Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 240
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 

(17.01.2008) 
Kedves Tanácsadó!

Nekem az volna a kérdésem 2007.09.07-én járt le a GyESem. Nem volt bejelentett állásom, tehát nem volt hová vissza mennem dolgozni. A munkanélküliben járadékot nem kapok, mivel nincs 200 napom ledolgozva, ami volt azt kimeritettem. Azt hallottam, hogy felveszik azokat, akik GyESről nem tudnak elhelyezkedni és valamenyi támogatást is biztositanak. De semmit nem adnak. Nehéz állást találni főleg gyerekkel. Volt, hogy ezért nem alkalmaztak, mert van gyerekem. Mivel nincs állásom így nem kapok fizetést, ebből kifolyólag nincs a TB sem fizetve. Mi a teendő ilyenkor , hol tudnám elintézni és mennyit kell befizetni, hogy rendbe legyen a TB? Előre is köszönöm a válaszát.

Manojoco

Tisztelt Asszonyom!

Tudom, hogy az álláskeresés, azaz a munka megtalálása nem a legegyszerűbb dolog, de nem is lehetetlen dolog. Magyarországon igenis van kereslet a megbízható, precíz, hozzáértő (szakképzett) munkaerőre. A munkavállalás feltételei gyakran kedvezőtlenek, a jövedelmek nem túl magasak, - de ha Ön következetes, akkor egészen talál magának megfelelő munkalehetőséget, - akár részmunkaidőben is.

2008. január 1-től: az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4.350 Ft. (napi 145 Ft.). E járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (jogosultság) első napjáig áll fenn. (2007. december 31-ig a minimálbér 9 százaléka volt az egészségügyi szolgáltatási járulék)

A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A járulékfizetést a kötelezett helyett (pl. nagykorú állásnélküli gyermek helyett a szülő) más személy, szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(11.01.2008) 
Tisztelt Déri Tamás!

Október 9-től jelenleg is táppénzen vagyok. Tudomásomra jutott, hogy október hónapban jutalom került kifizetésre, valamint december hónapban pedig a tizenharmadik havi bér kifizetése is megtörtént. Ezen kifizetéseket én nem kaptam meg, holott minden más dolgozó megkapta. Létezik ilyen, hogy a táppénzen lévő dolgozó nem kapja meg ezen juttatásokat?
Mit tehetek ez ügyben?
Válaszát előre is köszönve, tisztelettel:
Eszter

Kedves Eszter!

Furcsa történet. A jutalmazás tekintetében a munkaadó jogosult eljárni a saját szempontrendszere alapján. A dolgozók számára egységesen adandó juttatások esetében azonban más a helyzet: itt diszkriminatív módon nem lehet jogosan eljárni. Érdekes lenne ismerni az Ön munkaszerződésében rögzített feltételeket.

Amennyiben a munkaadó nem tudja a döntését indokolni, úgy megfontolhatja, hogy diszkriminációs eljárás miatt munkaügyi jogvitát kezdeményez a Bíróságon. Természetesen ez egyben a konfliktus felvállalását is jelenti, ami ebben az esetben nem biztos, hogy megéri.
Sajnos kényszerítő erővel csak a Bíróság által meghozott jogerős, végrehajtható határozat bír.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

Több éve dolgozom a jelenlegi cégemnél határozatlan idejű szerződéssel. Milyen lehetőségem van arra, hogy elkerüljem a felmondási időt plusz az évek után ledolgozandó időt,ha külföldi munkavállalást vállalok el egy héten belül?
Fizetés nélküli szabadság hogyan vehető igénybe, mondjuk két-három hónapra, külföldi munkavállalás céljából? Vagy pedig mire adható a fizetés nélküli szabadság?

Köszönöm segitségét elöre is:
T.Péter

Kedves Péter!

Jogszerűen csak úgy tudja "elkerülni" a felmondással járó kötelezettségeket, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától. (Az éves szabadság arányos részét érvényesítheti a felmondási idő beszámításába.)
A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése alapján adható. Azonban felmerülhetnek olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerűvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradhasson munkahelyétől. Az ideiglenes külföldi munkavállalás feltehetőleg nem méltánylandó katagória, hacsak az nem szakmai továbbképzésre, nyelvtanulásra irányul.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

Külföldi (román) állampolgár vagyok, rendelkezem regisztrációs kártyával, adókártyával, mukavállalási engedéllyel ( 2007 december folyamán váltottam ki). Találtam egy céget, aki alkalmaz, de mivel nem rendelkezem TAJ kártyával, nem állhattam még munkába. A cég megkérte számomra a TAJ kártyát. A cégtôl kapott munkaszerzôdésben az áll, hogy 3 nappal a munka megkezdése elôtt be kell mutatnom a TAJ kártyámat, különben érvénytelen a szerzôdés.
Kérdéseim:
Van megoldás arra, hogy a TAJ azonosítót hamarabb megadja a hivatal, és így hamarabb munkába tudjak állni? (30 napos várakozásról értesítettek)
Ha a várakozási idő alatt nem készül, újabb késés lehetséges, mi a teendő?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!


Kedves Katalin,

a külföldi állampolgárok munkavállalásának engedélyezése még mindíg nagyon körülményes. Végig kell csinálni a "macerát". Úgy gondolom ebben a helyzetben a leendő munkáltatónak is rugalmasnak kell lennie. Ugyanakkor meg kell várni, amíg Ön érvényes TAJ számmal rendelkezik, hiszen ez az Ön biztosításának alapja. Azt tudom javasolni, hogy próbálja meg Ön a leendő munkáltatóval együtt közösen, személyesen sürgetni az ügyintézést.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(04.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

A barátom most végzi el a hentes és mészáros szakmát, érettségit nem kap. Eredetileg úgy tervezte, hogy külföldön fog dolgozni, mert ott jól megfizetik a szakmabelieket. Rengeteg hirdetést látni, hogy hentest keresnek külföldre 300.000 Ft-os havi fizetéssel, lakást meg autót biztosítanak.
Miért van az, hogy kinnt 4-szer annyit tudna keresni? Itthon néztünk lehetőségeket (Budapesten, mert oda költözünk jövőre) de nagyon elszomorító a helyzet. Nem tudom elképzelni, hogy nincs számára valami jobb lehetőség. Főállásban szeretne dolgozni, kisegítő munka kizárva. Csak a szakmájával tudna munkát találni? Mi a reális fizetés, amit kaphat? Nagyon tartok attól, hogy nem fog munkát találni. Mit javasol? Mit tudna csinálni, hogy pénzt keressen?

Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Alexa

Kedves Alexa!

Sok olyan tapasztalat van, hogy külföldi munkavállalással sok pénzt lehet keresni, és sok olyan tapasztalat van, hogy a külföldi munkavállalással kecsegtetett viszonylag jó fizetések köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A közelmúltban nagy sajtónyilvánosságot kapott pl. a Németországban működő magyar érdekeltségű húsipari cégek ügye. Néhány esetben a külföldi hatóságok zaklatták a külföldön dolgozókat, - néhány egyéb esetben a munkaadó bizonyult teljesen inkorrektnek, és a beígért jövedelmek csak hiú remények maradtak. Érdemes nagyon óvatosnak lenni, ha valaki ilyenbe belevág. Más oldalról közelítve a dologhoz, azt kell mondanom, hogy 1800 Eurós bruttó jövedelem Nyugat Európában nem sok. Érdemes azt is előre tisztázni, hogy milyen költségek (szállás, rezsi, étkezés, közlekedés, stb.) és milyen adó kötelezettségek terhelik a keresetet.

A magyarországi jövedelmi lehetőségeket alapvetően a fiskális és a piaci lehetőségek határozzák meg. Több esetben méltatlanul túlzottak a jövedelmek, más esetben szemtelenül alacsonyak. Az a véleményem, hogy az elkövetkező években fokozatosan reálisabbá válnak a honi jövedelmek, - kevesebb lehetőség lesz az adózatlan, "zsebbe" történő kifizetésekre, ugyanakkor fokozatosan nőni fog a munkavállalás biztonsága. Manapság egy nettó százharminezer forintos nettó jövedelem jónak mondható.
Az álláskeresés problémája más dolog. Véleményem szerint lehet állást találni Magyarországon, - a fővárosban különösen.
Az tagadhatatlan azonban, hogy a húsipar jelenleg nem innovatív ágazat, a húsipari vállalkozások nehéz helyzetben vannak, kevesebb az értékesítési lehetőség, csökken a munkalehetőség száma.
Ne zárja ki más fizikai munkakörben történő elhelyezkedés lehetőségét sem, - valamint érdemes lenne elgondolkozni egy más jellegű OKJ-s szakma megszerzésén is.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.01.2008) 
T. Szakértők!

Jelenleg megbízásos jogviszonnyal dolgozom, de főállású szeretnék lenni, aminek jelenleg átszervezés miatt nincs esélye. Munkát keresek frissdiplomásként, több helyre jelentkeztem, de úgy látom, hogy nehéz úton kell végig mennem, míg találok munkát, mert úgy látom, hogy a 40-50-es korosztály egyáltalán nem érdekli a munkáltatókat. Pedig egy tapasztalt, az élet viharait túlélt, képzett, a család felé már nem annyira elkötelezett személy, a maga megbízhatóságával nem egy eldobandó munkavállalónak nevezhető. Sajnos eddig nincs túl jó tapasztalatom a keresgélésben, de nem adom fel! Pedig nincs nagy elvárásom, dolgozni szeretnék és tisztességes fizetést kapni érte, de ezekért miért kell teljesíthetetlen feltételeket kérni a munkáltatóknak.

Tisztelettel

Veres Sándor

Kedves Sándor!

A kérdésére karrier szempontú választ tudok adni:
Ma Magyarországon valóban nehézkes az álláskeresés (munkakeresés) folyamata. Ennek több öszetevője van, - gyakran a munkaerőpiaci kereslet és kínálat nem találkozik egymással, - máskor a munkaadó és a munkavállaló igényei térnek el végletesen egymástól.
A 40-50 éves korosztály munkavállalása külön probléma, de hasonló módon panaszkodhatnak a pályákezdők, a GyES-ről visszatérők, vagy a megváltozott munkaképességűek, stb.

A lehetséges megoldás kommunikációját Ön leírta: a tapasztalat, a munkatapasztalat, a megbízhatóság, a rendezett életkörülmények olyan előnyt jelenthetnek az elhelyezkedésnél, - amit egy fiatalabb munkavállaló nem feltétlenül tud felmutatni.

Tapasztalatom szerint egy jól felépített szakmai önéletrajz, és egy ügyesen megfogalmazott motivációs levél erős alapot jelent az eredményes álláskereséséhez. Természetesen az álláskeresést célzottan érdemes végezni, szisztematikusan, következetesen. Érdemes a jelentkezést névre szólóan (XY Igazgató, Elnök, Osztályvezető, stb.) részére címezni. Sem az önéletrajz, sem a motivációs levél ne legyen sablon, - gondolja végig, - hogy az adott cégnél Ön miért alkalmazná saját magát?!

Az eredményes állásinterjút követően törekedjen korrekt munkaszerződés megkötésére. A feltételeket, lehetőségeket érdemes már az állásinterjú során tisztázni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(05.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg a felmentési időmet töltöm, amely 2008 február 28-án fog letelni. Az eredeti elképzelés szerint, 2009 jan 1-vel elmentem volna előrehozott öregségi nyugdíjba, mivel 1949 szept. 24-én születtem, és a 40 év ledolgozott időm is megvan. Úgy gondoltam, hogy azt a 10 hónapot kihúzom valahogy, mivel 9 hónap végkielégítést is fogok kapni.
Az új szabályzat értelmében, azonban, csak 60 éves koromra mehetek nyugdíjba.
Tehát, minden körülmények között el kell valahová mennem dolgozni.

Kérdéseim:
1. mi a nyugdíjazásom kezdő időpontja; 2009. jan. 1. vagy szept. 24-e, amikorra ténylegesen betöltöm a 60. életévemet.
2. a felmentési időm alatt - ha összejön - vállalhatok-e munkát hivatalosan valahol?
3. ha vállalom a csökkentett nyugdíjazást, abból átmehetek-e az öregségi nyugdíjba, ha eljött az idő?
4. ha leszázalékoltatnám magamat - sajnos a betegségeim miatt megtehetném - abból átmehetek-e a rendes nyugdíjba, ha eljött az ideje?
5. mit csináljak, menjek el táppénzre, vagy munkanélkülire? Mindkettő csak ideiglenes megoldást jelent!!

Segítségét előre is köszönöm:

Attila

Kedves Attila!

Tökéletes megoldást nem tudok javasolni. A nyugdíjazás időpontját a betöltött életkor (tehát születési idő) elérése/betöltése alapján, vagy a ledolgozott munkaévek alapján számítjuk.

Felmentési, vagy felmondási idő alatt lehetséges a munkavállalás, - amennyiben ehhez a munkaadó hozzájárul, de ez nem számít további jogszerző szolgálati időnek, - hiszen a felmondás teljes ideje munkaviszonynak minősül.

Előrehozott öregségi nyugdíj esetén - természetesen a teljes jogosultságot jelentő életkor betöltésével jogosult lesz a teljes nyugellátásra. (Az más kérdés, hogy a nyugdíjalap kiszámítása majd milyen feltételekkel történik.)

Az úgynevezett leszázalékolással megpróbálkozhat, de azért túlzott reményeket ne fűzzön ehhez. Az EU ragaszkodik a rokkantsági járadékban részesülők egészségügyi felülvizsgálatához, az új esetek elbírálását pedig szigorú feltételekhez köti. - Hasonlóak a tartós megbetegedések (táppénz) elbírálásának esetei is. Alig látom esélyét annak - ha csak súlyos, szövődményes betegsége nincsen-, hogy három hónapnál hosszabb időre táppénzes ellátásban részesüljön.

Sajnos manapság már az egészségbiztosítás eszközei nem tudják kezelni a munkaerőpiac begyűrüző szociáális problémáit. Arról nem is beszélve, hogy így, vagy úgy, de Ön fizeti meg közvetve, vagy közvetlenül ennek a terheit.

A tanácsadó időnként nehéz helyzetben van. Talán Önnek is érdemes lenne felkeresni az OEP/MEP ügyfélszolgálati irodáját, ahol tanácsot kaphatna arra vonatkozóan, hogy mi jelentené Önnek a legjobb megoldást. Konkrét számításokat ott tudnak végezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(29.11.2007) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

Segtségét szeretném kérni külföldi munkavállalással kapcsolatban. Jelenleg GYEDen vagyok, még két hónapig. Magyarországon van munkahelyem, de külföldön szeretnék munkát vállalni. Magyarországi munkahelyemről jár még szabadság, ha felmondok, az elvész? Kötelezhető vagyok felmondási idő letöltésére? Mikortól állhatok külföldön munkába? GYED mellett lehet külföldi állásom, esetleg kettő is, amíg letöltöm a szabadságomat?
Előre is köszönöm felvilágosítását!

Köszönettel:

Bajkainé Rita

Kedves Rita!

A GyED megtartása mellett nem tud munkát vállalni. GyES mellett igen. Amennyiben Ön a munkaviszony felbontása mellett dönt, - véleményem szerint a felmondási idő nem értelmezhető ebben a helyzetben.
Külföldön akkor állhat munkába, amikor a szükséges engedélyek az Ön számára rendelkezésre állnak, és amely időponttól Önt a külföldi vállalat foglalkoztatni tudja. Az adózás módjára vonatkozóan én nem tudok tanácsot adni, - elméletileg több lehetőség közül is választhat -, de ehhez kérje könyvelő, vagy az APEH ügyfélszolgálat tanácsát.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.11.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!
A segítségét szeretném kérni. Közalkalmazotti munkaviszonyom csoportos létszámleépítés miatt 2007.11.12.-én megszűnt (kórház). Telnek a napok és sem a papírjaimat sem a végkielégítésemet nem kapom meg. Érdeklődésemre csak annyi a válasz, hogy ha majd alá lesz írva..., majd ha kiderül hol akadt el..., a munkaügyi osztály szerint készül, de nem tudják még azt sem hogy jelenleg hol tart a dolog.
Szeretném a kórháznál töltött 13 évemet elfelejteni, és elindulni egészen más irányba. Paírok és pénz nélkül?
Mit tehetek? Kérem segítsenek!
Köszönettel:
Cs. Anikó

Kedves Anikó!

A kérdése teoretikus. Általános érvényű karrier tanácsot adni az Ön által leírt információk alapján nem tudok.
Magyarországon a munkaerőpiac szerkezete átalakul. Erre az átalakulásra szükség van, sajnos a jelenlegi szerkezet több ponton is torz. Sem a kilencvenes éveket megelőző humánerőforrás-gazdálkodás nem volt racionális, sem a rendszerváltoztatást követőennem kerültek egyensúlyba a munkaerőpiaci folyamatok a gazdaság egészével. A probléma struktúrális, és mára sajnos a társadalom szinte minden csoportját érinti.
Mégis azt mondom Önnek, hogy a kép nem abszolút borús és nem is reménytelen. A közalkalmazotti, vagy tisztviselői életpálya megszakadása nem jelenti feltétlenül a közalkalmazotti, vagy tisztviselői karrier végét. Elméletileg Önnek lehet lehetősége ismételten elhelyezkedni a közszférában.
Természetesen esélye van arra is, hogy a versenyszférában próbálja ki magát, akár alkalmazottként, akár önfoglalkoztatóként. Ennek sikere az Ön céljaitól, elhivatottságától, szakmai felkészültségétől, egyéb kompetenciáitól függ.
Nem gondolom, hogy ehhez néhány havi végkielégítés jelentené a megnyugtató anyagi bázist.
A KJT és a Ktv. végkielégítésre vonatkozó szabályai a közelmúltban változtak. Ennek lényege az, hogy a felmentési időre járó összegeket havonta, a végkielégítés összegét pedig a felmentési idő végéig kell kifizetni. Remélem, hogy munkaadója korrekt módon fog eljárni. A kilépéssel kapcsolatis iratait, elszámolásokat legkésőbba felmentési idő végéig meg kell kapnia.
Amennyiben Önnek idő közben esélye nyílik nem állami, vagy állami fenntartású intézménynél, vállalatnál az elhelyezkedésre, - volt munkaadója engedélyezheti az Ön munkavállalását a felmentési idő alatt is. Természetesen a beleegyezésük nélkül nem tud a felmentési idő alatt újabb munkaviszonyt létesíteni.

Azt tudom tanácsolni, hogy gondolja át higgadtan, hogy mivel, és mely területen szeretne a továbbiakban munkát keresni. Ne kapkodjon, legyen célratörő és következetes. Magyarországon igenis lehet munkát találni, kevés a tapasztalt, megbízható, képzett munkaerő. Az elhelyezkedés feltételei nem mindíg kedvezőek, de néha megéri látszólag szerényebb körülmények között is elvállalni egy állást, mint kiszorulni a munkaerőpiacról.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.11.2007) 
Tisztelt Déri Tamás Úr!

Nekem olyan problémám lenne, hogy munkahelyet szeretnék váltani. Ennek az az oka, hogy fél évvel ezelőtt volt egy balesetem és úgy érzem, hogy nem tudom 100%-san ellátni a munkámat.
Az új munkahelyem már meg van, de a régi helyemen ragaszkodnak a 35 nap felmondási időhöz.
A szerződésem 2004. 05.-tól határozatlan. Előtte 9 hónapig határozott volt. Mindig egy-két hónapra meghosszabítva.
A kérdésem az lenne, hogy ha véletlenül táppénzre kerülnék akkor le kell-e dolgoznom az így kiesett ídőt? Vagy élhet-e a cég kártérítési igénnyel felém?
Esetleg milyen \"káros\" következményei lehetnek rám nézve?
Szívességét előre is nagyon köszönöm.

Tisztelettel: T. Zoltán.

Kedves Zoltán!

Betegsége, munkaképtelensége esetén követeléssel nem élhet a munkaadója Ön felé. A táppénz ideje beleszámít a felmondási időbe. Az újabb munkavállaláshoz szükséges iratokat, igazolásokat, elszámolásokat azonban csak a munkaviszony megszűnésének napján kötelesek az Ön számára kiadni.
Ezek hiányában nem tud új munkaviszonyt létesíteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(23.10.2007) 
Tisztelt Szakértők!

Gyesről visszatérve szeretnék eligazodni az új családtámogatási rendelkezések között. Férjem cége fog alkalmazni, de azt hallottam, hogy most már a munkaadónak is fizetési kötelezettsége van a gyed ideje alatt. A következő gyermek vállalása előtt tehát, nem mindegy, hogy hol állok alkalmazásban. Abban szeretném segítségüket kérni, hogy milyen változások léptek életbe ezen a területen.

Válaszukat előre is köszönöm:
Venczel Virág

Kedves Virág!

A családtámogatási rendszer egységesebb lett, megszűnt a családi adókedvezmény az egy és két gyermekes családok esetében, ez a családi pótlékba épült be.
Az átlagjövedelemből levezethető juttatások esetében talán nem mindegy, hogy Ön hol áll (és milyen feltételek mellett) alkalmazásban, valamint nyilván
nem mindegy, hogy a szülési szabadságot, illetve a GyED első éve után a halmozott szabadság mely munkaadó terhe marad.
Azt szeretném javasolni Önnek, hogy keresse fel a MEP/OEP területileg illetékes ügyfélszolgálati irodáját, - ott általában nagyon korrekt, és nagyon részletes felvilágosítást adnak arról, - hogy Önnek mit, milyen sorrendben és milyen jogviszony alapján érdemes tennie.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(15.10.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

2007. 09.15-én munkanélküli lettem. Utána alkalmi kiskönyvet váltottam, de nem tudom hogy a TB-t nekem kell-e fizetni, vagy a munkáltató fizeti.
8 hónapi végkielégitést kaptam:
- mikor lehet jelentkezni a Munkaügyi Központban?
- egészségügyi ellátás milyen módon jár?

Tisztelettel várom válaszát!

Tisztelt Asszonyom!

Az alkalmi munkavállalás nem minősül munkaviszonynak, hagyományos értelemben vett munkaadóról sem beszélhetünk. Az alkalmi jelleggel végzett munkaórák száma van maximálva, de nem kizárt, hogy Ön párhuzamosan több alkalmi munkaadónak is végezzen munkát.

A biztosítási jogviszony megváltásáról Önnek kell intézkednie, az alkalmi munkaadó a bérjárulékokat közteherjegy formájában fizeti meg az államnak, amely közteherjegyet az Ön AM kiskönyvébe ragaszt be az alkalmi munka elvégzését követően.

Az Ön végkielégítésre való jogosultsága nincsen összefüggésben azzal, hogy mikor jelentkezik a Munkaügyi Kirendeltségen. Ezt bármikor megteheti. A munkaügyi kirendeltség Határozatot fog hozni arról, hogy Ön mikortól és hány napi ellátásra jogosult.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(09.07.2007) 
Üdvözlöm!

Pályakezdő munkanélküli vagyok. Áprilisban megszűnt a tanulói jogviszonyom, jelenleg még nem dolgozom, viszont kilátásban van egy munkalehetőség.
Míg azt meg nem kapom, mit kell tennem, hogy rendben legyen a TB-m?
Valóban nekem kell fizetnem addig míg dolgozni nem kezdek?
Illetve mi alapján kell fizetnem, ha nincs jövedelmem, de a szüleimmel élek?

Válaszukat előre is köszönöm,
üdvözlettel:

Alexandra

Kedves Alexandra!

Sajnos -bár érthető okokból-, április óta nagyon megszigorodott a Társadalombiztosítási Ellátások rendszere. Magyarországon a nappali tagozaton tanuló magyar állampolgárok jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Róluk azoknak az intézményeknek (iskoláknak) kell jelentést teljesíteniük, ahol tanulnak. Nyilván a tanulói jogviszony megszűnésével a biztosítás is megszűnik.

Ha Önnek nincs jogviszonya (nem áll pl. munkaviszonyban, nem nyugdíjas, és egyéb jogcímen sincs regisztrálva), akkor annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira való jogosultságát megalapozza, a jogszabály erejénél fogva köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére 2007. április 1. napjától. E járulékfizetés alapja a minimálbér összege (jelenleg 65.500,- Ft), mértéke 9 százalék. Amennyiben a települési önkormányzat polgármestere az Ön kérelmére Hatósági Bizonyítványt állított ki az egy főre jutó családi jövedelem összegéről, a 9 százalékos járulékot ezen összeg alapján, de legalább az öregségi nyugdíjminimum összege (jelenleg: 27.130,- Ft) után kell megfizetni.



A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A járulékfizetést a kötelezett helyett (pl. nagykorú állásnélküli gyermek helyett a szülő) más személy, szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.


Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy 2007. április 1-jétől az eltartott közeli hozzátartozó már nem jogosult ezen a jogcímen egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

További felvilágosítást a MEP /OEP ügyféklszolgálatain tud kapni a jogviszony rendezésére. A jogviszonyt az Ügyfélkapun keresztül is tudja rendezni, ehhez valamelyik okmányirodában kell regisztráltatnia magát, ahol megkapja a hozzáférési jogosultságokat. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu, vagy a www.oep.hu honlapról is elérhető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.08.2007)  Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg GyED-en vagyok az 1 éves kislányommal, első gyerek. A munkahelyemen átszervezés volt, és csoportos létszámleépítés történt. A minap felhívtak, hogy menjek be átvenni azt az értesítést, miszerint júli 31-el felmondanak.
A kérdésem az lenne, gyed alatt fel lehet-e mondani, vagy ez csak formaság, és felmondási védelem alatt állok?
A felmondási védelem meddig tart? Ha vége a védelemnek, és elküldenek, akkor jár a végkielégítés, a szabadságok, és a felmondási idő ugyanúgy, mintha dolgoznék?
A passzív gyed csak akkor lép életbe ha jogutód nélkül szünik meg a vállalat?
Mit tegyek, ha gyes alatt másik helyen dolgozni szeretnék, de még védelem alatt állok majd, viszont nem akarok felmondani? Várjam meg amíg letelik a gyes, és felmondanak?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Gabriella
Kedves Gabriella!

GyED, GyES alatt nem mondhatnak fel Önnek, mert védett státuszban van. Erre hívja fel írásban a munkaadója figyelmét. A védelem nyilván a GyES lejártáig tart, után még jogosult a felmondási időre járó juttatásra, 3 éven túl pedig végkielégítésre is.
GyES mellett vállalhat munkát, de a munkavállaláshoz elméletileg a jelenlegi munkaadójának beleegyezése szükséges.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(18.06.2007) 
Tisztelt CV Centrum!

Édesanyám 4 éve 67%-os rokkant nyugdijas. A nyugdij mellett szeretne munkát vállalni, mint takarítónő, napi 4 órában. Milyen feltételei vanak (kell-e esetleg speciális végzettség, tanfolyam elvégzése?), illetve a munka miatt számíthat-e soron kívüli egészségügyi felülvizsgálatra ( még nincs véglegesítve) Ebben az esetben a munkáltató cég jogosult-e valamilyen kedvezményre, támogatásra? Azt az előző kérdéseknél olvastam, hogy a bérezése nem lehet több, mint a rokkantság előtti fizetése. Minimálbér esetén is az akkorit számolják, vagy a mostanit?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: Szelindi Sándor

Tisztelt Szelindi Sándor Úr!

Vannak olyan egyszerűbb munkák, amelyek ellátásához nem szükséges speciális végzettség. Természetesen manapság egyre nagyobbak az elvárások, -higénés munkakörökben is ismerni kell az egyes vegyszerek, tisztító szerek hatásait. A foglalkoztató cégen múlik, hogy milyen gyakorlatot, esetleg képztettséget támaszt a munkavállalóval szemben.
Az Ön édesanyja vállalhat munkát, - a munkavállalásból származó jövdelemnek azonban vannak korlátai. - A fő szabály szerint a járadékra jogosult munkavállaló jövedelme négy hónapot meghaladóan nem haladhatja meg a rokkantság megállapítását megelőző jövedelmet.
(A jogosultság nem a minimálbérrel van összefüggésben, hanem a korábbi jövedelemmel.)

A munkaadók kaphatnak megváltozott munkaképességgel élők foglalkoztatása esetén kedvezményeket. Ezek a kedvezmények azonban nem járnak automatikusan. A feltételeket a 177/2005. (IX.2.) Kormány Rendelet szabályozza.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.04.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Feleségemmel 3 gyermeket nevelünk, mivel ő el tudott helyezkedni, így én maradtam gyesen főállású apaként otthon. Kérdésem: főállású apaként lehet-e valaki és egyáltalán létezik-e főállású vállalkozó?

Segítségét előre is köszönöm:

László

Tisztelt Olvasónk!

A magyar jogrendszerben (általában) az anya, és az apa egyenlő jogokkal rendelkezik. A családtámogatási juttatásokra is egyaránt jogosultak, - közös döntésük alapján. A főállás jogi kategória. Kicsit leegyszerűsítve: főállás az, amelyből a manapság oly sokszor emlegetett biztosítási jogviszony származik.

A családtámogatási törvény megengedi, hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban vagy az otthonában akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. Ilyen munkavégzés esetén (tevékenység személyes folytatása) a járulékfizetési kötelezettség fennáll.

Az egyéni vállalkozó számára a vonatkozó törvény nem a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását írja elő, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg. A személyes közreműködést azonban tágan kell értelmezni, azaz az egyéni vállalkozó nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A vállalkozásban való személyes közreműködés körébe tartozik a döntések meghozatala, a vállalkozás irányítása, a tevékenységért való felelősségvállalás, ez azonban nem esik egybe a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával. A társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön járulékfizetési szabályokat.

A fentiekből következően tehát a gyesen lévő egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a vállalkozói igazolványban, illetve a társasági szerződésben rögzített tevékenységek gyakorlásában (pl. fodrászat, szabás-varrás, vagy fuvarozás, kereskedelmi tevékenység) személyesen vesz részt. A személyes közreműködési kötelezettség körébe tartozó szervezési, irányítási feladatok ellátása, az adókötelezettségek teljesítése (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás), vagy alkalmazottak foglalkoztatása önmagában - a vállalkozás profiljába tartozó munkavégzés hiányában - nem keletkeztet a gyesen lévő vállalkozók esetében járulékfizetési kötelezettséget.

A vállalkozó ugyanis akkor is köteles az adókötelezettségek, társadalombiztosítási nyilvántartási, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. A fenti kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.01.2007) 
Tisztelt Szakértő Úr!

Milyen költségek számolhatók el a munkavállalónak?
Milyen juttatások adhatók adómentesen?
Tanulmányi szerződés esetén milyen költség térítés adható?
Tanulmányi ösztöndíj után milyen terheket kell megfizetni?

Segítségét előre is köszönöm:

József

Kedves József!

Megpróbáltam összegyűjteni az Ön kérdéseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. A támogatási rendszerek folyamatos átalakítása miatt kérem, hogy konkrét esetben egyeztessen a könyvelőjével, illetve az APEH ügyfélszolgálatával.

Juttatásnak gondolt költségtérítések. Több olyan költségtérítés is le van fektetve a szabályok között, amelyek egy része a munkavállalónak jár, más esetben alkalmazásával a dolgozó egyfajta többletszolgáltatáshoz jut, vagy többletbér produkálható úgy, hogy az lényegében a munkaviszonyával kapcsolatos költségek, vagy a kifizetés részleges vagy teljes adómentességét használja ki.

Az elszámolásukhoz nyilvántartásokat, kimutatásokat kell készíteni (így kiküldetési rendelvényt). Nemritkán az ilyen költségtérítéseket a dolgozók - bár azok egy részét tőlük nem lehetne megtagadni - juttatásként élik meg.

Ilyenek:
- a dolgozónak járó külföldi napidíj - külföldi tartózkodás esetén legalább 15 euró, amiből 30 százalék adómentes (maximálisan napi 50 euró fizethető ki úgy, hogy 15 euró adómentes legyen);
- a dolgozónak járó belföldi kiküldetési étkezési hozzájárulás, (étkezési napidíj, 500 forint/nap, szálloda igénybevétele esetén 400 forint/nap);
- a dolgozónak járó költségtérítés, lakóhelyen kívülről történő munkába járás vonattal és/vagy busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig, illetve Budapesten kívülre történő hazajárás, például hétvégeken vonattal a jegyet igazoló számla 86 százaléka erejéig, busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig (ezeket a munkáltató szabadon kiegészítheti 100 százalékra, ilyenkor azonban az áfa nem vonható le, de az amúgy sem válik érvényesíthetővé, ha a fennmaradó részt kiszámlázzák a dolgozónak);
- amennyiben nem megoldható a munkahelyre tömegközlekedéssel történő bejárás, akkor 9 forint/km személygépkocsi-használat esetén (vagyis például 40 km-re lévő munkahelyre történő bejárás esetén napi 720 forint, havi 20 munkanapot feltételezve havi 14 400 forint);
- a hivatali utak megtérítése a munkavállaló által használt gépjárműre, útnyilvántartás alapján, az üzemanyag és átalányként 9 forint/km megtérítése mellett;
- a dolgozónak járó üzemorvosi szolgáltatások (foglalkozás-egészségügy körébe tartozó vizsgálatok, bár néhány eset - például fogászati szűrés - többlettartalommal bír, de mégis idesorolható);
- a dolgozónak járó, egyes számítógép-használatához kötött munkakörök esetén kétévenkénti szemészeti szűrővizsgálat és ezen vizsgálat eredményeképpen felírt védőszemüveg költsége (vagyis SZTK-keret + lencse).

Nem adóztatott munkáltatói befizetések. Nem számít bele a magánszemély személyi jövedelmének adóalapjába néhány munkáltatói befizetés. Ezek:
- magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján a munkavállaló javára kiegészítésként megfizetett összeg (amely kiegészítés, figyelembe véve a 10 százalékos felső határt, így legfeljebb 2 százalék lehet);
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegéig, de a kettő kombinációja esetén csak a minimálbér 130 százalékáig. Az önkéntes vagy önsegélyző pénztárak esetében a kevésbé ismert buktató az, hogy - az ilyen pénztárakra vonatkozó szigorú előírások miatt - nem lehet a munkavállalók javára történő befizetéseket személyenként vagy időszakonként differenciálni;
- a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés, a tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó oktatás költsége.

A klasszikus adómentes juttatások.

A munkáltató döntési jogkörébe tartozó adómentes juttatásokat rendszerint szabályozott körülmények között, ritkábban egyedi döntések alapján fizetik ki. A juttatás tényét nagyvállalatoknál akár a kollektív szerződésben is feltüntethetik, de kisebbeknél hasonló elkötelezettség vállalása ritkán tapasztalható, hiszen azokat a munkáltató kvázi béremelésként, bérkiegészítésként nyújtja a dolgozója számára.

Ilyen juttatások:
- az adómentes üdülési csekk értéke, amelyet korlátlan összegben lehet juttatni, de a munkáltatótól személyenként csak a minimálbérnek megfelelő összeg adható, és fontos feltétel, hogy az APEH felé történő adatszolgáltatáshoz a magánszemélyektől nyilatkozatot is kell kérni arról, hogy máshol ezt a juttatást az adóévben még nem kapták meg;
- az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke, amelynek összegéről szóló számla értéke nem haladhatja meg a minimálbért személyenként, amelyhez személyekre bontott nyilvántartást kell vezetnie az üdülési szolgáltatást nyújtónak;
- a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás;
- a melegétkezési jegy értékéből 9000 forint, ahol a melegétkeztetés lehet természetben, a szolgáltatótól kapott számla útján megtérített étkezés, ahol célszerű arra is figyelni, hogy a hivatalos vélemény szerint a számla értéke nem számolható el részben, az összege a dolgozókra jutó, adómentesen adható határt meghaladja;
- a hidegétkezési jegy értékéből 4500 forint, ahol kölcsönösen kizárt a melegétkezési jeggyel való kombináció, illetve az, hogy az értékhatárt meghaladó rész után bérként kelljen adózni;
- az adómentes iskolakezdési támogatás értéke, amely 2006-ban 19 000 forint, természetben vagy megtérített számlák útján juttatható, de csak a tanévkezdés előtti naptól számított 60 napig;
- az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, amely a dolgozó nevére szóló előfizetés megtérítésével vagy utalvány juttatásával teljesíthető;
- az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke, ahol a számítógép forgalmi értéke után meg kell fizetni átadáskor az áfát, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a számítógép normál piaci körülmények között nem értékesíthető;
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege, amely évi egyszeri 2000 forint lehet;
- a művelődési intézményi szolgáltatás értéke;
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke;
- a kegyeleti, temetési segély.
Limitált adómentes juttatási kör. Bár az előbb felsoroltak szerint számos adómentes juttatásra ad lehetőséget a törvény, 2006-tól nem mindegyik juttatás lesz adómentes. A törvényben 400 000 forintos éves határral illettek egy sor adómentes juttatást. A szóban forgó juttatások:
- az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás;
- az iskolai rendszerű képzés címén munkáltató által megfizetett költség;
- az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás piaci értéke;
- az adómentes iskolakezdési támogatás értéke;
- az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja;
- az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke;
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege;
- a művelődési intézményi szolgáltatás értéke;
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke.

*

A hallgatói támogatások fajtái

A hallgatói állami támogatás lehet

1. a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,
2. pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás,
3. a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj,
4. az intézményi szervezeti és működési szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás,
5. köztársasági ösztöndíj,
6. tankönyv- és jegyzettámogatás,
7. tanszertámogatás,
8. kollégium (diákotthon) fenntartása,
9. kollégiumi (diákotthon) férőhely bérlése,
10. kollégium (diákotthon) fejlesztése,
11. tankönyv- és jegyzet-támogatás,
12. doktori ösztöndíj,
13. doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása,
14. a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése,
15. sport- és kulturális támogatás.

Tanulmányi ösztöndíj

A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Összegét a felsőoktatási intézmény az előző félév tanulmányi eredménye alapján állapítja meg. A más felsőoktatási intézményből (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató tanulmányi ösztöndíjáról a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának kell rendelkeznie.

Pénzbeli szociális támogatás

Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, pályázat útján igényelhető.

Formái a következők:

1. rendszeres szociális támogatás,
2. rendkívüli szociális támogatás,
3. lakhatási támogatás, melyre akkor is benyújtható pályázat, ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal, de a jogosultság megszűnik, ha a hallgató állami támogatásban részesülő kollégiumba kerül,
4. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (lásd: 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet).

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára megítélt rendszeres szociális támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 3000 forint.

A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor elsősorban az egy háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, illetve a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot mérlegelik.

E szempontoktól függetlenül előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki

1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az e pontban meghatározott hallgatók részére legalább a költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű havi rendszeres szociális támogatást kell biztosítani;
2. hátrányos helyzetűnek minősül.

A lakhatási támogatás hallgatói normatíváját a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza, 2006. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év.

Egyéb intézményi juttatások

A tantervi követelményeken felül kiemelkedő szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet, melynek odaítélési módjáról és feltételeiről az intézményi szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

Köztársasági ösztöndíj

Az oktatási és kulturális miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére - a felsőoktatási intézmény előterjesztésére egy tanév időtartamára - köztársasági ösztöndíjat adományozhat. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, első alapképzésben, illetve első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, melynek feltételeit az oktatási és kulturális miniszter minden év március 31-éig teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában. A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 335 000 forint/év.

Tankönyv- és jegyzettámogatás

A felsőoktatási intézmény döntése alapján a tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtható pénzbeli támogatásként, készpénz-helyettesítő kártyán, vagy utalvány formájában. A tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtásának feltételeit a felsőoktatási intézmény jogosult meghatározni, melyet szervezeti és működési szabályzatában kell közzétennie. A tankönyv- és jegyzettámogatás összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 11 650 forint/év.

Tanszertámogatás

A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre tanszertámogatás nyújtható. A tanszertámogatás pályázat útján vagy alanyi jogú juttatás formájában adható.

Kollégium fenntartása, kollégiumi férőhely

A kollégiumi férőhelyek azoknak az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatóknak, illetve állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő hallgatóknak az elhelyezésére szolgálnak, akiknek az állandó lakhelye a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül esik. A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére a férőhelyszám 5%-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhető költségtérítéses hallgató, illetve helyben lakó diák is. A kollégiumi elhelyezésre pályázni kell. A pályázat elbírálásakor mérlegelik a szociális helyzetet, a tanulmányi eredményt, a képzési hely és lakóhely közötti távolságot, a közösségi munkát.

Előnyben kell részesíteni, illetve kérésére fel kell venni a kollégiumba azt a hallgatót, aki

1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
2. hátrányos helyzetűnek minősül.

Hallgatói munkadíj

Hallgatói munkadíj jár, ha a hallgató megbízási jogviszony keretében végez oktatási, kutatási tevékenységet, illetve az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában közreműködik.

További hallgatói juttatások

A kormány a felsőoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történő hozzáférés elősegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében gondoskodik különösen:

1. a hallgatói hitel folyósításáról,
2. a diákigazolvány által igénybe vehető kedvezmények biztosításáról,
3. különféle természetbeni juttatásokról,
4. a programtámogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénés, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezeléséről,
5. az Oktatásért Közalapítvány és egyéb közalapítványok működtetéséről.

Adóterhet nem viselő járandóságok:

* a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv és lakhatási támogatás,
* a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulókat megillető pénzbeli juttatás, valamint szakmai gyakorlat idejére őket megillető díjazás összegének a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-át meg nem haladó része,
* oktatási, kutatási tevékenység, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatás ellenértékekén megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hó első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(23.08.2006)  Kedves Tanácsadó!

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen jogviszonyban lehet végezni grafikai munkát, pl. egy kiadónak. A megbízásos szerződést javasolták. A másik dolog, ha képet szeretnék eladni, de számlát nem tudok adni, ezt hogy lehet megoldani. Testfestést, portrékészítést is vállalok, de hivatalosan nem tudom magam hirdetni. Volt vállalkozóim, de nemrég leadtam, mert hatalmas összeg kerekedett ki az adó és TB dolgokból, amit jó ideig nemis tudok megfizetni. Így ilyen dolgokba nem is akarok többet belebonyolódni, mert több károm lett belőle, mint hasznom.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Géczi Ágnes

Kedves Ágnes!

Valóban megoldás lehet a megbízással történő munkavállalás. Ennek azonban nagyon rossz az adózási feltétele.
Elméletileg lehetőség van alkalmi munkavállalóként történő munkavégzésre. A dolog hátránya, hogy ebben az esetben is kell egy munkaadó, aki "alkalmanként" munkát ad Önnek. Adózás szempomtjából viszont ez a legjobb, a TB és ADÓ kifizetése közteherjegyekkel történik.

Harmadik lehetőség az, hogy valamilyen társas vállalkozás állítja ki a számlát az Ön munkájáról. Ebben az esetben az elszámolás a számlát adó vállalkozás, és Ön között történik.

Ha van az ismeretségi körében grafikai studio, esetleg oktatással foglalkozó cég, úgy gondolom, megoldható a probléma. Konkrétan azt tudom javasolni, hogy keresse fel a http://magisterium.inf.hu honlapot, és vegye fel a kapcsolatot az ott dolgozó kollégákkal. (magisterium@gportal.hu)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(20.07.2006)  Tisztelt Karrier Tanácsadó, CV Centrum!

Közel egy éve dolgozom egy pici cégnél, ez az első munkahelyem. Jelenleg aktívan új állást keresek.
A szerződésemben 1 hónapos felmondási időt kötöttünk ki. Amennyiben rendes felmondással mondok fel, ezt kötelező letöltenem. Viszont ez hátrányt jelenthet egy másik munkalehetőségnél.

1. Milyen mód(ok)on csökkenthetném vagy tüntethetném el ezt a felmondási időt? Hogyan kezdhetnék minnél hamarabb az esetleges új munkahelyemen?
2. Augusztus végére van beütemezve az egyetlen nyaralásom, ami 7 munkanapot jelent. A repülőjegyet már megvettem, ha nem utazom el, azzal sok pénzt veszítek. Ha az esetleges új munkahelyemen a próbaidő alatt elutazom nyaralni, úgy hallottam, azonnal felmondanak nekem.....
...illetve ha közlöm már az interjún hogy augusztus végén utazom, tovább sem jutok a következő körre. Mi a vélemnye erről?

Várom válaszukat, köszönettel
Gy. Zoltán
Kedves Zoltán!

Az Mt. előírásai szerint a munkavállaló által kezdeményezett rendes felmondás esetén le kell dolgozni a munkaszerződésben meghatározott felmondási időt. Ennek általános mértéke 30 nap.
Amennyiben a felmondási időt Ön nem tölti ki, munkaadója kártérítési igénnyel élhet Önnel szemben.
Közös megegyezés esetén lehetőség van a szerződés azonnali megszüntetésére is.

Leendő munkaadójának tudomásul kell vennie az Ön előző munkaviszonyából származó kötelezettségeit. Nem lenne szerencsés, amennyiben a leendő új munkahelyén esetleg nem jogkövető magatartásra bíztatnák Önt.

Megoldást jelenthet az új munkahelyen az ideiglenesen megbízással, vagy másodállásban történő munkavállalás.
Kössön előszerződést az Ön munkaviszony keretében történő foglalkoztatására.

A nyaralás tekintetében azt tudom tanácsolni, hogy jó megoldás lenne, ha csak a nyaralást követően foglalná el az új pozíciót. Valóban szerencsétlen dolog egy munkaviszonyt, esetleg próbaidő alatt szabadsággal, betegséggel, egyéb távolmaradással elkezdeni.
Automatikusan nem "büntethetik" Önt emiatt felmondással, de érthető módon igen magas kockázattal járhat a dolog. (Próbaidő alatt indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony.) Esetleg megpróbálhat e tekintetben is egyeztetni az új munkahelyén. Amennyiben tudnak az Ön szándékáról, és hozzájárulnak ehhez - nem hinném, hogy szankciókra kell számítania.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.06.2006) 
Kedves Tanácsadó!

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen szerződés megkötése javasolt az eleinte heti 10-12 órás munkát biztosító, majd későb (2-3 hónappal később) napi 4-5 órás munkát biztosító tevékenységi kör ellátására. Ismerősök mondták, hogy heti 10-12 órás munkára megbízási szerződést szoktak kötni. Érdekelne, hogy ez mit tartalmaz, továbbá a megbízotti és az alkalmazotti státusz közt mi a (jogi) különbség (pl. egészségügybiztosítás, nyugdíj, stb. szempontjából).

Köszönön a választ, üvözlettel:
G. Krisztina

Kedves G. Krisztina!

Pillanatnyilag (2006. június 16.) a teljes magyar adó, és járulék rendszer teljes átalakítás előtt áll. Elképzelhető, hogy amit leírok, az igen rövid időn belül megváltozik.

Öntől is azt kérem, hogy adó, és járulék ügyben mindenki egyeztessen könyvelővel, vagy adótanácsadóval!
Az alacsony óraszámú munkavállaláskor jó megoldás lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásáról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény (1997. évi LXXIV. tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy munkaviszony ne munkaszerződéssel, hanem alkalmi munkavállalói könyvvel jöjjön létre. Alkalmi munkavállalói könyvvel az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján munkavállaló lehet, továbbá az a külföldi, aki Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll.

2005. augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra csak meghatározott feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor, azaz csak abban az esetben, ha

1. a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
o legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
o egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és
o egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít,
a munkavállalónak kifizetett - a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege az 1997. évi LXXIV. törvény mellékletében megjelölt "kifizetett munkadíj" első jövedelemsáv alsó határánál (1800 Ft/nap) nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál (4600 Ft/nap) nem több. Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony 5 egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Ettől eltérően a magyar állampolgárságú alkalmi munkavállaló több, de legalább három

· természetes személy munkáltatónál, vagy
· kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban.

Törvény tiltja továbbá, hogy az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesítsen.

Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt a munkáltató csak olyan munkavállalóval létesíthet, aki a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik.
Amennyiben Ön, (Vagy az Ön feladata) ezen a kategórián túl mutat, úgy mindenképpen a munkaviszony keretei között történő foglalkoztatás javasolt. Az úgynevezett megbízotti státusz, és az alkalmazotti státusz között jogi értékű különbség –az Ön pillanatnyi szempontjából nézve- nincsen, viszont lényegesen előnytelenebbek a megbízásos foglalkoztatás feltételei, egyes esetekben az adó és járulék teher közelíti a 70%-ot.

A részmunkaidős munkavállalás /foglalkoztatás hátránya, hogy 4 órás foglalkoztatás esetén, jogszerző szolgálati idő szempontjából (Nyugdíj), csak a ledolgozott napok számának a felében ismeri el a jogosultságot. Az ennél alacsonyabb –töredék munkaidőt- pedig nem ismeri el szolgálati időként.

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


 1 2 3 4 5 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek