Álláshirdetések száma: 4 053 Create CV
FőoldalKarriercentrum Karrier A kismamák munkavállalása
 

A kismamák munkavállalása

Előzmény: Sári Nóra
Munka és gyermek: kettős vállalás

A kérdés felvetése mindenképpen jogos, mert nem megoldott a kismamák munkavállalásának helyzete.

A munkahelyen belüli áthelyezés lehetőségeit az Mt. szabályozza. A pozíció, és a foglalkoztatás feltételeinek megváltoztatása csak közös megegyezéssel lehetséges.

A törvény pedig kifejezetten megtiltja a felmondást a terhesség egészének ideje alatt.

A napi gyakorlat azonban nem mindig, és nem mindenben felel meg a jogszerűségnek. Ennek ellenére határozottan állítom, hogy a munkavállalón is múlik, hogy milyen feltételeket fogad el (kényszerűen) a munkaadótól.

A rugalmas foglalkoztatási formák, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás törvényi elismerése segítene ugyan a jelenlegi helyzeten, de semmiképp nem jelentene megoldást.

Az alapvető probléma az, hogy azon családok a számára, -akiket ez a kérdés a legérzékenyebben érint-, két fizetés is kevés a tisztességes megélhetéshez.

A konfliktusnak alapvetően gazdasági okai vannak.

A kisgyerekes anyukáknak, -a hagyományos családban betöltött szerep szerint-, a családjuk kell, hogy a legfontosabb legyen. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekes nőktől, asszonyoktól bárki elvitatná azt a jogot, hogy a családjukon kívül olyan elfoglaltságot találjanak, amelyben örömüket lelik. A nők munkavállalását azonban igen gyakran gazdasági szükségesség indokolja.

Amennyiben a részmunkaidő (4 óra) szolgálati időnek számítana is, akkor is csak a részmunkaidőre járó bért fizetnék, ami egy minimálbér közeli besorolás esetén nagyon kevés. Sajnos tudomásul kell venni, hogy a magyarországi átlagos bérszínvonal messze elmarad a nyugat–európai átlagtól. Nagyon leegyszerűsítve a közgazdasági folyamatokat, a bérszínvonal, életszínvonal emelkedése csak úgy lehetséges, ha a termelés hatásfoka, és a létrehozott érték, (GDP) növekszik. Új munkahelyek, akár részmunkaidős munkahelyek létrehozása pedig éppen az össztermék, a vállalati profit növekedése eredményeképp válik majd lehetővé.

Érthető, és magyarázható a munkaadóknak az a megközelítése, hogy a dolgozókra folyamatosan, és hosszú távon szeretnének számítani. Az új munkatárs kiválasztása, betanítása sok energiát, és sok költséget igényel. A vállalati érdek általában ellentétes a karrierpozíciók felajánlásával is, ami azt jelenti, hogy nem csak a szülés előtt álló nők munkavállalásával szemben tapasztalható óvatos (vagy kevésbé óvatos) távolságtartás, hanem mindazon fiatal munkavállalókkal szemben, akik vélhetően, vagy tudottan „ugródeszkaként” akarják betölteni a pozíciót.

A külföldi statisztikákat óvatosan kell kezelni, pl. Hollandiában nem is olyan régen teljesen természetes volt az, hogy a nőknek nem kell munkát vállalniuk. Ehhez képest manapság már majdnem minden holland nő dolgozik, legalább részmunkaidőben.

Terjedőben van a részmunkaidős munkavállalás egyik új, rugalmas formája, az úgynevezett „munkaidő bankok” intézménye. A rendszer lényege az, hogy a munkavállalás, és a biztosítotti viszony nem egy meghatározott munkaadóhoz kötődik, hanem a munkavállalók önállóan, kisebb–nagyobb rendszerességgel végzett tevékenységüket, (csupán 1-2 óra ledolgozott időt is) össze tudják gyűjteni, és később el tudják ismertetni szolgálati időként.

A PWC hivatkozott felmérése nem feltétlenül reprezentatív, -ám ha az lenne, akkor sem adna okot az aggodalomra olyan adatat, mely szerint (kb.) minden tizedik cég foglalkoztat távmunkást.
(Nyilván a termeléssel foglalkozó cégek kevésbé nyitottak erre, a szolgáltatás profilú cégek pedig nyitottabbak.)

Az mindenképpen tévedés, hogy ma Magyarországon a távmunkás foglalkoztatottak száma ne érné el az 1% -ot.

Több kutatás is 3-4% közötti mértéket tart reálisnak. Azért a bizonytalanság, mert a fogalmi, és a jogi meghatározás között jelentős eltérés lehet. (Nagyon magas pl. a másodállású vállalkozóként, a távmunkát kiegészítő tevékenységként végző távmunkások száma.)

Távmunka téren mindenképpen jobban állunk, mint az EU déli országai (Portugália, Spanyolország, Olaszország.)

Komoly áttörést jelentene, ha a távmunka az aprófalvas térségekben, illetve a közintézményekben is elterjedne. A távmunka-végzés általánossá válása ugyanis fontos mérföldköve lehet az esélyegyenlőség javításának.

Déri Tamás

Kapcsolódó cikkek:
1. Sári Nóra, Családbarát munkahelyek - a gyakorlatban
Oldal tetejére