Álláshirdetések száma: 3 225 Number of CVs 206 251
Keresés a kérdések közül




2 

(21.09.2012)  Jó napot kívánok!

2012 Szeptember 6-án kezdtem a munkahelyemen ,de Szeptember 9-én munkahelyi balesetem volt,amit ők teljesen elismertek. Több mint 2 hétig a kórházban voltam.2-szer műtötték a kezem. 8 órában voltam bejelentve.Határozott időtartamú volt a szerződés ,de hónap,nap nincs bele írva(amit a munkaügyin meg is jegyeztek ,hogy ők még ilyen szerződést nem láttak.) Kérdésem az lenne :
1.Hogy erre a pár napra mit (miket) kaphatok?
2.A felépülésem alatt bármikor felmondhatnak-e?
3.Vagy,hogy ebben az esetben mit ír elő munka törvény könyve?

Köszönöm a válaszát!

Zoltán
Ha ezt megelőzően is folyamatosan dolgozott, (illetve ha 30 napnál hosszabb szünet nem volt a biztosítási jogviszonyban), akkor jár az időarányosan ki nem vett éves betegszabadság (évi 15 nap), illetve ha ezt kimerítette, akkor jár a táppénz is.
2-3. 2012. december 30-ig a munkáltató még a régi szabályok szerint köteles a betegszabadságra vonatkozó törvényeket alkalmazni. Így a betegszabadság alatt nem közölhet felmondást. 2013. január 1-től azonban a betegség alatt bármikor közölhet a munkáltató felmondást, de a felmondási idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártával kezdődhet el.

Szabó Miklósné

(13.12.2010)  Kedves Tanácsadó!
Tizenöt év munkaviszonnyal rendelkező 39 éves nő vagyok. 10 éve agydaganatot diagnosztizáltak nálam. 2008-ban állapotromlás miatt rokkantnyugdíjas lettem (60%). De az állapotromlásom fokozatosan következett be (látáskiesés), és mert kozmetikusként dolgoztam ezért még 2005-től dietetikusnak tanultam. A rokkantnyugdíj megállapítása után pár hónappal egy kórházban dietetikusként el tudtam helyezkedni 8 órás munkaidőben. Tehát a rokkantnyugdíjjam megszünt. 2009 októberében és 2010 áprilisában agyműtétekre volt szükség a daganat növekedése miatt. Ez idő alatt táppénzen voltam. Mivel a táppénzellátásra 2011 január 19-ig vagyok jogosult, kérelmeztem a rokkantsági nyugdíj újboli megállapítását. A rokkantságom foka 86% II. lett. De mivel még munkaviszonyban vagyok a kórházban ezért a megszünésig elutasították ezirányú kérelmemet. 2011 január végétől előreláthatólag két hónapig Németországban sugársebészeti kezelést kapok. Kérdésem az lenne, hogy hagyjam, hogy munkaviszonyom megszünjön, esetleg fizetés nélküli szabadság kérésével jogosult vagyok-e a rokkantsági nyugdíjra? A sugárkezelés után dolgozhatok kevesebb órában ilyen rokkantsági fokkal ?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
Mónika
Kedves Mónika!

2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek
a) egészségkárosodása
aa) 79%-ot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79%-os mértkű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő másmunkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyab az egészségkárosodását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. [Tny. 36/A. §]

Szabó Miklósné

(30.03.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
A felmondásomat szeretném beadni(közalkalmazott vagyok egy kórházban.) Egyik kérdésem az lenne,hogy rendes felmondással vagy közös megegyezéssel tegyem ezt. A munkáltatóm egy hónapot akar letöltetni velem, de én ennyit sem akarok. Megtehetem, hogy azt az egy hónapot végig betegállományban töltöm és leszámolok? Jelenleg betgállományban vagyok kislányommal mert beteg. Beadhatom betegállomány alatt is a felmondást? Beleszámít egyáltalán a felmondási időbe a betegállomány?

Válaszát előre is megköszönve
Kata
Kedves Kata!

A rendes felmondást tanácsolom a munkaviszony jogcímének megszüntetéséül, - mert ez esetben kérheti a felmondási időre járó bért, a ki nem adott szabadságát, - illetve mindazt, amit egy esetlegesen hatályban lévő kollektív szerződés ilyen jogcímen a munkavállalónak garantáltan nyújthat. Természetesen a munkaviszonyát közös megegyezéssel - azonnali hatállyal is megszüntetheti, a felmondási idő igénybe vétele nélkül, - de ez nem előnyös az Ön számára.

Szabó Miklósné

(18.06.2009)  4 éves kisfiam kórházi kezelése idején kisérőként tartózkodtam vele a kórházban. Munkahelyemen a kórházi igazolással kértem a négy napra a táppénzre a jogosultságot, de ők elutasítottak, szabadságot írtak ki a kórházban töltött napok idejére, mondván, hogy nekem így nem jár táppénz az igazolás ellenében sem.
Kedves Felhasználónk!

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Ha ezek a feltételek teljesültek a munkáltató nem utasíthatja el az igényt (egyébként 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni)

Tanácsolom, hogy forduljon a munkáltató székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(27.05.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

Egy kórházban Diagnosztikai képalkotó diplomával röntgenaszisztensként dolgozom. Szeretném tudni, miért csak E kategóriás bérbe akarnak sorolni. Kérhetek - e magasabb besorolást? Megkaphatom-e, ha igen milyen jogszabályra hivatkozhatom?
Köszönettel :
Zsanett
Tisztelt Zsanett!

A diplomás képalkotó diagnosztikus nem más, mint három éves továbbképzésben részt vevő röntgenasszisztens. (Ezt a Röntgenasszisztensek Egyesületének 2006-ban kiadott Hírleveléből, - Bell Barbara lelkesítő soraiból tudom.) Önnek így főiskolai diplomás bér jár. Ha az intézményben ahol dolgozik van Kollektív szerződés, akkor ebben a kérdésben ez lesz irányadó. Ha nincs kollektív szerződés a közalkalmazotti előmeneteli és illetménye szabályai az irányadóak. így az 1992. évi XXXIII. (Kjt.) törvény 61. §-ának (1) bekezdés f) pontjára kell hívatkoznia: az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör...tartozik.

Szabó Miklósné

(19.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

Egy kórház műtőjében dolgozom csaknem 18 éve közalkalmazottként, teljes munkaidőben, ügyeleti munkarendben. Kérdésem az: jár-e nekem a kettős egészségügyi ártalom - altatógáz, vér, testváladékok, fertőzésveszély, stb. - és a rendszeres sugárterhelés miatt (traumatológiai műtétek) évente 10 nap pótszabadság? Tudomásom szerint ha kettős az egészségügyi ártalom, nem kell vizsgálni, mennyi naponta a sugárterheléssel eltöltött idő.
Válaszában kérem hivatkozzon jogszabályra is, mert igényemmel a munkahelyi vezetőmhöz kívánok fordulni. (Másik kórházban - igaz pereskedés után, de - megadták a pótszabadságot az érintett dolgozóknak, ráadásul 5 évre visszamenőleg.)

Segítségét és mielőbbi válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel: N. Márta
Tisztelt N. Márta!


A törvény szerint Önnek valóban jár az évi 10 munkanap pótszabadság.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. §
(5)-(6) bek. szerint ugyanis:
(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló
sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő
munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a
közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként
tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől
függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti
azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi
ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik
egészségi ártalom sugárártalom.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(15.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
II. fokú rokkantnyugdíjas vagyok, mellette 4 órában egy általános iskolában dolgozom 8. éve határozott idejű munkaszerződéssel gyógypedagógiai asszisztensként. 2009 január 5-től ajanuár 31-ig táppénzen voltam, ebből 3 hetet kórházban töltöttem. Táppénzt viszont csak 2 hétre kaptam, mondván rokkantnyugdíjasoknak csak 2 hétre járt, a többit igazolt távollétnek minősítették.
Kérdésem, jogosan jártak- e el?
Tisztelt Felhasználónk!

A Munka Törvénykönyve 137. § alapján a rokkant nyugdíjas munkavállalót
is megilleti a betegsége miatti keresőképtelenség idejére járó
betegszabadság, melynek időtartama naptári évenként tizenöt munkanap.
(ezt a munkáltatója biztosította az Ön számára)

A további keresőképtelensége idejére táppénzre lehet(ne) jogosult, a
jogosultságnak azonban három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a megbetegedést (keresőképtelenséget) közvetlenül
(1-3 nappal) megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék
fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Táppénzre Ön a fentiek alapján azért nem jogosult, mert az
egészségbiztosítási járulékot nem vonják a munkabéréből, így a 15
munkanap betegszabadságon felül kórházban töltött időt a munkáltató -
helyesen - igazolt távollétnek minősítette.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(18.02.2009)  Tisztelt Déri Úr!
Ápolónőként dolgoztam kórházban.Gerinc műtéten estem át emiatt könnyebb munkakörben kérem áthelyezésem intézményen belül.Rendelkezek szemészeti szakasszisztensi képesítéssel amit 1978-ban szereztem minisztériumi engedéllyel,mert nem rendelkeztem érettségivel és a szakképesítés érettségihez kötött volt.Még pontosan nem tudom milyen szakmai profilra kapok ajánlatot.Valószínű,hogy szemészeten vagy kardiólógián kapok állást. Munkáltatóm nem akar a közalkalmazotti bértábla C kategóriájából átsorolni a magasabb szakasszisztensi kategóriába, arra való hivatkozással,hogy nincs érettségim,
Kérdésem ezzel kapcsolatban annyi,hogy a munkáltatóm jogosult-e vizsgálni az 1978-ban szerzett szakképesítés feltételeit,hiszen a képesítés megszerzéséhez külön engedélyt kaptam.
Vagy csak annak meglétét kell előmenetelemnél betudnia.
Várom szives válaszát.
2009.02.17, Köszönettel. S.K.
Tisztelt Olvasónk!

Álláspontom szerint a munkaadó nem fog túllépni a Kjt. biztosította kereteken. Az Ön esete kivételes. Talán érdemes lenne a Közigazgatási Hivataltól, és /vagy a Minisztériumtól állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy Önt melyik besorolási kategória illeti meg.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(13.01.2009)  Tisztelt Szakértő!
Egy vidéki kórházban dolgozom közalkamazottként. Az önkormányzat a működtetés jogát egy Kft.-nek adja át. Mivel az új munkáltatóval a szerződést nem írtam alá így a Kjt. 25/A § (6) bekezdése szerint végkielégítés fizet a részemre a Kft. Ezzel kapcsolatban lenne több kérdésem:
A végkielégítést ilyen esetben egy összegben, vagy részletekben köteles kifizetni a Kft.?
A munkaviszonyom megszünése esetén azonnal jelentkeznem kell a helyi munkaügyi központban?
Ha újra közalkalmazottként kívánok elhelyezkedni a közeljövőben akkor ez milyen módon érinti a kifizetett végkielégítésemet?
Válaszát előre is köszönöm!
Éva
Kedves Éva!

Lehetőség szerint egyösszegben kell megkapnia a végkielégítést (részletfizetés esetleg külön megállapodás alapján, de a törvény egyösszeggű kifizetést ír elő).
Érdemes minnél hamarabb felkeresni a munkaügyi központot.
Későbbiekben a végkielégítésre akkor tarthat igényt, ha újra megszerzi a végkielégítéshez szükséges időszakot.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(18.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
2008. 11.06-13 között kórházban voltam, 23-ig táppénzes állományban. Erre az időre munkáltatóm 13 nap betegszabadságot számolt l, mivel még a 15 napot nem meritettem ki. A kórházi ápolás idejére is betegszabadságot kell számolni, vagy a távolléti dij 60 %-át?
Tisztelt Felhasználónk!

Távolléti díjat csak kötelező orvosi vizsgálat (Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni), ápolás, szüléssel kapcsolatos vizsgálat, véradás, állampolgári kötelezettségek során kell fizetni.
Véleményem szerint munkáltatója helyesen járt el.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(03.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Olyan problémával fordulok Önhöz,hogy mi lombikprogramra járunk 2007 októbere óta.Én ezt a munkáltatómmal közöltem még akkor.2007 októberétől 5 stimulációt csináltam végig és 3 beültetés volt,3 havonta mentem,mert az OEP ennyi várakzást ír elő.Eddig minden alkalommal szabadnapomon vagy szabadságon oldottam meg,kivétel az utolsót,mert most 2 hétig betegállományba voltam.
A munkáltatóm eddig nem szólt érte.
A munkámmal meg vannak elégedve,de januártól lehet légyszámleépítés lesz.
Jelenleg 4-en dolgozunk ezen a munkahelyen.Nekem határozatlan időre szól a szerződésem és 2007 február 1 óta dolgozom itt.
Hallottam,hogy a lombik alatt védettséget élvezek,de a kérdésem az lenne,hogy elég ha szóban tud a munkáltatóm vagy írásban kell erről tájékoztatni?
Légyszámleépítésnél is fenáll ez a védettség?Mivel úgy hallottam januártól lehet 1 embert elkűldenek.
A fő kérdésem pedig,hogy amíg várok,hogy mehessek a következő lombikra,tehát az a három hónap az idő alatt is védettség alatt vagyok,vagy csak a stimulációs idő alatt?
Az előző munkahelyemen 23 hetes terhességem megszakadásánál, pedig végig dolgoztam még a korházban közölték velem,hogy nem kell visszamennem dolgoznom,mert nem szeretnék,hogy újból terhes legyek és 3,5 év munkaviszony után se végkielégítést se semmit nem kaptam. Persze a felmondásban az indok nem szerepelt,ezt csak szóban közölték.
Akkor annyira megviselt a baba elvesztése,hogy nem mentem a munkaügyi bíróságra,de ebből az esetből tanultam és most szeretnék a jogaimmal élni.
Ezért kérem segítségét mit tegyek,hogy munkahelyemen bebiztosítsam magam. Van egyáltalán ilyen lehetőség, ha igen milyen lépéseket tegyek meg?

Köszönöm mielőbbi válaszát.
Tisztelettel:Kné.
Tisztelt Kné,

- elég, ha szóban tud róla a munkáltató- és tudja, hogy Munka törvénykönyve 107. § i) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a ha külön törvényben nevesített emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vesz részt, a kezelés teljes időtartamára.
- második kérdésére nem tudom a válszt, mármint, - hogy fennáll a védettsége a reprodukciós eljárás miatt (azt gondolom, hogy nem áll fenn a védettsége)
- a védettség csak a kezelés alatt áll fenn, a várakozási idő alatt nem
- nincs ilyen biztosítás, végezze a munkáját a munkarköri leírásának megfelelően

Sz. M-né

(22.09.2008)  TISZTELT SZAKÉRTŐ!

Arra szeretnék választ kapni,hogy tavaly feb.27-én volt egy sulyosnak mondható üzemibalesetem targonca villával átszurták a bal lábszáramat amit 7-szer kelet müteni hogy lábra tujak állni de viszont idén jan.végén megint müteni kellet mert valami okbol kifolyolag eltört benne a lábamat tartó velőürszeg amit cserélni kellet.De viszont nekem lejárt az egyéves 100% os táppénzem és igy az OEP ugy döntöt hogy munkaképes vagyok és május 20.i hatályal megszüntete a táppénzemet és azota semilyen tápénzt nem kapok.ezt viszont a körzeti orvosom sem pedig a korházban sem értik hogy hogy lehetséges mert ugyanis most voltam a korházban KONTROL vizsgálaton és még a mai napig sem jöt rendbe a lábam mivel még mindig elvan törve nemfort össze erröl röngen felvétel készült. Nem tudom hogy ezek után hova forduljak tanácsért mert minden honnan csak elutasitanak .A sebész föorvos pedig adott egy zárojelentést hogy semilyen munkát nem végezhetek evel a lábal amig elvan törve és majd 2-hó mulva menjek ujabb kontrolra.

Elöre si köszönöm: Burján László Monor,2008 09.19
Tisztelt László!

A táppénz folyósításainak szabályai a következők:

A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság
lejártát követő naptól,

· az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban

· a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy
éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy
munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos
biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre
visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet
jogosult táppénzre.

Tehát maximum egy évig jár. Kapott határozatot az OEP-től? Mit tartalmaz ez?

Nem ismerem az eset összes részletét, ezért nem tudom, hogy a BALESETI
TÁPPÉNZ szóba került-e.

baleseti táppénz:

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra
jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás
megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset
következtében válik keresőképtelenné.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személynek is jár
baleseti táppénz.

A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelennek kell
tekinteni azt a személyt is, aki az üzemi balesettel összefüggő és
gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy a gyógyászati
segédeszköz hiánya miatt nem tud munkát végezni.

A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi
baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon
egymással.

A baleseti táppénz abban a jogviszonyban jár, amelyben a sérült az
üzemi balesetet elszenvedte.

Ha a sérült ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosult lenne, akkor csak az
egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a
(választott) ellátás folyósítása idején újabb ellátásra válik
jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván
igénybe venni, akkor az új ellátást a választásnak a munkáltatónál
való írásbeli bejelentése napjától, a korábbi ellátás folyósításának
beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani.

A baleseti táppénz iránti igény előterjesztése

A baleseti táppénz iránti igényt – üzemi balesetből eredő,
keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolással együtt –
annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, ahol az üzemi baleset, vagy
a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. Az egyéni vállalkozó a
baleseti táppénz iránti igényét írásban, a telephelye szerint
illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be.

Baleseti táppénz csak akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi
baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz
megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, vagy a MEP) határozattal
megállapította. A határozat birtokában a baleseti táppénz igény mellé
már nem kell csatolni az üzemi baleseti jegyzőkönyvet, mert a
határozat már igazolja a baleset időpontját és annak egészségkárosító
következményeit is.

A foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a
baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított
napját kell tekinteni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(31.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás

A tegnapi nappal felvettek táppénzes állományba (szív problémák miatt a kardiológus azonnal leállított a munkavégzés alól, szívkatéterezést kell végezni). A munkahelyemen reggel ezt munkakezdéskor bejelentettem az üzemvezetőnek, és haza mentem. Ma, mivel a fiam is ott dolgozik (nyári alkalmi munkán) és csak autóval közelíthető meg a telephely, ezért kivittem reggel. Ma ott közölték, hogy menjek be a központba és jelezzem ott is személyesen a betegállományom.
Ennél a mumkáltatónál jelenleg 90 napos próbaidő alatt dolgozom. Kiérkezésemkor közöltem a minkáltatommal a táppénzes állomány tényét, erre Ő kérdezte, hogy meg kaptam-e az Ő általuk küldött levelet, mire én mondtam, hogy nem. Erre elém rakott egy felmondást, hogy próbaidőn belül felmond, azonnali hatállyal felmond, ugye indoklás nélkül, amin a dátum előző nappal szerepel. Én azt mondtam, hogy tegnap munkakezdéskor jeleztem a betegállományom. Kérdésem ez után jogos ezen a felmondás hatály, vagy csak a beteg állomány lejártával. Továbbá közölték, hogy a táppénzes lapot sem fogadják el, vigyem, ahová akarom. Ebben kérek tanácsot, hogy én mit tudok ebben az estben tenni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel
Cs. Pál munkavállaló
Tisztelt Uram!
Az ügy egyik tanulsága az, amennyiben az orvos keresőképtelenséget állapít meg, addig Önnek a gyógyulásáig otthonában, vagy kórházban kell tatrtózkódnia. Az egészségügyi vizsgálatot, felülviszgálatot, esetleg a gyógyszerek, vagy alapvető élelmiszerek beszerzését kivéve nem hagyhatja el a felgyógyulásra kijelölt helyet.
A fia problémáját az Ön fiának kell megoldania, - a keresőképtelenséget sem személyesen, hanem telefonon, táviratban, vagy levélben köteles bejelenteni a munkaadónak. Később majd a táppénzes igazolással bizonyítja a távollét jogosságát.
Fentiektől eltekintve a próbaidő alatt a munkaviszony minden indoklás nélkül felmondható, a táppénz ideje alatt is. Ön passzív jogon részesülhet ellátásban.
A táppénz igénylését személyesen (esetleg meghatalmazott útján) tudja intézni a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatán.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(24.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Tanácsát kérem, mit tegyek. Az egészségügyben dolgozom. Ez év áprilisában megemeltem magam egy beteg áthelyezés közben.Nagyon kevesen vagyun így nem volt módom az eseményt jegyzőkönyveztetni,mivel altatott lélegeztetett beteget nem hagyhatok magára ,kollegáim is el voltak foglalva a saját betegeikkel.Másnap pont szabadságra mentem ,azt hittem egy hét alatt kifekszem.Sajnos nem így lett. Kiderült gerincsérvem lett. Műteni nem tudják, erről idegsebész tájékoztatott. Azóta betegállományban vagyok, a munkahelyem könnyű munkát nem tud felajánlani.28 éve ápolónő vagyok íntenzív osztályon, máshoz nem értek. Érdeklődtem más kórházban, de sehol nem vesznek fek a betegségem miatt. Lelkileg összeomlottam a kilátástalanság miatt.
Hogyan tovább?
Tisztelettel Ilona
Tisztelt Ilona!

Több lehetősége van kilábalni ebből a nehéz helyzetből.
1. Ha a rendes nyugdíjazás feltételei megvannak- akkor rendes nyugdíjazási kérelem benyújtása a munkáltatónak.
2. Rahabilitációs járadék kérelmének beadása a munkáltatóhoz.
3. Előrehozott öregségi nyugdíjazás
4. Korengedményes nyugdíj kérelem
5. Rokkantsági nyugdíj kérelem

Az Önre legkedvezőbb lehetőségről tájékozódjon munkáltatójánál.

Lelki és testi felépülést kívánok.
Szabó Miklósné Dr.
az Ön tanácsasdója

(14.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Főállású tűzoltó vagyok, 2006 dec. bal térdemet operálni kellett porcleválás végett, az operáció közben közölte az orvos hogy olyan nagy mértékű a leválás hogy nekem protézist kellene beültetni. De ezt csak 60 éves kórtól lehet. Addig is ha fájdalmaim már nagyok, korrekciós műtéttel a lábszár állását megváltoztatják. Más lehetőség nincs, ezt megerősítették egy másik korházban is melyet háziorvosom tanácsára tettem.2007 április Gondoltam megpróbálok dolgozni, hisz munkahelyemen is hiányoltak. Egy hónap sem telt bele és az erőltetésből a másik térdemmel is történt valami, augusztusba, szinte járni is alig tudtam októberben ezt is műtötték. Hátsó szalag részben szakadt és porc vékonyodás. Sokáig gyulladásban volt, decemberben meg már mankóval jártam. Csomó injekció meg fizikoterápiás kezelést követően, gyulladás elmaradt. Csak járni 1-2 száz métert tudok sétálva.
Orvos szerint ezt a lábat is korrekciós műtéttel lehet csak kissé javítani.
De ezen műtétek mindegyike fél - fél év rehabilitációt igényel, és még a sorban állás.
Háziorvosom, javaslatára, a műtő orvos véleményét kikérve, és mivel a táppénzen lévő időm is lejár kértem rokkant nyugdíjazásom.
I fokon 40% ot határoztak meg, melyet megfellebbeztem. II fokon is ugyanez maradt.
Vélemény: Foglalkoztatható: tartós állást, járást, kényszertesttartást nem igénylő, könnyű fizikai munkakörben.
Egészségkárosodását megelőző munkakörben, ill. szakképesítésének (villanyszerelő) megfelelő más munkakörben rehabilitációval foglalkoztatható.
És ezen határozat ellen keresettel fordulhatok az illetékes munkaügyi bírósághoz.
Tisztelt Tanácsadó kérem segítségét, mit tegyek?
A táppénzem már közölték július 15 -tel lejár mi lesz ezután. Tűzoltóként dolgozni nem tudok. Ha vállalom a műtétet azt csak decemberre ígérik, és addig és az után, mi lesz mivel tartom el családomat? Mikortól, vagy hogyan kapok ismét táppénzt?
Visszamegyek dolgozni és közlöm, nem tudok, csak ülve.
Milyen rehabilitációra gondoltak? Hol kapom meg erre a választ?
El vagyok keseredve, kérem szíves tanácsait.

Tisztelettel.
N. Ferenc
Tisztelt Ferenc!

Nehéz helyzetben van.
Tanácsaim:
Az első tanácsom: épüljön fel testi betegségéből - erre csak Ön képes.
Fogadja el, - ideiglenesen, hogy 40%-ban rokkant. Próbáljon meg túl sok járást, állást, mozgást nem igénylő foglalkozást találni: mint portás, teremőr vagy más képességének megfelelő ülő foglalkozás. Táppénzt csak akkor fog kapni, ha a fentieket átgondolva újra munkába áll.
A rehabilitáción a korrekciós műtétet érthették, hiszen lábainak-térdeinek orvosi korrekcióra van szüksége.
Fontos most, hogy családja nagyobb figyelmet szenteljen Önnek, és vigasztalják meg az átmenetnek ebben a nehéz szakaszában.

Gyógyulást Önnek:
Sz.M-né
az Ön tanácsasdója

(05.05.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Ha a munkavállaló három műszakos munkarendben dolgozik, megilleti-e szabadnap abban az esetben, ha ünnepnapon, ( május 1. ) éjszaka,(22 órától 06 óráig) dolgozik? Válaszukat köszönöm.
Kedves Anita!

A folyamatos munkarend lényege, hogy a munkavállalók munkaszüneti napra,
állandó heti pihenőnap és megszakítások nélkül dolgoznak (Pl. kórházban,
szállodában, erőművekben, közszolgáltatóknál, telefonközpontban stb.).
Folyamatos munkarendet azonban nem lehet bármilyen esetben megállapítani.

Megszakítás nélküli munkarend az Mt. szerint akkor állapítható meg, ha

Megszakítás nélküli munkarend esetében, amennyiben Ön az aktuális
munkaidő-beosztás szerint a munkaszüneti napon dolgozna, erre a napra
szabadságot kell kivennie, ha a beosztás ellenére nem kíván dolgozni. (Heti
pihenőnapát természetesen ilyen esetben is megkapja, csak mondjuk nem az
ünnep idejére, hanem más naptári napokra.) Amennyiben munkaszüneti napon
dolgozik, e nap díjazása a munkaszüneti napokra vonatkozó speciális
szabályok szerint alakul. A folyamatos munkarend esetében ugyanis a
folyamatos munkavégzést gazdasági, társadalmi okok indokolják. Ebből
következően elképzelhetetlen lenne, hogy karácsonykor - mivel munkaszüneti
napról van szó - az egészségügyi dolgozók vagy az áramszolgáltató
karbantartói, esetleg a buszvezetők ne dolgoznának.

Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas
munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett
munkáért járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott
munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül
- távolléti díja illeti meg. Azaz ez a szabály alkalmazható akkor, ha a
dolgozó munkaidő-beosztása szerint éppen munkaszüneti napon kell dolgoznia.

Vasárnapi munkavégzés esetén - a megszakítás nélküli munkarendben, illetve
munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál,
illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző
munkavállaló kivételével - a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven
százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több
műszakos munkarendben, vagy munkaidőkeret alkalmazásával a
munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor.

Ha tehát a dolgozó vasárnap a munkaidő beosztása szerint dolgozik, 50%-os
pótlékot kap, ha ez a vasárnap ráadásul munkaszüneti napnak is minősül, erre
a napra a havi munkabérén felül megkapja a teljes napi munkabérét is. Ha a
dolgozó szombaton dolgozik, pótlék nem jár, ellenben ha a szombat a
munkaszüneti nap, erre a napra ugyancsak plusz napi munkabér jár.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(17.03.2008)  Tisztelt Szakértő!

Élettársam január 1-óta dolgozik a munkáltatójánál, és most jöttünk rá, hogy az alkalmi munkavállalói könyvében, 3 hónap alatt 3-4 szer ragasztott közteherjegyet.
Élettársam több alkalommal is beteg volt, de a munkáltatója egyszer sem engedte el orvoshoz.
Múlt héten kórházba került, és ott kiderült hogy nincs biztosítása. Mi eddig azt hittük hogy ragaszt annyi bélyeget, hogy az élettársam biztosított. Ez idő alatt még kórházban volt, a munkáltató keresett egy másik alkalmazottat, és élettársamat ki akarja rugni.
Ezért úgy döntöttünk hogy bepereljük a munkaügyi bíróságon.
Kérdésem az, hogy ilyen esetben mire lehet számítani? Mit tudunk tenni, ha a munkáltató letagadja, hogy az élettársam nála dolgozott?
Mivel tudjuk bizonyítani hogy január óta ott dolgozik?
Várom válaszát!
Köszönettel!
Tisztelt Olvasónk!

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavállalás/foglalkoztatás nem
munkaviszony.
És semmilyen körülmények között nem biztosítotti viszony, - az
egészségügyi szolgáltatási járulék befizetéséről Önöknek kellett volna
gondoskodni, - sőt ezt utólag ki is kell egyenlíteni, - mert köztartozások
formájában behajtható.
A munkaügyi bíróság megállapíthatja, hogy illetékes-e az ügyben eljárni. Azonban a
per tárgyától függ, hogy tud-e döntést hozni, illetve milyen döntést tud hozni.


Fogalmilag értelmezhetetlen AM munkavállalás esetén a "kirúgás", hiszen a
folyamatos "foglalkoztatásra" nem hogy kötelezettsége nincsen az alkalmi
munkaadónak, de kifejezetten tilos is a munkarend szerinti foglalkoztatás.

Amennyiben mégis folyamatosan munkarend szerinti foglalkoztatás történt, - úgy
a munkaadó súlyos jogsértést követett el, - egy esetleges keresetet kizárólag
erre lehetne alapozni, - amennyiben így történt.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(29.01.2008) 
Tisztelt Szakértők!

Gyógytornászként dolgozom egy kórházban, mint egy Bt alkalmazottja. Azonban az elmúlt pár napban gyökeres változások történtek az életemben. Felmondtam a munkahelyemen és szellemi-szabadfoglalkozásúvállalkozóként szeretnék dolgozni. Ezt a szép kifejezést nemrég hallottam életemben először és hazudnék, ha bizton állítanám, tudom, mit jelent. Azt sem tudom, hogyan kell elindulni, hogy ezt az igazolványt megkapjam. Bizonyos forrásokból hallottam, hogy erkölcsi bizonyítványt ki kell kérni, azt már megkérvényeztem. Jelenleg tatabányai lakos vagyok, de Pestre fogunk albérletbe költözni és ott is fogok dolgozni.

Kérném a segítségüket ebben az ügyben, hogyan is induljak el, mire figyeljek, milyen papíroknak kell meglenni?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: K.Zs.

Tisztelt Olvasónk!

A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános forgalmi adónak alanya, és ezt a tényt az illetékes adóhatósághoz is be kell jelenteni, amely adószámot ad. A tevékenység az említetteken felül egyéni vállalkozás keretében is folytatható.

Az egyéni vállalkozáson kívül végzett szellemi tevékenység az Szja törvény alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, adózására az erre vonatkozó rendelkezések irányadók.

Amennyiben a kifizető a magánszemély által végzett tevékenységet szellemi tevékenységnek minősíti, a magánszemély összevont adóalapjának adóját csökkenheti a szellemi tevékenységből származó jövedelmének 25 százalékával, legfeljebb 50 ezer forinttal.

A törvény alkalmazásában szellemi tevékenységnek az a tevékenység minősíthető, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerinti szabadalmi oltalom tárgyát képező, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelemben részesített alkotás jön létre. A minősítés minden esetben a
kifizető feladata.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.09.2007) 
Tisztel Déri Tamás Úr!

Egy kolléganőm nevében kérdezem! Kórházban dolgozik, nyugdíjasnak minősül és a létszámleépítés következményeként a felmentési idejét tölti. A munkáltató a felmentési idejének felét, 4 hónapot ledolgoztat vele. Az a kérdésem, lehet-e táppénzre menni ez idő alatt, mi a következménye? A munkával töltött felmentési idő hosszabbodik-e emiatt?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:
B. Repka Éva

Kedves Éva!

Természetesen a felmentési idő teljesértékű munkaviszony, - ennek megfelelően betegség folytán előfordulhat a munakvállaló keresőképtelensége is. Természetesen a keresőképtelenséget háziorvosnak, szakorvosnak hitelt érdemlően alá kell támasztania. Az ellenőrzés is jóval szigorúbb, mint néhány évvel ezelőtt.
A felmentési idő nem hosszabbodik meg az esetleges táppénz idejével.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.07.2007) 
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban.
Az intézmény átminősítése és státuszom megszüntetése miatt elbocsátanak.
A kérdésem a következő:
Ha egy másik önkormányzati kórházban megbízási szerződéssel dolgozom, az részmunkaidős munkaviszonynak számít-e?
Ez azért fontos, mert tudomásom szerint a (Kjt.37 paragrafus. alapján), ha a felmentési idő alatt bármely költségvetési szervvel munkaviszony áll fenn, akkor végkielégítés nem adható.


Várom válaszát tisztelettel:

Zsolt

Kedves Zsolt!

Jól látja a helyzetet a jogosultság tekintetében (12). A foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak viszont nincsen köze ahhoz, hogy a munkavégzés töredék-, rész-, vagy teljes munkaidőben történik.
A jogszabály sarkosan fogalmaz, -arra az adott intézmény gazdasági osztályán tudnak válaszolni, hogy egy esetleges MB. szerződés ideiglenesen elfogadható-e?!

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek