(01.02.2010)
Tisztelt Déri Tamás!
A gyermekem ( fiú ) születésekor enyhe agyi károsodást szenvedett, így aztán erősen diszlexiás, diszgráfiás, figyelem és összpontosítási zavarral küszködik. Az általános iskolát is magántanulóként és speciális iskolában tudta elvégezni, a tovább tanulására pedig gondolni sem mertünk. Az állapotára való tekintettel az édesanyja ápolási segélyen volt vele 18 éves koráig, ezt követően pedig a kiemelt családi pótlékot kapta alanyi jogon, ezt kapja jelenleg is. Munkát sajnos nem tud vállalni, mert a képességeivel nincs olyan munkaadó aki őt alkalmazná. A Vajda Péter utai Munkaképességet vizsgáló intézményben első alkalommal, 75% -os később 57%-os munkaalkalmatlanságot állapítottak meg, ezért is kaphatja még jelenleg is a kiemelt családi pótlékot. Kérdésem a következő: meddig kaphatja ez a pótlékot és van e ilyen esetben lehetőség a leszázalékolására, ha igen hová kell, lehet fordulni. Tudomásom szerint ezt csak olyanok kérhetik akik már dolgoztak. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: Varga Tibor
Tápiógyörgye
|
Tisztelt Olvasónk!
Az Ön esetében az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései az irányadóak.
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani, továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások
- közgyógyellátás
- ingyenes tankönyvellátás
- gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény
- gyermekgondozási segély 10 éves korig
- ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
- utazási kedvezmény, utazási költségtérítés
A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy munkát is vállalhat, azonban annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Rokkantsági ellátásra jogosult, aki:
- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,
- a szükséges szolgálati időt megszerezte és
- rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki saját rokkantságát szándékosan okozta.
Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt.
A rokkantság elbírálása orvosszakmai kérdés. A munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai állapítják meg. A nyugdíjigény elbírálása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét lehet figyelembe venni.
Tisztelettel:
Déri Tamás
|
(18.02.2010)
Tisztelt Uram!
Azt szeretném megtudni, hogy a tgyás és a gyed alatt összegyűlt szabadságomat kivehetem-e a gyes folyósításának ideje alatt, illetve azt, hogy mennyi szabadság jár. Három éve dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel tanárként. 2008 július 29-én született az első gyermekem, vele tgyáson és gyeden voltam, majd 2008. május 8-án megszületett második gyermekem. Utána is kaptam tgyást és 2010 május 8-ig gyedet folyósítanak.Utána szeretném a gyes mellett kivenni az összegyűlt szabadságomat vagy visszamenni félállásba dolgozni. Mindkettő lehetséges? Ha májustól szeretnék félállásban dolgozni, akkor a nyári szünet idején mire számíthatok? Kérhetem a munkáltatótól, hogy az óráimat két napra tegyék, mert csak annyi időre tudom megoldani gyermekem felügyeletét? Mikor kell a munkáltató felé jeleznem visszatérési szándékomat? Ha félállásba megyek vissza a gyes lejártáig, akkor módosítják a kinevezésemet?
Kérhetek e kérdésekkel kapcsolatban az Államkincstártól hivatalos állásfoglalást is és ha igen, pontosan honnan?
Válaszukat köszönöm.
Tisztelettel:
P. Gabi
|
Szabadság jár a szülést megelőző táppénz, a szülést követő TGYÁS, és a TGYÁST követő fizetésnélküli szabadság első évére.
Gyes mellett lehet félállásban dolgozni. A nyári szünet idejére gyes-re biztosan számíthat, ha gyermeke még nem tölti be a három életévet. Kérni a munkáltatótól - a tisztességes együttműködés szabályait betartva - sok mindent lehet. A méltányolható indok, - a kicsi gyermek ellátatlansága általában meghatja a nagyszívű, gondos munkáltatót. Visszatérési szándékát illik hónapokkal (minimum egy hónappal) előre jelezni, - a kalkulálhatóság végett. Az alapszerződése marad, - de kiegészül a módosítással a munkaidejének változására tekintettel a gyes idejére. Kérjen hivatalos állásfoglalást az Államkincstártól, - különösen akkor, ha munkáltatójának aggályai lennének a fentiek alkalmazásával, - szerintem készségesen válaszolni fognak.
Szabó Miklósné
|
(29.12.2009)
Tisztelt tanácsadó!
22 éves vagyok így szabadsági napom kevés.0 nap szabadságom van de kellene még 9 a karácsonyi leállásra.Ha nem rendelkezem 9 nappal akkor szét lehet írni a 8 órákat .4-4 órákba?Mert tavaly ezt történt de most a munkaadóm azt a kijelentést tette hogy a munkatörvénykönyv szerint ez nem lehetséges.Nem értettem miért ha tavaly ezt így csináltuk.A másik kérdésem pedig az lenne hogy éjjeles vagyok de pénteken délutánba kell visszamennem kötelezhet e szombati dolgozásra?Csak hétköznap dolgozunk.
előre is köszönöm válaszát.
|
Karácsonyi leállásra nem kell szabadság, - mert akkor minden leáll, - a folyamatosan és közszükségletet kielégítő közüzemi szolgáltatások kivételével.
Második kérdés: Munka törvénykönyve (Mt.) 123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább tizenegy óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani, - de Kollektív szerződés ettől eltérhet készenléti jellgű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarendben és idénymunkát végző munkavállaló esetében.
Szabó Miklósné
|
(08.01.2010)
Tisztelt CV Centrum!
Jogosult vagyok-e végkielégítésre, ha jelenlegi munkáltatóm (4 önkormányzat) január 1-től másik 3 önkormányzattal társulva alkalmazna tovább ugyanabban a munkakörben.
Ha igen, mekkora lehet a végkielégítés mértéke, ha 1990 július 1-vel kezdődött a munkaviszonyom ( közalkalmazotti), az új munkaszerződésem pedid 2010 január 1-én lépne életbe.
Köszönettel!
|
Cak akkor jogosult végkielégítésre, ha az az önkörmányzatok társulása áthelyezéssel alkalmazza tovább az új szervezetben.
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke 20 év után nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg.
Szabó Miklósné
|
(26.01.2010)
Tisztelt Czimer Judit!
Férjem munkaszerződése heti 40 óra.Januártól beakarják vezetni a napi 12 órás munkarendet,mivel a most jelenlegi háromműszakos munkarend lecsökken kettőre.Érdekelne,ha nem írja alá az új szerződést,akkor is megilleti-e,vagy jár-e neki ugyanúgy a végkielégítés?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:Pné!
|
A végkielégítés a törvény erejénél fogva két esetben jár:
- munkáltatói rendes felmondás,
- a munkáltató jogutód nélküli megszünése esetén.
A törvényi feltétel Önöknél hiányzik, - de a férje munkaszerződése vagy ha van erre az esetkörre is kiterjedő kollektív szerződé, - akkor járhat.
Szabó Miklósné
|
(21.01.2010)
Tisztelt Déri Úr!
Segítségüket szeretném kérni. 2003.11. 21-én ikreket szültem és születésük kezdetétől a GYES-t igényeltem, most 6. éve vagyok GYES-en és az ikrekre vonatkozó törvény szerint az iskolakezdés év végéig kaphatom a GYES-t. (Tehát még jövő év december végéig ). Közben a cég ahol dolgozom, felszámolás alatt áll, minden dolgozót hazaküldtek a múlt héten. Mivel én GYES-en vagyok, az írták nekem, hogy felmondási tilalom alatt állok amíg a GYES-t folyósítják nekem, és csak a GYES letelte után küldenek el rendes felmondással és csak akkor kapom meg a végkielégítést és a felgyülemlett szabadságot.
A kérdésem az, hogy a Magyar Törvénykönyv szerint (90 paragrafus 1 bekezdése e pont, és a 138 paragrafus 5. bekezdése)szerint ha jól értelmezem, már nem állok felmondási tilalom alatt, mivel már a gyerekek elmúltak 3 évesek (novemberben töltik a 6 évet), és óvodába járnak (tehát nem otthon gondozom őket). Kinek van most igaza? Szíves közreműködését előre is köszönöm, és várom mihamarabbi válaszukat.
Tisztelettel: Haberényi Györgyné
Budapest, 2009-11-04
|
Mivel ikrek esetében minden duplán értendő, úgy gondolom, hogy ez az idő is benne foglaltatik.
Szabó Miklósné
|
(09.11.2009)
Kedves Tanácsadók!
A kérdésem munkajogi jellegű. mi történik akkor, ha munkáltatóm szóban folyamatos túlórázásra kötelez (napi 1-2, illetve htvégenként 4-5 óra). Annyi feladatot ad, amennyit 40 órában lehetetlen is elvégezni. Ha azonban nem túlórázok, és nincs kész valami, azonnal jönnek az írásbeli figyelmeztetések, azzal a fenyegetéssel, hogy ezek jól használhatók rendes felmondás megindoklására.
Ezzel együtt havonta a jelenléti ívem aláírására kényszerít úgy, hogy az csak napi 8 órát tartalmaz. (hiszen ha nem írom alá, az említett figyelmeztetések indokolják az elbocsátásomat)
kérdésem az, hogy amennyiben nem írom alá a jelenléti ívemet ilyen formában, ő rendes felmondáaal elbocsát, akkor követelhetem-e a kifizetetlen túlóráimat. Csak arra a hónapra követelhetem, amikor nem írtam alá a jelenlétit, vagy visszamenőleg is arra hivatkozva, hogy kényszerített?
Nem tudom, kit terhel ilyenkor a bizonyítási kényszer, de természetesen bizonyítékaim (küldött e-mailek, nyomtatott dokumentumok, irodakulcs leadása, felvétele) vannak arra vonatkozóan, hogy valójában dolgoztam.
válaszukat köszönöm!
|
Kedves Kérdező!
Bár beidézem önnek az Mt. idevágó passzusát, én nem hiszem hogy ez munkajogi kérdés lenne. Ha úgy érzi, hogy ki kell állnia a jogaiért, a legjobb megoldás egy rendkívüli felmondás és egy keresetlevél benyújtása az illetékes Munkaügyi Bíróságra. A kereset levélnek tartalmaznia kell a bruttó összeget amit a munkaadótól még elvár, tehát ha bizonyítható az összes elmaradt túlóra, a rendes felmondási időre járó átlagkereset és ha már legalább 3 éve ott dolgozik a végkielégítés is képbe kerül. Egy per azonban nem rövid idő, az összeg megéri-e a Bíróságra járást? Találna-e másik munkát, vagy muszáj-e olyan valakinek dolgoznia aki zsarolással próbálja több munkára kényszeríteni. Mielőtt végleges lépésre szánná el magát, mindenképpen kérje ki, az iratok, emailek bemutatásával együtt egy szakjogász véleményét.Ezt akár Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségen (www.ommf.gov.hu) is megteheti.
96.§ (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(7) ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.
147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.
(6) Eltérő megállapodás hiányában az (1)-(3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(16.10.2009)
Tisztelt Tanácsadó!
Most járt le a Gyesem,szeptemberben a cég ahol dolgoztam már elkezdte folyósítani számomra a szabadság pénzt.Sopronba dolgoztam egy közvetítő cégen, keresztül az időközben megszüntette a jogviszonyát ahol dolgoztam a vállalat felmondott a cégnek.A közvetítő cég székhelye Budapesten van megtehetik,hogy ott ajánlanak fel munkalehetőséget ha nem írom alá a közös megegyezéssel a felmondást?Ha viszont felmondanak jár-e végkielégítés számomra?2003-óta voltam a céggel munkaviszonyba.Az új cég sajnos nem tud alkalmazni tehát arra nincs lehetőség hogy átvegyenek.
Köszönettel:Krisztina
|
Kedves Krisztina!
Megtehetik, hogy felajánlanak egy új munkát, de véleményem szerint Ön
jogosan- gyermek miatt is - tagadhatja meg.
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.(Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak
minősül.)
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a
munkáltatónál a törvényben meghatározott időtartamban fennálljon. A
végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni
-a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
-a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli
hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságidőtartamát.
A végkielégítés mértéke
-legalább három év esetén: egyhavi,
-legalább öt év esetén: kéthavi,-legalább tíz év esetén: háromhavi,
-legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
-legalább húsz év esetén: öthavi,
-legalább huszonöt év esetén: hathaviátlagkereset összege.
A végkielégítés összege háromhavi átlagkereset összegével emelkedik,
ha a munkavállaló
-az öregségi nyugdíjra, továbbá
-a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését
megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű
végkielégítés a munkavállalót, korábban már emelt összegű
végkielégítésben részesült.
A végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, utána nyugdíjjárulékot
kell fizetni, de csak a kifizetés évére vonatkozó felső határnak
megfelelő összegig. Egészségbiztosítási járulék (4%) alapját viszont
nem képezi.
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó
|
(12.10.2009)
Tisztelt Szakértő!
Édesanyám nevében lenne egy kérdésem: óvónőként dolgozik egy alapítványi óvodában, ahol anyagi gondok jelentkeztek. Egyelőre ott tartanak, hogy le kellett mondaniuk a bérük egy részéről, de felmerült, hogy édesanyám munkakörét, alkalmazását januárban felülvizsgálják, szóba került, hogy a bére felét is elvennék, vagy esetleg elküldik. 1952.10.26-án született, tehát úgy tudom, védett korban van, el nem küldhetik / ? / De fontos kérdés, hogy jogos lenne-e, ha a besorolás szerinti bér alatt kapna fizetést? Édesanyám azt mondja, ennyiért nem dolgozik, inkább elmegy, igényel pl. álláskeresési járulékot. De gondolom, nem mindegy a nyugdíja szempontjából, hogy dolgozik-e még a végén, vagy sem.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Koltai Judit
|
Kedves Koltai Judit !
A besorolás szerinti garantált illetménynél kevesebbet nem kaphat, ha esetleg eddig magasabb illetményt kapott az alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas besorolás alapján lehet az illetményt a garantált minimumra csökkenteni. Másik lehetőség a bércsökkentésre a rész munkaidőben történő alkalmazás ( Kjt. 23/A.§ ), amit édesanyja is kezdeményezhet kollégáival, így felmentések helyett részmunkaidővel néznének szembe ( Kjt.30/B.§ ). Más esetét a bérről való lemondásnak nem találom elfogadhatonak, sőt az Mt. 8.§ alapján -(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.- ez a semmiség kategóriába tartozik.
1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010-től hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezéseit kell már az önök esetében figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjra jogosultság 62 év és 183 nap az 52 július és december között születettek esetében és 20 év szolgálati idő. Előre hozott öregségi nyugdíjra nők esetében 2010-től az 59. év betöltése és a 40 év szolgálati idő a mérvadó.Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjnál a 37 év szolgálati idő a megkívánt. A csökkentett tartalmú öregségi nyugdíj igénybevételét valóban nem javaslom. Édesanyja szolgálati idejéről nem írt, nem tudom a konkrét esetben mi lenne a kedvezőbb.
Az álláskeresési járadék és segély is szolgálati időnek minősül nyugdíj szempontjából. Járadék feltétele az elmult 4 évben 365 nap szolgálati idő,maximum 270 napra folyosítható, összege a megelőző 4 negyedév keresetének 60% az első 91 napban, a fennmaradó napokra a minimálbér 60%(ez jelenleg bruttó 42900Ft/hó). Álláskeresési segélyre jogosulhat az is, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély jelenlegi összege a minimálbér 40%, 28600Ft/hó.
Felmondási tilalom nem, csak korlát vonatkozik azokra akik 5 éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kezdeményeztek előre hozott öregségi nyugdíjat. Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.
A közalkalmazott jogviszony megszűnésének esetei:
a) lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
b) a közalkalmazott halála
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
d) „nem megfelelt” minősítés esetén
e) a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül
f) prémiumévek programban való részvétel esetén
A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel
Egyoldalú nyilatkozattal:
b) áthelyezéssel
c) lemondással (közalkalmazott)
d) rendkívüli lemondással (közalkalmazott)
e) felmentéssel (munkáltató)
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt (mindkét fél) vagy a határozott idejű jogviszony megszüntetése (a munkáltató által)
g) elbocsátással (fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárásban szabható ki)
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.(munkáltató)
Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat:
a) felmentés
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
Nem jár:
a) ha a felmentésre – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor, valamint
b) ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke: Kjt 37.§ (6)
Három év után: egy havi
Öt év után: két havi
Nyolc év után: három havi
Tíz év után: négy havi
13 év után: öt havi
16 év után: hat havi
20 év év után: nyolchavi átlagkereset.
A végkielégítés 4 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíj korhatárt megelőző 5 évben szűnik meg. Ezenfelül a végkielégítés mértéke a kétszeresére emelkedik, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
Rendkívüli lemondás feltételei :
a) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(20.10.2009)
Tisztelt Szakértők!
2009.március 05-én rendkívüli felmondást nyújtottunk be a munkaadónkhoz, mert nem kaptunk fizetést. Ezt tudomásul véve a felmondásunk elfogadta. De, ekkor már a cég felszámolás alatt volt. A papírjainkat március 10-én kaptuk meg, ebben benne volt a bérjegyzékünk (végkielégítés, felmondási idő, utiköltség térítés, elmaradt bér) az alján feltüntetve, hogy: fizetve 0,- Forint, a cég fizetésképtelensége miatt. A felszámoló a Bérgarancia alpból szeptember 30-án utalta a járandóságunk, de mindenki 25 000,- ft-tal kevesebbet kapott. Felhívtuk, és azt mondta, hogy ha a \"valamit\" eladnak akkor megkapjuk az elmaradt összeget,
A kérdésem az lenne, hogy a felmondás és kifizetés között eltelt majd 7 hónapra kamat nem jár? És, jogos-e az hogy, nem a teljes összeget utalták?
Köszönettel:
O. Beatrix
|
Kedves Beatrix!
A munkáltató véleményem szerint helyesen járt el. A Bérgarancia Alap működéséről, a támogatás igénylésének rendjéről a többször módosított - 1994. évi LXVI. tv. (Bat.) rendelkezik. A felszámoló által lehívható összeg a Bérgarancia alaptól maximalizálva van, ez jelenleg 9250000 Ft/fő.
7. § (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes
naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
Ha ezt az összeget a volt munkáltató utalta volna, valóban járna utána kamat a Ptk. szerint. Ez azonban egy, az állam által rendelkezésre tartott összeg, mely azonban felső limitet tartalmaz.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(26.10.2009)
Tisztelt Szakértő!
A következő problémával fordulok Önhöz. Két hetet dolgoztam Németországban egy húsipari cégnél. Egy magyarországi Kft. alkalmazottjaként voltam kiküldetésben, de ezzel a céggel előtte nem álltam kapcsolatban, a munkaszerződést és a kiküldetési szerződést is indulás előtt írtam alá. A munkahelyen embertelen körülmények uralkodtak, az alapvető higiéniai feltételek sem voltak meg, már az első nap szóltam, hogy én haza szeretnék menni. Mondták,hogy meg kell várnom, amíg helyettem kiérkezik egy munkavállaló Magyarországról, ami kb. 2 hét ,aztán intézik a hazautazásomat. Tisztességesen ledolgoztam a két hetet, közben megérkezett helyettem az ember, csak még 2 napig valami miatt nem tudott munkába állni, ezért arra a 2 napra még be kellett volna mennem dolgozni. Én nem mentem, ezért azt mondták,hogy van 24órám elhagyni a szállást. A munka- és a kiküldetési szerződésem saját példányát is úgy kellett kiharcolnom, nem akarták ideadni. Több kérdésem is lenne.
Ha próbaidő alatt vagyok kiküldetésben, jogosan kérhetnek felmondási időt?
Megtehetik-e, hogy a fentiekben leírt módon eltanácsolnak a szállásról és önköltségen kell hazautaznom?
A szerződésemben szerepel ún. 800Euro kárátalány, ami az engedély nélküli hazatérés esetére vonatkozik, ezt kifizettethetik velem?
Válaszát előre is köszönöm.
S. Anita
|
Kedves Anita!
Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal szüntethető meg. Mt.87.§
A magyar kft. lett volna köteles az utazás költségeit téríteni. Mt. 105.§ (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.
A munkáltató csak akkor követelhetne öntől bármiféle kárátalányt, ha nem próbaidőről lenne szó, de 800 eurós kárátalányhoz, rendkívül magas kellett volna legyen a fizetése. Amennyiben a volt munkaadó evvel kapcsolatban bármiféle igénnyel lépne fel, azonnal forduljon jogi képviselőhöz.
Mt. 101. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak [87. § (2) bekezdés, 92. §, 96. §, 97. § (1) bekezdés] szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
(2) Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(23.10.2009)
Tisztelt Cím!
Azt szeretném meg tudni, hogyha a munkáltatóm mond fel rendes felmondással de nem fizeti ki sem végkielégítést sem szabadságpénzt, sem felmondási időt, hogyan juthatok hozzá ezekhez az összegekhez. Ezt kifizeti nekem valaki és behajtja a munkáltatótól vagy csak jogi úton történhet ezek behajtása ?
Üdvözlettel:
Papp György
|
Kedves György!
Rendes felmondás esetén a leírt tételeket jogosan követeli, hogy érdemes-e az ügyét jogi útra terelni azt önnek kell eldöntenie, de az állam helyett más jogosan nem tudja kikényszeríteni az elmaradt összeg behajtását. Javaslom forduljon az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez (www.ommf.gov.hu).
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(08.10.2009)
T.Szakértő!
Lehetséges, hogy már ezt a kérdést többen is feltették, de én most mégis meg szeretném kérdezni, hogy a férjem órabéres, augusztusban volt 16 nap szabadságon + 1 fizetett ünnep. A szabadságra járó napibért kisebb értékben állapitották meg, az előző hónapokhoz képest, az órabére 500,- Ft, hogy tudom kiszámolni, hogy megnyugtassam a férjem, hogy a bérszámfejtő jól számolta-e el a bérét, mert sajnos a bérszámfejtő nem volt hajlandó kellően tájékoztatni, ill. azt mondta, hogy jól van az úgy, várom szives válaszát, tisztelettel
|
Kedves Kérdező!
Mt.151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
7) Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.
A távolléti díj számítási alapjai: személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok.
A távolléti díj számításának módja: a személyi alapbér, és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.
A számítás során személyi alapbérként a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végez túlmunkát, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal.
A személyi alapbért a munkaszerződésében meg találja.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(08.10.2009)
Tisztelt Szakértők!
Én egy középiskolában tanítok. A továbbképzéseim alapján már 2009 januárjától be lehetett volna egy magasabb fizetési kategóriába sorolni, ám én ezt nem kérvényeztem. Csak szeptemberben kaptam észbe. A kérdésem az, hogy van-e valamilyen mód visszamenőlegesen is kérni az ily módon kiesett összeget.
Köszönettel: Sándor
|
Kedves Sándor!
Ez egy érdekes kérdés, és sajnos nem írta meg milyen képesítésekről lenne szó.
A Kt. alapján bemutatás szükséges az átsoroláshoz és a következő évtől adja meg a lehetőséget.
128.§(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
Ha nem ilyen jellegű képesítésről lenne szó.
A Kjt. a más osztályba átsorolás időpontjára nem ad eligazítását, csak a fokozatok tekintetében határoz meg időpontot.
63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
Egy legfelsőbb bírósági határozat pedig kimondja ( BH.1999.330 ), hogy a helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre tartott igény az általános szabályok szerint évül el, tehát 3 éven belül kezdeményezheti írásban a visszamenőleges bérkiegészítést, és az azonnali átsorolást. Ez akkor is igaz, ha évközben felülvizsgálták az ön besorolását, és ön aláírásával helyben hagyta a téves osztályt. Hiszen az Mt.8.§(1) alapján semmis az a megállapodás amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(12.10.2009)
Tisztelt Szakértő!
Két hete regisztráltattam magam álláskeresési járadékra.Hallottam róla, hogy tanfolyamra lehet jelentkezni, és a tanfolyam idejére kapom a keresetpótló juttatást. Az lenne a kérdésem, hogy a tanfolyam lejárta után, ugyanannyi ideig kapom az álláskeresési járadékot, és ugyanannyi összegben mintha nem is jártam volna képzésre?A keresetpótló juttatás mennyi ideig adható?Ha minimálbér után kapom az álláskeresési járadékot, akkor a keresetpótló juttatás összege mennyi lesz?Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: T. Ágnes
|
Kedves Ágnes!
A járadék folyósítása akkor szűnik meg, ha olyan képzési lehetőséget
fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér
összegét elérő rendszeres támogatásban részesül.
A képzési támogatásról érdemes tudni, hogy:
Képzési támogatásként adható:
* kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás,
* a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése.
A képzési támogatás keretében az alábbi költségek téríthetők meg:
* képzési költség és a vizsga díja,
* utazás költségének megtérítése,
* étkezési költségtérítés,
* szállás költség térítése.
A támogatás mértéke:
* A képzéshez kapcsolódó költségek részben vagy egészben megtéríthetők.
* A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és
a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
* A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos
kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
A támogatás időtartama és mértéke a megye, illetve a kirendeltség
vonzáskörzete munkaerő-piaci helyzetétől függően eltérő lehet, ezért
pontos információkért kérem forduljon az illetékes munkaügyi
kirendeltséghez.
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó
|
(23.09.2009)
Tisztelt Szakértők!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2009. január 1-jétől minden közalkalmazott számára előírja a büntetlen előéletet.
Ez erkölcsi bizonyítvány beszérzésével jár együtt.
Akik évek, évtizedek óta az intézményben dolgoznak (olyan munkakörök esetében, ahol erkölcsi bizonyítvány megléte nem volt eddig kötelező), nem rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, a régi dolgozók erkölcsi bizonyítványai beszerzésének költségei kit terhelnek: a munkáltatót vagy a közalkalmazottat. Van-e jogszabály ami ezt pontosan szabályozza. Ha nincs, a munkáltató kötelezheti-e közalkalmazottat a beszerzésre saját költségén, azaz átháríthatja-e ennek költségeit a dolgozóra, vagy amennyiben kéri, a munkáltató köteles fizetni.
Válaszukat köszönöm:
Kollárovics Szilvia
|
Kedves Szilvia!
Elég sok helyen kérték eddig is a közalkalmazotti szférában, és sokaknak volt már belőle problémája, főleg egy munkakeresés során, mivel az erkölcsi bizonyítvány 3 hónap alatt elévül. Ezért is kellett, már 95.-ben a költségek térítésével az Alkotmány Bíróságnak is foglalkoznia. Az Itv. (90.évi XCIII.) 33.§ 2.bekezdés 14.pontja illetékmentesnek nyílvánítja a munkaviszony létesítéséhez szükséges okirat beszerzését, de az említett ABhatározat az erkölcsi bizonyítványt kiveszi ebből a körböl. Ugyanakkor kiemeli, hogy az Államigazgatási eljárás tv.(57.évi IV) 90 § ebben az esetben is engedélyezheti az illetékmentességet,vagyoni helyzetre hivatkozva, de egy kérelem esetén sincs rá garancia, hogy megkapja.
Magát az igénylést végezheti postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül, az eljárás díja 3100 ft, bővebb információt itt talál (http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=erkolcsi_hu).
Azt a munkavállalót, akitől munkába álláskor nem követelték meg a bízonyítványt, most hiánypótlásra szólíthatják fel, és mivel a munkához szükséges bizonyítványok eddig is a munkavállalót terhelték, nem nagyon hiszem, hogy a munkaadó ezt a költséget átvállalná.
Tisztelettel
Czimer Judit
|
(16.09.2009)
Üdvözletem! Létszámleépítés van folyamatban a munkahelyemen, első körben az önként távozókat számoltatták le. Meggyegyezés szerint plusz két havi fizetést, és a munkatörvénykönyveben előírtak szerint végkielégítést kell kapni minden önként távozónak. Volt aki meg is kapta a számlájára, de vannak sokan, köztük én is ,akiknek még csak az Augusztusi fiztést utalták. A leszámolással kapcsolatos papírokat kipostázták amiben benne van mindenkinek hogy mennyi pénz jár(plusz két havi bér, végielégítés).A probléma az hogy 10-ig kellett volna utalniuk, ez nem történt meg.Feltételezem hogy következő héten utalják minimum 5-6 nap késéssel. Az lenne a kérdésem hogy követelhetek e késedelmi kamatot a késedelmes utalásért, és ha igen akkor milyen mértékben.?
Előre is köszönöm a választ.
|
Tisztelt Attila!
Az elkésett munkabér után lehet kamatot követelni. Ennek mértékét a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szabályozza:
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.
(3) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
Valószínűleg, hogy a kamatot csak per útján tudja behajtani, ezért érdemes átgondolni, hogy megérie e a pereskedést.
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó
|
(17.09.2009)
Tisztelt Déri Tamás Úr!
Lenne egy pár kérdésem Önhöz:
-Van határidő arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikorra adja le a táppénzes papírt a tb-be
(ugyanis nekem több, mint 1 hónap elteltével adta le)?!
-Orvosi papírom van arról, hogy nem emelhetek, mert elvetéltem.
Nem közvetlen munkavégzés közben, hanem annak következménye.
Felvetettem a 2 műszakban történő munkavégzés lehetőségét, hogy ne kelljen felmondanom.
A munkáltató erre közölte, hogy menjek be, és majd megírjuk közös megegyezéssel a felmondást.
Számomra melyik felmondás lenne a \"kedvező\"?
4 éve dolgozok a vállalatnál, és elvileg járna végkielégítés, ha rendkívülivel mondanék föl.
-Ha rendkívülivel mondok föl, akkor jogosult vagyok munkanélküli segélyre?
-Esetemben a szabadságot kifizetik, vagy tárgytalan
Köszönettel:
Enikő
|
Kedves Enikő!
A munkáltató 3 napon belül köteles továbbítani a táppénzes papírokat az egészségügyi pénztárhoz.
A munkarendet az Mt. 118.§ értelmében, kollektív szerződés hiányában a munkáltató állapítja meg, ez irányban nem jogosult szerződés módosítás kikényszerítésére.Kivétel ha rendszeres éjszakai műszakot is végzett (tehát az éves munkaidő legalább egynegyedében) és az orvosi igazolás megállapította, hogy a megbetegedés az éjszakai munkavégzéssel állt összefüggésben (Mt121.) .Remélem jól értettem, hogy az éjszakai munkavégzést akarja elkerülni.
A másik kérdésem lenne, hogy ön még táppénzen van ? Ha igen felmondási védelem illeti meg.Rendes felmondás esetén miután visszatért dolgozni, nem kezdődhet el a felmondási idő azonnal, ha 30 napig volt táppénzen,ennek megszűnése után még 30 nap felmondási védelem illeti meg. Az ezután következő felmondási idő 35 nap az ön esetében, de ennek fele tartamában a munkáltató köteles a munka alól felmenteni, amire természetesen munkabér jár, de sokszor ilyenkor már teljesen eltekintenek a munkavégzéstől. Ha a munkáltató mond fel rendes felmondással megilleti a végkielégítés is, 3 év után 1 havi átlagkereset. Rendes felmondásnál akkor nem jár a végkielégítés, ha ön volt a kezdeményező fél.
96.§(1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
Személy szerint nem találtam levelében, ennyire súlyos felmondási okot.Persze az is lehet, hogy nem írt le mindent.
96.§ (7) A (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.
A közös megegyezés azért olyan kedvelt forma, mert az venne benne amit önök kialkudtak, így akár táppénz alatt is elküldhetik, ha ebbe belemegy, amit nem tanácsolok.Ha közös megegyezést ír alá, legalább a 35-napos felmondási időhöz ragaszkodjon, akár munka alóli felmentéssel.
Azt is tudnia kell, hogy az Flt. 27.§ (5) alapján amennyiben munkavállalói rendes felmondás vagy munkáltatói rendkívüli felmondással szűnik meg a munkaviszony az álláskeresési járadékra ( ami természetesen jár önnek) csak 90 nap elteltével lesz jogosult.
Az álláskeresési járadék azért jár önnek, mert az elmúlt 2 évben megvolt a 365 nap bejelentett munkaviszonya, időtartama 270 nap lesz. Ebből az első 91 nap az elmúlt 4 negyedév átlagkeresetének 60%, de maximum 85800 Ft bruttó, a fennmaradó napokra egységesen a minibálbér 60%,tehát bruttó 42900 Ft.
A felmondási idő megszűnéséig járó időarányos szabadságra jogosult,általában ezt a munkavállalók ki szokták venni a felmondási idő alatt, ha pedig a munkáltató eltekint a további munkavégzéstől, biztos hogy elszámolja a fennmaradó szabadnapokat. Ha a még járó szabadnapokat, mégse lehet kivenni, pl. egy rendkívüli felmondás, azt az Mt. 136§ alapján pénzben meg kell váltani.
Bármilyen módon is szűnik meg a jogviszony meg kell kapnia a munkáltatói igazolást (mely tartalmazza a munkába lépés napját, munkakörét, személyi alapbérét), az eljárással kapcsolatban ajánlatos elolvasni az Mt.97.§-tól-99.§-ig terjedő szakaszt, és mindent feltétlen írásban intézzen.
Tisztelettel :
Czimer Judit
|
(16.09.2009)
Tisztelt Szakértők!
Közalkalmazott vagyok. Augusztus 15.-vel áthelyezésemet kértem egyik oktatási intézményből a másikba. Az előző munkahelyemen június és augusztus hónapra nem kaptam étkezési utalványt ( a volt munkatársaimnak utólag , most szeptemberben adták oda az elmaradt kéthavi étkezési utalványokat, valamint üdülési csekket). A kérdésem a következő: Nekem ezek közül a juttatások közül jár-e valamelyik utólag (az egyenlő részarányos juttatás elve alapján??), hiszen az étkezési utalványok valójában azokra a hónapokra vonatkoznak, amikor még én is az intézmény dolgozója voltam vagy nem jár semmi? Tudom, hogy ezek a juttatások adhatóak, ezért nem tudom, hogy nekem is jár-e valamelyik. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Andrea
|
Kedves Andrea!
Az ön által említett elv., 2003.CXXV.tv. az egyenlő bánásmódról. A jogirodalom és a bírósági gyakorlat is egységes abban az álláspontban, hogy a jutalomra a munkavállalónak nincs alanyi joga. Ehhez azonban hozzá tartozik, hogy a munkáltató köteles bérfejlesztési szempontjait közzé tenni, de még ennek hiánya sem elégíti ki az Ebktv. 19. §-ában foglaltakat és nem teremt alapot eljárásra a hatóság számára.
Az Mt. 165. § (1 ) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.
142/A (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(2) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.
(4) A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének (5. §) megfeleljen.
Így az egyenlő bánásmód elve már bekerült az Mt.-be is. Tehát a cafeteria rendszer alkalmazása csak akkor jogszerű, ha a munkavállalói kör egészére vonatkozik.
Alapvetően kétféle törvényes módja van.
-Egységes a juttatási forma, ha minden dolgozónak ugyanazon juttatási elemek biztosítottak.Ilyenkor sem rendszerelemekben, sem azok mértékében nincs különbség.
-Differenciált rendszer esetén eltérő mértékű, vagy elemtartalmú béren kívüli juttatás jár a munkavállalóknak. Azonban ilyenkor is szigorú szabályok alkalmazandók. Minden munkavállaló számára megismerhető caféteria szabályzatot kell létrehozni, mely csoportokat azonban alkothat. A csoportok tagjai számára egységes költség- és elemkeret kötelező.
Leveléből nem derül ki számomra, miben és milyen feltételekkel rögzítették a béren felüli juttatások rendszerét.Feltételezem ez egy kollektív szerződés, amiben részletes leírás kell szerepeljen az adható támogatások feltételeiről. Ha valóban ön az egyetlen, aki adott munkakörben adott munkaidőtartamra nem kapta meg ezt a juttatást követelése valóban jogosnak hangzik, de ha nem tud hatást gyakorolni munkaadójára, nem hiszem, hogy érdemes lenne ez ügyben munkajogi vitát kezdeményeznie.
Tisztelettel :
Czimer Judit
|
(10.09.2009)
Szép napot!
Kérdésem a következő lenne, remélem tud nekem tanácsot adni.
2009.06.11.-én szültem, a munkáltatóm többszöri kérés ellenére közel 2!!! hónap elteltével küldte el nekem TGYÁS (terhességi-gyermekágyi segély ) ellátás igényléséhez szükséges papírjaimat.
Ez nekem 2 hónap kiesést jelent anyagilag is, és el is veszítettem a 168 napból( amely időtartamra járna a TGYÁS) 90 napot... mivel visszamenőlegesen adtam le a kérelmemet.
Ez esetben nem lehet a munkáltatót jogilag kérdőre vonni?
Mert az ő hibájuk volt, hogy nem tudtam IDŐBEN leadni a kérelmemet..
Emiatt én károsultam az elveszített összeggel , időtartammal( 90 nap)
A munkáltató nem lenne köteles ezeket a dokumentumokat a szülő nő számára leghamarabb átadni??
Köszönettel,
H. Györgyi
|
Kedves Györgyi!
Tgyás eljárást megindító iratot eleve a munkáltatónak kellett volna benyújtania az illetékes egészségügyi pénztárhoz.
Az igényt megelőző 6. hónap első napjáig lehet visszamenőlegesen a TGYÁS-t igényelni, ez az intézmény a szülési szabadság megfelelő időtartamára jár. A szülési szabadságot lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy a szülés előtt 28 nappal kezdődjön, legkésőbbi kezdő nap a szülés napja, ezen a kereteken belül a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. A Tgyás a szülési szabadság alatt kieső kereset pótlására van, tehát nem csak a szabadság kezdő napja a lényeges dátum, mivel ha a szabadság alatt kapta fizetését nem jár a támogatás, vagy csak arányosan, ha kevesebb fizetést kapott. Tehát ön attól a dátumtól számítva igényelheti ezt a támogatást, amikor már szülési szabadságon volt (szülés elött 28 nap és szülés napja időkeretet figyelembe véve), és fizetést sem kapott, visszamenőleg 6 hónapra.
Ha az egészségügyi pénztár hozott egy határozatot, hogy elvesztette ezt a 2 hónapot,akkor ők hibáztak, hiszen még bőven benne van a 6 hónapban. Ilyen esetben a határozat kézhez vételétől számítva 15 napja van fellebbezni, utána már jogerőssé válik a határozat!
A fellebbezést annál a szervnél kell benyújtani, aki a határozatot hozta, de a másodfokon eljáró szervnek kell címezni. Ha regionális egészségbiztosítási pénztár járt el az ügyében az OEP a másodfok.
Tisztelettel :
Czimer Judit
|
| Kérdezzen tőlünk! |
|
|
|
Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket! |
|
|
|
Belépés munkáltatóknak |
Belépés álláskeresőknek |
|
|
|
Álláshirdetések száma: 5 001
