Álláshirdetések száma: 4 902 Number of CVs 204 824
Keresés a kérdések közül
   
   
   




2 3 4 5 6 7 

(19.06.2014)  Tisztelt Szakértő!!!
Három kérdésem lenne a TISZTELT SZAKÉRTŐHÖZ.
1.2013.09.06 -tól határozatlan kinevezésem van óvodapedagógusként az óvodában.Legmagasabb iskolai végzettségem egyetem-Pedagógia szakos tanár,tehetség fejlesztő.Amely végzettséget a munkáltatóm figyelmen kívül hagy. Az új előmeneteli rendszerben a Ped.1 besorolásnál végzettség alapján 3 besorolási mód van ( középiskolai,főiskolai ,egyetemi)Kérdésem : Jogos-e ,hogy figyelmen kívül hagyják az egyetemi végzettségemet????
2.2009 decemberétől -2011.06.15-ig GYET-en voltam a 3 gyermekemmel. 2010-ben 6 hónapot megbízási szerződéssel ,majd a következő 6 hónapot közalkalmazottként dolgoztam a jogszabályokban foglaltak szerint .
2011-ben a fenti időszakban ,csak GYET-en voltam!!Beszámít ez az időszak a közalkalmazotti besorolásba????
3. 2012.06.15.-2012.12.31.-ig KÖZFOGLALKOZTATOTTSÁG-ban dolgoztam . 2013-tól érvénybe vették a közalkalmazotti munkahelyeimen.Ettől az évtől, a felülvizsgálatra hivatkozva kivonták a besorolási időszakomból. Törvényes -e a figyelmen kívül hagyása????
Kéréseimre a válaszokat ,előre is köszönöm szépen!!
Tisztelettel:Horváth Ildikó Eszter
1. Amennyiben munkakörének betöltéséhez nem szükséges a pedagógiai szakos végzettség, akkor az a besorolás jogos, amelyik ezt nem veszi figyelembe.
2. Igen. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1) bekezdés f9 pont irányadó.
87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt.
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c)454 a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d)455 az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
3. Nem értem, hogy itt mit vizsgáltak felül. Ha már nem volt közalkalmazott, akkor azt az időt nem lehet a Kjt. szerint minősíteni.

Szabó Miklósné

(08.06.2014)  Tisztelt Szakértő!
24 éve dolgozom közalkalmazottként egy óvódában! 2013. szeptember1-je óta pedagógiai asszisztens vagyok, előtte dajka voltam! A törvény szerint jár nekünk 25 nap pótszabadság. Ezt a munkáltatónk nem tudja nekem kiadni, sem kifizetni, ugyanis csak papíron vagyok pedagógiai asszisztens, ugyanolyan dajkai munkát látok el, mint eddig, ugyanis a fenntartónak nincs rám, ránk pedagógiai asszisztensekre \"pénze\", de a törvény szerint 3 óvodai csoportonként kötelező a pedagógiai asszisztens, ezért én el is végeztem a tanfolyamot, bár mint mondtam, csak papíron \"létezem\". Az óvodavezető volt olyan rendes, hogy bár a 25 napot nem, de helyette 15 nap pótszabadságot adott ki nekem, nekünk! Míg csak dajka voltam az éves szabadságom 32 nap volt: 20 nap alap¸ a 24 éves munkaviszonyom után járó 8 nap meg a két kiskorú gyerek után járó szabadság, 4 nap, ami összesen 32 nap volt! Nagyon örültem, mikor megtudtam ,hogy kapok ehhez még 15 napot, de nem egészen így történt. Én úgy gondoltam, hogy a 32 meg 15 nap az ugye 47 nap lesz! Ehelyett 39 napra redukálodott a szabim, amit azzal magyaráztak, hogy a 20 nap alapszabadságomhoz hozzáadták a 15 napot, és a két gyerek után járó 4 napot, így lett nekem most 39 nap az éves szabim. A munkával töltött éveim után járó 8 napom meg csak úgy eltűnt! Jogszerű ez? Mert szerintem már az sem jogszerű, hogy a 25 napból csak 15 napot kapok, kapunk, de hogy a munkával töltött éveim csak úgy eltűnjenek, az egy kicsit furcsa! Ön mit gondol, jogszerűen vették el tőlem azt a 8 napot?
Köszönöm megtisztelő válaszát: Kovács Katalin
A szabadság számítását nem lehet alternatív módon értelmezni.
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény Kjt.
56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2) A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg.

(4) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak – ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait – és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg.

(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3)-(4) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani.

Szabó Miklósné

(29.03.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Közszférában dolgozom, jelenleg 5 státuszunk van, amely mind foglalt. Egyik dolgozónk előre láthatóan tartósan betegállományba került, az ő helyettesítése nem megoldott. Közalkalmazottként, határozott időre felvehető-e új ember helyettesítésre, így hogy nincs üresedés? vagy csak a többi dolgozó helyettesítheti a betegállományban lévőt?
Válaszát előre is köszönöm
A munkáltatói feladatok ellátása fenntartói hatáskör részét képezik, - ezért minden olyan esetben, ahol új alkalmazott belépése indokolttá válhat, kérni kell a fenntartói hozzájárulást és alkalmazást.

Szabó Miklósné

(01.02.2014)  Közalkalmazottként dolgozom, és 2014. december 6-án betöltöm az öregségi nyugdíj korhatárát, így elmehetek nyugdíjba. Van egy kormány határozat, mely szerint nyugdíjast nem alkalmazhatnak a pályán (pedagógus). Szeretném megkérdezni, hogy kérhetem-e és mikor a felmentési időm megállapítását, illetve azt, hogy hogyan kell számolni a felmentési időt. Tehát ha én decemberben leszek 62 és fél éves, akkor előtte letölthetem-e a felmentési időmet (8hónap) vagy csak azt követően kezdhetem letölteni, miután betöltöttem a 62 és fél évemet. Akkortól viszont már nyugdíjasnak számítok...A kjt-t elolvasva nem értem a jogszabályhelyet, ha azt megmagyarázná, nagyon megköszönném. Azt mondta a munkáltatóm, hogy nem tudja, hogyan kell eljárni az ilyen esetben, nézzek én utána...
Segítségét köszönöm.
Nyugdíj vagy munka. A közalkalmazottnak választania kell.
Igen, a felmentési időt a még hátralévő időből kell letölteni. A felmentési idő felére munkáltatója
mentesítheti a munkavégzés alól, - de úgy is határozhat,
hogy teljesen mentesíti a teljes felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettségek alól.

Szabó Miklósné

(01.01.2014)  Jó napot!

Az egyik ismerősöm gondja a következő: 9 éve dolgozik közalkalmazottként, van vállalati kölcsöne, amiből még 5 év vissza van. Vasárnap menni kellene egy külföldi céghez dolgozni, de a vállalatnál azt mondták neki, hogy közös megegyezzéssel csak akkor engedik el, ha visszafizeti a kölcsönt, egyébként 2 hónap felmondási ideje van. Milyen szankciója van annak, ha egyszerűen csak fogja magát és kimegy vasárnap? Ha fizetnie kell, akkor milyen összegre számíthat?
Következmény a munkavállalói jogellenes felmondás.
Szankciója: Munka törvénykönyve 84. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
(2) A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
(4) A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Szabó Miklósné

(17.11.2013)  Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy éve dolgozom közalkalmazottként fegyveres testületnél. November 7-e óta táppénzen vagyok. Valószínűleg lehetőségem lenne december 1-től munkahelyet váltanom, de a felmondási időben 3 hónapot kötöttek ki. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben, hogyan tudom elérni, hogy azonnali hatállyal elfogadják a felmondást és kezdjek az új helyen? Mert ha nem fogadják el, akkor az új állás is elvész, de a felmondási idő után úgyis megválnak ők is tőlem.
Köszönettel
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel;
b)112 áthelyezéssel
1. az e törvény, valamint
2.113 e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
3.114
4.115 és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
c) lemondással;
d) rendkívüli lemondással;
e) felmentéssel;
f)116 azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g)117 rendkívüli felmentéssel.

Ezek jogviszony megszüntető módok közül a közös megegyezés lehet az, amely lehetővé teheti az azonnali megszüntetést, ha ebben
megállapodik munkáltatójával.
A lemondás esetén a lemondási idő 2 hónap.

Szabó Miklósné

(06.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

A következő problémával és kérdéssel fordulok Önhöz. Közalkalmazottként dolgozom egy szociális alapellátásokat nyújtó intézményben, ahol szakmai vezető munkakörben vagyok. A férjem ugyanebben az intézményben intézményvezető helyettesként dolgozik és ő koordinálja az én területemet is többek között. A munkáltatói jogok gyakorlója, aki az intézményvezető, tájékoztatott minket, hogy szerinte ez a felállás összeférhetetlen. Több éve már egy párként érkeztünk az intézménybe, tavaly házasodtunk össze. Eddig ez nem jelentett problémát. Valami szándéka van ezzel a kijelentésével, valószínűleg valamelyikünket el szeretné mozdítani a jelenlegi munkaköréből. A szakmai munkánkkal meg van elégedve, szerintünk ez csak egy kifogás.
Kérdés a következő lenne:
1. szociális területen közalkalmazotti munkaviszonyban valóban összeférhetetlen-e jogilag ez a fenntebb említett felállás?
2. amennyiben erre való hivatkozással beigazolódik a gyanúnk, van-e valamilyen lehetőségünk védekezni?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Kati
"A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne
Ha a közalkalmazott a tiltás vagy a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél fennálló vezetői megbízások esetében áll fenn." Edu Point2012

(20.07.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Már régebben is írtam egy problémámról Önnek, ami sajnos még mindig nem tisztázódott, és ezzel kapcsolatban lennének újabb kérdéseim!Röviden megpróbálom ismét fölvázolni!
2012. májusában jeleztem a munkáltatómnak (közalkalmazottként voltam gyesen, mint óvónő), hogy szeretnék hamarabb munkába állni, s kértem a szabadságom kiadását!Mivel már akkor közel jártunk ahhoz, hogy egyházi intézmény legyünk, közölték velem, hogy nem tudják kiadni, mert szabadság alatt nem biztos, hogy engem is átvesz az egyház, így vonjam vissza ez iránti kérelmemet, vagy nem lesz munkám!A kérelmem beadásától számítva a 31. napon visszavontam! 2012. szeptemberében egyházi intézmény lettünk. A volt munkáltatómtól azt az ígéretet kaptam, hogy majd 2013. tavaszán kérjem újra a szabadságmegváltást, mert mivel egy volt kolleganőnk nem került át az egyházhoz, neki végkielégítést kell fizessenek, és nekem már nem tudnak fizetni! (Amúgy tudnia kell, hogy a volt munkáltatóm az egy társulás volt egy másik településsel, az itteni polgármesteri hivatal volt a fenntartó!És ők fizették a végkielégítést a volt kolléganőmnek.
Idén tavasszal ismét jeleztem a helyi polgármesteri hivatalnál (mint volt társulás fenntartó), hogy igényt tartok a szabadságmegváltásra, ami 83 nap szabadságról szól.
Azt mondták, nekik hiába írok írásbeli kérelmet ez ügyben, mivel már nem náluk vagyok alkalmazásban, nekik ne írjak semmit. Ezt a 83 nap szabadságot a volt munkáltatómnak kell kifizetni, mivel náluk töltöttem le ezt az időszakot!
Azóta folyamatosan hitegetnek!!! Heti szinten járok a nyakukra, hogy fizessék már ki, de mindig valami kifogással elküldenek, hogy ezért meg azért nem ér rá a gazdaságis intézkedni! Jelen állás szerint a mostani munkáltatómnak kellene számfejteni ezt a 83 napot, amit a volt munkáltatóm fizetne ki nekik, de az egyház utalja nekem, mivel most náluk vagyok!Szóval elég bonyolult!
A tegnapi nap folyamán is el lettem küldve, mondván a gazdaságis hölgy, most nem tud telefonálni sem, mert nem ér rá, várjak. Közöltem vele, hogy én már több, mint egy éve várok, nem vagyok hajlandó tovább várni! Majd gombóccal a torkomban eljöttem onnan!!
Még egy fontos dolog, amit tudnia kell, hogy a 83 nap helyett csak 72 napot hajlandó kifizetni a polgármesterünk!!Azt mondta a gazdasági hölgy egyszer, hogy ha fel akarok ez ügyben jelenteni valakit, akkor az csakis a volt társulás lehet és annak az igazgatója, de őket nem jelenthetem föl!!

Kérdésem: Mit lehetne tenni, hogy végre fizessenek és lezáruljon ez az egész?
Kit is kellene most feljelentsek a munkaügyi bíróságon? (bár nem nagyon szeretném, hogy idáig fajuljon a dolog, de ha minden kötél szakad, akkor muszáj lesz, és még én vagyok a rendes)!!!

Nagyon várom a válaszát, és előre is köszönöm!!!

Tisztelettel!!
A munkaviszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el. Mielőtt igénye elévülne keresse meg a közös önkormányzatok közös jegyzőjét, a körjegyzőt, hiszen a volt társulást a közös önkormányzatok működtették valamilyen formációban.Kérje a segítségét.
Ha a körjegyző már nem körjegyző, akkor a jegyző utódját is érdemes megkérdezni ebben az esetben, hiszen az önkormányzatoknál a jegyző a törvényesség legfőbb letéteményese.
Ha nem kap segítséget és továbbra sincs fizetési készség, akkor jogos igényét a Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságtól keresettel kérheti.

Szabó Miklósné

(16.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazottként dolgozom szociális szférában,1-2 évem lehet a 40 éves korkedvezményes nyugdíj eléréséig (folyamatban van az ügyintézés).Kérdésem:ilyen esetben érvényben van-e még a \"védettség\"?
Megteheti-e a munkáltató,hogy csökkenti a jövedelmemet? Szerződésmódosítás nélkül változtathat-e a munkarenden? Eddig 2 havi elszámolásban 12 órát dolgoztunk folyamatos műszakban váltakozva. Jelenleg teljesen eklektikusan váltakozik a 12 óra nappal-éjszaka és az ölelkező délelőttös és délutános munkarendünk,ami azt jelenti, hogy délelőtt 6-14 óráig,délután 12-20 óráig dolgozunk akár 6-7 napig is pihenőnap nélkül.Mindezt a megszorításokra hívatkozva vezették be,de pípíron nem kaptunk róla semmiféle tájékoztatást, csak a havi beosztáson változtattak egyik napról a másikra! Így természetesen kevesebb műszakpótlékot, ill.délutános pótlékot kapunk,az eddig 2 fő éjszakást 1 főre csökkentették,ami nagyon megterhelővé vált számunkra,mivel nagyon sok a fekvőbeteg.Több ezer forinttal lett így kevesebb a havi jövedelmünk.A kilépett dolgozók helyett nem vesznek fel műszakos dolgozót, mivel papír szerint \"sokan vagyunk\"...
(Lehet, hogy szabályos, de NEM humánus bánásmód a dolgozókkal, ez a szerény véleményem.)
Természetesen nem merünk ellene szólni sem, hiszen a válasz,\"ha nem tetszik el lehet menni...\"
Olyan bánásmódban részesülünk, mintha közellenségek lennénk, nem pedig közalkalmazottak.
Kérem tisztelettel, hogy a válaszát az email címemre szíveskedjék küldeni, mivel nagyon félek a retorziótól. Sajnos több alkalommal megtapasztaltam, mert sajnos már kérdezni is bűn ezen a munkahelyen. 9 éve dolgozom itt,sem érdekképviselet sem egyéb, a dolgozót védő szervezet nincs nálunk, kollektív szerződés sem létezik,minden esetben a közalkalmazotti trv.-re hívatkoznak.
Elnézését kérem, hogy ennyire hosszú lett az írásom, sajnos a sok felgyülemlett feszültség az okozója,ill. a jelenlegi abszurd helyzetünk.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Szabóné Magdi
A védettséget a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben határozza meg a Munka törvénykönyve (Mt.). Mt. 66. § (4) bekezdés: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. Ezen utolsó kitétel az azonnali hatályú felmondást jelenti, amelynek tárgyban és időben is szigorú és összetett szabályai vannak.
Mivel a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját nem minden nő ugyanabban a korosztályban éri el, ezért a 40 évet megelőző öt évet minden nőnél egyedileg is kell vizsgálni, illetve minden 55 évet betöltött nőnek jeleznie kellene a munkáltatónál, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel. Ez a jelzés érdeke a munkáltatónak is a további humánerőforrással való gazdálkodás céljából.

Szabó Miklósné

(14.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel, körzeti ápolónőként. Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal,ami 2013.08.01-vel lejár. A gyermekem most 19 hónapos.Jeleztem, hogy vissza szeretnék menni, mire közölte a munkaadóm, hogy módosítják a szerződésemet, melybe beleteszik a rendelő takarítását és azt, hogy szabadságom esetlegesen gyermekem betegsége esetén én vagyok köteles biztosítani a helyettesem, pénzügyileg is én fizetném, mert ők nem hajlandóak rá. Persze a bérem ugyan annyi marad(minimálbér).
Kérdésem:
Egyoldalúan módosíthatják a szerződésemet?
Ha nem fogadom el akkor azt közölték, hogy keresnek helyettem mást, megtehetik ezt?
Nincs már felmondási védelmem, míg a gyerekem be nem tölti a 3. életévét?
Én rendkívüli felmondással élhetek okként megjelölve a helyettesítésemre hivatkozva?
Békésen szeretném rendezni ezt, de sajnos minimálbérből a helyettesem kifizetését, két gyermek mellett nem tudom vállalni.
Köszönöm válaszát! Beáta
Nem módosíthatják egyoldalúan a szerződést, mert az munkajogi szabályba ütközik [Munka törvénykönyve 58. §], amely szabály kogens és a közalkalmazotti jogviszonyra is vonatkozik.
Ha a munkáltató felmenti vagy elbocsátja, akkor azt a Közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvény alapján indokolni köteles, amelynek igen szigorú szabályai vannak, - ezért a munkáltató valótlan állítást jogkövetkezmények nélkül nem közölhet.
Határozatlan közalkalmazotti jogviszonyban gyermeke három éves koráig védelemben részesül.
Csak közös megegyezés, lemondás jöhet szóba a közalkalmazotti jogviszony közalkalmazotti megszüntetésének jogcímeiként. Nem feltétlenül áll meg a rendkívüli lemondás, amely kivételes megszüntetési lehetőség. A közalkalmazott akkor élhet a rendkívüli lemondás jogával, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Szabó Miklósné

(03.06.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként kötelkes-e vagyok a leltári tárgyakat átvenni (kolléga távozása miatt)?

Ha van, milyen indokkal kérhetem az átvétel megtagadását.

Illetve milyen következményei lehetnek, ha nincs indokom s nem vagyok hajlandó átvenni. Ezért elbocsájthatnak. (Mintha méltatlan lennék stb...)
Köszönettel
Heim Attila
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 39. § (2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

Az átvétel megtagadását akkor kérheti, ha a heti kötelező óraszámmal rendelkezik, - és Munka törvénykönyve 3. § A munkáltató a munkavállaló (közalkalmazott) érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Szabó Miklósné

(03.02.2013)  Tisztelt Cím!
Az alábbi tényekhez kérem tanácsát: közalkalmazottként dolgozom egy kollégiumban, a munkaidő beosztásom a következő (2 nap 06-18-ig, 2 nap pihenő, 2 nap 18-06-ig, 2 nap pihenő) folyamatos munkarendben (Olvasatom szerint ez azt jelentené, hogy év elejétől 2013.01.01, 00:00 órától 2013.12.31,24:00 óráig.) szombat, vasárnap és ünnepnap is.
Kérdésem a szabadságra és az ünnepnapra vonatkozik, elég összetett és bonyolult, megpróbálom értelmesen feltenni.
A tavaszi, őszi, téli és a nyári szünet egy részében be zár az intézmény, mivel a gyerekek haza utaznak. Ilyenkor nekünk szabadságot kell kivenni a beosztott napokra. Kérdés: Ha be zár az intézmény, akkor nekem miért kell az ünnepnapot is kivennem szabadságként - nekem nem fizetett ünnep, mint másnak?
Kérem javítson ki, ha ténylegesen nem üzem az intézmény (zárva van), akkor a folyamatos munka sem folyamatos, attól függetlenül, hogy szabadságon vagyok.
Azt mondták, hogy azért nem kapunk fizetett ünnepet, mert a beosztásunk arra a napra esik, egyébként meg dolgoznunk kellene. Hogy is van ez?
A szabadság hány órában számolódik el, 8 vagy 12? Válaszát előre is köszönöm! Kellnerné
Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 56. § "A"-"D" fizetési osztályban évi 20 munkanap,
"E"- "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság jár.
57. § (1) a közalkalmazottnak fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár.
(3) A bölcsődében, a csecsemőotthonban, az óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 mnap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.

Szabó Miklósné

(05.11.2012)  Kérdésem az lenne hogy, 5 éves határozatlan idejű munka viszonyom van közalkalmazottként 4 órában.AZ öt év alatt nem kaptam a többi dolgozó által kapott juttatást (ruhapénz,iskoláztatási támogatás,ebédjegy) ÉN többször kérdeztem hogy miért nem, de kitérő választ kaptam. Most hogy új intézményvezetőnk lett kiderült,hogy nekem is járt volna a fele( mivel 4 órás vagyok) Most elkezdték számolni hogy mennyit kellene kapnom (nem mondták még hogy megkapom csak a kolléganő mondta hogy megbízták a kiszámolással ),de azt mondták csak 3 évre visszamenőleg kaphatom meg.
Kérdésem hogy igaz-e hogy csak 3 évre visszamenőleg jár hiszen nem az én hibámból nem kaptam meg,.
köszönöm a választ előre is.
A munkajogból. illetve munkajellegű jogviszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el.

Szabó Miklósné

(16.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgozok napi 6 órában egy Művelődési Ház és Könyvtárban. A munkaadó azt mondta, hogy nincs keret a túlóradíjra, ezért szabadnapokban kapjuk meg a ledolgozott órákat. Erről viszont semmi féle papírt nem írtunk alá, írásban nem egyeztünk bele ebbe a fajta megoldásba, sőt, azt mondta a munkáltató, hogy nekünk ebbe bele kell törődni. Általában rendezvények miatt kötelez minket a hétvégi munkavégzésre, ezek általában szombatra és vasárnapra esnek, van hogy piros betűs ünnepnapokon is, mert a megemlékező vagy ünnepi műsort mi rendezzük. Ezekre a hétvégi munkavégzésekre és piros betűs ünnepnapi munkákra, nem engedi, hogy az adott nap végzett munkaórát, duplán számolva írjuk be. Ezek a túlórák általában meghaladják a 6-8órát is. Kivenni se engedi a túlórákat, azzal a címszóval, hogy folyamatosan jönnek a programok, nincs lehetőség arra, hogy kivegyük! Az lenne a kérdésem, hogy télleg kötelezhet-e, hogy piros betűs ünnepnapokon és hétvégenként dolgozzunk, ha igen, ezekért hány óra szabadidő jár, ha pl: 6 vagy 8 órát dolgoztam az adott napon, vagy köteles-e mégis túlóradíjat fizetni nekünk?
Vasárnapi, munkaszüneti napra vonatkozó munkavégzés szabályai: Munka törvénykönyve 101. 102. §. Rendkívüli munkaidő 107-109. §, ügyelet-készenlét 110-112. §.
Mivel a munkaidőt a munkáltató osztja be a törvény betűje szerint elrendelheti a fenti munkavégzést nem munkanapokon is, a kötelező ellentételezés mellett.

Szabó Miklósné

(13.06.2012)  Tisztelt Szaktanácsadó!

Több,mint 25 éve dolgozom közalkalmazottként.Május elsejétől jogutódlással egy másik munkáltatóhoz kerültem,ahol a kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvos korlátozta a munkavégzésem,ezért rendkívüli lemondást voltam kénytelen beadni,melynek tartama a következő volt:
Tisztelt Professzor Asszony!

Alulírott... ... a .... napjától fennálló közalkalmazotti jogviszonyomat egyoldalú jognyilatkozattal

rendkívüli lemondással

azonnali hatállyal megszűntetem.

Rendkívüli lemondásom indokai a következők:

1.) 2010 júliusában Hepatitis C infekciót diagnosztizáltak nálam. A 2010 novemberében elkészült PCR vizsgálat megállapította a vírusmentességem és ismét munkába állhattam.

2.) Ez év májusában kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra jelentkeztem korábbi leleteimmel. A gyógyultságom ellenére a vizsgálatot végző orvos ..... (név) nem engedélyezte a kemoterápiás kezelésekkel való foglalkozást a citosztatikumok májkárosító hatása miatt,valamint a Hepatitis B vírussal szembeni fogékonyságom miatt a vérvételt és vénabiztosítást,és különböző laborvizsgálatokat írt elő.

3.) A munkavégzésem ezzel lehetetlenné vált egy kemoterápiás kezelésekre specializálódott munkahelyen,valamint stigmatizáltnak éreztem magam ezen információk köztudomásra jutásának következtében. Szóban és írásban sem tudott senki választ adni arra a kérdésemre,hogy mi az amit ezek után csinálhatok? A jövőképem kártyavárként omlott össze,és nehéz napokat éltem át,amik arra a következtetésre juttattak,hogy nincs mit keresnem ezen a munkahelyen.

4.) Az előírt laborvizsgálatoknak eleget tettem,és rendszeresen érdeklődtem a vizsgálati eredményem felől, amit 2012. május 30.-án kézhez kaptam. A korábbi leletem támasztotta alá és a további infektológiai teendők alól is mentesített. Ennek birtokában felkerestem az alkalmasságot végző orvost,aki most alkalmasnak nyilvánított,de ez a történteken már változtatni nem tudott.

5.) Mivel a velem szembeni eljárás személyiségi jogaimat megsértette (a korábbi, engem egyértelműen és maradéktalanul gyógyultnak minősítő orvosi vizsgálati eredmény figyelmen kívül hagyása, munkaképességem- és munkaalkalmasságom alaptalan megkérdőjelezése, egészségi állapotomra vonatkozó személyes adataim – álláspontom szerint – jogosulatlan kezelése) ezért személyemet olyan fokú, súlyos jogsérelmek érték, hogy az engem ért alaptalan és méltánytalan meghurcoltatás-, megalázás miatt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása lehetetlenné vált. Ezért kérem a fentiek szíves megértését és rendkívüli lemondásom elfogadását.

Időközben találtam másik munkahelyet,de nem adják ki a papírjaimat,mert még nem tudtak dönteni az ügyemben,így nem tudok az új helyen kezdeni.

Kérdéseim a következők:
-Rendkívüli felmondásom kellően megalapozott és alátámasztott-e?
-A papírjaimat és a bérhátralékaimat mikor kötelesek a részemre folyósítani?
-Ha nem egyeznek bele a lemondásomba kezdeményezhetek-e egyezkedő tárgyalást,mivel munkaszerződésem a mai napig nincs,munkaruhát nem kaptam,emiatt a döntés miatt elesek a 25 éves jubileumi jutalomtól is valamint az ügyvédi és esetlegesen kártérítési összeg nagyobb lenne,mint a törvényben meghatározott összeg kifizetése.

Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel:Éva
A 2. pontban kezelőorvosának kell igazat adnom, - hiszen Önnek a kemoterápiás munka olyan megterheléssel jár, amely az egészségét, és megkockáztatom, hogy az életét veszélyezteti.
A 3. pont első részében nem értem miért érez stigmát magán a megállapított tények alapján. Ezeknek a tényeknek semmi közük a köztudomáshoz.
A 3. pont második részében viszont mélyen Önnel érzek egyet. A munkahelyen rideg közönyben részesült, pedig a munkáltatónak ebben az esetben egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kellene felajánlania. Ha ezt Ön nem fogadja el, akkor a munkáltató felmentéssel élhet. Ezt munkáltatója elmulasztotta megtenni.
A 4. pontban azt nem értem, hogy ha egyszer itt már végre alkalmasnak nyilvánították, akkor miért nem ment vissza a munkahelyére dolgozni. Egy alkalmasnak nyilvánított orvosi véleménnyel a munkáltató köteles foglalkoztatni a korábban történtek ellenére is.
5. pontban a személyiségi jogait mivel sértette meg a laborvizsgálat, illetve az egészségi állapotának figyelemmel kísérése. Itt nem látom tisztán a személyiségi jogsértést. Ön egyszerűen megsértődött a szakorvosi vélemény Önnek nem tetsző kifejezésétől. Egyébként ha a szakorvosi véleménnyel nem érett egyet akkor határidőben miért nem fellebbezte azt meg. Erről nem írt nekem egy sort sem.
Ezért úgy gondolom, hogy a rendkívüli lemondás nem okszerű.

Szabó Miklósné






(04.06.2012)  Tisztelt Szakértő!
25 éve dolgozom közalkalmazottként (óvodapedagógus) ugyanannál a munkáltatónál. Családi események miatt (költözés a mostani lakhelyünktől 300 km-re) munkaviszonyomat meg szeretném szüntetni. Közalkalmazottként nem kívánok tovább dolgozni (külföldi munka lehetősége). Milyen lehetőségem van a munkaviszonyom megszüntetésére, amelyből nem kerülök ki én sem \"vesztesen\". köszönettel: Huszár Ákosné
Két közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető módot ismertetek röviden.
Lehet a munkáltatóval közösen megegyezni ebben a kérdésben, - és itt meg lehet egyezni a munkavállaló kifejezett előnyére, DE hátrányára is. A közalkalmazotti közös megegyezést indokolni sem kell.
Közalkalmazotti lemondás. Ez a munkáltatónak címzett egyoldalú munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat, amelyet a közalkalmazottnak szintén nem kell indokolni. a lemondásnak tartalmaznia kell a jogviszony megszüntetésére irányuló lemondási szándékot, a jognyilatkozat megtételének időpontját, a munkáltatóra történő utalást és a közalkalmazott aláírását.
A lemondási idő 2 hónap , amelynek elteltével a jogviszony megszűnik.

Szabó Miklósné

(21.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

1984-ben érettségiztem gimnáziumban. Ezután 3 évig közalkalmazottként dolgoztam. 1987. novemberétől egy gyárban könyvelőként helyezkedtem el. Innét mentem GYES-re első gyermekemmel 1989-ben. A GYES után, létszámleépítés miatt, nem vettek vissza állásomba, így munkanélküli lettem. Második gyermekemmel (1994-ben született) munkanélküliről mentem GYES-re. A GYES lejárta után 1 évet egy helyi kisszövetkezetnél dolgoztam, ami csődbe ment, így ismét munkanélkülivé váltam.
2000. január 17-én a helyi önkormányzatnál létesítettem közalkalmazotti munkaviszonyt, ahol jelenleg is dolgozom. Ekkor C3-as kategóriába soroltak be, amit én azóta is keveslek, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lekértem a szolgálati időm elismerését igazoló okmányokat. Ez a napokban megérkezett, s ennek alapján 1984. november 1-től 2010. december 31-ig 24 év és 191 nap szolgálati időt ismertek el.

Az lenne a kérdésem, hogy valójában mi számít közalkalmazotti munkaviszonynak, és jogos-e a kételyem? Ha véletlenül rosszul soroltak be és magasabb kategóriába kellett volna, akkor visszamenőlegesen jár-e valamilyen kompenzáció?

Utólag szeretném megjegyezni, hogy 50 éves kolléganőm, akivel azonos időben kerültem jelenlegi munkahelyemre, akkor (2000. január 17-én) B8-as kategóriába sorolták szakács végzettséggel. Tudomásom szerint 1 megszakítása volt előző munkaviszonyaiban.

Köszönettel: Kata
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 64. § (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény 3 év alatt évül el.

Szabó Miklósné

(14.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

2011. 07. hó végétől táppénzen vagyok, ez év márciusában pedig be is adtam a kérelmemet a leszázalékolásra. Ide kellett az üzemorvostól is egy vizsgálat, amin le is írta, hogy jelenlegi munkaköröm ellátására alkalmatlan vagyok, és ilyen vagy hasonló munkakörben az alkalmasságom nem is fog helyreállni.
Közalkalmazottként dolgozom, ezen a munkahelyen már több, mint 3 éve, és 06.17-ig lehetek táppénzen. Mivel a korábbi munkaköröm ellátására nem vagyok alkalmas, így bizonyára nem is fognak tudni foglalkoztatni más munkakörben sem ennél az intézménynél illetve a fenntartónál sem.
Ha a betegállomány lejárta utáni napon beviszem ezt az alkalmatlansági papírt a munkáltatónak, mi fog történni? Vagy indítsam ezt el hamarabb, hogy a betegállomány lejártát követően esetleg már munkába tudjak állni, ha tudnak adni másik munkakört mégis?
Ha nem tudnak adni másik munkakört, mi lesz a bent maradt szabadságaimmal (tavalyról is 10 napom maradt), kötelezhetnek arra, hogy vegyem ki? Vagy elég csak a felmentés napjára szabadságot kivenni, mert betegállományban ezt ugye nem teheti meg a munkáltató? Meg lehet-e azt tenni, hogy csak 1 nap szabadságot kelljen kivennem ez miatt, és a többit kifizessék? Ha igen, ehhez mikor kezdjem el intézni az intézni valót, hány nappal a betegállomány lejárta előtt kb.?
Mennyi felmentési időre számíthatok, illetve kaphatok-e végkielégítést?
Befolyásolja-e ezt az, ha időközben megérkezik az NRSZH határozata a megváltozott munkaképességemről? (Rokkantnyugdíjas szerintem még nem lehetek...vagyis bízom benne.)
A felmentési időm alatt kaphatom-e az esetleges rehabilitációs járadékot, vagy a kettő üti egymást, illetve munkába állhatok-e olyan helyen és munkakörben, amire egészségileg is alkalmas vagyok, tekintettel arra, hogy a cél mégiscsak ez lenne?

Köszönettel,

Márta
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont: a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Ha a felmentés indoka egészségügyi alkalmatlanság, akkor ennek az alkalmatlanságnak a közalkalmazotti jogviszony alatt végig fenn kell állnia.
Az alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.
A szabadságot a munkaviszony megszüntetése előtt ki kell adni.
Felmentési időt, végkielégítést a törvényben meghatározottak szerint számítják ki.

Szabó Miklósné

(06.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

Ági vagyok és a fizetett ünnepekkel kapcsolatban lenne kérdésem!
Közalkalmazottként dolgozom 12 órás munkarendben. Ha hétköznapra esik a fizetett ünnep, mint pl. ez év március 15-e, akkor azok a dolgozók járnak jól , akik nem dolgoznak ezen a napon. Nekik ugyanis ténylegesen 168 órát kell bent tölteniük a munkahelyen és megkapják 8 órára a távolléti díjat. Akik viszont munkával töltik ezt a napot, azoknak 176 órát kell dolgozniuk ebben a hónapban, igaz 12 órára 100 % bérpótlékot kapnak. Kérdésem ez így szabályos?
Válaszát előre is köszönöm!
Ennek a kérdésnek a megítéléséhez nem az általános munkarendből, hanem az adott munkavállalóra irányadó munkabeosztásból kell kiindulni, - amelynek alapján eldönthető, hogy mikor esik munkanapra a munkaszüneti nap. Ez rendszerint munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében fordul elő.
A munkabeosztás tekintetében: Munka törvénykönyve (Mt.) 125.§ (1)-(5) szakaszai rendelkeznek a munkaszüneti napon végzett munkáról. (1) szakasz meghatározza, hogy mely esetekben lehet munkaszüneti napon munkát végezni: ilyen a megszakítás nélküli munkarend, a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör.
A megszakítás nélküli munkakört Mt. 118. § (2) bekezdése szabályozza. A munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltató illetve munkakör Mt. 125.§ (2) bekezdés alatt található.
a díjazás tekintetében: Mt. 149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végzőa) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.
(2) munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az az (1) bekezdés alapján munkabérén felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti.

Szabó Miklósné


(20.12.2011)  Tisztelt Cím!

Közalkalmazottként dolgozom 4 éve. A 2. évben a munkáltatóm kötött velem tanulmányi szerződést (csak tanulmányi szabadság igénybevételére) mivel távoktatásban végeztem a főiskolát. A tanulmányi szabadságaimat nem mindig hagyták kivenni, amit sajnos utólag tudtam meg, hogy ez szerződésszegést jelent a munkáltatóm részéről. Időközben elvégeztem a főiskolát. Kérdésem az lenne, ha találnék egy másik munkahelyet és nem engedne el a munkáltatóm csak a felmondási idő ledolgozása után (ami ha jól tudom 4 év után 35 nap), akkor én védekezhetnék-e azzal, hogy az elmúlt 3 évben nem adták ki a vizsgáimhoz járó szabadságokat? Ha igen, akkor hogyan bizonyíthatnám mindezt?
Van-e hátránya ha rendkívüli felmondást adok be?

Köszönettel:

E

Erre már nem hivatkozhat. A jog nem tudása nem mentesít, de nem is jogosít semmire.
Ha rendkívüli felmondást akar beadni, azt jól gondolja meg, mert indokolási kötelezettsége van és akkor mondhat így fel ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,illetve olyan magatartást tanúsít amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Munka törvénykönyve, Mtv. 96. § (1) bekezdés a), b) pontok. További fontos szabály, hogy ezt a felmondási módot ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. [4. bekezdés].
Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja cselekménye (mulasztása) következményeit és azokat kívánja vagy belenyugszik. Súlyos gondatlanság a feltűnő közömbösség.

Szabó Miklósné

2 3 4 5 6 7 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek