Álláshirdetések száma: 3 729 Number of CVs 208 092
Keresés a kérdések közül




2 

(29.10.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Szeretném megérdeklődni,hogy leszázalékolt munkavállaló esetében a leendő munkaadó jogosult-e az ORSZI határozat megtekintésére?Vagy csak a Rehab kártyát kérheti el?Úgy tudom,hogy az ORSZI határozat orvosi titoktartás alá esik.Válaszukat köszönöm,tisztelettel,

Hudacsek Éva
A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 3. különleges adat: b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
5. § (2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.
(4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

További tájékozósi lehetőség:
http://nrszh.kormany.hu/a-megvaltozott-munkakepessegu-szemelyek-ellatasai

Szabó Miklósné

(05.08.2014)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám 2004 decemberétől a mai napig rendszeres szoc. járadékot kap.
2004 12.01-től mkcs 50%
2006 05.26-tól mkcs. 50%
2009 05.27-től ÖEK 40%
2011 05.05-től ÖEK 40% , ami folyamatosan véleményezhető.
A következő felülvizsgálat ideje 2013 májusa, de a mai napig nem hívták vissza, annak ellenére, hogy a komplex felülvizsgálatot kérő lapot is visszaküldte.
Kérdései:
Munkahelyén mennyi bért kaphat, hogy a járadékát ne szüntessék meg, és hogy a béren kívüli juttatások pl.: SZÉP Kártya, bele számít-e?
Válaszat várom!
Köszönettel: Szabolcs
Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt és
- keresőtevékenységet nem végez és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
- akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér (93.000 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Mennyi a rokkantsági ellátás összege?

Az ellátás megállapítása során a minimálbérnek a 2012. évre érvényes összegét (93.000 Ft) veszik alapul, erre tekintettel¿
annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).
Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik, 2014-ben 2,4%-al.

Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét?
Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség.

A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?
Igen, azonban az ellátás szűnik, ha a kereső tevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát(2014-ben 152.250 Ft). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, mely 2014-ben 118.000 Ft.
Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot?
Ha az ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,(a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni)
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Hol kell benyújtani a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényt?
Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal szakigazgatási szervénél, a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél
Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy?
Utazási kedvezményre jogosult, aki
- rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
- rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

2014. január
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Budapest, V. Szalay u. 10-14.. Telefon: (06-1) 795-3168
www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu
www.csaladitudakozo.kormany.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma


Szabó Miklósné











(17.04.2013)  Tisztelt szakértő!2005-ben,az első terhességem alatt egyéni vállalkozóként,gyógytornászként dolgoztam.A vállalkozásomat szülés előtt visszaadtam,majd egy vállalkozónak,rendezvény szervezőként dolgoztam a szülésig.Ez alapján kaptam a GYED-et.2008-ban,a GYES alatt megszületett a fiam,akinek 3 éves kora után nem tudtam elhejeszkedni.Voltam munkanélküli segélyen,ami már régen lejárt.Tanácstalan vagyok,mert szerettünk volna 3. gyermeket,de nem tudom,hogy az esetemben jár-e,GYED,GYES és lehetek e hivatásos anyuka?Köszönöm a tájékoztatást.Tisztelettel:Sümeghy Barbara
Gyermekgondozási díj
Egészségbiztosítási törvény
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.326

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

(3)

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3)

(4) Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2)340 A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)

(4)A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.


Gyermekgondozási segély

Családok támogatásáról szóló törvény

20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt63

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

a) az első életévét betöltötte, továbbá

b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint

c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.

(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

b) a jogosultsági feltételek - ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak.

(5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.

20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,

b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,

c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,

d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.

(2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat.

(2) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.

22. § A kincstár vezetője méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

Gyermeknevelési támogatás

23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai

25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

(2) Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

(2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díjat;

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát;

b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

c)

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

(2)

28. § (1) Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.

szabó miklósné

(31.05.2012)  Tisztelt Tanácsadó!
23 éve dolgozom egy vállalatnál. Gerincproblémáim és pszichés okokból 1 évig táppénzen voltam. Közben a házi orvosom elindította a leszázalékolásom. Másodfokon 31%-ot kaptam. Jelenleg a szabadságom töltöm. Voltam az üzemorvosnál, aki alkalmatlannak nyilvánított, mert a munkahelyemen ülő munkára nincs lehetőség, állni és hajolni nem tudok sokáig. 8 és 12 órás műszakokban dolgozunk. Az orvos olyan helyet ajánlott, ahol váltakozva ülhetnék és állhatnék is, de ilyen munka nincs így alkalmatlan vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy mivel nem tudnak munkát adni, a vállalatnak kell-e felmondani és jár-e végkielégítés?
Mert azt mondták hogy nem, mivel az szerepel az orvosi papíron \"Nem alkalmas\". Közös megegyezéssel akarnak megválni tőlem. Ebbe én nem tudok belenyugodni. Főként azért, mert nagyon elősegítette a gerincproblémáimat a munkám. Naponta 1000-szer hajolgattam bele a fagyasztóládába, kicsavart mozdulatokkal. 23 év után én mondjak föl? ..azért mert beteg lettem?
Kérem szépen mielőbbi tanácsát és segítségét

Tisztelettel:
P. Gabriella
Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés.
Munka törvénykönyve (mtv.) 85. § (3) bekezdés A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatni.

Szabó Miklósné

(21.05.2012)  Üdvözlöm!A segítségét szeretném kérni.Több mint 20 éve dolgozom a cégnél és 2012.márciusában a sok emelgetéstől nem bírtam megmozdítani a karomat azóta is táppénzen vagyok .Arról volt szó,hogy megműtenek,de steroid injekcióval és sok gyulladáscsökkentővel visszahúzódott a gyulladásom (bursitis calcarea).Szerettem volna május 21.-én kezdeni , mert abban bíztam,hogy olyan munkakörbe tesznek ami nem fizikai hanem szellemi.Sajnos olyan munkakört nem tudok már végezni,ami erőltetéssel jár mert az orvosom javasolta,hogy nehéz fizikai munkát ne végezzek,mert kiújulhat a gyulladás és akkor nem úszom meg a műtétet.Amúgy szinte minden munkakört tudok ugyanis helyettes vagyok,de abba a munkakörbe venne csak vissza a főnököm ahol emelnem kell pedig lenne házon belül olyan amit el tudnék végezni mert szellemi munka inkább nem pedig fizikai.Csak egy kis jó indulat kéne ,de nem enged a főnököm ebből és azt mondta,hogy ne írassam még ki magamat a körzetivel hanem előbb menjek el az üzemorvoshoz mert nekik az rosszabb,hogy én visszamegyek 1 hétre és akkor megint beáll a vállam inkább maradjak táppénzen mert így már nem vagyok állományban.A kérdésem az lenne,hogy köteles -e adnia más munkát nekem vagy el kell fogadnom az emelőset.Viszont ha megint az erőltetéstől a vállammal gond lesz akkor ez munkahelyi ártalomnak minősül-e?Ugyanis én jeleztem és az orvosom is.Egyáltalán nem tudom,hogy milyen jogaim vannak és mivel okozok magamnak bajt.Nagyon kevés a táppénzem és már alig bírjuk fizetni a hitelünket.Viszont nem szeretném a munkámat elveszíteni.Nagyon köszönöm és várom válaszát.Szép Napot!Ildikó
Munka törvénykönyve (Mtv.)85. § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.

Az erre vonatkozó külön jogszabály a 8/ (VI. 1983. 92.) EvüM-PM együttes rendelet volt, amelyet a 387/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezett. Ennek a rendeletnek különösen a 7. § (3) bekezdés a), g) pontjai irányadóak a kérdését illetően.

Szabó Miklósné

(28.04.2012)  Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló mond-e fel a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló leszázalékolása előtt? Végkielégítés jár -e neki? (több mint 40 éve dolgozik ott, 1953-ban született férfi) A munkahelye egy mezőgazdasági szövetkezet (volt tsz).
Már megvan az orvosi határozat, 80%-os egészségkárosodás mértékével látáskárosodás, látóideg sorvadás miatt.
A táppénz is megszűnt.
A munkáltató elküldte a munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumot, melyen a \"közös megegyezés\" szerepel. Még nem írta alá.
Mit tegyen? Milyen jogi szabályok vonatkoznak ilyen esetben?

Várom mielőbbi válaszát! Előre is köszönöm.
"Megszüntették a rokkantsági nyugdíjat
A megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvény szerint a rokkantsági nyugdíj 2012-től megszűnik, a megváltozott munkaképességű emberek a következő évtől rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak.
Mivel ezek az ellátások jövedelempótló jellegűek lesznek, ezért azokat csak akkor állapítják meg, ha a kedvezményezett az egészségi állapota miatt nem tud dolgozni. További feltétel még, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 3 évig biztosított legyen a kérelmező személy."http://nyugdij.adohirek.hu/

(10.04.2012)  Tisztelt Szakértő!

Gyermekem ügyével kapcsolatban fordulok önhöz.Éretségije után 2010-ben külföldre Francia hajóra ment dolgozni 9 hónapot dolgozott 2011 Májusban jött haza elment a munkanéklküli hivatalba ahol azt mondták neki hogy majd ha le levelezték a Francia céggel majd akkor esetleg kap valami járulékot.2011 szeptemberben ismét talált egy állást. amely sajnos csak 2012 februárig tudott ott dolgozni ekkor újra vissza ment a munkanélküli hivatalba ahol azt mondták neki hogy nem vehetik fel munkanélkülinek mert a Francia cég még mindig nem válaszolt .A kérdésem az lenne hogy mi a teendő ebben az esetben és helyesen járt e el a munkanélküli hivatal? Előre is köszönöm válaszát Tisztelettel Akác Csabáné
Ezen a linken értékes információt talál a külföldön munkát végző munkavállalókról http://www.mfor.hu/cikkek/Kulfoldon_is_kaphatnak_a_magyarok_munkanelkuli_segelyt.html
Lényegében 2010. május óta Németország, Ausztria kivételével (amely államok még részben zárt munkaerő piaccal rendelkeznek) az EU tagállamban dolgozókat is megilletik azok a szociális juttatások, amelyek a tagállam állampolgárait megilletik. Ugyanakkor az európai szociálpolitika még nem teljesen összehangolt. Az egyes tagállamokban más-és más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, - a végzett munka idejétől a kapott munkabéreken át - különbözőek lehetnek a a jogosultsági feltétek az adott ország szociálpolitikai berendezkedésétől függően is - elég változatos a kép.
Elsőként arról kellene meggyőződni, hogy gyermeke a francia szociális jog szabályai szerint jogosult-e munkanélküli ellátásra. A volt francia munkáltatójától erre kellene kérni egyértelmű igen vagy nem választ.
A magyar szabályok szigorodtak az álláskeresési támogatásokat illetően.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény:
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
a)
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.

Szabó Miklósné

(18.02.2012)  T. Szakértő!

Jelenleg Ausztriában dolgozom. Előtte otthon volt többéves munkaviszonyom. Júniusban tervezek hazamenni. Az érdekelne, hogy ha otthon nem találnék munkát, jár-e nekem a 2012-től érvényes álláskeresési járulék? Mik a feltételei illetve milyen papírok szükségesek hozzá és az összegét melyik fizetésem alapján számolják ki? (tehát beleszámít-e a külföldi munka vagy csak az előtte itthon kapott fizetés)
Előre is köszönöm válaszát!
Sajnos nem számít bele a külföldi munkavégzés, - és csak az országban végzett munkája alapján igényelhet munkanélküli ellátást.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Szabó Miklósné



(08.02.2012)  T. Szakértő!
Egyik kedves nőismerősőmet kolleganőjével együtt januárban lefokozta a munkáltatója (egy nagyobb üzletlánc) vezető beosztásból eladóvá. Illetve ezzel egyidejűleg áthelyezték őket másik üzletbe. Jelenleg mindketten táppénzen vannak, mert nagy a valószínűsége hogy munkaviszonyuk csak a táppénz végéig marad fenn ennél a cégnél.
Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ha ismét munkába állnak és valóban elküldik őket, akkor előfordulhat e olyan, hogy nem kapnak munkanélküli ellátást( illetve nem \"azonnal\"), ha valami olyan indok kerül a felmondásukba?
Válaszukat előre is köszönöm : Krisztina
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Szabó Miklósné

(09.08.2011)  Tísztelt Tanácsadó! CSökkentmunkaképességű dolgozó vagyok egy varodában.Teljesitménybérben foglalkoztat a munkáltató. Kérdésem az volna hogy ugyanolyan elszámolásban dolgoztathat-e a munkáltató mint az egészséges munkavállalót vagy jár-e részemre valamilyen kiegészítő támogatás? Mivel egészségügyi problémáim miatt képtelen vagyok az elvárt normát teljesíteni.Köszönöm válaszát:Mikusné.
Nem dolgozhat ugyanabban a teljesítménybérben, mint az egészséges munkavállalók. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a sérülékeny csoportok megnevezését és a velük való kíméletes bánásmód követelményeit.

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Egy kínai boltban dolgozunk. A kolléganőm megváltozott munkaképességű, a százalékos arányt nem tudom, csak azt, hogy 27ezer Ft-ot kap. Itt a boltban napi 6 órában- heti 30 órás munka kerettel dolgozunk.
Változások léptek fel a cégnél, és a képviselő mind a kettőnket napi 8 órában szeretne foglalkoztatni.
Kérdésem :
Mire számíthat a kolléganőm, elveszítheti-e ezt a 27 ezer Ft., ha napi 8 órában elfogadja az új munkaszerződést.
Valamint kötelezhet-e minket dolgozókat a szombati munkanapra, ha meghatározza a heti munkaidő keretet?- pld: 40 órában és azt hogyan kell elszámolnia a könyvelésnek-túlóra és pótlékkal vagy csak túlóra jár a szombati napra.
Hogyan és miként jár a heti 2 pihenőnap?
Igazodik-e a nyitva tartáshoz a dolgozók munkaideje, ha az több mint 40 óra?
Ami alatt azt értem: Hétfőtől -Péntekig 8-12 és 13-17 valamint Szombaton: 8-12 tart a nyitva tartás?
Kérem, legyen kedves mielőbb választ adni- köszönettel
A 27 000,-Ft-ot csak orvosszakértői vizsgálat erre irányuló megállapítása esetén vesztené el a kolléganője, - amely vizsgálatokra rendszeres időközönként meg kell jelennie.
A munkarend meghatározása, a munkaidő beosztása a munkáltató kompetenciája. Így kötelezheti a dolgozókat a szombati munkavégzésre is, ha annak megfelelő kompenzálásáról gondoskodik, ami lehet túlóradíj vagy pótlék a munkáltató szabályzata szerint.
A heti két pihenőnap kiadása kötelező, ám ennek nem feltétlenül kell szombatra, vasárnapra esni. Havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ha a munkavállaló vasárnap munkát végez, előtte szombaton munkavégzésre nem kötelezhető.
A dogozók munkarendje nem feltétlenül igazodik a nyitva tartáshoz, de fenti esetben akár meg is egyezhet azzal.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka
A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

(05.07.2011)  Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megkérdezni,hogy még 2001 -ben 40%-os munkaképesség csökkenést állapitottak meg nálam, erre jár nekem valami járadék vagy ellátá?Ha mondjuk vállalkozó szeretnék lenni akkor igényelhetek valami kedvezményt vagy hozzájárulást,
Vagy ha egy kft-be , vagy egy vállalkozó alkalmaz milyen kedvezményt kap utánam vagy milyen juttatást.

Mielöbbi szives válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:Lakatos Istvánné
A 2001-ben megállapított 40%-os munkaképesség csökkenését 2008-tól kötelezően felül kellett vizsgáltatnia. Amennyiben az új szabályok szerint egészségkárosodásának mértéke továbbra is fennáll, akkor egyéb feltételek együttes teljesülése esetén átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot igényelhet.
A foglalkoztatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását támogathatják, ha erre pályázatot nyújtanak be - és megfelelnek a törvényben megállapított feltételeknek.

Szabó Miklósné

(20.04.2011)  Szép napot!!Én most kaptam meg a papirom hogy 40%csökkent munkaképességü lettem.Jelenleg a táppénzem lejárt 02 25 én.Most a tavalyi szabadságomat vettem ki mert vártam a papirokat.Kérdésem!! Vissza mehetek a 40% mellett dolgozni a munkahelyemre?,És hány orás munkaidöbe??ez mellett kapnám a szociális járadékot is??Kell e a munkaügyi hivatalnál jelentkeznem??Mi a teendöm most Elöre is köszönöm
Egészségkárosodási járadék iránti igényét a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikusan nyújthatja be a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől szmított 24 hónapon belül (határidő elmulasztása jogvesztő!).
A járadék megszűnik,
-ha keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (78.000,-Ft) 80%-át meghaladja.

Szabó Miklósné

(26.11.2010)  Tisztelt Szakértő!
II. kategóriás rokkant nyugdijasként dolgozom, a mai napon alá akartak iratni velem egy papirt ami arról szólt hogy a munkáltatóm a mai napra elrendelte a tulórát.
Én ezt a papirt nem irtam alá, és nem is maradtam ott tulórázni, mivel tudomásom szerint rokkant nyugdijasként nem lehet tulórázni.
Azt szeretném tudni hogy mai nap milyen jogszabályok vonatkoznak a rokkant nyugdijasok tulóráztatására.?
Ha lehet tulórázni, milyen jogszabályok szerint lehet.
Kérem válaszában irja meg a pontos idevonatkozó paragrafus megnevezését!
Válaszát előre is megköszönöm!

Tisztelettel

B. Judit
Kedves Judit!

A megváltozott munkaképességről

" A megváltozott munkaképesség megállapítása orvosi kérdés. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hatálya alá esik az ilyen munkavállalók foglalkoztathatóságának véleményezése, annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja munkavégzését a különböző foglalkoztatásokban [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § l) pont].
Munka Törvénykönyve 75. § (3) A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg.
Ilyen jogszabály a 2007. évi LXXXIV. törvény, amely a rehabilitációs járadékról szól, és a
387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek Alkotmányban biztosított szociális biztonságáról.

A túlmunkáról
A túlmunka elrendelése egy rendes időkeretben (átlag napi 8 óra munkavégzés) működő munkáltatónál sem lehet ad-hoc, hiszen Munka törvénykönyve (Mt.) 119. § (2) bekezdése értelmében: A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
Mt. 126. § (1) bekezdés szerint a túlmunka elrendelése rendkívüli munkavégzésnek minősül
a) a munkaidő-beosztástó eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli, illetve
c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

"Ha azonban a már előre elrendelt munkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideig foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót ...a munkarend szerinti rendes munkaidőn felüli munkavégzés rendkívülinek minősül." Munka törvénykönyve magyarázata. - Bp.: Complex K., 2008. - 570.o.
Ugyanakkor, ha a munkáltató a 7 napos határidő betartásával előre közli az esetleges túlmunka elvégzésére irányuló kérését, - és ezt a munkaidőkeret átlagában is figyelembe veszi, - vagyis más napon vagy napokon rövidebb ideig kell dogozni a munkavállalónak, - akkor ez nem minősül túlmunka végzésnek.

Szabó Miklósné

(13.10.2010)  Szép napot! Egy hónap mulva Skóciába utazok, ott szeretnék letelepedni, munkát vállalni.A kérdésem az lenne, hogy számít e valamit, hogy 67,5 % munkacsökkenést állapítottak meg.nem vagyok rokkant nyugdíjas, csak kiemelt családi pótlékot kapok...Kintröl azt az infót kaptam, hogy vigym magammal az orvosi papírjaimat, mert lehet hogy kaphatok valamilyen támogatást.Válaszát köszönöm....
Kedves Klára!

Nem ismerem az angliai munkaviszonyokat.
Az alább nevezett portálon ezeket a sorokat olvastam: http://www.cons.hu/index.php?menu=hirek&id=656

Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül.
Az iratait valóban nem tanácsos itthon hagyni.

Szabó Miklósné

(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként?

Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó!
Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége.

A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia:
- az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni,
- a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem,
- ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak,
- ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés).

Szabó Miklósné

(19.03.2010)  Üdvözlöm!

Érdeklődnék,hogy tényleg nem dolgozhatok 3 műszakos munkarendben,ha cukorbeteg vagyok és inzulint kell használnom?
Kimond ilyet a munkatörvénykönyve?
Az éjszakás műszakban sincs problémám,nem terhel meg jobban mint egy du.-os műszak,az inzulint \"szedem\" rendesen és nincsenek rosszulléteim.
De sajnos egy multicégnél az üzemorvos azt írta a papíromra,hogy nem vagyok alkalmas a 3 műszakos rendbe,mert inzulinozom magam.Ezzel többet ártott!
Évente van alkalmassági,1éve használom már az inzulint eddig sem volt probléma,de most ,hogy nem talált ez miatt alkalmasnak így sajnos többet ártott,azóta ideges vagyok,sírógörcs van rajtam.
Nem döntheti el az ember saját maga ,hogy mit bír és mi kell neki?Nekem szükségem van arra a jövedelemre amit 3 műszakban kapok és nem lenne elég az a jövedelem amit 2 műszakban tudnak nekem fizetni.Háziorvosomtól lehet kérni igazolást,hogy saját felelősségemre én vállalni akarom a 3 műszakot?
Előre is Köszönöm Válaszát!
Maradok Tisztelettel!
Tisztelt Felhasználó!

A Munka törvénykönyve explicite nem mondja ki, hogy XY nem dolgozhat ebben vagy abban a munkakörben. Az Mt 75. § (3) bekezdés viszont utaló szabályként azt mondja ki, hogy: A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg.
Ezek az eltérő szabályok: a munkaköri alkalmassági szabályok.
Akárhogyan is nézzük Önnek gyógyíthatatlan betegségére tekintettel megváltozott a munkaképessége (sajnos), - és ezért Önre eltérő szabályok irányadóak.
Ezért az egyik rendelet [13/1998. (VI. 24.) NM rendelet] együttműködési kötelezettséget ír elő, amely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, melynek célja az egészségi állapotnak megfelelő munkakör biztosítása.
Ez a rendelet többek között kimondja, hogy: "megváltozott munkaképességűnek az a munkavállaló minősül, ak i egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változása miatt eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és ez az állapota tartósnak bizonyul. a megváltozott munkaképesség megállapítása orvosi kérdés."Kommentár 231. oldal

Szabó Miklósné

(14.08.2009)  Tisztelt Szente Úr!

2008. szeptember 19.-én munkavégzés közben becsípődött a derekamban egy idegszál. A vizsgálatok során maradandó csigolya és porckorong elváltozásokat állapítottak meg. A betegségemből kifolyólag (mivel állni és járni csak fájdalmak árán vagyok képes), a mai napig táppénzen vagyok, és kezelésekre járok. A kezelőorvosom beutalt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Bizottsághoz, csökkent munkaképesség megállapítása végett. A táppénz jogosultságom 2009. október 9.-én lejár (a munkaviszonyom 1999 óta folyamatos volt)
, és teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató nem akar tovább alkalmazni, a kérdéseim a következők:
-A Bizottság 40 %-os munkaképesség csökkenést állapított meg. Az új jogszabályok szerint ebben az esetben jogosult vagyok-e valamilyen járadékra?
-Amennyiben a felmondás közös megegyezéssel megtörténik, és megszűnik a munkaviszonyom, mi a teendőm?
-Milyen lehetőségeim vannak?
Egyedül tartom fenn a lakást amiben 16 éves fiammal élünk, a 36 ezer ft gyerektartáson kívül az én jövedelmemből. Sem munkanélküli segélyt, sem egyéb szociális juttatást nem vettem igénybe soha. De, amennyiben nem sikerül munkát találnom, kénytelen leszek lépéseket tenni, csak teljesen járatlan vagyok ilyen ügyekben.
Segítségét előre is nagyon köszönöm:
T. Erika
Kedves Erika!

Esetére tanácsaim a következők:

1. Közös megegyezésbe ne menjen bele!

2. Figyelmébe ajánlom a következő szabályt:
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv):
85 § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.
E szabály alól a munkáltató csak megfelelő indokkal (pl.: nincs olyan hely, amit betudna tölteni) mentesülhet.

3. Ha sor kerül a felmondásra, akkor a következőket javaslom:
1. Jelentkezzen be a munkaügyi központba, és vegye igénybe a munkanélküli ellátásokat (álláskeresési járadék, segély)
2. Rendszeres szociális járadékra (27.000,- Ft.) is jogosult lehet, amit a regionális nyugdíjfolyósító igazgatóságánál lehet igényelni

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
- rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
-) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a szakértői bizottsága szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának a fentieken túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Tehát itt mindenképpen a munkaügyi kirendeltségen kell jelentkezni először!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(03.04.2009)  A kérdésem az lenne hogy jelenleg 6 hetes terhes vagyok.
A nőgyógyász nem enged dolgozni mivel egy hipermarketben pénztárosi munkakört töltenék be.
A munkaügyi osztályon kérhetek könnyített munkát mivel nem vagyok veszélyeztetett és szeretnék még munkát ellátni amíg lehet vagy erre semmilyen jogszabály nincs?
Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Felhasználónk!

Az idevonatkozó jogszabályhely a Munka törvénykönyvében található:

85. § (1) A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.

(3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek