Álláshirdetések száma: 3 072 Number of CVs 206 017
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 

(11.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A kérdésem a következő lenne. Óvodapedagógusként dolgozom mint közalkalmazott kinevezett állásban. Jelenleg főállású anya vagyok, amire fizetés nélküli szabadságot kaptam . Eddig minden év júniusában kérték tőlem a következő évre, nyilatkozzak, hogy kérem-e a következő évre a fizetés nélküli szabadságot. Hivatalosan 2009 aug.-ig van a fizetés nélküli szabadságom elintézve.( az óvodától kapott határozaton is ez van, és az államkincstár nyilvántartásában is ez szerepel) De idén már októberben kérték , hogy nyilatkozzam, meddig szeretnék még maradni. Írtam egy nyilatkozatot, hogy 2010 júniusáig, akkor tölti be a legnagyobb a 18. életévét. Anyagi okokból viszont úgy döntött a család a napokban,hogy már idén 2009 szeptemberétől vissza kéne mennem dolgozni. (nem élünk meg a gyetből és a férjem fizetéséből) (A helyemen szerződéssel van egy kollega)Megszakíthatom-e hamarabb a fizetés nélküli szabadságot, vagy ki kell töltenem 2010-ig? Mennyire számít hivatalosnak az a korábbi októberi nyilatkozatom?
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Erika!

Korábban tett jognyilatkozata érvényes és hatályban van. Körülményeinek változására hivatkozva - tehát megokolva, bizonyítva anyagi helyzetének rosszabbra fordulását - korábbi jognyilatkozatát visszavonhatja - és ezt követően tehet akaratának megfelelő újabb érvényes nyilatkozatot.

Sz. M-né

(12.02.2009)  Tisztelt Szakértők!

Jelenlegi munkahelyemen 10 éve dolgozom. Munkaadómnak 2008. szeptemberében bejelentettem, hogy terhes vagyok, első gyermekemet várom. 2009. március 27-re vagyok kiírva szülésre. Jelenleg szabadságon vagyok 2009. február 16-ig.Ebbe már benne van az ez év januárjára esedékes 2 nap szabadságom is. Mivel március 27-re vagyok kiírva előtte 28 nappal szülési szabadságra szeretnék menni, de február 16-tól az utána következő két hétre már nem szeretnék visszamenni dolgozni. Kérdésem az lenne, hogy mennyi szabadság jár nekem a szülés évében vagyis 2009. évre és ezt mikor vehetem ki? Ki lehet e venni előre is a szülés évére járó szabadságot?
Tisztelt Hölgyem!

A Munka Törvénykönyve
131. § alapján tudja kiszámolni, hogy Önnek évente hány nap szabadság jár.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.Az alapszabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.

A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes
meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság
egynegyedét (5 munkanap) a munkáltató a munkavállaló kérésének
megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó
igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell
jelentenie.

A törvény adta lehetőségeken túl mindenképpen azt javaslom, hogy
beszélje meg a munkáltatójával, hogy a 2009. évre esedékes szabadságát
fel szeretné használni a szülés előtt. Amennyiben egészségi állapotát
a munkavégzése negatív irányban befolyásolhatja, úgy a szülés előtt
táppénzes állomány javasolt.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(29.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
2008. szeptemberéig pályakezdő munkanélküli voltam és semmiféle ellátást nem kaptam. Ezek után november elején találtam (részmunkaidős) munkahelyet, ahol 3 hónapra szóló próbaidős szerződést kötöttünk. Decemberben kiderült, hogy állapotos vagyok, így ott kellett hagynom a munkahelyemet, a nem megfelelő munkakörülmények miatt, valamint a munkaadó sem kívánt tovább foglalkoztatni. Új munkahelyet egyszerűen lehetetlen találnom, ugyanis már 20 hetes terhes vagyok. Páromnak sincs keresete, mivel egyetemi tanulmányokat folytat, így most egyáltalán nincs jövedelmünk a párom árvasági ellátásán kívül. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen támogatásra vagyok jogosult a terhességem alatt, illetve a szülés után? Valamint kihez fordulhatnánk segítségért. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Felhasználónk!

Az ellátások közül úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetében igényt tarthatna rendszeres szociális segélyre. Ennek igénylése az önkormányzatnál történik, jegyző hatáskörében.
Szülés után a Gyes alanyi jogon járna. Gyedre csak 180 napos biztosítási idővel tarthatna igényt. Ennek a szülést megelőző 2 évben kellene fennállnia, érdemes lenne tehát valahogy elhelyezkednie, akárcsak pár hónapra is.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Kedves Tanácsadó!

2008. februárjáig több éves folyamatos munkaviszonyom volt. 2008.márciusától álláskereső lettem. 2008 szeptemberében sikerült elhelyezkednem, de sajnos a gazdasági válság miatt megszünt a munkahelyem 2008.november végén.
A munkaügyi kp-ban még 103 nap álláskeresési járadékot állapítottak meg ami 2009.március elején lejár. A napokban kiderült, hogy babát várok, tehát elhelyezkedésre nagyon csekély esélyem van.
Szeretném Öntöl megtudni, hogy az álláskeresési járadék megszünése után mire vagyok jogosult, illetve szülés után (ami szeptemberre várható) milyen ellátásra leszek jogosult?
Arra is gondoltam, hogy a munkanélküli kp.által támogatott egy képzésben résztvennék, amivel kihuzhatom a szülésig és nem maradok ellátás nékül.
Önnek mi erről a véleménye, és milyen tanácsot tudna nekem adni ebben a heylzetben.
2008-ig folyamatos jól kereső állásom volt, de az anyigi tervek miatt halogattuk a babavárást, most meg ilyen helyzetbe kerültem sajnos.

köszönöm válaszát
üdv. Edit
Tisztelt Koczka Edit!

Elgondolását helyesnek tartom. Az igényelhető támogatásokról röviden az alábbiakat küldöm:
"Anyasági támogatás (kelengye pénz)
A születéstől számított 180 napon belül kell igényelni. Egyszeri összegben az öregségi nyugdíj minimum 225%-a, azaz 58050 Ft. Ez munkaviszonytól független. Ikrek esetében az öregségi nyugdíj minimum 300%-a, azaz 77400 Ft.
Mellékelni kell:
- A terhesgondozást végző orvos igazolását.
- A gyermek születési anyakönyvi kivonatát és TAJ számát.
Szülési szabadság - Terhességi Gyerekágyi Segély (TGYÁS)
Ha az anyának volt munkahelye, akkor a szülés után 168 napig fizetése 70%-át kapja. A szülés előtt 28 nappal már meg lehet kezdeni, de ezt levonják a szülés utáni szabadságból
Családi pótlék
Alanyi jogon jár. Visszamenőleg csak a tárgyhóra, illetve az azt megelőző 2 hónapra jár, ezért tanácsos a szülést követő 60 napon belül igényelni. Augusztusban hivatalból dupla családi pótlékot folyósítanak.
Összegek:
Házasok esetén (gyermekenként)
Egyedülálló esetén (gyermekenként)
1 gyerek után
11000.-
12000.-
2 gyerek után
12000.-
13000.-
3 gyerek után
14000.-
15000.-
Tartósan beteg, v fogyatékos kiskorú után
21000.-
23000.-
Tartósan beteg, v fogyatékos nagykorú után
18000.-
18000.-

Gyermeknevelési segély (GYES)
Összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, amelyből levonásra kerül 8,5% nyugdíjjárulék. ez havi 25800 Ft-ot, ikergyermek esetén 51600 Ft-ot jelent. A GYED lejárta után, vagy ha arra nem jogosult, akkor a szülés napjától igényelhető a gyermek 3 éves koráig, illetve tartóswan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig. A szülő a gyermek 1 éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat, utána napi 8 órában is dolgozhat. A gyermek 1 éves kora utáni időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben, amennyiben a nagyszülő részére kerül kifizetésre, akkor napi 5 órában helyezhető el intézményben.

Gyermeknevelési díj (GYED)
A naptári átlagkereset 70%-a, maximum 87000 Ft jár a gyermek 2 éves koráig. Nem alanyi jogon jár, biztosítási jogviszonyhoz kötött (8,5% nyugdíjjárulékot és SZJA-t vonnak belőle)
Ezeket a juttatásokat a munkáltatónál lehet igényelni, amennyiben a munkáltatónál TB kifizető hely működik. Amennyiben nem TB kifizető hely, vagy nincs munkaviszonya, a körzetileg illetékes Államháztartási Hivataloknál (TÁH) és/vagy Egészségbiztosítási Pénztáraknál kell igényelni a juttatásokat.
Szükséges iratok:
- Személyi igazolvány
- Kórházi igazolás
- Igazolás a terhesgondozáson való részvételről
- Születési anyakönyvi kivonat
- TB kártya (igénylő, újszülött)
- Adókártya" hoxa.hu
Sz. M-né

(12.01.2009)  Tisztelt Szakértő!

Határzatlan időre kinevezett köztisztviselő vagyok, de jelenleg gyeden. 2009. május 26.-án lesz 2 éves a kisfiam. 2009. február 1.-ével szeretnék visszamenni 4 órában dolgozni úgy, hogy a gyedet megszüntetem és a gyest megigénylem. Tudomásom szerint először a felhalmozott szabadságomat kell kivennem majd úgy munkába állnom. A gyes majd 2010. május 26.-án jár le, de én 2009. szeptemberében a gyes mellett már a 8 órás munkát vállalnám. Szociális okok miatt vállalok először 4 órás, majd 8 órás munkát a gyes mellett, mivel a nagyobb gyermekem kis iskolás, ugyanakkor a bölcsöde nyáron leáll és nincs hová tennem a gyermekeket, ezért csak szeptembertől mennék 8 órában. Ez az én döntésem, hogy így veszem fel a munkát, vagy a gyes alatt a rész vagy teljes munkaidőt nem lehet változtatni? Ha 4 órában vettem fel a munkát, akkor a gyes alatt úgy kell legyen, vagy már egyből 8 órában kell hogy felvegyem? A gyes alatti munkaidő változtatáshoz, mint munkavállalónak van lehetőségem? A munkáltató kifogásolhat valamit?
Várom mihamarábbi válaszát.
Baloghné
Kedves Zsuzsanna!

Természetesen joga van eldönteni, hogy milyen feltételekkel kíván újra munkába állni. Joga van ezen változtatni is (4-8, 8-4).
Egyetlen korlát, hogy mindezt viszont munkáltatója beleegyezésével teheti.
A Gyedről visszont térjen át mindenképpen Gyesre, mert Gyed mellett nem lehet munkát vállalni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(07.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás!

A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy munkavállaló 2008 szeptemberétől folyamatosan táppénzen van. 2009.januárjában megegyezett a munkaadójával, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkavállaló munkaviszonyát táppénzes állománya alatt.Ebben az esetben a munkaviszony megszünése után jár-e folyamatosan 45 napig a passzív táppénz? Mivel 2008 decemberében táppénzen volt, és azóta is folyamatosan táppénzen van, a 2008 évre járó szabadságának egy részét nem tudta igénybe venni. Helyes-e az az eljárás, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszünésekor (táppénzes állományban) a munkaadó szabadságmegváltás címén kifizeti a 2008 évben igénye nem vett szabadságát.
Ebben az esetben január hónapban TB járulékalapot képező jövedelmet szerezne és ugyanebben az időszakban táppénzben is részesülne. Mi a helyes eljárás ebben az esetben.

Segítségét előre is köszönöm: Erzsébet
Kedves Erzsébet!

Természetesen a munkaviszony megszűnését követően passzív jogon még 45 napig részesülhet a munkavállaló táppénzes ellátásban, - ez (méltányossággból, indokolt esetben) akár újabb 45 nappal meg is hosszabbítható. Erről az OEP hoz Határozatot.

A szabadság megváltása egyre több problémát okoz (nyilván, ahogy a munkaerőpiacon élénkülnek a munkavállalók cégek közötti mozgása). Elvileg nem lehet megváltani a szabadságot, - azt a munkavállalónak ki kell adnie. jelen esetben erre nincsen lehetőség, -ezért indokolt lehet pl. többletfeladat ellátása jogcímen számfejteni a kérdéses napokra járó bért. A jogszerű megoldás az, hogy a fel nem használt szabadság mértékének megfelelően a munkaviszony meghosszabbodik.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.i-work.hu

(17.12.2008)  Tisztelt Tamás!

Egy Kft alkalmazottja vagyok, 2007 szeptemberében született egy fiam akin már elvégezték a súlyos szívműtétet, így én a gyermek 10 éves koráig maradhatok gyesen. Kérdésem az lenne, hogy a szabadságomat a cég csak gyes visszatérése után akarja kifizetni. Erre joga van?
10 év múlva mit fog érni a mai szabadságom ára?! semmit.
Ha az alap gyes/ 3 éves kor/ lejárt akkor a cég kirúghat az állásomból?
Azt akarták, hogy lépjek ki és a gyes után majd visszavesznek. Ennek nem tettem eleget.

Köszönettel: Viki
Kedves Viki!

A GyES felmondási védelmet biztosít, - tehát a szolgálati idejébe (nyugdíj jogszerző idő) a GyES ideje beleszámít.
Szabadság a GyED első évére jár, - a felhalmozott szabadságot a munkahelyre történő visszatérés után kell kiadni. Nem tudom milyen módon merült fel a szabadság pénzbeli megváltása, - erre elvileg nincsen lehetőség. Az Ön problémája érthető és ezt méltányolhatná is a munkaadó, de nem kötelezhető a felhalmozott szabadság pénzbeli megváltására.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.11.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Tanácsot ,illetve segítséget szeretnék kérni a következőkre:
Én egy romániai lakhellyel rendelkező lakos vagyok ,akit 2007 szeptemberétől egy magyarországi cég mint fordítót vett fel üzletkötő mellé,Romániába.Három hónapos próbaidőről volt szó,de kérésemre nem volt hajlandó szerződést készíteni és a próbaidő után se kaptam papírt.2008 áprilisától hirtelen megszüntették a viszonyt és a márciusi béremet se voltak hajlandóak kifizetni.Az lenne a kérésem hogy hova fordulhatnék (eddig még nem találtam meg a megfelelő helyet),és esetleg van-e határidő ameddig érvényes a követelésem.
Segítségét előre is megköszönve,tisztelettel:
F.Tünde
Tisztelt F. Tünde!

Problémája megoldásához azt is tudnia kell, hogy az 1991. évi IV. törvény (Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkáltatók ellátásáról) illetve annak részletszabályait előíró 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet értelmében, - mivel román állampolgár foglalkoztatásához főszabály szerint engedély szükséges.
Az Flt. 7. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mikor nem kell engedély
a) külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá
b)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez.
Ha Ön egyik kategóriába sem tartozik, - saját érdeksérelmén kívűl foglalkoztatása egyéb szabályokat is sért
Nem tudom, hogy eddig hová fordulhatott, - egyet biztosan tudok: román hatóságoknál nincs keresni valója. Esetére a magyar Munka törvénykönyve 76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Ezt a harminc napot már lekéste.
Problémájával a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz, vagy a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat.

(18.09.2008)  2003. október 1.-től Brussels Airlines belga légitársaságnál dolgozom. 2008. szeptemberében
Lufthansa német légitársaság felvásárolta a részvényeink 45% százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a belga légitársaság magyarországi képviseletét bezárják, megszüntetik.
Szeretném megkérdezni, hogy milyen felmondásra és végkielégítésre számíthatok ?
Mikor kell betegállományba mennem ?
Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel. M. Éva
Kedves Éva!

Az Ön munkaviszonya jogutód nélküli megszűnés következtében szünik meg
(nincs felmondási idő). A végkielégítés szabályai pedig a következőek:

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a
munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony
a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a
közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása,
ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;.....
átlagkereset.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Üdvözlöm!
1999-től dolgozom egy multi cégnél alkalmazottként. 2007 szeptemberében új főnököt kaptunk aki nagyon gyorsan tudatta velem hogy nem szeretne sokáig velem dolgozni.A konkrét okát ugyan a mai napig sem tudtam meg mert nem hajlandó elmondani.(gondolom kell a helyem valamelyik saját emberének) Az elmúlt egy évben kétszer ültünk le beszélni,és konkrétan a szemembe mondta hogy mennem kell a cégtől.(erről hangfelvételem is van)Tett javaslatot arra hogy hogyan oldjuk meg ezt az áldatlan állapotot,de egyik sem tűnt valami etikus megoldásnak. (pl.hogy kimenedzsel a munkahelyemről ha sürgősen nem találok magamtól valami másik munkahelyet)Sürgős álláskeresésbe kezdtem,ami nem olyan egyszerű az én régiómban. Július 9-én táppénzre kényszerültem. Ízületi problémáim miatt kezelések sorát kaptam,ami a mai napig még mindig csak részleges javulást hozott.Szeptember 10-én tudomásomra jutott,hogy tartós táppénzem miatt a pozíciómat meghirdette,és jelentkezőket vár az állás betöltésére,anélkül hogy érdeklődött volna az esetleges további táppénzen lévőségem időtartamáról.Lehetséges hogy ez jogában áll a munkaadómnak,de úgy gondolom hogy semmiképpen nem etikus viselkedés.
Kérem adjon tanácsot hogy mit tehetnék.

Köszönettel:
Mariann

Kedves Mariann!

Egyetértek az Ön által leírtakkal. Valóban humánusabb módon
kellene/kellett volna kezelnie munkáltatójának a kérdést.

Munkáltatójának egyébként két lehetősége van. Rendes vagy rendkívüli
felmondással él.
Táppénz alatt egyébként ezt nem teheti, hiszen Ön védettség alatt áll
(felmondási tilalom)
Mind a rendes, mind a rendkívüli felmondás esetén- ha megteszi-
indoklási kötelezettsége van.
Ennek az oknak világosnak, egyértelműnek, a munkavállaló képességivel
összefüggésűnek kell lennie.
Tehát vita esetén a felmondás okát neki kell majd bizonyítania.

Úgy látom, hogy Önnek is két választása van. Első, hogy kitart, állja
a támadásokat. Másodszor tovább lép. Amennyiben ezt választja
tanácsolom, hogy ne menjen bele semmiféle közös megegyezésbe, mert
eleshet az esetleges végkielégítéstől.

Kívánom, hogy mihamarabb rendeződjön helyzete!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

39 éves vagyok, 2005 szeptembere óta 67%-ban rokkantosítottak. A rokkantsági határozattal közalkalmozotti jogviszonyomat is megszüntettem az akkori munkáltatómnál, ahol gazdasági ügyintézőként dolgoztam teljes munkaidőben. Az akkori bérem E7 besorolással 103 500 Ft volt. Azóta nem közalkalmazottként, hanem megbízásos jogviszonyban dolgozom, folyamatos foglalkoztatással heti 3 alkalommal, amit többnyire azért szerettem volna, mert a közalkalmazotti bértábla kedvezőtlenebbül fizetne napi 4 órás munkaidőre. (azóta főiskolai diplomát szereztem, tehát F kategóriába lépnék, egyébként pedig művelődésszervezőként dolgozom)
Hátrány és ezzel igazából most szembesültem, hogy a közalkalmozattaknak juttatott természetbeni és egyéb juttatásokból nem részesülhetek, pedig 2 kiskorú gyermekem is van, tehát járna iskoláztatási támogatás, üdülési hozzájárulás stb. is, megbízási díjam azonban a kezdetektől nem sokat emelkedett.
A rokkantsági felülvizsgálat augusztusban várható, eredményét természetesen nem tudom mikorra várható és hogyan döntenek, viszont úgy gondoltam, mégis megpróbálom a részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt július 1-től napi 5 órában, ami 93 100 Ft alapbért jelentene, + munkáltatói kiegészítést, hogy a munkaképesség csökkenése előtti összeget ne haladjam meg. Bár azóta a reálbérek növekedtek és a főiskolai végzettségem is beszámít, nem tudom ezt mennyire vennék figyelembe a határozat meghozatalában, vagy esetleg elutasítanak, mert részmunkaidőben is annyit keresek, mint anno 8 órában?
Tisztelettel:
Urbánné B. Márta
Tisztelt Urbánné B. Márta!

A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja

>> attól függően, hogy mások gondozására szorul-e, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os,
>> a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult.
Kérelmére azonban a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.
Tisztelettel:
Sz. M-né
az Ön Tanácsadója

(23.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

A segítségét szeretném kérni. 4 és fél éve vagyok a munkahelyemen. Szeretnék felmondani, mert babát szeretnénk , és nem éppen kedvező , hogy a munkahelyemen folyamatos stressznek vagyok kitéve. A munkáltatóm fizeti a főiskolai tanulmányaimat 2007. szeptemberétől. Tanulmányi szerződést még azóta sem írtam alá. A cég ügyvédje már elkészítette, de még azóta sem kaptam meg a végleges változatott aláírásra - amit a vázlatban láttam az állt, hogy a munkáltató biztosít részemre tanulmányi szabadságot - amit, van amikor nem kapok meg és csak a vizsgára mehetek el. Mivel nem áll rendelkezésremre elegendő idő, van amelyik vizsgám nem sikerült. A munkáltatóm , a utazási hozzájárulással is úgy van mint a tanulmányi szabadsággal, ha busszal megyek kapot, ha autóval akkor nem. Most, hogy szeretnék felmondani és nincs aláírt tanulmányi szerződésem, mit követelhet rajtam a munkáltatóm, ha felmondok? És , ha munkanélküliként sikerül összehozni a babát akkor anyagilag mik a kilátásaim? Jelenleg 109.000 a buttó fizetésem.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Dusa!

A tanulmányi szerződést illetően: mivel az Ön részéről nincs elfodadó nyilatkozat a szerződés nem jött létre.
A felmondást illetően: ha Ön mond fel, akkor számolnia kell a hátrányos következményekkel.

1. : Ön jelentkezik a munkaügyi központban és kérelmére álláskeresési járadékot állapíthatnak meg. Ez az ön esetében átlagkeresetének 60%-a, jelen esetben 65 500,-Ft, amelyet három hónapig folyósítanak. ezt követően 6 hónapon keresztül a mindenkori minimálbér (most 69 000,-ft)
60%-a jár. Jelen esetben: 41 400,-ft - rendszeres lejelentkezések, es igazolások mellett.

Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.
az Ön tanácsadója

(14.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Közalkalmazottként dolgozom 2008. június 1.-től egy rendőrségen, és az alábbi kérdésem lenne.
2004. szeptembere óta tanulok Állam és Jogtudományi karon, levelező tagozaton (már van egy tanítói diplomám), 29 éves vagyok.
4 év munkaviszony után váltottam (ügyintéző voltam).
A munkahelyemről nem engednek el sem vizsgázni sem iskolába, csak a szabadságom terhére.
Az arányos szabadságom 12 munkanap maradt, ami sajnálatos módon nem elég arra a sok vizsgára, amit gondolom Ön is ismer, mennyi van.
Ebből a 12 napból már 5 szabadságot felhasználtam, mert éppen vizsgaidőszakban történt a munkahelyváltás.
A munkajogtanártól az egyetemen megkérdeztem, mit tehetnék (ha nem fogok járni előadásokra, nem kapok aláírást és akkor vizsgázni sem mehetek, és aha vizsgázni nem megyek, valószínű, hogy dupla annyi idő alatt végzem el az egyetemet, mint ahogy kellene).
És nem szeretném most feladni, IV. éves levelező hallgató vagyok, és 5 éves az egyetem.
A munkahelyemen azt mondják, csak tanulmányi szerződés esetén adhatnak napokat, viszont a Munka Törvénykönyvében HARMADIK RÉSZ V. fejezet A tanulmányi szerződés
115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
ezt megfogalmazza.
És az egyetemen a tanár úr is azt mondta hogy kötelesek megadni ezeket a napokat.
Úgy kezdtem el a munkaviszonyomat, még mielőtt jelentkeztem és a pályázatomban is leírtam és szóban is elmondtam, hogy IV. éves levelező joghallgató vagyok, szóval már jóval előbb tudtak róla.

Az lenne a kérdésem, hogy mit tehetnék én ebben az esetben?
A tanár úr is mondta és én is érzem, hogy így délutánonként nem nagyon lehet felkészülni a vizsgákra, az iskolai igazolások pedig éppen arra szolgálnak, hogy tanúsítsák, hogy ott tartózkodtam az iskolában és nem szabadság terhére.

Kérem segítsen nekem mit tehetnék, hogyan mondhatnám én el ezeket a dolgokat, mert biztos vagyok abban hogy nem fogják megadni nekem ezt a lehetőséget, én pedig nem szeretném feladni az iskolát, épp a vége előtt 1 évvel.

Várom mielőbbi válaszát!

Tisztelettel: J. Anita
Kedves Anita!

Az idézett jogszabályi hivatkozás megfelelő, - a munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani; ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.

Rendvédelmi szervek kötelékében különösen "kényes" a munkaadóval szembeni jogérvényesítés, de minden munkaadónak a törvényes kereteken belül kell eljárnia.

A legkisebb konfliktust nyilván az jelentené, ha meg tudna egyezni a munkaadóval a szabadságos napokról. (Jelzem, a törvény csak és kizárólag a szabadság biztosítását garantálja, ez nem jelent egyben fizetett távollétet is. Arról külön kell megegyezni!)

(Nem mellékes az sem, hogy a tanulmányi szerződésében milyen kitételek szerepelnek.)

MÁsik lehetőség az, hogy munkaügyi bírósághoz fordul, és/vagy a felettes/felügyeleti szervnek jelenti be a jogsértést.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(19.06.2008)  T. Déri Tamás Úr!

2007 szeptemberében 7 év után történt a felmondásom. Utána passzív táppénzen voltam egy hónapig majd 2007 novemberétől vagyok álláskeresési segélyen (9 hónapra kaptam meg) és nem sokára le fog járni! Állandó orvosi felügyelet alatt vagyok sajnos az idegeimet megviselték a történtek. Munkát nem találtam ezidáig. Kérdésem az lenne,hogy a 9 hónapos álláskeresési segély után igénybe vehetem-e ismét a passzív betegállományt! Illetve ha már a munkaügyi központ nem fizeti a Tb-t akkor hol kell intézkednek ill. mennyit kell befizetnem,hogy biztosítva legyen az orvosi ellátásom.

Várom szíves válaszát!
Köszönettel: K. Edina
Kedves Edina!

Táppénzes ellátás csak munkaviszony alapján jár és a táppénzalapot is 12
havi átlagkeresetből állapítják meg. A biztosítási jogviszony megszűnését az
APEH-nél kell bejelenteni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék
hozzávetőlegesen havi ötezer forint összeg.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(02.06.2008)  Tisztelt Szakértő!

Most tudtam meg, hogy eddigi munkáltatóm a jövő hónapban megszűnteti a vállalkozást, ahol eddig jogviszonyban álltam. Én jelenleg gyes-en vagyok kislányommal 2008 szeptemberéig, és második kisbabámat várom, akivel júliús 18-ra vagyok kiírva. Kérdésem, hogy megszüntethetik-e a munkaviszonyomat (határozatlan idejű 2005 óta), ha igen mire vagyok jogosult, és jár-e így születendő gyermekem után a Gyás, Gyed?

Köszönettel:

andrea
Kedves Andrea!

Amennyiben a munkaadó (jogi személy) megszűnik, akkor magától értetődően az
alkalmazottak munkaviszonya is megszűnik.
Az ellátásokra passzív jogon tarthat igényt, - az javaslom Önnek, hogy
személyesen egyeztessen az OEP/MEP területileg illetékes ügyfélszolgálatán,
hogy az ellátások igényléséhez milyen iratok, igazolások szükségesek.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(24.03.2008)  Tisztelt Déri Úr!

1998 óta közalkalmazottként dolgozom egy ÁMK-nál (Óvoda, Iskola), mint iskolatitkár. 2006 óta Gyed-en vagyok másfél éves gyermekemmel.
2008 szeptemberében egy óvónő kolléga szülni fog, elmegy 2 évre és én ezen időre szeretnék az ő helyére menni (óvónői képesítésem meg van).
Ekkor az én gyed-em már lejár.
Kérdésem: átminősíthetnek-e olyan feltétellel, hogy amennyiben a kolléganő visszajön dolgozni, újból visszakerülhessek az iskolatitkári pozícióba. Aki jelenleg a helyemen dolgozik iskolatitkárként, az ő szerződése határozott időre szól, amíg én vissza nem megyek. Tehát létezik-e határozott idejű átminősítés olyan feltétellel, hogy a határozott idő lejárta után újból a régi pozíciómba kerülhessek.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
B.Mónika
Kedves Mónika!

Úgy érzem túlbonyolítják a dolgot. Semmi akadálya nincsen ugyanis annak,
hogy GyES! Mellett munkaviszonyt létesítsen. A korábbi pozícióján semmit
nem kell változtatni, - a törvény erejénél fogva Önt határozott időre
foglalkoztathatják -az ÁMK intézményén belül is- újabb munkakörben,
-legfeljebb a GyES leteltéig.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(03.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Február 26-án lejár a GYES-em. Eddigi közalkalmazotti munkakörömbe a munkavállaló nem kíván visszavenni, másik állást ajánl fel. Kérdésem lenne, hogy milyen jogaim vannak, ha a másik munkakört nem kívánom igénybe venni, és azokat hogyan tudom érvényesíteni? (Felmondási idő, végkielégítés, stb.) 1998. szeptemberében álltam munkába, 2003. január 3.-án szültem első gyermekemet, 2005. február 25.-én a másodikat.

Előre is köszönöm!
Tisztelt Olvasónk!

A közalkalmazotti munkaviszony megszüntetéséhez nyomós indokok kellenek. A munkaadójának kötelessége Önt visszavenni, - ha csak a munkakör, amelyben Ön dolgozott meg nem szűnt.
Amennyiben a munkaadó felmond, úgy Önt 70 napos felmondási idő, valamint 2 hónap végkielégítés illeti meg.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(24.10.2007) 
KedvesTanár Úr!

Négy éve vagyok rokkantnyugdijas. Ez év szeptemberében nem mentem el a bizottság elé, mivel úgy gondoltam, hogy az év november 27-én leszek 57 éves, és megvan a 38 év szolgálati időm, így inkább az előre hozott öregségi nyugdijat választom. Ez azzal járt, hogy október 31-vel megszűnik a rokkant nyugdijam folyósítása, és majd csak 27 nap múlva leszek újból nyugdijas.
Kérdésem. Van-e rá remény, hogy ezzel szemben én is megkapjam a második félévi 13. havi nyugdijat, és az emelést visszamenőleg?
Válaszát köszönöm.
Jó egészséget kívánok:

Csernus Istvánné Marika

Tisztelt Asszonyom!

Kérem, járjon el személyesen a nyugdíjfolyósítónál! Én úgy tudom, hogy kérelmet kell/ lehet benyújtania. (Telefon: 1/ 3508-580) Sajnos a pozitív elbírálás esélyeit nem tudom megítélni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(24.09.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

2000. június óta vagyok alkalmazásban egy Kft.-nél. 2004. szeptemberétől voltam itthon GYED-GYES-en a kisebbik gyermekemmel. Ez most szeptember elején járt le. Én bejelentettem abbéli szándékomat, hogy a 3 év alatt összegyűlt rendes évi fizetett szabadságomat egyben kivegyem, mielőtt újra munkába állok. A munkáltatóm azonban csak a szabadság 1/4-ének kiadásához járult hozzá, de a jogszabály citálásánál több indoklásba nem bocsájtkozott. Sajnos a munkáltatóval nem túl barátságos a viszonyunk, sőt, meggyőződésem szerint nemhogy nem akarja, hogy visszamenjek dolgozni, már alig várja, hogy ellehetetlenítsen, és én mondjak fel, ebben az esetben elesve a 2 havi végkielégítéstől. Kérdésem az, hogy a bent maradó szabadságot ezek után teljes mértékben ő szabja meg, hogy hogyan és hány részletben vegyem ki, még akkor is, ha ez átnyúlik a jövő évre? és egyáltalán át lehet-e vinni a jövő évre, vagy az átviteli módosított jogszabályok (tilalmak) vonatkoznak ugyanúgy a GYEs ideje alatt felhalmozódott szabadságra is? Illetve mi történik, ha a jelenleg kiadott és töltött szabadság végeztével visszamegyek és megpróbálok közös megegyezéssel távozni? Akkortól kell-e számolni a felmondási időt, az 1 hónapot, amely alatt mint GYES-ről visszatérő védelem alatt állok, vagy ez már most is \"ketyeg\"? Jól tudom-e, hogy amennyiben felmondok, akkor ki kell fizetnie a munkáltatónak a bent maradt szabadságos napokat és a felmondási időt is, ha eltekint ennek ledolgozásától? A felmondási időre ki vehetek-e további szabadságot?

Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelettel:
Bernadett

Kedves Bernadett!

Annyi igaz, hogy a munkavállaló a szabadság negyedével rendelkezik. A szabadság kiadásáért a munkaadó a felelős. Ettől függetlenül a szabadságot ki kell adni, a törvényben meghatározott maximális időpontig. - Amennyiben ez nem így történik, a munkaadó jogsértést követ el, amely jelentős munkaügyi birságot is vonhat maga után.

A feszült munkaügyi kapcsolat az nem jó, - de amit Ön leír, az csupán feltételezés. Amennyiben a munkaadó bántó, sértő, diszkrimináló magatartása konkrét bizonyítható tettekben nyilvánul meg, - akkor az ügy adott esetben természetesen az OMMF-re és a Munkaügyi Bíróságra tartozhat. - Önnek nem kell felmondania, - amennyiben a munkaadójának más elképzelései vannak, akkor szintén a törvény adta keretek között rendes felmondással megszüntetheti az Ön munkaviszonyát. LÉnyeges dolog: ezt a munkaadónak írásban indokolnia kell.
A közös megegyezés jó megoldás, amennyiben olyan feltételeket tud magának kiharcolni, amelyek egybe esnek az Ön érdekeivel is. Jogról ne mondjon le, ne írjon alá olyan iratot amelynek tartalma és a valóság között eltérés van. Minden juttatással és járandósággal az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, az igazolásokat ki kell állítani.
Szabadság a GyED első évére jár, - illetve jár a szülés előtt fel nem használt szabadság - amennyiben volt ilyen. Gyesre nem jár mivel az fizetés nélküli szabadság.Fizetés nélküli szabadságra nem jár fizetett szabdság.
Pl.: Anyuka 2005-ben végig táppénzes állományban, illetve THGYS-ben részesült és jár neki mondjuk pl.22 nap, akkor ugye ezt nem tudja kivenni, tehát ez megmarad. A fizetés nélküli szabadság első éve pl. kezdődik 2006.jan.11-én akkor ez 2006.01.11-2007.01.11-ig értelmezve ismét 22 nap + első gyermeknél 2, második után 5. Visszajön dolgozni mondjuk 2007. szeptember 1-től, az időarányos szabadság: 2007. 09.01-től 2007.12.31-ig: 8 nap (22+2=24/12x4).
Igy összesen 24+24+8=56 nap jár összesen.
A példánál maradva, ha 2005-ben mindent kivett, akkor értelemszerűen az 56 nap nem jár, csak a 24+8 nap.

Kérem, amennyiben pontosabb számításokra van szüksége keresse fel az OEP/MEP ügyfélszolgálatát, - ott általában készségesen állanak az ügyintézők az Ön rendelkezésére.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(05.09.2007) 
Tisztelt Tanácsaadó!

Közalkalmazottként dolgozom, határozatlan időre szóló kinevezéssel. 2006.szeptemberében közlekedési balesetet szenvedtem, melyet üzemi balesetnek minősítettek.
Azóta táppénzen vagyok. Nemsokára lejár az 1 év, melyet táppénzen lehet tölteni. A munkáltató megszünteti a stáruszt, melyben a balesetig dolgoztam. Takarékossági okokra hivatkozva nem kíván tovább alkalmazni, de ezt a tényt még a mai napig hivatalosan nem közölte velem. Ha lejár a táppénz, visszamegyek dolgozni és akkor fogják velem közölni, hogy felmentenek a továbbiakban a munkavégzés alól.
Egyedülállóként nevelem kiskorú gyermekemet, így úgy tudom még fokozottabban kell a munkáltatónak eljárni ügyemben.
Kérdésem: ha felmentenek, milyen juttatásokra számíthatók, el kell-e fogadnom a felmentést, nem kellett volna előbb közölni a felmentést tényét?
A szabadság kifizetésére igényt tarthatok-e? Ha más munkakört ajánlanak fel, köteles vagyok-e elfogadni, ha nem fogadom el, milyen hátrányom származik ebből.

Szeretném megkezdeni a leszázalékolási eljárást, mikor kezdjem el? Várjam meg, míg a felmentéssel kapcsolatos események lezajlanak?

Válaszait előr is köszönöm.

Kedves Edit!

Manapság - főleg gazdasági okok miatt - rengeteg státusz szűnik meg a közszférában. Ezzel a helyzettel minden közalkalmazott, vagy tisztviselő bármikor szembesülhet. Változtatni muszáj, és ez a kényszerűség néha kegyetlen. Talán olyanok is pillanatnyi vesztesei a folyamatoknak, akik becsületük, munkájuk alapján mást érdemelnének. De ne vágjunk elébe a dolgoknak. A munkaadója majd eldönti, hogy mit, és milyen módon fog átszervezni.

Biztos vagyok abban, hogy a munkadója a hatályos jogszabályok szerint fog eljárni, az Ön esetleges felmentését írásban fogja Önnel közölni. Amíg ezt nem teszi Önnek szabályos főállású munkaviszonya van.
A törvény szerinti felmentési idő, és 3 év folyamatos szolgálat után már végkielégítés is jár Önnek.
Amennyiben új munkakört ajánlanak fel, - úgy fontolja meg, hogy milyen feltételekkel és milyen munkát várnak el Öntől. A felajánlott munkát nem kötelező elfogadnia, de szembe kell néznie azzal a kockázattal, hogy esetleg csak több hónap után fog újra állást találni. Mérlegeljen, fontolja meg az előnyöket és a hátrányokat, és csak ezek után döntsön. Olyan dolgot ne írjon alá, amivel Ön nem ért egyet, vagy a valóságtól eltérő adatokat, körülményeket, stb. tartalmaz.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


 1 2 3 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek