Álláshirdetések száma: 4 282 Number of CVs 216 005
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(28.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolai tanár vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban.
Kérdésem: kötelezhető vagyok-e több telephelyen (több, különböző faluban található iskolában) történő munkavégzésre, ha azok között az órarend kialakítása és a menetrend miatt tömegközlekedési eszközzel nem tudom megoldani az átjárást. (pl. ha egy napon belül két iskolában is lenne tanórám) .
Tudok-e hivatkozni a munkáltatómnál valamilyen jogszabályra?

Köszönettel: K. Éva
Ebben az esetben alkalmazható A munka törvénykönyve 53. § (1)-(5) bekezdések, amely a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik:
53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2)11 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Mt. 57. § (1) b) pont szerint (3)-(4) bekezdésektől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el.

Mt 131. § (2) a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Szabó Miklósné

(23.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolában tanít édesanyám. Jelenleg magyart és éneket, a fizetési besorolása a régi rendszer szerint H.
Van főiskolai tanári végzettsége Ének, népművelés szakon,
főiskolai végzettsége magyar szakon,
kiegészítő egyetemi szintű végzettsége magyar szakon
pedagógus szakvizsgája.
kb. 35 éves munkaviszonya az adott intézményben. (5 éven belüli nyugdíj)

Pillanatnyilag a munkáltatója nem bizonyítottan, valószínűleg személyes okokból, vagy csupán takarékossági elvek mentén a következő órarendi kiosztást úgy tervezte, hogy éneket oktasson csupán, valamint a hiányzó óraszámok pótlására alsós napközis tanítói besorolást kap.

Ennek a következményei az intézmény vezetése szerint:

Átsorolás a főiskolai végzettségnek megfelelő fizetési kategóriába.

A választás elfogadását azzal kívánta nyomatékosítani az intézmény vezetése, hogy elmondása szerint adhat 0 órát is a dolgozónak, úgyhogy fogadja csak el, mert ez a jobb lehetőség.


Számomra pár kérdést felvet a történet.
A munkáltató megteheti, hogy elveszi egy dolgozónak az óraszámát?
Ha igen milyen indoklás szükséges ehhez?
Milyen következményei vannak az óraszám csökkentés jellegű munkaszerződés módosításnak?
Mit tehet a munkavállaló?

Megteheti a munkáltató, hogy az óraelosztást úgy készítse el, hogy a munkavállalót nem a szakképesítésének (nincs tanítói végzettsége) megfelelő munkakörbe ossza, akkor is, ha lenne rá más megoldás is?

Amennyiben a munkavállaló nem kívánja elfogadni az új munkaszerződést (nem írja alá) mi történhet?

Válaszukat előre is Köszönöm:
B. Péter




A pedagógusok szeptembertől 32 órát kötelesek az iskolában tölteni. Ezt a 32 órát egyetlen 0 órával sem lehet kitölteni, mert ilyen nincs.
Óraszámot a munkáltató csak úgy vehet el a dolgozótól, ha abban kölcsönösen megállapodtak, és megállapodásuk szerint módosították
a közalkalmazotti kinevezést.
Az óraszám csökkentése egyértelműen az illetmény arányos csökkentésével jár.
A közalkalmazott akkor kérhet jogorvoslatot, ha ez a beleegyezése nélkül történt.

Szabó Miklósné

(22.08.2013)  Tisztelt CV Centrum!

Kolléganőnk 40 év óvodapedagógusi munkaviszony után megy nyugdíjba. Mennyi fekmentési idő jár neki az új módosított Mt. szerint? Köszönöm válaszát.
A hatályos Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a felmentési idő szabályai:

33. § (1)163 Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)164 Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3)165 A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Szabó Miklósné

(13.08.2013)  Tisztelt Szakértő!
Kérdésem: közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatának megállapításához beszámít-e a GYET-en töltött idő, amennyiben a GYET időszakban nem rendelkeztem a jelenlegi munkám iskolai végzettségével?
(Vagyis később kaptam meg a diplomám) GYET-en 1999-2005-ig voltam, diplomaszerzés éve 2009.)
Üdvözlettel: Galambos Anett
A hivatásos nevelőszülői jogviszony jogszerző időnek számít a közalkalmazott fizetési kategóriájának megállapításakor.

Szabó Miklósné

(07.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megszeretném kérdezni, a közalkalmazotti fizetési fokozathoz milyen munkaviszony számítható be? 4 gyermekem van, 5 évig voltam főállású anya . Kérdésem az,hogy ez az idő beszámít-e?
Köszönöm válaszát!
Az alábbi törvény alapján a hivatásos nevelő szülői jogviszony jogszerző időnek számít: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §444 (1)445 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)446 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(06.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

A következő problémával és kérdéssel fordulok Önhöz. Közalkalmazottként dolgozom egy szociális alapellátásokat nyújtó intézményben, ahol szakmai vezető munkakörben vagyok. A férjem ugyanebben az intézményben intézményvezető helyettesként dolgozik és ő koordinálja az én területemet is többek között. A munkáltatói jogok gyakorlója, aki az intézményvezető, tájékoztatott minket, hogy szerinte ez a felállás összeférhetetlen. Több éve már egy párként érkeztünk az intézménybe, tavaly házasodtunk össze. Eddig ez nem jelentett problémát. Valami szándéka van ezzel a kijelentésével, valószínűleg valamelyikünket el szeretné mozdítani a jelenlegi munkaköréből. A szakmai munkánkkal meg van elégedve, szerintünk ez csak egy kifogás.
Kérdés a következő lenne:
1. szociális területen közalkalmazotti munkaviszonyban valóban összeférhetetlen-e jogilag ez a fenntebb említett felállás?
2. amennyiben erre való hivatkozással beigazolódik a gyanúnk, van-e valamilyen lehetőségünk védekezni?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Kati
"A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne
Ha a közalkalmazott a tiltás vagy a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél fennálló vezetői megbízások esetében áll fenn." Edu Point2012

(18.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Orvosként dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. Munkahelyet szeretnék váltani áthelyezéssel aug. 1-től. Ebbéli szándékomról munkáltatómat írásban tájékoztattam, s kértem járuljon hozzá, másik kórházba történő áthelyezésemhez, de ezt elutasították és ragaszkodnak a 2 hónap felmondási idő letöltéséhez. Megtehetik-e ezt, hogy csak rendes felmondással engednek el és nem áthelyezéssel? Felmentési idő alatt élhetek-e a rendkívüli lemondás lehetőségével? A felmondási idő alatt le kell-e kötelezően töltenem mind a két hónapot vagy a felére a munkavégzés alól fel kell menteniük?
Két kisiskolás gyermekünk miatt is fontos lenne, hogy az iskolát már ott kezdhessék ill. ne éppen csak az évnyitóra essünk be.
Kérem szíves tanácsát.

Köszönettel:
U. Tünde
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) törvény értelmében az alábbi jogviszony megszüntetési módok közül választhatnak, - ha Ön közalkalmazott:
25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt,

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,

fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy

fd) a (3) bekezdés szerint, valamint

g) rendkívüli felmentéssel

ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben.
Rendes felmondás tehát nincs.
Az áthelyezés egy három oldalú jogviszony, amely a két munkáltató és a közalkalmazott között jön létre.
A rendkívüli lemondás kivételes megszüntetési lehetőség. a közalkalmazott akkor mondhat le ezen a jogcímen, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás a közléssel hatályosul.
A lemondási, illetve felmentési idő alatt rendkívüli lemondás közölhető, amely esetben a jogviszony rendkívüli lemondással szűnik meg.
Lemondás esetén a felmondási idő két hónap. A munkáltató a teljesen is mentesíheti a munkavégzés alól, (nyomós indoka van arra, hogy ezt kérje a munkáltatótól) illetve egy hónapra felmentheti a munkavégzés alól.
a rendkívüli lemondást indokolni köteles.

Szabó Miklósné

(16.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazottként dolgozom szociális szférában,1-2 évem lehet a 40 éves korkedvezményes nyugdíj eléréséig (folyamatban van az ügyintézés).Kérdésem:ilyen esetben érvényben van-e még a \"védettség\"?
Megteheti-e a munkáltató,hogy csökkenti a jövedelmemet? Szerződésmódosítás nélkül változtathat-e a munkarenden? Eddig 2 havi elszámolásban 12 órát dolgoztunk folyamatos műszakban váltakozva. Jelenleg teljesen eklektikusan váltakozik a 12 óra nappal-éjszaka és az ölelkező délelőttös és délutános munkarendünk,ami azt jelenti, hogy délelőtt 6-14 óráig,délután 12-20 óráig dolgozunk akár 6-7 napig is pihenőnap nélkül.Mindezt a megszorításokra hívatkozva vezették be,de pípíron nem kaptunk róla semmiféle tájékoztatást, csak a havi beosztáson változtattak egyik napról a másikra! Így természetesen kevesebb műszakpótlékot, ill.délutános pótlékot kapunk,az eddig 2 fő éjszakást 1 főre csökkentették,ami nagyon megterhelővé vált számunkra,mivel nagyon sok a fekvőbeteg.Több ezer forinttal lett így kevesebb a havi jövedelmünk.A kilépett dolgozók helyett nem vesznek fel műszakos dolgozót, mivel papír szerint \"sokan vagyunk\"...
(Lehet, hogy szabályos, de NEM humánus bánásmód a dolgozókkal, ez a szerény véleményem.)
Természetesen nem merünk ellene szólni sem, hiszen a válasz,\"ha nem tetszik el lehet menni...\"
Olyan bánásmódban részesülünk, mintha közellenségek lennénk, nem pedig közalkalmazottak.
Kérem tisztelettel, hogy a válaszát az email címemre szíveskedjék küldeni, mivel nagyon félek a retorziótól. Sajnos több alkalommal megtapasztaltam, mert sajnos már kérdezni is bűn ezen a munkahelyen. 9 éve dolgozom itt,sem érdekképviselet sem egyéb, a dolgozót védő szervezet nincs nálunk, kollektív szerződés sem létezik,minden esetben a közalkalmazotti trv.-re hívatkoznak.
Elnézését kérem, hogy ennyire hosszú lett az írásom, sajnos a sok felgyülemlett feszültség az okozója,ill. a jelenlegi abszurd helyzetünk.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Szabóné Magdi
A védettséget a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben határozza meg a Munka törvénykönyve (Mt.). Mt. 66. § (4) bekezdés: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. Ezen utolsó kitétel az azonnali hatályú felmondást jelenti, amelynek tárgyban és időben is szigorú és összetett szabályai vannak.
Mivel a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját nem minden nő ugyanabban a korosztályban éri el, ezért a 40 évet megelőző öt évet minden nőnél egyedileg is kell vizsgálni, illetve minden 55 évet betöltött nőnek jeleznie kellene a munkáltatónál, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel. Ez a jelzés érdeke a munkáltatónak is a további humánerőforrással való gazdálkodás céljából.

Szabó Miklósné

(14.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel, körzeti ápolónőként. Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal,ami 2013.08.01-vel lejár. A gyermekem most 19 hónapos.Jeleztem, hogy vissza szeretnék menni, mire közölte a munkaadóm, hogy módosítják a szerződésemet, melybe beleteszik a rendelő takarítását és azt, hogy szabadságom esetlegesen gyermekem betegsége esetén én vagyok köteles biztosítani a helyettesem, pénzügyileg is én fizetném, mert ők nem hajlandóak rá. Persze a bérem ugyan annyi marad(minimálbér).
Kérdésem:
Egyoldalúan módosíthatják a szerződésemet?
Ha nem fogadom el akkor azt közölték, hogy keresnek helyettem mást, megtehetik ezt?
Nincs már felmondási védelmem, míg a gyerekem be nem tölti a 3. életévét?
Én rendkívüli felmondással élhetek okként megjelölve a helyettesítésemre hivatkozva?
Békésen szeretném rendezni ezt, de sajnos minimálbérből a helyettesem kifizetését, két gyermek mellett nem tudom vállalni.
Köszönöm válaszát! Beáta
Nem módosíthatják egyoldalúan a szerződést, mert az munkajogi szabályba ütközik [Munka törvénykönyve 58. §], amely szabály kogens és a közalkalmazotti jogviszonyra is vonatkozik.
Ha a munkáltató felmenti vagy elbocsátja, akkor azt a Közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvény alapján indokolni köteles, amelynek igen szigorú szabályai vannak, - ezért a munkáltató valótlan állítást jogkövetkezmények nélkül nem közölhet.
Határozatlan közalkalmazotti jogviszonyban gyermeke három éves koráig védelemben részesül.
Csak közös megegyezés, lemondás jöhet szóba a közalkalmazotti jogviszony közalkalmazotti megszüntetésének jogcímeiként. Nem feltétlenül áll meg a rendkívüli lemondás, amely kivételes megszüntetési lehetőség. A közalkalmazott akkor élhet a rendkívüli lemondás jogával, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Szabó Miklósné

(04.07.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítségét szeretném kérni az alábbi ügyben:
van egy dolgozónk, aki zeneiskolai intézményegység vezetőként elvégezte a jogi egyetemet. Most azt szeretné, hogy soroljuk át. Azonban ezt a végzettségét ő nem fogja az iskolában hasznosítani. Ő a Kjt. 66. §-ra hivatkozik. Az iskola igazgatója azonban nem szeretné átsorolni. Kérdésem, hogy melyikőjüknek van igaza? Ha nem soroljuk át, akkor a dolgozó egy esetleges munkaügyi pert megnyerhet-e?

Köszönettel: Szabóné Katalin
A tárgyban forgó vezető állású közalkalmazott besorolásához Kjt 66. § (4) bekezdését és a Kjt. végrehajtási rendeletének 14/A. § (2) bekezdés a) pontját is figyelembe kell venni. Ez alapján figyelembe vehető a jogi végzettség és a hasznosítás mértékétől függetlenül az illetménynövekedés.

Vonatkozó törvényi szakaszokat bemásoltam.

Szabó Miklósné

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
66. §(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.257

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye259

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)

(10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(11) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 14/A. § (1)A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

(2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust

a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,

b) az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári,

c) kollégiumi nevelésben, napközis és tanulószobai foglalkozásban, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a b) pontban felsorolt vagy másik tanári,

d) a szakképzésben, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett,

e) a fogyatékos gyermek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, ha a gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori végzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári,

f) az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói,

g) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképzettség mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói (nemzetiségi szakkollégiumi), tanári, nyelvtanári,

h) az iskolapszichológusi feladatok ellátásához a pszichológus szakképzettség mellett tanítói, tanári,

i) a gyógytestnevelési feladatok ellátásához a testnevelőtanári szakképzettség mellett gyógytestnevelő

szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.

(5) Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

(03.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Rövidesen kezdődik a közalkalmazotti 8 hónapos felmentési időm, melynek a feléről a munkáltatóm mentesíthet a munkavégzés alól. Szabadság jár-e a munkavégzés nélküli hónapokra,amikor távolléti díjban fogok részesülni?
Munkáltatóm a későbbiekben újra alkalmazni kíván . Pedagógus munkakörben milyen feltételekkel lehet óraadóként dolgozni?
Köszönettel: sallagi
A szabadságot nem a munkavégzés nélküli hónapokra (felmentési időre) kell kiadni,
hanem a munkában vagy munkával töltendő napjait kell vele megrövidíteni
(vagyis főszabályként a szabadságot ki kell adni munkaidőben). Ha ez nem történt meg a felmentés előtt,
akkor a már ki nem adható szabadságot a munkáltatónak ki kell fizetnie.

Szabó Miklósné

(03.06.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként kötelkes-e vagyok a leltári tárgyakat átvenni (kolléga távozása miatt)?

Ha van, milyen indokkal kérhetem az átvétel megtagadását.

Illetve milyen következményei lehetnek, ha nincs indokom s nem vagyok hajlandó átvenni. Ezért elbocsájthatnak. (Mintha méltatlan lennék stb...)
Köszönettel
Heim Attila
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 39. § (2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

Az átvétel megtagadását akkor kérheti, ha a heti kötelező óraszámmal rendelkezik, - és Munka törvénykönyve 3. § A munkáltató a munkavállaló (közalkalmazott) érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Szabó Miklósné

(27.02.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megyei Intézményfenntartó Központnál dolgozom, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőként.
Az oktatás átalakítása miatt, a munkahelyem márc.31-én jogutódlással megszűnik.
Január 1-én Járási Tankerületek alakultak, ahová az itt dolgozók egy részét április 1-jével áthelyezik, továbbra is kormánytisztviselőként. Néhány főt pedig (többek között engem is) tankerülethez tartozó iskolába kívánják tovább foglalkoztatni, közalkalmazotti jogviszonyban. Az én esetemben ez hátránnyal járna, mivel májusban 30.000 Ft-os soros előrelépésre kerülne sor, illetve a Cafetéria juttatásból is kikerülök. Megjegyezni kívánom, hogy kormánytisztviselőként tovább foglalkoztattak között munkaviszonyának 40. évét betöltött több munkatárs is van.
Kérdésem az lenne, hogy jogszerű e esetemben ez az áthelyezés, és munkajogilag mi a teendőm?
Nekem még 7-8 évem van a 40 év munkaviszony megszerzéséig.
Köszönöm válaszát.


Tisztelettel: Krecz Lászlóné
A fenti problémát a hatályos törvény jogviszonyváltás néven deklarálja az alábbiak szerint:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről:

A jogviszonyváltás



72. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a 69. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a kormánytisztviselőt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál

a) a fegyelmi elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá,

b) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya munkajogviszonnyá,

c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(10) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati vagy munkajogviszonnyá alakul át.

Szabó Miklósné

(10.12.2012)  Tisztelt Szakértő!

A következőkkel kapcsolatban kérném segítségét:
16 éve pedagógusként dolgozom egy oktatási intézményben. A napokban kaptam egy állásajánlatot egy másik intézménybe, ahova áthelyezéssel vennének át még ebben az évben. A jelenlegi munkáltatóm ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez, és csak januárban engedne el. Kérdésem, hogy áthelyezésnél szükség van-e egyáltalán felmondásra, illetve a felmondási idő letöltésére?

Köszönöm válaszukat!
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) bekezdés b) pont szerint a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel megszüntethető. Tehát kell felmondási idő és felmentés, - viszont nem lesz végkielégítés, hanem Ön tovább fog dolgozni az átvevő munkáltatónál. Közalkalmazotti jogviszonyát pedig úgy kell tekinteni, mintha azt a z új munkáltatójánál töltötte volna el, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az új helyén sem kell kell elölről számolni. Ez több kedvezményre is feljogosítja az új helyén. Pl.: végkielégítés, felmondási idő megállapítása.
Az áthelyezés szabályai: Kjt. 26. §(1)-(4) bekezdések.

Szabó Miklósné

(22.11.2012)  Tisztelt Szerkesztő!
Arra keresek törvény szerinti választ, hogy ha közalkalmazotti jogviszony 2010. februárjában létesült, akkor mikor kell a 3 éves kötelező átsorolást megejteni? 2013. januárjában vagy csak 2014-ben?
Válaszát előre is köszönöm!
Anikó
Törvény: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65. § (1) bekezdés. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. a közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

Szabó Miklósné

(16.11.2012)  Tisztelt Szakértő!
Várom megtisztelő válaszát a következő kérdésemre.Munkaügyi pereben állok a munkáltatómmal /oktatási intézmény/. A bírósági per annyira lassan megy, hogy azért aggódom, hogy a rendkívüli lemondást, ha alkalmaznám, elévülne a munkáltatóm ellenem történt jogsértése. 2011-évi és ez évi időarányos szabadságomat nem adta ki a munkáltatóm, arra hivatkozva, hogy munkaképes állapotban kell megjelennem, majd mérlegeli, kiadja-e. 2012.július 18-án lejárt a táppénzjogosultságom, azóta sem tb-t nem fizet utánam a munkáltató, sem nem adja ki a szabadságom.Továbbra is igazolom táppénzes szelvényekkel a fennálló betegségem, melyre természetesen már nem kapok pénzbeli ellátást. Kérdésem az lenne:elveszik-e a szabadságom, hiszen orvosaim szerint sem leszek már munkaképes belátható időn belül. Munkaügyi per alatt élhetek-e a rendkívüli lemondással?A törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a táppénzjogosultság letelik, akkor sem fizethető ki a szabadság.Ha öt évig még nem vagyok munkaképes,m akkor elveszik a szabadságom?
Szerintem joghézag van ebben az esetben, ugyan is a törvény nem tiltja, hogy a munkáltató kifizetheti az igénybe nem vett szabadságot.
Várom megtisztelő válaszát.
Köszönöm
A szabadságot pénzben megváltani csakis akkor lehet, ha azt természetben kiadni nem lehet. A szabadság alatt távolléti díj jár. Nem mondjon fel semmilyen indokkal, követelje a munkáltatótól a szabadságának természetbeli kiadását vagy pénzben történő megváltását. A munkaviszonyból, illetve közalkalmazotti viszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el.

Szabó Miklósné

(30.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.
Közalkalmazottak esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni?
Tehát ha a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el?
Vagy ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja, hogy az Mt. 92. § (4) bekezdése ill. a 135. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?

Köszönöm válaszát!
M.A.
A munkaközi szünet a közalkalmazotti jogviszony egyes területein nem alkalmazott kategória. A közoktatásban például elképzelhetetlen, - hiszen 45 perces órák között legalább 4x10, illetve 1x20 perces szünetek vannak. Ezekben a beosztott pedagógusok ügyeleti tevékenységet látnak el, amiért nem jár külön díjazás, ámbár megterhelőbb és stresszesebb, mint a tantermi munka, - különösen hidegebb időjárás esetén.
Mt. 92. § (4) bekezdés teljesen érthetően zárja ki az Kjt.-beli alkalmazást, - hiszen a közalkalmazottak kötelező óraszámban dolgoznak például a közoktatásban, illetve nem csak az oktatás hanem az egészségügy és más alkalmazotti területek is sajátosan alkalmazkodnak a széleskörűen végzendő feladatok természetéhez a munkaidő széleskörű differenciálásával is. Mt. 135. § kizárja a Kjt. -re való alkalmazást.

Szabó Miklósné

(18.10.2012)  Tisztelt jogi Szakértő!
Három kérdéssel fordulok Önhöz.
1., Egy Nevelési Oktatási Intézményen belül működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (külön Intézmény egység) logopédusaként dolgozom. Véleményem szerint megilletne engem/minket a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 15. § (12),(13) bek. szerint)
Eddig elutasítást kaptunk, hogy ez nem vonatkozik a szakszolgálatokra, csak a szakmai szolgáltatókra.
De tudomásunk szerint nincs pedagógus munkakör a szakmai szolgáltatóknál.
2. útiköltség elszámolás
A Nevelési Oktatási Intézmény Intézményegységei a következők:
- Egységes Ped. Szakszolg.
-Óvodák( 6 helybéli és 6 vidéki),
- Általános Iskolák (2 helybeli, 1 vidéki)
Mi logopédusok a vidéki óvodákat is elláttuk. 9 Ft-os munkába járási költségen. A közalkalmazotti kinevezésemben az van megadva munkavégzés helyének: V.M Általános Iskola(mely része az Általános iskolai intézményegységnek)
Lehetséges, hogy nekem 4 munkahelyem van? Hiszen azt mondják munkába járok vidékre. De minden nap máshová?
A kinevezésem nem váltakozó munkavégzést jelöl, de a munkaköri leírásomba szerepelnek a vidéki óvodák, mint munkavégzés helye. Jogos-e a 9 Ftos munkába járási költség térítés?

3.Tovább folytatva a helyzetünket, 2012 07.01. től kivált az óvodai Intézmény egység és egy teljesen új intézménnyé alakult. Mi továbbra is ellátjuk az vidéki óvodákat, még mindig 9 Ft-ért. De már ez nem lehet munkába járás, hisz már nem is tagintézményünk!!!!!! Ők azt állítják, hogy mivel a kötelező óraszámunk a ezekből a vidéki óvodákat ellátó óráinkból tevődik össze, így nem változik semmi az útiköltség térítés tekintetében. NEM AKAROM ELHINNI!!!!!!!!!!!!!!!:(
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel ERika
A fenti Korm. rendelet 1. § k) pontja a i), j) pontok alkalmazottait is közalkalmazottaknak tekinti.
1. §
i) pedagógiai szakszolgálat intézményei
j) pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények;

15. §
(11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.

(12)135 A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.

(13 A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.

2. a 9 Ft-os támogatás nyilván benzinköltség: km/l. : sajnos ennyi jár ;

szabó miklósné



(15.07.2012)  Tisztelt Déri Tamás!

Iskolánkban csoportos létszámcsökkentés történt, a telephelyet bezárták. A felmondólevelet hamarosan aláírjuk.
1. A felmentési időre, azt hallottam, átlagjövedelmet kapunk. Ezt hogy számítják ki? Szeretném tudni, hogy mennyit kapok havonta.
2. Azt is mondják, hogy a végkielégítés adó- és járulék köteles lett. Összesen hány százalékot vonnak le az átlagjövedelemből?
3. A kerület Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjába mikor kell bejelentkezni, ha már letelt a felmondási idő, vagy a felmondólevél aláírásakor? Ott mikor jelentkezhetek valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra pl. nyelvtanulásra?
4. Ha oda bejelentkezem, akkor a felmondási idő letelte után munkanélküli leszek? Vagy ha regisztrálnak, akkor folyamatos lesz a közalkalmazotti munkaviszonyom? (Ezt nehéz elképzelni.)

Nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre, sajnos a felmondólevél aláírása előtt ezekről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, teljes bizonytalanságban vagyunk a nyári szabadságunk idején.

Tisztelettel, Németh Tünde

1. A Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 25. § (2) bekezdés a)- gb) pontokig sorolja fel a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetséges eseteit, amely a csoportos létszámleépítést nem tartalmazza.
Az átlagkereset- számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
2.
3. Felmondási ideje leteltével kell bejelentkezni. Ugyanis Kjt. 36. § (12) bekezdése értelmében Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
4. Ha oda bejelentkezik, akkor álláskeresővé válik, - a közalkalmazotti jogviszonya pedig megszűnik.
A hatályos jogszabály több lehetőséget kínál a munkáltatónak és a közalkalmazottaknak, arra vonatkozólag, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak a végső esetben szűnjön meg. Ezeket a lehetőségeket jogszabályi és gyakorlati szinten is köteles a munkáltató felkutatni és felajánlani, mielőtt kiállítja a felmondó levelet.

Szabó Miklósné


(05.07.2012)  Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét szeretném kérni fizetés nélküli szabadság miatt felhalmozott szabadságnapok kiszámításában.Közalkalmazotti munkaviszonyom 1995. 09.01-én kezdődött óvónői munkakörben.Kislányom 2000.06.20-án született.Gyeden 2000.11.22-től -2002.06.20-ig,gyesen 2002.06.21-től 2003.06.20-ig voltam.2003.06.21-től 2012.06.20-ig fizetés nélküli szabadságon voltam kislányom ápolása miatt.Mivel gyermekem egészségi állapota nem engedi meg,hogy visszatérjek a munkámba így a munkaviszonyom 2012.06.20-val közös megegyezéssel sajnos megszűnt.Kérdésem az lenne,hogy mennyi szabadságnap kifizetésére számíthatok ennyi év után?Illetve a 2000.évi szabadságomból 38 napot nem töltöttem le, ez elévül-e a fizetés nélküli szabadság letelte után?Előre is köszönöm válaszát!Tisztelettel:Beáta.
A gyermek ápolása, gondozása céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság első félévére jár szabadság. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, illetve a munkavállaló akadályoztatása esetén az akadály megszűnését követő 30 napon belül.
Az Ön esetében még a fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság, amely a szülési szabadság lejártát követően - 2000. 12. 20-tól kezdődik és 2011. 12. 20-tig tart. Erre az időszakra alap- és pótszabadság jár.
A közalkalmazottnak alapszabadsága E-J fizetési osztályokban 21 nap évente [Kjt. 56. § b) pont]. Pótszabadsága 25 nap évente [Kjt. 57. § (3) bekezdés], továbbá fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár, ami az első fizetési fokozatban nem jár [Kjt. 57. § (1) bekezdés].
A ki nem adott szabadságot 2012. december 31-ig pénzben is meg lehet váltani, -és ez vonatkozik a 2000-ben ki nem adott szabadságra is.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek