Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 4 754
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 

(08.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Jeneleg a szüléseim után járó szabadságomat töltöm, közalkalmazotti (tanár) jogviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy ezen szabadság alatt létesíthetek-e 6 órás munkaszerződéses jogviszonyt, anélkül, hogy fel kellene mondanom.
(A keresőben megjelenik egy ilyen típusú kérdés, de sajnos nem sikerült megtalálnom.)

Válaszát előre is köszönöm!
Munkáltatója kifejezett és erre irányuló írásos engedélye szükséges a munkaviszony létesítéséhez.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazotti Jogviszonyt létesítettem, besorolásomhoz nem számították be azokat az időket amikor munkanélküli segélyt kaptam. Tudomásom szerint 1992-ig a munkanélküli időtartama is beszámítható.
Kérdésem: így van-e, vagy ha nem kérem tájékoztasson, esetleg annak a rendeletnek a számát szíveskedjék közölni, ahol a jogviszonyok beszámíthatósága megtalálható.
Köszönettel: Rigóné, Zsóka
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 87/A. §.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka
A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

(28.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
A fiam 2010. júniusában érettségizett, azóta nem talált munkát. 2011. január óta regisztrált munkanélküli, semmilyen juttatást, segélyt nem kap, illetve az önkormányzat fizeti utána az alapfokú egészség biztosítást. A kérdésem az lenne, hogy a fiam jogosult lenne-e az aktív korúak ellátására, és ha igen akkor milyen papírok kellenek hozzá.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Buday Csabán
A jogosultság feltételei: "AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, EZEN BELÜL RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRE JOGOSULT AZ A SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL ( három jogosultsági csoportba foglalva a szerkesztő által) : I ) AKI EGÉSZSÉGKÁROSODOTT ( aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesül ) ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Ez az összeg 2011--ben 25.650 Ft. II.) AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSI IDŐTARTAMA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - LEJÁRT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁT KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA MIATT (a folyósítási idő lejártát megelőzően) SZÜNTETTÉK MEG, ( és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot ) ÉS jövedelme, illetve családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel (pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel) III) AKI KÉRELME BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ KÉT ÉVBEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB EGY ÉV IDŐTARTAMIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - MEGSZŰNT ( az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból), ÉS KÖZVETLENÜL A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB HÁROM HÓNAPIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre utó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel ( pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel). A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSÁNAK TOVÁBBI FELTÉTELE - AZ I. PONTBAN EMLÍTETT JOGOSULTSÁGI CSOPORTOT (EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK) KIVÉVE - a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés, melynek fontos része a beilleszkedést segítő programban való részvétel. A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT ANNAK A SZEMÉLYNEK: a) akinél a fentiekben az a)- g) pontban felsorolt, jogosultságot kizáró feltételek valamelyike bekövetkezett, b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, e) aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi."kézenfogva.hu

(16.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!


Arra szeretnék választ kapni, hogy 2011-ben ha valaki ledolgozza a 120 napot mint egyszerűsített foglalkoztatott (mg.-i idénymunka) egy munkáltatónál, ebben az évben más munkáltatónál szintén dolgozhat-e 120 napot.
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény 2§.1 alapján azonos feleknél határozza meg a maximum 120 napot.
Ezért a dolgozó más munkáltatónál dolgozhat-e?

Válaszukat sürgősen várom!

Köszönettel: Hegyiné
1. § (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló

a) idénymunkára, vagy

b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Tehát függetlenül a munkáltató megnevezésétől egy naptári évben az egyszerűsített munkavállalásnak minősített munkanapok száma a 120 napot nem haladhatja meg, - és ezek a munkanapok akár 10 munkáltatónál ledolgozhatók.

Szabó Miklósné

(07.06.2011)  Kedves Tanácsadó!
A munka viszonyom a múlt hónapban megszűnt,és utána kértem a munkanélküli segélyt.
Folyamatosan volt munkaviszonyom több mint 2 1/2-éven keresztül.
Érdeklődnék,hogy van e olyan lehetőség,hogy egyben fel tudom e venni a következő hónapban a ki számított munkanélküli jutalékomat ezzel ki merítve a járandóságomat amit a további kiszámított időtartamba kapnák.
Ha van rá lehetőség akkor kell e hozzá igazolt bejelentett munkahelyet,vagy anélkül is lehetséges?
A segélyt már megkaptam illetve a kiszámított 2hetet ki fizették a Bank Kártyámra.
Sajnos elég sok az A hitelem ebből szeretném törleszteni a fent maradó összeget,így megúszva a sok kezelési költséget és figyelmeztető leveleket.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel:Csordás Károly.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 28. § (8) bekezdése szerint: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Szabó Miklósné

(05.04.2011)  Horváth Ferencné vagyok érdeklődni szeretnék,hogy a férjem nyugdíjas és én igényeltem az önkormányzattól az aktív korúak ellátását és elutasítottak azzal,hogy meg van az egy főre jutó jövedelmünk a férjem 51000ft nyugdíjat kap kérem írja már meg,hogy jogosan utasitottak-e el és,hogy mire vagyok jogosult esetleg jogosult vagyok-e a bérpótló juttatásra és milyen feltétele van.
Köszönöm.

Kérdésének első része az aktív korúak ellátásával kapcsolatban: kik jogosultak az aktív korúak ellátására nyújtandó segélyre?

Az az aktív korú személy, aki
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül [ egészségkárosodott személy], vagy
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

Kérdésének második része: Kik jogosultak bérpótló juttatásra?
"Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni."koziranytu.hu

(22.12.2010)  Tegnap baleset ért, leestem az ablakból és beütöttem az oldalam. A háziorvos elküldött röntgenre, amit megy csináltak. Megkérdeztem, hogy eltört - e a bordám. Aki megröntgenezett azt mondta, ő úgy látja megrepedt. Felhívtam a munkáltatómat, aki közölte, hogy be kell mutatnom a röntgenfelvételt, hogy a munkaügyis vezetőnk igazolja a táppénzt. Köteles vagyok megmutatni a felvételt? Milyen jogon bírálja felül egy igazgató egy orvos diagnózisát? Nem vagyok orvos de a repedés szerintem lehet olyan apró is, hogy alig lehet észrevenni. Egy igazgató aki nem orvos, hogyan venné észre?
Kedves Eszter!

Nem köteles megmutatni a röntgenfelvételt, - ez ugyanis nem tartozik a kötelezően szolgátatandó adatkörbe, henem az Alkotmány 54. § (1) bekezdése által is védett személyiségi jogokat védő terület, amelyet az alkotmányon kívül más jogágak is deklarálnak: pl.: a polgári jog, a büntető jog.
A Munka törvénykönyve 77. § (1) bekezdés szerint: A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Szabó Miklósné

(02.12.2010)  Kedves Tanácsadó!

28 éves friss diplomás vagyok. Tanulmányaim befejeztével bejelentett munkahelyem nem volt. Érettségit követően volt fél év bejelentett munkaviszonyomom. Kérdésem: Jól gondolom, hogy Start kártyára nem vagyok jogosult? Jár-e az esetleges munkaadómnak bármilyen járulékkedvezmény utánnam, ha regisztrálok munkanélkülinek? /Gondolok arra, h 3 hónapos reg.munkanélküliség esetén, alkalmazásom során járulékkezvezményre jogosul a munkáltató/ A pályakezdő kirtériumainak megfelelek, kivéve (ha jól gondolom) start kártyát nem igényelhetek. Egyéb járulékkedvezményi lehetőségekről hol tudnak érdemben felvilágosítást adni?
Segítségét előre is megköszönve, Linda
Kedves Linda!

Ön jogosult Start kártyára.

START kártya

Kedvezményezettek köre
Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, aki

* a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
* tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
* a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
Ezzel együtt regisztrálhat álláskeresőként a munkaügyi központban/kirendeltségen, - ugyanitt egyéb kedvezményekről is tájékoztatást kérhet.
Szabó Miklósné

(30.11.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Hetedik éve dolgozom a cégnél, de most leépítések történtek. A főnököm javaslata (miután örültem, hogy engem megtartott), kissé mellbevágó volt: Maradhatok, csökkentett munkaidőben és kijelent, elmehetek munkanélkülire és pár hónap után újra bejelent, mert nem akar végkielégítést fizetni, ami ugye már 2 hónap átlagbért jelentene. Hozzá kell még tennem, hogy négy órás munkaidőre vagyok bejelentve, de 15 napot dolgozom, napi 12 órát.
Ha ezt nem fogadom el, akkor felmond, megkapom a végkielégítést, de nem vesz vissza hivatalosan, csak napi bejelentéssel.
Kérdésem az lenne, hogy hány napot dolgozhatok havonta napi bejelentéssel a munkanélküli járadék mellett? A másik, hogy milyen összegre számíthatok 4 órás bejelentett munkaviszony után?
Sajnos kénytelen vagyok elfogadni az egyik verziót, de szeretném a jobbikat a két rossz közül.
Előre is köszönöm a válaszát.
Andrea.
Kedves Andrea!

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet mezőgazdaság , idény és

alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig4
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Járandóság: napi 500 forint közteher esetén 1370
forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.
Szabó Miklósné

(15.10.2010)  Kedves Szakértő!

2009. január 14 ig iskolába jártam,ez után munkaviszonyom 2009.02.02 től 02 . 28 ig tartott. Kislányom 2009.02 .11 én született, mivel iskolai éveimet beleszámították a munkaviszonyba ezért jogosult voltam tgyásra és gyedre. Jelenleg gyeden vagyok, de ugye nincs munkaviszonyom, 2. gyermekemmel 2010 december elejére vagyok kiírva. Sajnos eddig senki nem tudott lényegretörő választ ill. segítséget adni, de én úgy hallottam hogy a tgyás jogosultságot el lehet intézni, ha magam után tb-t fizetek. Most hogy nincs munkaviszonyom ez hogyan lehetséges? Le kell mondanom a gyedet és el kell mennem munkanélkülire hogy a szülés napján biztosítva legyek? Nem tudom mi ennek az egésznek a menete,, és sajnos már nincs sok időm intézkedni. ÉRdemes e egyáltalán lemondanom a gyedet, vagy mit kell ilyen helyzetben tennem? Sajnos a gyesből két gyereket eltartani rettentően nehéz lenne. Ezért kérem a segítségét, előre is köszönöm!

Anikó
Kedves Anikó!

Ha már nincs munkaviszonya, akkor sajnos Gyed-et nem kaphat. A Tgyás-nak, Gyes-nek nem lesz jogi akadálya. A Gyes mellett csak a gyermek első életévének betöltéséig nem dolgozhat. Ezt követően Gyes mellett akár rész vagy teljes munkaidős foglalkozást is létesíthet.

Szabó Miklósné

(15.10.2010)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Eddig tanultam, most viszont úgy döntöttem, hogy regisztrálok a munkaügyi központba.Vannak tanfolyami lehetőségek, ami nagyon jó, mert a képzési költségeket fizetik.Keresletpótló juttatást is tudnának adni, viszont nem vagyok otthon ebben a témában, így nem tudom azt sem, hogy az kaphat-e ilyen támogatást, aki tanult, így nem rendelkezett még keresettel . Ha kapnék is támogatást, az mennyi lenne?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Kovács Márta
Kedves Márta!

"Pályakezdők
A munkaügyi központok pályakezdő álláskeresőként tartják nyilván, aki
- a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - még nem töltötte be,
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,
- az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette,
- munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
A fenti feltételeknek való megfelelés esetén sem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segíti a fiatalok START kártyája, amely a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt biztosít a munkáltatók számára. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, és két évig nem kell megfizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást.

Amennyiben, a pályakezdő álláskereső részére a munkaügyi központ támogatott foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételt ajánl fel, a képzés költségeit megtéríti. Ezen túlmenően részére keresetpótló juttatást lehet megállapítani." kormanyszovivo.hu

Szabó Miklósné

(08.10.2010)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

2010. február 13. napján munkanélküli lettem, majd 1 hónap passzív táppénzen voltam. Ezután 3 hétig munkanélküli segélyben részesültem, mivel munkahelyet találtam. Határozatlan idejű szerződéssel dolgoztam egy kis falu polgármesteri hivatalában. 2 hónap után lehetőségem adódott egy nagyvárosban elhelyezkedni, de csak határozott idővel vettek fel. kértem a Munkaügyi Központot, hogy mivel az álláskereséi járadék összegét nem merítettem ki fizessék ki a részemre, Erre elutasító választ kaptam, mert csak egy ideig voltam határozatlan idejű szerződéssel és a kifizetés feltétele, ha az álláskeresési járadék utolsó napjáig határozatlan idejű szerződéssel dolgozom.

Kérdésem, hogy részarányosan jár-e az álláskeresési járadék?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.

Bár maga a törvényszöveg a határozott idejű munkaviszony létesítéséről hallgat, - és csak a határozatlan idejű munkaviszonyt létesítőket preferálja, - ezzel mintegy kizárja ezen juttatás köréből az előző alanyi kört.

Szabó Miklósné

(02.08.2010)  Létesítményi tűzoltóként dolgozom 24/48-as munkarendben. Évi 21 nap az alapszabadságom, és ha egy nap szabadságot kiveszek, akkor 3 napot vonnak le. Jogos-e ez így?

Üdvözlettel,

Árpád
Kedves Árpád!

Nem jogos. A szabadság kiadása tekintetében az általános szabályok az irányadóak.

Szabó Miklósné

(21.07.2010)  A fiam alkalmi munkavállalást végzett a benzinkúton napi 12 órában, nappalos és éjszakásként. 1 nappal, 1 éjszaka, 2 pihenő és kezdődik újra ezen időszakra 14 nap 168 óra, erre hozott haza nettóban 47.900,- Ft fizetést, az elszámolási papírjain 90 óra van elszámolva.
Szeretném tudni, hogy a 73.500.- Ft-os minimálbér ilyen esetben járna-e neki, valamint éjszakai pótlék.
Továbbá, hogy alkalmi munkavégzésnél mi a járandósága pontosan a munkavállalónak. Kell-e vele munkaszerződést kötni?
Köszönettel várva válaszát: Pintérné
Tisztelt Pintérné!

Ha figyelmesen elolvassa az bevágott idézetet, akkor látnia kell, hogy fia az új alkalmi munkavállalói szabályok keretébe nem illeszthető bele. A fia munkaszerződése szól (szólnia kell) az alkalmazás legfontosabb elemeiről (munkaszerződő felek adatai, végzendő munkafeladat, bér, munkaidő, munkahely, stb.) Ennek a munkaszerződésnek a birtokában, vagy nem létében kell a munkáltató felé jelezni a hiányosságokat.

Véleményem szerint fia munkaidőkeretben, napi teljes munkaidőben dolgozik és éjszakai vagy délutáni pótlékra is jogosult.

"Április 1.-től megszűnik az Alkami Munkavállalók kiskönyve, a foglalkoztatást ezentúl egyszerűsített formában, mintaszerződéssel létesített munkaviszony keretében lehet alkalmi munkát vállalni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény értelmében az alkalmi munka mellett ebbe a körbe tartozik majd a háztartásban végzett munka, a közhasznú munka és az idénymunka is.

Változás az is, hogy megszűnik a jelenlegi időbeli korlátozás. Ez azt jelenti, hogy több munkahelyen ugyan, de akár egész éven át, bármennyi napon keresztül lehet majd ilyen formában dolgozni. Egy bizonyos munkáltatónál azonban továbbra is csak 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül 15 naptári napig, egy naptári éven belül pedig legfeljebb 90 naptári napig lehet munkát vállalni. Ha valaki több helyen dolgozik, az összeszámításnál az ő szempontjából nincs felső határ. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra szóló munkaviszony olyan felek esetén, akik között a szerződés megkötésekor egyébként már munkaviszony áll fenn, és az egyébként már fennálló munkaviszony, vagy munkaszerződés sem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített, alkalmi munkavállalás keretében foglalkoztassa.

Az alkalmi munkással írásban, ún. Mintaszerződést kell kötni, és ennek a munka megkezdéséig meg kell történnie. Az 5 naptári munkanapot meg nem haladó munkaviszonynál még az írásbeli szerződés sem kötelező, tehát szóban is lehet szerződni. Ilyenkor jelenléti ívet kell vezetni, amelynek egy példányát a munka befejezésekor a dolgozónak is át kell adni, ezzel tudja ugyanis a foglalkoztatást bizonyítani. A dolgozót az alkalmazó minden esetben még a munkakezdés előtt köteles az APEH felé elektronikus úton bejelenteni az ügyfélkapun keresztül. A dolgozónak tehát egyedül a szerződéskötésre kell majd figyelnie, az összes többi ketelezettség a foglalkoztatóé. Az alkalmi munkások után az általános szabályok szerint kell majd adót és járulékot fizetni, így a munkavégzésük alapján a különféle ellátásokra is jogosultságot szereznek.
FONTOS! A meglévő, kiváltott alkalmi munkavállalói kiskönyveket legkésőbb július 31-ig le kell adni."google.hu

Szabó Miklósné

(20.05.2010)  Jó napot kivánok! Szeretném kérdezni hogy ha nappali tagozatos diák alkalmi munkát vállal /nem diákmunka/ kötelező-e nyugdijpénztári tagságot kötnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Doktorics Lajosné!

Nem kötelező - és amit még tudni érdemes az APEH.HU-ról:
"Szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, mivel az alkalmi munkavállaló után nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, a közteherjegy összege nem tartalmaz ilyen jellegű fizetési kötelezettséget.
Figyelem! Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe 2010. április 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás lép. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az alkalmai munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás."

Szabó Miklósné

(15.04.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Férjem január óta külföldön dolgozik, magyar vállalkozó által. Elég zavaros az egész. A szerződése sztem nem hivatalos (kézzel sebtiben kitöltött hiányos ,fizetés nincs meghatéározva stb.)Néhány napja a férjemnek megsérült az ujja mire a főnöke közölte h. vigyázzanak az ilyen sérülésekkel mert nincs biztosításuk...Az lenne a kérdésem h. akkor ez valójában azt jelenit h. nincs hivatalosan bejelentve?!És ha így van ennek hogyan járhatunk utána mert gondolom h. a főnök ezt nem fogja bevallani?
HOgyan tudom esetleg fizetni a tb-jét illetve a nyugdíjjárulékot h. legalább ebben ne legyen elmaradása a későbbiekben és betegellátást is kapjon ha ne adj isten úgy adódik?

Választá előre is köszönöm!

Tisztelettel Orsy
Kedves Orsolya!

Igen. Nagyon valószínű, hogy nincs bejelentve. Meg kell kérdezni a főnököt, hogy mi történik egy betegség vagy baleset előfordulása kapcsán. Az Európai Unió tagállamaiban a munkáltató európai egészségbiztosítási kártyával létesít munkaviszonyt a munkavállalóval.
A probléma további megoldásában segíthet az alábbi link:
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=95

Szabó Miklósné

(09.11.2009)  Tisztelt Szakértők!

2007-ben fejeztem be az iskolát és Budapesten egy klinikán helyezkedtem el. Július elsejétől október közepéig dolgoztam, teljes munkaidőben ápolőnőként, majd táppénzre mentem a terhességem miatt. Jelenleg Gyed-en vagyok. Úgy alakult, hogy Abonyba költöztem és innen nem tudom a bejárást megoldani, ezért ha lejár a Gyed itt a környékbe szeretnék elhelyezkedni. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatok? Felmondhatok ezzel az indokkal? És a Gyes mellett dolgozhatok egy másik munkahelyen? Milyen kötelezettségeim vannak nekem és a munkaadómnak?
Köszönöm: Csilla.
Kedves Csilla!

A rendes felmondást, határozatlan idejű munkaszerződésnél csak a munkáltatónak kell megindokolnia, a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli.Ez persze nem azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem állna jogában a szándékáról tudnia, főleg mivel az ön helyére jelenleg csak határozott időtartamú munkaviszonyt létesíthet. Az ön helyére fel vett alkalmazottnak is fontos lehet, hogy a munkakör betöltetlenné fog válni. Addig azonban semmilyen papírt ne írjon alá evvel kapcsolatban. Ha gyed után visszatér dolgozni, azt először a felhalmozódott szabadságok letöltésével kezdi, ha mégis már akkor megszünteti a jelenlegi munkaviszonyát, a ki nem vett szabadságokat kötelező pénzben megváltani. A gyes melletti munkavégzésnek, ha a gyermek már elmúlt egy éves, nincsenek korlátjai.

Tisztelettel
Czimer Judit

(23.09.2009)  Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2009. január 1-jétől minden közalkalmazott számára előírja a büntetlen előéletet.
Ez erkölcsi bizonyítvány beszérzésével jár együtt.
Akik évek, évtizedek óta az intézményben dolgoznak (olyan munkakörök esetében, ahol erkölcsi bizonyítvány megléte nem volt eddig kötelező), nem rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, a régi dolgozók erkölcsi bizonyítványai beszerzésének költségei kit terhelnek: a munkáltatót vagy a közalkalmazottat. Van-e jogszabály ami ezt pontosan szabályozza. Ha nincs, a munkáltató kötelezheti-e közalkalmazottat a beszerzésre saját költségén, azaz átháríthatja-e ennek költségeit a dolgozóra, vagy amennyiben kéri, a munkáltató köteles fizetni.

Válaszukat köszönöm:
Kollárovics Szilvia
Kedves Szilvia!

Elég sok helyen kérték eddig is a közalkalmazotti szférában, és sokaknak volt már belőle problémája, főleg egy munkakeresés során, mivel az erkölcsi bizonyítvány 3 hónap alatt elévül. Ezért is kellett, már 95.-ben a költségek térítésével az Alkotmány Bíróságnak is foglalkoznia. Az Itv. (90.évi XCIII.) 33.§ 2.bekezdés 14.pontja illetékmentesnek nyílvánítja a munkaviszony létesítéséhez szükséges okirat beszerzését, de az említett ABhatározat az erkölcsi bizonyítványt kiveszi ebből a körböl. Ugyanakkor kiemeli, hogy az Államigazgatási eljárás tv.(57.évi IV) 90 § ebben az esetben is engedélyezheti az illetékmentességet,vagyoni helyzetre hivatkozva, de egy kérelem esetén sincs rá garancia, hogy megkapja.
Magát az igénylést végezheti postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül, az eljárás díja 3100 ft, bővebb információt itt talál (http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=erkolcsi_hu).
Azt a munkavállalót, akitől munkába álláskor nem követelték meg a bízonyítványt, most hiánypótlásra szólíthatják fel, és mivel a munkához szükséges bizonyítványok eddig is a munkavállalót terhelték, nem nagyon hiszem, hogy a munkaadó ezt a költséget átvállalná.

Tisztelettel
Czimer Judit

(17.09.2009)  Tisztelt szakértő!

Gyesen vagyok és találtam egy számomra minden szempontból alkalmas állást, amit hosszútávra tervezünk a munkaadóval.
Jelenlegi foglalkoztatóm egy összegben kifizetné a fennmaradó szabadságom, és szívesen megválna tőlem, ami most így nekem is megfelel.
1, A kérdésem milyen módon tudunk egymástól elválni. Ők úgy tudom, nem mondhatnak fel amíg gyesen vagyok (vagy igen), esetlég én is benyújthatom a felmondásomat?
2, A Start plusz kártyát is szeretném kiváltani, én úgy tudom a kiváltáskor nem lehet az embernek munkaviszonya ezért is kéne a mostani foglalkoztatómtól kilépnem, mert az új helyemen szeretném ezt a kedvezményt igénybe venni, vagy nem baj ha folyamatos a munkaviszonyom? Hogyan lehetséges a kártya kiváltása?

Válaszát előre is köszönöm:
K. Erika
Kedves Erika!

1. Természetesen Ön felmondhat.
2. az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, a tartósan álláskereső;
A 2. pontban foglaltak értelmében Ön nem jogosult a Start plusz kártya kiváltására.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek