Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 435
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 

(04.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
1972. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, 24 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom, pü.főelőadóként, közgazd. szakközépisk. végzettséggel, mérlegképes könyvelő államháztartási és vállalkozási szakon OKJ képesítéssel.
2007. április 4- től folyamatosan beteg voltam egy évig, mozgásszervi, magas vérnyomás, és pszichoszomatikus betegségekkel, idén márciusban és áprilisban mindkét kezemet operálták alagút-szindróma miatt. Mivel a műtétek elhúzódtak, háziorvosom tanácsára elindítottuk az ORSZI felé az egészségromlás mértékének megállapítását, amire első fokon 41%, a II. fokon 40%-ról szóló szakvélemény született.
Munkaalkalmassági vizsgálatot is kértek, amely során jelenlegi feladataim ellátására alkalmatlannak ítéltek.
Közben kivettem 2007-re járó szabadságomat, majd azt követően háziorvosom keresőképesnek nyilvánított, és június 10-e óta újra munkába álltam, várva a fentebb említett II. fokó döntésre.
A hangulatról, légkörről most nem kívánok írni, ami fogadott, és amivel azóta is naponta küzdök.
Szeretném megtudni, van-e bejelentési kötelezettségem a foglalkozás-egészségügyi központ véleményét illetően (ezt az ORSZI kérésére, és csak számukra adtam át), vagy mik a kilátásaim, ha bejelntem 40 %-os egészségromlásomat?
Év végén újabb három hetes kórházi rehabilitáció vár rám, - már kezemben a beutaló - és új munkaköri leírást kaptam, megsokszorozódott feladatokkal, amiket lassan már tényleg képtelen vagyok ellátni.
Nem szeretnék 54 évesen utcára kerülni, és elveszíteni sem jogos járandóságaimat - ha egyáltalán vannak - gondolok végkielégítésre, felmondási időre járó bérre.
E hosszú betegséget megelőzően többször operáltak, de napokon belül mindig munkába álltam, ez volt az az időszak, amikor kénytelen voltam élni minden orvosi segítséggel egészségi állapotom rohamos romlása miatt, amit az orvosok egyébként összefüggésbe hoznak tragikus körülmények között elveszített fiam halálával, és a hosszú éveken át tartó megfeszített munkával.
Kérem szíves segítő tanácsát, mit tegyek?
Forduljak-e ügyvédhez?

Üdvözlettel, előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Olvasónk!
Az Ön által leírt eset, egy nagyon nehéz élethelyzet. Mondanám, hogy legfeljebb a munkaadó türelmére és jóindulatára számíthat.
Az egészségromlás 41%-ban történő megállapítása miatt természetesen még vállalhatna munkát, rokkantsági nyugdíjra legalább 67% megállapítása esetén lehetne (feltételesen) jogosult. Ön még a III. csoportba sem tartozik.
A munkaalkalmasság vizsgálata és az Ön esetében az alkalmatlanság kimondása a súlyosabb dolog.
Erről természetesen mind a munkaadót, mind az üzemorvost tájékoztatni kellene, - ha nem tájékoztat azt saját felelősségére teszi. Amenniyben ismert betegségéből adódóan Ön saját magát, vagy mást veszélyeztet, balesetet szenved, stb. - azért Ön lesz a felelős.
Álláspontom szerint amennyiben Ön a szakvéleményt a munkaadónak, illetve az üzemorvosnak bemutatja, - a munkaadónak a rendes felmondás szerint kell eljárnia.
Szembe kell néznie Önnek azonban azzal, hogy kb. még 10 aktív év áll Ön előtt a nyugdíjazásig, - tehát mindenképpen a munkaerőpiacon kell maradnia.
Esetleg kérjen fel ügyvédet, jogi képviselőt, amenyiben a jelenlegi munkakörét egészségi okokból nem láthatja el, - de mindenekelőtt fontolja, gondolja át meg és tervezze meg további életét, - a gyógyulása utáni időre.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(31.07.2008)  Tisztelt Cím!

A kérdésem a következő lenne. A Kjt besorolása szerint egyetemi végzettséggel milyen bérbesorolásba esnék, ha köztisztviselőként még nem dolgoztam. Jelenleg pénzügyi intézményben dolgozom, és pályáznék köztisztviselői állásra.
Köszönettel:
Szilvia
Tisztelt Szilvia!

A pontos szabály a következő lenne:
Kjt.: a "H" fizetési osztályba
ha)az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör,
hb)a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

2002 februárjától dolgozom egy általános iskolában, E fizetési osztályba sorolva, mérlegképes könyvelői végzettséggel. 2008. április 2-től gazdasági vezetőnek neveztek ki. Június 20-án sikeres záróvizsgát tettem a főiskolán, de a diplomát nyelvvizsga hiányában még nem kaptam kézhez.
Kérdésem, hogy ebben az esetben át lehet e sorolni F fizetési osztályba, illetve áprilisi 2-től a munkakör alalpján esetleg már oda lehetett volna sorolni?
Kérem, hogy jogszabály mejelölésével szíveskedjen válaszolni.

Fáradozását megköszöm:
Márki É. Julianna
Kedves Tímea!

2008. július elsejével lép kategóriát, akkor, - ha erről kollektív szerződés másként nem rendelkezik.
Egy kategóriát lép.


(25.07.2008)  Tisztelt Szakértő!

Szeretném kérni a segítségét a következőkben:
2006. június 15-től határozatlan idejű szerződéssel vagyok foglalkoztatva, mint pedagógus (egyetemi végzettséggel). 2007. május 14-től táppénzen voltam a kisfiam születéséig, 2007. június 20-ig. Az lenne a kérdésem, hogy ha második babát szeretnénk, akkor hogyan lenne érdemesebb vállani:megvárni míg letelik a 3 év, s utána visszamenni dolgozni 1-2 évet, vagy esetleg már 2 éves kora után visszamenni (ilyenkor napi hány órában lehet munkát végezni?) vagy ha úgy döntünk, hogy a 2 baba között nem megyek vissza, akkor mikorra kellene megszületnie a második babának, hogy anyagilag \"jól járjak\"???
S még annyit, hogyha nem megyek vissza a 2 baba között, akkor ha az első gyermekem kétéves koráig megszületik a másik baba, akkor mi alapján számolják a járulékokat (TGYÁS, GYED)???S kedvezőtlenebb-e az, ha a GYES ideje alatt születik meg a 2. baba???
Segítségét előre is köszönöm:Bné Judit
Tisztelt Bné Judit!

Az Ön kisfia ez év június 20-án volt egy éves. Az általánosan kedvelt gyakorlat, hogy a kismamák a két baba között visszamennek dolgozni.. Ez lehet részmunkaidő is. a második baba megérkezésének ideális időpontja 2009. jún 20. A TGYAS, GYED részletszabályai lent olvashatóak:
Terhességi-gyermekágyi segély
Ebtv. 40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.
(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.
(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

Ebtv. 41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak
a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Ebtv. 42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.
(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai
Vhr. 26. § (1) Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A tényleges, illetőleg a szerződés szerinti jövedelem naptári napi összegét a 31. § (7) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj összegét a 42. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban az ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.
Gyermekgondozási díj
Ebtv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell
a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
c) a gyámot.
(3)
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét.
Ebtv. 42/B. § A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.
Ebtv. 42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
Ebtv. 42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani
(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.
(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
Vhr. 26/A. § (1) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult terhességi-gyermekágyi segélyt nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélynek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.
(2)
(3) A gyermekgondozási díjra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Vhr. 26/B. § A gyermekgondozási díj legmagasabb naptári napi összegét az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdésében meghatározott összeg harmincad részében kell megállapítani.
Vhr. 26/C. § A bedolgozó részére terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.
Tisztelettel:
Sz.M-né
az Ön tanácsadója

(05.05.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Mérnöki egyetemi végzettséggel rendelkezem, jelenleg PhD-hallgató vagyok, emellett kémia-biológia tanári végzettség megszerzése is folyamatban van.
Lesz-e lehetőségem arra, hogy (középiskolai vagy általános iskolai) tanárként való elhelyezkedésem esetén ne vegyék figyelembe a PhD tudományos fokozatot (lemondhatok-e a többlet bérről, ill. van-e lehetőség arra, hogy a fokozatot ne vegyék figyelembe). A kérdésem amiatt vetődött fel, mert túlképzettségem miatt esetleg nehezebben helyezkedhetek el tanárként.
Köszönöm válaszát.
Kedves Ilona!

Ön megengedheti, hogy ne vegyék figyelembe a tudományos fokozatát, - de eszébe ne jusson lemondani (nem is tud) a tudományos fokozatáról.
Bocsánat a kifejezésért, de az "marhaság", ha az Ön túlképzettségére hivatkozva nem akarják alkalmazni. - Gondolom más van a háttérben, pl. az iskola igazgatójának nincsen hasonló fokozata... Személyes véleményem szerint már a gondolat felvetése is diszkrimináció, - nem mondhatom Önnek, hogy ne fogadja el ezt a feltételt, - de én alaposan megfontolnám, hogy szeretnék-e ilyen környezetben dolgozni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(19.03.2008)  Kedves CVcentrum!

Jelnleg főállású anyaként 3 gyermekemet nevelem. Kozmetikus végzettséggel rendelkezem, és szeretnék elhelyezkedni. Lenne is egy fodrászüzlet, ahol
alkalmaznának, de nem igazán tudom eldönteni, hogy melyik lehetőséget válasszam.
Legyek egyéni vállakozó? Ennek a közterhei hogyan alakulnának?
Vagy kössünk megbízási szerződést?
Vagy foglalkoztassanak AM könyvvel?
A jövedelmem vélhetően nem érné el a minimálbért.
A főállású anyaság mellet mindezk a foglalkoztatások hogyan alkalmazhatóak?
Az adózási, járulékbefizetési illetve adatszolgáltatási kötelezettségek hogyan
alakulnak egy-egy fogallkoztatás forma esetén?
Kérem mielőbbi válaszukat, köszönöm, ha segítenek nagyon fontos lenne mielőbb választ kapjak a kérdédeimre.
Kedves Katalin!

AZ AM könyv alkalmi, tehát kizárólag eseti munkavégzés esetén jó megoldás.
A megbízási szerződés adózási feltételei rosszak, - de törvényes megoldást jelenthet.
Munkaszerződéssel Ön törvényes időkeretben és legalább a törvényben garantált legkisebb munkabérér vállalhat munkát, - igaz a foglalkoztatás/munkavállalás megvalósulhat részmunkaidőben, tehát napi 6, vagy 4 órában is.

Vállalkozást erre nem alapítanék, - egyébként nem is legális a munkarend szerinti munkavégzés – vállalkozóként.

A főállású anyaság (GyET) alatt a szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül is, ha a munkavégzés otthonában történik.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.02.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

18 éve dolgozom egy egészségügyi intézetben, ahol 4 éve ultrahang vizsgálatokat végzek. Ahhoz, hogy ezt az iskolát elvégezzem és ezt a munkát csinálhassam feltétel volt, hogy szülésznői végzettséggel is kell rendelkeznem. Ilyenfomán két felsőfokú képesítést szereztem. A kérdésem az, hogy a második végzettség után jár-e a törvényben leírt 5% plusz fizetés? Munkáltatóm szerint nem jár, mivel a szülésznői végzettségemet nem gyakorlom. Viszont az Ultrahang diagnosztikának amit jelenleg végzek elengedhetetlen feltétele mindkét végzettség. Ugyan szülésznőként ágy mellett nem dolgozom és szülést sem vezetek, de a felsőfokú szülésznői iskolában tanultakat nap mint nap alkalmaznom kell munkám során. Munkaadóm szerint a KJT szabályozza, hogy a kollektív szerződésben mi szerepel illetve ennek hiányában döntheti el a munkáltató, aki arra hivatkozik, hogy mivel nem dolgozom szülésznőként ezért nem jár.
Valóban így van ez? És ha nem így van, akkor mennyi időre visszamenőleg jár ez nekem? Illetve, ha a munkáltatóm ezt nem akarja tudomásul venni, akkor mit tehetek?
Tisztelettel és köszönettel:
Sarkadi Ágnes - Szonográfus
Kedves Ágnes!

Úgy gondolom, hogy jogos az Ön elvárása.
Amennyiben jó a viszony a munkaadójával, kérjenek közös állásfoglalást az OMMF-től, vagy nemperes eljárásban a munkaügyi bíróságtól.
Amennyiben nem partner a munkaadója, akkor Ön is ehhez a két fórumhoz fordulhat. Sajnos kötelezni csak hatóság, vagy bíróság tudja a munkaadót.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(21.02.2008) 
Tisztelt Déri Tamás!

Tanítói végzettséggel tanítok egy általános iskola eltérő tantervű tagozatán, illetve a normál tantervű második osztályban készségtárgyakat is. Január 31-én szereztem másoddiplomát gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon.
A kérdésem az lenne, mivel mindkét diplomát használom, jár-e ezért átsorolás, vagy bérbeli változás (a pótlékokban emelés, vagy az alapfizetésben emelkedés), és ha igen az mikortól?

Válaszát köszönöm:
G. Gabriella

Kedves Gabriella!

Természetesen az új diploma kézhezvételét követően Önt magasabb kategóriába kell átsorolni.
A pótlékokat a változás nem feltétlenül érinti. Az illetményalap módosul.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(20.02.2008) 
Tisztelt Déri Úr!

Közalkalmazotti fizetési fokozatba sorolás szabályairól szeretnék érdeklődni.
1997 - ben szerezten közgazdász egyetemi végzettséget, majd szintén 1997-től folyamatosan egy pénzintézetnél dolgoztam. Ezután 2005-ben másoddiplomás képzésen közgazdász - tanári diplomát szereztem. Ez tulajdonképpen annyit jelentett, hogy pedagógiai képzést kaptam, vagyis közgazdászként már nem kellett újra \"megfelelnem\"
2007. aug. 16-tól sikerült tanárként elhelyezkednem egy közgazdasági szakközépiskolában, így ekkortól közalkalmazottá váltam, besorolásom az egyetemi végzettségemnek megfelelően H lett.
A fizetési fokozatomat viszont 1-esként határozták meg, és az indok az volt, hogy mivel soha nem voltam közalkalmazott, ezért az elmúlt 11 évi versenyszférában szerzett munkaviszonyom nem vehető figyelembe. (mintha most jöttem volna az iskolapadból)
Úgy gondolom, ez nem jogos, mert a Kjt is leírja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyba bele kell venni azt az időtartamot is, amely alatt a mostani állásom betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezem.
Közgazdász - tanároknál érdekesnek találom a helyzetet (pl. a matektanárral szemben), mert szerintem ahhoz, hogy taníthassak, elegendő a 97-ben megszerzett egyetemi végzettség, mivel szakirányú.
Úgy tudom, a külön tanári képesítés ahhoz kell, hogy érettségiztetni is lehessen. Ezt viszont nem tudom, hol lehetne leellenőrizni, egyáltalán szabályozva van-e közgazdászok esetén a szaktantárgyak tanításának feltétele. Vagy pl. a munkáltató döntése-e az, hogy figyelembe veszi a közgazdász diplomámat, vagy csak a tanári KIEGÉSZÍTŐ képzés megszerzésétől is függővé lehet-e tenni a fiz.fokozat megállapítását.
Úgy vélem, a H1 fokozat sehogy se jó, mert legrosszabb esetben is 2005-től rendelkezem \"minden papírral\", így nem indulhattam volna eleve H1-ről, hanem H2-ről
Ha viszont középiskolai tanársághoz \"csak\" a közgazdász diploma is elég, akkor számításaim szerint már H4 lennék, és ez havonta igen nagy fizetési különbséget jelent, nem beszélve arról, hogy csak azért lennék kizárva egy magasabb kategóriából, mert korábban nem közalkalmazott voltam.
Kérem segítsen abban, hogy egy ilyen esetben hogyan kell értelmezni a munkakör betöltésének feltételeit, ill. lehet-e esélyem a H4 kategóriára, vagy ez a munkáltató saját döntésének a függvénye-e. (a 2005-ös újabb diploma miatt a H2-ben biztos vagyok, azt talán sikerül kiharcolnom, de diszkriminációnak érzem, hogy az évekhez kötött fokozat emelés miatt azért kerüljön valaki behozhatatlan hátrányba, mert nem közalkalmazottként kezdte az életét a munka világában)

Előre is köszönöm a válaszát: Zsófi

Kedves Zsófi!

A közalkalmazotti, vagy a köztisztviselői bértáblának vannak fogyatékosságai is. Az Ön által leírtak is arra hívják fel a figyelmet, hogy a bértábla alkalmazása annak kedvező, aki egész életpályáját a közszolgálatnak szenteli.
Önnel szemben méltánytalanul jártak el, a bértábla ugyanis a minimum besorolásokat jelöli ki, ettől pozitív irányba el lehet térni, - amelyre számtalan gyakorlati példa is akad.

A Kjt. azonban úgy rendelkezik, hogy a fizetési fokozatokat alapvetően a közszolgálatban eltöltött idő határozza meg, - a szükséges képestés megszerzésének az időpontja mellékes. A képesítés megszerzéséhez szükséges időt azonban be kell számítani.
Alább idézem a Kjt. kommentárját a jog alkalmazásáról, illetve a kivételekről:
Kjt: 64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

Fentiek alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni:
- a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
- a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
- a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
- a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban töltött időt, valamint
- 2005. január 1-jétől a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyba töltött időt [Kjt. 87/A. § (1)].

Amennyiben jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot A Kjt. 87/A. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani [Kjt. 87/A. § (2)].

A fizetési fokozatának megállapításánál emellett figyelembe kell venni:
- a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
- az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát,
- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, továbbá 2005. január 1-jétől kezdődően a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá nem tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyba eltöltött időt is (Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül) [Kjt. 87/A. § (3)-(4)].

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be [Kjt. 87/A. § (5)].

A Kjt. 65. § (3)-(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét a törvényben meghatározott feltételekkel és módon csökkentse. Új közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a fizetési fokozat megállapításánál - a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a már ezt megelőzően végrehajtott csökkentést is figyelembe vegye [Kjt. 64. § (3)]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e döntés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, vagyis nem fűződik hozzá a közalkalmazottnak alanyi jogosultsága.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.01.2008) 
Kedves Tamás!

Tanácsot szeretnék kérni mert pontos választ még nem kaptunk senkitől, de már 4 féle dolgot hallottunk. A kérdés:az élettársámmal szeretnénk csinálni egy betéti társaságot melyben én lennék a beltag ő pedig a kültag. Konkrétan fagylaltozót szeretnénk nyitni. A kérdés az, hogyha MÉG nincs meg a vendéglátós végzettségem (de az iskola 1 éves lenne, de nekünk áprilisban nyitni kéne), üzletvezetői végzettségem viszont van, amíg folyamatban van az iskola tényleg dolgozhatok-e a saját BT.-mben anélkül a végzettség nélkül?
Azt mondták a BT-ben bármit dolgozhat a beltag.
Előre is köszönöm válaszát.
Beáta

Kedves Beáta!

A dolog arról szól, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek valamilyen hatósági engedélyhez (pl. VPOP, ÁNTSZ, vagy Munkaügyi központ, stb), vagy iskolai végzettséghez kötöttek. (Pl. szoláriumot csak kozmetikusi végzettséggel lehet működtetni.)

Az üzlet működési engedélyét a jegyzőtől kell kérni.

Azt javaslom, hogy kérdezze meg az ANTSZ-t, hogy a TEÁOR 55.30 folytatásához szüksége van-e vendéglátóipari, vagy cukrász végzettségre?

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.01.2008) 
Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!

A kérdésem a következő lenne, 2005 szeptember 1-től dolgozom közalkamazottként, mint felnőtt szakápoló OKJ.s végzettséggel a mostani munkahelyemen határozott idejű szerződéssel, ami jelenleg 2008 06 31.ig tart. Az eü átszervezések miatt új vezetés alá kerültünk, amely hatására ez évtől nem kapom a közalkalmazottakat megillető 13.havi fizetést.
Jogos-e ez?
A munkáltató azzal indokolta, hogy mivel hat. idejű szerződésem van így nem kapom a 13.havi fizetést.
A férjemmel babát szertnénk, ha teherbe esem 2008. 06. 31. előtt, akkor a szerződés lejárta után elküldhetnek-e?

Előre is köszönőm válaszát
Sáriné Rácz Ágnes!

Kedves Ágnes!

Az elmúlt napokban már több alkalommal idéztem a Kjt. 68.§-át:
(1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -
a) a keresőképtelenséget okozó betegség,
b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült
figyelembe kell venni.
*
Természetesen a határozott időre kötött munkaszerződés érvényességét nem hosszabítja meg egy esetleges terhesség.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(14.01.2008) 
Tisztelt Déri Úr!

Anyósom kb. 10 éve dolgozik közalkalmazottként, szakmunkás végzettséggel. A jogviszony létesítésekor tévesen \" A \" kategóriába sorolták be. A hivatal a tévedést helyesbítve 2008-tól már \" B \" csoport szerint sorolta be, de az elmúlt évek elmaradt béreit szóba sem hozták, mondván, \" az elúszott \".
Kérdésem:
- Visszamenőleg mit és mennyi időre lehet követelni az elmaradt bért esetleg annak kamatait?
- 4 évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt érdemes-e pert kezdeményezni az Önkormányzat ellen, aki továbbra is a munkáltatóm marad, vagy próbáljunk peren kívül megegyezni, ismerve az Önkormányzat súlyos anyagi helyzetét.

Várom válaszát, javaslatát kérdésemmel kapcsolatban.

Kedves Tamás!

Amíg van lehetőség a tárgyalásra és a megyegyezésre, addig ezt a lehetőséget nem szabad kizárni. A probléma megoldásának ez lehet a leggyorsabb és a legkevésbé konfliktusos módja is. munkaügyi igényként.
Részletesebb elemzést érdemelne, hogy ezt a tényállást polgári (kártérítési) jogigényként is meg lehetne foglamazni, vagy 'csak'. Az elévülési idő 3-5 év.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.01.2008) 
Kedves Déri Tamás!

Az a kérdésem, hogy a kjt-be történő besorolás alkalmával figyelembe kelle-e venni a munkakör betötléséhez kötelezően előírt, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, tanulmányokkal töltött éveket? Néhány munkatársamnak, akik a kortársaim, figyelembe vették, úgy tűnik ezt meg lehet tenni, de nekem sajnos nem. Fiygelembe kell-e venni azt a kötelezőtől különböző diplomát, amely nem szükséges a munkakör betöltéséhez, és szakmai szempontból más területre képesít? Amennyiben szóvá tenném a problémát, milyen jogszabályra hivatkozzak? A Ktv-ben nem találtam választ, sem a munka Törvénykönyvében, persze minden betüjét nem olvastam el, de úgy tűnik nem szabályozzák ezt a kérdést.Amennyiben egy munkáltataó mégis figyelembe veszi a tanulmányi éveket, azt minek alapján teheti, és minek az alapján hagyhatja el?

Köszönettel és tisztelettel:
Pál Györgyi

Kedves Györgyi!

A fizetési fokozatokat a Kjt. 87/A§-a tartalmazza: (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. (...) A fizetési osztály megállapításánál a legmagasabb iskolai végzettség számít, - függetlenül attól, hogy ez a végzettség szükséges-e a munakör betöltéséhez.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(15.05.2007) 
Tisztelt Szakértő!

Két kérdésem is lenne Önhöz.
Az első: Mennyi szabadság kivételére kötelezhet a vállalat? Az éves szabim 29 nap. Eddig 10 napot vetettek ki velem, júniusban 10 nap leállás, decemberre 5 napot kell meghagyni. Ez így 25 nap. Akkor én 4 nappal rendelkezem csak?
Másik kérdésem az lenne, hogy az iskolai végzettség után járó bérek diferenciálása ránk vonatkozik-e? Én egy présüzemben dolgozom operátorként. A munka nem igényel szakmai tudást, de többen vagyunk olyanok akik több szakmával és érettségivel is rendelkeznek. A cégünk azzal takardózik, hogy betanított munkások vagyunk. Lehet, hogy igazuk van, de szeretném ezt egy szakembertől hallani.

Köszönöm: Erzsébet

Kedves Erzsébet!

A munkavállaló a szabadsága egy negyedével rendelkezhet szabadon. Ez az Ön esetében 7 napot jelent. Talán érdemes felhívni a munkaadó figyelmét a jogszabályok pontos betartására, bár ez önmagában nem kirívóan súlyos jogsértés. Azért nem árt helyén kezelni a dolgokat.
A kötelező legkisebb munkabér garantált mértékét a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály alkalmazása kötelező a munkaadókra nézve, - amennyiben ettől eltérnek az OMMF-hez lehet panaszt benyújtani, vagy keresetet a Munkaügyi Bírósághoz. Az elvi álláspontom az, amennyiben a munkaadó az ellátandó munkafolyamatban támaszkodik a munkavállaló magasabb iskolai végzettségére, akkor jár a végzettség szerint differenciált munkabér.

Sok esetben adhat vitára, vagy visszaélésre okot, amikor szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmaznak egyébként valamilyen végzettséggel, képzettséggel rendelkező munkavállalókat. A jogszabály nem tud egyértelműen igazságot tenni. Határozottabb véleményt sem tudok mondani a részletek alaposabb ismerete nélkül. A jogszabályt alább szó szerint idézem:

316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról



A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 144. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén
a) 2006. január 1-jétől havi 62 500 forint,
b) 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint,
c) 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér hetibér alkalmazása esetén
a) 2006. január 1-jétől 14 400 forint,
b) 2007. január 1-jétől 15 080 forint,
c) 2008. január 1-jétől 15 880 forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér napibér alkalmazása esetén
a) 2006. január 1-jétől 2880 forint,
b) 2007. január 1-jétől 3020 forint,
c) 2008. január 1-jétől 3180 forint.
(4) Az (1) bekezdés szerinti személyi alapbér órabér alkalmazása esetén
a) 2006. január 1-jétől 360 forint,
b) 2007. január 1-jétől 377 forint,
c) 2008. január 1-jétől 397 forint.
3. § Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2006. január 1-jétől 62 500 forint,
b) 2007. január 1-jétől 65 500 forint,
c) 2008. január 1-jétől 69 000 forint.
4. § (1) A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma
a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig
aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a,
ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a;
b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig
ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a,
bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a;
c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig
ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a,
cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával megállapított garantált bérminimum felfelé kerekített összegeit a rendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti.
(4) A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható.
5. § (1) A 2. §-ban említett, illetve a 4. § alapulvételével megállapított órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,
b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.
(2) Részmunkaidő esetén
a) a 2. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 3. §-ban említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) a 2. § (4) bekezdésében említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak az (1) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
6. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2006. január - a 4. §-ába foglalt szabályt első ízben a 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állót,
c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet.

A garantált bérminimumok 2006. július 1. és 2008. december 31. között





Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó



(08.02.2006) 

Tisztelt Tanácsadó!
A pályakezdő munkanélküliek/álláskeresők milyen állami támogatást/segélyt kaphatnak?
Hol lehet ezt intézni?
Köszönettel!


2005. október 1-jétől került bevezetésre a START-program, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ösztönzi. A pályakezdő fiatal az adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány mellé kiegészítő igazolványként igényelheti a Start-kártyát az APEH-től.
Az igényléshez a 0534/START jelű nyomtatványt kell kitölteni, amely ingyenesen beszerezhető az APEH igazgatóságokon, és APEH honlapjáról is letölthető. Mellékelten csatolni kell a felsőfokú végzettséget bizonyító oklevél (diploma) másolatát - külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást illetve elismerést igazoló határozat hiteles másolatát. A kitöltött nyomtatványt postán is fel lehet adni, nem kell feltétlenül személyesen sorba állni az adóhatóságnál. A kártya első kiállítása ingyenes, ezt követően azonban díjat kell fizetni. Amennyiben azonban a munkáltató hibájából kell új kártyát igényelni, annak költségeit a munkáltató viseli. A START-kártya elvesztését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elvesztés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül bejelenteni az adóhatóságnál. Tekintettel arra, hogy a kártya főszabály szerint a kiállítás keltétől számított két évig érvényes, célszerű a fiataloknak először munkáltatót találniuk, és csak a munkahely biztos ígéretének birtokában kiváltani a START-kártyát, arra azonban figyelniük kell, hogy a kártya kiváltása megelőzze a munkába állás napját. Az érvényesség időtartama a kiállítástól számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak, ha az rövidebb mint két év.

START-kártya igénylésére jogosult, aki:

- a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,
- tanulmányait befejezte,
- tanulmányait megszakította,
és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.


A munkaadót a Start-kártyával történő foglalkoztatás esetében járulék kedvezmény illeti meg a következők szerint:
- a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
- a 3 százalékos mértékű munkaadói járulék és a
- 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

A kedvezmény alapjaként figyelembe vehető összegnek a felső határa meghatározott, az alap és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény.
A START-programban résztvevőkről a foglalkoztató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles az állami adóhatóság felé adatot szolgáltatni.
Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a foglalkoztatása időtartamára.
Nem kaphat START –kártyát az, aki már elhelyezkedett, illetve a kedvezményeket is csak egyetlen foglalkoztató cég jogosult érvényesíteni.

A munkanélküli járadék (álláskereséséi járadék) igénybevételének feltételei lényegében vátozatlanok. Minden 5 ledolgozott munkanap után jár egy járadékra jogosító nap. Maximális ideje 270 nap.
Álláskeresési járadék illeti meg a jövőben azt a személyt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a munkanélküli járadék jelenlegi felső határánál (44.000 forint) lényegesen magasabb, a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka (57.000 forintos minimálbérnél az alsó határ 34.200 forint, a felső határ pedig 68.400 forint havonta).
A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, azaz az idén 34.200 forint.
Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.


A járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központnál való jelentkezés napja. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban továbbra sem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivételével.
Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.



Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



(27.01.2005) 
Tisztelt Szakértő Úr!
1998. szeptembere óta alkalmazásban állok egy középiskolában matematika-számítástechnika szakos tanárként. Végzettségemet főiskolán szereztem. 2005. január 24.-én, tegnap, megszereztem az egyetemi kiegészítő diplomát Informatika tanári szakon. A sikeres vizsgáról igazolást kaptam, melyben közlik, hogy a diploma kiállítása folyamatban van. A munkahelyemen közölték, hogy törvény szerint nem vagyok átsorolható (F
kategóriából H kategóriába) csak 2006. január 1.-jétől. Mindkét szakomat tanítom, a matematika még főiskolai, az informatika 24.-től számítva egyetemi. Az igazolásra pedig azt közölték, hogy nem hiszik el és őket nem érdekli, olyan igazolást hozhatok, amilyet akarok. Az ország többi részében tanító kollégáimnak elfogadják ezt, és azonnali hatállyal átsorolják őket.
Kérdéseim a következők Önhöz:
-Milyen törvények vonatkoznak a fent említett problémára.
-Érdemes-e munkaügyi bírósághoz fordulnom, ha törvényt sért a munkaadóm.
-Felbontottnak tekinthetem-e egyoldalúan, a munkáltató részéről tapasztalt rosszhiszeműség miatt a tanulmányi szerződést, melyet az iskolával kötöttem.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Horváth Zoltán József
Az Ön által leírt információk alapján úgy tűnik, hogy a munkaadó nem jogszerűen jár el Önnel szemben. A jogviszonyt a Kjt. (A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. szabályozza.) Az osztályba sorolásnál nem játszik szerepet, hogy a közalkalmazott hány főiskolai, egyetemi oklevéllel, középiskolai, szakmunkásképző iskolai stb. bizonyítvánnyal rendelkezik, illetőleg, hogy ezekben az oklevelekben bizonyítványokban hány szakképzettség, szakképesítés van feltüntetve. Abban az esetben, ha a munkakört különböző szintű oklevéllel, bizonyítvánnyal be lehet tölteni, a besorolást az alapján a legmagasabb iskolai végzettség stb. figyelembe vételével kell elvégezni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Így például, amennyiben a pedagógus munkakör betölthető főiskolai végzettséggel is és egyetemi végzettséggel is, és a pedagógusnak egyetemi szintű végzettsége van, a besorolást az egyetemi végzettségnek megfelelően kell elvégezni.
Álláspontom szerint tehát jogos az Ön átsorolási követelése, amennyiben mindkét tárgyat tanítja az iskolában. Ebben az esetben ugyanis a két megszerzett diplomát nem kellene feltétlenül figyelembe vennie a munkáltatónak, viszont figyelembe kell vennie a magasabb szintű képesítést. Az átsorolásnak a jogosultság megszerzésétől kezdődően meg kell történnie. Az csupán (gyenge) kifogás keresésének tűnik, hogy munkáltatója "nem hiszi el" azt a tényt, hogy Ön újabb diplomát szerzett. Az egyetem hivatalos igazolását nincsen joga megkérdőjelezni, az Ön diplomájának sorszáma bármikor visszakereshető, és ellenőrizhető.

Az Ön helyében a következő módon járnék el:
("Ajánlott tértivevényes levélben tájékoztatnám a munkáltatót arról, hogy ilyen és ilyen dátummal, az X egyetem, valamelyik karán egyetemi diplomát szereztem...
Kérném, hogy a Kjt. 63.§ -alapján a magasabb fizetési osztályba sorolásomról intézkedni szíveskedjenek, különös tekintettel arra, hogy Ön az újabb megszerzett képesítését használja is a munkavégzéshez. Mellékelten csatolnám az egyetem által kiállított igazolás másolatát. E levélben felhívnám a munkáltató figyelmét arra, hogy átsorolásomat korábban szóban már kértem, és az átsoroláshoz szükséges eredeti okiratot be is mutattam,- azonban különböző kifogásokkal elutasítottak, illetve arról tájékoztattak, hogy a magasabb fizetési osztályba sorolásomra csak egy év múlva nyílik lehetőség.)"

Amennyiben ilyen írásbeli megkeresésre nem kap választ, vagy elutasító választ kap, -úgy forduljon a területileg illetékes megyei bíróság munkaügyi bíróságához. (Ezzel párhuzamosan elküldheti észrevételét a megyei közigazgatási hivatalhoz, illetve közvetlenül az önkormányzathoz is.)

Arra nem tudok határozott választ adni, hogy jelen pillanatban fenn állnak -e a rendkívüli felmondás (lemondás) feltételei?! A rendkívüli lemondás okainak tételes felsorolása nem lehetséges, ezek megállapítása csak a konkrét esettel történő összefüggés vizsgálata és értékelése alapján lehetséges. Erre kerülhet sor, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. (Például illetményét egyáltalán nem kapja meg.)
Lehetőség van a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére abban az esetben is, ha a munkáltató olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a közalkalmazotti jogviszony további fenntartását [Kjt. 29. § (1)]. A rendkívüli lemondás törvényi feltételei egyébként megegyeznek a Munka tv.-ben meghatározott rendkívüli lemondási szabályokkal.

A Kjt. 29. § (1) szerint:
"Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni."

Figyeljen tehát a határidőkre!!!!

(Álláspontom szerint a rendkívüli szerződésbontása jelenleg nem lenne megalapozott, - amennyiben azonban munkaügyi jogvitát kezdeményez, és a perben megállapításra kerül az, hogy a közös munkavégzés ellehetetlenült, - kérheti a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek alóli mentesítés kimondását is a bíróságtól.)

Mindenekelőtt azonban írásban kérje (visszamenőleges) átsorolását, várja meg az erre érkező hivatalost választ, és utána döntsön a további lépésekről.
Figyeljen oda a munkavégzésre, ne hagyjon támadási felületet, -az adminisztrációjában sem.

Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő


 1 2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek