Álláshirdetések száma: 5 507 Number of CVs 204 343
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(30.04.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Tanácsát szeretném kérni egy számomra életbevágóan fontos ügyben.
1983 óta dolgozom, dolgoztam tanárként.
Engem - mint számtalan kollégámat is - nagyon nehéz helyzetbe sodort az óraszám megnövelése.
Az iskola vezetése nem küldte el a feleslegessé vált tanárt, hanem többünket részmunkaidőben kevesebb bérért
foglalkoztat már második éve.Megélhetésünk egyre nehezebbé vált, mert kiegészítő munkát nem végezhetünk, mivel
nincs meg a vállalkozóihoz szükséges 36 óránk. Mit tehetünk?
Nekem halmozódtak a családi problémáim is, a halmozódó gondoktól pánikbeteg lettem. Az egyre gyakrabban és erősebben jelentkező rosszullétek miatt tanári munkámat nem tudom ellátni. Hónapok óta betegállományban vagyok.
A tehetetlenséget egyre rosszabbul viselem, talán más területen tudnék dolgozni.
Mitévő legyek ebben a helyzetben?
Lemondani nem szeretnék, mert az hátrányosan érintene.
Ahhoz, hogy egészségi ok miatti alkalmatlanság címén szüntessék meg a közalkalmazotti jogviszonyomat mi szükséges?
Ki igazolhatja ezt, és milyen esetleges tortúrával járhat?
Válaszát köszönöm.

Tisztelettel:

Polka
Tisztelt Polka!

Ahhoz, hogy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság címén megszüntessék a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés adja meg a választ, amely így szól: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt ...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyo ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségügyi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járul hozzá.

A betegségét orvos-szakorvos igazolhatja. A többi már Önön és munkáltatóján múlik.

Szabó Miklósné

(03.02.2009)  Tisztelt Déri úr!

A kérdésem az lenne,hogy a jelenleg 20 hónapos kislányomat szeretném bölcsödébe adni,és visszamenni dolgozni.Már mindent lebeszéltem a munkáltatóval,akinek annyi kérése volt,hogy nyilatkozatot írjak arról,hogy lemondok a fizetés nélküli szabadságról,és bele kell fogalmaznom a kislányomat is.Pontosan mit kell tartalmaznia ennek a nyilatkozatnak?
Előre is köszönettel:
Szerencsésné Szabó Zsanett
Kedves Zsanett!

Egyelőlre nem világos előttem az Ön munkaadójának a kérése. Miért kellene lemondania Önnek bármiről?
Javaslom annak tisztázását, hogy Ön a munkakört a GyES megtartása mellett, vagy a GyES megszüntetéssével kívánja betöltetni.
A GyES leteltéig Ön jogosult - akár teljes munkaidőben is - a GyES fenntartása mellett dolgozni, és felmondási védelem illeti Önt meg. (A munkaadó nem kötelezhető arra, hogy Önt GyES mellett foglalkoztassa).

A GyES megszüntetése esetén Önt a felmondási védelem nem illeti meg, azonban a felhalmozott szabadságot a munkába állás előtt ki KELL! adni. Azon túl, hogy Ön mikor szeretne munkába állni, - semmilyen kérelmet, levelet nem kell fogalmaznia.

Javaslom, legyen óvatos és körültekintő, esetleg kérje jogász /ügyvéd jelenlétét, mielőtt bármit aláírna.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
2008. szeptemberéig pályakezdő munkanélküli voltam és semmiféle ellátást nem kaptam. Ezek után november elején találtam (részmunkaidős) munkahelyet, ahol 3 hónapra szóló próbaidős szerződést kötöttünk. Decemberben kiderült, hogy állapotos vagyok, így ott kellett hagynom a munkahelyemet, a nem megfelelő munkakörülmények miatt, valamint a munkaadó sem kívánt tovább foglalkoztatni. Új munkahelyet egyszerűen lehetetlen találnom, ugyanis már 20 hetes terhes vagyok. Páromnak sincs keresete, mivel egyetemi tanulmányokat folytat, így most egyáltalán nincs jövedelmünk a párom árvasági ellátásán kívül. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen támogatásra vagyok jogosult a terhességem alatt, illetve a szülés után? Valamint kihez fordulhatnánk segítségért. Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Felhasználónk!

Az ellátások közül úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetében igényt tarthatna rendszeres szociális segélyre. Ennek igénylése az önkormányzatnál történik, jegyző hatáskörében.
Szülés után a Gyes alanyi jogon járna. Gyedre csak 180 napos biztosítási idővel tarthatna igényt. Ennek a szülést megelőző 2 évben kellene fennállnia, érdemes lenne tehát valahogy elhelyezkednie, akárcsak pár hónapra is.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(29.01.2009)  Üdvözletem

Egy pénzszállító cégnél dolgozok folyamatos munkarendben.Ez azt takarja \"számunkra\" hogy heti 5-6 napot dolgozunk egyfolytában 12-14 órahosszát,majd egy pihenőnap és kezdődik előröl.Igy összejön havi 280 óra.Napközben csak egy rövid ebédre van időnk,a nap töbi részét páncélkocsiban töltjük.A bérünk 375 Ft+minőségi pótlék(15000Ft)+Értékszállítói pótlék(20000Ft),igy kapunk ki havonta kb 89000Ft.100% túlora nincsen semmire.A munkaszerzödésben csak személy és vagyonörként vagyunk feltüntetve,holott fegyvert is viselünk és ugy tudom hogy vonatkozik azokra akik viselnek szolgálatit.
Az lenne a kérdésem hogy menyire szebályos ez munkajogilag és hogy mit tehetünk a kollegákkal.

Válaszát elöre is köszönöm.
Tisztelt Károly!
Munka törvénykönyve 117/B. § (3) A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebbheti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
a)készenléti jellegű munkakört lát el;
b)a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója
(5) Egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály, illetve Kollektív szerződés meghatározhatja a munkaidőn belül az adott fordítható leghosszabb időtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható.

Sz. M-né

(26.01.2009)  Tisztelt CV!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy a munkahelyemen válság alakult ki és választási lehetőséget kaptunk: vagy négy órában dolgozunk amiből több lenne de a fizu csak 4órás, vagy felmondunk..
Önök szerint mi lenne a jó megoldás?
4 órás munkaviszony után mennyi munkanélküli segély jár?
Kérem segítsenek, nagyon fontos lenne..
köszönettel :Deckmann Hajnalka
Kedves Hajnalka!

Négy órában dolgozni több, mint nem dolgozni. Részmunkaidő után időarányosan számítják a járandóságot.

Sz. M-né

(26.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
Az Országos Mentőszolgálatnál állok alkalmazásban határozatlan idejű szerződéssel,2001. február óta teljes munkaidőben. Az a kérdésem lenne,hogy a havi alapórán kívül a cég kötelezhet-e szervezett túlórára? Köteles vagyok-e elvállalni,vagy visszautasíthatom.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt László!
Az OMSZ-nél dolgozók munkaviszonyára elsősorban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, és kiegészítő jogszabályként a Munka törvénykönyvét kell figyelemben lenni.
Az évi 200 óra túlmunkának nincsenek törvényi akadálya. Természetesen ezt megfelelően kompenzálni köteles pl: pótszabadság, hosszabb napi pihenőidő, pótlékok...stb.. A visszautasítás is szóba jöhet, viszont ez csak alapos indokkal történhet (betegség, családi körülmények).

Tisztelettel:
Szente István

(23.01.2009)  Diplomás tanítónő vagyok. 4 éve fővárosi fenntartású gyermekotthonban dolgozom, nevelői beosztásban.Bő 2 éve a nyugdíjba ment csoportvezető helyére jó munkám elismerése képpen az intézményvezető engem nevezett ki csoportvezetővé.
Munkámat szeretem. A csoportvezetői munka elismerten jelentős felelősségnövekedéssel és plusz terhekkel jár.Korábbi nevelő beosztásomhoz képest ez a munkaidőmben is óraszám növekedést eredményezett, nem is beszélve az otthon elvégzett adminisztrációs feladatokról.
Munkámat elismerik, de hasonlóan az intézményben dolgozó többi csoportvezetőhöz semmilyen pótlékot ezért a munkáért nem kapunk.
Az intézményünkbe gyakran érkeznek szakmai és gyakorlati képzésre végzős hallgatók, akiknek gyakorlati képzésében én is rendszeresen feladatokat kapok.
Ugyanakkor ezért a tevékenységért sem részesülök semmilyen pótlékban, juttatásban.
Kérem szíveskedjenek segítségemre lenni abban, hogy a fenti két tevékenységemért van-e törvényes lehetőség valamilyen pótlék vagy juttatás megállapítására, hiszen rendkívül igazságtalannak tartom, hogy ilyen jelentős plusz munkákat huzamos időn keresztül \"társadalmi munkában\" kell ellátnom.
További kérdésem, hogy a fenti jellegű intézményben nincs kollektív szerződés, sőt még munkaköri leírást sem kaptunk.
Ezen intézményekben dolgozók érdekvédelmét milyen szervezet vagy fórum látja el, mivel jelenleg semmilyen érdekvédelmi lehetőségünk nincs biztosítva.
Köszönöttel:
Vanda
Kedves Vanda!

Mind a munkatörvény, közalakalmazottak esetén mind a Kjt. szerint rendkívüli munkavégzés esetén járnak a pótlékok, juttatások. Kérdés ugyan, hogy van-e rá fedezet.
Az érdekérvényesítést -közalkalmazottak esetében- Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete is ellátja.

Cím: Budapest XIV., Abonyi u. 31., 1146
Telefon: 338-4002, fax: 338-4271
Főtitkár: +36-30-9525-523
E-mail: mkksz@mkksz.org.hu

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(23.01.2009)  Próbaidő alatt saját döntés miatt megváltam munkáltatómtól. Tudomásul vette, írásban közölte, sőt azt is, hogy 61.200 Ft kártérítésre van igénye, amit az un. \"mill\"-lapra rögzített, azaz a következő munkahelyemen lehet majd érvényesítenie. Azt nem közölte a munkáltatóm, hogy miért, milyen jogcímen kér tőlem kártérítést. Tudomásom szerint, semmiben nem okoztam kárt, jogtalanul semminemű anyagi szolgáltatást nem kaptam /bérminimum volt a fizetésem/, összesen két hónap 1 napig dolgoztam az illető cégnél.
Részemre járó gyermekeim után járó pótszabadságot nem számolta el, sőt egy napra kiírt szabadságra, /év vége lévén/, miközben én dolgoztam.
Fenti gondjaimat jeleztem felé írásban, ők szintén írásban egyeztető megbeszélésre hívnak. Úgy gondolom, hogy én korrekt voltam velük szemben, semmi kárról nincs sem szóbeli, sem írásbeli tudomásom, ezáltal nem érzem , hogy egyeztetési kényszerben vagyok. Ráadásul passzív táppénzen vagyok, egészségi állapotom sem teszi lehetővé, hogy a volt cégemet az ő általuk megadott időpontban felkeressem. /Ráadásul irodaházról van szó, ahol a munkaidő 7-15.20ig tart, engem 16 órára kértek be./
Munkaköri leírásomban az sem szerepelt, hogy a munkai telefont szabadság alatt, ünnepek alatt , hétvégén haza kell vinnem, s mint logisztikusként otthonról telefonon kell írányítanom a fuvarokat.Szó nélkül megcsináltam, hétvégenként, szabadság alatt a karácsonyi és újév között, alatt. Persze ezért semminemü bért nem kaptam, holott 24 órás ügyeletet láttam el hétvégén, szabadság alatt. Vagyis úgy gondlom, hogy én kérthetnék kártérítést, nem ők. Kérem segítsen, köszönettel:
Márta
Kedves Mária!

Érhetetlen számomra az esete. Hogy tarthat igényt munkáltatója kártérítésre, kár és jogcím nélkül? Sajnos a helyzet annyira zavaros, hogy megoldást se tudok kínálni Önnek.
Kérem próbáljon utána járni, és értesítsen a fejleményekről!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Déri Úr!
Azt szeretném kérdezni öntöl,hogy jelenleg határozatlan idöre szoló szerződésem van,táppénzen vagyok,meddig lehetek táppénzen,illetve megszüntethetik-e a munkaiszonyom ez idő alatt?
Segitségét előre is köszönöm!
tisztelettel:TandlZsolt
Kedves Zsolt!

A határozatlan munkaidőre kötött szerződés nem szüntethető meg a táppénz ideje alatt. Betegségével legfeljebb 1 évig tud táppénzes ellátást igénybevenni, - de a kersőképtelenséget a munkaadó, illetve a munkaadó kérésére a TB ellenőrei jogosultak (a megjelölt lakcímen, tartózkodási helyen!) ellenőrizni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(19.01.2009)  Tisztelt Szakértő!

Portások munkaidejével kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Ha a munkakör készenléti jellegű, akkor be lehet -e őket jelenteni heti 60 óra, napi 12 óra teljes munkaidővel?
A munkaidejük két havi munkaidőkeretben lenne meghatározva. Ilyenkor a kéthavi óraszám 12 x a két havi munkanapok száma? Például 2009. 01-02. hónapra: 21+20= 41 x 12 óra = 492 óra lehet?
Ha a fenti teljes munkaidő alapján vannak bejelentve, akkor ha kevesebb óraszámot dolgoznak a két hónap alatt, mint 492 óra, de a teljes havi munkabérüket megkapják, az rendben van -e?
A kérdések tulajdonképpen arra irányulnak, hogy ezen a munkahelyen 4 fő portás van. Portaszolgálat éjjel-nappal. Tehát 4 fővel heti 40 órás, napi 8 óra munkaidővel nem lehet megoldani a foglalkoztatást túlóra nélkül. Viszont 4 fővel heti 60 óra, napi 12 óra foglalkoztatásnál kevesebbet dolgoznak az így kiszámolt munkaidőnél.
Tisztelettel és köszönettel:
T. Szilvia
Kedves Szilvia!

Maga a Munka törvénykönyve nem határozza meg a készenléti jellegű munkakör fogalmát. A bírói gyakorlat két feltétel esetén állapítja meg. Egyrészt ha a munkavégzés kevésbbé terhelő mind fizikailag, mind pszichés szempontból. Másrészt a munkakör nem kíván meg folyamatos munkavégzést. A törvény ekkor 117/B. § (3) bekezdése szerint lehetővé teszi, hogy a készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállaló teljes munkaidejének mértéke legfeljebb napi 12 órára, illetve legfeljebb heti hatvan órára emelhető. A bíró gyakorlat a portaszolgálat és az őrző-védő munkakör esetében egyébként megállapította a készenléti jellegű munkakört.
Tanácsolom, hogy esetleg kérjen egy ajánlást az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől!
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Szakértő!
Kis létszámú kft.-nél dolgozom.
Munkahelyem a válság miatt kényes helyzetbe került. Főnököm feltette a kérdést nekem és kollégáimnak, vagy elfogadjuk azt a válltozást, hogy 4 órás munkaidőben dolgozunk tovább fele fizetéssel / szerinte csak 2 hónapig/ így megmarad a munkahelyünk, vagy bezárunk.
Szerinte más lehetőségem nincs.17 éves munkaviszonyom van nála, de közölte végkielégítésre sem számíthatok, mert nem tud fizetni.Itt gondolom a rendkívüli felmondásomra célzott.
Mivel egyedüli kereső vagyok a családban, ezért számomra nagyon meggondolandó a kérdés!
Kérdéseim a következők lennének:
Tényleg ennyire kiszolgáltatott helyzetben lennénk, lennék?
Mi van, ha elfogadom az ajánlatát és két hónap múlva \"becsődölünk\", akkor kapok végkielégítést, de mennyit ill. mi után? Netán a 4 órás átlagkeresetem után?
A munkanélküli segélynél mit vesznek figyelembe?
Mit tehetek ebben a helyzetben? Mik a lehetőségeim?
Válaszukat előre is megköszönve és várva:
Tisztelettel:Tamás
Tisztelt Tamás!

Sajnálatos helyzete az Öné. Remélem munkáltatója a valóságnak megfelelően látja a kft működését, és sikerül "kibekelnie" ezt a nehéz időszakot. Végkielégítés természetesen jár a törvény szerint. Itt a munkaviszonyban töltött évek keresetének átlaga a mérvadó. Felszámolás esetén azonban kérdéses, hogy mikor és mennyit kapna kézhez. Tanácsom az lenne, hogy tartsanak ki. Úgy gondolom munkáltatója egy reális döntést hozott ebben az időszakban. Térjünk vissza a kérdésre 2 hónap múlva!

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(13.01.2009)  Üdvözletem!
A kérdésem az volna, hogy mi a különbség a részmunkaidős illetve az óraadói állások között, ugyanis jelenleg felajánlottak egy óraadói állást ált. iskolában, januártól 6 hónapig, de úgy tudom ez a legrosszabb megoldás egy pedagógusnak. Elmondásuk alapján szeptembertől lehet, hogy egész állást tudnak biztosítani, de ez attól függ hogy a lábműtéten átesett kollega -aki elmondásuk szerint nem akar már visszamenni dolgozni - leszázalékoltatja-e magát. Lehet ilyenkor valamiféle biztosítékot kérni írásban? Mire kell hogy figyeljek amikor aláírok egy ilyen esetben munkaszerződést? Mit kell hogy tartalmazzon ,hogy járok jól egy ilyen szituációban?

Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Felhasználónk!

Legfontosabb különbség a részmunkaidős és az óraadói állás között, hogy az első munkaszerződéssel (közalkalmazottként), míg az utóbbi általában megbízási szerződéssel látja el a feladatát. A megbízás alapján Ön köteles személyesen eljárni, a megbízó utasításai alapján. Megbízási díjra tarthat igényt, viszont egyszerűbben felmondható -indok nélkül, bármikor-, mint egy munkaszerződés.
Amit pontosan tartalmaznia kell, az a feladat, díj, időtartalma, felelősségi kérdések.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.01.2009)  Tisztelt Szakértő!

Határzatlan időre kinevezett köztisztviselő vagyok, de jelenleg gyeden. 2009. május 26.-án lesz 2 éves a kisfiam. 2009. február 1.-ével szeretnék visszamenni 4 órában dolgozni úgy, hogy a gyedet megszüntetem és a gyest megigénylem. Tudomásom szerint először a felhalmozott szabadságomat kell kivennem majd úgy munkába állnom. A gyes majd 2010. május 26.-án jár le, de én 2009. szeptemberében a gyes mellett már a 8 órás munkát vállalnám. Szociális okok miatt vállalok először 4 órás, majd 8 órás munkát a gyes mellett, mivel a nagyobb gyermekem kis iskolás, ugyanakkor a bölcsöde nyáron leáll és nincs hová tennem a gyermekeket, ezért csak szeptembertől mennék 8 órában. Ez az én döntésem, hogy így veszem fel a munkát, vagy a gyes alatt a rész vagy teljes munkaidőt nem lehet változtatni? Ha 4 órában vettem fel a munkát, akkor a gyes alatt úgy kell legyen, vagy már egyből 8 órában kell hogy felvegyem? A gyes alatti munkaidő változtatáshoz, mint munkavállalónak van lehetőségem? A munkáltató kifogásolhat valamit?
Várom mihamarábbi válaszát.
Baloghné
Kedves Zsuzsanna!

Természetesen joga van eldönteni, hogy milyen feltételekkel kíván újra munkába állni. Joga van ezen változtatni is (4-8, 8-4).
Egyetlen korlát, hogy mindezt viszont munkáltatója beleegyezésével teheti.
A Gyedről visszont térjen át mindenképpen Gyesre, mert Gyed mellett nem lehet munkát vállalni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(07.01.2009)  Feleségem kb. 4 éve dolgozik egy vagyon őri kft. alkalmazásában és most úgy néz ki, hogy március környékén fel dobják neki a labdát, miszerint ki kell váltania a vállalkozói igazolványt, mert ha nem úgy nem tudják tovább alkalmazni. Kérdésem a következő kötelezheti e a munkaadó feleségemet arra, hogy mondjon fel amennyiben nem váltja ki vállalkozói igazolványát,vagy a munkaadónak kell ezt megtenni, ez esetben jár e valamilyen juttatás feleségemnek pl:végkielégítés stb.

Továbbá lenne még egy kérdésem ugyan ennél a cégnél fordul elő vagyon őrök vállalkozói igazolvánnyal dolgoznak \"így egyszerűbb a főnöknek\"és munkaidő beosztásuk van 24/48 -ban dolgoznak igaz ki töltetnek velünk egy munka igénylő lapot de ez soha nem egyezik a beosztással és azt mondják majd ők meg mondják hogy mikor kell jönni dolgozni meg túlórázni ez a munka igénylőlap csak az ellenőrzés esetére kell, ha nem vállalom akkor lehet máshol dolgozni.Ez törvényes eljárás e önök szerint és ha nem ezt hol lehet jelenteni.Tisztelettel meg köszönöm válaszukat.
Tisztelt Felhasználónk!

Véleményem szerint kötelezheti a munkáltató feleségét, ha ezentúl vállalkozói igazolvánnyal szeretné foglalkoztatni dolgozóit. Természetesen ha nem vállalja, jogosult felmondani is neki. Végkielégítés rendes felmondás esetén akkor jár, ha legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál.

A végkielégítés mértéke pedig:

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A munka igénylőlap használata nekem is aggályosnak tűnik. Ilyen esetekben panasszal lehet élni az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletnél.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(07.01.2009)  Tisztelt Cím!

Egy Önkéntes Tűzoltóság (civil szervezet) parancsnoka vagyok és azt szeretném megtudni, ha a főállásban alkalmazott tagjaink 24/72 órás szolgálati munkarendben dolgoznak, akkor hogyan kell számolni, kiadni a szabadságokat.
(Önkéntes Tűzoltóságunk nem tartozik a HSZT alá, a Munka Törvénykönyve vonatkozik ránk is!)

1 nap szabadság = 8 óra?
Ha szabadságra megy egy 24 órás szolgálatból, akkor 3 nap szabadságot felhasznált?

Vagy pld. XY-nak jár 22 nap szabadság, akkor 22-szer távolmaradhat a 24 órás szolgálatból? kb. így 3 hónapig nem látjuk a munkahelyén!

Hogyan kell a mi esetünkben alkalmazni?
Köszönettel: S. Krisztián
Tisztelt Krisztián!

A legfontosabb idevágó szabály, hogy a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a szabadságot nem lehet órákra lebontani. Viszont a munkáltató a szabadság kiadásánál, gond nélkül használhatja azt a szabályt, hogy mondjuk egy 24 órás munkaidővel meghirdetett munkanapra három nap szabadságot ad ki, hogy a különbözetet a munkavállalónak ne kelljen ledolgoznia. A munkavállalónak se érdeke, hogy "eltűnjön" hónapokra, hiszen egy nap csak szabadságon töltött napért 8 óráért megfelelő munkabér jár neki, illetve a heti 72 órát sem tudná ledolgozni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.01.2009)  Tisztelt tanácsadó kolléga!
Szeretném kérni válaszát a következőre:
2008 augusztusban leszázalékoltak, és szeptember 01-től napi négy órás munkaviszonyban el tudtam helyezkedni. November 19-től az állapotom miatt nem tudtam dolgozni, két alkalommal kórházi kezelést kaptam 3-4 napos bentfekvéssel. A kérdésem az, hogy a többi napra jár-e táppénz, betegszabadság, egyáltalán mi érvényes ilyenkor, mert a háziorvos és a munkáltató különbözőképpen vélekedik.
Tisztelettel: Borbás Sándor
Ön részmunkaidőben is biztosítva van. A betegszabadság, azt követően táppénz jár.
Háziorvosának és munkáltatójának ezt tudnia kell.

(04.03.2009)  Tisztelt Szakértők!

Azt szeretném megkérdezni, hogy gyes mellett lehetséges-e a teljesmunkaidős éjszakai állás? Mert a cégnél ahova jelentkeztem azt mondták, hogy gyes mellett nem. Ekkor mondtam, hogy lemondok a gyesről, ekkor az volt a válasz, hogy akinek 3 évesnél kisebb gyermeke van az nem dolgozhat éjszakásként. Köszönöm mielőbbi válaszát.

Tisztelettel Kovács Zsuzsanna
Tisztelt Zsuzsa!

A nőket és az úgynevezett "Sérülékeny csoportok" körét többféle jogszabály védi.
A munka törvénykönyve szerint éjszakai munkára nem vehető igénybe:
- nő terhessége megállapításától a gyermeke 4 egyéves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.
Ezen rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
A 33/ 1998. (VI. 24.) NM rendelet a "Sérülékeny csoportok " körében sorolja fel a terhes, a nem régen szült, anyatejet adó és szoptató anyákat. A sérülékeny csoport tagjai meghatározott körülmények között nem alkalmazhatók.
Rendelkezhet ezen egyének, csoportok védelméről kollektív szerződés és az esélyegyenlőségi terv is.

Sz. M-né

(22.12.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Szeretném a segítségét és tanácsát kérni! Állandó 5+2 délutános átfedős (16-tól - 01-ig) munkarendben dolgozom. A heti pihenőnap szombat és vasárnap. Ez idáig, december 24.-én és 31.-én nem kellett dolgoznom, de az idén mindkét napra behívtak. Nos, mint már kiderült számomra, a 24.-ét, szombaton, azaz 20-án kell ledolgozni, de a 31.-e munkanapnak számít. Ez tényleg azt jelentené, hogy nekem már soha nem lesz szabad szilveszterem? Mindez, plusz „juttatásokkal” jár? Mivel - elméletileg –, 8 órás műszakban dolgoznék, de a valóságban 9 óra a munkaidőm, - melyet anyagilag nem kompenzálnak - nem jogos elvárás, hogy ezeket a napokat – mint ahogy ez mostanáig működött - , elengedjék. Sajnos, nem vagyok tisztában ez irányú jogaimmal, és kötelezettségeimmel.
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel: Mónika
Kedves Mónika!

Véleményem szerint az Ön esetében rendkívüli munkavégzésről van szó.
Az Mt. idevonatkozó szabályai:
126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli, illetve

c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre
érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több
helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az
utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő
időtartam.

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az
engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás
alapján ledolgozza.

127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen
indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli
munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet,
egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély
megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a
munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet
személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan
terhet.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka
esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven
százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(18.12.2008)  Tisztelt Tanácsadók

Szeretném, ha tanácsot adna az alábbi kérdésemre: férjem napi hét órában van alkalmazva (50 %-ra le van százalékolva) rehabilitációs (START Vállalat) cégnél dolgozik, mint betanított munkás munkakörben. A jelenléri ív napi 8 órában történik aláíráskor, mivel tényleges munkavégzés ideje ez: de. műszakban reggel 6 órától du. 14 óráig, du. műszakban du. 14 órától 22 óráig. Órabére 397-Ft./óra. A napi 1 felgyülemlet többletórát un. \"csúsztatásban\" kell kivennie, ez havi 1-2 nap otthon töltött időt jelent, melyre viszont munkabért nem számolnak el.
Mivel már többen is szóvá tették s fent említett kérdét a munkahelyen, a főnökség válasza a következő volt: nem jár munkabér erre az 1 órára, mert ezt a dolgozó kiveszi pihenésként (otthon marad) ez egy természetbeni juttatás.
Kérdésem jogos e a nem kifizetés, mit jelent a természetbeni juttatás, mikor és kinek adják, valamint segítséget kérnék, hogy hogyan kell kiszámítani, kontrolálni a havi kifizetett munkabéreket a fent említett vállalat esetében? Maradok tisztelettel: valcsi
Tóth Zoltánné, Valcsi részére

Összeszámolva a munkában töltött időket, - havi 2.5 nap túlmunka az eredmény, - de nem ez a lényeg, - hanem a munkaszerződés, amely napi hét óra munkaidőben lett megállapítva. Miért nem tartják magukat a felek a szerződésben rögzített munkaidőhöz? Talán egyik vagy mindkét félnek kedvez a megállapodástól való eltérés?
A túlmunka nem kifizetése azért jogos, mert a munkaszerződésben foglalt időre kifizetett bért (napi hét óra) férje megkapja. A hallgatólagos megállapodás, -ami valójában nem más, - mint a munkaszerződés módosítása, - miszerint férje napi hét óra helytt napi nyolc órát dolgozik már "bevett gyakorlat" a két fél között. Férje ráutaló magatartása is erről árulkodik, hiszen az egy óra napi plusz munkaidő ellenében havonta elmegy két nap plusz szabadságra.
Ugyanakkor a munkaszerződés módosítására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a megkötésére: vagyis az csak írásban érvényes. Így a hallgatólagos megállapodás ellenére, -férjének a sérelmes helyzetre egyetlen hivatkozási alapja a munkaszerződés módosításának nem léte lehet. Ezzel kapcsolatban jogorvoslattal élhet.
A természetbeni juttatás fogalmáról az 1995. évi CXVII. törvény (Az adózás rendjéről) 7. , 25. §§-ai rendelkeznek. A természetbeni juttatás fogalmát e törvény zárórendelkezésie között találjuk a 8.34 pont alatt.

Sz. M-né

(20.02.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Az egyik kérdésre adott válaszában, mely a GYES-ről visszatérő munkavállaló foglalkoztatásával foglalkozik, szinte \"csípőből\" oldotta meg a kérdést.
Tetszett, csak szerintem nem ilyen egyszerű.

Felvázolok egy helyzetet.
A munkavállaló, mint belkereskedelmi osztályvezető ment el szülés utáni ellátásokra. Szült egymás után két gyermeket. Időközben a munkáltatója kétszer is más szervezeti formába alakult át teljes jogutódlással. A szervezeti átalakulás során mint belkereskedelmi osztály megszűnt, a munkát gyakorlatilag egy fő végzi teljes munkaidőben, egy fő pedig 3 órás részmunkaidőben segít. Az egység nem osztályszervezet.
A munkavállaló gyermeke majdan augusztusban lenne 3 éves. Most megszakítva fizetés nélküli szabadságát, jönne vissza dolgozni.
A szervezeti egysége megszűnt. A munkaköre megszűnt.
Amit tettünk a következő:
Az időközi cégszintű béremeléseket megkapta, az emelt személyi alapbére mellett szerződésmódosítást ajánlottunk Technikusi munkakör, termelési osztály. Ehhez a megfelelő szakképesítése megvan, textilipari főiskola.
Vonakodik elfogadni a szerződés-módosítást.
Várom válaszát, hogy mit tehetünk Ön szerint.

Üdvözlettel
T. László
Tisztelt Teleki Gyula László!

A két munkakör tartalmának összehasonlítását kell elvégeznie. (A
munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyeket a
munkavállaló végezni köteles.)

Amennyiben a munkavállalót más szervezeti egységbe osztja be, és ez a
végzendő munkák jellegét nem változtatja meg, úgy nincs szükség a
munkaszerződés módosítására.

A bíróságok, illetve a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatából az
következik, hogy
a munkakör megszüntetéséből - ha emiatt a munkaviszonyt nem szüntetik
meg és a munkavállalót más jellegű munka végzésére utasítják -
okszerűen következik a szerződésmódosítás kötelezettsége. A
szerződésmódosítás tekintetében azonban a felek között megegyezésnek
kell létrejönnie. Amennyiben tehát nem tud a munkavállalóval
megegyezésre jutni, úgy javaslom, hogy találjon módot arra, hogy a
munkavállalót az eredeti munkakörének tartalmához hasonló munkakörben
foglalkoztassa tovább.

Ha ez semmiképpen sem oldható meg, akkor a munkaviszonyt
megszüntetheti a munkavállalóra vonatkozó felmondási védelem lejárta
után.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek