Álláshirdetések száma: 2 698 Create CV
FőoldalKarriercentrum Munkahely Munka külföldön
 

Munka külföldön (5)

A Kanári szigetek egyik legdélebbi csücskében, Mas Palomas városában már május óta nyüzsögnek a turisták. Elsősorban németek és angolok, akik akár hetekre kibérelik az apartmanokat. Vannak aztán spanyolok és olaszok, de nekik a tenger, a pálmafák és a hőség már nem jelentenek olyan nagy vonzerőt. Bejárják a szigetet, élvezik az amúgy valóban egyedülálló természeti adottságokat, majd szokásos szabadságuk elteltével hazamennek. Jönnek aztán magyarok is, akik hónapokra maradnak, de számukra valamivel mozgalmasabban telik a nyár.

Kedves ismerősöm, Ági, aki korábban szintén önkéntesként élt Madridban, négy magyar fiatallal április óta él a szigeten. A cél egyértelmű: dolgozni, több pénzt és nyilván tapasztalatot szerezni. Ketten közülük már két éve itt élnek, egyikük a reptéren dolgozik „mindenesként”, a másik most éppen fagyit árul a tengerparton. Törik a spanyolt és az angolt, de állításuk szerint a munkát nehezebb megtartani, mint megtalálni. A turisták miatt ugyanis azonnal lecserélik a munkaerőt, ha akad egy jobb, több nyelvet beszélő jelentkező. Viszont előfordul, hogy a munkaerő dobja be a törülközőt, mert vagy a munka, vagy a fizetés, vagy éppen a főnök nem felel meg a minimális elvárásoknak sem.

Ági tökéletesen beszél németül, tud angolul és spanyolul, idegenforgalmi végzettsége van, talpraesett, szókimondó lány. Dolgozott már pincérként Amerikában és Németországban. Miután megérkezett úgy gondolta, nem ártana a szakmájában elhelyezkednie. Egy német szállítmányozó cégnél talált állást, de nem bírta egy hétnél tovább. Portásként kellett volna ülnie egész nap, és adminisztrálnia a kimenő és érkező kamionokat. Némileg nagyobb kihívást keresve végigjárta a város éttermeit, bárjait, mindenhol ott hagyta az önéletrajzát, és várta a szerencsét. Jött is, méghozzá egy igen elit tengerparti étteremből, ahová pincérnőt kerestek német és angol nyelvtudással. ( A spanyol itt „nem használatos”, érdekes módon az utcán is egyből angolul szólítanak meg, senkit nem érdekel, hogy beszéled a nyelvüket)

Napi tizenegy órát dolgozott egyenruhában, viszonylag elviselhetetlen kollégákkal és kibírhatatlan főnökkel, aki folyamatosan kritizálta. Mivel Áginak nincs pincér végzettsége, így mindig ő volt a „fekete bárány”. Viszont a fizetése, 1500 euró havonta, arra késztette, hogy maradjon, és tűrjön.
Egy hónap alatt viszont annyi „szakmai hibát” vétett, és annyiszor visszabeszélt a főnökének, hogy elbocsátották.

Június elején, amikor volt szerencsém meglátogatni őt, éppen egy fagyizóban dolgozott, de folyamatosan keresi a munkát, ugyanis itt szeretne maradni októberig. A fizetése most 1000 euro, ami azért bőven elég a megélhetéshez. A lakást öten bérlik 700 euroért havonta. Soknak tűnik, de tekintve, hogy a kertben közös medence, grillsarok, foci-, és teniszpálya is van, megéri.

Ági lakótársnőjének nincs munkája, de hátrányban is van: nem beszél semmilyen nyelvet, talán egy keveset angolul. Májusban egy étteremben mosogatott, de a körülmények miatt ő is felmondott. Gondolkozik rajta, hogy hazamegy, egyelőre a társaság tartja benne a lelket. Az ötödik vállalkozó pedig velem egy napon érkezett, egy hátizsákkal és szeptemberig marad – ha talál munkát.

Anikó

Article ratings:
Összesen: 23  |  Középérték: 3.35
Értékelni:

Hozzászólok
* Név
* E-mail
* Szöveg