Álláshirdetések száma: 3 829 Create CV
FőoldalKarriercentrum Karrier Kisgyermekkel munkában III.
 

Kisgyermekkel munkában III. (5)

Volt szerencsém sokat utazni az elmúlt 25 évben. Kíváncsian figyeltem, mi van a bosszantóan sokat emlegetett, példaként idealizált nyugaton? Ahol a családfő fizetése általában elegendő az, otthon gyermekeit békésen nevelgető, anyuka eltartására is?
Ez általában igaz, meg az is, hogy azoknak az anyukáknak is van (volt) hivatása. Ha szerencséjük van, otthon tanulhatnak közben, esetleg besegíthetnek már kisgyerekkel (távmunkában, részmunkaidőben ott jók az esélyek). Ha szerencséjük van. Nem minden szakma, hivatás ilyen. Majd 15 éve, laktam egy ideig Sevillában. Úri dolgom volt, férjem dolgozott, én a két 8-10 éves lányommal otthon élveztem egy jól fejlett ország áldásait, ráadásul az akkori munkahelyem adott egy faxot (hol volt akkor még a PC!), fizette a telefonszámlát és még fizetést is kaptam. Napi 2-3 órában elintéztem a munkámat (többnyire leveleztem a külföldi partnerekkel), nem volt bravúr, nem tartott fel senki benne.

Tenger időmben természetesen lent a ház medencéjénél pihengettem. Hatemeletes apartman ház volt, ahol a közös költségből arra is futotta, hogy a kicsiket két egyetemista fiú felügyelje, úszni tanítsa mindennap, közben az anyukák (EGYEDÜL!!) bevásároltak – sírós, fáradt gyerek nem járt a boltba. Beszéltem spanyolul, összebarátkoztam a többi anyukával. Volt, aki dolgozott, volt, aki nem. 3-4 gyermek egy családban (egytől-egyig értelmiségi foglalkozásúak voltak) inkább megszokott volt, mint ritkaság. Aki dolgozott, nem húzta odabent sokáig. 2-3- között hazajött, ”Mára elég volt!” felkiáltással.
Megismertem olyan asszonyt is, aki nem dolgozhatott: eredetileg orvos volt. 2-3 évvel az egyetem után jöttek a gyerekek, szépen sorban. Eltelt 10 év, a negyedik még csak 4 éves volt, munkáról szó sem lehetett. Ezen a területen nem lehet „bedolgozni”, főként, mert még bele sem tanult, mikor távozott onnan, és 10 év alatt lépést tartani még szakirodalom szintjén sem tudott. Kérdeztem, mi lesz vele? Nem tudja, válaszolta - majd lesz valami.

Visszatérhetünk az alapkérdéshez: mit tehetünk, ha anyák szeretnénk lenni? ÉS – nem mellesleg – szükségünk van a munkára? Ha eltartanak, akkor is. Nem utolsósorban, szükségünk lehet társaságra, nem azért, mert fontosabb, mint az otthoniak. Egyszerűen mások között lenni jó. Segít meghatározni, megtapasztalni magunkat akkor, amikor nem valakinek az anyukája, élettársa, gyereke és egyéb családtagjai vagyunk.

Én azért bizakodó vagyok. Elég hosszú ideje foglalkozom kereséssel, kiválasztással, karrier tanácsadással. Nem csak a magam példáján tudom, sokkal több dologra vagyunk alkalmasak és képesek is, mintsem gondolnánk. Ha nem megy így, akkor pályát módosítunk.
Csak éppen: könnyebb is lehetne…..egyszer végre… Szép álmaimban szerepel egy gyűjtemény is: olyan anyukák történetei, akiknek csupa jó ötlete, emléke, tapasztalata született ebben az életszakaszban. Szívesen látnám az álláskereső portál aktív részeként!
Addig is jó munkát és harmonikus otthont kívánok mindenkinek!

Kisgyermekkel munkában I.
Kisgyermekkel munkában II.

Article ratings:
Összesen: 4  |  Középérték: 4.75
Értékelni:

Hozzászólok
* Név
* E-mail
* Szöveg