Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 893
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(27.02.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megyei Intézményfenntartó Központnál dolgozom, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőként.
Az oktatás átalakítása miatt, a munkahelyem márc.31-én jogutódlással megszűnik.
Január 1-én Járási Tankerületek alakultak, ahová az itt dolgozók egy részét április 1-jével áthelyezik, továbbra is kormánytisztviselőként. Néhány főt pedig (többek között engem is) tankerülethez tartozó iskolába kívánják tovább foglalkoztatni, közalkalmazotti jogviszonyban. Az én esetemben ez hátránnyal járna, mivel májusban 30.000 Ft-os soros előrelépésre kerülne sor, illetve a Cafetéria juttatásból is kikerülök. Megjegyezni kívánom, hogy kormánytisztviselőként tovább foglalkoztattak között munkaviszonyának 40. évét betöltött több munkatárs is van.
Kérdésem az lenne, hogy jogszerű e esetemben ez az áthelyezés, és munkajogilag mi a teendőm?
Nekem még 7-8 évem van a 40 év munkaviszony megszerzéséig.
Köszönöm válaszát.


Tisztelettel: Krecz Lászlóné
A fenti problémát a hatályos törvény jogviszonyváltás néven deklarálja az alábbiak szerint:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről:

A jogviszonyváltás



72. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a 69. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a kormánytisztviselőt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál

a) a fegyelmi elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá,

b) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya munkajogviszonnyá,

c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(10) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati vagy munkajogviszonnyá alakul át.

Szabó Miklósné

(10.12.2012)  Tisztelt Szakértő!

A következőkkel kapcsolatban kérném segítségét:
16 éve pedagógusként dolgozom egy oktatási intézményben. A napokban kaptam egy állásajánlatot egy másik intézménybe, ahova áthelyezéssel vennének át még ebben az évben. A jelenlegi munkáltatóm ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez, és csak januárban engedne el. Kérdésem, hogy áthelyezésnél szükség van-e egyáltalán felmondásra, illetve a felmondási idő letöltésére?

Köszönöm válaszukat!
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) bekezdés b) pont szerint a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel megszüntethető. Tehát kell felmondási idő és felmentés, - viszont nem lesz végkielégítés, hanem Ön tovább fog dolgozni az átvevő munkáltatónál. Közalkalmazotti jogviszonyát pedig úgy kell tekinteni, mintha azt a z új munkáltatójánál töltötte volna el, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az új helyén sem kell kell elölről számolni. Ez több kedvezményre is feljogosítja az új helyén. Pl.: végkielégítés, felmondási idő megállapítása.
Az áthelyezés szabályai: Kjt. 26. §(1)-(4) bekezdések.

Szabó Miklósné

(22.11.2012)  Tisztelt Szerkesztő!
Arra keresek törvény szerinti választ, hogy ha közalkalmazotti jogviszony 2010. februárjában létesült, akkor mikor kell a 3 éves kötelező átsorolást megejteni? 2013. januárjában vagy csak 2014-ben?
Válaszát előre is köszönöm!
Anikó
Törvény: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65. § (1) bekezdés. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. a közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

Szabó Miklósné

(16.11.2012)  Tisztelt Szakértő!
Várom megtisztelő válaszát a következő kérdésemre.Munkaügyi pereben állok a munkáltatómmal /oktatási intézmény/. A bírósági per annyira lassan megy, hogy azért aggódom, hogy a rendkívüli lemondást, ha alkalmaznám, elévülne a munkáltatóm ellenem történt jogsértése. 2011-évi és ez évi időarányos szabadságomat nem adta ki a munkáltatóm, arra hivatkozva, hogy munkaképes állapotban kell megjelennem, majd mérlegeli, kiadja-e. 2012.július 18-án lejárt a táppénzjogosultságom, azóta sem tb-t nem fizet utánam a munkáltató, sem nem adja ki a szabadságom.Továbbra is igazolom táppénzes szelvényekkel a fennálló betegségem, melyre természetesen már nem kapok pénzbeli ellátást. Kérdésem az lenne:elveszik-e a szabadságom, hiszen orvosaim szerint sem leszek már munkaképes belátható időn belül. Munkaügyi per alatt élhetek-e a rendkívüli lemondással?A törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a táppénzjogosultság letelik, akkor sem fizethető ki a szabadság.Ha öt évig még nem vagyok munkaképes,m akkor elveszik a szabadságom?
Szerintem joghézag van ebben az esetben, ugyan is a törvény nem tiltja, hogy a munkáltató kifizetheti az igénybe nem vett szabadságot.
Várom megtisztelő válaszát.
Köszönöm
A szabadságot pénzben megváltani csakis akkor lehet, ha azt természetben kiadni nem lehet. A szabadság alatt távolléti díj jár. Nem mondjon fel semmilyen indokkal, követelje a munkáltatótól a szabadságának természetbeli kiadását vagy pénzben történő megváltását. A munkaviszonyból, illetve közalkalmazotti viszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el.

Szabó Miklósné

(30.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.
Közalkalmazottak esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni?
Tehát ha a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el?
Vagy ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja, hogy az Mt. 92. § (4) bekezdése ill. a 135. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?

Köszönöm válaszát!
M.A.
A munkaközi szünet a közalkalmazotti jogviszony egyes területein nem alkalmazott kategória. A közoktatásban például elképzelhetetlen, - hiszen 45 perces órák között legalább 4x10, illetve 1x20 perces szünetek vannak. Ezekben a beosztott pedagógusok ügyeleti tevékenységet látnak el, amiért nem jár külön díjazás, ámbár megterhelőbb és stresszesebb, mint a tantermi munka, - különösen hidegebb időjárás esetén.
Mt. 92. § (4) bekezdés teljesen érthetően zárja ki az Kjt.-beli alkalmazást, - hiszen a közalkalmazottak kötelező óraszámban dolgoznak például a közoktatásban, illetve nem csak az oktatás hanem az egészségügy és más alkalmazotti területek is sajátosan alkalmazkodnak a széleskörűen végzendő feladatok természetéhez a munkaidő széleskörű differenciálásával is. Mt. 135. § kizárja a Kjt. -re való alkalmazást.

Szabó Miklósné

(18.10.2012)  Tisztelt jogi Szakértő!
Három kérdéssel fordulok Önhöz.
1., Egy Nevelési Oktatási Intézményen belül működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (külön Intézmény egység) logopédusaként dolgozom. Véleményem szerint megilletne engem/minket a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 15. § (12),(13) bek. szerint)
Eddig elutasítást kaptunk, hogy ez nem vonatkozik a szakszolgálatokra, csak a szakmai szolgáltatókra.
De tudomásunk szerint nincs pedagógus munkakör a szakmai szolgáltatóknál.
2. útiköltség elszámolás
A Nevelési Oktatási Intézmény Intézményegységei a következők:
- Egységes Ped. Szakszolg.
-Óvodák( 6 helybéli és 6 vidéki),
- Általános Iskolák (2 helybeli, 1 vidéki)
Mi logopédusok a vidéki óvodákat is elláttuk. 9 Ft-os munkába járási költségen. A közalkalmazotti kinevezésemben az van megadva munkavégzés helyének: V.M Általános Iskola(mely része az Általános iskolai intézményegységnek)
Lehetséges, hogy nekem 4 munkahelyem van? Hiszen azt mondják munkába járok vidékre. De minden nap máshová?
A kinevezésem nem váltakozó munkavégzést jelöl, de a munkaköri leírásomba szerepelnek a vidéki óvodák, mint munkavégzés helye. Jogos-e a 9 Ftos munkába járási költség térítés?

3.Tovább folytatva a helyzetünket, 2012 07.01. től kivált az óvodai Intézmény egység és egy teljesen új intézménnyé alakult. Mi továbbra is ellátjuk az vidéki óvodákat, még mindig 9 Ft-ért. De már ez nem lehet munkába járás, hisz már nem is tagintézményünk!!!!!! Ők azt állítják, hogy mivel a kötelező óraszámunk a ezekből a vidéki óvodákat ellátó óráinkból tevődik össze, így nem változik semmi az útiköltség térítés tekintetében. NEM AKAROM ELHINNI!!!!!!!!!!!!!!!:(
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel ERika
A fenti Korm. rendelet 1. § k) pontja a i), j) pontok alkalmazottait is közalkalmazottaknak tekinti.
1. §
i) pedagógiai szakszolgálat intézményei
j) pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények;

15. §
(11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.

(12)135 A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.

(13 A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.

2. a 9 Ft-os támogatás nyilván benzinköltség: km/l. : sajnos ennyi jár ;

szabó miklósné



(15.07.2012)  Tisztelt Déri Tamás!

Iskolánkban csoportos létszámcsökkentés történt, a telephelyet bezárták. A felmondólevelet hamarosan aláírjuk.
1. A felmentési időre, azt hallottam, átlagjövedelmet kapunk. Ezt hogy számítják ki? Szeretném tudni, hogy mennyit kapok havonta.
2. Azt is mondják, hogy a végkielégítés adó- és járulék köteles lett. Összesen hány százalékot vonnak le az átlagjövedelemből?
3. A kerület Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjába mikor kell bejelentkezni, ha már letelt a felmondási idő, vagy a felmondólevél aláírásakor? Ott mikor jelentkezhetek valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra pl. nyelvtanulásra?
4. Ha oda bejelentkezem, akkor a felmondási idő letelte után munkanélküli leszek? Vagy ha regisztrálnak, akkor folyamatos lesz a közalkalmazotti munkaviszonyom? (Ezt nehéz elképzelni.)

Nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre, sajnos a felmondólevél aláírása előtt ezekről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, teljes bizonytalanságban vagyunk a nyári szabadságunk idején.

Tisztelettel, Németh Tünde

1. A Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 25. § (2) bekezdés a)- gb) pontokig sorolja fel a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetséges eseteit, amely a csoportos létszámleépítést nem tartalmazza.
Az átlagkereset- számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
2.
3. Felmondási ideje leteltével kell bejelentkezni. Ugyanis Kjt. 36. § (12) bekezdése értelmében Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
4. Ha oda bejelentkezik, akkor álláskeresővé válik, - a közalkalmazotti jogviszonya pedig megszűnik.
A hatályos jogszabály több lehetőséget kínál a munkáltatónak és a közalkalmazottaknak, arra vonatkozólag, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak a végső esetben szűnjön meg. Ezeket a lehetőségeket jogszabályi és gyakorlati szinten is köteles a munkáltató felkutatni és felajánlani, mielőtt kiállítja a felmondó levelet.

Szabó Miklósné


(05.07.2012)  Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét szeretném kérni fizetés nélküli szabadság miatt felhalmozott szabadságnapok kiszámításában.Közalkalmazotti munkaviszonyom 1995. 09.01-én kezdődött óvónői munkakörben.Kislányom 2000.06.20-án született.Gyeden 2000.11.22-től -2002.06.20-ig,gyesen 2002.06.21-től 2003.06.20-ig voltam.2003.06.21-től 2012.06.20-ig fizetés nélküli szabadságon voltam kislányom ápolása miatt.Mivel gyermekem egészségi állapota nem engedi meg,hogy visszatérjek a munkámba így a munkaviszonyom 2012.06.20-val közös megegyezéssel sajnos megszűnt.Kérdésem az lenne,hogy mennyi szabadságnap kifizetésére számíthatok ennyi év után?Illetve a 2000.évi szabadságomból 38 napot nem töltöttem le, ez elévül-e a fizetés nélküli szabadság letelte után?Előre is köszönöm válaszát!Tisztelettel:Beáta.
A gyermek ápolása, gondozása céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság első félévére jár szabadság. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, illetve a munkavállaló akadályoztatása esetén az akadály megszűnését követő 30 napon belül.
Az Ön esetében még a fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság, amely a szülési szabadság lejártát követően - 2000. 12. 20-tól kezdődik és 2011. 12. 20-tig tart. Erre az időszakra alap- és pótszabadság jár.
A közalkalmazottnak alapszabadsága E-J fizetési osztályokban 21 nap évente [Kjt. 56. § b) pont]. Pótszabadsága 25 nap évente [Kjt. 57. § (3) bekezdés], továbbá fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár, ami az első fizetési fokozatban nem jár [Kjt. 57. § (1) bekezdés].
A ki nem adott szabadságot 2012. december 31-ig pénzben is meg lehet váltani, -és ez vonatkozik a 2000-ben ki nem adott szabadságra is.

Szabó Miklósné

(26.06.2012)  Tisztelt Jogi Tanácsdó!

A munkáltatóm a következő tanévtől a kötelező húsz óra helyett 18 órával kíván figlalkoztatni a következő tanévtől és csökkenteni akarja az alapbéremeret. Határozatlan idejű kinevezésem van. Meg teheti-e ezt a munkáltatóm , vagy köteles a hiányzó óraszámot valamivel feltötlteni. A mennyiben nincs ehhez joga, milyen jogszabály alapján?

Köszönettel: Veresné Viczek Mónika

A csökkentett óraszámot nyilván létszám többlettel lehet összefüggésbe hozni. A probléma kezelésének ilyetén módja humánosabb a felmentésnél. Valószínűleg nincs egyedül a problémájával ott helyben, - ha erről nem is tud konkrétan - még néhány kollégáját érintheti ez az óraszám csökkentés. Lehetséges, hogy ezzel az óraszám csökkentéssel sikerült egy pedagógus státuszt megőriznie a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) ez esetben a részmunkaidős foglalkozást is megengedi (Kjt. 30/B.§), - ez a törvényi szakasz azonban a létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazottak aktív közreműködését írja elő, - amely lehetőségről a munkáltatói jogokat gyakorló vezető a közalkalmazottakat köteles tájékoztatni és a közös közalkalmazotti nyilatkozatukat ezzel összefüggésben elfogadni.

Szabó Miklósné

(13.06.2012)  Tisztelt Szaktanácsadó!

Több,mint 25 éve dolgozom közalkalmazottként.Május elsejétől jogutódlással egy másik munkáltatóhoz kerültem,ahol a kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvos korlátozta a munkavégzésem,ezért rendkívüli lemondást voltam kénytelen beadni,melynek tartama a következő volt:
Tisztelt Professzor Asszony!

Alulírott... ... a .... napjától fennálló közalkalmazotti jogviszonyomat egyoldalú jognyilatkozattal

rendkívüli lemondással

azonnali hatállyal megszűntetem.

Rendkívüli lemondásom indokai a következők:

1.) 2010 júliusában Hepatitis C infekciót diagnosztizáltak nálam. A 2010 novemberében elkészült PCR vizsgálat megállapította a vírusmentességem és ismét munkába állhattam.

2.) Ez év májusában kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra jelentkeztem korábbi leleteimmel. A gyógyultságom ellenére a vizsgálatot végző orvos ..... (név) nem engedélyezte a kemoterápiás kezelésekkel való foglalkozást a citosztatikumok májkárosító hatása miatt,valamint a Hepatitis B vírussal szembeni fogékonyságom miatt a vérvételt és vénabiztosítást,és különböző laborvizsgálatokat írt elő.

3.) A munkavégzésem ezzel lehetetlenné vált egy kemoterápiás kezelésekre specializálódott munkahelyen,valamint stigmatizáltnak éreztem magam ezen információk köztudomásra jutásának következtében. Szóban és írásban sem tudott senki választ adni arra a kérdésemre,hogy mi az amit ezek után csinálhatok? A jövőképem kártyavárként omlott össze,és nehéz napokat éltem át,amik arra a következtetésre juttattak,hogy nincs mit keresnem ezen a munkahelyen.

4.) Az előírt laborvizsgálatoknak eleget tettem,és rendszeresen érdeklődtem a vizsgálati eredményem felől, amit 2012. május 30.-án kézhez kaptam. A korábbi leletem támasztotta alá és a további infektológiai teendők alól is mentesített. Ennek birtokában felkerestem az alkalmasságot végző orvost,aki most alkalmasnak nyilvánított,de ez a történteken már változtatni nem tudott.

5.) Mivel a velem szembeni eljárás személyiségi jogaimat megsértette (a korábbi, engem egyértelműen és maradéktalanul gyógyultnak minősítő orvosi vizsgálati eredmény figyelmen kívül hagyása, munkaképességem- és munkaalkalmasságom alaptalan megkérdőjelezése, egészségi állapotomra vonatkozó személyes adataim – álláspontom szerint – jogosulatlan kezelése) ezért személyemet olyan fokú, súlyos jogsérelmek érték, hogy az engem ért alaptalan és méltánytalan meghurcoltatás-, megalázás miatt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása lehetetlenné vált. Ezért kérem a fentiek szíves megértését és rendkívüli lemondásom elfogadását.

Időközben találtam másik munkahelyet,de nem adják ki a papírjaimat,mert még nem tudtak dönteni az ügyemben,így nem tudok az új helyen kezdeni.

Kérdéseim a következők:
-Rendkívüli felmondásom kellően megalapozott és alátámasztott-e?
-A papírjaimat és a bérhátralékaimat mikor kötelesek a részemre folyósítani?
-Ha nem egyeznek bele a lemondásomba kezdeményezhetek-e egyezkedő tárgyalást,mivel munkaszerződésem a mai napig nincs,munkaruhát nem kaptam,emiatt a döntés miatt elesek a 25 éves jubileumi jutalomtól is valamint az ügyvédi és esetlegesen kártérítési összeg nagyobb lenne,mint a törvényben meghatározott összeg kifizetése.

Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel:Éva
A 2. pontban kezelőorvosának kell igazat adnom, - hiszen Önnek a kemoterápiás munka olyan megterheléssel jár, amely az egészségét, és megkockáztatom, hogy az életét veszélyezteti.
A 3. pont első részében nem értem miért érez stigmát magán a megállapított tények alapján. Ezeknek a tényeknek semmi közük a köztudomáshoz.
A 3. pont második részében viszont mélyen Önnel érzek egyet. A munkahelyen rideg közönyben részesült, pedig a munkáltatónak ebben az esetben egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kellene felajánlania. Ha ezt Ön nem fogadja el, akkor a munkáltató felmentéssel élhet. Ezt munkáltatója elmulasztotta megtenni.
A 4. pontban azt nem értem, hogy ha egyszer itt már végre alkalmasnak nyilvánították, akkor miért nem ment vissza a munkahelyére dolgozni. Egy alkalmasnak nyilvánított orvosi véleménnyel a munkáltató köteles foglalkoztatni a korábban történtek ellenére is.
5. pontban a személyiségi jogait mivel sértette meg a laborvizsgálat, illetve az egészségi állapotának figyelemmel kísérése. Itt nem látom tisztán a személyiségi jogsértést. Ön egyszerűen megsértődött a szakorvosi vélemény Önnek nem tetsző kifejezésétől. Egyébként ha a szakorvosi véleménnyel nem érett egyet akkor határidőben miért nem fellebbezte azt meg. Erről nem írt nekem egy sort sem.
Ezért úgy gondolom, hogy a rendkívüli lemondás nem okszerű.

Szabó Miklósné






(04.06.2012)  Tisztelt Szakértő!
25 éve dolgozom közalkalmazottként (óvodapedagógus) ugyanannál a munkáltatónál. Családi események miatt (költözés a mostani lakhelyünktől 300 km-re) munkaviszonyomat meg szeretném szüntetni. Közalkalmazottként nem kívánok tovább dolgozni (külföldi munka lehetősége). Milyen lehetőségem van a munkaviszonyom megszüntetésére, amelyből nem kerülök ki én sem \"vesztesen\". köszönettel: Huszár Ákosné
Két közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető módot ismertetek röviden.
Lehet a munkáltatóval közösen megegyezni ebben a kérdésben, - és itt meg lehet egyezni a munkavállaló kifejezett előnyére, DE hátrányára is. A közalkalmazotti közös megegyezést indokolni sem kell.
Közalkalmazotti lemondás. Ez a munkáltatónak címzett egyoldalú munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat, amelyet a közalkalmazottnak szintén nem kell indokolni. a lemondásnak tartalmaznia kell a jogviszony megszüntetésére irányuló lemondási szándékot, a jognyilatkozat megtételének időpontját, a munkáltatóra történő utalást és a közalkalmazott aláírását.
A lemondási idő 2 hónap , amelynek elteltével a jogviszony megszűnik.

Szabó Miklósné

(26.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Gyes-en vagyok a két éves kislányommal, amúgy közalkalmazotti jogviszonyban (mint óvónő). Szeretnék ez év szeptemberében újból munkába állni, összesen 83 nap szabadságom van. Először azt mondta a munkáltatóm, hogy akkor június elsejével mondjam le a gyes-t, mivel akkortól kezdhetem meg a szabadságot! Erre a mai napon tájékoztattak, hogy mégse mondjam vissza a Gyes-t, mert a polgármester azt mondta, hogy mivel nem jelentettem be hamarabb a visszatérésemet, így nem lett betervezve a bérem a költségvetésbe és nincs pénz arra, hogy szabadságon legyek!Nem tud egyszerre két bért fizetni párhuzamosan(engem és a helyettesemet, akinek augusztus 31-ig szól a szerződése).
Kérdem én, jogos-e az, hogy nem jelentettem be hamarabb?? Honnan tudhatnám én, hogy a még 1,5 éves kislányom mikor lesz annyira szobatiszta, hogy újból munkába tudok állni?Most tartunk ott, hogy bejelentettem!
További tájékoztatásul azt kaptam, hogy a jövőhéten a pénzügyi bizottság fog dönteni arról, hogy hozzá tudják-e tenni most a béremet, vagy sem!De nagyon valószínű, hogy nem!!Október elsején jelentsem be újra, hogy munkába akarok ismét állni, és akkor újra kiszámolják a napjaimat, ami akkor már nem 83 nap lesz, hanem több. A kislányom 2013. március 12-én lesz 3 éves!
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a polgármester dönti el helyettem, hogy mikor álljak munkába!!Pedig nekem szükségem lenne a rendes fizetésemre!
Az lenne a kérdésem, hogy a költségvetés miatt valóban megszabhatják nekem, hogy mikor álljak ismét munkába??Ez elég indok arra, hogy ne adják ki akkor a szabadságaimat, amikor én kérem?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: egy Óvónéni
A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli. Egy 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabály szerint.
a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos megszakítási szándékát előzetesen közölni köteles a munkáltatóval az alábbiak szerint: a munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított
a) hat hónap eltelte előtt kíván munkába állnia bejelentést követő 30 nap,
b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni a bejelentést követő 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. [Munka törvénykönyve 138. § (5a) bekezdés].

Szabó Miklósné

(23.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

27 éve tanítok egy középiskolában. A munkáltatóm (önkormányzat) egy hete adott tájékoztatást a tantestületünknek arról, hogy anyagi okok miatt az iskolát át akarja adni az egyik egyháznak. Ez a közalkalmazotti jogviszony megszűnését jelentené számunkra, hiszen az egyházi fenntartású iskolák pedagógusai elveszítik ezt a státuszt. Tegnap az a presszió érkezett a munkáltató felől, hogy aki nem szavazza meg az egyházi átvételt, az „mehet amerre akar”!
Ha úgy döntenék, hogy élek ezzel a „nagylelkű ajánlattal”és otthagyom az iskolát, lehetséges-e rendkívüli lemondással távoznom? Azaz kimeríti ez azt a jogi kategóriát, hogy a munkáltató így olyan „kényszerítő” magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi?
Milyen juttatások illetnének meg ebben az esetben?

Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Kocsis Pál Péter
Nem ajánlom, hogy rendkívüli lemondással távozzon, - mert ez nem lesz megalapozott és elégséges indok a munkáltató súlyos kötelezettségszegésére.
Ugyanis a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 29. § (1) bekezdés értelmében rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi...

Ezzel kapcsolatban a munkáltató akkor szegi meg súlyosan a főkötelezettségét, ha például nem fizet illetményt, nem foglalkoztat, nem szervezi meg a munkát, illetve nem ad ezzel kapcsolatos egyértelmű iránymutatásokat. Mindezt szándékosan vagy gondatlanul követi el.
Az Ön esetében erről közelről sincs szó.

Szabó Miklósné

(21.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

1984-ben érettségiztem gimnáziumban. Ezután 3 évig közalkalmazottként dolgoztam. 1987. novemberétől egy gyárban könyvelőként helyezkedtem el. Innét mentem GYES-re első gyermekemmel 1989-ben. A GYES után, létszámleépítés miatt, nem vettek vissza állásomba, így munkanélküli lettem. Második gyermekemmel (1994-ben született) munkanélküliről mentem GYES-re. A GYES lejárta után 1 évet egy helyi kisszövetkezetnél dolgoztam, ami csődbe ment, így ismét munkanélkülivé váltam.
2000. január 17-én a helyi önkormányzatnál létesítettem közalkalmazotti munkaviszonyt, ahol jelenleg is dolgozom. Ekkor C3-as kategóriába soroltak be, amit én azóta is keveslek, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lekértem a szolgálati időm elismerését igazoló okmányokat. Ez a napokban megérkezett, s ennek alapján 1984. november 1-től 2010. december 31-ig 24 év és 191 nap szolgálati időt ismertek el.

Az lenne a kérdésem, hogy valójában mi számít közalkalmazotti munkaviszonynak, és jogos-e a kételyem? Ha véletlenül rosszul soroltak be és magasabb kategóriába kellett volna, akkor visszamenőlegesen jár-e valamilyen kompenzáció?

Utólag szeretném megjegyezni, hogy 50 éves kolléganőm, akivel azonos időben kerültem jelenlegi munkahelyemre, akkor (2000. január 17-én) B8-as kategóriába sorolták szakács végzettséggel. Tudomásom szerint 1 megszakítása volt előző munkaviszonyaiban.

Köszönettel: Kata
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 64. § (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény 3 év alatt évül el.

Szabó Miklósné

(14.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

2011. 07. hó végétől táppénzen vagyok, ez év márciusában pedig be is adtam a kérelmemet a leszázalékolásra. Ide kellett az üzemorvostól is egy vizsgálat, amin le is írta, hogy jelenlegi munkaköröm ellátására alkalmatlan vagyok, és ilyen vagy hasonló munkakörben az alkalmasságom nem is fog helyreállni.
Közalkalmazottként dolgozom, ezen a munkahelyen már több, mint 3 éve, és 06.17-ig lehetek táppénzen. Mivel a korábbi munkaköröm ellátására nem vagyok alkalmas, így bizonyára nem is fognak tudni foglalkoztatni más munkakörben sem ennél az intézménynél illetve a fenntartónál sem.
Ha a betegállomány lejárta utáni napon beviszem ezt az alkalmatlansági papírt a munkáltatónak, mi fog történni? Vagy indítsam ezt el hamarabb, hogy a betegállomány lejártát követően esetleg már munkába tudjak állni, ha tudnak adni másik munkakört mégis?
Ha nem tudnak adni másik munkakört, mi lesz a bent maradt szabadságaimmal (tavalyról is 10 napom maradt), kötelezhetnek arra, hogy vegyem ki? Vagy elég csak a felmentés napjára szabadságot kivenni, mert betegállományban ezt ugye nem teheti meg a munkáltató? Meg lehet-e azt tenni, hogy csak 1 nap szabadságot kelljen kivennem ez miatt, és a többit kifizessék? Ha igen, ehhez mikor kezdjem el intézni az intézni valót, hány nappal a betegállomány lejárta előtt kb.?
Mennyi felmentési időre számíthatok, illetve kaphatok-e végkielégítést?
Befolyásolja-e ezt az, ha időközben megérkezik az NRSZH határozata a megváltozott munkaképességemről? (Rokkantnyugdíjas szerintem még nem lehetek...vagyis bízom benne.)
A felmentési időm alatt kaphatom-e az esetleges rehabilitációs járadékot, vagy a kettő üti egymást, illetve munkába állhatok-e olyan helyen és munkakörben, amire egészségileg is alkalmas vagyok, tekintettel arra, hogy a cél mégiscsak ez lenne?

Köszönettel,

Márta
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont: a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Ha a felmentés indoka egészségügyi alkalmatlanság, akkor ennek az alkalmatlanságnak a közalkalmazotti jogviszony alatt végig fenn kell állnia.
Az alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.
A szabadságot a munkaviszony megszüntetése előtt ki kell adni.
Felmentési időt, végkielégítést a törvényben meghatározottak szerint számítják ki.

Szabó Miklósné

(18.04.2012)  Tisztelt Szakértő!
A szabadságom kiszámításában kérném a segítségét.
2006 augusztusa óta közalkalmazotti (pedagógus) jogviszonyban állok.
2009.08.05-én született meg a gyermekem.
2009-ben maradt 20 nap szabadságom.
2009.08.01-től 2009.08.09-ig kórházi ellátásban részesültem.
2009.08.10-től 2010.01.19-ig szülési szabadságon voltam.
2010.01.20-tól 2011.08.05-ig GYED-en voltam.
2011.08.06-tól GYES-en, ami 2012.08.05-én jár le.
1 gyermekem van.
Összesen mennyi szabadság jár a GYES lejárta után?
A GYES lejárta után ha a munkáltató felmentéssel megszünteti a jogviszonyomat, akkor köteles még 30 napig foglalkoztatni.
A szabadságomat kiadhatja-e ez alatt a 30 nap alatt?
Valamint, ha a felmentési időmet letöltöm, mikor állhatok legközelebb munkába egy másik helyen?
Szabadság kiadása, munkaviszony megszüntetése Gyed, Gyes lejártát követően
Főszabály: a szabadság alap (mértéke évente 20 munkanap; a munkáltatónál eltöltött évek alapján a törvényben meghatározottak szerint emelkedik) és pótszabadságból áll, amelyet az esedékesség évében kell kiadni. Pótszabadság: 1 gyerek esetében évente 2 nap, 2 gyermek esetében évente 4 nap, 3, illetve több gyermekenként pedig évente 7nap.
Kivétel a főszabály alól: a munkavállaló akadályoztatása esetén (Pl. Gyed., Gyes. ideje alatt, illetve a fizetés nélküli szabadság igénybe vételét követő 6 hónap elteltével) az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot.
Új szabály: a fizetés nélküli szabadság első félére (első 6 hónapjára) jár a szabadság (ez korábban egy év, illetve 12 hónap volt).
A betegszabadság vagy táppénz alatt is jár az alap-és a pótszabadság. Ez alapján már könnyen ki lehet számolni az Önnek járó szabadságot.)
A Gyes lejárta után a munkáltató 2012. július 1-ig még nem, de azt követően azonnal is közölhet felmondást (ideje legalább 30 nap, amely a munkáltatónál töltött idő alapján a törvényben meghatározottak szerint meghosszabbodik). Szabadságot a felmentési időnek csak a munkával töltendő részébe számíthat be a munkáltató (a felmentési idő a felmondási idő fele: például 30 napos átlagos felmondási idő esetében ez a felmentési idő 15 nap, amelyből 7,5 napot a munkavállaló döntése alapján és részletekben kell ledolgozni, - DE felmondási idő ledolgozásától a munkáltató el is tekinthet), - ugyanakkor ez a felmondási idő hosszát nem érinti.
A munkaviszony ideje alatt ki nem adott szabadságot a munkáltatónak pénzzel kell megváltania.
Már a felmentési idő alatt munkába állhat, - hiszen a felmondási/mentési idő célja a munkavállaló újabb munkába állásának segítése/támogatása.

Szabó Miklósné


(21.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt a törvényt/határozatot/kormányrendeletet keresem amiben meghatározzák, a pedagógus gyakornok szakmai segítőjének feltételeit.
Az interneten található gyakornoki szabályzatokban azt olvastam hogy: \"az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusai közül.\" választanak szakmai segítőt. Mivel mindenhol ezt olvastam, ezért gondolom, hogy erre konkrét rendelkezés van hatályba.
Az én szakmai segítőm nem rendelkezik 10 éves szakmai tapasztalattal, és nem is nyújt kellő segítséget a munkámban, így új segítőt szeretnék kérni.

Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 22. §
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b) a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.

(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §100 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

Szabó Miklósné

(26.01.2012)  Tisztelt Cím!
Egy Önkormányzati Óvoda-Konyha élelmezésvezetője vagyok. 2012. január 18-án értesített szóban a polgármester, hogy kiad minket egy vállalkozónak 2012. február 01-jével. Természetesen közös megegyezéssel.Közalkalmazotti kinevezésem élelmezésvezető és óvodatitkár munkakörre szól napi 8 órás munkaidővel. A polgármester állítja, hogy 4 órás é.vezető és 4 órás óvodatitkár voltam. De ez így szétbontva leírva sehol sincs. Éppen ezért a nyílt közbeszerzési pályázatban 4 órás é.vezetőnek lettem kiírva, a vállalkozó így is vesz át. Megkérdeztem a polgármestert, mi lesz az óvodatitkári állásommal, azt mondta, azt megszünteti. Így kérdésem lenne, ha nincs megosztva a kinevezésemen a napi 8 óra munkaidő, ő így szét választhatja -e, kiadhat -e így négy órába a vállalkozónak, ha kiadhat a megszüntetett 4 órás állásom után jár -e felmondási idő, vagy ha jár kérhetem -e pénzbeli megváltását a felmondási időnek? Köszönöm segítségét.
Erika
Elő kell venni a közalkalmazotti kinevezés egy példányát vagy ha van - annak módosítását is - azon ugyanis a munkakör megnevezésének rajta kell lennie. Ez egy nagyon fontos bizonyítéka lenne annak, hogy mi lett-légyen is a munkája az önkormányzati fenntartású Óvoda-konyhán. Ezt kellene felmutatni a polgármester úrnak érvként, - ami eloszlatná a homályt ebben a kérdésben. Ami ebben a kérdésben leírva nincs, az nem is létezik, - ergó, jogilag semmis. Ebben a helyzetben Ön semmiségre bármikor hivatkozhat, bárki előtt.

Szabó Miklósné

(20.12.2011)  Tisztelt Szakértő!
Köztisztviselőként dolgozom 10 éve határozatlan idejű munkaviszonyom van. Munkahelyet szeretnék váltani, nem köztisztviselőként dolgoznék tovább egy vállalkozónál.
A határozatlan idejű munkaviszonyomat, hogy tudom azonnal megszüntetni, úgy, hogy ne kelljen a felmondási időt letöltenem? Ha közös megegyezéssel mondok fel, a munkáltató előírhat nekem 1 hónap felmondási időt? Ilyen esetben kérelmezhetem, hogy tekintsenek el a felmondási időtől, vagy felezzék meg? Vagy a másik lehetőség, ha lemondok, ilyen esetben nincs egyáltalán felmondási idő, és ez azonnali megszüntetést eredményez? Köszönöm válaszát.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv.) az alábbi közszolgálati viszony megszüntetési módokról rendelkezik.
(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,
c) lemondással,
d) felmentéssel,
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
Ebből az alsó három nem jöhet számításba, hiszen Ön nem próbaidős, illetve nem akarja kitölteni a felmondási idejét sem.
Marad a b) pont, ez azonban problémás, mert "áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez," lehet átmenni. Ön pedig egy vállalkozónál szeretne tovább dolgozni.
Marad tehát a közös megegyezés, ahol nem kell indokolni, nincs felmentési idő és utóbb a másik fél kizárólag Munka törvénykönyve (Mt.) 7. §-a alapján akarathibára hivatkozással támadhatja meg azt (pl.: megtévesztés, tévedés, jogellenes fenyegetés).

Szabó Miklósné

(05.12.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!
12évig egyházi iskolában tanítottam!Tudom,hogy a Kjt nem ,hanem csak a MT és a közalkalmazotti bértábla vonatkozott rám!
Ez évtől új munkahelyet találtam ami egy önkormányzati iskola!Itt azt mondták,hogy miután nem voltam közalkalmazott így most náluk F1 fizetési kategóriával tudnak szerződést kötni velem!Ez legalább 22E Ft-tal kevesebb,mint amit eddig kerestem!
Nekem ez a visszasorolás nem logikus és remélem nem így van!
Milyen paragrafusokra hivatkozhatnék ha nem így van!
Köszönöm válaszát!
A közalkalmazotti besorolás alapvetően két tényezőtől függ.
1.: a végzettség szerinti osztályba sorolás, - mivel Önnek főiskolai végzettsége van ez az osztály "F"-nél alacsonyabb nem lehet. Itt tehát nincs hiba a besorolásnál.
2. a közalkalmazotti pályán eltöltött évek szerinti fokozatba sorolás 1-14 fokú számskálán. Sajnos Ön most először kap közalkalmazotti besorolást, ezért ez a fokozat csakis F1 lehet.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek