Álláshirdetések száma: 3 225 Number of CVs 206 251
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 

(29.01.2009)  Tisztelt Szakértők!
A kérdésem arra vonatkozna ,hogy viszonyul egymáshoz a kapot végkielégités és az igényelt
munkanélküli járadék.
A végkielégítés a Munka Törvénykönyve 95. §-ában foglaltak szerint, a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapján illeti meg a munkavállalót, (közalkalmazottat – Kjt. alapján, köztisztviselőt – a Ktv.alapján) amennyiben a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
A végkielégítés mértéke 1-6 havi átlagkereset összege, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően.
Nem jár végkielégítés annak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítést a munkáltató fizeti meg a munkavállaló számára.

Álláskeresési járadékot az állami foglalkoztatási szervnél (helyileg illetékes munkaügyi központ) lehet igényelni, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv rendelkezései alapján.
A törvény alapján álláskeresési járadék annak állapítható meg, aki
- a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Egy járadéknapi jogosultsághoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges.
Az álláskeresési járadék így megállapított folyósítási idejének fele alatt a járadék összege a korábbi átlagkereset 60%-a, minimuma a minimálbér 60%-a, maximuma a minimálbér 120%-a, az ezt követő időszakban egységesen a minimálbér 60%-a lehet.

A végkielégítés és az álláskeresési járadék közötti alapvető különbség tehát az, hogy amennyiben a munkavállaló jogviszonya a munkáltatónál megszűnik, úgy a munkavállaló végkielégítésre jogosult, melyet a munkáltató köteles megfizetni (amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak)
Álláskeresési járadékot pedig a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után igényelhet szintén a törvényben megállapított feltételek fennállása esetén az állami foglalkoztatási szervnél. (Csak akkor jár, ha azt a jogosult kérelmezi.)


(19.12.2008)  T Déri Tamás tanácsadó úr!

Segítségét kérem. A körzeti orvosom küldött az ORSZI bizottsághoz.
Onnan kapott a Körzeti orvosom egy I fokú Bizottsági szakvéleményt, melyen az szerepel,hogy
Egészségkárosdás : 54%
Rokkantsági csoport: III.
Vélemény:\" Orvosi rehab.történt,kielégítő eredménnyel.
Eredeti képzettségének megfelelő munkát végezhet könnyítésekkel.
Fokozott psyhes és fizikai terhelés kerülése javsolt.
Felülvizsgálata szükséges 2010. március.
Megjegyzés: Jelen szakvélemény a kezelőorvos tájékoztatására szolgál, ennek alapján határozat nem készült,ezért a szakvéleményben foglaltak ellen jogorvoslatnak helye nincs\"
Kérdésem,hogy ez alapján engem leszázalékolnak? A körzeti orvosom szerint igen,de én nem vagyok erről meggyőződve. Ha nem,van e- más lehetőségem a nyugdíjazásra.

Jelenleg betegállományban vagyok még február végéig ,de továbbra is 3. havonta kell mennem az Onkológiára, ellenőrzésre és közben különböző vizsgálatokra,melyek természetesen napközben végezhetők csak el.
Nem hiszem,hogy ezt a munkahelyemen tolerálnák,hogy havonta 1-2-3 napot nem megyek dolgozni.
Én 1952 01.18-án születtem és 40. éves munkaviszonyom van (szerintem ).
Segítségét előre is megköszönve.

Tisztelettel L. Józsefné
Tisztelt L. Józsefné,

Körzeti orvosa véleményét elfogadhatja. Önnek az ORSZI szakvéleménye alapján a 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján rehabilitációs járadék állapítható meg, - amelyet írásban vagy email-ben a Tny-tól igényelnie kell (mellékelni a szükséges igazolásokat, ...) Saját jogú nyugellátásra még nem jogosult, -mert bár a szolgálati ideje már megvan, de szükséges korhatárt csak 2011-01-18-án éri el.

Tisztelettel: Sz. M-né

(16.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

35éves, nő vagyok. Rokkantsági nyugdíjban részesülök.(2éve) Mellette 6 órában dolgozom.(1 éve). Babát szeretnénk vállalni 2009-ben. A kérdésem: A GYES összegének megállapításánál a 6 órás munkavégzésem számít-e? A 2008-as jövedelmemet veszik alapul? Az kiderült számomra, hogy vagy GYES, vagy rokkantsági nyugdíj. Mikor járok anyagilag jobban?
Köszönöm válaszát! Tisztelettel G. Dorottya
Kedves Dorottya,

A jogosultságok törvényi feltételeit az alább leírtak tartalmazzák. (Talán a rokkantsági nyugdíjjal jobban járna, mint a Gyessel.)

"A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási

segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta)." CV Centrum.hu

"A rokkantsági nyugdíj mértéke
A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően évenként egyszer, január 1-jétől emelkedik." SzMM


Sz. M-né

(03.12.2008)  Jó napot kívánok!
Én id.Grácsik József vagyok,segítséget szeretnék kérni hogy önök milyen támpontott tudnak nyujtani ahozz hogy 28-év 55 nap urán és szénbánya munka után 1990 szeptember 12-e óta rokkantnyúgdijas vagyok és szilikózis illetve vibráció és halláskárosódást munkavégzésem során kaptam,amit az ántsz álltal kiadott igazolás igazol.
Szilikózisra nem kaptam semmilyen formában kártérítést és ez miatt kérem segítségüket hogy hova kell beadni kérelmet és hogy milyen jutatásokra lehetek még jogosult?
Várom mielőbbi válaszukat
Tisztelettel:Grácsik József
id. Grácsik József részére,

Kárigényét csak az elévülésre nyitva álló időben érvényesítheti. Munkajogban ez átlagban három év, amely a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától(1990. szept. 12.) kezdődik. [Munka törvénykönyve 186. § (2) bekezdés c) pont]
Ha szilikózisa, amely megbetegedésével okozati összefüggésben van legkorábban 2005. december 3-tól lenne megállapítva, akkor még még a mai napon 2008. dec. 02. még jogosan lehetne plusz járadékigénye szilikózisra is.
Sőt MK 93 alapján az okozati kapcsolat megállapítását követő hat hónapon belül akkor is érvényesítheti igényét , ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
Mivel szilikózisának megállapítására 1990. szept. 12. előtt került sor, kárigényt ezzel kapcsolatban már nem érvényesíthet.

Sz. M-né

(28.11.2008)  Tisztelt szakértők!

Segítséget szeretnék kérni önöktől én 28-év55-napot dolgoztam uránbányában Pécsett,jelenleg szilikózis és vibrávió illetve más betegségekben szenvedek amit az antsz igazolt hogy a bányamunka által kaptam.Sajnos nem részesítettek semm vagyoni sem nem vagyoni kártérítésbe és azóta az állapotom rosszabodott.
A kérdésem amiben lehet hogy tudnak támpotntott utmutatót adni hogy hova és milyen formában kell fordulnom ahoz hogy kártérítésemet megkapjam,és milyen támogatásra lehetek még jógósult?
Tisztelt József!

Pontosan nem derül ki leveléből, hogy Ön jelenleg dolgozik-e. Egyébként két útat látok megoldásként.
1. Érvényesíti kártérítési igényét bíróság előtt. Így az eset körülményeitől függően kártérítést vagy járadékot ítélhetnek meg Önnek. Ezt a munkaképesség csökkenésével arányosan állapítják meg, és összege követi az esetleges állapot rosszabodást is.

2. Ha jelenleg nincs munkahelye lehetséges baleseti rokkantsági nyugdíjt kérni. A baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében történő megrokkanás esetén, szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás. Ezt a nyugdíjfolyósító szervnél igényelheti.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(14.10.2008)  Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy mennyi idő eltelte után kapnék munkanélküli segélyt. 21 éves vagyok, és 14 hónapja van bejelentett munkaviszonyom. Még nem szándékozom felmondani,de tervezem az uj munkahely keresését, viszont szeretném tudni ha mégsem sikerülne újat találni, kapnék-e?!
Köszönöm válaszát
Tisztelt Felhasználónk!

Jelenleg 2-féle munkanélküli támogatást lehet igényelni:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

Tanácsolom -amennyiben képezi is szeretné magát-, hogy keresse fel a
munkaügyi központot az esetleges képzéssel járó lehetőségek végett.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Szakértő!

Van egy pár kérdésem amivel nem vagyok tisztában és ebben kérem az ön segítségét! Nekem most jár le a gyesem október 25.-én! És sajnos nem tudok visszamenni dolgozni mert a kisfiamat nem vették fel az ovodába! Az egyik kérdésem az lenne,hogy én 2005.februárban jöttem el a munkahelyemről ahol másfél évig dolgoztam,és azt kédezném hogy én mehetek-e munkanélkülire? A másik kédésem z lenne,hogy már sokszor hallottam a szabadságokról! Tehát amég én itthon voltam a gyermekemmel nekem jár-e az a szabadság? És ha igen akko nekem ezt a munkaadómnak ki kell fizetnie? Még egy kérdésem lenne! A végkielégítésről lenne szó! Szóval én ugye dolgoztam másfél évig és onnan mentem szülni tehát így van 4 és fél évem! Én kaphatnék végkielégítést? Nagyon fontos és sürgős lenne a válasza! Előe is nagyon köszönöm!!

Tisztelettel:Mónika
Kedves Mónika!

Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék:

Ad1.:Jelenleg 2-féle munkanélküli támogatásra is jogosult lehet.
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

Ad2.: Csak a "bent maradt" szabadságokat lehet megváltani.

Ad3.:
95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
4) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

átlagkereset.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Mégegyszer köszönöm a gyors válaszokat.
Megint egy kérdéssel fordulok önökhöz.
Férjem, egy olyan cégnél dolgozott mint karbantartó 9 évig, ahol megváltozott munkaképességűeket alkalmaztak. Fizikai állományban, teljes munkaidőben. A kilencedik év végén, agyinfarktust kapott és az elvégzett vizsgálatoknál kiderült, már volt egy agyinfarktusa, sőt, szívinfarktusa is amit lábon hordott ki. Táppénz után rokkant nyugdíjas lett. Azóta ugyan ott dolgozik, ahol előtte, csak rokkantként. Szeretném megkérdezni a munkatörvénykönyv szerint, ha elbocsájtják, jár-e neki végkielégítés az aktív évei alapján?
Köszönettel:
Hirlauné
Tisztelt Asszonyom!

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg . Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Mt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.10.2008)  Tisztelt Uram !
A segítségét szeretném kérni a következőkben: 2002. márciusában született meg a harmadik gyermekem, / van egy 12 és egy 17 éves is / és én azóta főállású anyaként vagyok itthon.Azt szeretném tudni, hogy a főállású anyaság a legkisebb gyermek 8 éves koráig van, de valóban igaz az,hogy ha közben betölti a nagyobb gyermekem a 18. évét, akkor ugyanúgy megszünik a támogatás, függetlenül attól, hogy a kicsi nincs még 8 éves?
A GYET előtt nem dolgoztam hosszabb ideig, jár-e nekem munkanélküli járadék, ha igen, mennyi ideig, és mi alapján számolják ki?
Előre is megköszönöm válaszát.
Tisztelettel: Gabriella
Tisztelt Gabriella!

Jelenleg 2-féle munkanélküli támogatást vehet igénybe. Szabályai a következők:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

A GYET a következő esetekben nem jár:

Nem jár a támogatás annak a szülőnek, aki:
- rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, (kivéve, ha a
támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt,
baleseti táppénzt kap),
- akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit
ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe
vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben
tartózkodik,
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti,
- a gyermeket napi 5 órát meghaladóan napközbeni ellátást biztosító
intézményben helyezi el.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.10.2008)  Kedves Tamás!
A gerincstabilizásiós műtét utáni 1 év lejár. + szabi.Vége az évnek. Nővér vagyok. Nehéz munka. 1952-02-10 én születtem. Nincs arra lehetőség, hogy betegségemre való tekintettel elmehetnék ebben az évben előrehozott nyugdíjba? / 40 nappal születtem később! /Kérelem -beadvány? a 40 Évem megvan . Ilyen létezik -e.? Hallottam a nyugdij elötti munkanélküli járadékról. ! Mint lehetőségről? Kérem segítsen ebben a kérdésben ! Mondjuk elmegyek Dolgozni 1 évig és utánna munkanélküli járadékra .....De meddig és hogyan .Kérem segitsen ! Üdvözlöm Egy szomorú nővérke
Dunaújváros
Kedves Marika!


Az öregségi nyugdíjkorhatár férfinak és nőnek egyaránt 62 év. Ettől eltérően a nők öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben az illető

* 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
* 1940-ben született, az 56.,
* 1941-ben született, az 57.,
* 1942-ben született, az 57.,
* 1943-ban született, az 58.,
* 1944-ben született, az 59.,
* 1945-ben született, a 60.,
* 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el.
Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki
* 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
* 1945-ben született és legalább 37 év,
* 1944-ben született és legalább 36 év,
* 1943-ban született és legalább 35 év,
* 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
* szolgálati időt szerzett.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki
* 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
* 1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj jár annak, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az előrehozott nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény ilyenkor is igénybe vehető.
Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Álláspontom szerint a jogszabályok alapján Ön előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.
Azt nem tudtam kiolvasni a leveléből, hogy a 40 nap milyen összefüggésben merült fel, de azt gondolom, hogy bő 1 hónapos munkaviszonyt - akár ismeretségi körben is - tudnak majd Önnek igazolni. (Esetleg megpróbálhatja méltányossági alapon kérni a TB-től a táppénzes idő meghosszabbítását is).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(02.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Egy olyan kérdéssel fordulok önhöz , hogy a munkanélküli járulék beleszámít e a táppénzbe? Én 8 hetes terhes vagyok mivel veszélyeztettett ezért kiírtak táppénzre. Olyan információt kaptam hogy a táppénz az előző naptári év átlagkeresetéből számítják ki.
2007 máj. 31 -ig volt munkaviszonyom. Bruttó 80.000 Ft
2007 junius 6 -tól 2008 január 18 -ig munkanélküli járadékban részesültem. 90napig brutto 56.000Ft majd ez 38.000 Ft ra csökkent
2008 január 19-től álláskeresési járadékot kaptam 2008 március 28 ig. Brutto 24. 000 Ft
2008 Március 18 óta folyamatos munkaviszonyom van.Brutto 163.000 Ft.
Az lenne a kérdésem hogy mennyi táppénzre számíthatok? Az előző évet, vagy az utolsó 180 napot veszik figyelembe?
Köszönettel
Tisztelt Olvasónk!

A táppénzes ellátásba olyan jövedelem számít bele, amely járulékalapot képez. Véleményem szerint a keresetpótló juttatások is jövedelemnek számítanak, de az OEP/MEP ügyfélszolgálatán ezzel kapcsolatban az ügyintézők részletesebb felvilágosítást tudnak adni.

Alább ismertetem a táppénzes ellátásra vonatkozó fontosabb szabályokat:
Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára ún. betegszabadság vehető igénybe. A munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, és az kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

Jogosultak
Azok az alkalmazottak, akiknek munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), valamint a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. Az igazolásokat a munkahelynek kell benyújtani. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.

Táppénz
Jogosultak
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy 4 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A terhes kismama keresőképtelenségét jogszabály szabályozza: a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 5. számú melléklete

Passzív jogon igénybe vett táppénz: ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. „passzív jogon”, legfeljebb 45 napon át, részesülhet táppénzben.
A gyermekápolási táppénz

* egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátlan időtartamban jár,
* 1-3 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 84 naptári nap
* 3-6 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 42 naptári nap, egyedülállónak 84 nap
* 6-12 éves gyermek ápolása címén: évenként és gyermekenként 14 naptári nap, egyedülállónak 28 nap

Kifizetés határideje
A táppénzt utólag fizetik ki. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a bérfizetési napon, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles folyósítani a táppénzt.
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által az igény benyújtását követő 31. – kivételes esetben 46. – nap a táppénz igény elbírálásának és folyósításának határideje. A MEP-hez megküldött táppénz igényeket 30 napon belül az illetékes egészségbiztosítási pénztár elbírálja. Ezt a határidőt az egészségbiztosítási pénztár igazgatója indokolt esetben (pl. hiányzó adat pótlása), egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról értesítik az igénylőt.

Összege
A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
* az irányadó időszak, az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis a jövedelemmel ellátott napok száma,
* a táppénz alapját képező jövedelem összege,
* az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga
* a táppénz %-os mértéke.

Az irányadó időszak
Folyamatos biztosítás esetén: a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart. Pl. ha a táppénz első napja 2006. március 17., az irányadó időszak 2005. január 1. – 2006. március 16. lesz.
Nem folyamatos biztosítási esetén, vagyis ha 30 napnál hosszabb megszakítás volt a biztosítási jogviszonyban a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.


A figyelembe vehető jövedelem
A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel.
A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben van 180 napi jövedelem: a táppénz összegét a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem alapján kell megállapítani. Fenti példánknál maradva – azaz a táppénz első napja 2006. március 17. - a 2005. évi bruttó jövedelem lesz a táppénz alapja, ha a 2005. évben van 180 napi jövedelem.
A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 napi jövedelem: a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani. Azaz példánk szerint 2006. március 16.-tól nézik meg visszafele, max. 2005. január 1.-ig, hogy van-e 180 napi jövedelem, és az alapján számolják a táppénzt Ilyen előfordulhat pl. ha valaki GYES-ről tér vissza dolgozni vagy az előző évben nincs 180 bérezett napja, mert pl. előző év szeptemberben kezdett el dolgozni.

A táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőzően nincs 180 napi jövedelem: a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a ténylegesen elért naptári napi jövedelmet. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.
Ha azért nem volt 180 naptári napi kereset, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült: a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér.
Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem: abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra, vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki - és a számítási időszakban rendelkezett legalább 180 bérezett nappal.

A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások
Azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Rendszeres jövedelem: az időszakonként, havi rendszerességgel járó juttatások, mint pl. a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem. Az egyéni és társas vállalkozók esetében rendszeres a vállalkozóként elért, bevallott 4%-os járulékalapot képező jövedelem.
Nem rendszeres jövedelmek: 13. havi illetmény, prémium, egyéb év végi részesedés, törzsgárda jutalom, szabadságmegváltás, egyéb jogcímen kifizetett, nem havi rendszeres jövedelem.
A napi átlagkereset megállapítása
Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát és ezek együttes összege képezi majd a táppénz alapját.
Táppénz alap a rendszeres jövedelemből: az elért rendszeres jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával - kivéve a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély stb.) napokat.
Táppénz alap a nem rendszeres jövedelemből: az irányadó időszakban kifizetett jövedelmet el kell osztani annak az időtartamnak a naptári napjai számával, amelyre tekintettel azt kifizették. Ezt az időtartamot a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a foglalkoztató nyilatkozata alapján kell megállapítani. Pl. harmincéves jubileumi jutalom osztószáma 10958 nap, szökőéveket is figyelembe véve. Fontos szabály, hogy az itt figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelemnél figyelembe vett napok számánál.

A táppénz mértéke
Kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén: a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a.
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén: a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a. Ha a beteg a táppénz folyósításának ideje alatt eléri a 2 éves biztosítási jogviszonyt, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult.
Fekvőbeteg intézeti ápolás idejére jutó táppénz mértéke: a jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a lesz.

Méltányosság
Az OEP-nak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően táppénz jogosultságot állapítson meg annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult. A méltányosságon alapuló táppénz folyósítása iránti kérelem a jogszabály alapján járó ellátásra való jogosultság lejártát, illetve az arról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.
Rövidebb biztosítási idő esetén: ha rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelenség időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása. Az elbírálásnál a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni.
Méltányosság a passzív jogon igénybe vett táppénz esetén: Amennyiben a beteg keresőképessége a passzív táppénz 90 napja alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz. A meghosszabbítás csak akkor engedélyezhető, ha a MEP ellenőrző főorvosa javasolja.

A méltányossági kérelem
A kérelmet a beteg foglalkoztatójának székhelye szerinti illetékes MEP-hez kell benyújtani.
Tartalmaznia kell:
* a közös háztartásban lakók számát,
* nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

Csatolni kell:

* a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást,
* a kezelőorvos javaslatát, és
* a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt.

Az engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a MEP értesíti a kérelmezőt, és ő is folyósítja, még akkor is, ha az igénylő munkahelye kifizetőhely.
Méltányossági táppénz folyósításának időtartama: biztosított számára megállapított táppénz és a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósításának együttes időtartama nem haladhatja meg az egy évet.
Méltányosságból sem állapítható meg az ellátás, ha a kérelmező jogszabály alapján valamely ellátásra jogosulttá vált, (pl. rokkantsági nyugdíj), vagy valamilyen más ellátásban részesül (pl. rendszeres szociális járadék).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.09.2008)  Tisztelt Déri Úr !
Szeretném öntől megkérdezni,ha másodfokon is elutasítják a rokkantsági kérelmemet, hova fordulhatok?
56 éves vagyok,32 éves munkaviszonnyal. 2006-ban rokkantnyugdíjas lettem,mozgáskorlátozottságom miatt(térdkopás,járási problémák)44.000ft. nyugdíjat kaptam.
Mult héten, újra bizottság elé kellett mennem,ahol elvették a rokkantnyugdíjamat a 67%-ot,leminősítettek 40%-ra és rendszeres járadéknak 26.000ft. kapnék.Fellebbezni fogok, mert nem hagyom magam földönfutóvá tenni.A férjem is 56 évesen rokkantnyugdíjas,szintén 67%-os,
két agyinfarktusa,szívinfarktusa és bypass műtétje volt, szellemileg fogyatékos maradt a két agyinfarktus után.Lehet, hogy tőle is elveszik a rokkantnyugdíját? Ő is 26.000ft-ot fog kapni?Neki is 32éves munkaviszonya van. Van egy 15éves gyermekünk.A két 26.000ft-os járadékból fogjuk eltartani a gyerekünket?Hálából a 32 évért és a megrokkanásért? Végül is visszatérek a kérdésemre, ha másodfokon is elutasítanak, mi a további teendő? Előre is köszönöm válaszát.Tisztelettel és köszönettel: Hirlau Éva Pécsről
Kedves Éva!

Másodfokú közigazgatási határozatot a bíróság előtt lehet megtámadni.
Azonban tudnia kell, hogy a bizonyítási eljárás nagyon bonyolult, mert
tulajdonképpen orvosszakértők által elkészített véleményt kellne tudni
megcáfolnia. A bizonyításhoz nyilván olyan igazságügyi szakértő véleményére
lehet szükség, aki az Ön álláspontját tudja alátámasztani.
Önnek nagyjából 10 aktív éve van az öregségi nyugdíjig. Alapvetően az a
véleményem, hogy Ön összességében nem járna jól a 67%-os rokkantság
megállapításával. A nyugdíj melletti munkavállalást már most is jelentősen
korlátozzák, 10 éves távlatban pedig valószínűleg teljesen lehetetlen lesz
ilyen módon munkát vállalni.
Ugyanakkor az Ön leendő öregségi nyugdíjának alapja jelentősen csökkenhet.
Akkor dönt jól és szerencsésen, ha Ön aktív tagja tud maradni a
munkaerőpiacnak. A megoldást egy más jellegű, vagy egy rehabilitációs
munkakör jelentheti.

A férje esete egyértelműen más, egy súlyos, szövődményes érrendszeri
betegség esetén a munkaképesség nem, vagy alig rehabilitálható.

Azt Ön is tudja, -a szociális ellátó rendszerek reformjáról- nyílt
társadalmi vita folyik. Az ellátórendszer 42-46 éves munkaviszonyt tud
tolerálni és ajánlja a rehabilitációt, az előtakarékosságot és az
öngondoskodást. Ezek az alapok bő 10-12 évvel ezelőtt alakultak ki, nyilván
-szerencsétlen módon- Ön az elsők között van, akit a negatív hatások
súlyosan érinthetnek. 32 év rengeteg idő, de az aktív kor egynegyede még Ön
előtt áll.
Gyermeke nehéz helyzetben van, de a gyermeke jövőjéért sem kizárólag Önnek
kell a felelősséget vállalni. A gyermekének az lehet a jövője, ha képzi
magát, ha az iskolában jól teljesít, ha továbbtanul. A gyermek (lassan
fiatal felnőtt) a saját maga sorsáért felelősséggel tartozik. Amennyiben nem
tud továbbtanulni, munkát kell vállalnia, és vélhetően valamilyen
munkamellett kell majd képeznie magát, hogy 65-67 éves koráig munkát tudjon
kapni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.09.2008)  Kedves Tanácsadó!

Férjemmel már negyedik éve dolgozunk Írországban. Október közepén tervezzük a hazaköltözést. Azt hallottuk, hogy a külföldi munkaviszony után otthon jár munkanélküli segély. Erről szeretnénk bővebb felvilágosítást kapni. Ha esetleg így van, akkor milyen papírokat kell beszerezni hozzá?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Seres Judit
Tisztelt Seres Judit!

A választ az uzletinegyed.hu oldalon találtam meg Önnek.

A külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi egészségügyi (társadalombiztosítási) ellátása attól függ, hogy van-e az adott országgal szociálpolitikai megállapodásunk vagy sem. A kétoldalú megállapodások alapján ugyanis a részes államok polgárai egymás országaiban ugyanolyan elbánásban részesülnek - természetesen a vonatkozó jogszabályokat (például járulékfizetési szabályok) mindenhol be kell tartani. Amennyiben az adott országgal nincs érvényben szociálpolitikai megállapodásunk és tartósan kívánunk külföldön tartózkodni, érdemes felkeresni az illetékes hatóságokat önkéntes megállapodás megkötése érdekében.

Hogyan alakul az itthoni társadalombiztosítási helyzete azoknak a magyar állampolgároknak, akik tartósan külföldön dolgoznak?

Azoknak a biztosítottaknak, akik nem belföldi foglalkoztató munkavállalójaként, hanem egyénileg vállalnak külföldön munkát, itthon változatlanul meg kell fizetniük a mindenkori minimálbér 11 százalékának megfelelő egészségbiztosítási járulékot, vagy pedig külön megállapodás keretében szerezhetnek jogosultságot teljes vagy részleges társadalombiztosítási ellátásra.

Tekintettel arra, hogy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme (tehát a bérjövedelme) külföldön adózik (így Magyarországon értelemszerűen adóelőleget sem kell vonni belőle), ezeknek a munkavállalóknak Magyarországon az 1998-ig érvényes társadalombiztosítási jogszabályok alapján nem volt járulékalapot képező jövedelmük. Nem volt ugyanis olyan jövedelem, amelyet a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozónak, illetve az adóelőleg számításánál figyelembe vehetőnek lehetett volna tekinteni, s amelyből meg lehetett volna határozni a társadalombiztosítási járulék alapját.

Ezzel ellentétes volt az a társadalombiztosítási szabály, amely alapján a külföldi munkavállalás ideje is beszámít a biztosítási időbe - tehát a külföldön dolgozó magyar állampolgár társadalombiztosítási jogviszonya nem szakad meg a külföldi munkavállalás idejére -, s a külföldön töltött idő, mint munkaviszony, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Viszont ha a járulék alapja nulla, akkor az ellátások alapja is nulla, ami méltánytalan helyzetbe hozta a külföldön munkát vállalókat. Elvileg tehát biztosítottak voltak, hiszen a magyar munkáltatóval munkaviszonyban álltak, a gyakorlatban azonban ezzel a biztosítással Magyarországon nem mentek semmire, hiszen a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély alapja nulla volt, amennyiben pedig külföldön üzemi balesetük volt, itthon nem tudtak részükre sem baleseti táppénzt, sem baleseti járulékot, sem baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani. Ráadásul hiába voltak biztosítottak, a nyugdíj alapját képező szolgálati időbe sem számított be a külföldön töltött időszak.

1999-ben megoldódott ez a probléma, ugyanis ettől az időponttól kezdődően a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyarországon biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személynél adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér számít járulékalapot képező jövedelemnek.

Tisztelettel: Sz. M-né

(30.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Írtam Önnek már egy levelet,úgy érzem az nem ért célba,ezért még egyszer nekirugaszkodok.Fontos lenne a válasza.Címszavakban megpróbálom összegezni a fontosabb dátumokat,adatokat.
- 49 éves nő vagyok.
- 1976 júl.-1991.aug.-ig folyamatos munkaviszonyban álltam.
- 1991 szept-1992.szept.-ig munkanélküli segélyen voltam.
- 1992.okt-ben megszületett a 3.kisfiam. Utána ugye jött a GYES, GYED.
- 1995-1996 dec.-ig főállású anyaként otthon voltam.
- 1997.szept.-től rokkantnyugdíjas lettem 67%-ban.Az amúgy is rossz egészségi állapotom megromlott /kétoldali csípőficammal születtem+hozzájött még az évek alatt egyéb betegségek.
- 2oo3-ban OOSZI .Biz. Határozatban 50%-ra minősítettek.Túl voltam egy csípőprotézis műtéten.
- 2005-ben egy újabb műtét után,ismét OOSZI.Biz.-i Határozat:67%-os rokkant lettem.
- 2008 febr.-ban OOSZI.Biz.Határozat:30%,amit fellebeztem,így márc.-ban,\"már\"40%-ra módosították,amivel nem értem el semmit,semmilyen ellátásra nem lettem jogosult.
- 2008 ápr.01-től nincs semmi jövedelmem.
Szeretnék munkába állni,idáig nem tudtam elhelyezkedni. Igy közel az 50.évhez,ezt bizonyára már Ön is tudja,nem szívesen alkalmaznak ilyen korú egyéneket,sőt még az én megromlott egészségi állapotom miatt,így még nehezebb. Kérdésem a következő?- Mennyi időt kellene bejelentett munkával eltölteni,/akárhogy is!/,hogy ha netán újra orvosi kezelésre szorulok-betegállományba mehetnék.,ill.egyáltalán a folytonosság meglegyen a nyugdijra.-A tényleges nyugdíjazásomig még sok idő van hátra.Mikor is mehetnék nyugdíj-ba?Különben 23 évet és pár napot állapítottak meg előzőekben.A 10 év rokk.-i,munkaviszonynak számít,hozzáadódik a már megállapitott évekhez?Bocsánat,ha \"h\"-je a kérdés! Még egyszer mondom,nagyon szeretnék munkát találni! Egyre nehezebb a megélhetésünk,kilátástalannak tűnik a helyzetem. Ja,és 2010-ben újabb OOSZI.Biz.elé kell mennem. Ha nem sikerül elhelyezkednem és a Határozatban ismét 30-40%-ot itélnek,Akkor,mi lesz,honnan kérhetek ,/kapok/valami járadékot,segélyt? Esetleg egyénileg fizzesek valamilyen adót,Tb-ét,Nyugdíjjáruléki adót?,hogy a foly.-ság ne szünjön meg. Nem tudom,mi a pontos meghatározása,hová fordulhatok? Kedves Tanácsadó ! Kérem a tanácsát,amennyiben tud,Segítsen! Bízom,érthető voltam és a Megfelelő helyre címeztem a levelem.
Remélem,megérti mi is a problémám,mi a kérdésem? Amennyiben nem voltam elég részletes,Kérem,jelezzen és kiegészítem.
Válaszát előre is Nagyon Köszönöm!
Tisztelettel és Üdvözlettel: Anna
Kedves Anna!

Sajnálattal olvasom esetét. Elég szomorú, hogy társadalombiztosításunk
ennyire nem mükődőképes.
Mivel minden kérdésére nem adhatok teljesen kielégítő választ, ezért
tanácsolom, hogy személyesen érdeklődjön a pontos információkért.
Javaslom, hogy minden lehetőséget ismerjen meg, és ezek után mérlegeljen.

A lehetséges megoldásokat a következőképpen foglalnám össze:

1. Munkaügyi központ
- részvétel foglalkoztatást elősegítő programban
- egyéb foglalkoztatást elősegítő lehetőségek

2. Önkormányzat (jegyző)
- ha van rá lehetőség szociális segély igénylése
- egészségügyi járulék átvállalása

3. Illetékes nyugdíjigazgatóság
- Az előrehozott öregségi nyugdíj (min. 38év szolgálati idő)
- A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj (min. 33 év)
- A rokkantsági nyugdíj
- A baleseti rokkantsági nyugdíj
- Érdemes érdeklődni az esetleges korkedvezményekről is

Egyébként szolgálati időként kell figyelembe venni:

- táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti
táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és
az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

- szülési szabadságnak, és

- gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély
folyósításának időtartamát.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(24.09.2008)  Tiszzelt Szakértők!

Jelenleg gyeden vagyok, mivel a gyed lejártával én nem kivánok a jelenlegi munkahelyemen dolgozni és amúgy is azt mondták hogy nincs hely igy közös megegyezéssel elválunk.
Rendesen kifizetnek 15 év után 10 hónap+ a szabadságok. Érdeklődnék hogy ezt melyik bérből számolják? Amit 2 évvel ezelőtt kerestem?
És hogy rögtön igénybe vehetem e a munkanélküli ellátást? Illetve hohgy jár e a munkanélküli és a gyes együtt? Ha nem akkor ha ujra dolgozom kérhetem e ujra a gyest?

Válaszukat köszönöm

tisztelettel Gabriella
Kedves Gabriella!

Végkielégítés során átlagkeresete illeti meg. Az átlagot az utolsó
havi béréből számolják ki. (példa: Példa:Egy munkavállaló utolsó
munkanapja 2006. november 30.-november havi munkabér 600 ezer forint,
-3 havi végkielégítés 1,8 millió forint)

Mivel csak 1 jogcímen kaphat járandóságot, így a GYES és az
álláskeresési járadék/segély kizárja egymást.

1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

Amennyiben a GYES-t választja akkor csak legfeljebb napi 4 órában
végezhet kereső tevékenységet a gyermek 3 éves koráig.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(28.09.2008)  Kedves Tanácsadó!
Az lenne a kérdésem, Önhöz, ha lejár az egyéves táppénzem ami novemberben lesz/ gerinc stabilizációs műtét után/ milyen lehetőségeim vannak. Nővér vagyok elég nehéz fizikai és szellemi munka. ------a leszázalékolás nem is jöhet szóba mert egyedül élek--- még kevesebb pénz
------ könnyebb munka nincs -a nővéri munka mind emeléssel ,cipeléssel jár
és súlyos emberek gyógyitásával
57évet fogom tölteni a jövő év febr.10-én. Nincs esetleg lehetőség arra, hogy csökkentett előrehozott nyugdíjba menjek? Nincs valami kérelem, vagy beadvány a gerinc betegségre hivatkozás, hogy 40 nap az ami elválaszt az előre hozott nyugdijtól. Úgy értem, nem dec.31ig születtem, hanem 40 nappal később. Tudom ez vicces! Kérem adjon tippeket, Egy szomorú ámde pozitív, nem depressziós Nővérke.
Dunaúj. szept. 17.
Üdvözlettel marika
Tisztelt Marika!

Íme egy anyagilag kedvezőbb lehetőség, - akkor ha egyéb feltételek is együttállnek a meh.hu oldal segítségével .
2008. január 1-től rehabilitációs járadékot vezetnek be, amelyre az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.
A törvény szerint a juttatás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával.

Szabó Miklósné Dr.

(17.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Az alábbi problémával fordulnék Önhöz. 2008 áprilisában kezdem a jelenlegi munkahelyemen, ahova helyettesíteni vettek föl egy súlyos beteg kolleganőt. Pontosan megmondani nem tudták, hogy a kolleganő meddig lesz táppénzen, ezért a szerződésembe is az került, hogy addig szól a munkaviszonyom, amíg az ő táppénze.
Viszont a kolleganő várhatóan novemberben visszajön, és akkor az én munkaviszonyom megszűnik. Mivel kismama vagyok, így átvenni sem tudnak egy másik osztályra, mert mire betanulnék, addigra pont elmennék szülni. Novemberben leszek 5 hónapos terhes, tehát akkor még kb. 4 hónapom visszavan.

Azt szeretném kérdezni, ha a határozott idejű szerződésem lejár, utána milyen juttatások illetnek meg? Itt most arra gondolok, hogy terhesen meddig vagyok jogosult passzív táppénzre? Illetve ha a határozott idő lejárta előtt elmegyek táppénzre, akkor meddig lehetek táppénzen?

Esetleg milyen megoldást ajánlana, hogy ne maradjak teljesen jövedelem nélkül?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

Nagy Eszter
Tisztelt Nagy Eszter!

"A táppénz folyósítás/jogosultság időtartama
A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama
Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,
ˇ az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban
ˇ a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.
Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.
A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Azonban a táppénz jogosultságot megelőző, biztosításban töltött idő tartamától és a kezdőnapot megelőző egy éven belül folyósított táppénztől függően a táppénz csak meghatározott ideig folyósítható.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól függ, hogy
1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e,
2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje,
3. a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye".

Méltányosság a passzív jogon igénybe vett táppénz esetén
Abban az esetben, ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. â01Cpasszív jogonâ01D a jogszabályban foglaltak szerint legfeljebb 45 napon át részesülhet táppénzben. Amennyiben keresőképessége ezen időszak alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz.

A meghosszabbítás csak akkor engedélyezhető, ha a megyei egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosa javasolja, aszerint, hogy az engedélyezhető időtartam (45 nap) alatt a keresőképesség várhatóan helyreáll-e.
A méltányossági kérelem
A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a beteg foglalkoztatója székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell:
ˇ a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást,
ˇ a kezelőorvos javaslatát, és
ˇ a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt.

A kérelemnek tartalmaznia kell
ˇ a közös háztartásban lakók számát,
ˇ nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a megyei egészségbiztosítási pénztár értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag a megyei egészségbiztosítási pénztár folyósíthatja, még akkor is, ha az igénylő munkahelye kifizetőhely.

Méltányossági táppénz folyósításának időtartama

A munkaviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnését követően keresőképtelenné vált biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.
A passzív jogon, a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal lehet méltányosságból meghosszabbítani.
A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem ad jogot, de az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani (1 évet nem haladhatja meg).

Méltányosságból sem állapítható meg az ellátás

Méltányosságból sem engedélyezhető táppénz annak, aki jogszabály alapján valamely ellátásra jogosulttá vált, (pl. a munkaképesség csökkenése elérte a 67 %-ot, és a szolgálati ideje alapján rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá) vagy valamilyen más ellátásban részesül (pl. rendszeres szociális járadék)." Google.hu

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(12.09.2008)  Tisztelt tanácsadó!
2003 júliusa óta egyéni vállalkozóként dolgoztam, különböző cégeknél. Nagyon sokat kellett mennem, hogy kialakítsam a biztos anyagi hátteret nyújtó jövedelmet. 2006. februárjában megszületett a kisfiam. 2008. február óta gyesen vagyok. A könyvelőm tanácsára nem adtam le a vállalkozói igazolványomat, hiszen járulákot nem kell fizetnem a gyed ideje alatt. Kicsit nézelődtem és az derült ki, hogy a gyes alatt kell fizetnem járulékot, ha még meg van a vállalkozói igazolványom, de még nem dolgozom. Igaz ez?
Már az is megfordult a fejemben, hogy leadom a vállalkozói igazolványomat és elmegyek továbbtanulni a munkaügyön keresztül, mivel közgazdasági érettségivel rendelkezem csak. Van erre lehetőségem?Ha leadom a vállalkozói igazolványomat, jár nekem egyáltalán álláskeresési járadék, segély vagy bármilyen más juttatás?
Időközben egyedülálló lettem és a gyesemből nem tudom fedezni a havi kiadásaimat. Soha nem kellett segélyért és támogatásokért szaladgálnom, de sajnos most ez a helyzet.
Kérem tájékoztassanak, hogy mik a lehetőségeim!
Köszönette: Írisz
Kedves Írisz!

Mivel Gyed alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, így
járulékfizetés is ki van zárva. Gyes mellett viszont lehet folytatni a
vállalkozói tevékenységet (max napi 4 órában), így a minimálbér után
meg kell fizetni a járulékot, viszont ha nincs bevétele akkor nem
kell.
Tanácsolom, hogy fáradjon be az APEH- hez és jelentse be, és kérjen
bővebb információt.
AD2.:
Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.
A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem elég összetett lenne. 7 éves munkaviszony után és 3 év gyes után a munkahelyem nem tudott visszavenni, ezért szeptember 30-ig még a felmondási időmet töltöm. Keresgélek munkahelyet, de kevés sikerrel, mert a nyelvtudás elengedhetetlen. Időközben diplomát szereztem, de a nyelv nem fért bele ezért most elkezdtem ezirányban mozogni. Kérdésem, hogy ha munkanélkülire mennék okt. 1-vel nem tudom mennyi járadékot kapnék, mit számolnak. Május 18 lejárt a gyes, utána júniusban 66.000 Ft, júliusban 140.000 Ft (ez az alapbérem egyébként) és szépen kaptam végkielégítést 420.000 Ft. De élni kell és a számlák jönnek, a pénzem fogy. Nem tudom mely időszakot veszik figyelembe, és meddig. Azt a tanácsot is kaptam, hogy menjek el 3 hónapra táppénzre, utána munkanélkülire. Most a nyelv a legfontosabb, mert a végzettségem HR elég jó csak a nyelv hiánya miatt se diploma se munkahely nincs. Szeretnék egy intenzívet elkezdeni, emellett a munka meg nem fér bele. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel járnék jobban, Ön mit tanácsol?
Köszönettel
Sz. Szilvia
Kedves Szilvia!

Az álláskeresési járadék (munkanélküli járadék helyett van) fontosabb
szabályait a következők
(1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról):

1. Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:
1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,
továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud
számára megfelelő munkahelyet felajánlani.
2. Az álláskeresési járadék alapja:
A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző
négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell
kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a
kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban
az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset
alapján kell a járadék összegét kiszámítani.
Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó
munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset
országos átlaga alapján kell kiszámítani.
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi
átlagkeresetének harmincad része.
3. A járadék összege:
Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően
állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban
elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér
figyelembevételével számítják ki.
A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam
feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a
folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra
való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a.
4. Az álláskeresési járadék alsó és felső határa
Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és
felső határa:
Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa
megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság
kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig
az így megállapított összeg kétszeresével.
Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül
történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező
legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos
legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni
Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési
járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a
folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező
összeg.
A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban
- ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az
alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás
kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a
jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben
részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell
számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés
65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.
Amennyiben a nyelvtanulásra szeretne koncentrálni- meglátásom
szerint-, megoldás lehet, amennyiben elmegy táppénzre (passzív jogon
90 nap) és utána igényli az álláskeresési járadékot.
A továbbiakhoz sok sikert kívánok!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Pályakezdő diplomás vagyok, nappali tagozaton végeztem. Regisztráltam magam a helyi Regionális Munkaügyi Központban mint álláskereső. Az elmúlt 4 évben csupán 3 hónap munkaviszonyom volt. Kérdésem, hogy jár e számomra valamilyen ellátás a munkaügyi központtól, illetve, hogy a Tb-t saját magam után kell-e fizetnem amíg nincs munkahelyem?

Köszönettel:
P. Zita
Tisztelt Zita!

"Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki
- álláskeres
- az álláskeres
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelel
ő, ővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, ő munkahelyet felajánlani. " www.mszm.hu

"Az álláskeresési járadék folyósításának hossza továbbra is a megelőző négy évben munkában töltött napok számától A korábbiakhoz képest változás, hogy a járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz legfeljebb három hónapig tart, és ebben az időszakban a korábbi átlagkeresetének 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát ebben az évben 68 400 forintot visz haza az álláskereső. A folyósítás második szakaszában egységesen a minimálbér 60 százaléka jár minden álláskeresőnek. A járadékfolyósítás maximális ideje 270 nap. Ha a munkát keresőnek nincs elég hosszú munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben 22 800 forint.

Amennyiben a munkaviszonyt az álláskeresővé válás előtti 90 napon belül szüntette meg a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással, akkor az álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban továbbra sem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivéve.
Az eddig hatályos szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt, amit az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják meg. "www.ozd.hu

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

 1 2 3 4 5 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek