Álláshirdetések száma: 4 145 Number of CVs 207 453
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 

(08.02.2012)  Tisztelt CV Centrum!

Én egy multinacionális cégnek dolgozom egy munkaerőt kölcsönző ügynökségen keresztül. Január 30-án szóban felmondott nekem a közvetlen főnököm leépítésre, átszervezésre hivatkozva.
A munkámmal megvoltak elégedve csak a leépítések miatt elsőként a kikölcsönzött munkaerőktől válnak meg. A felmondásidő (1 hónap) február 1-től lépne életbe a főnököm elmondása alapján. De azóta sem kaptam írásban erről semmit a munkaerő kölcsönző cégtől.
Az lenne a kérdésem, hogy kötetes leszek e aláírni visszamenőleg febr. 1-től a felmondásomat, vagy megtehetem-e hogy csak akkor a írom alá amikortól a kezembe veszem a felmondó levelet. Kötelez-e engem a személyes megbeszélés erre és jogos-e hogy nem rögtön a felmondás közlésekor adják át a felmondó levelet?
Azt is szeretném megkérdezni, hogy nekem mint munkavállalónak mi lenne a kedvezőbb a későbbiekben, hogy ha most közös megegyezéssel írom alá a felmondást vagy sem ? Milyen problémáim származhatnak belőle ha nem írom alá a közös megegyezést? Erről minden félét halottam már és szeretném a nekem legkedvezőbbet lépni.
Előre is köszönöm válaszukat !

Üdvözlettel J
Munka törvénykönyve Mt. szabályai

A munkaviszony megszüntetése

Mt. 193/I. § (1) A kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(2) A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
193/J. § (1) A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A felmondást a kölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania.
(3) A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha
a) a kölcsönzött munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
b) a kölcsönzött munkavállaló munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan,
c) a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a kölcsönzött munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy
d) a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.
(4) A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.
(5) Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször került sor munkaviszony létesítésére, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell számítani.
(6) A kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén - a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.
193/K. § (1) A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A kölcsönzött munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást.
(3) A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönzött munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(4) A kölcsönbeadó a nyilvántartásból való törlése esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően, e tényre történő hivatkozással, azonnali hatályú felmondással - a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül - köteles a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Ha a kölcsönbeadó a munkaviszonyt határidőn belül nem szünteti meg, a munkaviszony a hatvanadik napon megszűnik.
(5) Az azonnali hatályú felmondásra a 193/J. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az azonnali hatályú felmondás jogát - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet gyakorolni. A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít.
(7) Ha a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a kölcsönbeadó a (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, vagy az azonnali hatályú felmondás jogát a kölcsönzött munkavállaló gyakorolja, a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállaló számára megfizetni a 193/J. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamra járó átlagkeresetét.
(8) Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
193/L. § A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő - ha a munkavállaló a jognyilatkozat közlését, a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodás megkötését, a jogviszony megszűnésére vezető ok bekövetkezését megelőzően nem végzett munkát, a jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony megszűnésétől, megszüntetésétől számított - öt napon belül köteles a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállalót megillető munkabért, a 193/J. § (6) bekezdése és a 193/K. § (7) bekezdése szerinti díjazást, egyéb járandóságát kifizetni, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Szabó Miklósné

(27.12.2011)  Tisztelt szakértő!

A kérdésem a következő Főiskolás lányom passzív jogú hallgató, ezen időszak alatt a MelóDiák-on keresztül vállalt egy Multi cégnél munkát, a novemberi és decemberi fizetését nem adják ki . Mi ilyenkor a teendő? (Nincs érvényes diákigazolvány matricája),erre hivatkoztak.


Várom válaszát! Köszönettel:Antal Mária
Passzív hallgatói jogon nem lehet az iskolaszövetkezeteknél munkát vállalni, - csak nappali tagozatos hallgatóként lehet így munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni.
Többet is megtudhat az debreceni Meló-Diák iskolaszövetkezetről ezen a linken: http://www.iskolaszovetkezetek.hu/index.php/a-munkavallalas-feltetelei.html

Szabó Miklósné

(13.12.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy jogosult vagyok e szociális járadékra.
1 évig voltam munkanélkülin de ellátást nem kaptam mert előtte egy államilag támogatott tanfolyamon vettem részt.
Majd elhelyezkedtem egy vállalkozónál aki a próbaidő lejárta előtt elbocsájtott.
Azonnal regisztráltattam magam álláskeresőként majd mentem az önkormányzathoz szociális segélyért életemben először.Nos az ottani úri ember azt mondta hogy 200 nap együtt működési időnek kell eltelnie a munkaügyi központtal hogy jogosult legyek a szociális járadékra vagy létesítsek munkaviszonyt hogy meglegyen ez az idő.Azt gondolhatta hogy igencsak link lehetek ha már oda mentem először és nem újabb állást kerestem magamnak..Ez igaz?Kell a 200 nap?
Addig mit tehetek?Éhenhalás vagy egyéb lehetőségeken kívül.
Van két kis korú gyermekem az egyik még 1 hónapos sincs.
Válaszát mielőbb várom és előre is köszönöm.
Tisztelettel Tamás.

A jogosultság feltételeit a rehabilitációs törvény rögzíti: Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, ideértve a keresőtevékenység megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is. Ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Ha a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével. Ha saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában. Ha keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 %-át.

Azon személy esetén, aki az ORSZI szakvéleménye, és szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki keresőtevékenységet folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri.

(16.11.2011)  Tisztelt Szakértő!
2011.febr.8-án lettem regisztrált munkanélküli a maximálisan adható havi járadékkal.
Július 25-én töröltek,26-ától munkahellyel rendelkezem.A feltételeknek megfelelve jelentkeztem a félpénzes juttatásra,befogadták a papíromat,majd a közel 3 hónapnyi járandóság után utaltak 42900Ft-ot.Kérdésemre miszerint ez reális-e,azt a választ kaptam,hogy ha a munkanélküliség első részében találok munkát akkor 80% ha a második részéban akkor 30% a kifizetendő összeg.Ez valóban így van,mert a tájékoztatáskor a járandóság feléről beszéltek.
Előre is megköszönve válaszát
Üdvözlettel

Jámbor Aranka
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szabó Miklósné

(26.08.2011)  Tisztelt Cím!
A következőben kérném a segítségét:
2006. augusztus 21-től kinevezéssel létesítettem közalkalmazotti jogviszonyt, mint tanító szakos, informatika műveltségi területtel, napköziotthonos csoport vezetőjeként. Időközben az informatika szakos pedagógus elment az általános iskolából. Új tantárgyfelosztásként én kaptam az informatika órákat, ami összesen tíz óra és ez kiegészült főleg az alsó tagozatból a kötelező 22 órára. 2009. augusztus 5-én született gyermekemmel GYED-en voltam. Ez után szerettem volna visszaállni dolgozni, amit az iskola igazgatójának a törvény által meghatározott időben jeleztem is. A fenntartó önkormányzat 2011. augusztus 2-án úgy döntött, hogy a 12 tanulócsoporthoz és 2 napközis csoporthoz 17 álláshelyet biztosít, mivel a törvényben előírt kötelező iskolai összes óraszám kiszámítása nem helyesen történt előzőleg, amit egyébként minden eddigi ellenőrzés jóváhagyott, tehát helyeselt. Az általános iskolában átszervezés történt. Ennek megfelelően 3 álláshelyet szeptember 1-gyel megszüntetett. Ezek egyike az enyém.
Így még, ha igénybe veszem a GYES-t, annak lejárta után sem alkalmaz, csak a kötelező 30 napra vesz vissza. Ugyanakkor 4 földrajz szakos van az általános iskolában, holott a földrajzi órák száma 1 főnek sem teszi ki a kötelező óraszámát. Van, aki csak földrajz szakkal rendelkezik, ő az egyik napközis csoportot kapta. Másik két főnek a másik napközis csoportból egészítették ki az óráját. Nekem a napközis csoportot sem ajánlották fel.
Kérdésem: Jogos-e a munkáltató döntése? Élhetek-e jogorvoslattal?
Egy esetleges munkaügyi per elvesztését anyagilag nem tudtám finanszírozni.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: egy elkeseredett kisgyermekes anyuka
Egyetlen lényeges dolog nem derült ki az egyébként a világos és érthető leveléből, - éspedig az, hogy kinevezése határozott vagy határozatlan időre szólt-e. Ugyanis az igazgatók egy leépítés során első sorban a határozott időre alkalmazott kollégáiktól szabadulnak meg leghamarabb, -és itt a határidő vagy esemény bekövetkezése okán az elszámoláson kívül egyéb teendőjük nincs. A határozatlanan időre kinevezett kolléga közalkalmazotti jogviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését ugyanis indokolnia kell a törvényben leírt szigorúbb szabályok szerint.
Ha kinevezése határozatlan időre szól és munkaügyi perben gondolkodik, akkor olyan indokot kell a keresetében előadnia és bizonyítania, amely kiállja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetés jogellenességének próbáját. Ha a z iskolában nincs több informatika szakos tanár és földrajz szakos pedig három is van, - és mégis az egyetlen informatika szakos tanárt küldik el, - majd a helyét egy másik külső informatika szakossal tölti fel, akkor megáll a megszüntetés jogellenességének tényállása.

Szabó Miklósné

(18.08.2011)  Kedves Szakértő! Nappali tagozaton tanul a gyermekem és szeptembertől dolgozni is fog mellette. Milyen járulékokat kell fizetni, ill. fizetnie a munkáltatójának utána? Start kártyát igényelhet-e? Válaszát előre is köszönöm. További jó munkát kívánok
Nem jogosult start kártyára az, aki nappali képzésben tanulmányokat folyat. Tanulmányai befejeztével csak akkor lesz jogosult, ha az alábbi feltételeknek megfelel: " Az a pályakezdő fiatal jogosult Start kártyára, aki

a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát."afsz.hu

Szabó Miklósné



(08.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Jeneleg a szüléseim után járó szabadságomat töltöm, közalkalmazotti (tanár) jogviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy ezen szabadság alatt létesíthetek-e 6 órás munkaszerződéses jogviszonyt, anélkül, hogy fel kellene mondanom.
(A keresőben megjelenik egy ilyen típusú kérdés, de sajnos nem sikerült megtalálnom.)

Válaszát előre is köszönöm!
Munkáltatója kifejezett és erre irányuló írásos engedélye szükséges a munkaviszony létesítéséhez.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazotti Jogviszonyt létesítettem, besorolásomhoz nem számították be azokat az időket amikor munkanélküli segélyt kaptam. Tudomásom szerint 1992-ig a munkanélküli időtartama is beszámítható.
Kérdésem: így van-e, vagy ha nem kérem tájékoztasson, esetleg annak a rendeletnek a számát szíveskedjék közölni, ahol a jogviszonyok beszámíthatósága megtalálható.
Köszönettel: Rigóné, Zsóka
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 87/A. §.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka
A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

(28.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
A fiam 2010. júniusában érettségizett, azóta nem talált munkát. 2011. január óta regisztrált munkanélküli, semmilyen juttatást, segélyt nem kap, illetve az önkormányzat fizeti utána az alapfokú egészség biztosítást. A kérdésem az lenne, hogy a fiam jogosult lenne-e az aktív korúak ellátására, és ha igen akkor milyen papírok kellenek hozzá.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Buday Csabán
A jogosultság feltételei: "AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, EZEN BELÜL RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRE JOGOSULT AZ A SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL ( három jogosultsági csoportba foglalva a szerkesztő által) : I ) AKI EGÉSZSÉGKÁROSODOTT ( aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesül ) ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Ez az összeg 2011--ben 25.650 Ft. II.) AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSI IDŐTARTAMA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - LEJÁRT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁT KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA MIATT (a folyósítási idő lejártát megelőzően) SZÜNTETTÉK MEG, ( és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot ) ÉS jövedelme, illetve családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel (pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel) III) AKI KÉRELME BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ KÉT ÉVBEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB EGY ÉV IDŐTARTAMIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - MEGSZŰNT ( az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból), ÉS KÖZVETLENÜL A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB HÁROM HÓNAPIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre utó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel ( pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel). A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSÁNAK TOVÁBBI FELTÉTELE - AZ I. PONTBAN EMLÍTETT JOGOSULTSÁGI CSOPORTOT (EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK) KIVÉVE - a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés, melynek fontos része a beilleszkedést segítő programban való részvétel. A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT ANNAK A SZEMÉLYNEK: a) akinél a fentiekben az a)- g) pontban felsorolt, jogosultságot kizáró feltételek valamelyike bekövetkezett, b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, e) aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi."kézenfogva.hu

(16.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!


Arra szeretnék választ kapni, hogy 2011-ben ha valaki ledolgozza a 120 napot mint egyszerűsített foglalkoztatott (mg.-i idénymunka) egy munkáltatónál, ebben az évben más munkáltatónál szintén dolgozhat-e 120 napot.
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény 2§.1 alapján azonos feleknél határozza meg a maximum 120 napot.
Ezért a dolgozó más munkáltatónál dolgozhat-e?

Válaszukat sürgősen várom!

Köszönettel: Hegyiné
1. § (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló

a) idénymunkára, vagy

b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Tehát függetlenül a munkáltató megnevezésétől egy naptári évben az egyszerűsített munkavállalásnak minősített munkanapok száma a 120 napot nem haladhatja meg, - és ezek a munkanapok akár 10 munkáltatónál ledolgozhatók.

Szabó Miklósné

(07.06.2011)  Kedves Tanácsadó!
A munka viszonyom a múlt hónapban megszűnt,és utána kértem a munkanélküli segélyt.
Folyamatosan volt munkaviszonyom több mint 2 1/2-éven keresztül.
Érdeklődnék,hogy van e olyan lehetőség,hogy egyben fel tudom e venni a következő hónapban a ki számított munkanélküli jutalékomat ezzel ki merítve a járandóságomat amit a további kiszámított időtartamba kapnák.
Ha van rá lehetőség akkor kell e hozzá igazolt bejelentett munkahelyet,vagy anélkül is lehetséges?
A segélyt már megkaptam illetve a kiszámított 2hetet ki fizették a Bank Kártyámra.
Sajnos elég sok az A hitelem ebből szeretném törleszteni a fent maradó összeget,így megúszva a sok kezelési költséget és figyelmeztető leveleket.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel:Csordás Károly.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 28. § (8) bekezdése szerint: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Szabó Miklósné

(05.04.2011)  Horváth Ferencné vagyok érdeklődni szeretnék,hogy a férjem nyugdíjas és én igényeltem az önkormányzattól az aktív korúak ellátását és elutasítottak azzal,hogy meg van az egy főre jutó jövedelmünk a férjem 51000ft nyugdíjat kap kérem írja már meg,hogy jogosan utasitottak-e el és,hogy mire vagyok jogosult esetleg jogosult vagyok-e a bérpótló juttatásra és milyen feltétele van.
Köszönöm.

Kérdésének első része az aktív korúak ellátásával kapcsolatban: kik jogosultak az aktív korúak ellátására nyújtandó segélyre?

Az az aktív korú személy, aki
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül [ egészségkárosodott személy], vagy
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

Kérdésének második része: Kik jogosultak bérpótló juttatásra?
"Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni."koziranytu.hu

(22.12.2010)  Tegnap baleset ért, leestem az ablakból és beütöttem az oldalam. A háziorvos elküldött röntgenre, amit megy csináltak. Megkérdeztem, hogy eltört - e a bordám. Aki megröntgenezett azt mondta, ő úgy látja megrepedt. Felhívtam a munkáltatómat, aki közölte, hogy be kell mutatnom a röntgenfelvételt, hogy a munkaügyis vezetőnk igazolja a táppénzt. Köteles vagyok megmutatni a felvételt? Milyen jogon bírálja felül egy igazgató egy orvos diagnózisát? Nem vagyok orvos de a repedés szerintem lehet olyan apró is, hogy alig lehet észrevenni. Egy igazgató aki nem orvos, hogyan venné észre?
Kedves Eszter!

Nem köteles megmutatni a röntgenfelvételt, - ez ugyanis nem tartozik a kötelezően szolgátatandó adatkörbe, henem az Alkotmány 54. § (1) bekezdése által is védett személyiségi jogokat védő terület, amelyet az alkotmányon kívül más jogágak is deklarálnak: pl.: a polgári jog, a büntető jog.
A Munka törvénykönyve 77. § (1) bekezdés szerint: A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Szabó Miklósné

(02.12.2010)  Kedves Tanácsadó!

28 éves friss diplomás vagyok. Tanulmányaim befejeztével bejelentett munkahelyem nem volt. Érettségit követően volt fél év bejelentett munkaviszonyomom. Kérdésem: Jól gondolom, hogy Start kártyára nem vagyok jogosult? Jár-e az esetleges munkaadómnak bármilyen járulékkedvezmény utánnam, ha regisztrálok munkanélkülinek? /Gondolok arra, h 3 hónapos reg.munkanélküliség esetén, alkalmazásom során járulékkezvezményre jogosul a munkáltató/ A pályakezdő kirtériumainak megfelelek, kivéve (ha jól gondolom) start kártyát nem igényelhetek. Egyéb járulékkedvezményi lehetőségekről hol tudnak érdemben felvilágosítást adni?
Segítségét előre is megköszönve, Linda
Kedves Linda!

Ön jogosult Start kártyára.

START kártya

Kedvezményezettek köre
Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, aki

* a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
* tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
* a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
Ezzel együtt regisztrálhat álláskeresőként a munkaügyi központban/kirendeltségen, - ugyanitt egyéb kedvezményekről is tájékoztatást kérhet.
Szabó Miklósné

(30.11.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Hetedik éve dolgozom a cégnél, de most leépítések történtek. A főnököm javaslata (miután örültem, hogy engem megtartott), kissé mellbevágó volt: Maradhatok, csökkentett munkaidőben és kijelent, elmehetek munkanélkülire és pár hónap után újra bejelent, mert nem akar végkielégítést fizetni, ami ugye már 2 hónap átlagbért jelentene. Hozzá kell még tennem, hogy négy órás munkaidőre vagyok bejelentve, de 15 napot dolgozom, napi 12 órát.
Ha ezt nem fogadom el, akkor felmond, megkapom a végkielégítést, de nem vesz vissza hivatalosan, csak napi bejelentéssel.
Kérdésem az lenne, hogy hány napot dolgozhatok havonta napi bejelentéssel a munkanélküli járadék mellett? A másik, hogy milyen összegre számíthatok 4 órás bejelentett munkaviszony után?
Sajnos kénytelen vagyok elfogadni az egyik verziót, de szeretném a jobbikat a két rossz közül.
Előre is köszönöm a válaszát.
Andrea.
Kedves Andrea!

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet mezőgazdaság , idény és

alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig4
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Járandóság: napi 500 forint közteher esetén 1370
forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.
Szabó Miklósné

(15.10.2010)  Kedves Szakértő!

2009. január 14 ig iskolába jártam,ez után munkaviszonyom 2009.02.02 től 02 . 28 ig tartott. Kislányom 2009.02 .11 én született, mivel iskolai éveimet beleszámították a munkaviszonyba ezért jogosult voltam tgyásra és gyedre. Jelenleg gyeden vagyok, de ugye nincs munkaviszonyom, 2. gyermekemmel 2010 december elejére vagyok kiírva. Sajnos eddig senki nem tudott lényegretörő választ ill. segítséget adni, de én úgy hallottam hogy a tgyás jogosultságot el lehet intézni, ha magam után tb-t fizetek. Most hogy nincs munkaviszonyom ez hogyan lehetséges? Le kell mondanom a gyedet és el kell mennem munkanélkülire hogy a szülés napján biztosítva legyek? Nem tudom mi ennek az egésznek a menete,, és sajnos már nincs sok időm intézkedni. ÉRdemes e egyáltalán lemondanom a gyedet, vagy mit kell ilyen helyzetben tennem? Sajnos a gyesből két gyereket eltartani rettentően nehéz lenne. Ezért kérem a segítségét, előre is köszönöm!

Anikó
Kedves Anikó!

Ha már nincs munkaviszonya, akkor sajnos Gyed-et nem kaphat. A Tgyás-nak, Gyes-nek nem lesz jogi akadálya. A Gyes mellett csak a gyermek első életévének betöltéséig nem dolgozhat. Ezt követően Gyes mellett akár rész vagy teljes munkaidős foglalkozást is létesíthet.

Szabó Miklósné

(15.10.2010)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Eddig tanultam, most viszont úgy döntöttem, hogy regisztrálok a munkaügyi központba.Vannak tanfolyami lehetőségek, ami nagyon jó, mert a képzési költségeket fizetik.Keresletpótló juttatást is tudnának adni, viszont nem vagyok otthon ebben a témában, így nem tudom azt sem, hogy az kaphat-e ilyen támogatást, aki tanult, így nem rendelkezett még keresettel . Ha kapnék is támogatást, az mennyi lenne?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Kovács Márta
Kedves Márta!

"Pályakezdők
A munkaügyi központok pályakezdő álláskeresőként tartják nyilván, aki
- a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - még nem töltötte be,
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,
- az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette,
- munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
A fenti feltételeknek való megfelelés esetén sem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segíti a fiatalok START kártyája, amely a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt biztosít a munkáltatók számára. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, és két évig nem kell megfizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást.

Amennyiben, a pályakezdő álláskereső részére a munkaügyi központ támogatott foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételt ajánl fel, a képzés költségeit megtéríti. Ezen túlmenően részére keresetpótló juttatást lehet megállapítani." kormanyszovivo.hu

Szabó Miklósné

(08.10.2010)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

2010. február 13. napján munkanélküli lettem, majd 1 hónap passzív táppénzen voltam. Ezután 3 hétig munkanélküli segélyben részesültem, mivel munkahelyet találtam. Határozatlan idejű szerződéssel dolgoztam egy kis falu polgármesteri hivatalában. 2 hónap után lehetőségem adódott egy nagyvárosban elhelyezkedni, de csak határozott idővel vettek fel. kértem a Munkaügyi Központot, hogy mivel az álláskereséi járadék összegét nem merítettem ki fizessék ki a részemre, Erre elutasító választ kaptam, mert csak egy ideig voltam határozatlan idejű szerződéssel és a kifizetés feltétele, ha az álláskeresési járadék utolsó napjáig határozatlan idejű szerződéssel dolgozom.

Kérdésem, hogy részarányosan jár-e az álláskeresési járadék?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.

Bár maga a törvényszöveg a határozott idejű munkaviszony létesítéséről hallgat, - és csak a határozatlan idejű munkaviszonyt létesítőket preferálja, - ezzel mintegy kizárja ezen juttatás köréből az előző alanyi kört.

Szabó Miklósné

(02.08.2010)  Létesítményi tűzoltóként dolgozom 24/48-as munkarendben. Évi 21 nap az alapszabadságom, és ha egy nap szabadságot kiveszek, akkor 3 napot vonnak le. Jogos-e ez így?

Üdvözlettel,

Árpád
Kedves Árpád!

Nem jogos. A szabadság kiadása tekintetében az általános szabályok az irányadóak.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek