munkáltató nemcsak részarányosan vetetheti ki? (pl.éves szabi 20 nap, abból 5 napnak a 3/4-e, tehát kb 4 nap, és nem pedig 10 nap ahogyan a munkáltató szeretné). Ez főleg munkahely váltásnal fontos (hiszen sértheti a leendő új munkátató érdekeit, ha a frissen érkezett dolgozónak már alig van szabadsága). Segítségüket előre is köszönöm, M.J.
Tisztelt M.J.! A Munka törvénykönyve 134. § (4) bekezdése értelmében a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Így nimcs akadálya annak, hogy a munkáltató a szabi 50 %-ának kivételét márc. végéig kötelezővé tegye. Itt nincs részarányosság. A szabadságot főszabály szerint esedékességének évében kell kiadni. Kettőnél több résztben csak a munkavállaló kifejezett kérésére. Sz. M-né
(08.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás! Abban szeretném a tanácsát kérni, hogy a férjem igénybe veheti-e az előző házasságomból született, de velünk egy háztartásban élő fiam után járó szabadságot? Jelenleg GYÁS-on vagyok közös gyermekünkkel, aki után Ő veszi igénybe a 2 nap pótszabadságot. Szeretném tudni, hogy a beiskolásázási támogatást is igényelheti-e a cégnél a nevelt fiára? Válaszát előre is köszönöm. Erzsike
Kedves Erzsike! A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermeke után járó pótszabadságot. A gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság (véleményem szerint a beiskolásázási támogatást is) megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte. Nyilván a gyermek elhelyezéséről, gondozásáról iratokkal kell rendelkezni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(07.01.2009)  Tisztelt Cím! Egy Önkéntes Tűzoltóság (civil szervezet) parancsnoka vagyok és azt szeretném megtudni, ha a főállásban alkalmazott tagjaink 24/72 órás szolgálati munkarendben dolgoznak, akkor hogyan kell számolni, kiadni a szabadságokat. (Önkéntes Tűzoltóságunk nem tartozik a HSZT alá, a Munka Törvénykönyve vonatkozik ránk is!) 1 nap szabadság = 8 óra? Ha szabadságra megy egy 24 órás szolgálatból, akkor 3 nap szabadságot felhasznált? Vagy pld. XY-nak jár 22 nap szabadság, akkor 22-szer távolmaradhat a 24 órás szolgálatból? kb. így 3 hónapig nem látjuk a munkahelyén! Hogyan kell a mi esetünkben alkalmazni? Köszönettel: S. Krisztián
Tisztelt Krisztián! A legfontosabb idevágó szabály, hogy a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a szabadságot nem lehet órákra lebontani. Viszont a munkáltató a szabadság kiadásánál, gond nélkül használhatja azt a szabályt, hogy mondjuk egy 24 órás munkaidővel meghirdetett munkanapra három nap szabadságot ad ki, hogy a különbözetet a munkavállalónak ne kelljen ledolgoznia. A munkavállalónak se érdeke, hogy "eltűnjön" hónapokra, hiszen egy nap csak szabadságon töltött napért 8 óráért megfelelő munkabér jár neki, illetve a heti 72 órát sem tudná ledolgozni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(07.01.2009)  Tisztelt Déri Úr ! A kérdésem a következő : A munkahelyemen az év végére szabadságot kellett eltenni. Sajnos nekem kevesebb volt a szabadságom ( és mások is jártak így )és így neken azt az időt nem füzetik állásidőnek A cég leáll mert nincs munka, és nem füzet állásidőt, mondván úgy is leáll a vállalat és ezért nem füzet. Miért nem füzet állásidőt vagy miért nem vesz el szabadságot a következő éviből arra a pár napra. Bárom megtisztelő válaszát : Árpád
Kedves Árpád! A munkaadó nem teheti meg, hogy nem fizeti ki a törvényes munkabért. A munka biztosítása a munkaadó felelőssége. Egyáértelmű, - egyben ez a kulcskérdés is, hogy a járulékok kifizetésre kerültek-e. Amennyiben a járulékok kifizetésre kerültek, úgy számfejteni kell a munkavállaló számára a bruttóü munkabért, amely járulékalapot képez. Amennyiben a munkaadó nem fizetett járulékot, úgy jogszabályt sértett, amelynek súlyos szankciója lehet. Javaslom tegyenek bejelentést a felügyeleti szervekhez, ellenőrizzék, hogy a biztosítotti jogviszonyuk érvényes-e, illetve, hogy a járulékok kifizetése megtörtént. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(22.12.2008)  Tisztelt Déri Úr! Szeretném a segítségét és tanácsát kérni! Állandó 5+2 délutános átfedős (16-tól - 01-ig) munkarendben dolgozom. A heti pihenőnap szombat és vasárnap. Ez idáig, december 24.-én és 31.-én nem kellett dolgoznom, de az idén mindkét napra behívtak. Nos, mint már kiderült számomra, a 24.-ét, szombaton, azaz 20-án kell ledolgozni, de a 31.-e munkanapnak számít. Ez tényleg azt jelentené, hogy nekem már soha nem lesz szabad szilveszterem? Mindez, plusz „juttatásokkal” jár? Mivel - elméletileg –, 8 órás műszakban dolgoznék, de a valóságban 9 óra a munkaidőm, - melyet anyagilag nem kompenzálnak - nem jogos elvárás, hogy ezeket a napokat – mint ahogy ez mostanáig működött - , elengedjék. Sajnos, nem vagyok tisztában ez irányú jogaimmal, és kötelezettségeimmel. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Mónika
Kedves Mónika! Véleményem szerint az Ön esetében rendkívüli munkavégzésről van szó. Az Mt. idevonatkozó szabályai: 126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. (2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. (2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Állok továbbra is rendelkezésére! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 2008. 11.06-13 között kórházban voltam, 23-ig táppénzes állományban. Erre az időre munkáltatóm 13 nap betegszabadságot számolt l, mivel még a 15 napot nem meritettem ki. A kórházi ápolás idejére is betegszabadságot kell számolni, vagy a távolléti dij 60 %-át?
Tisztelt Felhasználónk! Távolléti díjat csak kötelező orvosi vizsgálat (Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni), ápolás, szüléssel kapcsolatos vizsgálat, véradás, állampolgári kötelezettségek során kell fizetni. Véleményem szerint munkáltatója helyesen járt el. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.12.2008)  Kedves Déri Tamás! A kérdésem a következő: Szeptember és október hónapban munkanélküli voltam. Előtte folyamatosan volt munkaviszonyom. November 1 óta megint munkaviszonyban állok. Az előző munkahelyemről 8 nap szabadságot hoztam át, de itt csak 5 napot kaptam mondván,hogy a munkanélküli időre arányosan járó napokat elvesztettem. Lehetséges ez? A másik kérdésem, hogy három gyermekem után járó 7 napból a két hónapra arányosan tényleg nem jár semmi? Válaszát előre is tisztelettel megköszönöm. Kívánok áldott, békés ünnepet és eredményekben gazdag, boldog új évet!
Kedves Felhasználónk! Főszabály, hogy szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A megmaradt szabadságokat az új munkáltatónak is ekkor kell. Véleményem szerint ez az "arányosítás" téves. Hiszen, ha maradt X nap (8+7), köteless figyelembe venni. Meglátásom, hogy itt a munkanélküli időszak nem számít.Mire alapozta számításait? Önnek és családjának is kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(17.12.2008)  T. Tanácsadó! Folyamatos müszakban(12/24-12/48)Dolgozom ebben az évben sok problémám akadt a munkahelyemen szeretném tudni ,ha Munkaügyi Birósághoz fordulnék itélne-e nekem kártéritést a következőkért 1:Müszakonként két ember végzi a feladatot,de az én kollegám rebruárban kilépett, és én azóta -főleg hétvégén, és éjszaka-sokszor egyedül vagyok müszakba,?: ez azt gondolom munkavédelmi szempontból sem jogos, hisz nagy ipari géppekket felügyelünk, és ha kell az üzem zavartalan termelése érdekében javitjuk is őket. 2:Emiatt nekem volt olyan időszakom az idén, hogy 13 hétvégén -vagy szombat, vagy vasárnap vagy volt, hogy mindkettőn-dolgoztam!? 3:Csoportos büntetésről tudom nagyon rossz véleménye van(olvastam egy régebbi esetbe)de nálunk is megtörtént ,valaki állitólag nem csinálta meg a munkályát rendesen,ezért pénz megvonás mindenkinek(10 ember)ráadásul volt aki beteg volt ,de annak is megvonták a bért...? Kissebb problémák még voltak ,ezért sem érzem magam már itt jól ,úgy érzem kivagyok,ezért érdekelne a véleménye,hogy anyagilag van-e keresni valóm? Köszönöm választ:
Tisztelt Rezső! Minden csak bizonyítás kérdése. A rossz munkahelyi körülmények miatt kártérítés címén nem lehetne perelni. Javaslom, hogy inkább éljen panasszal az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőségnél. A csoportos büntetés esete már más "tészta". Jogalap nélküli levonással lehetne valamit kezdeni. Beszéljen egy jogi képviselővel az ügyben! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.12.2008)  Tisztelt Szakértő! Vagyonőr esetében milyen mértékű műszakpótlékok és túlórapótlékok kell fizetni, ha 24 órát dolgozik és 72 óra a szabadideje. Hétvégén és munkaszüneti napokon is dolgozik. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Uram! Az ön munkaviszonyára is a Munka törvénykönyve az irányadó (1992. évi 22 tv), illetve az Ön által aláírt munkaszerződés, amely alapján azt tudom mondani, hogy Önre a munkaszerződésében megállapított személyi munkabérének megfelelő összeg illeti meg. Itt pedig a munkaidőkeret, azaz a munkaidő beosztása az irányadó! Alapesetben, éjszakai munkavégzés esetén 15% műszakpótlék jár. Rendkívüli munkárt, a munkaidőkereten felüli és a munkaidő -beosztáson felüli munkáért pedig 50%, de a felek megállapodása alapján akár pihenőnappal is helyettesíthető, ami az ön esetében elég valószínű hogy ez a helyzet áll fenn! Tisztelettel: Kovács Miklós
(05.12.2008)  Tisztelt tanácsadó! Hathavi munkaidőkeretben dolgozunk, napi 12 órát. Elviekben heti 40 órát, de mivel az egészségügyben 48-ra vagyunk kötelezhetők így 48 órát. A kérdésem az lenne, konkrétan hány óra marad a hathavi munkaidőkeretből/ami ugye 26x48=1248 óra/ ha julius 1.-től 15 nap szabadságon voltam és 88 müszakot azaz 1056 órát dolgoztam. A munkáltatónk szerint egy nap szabadság 8 órának felel meg . Én úgy érzem ez nem jó számitás, mert vagy 12 óra egy nap vagy 15 nap szabadság három héttel kevesebb, azaz 23x48 óra munkaidőkeretet jelent. Őn szerint melyik megoldás helyes, illetve ebben az évben még hány műszakot dolgozhatom?
Tisztelt Felhasználónk! Abban igaza volt munkáltatójának, hogy " 1 nap szabadság 8 óra", de : Mt.: 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Hiszen a szabadnapokat nem "órákban" számoljuk. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(03.12.2008)  Tisztelt Szakértő! Ez évben egészen november végéig napi 8 órában dolgoztam, december 1-től 6 órás munkaviszonyba kerültem ugyanazon a munkahelyen. A kérdésem az volna, hogy a megmaradt szabadságaimért mennyit kell fizetnie a munkáltatónak? (az éves szabadságom 30 nap, december hónapra 7napom maradt) Vagyis mind a 7 napra csak a 6 órai bért fizetnek-e, vagy időarányosan elosztják és 8 órai munkabért is fizetnek az adott napok után? Köszönettel: Katalin
Kedves Katalin! Mivel a Munka törvénykönyve szerint a szabadságot főszabályként pénzben nem lehet megváltani: 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Azt nem tudom pontosan, hogy Önöknél mi a gyakorlat, így mindenképpen a munkahelyén lévő bérszámfejtővel kellene ezt megbeszélnie! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(02.12.2008)  Tisztelt szakértő! Három műszakos 8 órás folyamatos munkarendben dolgozom, közalkalmazottként. Az lenne a kérdésem, hogy amikor a 3-4 éjszakát pl. ma reggel (csütörtök) ledolgoztam. A jelenléti ív szerint is beírjuk, hogy 06-ig dolgozunk és szintén arra a napra még pihenőnapot is fel kell tüntetni. Mert a legközelebbi munkanap 2 nap mulva esedékes. Vagyis csütörtök - péntek az pihenőnap, pedig akkor reggelig még munkában voltam. Ez kb. csak 1 éve van így a munkahelyemen, mióta új főnök van. Jogszerü-e a pihenőnapot beirni arra a napra, amikor 06-ig munkát végzünk? Esetleg van-e valahol leírva erre vonatkozó szabályzat? Köszönettel: Szabó Gyuláné
Szabó Gyuláné részére, Főszabály: Munka törvénykönyve 124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Kivételek: több van. A legfontosabb, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén többféle variációban összevontan is kiadható, de Kollektív szerződés eltérően is rendelkezhet. Mt. 124. § (7) bekezdése korlátozza ezen variációkat azzal, hogy ...Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez alól kivétel a folyamatos, a többműszakos munkarend, idénymunka és a KSZ. Ezért válaszom az, hogy kívánatos lenne, hogy az Mt. a szabadnap- munkanap -pihenőnap elhatárolását ne csak a fogalmak szintjén deklarálja, mert a munka díjazása szempontjából ez nem felejthető szempont, - azonban munkáltatója a felek megállapodása vagy KSZ alapján mégis megteheti, hogy a munkanapot befejezve, arra a napra még pihenőnapot is előírjon. Sz. M-né
(01.12.2008)  Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Átnéztem az Önök által adott válaszokat,de nem találtam rá jogorvoslatot,így szeretném megkérdezni,hogy a gyerekek után járó pótszabadság részarányosan jár-e,ha a munkaviszonyomat szept. hónapban kezdtem. Ugyanis 2006 szept.04-től kezdtem a munkaviszonyt és akkor kiadták a 3 gyerek után járó 7 nap pótszabadságot,most viszont ebben az évben visszavonták,hogy csak 3 nap járt volna részarányosan. Szíveskedjék a rávonatkozó paragrafus számot is leírni ha nekem van igazam, hogy jár mind a 7 nap, mert így tudok a könyvelőre hatni. Válaszát előre is köszönöm,és sok sikert a további munkához. Katalin
Tisztelt Katalin! Szerintem a gyermekek után járó pótszabadságot illetően nincs relevanciája a részarányosságnak. Munka törvénykönyve 132. § (2) bekezdés c) pontja második fordulata szerint...A szabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. MK 100. kimondja hogy, megilleti ez a pótszabadság az év még hátralévő időszakára a munkahelyre év közben visszatérő munkavállallót is. Sz. M-né
(24.11.2008)  TISZTELI SZAKÉRTŐK! SZERETNÉM MEGKÉRDEZNI,HOGY A MUNKÁLTATÓ JOGOSULT-E FIZETETT ÜNNEPEN SZABADSÁGRA BEÍRNI? GONDOLOK ITT DECEMBER 25 ÉS 26.-ra. AZ ERRE VONATKOZÓ TÖRVÉNY HOL TALÁLHATÓ? KÖSZÖNETTEL:NÉMETH JÓZSEF
Tisztelt József! A szabadság kiadására vonatkozó munkjogi szabályok a következőek: Munka törvénykönyve 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A gyakorlatban előfordul, hogy a bennt maradt szabadságok miatt kötelezik a munkavállalókat a szabadság felhasználására, mivel főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(25.11.2008)  Tisztelt Déri Úr! A kérdésem a következő lenne. Elküldheti e a dolgozókat fizetésnélküli szabadságra a munkáltató, ha lenne ugyan munka, de az APEH büntetés miatt 2 hétre szüneteltetni kell a tevékenység folytatását. Van akinek már nincs szabadsága. Kell e ebben ez esetben állas időt fizetni. Van e olyan, hogy kényszerszabadság. Ha igen akkor mi illeti meg ilyen esetben a dolgozót ? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A "köznyelv" az állásidőt szokta kényszerszabadságként emlegetni. Ebben az esetben a munkavállalóknak az alabérét kell kifizetni. Természetesen az nem fordulhat elő (ha előfordul, akkor pedig súlyos jogsértés), hogy a járulékokat -bármilyen ürüggyel - nem fizeti ki a munkaadó. A munkaadónak választania kell: Vagy fenntartja a működést, vagy megszünteti az üzemet. mellékes, hogy az anyagi nehézségek milyen okból kifolyólag adódtak. Amennyiben a munkaadó nem tud állásidőt fizetni, nem tudja a járulékokat fizetni, - kötelessége intézkednie a rendes felmondás szerinti eljárásról, amennyiben erre sincsen fedezete, úgy felszámolási eljárást kell kérnie, amelyben a Bérgarancia Alap fedezetet nyújt a munkavállalók elmaradt juttatásainak kifizetésére (meghatározott össszeghatárig). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(19.11.2008)  Tartósan (közel 1 éve) táppénzen lévő dolgozónak hány nap szabadság jár, és hogyan adható ki, ha betegsége miatt az egy év leteltekor közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni a munkaviszonyát. (Leszázalékolást kezdeményez.)
Kedves Éva! Az esedékkeség évében járó alap- és pótszabadságok járnak ugyanúgy. A fő szabályként nem lehet pénzben megváltani, így két megoldás van. Első a táppénz letelte után elmegy szabadságra. Második, hogy a munkaviszon megszűntetésekor megváltják azt Önnek. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(17.11.2008)  Tisztelt Déri úr. Megszakítás nélküli három műszakos munkarendben dolgozom,12 órában. Szabadságomat lemásfelezték, törvény szerint órában kell számolni vagy napban? Köszönettel: József
Kedves József! A szabadságot kizárólag napokban lehet számolni, - a szabadságos napok száma az életkortól függ. Azonos életkorú munkavállalók közül azonos nap! Szabadság illeti meg a részmunkaidőben és a teljes munkaidőben dolgozókat. A munkabeosztás a kötelező minimális pihenőidő lehet összefüggésben. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.11.2008)  Tisztelt Címzet! Szeretném megkérdezni, hogy jár-e gyermek/kek/ után pótszabadság ha az édesanya 1 év fizetettlen szabadságon van akkor jár-é az édesapának a munkahelyről pótszabadság.
Tisztelt Felhasználó! A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Az Ön esete alapján nem jár az édesapának a pótszabadság, hiszen az anya tartósan otthon van, ezért ő veszi ki a nagyobb szerepet a nevelésben. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(27.10.2008)  Tisztelt Déri Úr ! Élelmiszer-előállító üzemünk a \"piros betűs\" munkaszüneti napok kivételével, a hét, illetve az év minden napján üzemel. Egyik szállítónk munkabeosztása szerint, munkaviszonyának kezdete óta, közös megegyezéssel, a heti szabadnapját csütörtökön veszi ki. Mivel ebben az évben október 23. csütörtökre, az ő szabadnapjára esett, mi a teendőnk ? Megilleti őt ezért plusz szabadnap ? Amennyiben igen, a vasárnapra eső munkaszüneti napok miatt is sokan kérhetnének még egy szabadnapot, mivel az ünnep úgymond elveszett... Kérem mielőbbi válaszát, tisztelettel: Marton Erika
Kedves Erika! Azt javaslom, hogy a munkavállalók munkabeosztását írásban szabályozzák. Amennyiben a munkaszüneti nap a munkaszerződésben (megállapodásban) rögzített szabadnapra esik, - ezt nem kell plusz szabadnappal megváltani a munkavállaló felé. Az Ön döntése alapján pozitív irányba természetesen eltérhet a munkavállaló javára, - esetleg elfogadható ha felajánl fél nap távollétet, esetleg a munkaidő "csúsztatásával" hozzásegíti a plusz szabadnap lehetőségéhez. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(22.10.2008)  Tisztelt Déri Úr! Én is szabadságkiadás ügyében keresem meg Önt. Megpróbálom nagyon részletesen leírni az ügyemet, hogy teljes képet kapjon az esetről. Arra kérném azonban, hogy válaszában ne jogszabályt idézzen, mert azt már átolvastam, de nem tudtam eldönteni, hogy az én ügyemben pontosan mit jelent és hogyan kell értelmezni. Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom, három havi munkaidő keretben. Teljes munkaidős vagyok, a munkaszerződésemben ennek megfelelően “heti átlag 40 óra” szerepel, mint munkaidő. A munkaidő beosztásom egyenlőtlen, amikor dolgozom a munkaidőm napi 12 óra. (07-19, ill. 19-07 közötti.). – általában egyik héten dolgozom 5 napot (5x12 óra), a következő héten pedig nem dolgozom. Munkabéremet havi bérben állapították meg. Az eddigi gyakorlat az volt hogy csak azokra a napokra kellett szabadságot kiirnunk, amikor a munkaidő beosztásban ledolgozandó munkanap szerepelt és minden ilyen napot 12 óra ledolgozott munkaidőnek vették figyelembe. Vagyis ha például a páratlan héten nem kellett dolgoznom és a páros héten 5 napra (napi 12 óra) voltam beosztva, akkor 2 hétig nem kellett mennem dolgozni (“szabadságon voltam”) és ez 60 óra munkát váltott ki a munkaidő keret ledolgozandó idejéből (hiszen az első hétre nem voltam beosztva, a másodikban pedig 60 órára). Éves szabadságnapjaim száma a törvényi előírásoknak megfelelnek, vagyis 20 nap alapszabadságot kaptam, ami az életkoromnak megfelelően. Ami azt jelenti, hogy egy évben 20x12=240 órát nem kell dolgoznom a 20 nap szabadságom kivétele miatt. Vezető csere történt a cégemnél, és most az új vezető azt mondja, hogy ez így nem jó és változtatni akar rajta. A jövőben a következőképpen akarják számolni a dolgokat: ha egy nap szabadságra megyek, akkor azt csak 8 órának akarják figyelembe venni, vagyis ennyit számolnak bele ledolgozott óraként a munkaidőmbe. A vezető azt mondja, hogy mindenki esetében (akár teljes, akár részmunkaidős dolgozó) egy nap kivett szabadság az átlagos napi munkaidőnek megfelelő munkavégzést vált ki a ledolgozandó időből – ami nálam 8 óra, az átl. 40 órás munkahét miatt. Azt is mondja, hogy a szabadságnapjaim száma nem fog csökkenni – vagyis marad a 20 nap), azonban az új módszer alapján egy évben 20x8=160 órát nem fogok dolgozni a szabadságom kivétele miatt. Illetve ahhoz hogy ki tudják adni az évben a szabadságaimat, majd elő fog fordulni, hogy olyan hétre is kell szabadságot “kivennem”, amikor a beosztásom szerint egyáltalán nem dolgoznék (a fenti példánál maradva a páratlan héten amikor végig szabadnapos vagyok). A vezető a következő dolgokkal próbált meggyőzni: - Engem is annyi távol töltött nap illet meg, mint egy irodában dolgozó munkavállalót (vagyis az életkoromnak megfelelő 20 nap), és ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy irodai dolgozónak (8.30-17.00 egyenlő munkaidő beosztással) ez azt jelenti, hogy 8 órára mentesül a munkavégzés alól egy nap szabadság miatt, akkor nekem is azt kell hogy jelentse 1 nap szabadság, hogy 8 órára mentesülök a munkavégzés alól, vagyis ennyit számolnak bele a ledolgozott időbe. - Eddig is úgy fizettek nekem a szabadságnapokra, hogy 1 nap szabadságra 1 napos távolléti díj az 8 óra (és nem 12 óra) juttatásnak felet meg. És szerinte ha eddig 12 órát számolt bele a felettesem a ledolgozott időbe 1 nap szabadságra (vagyis ennyit nem kellett ledolgoznom mert szabadságon voltam 1 napot) , akkor a fennmaradó 4 órát a cég “állásidőként” fizette ki, hiszen a havi béremben az erre jutó alapbért is megkaptam, de le nem dolgoztam. - Azzal is érvelt, hogy ha megbetegszem és táppénzes papírt hozok (pl. okt.27-nov 2-ig), akkor az alapján a vállalatnak arra a hétre betegszabadságot (vagy táppénzt) kell fizetnie, és a betegszabadságos pénzt erre az időre úgy kell kiszámolni hogy az heti 40 órás juttatás alapján van (annak 80%-a). Ami szerinte szintén mutatja, hogy a betegszabadság idejét is heti 5 nappal és napi 8 órával kell figyelembe venni – és ebben az esetben a betegségem ennyi (vagyis a példa szerinti héten 40 órát, naponta pedig 8 órát) vált ki a munkaidőmből, függetlenül attól, hogy az eredeti beosztásom szerint azon a héten végig pihenős voltam-e vagy 5x12 órára voltam-e beosztva. - Azt is montda, hogy attól, hogy a páratlan héten én a beosztásom szerint pihenős vagyok végig, 2 nap kivétekével az összes többi nap munkanapnak számít (csak azokon nem kell dolgoznom a beosztásom alapján) és így azokra igenis írható ki szabadság. És ha szabadság van kiírva egy ilyen napra, akkor az is 8 óra munkavégzést vált ki a ledolgozandó időmből (függetlenül attól, hogy az eredeti beosztásom szerint nem kellett volna dogoznom aznap). A lényeg, hogy a változás számomra azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlathoz képest elvesznek tőlem minden szabadságnap esetén 4 órát, amit valamikor a munkaidő keretben (a majdani beosztásom szerint) le kell majd dolgoznom. Vagyis egy évben 240-160=80 órával kell többet dolgoznom ezután, mint eddig ugyanazért a pénzért. Még egyszer kérném, hogy ne a Munka törvénykönyve adott részeit adja meg válaszul, mert azt már olvastam de nem értem. Hanem azt mondja meg, hogy az új vezetőnek igaza van-e abban, hogy mindenki esetében (akár teljes, akár részmunkaidős dolgozó) egy nap kivett szabadság az átlagos napi munkaidőnek megfelelő munkavégzést vált ki a ledolgozandó időből. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. Gabi
Kedves Gabi! Korábban már megfogalmazódott hasonló kérdés a CV.Centrum.hu oldalain. A probléma az, hogy a szabadságot napokban (munkanapokban!) számolják, míg a munkaidőt nem feltétlenül. Az egyik szabály az, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkaidő keretet nem lehet túllépni (iletve enenk túllépését nevezzük túlmunkának, vagy túlórának), - a másik szabály az, hogy a munkaidő a napi 12 órát nem haladhatja meg. Álláspontom szerint a munkaadójának nincsen igaza. A foglalkoztatással összefüggő jogszabályt ugyan nem sért azzal a munkaadója, hogy a szabadságot mindíg 8 órában, a munkaidőt pedig 12 órában számolja el. Ugyanakkor a tendenciózus gyakorlat diszkriminatív. A méltányos gyakorlat annak a megállapítása lenne, hogy Ön hány alkalommal dolgozik 12 órás és hány alkalommal 8 órás munkabeosztásban egy évben. Ehhez képest arányosan kellene elszámolni a szabadságos napok számát, amely vegyesen tartalmazná a 8 órás és a 12 órás munkarend szerinti napokat. Azt javaslom Önnek, hogy panaszával forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Egy Önre nézve kedvező Határozat birtokában - ha a munkaadó magatartása nem változik - munkaügyi jogvitát is kezdeményezhet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! A munkáltatóm minden előzetes bejelentés nélkül az e havi fizetésemkor kifizette az összes bentmaradt szabadságomat időarányossan szeptember 31-ig, amit természetesen a későbbiekben szerettem volna kivenni. Erre a napokban hoztak egy szerződést, hogy írjam alá közösmegeggyezéssel , mert megszűnt a cég és jogutoddal más neve lesz, de úgyan az lesz a munkahelyem. Kérdésemre, hogy kapok- e végkielégítést nem leges volt a válasz, azzal hogy jogutod a cég. Eddig négyszer változtatott nevet a munkáltatom soha nem volt ilyen, hogy kifizették a szabadságot, nem kellett a szerszámokat a raktárba újra vételezni és soha nem irattak alá másik munkaszerződést. Most próba időt határoztak meg , mintha új dolgozó lennék és nem töltöttek ki minden részt a munkaszerződésben, amit majd mint mondják utólag beírnak. Ilyen pl az óra bér mértéke és más. Félek átvernek, mivel nem ismerem a jogszabály ide vonatkozó részét. Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Cs. Ferenc
Tisztelt Ferenc! A munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetlkezett jogutódlás nem érinti. Ehhez képest a jogelőddel létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkaviszonyban töltött időket kell számításba venni. (MK.154. szám) Sz. M-né
(15.10.2008)  Tisztelt Déri Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz Bízva, hogy Ön tud nekem választ adni bizonyos kérdéseimre.A történet a következő:2008.08.28.-án munkaidő alatt, rosszul lettem , igy elkellett jönnöm az üzletből és rögtön a háziorvosomhoz mentem, aki alküldött különböző vizsgálatokra és már azon a napon 28.-án táppénzre vett.Ezt közöltem egy vezető beosztású kollégámmal,aki az üzlet hálózatvezetője,hogy a mai naptól(2008.08.28.)-tól táppénzen vagyok.Erre 2008. Szeptember 2.-án ajánlott kézbesítéssel kaptam egy levelet a Kft-től, hogy Rendkívüli felmondással megszünt a munkaviszonyom, szaptember 2.-án,mivel aug. 29.-től én nem vettem fel a munkámat és nem tudnak rólam semmit, mert nem közöltem senkivel, hogy én táppénzen vagyok,holott ez nem igaz, az előbb irtak alapján.(még aznap bejelentettem).Még a mobilomban is benne van, hogy beszéletem azzal az illletővel.Tehát, igazolatlan napot számítottak fel nekem nem is egyeet, hanem 3 napot.Elküldtem a Munkhelyemre a táppénzes papírjaimat, amin tisztán kivehető, hogy 2008.08.28.-ától táppénzen vagyok.Erre nekem 3 betegszabadságot számfejtettek és közölték írásban, hogy 2008.szeptember 3.-tól paszzív táppénzre vagyok jogosult.Továbbá, hogy a betegszabadság összegét csak akkor utalják a számlára, ha kifizettem a munkaruhámat.Ha nem fizetem ki, akkor nem utalják a betegszabi összegét. Továbbá, még egy dolog, hogy ennél a cégnél, 2008.04.21.-től voltam 2008.09.02.-igy munkaviszonyban.a Kötelező kiadható szabadság ami jár ,az 16 nap, ebből én 2 napot vettem ki, igy maradt fenn 14 nap szabadnap.Nekem viszont nem 6 napot számoltak el és nem 14 napot. Teljesen kikészültem, hogy meglehet tenni az emberrel ilyet?Teljesen tanácstalan vagyok, hogy hogy lehetséges ilyen, vagy egyáltalán lehet-e és jogszerű??Mit tegyek?? Tisztelt Szakértő úr!Ha kérhetném, hogy olvassa el a kérdéseimet és a válaszát, ha lehetséges, elküldené nekem az e-mail címemre?Nagyon hálás lennék, Köszönöm előre is! Lilly
Kedves Lilly! Természetesen jogellenes a munkaadó eljárása. Talán célszerűbb lett volna írásban bejelentenie a betegségét, de (kérje le telefonja híváslistáját) a kapcsolatfelvétel igazolható. A rendkívüli felmondás indokai nem állnak fenn, - forduljon mihamarabb a munkaügyi bírósághoz és kérje az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, valamint az elmaradt munkabér és kamatai, valamint nem anyagi kártérítés megfizetését. Az elszámolásnak, a járandóságok kifizetésének és az igazolások kiállításának az utolsó munkában töltött napon KELL megtörténnie. Munkaadója - véleményem szerint mesértette a foglalkoztatás egyes szabályait, amellyel kapcsolatban az OMMF-hez lehet panaszt benyújtani. Elős lépésként azonban forduljon a Munkaügyi Bírósághoz. A panaszirodán ingyenes segítséget kaphat a keresetlevél megfogalmazásához, valamint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését, - amely ugyancsak ingyenes. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(16.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, a munkáltatónak van-e lehetősége arra, hogy több szabadságot kiadjon a dolgozónak, mint amennyi időarányosan járna? Milyen lehetőség van arra az esetre, ha szükségem lenne szabadságra, de már az éves keretem elfogyott? Megfelelő eljárás az, hogy bemegyek dolgozni, és hazaküldenek szabadságra, mert nem tudnak munkát adni?? Másik kérdésem munkanap áthelyezéssel kapcsolatos. Szeptemberben -és azóta is- volt egy ilyen napunk -nincs munka indoklással. Azóta sincs információnk arról, hogy ledolgozásra kerül-e, vagy milyen módon történik az elszámolás. Elrendelhető így az áthelyezés? Segítségét köszönöm! Tisztelettel: Edit
Van lehetőség. 3 további napot 15 napos előzetes bejelentés nélkül is kérhet. Ha nincs munka, akkor nincs mit csinálni. Munkanapáthelyezés elrendelhető. Sz. M-né
(08.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Munkajogi kérdésekben kérem segítségét. Hat havi munkaidő keretben dolgozunk, napi 12 órát. 3 napot dolgozunk 6-18 óráig , 3 napot pihenünk,utána 3 napot dolgozunk 18-6 óráig,aztán megint 3 nap pihenő és ez ismétlődik. Ha szabadságra megyünk , 1 nap szabadság +4 óra kerül levonásra az összegyűlt túlóránkból. Azt mondják mivel a szabadságunk az 8 óra ,ezért levonnak az összegyűlt túlórákból 4 órát , ez tölti ki a munkanapunkat, ami 12 óra. Ha szabadságra megyünk és elfogy a túlóránk gyűlnek a minusz órák , és ha összejön -12 óra , azt ledolgoztatják ,berendelnek annyi napra ahányat a minusz órák kitesznek, és ezért bért sem fizetnek. Tudomásom szerint a szabadságot napban kell számolni , tilos órában . Kérdezem öntől helyes ez ? Tisztelettel várom válaszát
Tisztelt Felhasználónk! Álláspontom szerint a szabadság e módon történő kiadása nemcsak tilos, hanem merőben szabálytalan is! (Valóban munkanapokban kell számolni!) Idevágó helyes gyakorlat ez lenne: 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Megoldásként panasszal fordulhat a munkaügyi hatósághoz! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a nagyszülő elhalálozása esetén jár-e a munkavállalónak rendkívüli/pót szabadság? Ha igen, akkor hány nap? Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel Éva
Az 1992-től hatályos Munka Törvénykönyve (Mt.) csak egészségügyi megfontolások alapján biztosít pótszabadságot. A törvény fő szabályként kimondja, hogy a pótszabadság az alapszabadságon felül jár, és a többféle jogcímen alapuló többszöri pótszabadság egymás mellett is megilleti a munkavállalót. A törvény alapján az egyes munkahelyeken vagy ágazatokban tető alá hozott kollektív szerződések a törvény passzusaiban nem említett, további pótszabadságokat (pótszabadságfajtákat) is kreálhatnak (s természetesen rendelkezhetnek azok igénybevételéről, a kiadás szabályairól, a pénzbeli megváltás módjáról stb.), és mindennek meghatározására mód van az egyes munkaszerződésekben is. Az új kódex szerint pótszabadság az életkor, a gyermeknevelés, munkavállalói fogyatékosság, illetve egészségi ártalom címén jár. Ekképpen pótszabadság illeti meg a fiatalkorút, az anyát, illetve a gyermekét egyedül nevelő apát, továbbá a vak munkavállalót, a föld alatti vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozókat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Két kérdéssel fordulnék Önhöz. Az első az lenne,hogy egy munkáltatónak van-e joga munkanap áthelyezésre (azzal az indokkal,hogy nincs munka),amelyet szombati napon kell majd ledolgoznunk,hétközi rendes munkabérért.Úgy hallottam,munkanap áthelyezést csak a Munkaügyi Minisztérium rendelhet el. A másik kérdésem,hogy a munkáltató által kiadott szabadságainkat (az indok szintén a \"nincs munka\",állásidőt pedig nem tudnak fizetni - pedig ez sem jogszerű) egy esetleges munkavállaló által kezdeményezett felmondás esetén időarányosan visszafizettethetik-e. Egy esetben ezt megtették,de nem tudom jogosan-e,mivel a szabadságokra ők küldték a dolgozót,melyet általában munkába érkezéskor közöltek. Válaszát előre is nagyon köszönöm: Bernadett
Kedves Bernadett! A munkáltató elrendelhet munkavégzést szombati napon is. Ez rendkívüli munkavégzésnek minősül: 126. § (1) a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. Azonban ennek, szigorú törvényi feltételei vannak, amelyet komoly indokkal kell alátámasztani (a nincs munka véleményem szerint nem az). Második kérdése is aggályosnak és zavarosnak tűnik számomra. A szabadság kiadása: A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Összegezve, úgy látom, hogy munkáltatója nem alkalmazza megfelelően a munkajogi szabályokat. Az Ön döntésén múlik, hogy marad-e, esetleg panasszal fordulhat a munkaügyi felügyelethez. Szente István tanácsadó
(26.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Közalkalmazottként dolgozom, de jelenleg Gyed-en vagyok kisfiammal, ami 2008.október 4-én telik le. Időközben megszünt a munkahelyi pozicióm, mint iskolatitkár, és egy alacsonyabb poziciójú állást ajánlottak fel, amit én visszaszeretnék utasítani. Úgy tudom a Gyed első évére jár szabadság.Ha én október 4-vel felmondok akkor kifizetik-e a felgyülemlett szabadságomat, vagy pedig töltsem le a szabadságomat én utána mondjak fel? A szabadság alatt jár-e az alapilletmény, azaz a fizetésem?Mennyi nap szabadság jár ha egy kategóriát ugrottam? Én 21 napot számoltam! Ez így helyes? Ha maradok a munkahelyemen a szabadság letöltésének ideje alatt és akkor csak novemberben mondok fel( nov.9-én lesz meg a 3év munkaviszonyom az iskolánál)akkor utána jár a végkielégiítés? Segítségét előre is köszönöm!!
Tisztelt Anyuka! Előbb töltse le a szabadságát és utána mondjon fel. A szabadság idejére átlagfizetés jár. A szabadság munkanapjainak számát illetően biztosan igaza van, - hiszen az a közalkalmazottaknál legalább három elem alapulvételével rakódik össze. Szabó Miklósné Dr.
(16.09.2008)  Munkahelyemen jo magyar modra eroteljesen rendezetleg mind a munkaido, mind a szabadsag kerdese. Napi 8 (helyett 10-12) ora munka mellette 7/24-es keszenlet, estenkent nehany ora ugyelet es rengeteg kifizetetlen tulora (tobbnyire ejszakara vagy hetvegere esik). Ket kerdesem lenne. 1) A fenti harmas beosztas miatt (rendes munkaido+keszenlet+ugyelet) meg en sem tudom kiszamolni, hogy milyen munkaidonek felel meg ill. ha felvennenek tobb embert, akkor milyen beosztassal lehetne torvenyesse tenni a helyzetet. A munka tvk ezeket kulonk-kulon targyalja. Arra vonatkozolag nem talaltam utalas, hogy mi a szamitas, ha tobbfelet is vegez a munkavallalo. 2) A fentiek befolyasoljak barmilyen szinten is a szabadsag szamitast? A ceg mukodokepessegere hivatkozva korlatozza (ertsd gyakorlatilag nem engedelyezi), hogy 2 napnal hosszabb szabadsagot vegyunk ki es tobbnyire nem is tudjuk kivenni a teljes keretet (penzbeli megvaltas nelkul). Alairas nelkul, de tisztelettel varom valaszukat!
Tisztelt Felhasználónk! Sajnálatosan esete nem egyedülálló. Tájékozódás legfontosabb forrása mindig a munkaszerződés. Szabályos szerződésben fel van(kell) tüntetve a munkarendre, munkaidő beosztásra (munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.) és a szabadság kiadására irányadó megállapodások. Az Ön által leírtak alapján úgy vélem, hogy a Munka törvénykönyvét munkáltatója se "tanulmányozta" kellő mértékben. Szabadság kiadásánál a működésre való tekintettel korlátozást tehet, de a fő szabályt akkor se kerülheti meg: A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni! Álláspontom szerint érdemes lehet panaszt tenni a munkavédelmi hatóságnál. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó Úr! A feleségem jelenleg anyasági támogatásban részesül, mivel 3 gyermekünk van, 5, 8 és 13 évesek. Mellette nem dolgozik, a háztartást vezeti. Én főállásban dolgozok 2008 október 1-je óta egy Szociális Egyesületnél. Írásban nyilatkoztunk arról a feleségemmel, hogy a gyermekeink után járó pótszabadságot én kívánom igénybe venni. A munkaadó elutasította a kérésemet azzal az indokkal, hogy mivel a feleségem jelenleg nem dolgozik, hanem háztartásbeli, ezért nekem nem jár a gyermekeink utáni pótszabadság. Az előző munkahelyemen ezzel szemben, minden évben megkaptam ugyanezen a jogcímen a pótszabadságot. Ezúton kérem Önt Tanácsadó Úr, segítsen eligazodnom ebben a kérdésben. Jár nekem a 3 gyermek után pótszabadság tehát, vagy sem? Tisztelettel köszönöm előre is a válaszát! B. János
Tisztelt Batiz Úr! A Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó paragrafusa szerint: 132. § (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Álláspontom szerint a szabály arra az esetre vonatkozik, ha mindkét szülő dolgozik (munkavállaló). Ebben az esetben pedig jogos munkáltatójának elutasító indoka, hiszen nagyobb részt a nevelésből az Ön felesége veszi ki. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(08.08.2008)  Tisztelt Déri Úr! Éjjeliőrként dolgozom, heti 25 órás munkaidőben. A munkaidő hétfőtől szombatig 21 órától reggel 06-ig, vasárnap a beosztástól függően reggel 06-tól 18-ig, illetve 18-tól hétfő reggel 06-ig tart. A kérdésem a következő: jár-e részemre műszakpótlék? Időközben egy újabb probléma is felmerült, ezúttal a szabadság kiadásával kapcsolatban. A munkáltatóm az év elején megkérdezett, hogy mikor akarok szabadságra menni. (30 napom van) Én december 23-tól január 1-ig kértem. Ennek ellenére augusztusra kiírták az összes maradék szabadságomat, amikor megkérdeztem, hogy miért az volt a válasz - \"a folyamatos munkarendben dolgozók december 22-e után nem mehetnek szabadságra\". Amikor kértem, mondják meg azt a jogszabályt, vagy rendeletet ahol ez le van írva, akkor már nem ez volt az érv, hanem, hogy a többiek is kérhették volna ezt az időpontot. Igen, kérhették volna, de nem kérték. Tudomásom szerint még nem változott meg az, hogy a szabadság 1/4-ével a munkavállaló rendelkezik, valamint csak a munkavállaló kérésére adható ki kettőnél több részletben. Tisztelettel várom válaszát: Kolip József
Kedves József! A műszakpótlék az éjszakai és a délutáni időszakra jár. Mt. 146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. (3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. 147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg. (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. A szabadságot a munkaadónak KELL kiadnia, - a szabadság egynegyedével azonban a munkavállaló jogosult rendelkezni. Ön helyesen tudja, a munkaadó saját rendelkezése szerint két részletben adhatja ki a szabadságot. (Közös megegyezés alapján természetesen ez abszolút rugalmas). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.08.2008)  Tisztelt "Szakértők"! 2000 óta dolgozom közalkalmazottként a szociális szférában. A 2008-as őszi tanévre felvételt nyertem, egy egyetem, államilag támogatott levelező típusú mesterképzésére (2 év). A munkahelyem nem tiltja a tanulmányaimat, ugyanakkor nem is támogatja. Annyit mondott a Főnököm, hogy a saját szabadságom terhére vehetek részt a képzésben. (a képzés, amúgy a szakmámhoz szorosan kapcsolódik). A kérdésem: jár-e a tanulmányok miatt plusz szabadság (pl. vizsgázásra 4 nap) ? Próbáltam magam utánanézni, de nem tudom eldönteni, hogy a szabadidő, amit, ha jól tudom ebben az esetben biztosítani kell, egyenlő-e a szabadsággal... (szabadság idején ugyebár kapok fizetést is :-)) Ill. mi történik akkor, ha \"elfogy\" a \"rendes szabadságom\" (ez, majd inkább a jövő évben fordulhat elő, amikor két félév+vizsgaidőszak -ra \"kellenek a napok\")? Előre is köszönettel: B. Lívia
Tisztelt Lívia! A közalkalmazottakról szóló törvény esetén mindig alkalmazni kell a Munka törvénykönyvét mint háttér szabályt. Ez a következőket jelenti (V. fejezet- a tanulmányi szerződés): 115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. (2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. (6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. Következtetése helyes volt abban a tekintetben, hogy a szabadság (rendes+pót) nem egyenlő a szabadidővel (nem fizetett). Javaslom, hogy a vizsgák előtt- mikor már megvan a beosztása- összegezze, hogy mennyi időt kell felhasználnia a tanuláshoz. Ezek alapján kérje ki tanulmányi szabadidejét és rendes szabadságát. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.08.2008)  Tisztelt Szakértő! Van néhány munkajogi problémám: Közalkalmazottként vagyok foglalkoztatva, 4 órában pedagógiai asszisztensként, 4 órában pedig kultúrális szervezőként, határozatlan időre. Júniusban művelődészervező szakon szereztem diplomát. Átsorolásom meg is történt, de csak a kultúrális szervezői munkakörben, D fizetési fokozatból F fizetési fokozatba. A művelődésszervező szakirányú diplomához egy felnőttoktatási szervező szakterületű betétlapot is kaptam. Jogosan járt el a munkáltatóm? Április óta táppénzes állományban vagyok, a munkáltatóm pedig meg akarja szüntetni a pedagógiai asszisztensi státuszomat. Nem emiatt mentem táppénzre, már előtte beteg voltam. (daganatos) Meddig jogos a táppénz? (Kemoterápiára és sugárterápiára is járok). Más: Gimnáziumi érettségivel lehet e az iskolatitkár főmunkatársi besorolásban? A Munka Törvénykönyvén kívül, ki szabja meg a titkárnő szabadságát? Téli, tavaszi, nyári és őszi szünet ugyanúgy jár neki, mint a pedagógusnak? Jánosné névre várom mielőbbi válaszát és köszönöm! Tisztelettel: Jánosné
Tisztelt Olvasónk! A közalkalmazottak besorolásáról, előmeneteléről és illetményrendszeréről a Kjt. rendelkezik, a törvény ide vágó lényegesebb pontjait mellékelten csatolom. - Azt nem egészen értem a leírtakból, (amennyiben egy és ugyanazon munkaadóról van szó), - miért kezeli két különálló munkaviszonyként az ellátandó feladatokat?! Az átsorolásnak meg kellett volna történnie, - fő szabályként a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettség, majd a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség, képesítés számít. (Különbséget nem tehet a munkaadó.) A Kjt. 39. §-a alapján (1) A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. (2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. (3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén a) a B, C vagy D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az E, F, G, H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat. A közalkalmazottak szabadságát a Kjt. 56. §-a szabályozza: A közalkalmazottat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. 57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. (2) A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg. A pedagógus munkakörökben dolgozókra - értelem szerűen - nem ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint az adminisztratív és más munkatársakra. A pedagógus dolgozók szabadideje formálisan több, de szabadidejüket az iskolarendhez, tanítási rendhez kötötten vehetik csak igénybe. A táppénzes ellátás legfeljebb egy éven keresztül jár, - ezután (vagy már az idő letelte előtt is) - amennyiben gyógyulása egy éven belül nem várható, - a leszázalékolás/rokkantosítás iránti kérelmét be kell nyújtania az orvosszakértői intézethez. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.07.2008)  Jó napot kívánok! Előre is köszönöm a válaszukat! Az lenne a kérdésem, hogy én a SONY ban dolgozok 12 órás munkabeosztásban! Tudomásom szerint 15 nap jár betegszabadságra, de hogyan napi 8 órával vagy mivel én 12 órát dolgozok így is 15 nap az a 15 nap? Ők azt állítják, hogy ez a rendszer 8 órás munkaidőre van kitalálva így nekem csak 10 nap jár, mert 15*8=120 nálam 10*12 óra teszi ki a 120 órát! hogy van ez??? igaz??? Bérekkel is van gond, mert az is meg tudják magyarázni ami megmagyarázhatatlan! Hová lehet ilyennel problémával fordulni, melyik szervezet foglalkozik ilyen panaszokkal? Mégegyszer köszönöm! Tisztelettel: Cs. Tibor
Tisztelt Tibor! Sajnos nem egyedüli eset az Öné. Bevett gyakorlat a Magyarországon működő "Multiknál", hogy a jogszabályokat kikerülve foglalkoztatják alkalmazottaikat- érdekes, hogy "Nyugaton" ez nem igen megy nekik-. Tanácsom az lenne, hogy éljen jogaival, ne hagyja magát félre vezetni. Panasszal lehet élni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél. Pontos elérhetőségeket, az alábbi linken tudja megtekinteni: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=206 Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(29.07.2008)  Tisztelt Szerkesztőség! Summázva megfogalmaznám a fő kérdésemet: Mennyi szabadság jár a gyermek gondozással eltöltött időre? Közalkalmazott vagyok, vezetői státuszban. 2004. augusztus 25-én (nagyobbik fiam ekkor született)-2005. február 9-ig szülési szabadságon voltam, ezt követően 2006 aug. 25-ig fizetés nélküli szabadságon (GYED), majd 2006. aug. 26-2007 február 10-ig ismét szülési szabadságon, 2007 február 11-2008 augusztus 31-ig lennék ismét fizetés nélküli szabadságon (szintén Gyed) 2008 szeptember 1-ével állnék újra munkába. 2004-es évre az összes szabadságomat kivettem. A gyermekek után járó szabadságot a férjem érvényesíti, 2007. jan. 1-étől F2-es fizetési kategóriába soroltak, korábban F 1-esben voltam. Megkaphatom-e a vezetőknek járó pótszabadságot a Gyed idejére is? A GYED teljes időtartamára jár szabadság vagy csak a szülési szabadságot követő 1 évig? Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: K. L. Sarolta
Kedves Sarolta! Az elmaradt szabadság időarányosan illeti meg a szülési szabadság idejére, ill. ennek lejártát követő egy évre, amennyiben GyED-et vett igénybe. (Kb. 46 nap, 2008-ra ennek arányos része, kb. 35 nap jár.) Írásban kérje ennek kiadását. A munkáltató igénybe veheti az alkalmazott munkáját a jogszabályban leírt esetekben maximum15 napra a pótszabadság terhére az aktuális évben, illetve előfordulhat, hogy a szabadságot, vagy ennek egy részét a szorgalmi időben kell/tudják csak kiadni. Álláspontom szerint vezetői pótszabadságát visszamenőleg nem, csak a tárgy évben tudja érvényesíteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(01.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Felszámolás alatt lévő cég munkavállalója 2005.08.28-2006.02.11-ig Tgyáson, 2006.02.12-2007.08.28-ig Gyed-en, 2007.08.29-2008.04.08-ig Gyesen volt, majd édesanyja igényelte a Gyest. 2008.04.09-től betegszabadságot vesz igénybe. Munkaszerződésének utolsó módosítása szerint(2005.01.05): Órabére: 385 Ft. SzombatI,vasárnapi pótlék: 3600 ft/nap. Hogyan számolom ki a betegszabadság alapját képező jövedelmet? Válaszát köszönöm. Szabó Nóra
Kedves Nóra, A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. Alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a. A táppénz címen fizetett ellátás összege tehát az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a, abban az esetben, ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll. * A két évnél rövidebb biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 % lesz a táppénz összege. * Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 év folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult. * Ha a betegnek a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani. * Ha az igénylőnek a táppénz jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a táppénz összegét az irányadó időszakban ténylegesen elért naptári napi jövedelemből kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni. * Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.07.2008)  Közalkalmazottként áthelyezéssel váltottatam munkahelyet. Korábbi munkahelyem a 12 nap időarányos (ki nem vett) szabadságomat feltüntette az elszámolólapon, mondván, hogy ezt majd az új munkahelyemen még igénybe vehetem, hiszen áthelyezéssel kerültem oda. Itt viszont nem akarják beszámítani, hiába jöttem áthelyezve, s azt mondják, hogy fizetessem ki (szabadságmegváltás) az előző munkahelyemmel. Kinek van igaza?
Tisztelt Gál Péter! Átvevő munkáltatójának van igaza. Erről a Kjt. kifejezetten nem rendelkezik, ezért Mt. 136. § (1) bekezdése az irányadó. 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Tisztelettel: Sz. M-né az Ön tanácsadója
(10.07.2008)  Tisztelt Szakértő! Idén január 01. kezdtem dolgozni egy Kft-nél heti 12 órás munkaviszonyban (kedd 6óra, csütörtök 6óra). Szeretném megtudni Öntől, hogy mennyi szabadság jár nekem erre az évre, hogy kell ezt kiszámolni? Máshol nem dolgozom, és nincs egyéb ellátásom vagy jogviszonyom. Előre is köszönöm! F. Jutka
Tisztelt Jutka! A törvény szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Leveléből az tűnik ki, hogy Ön részmunkaidőben dolgozik, ennek ellenére ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van, a szabadság idejére járó átlagkereset is a munkaidővel arányos időre jár. Ebből az következik, ha Ön hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a hét pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Szabadság kiszámítását, egyéb tényezők is befolyásolják, ezért javaslom, hogy keresse fel az alábbi linket tájékozódásként: http://www.legjob.hu/main.phtml?page=szabadsagkalkulator- ez egy ingyenesen használható kalkulátor. Tisztelettel: Szente István Tanácsadó
(15.07.2008)  Tisztelt Déri Úr! Az alábbiakban kérném a segítségét: Gyermekem 2004. október 8-án született, 2004. március 21-től betegállományban voltam, majd a gyermek születése után, 2004. 10. 08-tól 2005. 03. 24-ig szülési szabadságon. 2005. márciusában a gyermekem súlyos beteg lett, operálták. Ekkor a munkahelyemen a munkaügyes javasolta, hogy menjek el a gyermekkel táppénzre, ezt meg is tettem 2005. 03. 25 - 2005. 12. 31-ig. Ezután 2006. 01. 01-től 2006. 10. 08-ig gyeden voltam, majd 2006. 10. 09-től 2006. 12. 31-ig ismét táppénzen. 2007. 01. 01-től gyesen vagyok. (A gyermek tartósan beteg.) Egyébként két gyermekünk van, a pótszabadságot az elmúlt években a férjem igényelte, 2008-ban azonban én. 2004. évből 27 nap szabadságom maradt. A közeljövőben szeretném kivenni a felhalmozott szabadságomat. Szeretném megtudni, hogy ez hány nap lesz. Szíves válaszát köszönöm: Kitti
Tisztelt Kitti! Problémájával a munkahelyén dogozó munkaügyis alkalmazotthoz forduljon, hiszen ő rendelkezik az Ön munkában, illetve más jogviszonyban eltöltött idejének igazolására alkalmas papírokkal. Tisztelettel: Sz. M.-né
(10.07.2008)  2003.02.28-tóldolgozom egy cégnél.2004 08 hótól cégen belül új munkaköröm lett ,de terhes lettem és 10.hótol végig szülésig táppénzen voltam.2005.07.07. én szültem és most letelt a gyes,és a munkakörömbe vissza nem tudnak helyezni más jellegűt nem tudtak ajánlani így felmondtak .A szerződésemet közös megeggyezéssel ill.felmondással lehet megszüntetni ( a munkakör változásnál nem lett új szerzödés kötve).Felmondási idő nem volt meghatározva benne. Kérdéseim: 1. Jár -e végkielégítés ill. mennyit ír elő a törvény?Több mint 5 évet dolgoztam . 2 . Mennyi a felmondási idő? 3 Mennyi a kifizetendő szabadság?( 1979 -ben születtem ) 4. Táppénzre mehetek -e így felmondási időn belül? 5. Törvény szerint jogos volt -e a felmondás gyes alatt?( Gyesre járó szabit még ki sem adták 2008.07. 04. -én közölték a felmondást szóban.) 6 .Mikortól vállalhatok munkát? 7. Munkanélküli segélyt igénybe vehetek-e , mikortól? 8.A kifizetendőket egyben kell-e rendezniük és mennyi idön belül? Köszönettel várom segítő tanácsát
Tisztelt Felhasználónk! Kérdéseire- sorrendben- a következőket tudom válaszolni: 1. ha munkaviszonya rendes felmondással szűnt meg, akkor legalább 5 év munkaviszony esetén 2 havi átlagkereset illeti meg végkielégítésként. 2. legalább 30 nap, maximum 1 év, 5 éves munkaviszony esetén + 15 nap. 3. munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadság függvénye, ha nem kapta meg. 4. igen, de ebben az esetben csak egy jogcímen jár járandóság vagy táppénz vagy a felmondási időre járó átlagkereset . 5. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartalma alatt. 6. Felmondási idő is munkaviszonynak számít, így csak a munkaadó hozzájárulásával, egyébként a felmondási idő fele után a munkáltató köteles Önt a munkavégzés alól felmenteni. 7. Felmondási idő letelte után, ez ügyben keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget. 8. Minden elszámolást a munkaviszony megszűnésekor, tehát a felmondási idő leteltekor kell elvégezni. Végezetül azt látom, hogy az Ön esete eléggé összetett, ezért azt tanácsolom, hogy mindenképpen keressen meg egy jogi képviselőt. Tisztelettel: Szente István Tanácsadó
(21.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Azt szeretném megtudni Öntől, hogy abban az esetben, ha valaki a napi 4 óránál is kevesebbet dolgozik, hogy kell kiszámítani a szabadságot a MT. szerint. Jelenleg heti 2 alkalommal napi 6 órát dolgozom (Kedden és Csütörtökön) és nincs egyéb jogviszonyom. Válaszát előre is köszönöm! Takács Judit
Tisztelt Takács Judit! Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében az időarányosság elve akkor alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Forrás: www.hvg.hu Tisztelettel: Sz. M.-né az Ön tanácsadója
(29.07.2008)  Tisztelt Szakértő! Olyan kérdéssel fordulok önhöz,hogy jelenleg a Gyes(május 24.-én járt le) utáni szabimat töltöm ami 46-nap! Tegnap kaptam egy telefont,hogy a cégem központjából leszólt a munkaügyes,hogy elszámolták a szabimat (ami augusztus 8-ig járt volna) mivel ők úgy számolják,hogy 7-munkanap tehát egész hétre szabit írnak ki amin én nagyon meglepődtem,mert tudtommal 5-munkanapból áll egy hét és nem 7-ből!Ebből kifolyólag hó végén kéne visszamennem dolgozni ami nem igazán nyerő mivel úgy váltunk el,hogy 3-hónap szabin leszek az ezévi időarányos szabi kivételével és pont ezért nem intéztem a gyerkőcömnek nyári bölcsit! Kérdésem,hogy valóban számolhatják 7-munkanappal a szabimat? A másik kérdésem pedig,hogy elvégeztem egy tanfolyamot és ha netán felmondok akkor ő ezt teljes összegben fogja levonni tőlem vagy részarányosan?! Válaszát előre is köszönöm! Köszönettel Gerencsér Gabriella
Tisztelt Gerencsér Gabriella! Azt nem tudom, hogy miért számolt hét munkanappal a munkáltatója a szabadságának kiadásakor. (Lehet, hogy a munkarennd eltér az általánostól, vagy egyszerűen tévedés történt) Azt viszont tudom, hogy a munkáltató a munkavállaló már megkezdett rendes szabadságát csak működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt, illetve fontos gazdasági érdekre hivatkozva szakíthatja meg....Továbbá a munkavállalónak a megszakítással összefüggő kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A második kérdését illetően, ha kötöttek tanulmányi szerződést, akkor erre az ad választ, - ha nem kötöttek, akkor esetleg van erre valamilyen belső szabályzat (Kollektív szerződés), - ha ez sincs akkor kölcsönös megállapodás tárgyát fogja képezni a visszafizetés. Tisztelettel: Sz. M-né az Ön tanácsadója
(21.07.2008)  Tisztelt Szakértő! Az után érdeklődnék,hogy a munkáltató köteles-e kifizetni a ki nem adott szabadságot? Közcélú munkára vettek fel és a hónap végén megszűnik a munkaviszonyom. Van kb. 7 nap szabadnapom amit már nem tudok a munkaköröm miatt kivenni. Vajon kifizeti-e a munkaadó? Már egyszer jártam így és kereken megmondta hogy nem fogja kifiztetni. Szerintem ez törvényellenes. Ön szerint? Ha nem fizet hová forduljak?
Tisztelt Patti! A szabadság kiadása: Az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes a szabadság kiadásának eltolása a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással, vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján. A határozat indokolása szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását. Ezzel az Alkotmánybíróság a jogkorlátozásra vonatkozó szükségesség és arányosság követelményének érvényesítését szorgalmazta, és 2007. március 31-el megsemmisítette a szabadság átvitelére vonatkozó szabályozást. A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat majd a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében. Ez a törvényi meghatározás meglehetősen "gumi-jellegű", konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre. Tekintettel arra, hogy a módosítások 2007. április 1-jén lépnek hatályba, a 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhatók. Ezentúl a munkavállalónak lehetősége lesz arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie. Ilyen lehet például betegség, baleset, haláleset vagy akár betörés. Főszabály szerint ugyanis az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló szabadon rendelkezik, de 15 nappal a tervezett szabadság előtt be kell jelentenie munkáltatónak, hogy kiveszi majd a szabadságát. A 15 napos határidő betartása alól mentesít a fenti módosítás. Egyértelművé vált a szabadság kiadására vonatkozó igény elévülésének szabályozása is. Eszerint a munkavállalónak a szabadság természetbeni kiadására mindaddig igénye van, amíg a szabadság természetben kiadható, tehát a munkaviszony megszűnéséig. Amennyiben a munkáltató nem adja ki a törvényben előírt határidőben a szabadságot, ez nem eredményezi a szabadság elvesztését. (Forrás: www.origo.hu/uzleinegyed) Üdvözlettel: Sz. M.-né az Ön tanácsadója
(01.07.2008)  Tisztelt Déri Úr. 2 éve dolgozom egy KFT-nél pénztárosként. Elvileg 8:30-tól 18.00-ig van az üzlet nyitva, de mi természetesen 8.00-ra járunk dolgozni. Szombaton 9.00-13.00-ig.Elvileg minden héten járna szabadnap amit általában nem kapunk meg. 2008.06.09-e van és szabadságon még senki nem volt a kollegák közül (én sem). Talán augusztusban mehetek 5 napra. A szabadságom hányad részével rendelkezem én és júniusig nem kellene valamennyit kiadni? Se szabadnap, se szabadság.Ez megengedett? Időnként elrendelik, hogy szabadnap stop van mert forgalmat kell produkálni.Októbertől nagyon nincs szabadság mert jön a karácsony. Ez mégis hogy van????!!!! Köszönettel: Nóra
Kedves Nóra! Az Ön által leírtakból úgy tűnik, hogy sok sebből vérzik a dolog. Ezekre a helyzetekre azonban nagyon nehéz jó megoldást találni. Abszolút a személyes véleményem: amíg a társadalom (általában) eltűri a csalást, a "mutyizást", - amíg a szabályok "trükkös", vagy tudatos megsértőit nem közösíti ki a közösség, - addig nem lesz vége a jogcsorbításoknak, a visszaéléseknek. Mélységesen ellenzem a név nélkül tett bejelentéseket, hiszen az ilyen bejelentések - ha kontroll nélkül maradnak - az állami kényszerítő erő túlzásaihoz vezethetnek el, az állam polgárait fordítva egymással szembe. Mégis: az Ön helyzetében talán az egyetlen lehetőség, hogy a munkaügyi központnak, és/vagy az OMMF-nek eljuttatott levélben megírja a problémát. A hatóság valószínűleg elrendeli a vizsgálatot, - a szabálytalanságok miatt a munkaadó jó eséllyel fog büntetést kapni. Ennek ismeretében és függvényében bíróságtól kérhetik akár az elmaradt juttatások, stb. utólagos kifizetését is. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(19.06.2008)  Tistelt Tanácsadó! Véleményét, ill. jogi állásfoglalást kérnék a következő helyzetben. Jelenlegi Munkáltatom, ahol teljesítménybéres rendszerben dolgozom, nyáron 2 hétre lekívánja állítatani a termelést. Tájékoztatott, hogy erre az időre semmi jövedelem juttatásra ne számítsak. Jogos-e, a munkálltató magatartása jelen esetben. Válaszát előre is köszönve, Tisztelettel: Kocsisné Czeiler Ildikó
Kedves Ildikó! A munkaszerződés tartalmának alaposabb ismerete nélkül nem tudom a jogi helyzetet megítélni. A munkaadó egyoldalúan nem függesztheti fel a biztosítotti viszonyt, a munkaviszonyt, - a béreket fizetnie kell, - a munkavállalók szabadságolását elrendelheti az éves szabadság 3/4 részének mértékéig. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(02.06.2008)  Tisztelt Déri Úr! Készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. A munkaidőm napi 12 óra. (07-19, ill. 19-07 közötti.) A munkaszerződésemben havi 174 óra figyelembevételével állapítoták meg a besorolási béremet, míg a havi maximális ledolgozandó óraszámom 261 óra lehet. Rendszeresen 210-230 óra közötti óraszámot dolgozom havonta, amit a megfelelő délutáni, éjszakai, és készenléti jellegű pótlékokkal számolnak el. A munkáltatóm eddig a szabadságok idejét is (napi 8 órával) beleszímította a havi teljesített óraszámba, így jelentős készenléti jellegű pótlékjövedelemhez jutottam. Az elmúlt hónapban azonban változtatott ezen a gyakorlaton, így a havi teljes óraszámomba nem számítja bele a szabadság idejét. A kérdésem, hogy a szabadságnapokra eső napi 8 órákat a havi óraszámba bele kell-e számolni? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nagy Tamás
Kedves Tamás! Érdekes a felvetése. Álláspontom szerint a munkaadója "kreatív" elszámolási módot szeretne alkalmazni. Az éves rendes szabadság magától értetődően beleszámít a munkaidőbe, - ez fizetett távollét, amely biztosítását a törvény írja elő. Álláspontom szerint a munkaadónak csak annyi mozgástere van, hogy a szabadságon töltött munkanapokra nem számít pótlékot. A munkaidő keretet nem növelheti a szabadság mértékével. (A kérdés eldöntésekor az lehet meghatározó, hogy a szabadság milyen módon kerül elszámolásra?) Azt tudom Önnek javasolni, hogy ezt a panaszát küldje meg az OMMF (www.ommf.hu) részére és kérjen állásfoglalást a kérdésben. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(05.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 2007 márciustól -2008 január 31.ig dolgoztam egy vállalkozónál. Munkaviszonyom leépítés miatt szűnt meg. A szabadsággal kapcsolatban érdeklődöm. A munkaszerződésben szerepelt, hogy a szabadság 1/4 részével én rendelkezem, a többivel a munkaadóm. Én a 2007 évi szabadságom és a 2008 januárra járó szabadságom sem kaptam meg. A havi bérjegyzékeken a következő áll 2007 -ben. Fizetett szabadság: 20 nap Felhasznált: 0 nap Felhasználható: 20 nap. Viszont nem volt feltüntetve a 2 nap pótszabadság sem, ami a gyermekem után járt volna.Igy szerintem 2007 évre 22 nap szabadság járt volna. 2008 januárra pedi ugyanígy szerepel csak 2 nap a felhasználható. Én kérdeztem hogy mi lesz a fel nem használt szabadságommal, de érdemleges választ nem kaptam. Tudomásom szerint ebben az esetben ,szabadság megváltás címen ki kellett volna fizetnie. Kérem szíves válaszát , hogy ebben az esetben mi a teendő, kihez tudok fordulni a problémámmal kapcsolatban. Tisztelettel: M. Edina
Kedves Edina! A fennmaradt napokat a felmondás idejébe kellett volna beszámítani, a szabadságos napok számát pedig a (volt) munkaadónak kellett volna helyesen megállapítania. Ön felszólíthatja a (volt) munkaadóját - írásban, bizonyítható módon! -, az elszámolás korrigálására, és/vagy a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.05.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Ha a munkavállaló három műszakos munkarendben dolgozik, megilleti-e szabadnap abban az esetben, ha ünnepnapon, ( május 1. ) éjszaka,(22 órától 06 óráig) dolgozik? Válaszukat köszönöm.
Kedves Anita! A folyamatos munkarend lényege, hogy a munkavállalók munkaszüneti napra, állandó heti pihenőnap és megszakítások nélkül dolgoznak (Pl. kórházban, szállodában, erőművekben, közszolgáltatóknál, telefonközpontban stb.). Folyamatos munkarendet azonban nem lehet bármilyen esetben megállapítani. Megszakítás nélküli munkarend az Mt. szerint akkor állapítható meg, ha Megszakítás nélküli munkarend esetében, amennyiben Ön az aktuális munkaidő-beosztás szerint a munkaszüneti napon dolgozna, erre a napra szabadságot kell kivennie, ha a beosztás ellenére nem kíván dolgozni. (Heti pihenőnapát természetesen ilyen esetben is megkapja, csak mondjuk nem az ünnep idejére, hanem más naptári napokra.) Amennyiben munkaszüneti napon dolgozik, e nap díjazása a munkaszüneti napokra vonatkozó speciális szabályok szerint alakul. A folyamatos munkarend esetében ugyanis a folyamatos munkavégzést gazdasági, társadalmi okok indokolják. Ebből következően elképzelhetetlen lenne, hogy karácsonykor - mivel munkaszüneti napról van szó - az egészségügyi dolgozók vagy az áramszolgáltató karbantartói, esetleg a buszvezetők ne dolgoznának. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. Azaz ez a szabály alkalmazható akkor, ha a dolgozó munkaidő-beosztása szerint éppen munkaszüneti napon kell dolgoznia. Vasárnapi munkavégzés esetén - a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Ha tehát a dolgozó vasárnap a munkaidő beosztása szerint dolgozik, 50%-os pótlékot kap, ha ez a vasárnap ráadásul munkaszüneti napnak is minősül, erre a napra a havi munkabérén felül megkapja a teljes napi munkabérét is. Ha a dolgozó szombaton dolgozik, pótlék nem jár, ellenben ha a szombat a munkaszüneti nap, erre a napra ugyancsak plusz napi munkabér jár. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 2008 márc 19-én felmondtak a munkahelyemen rendkivüli felmondással, amit én jogellenesnek gondolok és most áprilisban munkaügyi bíróságra vittem. Hozzá teszem táppénz alatt voltam, mikor felmondtak ill. vagyok \"gondolom\" márc 19 óta passziv táppénzen, ami tudomásom szerint 45 napig jár!? (én nem jelentettem sehová (tb)a rendkivüli felmondást gondolom a munkáltatonak kell!), ahogy számolom máj.3-ig jár még a passziv táppénz. De most teherbe estem és nem tudom, hogy mi az ami járna nekem? Rendes táppénzre jogosult vagyok-e ez után vagy sem? És munkanélküli járadékra, bár azt úgy tudom nem jár . 3 hónapig ilyen felmondás mellett, de utána jár hogy teherbe estem? Elöre is köszönöm a válaszát Erika
Kedves Erika! Ez meglehetősen kusza jogi helyzet. Abban az esetben, ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. "passzív jogon" a jogszabályban foglaltak szerint legfeljebb 45 napon át részesülhet táppénzben. Amennyiben keresőképessége ezen időszak alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz. A meghosszabbítás csak akkor engedélyezhető, ha a megyei egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosa javasolja, aszerint, hogy az engedélyezhető időtartam (45 nap) alatt a keresőképesség várhatóan helyreáll-e. A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a beteg foglalkoztatója székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: . a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, . a kezelőorvos javaslatát, és . a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt. A kérelemnek tartalmaznia kell: . a közös háztartásban lakók számát, . nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a megyei egészségbiztosítási pénztár értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag a megyei egészségbiztosítási pénztár folyósíthatja, még akkor is, ha az igénylő munkahelye kifizetőhely. A munkaviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnését követően keresőképtelenné vált biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A passzív jogon, a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal lehet méltányosságból meghosszabbítani. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem ad jogot, de az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani (1 évet nem haladhatja meg). A Bíróság vélhetően helyre fogja állítani az Ön munkaviszonyát, -amennyiben Ön ezt kérte. (Érdemes lenne levelet írni az eljáró bíróság, vagy bírói tanács elnökének, a speciális helyzetre való tekintettel kérje, kérnie kellett volna az ügy sürgősséggel történő tárgyalását. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(11.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Jelenleg a férjem dolgozik, én GYET-en vagyok itthon a 3 gyermekemmel. Az Interneten keresztül tudtam meg, hogy gyerekek után jár pótszabadság /jelen esetben a férjemnek/. A férjem munkahelye tud a 3 gyermekről, de eddig soha nem kapott utánuk pótszabadságot. Ezt nekünk kellett volna igényelnünk vagy a munkáltató hibázott? 5 év x 7 nap pótszabadság elveszett? Válaszát előre is köszönöm! K. Lászlóné
Tisztelt Asszonyom! A munkaadónál be kell jelenteni, hogy melyik szülő kívánja igénybe venni a gyermekek utáni kedvezményeket. (A másik szülőnek pedig nyilatkozni kell, hogy ő nem veszi igénybe a kedvezményt.) Az általánostól nyilván eltérő, ha a férj, az édesapa veszi igénybe a GyES-t, vagy a gyermekek után járó pótszabadságot. Ezt a munkaadónak csak akkor kell regisztrálnia, ha e tárgyban jelzés érkezett hozzá. Ezt az igényt visszamenőleg nem tudják érvényesíteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(26.02.2008)  Dr Déri úr! 2007. november 19-én töltöttem be a 43. évemet. Tavaly 28 nap szabadságot kaptam (+ 2-2 napot a két gyerekre). Idén megint 28-at adtak, de tudom, hogy 29 jár. Úgy tudom, hogy már tavaly meg kellett volna kapnom a + 1 napot. 1. Mit tehetek, ha a munkaadóm nem adja meg a 29 napot. 2. Köteles a munkaadóm kifizetni vagy kiadni a tavaly elmaradt 1 napomat? Köszönöm válaszát: Sz. Cs.
Tisztelt Olvasónk! A hosszabb szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a szükséges életkort betölti. Önnek igaza van, - bár ez nem ér meg egy palotaforradalmat. Írásban hívja fel a figyelmét a munkaadónak az Mt. betartására és/vagy egyezzen meg vele, hogyan tudja "lecsúsztatni" a +1 napot. Szabadságot pénzben megváltani nem lehet, - én úgy gondolom, hogy ennek értelme sem lenne. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr. Jelenleg táppénzen vagyok, mivel teljesen kikészültek az idegeim a munkahelyemen. Fél éve van munkaviszonyom. A kérdésem az lenne,hogy táppénz ideje alatt is föl lehet mondani? Ha igen, akkor a további táppénzes időszak beleszámít a felmondási időbe? Táppénz alatti felmondásnak mi a menete? Ha nem számít bele, akkor kivehetem a szabadságomat? Időarányosan jár felmondási időre a szabadság? (Tehát ha nekem egy évre van 25+2 nap szabadságom, akkor mennyit vehetek ki, ha pl. áprilisban mondok föl?) Elnézést a kicsit zavaros kérdésekért. Andrea
Kedves Andrea! Táppénz ideje alatt a munkaadó nem mondhatja fel a munkaviszonyt. Ön kezdeményezheti a munkaviszony megszüntetését, ekkor a táppénznek passzív alanyává válik. Amennyiben ismét munkába állna a szabadság időarányos része beleszámít a felmondási időbe. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom, ami úgy néz ki, hogy hétközben 8 óra, ez délelötti, délutáni illetve éjszakai munkavégzést is jelent. Valamint minden második hétvégén 12 órában. Kérdésem a távolléti díj kiszámítása. Órabéres fizetésem van, 633 Ft.- (De. pótlék 10%, Du. pótlék 25%, éjszakára 50% pótlék jár, hétvégére 50%.) A munkáltatóm 9115 Ft-ot állapított meg távolléti díjként (12 óra x 633 Ft.- x 1.2 ) Ha olyan napra veszek ki szabadságot amikor 8 órát dolgoznék akkor is ez az összeg illet meg vagy csak rész arányos része? Januárban betegszabadságon voltam 4 napot (8 órákat dolgoztam volna) és azt szeretném megtudni, hogy hogyan kell kiszámítani az erre járó bért? Ha túlórázom, akkor a túlórára csak a túlóra pótlék jár vagy jár a rendes műszak pótlék is? Mivel folyamatos műszakban dolgozom, így munkaszüneti napokon is dolgoznom kell. Ha azonban ilyen napra veszek ki szabadságot akkor a munkáltatómnak mit kell fizetnie? Kétszer a távolléti díjat vagy csak a szabadságra járó távolléti díjat? Köszönettel: M. Judit
Kedves Judit! A szabadság idejére alapfizetés jár, függetlenül attól, hogy órabérben, vagy teljesítmény bérben, vagy hagyományos időkeretben van foglalkoztatva. Amennyiben délután és éjszaka túlórázik, akkor véleményem szerint jár a túlóra pótlék is és a műszak pótlék is. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételekkel lehet fizetés nélküli szabadságot kérnem a munkaadómtól? Kell-e indokonom, hogy miért kérem? A hosszúságát megszabja-e valamilyen jogszabály? Nem vagyok tájékozott ezen a téren ezért fordulok Önhöz. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szné Nyíregyháza
Tisztelt Asszonyom! A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható. Felmerülhetnek azonban olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerűvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradjon munkahelyétől. Ilyen indokok lehetnek: -Szülési szabadság -Gyermekgondozási és ápolási szabadság -Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság -Építkezők szabadsága Építkezők szabadsága esetén a szabadság legfeljebb egy évig terjedhet, súlyos beteg hozzátartozó ápolásakor legfeljebb 2 évig. A kérelmet legalább egy hónappal az esedékesség előtt be kell jelenteni a munkaadónál. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Főiskolai tanulmányaim (levelező tagozat) befejezéséhez az iskola előír 5 hét egybefüggő, napi négy órában végzett, vizsgával záródó szakmai gyakorlatot, melynek teljesítése feltétele az államvizsgára bocsátásnak. Ez a gyakorlat 25 napot jelent. Az éves rendes szabadságom 24 nap (közalkalmazotti jogviszony), és még államvizsgáznom és nyelvvizsgáznom is kell ebben az évben. Tanulmányi szerződésem nincs, a leendő felsőfokú végzettségemnek semmi köze jelenlegi munkahelyemhez. Idáig saját éves szabadságomból oldottam meg minden vizsgát és gyakorlatot. Kérdésem a következő: Tiltja-e jogszabály, avagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőtől függ-e, hogy - kérésemre - egy nap szabadságot megbontva, kétszer 4 órában vegyek ki, tehát egy nap szabadsággal két nap délelőtt folyna a munkavégzés (megjegyzem ez a munkáltatónak is érdeke lenne) és délután a gyakorlati helyemen tölthetném a gyakorlatot öt héten keresztül. Így 13 nap szabadsággal letelne a gyakorlat és a maradék szabadságomból az államvizsgát és nyelvvizsgát is megoldanám. Fizetés nélküli szabadságot nem engedhetek meg magamnak. Az idő rövidsége miatt gyors válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel: Katalin
Kedves Katalin! A megoldás pedig éppen a fizetés nélküli szabadidő biztosításában rejlik. A szabadidő biztosítása ugyanis kötelező. Az elszámolás pedig a felek közös egyezségén múlik. Természetesen semmi nem tiltja azt, hogy munkaadójával más módon állapodjanak meg. Hivatalosan nem lehet a napi szabadságot megbontani, de a munkaidő beosztása törvényes keretek között is lehet teljesen rugalmas, és törvényes a szabadidő rugalmas biztosítása is. Abszolút a munkaadóján múlik a mérlegelés. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Az alábbi problémám lenne. A 2007-es évi szabadságomból még 10 napot nem adott ki a munkáltatóm. Ezt a munka törvénykönyvének a módosítása miatt elvileg ez év március 31-ig ki kellene adnia. Mi történik akkor ha ez nem történik meg? Kivehetem ezt később? Ha beadom a felmondásom, akkor kérhetem azt, hogy a felmondási időmbe számolják be? Ilyenkor rendelkezhetem én a bennt maradt szabadsággal? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: P.Zsolt
Kedves Zsolt! A szabadság pénzbeli megváltására csak különleges esetekben van mód. Ezért a munkaadó csak úgy tud jogszerűen eljárni, hogy a felmondási időbe beszámítja a fel nem használt szabadságos napokat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Előző levelemben a szabadsággal kapcsolatban érdeklőttem, 12 órában dolgozom (3 nap munka 3 pihenő) és 14 nap szabadságot kaptam az elmúlt évben. Számíthatok-e 20 nap szabadságra idén? Ön azt válaszolta, hogy nem tartja ezt jogszerűnek, de nem tudja mi szerepel a szerződésemben. Utána néztem és megosztanám Önnel.: A rendszeres szabadság mértékének számítási módja és kiadása: A folytonos, 12 órás műszakban dolgozó munkavállalónál az Mt. 130-132 § által meghatározott alap-szabadságnapokhoz hozzáadjuk a pótszabadságokat és ezt a számot szorozzuk 8-val és osztjuk 12-vel. Így kapjuk meg a dolgozó által kivehető műszakok számát. A szabadság kiadása az Mt. 134-136. § alapján történik. Tehát a szerződésemben ez a bekezdés szól csak a szabadságról. Ennek ismerete alapján tenném fel újra a kérdésemet, hogy Őn szerint jogos-e a csökkentett szabadság. Lenne még egy kérdésem azzal kapcsoltban, hogy 12 órás munkarendben a törvény mennyi pihenőidőt azaz szüntetet szab meg. Jelenleg 12 óra alatt két 10 perces szünetünk van és két 20 perces étkezési szünetünk. Válaszát előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel B. N.
Tisztelt Olvasónk! Amennyiben a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalónak legalább 20 perc szünetet kell biztosítania. Napi pihenőidő: a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő * a készenléti jellegű munkakörben, * a megszakítás nélküli, illetve * a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá * az idénymunkát végző munkavállalóra. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő a munkavállalót, amennyiben nem a munkáltató telephelyén töltötte el a készenlétet. A munkaszerződésével kapcsolatban nem tudok mit mondani, ennek a mondatnak nincsen értelme: "A folytonos, 12 órás műszakban dolgozó munkavállalónál az Mt. 130-132 § által meghatározott alap-szabadságnapokhoz hozzáadjuk a pótszabadságokat és ezt a számott szorozzuk 8-cal és osztjuk 12-vel. Így kapjuk meg a dolgozó által kivehető műszakok számát." A műszakok számának nincsen köze a szabadsághoz, vagy ha a mondat a szabadnapok számára vonatkozik, akkor miért nem ( alapszabadság+pótszabadság*2/3?!) Azt javaslom Önnek, hogy kérje ki ezzel kapcsolatban az OMMF (www.ommf.gov.hu) állásfoglalását. Amennyiben csatolja a munkaszerződését szívesen áttanulmányozom, de a joggyakorlat megváltoztatására csak Hatóság, vagy Bíróság tudja kötelezni a munkaadót. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(22.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Hivatásos szolgálati jogviszomyban dolgozom egy rendvédelmi szervnél, havi munkaidőkerettel. Kérdésem az lenne, hogy a szolgálatba lépés előtti 8 óra pihenőidő beletartozik-e a heti pihenőnapba? Konkrétan arra gondolok, hogy ha az éjszakai szolgálat leadása reggel fél hétkor történik, és ezután a munkáltatóm kiadja a heti pihenőnapjaimat (48 óra), akkor mikor kötelezhet legkorábban a következő szolgálat ellátására (óra, perc)? Azért érdeklődöm, mert feszültséget okoz, hogy a hivatali munkarendben dolgozók pénteki napon délután egykor \"leteszik a tollat\", és hétfőn reggel hét óráig pihenhetnek, ami a 48 óra heti pihenőnapon felül (szombat és vasárnap), még 18 óra pihenőidőt jelent (vagyis a hétvége 64 óra)! Úgy érezzük, hogy az nem fer, hogy nekünk a heti pihenőnap (hétvége) csak 48, szélsőséges esetben 40 órát jelentsen! Szeretnénk tudni, hogy a munkajog ezt hogyan szabályozza. Előre is köszönöm szíves válaszát!
Kedves Róbert! Úgy gondolom, ha Ön hétfőn reggel fél hétkor adja át a szolgálatot a 48 óra pihenőnap letöltése után szerda reggel fél hétkor kell ismét szolgálatra jelentkeznie. Érdemes lenne azonban erről megkérdezni (ha van ilyen) a helyi szakszervezet véleményét, illetve kérjen, kérjenek állásfoglalást az OMMF-től. (www.ommf.gov.hu) Szerintem érdemes lenne vizsgálni a munkaidőkeretet, amely túllépését viszont pihenőidő biztosításával kell kompenzálni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.01.2008)  <br>Tisztelt Uram, Hölgyem ! 19 év munkaviszony után 1 év fizetés nélküli szabadságot kértem a cégemtől, amit meg is kaptam. Ennek oka a családtervezés. Férejm 3 évig külföldön dolgozik, és én is ki szeretnék menni hozzá, hogy összejöjjön a baba \"project\". Voltam az APEH-nál, és számomra megdöbbentő dolgokat tudtam meg. Igaz az, hogy ha 30 nap (január 01-től él) után leszek terhes, akkor én nem mehetek el betegre, csak akkor, és csakis annyit betegre, amennyit bedolgozom? És a szülésig nekem semmi nem jár? Azt tudni kell, hogy én veszélyeztetett terhes leszek, tehát dolgozni sem mehetek? Azért ez egy kicsit felháborító, mert ennyi év munkaviszony után nekem már nem jár semmi? Munkaviszonyom nem szűnik meg. Válaszukat előre is köszönöm ! D.I.
Tisztelt Asszonyom! A problémát az Ön által igényelt fizetés nélküli szabadság jelentheti. A törvény logikája szerint ugyanis ellentmondásos, ha valaki nem igényli a biztosítotti jogviszony fenntartását, nem igényli a társadalombiztosítási juttatásokat. A törvény szerint pl.: A TGyÁS ellátás annak a nőnek jár, aki – a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült, – a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. Az előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít – a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának ideje, – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje. GyED-re jogosult aki: A gyermeket saját háztartásban nevelő – biztosított szülő, aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, – továbbá az a szülő is, akinek a biztosítása a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg. Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl beszámít még: – a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje. A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint állapítják meg. Az ellátás napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított szülő egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amikor kifizették. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A GYED az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a. a) Ha az előző év január 1. és december 31. között volt legalább 180 bérezett nap, akkor ez a legalább 180 napi tavalyi jövedelem a GYED alapja. b) Ha így nincs meg a 180 nap, de közvetlenül a GYED 1. napja előtt (a tárgyévben, vagy 2 évből együtt) van, akkor az utolsó 180 napi jövedelemből számolják a GYED. Én azt tudom Önnek javasolni, hogy érdeklődjön a MEP/OEP területileg illetékes ügyfélszolgálati irodáján, hogy milyen juttatások járnak Önnek. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó Úr! 1999. június hónapban szülte a dolgozó első gyermekét. Azóta még két szülése volt. Ez év júliusában lesz legkisebb gyermeke három éves. Közalkalmazott aki visszatér dolgozni. Kérdésem, hogy mindhárom gyermeke után megilleti-e a szülési szabadság, illetve a gyed 1. évére a szabadság. Segítéségét előre is köszönöm!
Tisztelt Asszonyom! Ez az az eset, amikor a korábban született gyerek miatt járó szabadság sem évül el. Tehát, ha az anyuka eddig még (mármint a második gyermek születése előtt) nem vette ki az első gyermek után járó szabadságokat, akkor az első gyermekre tekintettel is ugyanez az eljárás a szabadság kiszámításánál. A két kiszámított szabadságot össze kell adni és a kettő együtt lesz a most kivehető szabadságos napok száma! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó Úr / Hölgy! Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy fizetett ünnepnapokra semmiféle bérezést nem ad? Cégünknél vannak folyamatos munkarendben dolgozók is, de vannak irodai alkalmazottak. Arra hivatkozik a vezetőség, hogy a folyamatos munkarend miatt nem jár fizetett ünnepre bérezés. De még annak sem, aki csak hétfőtől péntekig dolgozik, irodában? Válaszát köszönöm! Petra
Kedves Petra! A munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaszerződés alapján köteles és jogosult munkát végezni. A Munka Törvénykönyve szerint a teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb vagy - részben, vagy egészben készenléti jellegű munkakörökben avagy ha a munkavállaló a a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója - hosszabb, de napi 12 órát, legfeljebb heti hatvan órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthat. (Készenléti munkakörről, pl. portás munkakör beszélünk, ha a munkavállalónak nem kell folyamatosan munkát végeznie, munkaidejének egy része vagy egésze csak készenlétet igényel.) A munkaidőt heti, vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meg lehet határozni. A munkaidőkeretről a kollektív szerződésben célszerű rendelkezni. Ha ilyen rendelkezés nincs, akkor a munkáltatónak kell megállapítani a munkaidőkeretet. A napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát és annak két hónap, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén pedig legfeljebb 4 hónap, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés esetén pedig legfeljebb 6 hónap átlagában - az idénymunkát kivéve- a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend a munkaidőkeret alapulvételével határozza meg a munkáltatóra, illetőleg a munkáltatón belüli egységekre vonatkozó munkabeosztást, a napi munkaidőkezdetét és végét, a műszakok számát. A munkarend folyamatos, folytonos és többműszakos is lehet. Folyamatos munkarend a hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélküli munkát előíró munkarend, folytonos nemcsak a hét közben, hanem hétvégén is megszakítás nélküli munkát meghatározó munkarend, többműszakos munkarend, amikor a munkavállalók egy-egy napon belül egymást felváltva végzik azonos tevékenységüket és a napi üzemelési idő meghaladja a munkaidejüket. A többműszakos munkarend lehet állandó vagy váltóműszakos beosztást előíró is. Ha a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged vagy azt keretjelleggel állapítja meg, a munkaidő-beosztást a munkáltató legalább 1 héttel előbb és legalább 1 hétre köteles közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában a munkavállaló nem köteles az új beosztás szerint dolgozni. A munkáltatónak a munkaidő-beosztást a munkavállalóval a munkaszerződés megkötésekor, a munkába lépésekor és a munkarend megváltozásakor kell közölnie. A napi, heti, havi, éves munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt be kell osztani munkanapokra. Egyenlő munkaidő-beosztás esetén minden munkanapon azonos mértékű a munkában töltött idő. A törvény azonban lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztását is, amikor a munkában töltött napok munkaidő-beosztása eltérő. A törvény az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkavállaló védelme érdekében meghatározza a napi munkaidő minimális és maximális időtartamát. Eszerint a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet. A részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörök kivételével a napi munkaidő a 12 óránál hosszabb nem lehet, mert az egyenlőtlen munkaidő-beosztás se járhat aránytalanul nagy teherrel a munkavállaló számára. További korlátozás az, hogy az egészségre ártalmas vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi munkaidő mértéke egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem haladhatja meg a 6 órát. A pihenőidő alatt a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, és a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség. A pihenőidőnek az alábbi fajtáit különböztetjük meg: - a munkaközi szünet, - a napi pihenőidő, - a heti pihenőnap - és a munkaszüneti nap. A munkaközi szünet a legrövidebb pihenőidő. A napi munkavégzés közben biztosítja az étkezést és a pihenést. A munkaközi szünet időtartama napi 20 perc, amely a munkavállalót akkor illeti meg, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja. Akkor, ha a munkaidő nem szakítható meg pl. folytonos munkarendnél vagy több műszakos munkaidő-beosztás miatt, illetve a készenléti jellegű munkaköröknél a munkaközi szünetet munkaidőn belül kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy a 20 perces munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe. A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. A munkaközi szünetet a munkáltató a munkavállaló kérése nélkül is köteles biztosítani. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. A kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ettől el lehet térni, de ilyenkor is biztosítani kell legalább 8 óra pihenőidőt. Ebbe az időtartamba a közlekedés ideje nem számít bele, ha a munkavállaló lakóhelye és munkahelye távol van egymástól. A heti pihenőnap arra szolgál, hogy a munkavállaló a heti munkaidő letöltése és a következő heti munkaidő megkezdése előtt kipihenhesse magát. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A munkavállalóknak hetenként legalább 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyed órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie. A munkavállalónak nem kell munkát végeznie a törvény által meghatározott munkaszüneti napokon. Ezek a következők : január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20,. október 23., november 1. és december 25-26. Munkaszüneti napon a munkavállaló rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, folyamatos vagy folytonos és rendeltetése folytán e napon működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatható. Az Mt. 152. paragrafusának az átlagkeresetre vonatkozó rendelkezése szerint, ha átlagkeresetet kell fizetni a munkavállalónak, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Átlagkereset-számításnál az időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni, ahol a számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkaszerződésben szereplő alapbért nem befolyásolhatja, hogy az adott hónapban volt-e fizetett szabadnap, vagy nem. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>T. CV Centrum! A munkaadó kötelezhet-e arra, hogy fizetésnélküli szabadságot vegyek ki, ha már elfogyot az évi rendes. Az indok az, hogy ideiglenesen nincs munka (nem tud biztosítani). Lehet, hogy rossz helyeken kerestem, de erre vonatkozó szabályozást sehol nem találtam. Köszönöm válaszukat!
Kedves János! Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató a működési körében felmerült valamely okból (pl. anyag-, áru-, megrendelés hiányában) nem tudja a munkavállalóit vagy azok egy részét foglalkoztatni, munkával ellátni. Ha a foglalkoztatás biztosításának hiánya a munkáltató részéről csak átmeneti, valószínűleg nem a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését fogja kezdeményezni. Ha így dönt, és a munkavállalók munkaviszonya továbbra is fennáll, az Mt. kötelezően előírja, hogy a kiesett munkaidőre (ún. állásidőre) a munkavállalóknak - miután az ok nem a munkavállalók, hanem a munkáltató működési körében merült fel - a személyi alapbérüket köteles megfizetni. Az állásidőhöz hasonlóan a személyi alapbére illeti meg a munkavállalót a kiesett időre akkor, ha őt a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, és munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása másként nem rendelkezik. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem "adhat ki", és enek igénylésére nem is kényszerítheti a munkavállalót. Az évi rendes szabadságnak is csupán a 3/4 része felett rendelkezik a munkáltató. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>Tisztelt Asszonyom/Uram! 54 éves, rokkantnyugdíjas, két germekét egyedül nevelő, vak közgazdász vagyok. 4 órás munkaidőben állok alkalmazásban egy vállalkozónál. Az a kérdésem, hogy jogosan hány nap alap- és pótszabadságra számíthatok egy naptári évben? Az, hogy részmunkaidőben dolgozom, számít-e levonási alapnak a szabadság mértékének meghatározásánál? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Mészáros József
Tisztelt Asszonyom! A részmunkaidőben történő foglalkoztatás nem befolyásolja a szabadságos napok számát. Számításaim szerint Önnek 30 nap alapszabadság és 4 nap pótszabadság jár. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 14 év munkaviszonnyal a hátam mögött ismét teherbe estem. Jelenleg a 7. hétben vagyok. Orvosom tanácsára a terhesség egész idejét nyugalomban, munkát nem végezve kívánom tölteni. Előzmények: November legelején munkáltatóm szóban közölte, hogy keressek új munkahelyet, mert december 31-én el fog bocsátani. Próbáltam, de nem találtam semmit. Közben teherbe estem, ezt főnökömmel már közöltem is. Kérdésem, hogy terhességem ellenére elküldhet-e engem munkáltatóm? Számít-e szóbeli bejelentése? Válaszukat köszönöm.
Kedves Dóra, a felmondási védelem akkor illeti Önt meg, ha igazolható módon bejelentette terhességét a munkáltatónál. Javaslom azonnal tegye meg a bejelentést tértivevényes levélben is. Felmondani csak írásban lehet, - a felmondás tudomásulvétele a kézhezvételtől számít, - javaslom ne vegyen át hivatalos iratot addig a munkáltatójától, amíg ő az Ön terhességéről szóló hivatalos bejelentést át nem vette. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.12.2007)  <br>Tisztelt Déri Úr! A szabadság kiadásának új rendelkezései szerint vannak számomra nem egyértelmű meghatározások. Kérdéseim a következőek: A szabadság következő évre történő átviteléről a törvény úgy rendelkezik, hogy az alapszabadság egynegyede vihető át. Mi a helyzet a pótszabadságokkal? Átvihető-e például a gyermekek után járó pótszabadság a következő évre, ha igen milyen mértékben? A munkáltató a szabadságok három negyedével rendelkezik .Mi a helyzet a gyerekek után járó pótszabadsággal? Ezzel a munkavállaló rendelkezik, vagy az összes szabadság negyedeként eső részével? silverion
Kedves Silverion! A kérdése érdekes. - Az alapszabadság, és a különböző jogcimeken lehetséges pótszabadság jogilag azonos értékű. A fő szabály szerint egyébként szabadság egyáltalán nem vihető át a tárgy évet követő évre, - de a munkáltató gazdasági kényszer alapján dönthet úgy, hogy a következő márciusáig halasztja a szabadságok kiadását. Természetesen az összes szabadságos nap egynegyedével rendelkezik Ön. A többi nap biztosítása a munkáltató felelőssége és kötelessége. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.12.2007)  <br>Tisztelt Déri Úr! Nekem egyetlen, de annál fontosabb kérdésem lenne: amennyiben a munkavállaló rendes felmondással kívánja otthagyni állását, kérheti/követelheti az őt azon évben addig megillető, de ki nem vett szabadsága kiadását? Vagy ilyenkor csak a ki nem vett szabadság negyedét kérheti? A kérdés azért lenne fontos számomra, mivel a felmondási időm 30 nap, de idén még egy napra sem tudtam szabadságra menni, így van 22 ki nem vett napom. Nem véletlenül kívánnék felmondani és igazság szerint, ha nem muszáj, nem kívánnék dolgozni a felmondási idő alatt. Amennyiben követelhetem a szabadságom teljes kiadását, akkor ugye szinte a felmondásom másnapján már nem is kellene munkába mennem, és még akkor is lenne ki nem vett szanadnapom az év végi ünnepek miatt, amit pénzben kellene a munkáltatónak megváltania... A törvény szövegében direkten nem találtam meg, hogy a felmondáskor mi is a követendő példa ilyen esetben. Várva mihamarabbi válaszát: B. Gergely
Kedves Gergely! A munkaviszony megszüntetése egy életszakasz, egy kapcsolat lezárása is egyben. A feleknek (munkáltatónak és munkavállalónak) el kell számolniuk egymással. Álláspontom szerint Önnek igaza van, - a fel nem használt éves szabadságának arányos részét (ahány hónapot ebben az évben ennél a munkáltatónál dolgozott) -, fel tudja használni a felmondás ideje alatt. (A szabadság pénzbeli megváltása nem lehetséges, valamint a hatályos jogszabályok szerint a munkaadónak KI KELL ADNIA a tárgyév végéig a szabadságot.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.12.2007)  <br>Tisztelt Déri Úr! Az éves szabadság kiadásának új rendelkezésének értelmezése nem ad választ számomra abban a kérdésben, hogy a munkavállaló kifejezett kérésére van-e lehetősége megmaradt szabadságát átvinni a következő évre? Ha van, akkor a következő év mely időpontjáig köteles azt felhasználni? Ha nincs, akkor mi történik a szabadságából megmaradt napokkal? Tehát ha nekem van még 10 nap szabadságom az ebben az évben nekem járó 41 napból, köteles vagyok-e azt ez év dec. 31.-ig kivenni, vagy következő év első negyedében felhasználhatom? Köszönettel várom válaszát, G. Judit
Kedves Judit! A törvény arról rendelkezik, hogy nem a munkavállaló "veszi ki" a szabadságot, hanem munkáltató gondoskodik a szabadság kiadásáról. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy a munkavállaló az éves szabadság egynegyedével önállóan rendelkezzen. A fő szabály szerint az év végéig a szabadságot ki kell adni! Erről az AB döntött. Kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat majd a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében. Ez a törvényi meghatározás meglehetősen "gumi-jellegű", konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre. Tehát munkaügyi birság fenyegeti azt a munkáltatót, aki a fő szabálytól eltér. Azonban úgy gondolom, hogy az Ön kifejezett kérésére, - pl. egy közegyző előtt tett jognyilatkozatban -, kérheti a munkáltatót arra, hogy méltányosságból engedélyezze önnek a szabadság egy részének átvitelét a következő naptári évre. A munkáltató pedig akkor jár el helyesen, ha ehhez az OMMF állásfoglalását kéri, - az Ön nyilatkozatának (kérelmének) melléklésével. A tárgy évet követő március 31. napjáig fel nem használt szabadságos napok elvesznek. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(06.12.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Most lépek be egy új helyre, és 3 hónap próbaidőm van. Ez azt jelenti, hogy ez február 10-ig tart. 6 szabadnapom van még az évre, a kérdésem az lenne hogy a próbaidő alatt is ki kell adni ezt? Ha igen, ragaszkodhat a cég mindenképp a 3 nap novemberben 3 decemberben időarányossághoz? Előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A próbaidő kérdése mindíg kényes dolog. Természetesen próbaidő alatt is megilleti mind a munkáltatót, mind a munkavállalót minden jog, amit egyébként a jogszabály lehetővé tesz. Ugyanakkor lehetőség van a munkaviszony indoklás nélküli és azonnali megszüntetésére is. A szabadságot a fő szabály szerint a munkaadó adja ki. A munkavállaló a szabadság negyedével rendelkezhet önállóan, - de az egyeztetési kötelezettség itt is fennáll. (A 6 napból legfeljebb 2 nappal gazdálkodhat önállóan, - amennyiben még nem használt fel szabadságos napot.) A munkáltató dönthet úgy, hogy az Ön szabadságát csak a jövő évben adja ki, a törvényben meghatározott időpontig. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.10.2007)  <br>Tisztelt Szakértő! 2001.04.01-től 2001.12.28-ig munkanélküli voltam. 2002.03.01-től elhelyezkedtem egy multinál.2004.01.12-től táppénzen voltam, 2004.08.29-ig.Ekkor megszületett a kislányom és GYÁS majd GYED. 2007.08.29-ig GYES-en voltam (ez idő alatt nem dolgoztam), jelenleg felhalmozott szabadságom töltöm. Kérdésem a következő: nem tudok visszamenni dolgozni (nem tudom vállalni a több műszakot). Jogosult vagyok állaskeresési járulékra, ha igen, azt mennyi ideig kapom? Remélem sikerül a közös megegyezés, ha mégsem azzal tisztában vagyok, hogy 3 hónapig nem kapok semmit. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Asszonyom! Sajnos nem tudok bíztató választ adni a kérdésére. Az álláskereséséi járadék szempontjából az Ön számára jogszerző idő a 2002. márciusától 2004. januárjáig tartó időszak, valamint a fizetett szabadságon töltött időszak. Az Ön által leírtak alapján úgy gondolom, hogy kb. 130-140 járadékra jogosult nap illeti meg Önt. Javaslom, hogy a jogosult napok kiszámításához keresse fel a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget. A járadék folyósítására egyébként nem kell 90 napot várnia, ha csak nem rendkívüli felmondásal, vagy az Ön rendes felmondással szűnt meg a munkaviszony. Az álláskereséséi járadékra vonatkozó előírásokat alább ismertetem: * Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet: 1. álláskereső, és 2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Ki számít hivatalosan álláskeresőnek? Álláskereső az a személy aki: 1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja. A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósítható. A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült. Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt. beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül. Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, GYED ideje -, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült. Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony: 1. katonai és polgári szolgálat, 2. keresőképtelen betegség, 3. beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány, 4. terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása, 5. rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 6. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás büntetés, 7. ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama, 8. a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(01.10.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás! 2001.októberben született meg az első gyermekem és márciustól októberig táppénzen voltam. 2004.szeptemberben megszületett a második gyermekem.28 éves vagyok és ez idő alatt nem álltam munkába végig gyeden és gyesen voltam. Azt szeretném kérdezni mennyi szabadság illet meg? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Sajbenné
Tisztelt Asszonyom! Ezen a fórumon az elmúlt hetekben több hasonló tartalmú kérdés érkezett. Lényeges elem, hogy a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság időtartamára a munkavállalónak - a társadalombiztosítási jogviszonya alapján - terhességi-gyermekágyi segély jár, aminek az összege az átlagkereset 70 %-a (felső határa nincs). A terhességi gyermekágyi segélyt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. (A GyES - tulajdonképpen fizetés nélküli szabadság, erre az időre értelem szerűen újabb szabadság nem jár.) Azt szeretném Önnek javasolni - mivel a folyósítható ellátások rendszere igen összetett és több lehetőség közül is lehet választani -, keresse fel az OEP/MEP valamely ügyfélszolgálati irodáját. Az ügyintézők általában készségesek, és esetleg napra pontosan meg tudják Önnek mondani, hogy mikor melyik juttatást érdemes igényelnie. Személyes tanácsként azt szeretném leírni, hogy a tapasztalatok döntő többsége azt mutatja, hogy nem szabad túl hosszú időre elszakadni a munkahelytől, - mert az idő múltával a nyugodt, konfliktus mentes visszatérés esélye csökken. Természetesen a gyermekek nevelése, és munkavégzés közötti összhang megteremtése nagyon összetett probléma. Üdvözlettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.09.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Már az előző levelemben is kérdeztem, de nem igazán kaptam rá egyértelmű választ. A múlt héten 4 napot nem kellett mennem dolgozni és mivel már szinte az összes szabadságomat kivetették (3 napot hagytak) erre munkanap áthelyezést írtak ki. A kérdésem az lenne,hogy nincs-e erre valamilyen törvény? Nem szabályozzák-e a munkanap átheyezés mennyiségét? Vagy akár 20 napot is írhat 1 hónapba? Vagy nincs-e esetleg megszabva, hogy meddig dolgoztathatja be (1hónap,stb)? Válaszát előre is köszönöm!!!
Kedves Ildikó! Az elmúlt hónapokban több hasonló tartalmú kérdésre is próbáltam válaszolni a cvcentrum.hu fórumán. Más dolog a szabadság kiadása, és más dolog a munkaidő és a munkarend kérdése. Az egyértelmű, hogy a munkavállaló a szabadság negyedével rendelkezhet önállóan. A többi nap felhasználását a munkaadó meghatározhatja. A másik kérdés az, hogyan lehetséges a munkaidő beosztása?! Egyrészt a munkaadónak meg kell határoznia a munkarendet. A munkarend határozza meg munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást. a munkaidő beosztható mindenkire egyenlően, de alkalmazható egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő, valamint éjszakai munka is. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A munkaidő-beosztást (kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában) legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval; ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A beosztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: * a munkavállaló napi munkaideje a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, illetve heti munkaideje a 72 órát ne haladja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe be kell számítani az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is * az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a 8 órát * egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál (ilyen munkaidőbeosztást csak munkaidőkeret alkalmazásánál lehet meghatározni) * a nőkre terhességük megállapításától a gyermek 1 éves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra a gyermekük 1 éves koráig egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásukkal alkalmazható, éjszaki munkára pedig egyáltalán nem oszthatók be * a rendszeresen éjszakai munkát végző munkavállaló egészségügyi alkalmasságát rendszeres orvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, és amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az éjszakai munkavégzés veszélyezteti az egészségi állapotát vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll összefüggésben, nappali munkavégzésre kell beosztani. Amennyiben a munkaadója a fenti szabályok szerint jár el, úgy jogszerű az eljárása. Amennyiben ettől eltér, - úgy a jogszerűség megkérdőjelezhető. Panaszukkal az OMMF-hez tudnak fordulni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.09.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy 8 főt foglalkoztató Kft.-nél dolgozom. Kisbabát várok, július hónapban fizetett szabadságon voltam (a könyvelés hibájából júliusban 3 munkanap fizetés nélküli szabin), ám nem kaptam meg az étkezési hozzájárulást. Ezt kértem, de a főnököm azt mondta, hogy ez nekem erre az időszakra nem jár... Nem értettem vele egyet. Augusztusban táppénzen vagyok, illetve szeptembertől szülési szabadságon, s ezekre az időszakokra sem jár - szerinte - az étkezési hozzájárulás. Szerintem ezekre az időszakokra ugyanúgy jár az étkezési hozzájárulás, hiszen nem mondtam fel a cégnél. A cég egyébként nem TB -kifizető hely. A másik kérdésem, hogy úgy tudom, hogy ha a törvény - illetve a munkaszerződésben kialkudott határidőn belül, illetve határidőig (adott hónap 10-ig) nem kapja meg a munkavállaló a munkabért, akkor a munkáltató kötelezhető kamatfizetésre. Ha ez valóban így van, akkor milyen felételek mellett élhetek ezzel a lehetőséggel? Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Krisztina
Kedves Krisztina! Az étkezési hozzájárulás a munkaadó döntése alapján adható juttatás. Amennyiben a munkaszerződés, vagy a kollektív szerződés erre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz, - úgy a munkaadónál alkalmazott szokásjogra lehet hagyatkozni. (Az étkezési hozzájárulás célja, hogy a munkaadó a munkában töltött napokon hozzájáruljon a munkavállaló étkezési költségeihez.) Megítélésem szerint néhány hetes táppénz esetén akkor jár el korrekten a munkaadó, ha számfejti az utalványokat. Tartós távollét esetén úgy gondolom, hogy értelmetlen a munkahelyi étkezés támogatásáról beszélni. Egy dolog azonban kötelező a munkaadóra nézve: minden munkavállaló esetében ugyanazt az eljárást kell alkalmaznia. Tehát, amennyiben más munkavállaló kap étkezési utalványt táppénz, vagy tartós távollét alatt, akkor minden egyes munkavállaló esetében is így kell eljárni. A késedelmes bérkifizetés esetén elvben a munkaadó kötelezhető kamatfizetésre, - erről a munkaügyi bíróság tud dönteni. Azt gondolom, hogy e kérdésben jogvitát kezdeményezni csak sorozatos és kirívó késedelem esetén érdemes. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.09.2007)  <br>Tisztelt Cím! Szeretném megkérdezni, hogy ha valaki a gyermekével otthon volt különböző jogcímeken. Ezen idő alatt 77 nap szabadságot hallmozott fel. Nyolc órás munkaviszonyban dolgozott a gyermeke születése előtt. 2007.08.01-től visszajön dolgozni, csak 6 órás munkaidőben, de először a szabadságát veszi ki. Ebben az esetben a felhalmozódó szabadságát a jelenlegi 6 órás jogviszonyából adodóan a 6 órás bérével kell kiadni, vagy 8 órás munkabérrel kell számolni mert a 8 órás munkaviszonyában halmozta fel? Válszát előre is köszönöm!
Kedves Marianna! A kérdés érdekes... Álláspontom szerint a szabadság elszámolásánál azt az időt kell figyelembe venni, amikor a munkavállaló a szabadságra való jogot megszerezte, - de ide vonatkozó hasonló jogesetet nem találtam. Adott esetben talán érdemes az OMMF, vagy a Munkaügyi Bíróság véleményét, állásfoglalását kikérni, - bár "házon belül" lenne a legjobb valamilyen megoldást találni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(02.07.2007)  <br>Tisztelt Hölgyem, Uram! Egyenlőtlen munkaidő beosztásban dolgozom. Ez az én esetemben napi 12 órákat jelent. Munkaadóm szerint a nekem járó szabadság nem 26 nap, hanem annyi, ahány 12 órás munkanapot a 26 napi szabadság 8 órával történő szorzata lefed. Azaz nem napokban, hanem órára váltva kapnám a szabadságomat. Ezt a matematikát alkalmazva 8 nap szabadsággal kevesebb járna nekem. Önök szerint ez jogszerű-e, illetve ha nem, mi az a jogszabály, amire hivatkozva érvelhetnék. Köszönettel: Jankó
Tisztelt Olvasónk! A szabadság kiadása semmilyen összefüggésben sincsen az alkalmazott munkarenddel. A szabadság akár részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak is jár, a törvény erejénél fogva. Munkaidő-beosztás: a munkaidő beosztható mindenkire egyenlően, de alkalmazható egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő, valamint éjszakai munka is. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A munkaidő-beosztást (kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában) legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval; ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A beosztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a munkavállaló napi munkaideje a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, illetve heti munkaideje a 72 órát ne haladja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe be kell számítani az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a 8 órát egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál (ilyen munkaidőbeosztást csak munkaidőkeret alkalmazásánál lehet meghatározni) a nőkre terhességük megállapításától a gyermek 1 éves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra a gyermekük 1 éves koráig egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásukkal alkalmazható, éjszaki munkára pedig egyáltalán nem oszthatók be. Amennyiben a munkaadója nem tartja be a rá vonatkozó törvényi szabályokat, úgy az OMMF-hez, és/vagy a Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni. A munkavégzésre vonatkozó előírásokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(01.08.2007)  <br>Tisztelt Cím! Június 14-én léptem be új munkahelyre, 3 hónapos próbaidővel. Július végén ( 23-tól ) szeretnék 5 nap szabadságot kérni. Belépésemkor ezt közöltem a munkaadóval, akkor azt mondták, hogy a kilépett kolléga ( szabadságolási tervben rögzített ) szabadságolási idejében elmehetek. Most ott tart a munkaadó, hogy próbaidő alatt szabadságot nem adhat ki! Ez igaz? Köszönettel: P.Gy.
Tisztelt Olvasónk! A munkavállalók a szabadságuk negyedével rendelkezhetnek önállóan. A szabadság kiadása a munkaadó kötelezettsége. Júniusi munkába álláskor az éves szabadság arányos része (valamivel kevesebb, mint a fele) jár. Amennyiben Ön pl. 26 szabadságos napra lenne jogosult, akkor a júniusi munkába állás miatt ebből marad 12 nap. Ebből legfeljebb 3 napot használhatna fel a saját döntése szerint. Elméletileg próbaidő alatt is lehet szabadságot kérni, de ez nem szokás. A próbaidő ugyanis éppen a teljesítőképesség, terhelhetőség, megbízhatóság kontrollja. Próbaidő alatt indoklás nélkül azonnali hatállyal, minden kötelezettség nélkül felbontható a munkaviszony. Tisztelettel: Déri Tamás Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.06.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megtudni, hogy egy munkavállaló mennyi szabadságot kaphat , ha 2007.05.26-án munkába áll. Első gyermekét 1997.05.25-én szülte és 1997.11.24-től engedélyeztek részére fizetés nélküli szabadságot. Második gyermekét 1999.03.29-én szülte és 1999.04.19-től engedélyeztek részére fizetés nélküli szabadságot 2002.március 29-ig. Ezután a nagyobbik gyermeke betegsége miatt szintén fizetés nélküli szabadságon volt 2007.05.25-ig. Azt szeretném megtudni, hogy a fenti időponttól hány nap szabadság illeti meg a munkavállalót? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Erzsébet! Abszolút precíz választ nem tudok adni, mert a szabadságos napokra való jogosultság részben az életkor függvénye. Szabadság a ledolgozott munkanapok után jár, -amennyiben a munkaviszony (munkavégzés) év közben kezdődik, úgy arányos részt kell számítani. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló huszonötödik életévétől 21 huszonnyolcadik életévétől 22 harmincegyedik életévétől 23 harmincharmadik életévétől 24 harmincötödik életévétől 25 harminchetedik életévétől 26 harminckilencedik életévétől 27 negyvenegyedik életévétől 28 negyvenharmadik életévétől 29 negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti. Pótszabadság: * a szülők döntése alapján, gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(22.05.2007)  Tisztelt Tanácsadó! Úgy néz ki, június 15-től lesz munkám. És én biztosításos jogviszonyban leszek a hivatalnál. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor tényleg nem jár semmilyen szabadság? Köszönettel Fruzsina
Kedves Fruzsina! Szabadság értelem szerűen a ledolgozott munkanapok után jár. December végéig kb. 10-12 szabadságos napot fog felhalmozni, amennyiben munkaviszonya folyamatos lesz. A szabadságos napok egynegyedével Ön rendelkezik, háromnegyed részben a munkaadó megszabhatja, kijelölheti a felhasználás idejét. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.05.2007)  <br>Tisztelt Szakértő! Két kérdésem is lenne Önhöz. Az első: Mennyi szabadság kivételére kötelezhet a vállalat? Az éves szabim 29 nap. Eddig 10 napot vetettek ki velem, júniusban 10 nap leállás, decemberre 5 napot kell meghagyni. Ez így 25 nap. Akkor én 4 nappal rendelkezem csak? Másik kérdésem az lenne, hogy az iskolai végzettség után járó bérek diferenciálása ránk vonatkozik-e? Én egy présüzemben dolgozom operátorként. A munka nem igényel szakmai tudást, de többen vagyunk olyanok akik több szakmával és érettségivel is rendelkeznek. A cégünk azzal takardózik, hogy betanított munkások vagyunk. Lehet, hogy igazuk van, de szeretném ezt egy szakembertől hallani. Köszönöm: Erzsébet
Kedves Erzsébet! A munkavállaló a szabadsága egy negyedével rendelkezhet szabadon. Ez az Ön esetében 7 napot jelent. Talán érdemes felhívni a munkaadó figyelmét a jogszabályok pontos betartására, bár ez önmagában nem kirívóan súlyos jogsértés. Azért nem árt helyén kezelni a dolgokat. A kötelező legkisebb munkabér garantált mértékét a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály alkalmazása kötelező a munkaadókra nézve, - amennyiben ettől eltérnek az OMMF-hez lehet panaszt benyújtani, vagy keresetet a Munkaügyi Bírósághoz. Az elvi álláspontom az, amennyiben a munkaadó az ellátandó munkafolyamatban támaszkodik a munkavállaló magasabb iskolai végzettségére, akkor jár a végzettség szerint differenciált munkabér. Sok esetben adhat vitára, vagy visszaélésre okot, amikor szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmaznak egyébként valamilyen végzettséggel, képzettséggel rendelkező munkavállalókat. A jogszabály nem tud egyértelműen igazságot tenni. Határozottabb véleményt sem tudok mondani a részletek alaposabb ismerete nélkül. A jogszabályt alább szó szerint idézem: 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 144. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén a) 2006. január 1-jétől havi 62 500 forint, b) 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint, c) 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint. (2) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér hetibér alkalmazása esetén a) 2006. január 1-jétől 14 400 forint, b) 2007. január 1-jétől 15 080 forint, c) 2008. január 1-jétől 15 880 forint. (3) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér napibér alkalmazása esetén a) 2006. január 1-jétől 2880 forint, b) 2007. január 1-jétől 3020 forint, c) 2008. január 1-jétől 3180 forint. (4) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér órabér alkalmazása esetén a) 2006. január 1-jétől 360 forint, b) 2007. január 1-jétől 377 forint, c) 2008. január 1-jétől 397 forint. 3. § Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2006. január 1-jétől 62 500 forint, b) 2007. január 1-jétől 65 500 forint, c) 2008. január 1-jétől 69 000 forint. 4. § (1) A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a; b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásával megállapított garantált bérminimum felfelé kerekített összegeit a rendelet melléklete tartalmazza. (3) Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. (4) A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. 5. § (1) A 2. §-ban említett, illetve a 4. § alapulvételével megállapított órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (2) Részmunkaidő esetén a) a 2. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 3. §-ban említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) a 2. § (4) bekezdésében említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak az (1) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. 6. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2006. január - a 4. §-ába foglalt szabályt első ízben a 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót, c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet. A garantált bérminimumok 2006. július 1. és 2008. december 31. között Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.04.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! A munkahelyemen a főnököm mereven ragaszkodik a szabadság megkezdésétől számított 15 nappal hamarabbi bejelentéshez. Ettől még rendkívüli esetben sem nagyon tesz kivételt. Szabályos-e ez, mert itt 1-2 napos szabadságról lenne szó, amit előre nem tervez az ember. Válaszát előre is köszönöm: F.R.
Tisztelt F.R! A főnökének nincsen egészen igaza. Az Mt. 134. § (1) szerint a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.12.2006)  <br>Tisztelt CV Centrum! 5 hónapja dolgozom a munkahelyemen marketing koordinátorként, ebből az első 3 hónap próbaidő volt. Az eddigi munkahelyeimen próbaidő alatt is járt 9 szabadnap, amit azonban úgy tudom, a próbaidő alatt nem lehet kivenni. Jelenlegi munkahelyemen azonban a próbaidőre nem állapítottak meg szabadnapot, és az 5 hónapra összesen 5 fizetett szabadnapom van, ami ha az éves 20 nappal számolok (23 éves vagyok, úgy tudom, ebben az esetben 20 nap jár), sehogy nem jön ki. Létezik, hogy ez a 9 nap nem jár? Illetve, hogy jöhet ki ez az 5 nap? Válaszát köszönöm! Tisztelettel: Jaczina Eszter
Kedves Eszter! Próbaidő alatt is minden olyan jog megilleti a munkavállalót, amely egyébként megilletné. Az Mt. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyni nem lehet. Természetesen nem szerencsés ilyenkor táppénz, vagy szabadság igénybevétele. 20 nap alapszabadsággal számolva minden ledolgozott hónap után átlagosan 1,6 fizetett szabadnap illeti meg a munkavállalót. Véleményem szerint önnek jelenleg 8 nap fizetett szabadnap járna, -ezt azonban az évközi munakezdés befolyásolhatja. (Amennyiben Ön nem január elsején kezdte meg a munkaviszonyát, elképzelhető, hogy a munkaadója nem számolt rosszul.) Alább ismertetem a szabadság kiadásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: A Munka Törvénykönyvének miniszteri indokolása szerint "az évi rendes szabadság az a naptári évenként járó hosszabb pihenőidő, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van". Ahhoz tehát, hogy szabadságra mehessen, a dolgozónak munkaviszonyban kell állnia (ha tehát mint egy betéti társaság tagja vagy mint egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyban lát el valamilyen feladatot, akkor - jog szerint legalábbis - nem jár neki szabadság), illetve ténylegesen munkát kell végeznie. Több kritérium viszont nincs, a munkaviszonyban alanyi jogon jár a szabadság, azaz semmiféle további feltételtől nem lehet függővé tenni annak kiadását. A rendes szabadság alapszabadságból és - a törvény, esetleg a munkaviszonyra vonatkozó más szabály, pl. a kollektív szerződés által megállapított - különböző jogcímeken járó pótszabadságokból tevődik össze, amelyet a naptári évek (és nem a munkaviszonyban töltött évek) alapján állapítanak meg. Ennélfogva ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak arányos részét kapja meg a munkavállaló. Abból, hogy a szabadságra való jogosultság feltételeként a törvény megköveteli a tényleges munkavégzést, logikusan következik, hogy a munkaviszony szünetelésének idejére általában nem illeti meg szabadság a dolgozót. A kivételeket (amikor tehát úgy illeti meg a munkavállalót a szabadság, mint ha munkát végezne) a törvény tételesen felsorolja: 1. a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára; 2. a szülési szabadság időtartamára; 3. a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; 4. a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; 5. a tartalékos katonai szolgálat idejére, és 6. minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az a) pont esetében, ha a munkavállaló már nem kap táppénzt, a betegen eltöltött idő fizetés nélküli szabadságnak minősül. A c) pontban meghatározott időtartam egyrészt a szülési szabadságtól független, azt követően kezdődhet csak el, másrészt a jogosultat szülésenként illeti meg. Végül az f) pontban olvasható szabályból az következik, hogy nem jár szabadság a munkából kiesett olyan idő után, amely időre távolléti díj, illetve átlagkereset sem jár: arra az időre például, amíg a dolgozó szabadságvesztés-büntetését tölti, amíg ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton van, vagy amíg sorkatonai avagy polgári szolgálatát tölti. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a szabadságra való jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illető munkavállaló naponta hány órát dolgozik. Ebből következően a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc órát dolgozó munkatársát. Eltérés mutatkozik azonban közöttük abban, hogy egy-egy szabadságon töltött napra eltérő összegű munkabért kapnak: a napi nyolc órában dolgozó a teljes napi járandóságát, míg a 4-5-6 órában dolgozó részmunkaidős csak 4-5-6 órai bért . A szabadsággal kapcsolatos speciális szabályok között megemlítendő még, hogy a munkavállalót nemcsak a főállása, hanem a további munkaviszonyai (másodállás, mellékfoglalkozás) után is megilleti a szabadság. Ennek mértékét azonban minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni. Mindez annyit jelent, hogy ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban eltérő mértékű szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. Meg kell még jegyeznünk, hogy a külföldi munkáltató Magyar Köztársaság területén munkát végző munkavállalójának a Munka Törvénykönyve fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértékére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Ez a szabadság a munkavállaló 1. huszonötödik életévétől huszonegy; 2. huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; 3. harmincegyedik életévétől huszonhárom; 4. harmincharmadik életévétől huszonnégy; 5. harmincötödik életévétől huszonöt; 6. harminchetedik életévétől huszonhat; 7. harminckilencedik életévétől huszonhét; 8. negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; 9. negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; 10. negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Az alapszabadság mértéke tehát teljesen független a munkaviszonyban töltött idő hosszától (az ún. szolgálati időtől), kizárólag az életkor függvénye. A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a munkavállaló és a munkáltató szándékainak összehangolására indokolt törekedni. Ennek érdekében a törvény viszonylag tág teret enged az érintett felek egyeztetésének. Bizonyos sarokpontok kijelölését persze nem lehetett megkerülni. Azok a munkáltatók, ahol üzemi tanács is működik, nem hagyhatják figyelmen kívül azt a törvényi előírást, hogy éves szabadságolási tervüket döntés előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell. Az egyik ilyen alapvető szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg (a munkavállalói igények meghallgatása egyébiránt a munkáltatót terhelő együttműködési kötelezettségből is következik), ami sok helyütt bizonyára egyenlő azzal, hogy a munkavállaló igényeit messzemenően figyelembe veszik. Ugyanakkor a szabadságok ütemezésénél e passzus révén többé-kevésbé a munkaadó is érvényesítheti saját gazdasági érdekeit. A kódex lehetőséget teremt arra, hogy alapszabadságának meghatározott részével saját belátása szerint a munkavállaló rendelkezzen. Az alapszabadság egynegyedét ugyanis - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Erre vonatkozó igényét a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A jogszabálynak ez az előírása azt jelenti, hogy a munkavállaló 25. életévének betöltéséig 5, 28 és 37 éves kora között 6, 37 és 45 éves kora között 7, 45 éves kora után pedig 8 nap szabadságával saját maga rendelkezik, pontosabban ennyi nap szabadságának az időpontját maga határozhatja meg. (Persze csak akkor, ha legalább tizenöt nappal korábban szól, mint ahogy a szabadságát ki akarja venni.) Az évi rendes szabadság jogintézményének az a célja - legalábbis a törvény miniszteri indokolása szerint -, hogy a munkavállaló számára évente nyújtott hosszabb időtartamú pihenőidő biztosítsa a regenerálódás lehetőségét. Ebből okszerűen következik a kódex rendelkezése, hogy tudniillik a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Különleges helyzetekben azonban arra is mód van, hogy a szabadságot ne az esedékesség évében adják ki. A munkáltató oldalán felmerült okból csak kivételesen fontos gazdasági érdekből kerülhet erre sor, s a szabadság kiadását így is csak a következő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén december 31-éig lehet eltolni. A munkavállaló oldalán keletkezett okból pedig akkor halasztható a következő évre a szabadság kiadása, ha a munkavállalót betegsége vagy a személyét érintő más, elháríthatatlan dolog megakadályozza abban, hogy szabadságra menjen. A szabadság kiadásának végső időpontja ebben az esetben a munkavállaló akadályoztatásának megszűnését követő harmincadik nap. Ezektől a passzusoktól nem lehet eltérni . A szabadságot csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet kettőnél több részletben kiadni . A szabadság kiadásánál - általános szabályként - a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A különleges munkaidő-beosztásokra tekintettel azonban e szabály alól a törvény két kivételt is megállapít. A heti kettőnél több pihenőnapot adó munkaidő-beosztás aránytalanul előnyös helyzetet teremtene a szabadság kiadásánál az általános, azaz heti két pihenőnapot adó munkaidő-beosztásban foglalkoztatott dolgozókkal szemben. Ezért a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén - legalábbis a szabadság kiadása tekintetében - a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. A másik kivétel arra az előbbivel ellentétes esetre vonatkozik, amikor a munkáltató működésének jellegéből következően a munkaidő-beosztás nem biztosítja a heti két pihenőnapot. Ilyenkor a munkavállaló szabadságát úgy kell kiszámítani, hogy a beosztás az ötnapos munkahéttel dolgozókéval azonos elbírálást és így azonos hosszúságú pihenőidőt biztosítson, avagy a törvény megfogalmazása szerint: annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Magyarul - és kicsit leegyszerűsítve - e szabályok azt jelentik, hogy azoknak a dolgozóknak a szabadságát, akiknek heti kettőnél több, illetőleg heti kettőnél kevesebb pihenőnapjuk van, heti öt munkanappal kell elszámolni, és ilyenkor öt munkanapra illeti meg a dolgozót az egyheti átlagkeresete. A munkavállalónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza (a részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságra való jogosultsága nyilvánvalóan következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából.) Magától értetődik, hogy amennyiben a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) munkavállaló a hét bizonyos napjain nem dolgozik, szabadságának kiadásakor az imént írtak szerint kell eljárni, azaz úgy kell tekinteni, mintha a hét minden napja munkanap lenne, kivéve természetesen a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napokat. Tiszetlettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(17.10.2006)  Tisztelt Szakértő! Idén decemberben lesz két éve, hogy kisfiammal itthon vagyok. Jövőre tervezem a munkába való visszaállást. Azt szeretném tudni, hogyan számoljam ki, hogy hány nap szabadságom halmozódott fel? A szülési szabadságot 2004 dec. 11-től vettem fel, kisfiam születésekor. Idén dec. 11-ig kapom a GYED-et, utána pedig a GYEST. Januárban még úgy tervezem, GYESEN leszek, és februártól szeretném a szabadságomat kivenni, csak nem tudom, hogy az hány nap, és így mivel számoljak. Segítségét nagyon köszönöm előre is! M. Zsófia
Kedves Zsófia! A szülési szabadság idejére (24 hét) és az ezt követően igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság. A 24 hét szülési szabadságból 4 hetet lehetőleg a szülés várható időpontja előtt kell igénybe venni, feltéve, ha nem volt táppénzen. A 24 hét lejárta után tehát még egy évre jár a rendes szabadság. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.09.2006)  Tisztelt CV Centrum! A munkahelyemen többen nem tudjuk kivenni a szabadságot, mert tavalyról is sok napot hoztunk át, és a munkáltató kitalálta hogy egyszerre csak egy mehet el szabadságra. Azt mondta, hogy jövőre átvihetünk pár nap szabadságot, de év végén úgy lesz a fizetési papíron, mintha az egészet kivettük volna. Szabályos ez? Nem mer senki szólni mert féltik a munkahelyüket. Én már szóltam és azt mondták, ha nem tetszik el lehet menni.
Tisztelt Hevesi Imréné! A munkaadó ilyen eljárása teljességgel szabálytalan. Ettől függetlenül (sajnos) gyakran előfordul az Önéhez hasonló eset. A Mt. rendelkezései szerint a szabadságok kiadásáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A szabadságos napok felhasználását a munkavállalóknak az ilyen célra rendszeresített nyomtatványon kell aláírásukkal elismerni. A tanácsadónak nehéz megítélnie, hogy mikor ad "jobb" tanácsot az érdeklődőknek: amennyiben az írott joghoz ragaszkodik, esetleg az állását kockáztatja. Ha elfogadja a munkaadó diktátumát, fenn áll annak a veszélye, hogy nem fogja tudni maradéktalanul felhasználni a szabadságos napjait. Én valószínűleg jelezném a problémát az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyeletnek (OMMF), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, illetve a Megyei Munkaügyi Központnak. Amennyiben többen tesznek egyidejűleg hasonló tartalmú bejelentést, úgy van esély arra, hogy meg tudnak változtatni egy törvénytelelen helyzetet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.08.2006)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Érdeklődnék, hogyha szeretnék augusztus 1-el felmondani a cégtől ahol jelenleg dolgozom, de augusztusban betegszabadságra kellene mennem egy műtét miatt, ezt megtehetem-e? Tehát a felmondás alatt lehetek e betegszabadságon, és ez a felmondás tekintetében mivel jár? Meghoszabbodik-e így a felmondási időm? Köszönettel, egy érdeklődő
Tisztelt Olvasónk! A betegszabadságra felmondási ideje alatt is jogosult. Ez a jogosultság azonban a felmondási idején már nem változtat. A felmondás letelte után passzív jogon tud táppénzes ellátást igénybe venni. Amennyiben a betegség kezdete a felmondás közlése utáni időpontra esik, a három hónapos passzív jogosultságba beleszámít a felmondási idő alatt felhasznált táppénzes napok száma is. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.08.2005)  <br><div style="text-align:justify">Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megtudni, hogy passzív jogú táppénz esetén jár-e a betegszabadság? Konkrétan 2005.07.25-től vagyok betegállományban, de határozott idejű szerződésemet - a fél éves próbaidő alatt - 2005. július 31-i hatállyal megszüntették. Azt szeretném megtudni, mi módon kerül elszámolásra a táppénzem? Üdvözlettel: B.Zita</div>
A próbaidő alatt elképzelhető a határozott időre kötött munkaszerződés megszűntetése. A fél éves időtartamú próbaidő kikötése azonban több kérdést is felvet. - A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak maximun 3 hónap időtartamra. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. - A próbaidő alatt tehát a munkaviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető. Fontos viszont, hogy még a próbaidő alatt közölni kell a felmondást, és azt még ebben az időszakban át kell, hogy vegye a címzett. Jogellenes tehát a munkáltató olyan felmondása, amelyet a próbaidő alatt adtak ugyan postára, de csak a próbaidő lejártát követően érkezett meg. - A próbaidő alatt nem érvényesülnek a rendes felmondáshoz fűződő garanciák, így pl. betegség alatt is gyakorolhatja a munkáltató. A felmondási jog gyakorlásának egyetlen akadálya a joggal való visszaélés tilalma. - Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Táppénzjogosultság tekintetében a passzív jogú ellátásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak