Álláshirdetések száma: 6 219 Number of CVs 204 231
Keresés a kérdések közül
   
   
   




2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(13.08.2014)  Tisztelt Szakértő!
Pedagógus besorolással kapcsolatban szeretném Önt kérdezni. A 326-os korm rendelet 14§ 3. bekezdésében az áll, hogy ha 6 év nem pedagógus szakmai gyakorlatom van akko a ped 1-be kerülök. Ebbe a 6 évbe bele számít-e a Tgyás ideje illetve amikor vállalkozó voltam illetva a 4 órás munkaviszony? ha csak 1-2 hónap hiányzik van e méltányosság? 3 gyermekem van az elsőnél vállalkozói jogviszonyból mentem szülni, tgyásra.Segítségét előre is köszönöm! Nagyné
Ha az 5. címet elolvassa, akkor választ kaphat a kérdésére.

5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja

13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat

a) pedagógus-munkakörben,

b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,

c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy

f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.

(2)17 A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.

(3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.

14. § (1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a minősítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető.

(2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.

(3)18 Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

15. §19 (1) Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,

b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint

c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.

Szabó Miklósné

(19.06.2014)  Tisztelt Szakértő!!!
Három kérdésem lenne a TISZTELT SZAKÉRTŐHÖZ.
1.2013.09.06 -tól határozatlan kinevezésem van óvodapedagógusként az óvodában.Legmagasabb iskolai végzettségem egyetem-Pedagógia szakos tanár,tehetség fejlesztő.Amely végzettséget a munkáltatóm figyelmen kívül hagy. Az új előmeneteli rendszerben a Ped.1 besorolásnál végzettség alapján 3 besorolási mód van ( középiskolai,főiskolai ,egyetemi)Kérdésem : Jogos-e ,hogy figyelmen kívül hagyják az egyetemi végzettségemet????
2.2009 decemberétől -2011.06.15-ig GYET-en voltam a 3 gyermekemmel. 2010-ben 6 hónapot megbízási szerződéssel ,majd a következő 6 hónapot közalkalmazottként dolgoztam a jogszabályokban foglaltak szerint .
2011-ben a fenti időszakban ,csak GYET-en voltam!!Beszámít ez az időszak a közalkalmazotti besorolásba????
3. 2012.06.15.-2012.12.31.-ig KÖZFOGLALKOZTATOTTSÁG-ban dolgoztam . 2013-tól érvénybe vették a közalkalmazotti munkahelyeimen.Ettől az évtől, a felülvizsgálatra hivatkozva kivonták a besorolási időszakomból. Törvényes -e a figyelmen kívül hagyása????
Kéréseimre a válaszokat ,előre is köszönöm szépen!!
Tisztelettel:Horváth Ildikó Eszter
1. Amennyiben munkakörének betöltéséhez nem szükséges a pedagógiai szakos végzettség, akkor az a besorolás jogos, amelyik ezt nem veszi figyelembe.
2. Igen. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1) bekezdés f9 pont irányadó.
87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt.
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c)454 a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d)455 az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
3. Nem értem, hogy itt mit vizsgáltak felül. Ha már nem volt közalkalmazott, akkor azt az időt nem lehet a Kjt. szerint minősíteni.

Szabó Miklósné

(20.04.2014)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazott vagyok, óvodapedagógusként dolgozom. 2014. évben megszerzem a 40 év munkaviszonyt és nyugdíjba szeretnék menni. A KJT szerint 8 hónap felmentési idő járna. Érdeklődtem munkáltatómnál a felmentési időről, ahol azt a választ kaptam, hogy részemre csak 60 nap felmentési idő jár, mert én kezdeményezem a felmentésemet.
Kérdésem: jár-e nekem a 8 hónap felmentési idő, illetve jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha csak a 60 napot adja meg az önkormányzat pénzhiányára hivatkozva. Van-e jogorvoslati lehetőségem, ha a teljes felmentési időt nem kapom meg.
Tisztelettel:
Hajnal Gáborné
A kérdésével kapcsolatban egy egészen friss információval szolgálhatok a jogiforum.hu oldalról:

"Jubileumi jutalom - Alaptörvényt sért a közalkalmazotti törvény egy rendelkezése - Az Alkotmáynbíróság határozatot hozott
2014.04. 8. Jogi Fórum / MTI

Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény jubileumi jutalomra való jogosultságával összefüggő egyik, már hatályon kívüli rendelkezését és megtiltotta annak alkalmazását a folyamatban lévő bírósági ügyekben - az erről szóló határozat kedden került fel az Ab honlapjára.
Az Alkotmánybíróság április 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2011. április 2-től 2011. december 31-ig hatályban volt 37/B. § (3) bekezdés b) pontjának "és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért az a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatban lévő, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben nem alkalmazható.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a támadott rendelkezés, mert a jubileumi jutalomra való jogosultságot csak azoknak a legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott nőknek biztosította, akik a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjjogosultságot megszerezték, és a közalkalmazotti jogviszonyukat írásbeli kérelmük alapján felmentéssel szüntették meg. Azok a közalkalmazott nők viszont, akiknek a munkáltatója nem járult hozzá közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetéséhez, hátrányos helyzetben voltak, mert felmentés hiányában csak közös megegyezéssel tudták megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat, azonban így jubileumi jutalomra nem voltak jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány nagyrészt megalapozott. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a támadott rendelkezés önkényesen, ésszerű indok nélkül különböztette meg azokat a közalkalmazott nőket, akiknek a munkáltatójuk hozzájárulása hiányában nem felmentéssel, hanem más jogcímen, például közös megegyezéssel, lemondással kellett közalkalmazotti jogviszonyukat megszüntetni.

A testület szerint az önkényesség abban állt, hogy a közalkalmazottól teljesen független, általa nem befolyásolható feltételtől, a munkáltató döntésétől tette függővé a jogalkotó a jubileumi jutalomra való jogosultságot, mivel a közalkalmazott nő felmentési kérelme ellenére közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése teljes egészében a munkáltató döntésén múlt, amely ellen a munkavállaló nem élhetett jogorvoslattal. Ráadásul a munkáltató a hozzájárulás megadásában ellenérdekelt volt, mivel a közalkalmazotti jogviszony említett jogcímen történő felmentése számára jelentős pénzügyi terhet jelentett.

Az Alkotmánybíróság a vonatkozó jogszabályi szövegrészt alaptörvény-ellenesnek nevezte és kimondta: az indítványozott konkrét ügyben nem alkalmazható. A testület általános alkalmazási tiltást is előírt, vagyis a már hatályban nem levő szövegrészt más bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben sem alkalmazható."http://www.jogiforum.hu/hirek/31586

Szabó Miklósné

(29.03.2014)  Tisztelt Tanácsadó!
Közalkalmazotti munkakörben dolgozom.Szeretném megtudni, hogy a külföldön felsőoktatási intézményben szerzett diplomám alapján milyen nyelvpótlékban részesülhetek.
Illetve milyen jogszabály található erre vonatkozóan.
Válaszát előre is köszönöm.
Vásárhelyi Judit
Nyelvpótlékban akkor részesülhet, ha ez részét képezi a munkaköri leírásában foglaltaknak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.: 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2)285 A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4)286 Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5)287 A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
75. § (1)288 Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
(2)289 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3)290 A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

Szabó Miklósné

(01.01.2014)  Tisztelt Szakértő!
40 éves munkaviszony után 2014. januárjában kezdem a 8 hónap felmentési időt, , mint közalkalmazott/ tanító/.
Munkáltatóm szerint, részemre csak 16 nap szabadság jár, mert aktívan csak 4 hónapot kell ledolgozni, szerinte csak arra az időre jár szabadság!
Tisztelettel várom Öntől a választ arra, hogy 8 hónap felmentési időre mennyi az időarányos szabadság, ha lehetséges, akkor a jogszabályi háttérrel.
Válaszát nagyon köszönöm.
Üdvözlettel.
A szabadságot a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt) deklarálja, amely azért aggályos, mert megszűnt a Kjt.-ben leírt A-J-ig terjedő fizetési osztály.
Ezt az űrt a hatályos 326/2013. (VIII. 30.) kormány rendelet sem töltötte ki, amely a régi fizetési osztályokat megszüntette. A rendelet csak a pótszabadságról szól.
Kjt. 56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b)230 az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2)231 A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3)232 A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(4)233
(5)234 A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6)235 A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
57/A. §236
57/B. §237 (1)-(2)238
58. § (1)239 A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2)240 A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3)241 A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
58/A. §242 A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
59. §243 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116-117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán
aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint
ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti - ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt - azonnali hatályú megszüntetést,
b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,
c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést
kell érteni.
(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.
(4)244 A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján
a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és
b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján
megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

326/2013. (VIII. 30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai

30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.
(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
(4) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Szabó Miklósné


(17.11.2013)  Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy éve dolgozom közalkalmazottként fegyveres testületnél. November 7-e óta táppénzen vagyok. Valószínűleg lehetőségem lenne december 1-től munkahelyet váltanom, de a felmondási időben 3 hónapot kötöttek ki. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben, hogyan tudom elérni, hogy azonnali hatállyal elfogadják a felmondást és kezdjek az új helyen? Mert ha nem fogadják el, akkor az új állás is elvész, de a felmondási idő után úgyis megválnak ők is tőlem.
Köszönettel
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel;
b)112 áthelyezéssel
1. az e törvény, valamint
2.113 e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
3.114
4.115 és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
c) lemondással;
d) rendkívüli lemondással;
e) felmentéssel;
f)116 azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g)117 rendkívüli felmentéssel.

Ezek jogviszony megszüntető módok közül a közös megegyezés lehet az, amely lehetővé teheti az azonnali megszüntetést, ha ebben
megállapodik munkáltatójával.
A lemondás esetén a lemondási idő 2 hónap.

Szabó Miklósné

(29.10.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a pedagógusok szakmai gyakorlatban töltött idejébe beszámít-e az egy hónapon túli tartós keresőképtelenség időszaka. Ugyanis a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdése csak a fizetés nélküli szabadságra tér ki, táppénzre nem. Azonban véleményem szerint, ha a közalkalmazott 1-10 hónap táppénzen van, pedagógus hivatását nem gyakorolja.

Kérem szíves válaszát a feltett kérdésemre.

Köszönettel:

Gelencsér Edit
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) egyértelműen meghatározza, hogy mi számít közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek:

Kjt. 87/A. §445 (1)446 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)447 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(25.10.2013)  Tisztelt Szakértő!
Munkahelyemen a közel 40 kolléga közül csupán 4-en nem kaptunk a nyári szabadság idejére távolléti díjat, amit azzal magyaráztak, hogy az óvodában a többiek \"2-3 műszakra\" vannak besorolva, mi pedig \"nem műszakra\". Lehet ez valóban indok? A vezető sajnálkozásán túl semmit nem lehet tenni? A Mt. 151. § alapján nem járt volna nekünk is?
Ezért kezdtem el a törvényeket olvasgatni, s közben még két kérdés merült fel bennem:
3 éve F4 fokozatba soroltak engem, de 48 évesen ez nehezen elfogadható. Igaz, hogy 1997-ben a terhességem idején a határozott idejű munkaszerződésem lejárt, így 2011-ig először iker gyermekeimmel, majd 3. gyermekemmel együtt hol Gyes-n, hol hivatásos anyaként, majd sajnálatos módon ápolási díj címén neveltem, gondoztam őket. A munka törvénykönyve 87/A § alapján ez a 14 év nem számít bele a fizetési fokozat megállapításába?
Jelenleg nemzetiségi csoportban dolgozom, de a diplomám megszerzése előtt külföldön megszereztem, majd honosíttattam a felsőfokú nyelvvizsgám.A Kjt. 66,67,77. § alapján az óvodavezető nem kezdeményezhet a fenntartó önkormányzatnál munkám elismeréseként a nyelvpótlék megszüntetése miatt egy \"illetménykiegészítést\" vagy \"keresetkiegészítést\"?
Segítségét köszönöm!
A vezető a nyári szabadság idejére köteles a törvényben megállapított illetményt fizetni, az alábbiak szerint: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 80. §321 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés, a 137-138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.
(3) A távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §445 (1)446 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c)447 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt.

Szabó Miklósné

(02.09.2013)  Tisztelt Szakértő! Rendőrségnél dolgozom fegyveres biztonsági őrként. Munkaszerződésemben munkavállalói jogviszony szerepel. Egy 13/2013 Orfk. utasítás alapján szolgálatban hivatalos személynek minősülök. Kérdésem az lenne, hogy hivatalos személy lehet-e \"csak\" munkavállaló vagy min. közalkalmazottnak kell lennie? Fizetés szempontjából nem lenne mindegy. Melyik jogszabály (ha van ilyen) rendelkezik erről?
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről1
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100199.TV

A közszolgálati törvény 6. §-ának 4. pontja alapján a szolgálati viszony ellátható egyéb jogviszonyban, így munkaviszonyban is.
6. § E törvény alkalmazásában

4. egyéb jogviszony: különösen a munkaviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén közszolgálati jogviszony (fennálló közszolgálati jogviszony esetében kormányzati szolgálati jogviszony), közalkalmazotti jogviszony, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony és a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony;

Szabó Miklósné

(28.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolai tanár vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban.
Kérdésem: kötelezhető vagyok-e több telephelyen (több, különböző faluban található iskolában) történő munkavégzésre, ha azok között az órarend kialakítása és a menetrend miatt tömegközlekedési eszközzel nem tudom megoldani az átjárást. (pl. ha egy napon belül két iskolában is lenne tanórám) .
Tudok-e hivatkozni a munkáltatómnál valamilyen jogszabályra?

Köszönettel: K. Éva
Ebben az esetben alkalmazható A munka törvénykönyve 53. § (1)-(5) bekezdések, amely a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik:
53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2)11 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Mt. 57. § (1) b) pont szerint (3)-(4) bekezdésektől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el.

Mt 131. § (2) a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Szabó Miklósné

(23.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolában tanít édesanyám. Jelenleg magyart és éneket, a fizetési besorolása a régi rendszer szerint H.
Van főiskolai tanári végzettsége Ének, népművelés szakon,
főiskolai végzettsége magyar szakon,
kiegészítő egyetemi szintű végzettsége magyar szakon
pedagógus szakvizsgája.
kb. 35 éves munkaviszonya az adott intézményben. (5 éven belüli nyugdíj)

Pillanatnyilag a munkáltatója nem bizonyítottan, valószínűleg személyes okokból, vagy csupán takarékossági elvek mentén a következő órarendi kiosztást úgy tervezte, hogy éneket oktasson csupán, valamint a hiányzó óraszámok pótlására alsós napközis tanítói besorolást kap.

Ennek a következményei az intézmény vezetése szerint:

Átsorolás a főiskolai végzettségnek megfelelő fizetési kategóriába.

A választás elfogadását azzal kívánta nyomatékosítani az intézmény vezetése, hogy elmondása szerint adhat 0 órát is a dolgozónak, úgyhogy fogadja csak el, mert ez a jobb lehetőség.


Számomra pár kérdést felvet a történet.
A munkáltató megteheti, hogy elveszi egy dolgozónak az óraszámát?
Ha igen milyen indoklás szükséges ehhez?
Milyen következményei vannak az óraszám csökkentés jellegű munkaszerződés módosításnak?
Mit tehet a munkavállaló?

Megteheti a munkáltató, hogy az óraelosztást úgy készítse el, hogy a munkavállalót nem a szakképesítésének (nincs tanítói végzettsége) megfelelő munkakörbe ossza, akkor is, ha lenne rá más megoldás is?

Amennyiben a munkavállaló nem kívánja elfogadni az új munkaszerződést (nem írja alá) mi történhet?

Válaszukat előre is Köszönöm:
B. Péter




A pedagógusok szeptembertől 32 órát kötelesek az iskolában tölteni. Ezt a 32 órát egyetlen 0 órával sem lehet kitölteni, mert ilyen nincs.
Óraszámot a munkáltató csak úgy vehet el a dolgozótól, ha abban kölcsönösen megállapodtak, és megállapodásuk szerint módosították
a közalkalmazotti kinevezést.
Az óraszám csökkentése egyértelműen az illetmény arányos csökkentésével jár.
A közalkalmazott akkor kérhet jogorvoslatot, ha ez a beleegyezése nélkül történt.

Szabó Miklósné

(22.08.2013)  Tisztelt CV Centrum!

Kolléganőnk 40 év óvodapedagógusi munkaviszony után megy nyugdíjba. Mennyi fekmentési idő jár neki az új módosított Mt. szerint? Köszönöm válaszát.
A hatályos Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a felmentési idő szabályai:

33. § (1)163 Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)164 Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3)165 A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Szabó Miklósné

(13.08.2013)  Tisztelt Szakértő!
Kérdésem: közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatának megállapításához beszámít-e a GYET-en töltött idő, amennyiben a GYET időszakban nem rendelkeztem a jelenlegi munkám iskolai végzettségével?
(Vagyis később kaptam meg a diplomám) GYET-en 1999-2005-ig voltam, diplomaszerzés éve 2009.)
Üdvözlettel: Galambos Anett
A hivatásos nevelőszülői jogviszony jogszerző időnek számít a közalkalmazott fizetési kategóriájának megállapításakor.

Szabó Miklósné

(07.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megszeretném kérdezni, a közalkalmazotti fizetési fokozathoz milyen munkaviszony számítható be? 4 gyermekem van, 5 évig voltam főállású anya . Kérdésem az,hogy ez az idő beszámít-e?
Köszönöm válaszát!
Az alábbi törvény alapján a hivatásos nevelő szülői jogviszony jogszerző időnek számít: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §444 (1)445 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)446 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(06.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

A következő problémával és kérdéssel fordulok Önhöz. Közalkalmazottként dolgozom egy szociális alapellátásokat nyújtó intézményben, ahol szakmai vezető munkakörben vagyok. A férjem ugyanebben az intézményben intézményvezető helyettesként dolgozik és ő koordinálja az én területemet is többek között. A munkáltatói jogok gyakorlója, aki az intézményvezető, tájékoztatott minket, hogy szerinte ez a felállás összeférhetetlen. Több éve már egy párként érkeztünk az intézménybe, tavaly házasodtunk össze. Eddig ez nem jelentett problémát. Valami szándéka van ezzel a kijelentésével, valószínűleg valamelyikünket el szeretné mozdítani a jelenlegi munkaköréből. A szakmai munkánkkal meg van elégedve, szerintünk ez csak egy kifogás.
Kérdés a következő lenne:
1. szociális területen közalkalmazotti munkaviszonyban valóban összeférhetetlen-e jogilag ez a fenntebb említett felállás?
2. amennyiben erre való hivatkozással beigazolódik a gyanúnk, van-e valamilyen lehetőségünk védekezni?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Kati
"A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne
Ha a közalkalmazott a tiltás vagy a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél fennálló vezetői megbízások esetében áll fenn." Edu Point2012

(18.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Orvosként dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. Munkahelyet szeretnék váltani áthelyezéssel aug. 1-től. Ebbéli szándékomról munkáltatómat írásban tájékoztattam, s kértem járuljon hozzá, másik kórházba történő áthelyezésemhez, de ezt elutasították és ragaszkodnak a 2 hónap felmondási idő letöltéséhez. Megtehetik-e ezt, hogy csak rendes felmondással engednek el és nem áthelyezéssel? Felmentési idő alatt élhetek-e a rendkívüli lemondás lehetőségével? A felmondási idő alatt le kell-e kötelezően töltenem mind a két hónapot vagy a felére a munkavégzés alól fel kell menteniük?
Két kisiskolás gyermekünk miatt is fontos lenne, hogy az iskolát már ott kezdhessék ill. ne éppen csak az évnyitóra essünk be.
Kérem szíves tanácsát.

Köszönettel:
U. Tünde
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) törvény értelmében az alábbi jogviszony megszüntetési módok közül választhatnak, - ha Ön közalkalmazott:
25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt,

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,

fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy

fd) a (3) bekezdés szerint, valamint

g) rendkívüli felmentéssel

ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben.
Rendes felmondás tehát nincs.
Az áthelyezés egy három oldalú jogviszony, amely a két munkáltató és a közalkalmazott között jön létre.
A rendkívüli lemondás kivételes megszüntetési lehetőség. a közalkalmazott akkor mondhat le ezen a jogcímen, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás a közléssel hatályosul.
A lemondási, illetve felmentési idő alatt rendkívüli lemondás közölhető, amely esetben a jogviszony rendkívüli lemondással szűnik meg.
Lemondás esetén a felmondási idő két hónap. A munkáltató a teljesen is mentesíheti a munkavégzés alól, (nyomós indoka van arra, hogy ezt kérje a munkáltatótól) illetve egy hónapra felmentheti a munkavégzés alól.
a rendkívüli lemondást indokolni köteles.

Szabó Miklósné

(16.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazottként dolgozom szociális szférában,1-2 évem lehet a 40 éves korkedvezményes nyugdíj eléréséig (folyamatban van az ügyintézés).Kérdésem:ilyen esetben érvényben van-e még a \"védettség\"?
Megteheti-e a munkáltató,hogy csökkenti a jövedelmemet? Szerződésmódosítás nélkül változtathat-e a munkarenden? Eddig 2 havi elszámolásban 12 órát dolgoztunk folyamatos műszakban váltakozva. Jelenleg teljesen eklektikusan váltakozik a 12 óra nappal-éjszaka és az ölelkező délelőttös és délutános munkarendünk,ami azt jelenti, hogy délelőtt 6-14 óráig,délután 12-20 óráig dolgozunk akár 6-7 napig is pihenőnap nélkül.Mindezt a megszorításokra hívatkozva vezették be,de pípíron nem kaptunk róla semmiféle tájékoztatást, csak a havi beosztáson változtattak egyik napról a másikra! Így természetesen kevesebb műszakpótlékot, ill.délutános pótlékot kapunk,az eddig 2 fő éjszakást 1 főre csökkentették,ami nagyon megterhelővé vált számunkra,mivel nagyon sok a fekvőbeteg.Több ezer forinttal lett így kevesebb a havi jövedelmünk.A kilépett dolgozók helyett nem vesznek fel műszakos dolgozót, mivel papír szerint \"sokan vagyunk\"...
(Lehet, hogy szabályos, de NEM humánus bánásmód a dolgozókkal, ez a szerény véleményem.)
Természetesen nem merünk ellene szólni sem, hiszen a válasz,\"ha nem tetszik el lehet menni...\"
Olyan bánásmódban részesülünk, mintha közellenségek lennénk, nem pedig közalkalmazottak.
Kérem tisztelettel, hogy a válaszát az email címemre szíveskedjék küldeni, mivel nagyon félek a retorziótól. Sajnos több alkalommal megtapasztaltam, mert sajnos már kérdezni is bűn ezen a munkahelyen. 9 éve dolgozom itt,sem érdekképviselet sem egyéb, a dolgozót védő szervezet nincs nálunk, kollektív szerződés sem létezik,minden esetben a közalkalmazotti trv.-re hívatkoznak.
Elnézését kérem, hogy ennyire hosszú lett az írásom, sajnos a sok felgyülemlett feszültség az okozója,ill. a jelenlegi abszurd helyzetünk.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Szabóné Magdi
A védettséget a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben határozza meg a Munka törvénykönyve (Mt.). Mt. 66. § (4) bekezdés: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. Ezen utolsó kitétel az azonnali hatályú felmondást jelenti, amelynek tárgyban és időben is szigorú és összetett szabályai vannak.
Mivel a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját nem minden nő ugyanabban a korosztályban éri el, ezért a 40 évet megelőző öt évet minden nőnél egyedileg is kell vizsgálni, illetve minden 55 évet betöltött nőnek jeleznie kellene a munkáltatónál, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel. Ez a jelzés érdeke a munkáltatónak is a további humánerőforrással való gazdálkodás céljából.

Szabó Miklósné

(14.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel, körzeti ápolónőként. Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal,ami 2013.08.01-vel lejár. A gyermekem most 19 hónapos.Jeleztem, hogy vissza szeretnék menni, mire közölte a munkaadóm, hogy módosítják a szerződésemet, melybe beleteszik a rendelő takarítását és azt, hogy szabadságom esetlegesen gyermekem betegsége esetén én vagyok köteles biztosítani a helyettesem, pénzügyileg is én fizetném, mert ők nem hajlandóak rá. Persze a bérem ugyan annyi marad(minimálbér).
Kérdésem:
Egyoldalúan módosíthatják a szerződésemet?
Ha nem fogadom el akkor azt közölték, hogy keresnek helyettem mást, megtehetik ezt?
Nincs már felmondási védelmem, míg a gyerekem be nem tölti a 3. életévét?
Én rendkívüli felmondással élhetek okként megjelölve a helyettesítésemre hivatkozva?
Békésen szeretném rendezni ezt, de sajnos minimálbérből a helyettesem kifizetését, két gyermek mellett nem tudom vállalni.
Köszönöm válaszát! Beáta
Nem módosíthatják egyoldalúan a szerződést, mert az munkajogi szabályba ütközik [Munka törvénykönyve 58. §], amely szabály kogens és a közalkalmazotti jogviszonyra is vonatkozik.
Ha a munkáltató felmenti vagy elbocsátja, akkor azt a Közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvény alapján indokolni köteles, amelynek igen szigorú szabályai vannak, - ezért a munkáltató valótlan állítást jogkövetkezmények nélkül nem közölhet.
Határozatlan közalkalmazotti jogviszonyban gyermeke három éves koráig védelemben részesül.
Csak közös megegyezés, lemondás jöhet szóba a közalkalmazotti jogviszony közalkalmazotti megszüntetésének jogcímeiként. Nem feltétlenül áll meg a rendkívüli lemondás, amely kivételes megszüntetési lehetőség. A közalkalmazott akkor élhet a rendkívüli lemondás jogával, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Szabó Miklósné

(04.07.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítségét szeretném kérni az alábbi ügyben:
van egy dolgozónk, aki zeneiskolai intézményegység vezetőként elvégezte a jogi egyetemet. Most azt szeretné, hogy soroljuk át. Azonban ezt a végzettségét ő nem fogja az iskolában hasznosítani. Ő a Kjt. 66. §-ra hivatkozik. Az iskola igazgatója azonban nem szeretné átsorolni. Kérdésem, hogy melyikőjüknek van igaza? Ha nem soroljuk át, akkor a dolgozó egy esetleges munkaügyi pert megnyerhet-e?

Köszönettel: Szabóné Katalin
A tárgyban forgó vezető állású közalkalmazott besorolásához Kjt 66. § (4) bekezdését és a Kjt. végrehajtási rendeletének 14/A. § (2) bekezdés a) pontját is figyelembe kell venni. Ez alapján figyelembe vehető a jogi végzettség és a hasznosítás mértékétől függetlenül az illetménynövekedés.

Vonatkozó törvényi szakaszokat bemásoltam.

Szabó Miklósné

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
66. §(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.257

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye259

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)

(10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(11) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 14/A. § (1)A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

(2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust

a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,

b) az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári,

c) kollégiumi nevelésben, napközis és tanulószobai foglalkozásban, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a b) pontban felsorolt vagy másik tanári,

d) a szakképzésben, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett,

e) a fogyatékos gyermek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, ha a gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori végzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári,

f) az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói,

g) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképzettség mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói (nemzetiségi szakkollégiumi), tanári, nyelvtanári,

h) az iskolapszichológusi feladatok ellátásához a pszichológus szakképzettség mellett tanítói, tanári,

i) a gyógytestnevelési feladatok ellátásához a testnevelőtanári szakképzettség mellett gyógytestnevelő

szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.

(5) Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

(03.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Rövidesen kezdődik a közalkalmazotti 8 hónapos felmentési időm, melynek a feléről a munkáltatóm mentesíthet a munkavégzés alól. Szabadság jár-e a munkavégzés nélküli hónapokra,amikor távolléti díjban fogok részesülni?
Munkáltatóm a későbbiekben újra alkalmazni kíván . Pedagógus munkakörben milyen feltételekkel lehet óraadóként dolgozni?
Köszönettel: sallagi
A szabadságot nem a munkavégzés nélküli hónapokra (felmentési időre) kell kiadni,
hanem a munkában vagy munkával töltendő napjait kell vele megrövidíteni
(vagyis főszabályként a szabadságot ki kell adni munkaidőben). Ha ez nem történt meg a felmentés előtt,
akkor a már ki nem adható szabadságot a munkáltatónak ki kell fizetnie.

Szabó Miklósné

2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek