Fizetés / Bérezés

(30.07.2017)  2012-től közalkalmazottként dolgozok, előtte egyházi iskolában dolgoztam 14 évet. Az egyházi iskolában megkaptam a 25 évre illetve a 30 évre járó jubileumi jutalmat. 2017, 08.01-jén 40 év szolgálati idővel rendelkezem, de a munkáltatóm nem akarja kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat. Indoklásuk, hogy az egyházi iskolában töltött idő nem biztosít jogalapot., nem számít közalkalmazotti jogviszonynak így nem vagyok jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra. Ha önkormányzattól megyünk egyházhoz az egyháznak kötelező fizetni a jubileumi jutalmat, ha egyháztól megyünk önkormányzathoz akkor az önkormányzatnak nem ? Valóban így szól a törvény? Másik kérdésem: ha 1992 július 01-jén közalkalmazott voltam, de előtte olyan cégeknél dolgoztam, amelyek nem tartoztak a ktv. kjt hatálya alá beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyba, úgy hogy áthelyezéssel mentem. Köszönettel: Salainé
A törvény nem szól így. A vonatkozó törvény a 2016. évi LII. törvény 21. § (1) Az állami tisztviselő szolgálati ideje alapján elismerésre jogosult, amelynek mértéke a) húsz év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi, b) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi, c) harminc év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi, d) harmincöt, és ezt követő minden öt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén héthavi illetménynek megfelelő összeg. (2) A szolgálati idő elismeréseként az (1) bekezdésben meghatározott összeg az állami szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. (3)20 A szolgálati idő elismerésére egyebekben a Kttv. 150. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az állami tisztviselő nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült. Szabó Miklósné
(06.02.2017)  Tisztelt Szakértő! Magánóvodai béremeléssel kapcsolatban szeretnék információt kapni. Több mint 6 éve dolgozom a jelenlegi magánóvodánál, dajkai pozícióban. A híradásokban hallani lehet, hogy 2017. január 1-étől béremelést kapnak az iskolai és óvodai segítők is. Beszélnek 25%-ról és 7% + 3%-ról is. Megkérdeztem a főnökömet ez ügyben, és tőle azt a választ kaptam, hogy a magán és egyházi óvodákban nem jár a béremelés. Az egyházi óvoda vezető barátnőm erre rácáfolt, mert nekik igenis, adniuk kell béremelést a dajkáknak. Kérdésem az lenne, hogy mi vonatkozik rám törvényileg? Mennyi béremelés jár nekem 2017. január 1-étől? Az idevonatkozó törvényt/rendeletet/határozatot is tudja nekem mellékelni? Köszönöm válaszát, Telek Istvánné
Minimálbér és garantált bérminimum emelést a magáncégekné lis végre kell hajtani. A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint. b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint. b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér alkalmazása esetén 1 038 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint. Szabó Miklósné
(16.12.2016)  Tisztelt Szakértő! Pedagógusként dolgozom 1993.08.15-től folyamatosan.1999.05.26-tól 1999.08.22-ig két gyermekes apukaként 3 hónapos sorkatonai szolgálatot töltöttem. Beszámítható-e a jubileumi időhöz ez a 3 hónap? Korábban is dolgoztam már máshol mint pedagógus az is hozzáadódik azt tudom, csak ez a katonai szolgálati idő kérdéses számomra. Válaszát előre is köszönöm: Kovács Tibor
"A jubileumi jutalom szempontjából a következő időket kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni: - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt (ilyennek minősül minden olyan, 1992. július 1-jén már fennállt és olyan munkáltatónál töltött munkaviszony is, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került, valamint minden ilyen munkáltatónál 1992. július 1-je után létesített és eltöltött jogviszony is), - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt, - a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá - a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint - a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, - a Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, - az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt."http://szmdsz.blog.hu/2015/08/24/nehany_szo_a_jubileumi_jutalomrol Szabó Miklósné
(26.11.2016)  Tisztelt Tanácsadó! A következő problémával fordulok Önhöz. Egy autó elektronikai cégnél dolgozom és összeszerelési munkákat végzek. A munkáltatóm folyamatosan normát akar emelni, amint látja, hogy akár egy ember is magasabb számot hoz, mint a megszokott. Ezt viszont az esetek többségében maximum 1-2 ember tudja teljesíteni, ezért ezt még nem sikerült megvalósítania. A jövő évi béremelés kapcsán attól tartunk, hogy kötelezően normát fog emelni, annak érdekében, hogy ki tudja termelni a béreket. Megteheti-e ezt a munkáltató, ha továbbra is 8 órás munkarend marad életben? Illetve, hogy 1-2 ember teljesítménye alapján lehet-e normát állítani, vagy kollektív mérésre van ehhez szükség? Milyen egyéb tényezők befolyásolhatnak egy ilyen helyzetet? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Ildikó
Munka törvénykönyve 138. § (1) Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. (2) A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. (3) A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat. (4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval. (5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. (6) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. Szabó Miklósné
(04.04.2016)  Üdvözlöm. Most kezdtem dolgozni P.Dussmann cégnél. A munkaszerződésem nem tartamazza, milyen módon kapok fizetést. Én mondtam, kézbe kérem. Mire közölték, ha nem adok számlaszámot, azonnal megválnak tőlem, mert még próaidős vagyok,indokolniuk se kell. Most mit tudok tenni? Semmilyen hozzájárulást nem adnak, a számla fenntartásához. Tisztelettel : Palásthy Mária
Munka törvénykönyve 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, 50. § (3) Kollektív szerződés a 46-47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. A bér kézbe történő adásának napjainkban az az akadálya lehet, hogy a munkáltatónál ez már nem gyakorlat. Kivitelezése is nehézkes, - különösen akkor, ha ezt a fizetési módot csupán egy vagy néhány munkavállaló kéri. Joga van kérni a bérfizetés kézbe történő adását. Kérje ezt írásban, - továbbá kérjen a munkáltatótól írásbeli választ. Az Önnek nem tetsző válasz esetén forduljon a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, - ugyanis a törvény szövege szerint, a munkáltató a fenti rendelkezésektől csak a munkáltató javára térhet el. Ez az Ön számára azt jelenti, hogy meg kell tudni indokolnia azt, milyen előnye származik abból, ha a munkáltató kézbe adja a fizetését. Ez nem lesz nehéz, hiszen leírta, hogy a munkáltató a számlára történő utalás költségeit nem vállalja. Szabó Miklósné
(09.01.2015)  Tisztelt Tanácsadó! Munkaviszonyom 7 év után közös megegyezéssel, végkielégítés kifizetése mellett 2014.12.31-el megszűnt. A végkielégítés kifizetéséről és annak mértékéről ( 2 havi munkabér) szóban állapodtam meg a munkáltatómmal. A decemberi fizetésemet még karácsony előtt, a végkielégítést pedig 12.31-én utalták a számlámra. A kilépő papírjaim 12.22-i dátummal készültek, a munkáltató által aláírva, általam még nem, mert most kaptam kézhez, csak alá kell írnom, és visszapostáznom. A papírokon sehol semmilyen formában nem szerepel, hogy végkielégítést kaptam, egyedül a decemberi bérpapíromon van feltüntetve, de a megnevezése egyszeri kifizetés. Ill, úgy tüntették fel, gondolom könyvelés miatt így egyszerűbb, mintha egyszerre, egyetlen utalásban kaptam volna meg a végkielégítést a decemberi fizetéssel. 2015.01.06-án viszont még egyszer elutalták a végkielégítést. A kérdésem, hogy - tekintettel a munkaviszony decemberi megszűnésére, és arra, hogy sehol nem tüntették fel, hogy mekkora végkielégítést fognak kifizetni, sőt, hogy egyáltalán végkielégítésben részesítenek - visszakérheti-e a munkáltató, ill. milyen határidőn belül a 01.06-án átutalt összeget? Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Ha tévedésből többet utaltak Önnek az elszámolásnál, mint kellett volna, akkor azt a munkáltató visszakövetelheti. Munka törvénykönyve (Mt.) 164. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Mivel Ön felismerte, hogy kétszer is nagyobb összeget utaltak a számlájára annál, mint ami a rendes munkabére volt, ezért ebben a kérdésben feltétlenül egyeztetni kell a munkáltatóval, hiszen később kamatostól kérheti vissza a jogalap nélkül átutalt munkabért, illetve bérjellegű járandóságot. Azt azonban tudnia kell, hogy a fenti rendelkezéstől (Mt. 164. §) eltérni nem lehet, illetve csak a munkavállaló javára lehetséges eltérés. Ezért is kell megkeresnie a munkáltatót, mert optimális esetben dönthet úgy is a munkáltató, hogy szándékosan ennyi bérrel kívánta elbocsátani a munkavállalót cégétől. Szabó Miklósné
(19.11.2014)  Tiszelt CVCentrum! Ha valakinek változó a munkavégzési helye a munkaszerződése szerint (pl egy országos hálózat informatikusa), de a munkáját 85%-ban a székhelyen végzi, akkor mit kell számolni az utazásra, ha el kell mennie az ország másik végébe? Pl. Kedden délelőtt utasítják, hogy menjen a 400km-re lévő telephelyre azonnal (egy olyan dolog miatt, ami nem égetően fontos, ráért volna másnap is). Nem volt felkészülve, hogy aznap nem tud időben hazamenni, nem volt nála elég pénz, hogy tudjon enni, stb. Ilyen esetben mit kell számolni az utazás idejére? Munkaidőnek számít? Illetve kaphat-e egyéb anyagi juttatást, vagy hozzájárulást? Válaszukat előre is köszönöm!
39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében - e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4)-(5) bekezdésében, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében - foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (2)2 Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni; b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; c)3 hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; d)4 lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; e)5 tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára; g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. 3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c) elővárosi buszon, HÉV-en, d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.6 4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - a 3. §-ban nem említett - térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;7 c)8 ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja. 5. § A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. 6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (2)9 (3)10 7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) Szabó Miklósné
(03.07.2014)  Tisztelt Szakértő! Gyedről visszatérő édesanya vagyok, 8 óráról kértem, a 6 órás foglalkoztatást, amit megengedett a munkáltatóm. A fizetést is részarányosan csökkenteniük kell az új szerződésben? illetve próba ( betanulási időt) és ezzel együtt kevesebb fizetést kiköthetnek-e? Gyes előtt 3 évet dolgoztam a cégnél. Köszönettel: Köffer Andrea
Munka törvénykönyve 136. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. (2) Az alapbért időbérben kell megállapítani. (3)70 A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Szabó Miklósné
(27.09.2013)  Tisztelt Szakértő! Munkahelyemen az idén megszüntették a túlórát,már mint ezt a fogalmat.Most munkaidő terhére elrendelt túlóra van nálunk.Ezt nem fizeti ki,majd csak decemberben vagy szabadnapként megkapjuk valamikor. Az lenne a kérdésem,hogy ez szabályos e,mert már 92 óránál tartok és szinte minden pénteken elrendelik a szombati munkát.Azt sem értem,hogy a szombat csak egy napot ér. Köszönöm a választ.
Munka törvénykönyve 143. §47 (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. (2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. (3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg. (6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. (7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. 277. § (2) Kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. Szabó Miklósné
(13.04.2013)  Tisztelt Szakértő! Én folyamatos műszakban dolgozok 06-18 és 18-06 óráig, egy szennyvíztelepen vagyok üzemeltető. A problémám a következő január 1.-én este 18-06 óráig dolgoztam és csak 4 órát számoltak el fizetett ünnepként azzal indokolva hogy csak reggel 07-22-ig jár a fizetett ünnepre a plussz pénz. A másik esetben pedig március 15.-én 06-18-ig dolgoztam és ott meg csak 11 órát számoltak el ugyanezzel az indokkal. További kérdésem a táppénzzel kapcsolatos hogy én csak azokra a napokra kapok táppénzt amelyik napon műszakban lennék vagy akkor is ha nem dolgoznék? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel :Farkas Attila
Munka törvénykönyve 140. § (2) bekezdés Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Járóbeteg rendelés szolgáltatásaiban részesülő táppénzen lévő munkavállalónak a távolléti díj 60 %-a jár, fekvőbeteg szolgáltatásban pedig 50% távolléti díj illeti meg. szabó miklósné
(05.03.2013)  Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő folyamatos műszakban dolgozunk (4 nap délelőtt 1 pihenő 4 nap délután 1 pihenő 4 nap éjszaka 2 nap pihenő) Az a nap amikor reggel 6-kor megyünk haza, az is pihenőnap? Március 15-én és húsvétkor kötelezhetnek-e munkavégzésre (műanyag termékeket gyártunk), illetve milyen bérpótlékot kell rá fizetni. A munkaszerződésem heti 38 óráról szól. Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Kálmán Miklósné
Mindent megírt, csak azt nem, hogy egy nap hány órát dolgozik, illetve , hogy a 4 napos ciklusokon belül mikor, mennyit dolgozik. Pótlékok: három műszakban műszakpótlék jár, de csak akkor, ha a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri a 80 órát. Ennek mértéke 30 %. Abban az esetben ha a munkavállaló rendszeresen éjszaka dolgozik és a munkakezdés időpontja nem változik, akkor éjszakai pótlék jár, melynek mértéke 15%. [Munka törvénykönyve 140. §] Kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára, a felek megállapodásában csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni a műszakpótlék szabályaitól. [Mt. 43. § (1) bekezdés, 277. § (2) bekezdés]. Szabó Miklósné
(29.01.2013)  Kedves Szabó Miklósné! Én egy kis cégnél dolgozom! Betongyárak szervizelésével foglalkzunk. Munkaszerződésben mindenki 40 órát dolgozik. Előfordul a szombati munkavégzés is amiért a dolgozók pihenőnapot kapnak, melyet a következő héten kapnak meg a dolgozók.Előfordulhat vasárnapi munkavégzés is. Kell e bérpótlékot fizetnünk, vagy ugyanúgy pihenőnapot kaphatnak a dolgozók? Ezt munkatörvénykönyv szabályozza, vagy egyedi megállapodás? Ha pihenő napot kapnak az mikor adható ki? Válaszát köszönöm! Üdvözlettel: Sz.Anikó
Munka törvénykönyve 140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg. A törvény értelmében vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezhető: - rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, - az idényjellegű, - a megszakítás nélküli, - a több műszakos tevékenység keretében, - a készenléti jellegű munkakörben, , a kizárólag vasárnap és szombaton részmunkaidőben, - a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, - külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló [Mt. 101. § (1) bekezdés]. Vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezett munkavállalót csak több műszakos tevékenység, valamint készenléti jellegű munkakör esetében illeti meg ilyen címen pótlék. Azokat a munkavállalókat, akik a fenti csoportok egyikébe sem tartoznak, vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre nem lehet kötelezni, ehelyett rendkívüli munkavégzésre kötelezhetők, amelyért rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot kapnak. [Mt. 140. § (1) bekezdés]. A vasárnapi pótlék szabályaitól kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is, a felek megállapodásában csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni. Szabó Miklósné
(24.01.2013)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Munkaadóm egészségpénztárba akart beléptetni oly módon,hogy a belépési nyilatkozatot másnapra írjuk alá és juttassuk be vissza a központi irodába. A belépési nyilatkozaton csak a személyes adataink voltak kitöltve, a tagdíjvállalási nyilatkozat üresen volt hagyva. Én ezt így nem írtam alá,mondván, hogy nincs kitöltve teljesen a belépési papír. A cégvezető erre azt mondta, legalább kevesebbet kell fizetniük,akkor hagyjuk az egészet. A többi kollégám aláírta így kitöltetlenül, őket beléptetik . Más cafetériát nem is ajánlottak fel, csak ezt az egy lehetőséget adják. Még az egészségpénztárak közül se lehet választani. Kérdésem a következő: a többi kolléga kap ezek szerint majd cafetériát,én meg nem. Jól tettem-e hogy nem írtam alá ,kérhetek-e másfajta cafetériát? Üdvözlettel Csilla
Kérje el a cafetéria szabályzatot. Abból ki kell derülni kinek, miből, mennyi jár. Ha nincs szabályzat, akkor a munkáltató belső szabályzatainak egyikében kell ezt meghatározni. Ha ilyen szabályzat egyáltalán nincs, akkor kontroll nélkülivé válik a cafetéris rendszer, amelyet a munkáltatón számon lehet kérni. Szabó Miklósné
(03.12.2012)  Tisztelt Szakértő! A következő a problémám: Több mint 3 éve dolgozom egy kistérségi társulás munkaszervezeténél és gyes-en lévő kinevezett közalkalmazottat helyettesítek MUNKASZERZŐSÉSSEL. Többször volt róla szó, hogy megkapom a kinevezésem, de valahogy mindig egyszerűbb volt meghosszabbítani a határozott idejű munkaszerződésem, ami jelenleg 2013. 11. 06-án jár le. A munkaszervezet, vagyis a munkahelyem jogutóddal megszűnik 2013. január 31-én. A kérdésem az, hogy mi az ami megillet engem a hatályos Mt. szerint? Szabályosan helyettesítettem kinevezés nélkül? (A munkaszervezetnél más is helyettesít és ő megkapta a kinevezését.) Az Mt. szerint ki kell fizetnie a határozott időre járó munkabért vagy csak a Kjt. szerint? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Felmondási időre járó bér, a ki nem adott szabadság és végkielégítés megilleti. A felmondási idő határozott idejű munkaviszony esetében legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat. Ebben az esetben legalább a felmondási idő felére a munkaáltató köteles a munkavállalót mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállaló kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben. A felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg, kivéve ha bérre egyébként sem lenne jogosult. A kifizetett munkabért, ha a munkavállalót végleg felmentették, visszakövetelni nem lehet. szabó miklósné
(25.11.2012)  Segítséget szeretnék kérni Az lenne kérdésem ha az alap bérem nem éri el a létminimumot de a teljesítmény bérem a most kapott alapbérem többszörösét akkor hogyan kell kiszámítani a túlóra díjat Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel Mária
Itt három munkajogi fogalmat kell egymástól elhatárolni. Egyik az alapbér. Munka törvénykönyve 136. § (1) bekezdés alapján a munkavállalónak alapbérként a kötelező legkisebb munkabért kell adni. Teljesítménybér. Mt. 137. § (2) bekezdés Teljesítménybér az a a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Túlmunka vagy hivatalosa nevén rendkívüli munka pótléka. Mt 143. § (1)- (6) bekezdések. szabó miklósné
(21.11.2012)  Tisztelt Szakértő! Nagyon fontos ügyben kérném a véleményét és a segítségét. Édesapám már évek óta a jelenlegi munkahelyén dolgozik kisebb nagyobb szünetekkel, a legutóbbi felvételét a főnöke EU-s pályázaton nyert pénzből finanszírozta, így nem rúghatja ki 2013. januárig, mert vissza kell fizetnie a támogatást. A baj nem ezzel van, hanem azzal, hogy édesapámat hónapok óta nem fizeti ki, sem munkabért nem kap, sem egyéb juttatást, sem a bent lévő szabadságát nem fizetik ki. Mit tudunk tenni, hova forduljunk? Az első fizetéskimaradás óta, édesapám nem dolgozik, hiszen ingyen minek tenné... Köszönöm válaszát.
Édesapjának a munkáltatói kötelezettségszegésre nem munkavállalói kötelezettségszegéssel kellett volna viszont-válaszolni. Természetesen ezzel nem a munkáltatót akarom védeni. Az esedékessé vált munkabér ki nem fizetésének számtalan oka lehet. Egy biztos, hogy a munkáltató jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy fizessen. Ez nem jelenti azonban azt, hogy soha sem, illetve egy későbbi időpontban ne tudna teljesíteni a munkavállaló felé. Nem tudom, hogy a szóban forgó munkáltatónak hány munkavállalója van, mint ahogy azt sem gondolom, hogy csak az apjának nem fizette ki a munkabérét. Ha a munkáltató tönkre ment, akkor csődöt jelenthet, amely csődeljárásban garantáltan és elsők között kell kifizetnie a munkavállalóit. Ezzel kapcsolatban azt tudnám tanácsolni, hogy tájékozódjanak a munkáltatónál a munkabér ki nem fizetésének okairól, az egyéb tervekről, illetve munkáltatói elképzelésekről. Szabó Miklósné
(09.09.2012)  Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom,12 órás beosztásban 07-19 ig illetve 19-07ig. Kérdésem a következő: Milyen és hány óra műszakpótlékra vagyok jogosult.Szombat vasárnap, illetve fizetett ünnepnap(karácsony) ha vasárnapra esik.
Új Munka törvénykönyve 140. § (1) bekezdés Vasárnap rendes munkavégzésre kötelezett munkavállalót, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg. 102. § (1) bekezdés Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május1., pünkösdhétfő,augusztus 20., október 23., november1., december25-26. 140. § (2) bekezdés Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. (3) a (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Az éjszakai munkáért (22.00-06.00 óra között végzett munka) járó pótlék mértéke 15% (Mt. 142. §). 143. § (3) bekezdés A munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít. Szabó Miklósné
(06.07.2012)  Üdvözletem! A jelenlegi munkahelyemen 9 éve dolgozom,határozatlan idejű munkaszerződéssel.A munkáltató 100% ban téritette a bérletemet.Jelen pillanatban lakhelyet változtattam,ezt közöltem a munkáltatómmal,jelenleg szabadságon vagyok.A szabadságom lejárta után az új lakóhelyemről járok be dolgozni,rendesen mint eddig,el tudom látni a munkakörömet,ezt is közöltem a munkáltatómmal.Ő kijelentette,hogy nem tériti 100%ban a bérletemet,mert erre senki nem kényszeritheti.Annyit vállal,hogy amit eddig fizetett összeget a régi lakhelyem szerinti bérlet után,azt adja,de többet nem.Elmondtam neki ,hogy nem akarok felmondani.Megkérdeztem ,hogy akkor ők mondanak e fel.Azt mondta nem,csakis közös megegyezéssel,ha én nem tudom vállalni a bérlet árának fennmaradó részét,közel 30000.-ft-ot,és ugy döntök ,hogy felmondok.Tudom,hogy azért akarná a közös megegyezést,mert nem akar végkielégitést sem fizetni.Az lenne a kérdésem,hogy felmondhatok e rendkívüli felmondással,arra hivatkozva,hogy nem a munkaszerződésben foglaltak szerint fizeti az utiköltségemet.Szeretném a mihamarabbi válaszukat kérni,mert 2012.július 11.én kezdem a munkámat szabadság után.Az ügyvezető azon a héten szabadságon lesz,szeretném tudni ,hogy beadhatom e a távollétében is az esetleges felmondásomat.Kell e bizonyitanom irásban az általa elmondottakat,mert ezt személyesen is elmondta,és telefonon is ,hogy csak a 10000.-ft összeget adja,nem többet.Ez a bérletem 28% a.Kénytelen leszek felmondani,mert nem tudom fizetni a bérletemet,de a végkielégitést is szeretném megkapni,mert jogtalannak tartom ezt az eljárást részükről.Várom mihamarabbi válaszukat.Tisztelettel:Bozai Piroska
A 39/2010. (II. 26.) többször módosított Kormány rendelet alapján kell az Ön által feltett kérdést megítélni, amely a munkába járás költségeinek megtérítéséről rendelkezik. Nézze át alaposan a rendeletet. Ha a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, akkor munkáltatójának kötelessége bérlete árának 86%-os megtérítése. Ebben az esetben a felmondással fenyegetőzésnek nincs jogalapja a munkáltató részéről. Az utazási költségtérítés nem bér, hanem a munkavállalónak nyújtott szociális juttatás. 3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c) elővárosi buszon, HÉV-en, d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. 4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - a 3. §-ban nem említett - térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c)5 ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja. 5. § A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. 6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (2)6 (3)7 7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Szabó Miklósné
(01.07.2012)  Tisztelt Tanácsadó. Egy őrző-védő cégnél egy Bankban dolgozom 2012.01.02 óta.Június 25-én megkérdeztem a területi főnökömet,hogy a hétköznapra eső ünnepnapokra miért nem fizetnek.A válasza az volt,mivel az UniCredit bankkal órabéres elszámolásban vannak,így a nem dolgozott időre nem tudnak órát elszámolni...,vagy is nem jár bér az ünnepnapokra,még ha hétköznapra esnek sem....? Én kerestem oldalakon és a Munkatörvénykönyvében erre vonatkozó leírást,de nem találtam. Előre is köszönöm a válaszát,tisztelettel Kapcsos Béla Károly
Ha a munkaszüneti napon dolgozik:Új Munka törvénykönyve 140. § (2) bekezdés: Munkaszüneti napon rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg, [amelynek alapja a munkavállaló alapbére - eltérő megállapodás hiányában]- például lehet több is, kevesebb nem- lásd 165. § (1) bekezdés d) pont. Továbbá ha a munkaszüneti napon nem dolgozik: Új Munka törvénykönyve 146.§ (3) bekezdés d), e) pontok és 147. § (1) bekezdést kell megnézni ebben az esetben, amely esetekben a munkaszerződésben és a kollektív szerződésben is el lehet térni a munkavállaló javára de hátrányára is, mivel az egyéb megállapodást a törvény nem zárja ki. Szabó Miklósné
(22.04.2012)  Tisztelt Tanácsadó! 2013 októberében mennék nyugdíjba a Magyar Posta Zrt.-től.Lecsökkenthetik-e 8 órás munkaidőmet 7 órára,és ezzel együtt fizetésemet is?Válaszát előre is köszönöm!
Van-e más olyan jogos vagy jogosabb indok, amely az Ön teljes munkaidős foglalkoztatásánál fontosabb és ebben a minőségében 8 órás munkavégzésében korlátozhatja. Erre a kérdére a megfelelő választ egyedül munkáltatója adhatja meg. Elvileg lehetséges, hogy van ilyen ok, illetve számtalan ilyen ok lehet, - az azonban nem megengedhető, hogy ezzel a fizetése is csökkenjen. Ezt munkáltatója csak munkaszertődés módosítással valósíthatja meg, hiszen a személyi alapbérről és annak egyéb elemeiről való megállapodás a munkaszertődés elengedhetetlen eleme. Ehhez a munkaszertődés módosításhoz Önnek is hozzá kell járulnia, - amelyet megítélésem szerint jogosan nem fog megtenni munkáltatójának. Ebben az értelemben munkáltatója nem csökkentheti sem a munkaidejét, sem oedig az ehhez szorosan kapcsolódó bérét az Ön beleegyezése nélkül. Szabó Miklósné
(04.04.2012)  Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérésem, hogy megszűnt a pozícióm, amiben eddig dolgoztam, agy nagy multinál. Rendesen megkaptam a papírokat, a végkielégítést, jelenleg / 1hónapja/ a felmentési időmet töltöm, ez május 4.-ig tart. Volna egy lehetőség, hogy az egyik áruházba visszavennének, de az a feltétele, hogy a teljes végkielégítést vissza kellene fizetnem, reális ez? Ha letelik a felmentési időm és akkor vesznek vissza, ez esetben is vissza kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm.
A már kifizetett végkielégítésről - a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében - a hatályos törvény nem rendelkezik. Bár a végkielégítés nem bér, az viszonylag hosszabb idő eltöltése esetében járó honorárium, amelyet a bér és egyéb járandóságokkal együtt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkavállaló részére. A visszafizetés tekintetében csak a bérről rendelkezik a Munka törvénykönyve 93. § (4) bekezdése. Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkeresetet akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesített. Szabó Miklósné
(19.03.2012)  Tisztelt Tanácsadó! Rendvédelemben dolgozom, az illetményemet/fizetésemet/ az 1996. évi XLIII. Tv szabályozza. Többszöri módosításokkal sikerült elérnie a törvényalkotónak, hogy az alapilletményem kevesebb lett, mint a közvetlen beosztottamnak. Főiskolai diplomával középvezetőként dolgozom /tiszt/, beosztottam középszintű végzettséggel /érettségi/ rendelkezik. Azonos szakmai területen dolgozunk, én vagyok a közvetlen felettese /elöljárója/, én ellenőrzöm a munkáját, akadályoztatásom esetén Ő látja el a helyettesítésemet. Az adott beosztásainkba kb. azonos ideje vagyunk besorolva, mindketten elértük a \"plafont\" a bértáblán. Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e magasabb rendű jogszabály, ami ilyen helyzetre útmutatást adhat, esetleg milyen szabályozás vonatkozhat a fizetések belső arányosságára? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát, üdvözlettel: Róbert
Törvénynél magasabb szinten jogszabály nem szabályozza a béreket. Ezen a területen ebben az esetben azt kellene megnézni, hogy problémájával egyedül van-e a "területen". Ha egyedül van az egy elég szerencsétlen helyzet. Ha nincs egyedül, akkor kik, hányan vannak még ilyen vagy hasonló helyzetben. Kollektívan kellene keresni megoldást a problémára valamilyen munkajogi intézmény keretein belül (szakszervezet, kollektív megállapodás stb.). Szabó Miklósné
(12.03.2012)  Tisztelt Tanácsadó! 2011. január 3-án - standard 3 hónapos próbaidő megkezdésével - váltottam munkahelyet. 2012. január 2-val magasabb pozícióba kerültem ismételt 3 hónap próbaidővel nekiiramodva az új munakörnek, a próbaidő időtartama alatt még az előző pozícióban kapott fizetéssel. Szeretném tudni, hogy valóban lehetséges -e ismételt próbaidő kijelölése, valamint visszamenőlegesen a már új pozícióban eltöltött 3 hónapra jár-e a béremelés? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel, Rezeli Szabina
Ha munkahelyet váltott, akkor lehetséges újabb próbaidő kikötése. Próbaidő alatt béremelés nem jár, - de annak lejárta után - ha mind két fél elégedett - akkor a munkáltatók ezt béremeléssel szokták honorálni. Szabó Miklósné
(06.03.2012)  Tisztelt Szakértő! Ági vagyok és a fizetett ünnepekkel kapcsolatban lenne kérdésem! Közalkalmazottként dolgozom 12 órás munkarendben. Ha hétköznapra esik a fizetett ünnep, mint pl. ez év március 15-e, akkor azok a dolgozók járnak jól , akik nem dolgoznak ezen a napon. Nekik ugyanis ténylegesen 168 órát kell bent tölteniük a munkahelyen és megkapják 8 órára a távolléti díjat. Akik viszont munkával töltik ezt a napot, azoknak 176 órát kell dolgozniuk ebben a hónapban, igaz 12 órára 100 % bérpótlékot kapnak. Kérdésem ez így szabályos? Válaszát előre is köszönöm!
Ennek a kérdésnek a megítéléséhez nem az általános munkarendből, hanem az adott munkavállalóra irányadó munkabeosztásból kell kiindulni, - amelynek alapján eldönthető, hogy mikor esik munkanapra a munkaszüneti nap. Ez rendszerint munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében fordul elő. A munkabeosztás tekintetében: Munka törvénykönyve (Mt.) 125.§ (1)-(5) szakaszai rendelkeznek a munkaszüneti napon végzett munkáról. (1) szakasz meghatározza, hogy mely esetekben lehet munkaszüneti napon munkát végezni: ilyen a megszakítás nélküli munkarend, a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör. A megszakítás nélküli munkakört Mt. 118. § (2) bekezdése szabályozza. A munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltató illetve munkakör Mt. 125.§ (2) bekezdés alatt található. a díjazás tekintetében: Mt. 149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végzőa) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. (2) munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az az (1) bekezdés alapján munkabérén felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. Szabó Miklósné
(20.01.2012)  Tisztelt Szakértő! Norbert vagyok és azzal a problémával írok önnek, hogy rosszul számolták. A következő történt.: December hónapban volt összesen 28 túlórám. Ebből 4 óra az sima túlóra, hogy a meló helyen maradtam pluszba. Ezzel nincs is gond. Erre fizettek 4262 forintot. A másik 24 óra az áttervezés miatt történt, hogy délutános lettem volna csak éjszakára mentem. A 24 órára áttervezéssel az meg 8524 forintot ez természetesen bruttó bér. Szóltam a cégnél a munkaügyesnek és azt mondta, hogy azért olyan kevés, mert az áttervezés miatt annyi jár, mert amúgy is mentem volna dolgozni. Most lehet én tudom rosszul, de én úgy tudom, hogy az alapbér 50% jár? Üdvözlettel: Norbert
A pótlék szamítási alapja valóban az alapbér, - és ez esetben az alapbér 50%-a. A túlmunka után a törvényben megállapított pótlékot jogosan lehet követelni. A munkaviszonyból származó igény 3 év alatt évül el. Szabó Miklósné
(08.01.2012)  Tisztelt Szakértő! Tavaly beiskolázott a munkahelyem TÁMOP-os pályázat keretében, levelező MSC képzést végeztem el sikeresen és a tandíjamat a pályázati pénzből finanszírozták.A képzés 1 éves volt és a tanulmányi szerződésemben 1 évet aláírattak velem amit le kell dolgoznom.Magániskolában dolgozom, ahol eddig F kategóriába soroltak, most viszont a H-ba kellene, de ezt nem kaptam meg. Azt szeretném megkérdezni, hogy a pályázatban erre nincs valamilyen kikötés, hogy ha valaki magasabb végzettséget szerez akkor azt meg kell, hogy adja a munkáltató? Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel
A "H" fizetési osztály egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, illetve a főiskolai végzettséget szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat. A pályázatban a végzettségre lehet kikötést tenni, - de végzettséget igazoló oklevelet csak egyetem vagy főiskola állíthat ki "H" kategória elismerésére. Szabó Miklósné
(12.10.2011)  Tisztelt Tanácsadó! A hétvégi munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni egy kérdést Önnek. Jelenleg hétköznapokon 8 órás munkaidőben dolgozom, s túlnyomó részt irodai munkát végzek. Ebben az esetben, ha egyik hétvégémet (szombat és vasárnap is) munkával töltöttem a vezető kérésére, milyen juttatásokra számíthatok? Továbbá hozzá szeretném még tenni, hogy a hétvége alkalmával mindegyik nap 12-13 órán keresztül tettem a dolgom. Ebben az esetben csak a 8 órás munkaidőmet lehet elszámolni, vagy esetleg a havi keresetemből számított órabérből kiszámolva a teljes 12-13 órát? Ezen kívül meg szeretném még kérdezni, hogy ha a fent említett hétvége előtti pénteken és utáni hétfőn is legalább 12 órát dolgoztam, akkor a munkaidőn felüli túlórákat is el lehet-e számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Dániel
Kezdjük a végével: a munka utáni túlórákat vagy elszámolni vagy másik szabadidővel kiadni köteles a munkavállaló. ezzel csak a baj, hogy a munkáltató a pontos munkavégzéshez és az előírt munkaidőhöz ragaszkodik, - de a túlmunka elszámolásáról nem szívesen vesz tudomást, - a sokat és hangosan követelőző munkavállalótól pedig (igaza ellenére is) szívesen megválik a munkáltató a legközelebbi leépítésnél. A hétvégi túlmunka díjazását illetően a Munka Törvénykönyve (Mt.) 147. (1)-(7) szakaszai az általánosan irányadó szabályok. Mt. 147.§ (2) a munkaidő-beosztás szerinti napon munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben9 végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. a pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. A vásárnapi munkavégzéssel kapcsolatban lásd Mt. 149/A. § (1)-(2) bekezdéseket. Szabó Miklósné
(26.09.2011)  Üdvözlöm. Mónika vagyok. Egy kérdéssel fordulnék önhöz, remélem tud segíteni. Arról szeretnék érdeklődni hogy a szombati napot a kereskedelemben valóban másfélszeresének kell e számolni? 10 helyett 15 órának. A vasárnapot pedig 9 helyett 18 órának? Illetve így egy hónapban nem jön ki a 22 munkanap, és hogy ez baj e vagy csak az óraszám számít? Várom válaszát. Köszönöm.
Nem. Egyelőre nincs ilyen számítási mód a hatályos Munka Törvénykönyvében. Van viszont rendkívüli munkavégzés, amely nem más, mint a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli, illeti ügyeleti vagy készenléti munkavégzés., ahol a juttatás szabályai is módosulnak a rendes munkaidőben végzett munkához képest. Van továbbá pihenőnapon vagy pihenőidőben végzett munka, amelyet pótlékkal vagy szabadidővel honorálnak. Ilyen a szombati vagy a vasárnapi munkavégzés is. Szabó Miklósné
(02.09.2011)  Tisztelt Cím! Azért fordulok Önökhöz ezen az e-mail címen, mert a kérdések-válaszok menüpontban az alábbi témában feltett kérdésben semmilyen visszajelzés nem érkezett hozzám...bízom mielőbbi válaszukban az ügy sürgősségére való tekintettel! 2004 áprilisa óta egy városi önkormányzat határozatlan időre kinevezett, teljes munkaidős köztisztviselőjeként dolgoztam. 2009.májusában született meg kislányom, akivel ezidáig itthon voltam, majd 2011 szeptemberétől újra dolgozni szeretnék a GYES igénybevétele mellett, napi négy órában. Kérdésem az, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén mely pótlékokra és milyen mértékben vagyok jogosult? Konkrétan: az alapilletményemen túl, 1 felsőfokú és 1 középfokú nyelvvizsga után kaptam eddig pótlékot illetve pályázati elszámolások kapcsán, a pályázatban elszámolható személyi költség egy részét egyéb pótlékként kapom. Ha 4 órában dolgozok, akkor nemcsak az alapilletményem csökken a felére, hanem az egyébként nem az alapilletmény mértékéhez kötött, fent nevezett pótlékokat sem kapom meg teljes egészében? Konkrétan mely jogszabályban van ez szabályozva? Köszönettel: Lakatos-Papp Anita
Az új szabályok szerint Gyes mellet heti 30 órában dogozhat. Konkrétan a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései 78/A. § (1) A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre. (2) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül, vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Ide tartozik az étkezési hozzájárulás, a ruházati támogatás, stb. Egyébként az önkormányzatok szívesen kényeztetik munkavállalóikat kafetéria juttatással. A kafetéria szabályzatban általában rögzítik, hogy kinek, milyen címeken mi jár, illetve mikor nem adható kafetéria, illetve mikor adható csak egy része a kafetériának. Szabó Miklósné
(25.08.2011)  \"Mikor jár végkielégítés a munkavállaló számára? A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A munkavállalót végkielégítés illeti meg abban az esetben is, ha ő szünteti meg jogszerűen a munkaviszonyt rendkívüli felmondással. Végkielégítés jár továbbá a munkavállaló számára, ha azt a munkaszerződése tartalmazza. Az Mt. szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.\" Szeretném megkérdezni ,hogy akkor a végkielégítés minden esetben jár a határozatlan munkaszerződésben? Vagy pl ,találhat indokot a munkáltató és nem fizet. 2011/8/22 CV Centrum <info@cvcentrum.hu> Köszönti Önt a CV Centrum! A CV Centrumnak feltett kérdése, 22.08.2011: Engem az érdekelne ,hogy mennyire vagyok köteles elvállalni az osztott műszakot. Ugyanis a munkahelyemen vagyunk 9 en,ebből 2 en szoktunk osztott műszakban lenni.8-11ig ,aztán 15-19 ig,műszakpótlék nélkül. A többiek nem vállalják ,mert 15 km re laknak a munkahelytől. Köteles vagyok-e vállalni. 4 éve csinálom és elég fárasztó. Válasz a kérdésére: Ha már 4 éve tűri ezt az állapotot, akkor nehéz lesz munkáltatóját meggyőznie arról, - a körülményeiben beálló jelentősebb változás nélkül (pl.: betegség, családi probléma, gyermekszületés, elköltözés) - hogy nem tudja tovább vállalni az osztott munkaidőt. Ha volna olyan ok, amire hivatkozhatna, akkor beszélje meg a munkáltatójával. szabó miklósné
A munkáltató nem fizet végkielégítést, - még munkáltatói rendes felmondás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén sem, ha egy igen fontos feltétel, - történetesen a 3 év ledolgozott munkaviszony hiányzik a munkaidőből. Nem köteles a munkáltató végkielégítést fizetni a munkavállalói rendes felmondás, illetve közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén sem. Jogszerű indokokra alapított munkavállalói rendkívüli felmondás esetén, a törvényes feltételek megléte esetén a munkáltató végkielégítés fizetésére köteles. Szabó Miklósné
(18.08.2011)  Üdvözlöm ! Kérdésem a következő lenne: A munkaidőm hétköznapokon 8.00- 16.30-ig terjed.A munkaidő után illetve hétvégén készenlétben vagyok otthon.(havi 164órában) Ha hétköznap a készenléti időben a rendes munkaidő (8.00-16.30) után kell bemennem a munkahelyemre illetve ha hétvégén kell bemennem akkor arra az időre a 20%-os készenléti pótlékon felül hány százalékos a túlóra pótlék? Azt olvastam hogy pihenőnapon(pihenőidőben)100%-os, egyéb munkaidőben 50%-os a pótlék. Ha én 16.30-ig dolgozok beosztásom szerint akkor az nem számít pihenőidőnek a másnap reggeli munkakezésemig? Segítségét előre is köszönöm!
Első kérdésére a válasz attól függ, hogy milyen munkarendben dolgozik, pl.: több-műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben. Pihenőnapon valóban 100%-os pótlék jár, illetve a pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. %0%-os bérpótlék jár a vasárnapi munkavégzésért, ha a munkavégzésre három-vagy többműszakos munkarendben, vagy pihenőnap összevonása esetén rendes munkaidőben kerül sor, - néhány kivételtől eltekintve. Munkaszüneti napon végzett munkavégzés esetén minden esetben jár pótlék, melynek mértéke attól függ, hogy arra milyen körülmények között kerül sor. Szabó Miklósné
(26.07.2011)  Tisztelt Tanácsadónő, egy nagy-nagy kéréssel fordulok önhöz és bízom abban hogy segít nekem mit csináljak.2005 júliusátóll dolgozom egy helyi általános iskolában mint hivatalsegéd(közalkalmazotti státuszban.Egyedül álló anyuka vagyok egy 12éves gyermeket nevelek.Sajnos a mi iskolánkat is elérte a válság vagy bezárják vagy átveszi az egyház,az utóbbi történt.Felvételt nyertem én és a fiam is.Egy beszélgetés történt az egyház vezetőivel akik közölték megillett minden kedvezmény ami eddig járt a fizetésünk nem lesz kevesebb stb.Eddig helybeli lakos voltam nem kellett igénybe vennem az utazási kedvezményt de sajnos önkormányzati lakásban laktam a fiammal és lejárt az 5éves bérleti szerződésem és sajnos minden szemrebbenés nélkül ki kell költöznöm a lakásból és vidéken az iskolámtól 10km-re találtunk lakást hogy a kisfiamnak fedelet biztosítsak.Megszűnt az iskolánk június 30-val és átvett a júliusi hónapra bennünket a jogutód iskola ahol július 30-ig vagyunk nyilvántartva majd utána felmondani kell és ugye megszűnik a közalkalmazotti státuszunk és csak alkalmazottak leszünk tehát újra tiszta lappal indulnánk.Nos a gondom a következő ma behívatott az igazgatónőm és közölte mivel kezdő iskola leszünk lehetőleg helybelit kell alkalmazni mert nem adnak utazási hozzájárulást részemre.Ez meglepett hiszen súlyos 10ezerforint lesz a bérlet amit nem tudok fedezni és nem ezt ígérték a vezetők.Így nem tudom hogy egyáltalán felmondjak-e mert a jogutód iskolában meg van a létszám azt a tanácsot kaptam ne mondjak fel és ha a jogutód iskolában sem kellek akkor jár a végkielégítés.Nem tudom hogy jogos-e az hogy ezért nem tudok itt maradni dolgozni mert ezt a kedvezményt nem adják meg.Válaszát előre is köszönöm!0
"Az utazási költséggel kapcsolatban a 78/1993. (VI. 12.) Korm. rendeletet kell figyelembe venni, amely meghatározza a munkába járás fogalmát. Az ott írt utazási költségek alaphelyzetben illetik meg a munkavállalót. a rendelet meghatározza, hogy a munkáltató a munkáltatónak a munkába járást szolgáló, bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében milyen mértékben köteles a költségeket megtéríteni. ...Figyelembe veendő még a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet is, amely közforgalmi személyszállítással kapcsolatos utazási kedvezményekről szó."Kommentár, Bp. Colplex K., 2008. Szabó Miklósné
(26.07.2011)  Tisztelt Déri Tamás Egy kéréssel fordulnék önhöz amire bizonyára tud válaszolni ön ,mert én tanácstalan vagyok.Egy helyi Általános Iskolában dolgozom 2005 júliusától,sajnos a mi iskolánkat is elérte a válság,vagy bezár vagy átveszi az intézményt az egyház.Én itt mint hivatalsegéd dolgozom.A városunkban van egy nagyobb Iskola ami mint jogutód iskolánk lett,mivel csak agusztustól veszi az egyház át az intézményünket mi megszűntünk június 30-án igy a júliusi hónapban a jogutód iskolába lettünk áthelyezve július 30-ig.Volt egy megbeszélés az egyház vezetőivel akik közölték hogy aki marad az egyházi iskolában fel kell mondani ,mivel megszünik a közalkalmazotti munkaviszonyunk és tovább mint alkalmazottak leszünk a bérünk nem csökken az utazási hozzájárulás is megmarad.Be is kerültem abba a körbe akik maradhatnak az egyházi iskolában továbbra is .Sajnos időközben el kellett a városból költöznöm vidékre hogy tudjam biztosítani gyermekem lakhatását ugyanis önkormányzati lakásom 5éves bérleti szerződése lejárt és kirak az önkormányzat az utcára egy kiskorú gyermekkel/ráadásul őt is felvették az egyházi iskolába/Ma behívatott az igazgatónőm hogy nem kaphatok utazási hozzájárulást mert nem engedélyezi az egyház.Elmentem a jogutód iskola vezetőjéhez és közöltem hogy akkor én nem írom alá azt hogy lemondok és felmondok akkor maradok a jogutód iskolába ha beleférek a létszámba ott.Közölte hogy igenis jár az utazási kedvezmény és ne hagyjam magam és azt is mondta lehet hogy így akar az igazgatónőm megszabadulni tőlem,ezt nem hiszem el hiszen jó a kapcsolat köztünk és elismeri a munkámat.Sajnos így akkor az egyházi iskolai munkát elvállalni nem tudom mert egyedül nevelem a kisfiamat és súlyos 10ezer forint lenne a bérletünk.Szépen kérem önt segítsen nekem mi a teendőm hiszen nem szeretnék munkanélküli lenni én dolgozni szeretnék és becsületesen nevelni a gyerekemet.Kérdezem öntől mit tehetnék.Előre is köszönöm és maradok tisztelettel
"Az utazási költséggel kapcsolatban a 78/1993. (VI. 12.) Korm. rendeletet kell figyelembe venni, amely meghatározza a munkába járás fogalmát. Az ott írt utazási költségek alaphelyzetben illetik meg a munkavállalót. a rendelet meghatározza, hogy a munkáltató a munkáltatónak a munkába járást szolgáló, bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében milyen mértékben köteles a költségeket megtéríteni. ...Figyelembe veendő még a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet is, amely közforgalmi személyszállítással kapcsolatos utazási kedvezményekről szó."Kommentár, Bp. Colplex K., 2008.
(19.07.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram! Próbaidő alatt azonnali felmondással a munkáltató meddig tarthatja vissza a papírjait és a fizetését a munkavállalójának? Milyen papírokat kell megkapnia? Úgy tudom 3 napja van rá, hogy átadja, de ez már letelt és semmi. A Munkavételmisek már tudnak a történtekről, ha már velük együtt megy ki a volt munkavállaló, akkor rögtön ki kell fizetniük? Tudja még valamivel is tovább húzni az időt? Köszönöm a válaszát! Bernadett
Fizetnie kell a volt a munkáltatónak és nem tudja tovább halogatni a kifizetést. Szabó Miklósné
(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Segítségét szeretném kérni munkaügyi, vagy talán számviteli kérdésben. A munkahelyemen 2002. szeptemberétől dolgozom. 2003- ban én észrevettem, hogy nem jó a besorolásom. Levelet írtam. Elutasítottak. Ez év májusában felhívtak a munkahelyem központjából, hogy küldjem be minden előző munkahelyem papírjait. Így ettem. Majd kaptam egy olyan parancsot (nálunk ezt úgy hívják) Amin az állt hogy 2002-től az addig kapott parancsaimat módosították. Ez persze fizetési fokozati előremenetellekkel is járt. Volt olyan év ahol -9300 Ft fizetést jelentett a számomra. Az érdekes az számomra és ezért is kerestem meg Önt, hogy a parancsom végén az szerepelt hogy a 1992. évi XXII. törvény 11. § (1) szerint a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Én laikusként úgy gondolom, hogy ha az adózásról szóló tv. 5 év talán ez is. A másik érdekes dolog hogy az ez évi bérem sem legutóbbi módosított parancsom szerint kapom. Szeretnék szolgálati panasszal élni mivel az én számításaim szerint bruttó 250 ezer forint ami járna, és szerintem talán még kamatos kamat is. Az e havi fizetésemmel kaptam 91 000 forintot ebből a pénzből, :(( de szerintem ennél azért több járna. Szóval összefoglalva Kérem ítélje meg hogy jogos e az igényem, és ha igen akkor kérem segítsen ezt jogszabállyal alátámasztani. Nem tudom segít e de leírom: 1990 márciusa van munkaviszonyom. A jelenlegi munkahelyemnél 2002 szeptemberében kezdtem C 1 fizetési fokozattal ( ezt módosították ez év májusában C 2-re) jelenleg F 5 fokozatban vagyok) Lehet hogy nem voltam elég érthető, vagy összeszedett, de kérem segítsen!!! Tisztelettel, és köszönettel: Éva
A munkaviszonyból származó igények valóban 3 év alatt évülnek el, - kivéve a bűncselekményből származó igényeket, mert azok elévülési ideje több is lehet, illetve a bűncselekmény elévülési idejével azonosak. Úgy gondolom, hogy valamilyen szolgálati jogviszonyban dolgozik, - ahol az előmenetel és díjazás némi eltéréssel hasonló más közszférát szabályozó törvényekkel, - ahol az előmenetel díjazása illetménytábla szerint történik, három évenkénti kötelező előresorolás követelményével. Tudnom kellene, hogy milyen jogviszonyban áll, mert pontosabb választ csak úgy adhatok. (közalkalmazott, köztisztviselő, fegyveres testület vagy más jogviszony)
(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó! Segítségét szeretném kérni munkaügyi, vagy talán számviteli kérdésben. A munkahelyemen 2002. szeptemberétől dolgozom. 2003- ban én észrevettem, hogy nem jó a besorolásom. Levelet írtam. Elutasítottak. Ez év májusában felhívtak a munkahelyem központjából, hogy küldjem be minden előző munkahelyem papírjait. Így ettem. Majd kaptam egy olyan parancsot (nálunk ezt úgy hívják) Amin az állt hogy 2002-től az addig kapott parancsaimat módosították. Ez persze fizetési fokozati előremenetellekkel is járt. Volt olyan év ahol -9300 Ft fizetést jelentett a számomra. Az érdekes az számomra és ezért is kerestem meg Önt, hogy a parancsom végén az szerepelt hogy a 1992. évi XXII. törvény 11. § (1) szerint a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Én laikusként úgy gondolom, hogy ha az adózásról szóló tv. 5 év talán ez is. A másik érdekes dolog hogy az ez évi bérem sem legutóbbi módosított parancsom szerint kapom. Szeretnék szolgálati panasszal élni mivel az én számításaim szerint bruttó 250 ezer forint ami járna, és szerintem talán még kamatos kamat is. Az e havi fizetésemmel kaptam 91 000 forintot ebből a pénzből, :(( de szerintem ennél azért több járna. Szóval összefoglalva Kérem ítélje meg hogy jogos e az igényem, és ha igen akkor kérem segítsen ezt jogszabállyal alátámasztani. Nem tudom segít e de leírom: 1990 márciusa van munkaviszonyom. A jelenlegi munkahelyemnél 2002 szeptemberében kezdtem C 1 fizetési fokozattal ( ezt módosították ez év májusában C 2-re) jelenleg F 5 fokozatban vagyok) Lehet hogy nem voltam elég érthető, vagy összeszedett, de kérem segítsen!!! Tisztelettel, és köszönettel: Éva
A munkaviszonyból származó igények valóban 3 év alatt évülnek el, - kivéve a bűncselekményből származó igényeket, mert azok elévülési ideje több is lehet, illetve a bűncselekmény elévülési idejével azonosak. Úgy gondolom, hogy valamilyen szolgálati jogviszonyban dolgozik, - ahol az előmenetel és díjazás némi eltéréssel hasonló más közszférát szabályozó törvényekkel, - ahol az előmenetel díjazása illetménytábla szerint történik, három évenkénti kötelező előresorolás követelményével. Tudnom kellene, hogy milyen jogviszonyban áll, mert pontosabb választ csak úgy adhatok. (közalkalmazott, köztisztviselő, fegyveres testület vagy más jogviszony) Szabó Miklósné
(12.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó! 2009 márciusától dolgozom egy pályázaton elnyert munkában. A munkaköri beosztásom: múzeumi referens. Kutatómunka, múzeumpedagógia, stb. tartozik a munkakörömbe. A pályázati munka sajnos csak három évre szól. 2012-ben lejár. Amikor megkaptam a munkát, (egyrészt nagyon örültem)még nem volt meg a diplomám, így nettó 72480 Ft -os bérbe soroltak be. 2010 novemberében sikerült a nyelvvizsgám, és hamarosan meg is kaptam a diplomámat. Felhívtam a pályázati céget, és jeleztem nekik, hogy van diplomám. Ebből kifolyólag megkérdeztem, hogy lehetséges - e a béremelés? Válaszukban elmondták, hogy kevés idő van hátra a pályázati időből, így már ne is számítsak arra, hogy megadják a diplomás béremet. Megjegyzem, hogy évente van szerződéskötés, tehát az új szerződét 2011 márciusában kötöttük. Kérdésem az lenne, hogy ez jogszerű eljárás volt? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:H.Kata
A 2011-ben megkötött szerződés érvényes, - bár Önnek kifejezetten hátrányos, hogy a később megszerzett diploma szerinti besorolást nem kapta meg. Amit javasolni tudok ebben a helyzetben, hogy kérjen időpontot munkáltatójától, és kérje az átsorolását. Ha főnöke nem adja meg a diplomás bért a projektet nem kell befejeznie, vagyis a 2012-re szóló szerződést nem köteles aláírni. Még egy: figyelje a kiírt álláspályázatokat, - és pályázzon! Szabó Miklósné
(05.07.2011)  Érdeklödni szeretnék egy maszek Alapitványi szociális otthonban dolgozom,folyamatos müszakban, munkaviszonyban tehát minden második hétvégén dolgozom,igy utána csak egy szabadnapot kapok illetve hogy kell elszámolni,mivel csak 50% számolják a hétvégét! jogos ez? de mivel van egy besorolási havi bérem 96500! Tisztelettel:egy érdeklödő
Folyamatos vagy megszakítás nélküli munkaviszony esetében a munkaidő-beosztás rendszerint munkaidőkeretben történik, ahol a munkaidőkeret hosszabb időszakra eső napi munkák összegét jelenti. Így az egyes munkanapokon az adott időszakon belül hol felemelt, hol csökkentett mértékben írható elő a munkaidő. Jár a műszakpótlék többműszakos munkaidő-beosztásban vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak a délutáni, illetve éjszakai műszakban végzett munka esetén. Délutáni műszakban 15%, éjszakai műszakban 30% műszakpótlék jár. A pihenőnapon végzett rendkívüli munka pótléka 100 %, illetve 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, de műszakpótlék nem jár, ha egy napon belül nem váltás nélkül, hanem műszakonként 24 órában látják el a feladatokat. Vasárnapi munkavégzés esetén a rendes munkabéren felül 50%-os bérpótlék jár, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkavégzésre vagy pihenőnap összevonása esetén rendes munkaidőben kerül sor. Munkaszüneti napon minden esetben jár pótlék, attól függően, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján végzi-e munkáját vagy sem. Szabó Miklósné
(01.07.2011)  Tisztelt Cím! Azzal a kéréssel fodulok Önökhöz, hogy egy mukajogi kérdésben a segítségemre lennének. Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom 8-12 órás beosztásban. megbízást kaptam diszpécseri feladatok ellátására. Amikor nem diszpécserkedem, akkor 8 órában más feladat látok el. Ha fizetett ünnepen dolgozom akkor természetesen megkapom a 12 órára jutó fizetett ünnep bérét, is a rendes munkabéren felül. Kérdésem az lenne, ha pihenőn vagyok akkor jár -e a 8 órára jutó fizetett ünnep bére. Válszukkal, nagyon megtisztelnének, mert ez nem egyértelmű számomra. Köszönettel Farkasné
Nem jár a fizetett ünnep bére, - de amennyiben a pihenőidő alatti más feladat ügyeletnek vagy készenlétnek minősül, akkor jár az ügyeleti vagy a készenléti pótlék a béren felül. Szabó Miklósné
(15.06.2011)  Tisztelt Szakértő! Problémám a következő: Cnc gépkezelőként dolgozom, 2011.06.01-én munkaszerződésem lejárt, a rossz egészségi állapotom miatt nem hosszabbitottam. A havi fizetésünk mellé minden hónapban kapunk 15.000 Ft-ot étkezési utalvány formájában, de ezek kifizetése félévente, egy összegben történik. Az utolsó bérlistás papirom átvételekor arról érdeklődtem a főnökasszonyomtól, hogy hogyan- és mikor vehetem át az én 5x15 ezer forintomat. A válasza a következő volt: \"- Sehogyan, mert nem is biztos hogy a cég vásárol idén, de ha mégis, akkor sem kap, mert csak annak jár aki vásárláskor a cég alkalmazottja.\" Tudom, hogy az étkezési utalvány nem jár alanyi jogon, hanem csak \"adható\", és a munkaadó dönti el, ad-e. Viszont ha június hónap végén megtörténik a vásárlás, és a többi dolgozó kap majd, én kérhetem a részemet visszamenőleg? Vagy érvényes munkaszerződés nélkül ezt felejtsem el, és törődjek bele hogy teljesen legálisan meglop a munkaadóm 75 ezer Ft-al? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Gyurkó László
Ha mindenki kap, akkor nyilván Ön is jogosult rá. Ellenkező esetben főnöke eljárása sérti az egyenlő bánásmód követelményét, - amelynek okán jogorvoslatért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Szabó Miklósné
(10.06.2011)  TISZTELT Szakerto Azugyben szeretnek erdeklodni, hogy tartosan betegallomanyban adhato -e etkezesi utalvany?-es jar -e ez a betegallomany vegeig ?ugyanis a munkaltatomtol azt a valaszt kaptam, hogy az etkezesi utalvany addig jar amig a betegpenzt ok fizetik, vagyis az elso honapban, es tovabb sajnos nem .. Lehet naiv es tudatlan vagyok, de kicsit furcsan hangzott a dolog, es probaltam megtalalni az erre vonatkozo torvenyt, amenyben viszont ilyesmit nem talaltam..A cegen belul nincs semmilyen nemu megallapodas,, kollektiv szerzodes amellyel ezeket es az ilyen jellegu dolgokat szabalyoznak. Valaszat es segitseget elore is koszonom
Nagyon sajnálom, hogy meg kell tapasztalnia, hogy "a szegény beteg embert még az ág is húzza" (ez egy magyar szólás-mondás). A helyzet az, hogy az étkezési utalvány a kafetéria körébe tartozó adható juttatás. A kafetéria körét szabályozhatja a vállalati szervezeti és működési szabályzat, - de tartalmazhatja az üzemi vagy szakszervezeti szabályzat is. Cégen belül, - ha van étkezési utalvány, akkor lennie kell az étkezési juttatásra, illetve más juttatásokra is vonatkozó leírásnak is. Érdeklődjön főnökétől, a munkaüggyel foglalkozóktól (HR, munkajogász), ha van ilyen helyben, - ugyanis erre vonatkozóan általános érvényű szabály nincs. Szabó Miklósné
(30.05.2011)  1986-ban kerültem a közigazgatás területére áthelyezéssel.(kormánytisztviselő vagyok) Az előző munkaviszonyom beszámít-e a jogszerző időbe a jubileumi jutalom esetében.
A témával kapcsolatban az oldal alján jelzett helyen az alábbi legfrissebb információt találtam: "Jubileumi jutalom – a jogszerző idő szigorítása A kormánytisztviselő a köztisztviselővel azonos hosszúságú szolgálati idő és azonos kedvezmények figyelembe vétele mellett jogosult azonos összegű jubileumi jutalomra, de a szolgálati időt a Ktv-nél rigorózusabban számítja a Kjtv. A Ktv-től eltérő jogosultsági feltételek a következők! A 25, 30, 35, illetve 40 év számításakor a Ktv. 49/E. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek értelmében – szemben például a közalkalmazottakra hatályos rendelkezéssel – a Ktv. hatályba lépése előtti időszakból valamennyi munkaviszony és munkavégzésre irányuló jogviszony tartama jogszerző időnek minősül. A Kjtv. – egyelőre (?) eltérően a Ktv-től – csak a közszférában eltöltött időt tekinti jogszerzőnek, amely szükségszerűen sérti azon kormánytisztviselők érdekét, akik 1992 előtt például egy vállaltnál vagy egyéni vállalkozóként dolgoztak. Akik például közel négy évtizedes szakmai múlttal őszre tervezték a nyugdíjba vonulást. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Kjtv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 . évi XXXIII. törvény [Kjt .], hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a Kjtv., a Ktv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. A ’92 előtti munkaviszonyok beszámítása Az új szabály azt jelenti, hogy – azonosan a Kjt. 87/ A. §-a szerinti, a fizetési fokozat megállapítását nem érintő közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításával – az 1992. július 1. előtti munkaviszony közül csak annak tartama minősül jogszerző időnek, amely a hatályos szabályok szerint a fentebb felsorolt valamely törvény hatálya alá tartozik. Mindebből következő szükségszerű humánpolitikai feladat, hogy újra kell számolni a jubileumi jutalom tekintetében a jogszerző időt. A másik eltérés a Ktv-től, hogy a kedvezményes jubileumi jutalmat nem lehet a jogviszony-megszüntetés jogcímére tekintet nélkül kifizetni. Ha ugyanis a kormánytisztviselői jogviszony fegyelmi hivatalvesztéssel vagy áthelyezéssel szűnik meg, az egyébként nyugdíjasnak minősül kormánytisztviselő a kedvezményes kifizetésre nem lesz jogosult [Kjtv. 23. §]. Figyelemmel arra, hogy a fent említett módon az 1992. július 1. előtti egyes munkaviszonyok tartama is jogszerző idő, téves az a napvilágot látott értelmezés, mely szerint a jubileumi jutalommal kapcsolatos jogszerző időt csak 1992-től lehetett szerezni, így 2017-ig kellene várni az első 25 éves megjutalmazásra. A Kjtv. hatálya alatti közigazgatási munkavállalók A Kjtv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a közigazgatási munkavállalókra vonatkozó Mt. III. Rész XII. fejezetét a következő eltérésekkel kell alkalmazni. Ahogyan a kormánytisztviselők esetében, a közigazgatási munkavállalók határozatlan idejű munkaviszonya is a munkáltató rendes felmondásával indokolás nélkül megszüntethető. Szemben az Mt. 100. §-ával, ténylegesen a Ktv. 60-ával egyező tartalommal szabályozott a munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezménye (lásd erről részletesen a 2010. évi LVIII. törvény 36. § -át) [Kjtv. 34-37. §]. A módosítással a központi közigazgatással munkaviszonyban állók váltak legkiszolgáltatottabb munkavállalói réteggé az Mt. hatálya alatt. Átmenet – koherencia zavarral? A Kjtv. július 6-i hatálybalépésével a hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át. Nyári humánpolitikai feladat, hogy az érintetteket e tényről a törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül az államigazgatási szervnek tájékoztatnia kell. Többek még a Kjtv. hatályba lépése előtt éltek a Ktv. lehetőségével, alanyi jogon kérve felmentésüket. E körre a Kjtv. hatálya nem terjed ki, akkor sem, ha a felmentési idő a Kjtv. hatályba lépése után telik le. Az átmeneti szabályok ugyanis kimondják: nem alakul át a Kjtv. hatálya alá került szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők jogviszonya abban az esetben, ha a Kjtv. hatálybalépése előtt a felek között kötött megállapodás, illetve valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata alapján e törvény hatálybalépése után szűnik meg a jogviszony. A zavar – ellentmondás két törvény között A Ktv. 31 §-a szerinti főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízás a Kjtv. hatálya alá kerülők esetében a törvény erejénél fogva határozatlan idejű főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői munkakörré alakul át. Újabb humánpolitikai feladat: az érintetteket e tényről a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül az államigazgatási szervnek már tájékoztatnia is kellett. A címben jelzett zavart jelző konkrét kérdésünk: mindezzel megszűnt-e a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben [Ksztv.]. biztosított védettsége a korábban hat évre megbízott vezetőknek? A Kjtv. és a Ksztv. közötti koherencia zavart utóbbi törvény hatályba léptető szabálya okozza, mely szerint a Ksztv. hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a Ktv. 31. § (10)–(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni (lásd erről részletesen 2010/6. számban a „Lazuló rend” c. cikket). Ezt az átmeneti szabályt a Kjtv-ről szóló törvény nem helyezte hatályon kívül, így az érintett vezetőkre megítélésünk szerint továbbra is hatályosak. Ennek megfelelően – többek között – kérelemre indokolni kell a vezetői státuszból történő elmozdításukat." Fehér József Főtitkár, MKKSZ http://munkajogportal.hu/cikkek/a-kormanytisztviselok-jogallasa-ii-resz
(20.04.2011)  T. Cím! a kérdésem a MT 147§ kapcsolódik: pihenőnapon végzett munka pótléka, 100%, ha szabadnapot biztosítok akkor 50%. a szabadnapot is fizetnem kell? ha igen, átlagbérrel, vagy alapbérrel? köszönöm
Az Mt. 145. § szerinti személyi alapbér alapján kell számítani. Szabó Miklósné
(13.04.2011)  1985-től, 25 évig közalkalmazottként, általános iskolai tanárként dolgoztam. Munkahelyem megszűnt 2010. februárjában, utána 1 hónap passzív táppénz és álláskeresési járadék következett. 2010. aug.23-tól ismét dolgozom, egy egyházi fenntartású általános iskolában, munkaszerződéssel. A besorolásom a belépéskor G8. 2011. januárjában lett volna a soros lépésem a következő fokozatba, de a munkáltatóm nem sorolt át, mondván, a fenntartó a belépéstől számítja a 3 évet a besorolásnál, és pár hónap ki is esett, amíg álláskeresési járadékban részesültem.. Jogosan járt-e el a munkáltatóm? Milyen jogszabályok vonatkoznak a közoktatásban dolgozó, de nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó pedagógusra a besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom szempontjából. Jár-e a jubileumi jutalom, a számítástechnikai pótlék (Előző munkahelyemen kaptam, 2001-ben felsőfokú oktatásinformatikus, OKJ-s szakképesítést szereztem). Mielőbbi válaszát várom. Tisztelettel: Bíró Erzsébet
Az átsorolás 3 évente kötelező a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szervi hatálya alá tartozó közintézmények számára, - abban az esetben is, ha a közalkalmazott minősítése megfelelt eredménnyel zárult. Munkáltatója jogellenesen járt el, ha a Ktv. hatálya alatt áll, és nem vette figyelembe az kötelező átsorolás esedékességét. Illetményigénye érdekében, ha arra Kjt. szabályai irányadóak, akkor munkaügyi jogvitát kezdeményezhet, - amelyet a Munka Törvénykönyve szabályoz, de Kjt. sem zárja ki. Személy szerint a közvetítést ajánlom, mert gyorsabb a pereskedésnél, olcsóbb, a részvétel önkéntes, rugalmas megoldások lehetségesek, az eljárás nem nyilvános és a teljesítés is önkéntes. Szabó Miklósné
(24.01.2011)  tisztelt Címzett! óvónői szakközépiskolában végeztem 1991-ben majd 2010 ben óvodapedagógusi diplomát szereztem, amit a nyelvizsga hiány miatt még nem vehttem kézbe, eddig 17 évet dolgozatm a pályán. D8 as fokozatba vagyok besorololva,kérdésem : lehetnék e E kategóriába, mivel nem csak érettségim hanem szakképzettésgem is van amit a szakközépiskolában szerztemKöszönöm válaszát S.Márta
Kedves Márti! Az óvónői szakközépiskolai végzettsége nem számít további egy szakképzettségnek. Ezért van "D" kategóriában. Felsőfokú végzettségéről még nincs diplomája, amelynek birtokában "F" kategóriába is besorolást kaphatna. Jó megoldás a nyelvvizsga megszerzése lehetne. Szabó Miklósné
(17.01.2011)  Üdvözlöm ! Én közalakalmazottként pontosabban ápolónőként dolgozom Budapesten egy klinikán sajnos a kórház egyáltalán nem támogatja az utazásomat ön erőből kell megoldani pedig Székesfehérváron Lakom és Budapesten dolgozom szeretném öntől megkérdezni hogy az utazási hozzájárulás jár vagy csak adható ?? mert ha megveszem a bérletem a fele fizetésem elmegy rá de dolgozni muszáj ráadás szinte semmibe sem vagyok a korháznak mert start kártya jogosultságom van ! várom mielöbbi válaszát köszönöm szépen !
Kedves Mária! Az utazási költségtérítés adható kategória, - van rá kormányrendelet. Sok munkahelyen a cafetéria keretbe építik bele, mármint ott, ahol van egyáltalán ilyen béren kívüli juttatási forma. A 76/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a munkáltató köteles a munkába járás címén költségtérítést fizetni a munkavállalónak, ha lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van. A munkáltatónak számlával kell igazolnia a kifizetés jogosságát. Szabó Miklósné
(27.10.2010)  Tisztelt Déri Tamás Úr! 3 műszakos munkarendben dolgozom. Hosszú ideje már csak 3 ember láthatja el a cégnél munkakörömet. (veszélyes technológia ) Táppénzes eset szerencsére nem fordul elő , de az évi rendes szabadságra csak úgy tud elmenni bármelyikőnk , hogy helyette a maradók túlóráznak. A túlórát viszont nem tudjuk a MT szabálya szerint 4 órára osztani , mert egyik kollégám a szerződéses busszal jár dolgozni (ez 3-szor fordul naponta) . Az én munkába járásom: vonattal utazok a cég székhelyére, a vasútállomásról helyi busszal a gyárig. A megoldás : 16 óra munka helyettesítéskor ! Ha valaki 2-3-4 napra kíván távol maradni , akkor 1-1; 1-2; 2-2 esetben vár 16-órázás a maradókra. Plusz : előfordul , hogy szombatra is terveznek gyártást , volt olyan eset, hogy vasárnap megfejelték karbantartással. Azon a héten úgy volt 72 óra munkaidőm , hogy hétfőn én voltam szabadságon ! Új munkatárs felvétele szóba sem jön , kollégák átképzése (biztonságtechnikai, mert veszélyes munkakör) meglehetősen hosszadalmas és még tervben sincs ! Hosszú ideig marad tehát a jelenlegi helyzet : a túlmunka 8 óráját (hetente akár kétszer is) két napra osztják szét , csak 50%-os pótlékkal (ez szabályos?) számolják el . Például 2 napom : 3:30kor kelek , hogy 6-tól dolgozhassak 14-ig. 15:40-re érek haza, 20:20-kor irány a vasútállomás , 22-től másnap 14ig meló ! A panaszom : nincs meg a 11óra munkaszünet, \"valamennyivel\" több mint 12óra egyvégtében, pótlék a minimum ! Kérhetek-e valamilyen alapon több túlórapótlékot , akár visszamenőlegesen is ? Tisztelettel: Elek Sándor
Tisztelt Elek Sándor! Munka Törvénykönyve (Mt.) 147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg. (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Szabó Miklósné
(26.10.2010)  Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben! 2003. szeptembere és 2010 januárja között nappali tagozatos hallgató voltam. Eközben 2006. január 1-től 2006. augusztus 31-ig 243 napig volt munkaviszonyom. Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e bármilyen álláskeresési ellátásra? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Bálint
Tisztelt Bálint! Álláskeresési járadék ill. segély nem jár, képzés elősegítése formájában azonban jogosulttá válhat keresetkiegészítésre, illetve keresetpótló juttatásra, a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A keresetpótló juttatás mértéke a mindenkori minimálbér 60%-a. Szabó Miklósné
(22.09.2010)  T. Tanácsadók! Egy mezőgazdasággal és állattenyésztésel fogalkozó cégnél csak az állattenyésztésben van pár dolgozó aki két műszakban dolgozik a következők szerint. Egyik nap reggel 5-től du. 17-ig, másik nap du. 17-től reggel 5-ig, vagyis 12-12 órát. A két nap után van egy szabadnapja. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e délutáni,éjszakai és túlóra pótlék.Ha vasárnap, vagy ünnep nap dolgozik mit számfejtek az alapbéren felül? Havonta általában megvan a két szabad vasárnapja. Köszönettel
Kedves Éva! Akit napi 12 órában foglalkoztatnak, annak elsősorban veszélyességi pótlék járna, mert órási kockázatnak teszi ki az egészségét. Személy szerint a napi 12 órás foglalkoztatást csak a lazább, túl nagy megerőltetést nem igénylő munka esetén engedném meg. Ha már mégis működik a kizsákmányolásnak ez a mindent túlélő formája, akkor meg kell adni annak , aki ezt vállalni kénytelen,- ami jár. Munka törvénykönyve (Mt.)117. § (1) bek. d) pontja a 22 és a 6 óra közötti munka, - utána pedig éjszakai pótlék jár 30%-os (Mt 146. § (3) bek. szerint.) Délutáni műszak: a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, utána 15%-os műszakpótlék jár. Vasár-és ünnepnapokon jár a megemelt pótlék a törvényben leírtak szerint. Szabó Miklósné
(16.08.2010)  T. Tanácsadó! 2002-ben szereztem tanári főiskolai diplomát (két szak), Az egyik szakomból azóta megszereztem az egyetemi végzettséget is. A diplomát 2010. novemberben fogom kézhez kapni. Csak ezt az egy szakot tanítom már évek óta. 2008 decemberétől nem vagyok közalkalmazotti viszonyban, mert alapítványi iskolában tanítok. A besorolásom jelenleg F3, 2011. januárban kellene ugranom 4-be. A kérdésem: Ha a munkáltatómnak \"bemutatom\" az egyetemi diplomát, akkor hova kell besorolniuk? (a főiskolai szakomat nem tanítom). Tisztelettel: V.Edit
Kedves Edit! A "H" fizetési osztályba: ugyanis ez az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör. Szabó Miklósné
(13.08.2010)  Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem,hogy mennyit kereshetek pályakezdő napközis nevelőként, ha főiskolai tanítói végzettséggel rendelkezem? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Orsolya
Kedves Orsolya! 2010-ben az "F1" kategóriában 122.000,-Ft az illetményalap, amelyhez az első fizetési fokozatban szorzószám nem tartozik. Szabó Miklósné
(30.06.2010)  32 éve dolgozom a fogyatékosok otthonában mint ápolónő 3 műszakban.Délelőtt vagy délután vagy éjszaka vagy éppen 12 órában(7-19 óráig).Kb egy éve csak délelőttös műszakban dolgoztam,elvétve délután vagy éjszaka,ha beteg lett valaki .A délutános és éjszakai pótlékot eddig megkaptam.Most közölték velem,hogy a délutános és éjszakai pótlékot akkor kaphatom meg csak,ha fele hónapban vállalok délutánt vagy éjszakát is.Vagyis,ha állandó délelőttös vagyok és be kell ugranom mondjuk éjszakára,akkor nem jár a pótlék.Ez állítólag új rendelet,ami ebben az évben jelent meg.Az éjszakai pótlék akkor sem adható,ha állandó éjszakába járnék,illetve a délutános pótlék sem jár,ha állandó délutánra járnék az új rendelet szerint,csak ha van benne más műszak is. Kérdésem az,hogy van ilyen újabb rendelet az egészségügyben,mert eddig volt aki vállalta az állandó éjszakát,vagy délutánt és a pótlék járt,vagy valóban vegyes műszak esetén adható csak?
Müszakpótlék többműszakos munkarendben jár, - kettő-három-és esetleg négy műszakban. Nem jár az egy műszakban dolgozónak, de annak aki állandóan éjszaka végez munkát, - illetve 22-06 óra között legalább 7 órát dolgozik, annak jár az éjszakai pótlék. Szabó Miklósné
(04.05.2010)  Tisztelt szakértö! Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz hogy ha nem kapom meg idöbe a fizetésem és nekem ebböl károm származik banki kamat stb azt én követelhetem a munkaadomtol? válaszukat köszönöm
Tisztelt József! Igen, követelheti a munkaadójától. Szabó Miklósné
(04.01.2010)  Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy 1951-ben született férfi (megvan a 40 év munkaviszony) még idén előre hozott nyugdíjba szeretne menni. Erre tudomásunk szerint úgy van lehetősége, hogy előre kifizeti a korhatár eléréséig hátralévő nyugdíját a munkáltatónak, majd azt kapja vissza havi nyugdíjként. A munkáltató is fizethetné egy részét, csak épp nem fogja… A kérdésem, hogy van e arra mód, hogy a nyugdíjpénztárnak fizessük előre a nyugdíjat, s így talán némi kedvezményt is kaphatnánk? Illetve ez az egy út van, ha idén mindenképp nyugdíjba szeretne menni és nem akar a legrosszabbul jár­ni? A segítséget előre is köszönöm! Tisztelettel: N.Anikó
Nyugdíjrendszerünk a jelen körülmények között állandó változásban, átalakulásban van. Főszabályként a nyugdíj járulékos elemeit a munkáltató vonja le és fizeti ki a társadalombiztosításnak a munkavállaló béréből havi rendszerességgel. Vannak még más öngondoskodási formák is, amelyek összeségükben az aktuális jogi lépések tekintetében a privatizáció irányába tett lépéseknek is tekinthetők. Öngondoskodási formák: Pl.: 1. magánnyugdíj, 2 önkéntes nyugdíj, 3. nyugdíjelőtakarékosság, 4. külön szerzéskötési lehetőségek az egyes nyugdíjpénztárakkal. Igen, erre van lehetőség, -bár kedvezményről nem tudok. Az idén nem mehet nyugdíjba. A Tb-nek való teljesítés esetén is csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj lehetősége adott legkorábban, - ez az 59. életéve betöltésekor, 2010-ben lehetséges. Ha a munkáltató ezt az összeget, illetve ennek részét nem vállalja, - és ismerőse vagy valaki más a Tb. felé ezt az összeget letenni nem tudja, akkor a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van ismerőse 62. éves korának betöltéséig. Szabó Miklósné
(26.01.2010)  T. Déri Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy az egyházi és az alapítványi iskolák pedagógusainak jár-e a közoktatási törvény alapján közalkalmazotti törvényben szabályozott jubileumi jutalom?
Igen jár, mert a szabályozás alapja nem lehet más, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. Eddigi tapasztalatom szerint az egyházi iskolák működésére ez jellemző. Az alapítványi iskolák működése különféle célokat szolgálhat az alapító akaratának megfelelően, így az ott kialakított gyakorlat eltérhet az általánostól. Szabó Miklósné
(17.12.2009)  Tisztelt Szakértő! Én 2008 október 22-én kezdtem el dolgozni egy cégnél. Most 2009 október 14-én behívtak és felmondtak nekem rendes felmondással létszámleépítés ürügyén. november 14-ig tart a felmondási időm, de nem kell ledolgoznom. A munkaszerződésemben szerepel, hogy a bérem mellé havi 5000.-Ft értékű étkezési jegy is megillet. Januárban engem kineveztek és ezzel a bruttó alapbérem is növekedett. Ekkor kaptam egy szerződésmódosítást, amiben az áll, hogy az eddigi 85000.-ft helyett immár 90000.- Ft a bruttó alapbérem az étkezési utalványról egy szó sincs benne, ill. semmi más sem és, hogy ennek a módosításnak elválaszthatatlan részét képezi az első szerződés. Februárban bejelentette a vezetőség, hogy a cég anyagi helyzete miatt nem tudnak étkezési utalványt adni, de amint talpraállunk és lesz megint pénz, ezt természetesen visszamenőleg megkapjuk.A kérdésem az volna, hogy jogosan kérhetem-e én most ezt a bérem mellé. Felmondtak, tehát én már nem tudom kivárni amíg a cég talpraáll. Tehetek-e valamit azért, hogy megkapjam? A cég könyvelője kiszámolta, hogy milyen értékben járna, de atulajdonos közölte, hogy erre nincsen pénze. Hárman vagyunk ugyanebben a cipőben. Nagyon várom válaszát! Köszönettel, Bernadett
Az étkezési utalvány az "adható" kategóriába tartozik, -ezért azt követelni nem lehet. Szabó Miklósné
(14.12.2009)  Tisztelt Déri Úr! Az átsorolásom szerint 2006. január 1-től „H” közalkalmazotti osztály „3”-as fizetési fokozatába léptem. A következő, magasabb fizetési fokozatba való lépés időpontját 2009. január 1-vel határozták meg. Sajnos, ez az átsorolás elmaradt. A tényt azonban csak a nyár eleji adatközlés során fedeztem fel. Azonnal jeleztem az átsorolás elmaradását, amelyre a Személyzeti Osztály válasza a következő volt: Az átsorolás csak úgy oldható meg, ha a várakozási időt 2010. január 1-vel csökkentik egy évvel. Azonban álláspontom szerint annak ellenére, hogy az átsorolási időpontot helyre teszik (ami rendben is van), az idei évben (2009) az átsorolással járó többletfizetés elmaradását nem kompenzálják (pusztán csak a várakozási idő csökkentésével csak a következő fizetési fokozatba lépés időpontja rendeződik!). Kérdésem a következő: Mivel nem vettem azonnal észre a dolgot, csak kb. fél évvel később, jogosult lehetek-e az elmaradt többletbér kifizetésére? Van-e elévülési ideje a kifizetésnek? Illetve mi lehet ilyenkor a munkáltató részéről a korrekt eljárás? Köszönettel: F. Gábor
Tisztel Fejér Gábpr! Az átsorolás időben történő rendezése nem tartozik az Ön munkaköri feladatai közé. Az átsorolás elmaradása egyértelműen a munkáltató mulasztása. Követelheti nemcsak az átsorolással elmaradt bért, hanem annak a polgári jog szabályai szerinti kamatát is. Szabó Miklósné
(21.10.2009)  Tisztelt Szakértők! 7 hónapja dolgozom a cégemnél pályakezdőként.Problémák merültek fel a céggel kapcsolatban,sajnos most már 2 hónapja nem kapunk fizetést,3 havi étkezési utalvánnyal is tartoznak,és amint az kiderült mindez azért,mert a cég 6 hónapja nem kapja meg az államtól az őket jogosan megillető normatív támogatást.2 hete volt demonstráció,az újabb ígéret az volt,hogy legkésőbb október 10-ig megkapjuk a fizetésünket,de sajnos megint felfüggesztették az utalást.Augusztus óta csak ígérgetnek,semmilyen felvilágosítást nem kapunk,és az is kiderült,hogy hónapok óta nem fizetnek utánunk járulékokat.Azt szeretném Önöktől megkérdezni,hogy ilyen esetben milyen jogommal élhetek,kihez fordulhatok segítségért??Hallottam arról is,hogy fizetési meghagyást lehet kérelmezni a helyi bíróságnál,nem tudom azonban,hogy erről mit érdemes tudni...Ha most felmondok(ugyanis kilátásban van egy másik munkahely),akkor is megkapom az eddigi összes elmaradt munkabéremet?? Válaszukat előre is köszönöm szépen!! Tisztelettel: Anita
Kedves Anita! A Munka törvénykönyve az alábbiak szerint rendelkezik az igényekről (munkabér iránti igény): 11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. (2) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet. (3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. (4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Amennyiben felmond és nem fizetik ki csak bíróságon érvényesítheti igényét. Egyébként a cég ellen felszámolási eljárást is lehet kezdeményezni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(16.10.2009)  Tisztelt tanácsadók! Közel négy éve vagyok végleges az akkori rendszer szerint 50%os szoc.járadékos. Azóta egy rehabilitációs cégnél dolgozom napi 7órában bruttó 92000Ft.-ért. Szeretném tudni mi vonatkozik rám januártól milyen lehetőségem van mit tehetek hogy a járadékom is megmaradjon,és a munkám is. Felmondjak félévente? Kötelesek visszavenni? Várom válaszát,tisztelettel Szilvia
Kedves Szilvia! Az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban már 2007. december 31-én részesülő személyek 2010. január 1-je előtt a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint folytathatnak kereső tevékenységet. Ezen személyi kör esetében 2009. december 31-e után, illetőleg a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapított átmeneti, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek esetében, amennyiben keresőtevékenységet folytatnak és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetük, jövedelmük havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át, a járadékra való jogosultságot meg kell szüntetni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(16.10.2009)  T.Szakértő! Munkavállalónk 1951.november 1-én 59. születésnapján (2010.november 1.) nyugdijba kíván menni. A szükséges szolgálati idővel rendelkezik.Van-e lehetőség arra, hogy nyugdijbavonulása előtt a munkáltató 8 hónapra felmentse a munkavégzés alól? Ha letséges kérem szíveskedjék a rendelet számát közölni. Köszönettel:Kné
Kedves Kné! A munkavállaló kérheti a nyugdíjfolyósítónál a nyugdíjának megállapítását. A hatályos jogszabályok nem zárják ki azt, hogy munkaviszonya mellett a nyugellátást is igényelje. Pontos információért azonban kérem forduljanak a nyugdíjfolyósítóhoz! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(21.10.2009)  Tisztelt Szakértő Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltatónak a fizetés után hány nappal kell a fizetési papírt a dolgozónak átadnia?
Kedves Gyula! Erre nincs konkrét szabály.Az Mt a bérfizetés legkésőbbi napját pontosan megjelöli, az elszámolásnál viszont csak a formai kellékeket határozza meg. 155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. (2) Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell. (3) A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. 160. § A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is. Tisztelettel Czimer Judit
(22.09.2009)  Tisztelt szakértők! A párom egy nagy cégnél dolgozik jutalékos rendszerben mint alkalmazott(kötetlen munkaidőben)..a probléma a következő ha nem teljesíti ez előírt összegű szerződéseket(..... ezer/hónap)akkor valamilyen szisztéma szerint kiszámított fizetést kap amely a minimálbér felét sem éri el. Azt szeretném megkérdezni,hogy ez jogszerű-e. Tisztelettel Péter U.i Illetve a már megkötött szerződéseknél ha valamelyik ügyfél nem fizeti a díjat akkor annak jutalékát is visszavonják a nem létező fizetéséből.
Kedves Péter! Munka törvénykönyve (Mt.) 144. § (1) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Szabó Miklósné
(28.09.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! A következő kérdésem a napidíj kiszámításával kapcsolatos. A 168/1995 (XII. 27.) Korm. rendelet szerint: \"Az időtartam számításnál a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat. A fennmaradó tört rész - amennyiben az legalább 8 óra - egész napnak számít\" Az én értelemezésemben ez azt jelenti, ha valaki 16 órakor a Magyar Köztársaság határát kifele átlépi már külföldi kiküldetésben tölti a napját, ergo egy egész napnak számít, illetve ha egy személy reggel 9 órakor kiküldetésből hazatérve belép az ország területére, egész napra megilleti napidíj. Tévesen értelmezem a rendeletet? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Piroska! A rendeletet jól értelmezte, és ez a meghatározás a 2005-ös módosításban sem változott. A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyikben a külföldön töltött idő tartama eléri a nyolc órát, a teljes napidíj, arra a napra, amelyikben a külföldön töltött idő tartama eléri a négy órát, de kevesebb mint nyolc óra, a napidíj 50 %-a illeti meg. Ha a külföldi tartózkodás négy óránál rövidebb, napidíj nem illeti meg a kiküldöttet. A kiküldetés indulási és érkezési helyének az országhatárt, repülőgépen történő utazásnál a repülőteret kell tekinteni. A kiküldetés indulási és érkezési ideje a tényleges indulási és érkezési idő. Tisztelettel Czimer Judit
(23.09.2009)  Tisztelt Déri! Tamás Úr! A kérdésem a jubileumi jutalommal kapcsolatos. Ebben az évben leszek 60 éves. 1972 óta folyamatos munkaviszonyom van. 1972-től 1976-ig egyházközségnél adminisztrátor és hitoktató voltam,1976-tól 200-ig pedagógusként dolgoztam önkormányzati iskolákban. 1992-ben közalkalmazott lettem . 2000-től is közalkalmazottként dolgozom egy börtönben. Ha nyugdíjba megyek az idén vagy a következő évben, jogosult leszek-e a 40 éves jubileumi jutalomra. Válaszát várva. Tisztelettel: Szántó Ambrus
Kedves Ambrus! 92 óta egyértelműen közalkalmazott. A 76 és 2000 közötti időszakra a 93.évi LXXIX tv.értelmében szintén kjt hatálya alá tartozott, ha önkormányzat foglalkoztatta és nem csak óraadó volt. Ha esetleg megvan még az akkori munkaszerződése, ott egyértelműen megtudja nézni, hogy a Munkatörvényke alapján vagy a Kjt alapján foglalkoztatták. A Kjt 78.§ értelmében pedig ha a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül és legalább 35 év közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik, a 40 éves jubileumi jutalmat a munkaviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Tisztelettel Czimer Judit
(14.09.2009)  Párom 2009. június 03-án kezdet dolgozni egy biztonságiőri cégnél. Augusztusban vett ki szabadságot. Most közölte vele a fönöke hogy a szabadságot nem fizetik ki. Minimálbérre van bejelentve. Ez után neki (szül.: 1979 ) 13 nap szabadság jár. Azt nem is számolva hogy van egy 1 éves kisfiúnk és utána is járna neki 1 nap szabadság. Hétköznap 16 órát dolgozik minden második nap, hétvégén meg 24 órázik. 400 ft-os órabérre van bejelentve. Az lenne a kérdésem hogy ilyen esetben mit lehetne tenni? Minek van szabadság írva a papírra ha nem fizetik ki? hány forintott kapna 1 napra? Elöre is közönöm a választ és a segítséget! Köszönettel:Krisztina
Kedves Krisztina! A minimálbér 411Ft/ óra, illetve ha középfokú végzettség kell hozzá június 30.-ig 500Ft, július 1.-től 503 Ft.Nem kellett elvégeznie egy középfokú vagyonvédelmi tanfolyamot a munkához? Az alapszabadság 28. életévtől 22 nap, a 31. életévtől 23 nap. Pótszabadság egy gyermek után 2 nap. A 24 nap szabadság júniustól- decemberig tartó időszak arányos része 14 nap.A szabadság időtartamára távolléti díjat kellene kapnia, amely magában foglalja az alapbéren kívül a bérpótlékokat is. A párja készenléti jellegű munkakörben és munkaidőkeret alkalmazásával dolgozik.A készenléti jellegű munkakörökben magasabb óraszámok lehetnek, készenléti jellegű egy munkakör, ha a munkaidő harmadában pihenésre van lehetőség. Ilyenkor a a napi munkaidő a 24 órát, a heti munkaidő a 72 órát nem haladhatja meg. Mt. 119.§ (3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. Túlóra pótlékra valószínűleg nem jogosult, feltételezem a munkaszerződésben is annyi óra szerepel, amennyit dolgozik.Műszakpótlékra akkor jogosult,ha váltják egymást egy napon belül, ez hétközben jelen esetben megvalósul. Mt 117. § d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket; f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; A műszakpótlék délutáni műszakban a személyi alapbér 15%-a, éjszakai műszakban 30%. A szabadság természetesen megilleti, a fentiek értelmében az órabérével sem értek egyet. Amennyiben tenni akar ez ellen az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (www.ommf.gov.hu) segítségével teheti meg. Tisztelettel : Czimer Judit
(27.08.2009)  Tisztelt Szaktanácsadó! Egy munkatársunk jubileumi jutalom ügyében írok. Nevezett dolgozó a Budapesti Rendőr-Főkapitányságon dolgozott 1969.01.01-től 1997.10.31-ig, 28 év és 10 hónapot. Elmondása szerint ott megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat. 1997.novembere óta saját jogú nyugdíjas. 2008.05.01-óta intézményünk nyugdíjas munkavállalója. Intézményünk egyházi fenntartású, a munkaviszony a Munka Törvénykönyve szerint köttetik, munkaszerződéssel, nem vagyunk közalkalmazottak, de a juttatásokat illetően figyelembe vesszük a Közalkalmazotti törvényeket is. A dolgozó kéri tőlünk a 30 éves jubileumi jutalmat. Saját jogú nyugdíj élvezete után ismét gyűlnek az évek? Kell-e fizetni intézetünknek? Segítségüket előre is köszönve, tisztelettel, Fényes Éva
Kedves Éva! A nyugdíjra jogosultság, illetve annak igénybevétele csak a végkielégítés tekintetében jogvesztő. Elméletileg a nyugdíjasnak jár a jubileumi jutalom és a felmentési idő is. A jubileumi jutalomra való jogosultságot azonban jogszabályi szinten csak a Kjt. és a Ktv. garantálja. Egyebekben pl. kollektív szerződés rendelkezhet ilyen jogosultságról, - esetleg a munkaszerződésben lehet szabályozni a jutalomra jogosultság feltételeit. Az Ön által írott levélből nem derül ki egyértelműen, hogy az Mt. mellett a Kjt. mely szakaszait és milyen módon veszik figyelembe. Az is bizonytalan, hogy az Mt.-től kedvezőbb eltérések kötelező módon alkalmazandóak-e, vagy "csak" alkalmazható bizonyos esetekben?! Ezek tisztázása nélkül iránymutatólag sem tudom megítélni, hogy jogos lehet-e a kolléga igénye a jutalomra. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó http://www.szemelyititkarsag.hu/
(19.08.2009)  Tisztelt Szakértő! Párom munkáltatója azt tervezi, hogy szeptembertől a műszakpótlékokat Cafeteria formájában adja, majd jövő év elejétől teljesen megszünteti. Megteheti ezt? Ez sok száz embert lehetetlenitene el. Várom válaszát, köszönettel Szabolcs
Kedves Szabolcs! A munkabér és műszakpótlékokra vonatkozó legfontosabb szabályok a következőek: 1. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. 2. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. 3.Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, de ez a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. Véleményem szerint a cafeteriában történő kifizetés szabályellenes (megvonása szintén), hiszen a pótlékokat a Munka Törvénykönyve szabályozza: Az egyes bérpótlékok -Éjszakai munkavégzés esetén: 15% -Műszakpótlékok: délutáni- éjszakai műszakpótlék A műszakpótlék a többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár. Mértéke -Többműszakos munkaidő-beosztásban -délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15% -éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30% -Megszakítás nélküli munkarendben -délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%) -éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%) 3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50% Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A pihenőnapon vagy pihenőidőben (ebben az esetben az Ön munkabeosztása alapján kijelölt pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. -Készenlét esetén 20 %, -Ügyelet esetén 40 % Javaslom, hogy a jogsértő magatartás megszűntetése végett, forduljanak az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség illetékes szervéhez. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.08.2009)  Tisztelt Szakértő ! Mit lehet abban az esetben tenni,ha a munkáltató a bér kifizetést nem teljesíti időben,arra hivatkozva, hogy nincs pénz.A Júniusi és most már a Júliusi fizetést, én és a munkatársaim még nem kaptuk meg. Érdemleges választ nem kapunk,ill. elzárkózik a válaszadástól (értem itt a telefont nem veszi fel).És ez csak egy probléma a sok közül.Mit tehetünk ill. hova fordulhatunk panaszunkkal. Várom megtisztelő válaszát:B.Zsoltné
Tisztelt B. Zsoltné! Bérigényüket írásban, - esetleg ügyvéddel is áláíratva küldjék meg a munkáltató Önök által ismert pontos címére, - vagy adják a kezébe. Ha a munkáltató erre sem válaszol, akkor bízzák az ügyvédre a dolgot! Szabó Miklósné
(28.07.2009)  Üdvözlöm! Kérdésem a következő lenne:A tavalyi évi 13. havi béremet az idén vissza kellett fizetnem, merthogy én gyeden vagyok és nem vagyok rá jogosult./2007 09 22.-én szültem/ A kifizetés óta eltelt 6 hónap, kötelesek-e kérni tőlem a pénzt visszamenőleg? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: N. Judit.
Tisztelt Nagyné judit! Munka törvénykönyve (Mt.) 162. § (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, az a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszaköveteni. (2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismernie vagy azt maga idézte elő. (3) a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Szabó Miklósné
(23.07.2009)  Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni,hogy a túlmunka kiszámítását a törvény szabályozza-e,vagy cégenként változhat? Az utóbbi egy évben sokat változott a cég neve és hova tartozása.A mostani \"gazdánk\"egy kicsit fucsán számol.Leírom a példámat.Ez a hónap 23 munkanapos.2 szombat és 1 vasárnapi nap dolgoztam.A 23 naphoz hozzá adja a 3 nap túlmunkámat,igy 26napos lesz a hónap és igy számitja ki az egy napra eső járandóságomat.Számításaim szerint 10 ezer forintal kapok igy kevesebbet.72 ezer a bruttó bérem. Sőt tovább megyek.Ha folyamatosan végig dolgozom a hetet,nem kellene plusz egy szabadnapot biztosítani? Most álltunk vissza 32-ről 40 órás hétre,mert nem voltunk hajlandóak bemenni pénteken étkezési jegyért dolgozni.Bár nekünk ez jó lett volna ha nem szimplán egy napra eső összeget adta volna ide.Bár még azt sem mert akkori bruttóm 57600ft volt és nekik 2100ft-ra jött ki egy nap.Ha ezt beszorzom még 40 ezerre sem jön ki a bruttom.Egyszerüen nem tudjuk hogyan számolnak a Székesfehérvári központban. Remélem érthető voltam és nem bonyolítottam túl a dolgot. Előre is köszönöm.Erzsébet
Kedves Erzsébet! A túlmunka a munkavállaló rendes munkaidején felül elrendelt munkavégzést jelenti, azaz túlmunkának minősül a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felül (pl. a 8 óra munkaidőn túl) elrendelt munka. A Munka törvénykönyve részletesen szabályozza (minden munkáltató köteless megtartani!), legfontosabb szabályai: 1. A munkáltató csak kivételes esetben kötelezheti a munkavállalót túlmunka végzésére: Mt. 127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. (2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. (3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. (4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. 2. A jogszerűen elrendelt túlmunkavégzés munkavállaló által történő megtagadása ugyanakkor rendkívüli felmondási ok lehet. 3. A túlmunkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül ötven százalék bérpótlék is megilleti... stb. Levele alapján úgy vélem, hogy Önnek szemben nem megfelelően alkalmazzák ezeket a törvényi feltételeket. Ilyen esetben lehetőség van az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes szervénél panasszal élni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(29.07.2009)  T. szakértő! Párom munkahelyén a következő problémák merültek fel: -munkabérét rendszeresen késve utalják, utazási költségtérítést (Máv) szintén késve kapja -idén március óta étkezési utalványt nem kapott, egészségpénztári díját nem fizetik, ezekről szerződésmódosítás nem történt -a túlóráit csak utazási költségtérítés címén hajlandók kifizetni, miközben nincs is autónk -munkaruhát legalább tíz éve nem kapott, legutóbb ebből adódóan kisebb balesete s származott, hegesztés közben megégett a lábfeje, mivel a bakancsa szakadt és hónapok óta hiába jelzi heti rendszerességgel, hogy új lábbelire lenne szüksége (munkaideje nagy részét hegesztési munkák teszik ki, miközben a védőfelszerelés igen hiányos) Az lenne a kérdésem, hogy ezekre a hiányosságokra hivatkozva jogos lenne-e, ha rendkívüli felmondással szeretné megszüntetni a munkaviszonyát,mivel közös megegyezéssel nem valószínű, hogy elengednék. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Judit! Mindaz amit felsorolt sérelmes lehet a munkavállaló számára. Nem lehet tudni mi állhat a munkáltatói késedelmes bérfizetés és az egyéb kötelező illetve adható járandóságok hiánya mögött. Ajánlom, hogy a párja keresse meg a munkáltatót vagy annak képviselőjét, a munkahelyi vezetőt stb., - konkrétan kérdezzen rá azokra a problémákra, amelyeket nekem is felsorolt. A munkáltató válaszától kell függővé tenni a következő lépést a változtatás vagy belenyugvás irányába. Szabó Miklósné
(16.07.2009)  Tisztelt Szente István! 2006 októberében egy Kft-nél mint alkalmazott balesetet szenvedtem melyben egyik szemem látását veszítettem el. Sajnos jogi útra kellet terelnem az ügyet mert a munkáltatóm elzárkózott minden elől. Ennek az lett az eredmény, hogy megálapította az OMMF a MEP és egy ízben a munkaügyi bíróság (baleseti táppénz miatt amit meg is kaptam) tanuk, orvos szakértők és számtalan vizsgálat után a baleset üzemi jellegét. Voltam OOSZI-nál is ahol 40% munka csökkenést állapítottak meg. Erre kapok is 7260 Ft-ot havonta. Most ott tartok, hogy született egy itélet a munkaügyi bíróságon ami alapján 2007 decemberétől a mai napig visszamenőleg és a továbbiakban életem végéig 66255 Ft kártérítési járadékra vagyok jogosult. Ezen felül jár még 3 millió Ft nem vagyoni kártérítés és ezen összegekre a késedelmi kamata. Ez eddig szépen is hangzik, csak közben elkezdték felszámolni a Kft-t és a pert már a felszámoló ellen nyertem meg. Az itélet ellen nem fellebezett és amikor megkerestem azt nyilatkozta, hogy nem áll módjában nekem ezt kifizetni. Kérdeztem tőle nem lehetne az állami bér garancia alapból lekérni, de azt felelte ez nem bér. Kicsit utánna érdeklődtem és igaz ez csak C kategória, de a Kft-nek nincs bér vagy banki tartozása ezért állítólag nincs előttem senkinek követelése, és úgy tudom az álam a járadékokra felelőséget vállal. A felszámoló azt mondja nincs rá esélyem, hogy ezt a pénz és a járadékot megkapjam. Kérdem én hol itt az igazság és mit ér ma egy munkaügyi bírósági itélet? Ezek szerint semmit!!!! A vállalkozó meg tovább folytatja a tevékenységét egy másik Kft-ben és röhög a markába! Kérdésem a következő! Mit javasol mit tegyek és milyen esélyeim vannak? Előre is köszönöm! Üdv. Cs. Árpád
Kedves Árpád! Véleményem szerint a felszámalónak nincs igaza. Ön, mint hitelező lépett fel a felszámolás során, így köteles Önnek kielégítést adnia (pláne jogerős bírósági ítélettel a kezében). Javaslatom az lenne, hogy a teljesítést ki kellene kényszerítenie. Kérem forduljon egy jogi képviselőhöz, vagy keressen fel egy bírósági végrehajtót! (Zárójelben megjegyzem, hogy felszámolás fizetésképtelenség esetén indul, tehát a Kft.-nek kell, hogy legyen további hitelezője. Javaslom, hogy tekintse meg a következő oldalt: http://www.felszamolas.com/felsz_eljaras.htm) Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.07.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Általános iskolában dolgozom német nyelvtanárként főiskolai végzettséggel,de van egy külföldön szerzett szlovák egyetemi diplomám is .Ha ehhez szereznék egy pedagógus szakvizsgát,melyik fizetési kategóriába tartoznék ? Egyetemi végzettség és pedagógus szakvizsga jelenthet-e H kategóriát ? Várom válaszát ,köszönettel: M. Ferencné
Kedves M. Ferencné! A kjt. (1992. évi XXXIII. törvény: a közalkalmazottak jogállásáról) szerint: h) a „H” fizetési osztályba ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat; tartozik. A besorolást mindig a közalkalmazotti munkakörök és az ellátásukhoz jogszabályban előírt feltéltelek határozzák meg, ergo egy általános iskolai oktatónak nem kell egyetemi végzettséggel rendelkeznie, így nem sorolható a "H" osztályba sem. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(19.08.2009)  Tisztelt Szakértők! Kérdésem a következő: tiszta-térben dolgozók vagy veszélyes anyagokkal dolgozók (pl:hypol) jogosultak-e veszélyességi pótlékra? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt kérdező! Amennyiben ön a Munka Törvénykönyve alapján dolgozik, tehát nem közalkalmazott vagy köztisztviselő, a következő pótlékok illetik meg a törvény szerint. 1. éjszakai pótlék, 2. délutáni, éjszakai műszakpótlék, 3. rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, 4. készenléti díj, 5. ügyeleti pótlék. Természetesen kollektív szerződés vagy munkaszerződés egyéb címeken is megállapíthat bérpótlékot, ilyen lehet a veszélyességi pótlék is, de ez nem kötelező. Ezzel szemben a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételeket. 1993.évi XCIII törvény a munkavédelemről. Amennyiben ön közalkalmazott a Kjt 72.§-t kell figyelembe vennie. 72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. (2) A pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a. Illetve a különböző szervekre vonatkozóan számos külön törvény vagy rendelet létezik,melyeket itt lehetetlen lenne részletezni. Tisztelettel: Czimer Judit
(29.07.2009)  Tisztelt CV Centrum! A kérdésem a következő lenne: A cég ahol dolgozom, ma bejelentette hogy május 1 től, 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozókat. Ilyenkor ha például a májusi munkaidő nem éri el a törvényes 160 órát, mert pl a munkáltató azt mondja hogy most csak 40 órára tud munkát adni, akkor mennyi a legkisebb bér amit ki kell fizetnie? Ugyanis a dolgozók nagyon megijedtek, mert szélsőséges esetben az is előfordulhatna, hogy egy hónapig nem, vagy csak fél fizetést kapnának. Tehát a a minimális 160 órát ki kell fizetnie? Vagy csak a ténylegesen ledolgozott időt (pl 40 órát)? Vagy esetleg a minimálbért? Köszönöm a válaszát! K.Zs.
Tisztelt K.Zs.! A munkáltatónak állásidőre járó bért fizetni kell a munkavállalónak, ha az állás okát a cég idézte elő (Pl.: anyaghiány miatti leállás). Ha a cég működési problémával küzd személyi alapbért kell fizetnie (Pl.: a válság okán nincs vagy csökkent a megrendelés). Szabó Miklósné
(15.05.2009)  Tisztelt tanácsadó. 67%-rokkant vagyok egy K.F.T.-dolgozom mint szakmunkás,annak idején sajnos csak szóban állapodtunk meg a havi bérről. Hivatalosan aminimálbéren vagyok,a válságmiat a megállapodott bér lecsökkent a minimumra ráadásul 4napos hét úgy lett hogy péntekre szabit kel írni.Mitévő legyek? családom 3 gyermek sajnos a pénz meg jól jön.
Tisztelt Béla! Úgy vélem jogi úton nem tud tenni semmit. Megértem Önt, hogy 3 gyermek mellett nincs alkupozicióban. Remélem hamarosan bekövetkezik a fordulat, és az Ön helyzete is megoldódik! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(15.05.2009)  Tisztelt Déri Úr! Cégünk negyedéves munkaidő keretet alkalmaz. Egyműszakos munkarendben dolgozunk,hétfőtől péntekig, 6-14 óráig. (Ez a munkarend kollektív szerződésben rögzítve is van.) Hétvége szabad, tehát pihenőnapjaink alapértelmezettként szombaton, vasárnap kerülnek kiadásra. Az előző negyedévben három szombati napon munkát végeztünk, helyette nem kaptunk másik pihenőnapot. Emiatt a három szombati munkavégzés miatt a negyedéves munkaidő keretnél 24 órával többet dolgoztunk. Kérdésem az, hogy milyen bérpótlékok illet meg bennünket? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K.I.
Tisztelt Olvasónk! A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabérén felül legalább ötvenszázalékos bérpótlékra jogosult, ha másik pihenőnapot, pihenőidőt kap helyette. A másik pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban, munkaidő-keret alkalmazásakor pedig legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni. Amennyiben a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, a heti pihenőnapján végzett munkavégzésért legalább százszázalékos bérpótlékra jogosult. Ettől eltérően, a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható. Amennyiben a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben dolgozik vasárnap, a rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék is megilleti. Nem vonatkozik ez azokra a munkavállalókra, akik megszakítás nélküli munkarendben vagy rendeltetése szerint vasárnap is működő cégnél dolgoznak, illetve idénymunkát végeznek. Tisztelettel: Déri Tamás www.karriertervezes.hu
(06.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Munkahelyemen közölték, hogy előre láthatóan 3-4 hetet csúszni fog a fizetés, számomra kérdéses, hogy egyáltalán kifiztik-e.... Mit tehetek ha egyáltalán nem fizetnek? Tehetek-e valamit? Eddig 2 havi étkezési jeggyel tartozik a munkaadóm. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sárgarózsa
Tisztelt Sárgarózsa! Ha munkabért késve fizetnek ki akkor a polgári jog szabályai szerint meghatározott késedelmi kamat jár. (Munka törvénykönyve 159. §) Ha munkabért nem fizetnek, akkor a bér kifizetése tárgyában munkaügyi bírósághoz tanácsos fordulni egy keresetlevéllel. Az étkezési jegy adható kategória, - a munkáltató hatáskörébe tartozó juttatási forma. Szabó Miklósné
(05.05.2009)  Az lenne a kérdésem, hogy egy önkormányzati óvodában dolgozok 2008. 08.18-tól és most 2009, 06.01.vel szeretnék eljönni, májusban le is mondtam a jogviszonyomról. de a főnők azt mondta hogy ő eltekit a lemondási időtől és akkor május 31-el mondjak le. az lenne a kérdésem hogy nekem, ha így jövök el a munkahelyemről akkor jár e az 5 hónapra a részarányos szabin-azaz ezt ki kell nekik fizetniük nekem? és mivle pedagógusként dolgozom 46 nap jár, akkor a főnök csinálhat-e olyat hogy csak az alapszabiból fizet ki részarányosan(21-nap) köszönöm előre is a segítségét! és a mihamarabbi válaszát!
Kedves Felhasználónk! A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a munkavállalót részarányosan megillet egy „helyettesítő juttatás az igénybe nem vett szabadságért“. Ez egy a még fel nem használt szabadságért járó anyagi juttatás, kifizetés, amelyet a folyó szabadságolási évre a kilépés napját bezárólag részarányosan számítanak ki. Egyébként a korábbi szabadságolási évekből származó el nem elévült (3év az elévülési idő) maradék szabadságokat teljes egészében ki kell fizetni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(05.05.2009)  Tisztelt Tanácsádó(k)! Tavasszal tettem le a pedagógus szakvizsgát, jelenleg F6 fizetési fokozat 2. évében vagyok, tehát a magasabb kulcsszámba lépés várható ideje 2011. jan. 1. A szakvizsga letételével, jan. 1-jétől F6-ból G6 fizetési fokozatba kell, hogy átsoroljanak, aazz 2010. jan 1-jétől G6. De mi a helyzet ilyen esetben a számmal? A 6 most marad. De! Marad-e a 2011, hisz az 3 év akkor vált, vagy a betűváltássa ez nullázódik. Hol lehet ennek utána nézni, joszabályt találni...?? Segítségét köszönöm: Á
Tisztelt Olvasónk! A besorolási kategóriának semmi köze nincsen a besorolási fokozathoz. Az egyik az iskolai végzettséget, kppzettséget ismeri el, a másik a közszolgálatban eltöltött időt. Az ide vonatkozó tudnivalókat a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény szabályozza. Tisztelettel: Déri Tamás www.karriertervezes.hu
(06.05.2009)  üdvözlöm!67 %-os rokkant ny.vagyok egy Kft-ben dolgoztam többed magammal,ahol 2007 jan-tól május 18-ig (ekkor mondtam fel)nem kaptam fizetést,a többiek sem.Munkaügyi Bíróság megitélte,végrahajtóhoz került az ügyünk aki közölte ha kifizetjük a követelt összeg 10%-át akkor utánna néz ,hogy behajtható-e az összeg!.ebbe anyagi helyzetünk és a kétes siker miatt nem mertünk belevágni,így vártunk.2008.nov.-ben felszámolás indult a KFt. ellen.A felszámoló szerint esély van arra,hogy a bérgarancia alapból hozzá jutunk a keservesen megdolgozott bérünkhöz!Kérdésem az lenne 2007-től kamatozott összeget megkaphatjuk?a Bíróságon utiköltséget és a munkadíjat (aki akkor dolgozott) is számoltak azt is kifizetik?nekünk akik 35-45 e. Ft.-ból élünk minden pénz számít!Ha nem akkor hol kérhetjük a külömbözetet?És az utolsó kérdés az állam megelőlegezi a kifizetést?és utánna?ezt az összeget vissza kell fizetni a KFt.nek?és ha nincs miből akkor grátisz megkapja az államtól?köszönöm válaszát ;Sz-né Lili
Tisztelt Sz-né, Lili! Igen, a 2007-től kamatozott összeget megkaphatják, továbbá útiköltséget és elszámolt munkadíjat úgyszintén. Ha nem kapnák meg az elmaradt munkabért és az egyéb költségelszámolásokat, azt csak a munkaügyi bíróságtól kérhetik. az állam az 1994. évi LXVI. törvény értelmében valóban megelőlegezi a kifizetést a Bérgarancia Alap terhére egy bérgarancia-eljárást követően. Egyebekben pedig, mivel ítélt dologról van szó, - egy perújítási kérelemben fizetési meghagyás iránti igénynek is helye van. Jogszabályhely: Polgári perrendtartás 349. § (4) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti... Szabó Miklósné
(27.05.2009)  Tisztelt Tanácsadók! Egy kórházban Diagnosztikai képalkotó diplomával röntgenaszisztensként dolgozom. Szeretném tudni, miért csak E kategóriás bérbe akarnak sorolni. Kérhetek - e magasabb besorolást? Megkaphatom-e, ha igen milyen jogszabályra hivatkozhatom? Köszönettel : Zsanett
Tisztelt Zsanett! A diplomás képalkotó diagnosztikus nem más, mint három éves továbbképzésben részt vevő röntgenasszisztens. (Ezt a Röntgenasszisztensek Egyesületének 2006-ban kiadott Hírleveléből, - Bell Barbara lelkesítő soraiból tudom.) Önnek így főiskolai diplomás bér jár. Ha az intézményben ahol dolgozik van Kollektív szerződés, akkor ebben a kérdésben ez lesz irányadó. Ha nincs kollektív szerződés a közalkalmazotti előmeneteli és illetménye szabályai az irányadóak. így az 1992. évi XXXIII. (Kjt.) törvény 61. §-ának (1) bekezdés f) pontjára kell hívatkoznia: az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör...tartozik. Szabó Miklósné
(29.04.2009)  Tisztelt szakértő! 27 éve dolgozom a munkahelyemen közalkalmazottként. 4 éve lettem rokkantnyugdíjas, azóta 6 órában dolgozom csak. Szeretném kiszámolni, hogy mennyit kereshetek anélkül hogy elveszíteném a nyugdíjamat. Ebben kérném a segítségét. A rokkantsági nyugdíj megállapításáról szóló határozatomon szerepel a havi átlagkereset összege ami alapján kiszámolták a nyugdíjam összegét Azt gondoltam hogy ez alapján lehet kiszámolni a keresetem felső határát, de a gazdasági vezetőnk azt mondta hogy nem így van. Kérem a segítségét hogy akkor mi ennek az alapja. Tisztelettel és köszönettel: S. Ágnes
Kedves Ágnes! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D.§ (1) bekezdésében foglaltakat szerint 2009. január 1-jét követően: A hivatkozott jogszabály alapján meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját annak a 62. életévet el nem érő személynek, akinek a keresőtevékenységből származó hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A vizsgálat során kizárólag a 2009. január 1-je utánikereseteket kell figyelembe venni, erre tekintettel a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor. A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet. A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj pénztáritagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni. Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset felemelt összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell összehasonlítani a keresőtevékenységből származó nettó átlagkereset összegével. Pontos számokért kérem forduljon a nyugdíjfolyósítóhoz! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(28.04.2009)  Tisztelt Szakértő! Én arra a kérdésre szeretnék nagyon konkrét választ kapni, hogy a szabadságmegváltás jogcímén fizetett átlagkereset (1995.aug.31.-ig azt fizettek rá, erre volt egy MT. rendelet, aminek nem ismerem a számát) beleszámít-e a nyugdíjhoz szükséges átlagkereset meghatározásába? Pontos jogszabályra volna szükségem, ha igen, ha nem. Az biztos, hogy a munkaviszony nem hosszabbodik meg a megváltott szabadságok napjával, de ez nem is téma számomra. Itt most egyáltalán nem a jelenlegi munkáltatók manipulációjáról van szó. Köszönettel Nyugdíjas
Tisztelt Nyugdíjas! Egy 2009-es tb nyugdíj kalkulátor címét küldöm Önnek, - amely egyértelművé teszi az Ön számára, hogy mi számít be a nyugdíj számításánál: http://adozona.hu/kalkulator_nyugdij.aspx Szabó Miklósné
(27.04.2009)  Tisztelt Déri Úr! Problémám a következő: 2009.március 11-től dolgozom az új munkahelyemen, a br. fizetésem 127.000 Ft/hó. Mtk-s vagyok.A márciusi bér címén (03.11-03.31-ig terjedő időszakra) viszont 43.000 Ft-ot kaptam. Szeretném megtudni, helyes volt-e ez a bérszámfejtés, mert számomra ez nagyon kétséges. Válaszát köszönettel veszem! A.
Tisztelt Olvasónk! A számításnál a hónapban esedékes összes munkanap számát kell arányítani a ledolgozott munkanapok számához. Gondolom, a 43ezer forint az Ön számlájára utalt nettó összeg. A munkavállalói járulék és az SZJA-előleg levonása után nagyságrendjét tekintve ez megfelelő összegnek tűnik. A részletes bérelszámolást Ön a havi munkabérével együtt megkapta, azon ellenőrizheti, hogy az elszámolás megfelelő módon történt-e. Kétsége esetén kérem, először a vállalat könyvelőjét /bérszámfejtéssel foglalkozó részlegét keresse fel. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.04.2009)  Tisztelt Déri Tamás! 2009. április 01-es dátummal munkáltatóm módosítja a szerződésemet az eddigi 48 órásról, 30 órásra, ehhez teljesen új munkaszerződést kapunk a csökkentett munkaidővel és személyi alapbérrel. Előrebocsátotta, hogy a későbbiekben, ha a cég érdekei megkívánják, akkor további olyan intézkedéseket is megfognak hozni mint az elbocsátás. Érdeklődnék, hogy mivel most módosítva lesz a munkaszerződésem 30 órásra egy későbbi elbocsátás esetén milyen munkanélküli járadékra számíthatok majd. Befolyásolja az összegét az, hogy csak 30 órás heti munkaidőben dolgozom? Vagy ettől függetlenül úgyanúgy a fizetésem alapján történik majd a meghatározása? Köszönettel: Oláh Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna! A járadék alapját mindig az átlagkereset határozza meg. Legfontosabb szabályok a következőek: Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60 százaléka. Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(26.03.2009)  Tisztelt Szakértők! 2001. augusztusában helyezkedtem el a munkahelyemre és 5 év gyereknevelés után februárban kezdtem újra dolgozni miután kivettem a bentmaradt szabadságokat. Március 20-án el akartak bocsátani rendes felmondással mire én azzal érveltem hogy védettségben vagyok gyes alatt a gyerekem hároméves koráig +30 nap azaz kb 2009. nov. 20-ig. Így vissza vonták a felmondásomat. Most hogy nem írtam alá a felmondást fizetéscsökkenést ígértek nekem és még további 4 embernek. Hány százalékos lehet a legmagasabb fizetés csökkenés ugyanannyi munkaidőre (ugyanis azt nem akarják csökkenteni). Van e szabályozva vagy lehet hogy minimálbérre is lecsökkenthetik a fizetésemet? Csak azért hogy önként felálljak. Illetve a pénteki kilépő papírjaimon azt láttam hogy 1 havi végkielégítést akartak adni: az alapját hogy kell kiszámolni mármint az éveket ki kell vonni 8 évből a gyeden töltött időszakot? Köszönöm előre is a gyors válaszukat! Üdvözlettel: Sz. Judit
Tisztelt Sz. Judit! A munkabér összegének módosítása (az Ön esetében csökkentése) csak közös megegyezéssel, írásban történhet. A végkielégítés számításának alapja a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartam. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából a törvény alapján csak az alábbi időtartamokat kell figyelmen kívül hagyni: a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(25.03.2009)  Tisztelt Szakértők! Közalkalmazottként dolgozom,mint takarítónő. Kereskedelmi szakiskolai végzettségem van,2001-től a bértábla szerinti besorolásom A 10-es volt,2008 01.01-ig ekkor átsoroltak B-be(mondván szakmunkásképzővel B-be kellett volna sorolni).Ha ez így van szeretném tudni,hogy van -e lehetőségem a bér különbségét az elmúlt évekre visszamenőleg érvényesíteni? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel : Amália.
Tisztelt Amália! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61. § -a szerint "A" fizetési osztályba kell a közalkalmazottat besorolni, ha legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben, vagy az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakörben dolgozik. A besoroláshoz tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, hanem azt, hogy a munkaköre betöltéséhez milyen végzettség szükséges. Hiába rendelkezik valaki akár egyetemi oklevéllel, ha a munkaköre ellátásához alapfokú iskolai végzettség szükséges, akkor is csak "A" fizetési osztályba kell besorolni. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(15.03.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Ez év január közepén munkaadóm hozzájárult a korengedményes nyugdíjazásomhoz, akkor töltöttem be az 57. évemet. 38 év és 4 hónap szolgálati idővel rendelkezem. Így munkaadóm előre átutalja a 36 hónap nyugdíj összegét az ONYF-nek. A nyugdíjkalkulátorral kiszámoltam a várható nyugdíjam összegét. Aztán hívott az ONYF. Az mondták, hogy mivel még nem vagyok 60 éves, ezért 12%-kal csökkenti a kiszámolt nyugdíjamat. Mindenféle jogszabályt átnéztem, amit találtam, de a 36 hónap és 12!% összefüggés nem jön össze. Van valami írott publikus szabály ennek a számítására? Sajnálnám a 12% veszteséget, mert ezzel csak a munkaadóm és az ONYF jár jól, ugyanis: -A munkaadóm ennyivel kevesebbet fog átutalni. -Az ONYF ennyivel kevesebbet fog fizetni majd később, amikor valóban elérem a nyugdíjkorhatárt. Válaszát nagyon köszönettel venném!!
Tisztelt Olvasónk! A Határozatban meg kellett kapni a Harározat alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozásokat, valamint az (esetlegesen szükséges) jogorvoslat módját. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki a nyugdíjazást megelőző napig az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, abból azonban legfeljebb öt éve hiányzik. A csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt ténylegesen meg kell szerezni. (Az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető kedvezmények nem alkalmazhatók!) A csökkentést a ténylegesen megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján megállapított nyugdíj összegére kell végrehajtani. A csökkentés százalékának mértéke attól függ, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hány nap hiányzik. A nyugdíjat harmincnaponként annyiszor 0,1-0, 5 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani, ahányszor harminc nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. A csökkentésre legfeljebb öt évre számított (60 x 30 nap) mértékben kerülhet sor. Az, aki csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását kéri, a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után is csökkentett ellátásra jogosult. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(05.03.2009)  Tisztelt Déri Úr! 61 éves leszek a nyáron, és 3 éve itthon vagyok mint nyugdíjas. Előtte 41 évet dolgoztam az eü.ben. Most azután szeretnék érdeklődni,hogy az új nyugdíjtervezet élestbe lépett-e ( 62 é.után jár a 13.havi ),vagy nem és ebben az évben várható-e ,hogy megkapjam. Köszönettel: Katalin
Kedves Katalin! A nyugdíjrendszer átalakítása folyamatos. Amennyiben Ön öregségi nyugdíjas, akkor 80 ezer forintig megkapja a 13. havi nyugdíjat. A 13. havi juttatás azonban meg fog szűnni, egy része beépül majd a nyugdíjalapba. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.03.2009)  Tisztelt Déri Úr! Azt szeretném kérdezni Öntöl hogy egy Bt-nél vagyok bejelentve akitöl a mühelyt béreltük. A bérlés fejében az autoikat javittottuk A cég a minimálbérrel jelentett be és vállalta járulékok fizetéseit A mühelyfönöktöl kaptuk a fizetést amia szobani megállapodás alapján 160000ftvolt Ami eleinte müködött is de tavaly szeptembertöl már nem annyira A fizetés csuszott és decemberben már nem is volt Decemberben a mühelyfönök megkért hogy 22 én mennyek segiteni neki egy teherato váltot levenni aminek az lett a vége hogy a válto a lábamra esett és 2 helyen eltört Azota betegállományban vagyok Nem üzemi balesetnek vettük Most a cég arra kért hogy szakitsam meg a táppénzemet 3napra amig ök kijelentenek és utána mennyek vissza táppénzre Ez helyes? A szabadságomat kinek kell fizetnie a cégnek akinél bevagyok jelentve? Vagy akitöl a fizetést kaptam A mühelyfönöktöl a kinem fizetett béremet követelhetem? Mert ö azt mondja nemfizet és ö is csak alkalmazott Mit tehetek? Vállaszát köszönöm! B. Tamás
Tisztelt Olvasónk! Az Ön esete sok sebből vérzik. Elkeserítő, hogy számtalan fórumon, sajtóban megjelent figyelmeztetés ellenére még mindíg előfordul (sajnos nagyon sok esetben) az Önéhez hasonló eset. Felmerülhet, hogy a munkaadó kimerítette a Btk. szerinti bűncselekmény elkövetését is, - nem pusztán munkaügyi jogszabálysértésről van szó. Az alapvető probléma az, hogy Ön belement ebbe a "játékba", amivel a minimálisra csökkentette saját maga jogérvényesítési lehetőségeit. A szabadságot nem lehet pénzben megváltani. Egyébiránt az Ön fizetését is annak kell számfejtenie (utalnia), akinél Ön hivatalosan bejelentett munkavállalóként dolgozik. Amennyiben Ön "beleegyetik" a munkaviszonya megszüntetésébe, úgy táppénz jogosultsága passzív jogon járhat Önnek 45 napig. A ki nem fizetett hivatalos bérét követelheti, - a feketén kapott pénzt Ön hivatalosan nem követelheti. Attól függően, hogy Ön mit tud bizonyítani az itt leírtakból, - megfontolnám határozott jogi lépés megtételét. Javaslom, forduljon ügyvédhez, - és ügyvéd segítségével próbála meg job belátásra bírni a munkaadót. Megfelelően határozott fellépés esetén ez sikerülhet, - az Ön által leírtak alapján a munkaadó - bizonyítottság eetén - akár szabadságvesztésre is számíthatna. Tisztelettel: Déri Tamás felnőtképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(25.02.2009)  Kedves Szakértő, Két évig munkaügyi perben áltam volt foglalkoztatómmal. Múlt év novemberében ért véget a per, mely alapján megállapította a bíróság hogy munkáltatóm jogellenesen szüntette meg jogviszonyomat. Ez idő alatt álláskeresési járadékot nem kaptam, de nem is dolgoztam, hiszen senki nem kívánt alkalmazni ilyen háttérrel. A munkaügyi központ arra hivatkozott, hogy nincs hivatalos papír arról, hogy mikor ért véget a munkaviszonyom, csak 2008-novemberétől fizetnének, az ítélet jogerősé válása napjától, erről most határoztak. A probléma nem is ez lenne, hanem most derült ki, hogy volt munkáltatóm a per alatt töröltette a jogviszonyomat az OEP-nél, illetve az apeh nyilvántartás alapján csak 2005 végéig voltam bejelentve, továbbá a per vége előtt hajléktalannak adta el a céget. Mindezt annak ellenére, hogy 2006-ban hosszú ideig táppénzen voltam illetve adóbevallást is késztettem. A hivatalos bírósági ítélet alapján a jogerőssé válás napján szűnik meg a munkaviszon, így kérhető-e a visszamenőleges bejelentés és ennek járulékait ki fizeti meg ha nyilván a volt munkáltató jogutódja nem fogja. Azt tudom, hogy a bérgarancia alapból az elmaradt bér egy része felszámolás után igényelhető, de az utólagos bejelentés létezik-e? Előre is köszönöm válaszát! G.
Kedves G.! Természetesen létezik az "utólagos" APEH lejelentés. Az APEH felé a munkaviszony pontos kezdetét és végét is köteles a munkáltató jogutódja utólagosan jelenteni a jogerős bírósági határozat alapján. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(18.02.2009)  Tisztelt Tanácsadók! Azzal a kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy mennyi álláskeresési járulékra számíthatok, ha nem találok állást? 15 év folyamatos munkaviszony után bocsátottak el, a bruttó bérem; 130,000ft volt. Kinek jár a minimálbér 60%-a és kinek ennek a duplája? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk! A járadék összegének mértéke: Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. összegének alakulása: (gondolom így érti a dupláját) 1- Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed a járadékalap 60 százaléka (Ön esetében kb. bruttó 78000 Ft) 2- Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.02.2009)  Tisztelt szakértők! Egy multi cégnél dolgozom folyamatos 3 műszkaban. A cég a megrendelések csökkenése miatt tervezi lecsökkenteni a folymataos 6+2 foglalkoztatást 5+2 napos 3 műszakos munkarendre ez egy fél év időtartam lenne. Ez azzal jár hogy a jelenlegi műszakptólékunk csökkenése miatt, jelentős nettó fizetés csökkenést szenvednénk el. Itt veszélyes mérgező anyagokkal dolgozunk, jelenleg a folyamatos 3 műszakos pótlék a kollketív szerződés szerint 70% az új munkarend szerint (5 nap munka délelőtt, délután, éjszaka, közte 2 nap szabadnap) 38°% műszakpótlékot kapnánk majd. Van e jogszabály szerint mód arra hogy valamilyen kompenzációt kapjunk. A folyamatos műszakosok alapbére ennél a cégnél szándékosan alacsonyabbra van szabva a nappalos dolgozók bérénél, mert szerintük úgy is rájön a sok műszakpótlék. Most ezt elveszítjük de a munkamkörülmények nem változnak. gyakorlatilag az éjszakázás miatti többlet teljesítményt nehezebb életkörülményt rendzsertelen alvás és étkezést ami egészségkárosító, már nem kompenzálják a lecsökkenetett múszakpótlékkal, mert ezzel a mi bérünk nettoban a nappalos munkavállalók szintjére kerül. Tisztelettel: Nagy Piroska Debrecen Gyógyszergyár
Tisztelt N. Piroska! Munka törvénykönyve 144. § (3) Meghatározott körben, illetve területen érvényesülő kötelező legkisebb munkabért kell megállapítani, ha ez a munkafeltételeket figyelembe véve szükséges.(4) A kötelező legkisebb munkabér megállapításánál figyelembe kelle venni a munkavállalók szükségleteit, mérlegelve a munkabérek országos szintjét, az életfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat és az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.(5) a munkavállalót megillető legkisebb munkabért...a Kormány állapítja meg. "a) a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-jétől havi 71.500 forint;b) a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87 000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87 500 forint."valsagkalauz.hu Sz. M-né
(17.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Előre láthatólag 3 hónapig leszek táppénzen, vettek fel helyettem egy másik dolgozót és ő kapja helyettem az étkezési utalványomat! Nekem jár-e étkezési utalvány ez idő alatt? Köszönettel
Tisztelt Olvasónk! A helyi szokások, illetve a kollektív szerződés, vagy a kafetéria szabályzatban foglaltak az irányadóak. Tartós távollét esetén elképzelhető, hogy nem adja a munkaadó az étkezési utalványt. Az étkezési utalvány funkciója a munkahelyi étkezés támogatása. (Általánosságban minden juttatás adható, de nem kötelező). Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
(17.02.2009)  Tisztelt Déri Tamás! Kérdésem munkaügyi jellegű, ezért bízom önben. 2009 szeptember 01.-től alapítványos óvodánk új tulajdonossal működik tovább. 2006. ban kaptam meg az elvégzett 120 kredit pontos továbbképzésemről a tanúsítványt, mely szerint a 35 éves gyakorlatommal és a továbbképzéssel már az F 13-as kategóriába tartozom. Ez így volt a régi vezetőmnél. Most F 12-es besorolást kaptam. A kérdésem az, hogy meddig hatályos egy elvégzett továbbképzés? Helyesen állapította meg az új vezető a béremet? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Kovács Zoltánné
Tisztelt Asszonyom! Javaslom kérjen írásbeli tájékoztatást arról, hogy milyen okból változott a fizetési fokozat megállapítása, illetve mi alapozza meg az alacsonyabb fokozatba történő besorolást. Amennyiben a munkaadó nem ad kielégítő választ, vagy nem megfelelő okokra hivatkozik, - esetleg a bíróságon is kérheti a besorolás megállapításának módosítást. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó http://www.karriertervezes.hu
(18.02.2009)  Tisztelt Cv centrum! Azt szeretném megtudni,hogy jogilag megvonható e a műszakpótlék!? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk! Ha legalább két műszakban (délelőtti és délutáni) felváltva, teljes munkaidőben dolgozok, akkor jár a műszak pótlék. Munka törvénykönyve 146. § (3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Sz. M-né
(16.02.2009)  Tisztelt szakértők! Több mint 30 éve egy kft.-nél dolgozom, de ebben volt 2 évvel ezelőtt 22 nap megszakítás amikor is közös megegyezéssel távoztam a cégtől és egy másik munkahelyen helyezkedtem el, de ezt az állást otthagytam és visszavettek a régi céghez ugyanabba a munkakörbe. A kérdésem az lenne, hogy az a 22 nap megszakítás a végkielégítés szempontjából mit eredményezhet? Mennyi végkielégítést kaphatok?
Tisztelt Felhasználónk! A végkielégítésről a Munka törvénykönyve szűkszavúan szól. Az Ön esetére sem nyújt pontos szabályozást. Véleményem szerint a mivel a végkielégítés folyamatos munkaviszonyt követel meg, amit a közös megegyezés és a 22 napos megszakítás megszakított, ezért az időtartam számolása újrakezdődik. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(12.02.2009)  Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozóként fegyveres biztonsági őrként dolgozom. 24 órás a szolgálatunk, hivatalosan 24/48-as munkarendben, de ez ritkán működik, legtöbbször 24/24 és 24/48 össze-vissza. A kérdéseim a következők: Vállalkozóként milyen műszakpótlékokra tarthatok igényt (átlag 20%)? Vállalkozóként a szombati, vasárnapi, és ünnepnapi munka esetén tarthatok-e igényt pótlékra? Munkatársaim alkalmazottként, 8 órás bejelentett munkaviszonyban dolgoznak a fenti \"munkarendben\"! Az ő esetükben milyen pótlékokra jogosultak délután, éjszaka, szombat, vasárnap és ünnepnap? Válaszait előre is köszönöm! Tisztelettel: József
Tisztelt József! Mivel Ön egyéni vállalkozóként megbízási szerződéssel -nem munkaszerződéssel!- látja el feladatát, így a munkatörvény szerinti munkarendek és bérpótlékok sem vonatkoznak Önre. Viszont az Önre vonatkozó vagyonőritövény szerint a 24 órás szolgáltatási idő után 24 órás pihenőidőt és minden naptári héten egybefüggő 48 órás szabadidőt kell biztosítani az egyéni megbízott számára. A pihenő- és szabadidőt készenléti beosztással sem lehet megszakítani. A munkatársait viszont a munkaviszonyuknál fogva a kővetkező bérpótlékok illetik meg: -Éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos bérpótlék, - a délutáni műszakban végzett munka után 15 százalékos műszakpótlék, - az éjszakai műszakban végzett munkáért 30 százalékos műszakpótlék, -a megszakítás nélküli munkarendben a délutáni műszak után további 5, az éjszakai munka után további 10 százalék műszakpótlék, -a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munkáért 50 százalékos bérpótlék, -a pihenőnapon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék - a készenlét ideje alatt a személyi alapbér 25 százaléka Bármilyen szabálytalanság észlelése esetén érdemes a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarához fordulni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(11.02.2009)  Kedves Szakértők! 2006.04.23-án kezdődött munkaviszonyom egy esztergomi kereskedelmi vállalatnál ahol most is dolgozom. Idén januárban bejelentették a csoportos létszámleépítést. Az érintettek névsorát 2009.02.9-én közölték és azt is, hogy a rendes felmondások átadása március 12-én lesz. Én egy hete betegszabadságon vagyok, tehát még hivatalosan nem értesültem arról, hogy fel akarnak-e mondani nekem. Kérdésem: Jár-e a számomra végkielégítés? Függ-e ez attól, hogy meddig vagyok táppénzen? Mikor fejeződik be a munkaviszonyom és mikor helyezkedhetem el máshol? SOS választ várok!!! Köszönettel, Karesz
Tisztelt Sz. Károly! Igen, jár végkielégítés,- munkáltatói rendes felmondás esetén. Igen, mivel felmondási védelem alatt áll. A munkaviszonya a munkaviszonyt megszüntető határozatban megjelölt határnapon szünik meg. Sz. M-né
(11.02.2009)  Tisztelt szakértő: 1995 óta dolgozom egy állami vállalat üdülőjében.2005-ben az állami vállalat üzemeltetésre kiadta az üdülőt egy zrt-nek a dolgozókat jogutódlásra hivatkozva megtartották. Ez a zrt.2009-re fizetésképtelen lett,és az állami cég felszámolást kezdeményezett ellene. A dolgozók már a januári bérüket sem kapták meg,csak 50000 ft fizetéselőleget.Azt monták hogy ne is várjunk fizetést mivel nincs pénz. A kérdés hogy a munkavállalók hogy tudják a fizetésüket és a végkielégitést kiharcolni és ilyen esetben a tulajdonos állami cégnek van-e a dolgozók felé kötelezettsége.
Tisztelt Felhasználónk! Az eset nagyon hasonlít a Malévnál történtekhez. Személy szerint úgy látom, hogy az állami cégnek nem áll fenn kötelezettsége, hiszen munkáltatói jogutódlás következett be. Felszámolás esetén a kirendelt felszámolónál érdemes érdeklődni. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(11.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!!!!jelenleg gyeden vagyok a 16 hónapos kisfiammal.A munkáltatom megkeresett azzal,hogy a múlt évben jogosulatlanul vettem fel a 13.havi juttatást,12 hónapra elosztva.most kötelezni akarnak arra,hogy 19 ezret fizessek vissza,a 48 ezer ft-os gyedemből.kérdésem:jár-e 13 havi juttatás a gyeden lévőknek?Kérem,ha tud minnél hamarabb válaszoljon!Köszönöm:Piroska
Kedves Piroska! Sajnos a jelenlegi szabályok szerint nem jár a 13. havi juttatás gyeden lévőknek. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(10.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó! Az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium dolgozója vagyok. 22 éves munkaviszonyom van a rendőrségen. Az élet ismételten egy csodálatos lehetőséget adott, életet adhattam. 2008. december hónapban született egy kislányom. Szeretném megtudni, hogy a 13. havi juttatásra jogosult leszek-e GYÁS. GYED ill. GYES alatt? Köszönöm szépen a válaszát! Eredményes munkát kívánok Önnek és kollégáinak.
Kedves Felhasználónk! Sajnos a mai helyzetben (gondolok itt a kormányzati tervekre) nem tudom megmondani Önnek, hogy járni fog-e a juttatás. Ha jogosult 13. havi illetményre, akkor annak gyermeknevelési támogatás alatt is járnia kell. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(06.02.2009)  Tisztel Szakértők, 2009.01.26 felmondtak a munkahelyemen. 2009.02.26-ig úgy nevezett értesítő időmet töltöm.2009.02.27-től 2009.03.28-ig van a felmondási időm. Kérdésem az lenne, hogy ha most el tudnék helyezkedni egy új munkahelyen akkor megkapom az értesítési időre illetve felmondási időre a pénzem vagy nem? Köszönettel Cseni
Tisztelt Cseni! "Értesítő idő" a munkajogban nincsen, így ezt a fogalmat értelmezni nem tudom. Amennyiben a felmondási idő alatt újabb munkaviszonyt létesít, úgy a felmondási időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, ugyanakkor a munkavégzés alóli felmentés tartamára már kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Üdvözlettel: Kiss Lúcia munkajogi tanácsadó
(03.02.2009)  T. Tanácsadó, 51éves nő közhasznú munkát végez az önkormányzatnál. Ő utána milyen támogatás jár az önkormányzatnak. Válaszát előre is köszönöm. T.Gábor
Tisztelt T. Gábor! Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 16/A. § (1) a)-d) pontok. A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha - a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy az önkormányzat által önként vállalt a lakosságot illetve a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, - a munkaügyi központ által közvetített álláskereső foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy - ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és - a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. Sz. M-né
(30.01.2009)  Tisztelt Szakértők! Elnézést az ismételt levélért, nem tudom, megérkezett-e az előző levelem. A problémánk a következő: édesanyám tanárnőként dolgozik jelenleg egy egyházi fenntartású kollégiumban. Tavaly (2008) őszén lett volna esedékes a 30 éves jubileumi prémiuma, amit a kollégium nem volt hajlandó/ nem hajlandó azóta se kifizetni neki, mondván nincs erre keret. Kérdéseim: Kihez lehet fordulni igényérvényesítés céljából? A közalkalmazottakat a jogszabály szerint megillető járandóságra mondhatja-e a munkáltató egyszerűen azt,hogy nincs keret rá,ezért nem fizeti ki? Egyházi fenntartású intézménynél ki fizeti a 30 éves (és a többi) prémiumot? A fenntartó vagy az állami költségvetésből kerül ez finanszírozásra, és ha az utóbbi, akkor a kollégium részéről a gazdaságisnak jelezni kellett volna az illetékes szervek felé,hogy a dolgozói közül -egyébként - többnek esedékes a jubileumi prémiuma (kinek 25, kinek 30 éves), és így nem is hivatkozhat arra,hogy nincs pénz,mert azt meg kellett volna az illetékes szervtől igényelni? Többen is várnak az őket jogszabály szerint megillető, jól megérdemelt jutalmukra sajnos mindezidáig hiába. Mit tehetünk? Köszönettel: M. Nikolett
Kedves Nikolett! Korrekt vélemény kialakításához ismernem kellene részletesen a jogi hátteret. Jubileumi jutalom a közszolgálatban eltöltött évek után jár. Amennyiben Ön nem közalkalmazotti, köztisztviselői besorolásban végzi a munkáját, - a jutalmat csak akkor kell a jelenlegi munkaadónak kifizetnie, ha erről a korábbi állami (önkormányzati) fenntartó és az egyház megegyezett. A "hagyományos" munkaszerződéssel foglalkoztatottak jubileumi jutalma nem garantált. Amennyiben Önök igazolni tudják, hogy követelésük jogos és ehhez megfelelő joghivatkozás (jogalap) társul, akkor a munkaügyi bírósághoz kell fordulni (lehetőleg 1 éven belül) és kérni az elmaradt jutalom és a kamatok megfizetését. A bíróság pozitív döntése után - ha annak elelnére nem fizet a munkaadó - végrehajtási eljárást kell kezdeményezni. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(29.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó! A problémám a következő: 2009.02.05-ig Gyes-en lennék. A munkahelyem felszámolás alatt áll, így oda már nem tudok visszamenni dolgozni. Találtam másik munkahelyet. Felmondani nem szerettem volna, mivel 55 nap felmondási időre, valamint 3 hónap végkielégítésre vagyok jogosult. Annak érdekében, hogy fel ltudjanak mondani, a felszámoló beleegyezésével 2008.12.31-vel kértem a Gyes megszüntetését. Most a 30 nap védelmi időmet töltöm, szabadságon vagyok. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a védelmi idő alatt ( 2009.01.30-ig tart) nem dolgozhatok máshol, viszont a felmondási idő alatt igen. A felmondási idő teljes időtartamára felmentettek a munkavégzés alól. A munkaviszonyom 2009.03.26-án fejeződik be. A másik cégnél 2009.02.01-én kezdek. Törvényes ez? Dolgozhatok máshol, így is megillet engem a végkielégítés? Van valamilyen kötelezettsége az új munkáltatónak a régivel szemben, vagy fordítva? Előre is köszönöm a segítségét! Csilla
Kedves Csilla! Végkielégítéssel kapcsolatban ajánlom figyelmébe a Munka törvénykönyve 95. § (1)-(5) bekezdéseit, amely a CV Centrum oldalán megtekinthető. Sz. M-né
(28.01.2009)  Tisztellt Déri úr. Egy kicsit érdekes kérdéssel fordulnék önhöz. Egy magánvállalkozónál dolgozom bejelentve 6 éve.kissebb nagyobb problémákkal de megértetttük egymást eddig.A gond akkor kezdödött amikor 2008 dec. 21-én leááltunk január 5-ig.Január 6 án hivott hogy adott héten nem megyünk tekintettel a hidegre hogy nem tudunk mit csinálni.ez húzodott egész jan. 21.éig.akkor kezdtünk dolgozni.igaz én elmentem egy hét betegállományba mivel nem dolgoztunk és megis betegettem közben.Az egész vita akkor kezdödött mikor megkérdeztük hogy mi jár ilyenkor a brigádnak.Annyit mondott kikellve magából:nem dolgoztatok és pénz kéne?A kérdésem az Önhöz hogy ez tényleg igy van e hogy semmi nem jár nem csak nekem hanem a brigádnak?az egy heti táppénzes papiromért meg egyszerüen dührohamot kapott. elöre is köszönöm megtisztelő figyelmét Űdvözlettel: Boros Zoltán.
Kedves Zoltán! A leállás idejére "állásidőt" kell fizetni, - amely az Ön személyi alapbérének megfelelő összeg. Amenyiben a munkaadó nem hajlandó az együttműködésre, akkor be kell jelenteni a munkaügyi központnál, az Országos Munkaügyi Főfelügyelőségnél és az adóhivatalnál. (Lehetőleg ne egyedi, hanem csoportos módon tegyenek bejelentést). Úgy gondolom, hogy a "dühroham" kiváló szinészi teljesítmény a kötelezettségek elkerüléséhez. A munkaadónak semmilyen joga nincsen az Önök biztosítási jogviszonyát szüneteltetni, és ugyanígy nincsen joga a táppénzes jogosultság kérdéséről dönteni. Javaslom, ellenőrizzék, hogy a TB járulékokat a munkaadó befizette-e Önök után a kérdéses időszakban, ha nem fizette be, a hatóságok az Önök jelzése után megteszik a szükséges lépéseket, - ha befizette, akkor viszont a számfejtett (kifizetett) munkabér képez járulékalapot. - Ha Önök nem kaptak fizetést, akkor a munkaadó elkövethette az okirathamisítás és számviteli fegyelem megsértése bűncselekményt. Ez bizonyítottság esetén szabadságvesztéssel fenyegetett. Kérjenek fel jogászt, ügyvédet a háttér teljes tisztázására és mihamarabb tegyék meg a szükséges jogi lépéseket. Tisztelettel: Déri Tamás szakképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(27.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó! 2007.07.27-én született a kislánom. Jelenleg gyeden vagyok, mely 2009.júl. 27-ig jár. Az iskola, ahol pedagógusként dolgozom, 2009.szept.1-től vár vissza tanítani. Azonban azt mondták nekem, hogy a szabadságot, ami a 2 év alatt felhalmozódott, nem fizetik ki, hanem ki kell vennem. Ebben a esetben 2009. márc.4-től lennék szabin, viszont akkor nem jár a gyed. Így 250.000ft-tól esek el kb. Ez valóban igaz, hogy a tanároknak nem lehet a szabadságát kifizetni? Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel, Kiss Éva
Kedves Éva! A főszabály az, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, azt pénzben megváltani nem lehet. Véleményem szerint helyesen jártak el munkahelyén, viszont arra is lehetne lehetőség, hogy szept. 1-től vegye ki szabadságait (gyakorlatban így is szokták). Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(26.01.2009)  Szeretném megkérdezni, hogy tudnék elmenni a munkahelyemről úgy, hogy végkielégítést kapjak? 2003.december 1-én mentem oda, jelenleg gyeden vagyok ami 2009.július 8-án lejár,akkor szeretnék eljönni. Mennyi végkielégítés járna ennyi idő után?Válaszait előre is köszönöm!
Kedves Zsuzsa! Végkielégítés csak abban az esetben jár, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi.... átlagkereset. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából azonban figyelmen kívül kell hagyni: a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(22.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! 2009-ben lépek új fizetési fokozatba (3 éves várakozási idő leteltével). Szeretném kérdezni, hogy ha már túlléptem a táblázat szerinti garantált illetményt, kötelező-e a munkáltatónak a két fokozat közötti különbözetet a részemre megadni. Miklós
Kedves Miklós! A munkaadónak kötelessége irásban közölni a következő fizetési fokozatba sorolás időpontját. Amennyiben a várakozási idő eltelt és az átsorolás nem történik meg az okiratban megjelölt idő leteltéig, - Önnek joga van kérnie az illetmény-különbözet elszámolását. (Természetesen érdemes mérlegelni, hogy milyen mértékben mulasztott a munkaadó és mikor érdemes emiatt felvállalni egy munkahelyi konfliktust). Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(22.01.2009)  Tisztelt Déri Úr! 2009.07.01-én 35 éves munkaviszonyom lesz. Jelenleg egy megyei jogú város önkormányzatánál dolgozom köztisztviselőként. Ez a munkaviszonyom 2008.03.01-én kezdődött. Ekkor a személyzetis arról tájékoztatott, hogy majd csak 3 év múlva kapom meg a jubileumi jutalmamat, mert ez a munkaviszonyom előtt egy közalapítványnál dolgoztam 3 évig, mint gyermekotthon vezető. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy ez az idő nem számít be a jubileumi idő kiszámításánál. Szeretném tudni, hogy ez valóban így van-e, mert a ktv-ben nem találtam az erre vonatkozó jogszabályt. Nagyon megnyugtató lenne számomra, ha biztos választ kapnék kérdésemre. Köszönöm előre is válaszát. Tisztelettel: Finta Éva
Kedves Éva! Amennyiben az Ön közszolgálatban eltöltött munkaviszonya elérte a 35 évet, -úgy jogosult a jutalomra. (A feltétel tehát az, hogy 35 évet kellett dolgoznia közalkalmazottként, vagy köztisztviselőként). Az 1992. július 1. előtti összes jogviszony beszámít a közalkalmazotti jogviszonyba! Amenyiben a közalapítványnál nem közalkalmazottként dolgozott, úgy az ott eltöltött idő a jubileumi jutalom szempontjából nem számítható be. Tisztelettel: Déri Tamás felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó www.karriertervezes.hu
(22.01.2009)  Szép napot Tisztelt András! Egy újabb fontos kérdéssel fordulok önhöz.. Tavaly júilusban kimertítettem az álláskeresési járadékomat,egy összegben felvettem a megmaradt napok összegét,mivel jelenlegi munkahelyem előtt másfél hónapot voltam csak munkanélkülin,gondoltam ez hosszútávra szól...régebben tettem említést már erről a nem épp problémamentes Orosz Kft-ről...lényeg,hogy lassan elérkezik a pillanat,amikor vége ,bezár.Kérdésem arra irányulna,jogosult vagyok e már újra álláskeresési járulékra,ha a szükség úgy hozza?75.000 Ft os Bruttó bérnél ez mennyi lehet? Nagy tisztelettel és köszönettel: Zsu az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
Tisztelt Zsu! Az 1991. évi IV. törvény a foflalkoztatás elősegítéséről és...30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult... (3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg. Sz. M-né
(19.01.2009)  Üdv! Most változattam munkahelyet , az előző munkahelyem, és itt is közalkalmazotti státuszban dolgoztam, illet dolgozom mint ápoló. Az úl munkahelyeme a besorolásomat C6-ról B6-ra változtatták meg. Noha a végzettségem (OKJ-és szociális ápoló), és a beosztásom nem változott. A kérdésem van e arra módja a munkaadómnak, hogy lefele változtassa meg a besorolásom. Köszi: Gágyorné
Kedves Gágyorné! Természetesen a munkáltatójának joga van a besorolást meghatározni a jogszabályok keretei közt. Milyen indokkal támasztotta alá ezt a döntését? Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(19.01.2009)  Tisztelt Szakértő! Cégem a munkatársaimnak önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizet. Én nem kapok, mert amikor ez elkezdődött, akkor éppen gyesen voltam. Szabályos e az, hogy én kimaradok ebből, holott már húsz éve a cég dolgozója vagyok és agyes is már régen lejárt. Köszönettel: Éva
Kedves Éva! Nem szabályos, hogy kimarad abból a szociális juttatásból, amit mindenki más munkatársa megkap. "A munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése nélkül biztosított juttatásokra is irányadó a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtétel tilalma (Mt. 5. §)" Munka törvénykönyve magyarázata: 657.o. Sz. M-né
(19.01.2009)  Üdvözlöm! Másfél éve dolgozom egy cégnél de már több mint két hónapja nem kaptam fizetést, ezért a felmondás mellett döntöttem. Ami a közös megegyezéssel történne, De mivel most nincs pénze a kft-nek a béremre, javasolták, hogy írjam alá hogy nincs tartózása egyik félnek sem és az elmaradt bért majd kifizetik, ami jó lenne csak nem vagyok biztos abban, hogy valaha megkapom. Milyen megoldást javasol? Köszönettel Balázs
Tisztelt Balázs! Munka törvénykönyve 177. § (1) A munkáltató a 174-176. §-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Sz. M-né
(12.01.2009)  Érdeklődni szeretnék, hogy a versenytilalmi díjból (4930000,- Ft), mellyel 1/2 évre köti ki a munkáltatóm, hogy nem mehetek más céghez, milyen járulékokat kell levonni a bérszámfejtéskor? Válaszukat előre is köszönöm. Erzsike
Kedves Erzsike! Egy pénzügyminisztériumi álláspont szerint az ilyen jogcímen kapott jövedelem az szja. törvény 28 §-nak szerint EGYÉB jövedelmet képez (Pénzügyminisztérium, Jövedelemadók főosztálya 5739/2006.). Adózás során tehát ekként kell figyelembe venni, és megfizetni utána a személyi jövedelemadót. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(15.12.2008)  2008. májusától dolgozok egy építőipari cégnél, mint építésvezető. Az első 2 hónap problémamentesen telt el. Azonban 2008. július közepén egy balszerencse következtében eltört a lábam így 2 hónapra táppénzes állományba kerületem. Szeptember közepén a gipsz levételét követően 1hétre visszarendeltek dolgozni. Innentől kezdve kezdődtek a problémák: - Az eddigi 1 munkaterület helyett ugráltattak 3-4 helyszínre úgy hogy mindenhol 4-5 napokat töltöttem utána átküldtek egy másikra. Mire 1 helyen „képbe” kerültem volna átküldtek egy másik helyre és az egyik tulajdonos vette át a helyem (a tulajdonosok is kint tartózkodtam egy-egy helyszínen amikor úgy volt „kedvük”) Természetesen aki átvette a helyem az folyamatosan telefonon kért tőlem segítséget. Amikor „megunta” vagy éppen hétvége jött hazament és engem rendelt vissza. Kezdődött minden elölről: kivel mit egyeztetett, hogy módosította az ütemtervet, milyen anyagot rendelt és mikorra. Tehát minden munkaterület teljesen maga volt a káosz, feszültséggel és idegeskedéssel telt minden nap és nem ment rendesen semmi amiért persze „én voltam a hibás”. Ez tartott október 20.-áig. Ekkor lebetegedtem elkaptam egy vírusos hasmenést, ami fejfájással és hányingerrel párosult. Ekkor jeleztem a kolleganőmnek hogy betegen leszek és 2 nap múlva el is küldtem a táppénzes papíromat aminek a cégvezetés nem örült. Mivel a gipszlevétel után nem sokkal vissza kellett mennem dolgozni a reumatológiai kezelés elmaradt és ennek következtében a terhelésektől nem jött teljesen rendbe bedagadt, elzsibbadt. Ez október végére már mindennapos fájdalommal járt. A hasmenés elmúlásával a háziorvos utasítására elkezdtem a reumatológiai kezelést ami a mai napig tart. (táppénzes állományom is tart) A cég november elején írásban visszakérte a sim kártyát és minden mást ami az ő tulajdonát képezi amit telefonos beszélgetés után visszavont. November 15.-e óta azonban nem keresnek és nekem se veszik fel a telefont ha esetleg igen leráznak. Mivel szivem szerint már nem szeretnék visszamenni a céghez dolgozni. Így jónak láttam mindent az írásban tett felszólításnak eleget tenni. .Ami meg is történt december elején. Kérdéseim Az október 1-20. terjedő munkabéremet a mai napig nem kaptam meg.
Tisztelt Olvasónk! A betegállományban töltött időre táppénzt kell kapnia. (A táppénz első 15 napja un. betegszabadság, amit a munkaadó fizet, - 15 napon túl -a háziorvos által kiállított táppénzpapír alapján- a juttatást az OEP folyósítja. A munkában töltött időre az Ön munkabérét ki kell fizetni. Szólítsa fel írásban a munkaadót ennek haladéktalan teljesítésére. Szükség esetén nyújtson be keresetet a munkaügyi bírósághoz. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.12.2008)  Tisztelt Szakertok! 1: A \'megszakitas nelkuli munkarend\' azt jelenti,h ALLANDO (szom.vas.kivetel) delutanra jar a 15+5% potlek? 2: A \'munkabeosztas rendszeresen nem valtozott\' akkor az ALLANDO 10-19-ig tarto muszakra meg nem jar potlek? Tisztelettel GANZ
Tisztelt Olvasónk! A "folyamatos üzemben" működő vállalatok meghatározását a szó szoros értelmében kell venni: pl az áramszolgáltató folyamatos üzemű vállalat. Igaz, nem minden munkakörre vonatkozik a megszakítás nélküli munkarend. A műszakpótlék és az éjszakai pótlék viszonyát aMunka törvénykönyve szabályozza a következő módon: 146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. (3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó..." A "túlóra", helyesen: rendkívüli munkavégzés pótléka: 147.§ (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.12.2008)  2004.jul.19én helyezkedtem el egy KFT-nél.Ők kölcsönszerződésben álltak egy multicéggel,s így kerültem ide .2008-ban a bonuszkifizetést megváltoztatták,s így az első 4 hónapot fizették ki,s mondták hogy akövetkező kifizetés az 6 hónap lesz! Oktober 14-én átvett a multicég s kinevezett csoportvezetőnek 3 hónap próbaidővel a cég saját dolgozója lettem.Nov 19-én felmondtak rendelésállomány csökkenése miatt.Minden papirt kiadtak, munkabéremet is jól számolták el ,csak a bónusz nem került kifizetésre, holott igéretet kaptam arra ,hogy a KFT-nek kifizetik,de ez nem történt meg.Így hiába dolgoztam a KFT-nél nem fizették ki a bónuszpénzt!Mit tehetek ilyen esetben ,milyen törvény vonatkozik a multicégre ,vagy talán a kék cég közötti szerződés lehet a megoldás?Kérem mielőbbi válaszát üdv István
Tisztelt István! Mindenképpen az Ön vagy a kölcsönszerződésben meghatározottak az irányadóak esetében. Az nem derül ki pontosan, hogy valahol le van e fektetve a bónusza. Ha igen, véleményem szerint peres úton kellene érvényesítenie igényét. Ha nincs lefektetve (írásban, csak szóbeli megállapódás volt), akkor is a bírói út lehet a megoldás, csak nehezebb lehet a bizonyítás. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.12.2008)  Tisztelt Déri úr! Szeretném a tanácsát kérni az alábbi kérdésben: Visszavonhatja-e a munkáltató a délutánipótlékot? Ugyanis azt hallottam, hogy igen . Ovodában dolgozom , váltóműszakban. Eddig kaptuk-igaz hogy csak mi dajkák-ezt is csak néhány éve. Köszönettel várom válaszát. Zsóka
Kedves Zsóka! A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 146.§ (2) bekezdése alapján délutáni ill. éjszakai műszakpótlék kizárólag többműszakos munkaidő-beosztásban, ill. a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak jár. Az Mt. 146.§(1) bekezdése alapján éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 % bérpótlék illeti meg. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Véleményem szerint a helyzetet az intézményben működő érdekképviseletnek kellene tisztáznia. A jelenlegi gazdasági helyzet egyetlen munkaadót sem mentesíti a jogszabályok betartásának kötelezettsége alól, - de sokkal fontosabb a munkahelyek megőrzése - kompromisszumok árán is-, mint a fenyegetettség veszélyének felmerülése a munkahelyek megszűnésére. Az okot és a célt korrekt, őszinte módon kell megbeszélni. Tiszteletetl: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(09.12.2008)  Tisztelt Tanácsadók! 2 kerdesben szeretnenk tanacsot kerni. 1: 4 eve dolg . ALLANDO delutanos (1/2 14-22-ig) tarto muszakban mindig 15% potlekot kaptunk,de az allandosag miatt nem 15+5% jarna? 2: Jan.5-tol megszunik a delutanos muszak,hogy ne kelljen potlekot fizetni. Ezert athelyeztek a delutanosokat ALLANDO (10-19-ig) tarto muszakba.Ezen idoszakra valoban nem jar potlek,a 14-19h idoszakra sem jar potlek? Nemkozalkalmazottkent dolgozunk. Elore is koszonjuk megtisztelo valaszat. GANZ dolgozoi.
Tisztelt Felhasználónk! 1.: A délutáni műszak után akkor jár a +5%, ha megszakítás nélküli munkarendben dolgoztak volna. 2.: "Ha a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen nem változott, műszakpótlék nem illette meg (LB Mfv. II. 10.120/1999.). Sz. M-né
(04.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Két kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, ha a dolgozó szombatra eső munkaszüneti napon dolgozik, jár-e neki a fizetett ünnepi pótlék? Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret meghaladó munkavégzésre csak 50% pótlékot kell-e adni? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Olvasónk! Amennyiben Ön keretmunkaidőban dolgozik, akkor a munkabeosztás határozza meg a munkanapokat és a szabadnapokat. Előfordulhat, hogy a munkabeosztása szerimt Önnek dolgoznia kell annak ellenére, hogy az Ön munkanapja ünnepnapra, vagy szabadnapra eseik. Ebben az esetben külön juttatás nem jár. A pótlékokról jogszabály rendelkezik: Az egyes bérpótlékok -Éjszakai munkavégzés esetén: 15% -Műszakpótlékok: délutáni- éjszakai műszakpótlék A műszakpótlék a többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár. Mértéke -Többműszakos munkaidő-beosztásban -délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15% -éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30% -Megszakítás nélküli munkarendben -délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%) -éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%) 3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50% Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A pihenőnapon vagy pihenőidőben (ebben az esetben az Ön munkabeosztása alapján kijelölt pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. -Készenlét esetén 20 %, -Ügyelet esetén 40 % Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(01.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Édesanyámat valószínüleg hamarosan elküldik a munkahelyéről, mert folyamatosan küldik el az embereket. 1953. júliusában született és 2002. márc. elseje óta van a jelenlegi munkahelyén. Ha jól tudjuk, 59 évesen mehetne nyugdíjba és az lenne a kérdésem, hogy így 55 év felett lehet-e igénye kéthavi bér feletti végkielégítésre? Köszönöm a válaszát, további jó munkát!
Tisztelt Felhasználónk! Édesanyjára vonatkozó nyugdíjazási irányszámok a következők: irányadó öregségi nyugdíjkorhatár: 62 év öregségi nyugdíjra jogosultság éve: 2015 az előrehozott öregségi nyugdíj éve: 2012 az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolálati idő csökkentés nélkül:40 év, csökkentve: 37 év legkorábbi nyugdíjba vonulás éve: 2012 legkorábbi nyugdíjba vonulás kora: 59 év. Munka törvénykönyve 95. § (2) ...nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül... Ha édesanyjat 2010. előtt küldik el, akkor csak a Munka törvénykönyve 95. § (4) bekezdés b) pontja szerint garantált öt évi munkaviszony esetén: kéthavi átlagkereset összege jár, - illetve Kollektív szerződés pluszban többet is megállapíthat. Ha édesanyját az irányadó nyugdíjkorhatár (62 év) előtti öt éven belül (2010. júliusa után elküldik, akkor jár a törvényben (Mt. 95. § (5) bekezdés ) garantált emelt összegű végkielégítés, melynek mértéke a (4) bekezdésbenmeghatározott kéthavi átlagkereset összegén túl ...háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ...akkor ha már korábban emelt összegű végkielégítésben nem részesült. Sz. M-né
(01.12.2008)  T.Cím! Férjemnél augusztusban végső stádiumban lévő vastagbél rákot állapítottak meg,azóta munkaképtelen. A táppénzespapírok bekűldésekor felhívták a figyelmét a munkahelyén,hogy vigyázzon,mert 30 napot meghaladó táppénz esetén nem jár a cafetéria,-ami esetünkben 10000 Ft internet,és 10000 Ft melegétkezési utalvány. Mivel ez a betegség is rendkívül sok kiadással jár,és még a táppénz is kevesebb mint a munkabér,megkérdeztük a felettesét,hogy járható út e,ha minden hónapban kiíratja magát keresőképesnek két napra,amire szabdságot vesz ki,így legalább ezzel az összeggel nem rövidülünk meg.Felettese jóváhagyta ,így minden hónapban a férjem betelefonált,hogy melyik két napra kéri a szabadságot,és az orvossal is keresőképesnek iratta magát.Egyszer csak nem kaptuk a fent említett összegeket.ekkor a férjem érdeklődött,amire az volt a válasz,hogy inaktív állományban van az első hónaptól kezdve így a szabadságokat sem tudták már HÁROM hónapja beírni neki.Mivel fizetéspapírt többszöri kérésünkre sem kapott,álmunkban sem gondoltuk volna,hogy a minden hónapban kiiratott szabadságot senki sehova nem írta ki./Mellesleg 12 éve dolgozik ennél a cégnél!/ Most nem elég,hogy a csökkent keresetből a rengeteg kiadás miatt alig tudunk kijönni,de még fizethetjük az internetet is,mert hűségnyilatkozatot írtunk alá. /nembeszélve arról,hogy jelen esetben számításaink szerint 6 nap igazolatlanja is van,mert azokra a napokra keresőképessé vált.Próbáltunk felettesével beszélni,de az volt a válasz,hogy nem tud az ügyünkel foglalkozni, rengeteg gondja van, mert 3 gyermeket nevel! Csak mellesleg teszem hozzá,hogy a gyerekeket minden bizonnyal Ő akarta,a férjem pedig KÉNYTELEN kűzdeni a halálos kórral. Szeretném megkérdezni,van e valami lehetséges megoldás ügyünkel kapcsolatban,és ha van,mi a teendőnk?T Válaszukat előre is köszönöm: Borbála
Kedves Borbála! Az Önök szomorú esete is azt bizonyítja, hogy semmilyen körülmények között nem szabad szóbeli megállapodás alapján önkényesen túlépni a jogszerűség határain. Jóhiszeműen sem. Kényszerből sem. A háziorvos táppénzes papírjai Önöket igazolják. Ugyanakkor súlyos hibát követtek el akkor, amikor a szabadságos karton nem írták alá. (Ehhez ragaszkodni kellett volna!) Valóban felmerülhet, hogy a tárgy napokon milyen jogcímen volt távol a férje a munkahelyétől. Természetesen az is felmerül, hogy a munkaadó miért nem tett lépéseket, ha igazolatlannak vélte a távollétet. A bérszámfejtést -a táppénz ideje alatt is- meg kell kapniuk, és a járulékot is fizetni kell a munkavállaló után. Kérdéses, hogy a munkaadó milyen bizonylati szabálytalanságokat követett el, - azonban véget kell vetni a "bújócskának" és renbe kell tenni az iratokat. Szerencsés lenne, ha ügyvédet tudna felkérni a munkaadóval történő egyeztetésre. Véleményem szerint a békés, közös egyezség egyaránt szolgálná a munkaadó és az Önök érdekeit is. Várakozásnak, időhúzásnak azonban nincsen helye: tárgyilagosan megfogalmazva a munkaügyi központtól próbáljon segítséget kérni és jelentse az esetet az adóhivatalnak. Ismétlem: javaslom jogi szakember bevonását, az ügy bonyolult, egy-egy hibás jogi lépéssel saját magukat is kellemetlen helyzetbe hozhatják. Egyebekben mélyen felháborító, hogy akadnak olyan emberek, akik semmibeveszik az emberiesség minden írott és íratlan normáját. A munkaadó magatartása szégyenteljes. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(28.11.2008)  Tisztelt szakértő! Az új munkahelyemen egy vállalkozonál 2007 májusától 2007 december 6.-ig dolgoztam.Dec.-7-től 2008 nov 9-ig táppénzen voltam.Megromlott egészségi állapotom miatt 2008 oktoberében 50%-os egészségkárosodást állapítottak meg.A rehabilitácos járadék iránti kérelmem elutasították azzal,hogy még munkaviszonyban vagyok.A táppénzem lejártakor felkerestem a munkaadom,hogy megbeszéljük a továbbiakat,de érdemleges választ nem kaptam.Annyit mondott,hogy megbeszéli a könyvelővel.Azóta nem jelentkezett.Azután szeretnék érdeklődni,hogy ilyen esetben mi a teendőm,vagy hova fordulhatok,mert sajnos addig nem kaphatok rehabilitációs járadékot mig munkaviszonyban vagyok,és még azt,hogy most már táppénzt nem kapok és amig a járadékot nem kapom meg a kieső napokat kinek kell fizetni,visszamenőleg megkapom,vagy elvesznek azok a napok?Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel:Zsuzsa
Kedves Zsuzsa! Nem értem pontosan helyzetét. "Munkáltatója azóta nem jelentkezett"? Éljen felmondással, és szüntesse meg munkaviszonyát! Majd igényeljen járadékot. A rehabilitációs járadék egyébként a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjára visszamenőleg állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(24.11.2008)  Tisztelt Déri Úr! Segítségét szeretném kérni a problémám megoldásában. Munkaerőkölcsönző céggnél voltam alkalmazásban évekig, 2008. január elején kiderült, hogy a kölcsönvevő cég egyoldlúan fölbontja a szerződést a kölcsönbeadó céggel, akinél én alkalmazásban áltam. Közben várandós lettem és veszélyeztettettség miatt táppénzre kényszerültem. 2008. 03.01-vel a két cég szerződése fölbomlott. Egy új céggel szerződést kötött a kölcsönbevevő és minden alkalmazottat, táppénzest, Gyes, Gyed-en lévő embereket átvett. Az új munkaszerződésem 2008.03.01-vel létrejött az új céggel és itt kezdődik a problémám. Mivel táppénzes állományban voltam a 04.13-án bekövetkezett gyermekem megszületéséig, az OEP vizsgálatott indított, mely vizsgálat eredménye, hogy a munkaszerződésem nem jött létre, mivel nem léptem munkába, ezáltal nem vagyok jogosult a Gyed igénylésére. A \"új munkáltatóm\" nem kíván velem szerződést bontani. Illetve március, április hónapban a táppénz elszámolást már ő adta le az OEP részére ( úgy tudom, hogy a táppénz 1/3-át a munkáltató fizeti), valamint a THGY-t is az új cégemtől igényeltem. Valamint minden hónapban fizeti utánnam a balesetbiztosítást, önkéntes magánnyugdíjpénztárt. Kérdésem a következő, valóban nem vagyok munkaviszonyban 2008.03.01-től? Illetve ebben az esetben a MTK 78. § (3) bekezdése révén mégis létrejött az új munkaviszony. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel H. Erika
Kedves Erika! Ahogyan Ön leírta a dolgokat, azok a leírt módon nem történhettek meg: 1. A (munkaerő) kölcsönző cég szerződésbontása semmilyen hatással nincsen az Ön munkaviszonyára. 2. Ön jogosult volt a táppénzes ellátásra, - veszélyeztetett terhesként ennek jogosságát semmilyen módon nem lehet vitatni. 3. Érthetetlen, hogy a (munkaerő) kölcsönző cég miért kötött egy másik (kölcsönzö?) céggel szerződést, ha Önt /Önöket foglalkoztatni akarta?! 4. Nem tudom értelmezni, hogy ki és milyen jogszabály alapján állapította meg, hogy az Ön munkaszerződése nem jött létre - ezt bíróság állapíthatja meg -, amennyiben a korábbi munkaszerződés megszűnése szabályos volt és az új munkaszerződés is szabályos körülmények között keletkezett (be lett jelentve), akkor a szerződés érvényes még akkor is, ha Ön passzív állományban volt a vállalatnál. (A GyED igénylésének egyébként nem feltétele a közvetlen munkaviszony, a www.oep.hu oldalon elolvashatja a jogosultság feltételeit). Feltételezem, hogy valamilyen adminisztrációs félreértés van az ügyben, úgy gondolom, hogy Önnek, a munkaadónak közösen kellene tisztáznia az OEP-vel a jogi helyzetet, - mindenkinek ez lenne az érdeke. Amennyiben a GyED-et Önnek indokolatlanul nem folyósították, ezt utólag ki kell fizetni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(20.11.2008)  Tisztelt CV Centrum! Gyors reagálásukat és válaszukat nagyon köszönöm! Az előző levelemben (lentebb olvasható idézetként) feltett kérdésemet valószínűleg szűkszavúan fogalmaztam meg. Hogy az ügyhöz bővebb felvilágosítást kérhessek, a körülmények főbb pontjait röviden ismertetném: - jogviszonyom megszűnése nyugdíjazásom miatt történik - közszolgálati jogviszonyom megszűnésének dátuma 2008. december 30. - a törvényben meghatározott kötelező, négy hónapos felmentési időből adódóan tehát az utolsó munkanapom ennél korábbra esett: - az utolsó munkában töltött napom dátuma 2008. augusztus 29. - munkehelyem a jutalmat már kifizette, most azonban a négy hónapra eső részarányos összeget visszaköveteli Ebben az esetben tehát melyik időpontot kell a jutalmazásnál figyelme venni? Ha válaszát helyesen értettem, és ekkor is a jogviszony megszűnésének időpontja a mérvadó, akkor a munkehelyem által már kifizettett, a teljesítmény-értékelésen alapuló jutalomból jogosan követeli-e vissza a négy hónapra eső időarányos részt? Amennyiben ez jogtalan, úgy fordulhatok-e munkajogi bírosághoz, kérve a különbözet visszafizetésének annulálását? Tisztelettel és köszönettel, S. Kata
Kedves Kata! Alapvetően az a véleményem, hogy - amennyiben munkaadója ezt az utat választja - forduljon a munkaadó bírósághoz. - Ne fizessen vissza semmit, amit Ön jóhiszeműen kapott meg. A részletek (kollektív szerződés, cafetéria szabályzat, munkaszerződés stb.) ismerete nélkül nem tudok érdemben nyíilatkozni, - de önmagában a felmondási idő, vagy a felmentési idő munkában nem töltött része -álláspontom szerint- nem lehet indoka semmilyen jutalom megvonásának. A jogviszony megszűnése nem azonos az utolsó munkában töltött nappal. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.klarriertervezes.hu
(13.11.2008)  Tisztelt Szakértők! 2006 februárjától-2008 áprilisig dolgoztam mint köztisztviselő.Munkám mellett 50%-os szociális járadékban is részesültem.Mivel időközben a kolléganőm akit helyettesítettem amíg ő GYES-en volt visszajött dolgozni sajnos az én munkahelyem megszűnt. Elméletileg jogosult lennék munkanélküli ellátásra ami jóval magasabb összeg lenne mint a szoc.járadék,de pontosan azért nem vehetem igénybe mert van ez a nyomorúságos kis 50%-om.Teljesen tanácstalan vagyok.a munkanélküli ellátás érdekében mondjam le a járadékomat? Mi lesz ha lejár a mnélküli ellátás és nem tudok addig elhelyezkedni és esetleg a járadékot sem kapom vissza?a Munkaügyi Központban azt mondták, hogy még támogatott képzésben sem vehetek részt a fenti okok miatt. kérem segítsenek, hogy mitévő legyek? Tisztelettel: H. Judit
Kedves Judit! Az nem derül ki leveléből, hogy tartósan meddig várható az Ön munkaerőcsökkenésének 50%-a. Nem ismerem az Ön anyagi helyzetét sem, de valóban az álláskeresési támogatás összege nagyobb, mint a szoc. járadék. Véleményem szerint, azonban, ha járadék igénylésének feltételei fennállnak, azt később újra igényelheti. A Munkaügyi Központon keresztül esetleg nagyobb eséllyel juthat új álláslehetőséghez, képzéseken vehet részt. Viszont Önnek kell döntenie, hogy mennyi erőt érez magában! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(20.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Tudjuk hogy 2009. 01.01-től változnak a rokkant nyugdíjasok munkavállalásával kapcsolatos törvények. 50%- os munkaképesség csökkenésem van. Mintegy 26 ezer a járadékom, van egy nettó 26 ezer 4-órás munkahelyem, van egy tiszteletdíjas összeg ami nettó 130 ezer. Kérdésem elvesztem jövőre a járadékot? Üdv. Laci.
Kedves Laci! Amennyiben a tiszteletdíjas összeg összege havonta 130 ezer forint, elképzelhető, hogy Ön nem lesz jogosult a járadékra. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.klarriertervezes.hu
(06.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr ! A gazdasági válságra hivatkozva vissza vette a fizetésünket a munkáltató, hogy kevesebb járulékot kelljen fizetnie utánunk.Idáig a minimálbér kétszeresére voltunk bejelentve, most csak 80e bruttóra.Kérdésem,hogy megteheti-e ezt a beleegyezésünk nélkül és milyen hátrányokkal jár ránk nézve./pl.én 52 éves vagyok/ Természetesen mellette feketén is kapunk fizetést, de ez ez azelőtt is így volt. Köszönettel: Sz. Sándor
Kedves Sándor! A munkaszerződésben szabályozott paraméterek egyoldalú módosítása jogellenes. Elképzelhető, hogy az intézkedéssel a munkaadó egyben jogszabályt is sért: A 316/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet rendelkezik a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról, mely a 2006, 2007 és 2008. évekre határozza meg az összegeket. A rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. Részlet a rendeletből: "4. § (1) A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a; b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a. az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásával megállapított garantált bérminimum felfelé kerekített összegeit a rendelet melléklete tartalmazza. (3) Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. (4) A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. 5. § (1) A 2. §-ban említett, illetve a 4. § alapulvételével megállapított órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (2) Részmunkaidő esetén a) a 2. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 3. §-ban említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) a 2. § (4) bekezdésében említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak az (1) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni." A magam részéről azt gondolom, hogy minden un. "feketén" kiadott és átvett pénz súlyosan sérti a társadalom, azaz az Ön személyes érdekeit is. Túl azon, hogy ez a magatartás - akár egy véletlenszerű ellenőrzés folytán is - mind a munkaadón, mind Önön számonkérhető és büntethető, - a probléma az, hogy minden illegálisan kiutalt 80 ezer forint után kb. 55 ezer forint veszteséget szenved el az államháztartás (költségvetés), - amely hiányt végső soron Ön különböző díjak, illetékek, adók, infláció formájában fogja kamatokkal együtt megfizetni. Az Ön TB és adófizetés alól kivont 80 ezer forintja még nem is magas összeg, de vetítsük ezt az értéket 1,5 millió munkavállalóra, - havonta. Durva számítások szerint is ez 82.500.000.000, -forintos összeg havonta, éves mértéke hozzávetőlegesen ezer milliárd forint. Ebből az összegből már lenne némi mozgástér a gazdasági folyamatok pozitív befolyásolására, - valamint Ön már viszonylag rövid távon is jobban járna a tényleges jövedelem után kivetett adók és járulékok megfizetésével, mint az adóelkerülésből származó jogi kockázatok felvállalásával. Eredeti kérdéséhez visszatérve: természetesen Önnek csökken a táppénz alapja, csökken a nyugdíj alapja, alkalom adtán csökken az álláskeresési járulék alapja, adott esetben romlik a hitelezési megítélése, adott esetben egy vagyonvizsgálatkor nem tudja igazolni, hogy miből fizette ki a havi számláit, stb. Természetesen a problémát, a jelenséget értem, - ez ellen egységesen kellene tiltakoznia a munkavállalóknak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.11.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Az lenne a kérdésem, hogy az álláskeresési járadék után milyen járulékokat vonnak? adózik-e? 130 ezer bruttó fizetés után kb. mennyi álláskeresési támogatást járna az első 3 hónapra? Köszönettel: D.Enikő
Kedves Enikő! Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával (ami ez évben 41400 Ft), a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz (ami ebben az évben 82800 Ft). Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik. A járadék után csak a nyugdíj és az egészségügyi hozzájárulás kerül levonásra, és az adóbevallásban is szerepeltetni kell. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(04.11.2008)  Tisztelt Szakértők! Jelentős döntés előtt állok. Első munkahelyemen 1996. nov. 1. óta dolgoztam. 2003-ban és 2006-ban születtek a fiaim. Most, a második gyermekem két éves, szerettem volna visszamenni dolgozni. Nem volt meg a helyem, hasonlót ajánlani nem tudtak. Tisztában vagyok vele, hogy a gyermekem 3 éves koráig védett vagyok. Hosszas gondolkodás után lassan arra döntök, hogy elfogadom a közös megállapodásos búcsút. A felmentési időmmel nincs gond, a szabadságaimat - amit nem veszek ki - kifizetik. Amire a kérdésem irányul: lehetőség van nálunk a Kollektív Szerződés szerinti végkielégítés hónapjaival meghosszabbítani a felmondási időt. Így 2009. november végéig lennék biztosított. Kérdésem: igaz az, hogy a felmentési idő kezdete (esetemben 2009. január 1. ) után - ha találok - már vállalhatok munkát, annak ellenére, hogy a meghosszabbított felmondási időm 2009. novemberig él? Nem jelent ez a későbbiekben gondot az új munkáltatónál? Adózási szempontok hogyan érintik a végkielégítést? Válaszukat előre is köszönöm. P-né Ibolya
Kedves P-né Ibolya! Szerintem a meghosszabbított felmentési idő alatti munkavállalásról a Munka törvénykönyve nem rendelkezik. Munkaviszonya megszüntetésénél erre a körülményre , - mivel egyébként is Kollektív szerződésre hivatkozik - ki kellene térni, - és a helyben szokásos módon definiálni kellene a szerencsés munkalehetőség vállalásának beiktatását ezen meghosszabbított felmentési idő tartama alatt. Ezt lehet. A felek bármit leírhatnak, amit a törvény nem tilt, - és az a munkavállaló javát szolgálja. A végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, utána nyugdíjjárulékot kell fizetni, de csak a kifizetés évére vonatkozó felső határnak megfelelő összegig. Egészségbiztosítási járulék (4%) alapját viszont nem képezi tisztelettel: Sz. M-né
(29.10.2008)  A következőkben kérném segítségét: 19 éves vagyok. Idén májusában fejeztem be a szakmunkás iskolát de nem sikeresen tehát nincs meg az élelmiszer és vegyiáru kereskedői végzettségem.2 éves bolti gyakorlaton kellett részt vennem ahol ösztöndíjat kaptam félévenkénti emeléssel.A 11/1 félévben brutto 9000 ft (netto 8000) 5 hónapig, 11/2 félévben brutto 10000 ft (netto 9000)7 hónapig,12/1 félévben brutto 11000 ft (netto 10000) 5 hónapig, 12/2 félévben brutto 12000 ft (netto 11000)4 hónapig.Ezekböl rendszeres vonták a pénzbeli egészségügyi járulékot.Egy hónapban 10 munkanapot kellett gyakorlattal töltnem.Május végén miután leszámoltam az iskolából május 26-ai kezdettel munkába álltam.Nyáron kiderült kismama vagyok így könnyített munkával október 18-áig dolgoztam.Tehát rendes munkaviszonyom csak ez a durván 5 hónap volt.Jelenleg október 20-a óta táppénzen vagyok (amit még nem kaptam),és egyáltalán nem vagyok tisztában azzal,hogy mennyi összegre számíthatok?Bárkit kérdeztem mindenki mást mondott ezért is fordultam szaktanácsadásért.Köszönöm segitségét. Danka Sándorné
Kedves Danka Sándorné! A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a. A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: 1. az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. „irányadó időszak", 2. a táppénz alapját képező jövedelem összege, 3. az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga 4. a táppénz %-os mértéke. Tehát nagy vonalakban a a várható táppénz összege a mostani jövedelmének napi átlagának 60-70%-a. Lehetséges,hogy érinti Önt a következő szabály: Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki: · 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy · iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévet, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre. Tanácsolom, hogy a pontosabb válaszokért az OEP-hez forduljon! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(27.10.2008)  Tisztelt Déri Úr! Szeretnék kérdésemre választ kapni munkámmal kapcsolatban! Szeptember 1-jén volt 4 éve, hogy köztisztviselőként dolgozom. Ez év júniusában államvizsgáztam azonban diplomát nem kaptam csak tanúsítványt, mivel jelenleg még nincs nyelvvizsgám. Az lenne ezzel kapcsolatban a kérdésem, hogy átsorolást csak akkor kaphatok, ha a diploma a kezemben lesz, vagy előbb is át lehet sorolni. A jelenlegi bruttó bérem 88.900 Ft. Ezzel szemben egy kolléganőm közalkalmazottként dolgozik nálunk, egyszerre államvizsgáztunk viszont ő már 2008. január 1-től diplomás bért kap. A bruttó bérét nem tudom de a nettója 105.000,-Ft. Rendben van-e ez így vagy a munkáltató dönti el ki mikor kaphat diplomás bért. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel! Nóri
Kedves Nóri! Tanácsaim (ha megfogadja): 1.: Soha ne nézze a kollega bérét (ez ha ugy tetszik önvédelem). 2.. Talán a kolléganőnek megvan a nyelviszsgája és ezzel a diplomája is. 3.: Átsorolni csak a diploma után lehet. Jó munkát! Sz. M-né
(27.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 2 hete közalkalmazotti jogviszonyban alkalmaztak.A KÖZIG álláson határozatlan idejűre volt meghirdetve az állás, de az interjún kiderült, hogy határozott idejű lesz a szerződés, helyettesítésre szól, amíg egy kolléganő gyesről vissza nem jön.Ez lehet 3 év, de lehet 6 vagy 9 év is, attól függően, hogy hány gyereket vállal még be. Az lenne a kérdésem, hogy aláírva ezt a szerződést, ugyanolyan feltételek vonatkoznak rám is, mint a más határozott ( időpont megjelölésével) idejű alkalmazottakra. Úgy tudom, hogyha netán én akarnám felmondani a szerződést, akkor vissza kell fizetnem a hátralévő munkabért. De ebben az esetben mennyi időt is jelent ez? Kérdésem még az lenne, hogy E kategóriába, csak felsőfokú végzettséggel lehet besorolni vagy elég az emelt szintű OKJ-s képesítés is? Üdvözlettel: D.Enikő
Kedves Enikő! Az ide vonatkozó jogszabályi rész a következő: 27. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg. (2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mivel a határozott idejű szerződés vmely időpontig szól, gondolom az Ön esetében meghosszabításra kerülhet majd az előző munkavállaló munkábaállásáig. Ön ugyanolyan jogokkal bír tehát. A munkabér megfizetést nem nagyon értem, erről hol hallott? Második kérdésére a következő bekezdés ad választ 61§ az „E" fizetési osztályba sorolandó ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör, eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör Remélem sikerült kérdéseire választ adnom! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(21.10.2008)  Szeretném megkérdezni, hogy jelenlegi munkahelyemen 4 éve dolgozom, minden évben kaptunk jutalmat.Én 2008.10.01-vel beadtam a felmondásomat, december 31.-ig dolgozom. Januártól megyek az új munkahelyre. Kérdésem az , hogy jár -e nekem az idei évre a jutalom
Tisztelt Felhasználónk! Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy milyen jutalomról van szó (vezetői jutalom?). Mikor lenne esedékes a kifizetése, milyen feltételekkel kapja és szerepel-e esetleg a munkaszerződésében? Általában a jutalom adása a munkáltató döntésétől függő döntés, amenyibben nincs a munkaszerződésben vagy egyéb módon (pl.:megbízás) alapján rögzítve. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(08.10.2008)  Jó napot kivánok! Én azzal a kérdéssel fordulok önökhöz hogy általában a munkaszerzödésekben a netto vagy a bruto bért tüntettik e fel?Illetve ha a szerzödében nincs ez részletezve.Várom válaszukat köszönöm
Tisztelt Felhasználónk! A munkabér meghatározása a munkaszerződés egyik lényeges eleme. Enélkül a szerződés érvénytelen. Nem tilos a netto bért feltünttetni, de a BRUTTO bért szokás feltüntetni! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(07.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Közalkalmazotti munkaviszonyban állok 20 éve, mint csecsemő és gyermekgondozó egy önkormányzat bölcsődéjében. 2007-ben szereztem pedagógiai szakon diplomát. Jelenlegi munkáltatóm a diplomához járó bért nem akarja részemre megadni. Kérem szíveskedjen tanácsot adni abban, hogy jogosult vagyok-e a magasabb besorolásra, illetve munkáltatóm jogszerűen járt-e el velem szemben?
Tisztelt Felhasználónk! A fizetési fokozatot nem köteles emelni (várakozási idő min. 3 év): A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. Fizetési osztály változása esetén azonban: Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Véleményem szerint köteles megadnia Önnek az illetményt (eleve "a diplomás minimálbér" tényénél is fogva). Tanácsom az lenne, hogy először forduljon az intézet fenntartójához. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(26.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Olyan kéréssel fordulok önhöz,hogy szeretném tudni,hogy számítják ki a szabádság és az ünnepekre eső bért? A jelenlegi munkahelyemen évelején eldöntik,hogy mennyi legyen és azzal számolnak egész évben.Szernitem nem így van,mert három átlagával kellene számolniuk.Megnéztem a Munkatörvénykönybe és ott is ezt találtam.Beszéltem régebbi dolgozókkal és megmutatták a fizetési papirjukat /több havit/ és ugyanazzal vannak elszámolva évelején mint most. Kérdésem,hogy jogos-e ha nem hova lehet fordulni jogorvoslatért? A munkaidő beosztásra is lenne egy kérdésem.A szerződésük hétfőtöl-péntekig/5+2/ valóságban folyamatos azaz négy délelőtt;egy pihenő;négy délután;egy pihenő; négy éjszaka;két pihenő;/4+1-4+1-4+2/munka rendbe dolgozunk .Van olyan műszak akinek így egy szabad hétvégéje sincs.Ezt úgy oldják meg,hogy szabadságot írnak egy hétvégér, de azt is elrendelik \"kötelező\"túlórának.Hova lehet fordulni panasszal.A megyeiben/Nógrád/ Munkaügyi Felügyeletben nincs bizodalmünk,mert hiába jöttek ki az irodáktól tovább nem értek a dolgozókkal nem is beszéltek.A dolgozókat meg burkoltan megfenyegették,hogy baj lesz ha szólni mernek.Azzal él visza a vállalat,hogy sok a nyugdíj előtt álló/5-6év/. Akik alig ismerik a jogaikat és a fizetési papiron is alig ismerik ki magukat. Várom válaszát. Köszönettel:Pityuka44
Tisztelt Olvasónk! Ilyen ügyben nem biztos hogy érdemes bírósághoz fordulni. Azt javaslom, hogy próbáljanak hivatalos állásfoglalást kérni az OMMF-től, - az állásfoglalás tartalmának megfelelően lehet később eljárni. Amennyiben a munkaadó hibás gyakorlatot követett, akkor -gondolom- oeren kívül is orvosolható a dolog. Álláspontom szerint a fizetett ünnepnapokra mindenkinek a bruttó munkabérét kell kifizetni. A munkaidő beosztással kapcsolatban ugyancsak azt javaslom, hogy az OMMF-hez forduljanak állásfoglalásért. Bővebb véeményt a munkaszerződés, illetve a kollektív szerződés alapján lehet mondani. Amennyiben a fenyegetés bizonyítható - pl. több tanú egybehangzó vallomása -, akkor az ügyészségen kell feljelentést tenni, zsarolás, fenyegetés miatt. Az OMMF-hez akár konkrét nevek nélkül is eljuttathatják panaszukat, a dolgozói kollektíva nevében. (Valamilyen szinten fel kell vállalniuk a konfliktust, ha megoldást szeretnének a helyzetre. Amennyiben egységesen tudnak fellépni, kevesebb a kockázata annak, hogy a munkaadó bosszúhadjáratot indít. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(18.09.2008)  Üdvözlöm! Bonyolult kérdésre szeretnék,egyszerű,érthető választ és egyben segíítséget kérni!Tavaly október 31-én kezdtem egy,az országban új Orosz KFt -nél dolgozni,nem nagyon csináltak neki nagy hírverést,ezért nem is ment,ezért július 14-én szóltak,árulják az üzletet,felmondtak(1hónapos felmondási idő)Letellt az egy hónap,nem lett vevő az üzletre,majd megkértek,maradjak,csak módosítják a szerződést,1 napos felmondásra,hátha valaki megveszi egyik napról a másikra.DE!!!bent maradt 11 nap szabim,amit akkor kértem,fizessék ki,majd mondták nem nem,csak ha kilépek,vagy ők felmondanak..kérdem én..elmenni szabira most nem akarok,nem is küldenek,decemberben kivenném az ünnepekre,ha még meglesz a bolt,de akkor meg nem lehet elmenni szabira,mert egy ember nem bírja vinni a forgalmat...mi lesz a napjaimmal?ha nem veszem ki és nem is vetetik ki velem?elbukom?vagy kifizetik?ki kell fizetnie,ha nem enged el szabira?Ugye én húzom halasztom,mert ha bent tartom és december előtt felmondanak,ki kell fizetnie..az jó pénz lenne...de ha bent tartom vagy ben t tartatják,félek,elbukom és ki sem fizetik.Mi a helyes?Kérem segítsen..Ja!Ha a végén bármiféle probléma merül fel a kifizetéseknél,elszámolásnál,milyen jogaim vannak,egy olyan tulajdonossal szembe,aki Rigából vezeti a boltot,vele szemben is érvényesíthetek munkaügyi eljárást?köszönöm...Üdv Zsu
Tisztelt Zsu! A felmondási idő minimum 30 nap! Nem értem, hogy gondolták az egynapos felmondást? A szabadságot az esedékesség évében ki kell adni, de ha 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Tehát elviekben ki kell adniuk, ha munkaviszonya megszűnik, akkor pedig meg kell pénzben váltani. Munkaügyi eljárást ugyanúgy kezdeményezhet külföldi tulajdonos ellen, és ugyanolyan jogok illetik meg, mintha egy magyar munkáltatót perelne. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(17.09.2008)  Jónapot! Lenne egy kérdésem juttatásokkal kapcsolatosan. Jelenleg gyógyszertári asszisztensnek tanulok munka mellett.Tanulmányi szerződésem is van. Székesfehérvárról járok fel a suliba(ott is dolgozom),és a buszozásal járó utiköltségeket vissza is téritik nekem. Budapesten azonban igénybe kell venem a BKV szolgáltatásait. Szeretném tehát megkérdezni,hogy a munkáltató visszafizetheti-e a BKV bérlet árát? Vagy ez tényleg plusz adózással jár,mint ahogy nekem mondták? Válaszukat előre is köszönöm : S.M.
Tisztelt S. M.! " A közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költségeinek meghatározott részét a munkáltatónak meg kell térítenie [a munkába járással kapcsolatros utazási költségekről szóló 78/ 1993. (V. 12.) Korm. rendelet], a közigazgatási határon belülit nem kötelező. Munkába járásnak minősül: a) a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás és hétvégi hazautazás, b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közöti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda-és visszautazása, c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, elletőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda-és visszautazása. A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járástszolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon, B) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó és ideiglenes lakóhelye, és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni."A Munka törvénykönyve magyarázata Szabó Miklósné Dr.
(16.09.2008)  Kedves Tanácsadó! 1993 ota dolgozok egy KFT.-ben amelyben tulajdonos is vagyok. Munka viszonyom megromlott nem vagyok hajlandó tovább dolgozni a cégben és kiszeretnék lépni belőle . Régen 6 voltunk de mindenki el ment és ketten maradtunk . Milyen igazolásokat kel kiadni a munka helyemnek a megszűnt munka viszonyomról,amit az új munka vállalónak kel benyújtanom? Sámit e az elhelyezkedésnél hogy a régi munkáltatómnak a dolgozóra nézve Tb tartozása van ? Ha én felmondok akkor a letöltött éveimre jár e végkielégítés . Ha bele egyezett a felmondásomba . A céget tovább akarja vinni . De mivel veszteséges így a bentlevö tőkémet sem hajlandó kiadni . Én ettől is elnézek ha későbbiek folyamán nem lesz semmi igény sem a APEH-sem más irányából . Itt a követelésekre gondolok . Köszönöm szépen a válaszát előre is Tisztelettel K. Janos
Tisztelt János! A végkielégítés a 95§-ban megfogalmazott esetben jár, és szabályai a következők: 95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. + ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés]. (3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát. (4) A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; A munkaviszony megszűnését követően a következőket kell kiadni, igazolni: 98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki. (2) Az igazolás tartalmazza: a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); b) a munkavállaló TAJ számát; c) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát; d) a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját; e) a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát; f) a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését. (3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli. (4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. 99. § (1) A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. (2) A működési bizonyítvány tartalmazza: a) a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, b) a munkavállaló munkájának értékelését. (3) A munkáltató a (2) bekezdés b) pontjában foglalt körülményről csak a munkavállaló kifejezett kérésére adhat tájékoztatást. d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. (5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Mivel Ön tulajdonos, ezért felelősséggel is tartozik a KFT kötelezettségeiért, javaslom, hogy pontosan számoljanak el (részesedésről)- mindenről írásos formában. Egy jogi képviselő támogatását is érdemes lenne igénybe vennie az ügyben. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Kérdésem elég összetett lenne. 7 éves munkaviszony után és 3 év gyes után a munkahelyem nem tudott visszavenni, ezért szeptember 30-ig még a felmondási időmet töltöm. Keresgélek munkahelyet, de kevés sikerrel, mert a nyelvtudás elengedhetetlen. Időközben diplomát szereztem, de a nyelv nem fért bele ezért most elkezdtem ezirányban mozogni. Kérdésem, hogy ha munkanélkülire mennék okt. 1-vel nem tudom mennyi járadékot kapnék, mit számolnak. Május 18 lejárt a gyes, utána júniusban 66.000 Ft, júliusban 140.000 Ft (ez az alapbérem egyébként) és szépen kaptam végkielégítést 420.000 Ft. De élni kell és a számlák jönnek, a pénzem fogy. Nem tudom mely időszakot veszik figyelembe, és meddig. Azt a tanácsot is kaptam, hogy menjek el 3 hónapra táppénzre, utána munkanélkülire. Most a nyelv a legfontosabb, mert a végzettségem HR elég jó csak a nyelv hiánya miatt se diploma se munkahely nincs. Szeretnék egy intenzívet elkezdeni, emellett a munka meg nem fér bele. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel járnék jobban, Ön mit tanácsol? Köszönettel Sz. Szilvia
Kedves Szilvia! Az álláskeresési járadék (munkanélküli járadék helyett van) fontosabb szabályait a következők (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról): 1. Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki: 1. álláskereső, és 2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. 2. Az álláskeresési járadék alapja: A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. 3. A járadék összege: Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. 4. Az álláskeresési járadék alsó és felső határa Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és felső határa: Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg. A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja. Amennyiben a nyelvtanulásra szeretne koncentrálni- meglátásom szerint-, megoldás lehet, amennyiben elmegy táppénzre (passzív jogon 90 nap) és utána igényli az álláskeresési járadékot. A továbbiakhoz sok sikert kívánok! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.09.2008)  Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát. Abban kérném még segítségét, hogy jelenleg 2005 óta folyamatosan első gyermekemmel gyás-on, majd gyed-en és gyes-en voltam, második gyermekemmel pedig jelenleg gyás-on vagyok, de a régi munkahelyemmel még szerződésben állok. Tudom, hogy gyás alatt rendes felmondással nem mondhat fel a főnököm, de azt szeretném megtudni, hogy rendkívüli felmondással elbocsát, akkor milyen pénzbeli juttatások járnak számomra (ki nem vett fizetett szabadság, végkielégítés?)? Köszönettel:Andrea
Kedves Andrea! A rendkívüli felmondás körülményeit vétkes gondatlanság, hanyagság, fegyelmi vétség, súlyos szabálysértés, bűncselekmény elkövetése, stb. alapozhatja meg. Rendkívüli felmondás alkalmazásakor, - amennyiben a felmondás jogos - a vétkes féllel szemben lehet követeléssel fellépni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Gyed-en vagyok, de cégem nem tud visszavenni, így kifizeti a felmondási időmet ill. a végkielégítésemet és a szabijaimat is korrekt módon (a fizetésemet meg is emelte az elmúlt két év inflációjával), így közös megegyezéssel \"válunk el\". Ha jól tudom, a felmondási időre ill. a végkielégítésre átlagkereset jár, ezt hogyan számolják ki? Nekem mindkét esetben havibért akarnak fizetni, de ez szerintem nem helyes, hisz az átlagkeresetem az éves kereset (azaz ebbe beleszámít a 13. havi bér is) tizenketted része. Jól gondolom? Gyors válaszát előre is köszönöm: K.M.
Tisztelt K. M..! Az átlagkereset számításánál a megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett munkabéreket kell figyelembe venni. "Pl.: A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói rendes felmondás közlésére 2006. július 19-én, tehát 2006. III. negyedévében került sor. Erre tekintettel az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napot megelőző, az átlagkereset alapjául szolgáló teljes négy naptári negyedév a 2006. II. (június, május, április), 2006. I. (március, február január), a 2005. IV. (december, november, október), és a 2005. III. (szeptember, augusztus, július) negyedév volna. Az irányadó időszak megállapítása során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló 2005. október 1-től 2006. május 2-áig keresőképtelen beteg volt. Ez a keresőképtelenség a teljes 2005. IV. negyedévet és a 2006. I. negyedévet érintette. Ezekben a negyedévekben a munkavállaló tehát egyrészt munkabérben nem részesült, másrészt ezen időszakban nincsenek munkában töltött, illetve munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve napok. Ezért ezeket a naptári negyedéveket az átlagkereset számítása során figyelmen kívül kell hagyni, és helyettük â013 időben visszafelé haladva - olyan naptári negyedéveket kell figyelembe venni, amelyekben volt kereset, és volt osztószámnak minősülő óra, illetve munkanap. Ilyennek az adott esetben a 2005. II. (június, május, április), és 2005. I. (március, február január) naptári negyedév minősül. "Munkaügyi értesítő (Net.) Az esedékességtől eltérően kifizetett munkabéreket úgy kell tekinteni, mintha azt az esedékességkor valóban kifizették volna. Ha a munkabér nem csak az irányadó időszakra szólt, annak csak a vonatkozó része vehető figyelembe. Időbérrel foglalkoztatottak esetében az átlagkereset fizetésének esedékességekor érvényes személyi alapbérrel kell számolni. Ha a munkaviszony nem áll fenn még 4 naptári negyedéve a munkáltatónál, â026akkor a teljes negyedévekből, ennek hiányában hónapokból kell kiszámítani az átlagot a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok betartásával. Az átlagkereset meghatározása során az utolsó 4 naptári negyedévnek azokat a negyedéveket kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzése alapján utoljára munkabérben részesült. A számításnál az irányadó időszakra kifizetett díjazásokat el kell osztani a munkavégzéssel teljesített, valamint az e nélkül fizetett órák vagy napok számával. Az osztószámnál figyelembe kell venni a rendkívüli munkavégzés idejét is. A havi átlagkereset az egy napi átlagkereset huszonkétszeres összege. Ha valamelyik naptári időszakhoz (negyedév, hónap) osztószám nem tartozik - nincs ledolgozott vagy fizetett nap, óra - , azt az átlagszámításnál nem kell figyelembe venni. "Példa: a munkavállaló 2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alól is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 óra volt." www.munkaugyes.hu Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.
(14.09.2008)  Tisztelt Szakértők! Egy pénzügyi cég alkalmazásában állok, jelenleg GYED-en vagyok. Jeleztem a cég felé 1 hónapja, hogy szeretnék újra munkába állni. A régi osztály ahol voltam megszűnt, ezért azt kérték, hogy ÉN nézegessem a cég meghirdetett állásait és jelezzem ha valamelyik tetszik. (1. Ez szabályos eljárás? ) Egy hónap keresgélés után mai napon hívtak be állásinterjúra. Furcsa volt ugyan, hogy a saját meglévő munkahelyemen interjúztatnak újra, de felkészülten elmentem. Az interjú után már úgy tűnt, hogy megkapom az állást, amikoris közölték, hogy mégsem, mivel sűrgősen kell valakit munkába állítaniuk a szóban forgó pozícióba, nekem pedig mivel a TP majd GYED alatt összejött 2,5 hó szabim, amit ők kötelesek nekem kiadni, nem várnak rám ennyi ideig, nézegessem tovább az álláshirdetéseket ÉS kezdjem meg kivenni a szabijaimat, menjek GYES-re GYED helyett. Nem értem, hogy miért hívtak interjúra, ha tudták, hogy a szabik miatt úgysem tudok azonnal kezdeni. tehát kérdéseim: 1. GYED után köteles-e a munkáltató felajánlani nekem valamilyen állást, vagy szabályosan jár-e el a cégem azzal, hogy nekem kell az álláspályázatokat böngésznem? Illetve ha találtam egy képzettségemnek megfelelő munkát, akkor oda kötelesek-e visszavenni? 2. ha jeleztem, hogy munkába szeretnék állni amint lehet, akkor megteheti-e a cégem, hogy halogatja a dolgot ? 3. ha felajánlanak nekem egy állást, ami nekem nem tetszik, akkor kötelezhető-e a cégem arra, hogy olyan állást biztosítson, ami az elvárásaimnak és képzettségemnek megfelelő? vgay nekem el kell-e fogadnom amit ők ajánlanak? (már ha a cégnél képzelem el a jövőmet) 4. Jól tudom-e hogy annyi fizetéssel kell hogy visszavegyenek, mint amennyit korábban kerestem? Meg kell hogy kapjam az elmúlt évek fizetésemeléseit is? 5. Szokott lenni nálunk decemberi bónusz és egyéb évközi juttatások is. Ez azonban csak akkor jár, ha már min. 6 hónapja a cégnél dolgozik az illető. Nekem ezt ebben az évben nem akarják megadni, holott már 2004 óta itt dolgozom, a GYED-em szeptemberig tart majd ha minden igaz. Ez jogos? Hiszen a GYED-et is tőlük kaptam, az nem számít a folyamatos munkaviszonyba bele? És a szabadság beleszámít? 6. hogyan kell pontosan kiszámítani, hogy nekem mennyi szabi jár egy évben, illetve a TP, TGYÁS majd GYED alatt mennyi szabim gyűlt össze?? 24 éves vagyok, házas, 1 gyermekem van. Köszönettel: GERY
T. Gery! Első kérdésére a válaszom: igen Második kérdés: nem teheti meg a cége, hogy halogatja a dolgot. Harmadik kérdés: a válasz első felére igen a válaszom, a második részére pedig az, hogy a bérét a hosonló végzettségű és munkakörü dolgozók béréhez kell igazítania a munkáltatónak, -ha ilyen nuncs , akkor az átlagos korrigált bért kell megkapnia. ( Ha a munkáltatónál bércsökkentés volt, bére akkor sem lehet kevesebb annál, mint amilyen aktív alkalmazottként volt.) Ötödik kérdés: nem jogos. A Gyed és a szabadság -ha Ön határozatlan időre kötött munkaszerződés szerint van foglalkoztatva - beleszámít a folyamatos munkaviszonyba. Hatodik kérdés: Önnek ebben a pillanatban 20 munkanap alapszabdság /év jár, amely ha betölti a huszonöt évét egy munkanappal meghosszabbodik. Továbbá, egy gyermeke után évenként 2 munkanap pótszabadság jár a gyermek 16 éve koráig, - akkor ha erre nem a férje tart igényt. Fontos még, hogy a szabadság kiszámításánál, ha töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Üdvözlettel: Szabó Miklósné Dr.
(11.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Végigolvastam a kérdésekre adott válaszait, de egy kérdés még mindig foglalkoztat... A 12 órában dolgozók szabadságolása esetén is, a Munka Törvénykönyve alapján a szabadság 8 órában értendő - de mi van a fennmaradó 4 órával? Törvény szerint ledolgoztatható, de akkor bérezés is jár utána....vagy nem? Ha nem tudja ledolgoztatni a munkáltató akkor állásidőnek fizeti ki havi béres dolgozó esetén? A szóbanforgó multinál mínuszban jegyzik a fennmaradó órákat, a dolgozóknak sokszor -4 óra gyűlt már össze. Nem fizetnek rá állásidőt, és a bevezényelt dolgozóknak a felgyülemlett mínusz óráit csökkentik csupán, ám arra a napra mikor ezen órák csökkentése címén dolgoznak fizetést nem kapnak. Jól van ez így Ön szerint? A másik kérdésem az, hogy az is jogos lenne, hogy a táppénzt is 8 órában számolják? Merthogy ekkor is -4 óra marad, amit a jövőben ledolgoztathat ingyen a cég. Lehet, hogy egyértelmű, de én nem értem, kérem segítsen tisztán látni! Köszönettel és Üdvözlettel: Sz. Emőke
A fennmaradó 4 órát is ki kell adni. A "munkaszerelem" sem tarthat örökké. Természetesen a felek megállapodása illetve Kollektív szerződés más szabályokat is megállapíthat. A szabadságot nem lehet ledolgozni, - bérezés pedig végképp nem jár utána, - az állásidőnek pedig ehhez semmi köze nincs, annak egészen más a funkciója, - ezek téves és zavaros feltevések. A szóbanforgó multi este szintén speciális, ilyet a Munka törvénykönyve nem ismer. Táppénz pedig annak jár, aki az OEP-nél meghatározott ideje biztosítva van és 4%-os egészségügyi hozzájárulást a munkáltatója megfizeti, - továbbá orvos igazolja, hogy betegsége miatt nincs keresőképes állapotban, - illetve a betegszabadság idejét már kimerítette (15nap/év). Tisztelettel. Szabó Miklósné Dr.
(03.09.2008)  Tisztelt Szakértők! Élettársam nevében kérek tanácsot önöktől. Párom 2008.06.02-án kezdett dolgozni, mint eladó. Munkaszerződésében 3 hónap próbaidő lett kikötve. 2008.08.02-től 08.09-ig szabadságon tartózkodott, 08.11-től táppénzre került teljes idegi kimerültség miatt. (Ennek is megvannak az előzményei, de túl hosszú lenne mindent leírni) 2008.08.14-én kaptunk kézhez egy tértivevényes levelet a munkáltatótól. Rosszat sejtve a borítékot tanúk jelenlétében bontottuk fel. A levél tartalmazott jövedelemigazolást, adatlapot a 2008-as évre, adatlapot tartási kötelezettségről, igazolást levont járulékokról, munkáltatói igazolást a munkaviszony megszűnésekor, igazolólapot munkanélküli járadékhoz. Ezek alapján nem volt nehéz kitalálni, hogy a munkáltató párom munkaviszonyát megszüntette. A levél külön, a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozatot nem tartalmazott. Tudtommal a munkaviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatokat minden esetben írásba kell foglalni, ettől eltérni nem lehet. Szerintem, ha a munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, akkor is köteles erről írásos, úgymond felmondólevelet átadni, vagy kiküldeni a munkavállalónak. Érdekelne, hogy önmagában törvényes-e így egy felmondás, de az ügy nem ennyire egyszerű. A dátumokat megvizsgálva kiderült, hogy a munkáltató 2008.08.08-val szüntette meg a jogviszonyt. Ekkor - 08.02-től egészen 08.09-ig sokszáz kilométerre a munkahelytől tartózkodtunk barátainkkal, párom szabadságon volt. Ezen idő alatt a munkáltató részéről sem személyes (tanúkkal igazolni tudjuk), sem telefonos megkeresés (ez híváslista alapján bizonyítható) nem történt. Párommal először 08.11-én vette fel a kapcsolatot telefonon. Amikor ő közölte a munkáltatóval, hogy táppénzen van és még lesz is egy ideig, teljesen „kiakadt” a továbbiakat hadd’ ne idézzem, mert nem tűrné a nyomdafestéket. Ezért is bontottuk a borítékot tanúk előtt. Az összes kitöltött igazolás dátumául 2008.08.11. szerepel, hiszen előtte nem is beszéltek, a munkaviszony megszüntetését viszont visszadátumozta 2008.08.08-ra – nyilván, hogy kibújjon a táppénz munkálatatót terhelő részének fizetése alól. További apró adalék, hogy a „Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor” című iraton a következő szöveget szerepeltette: „A felek a 2008.06.02-án kelt munkaszerződést 2008.08.08-i hatállyal Próbaidő alapján megszüntetik és kijelentik, hogy ebből a jogviszonyból származóan egymással szemben semmiféle követelésük nincs.” Párom ezt természetesen nem írta alá, hisz egyrészt valótlan adatokat tartalmaz – szerintünk törvényesen 08.11-vel szüntethette volna meg a munkaviszonyt, nem pedig napokkal korábbra visszadátumozva – illetve vannak még ki nem fizetett járandóságok, tehát van követelés a munkáltatóval szemben. Szerintem a szöveg önmagában is ellentmondást tartalmaz, hiszen egyrészt „Próbaidő alapján”-ra hivatkozik, másrészt a további mondatrészek közös megegyezésre utalnak, ami nem történt meg. Erről is érdekelne a véleményük. A slusszpoén, hogy a járandóságok kifizetése sem történt meg maradéktalanul. Párom júliusi fizetését édesanyja egyszeri megbízás alapján 08.13-án átvette, de a munkáltató az augusztusi –általa is elismert bért (a 08.01-től 08.08-ig terjedő időszakra, melyet a jövedelemigazoláson egyébként szerepeltet) a mai napig nem fizette ki. Úgy gondolom, hogy a járandóságokat (azt mindenképpen, amit a munkáltató elismer – a többi ugye jelenleg vita tárgya) a munkaviszonyra illetve annak megszüntetésére vonatkozó iratokat a munkaviszony megszüntetésének napjával át kell adni, vagy ki kell küldeni a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnése dátumául 08.08-at tüntetett fel – ami nem igaz – 08.11-én készültek a vonatkonatkozó iratok és 08.13-án lettek postára adva felmondólevél nélkül. Azóta küldtünk egy tértivevényes levelet a munkáltatónak melyben párom felszólitja a valós adatoknak megfelelő és törvényes eljárásra - hiszen nekünk nem volt célunk a minden áron való pereskedés, de lehet, hogy nem marad más választásunk. Válasz azóta nem érkezett. Véleményem szerint több törvénytelenség is van az ügyben, de nagyon érdekelne az önök véleménye is. Érdekelne továbbá az is, hogy érdemes-e munkaügyi bíróságra menni, illetve, hogy az általunk törvénysértőnek, vagy szabálytalannak vélt momentumok az ügyben valóban azok-e, csak egy részük az, vagy esetleg egyáltalán nem azok, illetve mi az, amit kifogásolhatunk? Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: Zsolt.
Tisztelt Zsolt! A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt. Jognyilatkozatok szempontjából a következő szabályok fontosak: 6. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. (2) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. (3) A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. (4) Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. (5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló külön jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített írásbeli nyilatkozatot a) ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (6) Az olyan nyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, az (5) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99/A. § (3) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni. 1.Érdekes az Ön megállapítása -"közös megegyezéssel kapcsolatban"-, és én is aggályosnak tartom, hiszen egy jogról lemondó nyilatkozat kikötése egy egyoldalú -próbaidő megszűntetése- nyilatkozatban eléggé ellentmondásos 2.Amennyiben a visszadátumozást bizonyítani tudják az is megállja a helyét. 3. A munkabér és egyébjárandóságok iránti igény érvényesítésének is lehet helye Összegezve javaslom, hogy mindenképpen keressenek fel egy jogi képviselőt az üggyel kapcsolatban, és forduljanak bírósághoz. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(01.09.2008)  Egyházközség hittan tanári munkakörre megbízási szerződést kötött 2004.09.01 - 2005.06.30-ig. Eztán ugyanerre a munkára ugyanezen személlyel munkaszerződést készítettek, 2004.10.01 - 2005.06.30-ig határozott időre szólóan. Egy IV-2 jelű Munkaszerződés módosítás követte ezt, 2005.07.01-i hatállyal, határozott időre, 2006.06.30-ig. A második oldalon az aláírásokat követő üres részben kézírással felírták, hogy \"A fél kérésére (PEDIG NEM!) 2005.07.01-től 2005. 08.31-ig fizetés nélküli szabadságot engedélyezek.\" Újabb szerződéskötés vagy módosítás nem volt, kérésre azt felelték \"az irodában\", hogy érvényes a régi szerződés. A tények: A ledolgozandó óraszám teljesítésre, igazolásra került. Évenként tíz hónap munkabére kifizetésre került. Az eltelt idő alatt soha szabadság letöltésére, kifizetésére nem került sor. Ahogy 2004 óta mindig, a 2007 illetve 2008. évi nyári hónapokban sem történt illetmény kifizetés, semmilyen címen, egy forint sem. Mi a jelenlegi munkavállalói jogállás? Milyen munkáltatói szabálytalanságokat követtek el? Hogyan orvosolhatók ezek, milyen időpontig lehet visszanyúlni? (Elmaradt munkabérre, szabadságra is gondolok.) Köszönöm szépen előre is szíves válaszát. Tóthné Edit
A legszembetűnőbb munkáltatói szabálytalanságok, amelyeket Ön ellen elkövettek a következők: 1.: A régi határozott idejű szerződés a határidő lejárta után nem érvényes, ha azt később nem módosították, - vagy módosítottak ugyan, de Önnel nem közölték. 2.: Ugyanarra a munkakörre ugyanazon személlyel nem lehet megbízási (Polgári törvénykönyv hatályú) és munkaszerződést is (Munka törvénykönyve hatályú) kötni. 3.: Fizetés nélküli szabadság egyoldalú munkáltatói megállapítása szabálysértő 4.: Nem kapott fizetett szabadságot 2004-2008. között, ami jogszabállyal ellentétes. Ön az alábbi hatályos Munka törvénykönyve szabályait érvényesítheti: 4. § (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. (3) A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. Az érvénytelenség 7. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. (3) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Ezt követően az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni. (6) E törvény alkalmazásában megállapodás a munkaszerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás. 8. § (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. (2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. 9. § A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 10. § (1) Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni. (2) A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéből kára származik, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkaviszonyból származó igény elévülése 11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. (2) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet. (3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra. (4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. A Munka törvénykönyvének hatályos rendelkezései a fizetett szabadságról és annak kiadásáról, illetve érvényesítéséről. Rendes szabadság 130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) b) c) d) e) f) 131. § (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) munkanapra emelkedik. (3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti. 133. § (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. (2) Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadság kiadása 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a) b) adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. (5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. â026â026. (11) A 11.§ (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően 1. a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el; 2. a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Jobb napokat kívánva, tisztelettel: Szabó Miklósné Dr. a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-ig, negyvenötödik életévétől harminc negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; harminckilencedik életévétől huszonhét; harminchetedik életévétől huszonhat; harmincötödik életévétől huszonöt; harmincharmadik életévétől huszonnégy; harmincegyedik életévétől huszonhárom; huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; huszonötödik életévétől huszonegy; minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. a tartalékos katonai szolgálat idejére, és a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; a szülési szabadság tartamára; a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
(28.08.2008)  1973-ban születtem, 2001.01.08.-tól állok munkaviszonyban a jelenlegi cégnél. 2002. 06.07. táppénzre mentem gyermeket vártam. Első gyermekem 2002.11.25.-én, második 2005.09.02 született, közben Tgyás, Gyed és jelenleg Gyes.-en vagyok 2008.09.01-ig. Munkaköröm a társaságnál időközben megszünt, a Gyes lejárta után munkaviszonyomat rendes felmondással szeretnék megszüntetni. Kérem segítsen kiszámolni, hány nap szabadság és milyen hosszú felmondási idő jár nekem, jár-e végkielégítés. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Felhasználónk! A végkielégítés és a felmondási idő számításának szabályai a következőek: 1. Felmondási idő: Mt.: 92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. 93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. (3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. (4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. 94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. 2. Végkielégítés: MT.: 95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés]. (3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát. (4) A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. (5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. 3. Szabadság: Mt.: 131. § (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(26.08.2008)  Tisztelt Déri úr Először is mielőtt feltenném kérdésemet le kell írjam az előzményeket. Feleségem kb. 2006 elején jött ahhoz a céghez dolgozni amelynél én is dolgozom már 16 éve. Ez a cég vagyon őrzéssel foglalkozik kft. formában. Feleségemet portásként vették fel egy általános iskolába 8 órás munka rendbe viszont azzal a kikötéssel hogy csak állandó délutános munka rendbe tud dolgozni mivel a másik kollégája csak délelőttre tud járni ezért feleségem 1 éven keresztül állandó délutános műszakban járt. Mikor a főnökömre rá kérdeztem hogy a feleségemnek akkor jár-e a délutános pótlék az volt a válasz hogy az nem jár. A történet tovább folytatódik ez év március elején kitalálták hogy az iskolát 24 órás szolgálatban kell őrizni de csak vállalkozói igazolvánnyal de addig míg az igazolványt kiváltja alkalmazzák 24 órában ekkor már a délutános pótlékot azaz 15%-ot fizettek, de szerintem ekkor már járt volna az éjszakai pótlék is sőt talán még túl óra díj is mivel 1 hónapban 240 órát dolgozott mint alkalmazott. A napokban a feleségemnek le kellett számolnia mivel nem vállalta a 24 órás szolgálatot és az ezzel járó vállalkozói igazolvány kiváltását. Kérdésem a következő: Van-e a törvényben olyan jogszabály amely segíti a főnökömet abban hogy a pótlékokat ne fizesse meg? Amennyiben nincs milyen úton tudom utólagosan vele szemben a pótlékok megfizetését eszközölni? Ehhez milyen bizonyítékokra van szükségem? Azért utólagosan mivel én még mindig ott dolgozom de tervezem távozásomat persze nem ezen okból kifolyólag hanem mert ezzel a kényszer vállalkozással nem tudom családomat eltartani. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Zoltán
Kedves Zoltán! A területileg illetékes munkaügyi bírósághoz tud fordulni panaszával. A felvetése jogosnak tűnik, - nem is beszélve arról, hogy munkarend szerint, de vállalkozói keretek között nem lehetséges a foglalkoztatás, - emiatt a munkaadó súlyos büntetést is kaphat. Egy esetleges munkaügyi jogvitában a munkaszerződés, a jelenléti ív és a munkatársak tanúvallomásai szolgálhatnak bizonyítékul. Mindenképpen kérje jogi képviselő segítségét. A munkaügyi bíróságon segítséget kérhet a kereset megfogalmazásához, egyben kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését is. (Ez ingynes). Ugyanakkor tudnia kell, hogy a bírósági eljárásnak illetéke van, amelyet a vesztes félnek kell fizetnie. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó www.karriertervezes.hu
(28.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás!1983-ban kezdtem dolgozni mint közalkalmazott.Munkaviszonyom folyamatos volt,mégha munkahelyet is váltottam.Végig közalkalmazotti viszonyban maradtam.2008 februárjában költözés miatt egy hónapig munkanélküli járadékot kaptam.Viszont március 10-én sikerült ujra munkába álnom mint közalkalmazott.Kérdésem,hogy a 25 éves jubileumi jutalmat megkaphatom-e,jár nekem?2008 augusztuaban tötöm a 25 évet mint közalkalmazott. Válaszát előre is köszönöm:Szőkéné L. Katalin
Kedevs Katalin! Leveléből nem derül ki, hogy Önnek hány hónap ledolgozott közalkalmazotti/közszolgálati munkaviszonya van. A jubileumi jutalomra azután jogosult, ha (pontosan) 300 hónap (kb. 6.300 nap) mukaviszonyt töltött el közalkalmazottként. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Havibéresként, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben dolgozom, állandó éjszakai a műszakban, ami a szerződés szerint este 8-tól reggel 8-ig tart, de a cég jellege miatt a reggeli végzés lehet 7 illetve 11 óra is.A túlórákat havonta számolják el.Az alábbi kéthetes ciklus ismétlődik: 1. hét: hétfő, szerda, péntek, vasárnap 2. hét: kedd, csütörtök MIvel az első héten nincs meg az egybefüggő 48 órás pihenőidő a szombat éjféltől vasárnap éjfélig terjedő munkavégzésre 100 %-os pótlékot kapunk. A kérdésem az lenne, hogy az ebbe a 100%-os pótlékba eső órákat vissza kell-e vonni a túlórákból, valamint az éjszakai és délutáni pótlékkal kifizetett órákból? Válaszát előre is köszönöm! Nagy Izabella
Kedves Izabella! Véleményem szerint az alkalmazott munkarend jogszerűsége alapvetően aggályos. A napi munkavégzés ideje pl. nem haladhatja meg a 12 órát. Műszakpótlé természetesen a túlórák esetében is jár. A törzsmunkaidő felett végzett munka pedig túlmunkának számít. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.08.2008)  Tisztelt Tanácsasdó Úr! Jelelegi munkahelyemen 2007. októbertől dolgozom,minden nap,folyamatosan pihenőnap és szabadság nélkül.A havi munkabérem órabér alapján van számolva.2008. június01-től 4 órában bejelentett munkavállaló lettem,előtte AM kiskönyvvel dolgoztam. Azt szertném Önöktől megkérdezni,hogy a vasárnapi és ünnepnapi munkámért jár-e több órabér? Azt is szeretném még tudni,hogy mennyi fizetett szabdság jár,mert idén augusztusban szeretnék szabadságot kivenni? Segítségét eelőre is közönöm. Tisztelettel:Kitty
Tisztelt Kitty! A pontos szabályok a következők: 126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. (2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. (2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. (3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. (4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Díjazása: a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Szabadság: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló a) huszonötödik életévétől huszonegy; b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; c) harmincegyedik életévétől huszonhárom; d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; e) harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (3) A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. (4) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. (5) (6) Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat. (7) A pótszabadság - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállalót a 131. §-ban meghatározott szabadságon felül, és a többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti. 133. § (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. (2) Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(01.08.2008)  Tisztelt Déri Úr! Diákként dolgozom egy vállalatnál többműszakos munkarendben. Úgy tudom, hogy a műszakpótlékok ugyanúgy járnak nekünk is mint a dolgozóknak, de jelen esetben nem így történik. Esetleg mégsem járna délutáni és éjszakai pótlék a diákok részére? Ha mégis jár, akkor megegyezik a rendes dolgozóknak adott pótlékok összegével? Illetve a diákok kapnak hétvégi pótlékot amennyiben szombaton és vasárnap is dolgoznak? Ha igen, akkor ez hány százalék? A hétvégi pótlék akkor is jár, ha egész héten nem, csak hétvégén dolgoztam? Nagyon sok oldalt néztem már meg, de igazából sehol nem kaptam választ ezekre a kérdésekre. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Zsuzsa
Kedves Zsuzsa! A fiatal munkavállalók munkavállalási feltétele speciális, fiatal munkavállalónak minősül, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A 18. életév betöltése után a foglalkoztatás feltételei azonosak. Az Ön által leírtakból nem derül ki, hogyan rendelkezik az Ön munkaszerződése a munkavégzés idejéről és munkabeosztásról. Ezek lényeges elemek. A szombat, vagy a vasárnap minősülhet rendes munkanapnak, amennyiben a munkaadó pl. folyamatos üzemben dolgozik, de a napi munkavégzés ideje nem haladhatja meg a napi 12 órát és hetente 2 nap szabadnapot biztosítani kell, igaz ezeknek nem kell egymás mellé esniük. A továbbiakban segítségként csak idézni tudom a műszakpótlékokra vonatkozó jogszabályi előírást: A műszakpótlék és az éjszakai pótlék viszonyát a jogszabály meghatározza : "Mt, Munka törvénykönyve: 146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. (2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. (3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó..." A "túlóra", helyesen: rendkívüli munkavégzés pótléka: 147.§ (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(30.07.2008)  Üdvözlöm Önöket! A kérdésem a következő: 1.Kaphatok-e valamilyen özvegyi ellátást az elhunyt feleségem után? 2. Ha igen, mit és mennyit, és hová kell menjek igényelni. 3. Ha igen, akkor igaz-e, hogy -- csak akkor jár, ha én nyugdíjjas leszek, -- csak addig jár, amiíg nyugdíjba nem megyek, -- csak addig jár, amíg újra meg nem házasodom. 59 éves, jelenleg munkanélküli vagyok. Állásomat ez év február 29-én veszítettem el. Feleségem 2002-ben hunyt el, ő 1950-es születésű volt.. Két felnőtt, önálló életet élő gyermekem van. Köszönettel Zsatku Attila
Kedves Attila! Özvegyi nyugdíjat főszabályként a házastárs, illetve - meghatározott együttélési vagy tartási feltételek fennállása esetén - az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A jogosultság elengedhetetlen előfeltétele, hogy a jogosult házastársa (élettársa) az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az özvegyi nyugdíj két fajtáját különböztethetjük meg: az ideiglenes és végleges özvegyi nyugdíjat. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos koráig jár. Az ideiglenes nyugdíj fő jellemzője, hogy az özvegy akkor is jogosult az ellátásra, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a haláláig nem szerezte meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege ahhoz a nyugdíjhoz igazodik - annak 50%-a - , amely az elhunytat halála időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően folyósítható végleges özvegyi nyugdíjra azonban már csak az jogosult, aki házastársa halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, aki a házastársa halálakor már rokkant volt, vagy a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. A végleges özvegyi nyugdíj mértéke továbbra is 50% - azaz megegyezik az ideiglenes özvegyi nyugdíj összegével - akkor, ha a megözvegyült a nyugdíjkorhatárt már elérte, vagy rokkant, és saját jogú nyugellátásban nem részesül. Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, továbbá ha végleges özvegyi nyugdíjra az általa eltartott, árvaellátásban részesülők jogán jogosult, az özvegyi nyugdíj annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 25%-a, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.07.2008)  Tisztelt Déri Úr! 2001.08.21- től állok munkaviszonyban egy cégnél. 2002 .09.01-ig aktív voltam teljes munkaidőben , azóta folyamatosan Gyed-en illetve Gyes-en vagyok. 2008.08.24 -től megszűnik a Gyesre való jogosultságom, visszaszeretnék menni dolgozni viszont a cég felszámolás alatt áll, megszűnt jogútód nélkül. Abban szerentném kérni segítségét, hogyan számíthatom ki az engem megillető végkielégítést illetve szabadságot (33 éves vagyok ) Előre is köszönöm, Tisztelettel: Sz. Andrea
Kedves Andrea! A végkielégítés mértéke 1. legalább három év folyamatos munkaviszony esetén esetén: egyhavi, 2. legalább öt év esetén: kéthavi, 3. legalább tíz év esetén: háromhavi, 4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi, 5. legalább húsz év esetén: öthavi, 6. legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeg. Szabadság a GyED első évére jár, ha Ön több alkalommal is GyED ellátást vett igénybe, akkor a felhalmozott szabadság minden GyED-en töltött időre megilleti. Ehhez számítandó hozzá a gyermekek után járó 2-4 nap pótszabadság, illetve az éves rendes szabadság arányos része. A munkaadó rendes felmondása esetén felmondási idő is megilleti Önt. Attól függően, hogy a felszámolási eljárás milyen fázisban van, egyeztesen a cég felszámolójával is, a munkaviszonyok megszüntetését a felszámolási ütemterv szerint kell végrehajtani, amennyiben a vállalat számára nem állna rendelkezésre ehhez megfelelő fedezet, úgy a Bérgarancia Alapból is igényelhetők források, - ez is a felszámoló felelőssége és feladata. Ne zárkózzon el teljesen egy esetleges kompromisszumos, de gyors és biztos megoldástól. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.07.2008)  Tisztelt Szakértő! Háromhónapos megszakítással egy éve ugyan annál a cégnél dolgozom mint kölcsönmunkaerő. A közvetítő cég is ugyan az. Első alkalommal három hónapot dolgoztam most pedig már kilenc hónapja dolgozom folyamatosan. Én mint kölcsön munkaerő kevesbb bért kapok mint a vállalat saját dolgozói. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ennyi idő elteltével nekem nem járna-e már ugyanaz a bérezés mint a saját dolgozóknak? Válaszát előre is köszönöm, tiszteletel: suzi
Tisztelt Suzi! Sajnos nem egyedüli eset az Öné. Az Ön személyi alapbérét - a Munka törvénykönyve 142/A. § (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.megfelelő alkalmazásával - a kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnél azonos munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbére mértékének, azonos munkakört betöltő munkavállaló hiányában a kölcsönvevő tevékenysége szerinti ágazatban, a kölcsönzött munkavállaló által betöltött munkakörben szokásosan érvényesülő személyi alapbér alapján kellene megállapítani. Véleményem szerint ebben az esetben sérül az egyenlő bánásmód követelménye. Érdemes lenne akár panasszal élni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(18.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban a jubileumi jutalomba bele kell-e számolni azt a jogviszonyt amit a kollega 1980-ban az állami gazdaságnál dolgozott. A másik kérdésem, hogy ha most hozott a dolgozó igazolást a közalkalmazotti jogviszonyáról és így 27 éve van, követelhet-e késedelmi kamatot a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Várom válaszát. Tisztelettel: Erika
Tisztelt Erika! Első kérdésére a válaszom: nem. A második kérdés: a közalakalmazottakat foglalkoztató intézmény (iskola) hivatalból köteles nyilvántartani a közalkalmazottai alapadatait, - ilyen alapadat az előző munkahelyek, és a szolgálati idő..stb. A késedelemet így nem a dolgozó követi el, hanem minden esetben az intézmény,- amelynek fel kellene hívni dolgozóját a hiány pótlására. Ha a szóban forgó dolgozónak valóban két éve meg kellett volna fizetni a 25 éves jubileumi jutalmat, - a késedelmet az intézmény ill. annak e feladatot végző alkalmazottja követte el. Ilyen elgondolásból kérhető a késedelmi kamat. Ha nem kapja meg a dolgozó, akkor a kamatra irányuló igényét csak birósági peres úton érvényesítheti. Kérdés, hogy megéri-e neki pereskedni a munkáltatóval.... Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.
(29.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Több mint 2 éve szakácsnőként dolgozom egy pizzériában. A végzettségem gimnáziumi érettségi.Van egy szállítmányozói,és számítógép kezelői vizsgám. Azt szeretném kérdezni,hogy jár e nekem a szakmunkás minimálbér. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Ágota
Tisztelt Ágota! Önt nem a szakképesítést igényló szakmáiban foglalkoztatják, ezért megítélésem szerint nem jár Önnek a középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben adandó garantált bérminimum. A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben az alábbi, a Munka Törvénykönyve módosításával â013 új jogintézményként â013 állapították meg a garantált bérminimumokat, melyeknek megállapodás szerinti mértéke a mindenkori minimálbér százalékában: 2006. július 1-jétől 0â0132 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%, 2007. január 1-jétől 0â0132 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%, 2008. január 1-jétől 0â0132 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%. Tisztelettel: Sz. M-né az Ön tanácsadója
(25.07.2008)  Jubileumi jutalom Kedves Déri Tamás! Tanár vagyok, 1992. július 1-jét megelőzően 2 évig egy ÁFÉSZ-nél dolgoztam, onnan áthelyezéssel egy iskolába kerültem, ahol 10 hónapig voltam, mert felvettek a tanítóképzőbe.A főiskola elvégzésésétől - 1980. aug. - 2008. június 30-áig dolgoztam pedagógusként, amikoris létszámleépítésre való hivatkozással felmentéssel megszűnt a munkaviszonyom. Kérdésem, hogy a jubileumi jutalomba beszámít-e az ÁFÉSZ-nél töltött munkaviszony. Ha igen, jogosult lennék a 30 éves jubileumi jutalomra. Nem tudom jól emlékszem-e, hogy ha nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott valaki 92 előtt, de áthelyezéssel ment közalkalmazott munkahelyre, akkor beszámítják a nem közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. Gyors válaszában bízva, üdvözlettel
Kedves Ágota! Abban meg tudom erősíteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyként az 1992. júl. 1-je előtti összes munkaviszony, az ez utániakból pedig csak a közalkalmazottként eltöltött munkaviszony számít. Ugyanakkor a jubileumi jutalom akkor jár, ha Ön már betltötte a 30 éves közszolgálati időt. Csatolok egy nyomtatványt, amelyen a beszámítás alapjául szolgáló jogviszonyokat vezetni kellett. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.07.2008)  Tisztelt Déri úr! Segítségét szeretném kérni, hogy meggyőződjem arról, hogy a munkáltatóm igazat állít arról, hogy a megfelelő bértáblázatba sorolnak augusztól. Augusztustól 6 órában tudnak alkalmazni egy Gyermekházban, közalkalmazotti bér besorolással. A diplomám még nincs a kezemben a nyelvvizsga hiánya miatt, így csak a D kategóriában vagyok. Ha bemutatok egy oklevelet arról, hogy sikerültek az államvizsgáim, és nincs meg a nyelvvizsgám a diploma kiadásához, emelkedhet a bérem? Azért is kérdezem ezt, mert sok ismerősöm mesélt arról, hogy nekik sem volt meg a nyelvvizsgájuk, de mégis a diplomás kategóriának megfelelő bért kapták. Ez lehetséges? Van erre megfelelő törvényszám (gondolom, igen)? Ha ez lehetséges, hol tudok utána olvasni ennek? Üdvözlettel: B. Mónika
Kedves Mónika! Amennyiben a munkakör betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma, akkor a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségnek megfelelő kategóriába kell besorolni a munkavállalót. (Tehát a fő szabály szerint mindíg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, utána pedig a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség számít). Az abszulutorium bemutatása önmagában kevés az átsoroláshoz, fizikailag kézben kell tartania (be kell mutatnia) a diplomát a magasabb besorolás eléréséhez. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.07.2008)  Tisztelt Szakértő! Fiam 31 éves korában, munkavégzés közben (áruszállítóként tehergépkocsit vezetett), közúti balesetben elhunyt 2008.júliusban. Tudomásom szerint sem 2007-ben, sem 2008-ban a neki járó szabadságát nem kapta meg (bérelszámoló igazolást soha nem kapott, jelenléti ívet nem vezettek). Ilyenkor a szállítmányozó Kft.-nek, mint munkáltatónak, milyen okmánnyal kell bizonyítani ha mégis volt szabadságon? Az igénybe nem vett másfél évi szabadságot mikor köteles a munkáltató kifizetni az örökösnek? Tisztelettel és köszönettel: Steinmacherné
Tisztelt Asszonyom! Fogadja őszinte részvétem. Ebben a helyzetben Ön nagyjából annyit tehet, hogy örökösént felszólítja a munkaadót arra, hogy mutasa be a szabadság kiadásáról készült dokumentumokat. Kérjen 5 napon belüli határidővel írásbeli választ, egyben szólítsa fel a munkaadót a szabadság kifizetésére azzal, hogy ellenkező esetben Ön a munkaügyi főfelügyelethez, az munkaügyi központhoz és az APEH-hez is bejelentést tesz. A szabadságokról nyilvántartást kell vezetni, a felhasznált szabadságos napokat a munkavállalónak saját kézírásával igazolnia kell. Amennyiben ilyen bizonylata nincsen a munkaadónak, mindenképpen birságra számíthat, ha a szabálytalanság a hatóságok tudomására jut. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.07.2008)  Tisztelt tanácsadó! Teljesítményes órabérben dolgozom egy Bp-i szalámigyárban!Most emelték meg a normát,mert 170%-os volt a teljesítményünk huzamosabb ideig!A kérdésem az volna,hogy a teljesítmény% emelésének nem kellene béremeléssel is együttjárnia?Már 5 éve nem volt a gyárban bérfejlesztés,ez jogszerű?(5 évvel ezelőtt többet kerestem mint most) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Csaba! Kérdésére a következő összefoglalást készíteném: 1. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. 2.A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. 3. A munkavállaló részére a munkabéréről részletes elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Azt leveléből nem tudom megállapítani, hogy mennyire követte az éves bérkorrekciókat a jövedelme. Mindenesetre javaslom, hogy ezt a kérdést a munkáltatóval tisztázzák (szakszervezet, üzemi tanács segítségével- amennyiben van). " Akár a sztrájk is egy jogos eszköz lehet az Önök kezében" Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(30.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Közalkalmazottként dolgozom egy óvodában, mint dajka. Jelenleg a C fizetési kategóriában vagyok. A kérdésem az, hogy ha most elvégeztem egy emeltszintű gyógypedagógiai-asszisztens szakos iskolát és a régi munkakörben maradok, magasabb fizetési fokozatba kerülök e, vagy ez teljesen a munkáltató jóindulatán múlik? Válaszát előre is köszönöm: N. Irén
Tisztelt Irén! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján: A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Tanácsom az lenne, hogy mindenképpen járjon utána -munkáltatója segítségével-, hogy e képesítés megszerzése fizetési fokozat átsorolást eredményez- e. Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(21.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Szeretném ha következőket értelmezné: \"nem jár munkanélküli járadék, ha munkanélküli személy a munkaviszonyát rendes felmondással, vagy munkáltatója rendkívüli felmondással szüntette meg. Ezekben az esetekben a munkanélküli-járadék folyósítás csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével kerülhet sor\". Ez azt jelentené, hogy 90 nap letelte után kell bejelentkezni a munkaügyi központba, vagy lehet a mviszony megszűnése után közvetlenül. Az ominozus 90 napig pedig a mnélkülinek kell fizetni a biztosítási összeget? Köszönettel: Kadlecsik Ibolya
Kedves Ibolya! Tulajdonképpen jól értelmezi a jogszabályi szankciót. A jogalkotó az álláskeresési járadék folyósítását 90 napos türelmi idővel engedélyezi, amennyiben a munkaviszonyt a munkavállaló mondta fel, illetve ha fegyelmi felelősség terheli és ezért a munkavállalóval szemben a munkaadó a rendkívüli felmondás eszközével élt. Az igényt természetesen be lehet 90 napon belül is jelenteni, - éedemes is elindítani a folyamatot -, a munkaöügyi kirendeltség azonban olyan államigazgatási Határozatot fog hozni, amelyben megállapítják a jogosultságot, a jogosultság időtartamát, a járadék mértékét és a kifizetés kezdő időpontját. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás Szakértő Úr!! Tegnap láttam számlámon döbbenten szokásos hó eleji mérlegem. 40.300FT van rajta.Ennyit utaltak át munkahelyemről. Májusban voltam tanulmányi szabadságon 6 napot,plusz a két vizsganap,tehát 8napot nem voltam az iskolában. Igazgatóhelyettestől,főnökömtől érdeklődtem szabi kivétele előtt,hogy mennyit fogok egy ilyen napra kapni,ő azt mondta,hogy alapbért megkapom,az arra napra eső túlórapénzt nem!!! Ez katasztrófa,mármint amit most döbbentem tapasztalok,ő ezekre a napokra egy fillért sem adott,levont mindent és 40.000FT!! van számlámon,nem tudom,hogy fizetem ki csekkjeimet. Szakszervezetis vezetőnk segítségét Ön szerint kérhetem/van értelme az ügyben/. Nem írásban,de szóban kétszer is mondta ig.helyettes,hogy alapbérem járni fog ezekra a napokra,ezért is mertem kivenni ezeket. Kérem segítsen tanácsaival,mit lehet ilyen helyzetben tenni?? Tisztelettel: F. Tamás
Kedves Tamás! Az ügy tanulsága az, hogy minden megállapodást írásban kell dokumentálni. Tipikus hiba a panaszos esetekben, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás nem volt írásban rögzítve. Utólag nagyon nehéz bármilyen követelésnek érvényt szerezni, az esetek többségében bíróságra kerül az ügy, ahol az egyszerűbb esetekben is 6-8 hónap után születhet döntés. A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani; ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Természetesen arról külön kell megállapodni, hogy a távollét biztosítása egyben fizetett távollét-e. Segítségül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkét tudom az Ön figyelmébe ajánlani, amely kimondja, hogy minden embernek joga van a tanuláshoz és ezzel összhangban született a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 140. számú egyezménye (ajánlása) a fizetett tanulmányi szabadságról. Elképzelhető, hogy egy antidiszkriminációs eljárásban ki tudná harcolni az igazát, - az esettel kapcsolatban keresse fel az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és kérjen a hivataltól állásfoglalást, ha munkaadójával nem tud megegyezni. Egyebekben azt kérheti, hogy a felhasznált napokból rendes fizetett szabadsága terhére számfejtsenek néhány napot. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(28.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 39 éves vagyok, 2005 szeptembere óta 67%-ban rokkantosítottak. A rokkantsági határozattal közalkalmozotti jogviszonyomat is megszüntettem az akkori munkáltatómnál, ahol gazdasági ügyintézőként dolgoztam teljes munkaidőben. Az akkori bérem E7 besorolással 103 500 Ft volt. Azóta nem közalkalmazottként, hanem megbízásos jogviszonyban dolgozom, folyamatos foglalkoztatással heti 3 alkalommal, amit többnyire azért szerettem volna, mert a közalkalmazotti bértábla kedvezőtlenebbül fizetne napi 4 órás munkaidőre. (azóta főiskolai diplomát szereztem, tehát F kategóriába lépnék, egyébként pedig művelődésszervezőként dolgozom) Hátrány és ezzel igazából most szembesültem, hogy a közalkalmozattaknak juttatott természetbeni és egyéb juttatásokból nem részesülhetek, pedig 2 kiskorú gyermekem is van, tehát járna iskoláztatási támogatás, üdülési hozzájárulás stb. is, megbízási díjam azonban a kezdetektől nem sokat emelkedett. A rokkantsági felülvizsgálat augusztusban várható, eredményét természetesen nem tudom mikorra várható és hogyan döntenek, viszont úgy gondoltam, mégis megpróbálom a részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt július 1-től napi 5 órában, ami 93 100 Ft alapbért jelentene, + munkáltatói kiegészítést, hogy a munkaképesség csökkenése előtti összeget ne haladjam meg. Bár azóta a reálbérek növekedtek és a főiskolai végzettségem is beszámít, nem tudom ezt mennyire vennék figyelembe a határozat meghozatalában, vagy esetleg elutasítanak, mert részmunkaidőben is annyit keresek, mint anno 8 órában? Tisztelettel: Urbánné B. Márta
Tisztelt Urbánné B. Márta! A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja >> attól függően, hogy mások gondozására szorul-e, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, >> a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. Kérelmére azonban a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult. Tisztelettel: Sz. M-né az Ön Tanácsadója
(28.07.2008)  Kedves Karriercentrum, kérdésem az alábbi: havi munkabéres szerződéses van, heti 3*8 órát dolgozom,a napok nincsenek meghatározva. (naivan úgy képzeltem ez 4*3*8 óra) Ha egy hónapban ötször fér bele heti három nap akkor annyit kell ledolgoznom? Ha egy hónapban ötször fér bele heti három nap, 4*3-at dolgozom, hogy kapok fizetést? Nem tudom mi van a fizetett ünnepekkel,betegszabadsággal. A szerződésemben benne van,hogy \"amennyiben a munkavállaló a megállapodott részmunkaidőt nem tudja az adott hónapban kitölteni,munkabérre csak a teljesített munkanapo karányában jogosult\") De mik az aránypár alapjai. Ezekre a kérdésekre nem találok választ,ezért fordulok Önökhöz. Kérem ne azt javasolja, konzultáljam meg a bérszámfejtővel. Előre is köszönöm, szép napot, Szilvia
Kedves Szilvia! Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék: 1.Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Véleményem szerint ez azt jelentené, hogy ha Ön 1 havi munkavégzése 4x3nap, és akár +1nap belecsúszik, akkor azt abban a hónapban kell elszámolni a munkabéréhez. Fordítva is igaz, amennyiben nem tudja teljesíteni a minimum 4x3 napot, akkor ennek időarányában kapja bérét. 2. Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben alap- és esetleg pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg. Az alapszabadság és a pótszabadság tekintetében az Mt. nem tartalmaz olyan korlátozást, amely szerint az csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat illetné meg. Ebből következően, ha a részmunkaidőben alkalmazott munkavállaló a hétnek az általános munkaidő-beosztás szerinti minden munkanapján munkát végez, ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van: ugyanúgy, mint a munkabér, a szabadság idejére járó átlagkereset is a munkaidővel arányos időre jár (azaz a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót egy szabadságnapra 4 órai átlagkereset illeti meg). Remélem sikerült kérdéseire választ adnom! Tisztelettel: Szente István tanácsadó
(09.07.2008)  Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni pár kérdés megválaszolásában. Van egy állandó munkahelyem heti 40 órában.12 órában dolgozom, de átlagosan megvan a heti 40óra. Most másodállást szeretnék válallni ami szintén bejelentet állás. Azt már tudom, hogy a másodállásból 38%-os adóelöleget vonnak, de tudomásom szerint tb és nyugdíjjárulékot nem vonnak majd tőlem a másodállásom után. Ebben kérném a megerősítését vagy cáfolatát. Előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A diákok és a főállásúak a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a fegyveres erők tagjai pedig a nyugdíjjárulék megfizetése alól mentesülhetnek további jogviszony esetén A munkavállalót összesen 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. Ebből 4 százalékot tesz ki a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékot pedig a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Ha azonban valaki legalább heti 36 órában valahol biztosítva van, vagy köziskolában, illetve felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytat tanulmányokat, akkor az egyidejűleg fennálló további jogviszonya után nem kell megfizetnie a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak a további jogviszonyukból származó jövedelmük után nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Forrás: Privátbankár.hu Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr. az Ön jogi tanácsadója
(02.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 2006.12.27-e óta egy nagy vállalatnál dolgozom, mint kölcsönzött munkerő. 2007.02.10-ig egy kölcsönző cégnél voltam, utána pedig egy másikhoz kerültem( folyamatos munkaviszony). 2007.12.10-ig határozatlan időre szóló szerződésem volt, azóta 3-4 havonta hosszabítják, tehát határozott időre szóló lett. Szeretném megtudni, hogy mikortól járnak nekem is úgyanazok a jutatások, mint a céges dolgozónak? Ha megkapom a jutatásokat valamikor,akkor a prémium is jár majd nekem is, vagy azt továbbra is csak a céges dogozóknak jár? Köszönöm.
Kedves Andrea! A munkaszerződés 3-4 havonta történő hosszabbítása már önmagában is problémás. A juttatások pedig a munkaszerződés szerint (kollektív szerződés) szerint járnak, - akár a munkába állás napjától kezdődően. Kölcsönzött munkaerőként nyilván annak a cégnek a juttatási rendszere a mérvadó, ahol Ön állományban van. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(10.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás ! 53 éves nő vagyok, 1997 óta III. csoportú rokkantnyugdíjas, állapotom végleges. Férjem után özvegyi nyugdíjat is kapok. a kettő együtt 62 ezer. Dolgozom egy éve 6 órásként a fizetésem több mint a minimálbér. Kérdésem, pontosan mikortól kell kérnem a nyugdíj szüneteltetését, /mivel több mint egy éve dolgozom, a hat egymást követő hónapra vonatkozó személyi jövedelemadóval és a törvényben meghatározott járulékokkal csökkentett kereset mikortól számítódik/ , ilyenkor maradok-e nyugdíjas státuszban, vagy újra kell majd indítanom az egész leszázalékolási procedúrát ha megszűnik a munkaviszonyom, az özvegyi nyugdíjat is megvonják-e? Válaszát előre is köszönöm: Tallián Gyuláné
Tisztelt Asszonyom! A nyugdíjas "státusz" nem változik, - a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését azután kell kérnie, amely időponttól kezdődően a jövedelme a minimálbér tizenkétszeresét meghaladta. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.07.2008)  Tisztelt Hölgyem Uram! Azt szertném megkérdezni önöktől,hogy 40700ft-os bejelentett fizetésre, mekkora összegű munkanélküli segélyt kaphatok?2005 juniús 10-dike óta dolgoztam a munkáltatómnál 2007 március végéig. Válaszukat a lehető leghamarabb várom. Köszönettel B. Barbara
Kedves Barbara! A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. Amennyiben Önnek a vizsgált időszak alatt (kb. 506) ledolgozott munkanapja volt, akkor Ön kb. 100 járadék jogosult napra tarthat igényt, - amely kb. napi 813,- Ft összeget jelenthet. A Határozatot a munkaügyi kirendeltség hozza meg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.07.2008)  Tisztelt Deri Tamas! 1983. augusztus 15-en kezdtem legelöször dolgozni, mint kepesites nelküli ovonö. Sajnos a következö evben nem vettek fel a föiskolara, ezert a szerzödesemet nem hosszabbitottak meg, de elelmezesvezetö lettem ugyanabban az ovodaban. 1985. aug. 31-en megszünt a munkaviszonyom ott, s felvettek ugyanazon közseg Altalanos Iskolajaba 1985. szept. elsejevel kepesites nelküli nevelönek. 1987. aprilisaban megszületett elsö gyermekünk, majd 1988. augusztusaban a masodik, tehat DYED-re mentem. 1990. marc. 31-gyel athelyezessel atkerültem a Közsegi Közös Tanacs mariahalomi ovodajaba, visszamondtam a GYED-et, s kaptam 1 evre szolo, hatarozott idejü szerzödest a GYES-en levö Kollegina helyettesitesere. Sajnos Ö idö elött visszajött, s igy en letszam felettive valtam, de hatarozott idöre szolt a megbizasom, s igy engem is fizetniük kellett. A jegyzö behivatott, s arra kert, szüntessük meg \"Közös megegyezessel\" a szerzödesem, s akkor aug 15-töl kinevezest kapok az iskolaban megüresedö allashelyre. Igy is lett: 1991. majus 4-töl aug 15-ig munkanelküli jaradekot kaptam, majd aug 16-tol egy hatarozatlan idejü kinevezest, mint tanito, mivel idöközben leallamvizsgaztam. A kerdesem az lenne, hogy az idei evben, december elsejen töltöm-e a 25 eves közalkalmazotti evemet, s jogosult leszek-e a jubileumi jutalomra? Köszönettel es Tisztelettel: Haaszne Mayer Veronika
Kedves Veronika! Azt nem értem a történetben, hogy Ön miért nem GyES mellett vállalt munkát. Az Ön által leírtakból úgy tűnik, hogy Önnek 1991. augusztusáig járt volna a GyES, nem értem a munkanélküli segély indokát. Kérdésére válaszolva: a jubileumi jutalom jár Önnek, de csak és kizárólag a 25 éves közszolgálati munkaviszony letöltését követően, nem a betöltés évében. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.06.2008)  Kedves Déri Tamás! Nagyon hasznos az oldal, rengeteget olvasom és tanulok belőle. Ma kapta meg a barátnőm a fizetését. 6 órás, órabére 399Ft.-. 18 munkanap volt májusban és egy nap szabadsága. Erre kapott bruttó 45200Ft-ot. Szerintem volt májusban két fizetett ünnep, de a főnöke szerint a cég nem \"jótékonysági intézmény\" hogy ezt is fizesse neki. Ha nincs elég munkanap az adott hónapban, hogy az órabére szorzataként elérje a minimálbért, akkor mi a teendő. Válaszát előre is köszönöm. Péter
Kedves Péter! A barátnőjének a 8 órás minimálbér 6 órára vetített arányos részét mindenképpen meg kell kapnia. A teljes minimálbér 69.000.- Ft. legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben eltérő bérminimumok érvényesülnek. Ezt elsőként 2006. július 1-jétől az alábbiak szerint kell alkalmazni: 2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120 % azaz 82.800.- Ft, 2 év gyakorlati idő esetén 125 % azaz 86.300.- Ft a minimálbér. A munkaszüneti napok a folyamatos munkarendben dolgozókat hátrányosan is érintheti, ezek a napok nem feltétlenül jelennek meg fizetett szabadnapként, - amenyniben a munkabeosztás munkaszüneti napra esik. A munkabeosztás alkalmazása azonban nem lehet diszkriminatív. Amennyiben a munkaadó jogellenesen jár el, vagy jogellenesen fizet mnimálbér alatti összeget, - akkor munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik az elmaradt jövedelem különbözet és a kamatok megtérítését. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.06.2008)  Tisztelt Szakértő! Egy Bt-nek több alkalmazottja van egy függöny boltban. Ez a bolt eladásra került, de a Bt nem szűnik meg. Minden alkalmazott így vagy úgy, de távozik. Azonban van egy kismama, akinek novemberben jár le a gyese. Nála nem jutott eredményre az ügyvezető, nem volt hajlandó megegyezni. A kérdésem az, hogy nála mit lehet tenni, mivel nincs már bolt, ahová vissza lehetne venni? El lehet-e kerülni a végkielégítés kifizetését? Köszönöm válaszát. Ő. Melinda
Kedves Melinda! Aki a Munka Törvénykönyve szerint végkielégítésre jogosult, annak azt ki kell fizetni, ha megszűnik a munkaviszonya. Szerintem a dolog nem ér meg egy bírósági eljárást, - a kismamának bíróság nem csak a végkielégítést, hanem némi kártalanítást is megítélhet. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(13.06.2008)  Kedves Szakértő! Munkanélküli járadék megállapításához kiadott igazoláson szereplő átlagkereset számításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A törvény azt mondja, hogy \"Átlagkereset-számításnál az időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni\". Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha pl. a munkaviszony megszűnik 2008.02.15-én, de a személyi alapbér 2007-ben 65.500 Ft, 2008-ban pedig 69.000 Ft, akkor az átlagkereset számításánál a 69.000 Ft-ot kell figyelembe venni? Vagy azt jelenti, hogy az a bér, ami 2008.01.04-én fizettek ki az 2007. decemberi bérnek minősül. (Én erre hajlanék inkább!) A másik kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy a betegszabadságra járó dijazást ill. a betegszabadságos napokat figyelembe kell-e venni az átlagszámításnál? Mi a helyzet az igazolt fizetett távolléttel? Köszönettel.
Tisztelt Olvasónk! Az illetékes munkaügyi kirendeltség a járadék összegét egy számítógépes program segítségével fogja kiszámítani és erről Önt Határozatban értesíti. Az ide vonatkozó főbb szabályok a következők: Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben elért átlag keresete alapul vételével kell kiszámítani. A meghatározott időszakban átlagkereset nem állapítható meg, az álláskeresési járadék összegét az általa álláskeresővé válást megelőzően betöltött utolsó munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. Az álláskeresési járadék alapja az álláskeresőnek az irányadó időszakban elért havi átlagkeresetének 30-ad része. A folyósítás első szakaszában, a folyósítási időtartam feléig, maximum 91 napig a járadék alap (figyelembe vehető átlagkereset) 60 %-a, de maximum a jogosultság napján hatályos minimál bér 60 %-ának kétszerese lehet. (2005. évben 68.400.-Ft, kb. 114.000.-Ft átlagkereset felett). A folyósítás második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimál bér 60 %-a (2005.évben 34.200.-Ft) 90 napon belüli ismételt megállapításnál is az előző ellátásnál figyelembe vett minimál bér 60-%-át kell figyelembe venni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.06.2008)  Tisztelt Szaktanácsadó! Napi tíz órát kell dolgoznom a megállapodott béremért, ha csak nyolc órát tudok ott lenni két órát levonnak. A többi dolgozó nyolc órában kapja a fizetését, a többit túlóra pénzben. A hivatalos jelenléti ívet én töltöm ki mindenkinek a nyolc óráról. Mellette van egy nem hivatalos is. Ha elakarnék menni a munkaügyi bíróságra, hogy tudnám ezt bebizonyítani, hogy én tíz órában vagyok foglalkoztatva? Köszöbettel XY
Tisztelt Olvasónk! Tanácsadóként igen nehéz ilyen helyzetekben jó ötlettel előállni. Teljesen természetes módon nem vonhatnak le az Ön fizetéséből azért, mert nem végez rendszeres túlmunkát, - miként az is természetes, hogy a túlmunkát ki kell fizetni. A jelenléti íven szereplő időintervallumot pedig Ön, a saját aláírásával hitelesíti. Bizonyítani azzal tud, hogy a tényleges időintervallumot írja alá, vagy tanúkkal bizonyítja a csalás és/vagy a kényszerítés tényét. (Ebben az esetben talán célszerűbb lenne az első lépést az OMMF irányába megtenni.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.06.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Abban szeretném segítségét kérni, hogy mit tehetnék előző munkáltatómmal szemben. Idén március 17-én adtam be a felmondásomat még próbaidő alatt. Szlovákiában voltam bejelentve, és a fizetésem soha nem érkezett meg a szerződésemben megállapodott adott hónap 15.-ig. Ezen felül 2 havi fizetésemből levontak ún. \"kötelező felelősségbiztosítást\", azzal az indoklással, hogy ha valamilyen kárt okoznék a cégnek, ezzel biztosítva vagyok. De ezt vissza lehet igényelni, ha elmegyek a cégtől. De sajnos a bérpapíromon semmi nem volt feltüntetve a levonásról. Kérdésem az lenne, hogy a kilépő papírjaimat milyen határidőig kellene megküldeniük, ha külföldre voltam bejelentve? Illetve a márciusi fizetésemet milyen módon tudnám behajtani, ugyanis még azt sem fizették ki, a kötelező felelősségbiztosítás visszaigényléséről nem is beszélve! Válaszát előre is köszönöm: Nagy Erika
Kedves Erika! Amennyiben magyar illetőségű a cég, úgy a munkaügyi bíróüsághoz tud fordulni a panaszával, - az elszámolások és igazolások hiányát pedig az APEH-nél is bejelentheti. Amennyiben külföldi cég és külhonban foglalkoztatta Önt, akkor az illetőséggel rendelkező ország foglalkoztatási szolgálatánál tud tájékozódni, - esetleg a követségen tudnak Önnek tanácsot adni. A körülményeket részletesen az Ön által leírtak alapján nem tudom értékelni, - de ne keltsen magában túlzott reményeket. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.06.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! A segítségét szeretném kérni,mert csak vívom a magam szélmalomharcát a munkáltatómmal. Gyesről mentem vissza, amikor kiderült,hogy az új cég amelyik megvásárolta a régit engem nem vett át. Mivel sürgős volt hogy munkába álljak és felajánlottak egy másik állást az új cégnél,így az előző helyről nem vártam ki az 1 hónapos védettségi időt,hanem közös megeggyezéssel felbontottuk a munkaviszonyomat az előző helyen és másnap újfelvételesként folytonos jogviszonnyal(1989 óta dolgoztam az előző helyen)felvettek.2003-márciustól,2008 áprilisig voltam Gyed.Gyes-en ezidő alatt két gyermeket szültem.A problémám az,hogy az ez idő alatt összegyűlt szabadságot a régi,2003-as béremmel fizette ki. Indoka, hogy mivel felbpmlott a munkaviszonyom, ő nem csinált egy béremelést, amivel az aktív dolgozók béréhez emelte volna a béremet és így nekem ez a régi összeg szerinti pénz jár. Előre is megköszönve válaszát, üdvözlettel: Jámbor Aranka
Kedves Aranka! A jogutódlás lényege egyszerűen fogalmzva az, hogy a jogutód vállalkozás (és/vagy természetesen magánszemély is) jogokat és kötelezettségeket "vesz át" a jogelődtől. Álláspontom azerint a munkaszerződés módosítására szükség volt, a megszüntetésére és újra kötésére azonban nem, - így Ön ráadásul pl. a végkielégítésbe beszámítható folyamatos munkaviszonyról is lemondott. Szabadság a GyED első évére jár. Amennyiben Ön a GyED-en két alkalommal legalább egy évet töltött, akkor 2 éves szabadsága halmozódott fel. Szabadságot azonban a fő szabály szerint pénzben megváltani nem lehet, - a szabadságot ki kellett volna adni a munkahelyre történő visszatérés előtt. Álláspontom szerint nem alapos a munkaadó kifogása sem, ugyanis az Ön munkaviszonya később szűnt meg, mint ahogyan a jogutódlás bekövetkezett, - a cégnél alkalmazott béremelés általános mértékével az Ön fizetési besorolását is meg kelltt volna változtatni. Azt tudom Önnek javasolni, hogy észrevételét juttassa el az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(02.06.2008)  Tisztelt Déri Úr! 2008.03.01. -től táppénzen vagyok, mivel veszélyeztetett terhesnek számítok. A táppénzes papíromat április 3. -án adtam le a munkáltatónak. Most május 20. -a van, de eddig egy fillér táppénzt nem kaptam. A cégünk nem táppénz kifizetőhely, így továbbították a papíromat a megyeszékhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Mivel a táppénzt már rég meg kellett volna kapnom, felhívtam a TB. -t, hogy ugyan mi akadálya a folyósításnak??? Ekkor közölte az ügyintéző hölgy, hogy a cég már eleve közel három hetes késéssel adta le a papíromat, pontosan április 22. -én, (gondolom pusztán jóindulatból) s ezt követően még hiánypótlásra is sor került, mert hiányzott némi adat. A hölgy szerint a munkáltató hibájából nem került időben kifizetésre a táppénz. Ezek után már csak azt szeretném tudni, hogy hogyan fordulhat elő a mai világban, a cég részéről ilyen nagyfokú felelőtlenség, hogy ilyen módon, hogy három hétig üldögél a táppénzes papíron, ellehetetlenít azáltal, hogy megakadályozza a számomra jelenleg egyetlen jövedelemforrás folyósítását? S van e erre valami érdekvédelem, hogy ilyen a jövőben ne tudjon előfordulni?
Tisztelt Olvasónk! Ahol emberek dolgoznak, ott emberek hibáznak is, - amíg pedig a bürokrácia intézménye létezik, addig hanyag ügyintézés is elő fog fordulni. Nyilván van egy olyan határ, amely túllépése már jelentős érdeket sért, vagy kimutatható kárt okoz. Jogorvoslatra adott esetben a bíróságokon van lehetőség. A helyzet értelmezéséhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy a táppénz kifizetése a jogosultság beállását követő 45. nap. Normális esetben április 18. és 21. között kellett volna az Ön számlájára érkezni az utalásnak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(02.06.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 1980 09.04-től dolgoztam folyamatosan pedagógusként,.13 évig állami / önkormányzati fenntartású iskolában tanítottam.1993-ban egyházi iskolában, majd1999-ben alapítványi fenntartású iskolában helyezkedtem el. 2007. nov 15-től egy művelődési házban dolgozom újra közalkalmazottként ( művelődésszervezői végzettségem is van).A munkáltatóm a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál a besorolásnál 1980.09.04-től, a jubileumi jutalom, felmentés, végkielégítés megállapításánál viszont 2007. 11. 15-t írta a kinevezésemre. Szeretném megkérdezni, hogy valóban igaza van-e, az előző évek elvesztek ebből a szempontból? Tisztelettel: Kovácsné
Tisztelt Asszonyom! A jubileumi jutalomról a KJT. 78.§-a rendelkezik. A jogosultság megállapításakor a közszolgálati jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni, - az egyházi intézményben, vagy alapítványi intézményben töltött idő nem számít bele a közszolgálati időbe. Az egyfajta pozitív diszkrimináció, ha a munkaadó a besorolás fokozatának megállapításakor figyelembe vett nem állami fenntartású intézményben eltöltött munkaviszonyt is. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(29.05.2008)  Kedves Déri úr! Jelenleg GYED-en vagyok. A munkahelyemen változás történt: annak a munkaerőkölcsönzőnek megszűnt a szerződése a \"nagy céggel\" melynél én is alkalmazásban álltam és a jelenleg nem aktív dolgozókat a multi cég vette át jogutódlással (míg GYED/GYes -en vagyok) ellenben jóval kevesebb bruttó bért állapított meg, mint a munkaerőkölcsönző cég. Kérdésem: jogában áll-e egyoldalúan bért módosítani a munkáltató folyamatos munkaviszony alatt? Köszönöm megtisztelő válaszát! B.Adrienn
Kedves Adrienn! Én úgy gondolom, hogy a munkabér módosítása (negatív irányban) csak a munkaszerződés módosításával lehetséges. A dolgot nem is értem, mert a tartósan távollevő munkavállalók esetében a munkaadónak nincsen járulék fizetési kötelezettsége. Azt írásban jelezheti a jogutód munkaadónak, hogy Ön nem járul hozzá a munkaszerződése egyoldalú módosításához. (Más kérdés, hogy a GyES letelte után felmondhatják a munkaviszonyát.) Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(27.05.2008)  Kedves Déri Tamás úr! Kérdésem a következő: Lehetséges -e hogy a jelenlegi munkáltatóm, aki egy multivállalat - és aki jogutódlással vett át a vele márciusig szerződésben álló munkaerőkölcsönző cégtől (a két cég között megszűnt a szerződés) - kevesebb alapbért adjon, mint az a munkaerőkölcsönző cég akitől átvett? Jelenleg GYED-en vagyok, mindezt egy értesítőlevélben közölték velem: azt is hogy jogutódlással melyik cégnél vagyok alkalmazásban márciustól illetve \"bérfejlesztés\" címen az új alapbéremet is, mely jóval kevesebb mint amiről eljöttem GYED-re. Jogilag létezhet ilyen? Köszönöm megtisztelő válaszát! Adrienn
Kedves Adrienn! Talán a kölcsönző cég valóban azért ment tönkre, mert a kölcsönzött munkaerő nem tudott olyan értéket termelni, amely a vállalkozást eltarthatta volna. A jogutódlás annyit jelent, hogy az esetleg elmaradt munkabérek, juttatások, szabadság, végkielégítésre való jogosultság folytonosan megilleti a munkavállalókat. A munkaszerződést azonban egyoldalúan nem lehet módosítani. Ehhez közös megegyezés szükséges. A jogutód munkaadó tényt nem, legfeljebb ajánlatot közölhet. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(09.05.2008)  2008-ban alapított Kft. 50%-ban tulajdonosa és egyben ügyvezető igazgató is vagyok. Ez a főjogviszonyom, nincs mellette állásom. Kérdés: Melyik jogviszony a számomra a legkedvezőbb járulékfizetés szempontjából? Ha jövedelmet veszek fel, akkor milyen járulékokat kell fizetni és jár-e az SZJA után adójóváírás?
Kedves Lívia! Főállású vállalkozóként (ügyvezetőként) nincsen sok választása. Ráadásul a minimálbér duplája után kellene fizetnie a járulékokat, - amennyiben a megállapított fizetése nem nagyobb a minimálbér kétszeresénél. - A járulék több elemből áll össze, ezt a könyvelője tudja, általános mértéke 32%. A felvett jövedelemre természetesen érvényesíthető az adójóváírás. Egyetlen megoldás, ha máshol főállású munkaviszonyt létesít, így a vállalkozás másodállásnak minősül. Tisztelettel: Déri Tamás
(09.05.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Több kérdésem lenne, melyben segítségét kérném a jogszerűségét illetően. A munkaidőm délelőtt 8h 45s, ez alatt az idő alatt folyamatosan dolgozom, 3 szünet van, 15s reggeli 8-8:15-ig, 10s pihenő 10-10:10-ig, 20s ebédidő 12-12:20-ig. A szüneteket le kell dolgozni, és ezen felül 8órát kell ledolgoznom. Azt kérdezném meg, hogy ez mennyire szabályos, ill. mennyi szünet járna ezek felett, és ebből mennyit kell ledolgozni? Délutános műszak 14:15-kor kezdődik, 10h-ig tart, itt 3db 10perces szünet van, a következő felosztásban, 16h-kor, 18h-kor, és 20h-kor, ebbe kell az étkezést is megoldanunk. Ezt a 30s-et levonják a munkaidőből, így 7h 15s-et fizetnek. A maradék perceket, mivel nem jön ki a 8h munka, szombaton a túlórából levonják, tehát le kell dolgozni a hétköznap hiányzó 45s-eket. Azt kérdezném meg, hogy ez így törvényileg megfelelő-e? Ez a rendszer 2008-tól van így, mert előtte órabérben dolgoztunk, annyi fizetést kaptunk, amennyit dolgoztunk, persze az elvárt teljesítmény mellett. Jelenleg fix havi béres vagyok, ami 74000eFt. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez bér mennyi órára vonatkozik havi szinten, és hogy jogszerűen dolgoztatják le a hiányzó órákat? Úgy érzem, hogy engem evvel a rendszerrel megkárosítanak, és a bérem is kevesebb lett, mert az órabérem eddig bruttó 434ft volt. Így még annyit sem kapok, mint tavaly, és az azt megelőző évben, pedig, ezt bérfejlesztésként kaptuk, és így is könyvelték el. Válaszát előre is köszönöm: V. Mária
Kedves Mária! Véleményem szerint ennek a helyzetnek a megítélése a munkaszerződésben foglaltaktól is függ. Érdekes lenne ismerni a munkaidő meghatározásáról, a munkabeosztás meghatározásáról szóló rendelkezéseit a dokumentumnak. A munkaközi szüneteket le kell dolgozni, tehát a munkaközi szünetek idejével meghosszabbodik a munkaidő. A szombati túlórát, egyáltalán a munkavégzést nem tudom, hogy mi eredményezi, - amennyiben túlóráról van szó, azt túlóraként kell nyilvántartani. Amennyiben törzs munkaidőről van szó, akkor pedig nem beszélhetünk túlóráról, - számomra logikai ellntmondás van a dologban. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás! 2005 júliusától tartó jogviszonyom most szűnt meg egy vállalkozásnál. A közös megegyezéssel történő szerződésfelbontás ilyen esetben jár e passzív táppénz. Ha igen, hogyan lehet ehhez hozzájutni/mi a módja, hogy ezt megkaphassam, ha jogilag jár nekem/ Keresetem nettó 69 ezer Ft volt, ezután ön szerint mennyit kaphatnék? Tisztelettel: F. Tamás
Kedves Tamás! Szoktam tisztázni az érdeklődő ügyfelekkel, hogy a táppénz sem aktív, sem passzív formában nem automatikusan igényelhető juttatás. Amennyiben Ön keresőképtelen beteg, és ezt megfelelő orvosi szakvélemény is alátámasztja, akkor jogosult lehet az ellátásra. Passzív módon a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb második napon kell az ellátásra jogosultnak lenni. Ez jogvesztő határidő, ez után táppénzes ellátás nem jár. A táppénz 45 napig folyósítható, és az átlagkereset 70%-ának megfelelő összeg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Olvastam eddigi válaszait a különböző kérdésekre, de igazás egyikben sem találtam választ az enyémre. Én egy német multi cégnél dolgozm. HEFOP program keretében kerültem be ide. Olyan emberrekkel akik mozgáskorlátozottak, mint jó magam is. Csak annyi a különbség, hogy én nem kapok rokkantsági nyugdíjat. A jelentkezés minimáli feltétele egy hétpontos pappír volt, mellyel rendelkezem. először béreltként alklamztak minket, majd, 2007 október 1-től állandósították azokat akik megfeleltek a minimális minőségi és mennyiségi kövteleményeknek. Éppen ma tudtam meg, hogy az állandó dolgozók fizetést emelést kaptam, ami azt jlenti, hogy 10.000 ft-al többet visznek haza. Még mielőtt bármit is szóvá tennék, megkérdezném, hogy Ön szerint mi miért nem kaptunk, hiszen már 7 hónapja állandóként dolgozunk. Lehetséges, hogy aki rokkant nyugdíjat kap, annak meg van határozva, hogy mennyi az a maximális jövedelem, mellyet rokkant nyudíj mellet megkereshet, vagy az a feltétele, hogy állandóként legalább egy éves alkalmazásban kell lenni a cégnél? A rokkantnyugdíj az ok, akkor én miért nem kaptam, ha egyszer nem vagyok leszázalékolva? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Eszter! Nem ismerem a szóban forgó HEFOP program által előírt feltételeket, valamint nem ismerem a vállalat bérezési elveit sem. Ezekre a kérdésekre a cég humán vezetője tud felelni. Esetleg felmerülhet a diszkrimináció gyanúja, vagy szóba kerülhet a pályázat megvalósításával kapcsolatos szabálytalanság, - de még az elméleti feltevéshez is lényegesen több és részletesebb információra lenne szükség. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Közalkalmazottként dolgozom éppen csak több, mint egy éve. 2008. január 1. után a munkáltató átsorolt egy alacsonyabb fizetési kategóriába arra hivatkozva, hogy korábban tévesen soroltak be a magasabb kategóriába. A munkakörömben változás nem történt. A kérdésem az, hogy valóban szabályos lehet-e egy ilyen átsorolás? Válaszát előre is köszönöm! Szuszmusz
Tisztelt Olvasónk! Amennyiben a módosítot besorolás megfelel a jogszabályban rögzítettnek (Kjt. bértábla), - akkor a korábbi, - esetleges jóhiszemű tévedés -, a munkaadón nem szuámonkérhető. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó Úr! Egy kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni. Kétműszakos munkarendben dolgozom, több, mint egy éve, és egészen áprilisig sikerült a váltótársammal megegyezni, hogy ő jár délelőttre, én pedig déutánra, mivel mindkettőnknek ez volt a legjobb. A fizetésemet is ennek megfeleően, a 15%-os műszakpótlékkal megemelve kaptam. Viszont a munkáltatóm áttett váltottba, így mostantól délelőttre kell járnom minden második héten, arra hivatkozva, hogy csak akkor jár a 15%-os műszakpótlék, hogyha így járunk, állandó délutánosként ez nem jár. A kérdésem az lenne, hogy a műszakpótlék csak akkor jár, ha váltásban járunk dolgozni, vagy akkor is jár, hogyha egész hónapban 14-22 óráig dolgozunk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T. Diána
Kedves Diána! Az én jogértelmezésem szerint jár a műszakpótlék, a jogszabály szerint a pótlék nem a műszakok váltakozása okán illeti meg a munkavállalót, hanem a rendes munkaidőtől eltérő munkavégzés miatt. A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár . Többműszakos munkaidő-beosztásról beszélünk, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen - egy napon belül egymást váltva - végzik azonos tevékenységüket . A munkarend megszakítás nélkülinek minősül, ha 1. a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel; és 2. a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, illetve ha 3. a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja . A) Többműszakos munkaidő-beosztásnál. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a többműszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzésről van szó, a műszakpótlék mértéke 15 százalék ). Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén. Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult. B) Megszakítás nélküli munkarendben. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti meg . Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg arányosan a vonatkozó műszakpótlék. Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés ideje nem éri el a törvény által előírt két órát, nem beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos munkavégzésről. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(23.04.2008)  Tisztelt Déri Úr! Érdeklődni szeretnék, hogy BT beltagjának milyen járulékfizetési kötelezettsége van, ha rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? Köszönöm válaszát
Kedves Erika! Amennyiben a beltag nem kap fizetést, vagy osztalékot, - úgy járulék fizetési kötelezettség sem terheli. (Javaslom könyvelő megbízását, a könyvelési, bevallási adminisztráció elkészítésére.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! A férjem autóbuszvezetőként dolgozik. Szeretném megkérdezni öntől, hogy ha az idei március 15- i fizetett ünnepen dolgozott, milyen bérezés jár neki erre a napra Tisztelettel: Tóth Balázsné
Tisztelt Asszonyom, a munkaadók gyakorlata eltérő. A folyamatos munkarend szerint dolgozóknak az ünnepek alatt történő munkavégzés is rendes munkavégzésnek számít. Álláspontom szerint vagy plusz szabadidő biztosításával, vagy pótlékkal kellene honorálni a munkavállalók ilyen munkavégzését. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Az ETO Jövőjéért Alapítvány által létrehozott labdarúgó kollégiumban dolgozom Győrött, mint nevelőtanár. Végzettségeim: ELTE BTK - pedagógia szak; BME Közoktatási vezető. Az alapítvánnyal alkalmazotti jogviszonyban állok. Úgy tudom, ez így törvényes, mivel alapítványnak nem kötelessége közalkalmazotti jogviszonyt létesítenie velem. De mi van a bérezéssel? Tudtommal - MR1 Kossuth Rádió - a bér megállapításánál a közalkalmazotti bértáblát kell alkalmaznia az alapítványnak. Kérdés: igaz-e ez a megállapítás rám nézve is? Ha igaz, 2 kérdés: 1. Melyik törvényi jogszabályra hivatkozhatom ez ügyben a főnökömnél vagyis mit tehetek hogy így legyen? 2. A közalkalmazotti bértábla szerint melyik fizetési fokozatba kerülök. Paraméterek: 26 év közalkalmazotti jogviszony, egyetem, ez így H-9. De beszámít-e az, hogy elvégeztem a közoktatás vezetőit is? Mert így I-9. Várom Megtisztelő válaszát! Tisztelettel és Köszönettel: Koncz Zsolt
Kedves Zsolt! A nem közoktatási intézmények gazdálkodása gyakran azért kedvezőbb az állami tulajdonú intézményekénél, mert többek között a közalkalmazotti bértábla kategóriáit sem kötelesek betartani a besorolás megállapításánál. Ezt a helyzetet csak tudomásul venni lehet, - esetleg lehet elemezni, hogy a hasonló korú és végzettségű kollégáinak is az Önéhez hasonló a bérezése. Jelentős eltérés esetleg felvethet diszkriminációs problémákat. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(15.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 2008 március havi bérszámfejtéssel kapcsolatban lenne Önhöz kérdésem. 3 műszakos, folyamatos munkarendben dolgozom és a beosztásom szerint mindhárom ünnepnapon dolgoztam volna. Utána jártam az interneten jár-e nekem erre a három napra ünnepi távolléti díj és ha jól értelmeztem, igen. A cég közölte velem, hogy nem fogják kifizetni és ez így is történt. A kérdésem a következő lenne. Hol tudok panasszal élni az ügyemben? Tisztelettel: T. Gergő
Kedves Gergő! Az a gond, hogy kötelező erejű határozatot csak a munkaügyi bíróság hozhat. Próbáljon meg az OMMF-től, és/vagy a munkaügyi központtól állásfoglalást kérni, - amennyiben valamelyik hivataltól választ kap, - azzal nyomást tud gyakorolni a munkaadóra. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(15.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Háziorvosi ügyeletben dolgozom, mint gékocsivezető egy Kft. alkalmazottaként, 450 Ft. órabérért. Délutáni és éjszakai pótlék van. 2007 április 1. a tulórámat 675 Ft./órával számolták el. Ezután viszont a tulórára már csak az alapórabér felét, 225 Ft/ óradíjat fizetnek. Mindezt jogszabály módositással magyarázzák. Kérdésem, hogy jogos-e ez, és milyen módositás történt a tulórák dijazásával kapcsolatban? Amennyiben jogos, kérem nevezze meg, mikor és milyen szabály változott.
Kedves Gyula! A túlórák díjazása viszont az alapbér 110 százalékáról 70 százalékra csökkent az egészségügyben. A túlórák díjazását tág keretek között az Mt. szabályozza. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(10.04.2008)  Tisztelt Hölgyem/Uram! A férjem egy gyárban dolgozik. Órabéres fizetése volt eddig, a szerződésében is az állt. 2008.04.04-én az orra alá dugtak sok embernek egy szerződés módosítást, miszerint 2008.03.01-től teljesítmény szerint is nézik a fizetést. Tehát ha nem teljesíti a 100%-ot, nem kapja meg a ledolgozott óraszám szerinti fizetést, hanem % arányosan kevesebbet. Ugyanez lenne persze fölfelé is. Lehet-e visszamenőleg aláíratni ilyen szerződést? Kirúghatják-e, ha nem írja alá? Ha kirúgják, több mint négy év után jár-e végkielégítés? Nem írta alá a szerződést a férjem és még egy ember, a többiek igen. Félünk, hogy baj lesz, de ezt nem tartjuk jogos eljárásnak. Mit lehet tenni? Köszönettel és tisztelettel: L. K. Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna! Természetesen visszamenőleges hatállyal nem lehetséges a követelményrendszer megváltoztatása. A munkaszerződést közös megegyezéssel lehet módosítani olyan módon, hogy teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér kifizetését garantálni kell. 3 évi folyamatos munkaviszony után 1 havi végkielégítés illeti meg a munkavállalót. A konkrét üggyel kapcsolatban az a véleményem, ha bizonyíthatóan azért bocsájtja el a munkaadó a munkavállalókat, mert visszamenőleges hatállyal nem fogadták el a munkaszerződés (számukra előnytelen) módosítását, - érdemes megfontolni, hogy munkaügyi bírósághoz fordulnak-e. Több érintett munkavállaló közös fellépésével nem lenne esélytelen a pernyertesség elérése. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.04.2008)  A nejem egészségügyben 3. hónapban vállalt munkát. Erre az időr a 4. hónapban kellett volna kapnia illetményt, de csak az 5-ben fog kapni. Hogyan van ez? Egy hónap ingyen munka? Tisztelettel várom válaszát!
Kedves István! Ellenőrizni kellene, hogy a felesége TB bejelentése szabályosan megtörtént-e? (www.oep.hu ügyfélkapu - címen ellenőrizheti.) A március havi fizetést nyilván április 5-10 között kézhez kellett volna kapni, - ingyen munka értelem szerűen nincsen. Legkésőbb a májusi fizetéskor 2 havi illetményt kell számfejteni, - amennyiben a munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése szabályosan megtörtént. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(08.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 1995 óta dolgozom, most gyed-en vagyok, megpályáztam egy köztisztviselői állást,felsőfokú végzettségem van, nincs közszolgálati időm korábbról. Ilyenkor hogy alakul a köztisztviselői fizetés? Mekkora lenne a szorzó? Mondtak már olyat hogy csak a jubileumnál nem veszik vigyelembe s korábbi éveket, a fizetésnél figyelembe veszik a 13 év folyamatos munkát. Válaszát előre is köszönöm: Erzsébet
Kedves Erzsébet! Amennyiben az Mt. hatálya alá tartozó állásai voltak korábban, úgy a munkaadó belátásán múlik, hogyan kompenzálja a korábbi munkában töltött éveket. A közszolgálatban töltött időt el kell ismerni a fizetési fokozatok megállapításánál. Sajnos a közszolgálati életpálya, illetve a jelenleg hatályos törvények fogyatékossága, hogy nehezen kezeli a rendszer a korábbi jogviszonnyal nem rendelkező munkavállalókat. Legalább 3-4 év, amíg soron kívüli átsorolásokkal az Önt "megillető" helyre kerülhet a hivatali "szamárlétrán." Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(31.03.2008)  Tisztelt Déry Tamás Úr! Két éve gyógymasszőrként dolgozom egy gyógyfürdőben. Megszakítás nélküli munkarendben, heti két szabadnappal és a fizetésem alapbérből és teljesítménybérből áll. (Ezt úgy számítják ki, hogy a tárgyidőszakban (1 hó) összesítésre kerül a vendégek részére nyújtott kezelések ideje, ezt felszorozzák egy szorzóval.) A kérdésem pedig az lenne, ha a dolgozó szabadságot vesz igénybe, akkor a szabadság idejére járó bért mi alapján számolják ki illetve a fizetett ünnepekre milyen bér jár? A munkáltatóm csak alapbért számolt, a teljesítménybért nem vette figyelembe. Kérdésem még, hogy a fizetett ünnep napokon,ha dolgoztam csak egy szabadnapot kaptam. Ez így helyes? Reklamáltam a munkáltatómnál, ahol azt mondták, hogy bizonyítsam be, hogy nem jól számolták, és akkor utólag rendezik. Próbáltam a Munkatörvénykönyvében ezekre a kérdésekre választ kapni, de mivel nem értek hozzá ezért kérném az Ön segítségét. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel H.Mária
Kedves Mária! Nem biztos, hogy jól értettem a problémát: Abban a munkaadónak igaza van, hogy a szabadság idejére, vagy a fizetett szabadnapokra alapbérrel számol. Ön azt írja, hogy ateljesítmény számítás alapja egyes szolgáltatások (kezelések) száma, ideje - amely a hó végén kerül összesítésre. Azt nem értem, ha egy időszakban számfejtik az Ön alapbérét, valamint összesítik a teljesítmény után számított juttatást, - akkor miért nem így történik a dolog. Ha Ön egy időszakban pl . 5 nap szabadságot vett ki, de 18 napot dolgozott és a 18 munkában töltött napon elvégezte az X mennyiségű kezelést, - akkor teljesen természetesen az X mennyiség után jár Önnek a jutalék. (Főleg, ha ez írásban is rögzítve van.) A folyamatos munkarendről az elmúlt hetekben sok szó esett ezen a fórumon. Általános szabályokat tudok írni: A munkavégfzés ideje a heti 40 órát nem haladhatja meg. Hetente 2 pihenőnapot biztosítani kell, - ezek közül az egyiknek (általában) vasárnapra kell esnie. A műszakok között pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak. Az az érzésem, hogy rengeteg visszaélés törtnik a munkaszüneti napokon elrendelt munkavégzéssel. Erről az az álláspontom, hogy amennyiben ez tendenciózus, és Önt, és csak is Önt kötelezik folyamatosan, hogy a vasárnapjait, vagy fizetett állami ünnepeket munkában töltse, - akkor ez a diszkrimináció. Egyenlő Bánásmód Hatóság lehet az illetékes. A foglalkoztatással összefüggő szabályok megsértése miatt az OMMF-hez lehet fordulni jogorvoslatért. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(24.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Segítségét szeretném kérni a felmondási időm kiszámításában. 1988. 06. hótól dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, tehát 6. hónapban lesz meg a 20 éves munkaviszonyom. Munkaadóm számítása szerint 30+60 nap a felmondási időm (alap felmondási idő+ húsz év után 60 nap) nem pedig 30+40 nap (alap felmondási idő+ tizennyolc év után 40 nap). Melyik számítás a helyes? Segítségét és válaszát előre is köszönöm: Angéla
Kedves Angéla! A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött * három év után 5 nappal, * öt év után 15 nappal, * nyolc év után 20 nappal, * tíz év után 25 nappal, * tizenöt év után 30 nappal, * tizennyolc év után 40 nappal, * húsz év után 60 nappal meghosszabbodik. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(24.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás! A munkáltatóm folytonosan működő 24 órás szolgáltatást nyújtó cég. 2 hónapos munkaidőkeret alapján vagyunk foglalkoztatva. Szeretném megtudni, hogyha a beosztásom alapján március 15-én munkát kellett végeznem, a fizetésemen felül milyen díjazás illet még meg? Köszönöm Erika
Kedves Erika! Ezzel kapcsolatban az a véleményem, ha a heti 2 szabadnap biztosított, illetve 2 hónapos ciklusban a foglalkoztatás a 160 órát nem haladja meg, akkor a hétvégi munkavégzés miatt nem kell a munkaadónak külön pótlékot fizetnie. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(25.03.2008)  Kedves Tamás! Munkaszüneti napon (vasárnap) végzett munkával kapcsolatban kérdezném: Vállalatunknál a munkaidő beosztás alapján hétfőtől péntekig, 40 órában folyik munkavégzés. Ha valaki vasárnap be kell, hogy jöjjön, az már nyilván túlórában teszi. Kérdésem: összesen mennyi pótlék jár a vasárnapi túlórára az alapbéren felül? Csak a hétvégi 100%-os pótlék (össz.200% az alapbérrel együtt) vagy plusz még 100% a vasárnap miatt (össz. 300%)? (Sem az Mt.-ből, sem a korábbi válaszokból nem találtam rá egyértelmű választ.) Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel, Tünde
Kedves Tünde! A pótlék 50%, vagy 100%, - attól függően, hogy a munkaadó biztosít-e kompenzálásként plusz szabadnapot. (Miért lenne a 300%?) Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(24.03.2008)  Kedves Déri Úr! Problémám a következő: 1994 óta vagyok munkaviszonyban a cégnél. 2003-ban született a nagyobbik fiam, majd 2005-ben a kisebbik. A gyedből rögtön a thgy-t vettem igénybe. Most aug. végén lejár a gyesem , de időközben a nagyobbik gyerek tartós beteg lett. Vissza lehet menni vele gyesre? Elég sokat beteg. És ha igen a munkahelyen le kell számolni, vagy ugyanúgy a vállalattól kell kérni a fizetetlen szabadságot? Másik kérdésem, hogy a vállalatnak kötelező-e emelni az órabért ha visszamegyek dolgozni? Azt mondták csak az új dolgozók kezdő bérével vesznek vissza, ami azt jelenti hogy 588 ft volt 2002-ben, most pedig 600 ft. lesz az órabérem. Viszont 2002-ben még emelt bérrel vettek vissza mindenkit. Válaszát előre is köszönöm: Anita
Kedves Anita! Szerintem a GyES ismételt igénylésének akadálya nincsen, - érdemes azért az OEP ügyfélszolgálatán ezt pontosan egyeztetni. Az órabérre azt tudom mondani, hogy a munkaadó köteles az Ön bérében elismerni azokat a kötelező bérnövekedéseket, amelyek minden más munkavállalóra érvényesek voltak a vállalatnál. Az pedig evidens, hogy legalább az Ön korábbi bérét meg kell adni, kevesebb nem lehet. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(25.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Amikor 6 évvel ezelőtt közalkalmazottként elmentem egy kórházba dolgozni, a közalkalmazotti bértáblába való besorolásomat a következőkép végezték: Minden előző - közalkalmazotti, alkalmazotti, magánvállalkozói - munkaviszonyt beszámítottak. Az utolsó, vállalkozói munkaviszonyomat azonban, csak 1992 jun. 30-ig. A munkaügyön azt mondták, hogy a többit nem lehet. A nyugdíjba beleszámít, de a közalkalmazotti bértáblába nem. Így kerültem, D/6 kategóriába, D/9 vagy 10 helyett, 2002 július 1-én. Közben volt egy kategóriaugrásom. A kórházösszevonások után, az új munkaügy visszaminősített D/6-ra, fizetésmegvonással, mivel szerintük, csak a közalkalmazotti munkaviszony számít be a bértáblázatba. ( Meg kell jegyezzem, hogy a forintösszeg nem csökkent, mert akkor volt az éves bérfejlesztés, és ez kompenzálta az elvonást) Ha ez így van, akkor viszont, nem is a 6. hanem sokkal kisebb kategóriába kellene kerüljek, mivel a közalkalmaotti munkaviszonyom, szerintem, kb.8-9 év. Most akkor mi a szabály? Háborodjam fel, mert visszaminősítettek, vagy húzzam meg magam, mert így is többet kapok a kelleténél? Bár 32 év munkaviszony után, a 88.000 bruttó, igazán nem mondható soknak. Várom válaszukat. Tisztelettel: F. Judit
Kedves Attila! Sajnos nem kötelező az új munkadónak elfogadni az előző munkaadó által megállapított fokozatot. A méltányosság szubjektív kategória, - Határozatot pedig csak hatóság hozhat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(17.03.2008)  Tisztelt Déri úr! Egyik rokonom ügyében érdeklődöm, ugyanis az a sajnálatos eset történt, hogy elhelyezkedett egy munkahelyre, ahol hostess munkára alkalmazták. A szerződésben, amit elolvasott minden feltétel korrekt volt, de nem az lett aláirva, hanem egy másik, teljesen más feltételekkel megfogalmazott szerződés, amit sajnálatos módón nem olvasott végig hanem csak aláirta, ugyanis a bevezető szöveg megegyezett az előtte elolvasottal. Mint utólag kiderült (3 hét után) semmilyen fizetést nem kap, csak ha értékesített tárgyakat (amit ismerősöm sajnos nem tudott elérni). A kérdésem az lenne hogy megcsinálhat-e ilyet egy munkaadó, hogy más szerződést irat alá az ügyféllel,valamint legális dolog-e, hogy semmiféle fizetést nem kap és még az útiköltséget sem téritik meg. Szíves válaszát előre is köszönöm: Vigné.
Tisztelt Asszonyom! Alapvetően az aláírt munkaszerződésben foglaltak a perdöntőek, - arra nem lehet hivatkozni, hogy nem olvasta el a szerződést. Azonban ha munkaszerződésről van szó, akkor legalább a minimálbér megállapítása kötelező. Amennyiben a szerződésben ez nincsen meghatározva (az Önök szerencséjére) ez a szerződés részben, vagy egészében akár érvénytelen is lehet. Határozottan felhívom az Önök érdekében a figyelmet arra, hogy ellenőrizzék, hogy a munkaadó a TB-nél bejelentette-e a rokonát, és fizeti-e utána a járulékot? Amennyiben a munkaadó járulékot nem fizet, az Ön hozzátartozója nem biztosított, az egészségügyi szolgáltatási járulékot pedig adók módjára behajthatják. Érdemes lenne tehát jogász, könyvelő, ügyvéd jelenlétében tisztázni a helyzetet, - szükség esetéén pedig haladéktalanul megtenni a bejelentést az APEH-hez és az OMMF-hez. A munkaszerződés tartalmát a munkaügyi bíróságon lehet megtámadni, - a bíróság dönthet szerződés érvénytelenségének megállapításáról, vagy a jogszerű állapot helyreállításáról. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(13.03.2008)  Kedves Déri úr! Már több mint 2 éve vagyok egy cégnél, s végre úgy néz ki ápr. 1-től hivatalosan is náluk fogok dolgozni. A 2 év ellenére a 3 hónap próbaidővel "viccelődnek". Próbaidő mindenképpen szükséges? Vagy csak kicsinyeskednek, s próbálják kitolni a nem pénzbeli juttatások odaadását? A másik kérdésem az lenne, hogyha én start kártyával rendelkezem, milyen fizetési kötelezettségei vannak a cégnek utánam? Ha jól olvastam csak a bruttó bérem 15%-át kell fizetnie az első évben, a másodikban pedig 25%-át!? Semmi mást? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! Engem az érdekelne, hogy Ön milyen jogcímen töltött el 2 évet a cégnél? A próbaidő ebben a formában valóban "vicces", vagy éppen bosszantó lenne, - de nem ismerem a körülményeket. A START - kártyával rendelkező fiatalokat foglalkoztató munkáltatók jelentős járulék-kedvezményben részesülhetnek a foglalkoztatás ideje alatt, ami komoly ösztönző erővel bír. A foglalkoztatóknak az egyébként 32%-os (3 százalék munkaadói járulék és 29 százalék társadalombiztosítási) járulék helyett havonta mindössze a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell leróniuk az alábbiak szerint: az első évben: a bruttó kereset 15%-át fizeti be járulékként (a kedvezmény a bruttó kereset 17%-a), a második évben: a bruttó kereset 25%-át fizeti be járulékként (a kedvezmény a bruttó kereset 7%-a), Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(13.03.2008)  T. Déri Tamás Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy már elég hosszú ideje dolgozom a munkahelyemen! Sajnos a rossz körülményeknek köszönhetően depressziós lettem, amiről orvosi papírom is van! Lassan 3 hónapja táppénzen vagyok és a munkáltatóm szerződésmódosítást csinált! Megkaptam a papírt róla, viszont nem írtam alá, ami ugye azt jelenti, hogy nem fogadtam el! Sajnos a cég mégis megtette, tehát ez egy egyoldalú módosítás volt! Valahol olvastam, hogy ha 30 napon belül nem írom alá, akkor érvényesnek kell tekinteni! Ez valóban így van? Ha igen mit tehetek, hiszen ez bércsökkenéssel is járt! De ha mégsem igaz ez a 30 napos dolog és a cég még is megtette a módosítás, akkor ez esetbe mit tehetek? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Beby
Kedves Beby! Őszinte leszek: nem szerencsés a tartós táppénz depresszióra való hivatkozással. Lehetnek nehéz élethelyzetek, ezeket kezelnünk kell tudni. A depresszió civilizációs "betegség", szerencsére a baj általában nem szomatikus eredetű. Mély meggyőződésem, hogy a gyógyulást az segítené elő, ha Ön visszatérne a munkakörnyezetébe, vagy egy más munkakörnyezetbe. Másrészt a munkaszerződés az nem diktátum. Vagy a megszüntetését lehet kezdeményezni, - vagy a módosítását, - közös megegyezéssel! A bércsökkentésre már nem is reagálnék, - abszurdnak tűnik. Az a véleményem, hogy tértivevényes ajánlott levélben utasítsa vissza a munkaadó szerződésmódosításra tett javaslatát. Egyben hívja fel a munkaadó figyelmét az Mt. és Ptk.rendelkezéseinek betartására, valamint jogkövető magatartásra. Amennyiben a cég egyoldalúan szerződést módosít - (erről az Ön aláírása hiányozni fog, ezért nem is értem hogyan akarják ezt kivitelezni), - azonnal forduljon a munkaügyi bírósághoz. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Férjem jövő hónaptól tűzoltó lesz. Eddig nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bére hallgatói jogviszony alapján lesz számfejtve a kezdeti időszakban. Kérdésem az lenne, hogy ezt mi alapján számolják, illetve fix összeg-e? Valamint hol tudok ennek utánanézni, mert a közalkalmazotti bértáblában sincs erre utalás. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: N. Szilvia
Kedves Szilvia! Ha végigolvassa a Kjt.-t, akkor a fizetési osztályok és fizetési fokozatok leírásánál talál utalást. Egyébként csak arról van szó, hogy a munkakör ellátásához szükséges képzés ideje beleszámít a közszolgálati viszonyba, tehát elképzelhető, hogy a megfelelő kategóriában nem az 1., - hanem a 2. fizetési fokozatba sorolás indokolt. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 2006 decemberben szültem, és azóta otthon voltam TGYÁS-on, majd GYED-en. A GYED-ről lemondtam, és februártól dolgozom, részmunkaidőben (6ó.) A kérdésem a következő: A fizetésem emelkedését mi alapján számolják ki? Pl. én négy évet dolgoztam itt a szülés előtt, felvettek a helyemre egy kezdőt, és ő egy év után fizetésemelést kapott (amit én 4 év alatt nem), illetve még bónuszt is (adómentes juttatásként utazási csekket, étkezési hozzájárulást, ajándékutalványt, stb.). A kérdésem, hogy ha az ő fizetéséhez kell igazítani az enyémet (ami nekem már eleve emelés), akkor a fizetésbe bele kell számítani a bónuszt is, vagy nem? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel, K.N.
Tisztelt Asszonyom! A vállalatnál mindenki számára érvényes általános béremelés szerint (amenyniben volt ilyen)az Ön bérét is korrigálni kell. Az újonnan belépő kollégák bére minden esetben egyfajta béralku eredménye, - ez a szerződő felek üzleti titka, - kivéve ha kollektív szerződés, vagy a cégnél ismert más általános követelmény rendszer nem szab valamilyen objektív határt. Természetesen a bérek megállapítása nem lehet diszkriminatív, - az elképzelhetetlen ugyanis, hogy hasonló munkakörben, hasonló tapasztalattal, hasonló teljesítménnyel, - több dolgozó közül az Ön bére kirívóan alacsonyabb legyen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(06.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Köszönöm szépen a válaszát! Még egy kérdésem lenne. Igaz-e, hogy azok, akik 2007-ben (60 évesen), előrehozott nyugdíjba mentek, jövőre (62 éves korukban) választaniuk kell, hogy szüneteltetik nyugdíjukat vagy a nyugdíj mellett csak minimálbérért dolgoznak? Amennyiben aláírom a szerződést, akkor vállalom, hogy egy-két éven keresztül (2011-ig) minimálbérért dolgozom? Ha ez igaz, akkor most (a szerződés aláírásakor) tehetek-e valamit ellene? Válaszát előre is köszönöm! Zsolt
Kedves Zsolt! A jelenleg hatályos szabály úgy rossz, ahogy van. A rendelkezés arról szól, hogy a nyugdíj folyósítását felfüggesztik, amely hónaptól a kereset meghaladja az éves minimálbér 12-szeresét. (Ergo, ha pl. MB szerződés alapján december 30.-án kapjuk meg az egész éves járandóságot, akkor egész évre megmaradt a nyugdíj is.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.03.2008)  Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyeden vagyok 11 hónapos kislányommal. Alapdiplomám biológia-testnevelés szakos tanári diploma (főiskola). Ezt követően szakvizsgát tettem (közoktatás vezetői), így F-ből G kategóriába kerültem. 2007. júliusában testnevelő tanári alapdiplomára épülő egyetemi kiegészőt végeztem el (gyógytestnevelő tanár). 2008. januárban kézhez kapott átsorolásom azonban csak a soros 3 évenkénti kötelező emelést tartalmazza. Szabályos ez? Véleményem szerint \"I\" besorolást kellene kapnom. Kérem szíves válaszát! Enikő
Kedves Enikő! Álláspontom szerint a "H" fizetési osztályba soroláshoz egyetemi alapdiplomára lenne szüksége (Kjt. 61.§). - Amennyiben a megszerzett végzettség egyenértékű az egyetemi diplomával úgy jogos lehet a magasabb fizetési osztályba sorolás. Egyéb esetben: 66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. (2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. (3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(25.02.2008)  Tisztelt Tanácsadó! 18 éve dolgozom egy egészségügyi intézetben, ahol 4 éve ultrahang vizsgálatokat végzek. Ahhoz, hogy ezt az iskolát elvégezzem és ezt a munkát csinálhassam feltétel volt, hogy szülésznői végzettséggel is kell rendelkeznem. Ilyenfomán két felsőfokú képesítést szereztem. A kérdésem az, hogy a második végzettség után jár-e a törvényben leírt 5% plusz fizetés? Munkáltatóm szerint nem jár, mivel a szülésznői végzettségemet nem gyakorlom. Viszont az Ultrahang diagnosztikának amit jelenleg végzek elengedhetetlen feltétele mindkét végzettség. Ugyan szülésznőként ágy mellett nem dolgozom és szülést sem vezetek, de a felsőfokú szülésznői iskolában tanultakat nap mint nap alkalmaznom kell munkám során. Munkaadóm szerint a KJT szabályozza, hogy a kollektív szerződésben mi szerepel illetve ennek hiányában döntheti el a munkáltató, aki arra hivatkozik, hogy mivel nem dolgozom szülésznőként ezért nem jár. Valóban így van ez? És ha nem így van, akkor mennyi időre visszamenőleg jár ez nekem? Illetve, ha a munkáltatóm ezt nem akarja tudomásul venni, akkor mit tehetek? Tisztelettel és köszönettel: Sarkadi Ágnes - Szonográfus
Kedves Ágnes! Úgy gondolom, hogy jogos az Ön elvárása. Amennyiben jó a viszony a munkaadójával, kérjenek közös állásfoglalást az OMMF-től, vagy nemperes eljárásban a munkaügyi bíróságtól. Amennyiben nem partner a munkaadója, akkor Ön is ehhez a két fórumhoz fordulhat. Sajnos kötelezni csak hatóság, vagy bíróság tudja a munkaadót. Tisztelettel: Déri Tamás Tanár, szaktanácsadó
(21.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Tanítói végzettséggel tanítok egy általános iskola eltérő tantervű tagozatán, illetve a normál tantervű második osztályban készségtárgyakat is. Január 31-én szereztem másoddiplomát gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon. A kérdésem az lenne, mivel mindkét diplomát használom, jár-e ezért átsorolás, vagy bérbeli változás (a pótlékokban emelés, vagy az alapfizetésben emelkedés), és ha igen az mikortól? Válaszát köszönöm: G. Gabriella
Kedves Gabriella! Természetesen az új diploma kézhezvételét követően Önt magasabb kategóriába kell átsorolni. A pótlékokat a változás nem feltétlenül érinti. Az illetményalap módosul. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.02.2008)  Jó napot kívánok! Egy kéréssel fordulok Önökhöz, hogy hogyan fordulhat elő, hogyha 2008.január.1-től a minimalbér 69000 forint ,397 forint a minimál órabér, akkor én hogyan kaphattam 68122 forint fizetést, és hogy lehet 381 forintos órabérem. Köszönöm
Tisztelt Olvasónk! Amennyiben bruttó összegekről van szó, - ez nem történhetett meg jogszerű keretek között. Fel kell hívni a munkaadót a besorolás haladéktalan módosítására, - visszamenőleges hatállyal. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Érdeklődni szeretnék! Ha egy dolgozónak a munkaadó munkabérét órabérben határozta meg, ami legyen mondjuk 800 Ft./óra, és jelentős változás nem lép be a munkakörében, sem pozitív, sem negatív irányban, a munkaadónak van rá joga, lehetősége, hogy a munkavállaló órabérét csökkentse? Akár úgy, hogy közösen megegyeznek? És tudna mutatni erre utaló jogszabályt? Előre is köszönöm Miki
Kedves Miki! Amennyiben a 800 Ft/óra az alapbér, akkor egyoldalúan nem lehetséges ennek csökknetése. Közös megegyezzésel természetese olyan módon változtatják a munkaszerződést, ahogyan akarják, - nagyon sarkítva a problémát -, Ön tulajdonképpen karitatív módon is végezhet munkát... Természetesen legalább a minimálbér összege jár minden munkavállalónak! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(21.02.2008)  Tisztelt Déri Úr! Közalkalmazottként dolgozom 10 éve egy önkormányzati intézménynél. 7 éve kineveztek csoportvezetőnek. Azóta "papíron" már 2x volt átsorolásom. Miért írom, hogy csak papíron? Amikor átsoroltak csoportvezetőnek az alapbér mellé vezetői döntés alapján plusz összeg került megállapításra. Kvázi egyfajta pótlék. Azonban a 2. átsorolást is megéltem az elmúlt 7 évben, de ez úgy történt, hogy az alapbérem (amit szerencsére a törvény még előír) az emelkedett a vezetői döntés alapján adott plusz pedig csökkent, így sikerült azt elérniük, hogy nemhogy inflációt, még a reálbér értékét sem sikerült követnem a fizetésemmel. Annyit még hozzáteszek, hogy az átsorolást minden esetben aláírtam!!! bár vonakodva. Kérdéseim a következőek lennének: - jogos-e az ilyen típusú béremelés (csökkentés) - egy csoportvezető vezető beosztásó közalkalmazott-e és vonatkoznak-e rá a pótlékok, illetve a többlet szabadság? Tisztelettel: Lajos
Kedves Lajos! Amennyiben Ön nem lát el nevesített vezető beosztást, - úgy a pótlék, vagy bérkiegészítés csak "adható" kategória. Azon felesleges bosszankodnia, hogy az Ön jövedelme az eredeti bérkiegészítéssel, vagy pótlékkel növelt összeghez képest reálértékben csökkent. Néhány kollégájának talán nominál értékben is csökkent, mert nincsen lehetőség a korábbi összegek kigazdálkodására. Talán a béren kívüli juttatások rendszere megoldást jelenthetne. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.02.2008)  <br>Tisztelt Szakértő! A munkáltatónak kártérítés címén átlagkeresetet kell fizetnie az Mt. alapján. Az Mt. 182. § a) pontja alapján a kártérítésből le kell vonni az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot. Ez mit jelent pontosan? Kétszer kell megfizetni a nyugdíjjárulékot, hiszen az így számított és kifizetett kártérítés bruttó bérnek minősül. Vagy ilyen esetben a kiszámított kártérítésből már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni csak szja-t és egészségbiztosítási járulékot? Hogyan van ez pontosan? Köszönettel várom válaszát: Tamás
Kedves Tamás! Az teljesen egyértelmű, hogy az elmaradt jövedelem után a járulékokat ki kell fizetni, amely fizetési kötelezettség a munkaadót terheli, - azaz az Önnek járó bruttó összegből le kell ezt vonni. Az más kérdés, hogy a kifejezetten "kártalanítás" jogcímen megítélt összeg adó és járulék mentes. A jogcím tehát nem mellékes. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(20.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Közalkalmazotti fizetési fokozatba sorolás szabályairól szeretnék érdeklődni. 1997 - ben szerezten közgazdász egyetemi végzettséget, majd szintén 1997-től folyamatosan egy pénzintézetnél dolgoztam. Ezután 2005-ben másoddiplomás képzésen közgazdász - tanári diplomát szereztem. Ez tulajdonképpen annyit jelentett, hogy pedagógiai képzést kaptam, vagyis közgazdászként már nem kellett újra \"megfelelnem\" 2007. aug. 16-tól sikerült tanárként elhelyezkednem egy közgazdasági szakközépiskolában, így ekkortól közalkalmazottá váltam, besorolásom az egyetemi végzettségemnek megfelelően H lett. A fizetési fokozatomat viszont 1-esként határozták meg, és az indok az volt, hogy mivel soha nem voltam közalkalmazott, ezért az elmúlt 11 évi versenyszférában szerzett munkaviszonyom nem vehető figyelembe. (mintha most jöttem volna az iskolapadból) Úgy gondolom, ez nem jogos, mert a Kjt is leírja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyba bele kell venni azt az időtartamot is, amely alatt a mostani állásom betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezem. Közgazdász - tanároknál érdekesnek találom a helyzetet (pl. a matektanárral szemben), mert szerintem ahhoz, hogy taníthassak, elegendő a 97-ben megszerzett egyetemi végzettség, mivel szakirányú. Úgy tudom, a külön tanári képesítés ahhoz kell, hogy érettségiztetni is lehessen. Ezt viszont nem tudom, hol lehetne leellenőrizni, egyáltalán szabályozva van-e közgazdászok esetén a szaktantárgyak tanításának feltétele. Vagy pl. a munkáltató döntése-e az, hogy figyelembe veszi a közgazdász diplomámat, vagy csak a tanári KIEGÉSZÍTŐ képzés megszerzésétől is függővé lehet-e tenni a fiz.fokozat megállapítását. Úgy vélem, a H1 fokozat sehogy se jó, mert legrosszabb esetben is 2005-től rendelkezem \"minden papírral\", így nem indulhattam volna eleve H1-ről, hanem H2-ről Ha viszont középiskolai tanársághoz \"csak\" a közgazdász diploma is elég, akkor számításaim szerint már H4 lennék, és ez havonta igen nagy fizetési különbséget jelent, nem beszélve arról, hogy csak azért lennék kizárva egy magasabb kategóriából, mert korábban nem közalkalmazott voltam. Kérem segítsen abban, hogy egy ilyen esetben hogyan kell értelmezni a munkakör betöltésének feltételeit, ill. lehet-e esélyem a H4 kategóriára, vagy ez a munkáltató saját döntésének a függvénye-e. (a 2005-ös újabb diploma miatt a H2-ben biztos vagyok, azt talán sikerül kiharcolnom, de diszkriminációnak érzem, hogy az évekhez kötött fokozat emelés miatt azért kerüljön valaki behozhatatlan hátrányba, mert nem közalkalmazottként kezdte az életét a munka világában) Előre is köszönöm a válaszát: Zsófi
Kedves Zsófi! A közalkalmazotti, vagy a köztisztviselői bértáblának vannak fogyatékosságai is. Az Ön által leírtak is arra hívják fel a figyelmet, hogy a bértábla alkalmazása annak kedvező, aki egész életpályáját a közszolgálatnak szenteli. Önnel szemben méltánytalanul jártak el, a bértábla ugyanis a minimum besorolásokat jelöli ki, ettől pozitív irányba el lehet térni, - amelyre számtalan gyakorlati példa is akad. A Kjt. azonban úgy rendelkezik, hogy a fizetési fokozatokat alapvetően a közszolgálatban eltöltött idő határozza meg, - a szükséges képestés megszerzésének az időpontja mellékes. A képesítés megszerzéséhez szükséges időt azonban be kell számítani. Alább idézem a Kjt. kommentárját a jog alkalmazásáról, illetve a kivételekről: Kjt: 64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Fentiek alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, - a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá - a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, - a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban töltött időt, valamint - 2005. január 1-jétől a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyba töltött időt [Kjt. 87/A. § (1)]. Amennyiben jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot A Kjt. 87/A. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani [Kjt. 87/A. § (2)]. A fizetési fokozatának megállapításánál emellett figyelembe kell venni: - a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, - az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, továbbá 2005. január 1-jétől kezdődően a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá nem tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyba eltöltött időt is (Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül) [Kjt. 87/A. § (3)-(4)]. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be [Kjt. 87/A. § (5)]. A Kjt. 65. § (3)-(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét a törvényben meghatározott feltételekkel és módon csökkentse. Új közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a fizetési fokozat megállapításánál - a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a már ezt megelőzően végrehajtott csökkentést is figyelembe vegye [Kjt. 64. § (3)]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e döntés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, vagyis nem fűződik hozzá a közalkalmazottnak alanyi jogosultsága. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Közalkalmazottként dolgoztunk 2007.12.31-ig, ekkor jogviszonyunk megszűnt a Kjt.25)/A§(1)alapján. Az átvevő munkáltatónál a 13. havi illetményt nem kaptuk meg . 2008.01.01-től a változás következtében a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerültünk, azonban a Kjt 25/B§(2) szerint "A közalkalmazott munkabére(személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály illetve kollektiv szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve.....\" Ezek alapján illetve a törvények szerint jár-e nekünk a 13 havi illetmény vagy bér??
Tisztelt Olvasónk! Az Ön által elmondottakkból nem derül ki, hogy a feladat átadás milyen feltételekkel és milyen körülmények között történt. A közalkalmazottak 13. havi illetménye fogalmilag "jutalom", - ezért nem része az illetményalapnak és a pótlékoknak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.02.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Egy nagyvállalatnál dolgozom alkalmazottként, folyamatos 3 műszakban. Az egyik kérdésem az lenne, hogy a mai jogszabály szerint lehet-e a munkáltatónak olyan rendszeres beosztást alkalmazni, miszerint én reggel 6-kor végzek éjszakás műszakban és másnap reggel 6kor kezdek délelőttel? A másik kérdésem pedig, hogy kötelezhet -e a munkáltató engem, munkaidőn túl, kötelező orvosi alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre ill. bármilyen célú oktatáson való részvételre, amennyiben egy kanyit se fizet érte? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A heti munkaidő 40 óránál hosszabb nem lehet. A munkaadónak heti 2 nap pihenőidőt kell biztosítani, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. (munkaidőkeret, és folyamatos üzem alkalmazása esetén a fő szabálytól el lehet térni.) A kötelező orvosi vizsgálat idejére Önt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavállalónak a munkáltató által kijelölt tanfolyamot, továbbképzést el kell végeznie, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. A dolgozó költségeit és munkabérét ilyen esetben a munkáltató köteles megtéríteni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy vitás ügyben segítsen eligazodnom! Három éve dolgozom közalkalmazottként, egy Művelődési Ház ügyintézője vagyok. Eddig középiskolai végzettségem volt, de ez évben megszereztem a főiskolán a művelődésszervező diplomámat. Kérdésem: a magasabb fizetési osztályba történő átsorolásnál az eddigi alacsonyabb fizetési osztályban töltött közalkalmazotti időt figyelembe kell-e venni? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Krisztina! Magától értetődően igen. A közalkalmazotti idő beszámítása teljesen független attól, hogy azt melyik besorolási csoportban töltötte el. (Pl. ha Ön korábba "D3" besorolást kapott, most nem lehet "F1". Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.02.2008)  Tisztelt CV Centrum! Szeretném megkérdezni, hogy az adójóváírás abban az esetben is havi 9000Ft (ill. 11340Ft), ha 4 órában van valaki bejelentve vagy ilyenkor arányosan kevesebb? Válaszukat előre is köszönöm: Gy.T.
Kedves Tibor! Az adójóváírás mértéke nincsen összefüggésben a munkaidő hosszával. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.02.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Köszönöm az előző levelemre a válaszát. Kérdésem a következő lenne. A munkavállaló állandó lakcíme budapest és a cégünk székhelye is budapest. A cégvezető téríti a bérlet 80%-át a dolgozónak. Az lenne a kérdésem, hogy a budapesti bérlet után milyen járulékokat és adót kell bevallanunk és befizetnünk. Válaszát előre is köszönöm Manyi
Kedves Manyi! Erre a kérdésre pontost választ a cég gazdasági vezetője, vagy könyvelője tud adni. Vélhetően a juttatások cafeteria rendszerben adható adómentes természetbeni juttatás jogcímen kerülnek számfejtésre. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.02.2008)  <br>T.Déri Tamás! Közalkalmazottként dolgozom már 25.éve egy helyen. D9-es fizetési fokozatban 96800 Ft.- a garantált illetményem. Kiegészítve munkáltatói döntéssel 104600 Ft.- a bruttó fizetésem. Kolleganőim E4-es 93900 Ft.- garantált bér, plussz kiegészítve 100900 Ft.- a bruttó. E12-es 119000 Ft.- garantált bér, plussz kiegészítve 133500 Ft.- a bruttó. Régóta úgy érzem, hogy nem igazságos a bérem és valahol nagyon lemaradtam. A főnököm mindig azt mondja,hogy nem áll olyan jól az önkormányzat és még így is többet kapok, mint a bértáblában van. (ez igaz) Ami engem elbizonytalanít és szertnék az Ön segítségével utána járni. Budapesten dolgozó osztálytársam, aki ugyancsak D9-es fizetési fokozatban van, ráadásul még csak tavaly végezte el az érettségit. (ami nekem már 1986 óta van.) 104725 Ft.- a garantált illetménye, plussz kap még az érettségiért és különböző mozgó bérekkel növekszik a bére. Tudom, hogy vannak kölönbségek, de létezik-e ekkora a közalkalmazotti alapbér között? A 25 évre jár-e idén 2 havi fizetés? ( Azért kérdezem, mert még idáig mindig megszüntették mire én elértem a 10,15,20 évet. Most csak reménykedem, hogy augusztusig nem lesz jogszabály változás ez ügyben.) Előre is köszönöm szépen segítségét, további jó munkát kívánok!
Tisztelt Olvasónk! Valóban óriási különbségek lehetnek az illetmények között. A törvény csak az illetmény alapot garantálja, - a további intézkedések a munkaadó döntései szerint történhetnek. A jubileumi jutalom jár Önnek, de csak a 25. közszolgálati év betöltését követően. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.02.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Mint 55 éves román állampolgár hány évet kell dolgozzam külföldön hogy itt is nyugdíjban részesüljek? Romániában 25 éves munkaviszonyom volt.
Kedves Delinke! A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki 62. életévét betöltötte és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a 62. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Lehet-e egy cégnél olyat csinálni, hogy már második éve nincs fizetésemelés, de van helyette egészségkártya és melegétkezési utalvány? Van olyan, hogy kötelező fizetésemelés, vagy a cég igy megoldhatja, hogy átnevezi? Válalukat előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! A törvény kizárólag a minimálisan fizetendő legkisebb bért garantálja. Ezen felül a munkaadó saját maga dönt a bérekről és a juttatásokról. A bérek emelésére a munkaadó nem kötelezhető, nem is minden esetben várható el. A munkaadónak gazdálkodási felelőssége van, elképzelhető, hogy képtelen magasabb bérkeretet kigazdálkodni. A juttatások rendszerét korrekt munkaadói gesztusnak tartom. Egyébként ezek sem kell kötelező módon biztosítani. A munkaadó érdeke általában az, hogy megtartsa a munkavállalóit. Ahol nem így van, ott hosszabb távra nem is érdemes tervezni. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Köszönöm gyors válaszát. A válasza újabb kérdést eredményezett. Tehát az én órabérem kb. 406.- Ft, ami tulajdonképpen a jelenleg teljes munkaidőben foglalkoztatott minimálbért kapó munkavállalók órabérének felel meg. 1. Akkor most tulajdonképpen minimálbérért dolgozom, csak azért több a fizetésem, mert magasabb az óraszámom? 2. Ha ez így van, akkor mi értelme a C1-es besorolásnak? 3. A munkáltató fix havibérét bármennyi órát dolgoztathat? 4. Találtam egy leírást,íme: Személyi alapbér, mint minimálbér Törvényi előírás, hogy személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár, ha a munkavállaló teljes (törvényes) napi munkaideje 8 óra. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha a felek részmunkaidőben állapodnak meg. A minimálbérnél kisebb személyi alapbért nem lehet megállapítani, helyette a mindenkori minimálbér jár a munkavállalónak (akkor is, ha a minimálbér összegét a szerződéskötést követően megemelték). A Munkaügyi Kollégium (a továbbiakban: MK) vonatkozó állásfoglalása értelmében az alapbér egy órára - napra, hétre, hónapra - történő kiszámításánál a munkavállaló munkakörére meghatározott munkaidőt kell alapul venni (MK 83.). Amennyiben a napi munkaidő 8 óránál kevesebb, a munkavállaló legkisebb órabértételét a munkaidővel arányosan csökkenteni, ha hosszabb, arányosan növelni kell. Ez csak a minimálbérre vonatkozik, a besorolás szerintire nem? Köszönöm a türelmét és a válaszát.
Tisztelt Olvasónk! Amiről beszélünk, az tulajdonképpen jogelméleti kérdés. A ledolgozandó munkaegységeket a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek megfelelően a bérkifizetés is lehet órabér, heti bér, havi bér, stb. A törvény meghatározza a napi 8 órás foglalkoztatásra kötelező minimálbért. Ehhez lehet az elszámolásokat arányosítani. A besorolások, vagy fizetési osztályok valamilyen előmeneteli, motivációs, teljesítmény-értékelési modellt hivatottak kifejezni. A minimálbérrel ezek a kategóriák legfeljebb olyan összefüggésben vannak, hogy kijelölik a minimumot. Az nem egészen felel meg a valóságnak, hogy a törvényes napi munkaidő csak 8 órában állapítható meg. (Pl. 12 óra szintén lehet törvényes, és teljes munkaidős foglalkoztatásnak is számít. - Az eltérésekben a pihenőidőt és a munkaidő keretet egyaránt figyelembe kell venni.) Úgy gondolom, hogy a törvény tanulmányozásának, különösen a kollégiumi állásfoglalások citálásának akkor van értelme, ha előbb a munkaügyi alapfogalmakat tanulmányozzuk. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(30.01.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Problémám a következő lenne. Támogató szolgálatnál dolgozom, ahol a bérezés a közalkalmazotti bértábla alapján történik. A végzettségem érettségi, ill. szociális gondozó és ápolói szakképesítés. Az előző munkahelyemen D5 kategóriába voltam besorolva, jelenlegi helyemen csak a C5 kategóriát ajánlották fel, ez alapján 78.800 ft-os munkabért. Jogosan jártak -e el? Tisztelettel: Varga Istvánné
Tisztelt Asszonyom! A besorolás meghatározásánál két dolog számíthat: az Ön legmagasabb iskolai végzettsége, illetve az elvárt végzettség, amellyel a pozíció betölthető. A részletek alapos ismerete nélkül csak annyit tudok válaszolni Önnek, hogy előfordulhat, hogy jogosan sorolták alacsonyabb kategóriába. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.01.2008)  <br>Jó napot kívánok! Hivatásos anyaként vagyok itthon, de most találtam egy munkahelyet, ahol 5 órát kell dolgoznom. Igaz csak 4 órába vagyok bejelentve, mivel a jogszabályok szerint csak 4 órában dolgozhatok. Mennyi az a minimum munkabér, amit 5 órában lehet keresni bruttóban vagy amit adhatnak vagy adniuk kell a mindenkori jogszabályok szerint? Tisztelettel: Anita
Kedves Anita! A minimálbér mértéke 2008. január 1.-től 69.000.- Ft. Ez heti 25 órára vetítve: bruttó 43.125.- Ft. Heti 20 órára vetítve pedig 34.500.- Ft. A 316/2005 korm. Rendelet 4.§ alapján: A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a; b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a. Álláspontom szerint az Ön számára adható legkevesebb minimálbér összege: 41.400.- Ft. Amennyiben ténylegesen 5 órát kell naponta dolgoznia, én tárgyalási alapnak az 53.905.- forintot tekinteném. A munkaadó akár juttatások formájában is kifizetheti ezt a különbözetet, és akkor senki nem jár rosszul. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(28.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Végigböngésztem az eddigi kérdésekre adott válaszokat, mégsem találtam egyértelmű választ a problémámra, ezért röviden leírom. Szociális intézményben dolgozom, próbaidősként. Munkaszerződésemben C1-es besorolású 68500.- Ft-os szerepel, valamint heti 48 óra munkaidő. 1. kérdésem: 2008. 01 01. napjától a C1-es besoroláshoz 78000 Ft. bér tartozik. Szükséges-e szerződésmódosítás ahhoz, hogy ezt a bért kapjam? 2. kérdésem: Mivel 12 órát dolgozom felváltva nappal és éjszaka, a jelenléti íven órákra bontva kell vezetnünk a munkaidőt a délutános és éjszakai pótlék elszámolása miatt. Szeretném kiszámítani az órabéremet, hogy az elszámolás helyességé ellenőrizzem. A havi béremet hány órával kell elosztanom, hogy ezt kiszámoljam? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Olvasónk! Elvileg az átsorolásnak automatikusan meg kell történnie, - ez nem szerződésmódosítás, hanem egy munkaadó által küldött tájékoztató levél, hogy az Ön besorolási bére megváltozott. Amennyiben az Ön munkaszerződésében heti munkaidőkeret van feltüntetve, - úgy az órabér számításnak nincsen különösebb értelme. Az Ön havi időkerete (4*48 =192 óra) lehet. Az Ön órabére kb. 406,- Ft. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsasdó Úr! A munkaszerődésem szerint a kötelező munkaidőm heti 40 óra, havibéres vagyok, folyamatos munkarendben dolgozok, havi beosztás szerint. Bérkifizetések körüli problémák miatt viszont arra hivatkoznak szóban, hogy a mi munkakörünk időkeretes. Igaz az is elhangzott hogy a munkaidőnk havi 174 óra és amit ez felett dolgozunk mindig átvívődik a következő hónapra és majd egyszer kiegyenlítődik. Az én véleményem szerint az a jogszerű, amit a munkaszerződésben aláírtunk. Kérném Önöket ebben erősítsenek meg vagy cáfoljanak, ha tévedek. Minden további vélt követelésem ettől függne. Ha nem tévedek, akkor ha a munkaidőmet nem használják ki, a munkaadónak attól még a havi béremet ki kellene fizetnie. Illetve, ha azt túllépem akkor túlóraként kellene elszámolni. Szabadságot, fiz. ünnepen történő munkát sima havibérrel számolják, a fiz. ünnep 8 órájával nem csökkentik a kötelező munkaidőt és hasonló ilyen problémák miatt lenne szükségem tanácsukra. Köszönöm.
Tisztelt Olvasónk! Önnek igaza van, - a munkaszerződésben foglaltak a perdöntőek. Annak a szóbeli felülírása - különösen egyoldalúan nem lehetséges. Válaszaimban gyakran írom, hogy senkit nem szeretnék arra buzdítani, hogy lépjen bele egy munkahelyi konfliktusba, vagy mélyítse el a konfliktust. A viták sokszor munkahelyvesztéshez vezethetnek, így mindig mérlegelni kell a dolog kimenetelét. Még arra sem szeretnék senkit bátorítani, hogy a munkaadója minden apróbb (foglalkoztatási) szabálytalanságát jelentse be a különböző szakhatóságokhoz. A munkavállaló lehet lojális, bizonyos mértékig akár a túlórákat tekintve is lehet elnéző. Azonban a durva, sorozatos, egyoldalú jogsértésekkel szemben fel kell lépni. Ha lehet tárgyalással, ha kell a törvény erejével. Magyarországon a törvények alkalmasak a munkavállalók jogbiztonságának garantálására, - legalábbis a foglalkoztatási, munkabiztonsági, balesetvédelmi és antidiszkriminációs kérdésekben. Az Ön esetében az OMMF-hez lehet fordulni panasszal, - amennyiben általános jelenség a munkaadójánál a havi munkaidőkeret jogszerűtlen alkalmazása, úgy fontolják meg több munkavállaló közös fellépését. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(24.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! A nyugdíj mellett dolgozók jövedelemszerző korlátozásával kapcsolatos lenne a kérdésem. Én 2005 előtt igényeltem nyugdíjam folyósítását, 7 év korkedvezmény (ionizáló sugárzásnak kitett munkakör) figyelembevételével. Azóta is van kereső tevékenységem, és mivel a nyugdíj nem sok, még továbbra is szükségem lenne a (pl. szakértői tevékenységgel) szakmai ismereteimet kamatoztató jövedelemszerző tevékenység végzésére. Mivel a 62. évemet 2010. jan. 1.-ig em töltöm be, viszont a 7 év korkedvezményem sem telik el eddig az időpontig, kérdésem az, hogy 2010. jan. 1. után ebben az esetben is érvénybe lép-e a jövedelemszerző korlátozás, vagy a korkedvezménnyel nyugdíjazottakra csak a rendelet életbelépése után érvényesítik? Ha ugyanis érvényes, akkor a korkedvezményes évek egy része elvész, ha az ilyen típusú nyugdíjas folytat kereső tevékenységet. Köszönöm válaszát, üdvözlettel: G. Judit
Kedves Judit! Az év elején életbe lépett törvénymódosítás azokra a nyugdíj mellett dolgozókra vonatkozik, akik 62 évesnél fiatalabbak, és az idén nyugdíjaztatják magukat. Ha tehát valaki 2008. január elsejétől megy előre hozott, csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjba, korkedvezményes vagy korengedményes nyugdíjba, illetve bányásznyugdíjba, és nem szünteti meg kereső jogviszonyát, a nyugdíjfolyósító felfüggeszti az öregkori járandóság kifizetését, ha a nyugdíjas munkával szerzett éves jövedelme meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. A munkajog szakértője elmondta: az új szabályok csak azokat érintik, akik az idén vagy a következő esztendőkben mennek nyugdíjba, és 62 évnél fiatalabbak. Magyarán: aki 2007-ben vagy korábban szerzett jogot az öregkori ellátás bármely fajtájára, szabadon vállalhat munkát: nyugdíját nem veszítheti el. Az új jogszabályok értelmében 2010. január elseje után valamennyi nyugdíj mellett dolgozóra kiterjesztik a kötelező szüneteltetést. Vagyis 2010-től a korábban nyugdíjba vonulók sem kapnak nyugdíjat, ha az év adott hónapjáig keresett jövedelmük eléri a törvényben meghatározott mértéket. Fontos változás még, hogy ettől az évtől kezdődően a nők is csak 60 éves kortól és 40 év szolgálat esetén vehetik igénybe a korkedvezményes nyugdíjat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(22.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Nálunk a cégnél van egy olyan szabályzat, hogy aki 10 napnál többet van táppénzen egy év alatt az szinte semmit se kap. Ezalatt az évvégi bónuszt, jelenléti pénzt, és persze a fizetésemelést értem. Engem a fizetésemelés érdekelne, hogy ez így jogszerű-e, mert emiatt elég nagy különbségek alakultakk ki az egy munkakörben dolgozók között. Például akit most felvesznek dolgozni minimálbérrel, az majdnem annyit kap, mint aki ott dolgozik 5 éve. És ez mind azért, mert lehet, hogy beteg volt 2 hetet egy év alatt. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk! Szerintem ez egy olyan eset, amely kifejezetten az Egyenlő Bánásmód Hatóságra tartozik. A rendelkezés véleményem szerint kirekesztő, a Hatóságnak, vagy a Bíróságnak köteleznie kell a munkaadót a jogellenes gyakorlat megszüntetésére. (A bónusz fizetés alapvetően a munkaadó döntési kompetenciája, - de az elvek, amenniyben vannak egységes elvek - ezek nem lehetnek jogsértőek.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.01.2008)  <br>Tisztelt Szakértő! A cégnél fél hattól fél kettőig dolgozunk hétfőtől-péntekig, kivéve november 15-től március 15-ig, mikor napi 12 órában (12-24-ben: 7-19 ill. 19-7 óráig) hóügyeletet tartunk a cég telephelyén, normál alapbér+műszakpótlékért (20 ill. 40%). Kérdésem: Milyen bérezés jár a hétvégeken a téli időszakban, illetve a fizetett ünnepeken (pl. karácsony, újév)? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Hegedűs Gyula
Kedves Gyula! A munkaszerződésében foglaltak részletes ismerete nélkül nem tudom megmondani, hogy milyen díjazás illeti meg Önt a fizetésén felül. Felmerülhet ügyelet, túlóra, stb. elszámolása. Az állami és egyházi ünnepeken végzett munkáról az elmúlt napokban sok szó esett. Ezeken a napokon csak akkor képzelhető el a munkavégzés, ahol a folyamatos üzemeltetést biztosítani kell. A munkarend pedig nem térhet el a Munka Törvénykönyvében meghatározottól. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló a munkaszüneti napon rendes munkavégzés keretében is dolgozhat, azonban ez nem azt jelenti, hogy az ilyen munkarendben foglalkoztatott munkavállalót nem illetné meg a munkaszüneti nap, hiszen a havi ledolgozandó munkanapok számát a munkaszüneti nap figyelembe vételével kell megállapítani. Tehát a ledolgozandó munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszak naptári napjainak számát nemcsak a heti két pihenőnappal, hanem a munkaszüneti nappal is csökkenteni kell, és e munkanap szám alapján kerül megállapításra a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló munkaidő-beosztása. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 149. § (1) bekezdése alapján a havidíjas megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munkáért megilleti egyrészt az alapbére, valamint az aznapi munka díja, másik pihenőnap nem illeti meg. A teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. Amennyiben a munkaszüneti nap a munkavállaló szabadnapjára vagy heti pihenőnapjára esik, amikor egyébként nincs munkavégzési kötelezettsége, a munkaszüneti napra vonatkozó szabályok nem érvényesülnek, tehát e napra külön díjazás nem illeti meg, hiszen kiesett munkaideje nincsen. A munkaszüneti napra biztosított díjazás a keresetveszteséget hivatott pótolni. Ez azt jelenti, hogy a munkaszüneti napra csak akkor jár díjazás, ha a munkavállaló a munkaszüneti napra tekintettel mentesül a munkavégzés alól és emiatt kieső munkaideje van. Ez a helyzet csak akkor áll fenn, ha a munkaszüneti nap – a munkavállalóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerint – munkanapra esik, mert csak ilyenkor eredményez munkaidő-kiesést az ünnepnap. További konkrét kérdésére válaszolva, amennyiben az ünnepnap egyébként a megszakítás nélküli munkarend szerint dolgozó számára munkanap lenne, ki lehet írni e napra a szabadságot, felhívom a szíves figyelmét a szabadság kiadásának a szabályaira, Mt. 134. §. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkavégzés. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés [Mt. 149. § (2), Mt. 147. § (1),(3)] keretében dolgozik, akkor a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőt meghaladó, ill. munkaidőkereten felül végzett munka esetén a havidíjas megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót megilleti egyrészt az alapbére, valamint az aznapi munka díja, továbbá ezen felül 50%-os minimális pótlék jár. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés esetén megilleti az alapbére, valamint az aznapi munka díja, továbbá ezen felül 100%-os pótlék jár. A pótlék mértéke csak 50% akkor, ha másik pihenőnapot kap a munkavállaló. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(18.01.2008)  <br>Jó napot! Szeretném megkérdezni,hogy ha 12 órában dolgozom úgy, hogy 3 nap munka, akkor 3 nap elvileg szabad-e? Ha 12 órába járunk akkor, hogy lehet hogy a cég 8 órába számolja el a bérünket (éjszakai potlék 30% a délutános 15%,van vasárnapi pótlék ami 50%)? Szabadságot másfél napot vonnak le! Hétvégére nem fizet táppénzt, pedig az évben csak 2x3 napot voltam beteg. Ezt megteheti a cég? A besorolási bérem 74800 Ft.-, ebből kapok 64000 forintot. Nem értem, hogyan számolják el a bérünket!? Melegétkeztetést 5000 forintot kapunk, amire kötelez,hogy ott vásároljuk le mert a belépőkártyánkra kapjuk! Hova mehetnék ilyen ügyben segítséget kérni? B.A.Z-megye Tiszaújvárosban van a Jabil Circuit kft. Előre is köszönöm a választ!
Kedves Bettina! E fórumon több válaszomban is imertettem a munkarend lehetséges formáit. Kérem olvassa ezeket vissza. Ahogyan Ön leírta a dolgokat, abban a formában biztosan nem szabályos. (Nem lehetséges 3 napot folyamatosan dolgozni.) A bér tekintetében nem írta a nettó és bruttó összegeket, amennyiben Önnek 74.800,- ft a bruttó besorolási bére, úgy aszámfejtéskor is ebből az összegből kell kiindulni. Az más kérdés, hogy az adók és járulékok levonása után mennyi marad a borítékban. A meleg étkezési hozzájárulást adhatja olyan formában a munkaadó, hogy az üzem területén lehet csak felhasználni, - kérdés hogy a szolgáltatás, a minőség arányban van -e a melegétkezés árával. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi (www.ommf.gov.hu) főfelügyelethez tudnak fordulni. Ha többen kérik -közös levélben- az esetleges visszaélések kivizsgálásátz, akkor jobbak az esélyeik. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó Úr ! Az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultságának feltétele 2008. január 14 .-napjától megillet, nyugdijba vonulásom követően munkaviszonyt szeretnék létesíteni . A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben a Munka Törvénykönyv módosításával a mindenkori minimálbér százalékában illet meg, mely 86.300 Ft. Kérdésem, hogy a nyugdijfolyosítás mellett egy évben a 86.300 Ft. összegnek a 12 -szeresét veszik figyelembe, vagy a 69.000 Ft. 12-szeresét ahhoz, hogy a nyugdijam ne kerüljön felfüggesztés alá? Tisztelettel : Molnár Sándorné
Tisztelt Asszonyom! A minimálbér 69.000 Ft. A szakképzettségért, diplomáért, stb. meghatározott kötelező juttatás az általános minimálbér mértékét nem érinti. Jelzem, a nyugdíjának folyósítása akkor kerül felfüggesztésre, amely hónaptól az Ön jövedelme meghaladta a minimálbér tizenkétszeresét. A ciklusok évente újra kezdődnek. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.01.2008)  <br>Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy! A kérdésem a következő lenne, 2005 szeptember 1-től dolgozom közalkamazottként, mint felnőtt szakápoló OKJ.s végzettséggel a mostani munkahelyemen határozott idejű szerződéssel, ami jelenleg 2008 06 31.ig tart. Az eü átszervezések miatt új vezetés alá kerültünk, amely hatására ez évtől nem kapom a közalkalmazottakat megillető 13.havi fizetést. Jogos-e ez? A munkáltató azzal indokolta, hogy mivel hat. idejű szerződésem van így nem kapom a 13.havi fizetést. A férjemmel babát szertnénk, ha teherbe esem 2008. 06. 31. előtt, akkor a szerződés lejárta után elküldhetnek-e? Előre is köszönőm válaszát Sáriné Rácz Ágnes!
Kedves Ágnes! Az elmúlt napokban már több alkalommal idéztem a Kjt. 68.§-át: (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg - a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. * Természetesen a határozott időre kötött munkaszerződés érvényességét nem hosszabítja meg egy esetleges terhesség. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Közalkalmazottként dolgozom a falumban működő közétkeztetést végző konyhán. A B. fizetési kategóriába szól a szerződésem, de 2007-ben megszereztem az érettségit. Fizetési kategóriát nem változtat a munkáltató, mondván hogy a munkakör betöltéséhez nincs szükség a magasabb végzettségre. Viszont egy helyettesítőt vettek fel ugyanarra a munkakörre, mint amiben én is dolgozom, mert a kolléganőm beteg volt, és a felvett dolgozónak viszont beszámították az érettségi végzettségét, és a C. fizetési kategóriába helyezték. Szeretném megkérdezni, hogy jogos-e ez az intézkedés. hogy az én végzettségemet nem veszik figyelembe! Tisztelettel : Vargáné
Tisztelt Asszonyom! Álláspontom szerint a munkaadója nem jár el helyesen. Önt a legmagasabb iskolai végzettsége szerint megillető fizetési osztályba kellene átsorolni. Írásban kérje fel munkaadóját az egyeztetésre, - eredménytelenség esetén kérje a munkaügyi bíróságtól, hogy kötelezze a munkaadót az Önt jogosan megillető fizetési osztályba történő átsorolásra, valamint elmaradt illetményeinek kamatokkal együtt történő megtérítésére. (A bíróságok panaszirodáin ingyenesen elkészítik a beadványát, és kérheti ugyancsak ingyenes pártfogó ügyvéd kirendelését is.) Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(16.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Közalkalmazottként dolgozom, illetve táppénzen lévő munkatársam helyettesítem. Kérdésünk a 2008 év minimálbérével kapcsolatos. 316/2005 korm. rendelet alapján középfokú végzettséget igénylő munkakörben 2 év szakmai gyakorlattal 86.300.-Ft garantált bérminimum, ezen rendelet a közalkalmazottak bérére hogyan vonatkozik, mert az én bérem besorolás szerint 83.000.-Ft? Munkatársam esetében 86.900.-Ft? Viszont a besorolási tábla szerint én D 3- ban kapom a 83.000.- munkabért, Ő D 5- ben 86.900.- munkabért. A közalkalmazotti illetménytáblázatban szereplő bér szerint kapjuk a bért, de most a garantált minimálbér, nem befolyásolja az illetménytáblát? Köszönettel! H. D. Krisztina
Kedves Krisztina! Érdekes, amit ír. A "D" fizetési osztályban az illetményalap 79.000,- Ft. A 3. kategóriában 1,05 ennek a szorzója. (79.000x 1,05 = 82.950,- Ft.) A 316/2005 korm. Rendelet 4.§ alapján: A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a; b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a. Számításaim szerint az Ön illetményének 99.540,- Forintnak kellene lennie. Hívja fel a munkaadó figyelmét a rendelet betartására, - ha nem jutnak egyezségre a munkaügyi bíróságtól kérheti illetményének a helyes megállapítását, illetve a jogtalanul el nem számolt különbözet kamatokkal együtt történő megtérítését. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Úr! Anyósom kb. 10 éve dolgozik közalkalmazottként, szakmunkás végzettséggel. A jogviszony létesítésekor tévesen \" A \" kategóriába sorolták be. A hivatal a tévedést helyesbítve 2008-tól már \" B \" csoport szerint sorolta be, de az elmúlt évek elmaradt béreit szóba sem hozták, mondván, \" az elúszott \". Kérdésem: - Visszamenőleg mit és mennyi időre lehet követelni az elmaradt bért esetleg annak kamatait? - 4 évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt érdemes-e pert kezdeményezni az Önkormányzat ellen, aki továbbra is a munkáltatóm marad, vagy próbáljunk peren kívül megegyezni, ismerve az Önkormányzat súlyos anyagi helyzetét. Várom válaszát, javaslatát kérdésemmel kapcsolatban.
Kedves Tamás! Amíg van lehetőség a tárgyalásra és a megyegyezésre, addig ezt a lehetőséget nem szabad kizárni. A probléma megoldásának ez lehet a leggyorsabb és a legkevésbé konfliktusos módja is. munkaügyi igényként. Részletesebb elemzést érdemelne, hogy ezt a tényállást polgári (kártérítési) jogigényként is meg lehetne foglamazni, vagy 'csak'. Az elévülési idő 3-5 év. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás Úr! Közalkalmazott vagyok, határozatlan idejű munkaszerződéssel. 2007. júniusában kiderült, hogy kisbabát várok, de a felmerült komplikációk miatt terhességemet orvosom veszélyeztetett terhességnek minősítette. Ezért 2007. 06. 20-tól 2007.07. 05-ig betegszabadságon, majd 2007.07.06-tól folyamatos táppénzen vagyok. Kérdéseim a következők lennének: - Decemberben munkáltatóm (mint minden évben) ajándékutalványt adott minden dolgozónak (idén 6.500 Ft értékben), kivéve engem. Amikor rákérdeztem az okára, arra hivatkoztak, hogy a táppénzes állományom meghaladta a 30 napot ezért nekem nem jár! Tudomásom szerint ez csak az étkezési utalványra vonatkozik. Véleményem szerint ez diszkrimináció, mivel minden egyes dolgozó kapott ajándékutalványt (még az is aki csak 2 hónapja helyettesít engem), csak én nem! Semmilyen belső intézkedés, szabályzat, kollektív szerződés nem szabályozza azt, hogy ki, és milyen okból zárható ki a béren felül adható juttatásokból. Ezért én ezt igazságtalannak tartom. Élhetek-e panasszal? - A 13. havi illetménnyel kapcsolatban munkahelyemen arról tájékoztattak, hogy nekem csak az a 6 havi jár, amit az arra jogosultak a tavalyi év folyamán megkaptak, havi bontásban. A másik felére nem vagyok jogosult. Június-július hónapban meg is kaptam, de aztán nem folyósították részemre tovább. Ekkor felhívtam a területileg illetékes Államkincstári Igazgatóságot,ahol közölte az ügyintéző hölgy, (aki az én munkahelyem ügyeivel foglalkozik), hogy nem kaphatom a táppénz mellett és a fennmaradó 4 havi részt, majd január 17-ig utalják ki egyösszegben a számomra. Jogszerű ez így? És majd a GYED, GYES ideje alatt igényt tarthatok-e a 13. havi illetményre? - Az utolsó kérdésem az lenne, hogy 2008. évben jogosult vagyok-e a ruhapénzre, illetve utána is fog járni? 2008. 02. 17-re vagyok kiírva szülni, és a szülési szabadság letelte után(amit csak a szülés időpontja után kívánok igénybe venni) GYED-re szeretnék menni, majd a GYED után a GYES-t szeretném munka mellett igénybe venni. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: N. Krisztina
Kedves Krisztina! Azt jól látja, hogy a munkáltatója valószínűleg antidiszkriminációs elveket sértett. Jogorvoslata ennek a Munkaügyi Bíróságon lehetséges, de a procedúra hosszadalmas és természetesen kiélezi a konfliktusokat. Azért az sem egyértelmű, hogy a bíróságon eljáró tanács milyen súlyúnak ítélné ezt a jogsértést. A tizenharmadik havi illetmény esetében már konkrétabban fogalmaz a jogszabály: Kjt. 68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg - a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. (4) A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. (5) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni. Ha a közalkalmazott a törvényben meghatározottnál kevesebb jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, akkor a tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, feltéve, hogy a tárgyévben legalább három hónapot közalkalmazotti jogviszonyban töltött. A jogosultságot teremtő időtartam megállapításánál nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelése. A rendes szabadság, valamint a szülési szabadság teljes időtartamát azonban figyelembe kell venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapot nem haladja meg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült - az egyhavi külön juttatásra jogosultság szempontjából - közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Szintén teljes összegű egyhavi külön juttatásra jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt, azonban az egyhavi külön juttatás kifizetésére 2005. január 17-én nem került sor, mert a jogviszonyuk e napon 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság folytán szünetelt, illetőleg az érintett személyek gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek. Részükre a munkáltató 2006. január 16-án köteles intézkedni az egyhavi külön juttatás kifizetése iránt. A külön juttatás összege megegyezik a GYES, illetve a GYED folyósításának megkezdését, illetve a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó munkában töltött teljes naptári hónapra kifizetett illetménnyel. Ha a közalkalmazott a 2005. év folyamán a fizetés nélküli szabadságról, GYES-ről, illetve GYED-ről visszatért, a külön juttatás összege a visszatéréskor megállapított illetménnyel egyezik meg. A ruhapénzről a Kjt.79. § rendelkezik: (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti. (2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.01.2008)  <br>Tisztelt Déri Tamás A munkahelyem megszünt 2006. december 29-el. Mivel 23 éves munkaviszonyom volt, a jogszabályok alapján járt 3 hónap felmondási idő s 5 hónap végkielégítés. A felszámoló a bérgaranciaalapból igényelte meg a járandóságunkat. Az én járandóságom összesen több lett volna, mint amit kifizettek mert azt mondták hogy a bérgarancia alap csak 575.000 Ft határig fizet. A felszámoló azt mondta, hogyha sikerül eladni az épületet akkor fizeti ki a fennmaradó járandóságomat. Most tudtam meg, hogy az épület eladásra került 2007. decemberében. Kérdésem az, hogy a felszámoló milyen sorrendben elégíti ki a tartozásokat az épületért kapott pénzből? Mi az első és a további sorrend? (Ilyenekre gondolok hogy bér, felszámoló járandósága, Apeh tartozás, közüzemi tartozás) Számithatoki-e rá hogy megkapom a járandóságomat? Válaszát előre is köszönöm: Szendreiné
Tisztelt Asszonyom! A körülményeket és az aláírt dokumentumokat részletesebben kellene ismernem a pontos válaszadáshoz. Úgy gondolom, ha a felszámoló a Bérgarancia Alapból igényelte a járandóságok kifizetésére a forrást, - akkor azt jelezte a Bérgarancia Alapnak, hogy a cég vagyonából erre nincsen lehetőség. A törvény értelmében egyébként a kielégítési sorrend a következő: a) a felszámolás költségei, b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések, g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás. Felszámolási költségeknek tekintendő: az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve egyebek mellett az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat, a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek, az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás, a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek, az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek, a felszámoló díja, amely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.01.2008)  <br>Tisztelt Tanácsadó Úr! 50%-os csökkent munkaképességgel éjjeliőrként dolgozom jelenleg a minimálbérem 62500 Ft. tudomásom szerint a 2007. évben január 1-től 65500. Van-e valami oka, hogy én miért nam kaphatom meg a minimálbér 2007. évi összegét. Az adott hónapra eső munkanapokat ledolgozom havi 220-240 órával, mert 12 órát kell dolgoznunk, de csak nyolcat fizetnek ki arra való hivatkozással, hogy az éjjeliőri munka az nem munka, hanem csak készenlét? Kérdésem, hogy ezek a munkáltató által a munkabérre vonatkozó illetve a munkaidőre vonatkozó tevékenysége szabályos-e. Köszönöm válaszát!
Kedves József! Az Éjjeliőr (FEOR: 9122) alá besorolt hivatalos munkakör. Feladatai: épület, terület őrzése, hogy megakadályozza az illetéktelen behatolást, lopást, tüzet vagy más veszélyt, a tulajdon károsodásának, a gépek és eszközök elromlásának feljegyzése, portai szolgálat ellátása, a személy- és teherforgalom ellenőrzése, stb. A készenlét időszaka alatt a munkavállaló köteles munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. A készenlét célja az esetleges rendkívüli munkavégzésre való felkészülés, ezért nem kötelezhető a munkavállaló készenléti szolgálat teljesítésére, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok a rendkívüli munkára való beosztását sem engedik meg. Azt tudom javasolni, amennyiben az átsorolásuk nem történik meg, valamint a teljes ledolgozott munkaidő nem kerül kifizetésre forduljanak panasszal az OMMF-hez, (http://www.ommf.gov.hu) és/vagy a Munkaügyi Bírósághoz. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(04.01.2008)  <br>Tisztelt CV Centrum! 67,5% -ban csökkent munkaképességgel és csökkentett munkaidőben dolgozom. A munkahelyemen felhívták a figyelmemet arra, hogy törvénymódosítások születtek a nyugdíj rendszerrel kapcsolatban. A fő probléma arra a rendeletre vonatkozik, miszerint a nyugdíj melletti munkavállaló csak a mindenkori minimálbér tizenkétszeresét keresheti meg egy évben és ha ezt a keretet túllépi vagy a munkáját vagy a nyugdíját kell szüneteltetnie. A kérdésem az lenne, hogy ez a törvény pontosan kikre vonatkozik a nyugdíjas szférán belül? Hiszen hivatkozási alapot csak a 2008-ban előrehozott nyugdíjasokra illetve a nyugdíj melletti vállalkozásokra adtak. Tisztelettel: Mihályfi Krisztina
Kedves Krisztina! A kérdést az 1997. LXXXI. Tv. szabályozza. - A munkahelyétől kapott információk részben pontatlanok: 30. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. 23. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant), b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. (2) Az öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>Kedves Déri Tamás! Az a kérdésem, hogy a kjt-be történő besorolás alkalmával figyelembe kelle-e venni a munkakör betötléséhez kötelezően előírt, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, tanulmányokkal töltött éveket? Néhány munkatársamnak, akik a kortársaim, figyelembe vették, úgy tűnik ezt meg lehet tenni, de nekem sajnos nem. Fiygelembe kell-e venni azt a kötelezőtől különböző diplomát, amely nem szükséges a munkakör betöltéséhez, és szakmai szempontból más területre képesít? Amennyiben szóvá tenném a problémát, milyen jogszabályra hivatkozzak? A Ktv-ben nem találtam választ, sem a munka Törvénykönyvében, persze minden betüjét nem olvastam el, de úgy tűnik nem szabályozzák ezt a kérdést.Amennyiben egy munkáltataó mégis figyelembe veszi a tanulmányi éveket, azt minek alapján teheti, és minek az alapján hagyhatja el? Köszönettel és tisztelettel: Pál Györgyi
Kedves Györgyi! A fizetési fokozatokat a Kjt. 87/A§-a tartalmazza: (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. (...) A fizetési osztály megállapításánál a legmagasabb iskolai végzettség számít, - függetlenül attól, hogy ez a végzettség szükséges-e a munakör betöltéséhez. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.01.2008)  <br>Tisztelt Szaktanácsadó! A következő problémával fordulok Önhöz. GYED-ről szeretnék visszatérni dolgozni, és a munkaadómmal nem tudunk megegyezni a munkabéremről. A velem azonos munkakörben dolgozó, azonos képzettségű kollégám részére jelentős bérfejlesztést valósítottak meg az elmúlt évben, amit a részemre nem akarnak megadni. Csak a teljes cég bérfejlesztésének átlagát szeretné a fizetésemre tenni. A különbség jelentős, az első esetben kb. 80%, a második esetben 10% lenne a béremelésem. Tudna nekem segíteni abban, hogy jól értelmezem-e a Munka Törvénykönyve 5., 84. és 142/a .§, mert én úgy gondolom, hogy az alapján a 80% járna? A munkáltató úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem köteles megadni a másik azonos munkakörben dolgozó, azonos végzettségű kolléga bérét számomra. Válaszát előre is köszönöm! Tünde
Kedves Tünde! Véleményem szerint a munkavállaló személyi alapbérét a [MT 138. § (4) a) szerinti] gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó [MT 84. §]. Írásban (tértivevényes levélben) szólítsa fel a munkaadóját a jogszabályok betartására. Amennyiben nem jutnak egyezségre, úgy az OMMF-hez tud panasszal fordulni, vagy a Munkaügyi Bírósághoz. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.12.2007)  <br>T. Déri Tamás, rendes felmondást kaptam, mert átszervezés miatt a munkaköröm megszűnt. A munkáltatónál ezért nem kellett ledolgozni a felmondási időt. A kérdésem, hogy erre az egész egy hónapra jár nekem munkabér, vagy csak két hétre? Az átlagkereset kiszámításánál hány hónap jövedelmét veszik figyelembe, és hogyan számolják ki? Az átlag órabér kiszámításával vannak problémák. 82500Ft / hó az alapbérem. Úgy tudom, hogy ezt el kell osztani 174-el. Jól tudom? Van olyan hónap, amikor ünnep nap, vagy szabadság miatt a ledolgozott napok száma csökken. Ilyenkor levonják az alapbéremből a hiányzó napokat, és a csökkentett alapbér szerint számolják ki az óra bért, és a müszak pótlékokat /pl du. éjszakai/ Szerintem ez igy jogtalan. Mert volt olyan hónap, amikor 35 ezer forint alapbért, és ennek megfelelelő órabér szerint számolták el a napjaimat. Ezek szerint, azokon a napokon kevesebb órabérért dolgoztam, és kevesebb műszak pótlékért. Tehát ha elmegyek szabadságra, vagy jön egy fizetett ünnep, akkor ezek szerint minden alakalommal csökkentett órabérért dolgozom. A többi napot a szabádságolásnak megfelelően számolták el. Végül is a havi 82500Ft/hó..annak van egy órabére, aminek azt hiszem, állandóan egyformának kellene lennie. És ha csak 15 napot dolgozom, akkor is a 82500Ft/hó alap órabérrel kellene elszámolniuk a munkaóráimat, szerintem. Kérem szíveskedjék válaszolni, és eligazítani, hogy hol nézzek utána, vagy ha jogos a problémám, akkor hova fordulhatok, hogy megkapjam a nekem törvényesen járó bért utólag. Üdvözlettel. Puskás Gábor.
Kedves Gábor! Természetesen az egész hónapra jár a munkabér. Az Mt. 152. paragrafusának az átlagkeresetre vonatkozó rendelkezése szerint, ha átlagkeresetet kell fizetni a munkavállalónak, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Átlagkereset-számításnál az időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni, ahol a számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ennél rövidebb munkaviszony esetén a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), ennek hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ban kifizetett munkabér veendő figyelembe. A bérelszámolással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az Ön által leírtak alapján valószínű, hogy jogellenes gyakorlatot folytat a munkáltató. A munkaszerződésben szereplő alapbért nem befolyásolhatja, hogy az adott hónapban volt-e fizetett szabadnap, vagy nem. - A munkaszerződésének részletei fontosak lehetnek, elképzelhető, hogy a munkaszerződésben pl. munkaidőkeret szerepel. Esetleg fontolja meg, hogy munkaügyi bírósághoz fordul, - egy évre visszamenőleg tudja érvényesíteni a ki nem fizetett juttatásokat és a kamatokat - amennyiben Önnek van igaza. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.11.2007)  <br>Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport két tagjánál vagyok bejelentett munkavállaló. Előbb 8 illetve 4 órában voltam bejelentve, most viszont mindkét cégnél 8 órásként dolgozom. Kérdésem, hogy ez szabályos-e így, s hogy ebből nekem a későbbiekben nem lesz-e hátrányom. Illetve szeretném megkérdezni, hogy ha majd elmegyek szülni, akkor a szülés utáni járadékok (Gyes, Gyed stb. nem pontosan vagyok tisztában ezekkel e fogalmakkal) alapja a két cégben megszerzett jövedelmem összege lesz -e. Természetesen mindkét cég levonja és befizeti utánam a tb és egyéb járulékokat. Válaszát előre is köszönöm! Erika
Kedves Erika! Számomra nem egyértelmű a történet. Fő állása mindenkinek csak egy lehet, minden más elfoglaltság másodállás, vagy kiegészítő tevékenység, - amely természetesen munkaviszonyban, megbízásos jogviszonyban, vagy akár vállalkozóként is végezhető. A TB-nél jeleznie kell, hogy Ön mely munkaviszonyát (jogviszonyát) tekinti fő állásnak, - a járulék fizetési kötelezettségek pedig ebből következnek. Önnek is azt tudom javasolni, hogy keresse fel az OEP/MEP ügyfélszolgálatát, ahol személyesen tud tájélozódni a bejelentés módjáról, valamint a GYED/GYES kiszámításával kapcsolatban. Tapasztalataim szerint általában segítőkészek az ügyintézők. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(26.10.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! A kérdésem Önökhöz a következő. 2 éves munkaviszony után, ami minimálbér volt, meddig kaphatok munkanélküli járadékot? És mennyit? Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Tímea! A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(12.10.2007)  Tisztelt Karrier Centrum Szakértői! Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy 4 órás bejelentett alkalmazottak (bruttó bejelentett bér 32.750/hó/fő) kaphatnak-e havi 5000 Ft-os hideg étkeztetési utalványt, vagy ennek arányos része a megengedett? Üdvözlettel: Katalin
Kedves Katalin! A Munkaadó által adható munkahelyi étkezéshez való hozzájárulás feltételeit az 1995. CXVII. Tv. (Szja. Törvény) 1. mellékletének 8.17. pontja szabályozza. A rendelkezést alább ismertetem. Lényege, hogy a munkavállaló részére adható étkezési hozzájárulás nincsen összefüggésben a munkaidővel, a juttatások - miként a cafeteria juttatások is személyhez kötöttek. Az 5.000.- forint értékű étlezési hozzájárulás tehát részmunkaidős foglalkoztatás esetén is adható. "A munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 10 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 5000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 10 000 forintig, vagy az 5000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül." Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.10.2007)  Tisztelt Szakértők! Közalkalmazotti munkaviszonyom felmentéssel hamarosan megszűnik (csoportos leépítés volt). Ha megkapom a 2 havi végkielégítést a felmentési idő végén, elhelyezkedhetek-e utána újra közalkalmazottként rövid időn belül? Várom válaszukat: B Kriszta
Kedves Krisztina! Korlátozást csak a Kjt. 37.§ (12) bekezdése tartalmaz. (12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. Tehát amennyiben a felmentési idő alatt költségvetési szervezetnél elhelyezkedik, akkor végkielégítésre nem tarthat igényt. - A jogalkotó azonban úgy rendelkezett, hogy a jogosultságot nem veszíti el ebben az esetben, mert "de facto" folyamatosnak fogja fel a közalkalmazotti jogviszonyt. Üdvözlettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.09.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás ! Köszönöm szépen a gyors válaszát, de szeretném most pontosítani a kérdésem, mivel még nem egészen értem a dolgot. Tehát 04/25-től betegállományban voltam 07/31-ig.Azután szabadságon voltam. Közben 08/06-án a munkáltatómmal közösen megállapodtunk,hogy 08/31-el megszűnik a munkaviszonyom. A betegállomány előtti nap volt az utolsó, amit munkában töltöttem. Azt szeretném tudni ebben az esetben, mikor kellett volna megkapnom a maradék béremet 08/31-ig számfejtve és a papírjaimat.? A pénzt egyébként ma kaptam meg,. Az is érdekelne, hogy a késésért kötelezhetem-e valahogy a munkáltatómat, kamat vagy egyéb összeg megfizetésére? Köszönettel: T.Judit
Kedves Judit! Az Mt. általános rendelkezései szerint az utolsó munkában töltött napon el kell számolni a munkavállalóval, részére a szükséges igazolásokat ki kell állítani. Ez az esetek többségében rendben meg is történik. A járandóságok kifizetésével kapcsolatosan kisebb-nagyobb késedelmek valóban elő szoktak fordulni. Természetesen ilyen esetben a bírósághoz lehet fordulni, hogy ítélje meg a késedelmesen kifizetett összeg időarányos kamatait. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(03.09.2007)  <br>Tisztelt Cím! Mentálgigiénikusi munkakörben dolgozom. Képesítésem: Diplomás ápoló, valamint posztgraduális képzés - mentálhigiénikus és egészségfejlesztő. Kérdésem a következő: Milyen fizetés illet meg ezek alapján? Jár-e az 5% bérkiegészítés a másod diploma után? Kérem válaszoljon , és segítségét köszönöm. Tisztelettel: Gáspárné Ica.
Kedves Ica! Az Ön által leírtakból nem derül ki, hogy a Kjt. Vagy az Mt. hatálya alatt végez-e munkát. A Kjt. - bértábla szempontjából a 3 évnél hosszabb időtartamú felsőfokú intézmény valamely tagozatán megszerzett több diploma teszi kötelezővé a magasabb fizetési osztályba sorolást. (Nem minden felsőfokú szakirányú végzettség fogadható el diplomának.) Az Mt. Hatálya alatt munkavállalóknak úgynevezett szakképzett minimálbér került megállapításra. Ez álláspontom szerint Önt nem érinti. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.06.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó Hölgy/Úr! A segítségét szeretném kérni munkabér kifizetéssel kapcsolatban. A Munka Törvénykönyve szerint a munkabért legkésőbb következő hó 10-ig kell kifizetni. A munkabéremet átutalással kapom, ilyen esetben melyik dátum számít: - a munkáltató által elküldött átutalási megbízás dátuma, vagy a - bankszámlámra beérkezés dátuma? (Például ha 8-án pénteken utal, akkor én csak 11-én hétfőn kapom meg a fizetésemet, tehát 10-e után). Segítő válaszát előre is köszönöm. Tisztelttel: P. Krisztina
Kedves Krisztina! Általános szabály szerint a munkabér kifizetésének a tárgyhónapot követő 10-ig kell megtörténnie. Amennyiben a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon ki kell fizetni. Ettől eltérő szabályokat rögzíthet munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, de munkaviszonyra vonatkozó szabály ettől eltérően is rendelkezhet. A munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni, italboltban vagy más szórakozóhelyen csak az ott dolgozóknak fizethető munkabér. Ha a munkáltató a bérfizetésre előírt napnál később fizeti meg a munkavállalóknak járó munkabért, késedelmes fizetése miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti. Ezért az Mt. kimondja, hogy a munkáltató a késedelem idejére a polgári jogi szabályok szerint meghatározott kamat fizetésére köteles. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó szakasza értelmében tehát a késedelembeesés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles a munkáltató. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó Kiegészítés: A bér kifizetésnek a tárgyhót követő 10. napig meg kell történnie. Ez készpénzes kifizetésnél teljesen egyértelmű. Banki átutalások esetében a technikai átfutás, azaz a banki teljesítés 1-2 napot is igényelhet. (Ebben az esetben a munkaadó fizikailag kifizette a munkabért, viszont nem feltétlenül írták azt még jóvá az Ön bankszámláján.) Álláspontom szerint nem kifogásolható a munkaadónak az a magatartása, amennyiben legkésőbb a tárgyhót követő 10. napon megtörténnek a bérátutalások a munkavállalók számára. A hónap 10. napja azonban abszolút értelemben vett végső határidő, amennyiben ez munkaszüneti napra esik, úgy az utalást a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell elindítani. Technikailag tehát előfordulhat, hogy a hónap 11-12. napja között kapunk fizetést. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(29.05.2007)  <br>Tisztelt CV Centrum! 2007. június 15-én megszűnik a munkaviszonyom. Ezt követően egyéni vállakozóként szeretnék tovább dolgozni. Jelenleg alpolgármester is vagyok lakóhelyemen, társadalmi megbizatásban. Tiszteletdíjamból, amely magasabb, mint a minimálbér az alábbi járulékokat vonják. - természetbeni egészségbiztosítási járulék, - nyugdíjjárulék, - magánnyugdíjpénztári tagdíj, szja A Polgármesteri Hvatal fizeti még: - foglalkoztatói nyugdíjjárulék, - foglalkoztatói egészségbiztosítói járulék, - foglalkoztatói pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A kérdésem az lenne, hogy egyéni vállakozóként kell- e további járulékokat fizetnem? Elegendő-e a fenti járulékok megfizetése? Válaszuket előre is köszönöm: H. Gabriella
Kedves Gabriella! Meglátásom szerint egészen jól felsorolta a munkaadókat terhelő járulék-fizetési kötelezettségeket. Talán csak a szakképzési hozzájárulást (1,5%) felejtette ki a sorból. - Azt nyilván Ön is tudja, hogy a bruttó árbevétel 2%-a képezheti a minimális adóalapot, de van lehetőség tételes elszámolásra az APEH előtt. Gondolom, az elszámolásait könyvelő fogja vezetni az egyéni vállalkozásában. Kérem egyeztessen vele, ha teljesen precíz választ szeretne kapni a kérdésére. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.05.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy! A bátyám nevében szeretnék tanácsot kérni. Egy kis faluban dolgozik, a termelőszövetkezet utódjaként megalakult szövetkezetnél, mint erőgépkezelő, megszakításokkal 20 éve, most 5 éve már folyamatosan. A munkaszerződése szerint a fizetést minden hó 15-ig kellene megkapnia, amit készpénzben, a szövetkezet pénztárában vehet fel. Egy éve már előfordulnak késések, általában egy héttel később jutott fizetéshez. Az elmúlt 3 hónapban azonban egyáltalán nem kapott fizetést. A kérdésére mindig azt válaszolták, nincs pénz. Eddig még türelmesen várt, hiszen azt ígérték, április körülre rendeződnek a szövetkezet pénzügyi gondjai. Most viszont a szövetkezet egyik beszállítója felszámolási eljárást kezdeményez. Mit lehet tenni ilyen esetben? Milyen lehetőségei vannak, hogy megkapja a 3 havi elmaradt fizetést? Megtagadhatja a munkát? Ha az elmaradt fizetésre hivatkozva rendkívüli felmondással megszünteti a munkaviszonyát, megilleti a végkielégítés? Vagy érdemes inkább kivárni a felszámolási eljárás végét? Segítségét előre is köszönöm: J. Ildikó
Kedves Ildikó! Nehéz helyzetben van a tanácsadó, amikor taktikai tanácsadásra kényszerül. Fórumunkban sok szó esett már a bérgarancia alapról. Az elmaradt juttatások egy részét az állam ebből a segélyalapból meg tudja téríteni. A felszámolás, vagy a végelszámolás megkezdésének pillanatától a felszámoló /végelszámoló gyakorolja az ügyvezetői jogokat. A munkaadót azonnal írásban (hivatalos levélben!) fel kell szólítani, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a jogsértést, és fizesse meg az elmaradt járandóságokat. Kérjen 3 napon belüli válaszadást, és az elmaradt összegek kifizetését. Amennyiben nem kap választ, vagy nem kap pozitív választ, -úgy azonnal forduljon munkaügyi bírósághoz, illetve az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelethez. Türelmesen várni nem szabad. Az, hogy valaki ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek, még nem jelenti azt, hogy fel is számolják majd a céget. Az adósságot ki lehet fizetni, át lehet ütemezni, - sok közbenső megoldás is lehetséges. Én azt javaslom, hogy a felmondást ne kapkodja el. Amennyiben talál másik állást, ne habozzon elfogadni. Semmi olyan iratot ne fogadjon el, ne írjon alá, amelyben a valóságtól eltérő dolog, vagy tény fogalmazódik meg, vagy amelyben ultimátumot fogalmaznak meg Önnel szemben. Bármilyen helyzet alakul ki, soha nem kell azonnal dönteni, mindent fontoljon meg, egyeztessen a kollégáival, és joghoz értő szakemberrel. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(19.04.2007)  Jó napot kivánok! Egy kórházban dolgozom közalkalmazottként. A mai napon (2007.ápr.17.kedd) intézményünknél elbocsájtottak 10 ápolónőt, az eggyik elbocsájtott,a munkatársam rokona. Nekik nincs internetük és senkitöl sem tudták érdemben megkérdezni a következő problémát: állitólag 2007 januárjátol létezik egy olyan törvény mely szerint a közalkalmazottak végkielégitését részletben is kilehet fizetni. Kérném segitségét hogyha valóban létezik ez a törvény pontosan melyik (év hónap) közlönyben jelent meg, és hányadik oldalon (esetleg paragrafusban) lehet utána nézni? Segitségét előre is köszönöm : T . Zsolt
Kedves Zsolt! 2007. január 1-jétől szigorodtak a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályok. 2006. december 31-éig felmentett közalkalmazottak esetében, ha a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnt meg, a végkielégítést - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a felmentési idő utolsó napján volt köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Vagyis a közalkalmazottat megillető végkielégítést - eltérő megállapodás hiányában - nem az utolsó munkában töltött napon, hanem a felmentési idő utolsó napján volt köteles a munkáltató a közalkalmazott részére kifizetni. Lényegében a Kjt. a végkielégítés kifizetésének időpontjára vonatkozóan eltérő megállapodást is engedett, így nem volt akadálya annak, hogy a végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, illetve már esetleg korábban fizesse ki. 2007. január 1-jét követően közölt felmentések esetében kizárólag csak felmentési idő utolsó napján kerülhet sor [Kjt. 37. § (10)]. Azzal, hogy a törvénymódosítás értelmében a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni, szükségessé vált, hogy a törvényalkotó kimondja, a végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni [Kjt. 37. § (11)]. E törvényi rendelkezést az indokolja, hogy a felmentési idő utolsó napján ugyan a közalkalmazotti jogviszony még fennáll, azonban a közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítése miatt már nem végez munkát, így munkahelyén sem tartózkodik. Ebből következőleg természetes, hogy a végkielégítés folyósításából, annak átvételéből eredő esetleges többletköltségek a végkielégítésre jogosult közalkalmazottat nem terhelhetik, e költségeket a munkáltatónak kell állnia. 2007. január 1-jét követően közölt felmentések esetében a közalkalmazott kötelezettségeit érintően a legfontosabb változás, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a közalkalmazott, ha bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel újabb teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, akkor bejelentési kötelezettség terheli a korábbi munkáltatójával szemben. A felmentett közalkalmazott jogosultságait és kötelezettségeit érintő változásokról, ha a felmentett közalkalmazott bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv, legalább többségi befolyása alatt álló, bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a felmentési időből hátralevő időre eső átlagkeresetét elveszíti és nem lesz jogosult végkielégítésre sem. Az új jogviszonyában ugyanakkor - az áthelyezés szabályaival egyezően -, a ki nem fizetett végkielégítés időszakát számításba kell venni. Az előbb említett rendelkezésekre tekintettel, újabb jogviszony létesítésének hiányában is - a korábban már jelzettek szerint - kizárólag a felmentési idő utolsó napján kerülhet sor a végkielégítés kifizetésére, a felmentési időre járó átlagkeresetet pedig az illetményhez hasonlóan, havonta egyenlő részletekben kapják meg a felmentett közalkalmazottak. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.05.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 2006-ban 5 hónapot dolgoztam, az összes jövedelmem 1 890 739 Ft volt. Úgy tudom, az adójóváírás 2 100 000 Ft összjövedelemig érvényesíthető, viszont így már csak korlátozottan, ami nem tudom mit jelent. Megírná nekem, hogy a fenti jövedelmem után mennyi adójóváírást érvényesíthetek? A munkáltatótól kapott igazoláson a 24. - Adójóváírás - sorban 36 000 Ft. szerepel. Ez lenne a helyes összeg? ( a jövedelmemből csak 1 511 739 Ft a bérjövedelem és 379 000 Ft tanulmányi ösztöndíj). Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: S. M.
Tisztelt Olvasónk! A számított adó összege adójóváírással csökkenthető. Az adójóváírás lehetősége minden bérjövedelmet szerző magánszemély adózót megillet, feltéve, ha az éves bevallási kötelezettség alá eső összjövedelme (tehát pl. az ingó, ingatlan értékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó külön adózó jövedelem is beszámítandó!) nem haladja meg a jogosultsági határt. A jogosultsági határ 1 350 000 forint. Az adójóváírás egységesen a megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint. Az adójóváírása fokozatosan szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy ha az éves összjövedelem a jogosultsági határt meghaladja ugyan, de nem éri el annak 600 000 Ft-al növelt összegét (azaz 1 950 000 Ft-ot), akkor az adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határ (1 350 000 Ft) feletti jövedelem 18 %-át meghaladó részével. Ha az évi összes bevallott jövedelem az 1 950 000 forintot meghaladja, adójóváírás nem érvényesíthető. A minimálbér adómentességének a biztosítására úgynevezett kiegészítő adójóváírás érvényesíthető. Eszerint amennyiben az adózó elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a 720 000 forintot, az adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9540 forint. Álláspontom szerint a munkaadója helyesen számolt, a tanulmányi ösztöndíj is jövedelemnek számít. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(11.04.2007)  Tisztelt Címzett! Az alábbi három kérdésemre szeretnék választ kapni: 1. Feleségem és én is egyéni nyugdíjas vállakozók vagyunk. A lakásunkban felszerelt vezetékes telefon nem céges tehát magántelefon, elég sokat használjuk mind a ketten a vállalkozásunkkal kapcsolatban. Mennyit lehet elszámolni a havi telefonszámlából, ill. mind a ketten számolhatunk-e el költséget? 2. Mennyi költség számolható el a vállalkozás tulajdonában levő előfizetéses mobiltelefon estében? 3. Vállalkozói Internet előfizetésünk van (üzleti ADSL Profi csomag). A havidíj teljes mértékben elszámolható -e? Várom megtisztelő válaszát: ZsL
Tisztelt Zsédely László Úr! Könyvelési, számviteli kérdésekben könyvelő tud igazán szabatos választ adni. Magán telefon üzleti elszámolására -tudomásom szerint- nincsen lehetőség. Céges (üzleti) telefon-használat sem számolható el 100%-ban költségként, a számla költségek 75%-át fogadja el az APEH. Nincsen különbség a mobil előfizetés, és a vezetékes előfizetések között. Újdonság azonban, hogy céges költségként a prepaid (un. feltöltős) mobil kártya is elszámolható. Az internet végpont teljes egészében elszámolható céges költség, de feltétel ebben az esetben is az, hogy az előfizetés a vállalkozás tulajdonában legyen. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(07.05.2007)  Tisztelt Tanácsadó! Most szültem, márciustól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom. Fordulhatok-e jogorvoslatért, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés? Köszönöm válaszát! Egy Anyuka
Tisztelt Olvasónk! Amennyiben az éves bérfejlesztés a munkáltató által vállalt kötelező paraméterek alapján történik, úgy megkérdőjelezhető a munkaadó eljárása. Természetesen az Ön idei évi bér-átsorolása a TGYÁS összegére nincsen hatással. Álláspontom szerint a probléma az Ön újbóli munkába állásakor válik igazán aktuálissá. Talán egy hivatalos levélben érdemes felhívnia a munkaadója figyelmét az átsorolás esedékességére, és kikérni erről az ő álláspontját. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(09.03.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Eddig elég sok formában vállaltam munkát (pl: főallású rendszer adminiszrátor, programozó, szellemi szabadfoglalkozású, egyéni vállakozó 2*, bt ügyvezető, kkt tag, gmk tag. Sok tapasztalatom van (volt) adózási, járulék, stb kérdésekben. Most azomban nem tudok eligazodni. A tények: 1993-2006-ig egyéni vállalkozó voltam (most is) heti 40 órás állás mellett. 2006.11.30-án megszűnt a munkaviszonyom. 2006.12.01-2007.02.28-ig passzív táppénzen voltam. Kérdéseim: Ha megszűnt a munkaviszonyom, akkor kell-e járulékokat fizetnem, mint egyéni vállalkozó a passzív táppénz ideje alatt? Jogosult voltam-e a táppénzre? Ha nincs bevételem vállalkozóként megszüntessem-e a vállalkozásomat? Ha igen, milyen ellátásokra leszek jogosult 30 év járulékfizetés után? Szüneteltetni lehet-e a vállalkozást Várom válaszát! Üdvözlettel: Gábor
Kedves Gábor! Valóban nem könnyű követni a változásokat, - Magyarországon a teljes szociális ellátó rendszer folyamatos átalakítás alatt van. Most éppen a szigorítások irányába tartunk. Alapvetően jogosan, - ettől függetlenül van akiket igazságtalanul, vagy hátrányosan érintenek a módosulások. 1. Az Ön esetében a korábbi évek gyakorlatához képest mégis kedvező irányba történtek változások. Az egyéni és a társas vállalkozókra egyaránt vonatkozó szabály, hogy ha vállalkozói tevékenységüket heti 36 órát elérő munkaviszony mellett végzik, akkor járulékfizetési kötelezettség csak a ténylegesen elért járulékalapul szolgáló jövedelem után merül fel. Az egyéni vállalkozó esetén az elszámolt vállalkozói kivét, társas vállalkozó esetén a kifizetett tagi jövedelem után kell az összesen 29 százalék társadalombiztosítási és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot megfizetni. A tételes egészségügyi hozzájárulást mindkét esetben annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie, ahol a heti 36 órát elérő munkaviszony fennáll, így a társaság is és az egyéni vállalkozó is mentesül a fizetési kötelezettség alól. Amennyiben valaki "főállású" egyéni vállalkozó, aki nem rendelkezik egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonnyal, mentesül a járulékfizetési kötelezettségek alól, ha keresőképtelensége miatt táppénzben részesül. A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is mentesül az egyéni vállalkozó a táppénz folyósításának időtartama alatt. A táppénz adóköteles jövedelemnek minősül, melyből a pénztár levonja a személyi jövedelemadó-előleget. Természetesen keresőképtelensége esetén az egyéni vállalkozó nem végzi (nem is végezheti) a tevékenységét, így mivel bevételt jellemzően nem tud realizálni (költségei sem merülnek fel) - vállalkozóként - személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, ebben az időtartamban nem keletkezik. Vállalkozást egyébként szünetelteni nem lehet, amennyiben nincsen bevétele érdemes elgondolkozni a vállalkozás megszüntetésén. Apróbb munkákat Alkalmi Munkavállalóként, vagy Megbízási Szerződés keretében is el tud végezni, vagy valamilyen együttműködési megállapodás keretében csatlakozhat egy társas vállalkozás rendszeres tevékenységéhez. Kérem figyeljen arra, hogy a munkaviszonya megszűnésével, az Ön fő állása az egyéni vállalkozása! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(15.02.2007)  Tisztelt Déri Tamás Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a mennyi az a maximum összeg, amit adómentes juttatásban kaphat egy munkavállaló 2007-ben. Ez egy konkrét éves összeg, vagy a bruttó bérének valamilyen százaléka, amit nem lehet túllépni? Állás megpályázásánál lehet valamilyen jelentősége, ha a fizetési igényben megjelölöm az adómentes juttatás lehetőségét is? Vagy ahol amúgy sem alkalmazzák az adómentes juttatási rendszert, ott az évi pár százezer forint költségmegtakaritás úgysem számit? Köszönöm válaszát, további sok sikert kivánok! G. Krisztina
Kedves Krisztina! A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adó évben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap). Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(09.02.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a végkielégítést miként számoják? Az én bérezési rendszerem igen bonyolult: van egy alapórabérem, váltóműszakban dolgozom tehát délutános pótlékom, kötelező 16óra túlóra /2 szombat/, az elvégzett munka után prémium, ami óránként még plusz 300 Ft-t és ha megvan a kötelező 16 óra túlóra és a teljesítményem is 90% felett van akkor még rájön óránként 350Ft. + 13. havi jutalom (éves kereset 6%-a). Ennél a bérezési rendszernél mi számit bele és mi nem a végkielégítés összegébe? Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: V. János
Tisztelt V. János Úr! A végkielégítés számítás alapja az átlagkereset, s az átlagkereset számításnál a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 152. §- a értelmében az a főszabály érvényesül, hogy a kifizetést megelőző utolsó négy naptári negyedévet kell figyelembe venni. Az Ön végkielégítése tehát a folyamatosan ledolgozott munkaévek szerinti számitott 1-6 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg. A bruttó átlagkereset megállapításánaál az utolsó 4 naptári negyedév átlaga kerül számításra. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(31.01.2007)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Tegnap kaptam kézhez a felmentésemet a munkahelyemen, ahol 4 éve dolgozom. Az indok: létszámleépítés. Összesen 21 év közalkalmazotti munkaviszonyom van. Áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel szűntek meg az előző közalkalmazotti munkaviszonyaim. Végkielégítést eddig sehol sem kaptam. Most a felmentésben 1 hónap végkielégíítést írnak. Kérdésem, hogy nem járna-e nekem a 20 év közalkalmazotti munkaviszony után 8 hónap végkielégítés? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Erika! Nincsen jó hírem... Ott rontotta el a dolgot, amikor a közös megegyezéses szerződés bontás során nem ragaszkodott a végkielégítés megfizetéséhez. Akkor járt volna Önnek, - és akkor tisztességtelen módon jártak el Önnel szemben. Most valóban csak az 1 havi végkielégítésre tarthat jogot. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(09.01.2007)  <br>Tisztelt Déri Tamás! Építőiparral foglalkozunk és kétségeink akadtak azzal kapcsolatban, hogy jelenleg milyen járulék- és munkabér fizetési kötelezettségeink vannak -az állandó munkavállalóinkra- szélsőséges időjárásban, ill. szélsőséges időjárás okozta munkakiesés alatt... Előre is köszönjük válaszát! Üdvözlettel: Barta Róbert
Kedves Róbert! A járulékokat a kifizetett munkabérek után kell fizetni. A bérfizetés alapja a munkaszerződés. Amennyiben a szerződések határozatlan időre szólnak, és nem határozott feladatra, vagy idénymunkára, úgy járulék fizetés szempontjából mindegy, hogy a munkavállalók végeztek-e munkát? Arra van lehetőség, hogy az éves szabadságkeret terhére a munkaadó kiadja a munkavállalók szabadságát. A szabadságos napok 3/4 része felett a munkaadó rendelkezik. A munkavállalóknak fel lehet ajánlani a fizetés nélküli szabadság lehetőségét is. A munkáltató nem "küldheti" fizetés nélküli szabadságra a munkavállalókat, de ezt a lehetőséget felajánlhatja. Arra érdemes figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság esetén a biztosítási viszony is szünetel. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.01.2007)  <br>Tisztelt Szakértő Úr! Milyen költségek számolhatók el a munkavállalónak? Milyen juttatások adhatók adómentesen? Tanulmányi szerződés esetén milyen költség térítés adható? Tanulmányi ösztöndíj után milyen terheket kell megfizetni? Segítségét előre is köszönöm: József
Kedves József! Megpróbáltam összegyűjteni az Ön kérdéseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. A támogatási rendszerek folyamatos átalakítása miatt kérem, hogy konkrét esetben egyeztessen a könyvelőjével, illetve az APEH ügyfélszolgálatával. Juttatásnak gondolt költségtérítések. Több olyan költségtérítés is le van fektetve a szabályok között, amelyek egy része a munkavállalónak jár, más esetben alkalmazásával a dolgozó egyfajta többletszolgáltatáshoz jut, vagy többletbér produkálható úgy, hogy az lényegében a munkaviszonyával kapcsolatos költségek, vagy a kifizetés részleges vagy teljes adómentességét használja ki. Az elszámolásukhoz nyilvántartásokat, kimutatásokat kell készíteni (így kiküldetési rendelvényt). Nemritkán az ilyen költségtérítéseket a dolgozók - bár azok egy részét tőlük nem lehetne megtagadni - juttatásként élik meg. Ilyenek: - a dolgozónak járó külföldi napidíj - külföldi tartózkodás esetén legalább 15 euró, amiből 30 százalék adómentes (maximálisan napi 50 euró fizethető ki úgy, hogy 15 euró adómentes legyen); - a dolgozónak járó belföldi kiküldetési étkezési hozzájárulás, (étkezési napidíj, 500 forint/nap, szálloda igénybevétele esetén 400 forint/nap); - a dolgozónak járó költségtérítés, lakóhelyen kívülről történő munkába járás vonattal és/vagy busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig, illetve Budapesten kívülre történő hazajárás, például hétvégeken vonattal a jegyet igazoló számla 86 százaléka erejéig, busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig (ezeket a munkáltató szabadon kiegészítheti 100 százalékra, ilyenkor azonban az áfa nem vonható le, de az amúgy sem válik érvényesíthetővé, ha a fennmaradó részt kiszámlázzák a dolgozónak); - amennyiben nem megoldható a munkahelyre tömegközlekedéssel történő bejárás, akkor 9 forint/km személygépkocsi-használat esetén (vagyis például 40 km-re lévő munkahelyre történő bejárás esetén napi 720 forint, havi 20 munkanapot feltételezve havi 14 400 forint); - a hivatali utak megtérítése a munkavállaló által használt gépjárműre, útnyilvántartás alapján, az üzemanyag és átalányként 9 forint/km megtérítése mellett; - a dolgozónak járó üzemorvosi szolgáltatások (foglalkozás-egészségügy körébe tartozó vizsgálatok, bár néhány eset - például fogászati szűrés - többlettartalommal bír, de mégis idesorolható); - a dolgozónak járó, egyes számítógép-használatához kötött munkakörök esetén kétévenkénti szemészeti szűrővizsgálat és ezen vizsgálat eredményeképpen felírt védőszemüveg költsége (vagyis SZTK-keret + lencse). Nem adóztatott munkáltatói befizetések. Nem számít bele a magánszemély személyi jövedelmének adóalapjába néhány munkáltatói befizetés. Ezek: - magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján a munkavállaló javára kiegészítésként megfizetett összeg (amely kiegészítés, figyelembe véve a 10 százalékos felső határt, így legfeljebb 2 százalék lehet); - önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegéig, de a kettő kombinációja esetén csak a minimálbér 130 százalékáig. Az önkéntes vagy önsegélyző pénztárak esetében a kevésbé ismert buktató az, hogy - az ilyen pénztárakra vonatkozó szigorú előírások miatt - nem lehet a munkavállalók javára történő befizetéseket személyenként vagy időszakonként differenciálni; - a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés, a tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó oktatás költsége. A klasszikus adómentes juttatások. A munkáltató döntési jogkörébe tartozó adómentes juttatásokat rendszerint szabályozott körülmények között, ritkábban egyedi döntések alapján fizetik ki. A juttatás tényét nagyvállalatoknál akár a kollektív szerződésben is feltüntethetik, de kisebbeknél hasonló elkötelezettség vállalása ritkán tapasztalható, hiszen azokat a munkáltató kvázi béremelésként, bérkiegészítésként nyújtja a dolgozója számára. Ilyen juttatások: - az adómentes üdülési csekk értéke, amelyet korlátlan összegben lehet juttatni, de a munkáltatótól személyenként csak a minimálbérnek megfelelő összeg adható, és fontos feltétel, hogy az APEH felé történő adatszolgáltatáshoz a magánszemélyektől nyilatkozatot is kell kérni arról, hogy máshol ezt a juttatást az adóévben még nem kapták meg; - az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke, amelynek összegéről szóló számla értéke nem haladhatja meg a minimálbért személyenként, amelyhez személyekre bontott nyilvántartást kell vezetnie az üdülési szolgáltatást nyújtónak; - a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás; - a melegétkezési jegy értékéből 9000 forint, ahol a melegétkeztetés lehet természetben, a szolgáltatótól kapott számla útján megtérített étkezés, ahol célszerű arra is figyelni, hogy a hivatalos vélemény szerint a számla értéke nem számolható el részben, az összege a dolgozókra jutó, adómentesen adható határt meghaladja; - a hidegétkezési jegy értékéből 4500 forint, ahol kölcsönösen kizárt a melegétkezési jeggyel való kombináció, illetve az, hogy az értékhatárt meghaladó rész után bérként kelljen adózni; - az adómentes iskolakezdési támogatás értéke, amely 2006-ban 19 000 forint, természetben vagy megtérített számlák útján juttatható, de csak a tanévkezdés előtti naptól számított 60 napig; - az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, amely a dolgozó nevére szóló előfizetés megtérítésével vagy utalvány juttatásával teljesíthető; - az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke, ahol a számítógép forgalmi értéke után meg kell fizetni átadáskor az áfát, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a számítógép normál piaci körülmények között nem értékesíthető; - az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege, amely évi egyszeri 2000 forint lehet; - a művelődési intézményi szolgáltatás értéke; - az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke; - a kegyeleti, temetési segély. Limitált adómentes juttatási kör. Bár az előbb felsoroltak szerint számos adómentes juttatásra ad lehetőséget a törvény, 2006-tól nem mindegyik juttatás lesz adómentes. A törvényben 400 000 forintos éves határral illettek egy sor adómentes juttatást. A szóban forgó juttatások: - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás; - az iskolai rendszerű képzés címén munkáltató által megfizetett költség; - az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás piaci értéke; - az adómentes iskolakezdési támogatás értéke; - az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja; - az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke; - az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege; - a művelődési intézményi szolgáltatás értéke; - az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke. * A hallgatói támogatások fajtái A hallgatói állami támogatás lehet 1. a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj, 2. pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, 3. a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj, 4. az intézményi szervezeti és működési szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás, 5. köztársasági ösztöndíj, 6. tankönyv- és jegyzettámogatás, 7. tanszertámogatás, 8. kollégium (diákotthon) fenntartása, 9. kollégiumi (diákotthon) férőhely bérlése, 10. kollégium (diákotthon) fejlesztése, 11. tankönyv- és jegyzet-támogatás, 12. doktori ösztöndíj, 13. doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása, 14. a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése, 15. sport- és kulturális támogatás. Tanulmányi ösztöndíj A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Összegét a felsőoktatási intézmény az előző félév tanulmányi eredménye alapján állapítja meg. A más felsőoktatási intézményből (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató tanulmányi ösztöndíjáról a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának kell rendelkeznie. Pénzbeli szociális támogatás Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, pályázat útján igényelhető. Formái a következők: 1. rendszeres szociális támogatás, 2. rendkívüli szociális támogatás, 3. lakhatási támogatás, melyre akkor is benyújtható pályázat, ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal, de a jogosultság megszűnik, ha a hallgató állami támogatásban részesülő kollégiumba kerül, 4. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (lásd: 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet). A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára megítélt rendszeres szociális támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 3000 forint. A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor elsősorban az egy háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, illetve a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot mérlegelik. E szempontoktól függetlenül előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az e pontban meghatározott hallgatók részére legalább a költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű havi rendszeres szociális támogatást kell biztosítani; 2. hátrányos helyzetűnek minősül. A lakhatási támogatás hallgatói normatíváját a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza, 2006. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év. Egyéb intézményi juttatások A tantervi követelményeken felül kiemelkedő szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet, melynek odaítélési módjáról és feltételeiről az intézményi szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. Köztársasági ösztöndíj Az oktatási és kulturális miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére - a felsőoktatási intézmény előterjesztésére egy tanév időtartamára - köztársasági ösztöndíjat adományozhat. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, első alapképzésben, illetve első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, melynek feltételeit az oktatási és kulturális miniszter minden év március 31-éig teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában. A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 335 000 forint/év. Tankönyv- és jegyzettámogatás A felsőoktatási intézmény döntése alapján a tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtható pénzbeli támogatásként, készpénz-helyettesítő kártyán, vagy utalvány formájában. A tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtásának feltételeit a felsőoktatási intézmény jogosult meghatározni, melyet szervezeti és működési szabályzatában kell közzétennie. A tankönyv- és jegyzettámogatás összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 11 650 forint/év. Tanszertámogatás A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre tanszertámogatás nyújtható. A tanszertámogatás pályázat útján vagy alanyi jogú juttatás formájában adható. Kollégium fenntartása, kollégiumi férőhely A kollégiumi férőhelyek azoknak az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatóknak, illetve állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő hallgatóknak az elhelyezésére szolgálnak, akiknek az állandó lakhelye a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül esik. A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére a férőhelyszám 5%-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhető költségtérítéses hallgató, illetve helyben lakó diák is. A kollégiumi elhelyezésre pályázni kell. A pályázat elbírálásakor mérlegelik a szociális helyzetet, a tanulmányi eredményt, a képzési hely és lakóhely közötti távolságot, a közösségi munkát. Előnyben kell részesíteni, illetve kérésére fel kell venni a kollégiumba azt a hallgatót, aki 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg; 2. hátrányos helyzetűnek minősül. Hallgatói munkadíj Hallgatói munkadíj jár, ha a hallgató megbízási jogviszony keretében végez oktatási, kutatási tevékenységet, illetve az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában közreműködik. További hallgatói juttatások A kormány a felsőoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történő hozzáférés elősegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében gondoskodik különösen: 1. a hallgatói hitel folyósításáról, 2. a diákigazolvány által igénybe vehető kedvezmények biztosításáról, 3. különféle természetbeni juttatásokról, 4. a programtámogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénés, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezeléséről, 5. az Oktatásért Közalapítvány és egyéb közalapítványok működtetéséről. Adóterhet nem viselő járandóságok: * a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv és lakhatási támogatás, * a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulókat megillető pénzbeli juttatás, valamint szakmai gyakorlat idejére őket megillető díjazás összegének a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-át meg nem haladó része, * oktatási, kutatási tevékenység, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatás ellenértékekén megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hó első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.09.2006)  Tisztelt CV Centrum! Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél többszáz forint eltérés van. Mostmár 3000Ft is volt és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kéziszámolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták pénzben. Erről szeretnék felvilágosítást kapni. Előre is köszönöm. Tisztelettel: Ildikó
Kedves Ildikó! A probléma inkább könyvelési, mint jogi természetű. Egy biztos: Önnek azt az összeget kell kézhez kapnia, amely a számfejtésen szerepel. Az elszámolásokat a fizetésével együtt meg kell kapnia. Esetleg könyvvizsgálóval ellenőriztetheti a bérelszámolások megfelelőségét, de elképzelhető az is, hogy a cég könyvelője magyarázatot tud adni az eltérések okára. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(05.09.2006)  Tisztelt Tanácsadó! Szeretnék segítséget kérni a következő ügyben: Egy közeli hozzátartozóm alkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Havi jövedelme 62.000.- Hogyan érinti a szolgálati idő számítását az új szabályozás - a minimálbér kétszerese a járulékfizetési kötelezettség -, ha az alkalmazottal aláíratott nyilatkozattal az APEH-nál be lett jelentve a 62.000.- forintos kereset? Tisztelettel várom válaszát, Gergely István
Tisztelt Gergely István Úr! A változások a munkavállalókat közvetlenül nem érintik. Arról van szó, hogy a munkaadóknak van arra vonatkozó kötelezettségük, hogy a minimálbér kétszerese után számított járulékot fizessenek a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók után. Ez alól azonban mentességet lehet kapni, amennyiben a munkaadó az adóhivatalnál bejelenti a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb bruttó munkabéren foglalkoztatottak listáját. A jogszabály kötelező érvénnyel a főállású ügyvezetők, és az egyéni vállalkozók esetében írja elő a magasabb járulék fizetésének feltétlen kötelezettségét. Az EMMA rendszeren keresztül minden munkavállalónak joga van meggyőződnie arról, hogy fizeti-e utana a munkaadó a járulékokat?! Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(14.07.2006)  Tisztelt CV Centrum Szerkesztőség! A tanácsukat szeretném kérni. Egy éve dolgozom közalkalmazottként egy középiskolai kollégiumban. Felsőfokú végzettségem van. A kollégiumi állás betöltéséhez elég a középiskolai végzettség, de a felsőfokú szakirányú végzettségem miatt vettek fel, amire kapok 5% bérpótlékot is. Ennek ellenére \"C\" fizetési fokozatba raktak a munkaszerződésemben és nagyon keveslem a fizetésemet. Átnéztem a KJT idevonatkozó törvényrendeleteket és úgy érzem, hogy törvényellenes a munkaszerződésem. A gondnoki munkakörben adható fizetési fokozatok a \"C\" - től az \"E\" kategóriáig adhatók: "63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik." Kérem válaszoljanak, hogy igazam van-e és hogy milyen úton tudnám érvényre juttatni az igazamat. Tisztelettel: Viri63
Tisztelt Olvasónk! Egyet értek Önnel. Az Ön által leírt információkból úgy tűnik, hogy munkáltatója nem a megfelelő fizetési osztályba sorolta be. (Adódik a kérdés, hogy a kinevezésekor, és azóta miért nem tette ezt szóvá?!) A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 61-63.§ rendezi. A törvény kimondja: „A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.” Azt javaslom, hogy a fenti jogszabályi helyekre hivatkozva ÍRÁSBAN kérjen egyeztetést a munkaadójától. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy az illetékes Munkaügyi Bíróságon tud munkaügyi jogvitát kezdeményezni. A téves közalkalmazotti besorolásból származó illetmény-különbözetre, és kamataira -maximum 3 évre visszamenőleg- igényt tarthat. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(08.06.2006)  <br>Tisztelt Tanácsadó! 32 éves egészségügyi közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006 január 06-án szüntettem meg. 2006 januárjától az Egyesült Királyságba mentem dolgozni. Május végén jöttem vissza Magyarországra és 104 órás munkaszerződést kötöttem egy önkormányzati kórházzal . A kérdésem az lenne milyen mértékű járulékot kell fizetnem. A kiutazásomkor azt mondták arra az időre ne fizessek itthon járulékot, mert kint is levonják és két helyen nem kell fizetni. Segítségét előre is köszönöm: László
Tisztelt Dombóvári László Úr! Az Ön által megadott információkból nem egyértelmű a tényállás. Elméletileg valóban nem kell két helyen járulékot fizetni. (Az úgynevezett kettős adóztatást az EU nem is engedi.) A kérdés az, hogy a külföldön szerzett jövedelme után fizetett-e járulékot, hol, és kinek fizetett járulékot. Erről az elszámolásoknak, és igazolásoknak rendelkezésre kell állnia. A magyarországi munkaviszony után egyértelműen itthon kell járulékot fizetnie. Fontos lenne tisztázni, hogy ki végzi az Ön bérének számfejtését, és hogy az Ön által említett 104 órás munkaidő keret napi hány órás munkavégzést takar!? Javaslom, vegye fel a kapcsolatot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatával, és az Ő segítségükkel próbálja meg tisztázni a helyzetet. Tisztelettel: Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(10.05.2006)  <br>Tisztelt Tanácsadó! Szeretnék érdeklődni, hogy a bkv-bérleten kívül még milyen adómentes juttatás adható, kérhető és hogy ezen adómentes juttatások összege a bruttó vagy a nettó jövedelemből \"vonódik-e le\". Kapcsolódó kérdés: ha a munkaviszonyt nem diákként kezdem, azaz teljes összegű bkv-bérletről van szó az adómentes juttatásnál, majd a munkaviszony folyamán diák státusz jönne létre - ez által diákbérletre lennék jogosult, az azt jelentené, hogy annyival több fizetést kapnék, amennyivel a bérlet összege csökkenne? Az adómentes juttatás a munkaadónak és a munkavállalónak is előnyös, vagy csak egyoldalúan? Köszönettel: Gaál Krisztina
Kedves Krisztina! A juttatások fogalma a bruttó munkabéren felül, a munkavállalónak juttatott plusz szolgáltatásokat jelenti. Ezek egy része adómentes, egy másik részük adó, (TB) köteles. Az adtható juttatások adómentes része nyilván mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára előnyös. (A bérjövedelem bérterhek, bérköltségek nélkül egészíthetőek ki.) Sok vállalkozásnál még mindig nem ismerik pontosan a juttatásoknak azt a körét, amelyek nem terhelik adó és TB fizetési kötelezettséggel a munkaadók kasszáját. Ilyen juttatások lehetnek: • önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás • adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás (csekk stb.) • iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés • adómentes számítógép-juttatás (a számítógép forgalmi értéke után meg kell fizetni átadáskor az áfát, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a számítógép normál piaci körülmények között nem értékesíthető) • adómentes a bankszámlaköltség-térítés összege, amely évi egyszeri 2000 forint lehet • adómentes az internet-használat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, amely a dolgozó nevére szóló előfizetés megtérítésével vagy utalvány juttatásával teljesíthető • valamennyi művelődési értéket képviselő szolgáltatás juttatási köre (pl.színházjegy) • adómentes az iskolakezdési támogatás értéke, amely 2006-ban 19 000 forint, természetben vagy megtérített számlák útján juttatható, de csak a tanévkezdés előtti naptól számított 60 napig • a helyi közlekedési bérlet 2006-ban köztehermentes • adómentes a havi hidegétkeztetési utalvány, amelynek értékhatára 4500 forint. A melegétkeztetési utalvány havi adómentes értékhatára 9000 forint • Adómentesen adható iskolakezdési támogatás éves mértéke 19 000 forint A munkáltató által öt évente egyszer adható vissza nem térítendő lakásvásárlást célzó támogatás adómentes összeghatára 1 000 000 forintra emelkedett az idei esztendőtől. A munkaadóknak érdemes megfontolniuk, hogy mely juttatásokat biztosítják dolgozóiknak a 400 000 forintos adómentes küszöb terhére, vannak ugyanis olyan költségek, amelyek eleve nem minősülnek természetbeni juttatásnak. Álláspontom szerint a közlekedési bérlet tekintetében annak nincsen jelentősége, hogy Ön teljes árú, vagy kedvezményes bérletet vesz igénybe. Az elszámolhatóság tekintetében az a döntő tényező, hogy Ön "főállású", nappali tagozatos hallgató, vagy főállású munkavállaló, aki levelező, vagy esti képzésben vesz részt. Déri Tamás tanár, szaktanácsadó
(01.09.2005)  <br><div style="text-align:justify"> Tisztelt Tanácsadó! Jelenlegi munkahelyemen szerkesztőség összevonás miatt kétműszakos munkarendbe "kényszerültem". 14.00-21.30-ig tart a beosztásom. A műszakpótlékot nem kapom meg (a váltótársam sem), pedig a Mtv. szerint járna. Mit tehetek ez ügyben? (Gratulálok az oldalhoz!)</div>
A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (1992. évi XXII. Törvény, azaz Mt.) kimondja, hogy a munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja. Ilyen szabály lehet egy jogszabály vagy a kollektív szerződés. A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállaló olyan körülmények között végezze munkáját, melyet a személyi alapbér (teljesítménybér) meghatározásakor nem vettek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban), képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére, ha erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem állapodik meg. A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem megállapítása tehát a felek feladata, csak megállapodás hiányában irányadó az Mt. Ha a bérpótlékról a munkaszerződés rendelkezik, egyértelműen meg kell határozni, mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét összegét. A személyi alapbér soha nem egyezhet meg a pótlékolt bérrel. Az Mt. a bérpótlék összes lehetséges feltételeit és fajtáját nem sorolja fel, csupán a bérpótlék fizetésének kötelező eseteit nevesíti. Ennek megfelelően fizethető: 1. éjszakai pótlék, 2. délutáni, éjszakai műszakpótlék, 3. rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, 4. készenléti díj, 5. ügyeleti pótlék. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. Ez az éjszakai bérpótlék nagyságának alsó határa, ettől a munkáltató - a munkavállaló számára kedvező mértékben - eltérhet. Éjszakai munkavégzésnek minősül a 22.00 és 6.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár Többműszakos munkaidő-beosztásról beszélünk, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen - egy napon belül egymást váltva - végzik azonos tevékenységüket. A munkarend megszakítás nélkülinek minősül, ha 1. a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel; és 2. a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, illetve ha 3. a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A) Többműszakos munkaidő-beosztásnál. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén (azaz, ha a többműszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített legalább 2 óra időtartamú munkavégzésről van szó, a műszakpótlék mértéke 15 százalék. Harminc százalékos a műszakpótlék mértéke az éjszakai műszakban (azaz a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén. Az éjszakai műszakpótlékban részesülő személy, éjszakai bérpótlékra általában nem jogosult. B) Megszakítás nélküli munkarendben. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalót a délutáni műszak után a 15 százalékos műszakpótlékon kívül további 5, azaz összesen 20 százalékos, az éjszakai műszak után további 10, azaz összesen 40 százalékos műszakpótlék illeti meg. Ha a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak erre az időre illeti meg arányosan a vonatkozó műszakpótlék. Ha az éjszakai vagy délutáni műszakban történt munkavégzés ideje nem éri el a törvény által előírt két órát, nem beszélhetünk éjszakai, illetve délutáni műszakos munkavégzésről. A munkáltatónak a működését olyan módon kell megszerveznie, hogy feladatait a munkavállalók rendes munkaidőben történő foglalkoztatásával el tudja látni. Előre nem látható, váratlan helyzetekben, kivételesen, rendkívüli körülmények miatt a munkavállaló a rendes munkaidején túlmenően is kötelezhető munkavégzésre. Az ilyen munka elrendelésére azonban csak korlátok között kerülhet sor. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül: 1. a munkaidő-beosztástól eltérő, 2. a munkaidőkereten felüli, 3. és az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá 4. készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. Nem tartozik a rendkívüli munkavégzés körébe: 1. A munkaidő lejártát követően a munkahelyen tartózkodás önmagában nem szolgálhat a túlmunkavégzés megállapítására. A munkavállalónak ilyenkor rendkívüli munkavégzés címén csak akkor jár az Mt.-ben meghatározott díjazás, ha a többlet-munkaidőben a munkáltató által ellenőrzött módon és igazoltan végez munkát 2. A folyamatos működésű munkáltatónál a munkavállaló a rendes munkaidőkeretében a munkaszüneti napon is foglalkoztatható. Ez nem számít túlmunkának, annak díjazására ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszüneti napon történt munkavégzés az egyébként előírt munkaidő napi tartamát 3. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Ezt ugyanis nem munkáltatói utasításra, hanem megegyezés alapján teszi. A rendkívüli munkavégzésért járó, munkabéren felüli ellenérték A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint: 1. Túlmunka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. Ez a pótlék megállapítható esetenkénti elszámolás szerint is, átalányban is. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - az 50 százalékos pótlék helyett - szabadidő jár. Ez azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. 2. Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti, havi vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának. 3. Ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló utasítása alapján a pihenőnapján (pihenőidőben) végez munkát, a pótlék mértéke 100 százalék. Ettől eltérően a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap cserébe. Néhány munkáltatónál elterjedt az a gyakorlat, hogy a túlmunkában eltöltött időt a munkavállaló egyszerűen "lecsúsztatja", és a túlmunkájáért járó rendes munkabérét a munkáltató nem fizeti ki. Mindez jogellenes, hiszen a szabadidő nem a munkabér helyett, hanem a munkabéren felül, a bérpótlék helyett jár. A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot (pihenőidőt), illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni a rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosított pihenőnapot. Ha a munkáltató ennek a kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor a megfelelő bérpótlékot utólag meg kell állapítania. Az Mt. Egyébként nem zárja ki, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - az esetenkénti pótlékelszámolás helyett - átalányt állapítsanak meg. Erre rendszerint a gyakori rendkívüli munkavégzés, vagy annak bonyolult elszámolása miatt szokott sor kerülni. Általában azt az eljárást tartom vitás helyzetben követendőnek, hogy írásban, udvarias, tárgyilagos levélben, bizonyítható módon kérjük meg a munkaadót a vitás, vagy szerintünk jogellenes helyzet tisztázására, megszüntetésére. Amennyiben ez nem vezet eredményre, nem kapunk írásban választ, vagy nem kielégítő a munkáltató által adott válasz, -úgy a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulni. A fentebb ismertetett szabályozás szerint a műszakpótlékokat ki kell fizetni, -a késedelem után pedig (elvileg) kamatfizetésre is kötelezhető a munkáltató. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő
(19.09.2005)  <br><div style="text-align:justify">Tisztelt Tanácsadó! Március 25-e óta keresőképtelen a barátnőm. Bejelentett munkaviszonya március 24-ei kezdetű. Előtte se TAJ száma, sem más bejelentett munkahelye nem volt (külföldi állampolgár). Ebben az esetben jár-e táppénz, vagy ha nem jogosult rá, akkor az ingyenes egészségügyi ellátásra sem? Kérdésem lényege: ki kell-e fizetni a kórházi és egyéb utókezelési költségeket? Táppénzes papírt rendszeresen kap a kezelőorvostól, le is adja a munkahelyén, de eddig semmire semmi válasz. Köszönöm, S. Richárd</div>
A kérdésben két egymástól eltérő dolog fogalmazódik meg. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy külföldi állampolgárról van szó. Az eü. biztosítási jogosultság tekintetében is két lehetőség van. Az egyik lehetőség az, hogy a külföldi állampolgár a saját hazájában érvényes jogosultságnak megfelelően rendelkezik biztosítással. Amennyiben EU tagállamról van szó, úgy az E 111-es nyomtatványt kell alkalmazni: Az EU a személyek szabad mozgásának jogával élő tagállami állampolgárok és családtagjaik részére biztosítja a sürgősségi, illetőleg az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére való jogosultságot akkor is, ha hosszabb-rövidebb ideig más tagállamok területén tartózkodnak. Az ellátásokat az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kell nyújtani a magyar állampolgár biztosítottaknak is, ugyanúgy, mint az adott tagállamban érvényes biztosítással rendelkező személyeknek. A nyomtatvány funkciója: A nyomtatvány segítségével az egyik tagállam szabályai szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy e nyomtatvánnyal igazolhatja jogosultságát a másik tagállamban. A nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni egy másik tagállam területén az adott tagállam területén való tartózkodás idején orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátásokat. A szükséges ellátás: Az E 111 jelű nyomtatvánnyal egészségügyi ellátásra jelentkező jogosult részére egyrészt a halaszthatatlanul szükséges szolgáltatások nyújthatók. Halaszthatatlanul szükséges egy szolgáltatás, ha annak elmaradása az életet, testi épséget súlyosan veszélyezteti, illetőleg súlyos egészségkárosodással jár. Az ellátást mindaddig nyújtani kell, amíg a beteg elbocsátható állapotba nem kerül, illetve egészségi állapotára való tekintettel biztonságosan visszatérhet a biztosítása szerinti országba. Nem EU tagállamokból érkező állampolgároknak mindenképpen célszerű olyan személyi biztosítást kötni, amely a külföldön töltött napokra a kórházi beavatkozás költségeit is megtéríti. A jelen esetben azonban olyan külföldi munkavállalóról van szó, aki Magyarországon vállal munkát. Álláspontom szerint, amennyiben a foglalkoztatás bejelentése jogszerűen megtörtént, a foglalkoztatásra vonatkozó engedélyek a hatályos jog alapján kiállításra kerültek, úgy a külföldi munkavállaló biztosítottnak számít, -így jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. Amennyiben a bejelentés nem történt meg időben, vagy nem szabályszerűen történt, akkor legfeljebb méltányosságra lehet alapozni. Ebben az esetben talán érdemes lenne TB szakjogász segítségét igénybe venni. A táppénz kérdésében egyértelműbb a helyzet: Mindenképpen szerencsétlen dolog, hogy már a munkakezdést követő naptól bekövetkezett a keresőképtelenség. Álláspontom szerint a betegszabadság jár a munkavállalónak, táppénzes ellátásra azonban jogosultságot még nem szerzett. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. Alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 80 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget. A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy 4 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő első, második, harmadik napon válik keresőképtelenné. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, az a személy táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő
(28.04.2005)  <br><div style="text-align:justify">Tisztelt CV Centrum! Beck Erika kérdését, és a választ olvasva újabb kérdés merült fel bennem. Tudomásom szerint nem az életkor előrehaladtával kap a munkáltató a Munkaügyi Központtól bértámogatást. Az én esetemben 43 évesen, fél év sikertelen álláskeresés után találtam megfelelő helyet, és így a munkáltató, a hivatallal kötött szerződés alapján, 1 évig kapott - max 80.000.- Ft-ot havonta -. Ebben vállalta, hogy a bértámogatás lejárta után még egy évet foglalkoztat. Változott ez az eljárás?</div> Válaszát előre is köszönöm: Illésné Bagi Mária<br>
Természetesen a munkáltatók nem az alkalmazottak életkorának előrehaladtával kapnak támogatásokat, - a támogatások megítélése különböző horizontális és struktúrális munkaerőpiaci szempontok figyelembevételével történik. A teljesség igénye nélkül nagyjából a következő módon: Munkahelyek fenntartására, illetve munkabér támogatás jogcímen több forrásból is adható támogatás a munkáltatóknak. A 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról - törvényi felhatalmazással, a törvényben részletesen körülírt módon és feltételekkel támogatja a címben preferált kör foglalkoztatását. (Erre hívtam fel Beck Erika figyelmét...) Emellett a Megyei Munkaügyi Központoknak is van lehetőségük arra, hogy önálló támogatási, vagy képzési programokat indítsanak. Az MKK -k a Munkaerőpiaci Alap (MAT) pénzéből gazdálkodhatnak. A programok tartalma, így a bértámogatás mértéke is megyénként eltérhet. Ezekre a programokra általában az "A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény" (Flt.) rendelkezései az irányadóak. Harmadik lehetőségként számításba jöhet valamilyen foglalkoztatást segítő pályázat is. A közös pont általában az, hogy minimum a támogatás idejével megegyező időtartamig a továbbfoglalkoztatás lehetőségét biztosítani kell, a munkaszerződéseket a munkáltató rendes felmondásával nem lehet felmondani. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő
(26.01.2005)  <div style="text-align:justify"><b>A cég ahol dolgoztam nem fizette ki a vasárnapi pótlékomat több hónapon keresztül. Azóta már nem állok alkalmazásban, és hiába írok levelet nem válaszolnak rá és nem is fizetnek. Munkanélküliként nem tudok ügyvédet fizetni. Mit tehetnék, hogy megkaphassam végre a járandóságomat? Köszönöm</b></div>
Talán sokak előtt nem ismert, hogy a munkaügyi bírósági eljárás illetékmentes, tehát az eljárásért nem kell fizetni. A területileg illetékes megyei bíróságon hetente van panasznap. (Ennek időpontjáról telefonon adnak Önnek felvilágosítást.) A bíróság panaszirodájában szakképzett jogász, vagy fogalmazó segít megírni a bírósági beadványt. Egyben kérje pártfogó ügyvéd kirendelését. A pártfógó ügyvédi képviselet szintén ingyenes. Természetesen Önnek tudni kell igazolni, hogy a műszakpótlékra feljogosító munkaidőben jogszerűen a munkahelyén tartózkodott és ott munkát végzett. Csak részben tartozik ide, -de fontos információ,- hogy tavalyi évben megalkotta, és elfogadta az Országgyűlés "A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt". E törvény alapján 2004. április 1-jétől kezdik meg működésüket a jogi segítségnyújtó hivatalok a megyeszékhelyeken, amelyek egyszerűbb ügyekben tájékoztatásukkal segítik az ügyfeleket, illetve engedélyezik a jogi segítők szolgáltatásainak igénybevételét. A jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, civil szervezetek, egyetemi jogklinikák) jogi tanácsadással és okiratok, beadványok szerkesztésével nyújtanak segítséget az arra rászorulóknak. A rászorultságot igazolni kell. Rászorulónak minősül: akinek a havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona pedig a olyan ingatlanon kívül nincsen, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,valamint egyéb vagyontárgya a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat kivéve nincs. Nem tekintendő vagyontárgynak a mozgáskorlátozott személy gépjárműve és az a gépjármű, amely nélkül a fél foglakozásának gyakorlása lehetetlenné válik. A jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki rendszeres szociális segélyben részesül, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, vagy átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy. Nem vehető igénybe a jogi segítségnyújtás intézménye a következő területeken: Pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei, Olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése, Alkotmányjogi panasszal kapcsolatban, A magánszemély vállalkozási jellegű tevékenységével kapcsolatos ügyben, Társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben, Vámügyekkel kapcsolatban. Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő
(23.07.2004)  Hogyan tudom megfogalmazni a főnökömnek, hogy nem vagyok megelégedve a fizetésemmel?
Bátran, határozottan, és mindig udvariasan
(09.07.2004)  Lehet-e nyáron több fizetést kérni a melegre való tekintettel?
Ilyen indokkal nem lehet fizetésemelést kérni, de ha nagyon bátor és már van biztos másik munkahelye, mindig meg lehet próbálni

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak