FőoldalKarriercentrumKérdések-válaszok
 
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(28.12.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

22-es csapdájának érzem a helyzetem, amiben szeretnék tanácsot kérni. 47 éves vagyok, végzettségeim szerint: gyermek-és ifjúságvédelmi asszisztens, valamint rajztanár és grafikus. Mivel falun lakom, a rendszerváltás óta nem volt munkahelyem, a 15 km-re levő városban azért nem lehetett egyrész elhelyezkedni, mert vidéki lévén diszkrimináltak - mint teszik ezt munkáltatók most is az országban -, közben pedig eltelt újabb annyi év, hogy most már a korom lett egy újabb kifogást megalapozó tényező, hiiszen idősnek számítok. A frusztáltságom és a kilátástalan élet miatt pánilbeteg lettem, agorafóbiával és szorongással társulva, sőt, szívbetegségem is kialakult több éve eme szociális helyzet miatt. Gyermekem nincs, hiszen nem is lehetett volna vállani jövedelem nélkül. Feleségem elhagyott és egy vállalkozóhoz költözött városba. Én már 2 éve nem tudom a házam elhagyni a pánikbetegségem és szorongásom miatt, és teljesen bele betegedtem abba, hogy nem adtak munkát, mindig elutasítottak. Gyakorlatilag munkanélküli segélyen és szoc. segélyen tengődtem, az értelmes munkavégzés helyett. Elszállt az életem is így, örömtelenül..

Kérdésem az lenne, hogy megváltozott munkaképesség megállapítását kérhetem-e az agorafóbiás pánikbetegségem miatt, mivel annyira sikerült tönkre mennem, hogy legfeljebb otthon végezhető munkát tudnék végezni.

Kísérővel is csak a szemközti boltig tudok eljutni, mert olyan fokú a szorongásom. A rendszerváltás előtt boldog, kiegyensúlyozott, egészséges voltam, tervezhető élettel, volt munkahelyem. Az a tragikomikus, hogy a rendszerváltó Állam miatt mentem tönkre, és most ugyanettől az Államtól szeretnék foglalkoztatást kérni, hogy a hátralévő kis időmben méltósággal és emberi módon tudjak megélni, és ne éhezzem. Tavaly 3 fokos szobában teleltem át, mert nem volt tüzelőm sem. Tele tudással nem kellettem sehova, mert vidéki vagyok, vagy mert nem volt protekcióm. És most tönkre mentem egészségileg ebben. Várom szíves válaszát és nagyon köszönöm. Békés, boldog karácsonyt! Zoltán
Kedves Zoltán!

A munkaképesség csökkenés megállapítása orvosszakértői feladat, - amelyet az Országos Rahabilitációs és Szociális Szakértői Intézet keretein belül lehet megállapítani. A munkaképesség megváltozásának fokát a vizsgálatok után itt állapíthatják meg. Ezzel kapcsolatban kérje körzeti kezelőorvosa tanácsát, illetve segítségét.

Szabó Miklósné

(13.12.2010)  Kedves Tanácsadó!
Tizenöt év munkaviszonnyal rendelkező 39 éves nő vagyok. 10 éve agydaganatot diagnosztizáltak nálam. 2008-ban állapotromlás miatt rokkantnyugdíjas lettem (60%). De az állapotromlásom fokozatosan következett be (látáskiesés), és mert kozmetikusként dolgoztam ezért még 2005-től dietetikusnak tanultam. A rokkantnyugdíj megállapítása után pár hónappal egy kórházban dietetikusként el tudtam helyezkedni 8 órás munkaidőben. Tehát a rokkantnyugdíjjam megszünt. 2009 októberében és 2010 áprilisában agyműtétekre volt szükség a daganat növekedése miatt. Ez idő alatt táppénzen voltam. Mivel a táppénzellátásra 2011 január 19-ig vagyok jogosult, kérelmeztem a rokkantsági nyugdíj újboli megállapítását. A rokkantságom foka 86% II. lett. De mivel még munkaviszonyban vagyok a kórházban ezért a megszünésig elutasították ezirányú kérelmemet. 2011 január végétől előreláthatólag két hónapig Németországban sugársebészeti kezelést kapok. Kérdésem az lenne, hogy hagyjam, hogy munkaviszonyom megszünjön, esetleg fizetés nélküli szabadság kérésével jogosult vagyok-e a rokkantsági nyugdíjra? A sugárkezelés után dolgozhatok kevesebb órában ilyen rokkantsági fokkal ?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Mónika
Kedves Mónika!

2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek
a) egészségkárosodása
aa) 79%-ot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79%-os mértkű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő másmunkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyab az egészségkárosodását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. [Tny. 36/A. §]

Szabó Miklósné

(08.12.2010)  Tisztelt Szerkesztőség

A lakóhelyemen az önkormányzati választás alkalmával új polgármester vette át a falu irányitását a volt polgármester végkielégitése három+két havi járandóság amit aképviselő testület megszavazott neki. A ledolgozott évei után elörehozott öregségi nyugdijba vonult a jogviszony megszüntetésének idöpontjában nyugdijasnak minösült, a negyvenéves jubileumi jutalmat is megkapta a kérdésem jogosan kapta meg a jubileumi jutalmat illetve a végkielégitést.

László
Kedves László!

Ktv. 19. § (8) bekezdés értelmében nem jogosult végkielégítésre, aki legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor nyugdíjasnak minősül.Ktv. 19/A. § (1) ...köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagyű
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, illetve
i) a 17. § (2) bekezdés f) pontja vagy (8) bekezdése alapján felmentését kéri. (2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. "..nem jogosult jubileumi jutalomra a köztisztviselő, ha a Ktv. 17. § (2) bekezdés f) pontja alapján - kérelmére, az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megszerzésére tekintettel - a munkáltató közszölgálati jogviszonyát felmentéssel megszünteti, hiszen a megszűnés időpontjában még nem részesül nyugellátásban." Dr. Horváth István/ Párhuzamos közszolgálat. - Bp.: Saldo, 2009. - 359-360. p.

Szabó Miklósné

(30.11.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Hetedik éve dolgozom a cégnél, de most leépítések történtek. A főnököm javaslata (miután örültem, hogy engem megtartott), kissé mellbevágó volt: Maradhatok, csökkentett munkaidőben és kijelent, elmehetek munkanélkülire és pár hónap után újra bejelent, mert nem akar végkielégítést fizetni, ami ugye már 2 hónap átlagbért jelentene. Hozzá kell még tennem, hogy négy órás munkaidőre vagyok bejelentve, de 15 napot dolgozom, napi 12 órát.
Ha ezt nem fogadom el, akkor felmond, megkapom a végkielégítést, de nem vesz vissza hivatalosan, csak napi bejelentéssel.
Kérdésem az lenne, hogy hány napot dolgozhatok havonta napi bejelentéssel a munkanélküli járadék mellett? A másik, hogy milyen összegre számíthatok 4 órás bejelentett munkaviszony után?
Sajnos kénytelen vagyok elfogadni az egyik verziót, de szeretném a jobbikat a két rossz közül.
Előre is köszönöm a válaszát.
Andrea.
Kedves Andrea!

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet mezőgazdaság , idény és

alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig4
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Járandóság: napi 500 forint közteher esetén 1370
forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.
Szabó Miklósné

(26.10.2010)  Tisztelt Szakértő!

Szeretném a segítségét kérni az alábbi kérdésben!

2003. szeptembere és 2010 januárja között nappali tagozatos hallgató voltam. Eközben 2006. január 1-től 2006. augusztus 31-ig 243 napig volt munkaviszonyom.
Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e bármilyen álláskeresési ellátásra?
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Bálint
Tisztelt Bálint!

Álláskeresési járadék ill. segély nem jár, képzés elősegítése formájában azonban jogosulttá válhat keresetkiegészítésre, illetve keresetpótló juttatásra, a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A keresetpótló juttatás mértéke a mindenkori minimálbér 60%-a.

Szabó Miklósné

(13.10.2010)  Szép napot! Egy hónap mulva Skóciába utazok, ott szeretnék letelepedni, munkát vállalni.A kérdésem az lenne, hogy számít e valamit, hogy 67,5 % munkacsökkenést állapítottak meg.nem vagyok rokkant nyugdíjas, csak kiemelt családi pótlékot kapok...Kintröl azt az infót kaptam, hogy vigym magammal az orvosi papírjaimat, mert lehet hogy kaphatok valamilyen támogatást.Válaszát köszönöm....
Kedves Klára!

Nem ismerem az angliai munkaviszonyokat.
Az alább nevezett portálon ezeket a sorokat olvastam: http://www.cons.hu/index.php?menu=hirek&id=656

Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül.
Az iratait valóban nem tanácsos itthon hagyni.

Szabó Miklósné

(29.09.2010)  Tisztelt Tanácsadó.
Olyan kérdésem lenne,hogy 2007 februárban,egy bt-hez mentem dolgozni.Majd nem sokkal késöbb kiderült,hogy a második kisbabám is uton van.El is mentem táppénzre,utána meg gyesre majd gyedre.2010 julius 20-án miután a kisfiam betöltötte a 3.életévét, vissza szerettem volna menni dolgozni,és ekkor szembesültem avval,hogy a cégnek hült helye lett.mentem a munkanélküli központba,hogy tudnak-e munkát ajánlani,ott mondták,hogy az adataim alapján nekem még munkaviszonyom van.Elmentem a tb-hez érdeklödni ott mondták,hogy igen,de a bt-felszámolás alatt van.Fel is hivtuk a felszámolót aki akkor átadta valakinek az felszámolás.Na ilyen az élet másnap hivott is a volt munkáltatom,hogy kérné a mobilom számát,mert hivna a felsz,mert ki szeretnének fizetni.Kérem nézze el tudatlanságomat,de milyen jutatásokra számithatok??Mert valami végkielégitést,meg szabadság megváltást emlitett.Felhivtam a könyvelö ismerösömet,és ö is ezt mondta,DE még avval kiegészitve,hogy meg kell kapnom a 2010 julius 20-tól járó fizetésemet is a felszámolás utolsó napjáig.Ez valóban igy van??? akkor 67500ft-ra voltam bejelentve.
Kedves Rita!

Számíthat mindazon juttatásokra, amelyet a volt munkáltatója, illetve könyvelő ismerőse már ismertetett Önnel.
Tehát jár a szabadság megváltása, ha az Önnek járó szabadságot nem vette ki, illetve nem adták ki. Jár végkielégítés a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkáltatói rendes felmondás esetében, ha már legalább három évet dolgozott a Bt.-nél. Ha Gyed-et vagy Gyes-t folyamatosan kapott, akkor azon időre nem, - a gyermek három évét követően viszont állásidőre járó pénzt a Munkaügyi Bíróság megállapíthat. Igényjogosultságait jó lesz írásban is közölni munkáltatójával.

Szabó Miklósné

(28.09.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Egy Kft-nél dolgozom csoportvezetői munkakörben 4 éve. Egyik nap az igazgató közölte, hogy új embert vettek fel csoportvezetőnek, a hatékonyságra hivatkozva. Engem az új csoportvezető helyettesévé tesznek. Előtte nem történtek semmilyen jelzések, hogy gondjuk lenne a munkámmal.
Kérdésem: Jogszerűen jártak-e el? Ha a munkaviszonyom megszüntetését is tervezik mennyivel előtte kötelesek azt jelezni?
Tisztelettel:
József
Tisztelt József!

Ha az ügyvezető hatékonyságra hivatkozik, akkor valószínű, hogy olcsóbb (esetleg jobban képzett) munkaerőhöz jutott.
Ez akkor sem ok arra, hogy Önt minden előzetes bejelentés nélkül mellőzzék négy éve ellátott feladatköréből. Ha feladatát munkaszerződés alapján látta el, akkor ezt a szerződést munkáltatója (ügyvezetője) egyoldalúan, az Önnel való megállapodás nélkül nem módosíthatta, illetve a munkáltatói rendes felmondást a munkáltató indokolni köteles. Ez esetben felmondási idő és végkielégítés is jár.
Ha feladatát a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint megbízással látta el, akkor bizony nincs ilyen kötelezettsége a megbízójának, - illetve egyoldalúan dönthet a megbízás indokolás nélküli visszavonásáról.

Szabó Miklósné

(08.09.2010)  Tisztelt Szakértő úr!

A segítségét szeretném kérni!2000.szeptember 10-én született a kislányom,aki fejlődési rendellenességgel jött a világra.Az orvosunk a kislány három éves kora után meghosszabbította gyesem tíz éves koráig.Pár nappal ezelőtt kaptam egy levelet a munkáltatómtól,hogy vegyem fel velük a kapcsolatot,mert2010.szeptember.10-vel lejár a gyesem.Vissza menni dolgozni 3 műszakba nem tudok, a gyermektől, mik a lehetőségeim?Tíz éves kor után ha még fenn áll a gyermeknél a betegség nem jár tovább gyes? Ha felmondanak mert nem tudom vállalni a 3 műszakot végkielégítés jár?Az összegyűlt szabadnapjaimat kivehetem?Amennyiben nem tudok munkát vállalni akkor jár a munkanélküli?Kérem írja meg mik a lehetőségeim,tanácstalan vagyok! Egy gyermekét egyedül nevelő Anya.
Elsősorban a munkáltatóval vegye fel a kapcsolatot. Adja elő nehéz helyzetét, - mondja el. hogy dolgozni szeretne és kérje a munkáltatóját, hogy ne tegye három műszakba.
Hogy járhat-e tovább Gyes, - azt csak orvosszakértő tudja megállapítani.
Ha felmondanak, (ami jogellenes) akkor a ki nem adott szabadságot megkaphatja, illetve munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató pénzben megválthatja a ki nem adott szabit.
Jár a végkielégítés is, - ha a munkáltató rendes felmondással (amit jogszerűen nem tehet meg) felmond Önnek. Ha Gyes-t nem kaphat tovább és munkát sem tud vállalni, akkor álláskeresési járadékért a munkaügyi központhoz (kirendeltséghez) folyamodhat.

Szabó Miklósné

(05.08.2010)  Jo napot!
A kerdesem a kovetkezo lenne:kereskedelemben dolgozom 7 eve egy kft nel hatarozatlan ideju szerzodessel.Munkahelyemen egyik nap elment az aram ezert aznap nem tudtunk kinyitni igy a fonokom hazakuldott.kerdesem az lenne hogy le kell dolgoznunk vagy ki irhatja szabadsagnak a kiesett idot vagy allasido illet minket.tehat nem kell ledolgoznunk hanem teljes munkanapnak kell hogy elszamolja?Ha nem tud munkat biztositani nekunk es van meg szabadsagunk(22 bol mar kivettem 11 et sajat akaratombol).azzal o rendelkezhet tehat ki irhatja szabadsagnak az otthon toltott idot (mert mondjuk nem tud hova tenni minket mig nem nyit egy masik uzletet) de mi a helyzet akkor ha tovabb kell otthon maradnunk mint amennyi szabink van meg?le kell dolgoznunk kesobb ezeket a napokat orakat?
kerdesem meg: szerzodesemben helyettes megnevezes szerepel.szoban kozolte hogy visszafokoz ilyenkor szerzodes modositas kell hogy legyen igaz?koteles vagyok elfogadni?ezaltal a fizetesemet is visszaveheti?kozos megeggyezessel jar a vegkielegites?valaszat elore is koszonom
Luna
Kedves Luna!

Munka törvénykönyve 102. § (1)-(4) bekezdésekből (amelyek a munkáltató kötelezettségeiről szólnak), valamint Mt. 151. § (4) bekezdése szerint: A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.
A szabadságnak nem az a rendeltetése, hogy a munkáltató működési körében felmerülő okból, azt a munkáltató saját céljának megfelelően felhasználja.
Ha munkaköre változik vagy módosul, - akkor az a szerződés módosításával jár, - amelyet nem köteles elfogadni. A közös megegyezés akkor járhat végkielégítéssel, ha erről kölcsönös akarattal külön megállapodnak.

Szabó Miklósné


(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként?

Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó!
Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége.

A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia:
- az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni,
- a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem,
- ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak,
- ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés).

Szabó Miklósné

(08.07.2010)  Tisztelt Cím!

1976. október 2-án születtem. 2001. március 1-től dolgozom a munkahelyemen. 2008. június 9-én született a kislányom, előtte kivettem a 2008-as évre járó szabadságot.
2008.06.09-2008.11.23. TGyás
2008.11.24-2010.06.09. Gyed
A munkahelyem 2009. május 20-tól felszámolás alá került, az aktív dolgozóknak augusztus közepétől felmondtak, csak a kismamák vannak állományban.
Kérdésem a következő:
kaphatok-e végkielégítést, ha én kérem, hogy számoljanak el velem? Mennyi szabadságom gyűlt össze? A bruttó bérem 2008-ban 100000 Ft volt.

Köszönöm a választ!
Kedves Kristi!

Végkielégítés csak munkaáltatói rendes felmondás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. Járhat akkor is, ha Ön kéri, - de erről külön meg kell állapodniuk a munkaviszony megszüntetésének kapcsán.
A szabadsága 48 nap alap és 4 nap pótszabadság.

Szabó Miklósné

(26.05.2010)  Leszámolással kapcsolatos kérdésem lenne.
A munkáltatóm rendes felmondással felmondott, a felmondási idő felére felmentett a munkavégzés alól.
Én ezt úgy értelmezem:

Felmondást kézhez vettem: május 18-án.
Felmondási idő (35 nap) május 19-június 22
Utolsó jogviszonyban lévő napom, amire még bér (átlagkereset jár) 06.22.
Felmentési idő (munkavállaló igénye szerint) 18-nap (kerekítve): 06.03-06.22-ig
Bentlévő szabadság időarányosan: 7 nap
Szabadság ideje: 05.27-06.04-ig.
Így az utolsó munkában töltött napon május 26-a lesz.
Én úgy gondolom, hogy az utolsó munkában töltött napon (tehát május 26-án) a munkáltatónak kötelessége kiadni a papírokat (amin természetesen a munkaviszony vége 06.22-e!) és kifizetni az összes béremet, illetve az 1 hónap végkielégítést.

Helyesen értelmezem-e a rendelkezésemre álló információkat?
Munkáltatóm a júniusi átlagbéremet és a végkielégítést csak június 22-én akarja kifizetni.

Kérem segítségét, hogy kinek van igaza.
Tisztelt Anita!

Én - ha nem tévedek - a z utolsó munkában töltött napját június 14-re számolom. Ugyanis, ha június 22-től (felmentési idő utolsó napja) visszafelé számolok 7 napot, - a szabadságát - az június 14-re esik, - és ezen a napon a munkáltatónak ki kell adni a bért, a végkielégítést és az igazolásokat.

Ez azonban csak akkor igaz ebben a formában, ha a munkáltató a maradék felmondási időre (17 nap, amellyel a munkáltató rendelkezik) is felmenti Önt a munka végzése alól.
Ha ugyanis a munkáltató a maradék 17 napban berendeli Önt dolgozni, akkor az utolsó munkában töltött napja ezzel a 17 nappal meghosszabbodik.

Szabó Miklósné

(18.05.2010)  Szeretném megtudni, hogy amennyiben jogerős munkaügyi bírósági végzést követő 15 nap elteltével sem kaptam meg a munkabéremet a volt munkáltatómtól, illetékfeljegyzési joggal, tehát költségmentesen kezdeményezhetem e a felszámolását a munkáltatómnak, a jogerős végzésben szereplő munkabér, annak kamata, valamint a munkaügyi perrel járó költségeim vonatkozásában. Mindezek megfizetésére kötelezte a bíróság a volt munkáltatómat, de az nem fizet.
Köszönöm válaszát-
Tisztelt Ibolya!

Az 1991. évi IL. törvény szól a csőd, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. Az 1. § (2) bekezdése értelmében a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(49 a végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet- a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.

Fenti eljárások olyan bonyolult, a fenti törvény által szigorúan szabályozott eljárások, hogy annak terjedelme jelen lehetőségeinken túl mutat.
Lényeg, hogy valamelyik eljárásban Önnek hitelezői minőségben kell szerepelnie. A többi hitelezővel együtt hitelezői választmányt kell létrehozniuk érdekeik védelmében (ez külön eljárás). Ha a törvényben leírt hitelezői választmányt megalakították, akkor a megalakulást követő nyolc napon belül értesítik a megalakulás tényéréről tagjairól, jogaikról az adóst, az bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.
Felszámolási eljárást a hitelező is kezdeményezhet. A hitelezőnek kérelmében meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és annak rövid ismertetését, hogy adóst miért tartja fizetésképtelennek. a hitelező a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki, - akinek megbízatása a felsz. kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart.
....

Lényeg, hogy hosszú és bonyolult eljárásokról van szó. Tapasztalataim nincsenek ezen a téren, de gondolom, hogy emberpróbáló és minősítő időszakok váltják egymást a végkifejletig, - amely lehet, hogy nem is hozza meg a hozzá fűzött reményeket.

Szabó Miklósné

(19.05.2010)  Én egy egyedül álló nö vagyok. Egy beteg 26 éves fiú gyerekkel.Nem tudtam hogy,nekünk nincsennek semmilyen jogaink csak kötelességeink.2002 ota járulékot kap a gyerek én ápolásit összesen 59 000.ft elmentünk a nyugdij f.ig-atosághoz 13.-ker.a 22-böl .elmondtam hogy mit szeretnék támogatást hogy kedvezményes utazási kérelmeztem majd közölték hogy a 8-ker tarsadalom bizt-itáshoz kell menni oda mentünk és a hosszu sort ki várva közölték hogy semmilyen támogazást nem kapunk mert a gyerek nem dolgozot és csak járulékot kap.Nem kapok kiemelt családi potlékot sem .az utazásom oda vissza 3 800ft volt. az államtol még egy villany támogatást kapok 4 600ft a többit nekem kell potolni.csak azt nem értem hogy én miért nem tudok semmit sem elintézni .másoknak sikerül, minden hol tartják a markukat nelkik össze jön kb 100 000 ft de hogyan és nekem miért nem minden hol el utasitanak pedig a gyarek beteg súlyos fogyatékos kategoriában van.udv
Kedves Erzsébet!

Fogyatékossági támogatást kell igényelnie a Magyar Államkincstártól vagy annak területi egységétől. A körzeti orvoshoz is fordulhat ezzel a problémával - mert a fogyatékosság mibenlétéről, súlyossági fokáról igazolást kell a kérelemhez mellékelni. A kiállított fogyatékossági igazolás vagy kártya 90% helyközi és 100% helyi közlekedési kedvezményre is jogosít.

Szabó Miklósné

(27.04.2010)  Tisztelt Szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én 2008.02.11.e óta vagyok egy kereskedelmi cégnél a mai napig is. Sajnos úgy alakult a helyzetem hogy 2009.december 23-.án egy tömegközlekedésben elestem és megzúzódott a térdem így az orvos azt javasolta hogy menjek táppénzre mert ezzel menni nem igazán fogok tudni.Elmentem a háziorvosomhoz és december 24.től felvett táppénzre és ez az állapot tartott 2010.01.18.-ig. Elkezdtem dolgozni 2010.01.18.-tól egészen 2010.02.15ig mert sajnos egy üzemorvosi vizsgálaton vagyis egy mellkasfelvételen kiderült hogy tüdőgyulladásom van. Sajnos így az üzem orvos elküldött a vagyis javasolta hogy keressem fel a háziorvosomat és ő majd tudja hogy mit kell tenni. Elmentem hozzá és 2010.02.17.-től újra táppénzen vagyok, a mai napig. Attól félek hogy ha visszamegyek akkor elküldenek.
Ha táppénzen vagyok akkor kirúghatnak-e?
Ha visszamegyek dolgozni és azt mondják hogy ki vagyok rúgva akkor mi a teendőm?
Kaphatok végkielégítést? A munkaviszonyom:2008.02.11-2010.04.23. de2010.02.17től táppénzen vagyok hogy ez beleszámít a munkaviszonyba?
Ha kaphatok végkielégítést akkor mennyit?
Mennyi munkanélküli segély illet meg?
Ebben az évben még nem voltam szabadságon és ha elküldenek akkor azt a cégnek kikell fizetni a számomra? 21napon van. Mennyi ez pénzben?

Válaszait nagyon szépen köszönöm.
Remélem nem mászik tőlem a falra de nagyon kétségbe vagyok esve.

Kriszta
Kedves Krisztina!

Táppénz alatt nem küldheti el a munkáltató, - utána viszont igen. A rendes munkáltatói felmondás kedvezőbb a munkáltatóra hátrányosabb közös megegyezésnél.
Végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár akkor, ha van három ledolgozott év.
Járhat közös megegyezés esetén is, ha a felek erről így rendelkeznek. A végkielégítés mértéke három év esetén egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg.
Egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
A szabadságot pénzben csak akkor lehet megváltani, ha azt kiadni a munkáltató természetben nem tudta.
A szabadság időtartamára távolléti díj jár. Ennek mértéke a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok illetve kiegészítő pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Szabó Miklósné

(30.04.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném megkérdezni, hogy munkahelyem szabályosan járt-el, akkor, amikor 6 napos leállást rendelt el április elején bér fizetése nélkül, mondván azt, hogy amikor a 6 napot ledolgozzuk, akkor jár a fizetés is. A ledolgozás időpontjait nem közölték velünk, csak azt, hogy szombati napokon lesz és május-június-július-augusztus hónapban kell rá számítani, mert akkor lesz több munkánk. A munkáltató azt mondta, hogy 4 havi munkaidőkeretet szabályosan megállapíthat és a munka függvényében döntheti el, hogy mikor dolgozzuk le. Még azt is mondták, hogy akár 6 hónapra is eloszthatnák, mert a gazdasági válság miatt ezt most lehet. Milyen törvényben lehet ennek utána nézni? Másik kérdésem pedig az, hogy ha szombaton dolgozzuk le azokat a hétköznapokat jár-e pótlék?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Noémi
Kedves Noémi!

Van törvényi rendelkezés: Munka törvénykönyve 151. § (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő személyi alapbére illeti meg.
Sőt a személyi lapbéren túlmenően más jogcímen járó díjazást is meg kell fizetnie, DE a munkáltatónak számos lehetősége van arra, hogy kibújjon a szabály alól. Pl.: kiadhatja a rendes szabadság egy hányadát, a munkaszerződéstől eltérő átmeneti munkavégzést rendel el...stb és megfelelő intézkedés a munkaidő beosztás megváltoztatása is. Amennyiben ez tartósnak ígérkezik (az egy hónapot meghaladja) a munkaszerződést megfelelően módosítani kell. Ebben már megállapodhatnak arról, hogy a szombati munkavégzés esetén emelt pótlék jár vagy helyette másik szabadnapot biztosít.

Szabó Miklósné

(21.04.2010)  Üdvözlöm!

Szeretném megkérdezni, hogy a cég, ahol eddig dolgoztam helyesen járt-e el?

2002.márciusától dolgozom egy kft-nél, üzletvezetőként. Szerződésem határozatlan idejű. 2008.januárjától 2009.augusztusig nem dolgoztam, mert itthon voltam a gyerekemmel. Persze közben GYED-en voltam. Majd visszamentem dolgozni 2009.szept.1-től, és igényeltem a GYES-t is. Úgynevezett \"passzív állomány\" szerepelt a szerződés módosításomban. Ugyanúgy 8 órában dolgoztam, a régi munkakörömben.
Majd 2010. áprilisában egy hülye indokkal (nem részletezem) el akartak küldeni közös megegyezéssel. Én ebbe nem mentem bele, így rendes felmondással elküldtek.
Kérdésem az, hogy jogosan járt-e el a munkáltató? (GYES alatt rendes felmondással elküldtek)
Valamint, hogy jár-e végkielégítés a 8 év után? (így, hogy GYES-en voltam)
Köszönöm előre is válaszát!
Bianka
Kedves Bianka!

Nem járt el helyesen a munkáltató. Egyébként a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszony jogellenességének megállapítását - megtévesztésre vagy más munkáltatói megtorló intézkedésre hivatkozva - lehet kérni a Munkaügyi Bíróságtól.
Természetesen közös megegyezés esetén végkielégítés sem jár, - kivéve, ha ezzel elllentétes megállapodást kötöttek ki a munkaszerződésben.

Szabó Miklósné

(16.04.2010)  Tisztelt Tanácsadók.

A kérdésem a következő:
Több mint 3 éve dolgozom egy fuvarozó KFT-nél, a cég ellen Apeh eljárás folyik , nagy valószínűséggel csődbe viszi a főnököm hogy megszabaduljon tőle. Kb 1.5 éve csinált egy másik KFT-t az új kollégákat és a régiek egy részét már oda jelentette be. Tudomásom szerint 3 év folyamatos munkaviszony után 1 havi végkielégítés jár. Ha engem is átjelent a másik Kft-be akkor elveszítem a 3 évemet? Hogyan illetve milyen jogi lehetőségei vannak hogy esetleges végkielégítésemet később megkapjam? Hova tudok fordulni ha esetleg nem akarja kifizetni a járandóságaimat, mert az egyik kollégának már felmondott de nem akarja kifizetni a járandóságát.
Az éves rendes szabadsággal is rendszeresen problémák vannak , nem adja ki , nem fizeti ki de a jelenléti íven utólag feltünteti és a bérpapíron feltünteti mintha kiadta volna.
Utána azt monda úgyse tudunk mit csinálni vele.

Kérem adjanak tanácsot mit tudok jogilag tenni .
Előre is köszönöm.
Viktor
Tisztelt Viktor!

Többféle hatósághoz is fordulhat jogainak megsértése miatt. Fordulhat az OMMF-hez (Országos Munkavédelmi és Munkajogi Főfelügyelőség), a Munkajogi Bírósághoz is fordulhat keresettel, - amelynek eljárása most már illeték ellenében történik.
Igénybe vehet közvetítőt vagy mediátort a probléma rendezésére.
Természetesen a legjobb az lenne, ha munkáltatója a munkajog szabályait betartva járna el.
Kérdésére válaszolva: ha átjelenti Önt a másik Kft-be, akkor a munkaviszonya nem szűnik meg, - tehát végkielégítést sem kaphat. A három évét akkor nem veszíti el, ha az előző Kft. jogutóddal szűnik meg, - és a jogutód a jelenlegi Kft. lesz, ahova már a munkavállalóinak egy részét alkalmazta.

Szabó Miklósné

(14.04.2010)  Jelenleg gyesen vagyok, tartósan beteg gyermekemet nevelem. (Kislányom 2010. december 30-án lesz 3 éves) Szeptembertől szerettem volna visszamenni dolgozni a munkahelyemre, de közölték, hogy jelenleg nem tudnak alkalmazni, esetleg néhány hónap múlva. 108 nap szabadságom gyűlt össze az elmúlt évek alatt (2 gyermeket szültem egymás után). Mivel betegsége miatt 10 éves koráig kapom a gyest, azt szeretném tudni, hogy felmondási védelem alatt is 10 éves koráig állok, vagy csak 3 éves koráig. A munkáltatóm azt szeretné, hogy december végéig maradjak otthon, ha addig lesz állás, akkor felvesznek, ha nem, akkor pedig 2010. dec.30. után közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyomat, ők kifizetik a felgyülemlett szabimat + kapok még 2 hónap végkielégítést. Ez így jogilag korrekt? Vagy én bármikor mondhatom azt, hogy munkába szeretnék állni, ők kiadják a szabadságot, utána pedig ha az elfogy ők fizessenek állásidőt a felmondási védelem idejéig?A másik kérdesem a munkabér. Mióta itthon vagyok, nem kaptam értesítést fizetésemelésről, pedig biztos, hogy volt. Ha elkezdem kivenni a szabadságot, kérhetem a fizetésem rendezését és az ennek megfelelő bérszámfejtést vagy nem kötelesek béremelést adni az eltelt időre? Előre is köszönöm a választ!
Kedves Krisztina!

"A törvény lehetővé teszi a fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében teljes munkaidőben, eredeti munkahelyén helyezkedjen el:
- a fizetés nélküli szabadságot megszakítva eredeti munkakörében, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot nem megszakítva (akár más munkáltatónál) határozott idejű munkaszerződéssel, teljes, vagy részmunkaidőben helyezkedjen el úgy, hogy mellette a GYES-t is folyósítják.

A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll.
Az Mt 90. §. e) pontja kimondja, hogy a munkaáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
A GYES melletti munkavégzés esetei:
- eredeti munkakörében (fizetés nélküli szabadság megszüntetésével)
- eredeti munkahelyén határozott idejű munkaszerződéssel részmunkaidőben (a fizetés nélküli szabadság fenntartásával)
- más munkáltatónál rész vagy teljes munkaidőben úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.)

Ha a GYES-ben részesülő szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot, és vissza kíván térni eredeti munkahelyére a munkáltató köteles-e őt foglalkoztatni?
A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanya munkáltatója jogszerűen nem teheti meg azt, hogy ne vegye őt vissza korábbi munkahelyére, ha az édesanya meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, és vissza kíván menni dolgozni. Ha a kismama lemond a fizetés nélküli szabadságról( s ezt bármikor megteheti, hiszen a fizetés nélküli szabadság igénybevétele csupán egy lehetőség a dolgozó számára, mellyel nem köteles élni) az effektív munkavégzés kedvéért, az addig szünetelő munkaviszonya mintegy „feléled”, s ugyanazok a jogok és kötelezettségek terheli mind a két felet, mint a gyermek születése előtt. Azaz a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót, a munkavállaló pedig köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének.
25
Ha a GYES-ben részesülő kismama jelzi munkáltatója számára, hogy vissza akar menni dolgozni, akkor a munkáltatónak kötelessége, hogy mielőbb megteremtse azokat a körülményeket, hogy a kismama ténylegesen dolgozni tudjon. Az Mt. 151.§-nak /4/ bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre személyi alapbér (állásidő) illeti meg.
Amennyiben a szülő megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltatónak az addig ki nem vett szabadságot haladéktalanul ki kell adni. "szmm.hu

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak