Álláshirdetések száma: 4 653 Number of CVs 204 920
Keresés a kérdések közül
   
   
   




(15.07.2012)  Tisztelt Déri Tamás!

Iskolánkban csoportos létszámcsökkentés történt, a telephelyet bezárták. A felmondólevelet hamarosan aláírjuk.
1. A felmentési időre, azt hallottam, átlagjövedelmet kapunk. Ezt hogy számítják ki? Szeretném tudni, hogy mennyit kapok havonta.
2. Azt is mondják, hogy a végkielégítés adó- és járulék köteles lett. Összesen hány százalékot vonnak le az átlagjövedelemből?
3. A kerület Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjába mikor kell bejelentkezni, ha már letelt a felmondási idő, vagy a felmondólevél aláírásakor? Ott mikor jelentkezhetek valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra pl. nyelvtanulásra?
4. Ha oda bejelentkezem, akkor a felmondási idő letelte után munkanélküli leszek? Vagy ha regisztrálnak, akkor folyamatos lesz a közalkalmazotti munkaviszonyom? (Ezt nehéz elképzelni.)

Nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre, sajnos a felmondólevél aláírása előtt ezekről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, teljes bizonytalanságban vagyunk a nyári szabadságunk idején.

Tisztelettel, Németh Tünde

1. A Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 25. § (2) bekezdés a)- gb) pontokig sorolja fel a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetséges eseteit, amely a csoportos létszámleépítést nem tartalmazza.
Az átlagkereset- számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
2.
3. Felmondási ideje leteltével kell bejelentkezni. Ugyanis Kjt. 36. § (12) bekezdése értelmében Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
4. Ha oda bejelentkezik, akkor álláskeresővé válik, - a közalkalmazotti jogviszonya pedig megszűnik.
A hatályos jogszabály több lehetőséget kínál a munkáltatónak és a közalkalmazottaknak, arra vonatkozólag, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak a végső esetben szűnjön meg. Ezeket a lehetőségeket jogszabályi és gyakorlati szinten is köteles a munkáltató felkutatni és felajánlani, mielőtt kiállítja a felmondó levelet.

Szabó Miklósné


(27.04.2011)  Tisztelt Szakértő !

2009 januártól -áprilisig táppénzen , majd 2009 áprilistól tgyáson, gyeden voltam. 2011 áprilisától gyesen vagyok. 2006 -tól határozatlan munkaviszonnyal rendelkezem.
Ha a gyes időszaka alatt újból gyermeket vállalok akkor a táppénz, tgyás és a gyed összegét miből állapítják meg, melyik évi keresetemet veszik figyelembe a kiszámításnál ?
A gyest megszüntetve lehetőségem van -e táppénzt igénybe venni úgy , hogy a jelenlegi munkáltatómnál a munkaviszonyom ne szűnjön meg - átszervezés miatt az a munkakör, melyben dolgoztam megszűnt és hasonlót sem tudnak biztosítani- ?
Köszönettel : Sz H

A Tgyást megelőző naptári 4 negyedévet veszik figyelembe.

Szabó Miklósné

(13.12.2010)  Kedves Tanácsadó!
Tizenöt év munkaviszonnyal rendelkező 39 éves nő vagyok. 10 éve agydaganatot diagnosztizáltak nálam. 2008-ban állapotromlás miatt rokkantnyugdíjas lettem (60%). De az állapotromlásom fokozatosan következett be (látáskiesés), és mert kozmetikusként dolgoztam ezért még 2005-től dietetikusnak tanultam. A rokkantnyugdíj megállapítása után pár hónappal egy kórházban dietetikusként el tudtam helyezkedni 8 órás munkaidőben. Tehát a rokkantnyugdíjjam megszünt. 2009 októberében és 2010 áprilisában agyműtétekre volt szükség a daganat növekedése miatt. Ez idő alatt táppénzen voltam. Mivel a táppénzellátásra 2011 január 19-ig vagyok jogosult, kérelmeztem a rokkantsági nyugdíj újboli megállapítását. A rokkantságom foka 86% II. lett. De mivel még munkaviszonyban vagyok a kórházban ezért a megszünésig elutasították ezirányú kérelmemet. 2011 január végétől előreláthatólag két hónapig Németországban sugársebészeti kezelést kapok. Kérdésem az lenne, hogy hagyjam, hogy munkaviszonyom megszünjön, esetleg fizetés nélküli szabadság kérésével jogosult vagyok-e a rokkantsági nyugdíjra? A sugárkezelés után dolgozhatok kevesebb órában ilyen rokkantsági fokkal ?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Mónika
Kedves Mónika!

2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek
a) egészségkárosodása
aa) 79%-ot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79%-os mértkű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő másmunkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyab az egészségkárosodását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. [Tny. 36/A. §]

Szabó Miklósné

(17.06.2009)  Egy iskolában dolgozom 80%-os álláson, mivel évek óta rokkantnyugdíjas vagyok. A következő tanévet, már nem szeretném elkezdeni, mivel egészségi állapotom megromlott.Mit javasol milyen dátummal szünjön meg a közalkalmazotti határozatlan idejű jogviszonyom.Lemondás, vagy közös megegyezés legyen a megszünés oka? Az igazgatóm június 30-al szeretné,ha lemondanék, valamint azt közölte, hogy a kéthónap lemondási idő alatt júliusban vegyem ki az időarányos szabadságom, augusztusban pedig felment a munkavégzés alól. Jogosan járt-e el? Augusztus hónapra ki tudom-e venni a szabimat, mert találtam egy rendeletet ami szerint ,ha a nyugdíjazás miatt szűnik meg a jogviszonyom ,nem vagyok köteles visszafizetni, ha több szabadságot veszek ki. (Munka Törvénykönyv 136§)
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] 27. § (1) bekezdés a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.

A határozatlan idejű köalkalmazotti jogviszony lemondással bármikor megszüntethető.

Kjt. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
...
...
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdeténeknapján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
Ha a Kjt-ét módosító új jogszabály nem zárta ki Mt. 136. § alkalmazását, akkor valóban nincs visszafizetési kötelezettsége a túlszabadság tekintetében.

Szabó Miklósné

(16.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Munkahelyemmel megállapodtunk,hogy közös megegyezéssel szerződést bontunk,és december 15-től már egy másik tanár veszi át a helyem.Kértem munkahelyem,akik nagyon készségesen elengedték tanulmányi szerződés szerint nekik járó közel 100.000Ftot,rossz anyagi állapotom miatt.

Édsapám felhívta viszont valamire a figyelmemet.Szerinte nem szabad dec 14el szerződést bontani,hanem a szerződésbe dec. 31et tegyünk bele,mert ha előbb hagyom ott munkahelyet,elvileg nem lennék jogosult a még 2008-hoz tartozó,de állítólag 2009. januárban kifizetendő 13.havi illetmény második felére,illetve mivel ez tulajdonképpe n 2008hoz tartozik,és én nem töltöm ott le az egész évet,igy vissza fogják kérni tőlem az eddig évközben számlámra utalt 13.havi utalásokat is,tulajdonképpen levonva azt dec. első 2 heti béremből,igy olyan lesz a végén,mintha egész hónapra nem is fizettek volna nekem munkabért.

Valóban így van ez e? Kérhetem,hogy dec 31el szűnjön meg munkaviszonyom papíron úgy,hogy már találtak mást dec 15től helyemre,/hivatalosan papírt még nem írtunk alá,csak szóban beszéltünk közös megegyezés egyes körülményeiről/és elvileg attól a dátumtól már nem is dolgoznék az iskolában?

Kérem mielőbbi segítségét

Tisztelettel

F.Tamás
Kedves Tamás!

Meglehetősen furcsa eljárás lenne a 13, havi jutalom részleteinek utólagos visszavonása.
Álláspontom szerint erre nincsen lehetősége a munkaadónak.
Ön kérheti, hogy a munkaviszonya december 31.-vel szűnjön meg, de ha korábban már megállapodtak, a módosítás nyilván kellemetlen lehet és nem is magától értetődő.
(A bizalmi helyzettől függően) esetleg megpróbálhatja tisztázni a helyzetet, valamint azt, hogy Ön mire számíthat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.10.2008)  Tisztelt Szakértő!
3 sikertelen lombikbeültetésen vagyok túl.A munkahelyemen eléggé rugalmasan kezelték az állandó kórházba járást,beültetés utáni betegállományt,EDDIG.Eljött az idő,hogy a 4dik beültetés elött bizony már szóvá tették hogy nem biztos hogy megoldható lesz ez úgy ahogy eddig.Eléggé sokszor kell menni vizsgálatokra,melyek egész napot igényelnek(utazás,vizsgálatstb).Megértem a fönökömet is,hiszen kis létszámú boltban dolgozom,ahol 1 ember kimaradása is gond.32 éves leszek,más modja nincs hogy gyermekünk születhessen.Arra a kérdésre hogy lombik vagy munkahely-a lombikot válaszoltam TERMÉSZETESEN!A köv. TB által finanszirozott beültetés decemberben esedékes.Most 2 hete vagyok táppénzzen,az utolsó beültetés miatt.A helyemre már most felvettek valakit,ezért úgy látom csak az lenne a megoldás ha táppénzzen maradok.A kérdésem az lenne kihúzhatom e ezt a 2 hónapot táppénzen,hogy ne szünjön meg a munkaviszonyom.Ha igen hová forduljak ha a háziorvosom esetleg másként gondolná,hiszen ő tud engem betegállományba tartani.Köszönöm mielöbbi válaszát.Tisztelettel:Palotásné Dia
Kedves Dia!

A táppénz folyósításának időtartalmát a következő szabályok szerint számítják:

A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság
lejártát követő naptól,

· az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban

· a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy
éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy
munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos
biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre
visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet
jogosult táppénzre.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti
pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Azonban a táppénz
jogosultságot megelőző, biztosításban töltött idő tartamától és a
kezdőnapot megelőző egy éven belül folyósított táppénztől függően a
táppénz csak meghatározott ideig folyósítható.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól függ, hogy

1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási
táppénz) miatt keresőképtelen-e,

2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje,

3. a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben,
vagyis van-e "táppénzelőzménye".

2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja

· a táppénzre jogosultság időtartamát,

· a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet,

· a táppénz százalékos mértékét.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a
táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A
biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

Minden jót kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(30.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Írtam Önnek már egy levelet,úgy érzem az nem ért célba,ezért még egyszer nekirugaszkodok.Fontos lenne a válasza.Címszavakban megpróbálom összegezni a fontosabb dátumokat,adatokat.
- 49 éves nő vagyok.
- 1976 júl.-1991.aug.-ig folyamatos munkaviszonyban álltam.
- 1991 szept-1992.szept.-ig munkanélküli segélyen voltam.
- 1992.okt-ben megszületett a 3.kisfiam. Utána ugye jött a GYES, GYED.
- 1995-1996 dec.-ig főállású anyaként otthon voltam.
- 1997.szept.-től rokkantnyugdíjas lettem 67%-ban.Az amúgy is rossz egészségi állapotom megromlott /kétoldali csípőficammal születtem+hozzájött még az évek alatt egyéb betegségek.
- 2oo3-ban OOSZI .Biz. Határozatban 50%-ra minősítettek.Túl voltam egy csípőprotézis műtéten.
- 2005-ben egy újabb műtét után,ismét OOSZI.Biz.-i Határozat:67%-os rokkant lettem.
- 2008 febr.-ban OOSZI.Biz.Határozat:30%,amit fellebeztem,így márc.-ban,\"már\"40%-ra módosították,amivel nem értem el semmit,semmilyen ellátásra nem lettem jogosult.
- 2008 ápr.01-től nincs semmi jövedelmem.
Szeretnék munkába állni,idáig nem tudtam elhelyezkedni. Igy közel az 50.évhez,ezt bizonyára már Ön is tudja,nem szívesen alkalmaznak ilyen korú egyéneket,sőt még az én megromlott egészségi állapotom miatt,így még nehezebb. Kérdésem a következő?- Mennyi időt kellene bejelentett munkával eltölteni,/akárhogy is!/,hogy ha netán újra orvosi kezelésre szorulok-betegállományba mehetnék.,ill.egyáltalán a folytonosság meglegyen a nyugdijra.-A tényleges nyugdíjazásomig még sok idő van hátra.Mikor is mehetnék nyugdíj-ba?Különben 23 évet és pár napot állapítottak meg előzőekben.A 10 év rokk.-i,munkaviszonynak számít,hozzáadódik a már megállapitott évekhez?Bocsánat,ha \"h\"-je a kérdés! Még egyszer mondom,nagyon szeretnék munkát találni! Egyre nehezebb a megélhetésünk,kilátástalannak tűnik a helyzetem. Ja,és 2010-ben újabb OOSZI.Biz.elé kell mennem. Ha nem sikerül elhelyezkednem és a Határozatban ismét 30-40%-ot itélnek,Akkor,mi lesz,honnan kérhetek ,/kapok/valami járadékot,segélyt? Esetleg egyénileg fizzesek valamilyen adót,Tb-ét,Nyugdíjjáruléki adót?,hogy a foly.-ság ne szünjön meg. Nem tudom,mi a pontos meghatározása,hová fordulhatok? Kedves Tanácsadó ! Kérem a tanácsát,amennyiben tud,Segítsen! Bízom,érthető voltam és a Megfelelő helyre címeztem a levelem.
Remélem,megérti mi is a problémám,mi a kérdésem? Amennyiben nem voltam elég részletes,Kérem,jelezzen és kiegészítem.
Válaszát előre is Nagyon Köszönöm!
Tisztelettel és Üdvözlettel: Anna
Kedves Anna!

Sajnálattal olvasom esetét. Elég szomorú, hogy társadalombiztosításunk
ennyire nem mükődőképes.
Mivel minden kérdésére nem adhatok teljesen kielégítő választ, ezért
tanácsolom, hogy személyesen érdeklődjön a pontos információkért.
Javaslom, hogy minden lehetőséget ismerjen meg, és ezek után mérlegeljen.

A lehetséges megoldásokat a következőképpen foglalnám össze:

1. Munkaügyi központ
- részvétel foglalkoztatást elősegítő programban
- egyéb foglalkoztatást elősegítő lehetőségek

2. Önkormányzat (jegyző)
- ha van rá lehetőség szociális segély igénylése
- egészségügyi járulék átvállalása

3. Illetékes nyugdíjigazgatóság
- Az előrehozott öregségi nyugdíj (min. 38év szolgálati idő)
- A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj (min. 33 év)
- A rokkantsági nyugdíj
- A baleseti rokkantsági nyugdíj
- Érdemes érdeklődni az esetleges korkedvezményekről is

Egyébként szolgálati időként kell figyelembe venni:

- táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti
táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és
az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

- szülési szabadságnak, és

- gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély
folyósításának időtartamát.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.09.2008)  Tisztelt Szakértő !

2003. óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen.2005-ben szültem idén junius 13-án telt le a gyesem.A munkáltatóm nem akar visszavenni még nem mondott fel.Én azóta kivettem a 3 évre járó szabadságomat ( ami 50 nap volt ) ill. részarányosan ami június 13-tól augusztus végéig járt.Jelenleg betegállományban vagyok, mert mint már említettem fel még nem mondott nekem a főnököm állítolag a papírjaim az ügyvédjénél vannak aki szabadságon van, majd jövő héten fogunk egymással találkozni. megbeszélni a helyzetet mivel ő azt szerette volna , ha én mondok fel, de én közöltem, hogy nem fogok felmondani.A következőek lennének a kérdéseim:
- Milyen feltételekkel mondhat fel?
-Ha jól tudom 30 napra köteles visszavenni ez mitől számítják ill. a szabadság is beleszámít-e?
-Visszamenőleg felmondhat-e?
-Betegállomány alatt felmondhat-e?
-A szabdságot és ha felmond akkor a végkielégítést milyen bér alapján kell fizetnie?
-Mivel még június óta nem fizetett nekem semmit kérhetek-e a béremre kamatot ( amit valószínű ugysem fogja kifizetni, de kiváncsi vagyok, hogy járna e ) ?
-A végkielégítést és a felmondási időre járó bért mikor kell kifizetnie?
-Felmondási időre jár-e szabadság?
-A betegállomány hány napját kell a munkáltatónak fizetnie?
-Számításaim szerint 45 nap felmondási idő jár nekem ez naptári napot jelent vagy munkanapot?
-Ha a felmondási idő alatt terhes lennék tudok-e tenni valami, hogy a munkaviszonyom ne szünjön meg elmehetk-e betegállományba?

Válaszát előre is köszönöm sokat segítene vele nekem .

Tisztelettel:
K.Ákosné
Tisztelt Asszonyom!

Annyi pontosítást szeretnék tenni, hogy a szabadság a GyED első évére jár, a
GyES idejére nem. A felhalmozott szabadság (szülési szabadság + a GyED évére
járó) ideje természetesen lehet 50 nap.

A munkaadónak a jelenleg hatályos törvények alapján kötelezettsége van a
GyEs-ről munkába visszatérő édesanyák foglalkoztatására. Az egészen más
kérdés, hogy 3 év elteltével a munkaadónál a foglalkoztatás körülményei, az
anyagi körülmények, a korábbi munkakör megváltozhatott. Végső soron a
munkaadónak van lehetősége a munkaviszony felbontására.

Helyesen tette, hogy Ön nem mondott fel, - a munkaadó vállalja fel azokat az
okokat és indokokat, amelyek alapján az Ön foglalkoztatását nem tudja
vállalni.

A felmondási időbe az éves szabadság fel nem használt arányos része
beleszámít. Visszamenőleg nem lehet felmondani, a felmondás kezdete
leghamarabb az értesítés, illetve a felmondás kézhezvételnek az időpontja
lehet, - a felmondási idő ettől az időponttól kezdődik.
Táppénz ideje alatt a munkavállaló védettséget élvez, de szeretném
nyomatékosan felhívni a figyelmet a keresőképtelen állomány indokoltságára,
az OEP akár Önt, akár a háziorvost bármikor ellenőrizheti, - különösen
akkor, ha nyilvánvalóan egy munkaviszony megszűnésével összefüggésbe hozható
táppénzes jogosultságról van szó.

Az elszámolásokat az Ön bruttó munkabére alapján kell teljesíteni, kifizetni
legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. (Ez adminisztratív módon lehet a
felmondási idő felének letelte).
A felmondás idejére a szabadság fogalmilag nem értelmezhető, az Ön
munkaviszonya a felmondás végéig tart, az éves szabadság ezen időpontig
(arányosan) illeti Önt meg.

A késedelmesen kifizetett összegekre ön késedelmi kamatot kérhet, jó
eséllyel ennek kifizetésére legfeljebb a Munkaügyi Bíróság tudja kötelezni a
munkaadót.

A felmondás ideje alatt keletkezett terhesség már nem jelent felmondási
védelmet, mivel a munkaviszony megszűnéséről a terhessége előtt, illetve
ennek a munkáltatóval történő közlése előtt született döntés.

A felmondási idő naptári napokban értendő.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.07.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

2007 június 01-én megkaptam a felmondásomat (rendes) a munkáltatómtól. Mivel előtte hosszabb ideig táppénzen voltam, biztosította a törvény által előírt 30 napot és csak utána kezdődik a felmondási idő. 2007 június 29-én megkaptam a felmondási időre járó és a végkielégítés összegét a bankszámlámra. A felmondás első bekezdése így hangzik:
"Értesítem, hogy az XY Zrt.-nél fennálló, határozatlan időtartamú munkaviszonyát 
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89-93. §-ai alapján,
a kollektív szerződés 13. §. által előírt rendelkezések szerint megállapított,
2007. július 1. napján kezdődő 70 nap és 9 hónap felmondási idővel 2008. június 1.
napjával rendes felmondással megszüntetem."
A felmondási idő teljes tartamára mentesítettek a munkavégzés alól.

  1. Kérhetem-e a munkáltatómat ezek után, hogy a munkaviszonyom pl: 2007 július 15-től (vagy bármilyen időponttól) inkább közös megegyezéssel szűnjön meg és ne legyen a felmondási idő. Tudom, hogy a felmondási idő munkaviszonynak számít, de ettől függetlenül nekem jobb lenne, ha már nem lenne munkaviszonyom.


  2. Most, hogy elszámolt velem a volt munkáltatóm, de jelen pillanatban a munka viszonyom 2008 május 31-ig tart megillet-e engem a passzív jogú táppénz, vagy csak akkor kellene igénybe vennem, ha 2008 június 1-től nincs munkaviszonyom. Ha passzív jogú táppénzen vagyok, akkor kinek kell elküldenem a táppénzes papírt, a volt munkáltatómnak, vagy a TB.-nek?


Mielőbbi válaszait várva tisztelettel: K. Zsolt

Kedves Zsolt!


  1. Elméletileg kérheti a közös megegyezéssel történő megszüntetést is, de ennek okát nem értem. Az Ön helyében nem változtatnék semmin.


  2. Amennyiben új munkahelyen szeretne elhelyezkedni, kérheti, hogy járuljanak hozzá az új munkahelyen történő munkavégzéshez. (Amennyiben a kilépő papírokat, igazolásokat megkapta, úgy talán még ez a formalitás sem szükséges.)

  3. Passzív jogú táppénzre Ön a munkaviszony megszűnésének időpontjától, jelen esetben 2008. május 31-től jogosult. (Addig a munkaviszonya fennáll, a táppénzes ellátást így aktív jogon vehetné igénybe, de a munkáltató által fizetett átlagkereset több, mint a táppénz összege, Önt a munkavégzés alól felmentették, - táppénz igénylésének nincsen értelme, de ebebn a helyzetben jogosan nem is tudná igényelni.)


Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.01.2007)  Tisztelt Tanácsadó!

Borsod megyében dolgozom a Jabil kft.-nél majdnem 3 éve. A jövő héten 200főt, azt követően 800-at küldenek el. A kérdésem az lenne, hogyha azt mondja, hogy holnap menjek be leszámolni, de én ehelyett holnap vagy még ma elmegyek táppénzre (nem passzivra) akkor is elbocsájthat-e? Mikor mehetek passziv táppénzre a leszámolás napján vagy a munkaviszony utolsó napján (a munkáltató a felmondási idő letöltése alól felment). Hogy működik most a passziv táppénz? A háziorvos vagy a szakorvos dönti el vagy ez mindenkinek jár-e? Ahhoz, hogy a folyamatos munkaviszonyom ne szűnjön meg, hány napon belül kell másik munkahelyet találnom? És ezt mikortól számolják, a leszámolás napjától vagy a felmondási idő leteltétől? Ha bérmunkás lennék akkor is járna 6 hónap után a passziv táppénz? 3év után mennyi a felmondási idő? A munkanélkülihez hány ledolgozott napot kell igazolni?
Előre is köszönöm.

Kedves Ildikó!

A csopoertos létszámleépítés kapcsán a munkaadót szigorú előírások kötik:
A csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók érdeke különös munkajogi védelmet igényel. Ezt tükrözi a munka törvénykönyve múlt évi átfogó módosítása is. Az 1992. július 1-jén, tehát mintegy 10 éve hatályba lépett Mtk. ezt a kérdést még nem szabályozta. A hatálybalépést követő 5 év múlva, vagyis 1997-ben jelent meg egy önálló paragrafus beiktatásával a csoportos létszámleépítés szabályozása. Az elmúlt évi szabályozás már további négy paragrafussal egészítette ki a korábbi rendelkezéseket.
Csoportos létszámleépítésről akkor lehet beszélni, ha a 20 főnél több, de 100 munkavállalónál kevesebb foglalkoztatott esetén legalább 10 főnek szünteti meg munkaviszonyát rendes felmondással a munkáltató. A 100 és 300 fő közötti munkavállalói létszám esetén legalább a munkavállalók 10 százalékát kell hogy érintse a felmondás. A 300 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál pedig akkor van szó csoportos létszámleépítésről, ha legalább 30 főt érint a felmondás.
Mindezen létszámadatok alapját a leépítésről szóló, döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszámadatok képezik.
Ha a munkáltatónak több telephelye van, az említett létszámot telephelyenként kell vizsgálni azzal, hogy ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén található több telephely érintett munkavállalói létszámát össze kell vonni.
A csoportos létszámleépítéssel öszszefüggésben jelentkező adminisztrációs intézkedések határidőkhöz vannak kötve, amelyek be nem tartása érvénytelenséget von maga után. A munkáltató ilyen jellegű szándékát, a döntést megelőzően legalább 15 nappal köteles az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és ezt a csoportos létszám-leépítési döntés végleges meghozataláig folytatni. Amennyiben pedig jogutód nélkül szűnik meg a munkáltató, ezt a konzultációt a felszámoló, illetve végelszámoló végzi. Az is kötelező előírás, hogy a konzultációt megelőzően legalább 7 nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a csoportos létszámcsökkenés okait, illetve a munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban.
A konzultáció során a munkáltatónak írásban kell közölnie a létszámcsökkenés végrehajtásának tervezett időtartamát, időbeli ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó juttatások feltételeit, mértékét. A konzultációnak ki kell térnie arra is, hogy melyek a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjai, s annak következményeit milyen eszközökkel lehet enyhíteni.
Amennyiben a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés mellett dönt, meg kell határoznia a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve időbeni ütemezését.
A döntésről az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás (határozott időre szóló munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat) közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatni kell. Ebben a tájékoztatásban szerepeltetni kell az érintett munkavállalók személyi adatait, utolsó munkakörét, szakképzettségét és átlagkeresetét. Ezek az adatközlések azért fontosak – kiemelve a legalább 30 napos határidőt is –, mert ezzel hozza munkáltató az illetékes munkaügyi központot abba a helyzetbe, hogy megfelelően fel tudjon készülni a munkaközvetítésre a munkavállalók elhelyezése érdekében.
A létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett munkavállalót a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban köteles a munkáltató tájékoztatni. Ennek a tájékoztatásnak másolati példányát egyidejűleg meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és az illetékes munkaügyi központnak is.
Azt is kötelező szabályként írja elő a törvény, hogy a munkaügyi központnak, illetve az érintett munkavállalónak vagy azok képviselőinek bármely szabály megszegésével történt felmondása jogellenes.

Ragaszkodjon a jogszabályok betartásához, és a hivatalos, írásbeli közléshez.

A táppénz aktív jogon jár, amennyiben Ön a jogosultságot a felmondás kézhezvétele előtt szerzi meg. Az OEP azonban vizsgálhatja, és felülbírálhatja az egyes eseteket, - amennyiben az Ön betegsége nem támasztható alá megfelelő módon, nem indokolható, úgy magának is, és haziorvosának is igen sok kellemetlenséget szerezhet. Szinte biztos vagyok abban, hogy Ön nem tud tartósan táppénzes ellátást igénybe venni, ezért szinte mindegy, hogy aktív, vagy passzív jogon vesz igénybe ellátást. Paaszív jogon legfeljebb 90 napos táppénzes elátásra jogosult, de kérem, - erre a lehetőségre ne építsen, a korábbi évek -egyébként helytelen gyakorlatát- mostantól szigorúan kérheti számon a törvény.

Munkaviszonya akkor marad folyamatos, ha a munkaviszony áthelyezéssel szűnik meg, vagy a felmondási idő lejártát követő munkanaptól kezdődően új munkahelyen munkát tud vállalni. Túl sok jelentősége a folyamatosságnak nincsen, a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe a munkanélküliként regisztrált napok is beszámítanak. Természetesen regisztráltatnia kell magát a munkaügyi kirendeltségen, még akkor is, ha az Ön esetében a munkaadójának kötelessége volt jeleznie a leépítés során érintett dolgozók nevét.
Ön felmondási időre, és végkielégítésre jogosult. A felmondási idő egy hónap, amennyiben a munkaszerződés másként nem rendelkezik. A 3 ledolgozott év után Ön 1 havi végkielégítésre jogosult. Minden juttatást, bérhátralékot, a szabadság megváltását, stb. az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia.
Álláskeresési járadékra (munkanélküli segély) legfeljebb egy évig jogosult.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(11.05.2006) 
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Kérdésem a következő lenne: egy kis cégnél 2001. augusztusa óta állok alkalmazásban, minimálbéren bejelentve. A munkáltató többször szóbeli ígéretet tett a munkabér \"legalizálására\" és normalizálására, legutóbb idén márciusban. Mivel ez a mai napig nem történt meg, úgy döntöttem, hogy más munka után nézek, találtam is egy nagyon kedvező lehetőséget, amelyet nem szeretnék kihagyni. A leendő munkáltatóval úgy állapodtam meg, hogy max. két hetet tud rám várni, többet nem, tehát kb. május közepén mindenképpen kezdenem kellene az új helyen. Felmondásomat a jelenlegi cégnél május 3-án nyújtom be, rendes felmondással és kérem a felmondási időtől való eltekintést. Ha a jelenlegi munkáltató nem fog beleegyezni a munkaviszony ilyen megszüntetésébe és ragaszkodik majd a 35 nap felének a letöltéséhez, megváltoztathatom-e a felmondásom jellegét azonnali hatályú munkaviszony megszüntetéssé, azzal az indoklással, hogy a minimálbéres foglalkoztatással nekem folyamatosan súlyos jelen időbeli és jövőbeli - nyugdíjazáskori - anyagi kárt okoz, illetve nem tartotta be szóbeli ígéretét a bérrendezésre vonatkozóan?

Gyors válaszukat előre is köszönöm,

Tisztelettel:

Kovács Éva

Kedves Éva!

Az ön esete is jó példa arra, hogy már egyre kevésbé működnek az "ex lex", félig legális, vagy nem legális megoldások. Nem jó ez sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak.
Jogilag arra van lehetőség, hogy közös megegyezéssel, a közösen egyeztetett időpontban szűnjön meg a munkaviszony, vagy az Ön rendes felmondásával a felmondási idő teljes letöltése után.
Arról van szó tehát, hogy amennyiben Ön kezdeményezi a munkaviszony felbontását, úgy a teljes felmondási időt le kell dolgozni. Ettől természetesen eltekinthet a munkaadó.
A rendkívüli szerződésbontásnak rendkívüli feltételei vannak (molesztálás, súlyos diszkrimináció, bűncselekményre való rábírás, megállapodott bérek, juttatások súlyos, sorozatos késedelme, balesetveszély, stb.)
Nem lehet a felmondás rendkívüli indoka az, hogy Önt minimálbéren foglalkoztatják. Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka minimálbéren van foglalkoztatva.
Arra érdemes figyelni, hogy amennyiben Ön a hivatalosan bejelentett bérén felül, nem legálisan kapott juttatást a munkaadójától, az tulajdonképpen a járulék, és adó fizetés megkerülésének esete, amely mindkét fél számára súlyos jogkövetkezménnyel járhat.

(Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy jogszabályba ütközik az is, ha valaki a rendes munkavégzéséből, munkaviszonyából származó jutalékot, rendkívüli juttatást, bármilyen többlet keresetet vállalkozói szerződés keretében számol el.)

Ettől függetlenül, Ön választhat olyan megoldást, hogy nem tölti ki a felmondási idejét, ebben az esetben azonban elméletileg a munkaadó 3 havi átlagkeresetének megfelelő kártalanítást perelhet Öntől.
Arra mindenképpen ügyeljen, hogy a munkahelyét az utolsó munkában töltött napon leltár szerint adja át, számoljon el, és munkaadójának hivatalos értesítése nélkül ne hagyja el a munkahelyét, a feladatkörét.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó


(17.10.2005) 
30 éve dolgozom. Ebből az utolsó 28 évet egy pénzintézetnél töltöttem. Csoportos létszámleépités miatt október 26.-án felmondanak. Hány havi végkielégités jár? A munkaviszonyom január végén fog megszűnni. Kapok-e addig a felmentési időre/amit nem kell ledolgoznom/ is munkabért? Ha úgy addig valami csoda folytán /ami talán lehetséges/, hogy esetleg novemberr, decemberre állást találnék és munkába tudnék állni. Hogyan lehet ezt kivitelezni, hiszen a munkaviszonyom csak január végén fog megszűnni, bár én október 26.-án dolgozom utoljára. Hallottam olyanról, hogy kettős munkaviszony. Ez hogyan működik? Kell-e a volt munkáltatómnak a hozzájárulása ahhoz,hogy előbb elhelyezkedjek, mint ahogy a munkaviszonyom megszűnne? Kell -e visszafizetnem ilyen esetben. Állitólag október végén mindent kifizetnek.
A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

  • legalább három év esetén: egyhavi;
  • legalább öt év esetén: kéthavi;
  • legalább tíz év esetén: háromhavi;
  • legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
  • legalább húsz év esetén: öthavi;
  • legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset. Természetesen a felmentés idejére is jár a dolgozó átlagkeresete. A munkavállalóval minden tekintetben az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, a szükséges igazolásokat ki kell állítani.

    A felmentési idő a felmondási idő fele.

    A felmentési idő célja miatt került be a törvénybe az a szabály, hogy a felmentési idővel a dolgozó rendelkezik, tehát ő határozhatja meg, hogy mikor kívánja azt igénybe venni. A dolgozó a felmondási idő tartama alatt bármelyik időszakra kérheti a munka alóli felmentési idejét.

    Leggyakrabban azonban a felmentési időt a dolgozók úgy szokták kérni, hogy a felmondási idő második felében már nem kívánnak munkát végezni. Ha időközben el tudtak helyezkedni, akkor sem követelheti vissza a volt munkáltató a felmentési időre már utolsó munkában töltött napon kifizetett bért.

    Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a dolgozó nem akarja azt, hogy csak később, a felmondási idő végével szűnjön meg a jogviszonya. Ha az a szándéka, hogy a felmentési időt már ne vegye igénybe, a felmentési idő kezdetével az ő jogviszonya megszűnhet. Ha ez áll a dolgozó érdekében, akkor a munkáltató nem kötelezheti arra, hogy igénybe vegye a felmentési időt, tehát nem kötelezheti arra, hogy még nála jogviszonyban legyen munka nélkül, és az átlagbért fogadja el. Ilyenkor a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban kell megszűntetni. Természetesen ekkor is kötelezettsége a dolgozónak, hogy a munkakörét rendesen átadja, és a munkáltatójával elszámoljon.

    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



  • Kérdezzen tőlünk!
     

    Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

     
    Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek