Álláshirdetések száma: 4 214 Create CV
FőoldalKarriercentrum Karrier Irány külföld!
 

Irány külföld! (2)

írta: Hasilló György

Az orvosok minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerültek itthon a reformok bevezetése óta. Elég, ha a sürgősségi ellátás bizonytalanságára gondolunk, és az ebből adódó kellemetlenségekre, az orvosok és a betegek közti feszültségekre. A minap a Debreceni Orvoscentrumban járva észrevettem, hogy egy osztályon, egy orvos tevékenykedett, és a reggel nyolc-kilenc órára berendelt betegek egy közbejött műtét miatt délután három óráig várakoztak. Ilyen körülmények mellett dolgozni sem túl kellemes, nem úgy, mint külföldön, ahol az itthoni bérek nyolc-tízszeresét kínálják az orvosoknak.

Több cég is foglalkozik az orvosok külföldre közvetítésével, és valóban, a frissen diplomázott egészségügyi szakemberek kétharmada külföldön szeretne dolgozni, harmaduk pedig már konkrét állásról is tárgyalt ez ügyben. A felmérések azt mutatják, hogy főleg a középkorú orvosok mennek el, a fiatalok 60 százaléka pedig eleve külföldön szeretne elhelyezkedni. Ezért az orvostársadalom még inkább elöregedhet. Három év alatt 1850 orvos kérte, hogy másutt dolgozhasson, és ha ennyien el is hagyták az országot, akkor az legalább 55 milliárd forint veszteséget jelent az államnak. Konkrét osztályok szűnnek meg orvoshiány miatt, és az így megszűnő orvosi állások is arra ösztökélik az egészségügyi dolgozókat, hogy menjenek el innen. Svédországban letelepedési engedélyt, állampolgárságot, ingyenes nyelvtanfolyamot és támogatást nyújtanak azoknak az orvosoknak és családjaiknak, akik oda költöznek.

„Egy felmérés alapján a rezidensek kétharmada tervez huzamosabb időre szóló külföldi munkavállalást. E mobil rétegnek nyelvi nehézségei már nincsenek, leginkább emberi kapcsolataik tartják itthon őket. Az elvágyódás legfőbb okai között a megkérdezettek leggyakrabban az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát, a szakmai hierarchia merevségét – »kihalásos« alapon való szerveződését –, valamint a méltatlan munkakörülmények mellett a hálapénzrendszertől való viszolygást jelölték meg. A hazai egészségügy jelenlegi nyomorúságánál is nagyobb taszítóerőt képez a jövőkép teljes hiányából fakadó kilátástalanság. Reménység híján pedig nehéz utánpótlást toborozni az amúgy is hiányszakmákkal, országon belüli egyenlőtlenségekkel, elöregedéssel és az új uniós munkaidő-szabályozás folytán, munkaerőhiánnyal küzdő ágazat számára. Ugyanakkor az unió több országa orvoshiánnyal küzd, és a magyar fizetések nyolc-tízszeresét is kínálják a szakembereknek. Sok pályakezdő csupán egy-két év tapasztalatszerzés és egzisztenciateremtés reményében vág bele a külföldi munkába, aztán sokakat mégis ott marasztal a »szirének éneke«. Számos tapasztalt szakemberben több éves-évtizedes külföldi munka után felébred a honvágy, ám túlképzettségük folytán hazai visszailleszkedésük szinte lehetetlenné válik. Elgondolkodtató, hogy a 25–45 év közötti vállalkozó kedvű jelentkezők háromnegyede nem pályakezdő, hanem az utánpótlás nevelésére alkalmas szakember.” – írja dr. Tóth Ágnes, a Magyar Rezidens Szövetség elnökségi tagja egy tanulmányában.

Article ratings:
Összesen: 9  |  Középérték: 2.89
Értékelni:

Hozzászólok
* Név
* E-mail
* Szöveg