Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 845
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként?

Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó!
Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége.

A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia:
- az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni,
- a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem,
- ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak,
- ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés).

Szabó Miklósné

(08.07.2010)  Tisztelt Cím!

1976. október 2-án születtem. 2001. március 1-től dolgozom a munkahelyemen. 2008. június 9-én született a kislányom, előtte kivettem a 2008-as évre járó szabadságot.
2008.06.09-2008.11.23. TGyás
2008.11.24-2010.06.09. Gyed
A munkahelyem 2009. május 20-tól felszámolás alá került, az aktív dolgozóknak augusztus közepétől felmondtak, csak a kismamák vannak állományban.
Kérdésem a következő:
kaphatok-e végkielégítést, ha én kérem, hogy számoljanak el velem? Mennyi szabadságom gyűlt össze? A bruttó bérem 2008-ban 100000 Ft volt.

Köszönöm a választ!
Kedves Kristi!

Végkielégítés csak munkaáltatói rendes felmondás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. Járhat akkor is, ha Ön kéri, - de erről külön meg kell állapodniuk a munkaviszony megszüntetésének kapcsán.
A szabadsága 48 nap alap és 4 nap pótszabadság.

Szabó Miklósné

(26.05.2010)  Leszámolással kapcsolatos kérdésem lenne.
A munkáltatóm rendes felmondással felmondott, a felmondási idő felére felmentett a munkavégzés alól.
Én ezt úgy értelmezem:

Felmondást kézhez vettem: május 18-án.
Felmondási idő (35 nap) május 19-június 22
Utolsó jogviszonyban lévő napom, amire még bér (átlagkereset jár) 06.22.
Felmentési idő (munkavállaló igénye szerint) 18-nap (kerekítve): 06.03-06.22-ig
Bentlévő szabadság időarányosan: 7 nap
Szabadság ideje: 05.27-06.04-ig.
Így az utolsó munkában töltött napon május 26-a lesz.
Én úgy gondolom, hogy az utolsó munkában töltött napon (tehát május 26-án) a munkáltatónak kötelessége kiadni a papírokat (amin természetesen a munkaviszony vége 06.22-e!) és kifizetni az összes béremet, illetve az 1 hónap végkielégítést.

Helyesen értelmezem-e a rendelkezésemre álló információkat?
Munkáltatóm a júniusi átlagbéremet és a végkielégítést csak június 22-én akarja kifizetni.

Kérem segítségét, hogy kinek van igaza.
Tisztelt Anita!

Én - ha nem tévedek - a z utolsó munkában töltött napját június 14-re számolom. Ugyanis, ha június 22-től (felmentési idő utolsó napja) visszafelé számolok 7 napot, - a szabadságát - az június 14-re esik, - és ezen a napon a munkáltatónak ki kell adni a bért, a végkielégítést és az igazolásokat.

Ez azonban csak akkor igaz ebben a formában, ha a munkáltató a maradék felmondási időre (17 nap, amellyel a munkáltató rendelkezik) is felmenti Önt a munka végzése alól.
Ha ugyanis a munkáltató a maradék 17 napban berendeli Önt dolgozni, akkor az utolsó munkában töltött napja ezzel a 17 nappal meghosszabbodik.

Szabó Miklósné

(18.05.2010)  Szeretném megtudni, hogy amennyiben jogerős munkaügyi bírósági végzést követő 15 nap elteltével sem kaptam meg a munkabéremet a volt munkáltatómtól, illetékfeljegyzési joggal, tehát költségmentesen kezdeményezhetem e a felszámolását a munkáltatómnak, a jogerős végzésben szereplő munkabér, annak kamata, valamint a munkaügyi perrel járó költségeim vonatkozásában. Mindezek megfizetésére kötelezte a bíróság a volt munkáltatómat, de az nem fizet.
Köszönöm válaszát-
Tisztelt Ibolya!

Az 1991. évi IL. törvény szól a csőd, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. Az 1. § (2) bekezdése értelmében a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(49 a végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet- a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.

Fenti eljárások olyan bonyolult, a fenti törvény által szigorúan szabályozott eljárások, hogy annak terjedelme jelen lehetőségeinken túl mutat.
Lényeg, hogy valamelyik eljárásban Önnek hitelezői minőségben kell szerepelnie. A többi hitelezővel együtt hitelezői választmányt kell létrehozniuk érdekeik védelmében (ez külön eljárás). Ha a törvényben leírt hitelezői választmányt megalakították, akkor a megalakulást követő nyolc napon belül értesítik a megalakulás tényéréről tagjairól, jogaikról az adóst, az bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.
Felszámolási eljárást a hitelező is kezdeményezhet. A hitelezőnek kérelmében meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és annak rövid ismertetését, hogy adóst miért tartja fizetésképtelennek. a hitelező a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki, - akinek megbízatása a felsz. kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart.
....

Lényeg, hogy hosszú és bonyolult eljárásokról van szó. Tapasztalataim nincsenek ezen a téren, de gondolom, hogy emberpróbáló és minősítő időszakok váltják egymást a végkifejletig, - amely lehet, hogy nem is hozza meg a hozzá fűzött reményeket.

Szabó Miklósné

(19.05.2010)  Én egy egyedül álló nö vagyok. Egy beteg 26 éves fiú gyerekkel.Nem tudtam hogy,nekünk nincsennek semmilyen jogaink csak kötelességeink.2002 ota járulékot kap a gyerek én ápolásit összesen 59 000.ft elmentünk a nyugdij f.ig-atosághoz 13.-ker.a 22-böl .elmondtam hogy mit szeretnék támogatást hogy kedvezményes utazási kérelmeztem majd közölték hogy a 8-ker tarsadalom bizt-itáshoz kell menni oda mentünk és a hosszu sort ki várva közölték hogy semmilyen támogazást nem kapunk mert a gyerek nem dolgozot és csak járulékot kap.Nem kapok kiemelt családi potlékot sem .az utazásom oda vissza 3 800ft volt. az államtol még egy villany támogatást kapok 4 600ft a többit nekem kell potolni.csak azt nem értem hogy én miért nem tudok semmit sem elintézni .másoknak sikerül, minden hol tartják a markukat nelkik össze jön kb 100 000 ft de hogyan és nekem miért nem minden hol el utasitanak pedig a gyarek beteg súlyos fogyatékos kategoriában van.udv
Kedves Erzsébet!

Fogyatékossági támogatást kell igényelnie a Magyar Államkincstártól vagy annak területi egységétől. A körzeti orvoshoz is fordulhat ezzel a problémával - mert a fogyatékosság mibenlétéről, súlyossági fokáról igazolást kell a kérelemhez mellékelni. A kiállított fogyatékossági igazolás vagy kártya 90% helyközi és 100% helyi közlekedési kedvezményre is jogosít.

Szabó Miklósné

(27.04.2010)  Tisztelt Szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én 2008.02.11.e óta vagyok egy kereskedelmi cégnél a mai napig is. Sajnos úgy alakult a helyzetem hogy 2009.december 23-.án egy tömegközlekedésben elestem és megzúzódott a térdem így az orvos azt javasolta hogy menjek táppénzre mert ezzel menni nem igazán fogok tudni.Elmentem a háziorvosomhoz és december 24.től felvett táppénzre és ez az állapot tartott 2010.01.18.-ig. Elkezdtem dolgozni 2010.01.18.-tól egészen 2010.02.15ig mert sajnos egy üzemorvosi vizsgálaton vagyis egy mellkasfelvételen kiderült hogy tüdőgyulladásom van. Sajnos így az üzem orvos elküldött a vagyis javasolta hogy keressem fel a háziorvosomat és ő majd tudja hogy mit kell tenni. Elmentem hozzá és 2010.02.17.-től újra táppénzen vagyok, a mai napig. Attól félek hogy ha visszamegyek akkor elküldenek.
Ha táppénzen vagyok akkor kirúghatnak-e?
Ha visszamegyek dolgozni és azt mondják hogy ki vagyok rúgva akkor mi a teendőm?
Kaphatok végkielégítést? A munkaviszonyom:2008.02.11-2010.04.23. de2010.02.17től táppénzen vagyok hogy ez beleszámít a munkaviszonyba?
Ha kaphatok végkielégítést akkor mennyit?
Mennyi munkanélküli segély illet meg?
Ebben az évben még nem voltam szabadságon és ha elküldenek akkor azt a cégnek kikell fizetni a számomra? 21napon van. Mennyi ez pénzben?

Válaszait nagyon szépen köszönöm.
Remélem nem mászik tőlem a falra de nagyon kétségbe vagyok esve.

Kriszta
Kedves Krisztina!

Táppénz alatt nem küldheti el a munkáltató, - utána viszont igen. A rendes munkáltatói felmondás kedvezőbb a munkáltatóra hátrányosabb közös megegyezésnél.
Végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár akkor, ha van három ledolgozott év.
Járhat közös megegyezés esetén is, ha a felek erről így rendelkeznek. A végkielégítés mértéke három év esetén egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg.
Egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
A szabadságot pénzben csak akkor lehet megváltani, ha azt kiadni a munkáltató természetben nem tudta.
A szabadság időtartamára távolléti díj jár. Ennek mértéke a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok illetve kiegészítő pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Szabó Miklósné

(30.04.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném megkérdezni, hogy munkahelyem szabályosan járt-el, akkor, amikor 6 napos leállást rendelt el április elején bér fizetése nélkül, mondván azt, hogy amikor a 6 napot ledolgozzuk, akkor jár a fizetés is. A ledolgozás időpontjait nem közölték velünk, csak azt, hogy szombati napokon lesz és május-június-július-augusztus hónapban kell rá számítani, mert akkor lesz több munkánk. A munkáltató azt mondta, hogy 4 havi munkaidőkeretet szabályosan megállapíthat és a munka függvényében döntheti el, hogy mikor dolgozzuk le. Még azt is mondták, hogy akár 6 hónapra is eloszthatnák, mert a gazdasági válság miatt ezt most lehet. Milyen törvényben lehet ennek utána nézni? Másik kérdésem pedig az, hogy ha szombaton dolgozzuk le azokat a hétköznapokat jár-e pótlék?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Noémi
Kedves Noémi!

Van törvényi rendelkezés: Munka törvénykönyve 151. § (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő személyi alapbére illeti meg.
Sőt a személyi lapbéren túlmenően más jogcímen járó díjazást is meg kell fizetnie, DE a munkáltatónak számos lehetősége van arra, hogy kibújjon a szabály alól. Pl.: kiadhatja a rendes szabadság egy hányadát, a munkaszerződéstől eltérő átmeneti munkavégzést rendel el...stb és megfelelő intézkedés a munkaidő beosztás megváltoztatása is. Amennyiben ez tartósnak ígérkezik (az egy hónapot meghaladja) a munkaszerződést megfelelően módosítani kell. Ebben már megállapodhatnak arról, hogy a szombati munkavégzés esetén emelt pótlék jár vagy helyette másik szabadnapot biztosít.

Szabó Miklósné

(21.04.2010)  Üdvözlöm!

Szeretném megkérdezni, hogy a cég, ahol eddig dolgoztam helyesen járt-e el?

2002.márciusától dolgozom egy kft-nél, üzletvezetőként. Szerződésem határozatlan idejű. 2008.januárjától 2009.augusztusig nem dolgoztam, mert itthon voltam a gyerekemmel. Persze közben GYED-en voltam. Majd visszamentem dolgozni 2009.szept.1-től, és igényeltem a GYES-t is. Úgynevezett \"passzív állomány\" szerepelt a szerződés módosításomban. Ugyanúgy 8 órában dolgoztam, a régi munkakörömben.
Majd 2010. áprilisában egy hülye indokkal (nem részletezem) el akartak küldeni közös megegyezéssel. Én ebbe nem mentem bele, így rendes felmondással elküldtek.
Kérdésem az, hogy jogosan járt-e el a munkáltató? (GYES alatt rendes felmondással elküldtek)
Valamint, hogy jár-e végkielégítés a 8 év után? (így, hogy GYES-en voltam)
Köszönöm előre is válaszát!
Bianka
Kedves Bianka!

Nem járt el helyesen a munkáltató. Egyébként a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszony jogellenességének megállapítását - megtévesztésre vagy más munkáltatói megtorló intézkedésre hivatkozva - lehet kérni a Munkaügyi Bíróságtól.
Természetesen közös megegyezés esetén végkielégítés sem jár, - kivéve, ha ezzel elllentétes megállapodást kötöttek ki a munkaszerződésben.

Szabó Miklósné

(16.04.2010)  Tisztelt Tanácsadók.

A kérdésem a következő:
Több mint 3 éve dolgozom egy fuvarozó KFT-nél, a cég ellen Apeh eljárás folyik , nagy valószínűséggel csődbe viszi a főnököm hogy megszabaduljon tőle. Kb 1.5 éve csinált egy másik KFT-t az új kollégákat és a régiek egy részét már oda jelentette be. Tudomásom szerint 3 év folyamatos munkaviszony után 1 havi végkielégítés jár. Ha engem is átjelent a másik Kft-be akkor elveszítem a 3 évemet? Hogyan illetve milyen jogi lehetőségei vannak hogy esetleges végkielégítésemet később megkapjam? Hova tudok fordulni ha esetleg nem akarja kifizetni a járandóságaimat, mert az egyik kollégának már felmondott de nem akarja kifizetni a járandóságát.
Az éves rendes szabadsággal is rendszeresen problémák vannak , nem adja ki , nem fizeti ki de a jelenléti íven utólag feltünteti és a bérpapíron feltünteti mintha kiadta volna.
Utána azt monda úgyse tudunk mit csinálni vele.

Kérem adjanak tanácsot mit tudok jogilag tenni .
Előre is köszönöm.
Viktor
Tisztelt Viktor!

Többféle hatósághoz is fordulhat jogainak megsértése miatt. Fordulhat az OMMF-hez (Országos Munkavédelmi és Munkajogi Főfelügyelőség), a Munkajogi Bírósághoz is fordulhat keresettel, - amelynek eljárása most már illeték ellenében történik.
Igénybe vehet közvetítőt vagy mediátort a probléma rendezésére.
Természetesen a legjobb az lenne, ha munkáltatója a munkajog szabályait betartva járna el.
Kérdésére válaszolva: ha átjelenti Önt a másik Kft-be, akkor a munkaviszonya nem szűnik meg, - tehát végkielégítést sem kaphat. A három évét akkor nem veszíti el, ha az előző Kft. jogutóddal szűnik meg, - és a jogutód a jelenlegi Kft. lesz, ahova már a munkavállalóinak egy részét alkalmazta.

Szabó Miklósné

(14.04.2010)  Jelenleg gyesen vagyok, tartósan beteg gyermekemet nevelem. (Kislányom 2010. december 30-án lesz 3 éves) Szeptembertől szerettem volna visszamenni dolgozni a munkahelyemre, de közölték, hogy jelenleg nem tudnak alkalmazni, esetleg néhány hónap múlva. 108 nap szabadságom gyűlt össze az elmúlt évek alatt (2 gyermeket szültem egymás után). Mivel betegsége miatt 10 éves koráig kapom a gyest, azt szeretném tudni, hogy felmondási védelem alatt is 10 éves koráig állok, vagy csak 3 éves koráig. A munkáltatóm azt szeretné, hogy december végéig maradjak otthon, ha addig lesz állás, akkor felvesznek, ha nem, akkor pedig 2010. dec.30. után közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyomat, ők kifizetik a felgyülemlett szabimat + kapok még 2 hónap végkielégítést. Ez így jogilag korrekt? Vagy én bármikor mondhatom azt, hogy munkába szeretnék állni, ők kiadják a szabadságot, utána pedig ha az elfogy ők fizessenek állásidőt a felmondási védelem idejéig?A másik kérdesem a munkabér. Mióta itthon vagyok, nem kaptam értesítést fizetésemelésről, pedig biztos, hogy volt. Ha elkezdem kivenni a szabadságot, kérhetem a fizetésem rendezését és az ennek megfelelő bérszámfejtést vagy nem kötelesek béremelést adni az eltelt időre? Előre is köszönöm a választ!
Kedves Krisztina!

"A törvény lehetővé teszi a fizetés nélküli szabadságban részesülő szülő részére, hogy a munkáltatójával történt előzetes megbeszélés értelmében teljes munkaidőben, eredeti munkahelyén helyezkedjen el:
- a fizetés nélküli szabadságot megszakítva eredeti munkakörében, vagy
- a fizetés nélküli szabadságot nem megszakítva (akár más munkáltatónál) határozott idejű munkaszerződéssel, teljes, vagy részmunkaidőben helyezkedjen el úgy, hogy mellette a GYES-t is folyósítják.

A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint, ha a munkavállaló a gyermek három éves kora előtt teljes munkaidőben visszamegy dolgozni, és részére a GYES-t folyósítják, a gyermek három éves koráig felmondási tilalom alatt áll.
Az Mt 90. §. e) pontja kimondja, hogy a munkaáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
A GYES melletti munkavégzés esetei:
- eredeti munkakörében (fizetés nélküli szabadság megszüntetésével)
- eredeti munkahelyén határozott idejű munkaszerződéssel részmunkaidőben (a fizetés nélküli szabadság fenntartásával)
- más munkáltatónál rész vagy teljes munkaidőben úgy, hogy az eredeti munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.)

Ha a GYES-ben részesülő szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot, és vissza kíván térni eredeti munkahelyére a munkáltató köteles-e őt foglalkoztatni?
A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezése értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanya munkáltatója jogszerűen nem teheti meg azt, hogy ne vegye őt vissza korábbi munkahelyére, ha az édesanya meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, és vissza kíván menni dolgozni. Ha a kismama lemond a fizetés nélküli szabadságról( s ezt bármikor megteheti, hiszen a fizetés nélküli szabadság igénybevétele csupán egy lehetőség a dolgozó számára, mellyel nem köteles élni) az effektív munkavégzés kedvéért, az addig szünetelő munkaviszonya mintegy „feléled”, s ugyanazok a jogok és kötelezettségek terheli mind a két felet, mint a gyermek születése előtt. Azaz a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót, a munkavállaló pedig köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének.
25
Ha a GYES-ben részesülő kismama jelzi munkáltatója számára, hogy vissza akar menni dolgozni, akkor a munkáltatónak kötelessége, hogy mielőbb megteremtse azokat a körülményeket, hogy a kismama ténylegesen dolgozni tudjon. Az Mt. 151.§-nak /4/ bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre személyi alapbér (állásidő) illeti meg.
Amennyiben a szülő megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltatónak az addig ki nem vett szabadságot haladéktalanul ki kell adni. "szmm.hu

Szabó Miklósné

(29.03.2010)  Tisztelt Szakértők!

Munkaügyi perem egy Kft. ellen (4 év után), II. fokon jogerőre emelkedett 2009. év végén.
A megítélt tételek:
- elmaradt munkabér 1.370.000 Ft
- szabadságmegváltás 71.000 Ft
- 2 havi átlagkereset 260.000 Ft
- perköltség 78.000 Ft
2010. januárban felszámolási eljárás indult a cég ellen.
Március közepén a felszámolóbiztos értesített, hogy igénybe veszik a \"Bérgarancia alapot\".
Ebből arra következtetek, hogy a cégnek \"nincs\" vagyona!
Azt tudom, hogy az igényelhető összeg kb. 1.000.000 Ft, elhúzódó felszámolás esetén + 2 havi KSH átlagkereset.
A különbség jelenleg kb. 700.000 Ft.
Ezt az összeget mikor, hogyan, kitől kapom (kaphatom) meg?
Milyen járulékokat és mennyit kell (kell???) fizetnem, ha megkapom a fenti összeget?

Segítségüket megköszönve

Tisztelettel

daddy
Tisztelt Olvasónk!

A felszámolási eljárás során törvény határozza meg a követelések
kielégítésének sorrendjét. A köztartozások kifizetése után a bérek és
bér típusú juttatások következnek.
A felszámoló nyilván okkal fordult a Bérgarancia Alaphoz, amely
intézkedés megtétele egyben a felszámoló kötelessége is.
A kifizetések ütemezését és a felszámolás alatt pl.a vállalat
működését a felszámoló irányítja. (A felszámoló gyakorlatilag és
technikailag a menedzsment szerepét veszi át). A felszámolási
eljárásnak nem kizárólag a vállalat megszüntetése lehet az eredménye,
elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás közben sikerül olyan (csőd)
egyezségeket kötni, amely végső soron a vállalat fennmaradásához is
vezethet.
Részletesebb információk hiányában nem tudom megítélni, hogy
ténylegesen milyen gazdasági körülmények között van az eljárás alatt
lévő vállalat.
Javaslom, egyeztessen a felszámolóval, hogy az Ön számára megítélt
összegek milyen ütemben kerülnek kifizetésre, - a Bérgarancia Alapból
nem fedezett összegre pedig nyújtson be hitelezőként igényt.
A munkabér jogcímen kifizetett összegekből járulékokat és SZJA-t kell
fizetnie. Az esetlegesen kártérítésként megítélt összeg adómentes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
szakterületi szakértő
www.tavmunka.org

(29.03.2010)  Tisztelt Tanácsadó! Gyed-en lévő kismama vagyok lassan már 10 éve. A férjem munkahelye rövid időn belül megszűnik és én szeretnék visszamenni dolgozni a volt munkahelyemre. A foglalkozásom tanítónő a szomszéd falu iskolájában tanítottam a gyerekek születése előtt. A kérdésem az lenne, hogy hol találom azt a tv.-t ami leírja, hogy gyes vagy gyed után köteles a munkáltató napi 4 órás munkába felvenni, és ha van ilyen tv. akkor ezt tényleg köteles-e betartani a munkáltató? Mivel a legkisebb gyermekem még csak két éves nekem tökéletesen megfelelne ha csak 4 órába vennének vissza, a 4 órás munka után milyen járulékokat kell utánam fizetnie a munkáltatómnak? Ezt azért kérdezem, mert meg van rá az esély ,hogy a polgármester ebbe fog belekötni, hogy úgymond túl sokba kerülök és ezért nem vesz vissza. Köszönöm válaszát: Edit
Kedves Edit!

"Budai Bernadett kormányszóvivő a kormány ülését követően elmondta: a kabinet döntése értelmében jövő évtől a szülő kérésének a munkáltató köteles eleget tenni, a gyermek három éves koráig. A részmunkaidős foglalkoztatás azt jelenti, hogy napi 4, illetve heti 20 órát dolgozhat a munkavállaló, de ettől, közös megegyezéssel el lehet térni, és lehetőség van a napi 6 órás foglalkoztatásra is - fejtette ki a szóvivő.

Kiemelte: az új szabály nem vonatkozik majd a hivatásos állományú munkavállalókra, azaz a rendőrökre, tűzoltókra, katonákra, de itt is lesz lehetőség megegyezésre a napi, heti munkavégzés időtartamáról.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltatónál kell majd kérelmezni, legkésőbb a fizetési szabadság letelte előtt 60 nappal, a pedagógusoknak pedig a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző 60 nappal korábban. A kormány a közszférát érintő részmunkaidős foglalkoztatásról szóló jogszabály-módosítási javaslatot hamarosan benyújtja az Országgyűlésnek."SZMM.hu


Szabó Miklósné

(24.03.2010)  Tisztelt Déri Tamás Úr!
Pedagógus vagyok. Tanulócsoportok megszűnése miatt április 1-től felmentési időmet fogom kezdeni. Évek óta van vállalkozásom, mellyel megbízási szerződés keretében gyógytestnevelést tanítok több iskolában. A kérdésem az lenne, hogy a felmentési idő alatt folytathatom-e ilyen formában a vállalkozásomat anélkül, hogy elveszíteném a végkielégítést vagy szüneteltetnem kell? Mivel az idő nagyon rövid, hálásan köszönném a mielőbbi válaszát.
tisztelettel: anikó
A közalkalmazotti jogviszony eddig sem zárta ki az Ön vállalkozását. Nincs ez másképp a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésénél sem. Így vállalkozását tovább folytathatja, - végkielégítését nem veszíti el.

Szabó Miklkósné

(01.03.2010)  Tisztelt Szakértő!

Határozatlan idejű szerződésem van már 2008.június óta. Tudom nem szép dolog, amit tervezek, de az a baj, hogy a cég, ahol dolgozom, elküldött már több lányt, aki terhes lett, ezt közölte, viszont szerettek volna dolgozni, amíg \"tudnak\". A cég rendkívüli felmondással, arra hivatkozva, hogy nem látják el megfelelően a munkakörüknek megfelelő állást, elküldte őket. Na már most a kérdésem az lenne, hogy ha én 1-2 hónapon belül teherbe esnék (már próbálkozunk a párommal, úgyhogy tervben van), elmennék állományba azonnal, mint veszélyeztetett terhes, milyen \"fizetésem\" lenne a hátralévő hónapokban?
De az is benne van a pakliban, hogy bezárják a mi részlegünket, vagy pedig elküldik az egész részleget, mit tudok csinálni? Ha elmegyek állományba, kirúghatnak-e?
Vagy felmondok és munkanélküli alatt esek teherbe, akkor mi alapján számolják ki a terhesség alatti illetve utáni jövedelmemet? Melyik évet veszik alapul? A 2009-et ( a teherbeesés előtti évet ) vagy a 2010-et ( mert a baba csak 2011-ben jönne a világra)? Ha a 2010-et, akkor elég kevés lenne a \"jövedelem\", ugyanis munkanélküli vagy táppénz lenne benne.
Köszönöm válaszát, és tanácsát, hogy mi lenne nekem / részlegünknek a legjobb megoldás, ne csak a cég próbáljon meg jól kijönni.
Tisztelt Olvasónk!

Az Ön kérdése összetett. A probléma - amelyről Ön ír -, nem egyedi,
sajnos egyszerre több társadalmi, gazdasági és emberi probléma
fogalmazódik ilyenkor meg. Polgárjogi alapelv, hogy a szerződésben
álló feleknek jóhiszeműen, egymás érdekeire figyelemmel kell
eljárniuk. Az alapelv érvényes a munka világában, a Munka
Törvénykönyve keretei között is.

Több ponton azonban a törvény is védelmet biztosít a terhes nőknek,
kismamáknak, gyermekes édesanyáknak. A terhes nőket un. felmondási
tilalom illeti meg, tehát amennyiben Ön, vagy kolléganői bejelentették
a terhességüket, - a törvény kifejezetten megtiltja akár a rendes,
akár a rendkívüli felmondás alkalmazását egészen a GyED, GyES idejének
leteltéig. (Megjegyzem kivételes esetekben, pl. szándékos károkozás,
vagy bűncselekmény elkövetése esetén, a munkahelyükön még dolgozó
terhes nőkkel szemben is élhet a munkaadó a rendkívüli felmondás
eszközével). Egyéb esetekben a felmondás jogellenes, a területileg
illetékes (megyei) munkaügyi bírósághoz kell fordulni a panasszal. A
bíróság kötelezni fogja a munkaadót a munkaviszony helyreállítására,
és esetleg nem vagyoni károkozás jogcímen is érvényesíthető követelés
a jogsértő módon eljáró munkaadóval szemben.

A törvény arra is kötelezi a munkaadót, hogy a GyES letelte után, az
eredeti munkakörében tovább foglalkoztassa a kisgyermekes édesanyákat.

Amennyiben az Ön által leírt eset több gyermeket váró, vagy családot
tervező nővel szemben bizonyítható módon megtörtént, úgy a felmondás
jogellenességén túl a vállalat diszkriminációt is elkövetett, amely
cselekmény egy nagyon súlyos jogsértés és megállapítását szintén a
bíróságon lehet kezdeményezni.

Felmerült önben, hogy mi történik akkor, ha a vállalat, vagy annak egy
részlege megszűnik. A terhességi és gyermeknevelési ellátásokat az
állam, vagyis a TB alap finanszírozza, miként a táppénzes ellátást is.
Abban az időszakban, amikor Ön valamilyen, - az állam által
finanszírozott - ellátásra jogosult, az ellátás folyósítása független
a vállalkozás működésétől, vagy működésének megszűnésétől.

Egy esetleges felszámolási eljárás esetén a Bérgarancia Alap nyújt
egyfajta garanciát az esetlegesen kifizetetlen munkabérek
kompenzálására. Amennyiben Ön végkielégítésre jogosult, úgy annak
kifizetése - a GyES, vagy táppénz ideje alatt is - szintén a
Bérgarancia Alapból lehetséges. Erről a felszámolónak kell
gondoskodnia.

Természetesen előfordulhat, hogy a vállalat nem kerül felszámolás alá,
hanem annak csak egy részlege. Amennyiben Ön terhes, úgy ebben az
esetben is megilleti Önt a felmondási védelem. Amennyiben a munkaadó a
terhesség kezdete előtt kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését,
abban az esetben Ön munkajogi szempontból nem védett, a munkaviszony -
a jogszabályok betartása mellett - rendes felmondással megszüntethető.

A táppénz esetében a táppénz alapja a jogosultság megkezdését megelőző
12 havi jövedelem átlaga, mértéke 60%. A GyED és GyES összegével
kapcsolatosan kérem személyesen forduljon a területileg illetékes OEP
ügyfélszolgálathoz, illetve tanulmányozza a www.oep.hu honlapon lévő
információkat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(26.02.2010)  Tisztelt Szakértő!

Egy érdekes kérdéssel fordulok Önhöz!
Engem tavaly októberben tanári állásomból (létszámproblémák miatt) felmentettek.
Jelenleg munkanélküli vagyok.
A kérdésem az, hogy a volt munkahelyen most felmerült, hogy mégis csak szükséges lenne számukra vagy főállásban de lagelább óraadóként a munkámra.
De senki nem tudja ez lehetséges-e.
Valahogyan az a gondolat kering, hogy akit felmentettek és végkielégítést kapott azt két évig nem lehet ugyanabban az intézményben.
Igaz ez?
Illetve Önnek mi erről a véleménye?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
H G
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem nevesíti az Ön által vázolt esetet, - ezért csak személyes véleményemet oszthatom meg Önnel: minden egyéb vizsgálat nélkül, - az Ön újabb alkalmazása kizárólag munkáltatója és az Ön megállapodásának eredményeként jöhet létre - különösen akkor, ha az állást munkáltatója meghírdeti pályázat útján, - és a munkakörre az Ön pályázatát tartja legalkalmasabbnak.

Szabó Miklósné

(23.02.2010)  Jó napot kívánok!

Férjem 24 éve épitőiparban dolgozik nehézgépkezelő. Télen hidegben és fagyban nem tudnak dolgozni.
Januárban és februárban elmegy az összes szabadsága mert csak így tudnak fizetést adni. Szeretném
tudni, hogy csak ez a lehetőség van a munkabér kifizetésére, vagy a munkáltató félre tájékoztat.

Előre is köszönöm válaszát
A munkáltató nem jár el jogszerűen amikor a munkavállaló rendes szabadságát adja ki működési körében felmerülő okból. Munka törvénykönyve 151. § (3)-(4) bekezdések szerint ugyanis:
(3) Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.
(4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

Szabó Miklósné

(01.02.2010)  Tisztelt Déri Tamás!

A gyermekem ( fiú ) születésekor enyhe agyi károsodást szenvedett, így aztán erősen diszlexiás, diszgráfiás, figyelem és összpontosítási zavarral küszködik. Az általános iskolát is magántanulóként és speciális iskolában tudta elvégezni, a tovább tanulására pedig gondolni sem mertünk. Az állapotára való tekintettel az édesanyja ápolási segélyen volt vele 18 éves koráig, ezt követően pedig a kiemelt családi pótlékot kapta alanyi jogon, ezt kapja jelenleg is. Munkát sajnos nem tud vállalni, mert a képességeivel nincs olyan munkaadó aki őt alkalmazná. A Vajda Péter utai Munkaképességet vizsgáló intézményben első alkalommal, 75% -os később 57%-os munkaalkalmatlanságot állapítottak meg, ezért is kaphatja még jelenleg is a kiemelt családi pótlékot. Kérdésem a következő: meddig kaphatja ez a pótlékot és van e ilyen esetben lehetőség a leszázalékolására, ha igen hová kell, lehet fordulni. Tudomásom szerint ezt csak olyanok kérhetik akik már dolgoztak. Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel: Varga Tibor
Tápiógyörgye
Tisztelt Olvasónk!

Az Ön esetében az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései az irányadóak.

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani, továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások

- közgyógyellátás

- ingyenes tankönyvellátás

- gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény

- gyermekgondozási segély 10 éves korig

- ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul

- utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy munkát is vállalhat, azonban annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Rokkantsági ellátásra jogosult, aki:

- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,

- a szükséges szolgálati időt megszerezte és

- rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki saját rokkantságát szándékosan okozta.
Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt.

A rokkantság elbírálása orvosszakmai kérdés. A munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai állapítják meg. A nyugdíjigény elbírálása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét lehet figyelembe venni.


Tisztelettel:

Déri Tamás

(18.02.2010)  Tisztelt Uram!
Azt szeretném megtudni, hogy a tgyás és a gyed alatt összegyűlt szabadságomat kivehetem-e a gyes folyósításának ideje alatt, illetve azt, hogy mennyi szabadság jár. Három éve dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel tanárként. 2008 július 29-én született az első gyermekem, vele tgyáson és gyeden voltam, majd 2008. május 8-án megszületett második gyermekem. Utána is kaptam tgyást és 2010 május 8-ig gyedet folyósítanak.Utána szeretném a gyes mellett kivenni az összegyűlt szabadságomat vagy visszamenni félállásba dolgozni. Mindkettő lehetséges? Ha májustól szeretnék félállásban dolgozni, akkor a nyári szünet idején mire számíthatok? Kérhetem a munkáltatótól, hogy az óráimat két napra tegyék, mert csak annyi időre tudom megoldani gyermekem felügyeletét? Mikor kell a munkáltató felé jeleznem visszatérési szándékomat? Ha félállásba megyek vissza a gyes lejártáig, akkor módosítják a kinevezésemet?
Kérhetek e kérdésekkel kapcsolatban az Államkincstártól hivatalos állásfoglalást is és ha igen, pontosan honnan?

Válaszukat köszönöm.


Tisztelettel:

P. Gabi
Szabadság jár a szülést megelőző táppénz, a szülést követő TGYÁS, és a TGYÁST követő fizetésnélküli szabadság első évére.
Gyes mellett lehet félállásban dolgozni. A nyári szünet idejére gyes-re biztosan számíthat, ha gyermeke még nem tölti be a három életévet. Kérni a munkáltatótól - a tisztességes együttműködés szabályait betartva - sok mindent lehet. A méltányolható indok, - a kicsi gyermek ellátatlansága általában meghatja a nagyszívű, gondos munkáltatót. Visszatérési szándékát illik hónapokkal (minimum egy hónappal) előre jelezni, - a kalkulálhatóság végett. Az alapszerződése marad, - de kiegészül a módosítással a munkaidejének változására tekintettel a gyes idejére. Kérjen hivatalos állásfoglalást az Államkincstártól, - különösen akkor, ha munkáltatójának aggályai lennének a fentiek alkalmazásával, - szerintem készségesen válaszolni fognak.

Szabó Miklósné

(29.12.2009)  Tisztelt tanácsadó!
22 éves vagyok így szabadsági napom kevés.0 nap szabadságom van de kellene még 9 a karácsonyi leállásra.Ha nem rendelkezem 9 nappal akkor szét lehet írni a 8 órákat .4-4 órákba?Mert tavaly ezt történt de most a munkaadóm azt a kijelentést tette hogy a munkatörvénykönyv szerint ez nem lehetséges.Nem értettem miért ha tavaly ezt így csináltuk.A másik kérdésem pedig az lenne hogy éjjeles vagyok de pénteken délutánba kell visszamennem kötelezhet e szombati dolgozásra?Csak hétköznap dolgozunk.
előre is köszönöm válaszát.
Karácsonyi leállásra nem kell szabadság, - mert akkor minden leáll, - a folyamatosan és közszükségletet kielégítő közüzemi szolgáltatások kivételével.
Második kérdés: Munka törvénykönyve (Mt.) 123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább tizenegy óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani, - de Kollektív szerződés ettől eltérhet készenléti jellgű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarendben és idénymunkát végző munkavállaló esetében.

Szabó Miklósné

(08.01.2010)  Tisztelt CV Centrum!
Jogosult vagyok-e végkielégítésre, ha jelenlegi munkáltatóm (4 önkormányzat) január 1-től másik 3 önkormányzattal társulva alkalmazna tovább ugyanabban a munkakörben.
Ha igen, mekkora lehet a végkielégítés mértéke, ha 1990 július 1-vel kezdődött a munkaviszonyom ( közalkalmazotti), az új munkaszerződésem pedid 2010 január 1-én lépne életbe.
Köszönettel!
Cak akkor jogosult végkielégítésre, ha az az önkörmányzatok társulása áthelyezéssel alkalmazza tovább az új szervezetben.
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke 20 év után nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek