Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 6 284
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(12.01.2009)  Tisztelt Szakértő!

Határzatlan időre kinevezett köztisztviselő vagyok, de jelenleg gyeden. 2009. május 26.-án lesz 2 éves a kisfiam. 2009. február 1.-ével szeretnék visszamenni 4 órában dolgozni úgy, hogy a gyedet megszüntetem és a gyest megigénylem. Tudomásom szerint először a felhalmozott szabadságomat kell kivennem majd úgy munkába állnom. A gyes majd 2010. május 26.-án jár le, de én 2009. szeptemberében a gyes mellett már a 8 órás munkát vállalnám. Szociális okok miatt vállalok először 4 órás, majd 8 órás munkát a gyes mellett, mivel a nagyobb gyermekem kis iskolás, ugyanakkor a bölcsöde nyáron leáll és nincs hová tennem a gyermekeket, ezért csak szeptembertől mennék 8 órában. Ez az én döntésem, hogy így veszem fel a munkát, vagy a gyes alatt a rész vagy teljes munkaidőt nem lehet változtatni? Ha 4 órában vettem fel a munkát, akkor a gyes alatt úgy kell legyen, vagy már egyből 8 órában kell hogy felvegyem? A gyes alatti munkaidő változtatáshoz, mint munkavállalónak van lehetőségem? A munkáltató kifogásolhat valamit?
Várom mihamarábbi válaszát.
Baloghné
Kedves Zsuzsanna!

Természetesen joga van eldönteni, hogy milyen feltételekkel kíván újra munkába állni. Joga van ezen változtatni is (4-8, 8-4).
Egyetlen korlát, hogy mindezt viszont munkáltatója beleegyezésével teheti.
A Gyedről visszont térjen át mindenképpen Gyesre, mert Gyed mellett nem lehet munkát vállalni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(07.01.2009)  Feleségem kb. 4 éve dolgozik egy vagyon őri kft. alkalmazásában és most úgy néz ki, hogy március környékén fel dobják neki a labdát, miszerint ki kell váltania a vállalkozói igazolványt, mert ha nem úgy nem tudják tovább alkalmazni. Kérdésem a következő kötelezheti e a munkaadó feleségemet arra, hogy mondjon fel amennyiben nem váltja ki vállalkozói igazolványát,vagy a munkaadónak kell ezt megtenni, ez esetben jár e valamilyen juttatás feleségemnek pl:végkielégítés stb.

Továbbá lenne még egy kérdésem ugyan ennél a cégnél fordul elő vagyon őrök vállalkozói igazolvánnyal dolgoznak \"így egyszerűbb a főnöknek\"és munkaidő beosztásuk van 24/48 -ban dolgoznak igaz ki töltetnek velünk egy munka igénylő lapot de ez soha nem egyezik a beosztással és azt mondják majd ők meg mondják hogy mikor kell jönni dolgozni meg túlórázni ez a munka igénylőlap csak az ellenőrzés esetére kell, ha nem vállalom akkor lehet máshol dolgozni.Ez törvényes eljárás e önök szerint és ha nem ezt hol lehet jelenteni.Tisztelettel meg köszönöm válaszukat.
Tisztelt Felhasználónk!

Véleményem szerint kötelezheti a munkáltató feleségét, ha ezentúl vállalkozói igazolvánnyal szeretné foglalkoztatni dolgozóit. Természetesen ha nem vállalja, jogosult felmondani is neki. Végkielégítés rendes felmondás esetén akkor jár, ha legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál.

A végkielégítés mértéke pedig:

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A munka igénylőlap használata nekem is aggályosnak tűnik. Ilyen esetekben panasszal lehet élni az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletnél.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(07.01.2009)  Tisztelt Cím!

Egy Önkéntes Tűzoltóság (civil szervezet) parancsnoka vagyok és azt szeretném megtudni, ha a főállásban alkalmazott tagjaink 24/72 órás szolgálati munkarendben dolgoznak, akkor hogyan kell számolni, kiadni a szabadságokat.
(Önkéntes Tűzoltóságunk nem tartozik a HSZT alá, a Munka Törvénykönyve vonatkozik ránk is!)

1 nap szabadság = 8 óra?
Ha szabadságra megy egy 24 órás szolgálatból, akkor 3 nap szabadságot felhasznált?

Vagy pld. XY-nak jár 22 nap szabadság, akkor 22-szer távolmaradhat a 24 órás szolgálatból? kb. így 3 hónapig nem látjuk a munkahelyén!

Hogyan kell a mi esetünkben alkalmazni?
Köszönettel: S. Krisztián
Tisztelt Krisztián!

A legfontosabb idevágó szabály, hogy a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a szabadságot nem lehet órákra lebontani. Viszont a munkáltató a szabadság kiadásánál, gond nélkül használhatja azt a szabályt, hogy mondjuk egy 24 órás munkaidővel meghirdetett munkanapra három nap szabadságot ad ki, hogy a különbözetet a munkavállalónak ne kelljen ledolgoznia. A munkavállalónak se érdeke, hogy "eltűnjön" hónapokra, hiszen egy nap csak szabadságon töltött napért 8 óráért megfelelő munkabér jár neki, illetve a heti 72 órát sem tudná ledolgozni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.01.2009)  Tisztelt tanácsadó kolléga!
Szeretném kérni válaszát a következőre:
2008 augusztusban leszázalékoltak, és szeptember 01-től napi négy órás munkaviszonyban el tudtam helyezkedni. November 19-től az állapotom miatt nem tudtam dolgozni, két alkalommal kórházi kezelést kaptam 3-4 napos bentfekvéssel. A kérdésem az, hogy a többi napra jár-e táppénz, betegszabadság, egyáltalán mi érvényes ilyenkor, mert a háziorvos és a munkáltató különbözőképpen vélekedik.
Tisztelettel: Borbás Sándor
Ön részmunkaidőben is biztosítva van. A betegszabadság, azt követően táppénz jár.
Háziorvosának és munkáltatójának ezt tudnia kell.

(04.03.2009)  Tisztelt Szakértők!

Azt szeretném megkérdezni, hogy gyes mellett lehetséges-e a teljesmunkaidős éjszakai állás? Mert a cégnél ahova jelentkeztem azt mondták, hogy gyes mellett nem. Ekkor mondtam, hogy lemondok a gyesről, ekkor az volt a válasz, hogy akinek 3 évesnél kisebb gyermeke van az nem dolgozhat éjszakásként. Köszönöm mielőbbi válaszát.

Tisztelettel Kovács Zsuzsanna
Tisztelt Zsuzsa!

A nőket és az úgynevezett "Sérülékeny csoportok" körét többféle jogszabály védi.
A munka törvénykönyve szerint éjszakai munkára nem vehető igénybe:
- nő terhessége megállapításától a gyermeke 4 egyéves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.
Ezen rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
A 33/ 1998. (VI. 24.) NM rendelet a "Sérülékeny csoportok " körében sorolja fel a terhes, a nem régen szült, anyatejet adó és szoptató anyákat. A sérülékeny csoport tagjai meghatározott körülmények között nem alkalmazhatók.
Rendelkezhet ezen egyének, csoportok védelméről kollektív szerződés és az esélyegyenlőségi terv is.

Sz. M-né

(22.12.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Szeretném a segítségét és tanácsát kérni! Állandó 5+2 délutános átfedős (16-tól - 01-ig) munkarendben dolgozom. A heti pihenőnap szombat és vasárnap. Ez idáig, december 24.-én és 31.-én nem kellett dolgoznom, de az idén mindkét napra behívtak. Nos, mint már kiderült számomra, a 24.-ét, szombaton, azaz 20-án kell ledolgozni, de a 31.-e munkanapnak számít. Ez tényleg azt jelentené, hogy nekem már soha nem lesz szabad szilveszterem? Mindez, plusz „juttatásokkal” jár? Mivel - elméletileg –, 8 órás műszakban dolgoznék, de a valóságban 9 óra a munkaidőm, - melyet anyagilag nem kompenzálnak - nem jogos elvárás, hogy ezeket a napokat – mint ahogy ez mostanáig működött - , elengedjék. Sajnos, nem vagyok tisztában ez irányú jogaimmal, és kötelezettségeimmel.
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel: Mónika
Kedves Mónika!

Véleményem szerint az Ön esetében rendkívüli munkavégzésről van szó.
Az Mt. idevonatkozó szabályai:
126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli, illetve

c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre
érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több
helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az
utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő
időtartam.

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az
engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás
alapján ledolgozza.

127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen
indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli
munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet,
egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély
megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a
munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet
személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan
terhet.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka
esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven
százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(18.12.2008)  Tisztelt Tanácsadók

Szeretném, ha tanácsot adna az alábbi kérdésemre: férjem napi hét órában van alkalmazva (50 %-ra le van százalékolva) rehabilitációs (START Vállalat) cégnél dolgozik, mint betanított munkás munkakörben. A jelenléri ív napi 8 órában történik aláíráskor, mivel tényleges munkavégzés ideje ez: de. műszakban reggel 6 órától du. 14 óráig, du. műszakban du. 14 órától 22 óráig. Órabére 397-Ft./óra. A napi 1 felgyülemlet többletórát un. \"csúsztatásban\" kell kivennie, ez havi 1-2 nap otthon töltött időt jelent, melyre viszont munkabért nem számolnak el.
Mivel már többen is szóvá tették s fent említett kérdét a munkahelyen, a főnökség válasza a következő volt: nem jár munkabér erre az 1 órára, mert ezt a dolgozó kiveszi pihenésként (otthon marad) ez egy természetbeni juttatás.
Kérdésem jogos e a nem kifizetés, mit jelent a természetbeni juttatás, mikor és kinek adják, valamint segítséget kérnék, hogy hogyan kell kiszámítani, kontrolálni a havi kifizetett munkabéreket a fent említett vállalat esetében? Maradok tisztelettel: valcsi
Tóth Zoltánné, Valcsi részére

Összeszámolva a munkában töltött időket, - havi 2.5 nap túlmunka az eredmény, - de nem ez a lényeg, - hanem a munkaszerződés, amely napi hét óra munkaidőben lett megállapítva. Miért nem tartják magukat a felek a szerződésben rögzített munkaidőhöz? Talán egyik vagy mindkét félnek kedvez a megállapodástól való eltérés?
A túlmunka nem kifizetése azért jogos, mert a munkaszerződésben foglalt időre kifizetett bért (napi hét óra) férje megkapja. A hallgatólagos megállapodás, -ami valójában nem más, - mint a munkaszerződés módosítása, - miszerint férje napi hét óra helytt napi nyolc órát dolgozik már "bevett gyakorlat" a két fél között. Férje ráutaló magatartása is erről árulkodik, hiszen az egy óra napi plusz munkaidő ellenében havonta elmegy két nap plusz szabadságra.
Ugyanakkor a munkaszerződés módosítására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a megkötésére: vagyis az csak írásban érvényes. Így a hallgatólagos megállapodás ellenére, -férjének a sérelmes helyzetre egyetlen hivatkozási alapja a munkaszerződés módosításának nem léte lehet. Ezzel kapcsolatban jogorvoslattal élhet.
A természetbeni juttatás fogalmáról az 1995. évi CXVII. törvény (Az adózás rendjéről) 7. , 25. §§-ai rendelkeznek. A természetbeni juttatás fogalmát e törvény zárórendelkezésie között találjuk a 8.34 pont alatt.

Sz. M-né

(20.02.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Az egyik kérdésre adott válaszában, mely a GYES-ről visszatérő munkavállaló foglalkoztatásával foglalkozik, szinte \"csípőből\" oldotta meg a kérdést.
Tetszett, csak szerintem nem ilyen egyszerű.

Felvázolok egy helyzetet.
A munkavállaló, mint belkereskedelmi osztályvezető ment el szülés utáni ellátásokra. Szült egymás után két gyermeket. Időközben a munkáltatója kétszer is más szervezeti formába alakult át teljes jogutódlással. A szervezeti átalakulás során mint belkereskedelmi osztály megszűnt, a munkát gyakorlatilag egy fő végzi teljes munkaidőben, egy fő pedig 3 órás részmunkaidőben segít. Az egység nem osztályszervezet.
A munkavállaló gyermeke majdan augusztusban lenne 3 éves. Most megszakítva fizetés nélküli szabadságát, jönne vissza dolgozni.
A szervezeti egysége megszűnt. A munkaköre megszűnt.
Amit tettünk a következő:
Az időközi cégszintű béremeléseket megkapta, az emelt személyi alapbére mellett szerződésmódosítást ajánlottunk Technikusi munkakör, termelési osztály. Ehhez a megfelelő szakképesítése megvan, textilipari főiskola.
Vonakodik elfogadni a szerződés-módosítást.
Várom válaszát, hogy mit tehetünk Ön szerint.

Üdvözlettel
T. László
Tisztelt Teleki Gyula László!

A két munkakör tartalmának összehasonlítását kell elvégeznie. (A
munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyeket a
munkavállaló végezni köteles.)

Amennyiben a munkavállalót más szervezeti egységbe osztja be, és ez a
végzendő munkák jellegét nem változtatja meg, úgy nincs szükség a
munkaszerződés módosítására.

A bíróságok, illetve a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatából az
következik, hogy
a munkakör megszüntetéséből - ha emiatt a munkaviszonyt nem szüntetik
meg és a munkavállalót más jellegű munka végzésére utasítják -
okszerűen következik a szerződésmódosítás kötelezettsége. A
szerződésmódosítás tekintetében azonban a felek között megegyezésnek
kell létrejönnie. Amennyiben tehát nem tud a munkavállalóval
megegyezésre jutni, úgy javaslom, hogy találjon módot arra, hogy a
munkavállalót az eredeti munkakörének tartalmához hasonló munkakörben
foglalkoztassa tovább.

Ha ez semmiképpen sem oldható meg, akkor a munkaviszonyt
megszüntetheti a munkavállalóra vonatkozó felmondási védelem lejárta
után.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(17.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Férjem csoportvezetőként dolgozik egy pénzügyi cégnél. A munkaszerződésben foglaltak alapján vezetőnek minősül. Az MTKV 192.§ (1) és (2) foglaltak szerint a munkaidő beosztását és a szabadság igénybevételét maga állapítja meg, és a rendkívüli munkaidőbet történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg. A munkaszerződésében heti 40 óra kötetlen munkaidővel rendelkezik . Még szerepel az is, hogy a \"Munkavállaló köteles minden olyan feladatot ellátni (mivel csoportvezető), amellyel a Munkáltató külön megbízza.
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, mert a férjemet napi 13-14 órai munkára, illetve a hétvégén is munkára kötelezik.

Tisztelettel
Kiss Judit
Kedves Judit,

Amint azt leiratából értelmezem- férje a munkáltató által lett vezetővé minősítve, ezért férjére Mt. 188. § (1) nem vonatkozik.
Irányadó az általános szabály.
Munka törvénykönyve 117/B. § (1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra.
(3) A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el;
b) a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója
Úgy gondolom, hogy Mt. 117/B. § (1) férjére szintén nem vonatkozik, mert a leirásban erről sem tesz említést.
Marad tehát a kifizetetlen túlmunka ténye, ami megalapozhatja férje igényét annak díjazására. Jogos igényét munkaügyi jogvitában rendezheti Mt. 109. § (1) (3), ahol bíróság jár el.

Sz. M-né

(12.12.2008)  Tisztelt Szakertok!

1: A \'megszakitas nelkuli munkarend\' azt jelenti,h ALLANDO (szom.vas.kivetel) delutanra jar a 15+5% potlek?
2: A \'munkabeosztas rendszeresen nem valtozott\' akkor az ALLANDO 10-19-ig tarto muszakra meg nem jar potlek?

Tisztelettel GANZ
Tisztelt Olvasónk!

A "folyamatos üzemben" működő vállalatok meghatározását a szó szoros értelmében kell venni: pl az áramszolgáltató folyamatos üzemű vállalat. Igaz, nem minden munkakörre vonatkozik a megszakítás nélküli munkarend.

A műszakpótlék és az éjszakai pótlék viszonyát aMunka törvénykönyve szabályozza a következő módon:

146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.
(2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó..."
A "túlóra", helyesen: rendkívüli munkavégzés pótléka:
147.§ (2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Egy töltőállomáson dolgozom mint benzinkutas. Havi 15 napot dolgozom napi 12 órában. Kollégáimmal együtt tennénk fel a következő kérdéseket:
1,
Mikor a szabadságunkat szerettük volna kivenni, szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a munkáltatónk napi 8-órás munkaidővel számolja a szabikat......ez pedig azért nem jó, mert ugye mi 12 órában dolgozunk...... vagyis egy darab 12 órás műszakunk másfél nap szabadságnak felel meg.
Kérdésünk az lenne, hogy lehet ezt a problémát orvosolni? ....Bár már jeleztük a vezetőség felé, hogy szerintünk a szabadságot napra, és nem órákban kell számolni, szerintük mi tudjuk rosszul.
2,
A másik ilyen érdekes dolog, a táppénz.
Ugye nálunk benzinkutasoknál nem számít se az ünnep, se a hétvége, éjjel-nappal mennünk kell dolgozni, nincs kivétel.
Egy betegség miatt táppénzen voltam 6 napig. Ebbe az időszakba beleesett egy hétvégi műszak is, amit a munkáltatóm nem fizetett ki, mondván hogy a Munka Törvénykönyve szerint csak minden naptári munkanapra jár a táppénz....tehát hétfőtől péntekig, és ha nekem hétvégén kellett volna dolgoznom....hát akkor az pech. Így egy napomat nem fizették ki. Kollégám is járt így, neki 2 napot nem fizettek ki. Mit tudunk mi tenni, hogy lehet orvosolni ezt a problémát?
Hiszen nem csak a benzinkutas, de az orvos, a buszsofőr, és még sokan mások is dolgoznak szombaton és vasárnap is.......vagy akkor hétvégére nekik se jár a táppénz? :) Ez vicc!!!!!!

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

*Éva*
Kedves Éva!

1. A szabadság napokban értendő és számítandó, nem órában. Ugyanannyi szabadság jár (az azonos életkorú) munkavállalóknak, akár 4, akár 8, akár 12 órás munkarendben dolgozik.
A téves jogalkalmazás és szabadság elszámolás miatt a munkaügyi központban, illetve a munkaügyi bíróságon lehet panaszt (keresetet) beterjeszteni.

2. Természetesen a folyamatos üzemben dolgozókat is megilleti a táppénz. Az Önök esetében a munkabeosztás és a szabadidő módja és időpontja tér el a hagyományos 8 órás munkaidőben foglalkoztatott dolgozóktól. (A munkabeosztás szetrint előfordulhat, hogy az Önök munkanapja, ünnepre, vagy munkaszüneti napra esik).
Természetesen erre az időre táppénz is jár, - amennyiben a munabeosztás szerint bizonyíthatóan Önnek munkát kellett volna végeznie.
A táppénzt egyébként az egészségpénztár (OEP) fizeti, - a munkaadó csak az úgynevezett betegszabadság (évente 15 nap) számfejtésében kompetens.
Amennyiben kétség merül fel az elszámolás jogtalanságára, - úgy az 1./ pont szerint tegyenek bejelentést a munkaügyi központban, - továbbá érdemes lenne annak vizsgálata, hogy a kérdéses napokat milyen jogcímen számolta el a munkaadó.
a, táppénz
b, munkanap
c, szabadság
d, igazolatlan távollét
Egyéb lehetőség nincsen.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.12.2008)  Tisztelt Déri úr!

Szeretném a tanácsát kérni az alábbi kérdésben:

Visszavonhatja-e a munkáltató a délutánipótlékot? Ugyanis azt hallottam, hogy igen .
Ovodában dolgozom , váltóműszakban. Eddig kaptuk-igaz hogy csak mi dajkák-ezt is csak néhány éve.

Köszönettel várom válaszát.
Zsóka
Kedves Zsóka!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 146.§ (2) bekezdése alapján délutáni ill. éjszakai műszakpótlék kizárólag többműszakos munkaidő-beosztásban, ill. a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak jár. Az Mt. 146.§(1) bekezdése alapján éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15 % bérpótlék illeti meg. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Véleményem szerint a helyzetet az intézményben működő érdekképviseletnek kellene tisztáznia. A jelenlegi gazdasági helyzet egyetlen munkaadót sem mentesíti a jogszabályok betartásának kötelezettsége alól, - de sokkal fontosabb a munkahelyek megőrzése - kompromisszumok árán is-, mint a fenyegetettség veszélyének felmerülése a munkahelyek megszűnésére. Az okot és a célt korrekt, őszinte módon kell megbeszélni.

Tiszteletetl:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.12.2008)  Tisztelt Szakértő!

Vagyonőr esetében milyen mértékű műszakpótlékok és túlórapótlékok kell fizetni, ha 24 órát dolgozik és 72 óra a szabadideje.
Hétvégén és munkaszüneti napokon is dolgozik.

Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Uram!

Az ön munkaviszonyára is a Munka törvénykönyve az irányadó (1992. évi 22 tv), illetve az Ön által aláírt munkaszerződés, amely alapján azt tudom mondani, hogy Önre a munkaszerződésében megállapított személyi munkabérének megfelelő összeg illeti meg. Itt pedig a munkaidőkeret, azaz a munkaidő beosztása az irányadó!
Alapesetben, éjszakai munkavégzés esetén 15% műszakpótlék jár. Rendkívüli munkárt, a munkaidőkereten felüli és a munkaidő -beosztáson felüli munkáért pedig 50%, de a felek megállapodása alapján akár pihenőnappal is helyettesíthető, ami az ön esetében elég valószínű hogy ez a helyzet áll fenn!
Tisztelettel:
Kovács Miklós

(05.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Férjem vezető állású munkavállalóként, határozatlan idejű szerződéssel dolgozik egy magántulajdonú cégnél, és Ő szeretne felmondani a lehető leggyorsabb módon. Tudom a Munka Törvénykönyv 190. §-a ( (1) A vezetőre a 79. § (5) bekezdésében meghatározott tilalom nem terjed ki. (2) A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére a 89. § (2) bekezdésében, valamint a 90-92. §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki.) alapján, hogy mi az, ami nem vonatkozik, de azt sajnos nem tudom, mi vonatkozik vezető beosztású (konyhafőnök) munkavállalóra felmondása esetén. Kérem segítségét, hogy milyen módon tudna felmondani, milyen törvények, jogszabályok vonatkoznak rá, milyen kötelezettsége van a férjemnek és milyen a munkáltatónak!? Hány nap felmondási időre számíthatunk? Felmondási idő alatt a túl munka „lecsúsztatható”-e, táppénzre el lehet-e menni? Rendkívüli felmondás esetén lehet-e okként megjelölni a kötelező pihenőidő hiányát, ha a szerződésében szerepel, hogy túlmunkára kötelezhető, hivatalosan napi 8 órás munkaidőt adhatnak le jelenléti íven, de a valós jelenléti ív, mely 16-18órás munkaidőt tartalmaz a beléptető portás aláírásával igazolva.
Kérem, minél előbb válaszoljon!
Válaszát, munkáját előre is köszönöm!

Köszönettel: Molnár Veronika
Rendes felmondás szabályai: "Tartalmát tekintve az Mt. 190. § (2) bekezdése ..bizalmi elv..korlátlan érvényesülését teszi lehetővé,..az Mt. 188. 0 (1) bekezdése szerint vezetőnek minősülő munkavállalót érintően mellőzhetővé teszi a rendes felmondás indokolását, kizárja a felmondási időt, továbbá a felmondási tilalmak és korlátozások érvényesülését. Ettől azonban Mt. 192/B. §-a értelmében el lehet térni - a munkavállaló javára.


Sz. M-né


(04.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Két kérdésben szeretném a segítségét kérni.
Egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, ha a dolgozó szombatra eső munkaszüneti napon dolgozik, jár-e neki a fizetett ünnepi pótlék?
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret meghaladó munkavégzésre csak 50% pótlékot kell-e adni?
Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Olvasónk!

Amennyiben Ön keretmunkaidőban dolgozik, akkor a munkabeosztás határozza meg a munkanapokat és a szabadnapokat. Előfordulhat, hogy a munkabeosztása szerimt Önnek dolgoznia kell annak ellenére, hogy az Ön munkanapja ünnepnapra, vagy szabadnapra eseik. Ebben az esetben külön juttatás nem jár.
A pótlékokról jogszabály rendelkezik:
Az egyes bérpótlékok
-Éjszakai munkavégzés esetén: 15%
-Műszakpótlékok:
délutáni-
éjszakai műszakpótlék
A műszakpótlék a többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár.
Mértéke
-Többműszakos munkaidő-beosztásban
-délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15%
-éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30%
-Megszakítás nélküli munkarendben
-délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%)
-éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%)
3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50%

Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A pihenőnapon vagy pihenőidőben (ebben az esetben az Ön munkabeosztása alapján kijelölt pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %.
A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
-Készenlét esetén 20 %,
-Ügyelet esetén 40 %
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(05.12.2008)  Tisztelt tanácsadó!
Hathavi munkaidőkeretben dolgozunk, napi 12 órát. Elviekben heti 40 órát, de mivel az egészségügyben 48-ra vagyunk kötelezhetők így 48 órát. A kérdésem az lenne, konkrétan hány óra marad a hathavi munkaidőkeretből/ami ugye 26x48=1248 óra/ ha julius 1.-től 15 nap szabadságon voltam és 88 müszakot azaz 1056 órát dolgoztam. A munkáltatónk szerint egy nap szabadság 8 órának felel meg . Én úgy érzem ez nem jó számitás, mert vagy 12 óra egy nap vagy 15 nap szabadság három héttel kevesebb, azaz 23x48 óra munkaidőkeretet jelent. Őn szerint melyik megoldás helyes, illetve ebben az évben még hány műszakot dolgozhatom?

Tisztelt Felhasználónk!

Abban igaza volt munkáltatójának, hogy " 1 nap szabadság 8 óra", de :

Mt.: 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás)
szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

Hiszen a szabadnapokat nem "órákban" számoljuk.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(02.12.2008)  Tisztelt szakértő!

Három műszakos 8 órás folyamatos munkarendben dolgozom, közalkalmazottként.
Az lenne a kérdésem, hogy amikor a 3-4 éjszakát pl. ma reggel (csütörtök)
ledolgoztam. A jelenléti ív szerint is beírjuk, hogy 06-ig dolgozunk és
szintén arra a napra még pihenőnapot is fel kell tüntetni. Mert a
legközelebbi munkanap 2 nap mulva esedékes.
Vagyis csütörtök - péntek az pihenőnap, pedig akkor reggelig még munkában
voltam.
Ez kb. csak 1 éve van így a munkahelyemen, mióta új főnök van.

Jogszerü-e a pihenőnapot beirni arra a napra, amikor 06-ig munkát végzünk?
Esetleg van-e valahol leírva erre vonatkozó szabályzat?

Köszönettel:

Szabó Gyuláné
Szabó Gyuláné részére,



Főszabály: Munka törvénykönyve 124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Kivételek: több van. A legfontosabb, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén többféle variációban összevontan is kiadható, de Kollektív szerződés eltérően is rendelkezhet. Mt. 124. § (7) bekezdése korlátozza ezen variációkat azzal, hogy
...Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez alól kivétel a folyamatos, a többműszakos munkarend, idénymunka és a KSZ.
Ezért válaszom az, hogy kívánatos lenne, hogy az Mt. a szabadnap- munkanap -pihenőnap elhatárolását ne csak a fogalmak szintjén deklarálja, mert a munka díjazása szempontjából ez nem felejthető szempont, - azonban munkáltatója a felek megállapodása vagy KSZ alapján mégis megteheti, hogy a munkanapot befejezve, arra a napra még pihenőnapot is előírjon.

Sz. M-né


(25.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Közalkalmazottként dolgozom, középiskolában tanítok. A kérdésem a következő: Egyetemi végzettségemmel a H kategóriába soroltak be, a szakfeladatom megnevezése nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás. Ezt a besorolást 2005-ben készítették. Azóta a munkaidőm nagyobb részében magyar angol szakos tanárként(+az idei évben Angliában szerzett, nemzetközileg is elismert vizsga bizonyítvány alapján, mely az üzleti angol tanítására képesít) a szakképző évfolyamokon tanítok gazdasági szaknyelvi angolt. Az időközben bekövetkezett szakfeladatom változott-e? Hol tudok annak utánanézni, hogy amit most tanítok, milyen szakfeladatnak minősül, illetve hogy a besorolásomon ez esetleg változtat -e? Esetleg az I kategóriába átsorolhatnak-e? Illetve jogosult vagyok -e valamilyen pótlékra az alapján, hogy nem csupán az angol nyelvet tanítom (azt is tanítom nappali képzésben a magyarral együtt), hanem idegen nyelven tanítok szakmai tárgyakat is.
Köszönettel várom válaszát

Üdvözlettel
T-né Réka
Kedves Réka!

Álláspontom szerint az "I" kategóriába sorolás akkor lenne jogos, amennyiebn jogszabály írná elő, hogy az Ön által végzett munkakör kizárólag speciális szakviszgával, vagy a jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevéllel végezhető.
Az nem írta le, hogy munkaköre mennyiben változott, - de az Ön szakfeladata a középiskolai nevelés, oktatás, - amelyet Ön az angol (és magyar) nyelv tanítása során valósít meg.
A Kjt. 72.§ alapján a pótlékra jogosító munkaköröket a munkaadó állapítja meg.
74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

Tisztelettel:
Déri tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(17.11.2008)  Tisztelt Szakértő,

A következő dolgot szeretném Öntől kérdezni, túlmunkával kapcsolatban. Villamosmérnőkként dolgozom. országos területen. \"Gyakran \" előfordul, hogy hétvégén is dolgozunk kollégáimmal elrendelt túlóra formájában. Az lenne a kérdésem, hogy túlóra mire jár. Konkrétan:
Ha pl: 2 órát utazok a helyiszínre , 2 óra alatt elvégzem a munkát, és 2 óra alatt hazautazom.
Hány óra túlóra jár?
A probléma azért vetődik fel, mert ha az utazással együtt Pl: 4 órát dolgozom szombaton és annyit számolhatok el ,arra a napra már programot nem nagyon tudok tervezni Pl:
hétvégi utazást. A négy óra túlóra viszont nem biztos, hogy kifizetődő a számunkra.
Esetünkben nem ügyeletről van szó, hanem előre elrendelt túlóráról.

Előre is köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel:
N. Gábor
Tisztelt Gábor!

Egy régóta megoldatlan kérdést vett fel az Ön esete. Az Ön által leírtak alapján pontosan nem derül ki, hogy milyen gyakran végez "telephelyen" kívüli munkát. Fennállhat így a kiküldetés esete:

*105. § *(1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.

(2) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.

(3) Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

(4) Kiküldetés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Kiküldetés esetén - a felek eltérő megállapodása, illetve e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kiküldetés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megillető munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása során utazási időnek minősül

/a) /személygépkocsival történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idő;

/b) /tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idő;

/c) /a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idő.

(8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.


Ha ezek a feltételek nem állnák meg a helyét, személyes véleményem akkor is az, hogy valamilyen anyagi kompenzációban akkor is részesülniük kell.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

GYED-en lévő anyuka vagyok, mely lassan, 2009.01.24.-én lejár. Szeretnénk következő babát, de egy nőgyógyászati gond miatt várnun kell legalább félévet. Szóval arra gondoltam, hogy addig dolgoznék újra és először a jelnlegi munkahelyemen próbálkoznék. Milyen lehetőségeim vannak? A cégemnél állományban vagyok, és szükség is lenne a munkámra, csak más munkakörben. Lányomat bölcsibe nem tudom adni, mert nincs a környéken, de anyukám tudna rá vigyázni napi 4-5 órát. A kérdésem, hogy dolgozhatnék e a jelenlegi cégemnél alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, ha a cégem is belemenne ebbe? Nem szeretném, ha pár óra munka miatt megszünne az állományom. Máshol, a GYED lejárta után, GYES mellett dolgozhatom 4-5 órában? Erről kell tájékoztatni a munkahelyemet? Továbbá, ha ismét teherbe esem és megszületik a 2. babánk, akkor a GYED-et ismét aszerint a bérem szerint kapom, mint az első gyermeknél?
Válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel, B.B.Gariella
Kedves Gabriella!

Az AM kiskönyv-vel történő munkavállalás nem feltétlenül ideális megoldás akkor, amikor Ön egyrészt felmondási védelem alatt áll a GyES leteltéig, - másrészt a GyES mellett lehetősége van legálisan munkát vállalni - akár részmunkaidőben is -, vagy annál a cégnél, ahol a jelenlegi főállása van, vagy más társaságnál. Amennyiben Ön GyES mellett nem az eredeti munkaadójánál szeretne dolgozni, - Önnek bejelentési kötelezettsége van. (Az adóigazolás, munkaviszony igazolás miatt ez nehezen megkerülhető).
Ugyanakkor semmi nem kötelezi az Ön főállású munkaadóját arra, hogy GyES mellett további munkát biztosítson, de nem is tilthatja meg, hogy máshol vállaljon (kiegészítő) kereső tevékenységet.
- Közös megegyezés alapján Ön dolgozhat /vállalhat az eredeti munkakörétől eltérő munkát is, - erre a tevékenységre azonban külön szerződést kell kötni, - ez a megállapodás nem érinti az eredeti munkaszerződést, amely alapján Ön (passzív) állományban van.
A GyED számításával kapcsolatban az OEP honlapján, vagy az OEP ügyfélszolgálaton tudnak Önnek részletesebb felvilágosítást adni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.klarriertervezes.hu

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek