Álláshirdetések száma: 3 297 Number of CVs 206 187
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 

(12.06.2008)  Tisztelt Cím!

2008. január 14-én kezdtem a jelenlegi munkahelyemen. Azóta többszöri kérésre sem kaptam még meg a munkaszerződésemet. A legutóbbi válasz az volt, hogy visszaküldték javításra a pesti központba. Munkaszerződést még ennél a munkáltatónál nem írtam alá. Az állásjelentkezéskor 8 órás(H-P) munkarendben állapodtunk meg. A problémám a következő, sajnos minden vasárnap este 18órától hajnal 1-ig illetve munkanapokon 18órától szintén hajnal 1-ig berendelnek dolgozni. A munkábajárás saját költségen történik. A kérdésem a következő, mit tehetek ha esetleg a későbbiekben egy olyan munkaszerződést kapok kézhez ami eltér a megbeszéltektől és számomra még kedvezőtlenebb. Illetve mit tehetek abban az esetben, ha még a munkaszerződésem kézhezvétele előtt munkahelyet szeretnék váltani, mert sajnos nekem ez így nem megfelelő.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: P. R.
Tisztelt Olvasónk!

Alapvetően azt kellene javasoljam, hogy érvényes munkaszerződés nélkül egy napot sem dolgozzon. Legkésőbb a munkába állás napján kötelező a munkaszerződés megkötése és TB bejelentés is! E tekintetben semmilyen kifogás, késedelem, alku, vagy magyarázat NEM fogadható el.

Egyet tehet: Írásban, hitelt érdemlő módon (bizonyíthatóan) felszólítja a munkaadót, arra, -mivel Ön 2008. **** hónap *** napjától az XY cég/vállalat/intézmény alkalmazottja, azóta Ön **** munkakörben, **** beosztásban **** munkarend szerint munkát végez, - 3 napon belül kéri az aláírt munkaszerződését azokkal a feltételekkel, amelyben korábban szóban megállapodtak. Részletezze, hogy melyek voltak ezek a főbb feltételek: Pl:
- munkavégzés helye
- munkakör
- feladat
- munkabér, műszakpótlékok
- a munkavégzés feltételei, esetleg munkavédelmi eszközök...
- egyéb juttatások
- a munkáltatói jogok gyakorlójának neve, stb.

Amennyiben 3 napon belül a munkaadó nem adja át a munkaszerződést és nem igazolja, hogy a TB bejelentés a munkába állás napján megtörtént, - akkor figyelmeztesse a munkaadót, hogy minden további figyelmeztetés nélkül bejelentést tesz az APEH-nél, az OMMF-nél és a területileg illetékes munkaügyi központnál.

Tudom, hogy az álláskeresés Magyarországon ma nem egyszerű dolog, - de ilyen körülmények között nem szabad munkát vállalni. Ha nem tisztázza időben a helyzetet, Önre nézve is hátrányos jogi következményei lehetnek a dolognak, - jelen pillanatban az Ön munkavégzése nem legális keretek között történik. Nekem nem tisztem eldönteni, hogy Ön mit tegyen, vagy mit ne tegyen, - amennyiben konfrontáció nélkül meg tudja oldani a helyzetet, akkor tegye azt. A helyzet tisztázása azonban nem tűr további késedelmet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(28.04.2008)  Tisztelt Szakértők!
Jelen esetben , úgy látom, jobb kérdeznem, mint valami nagy hibát elkövetnem. A problémám:
23 éve egy helyen, egy intézmény közalkalmazottja vagyok, gyp. tanár, logopédus. Két éve vajúdik a helyi kistérség.... Most másodkézből hallatták meg velem a jóakaróim, hogy nem áthelyezéssel, hanem szerződéssel kívánnak engem alkalmazni(?). Nagyon magas a bérem, és ők spórolni akarnak rajtam.1. Lehet-e kidobni valakit a kistérségnek pl. az anyaintézmény?
2.Hogyan lehetséges az, hogy a határozatlan idejű kinevezésem nem \"vennék\" át ?
3. az áthelyezést miért módosíthatja a kistérség? 4. jogos-e a ki nem mondott törekvés arra, hogy vállalkozzam? 4. egyátalán jogutódja a megyei fenttartású spec. iskolának a kis.térs.-i társulás? 5.milyen eljárás ez? velem ki, és mikor beszél? ( Egy puhatolózó jellegű volt, tavaly...)
6. elesek a törzsgárda prémiumtól, a végkielégítéstől, jubíleumi pénztől?
Úgy érzem a jelenlegi iskolám ig.-ja nem tud bevinni, mert kit küldjön el helyettem. A fogadó(?) fél a kistérségtől, mit és hogyan akar velem. Jogosan nyomnak-e a vállalkozás felé eldobatva velem a 23 évet, és a határozatlan idejűséget. Etikai , szakmai eljárás alatt sem voltam? A kötelező bértáblai összeg mellett hajlandó lennék nekik dolgozni, de mi a garancia? /F8/
Egyelőre semmit nem írok alá, és nem mondok, ha keresnek :-) - engem, és nem üzengetnek...
Mi a véleménye, nem több sebből vérzik ez az elgondolás? Ez a város kicsi, és nem akarok két szék közül a földre esni!
Mély tisztelettel várom válaszát:
Kedves Márti!

A magam részéről a pletykákkal nem foglalkoznék, - az informális közlések legfeljebb későbbi félreértéseknek lehetnek a forrásai. A közalkalmazotti jogviszony megváltoztatása, vagy megszüntetése csak meghatározott rendben és meghatározott procedúra alapján lehetséges, - ez a Kjt.-ben részletesen szerepel:
25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról,
c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni.
(7) Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat.
EBH2002. 699. Ha a munkáltató fenntartói jogának átadása esetén a közalkalmazottat az átvevő nem kívánja foglalkoztatni, a jogviszony úgy szűnik meg, mintha a munkáltató szűnt volna meg jogutód nélkül [Kjt. 25/A. § (1) bek.].

25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.

(4) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(5) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(16.04.2008)  Üdvözlöm!

A problémám az lenne, hogy másfél éve dolgozom egy nagy cégnél, amit megvett egy másik cég, két hónapon bellül összeolvad a két cég, így létszámleépítés lesz.
A héten kiderült hogy 4 hetes terhes vagyok. Az orvosom azt mondta hogy már nincs védetsége a kismamáknak, bármikor kirughatnak. Ez tényleg így van, bármikor felmondhatnak?
Kérem segítsen, mitévő legyek?

Köszönettel: Évi
Kedves Évi!


A munkaviszony megszüntetése témakörében speciálisan a női munkavállalókra vonatkozó rendelkezéssel csak a rendes felmondásnál, ott is a felmondási védelem esetében találkozunk. A felmondási védelem azt jelenti, hogy meghatározott esetekben (időtartamokban) a munkáltató nem szüntetheti meg a munkavállalója munkaviszonyát rendes felmondással (más módon, pl. közös megegyezéssel, azonban igen).

A női munkavállaló munkaviszonya nem szüntethető meg rendes felmondással

1. az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés,
2. a terhesség,
3. a szülést követő 3 hónap, illetve
4. a szülési szabadság időtartama alatt .

Ezen túlmenően - habár az nem kizárólag a női munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezés, de tekintettel arra, hogy a gyakorlatban az esetek túlnyomó többségében az ápolási, gondozási feladatok ellátása a nőkre hárul - említést kell tenni arról is, hogy szintén nem szüntethető meg a nő munkaviszonya, ha

1. a beteg gyermek ápolása céljából táppénzes állományban,
2. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon, vagy
3. a gyermek otthoni ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon van , annak időtartama alatt, illetőleg a gyermek 3 éves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybe vétele nélkül is a gyes folyósításának időtartama alatt . (Mt. 90.§.) - amennyiben terhességét a felmondás kézhezvétele előtt munkaadójának írásban bejelentette.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(08.04.2008)  A nejem egészségügyben 3. hónapban vállalt munkát.
Erre az időr a 4. hónapban kellett volna kapnia illetményt, de csak az 5-ben fog kapni.
Hogyan van ez? Egy hónap ingyen munka?

Tisztelettel várom válaszát!
Kedves István!

Ellenőrizni kellene, hogy a felesége TB bejelentése szabályosan
megtörtént-e? (www.oep.hu ügyfélkapu - címen ellenőrizheti.)
A március havi fizetést nyilván április 5-10 között kézhez kellett volna
kapni, - ingyen munka értelem szerűen nincsen. Legkésőbb a májusi fizetéskor
2 havi illetményt kell számfejteni, - amennyiben a munkaszerződés és a
munkaviszony bejelentése szabályosan megtörtént.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(19.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr!

Február 15-én ORSZI felülvizsgálaton voltam, ahol 40-49%-os egészségkárosodást állapítottak meg az új jogszabály szerint. Előtte 50%-ban megváltozott munkaképességű voltam. A határozattal nem értek egyet. Szerintem egészségkárosodásom meghaladja az 50%-ot, s jogosult lennék rehabilitációs járadékra.
Kérdésem, hogy az új jogszabályok szerint mi a módja a fellebezésnek? (A határozatot még nem kaptam kézhez.)

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Skandera Éva
Kedves Éva!

Amennyiben az elutasító határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú
eljárás során az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottságát kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. A Határozat tartalmazni fogja a jogorvoslati lehetőséget.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(06.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Több mint 3 éve dolgozom egy cégnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkámról kitűnő szakmai referenciát is kaptam ettől a cégtől, mint hogy a munkámat teljes mértékű szakmai tudással és emberi pozítiv hozzáállással látom el. Most hirtelen a munkáltatóm azonnali hatállyal ki akar rúgni (persze közös megegyezéssel), mert rajtam keresztül akar példát statuálni a többi dolgozó felé, hogy maximális diktatorikus rendszert tudjon bevezetni.
Mindezt úgy tervezte, hogy a fizetési napomon íratja alá a felmondásomat, fenyegetőzik, hogy addig nem kapom meg a tényleges béremet, illetve a nekem járó végkielégítésemet, amíg nem írom alá a felmondásomat.
A fő problémám az, hogy a bejelentett munkabérem jóval kevesebb, mint a kézhez kapott tényleges fizetésem.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő?
Aláírjam-e a közös megegyezéssel történő felmondást (és talán megkapom az eddigi tényleges bérem, persze a végkielégítést nem), vagy munkaügyi bírósághoz forduljak?
Segítségét köszönöm!
Tisztelt Olvasónk!

Szívem szerint azt írnám, hogy (finoman szólva) ez egy képtelen történet.
Számtalanszor leírtam, hogy "közös megegyezéssel" nem lehet senkit kirúgni, - tessék felvállani a közös megegyezés előnyeit és hátrányait, - ha valóban valamilyen egyezségről van szó, - és tessék felvállalni az egyoldalú felmondást, - ha arról van szó.
Ultimátum elfogadására senki, senkit nem kötelezhet. Egyszerűen ez nem tárgyalási alap.
Tanúk előtt vetessen fel jegyzőkönyvet, ha Ön nem kapja meg a járandóságát. Tudja igazolni tanúkkal, amennyiben Önt fenyegetik.
Az külön probléma, hogy az Ön munkaszerződésében megállapított munkabér eltér a ténylegestől.
Volt már erről is szó ezen a fórumon és nevezzük nevén a dolgot: ez csalás. Csal a munkaadó, mert nem fizeti meg a különbözet után a járulékot, és ugyanezt követi el Ön is, hiszen szintén kevesebb járulékot és kevesebb SZJA-t fizet.
A munkaadó felelős része nyilván nagyobb ebben a dologban, - mert a munkaadó kényszeríti ki ezt a helyzetet, - de ebből Önnek (látszólag!!?) haszna származik, - ezért akár Ön is felelősségre vonható lehet.
Bizonyítani kellene, hogy a munkaadónál általános az Önéhez hasonló eset. Ha többen felvállalják, hogy a munkaadó "zsebbe" fizet, és határozottan fellépnek ez ellen, - akkor megtették az Önöktől elvárhatót, és az Önök számára valószínűleg komolyabb következmény nélkül marad a dolog.
A bíróságon azonban kizárólag azt az igényét tudja érvényesíteni, ami a munkaszerződésében áll.
Én nem fogadnám el az ultimátumot, de Ön helyett nem dönthetek. Mérlegelni Önnek kell. Önnek kell tudnia, hogy mennyi bizonyítékkal rendelkezik, hogy hány tanú állna ki Ön mellett, hogy tud-e jogi támogatást kapni?
Kizárólag arra szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy legközelebb ne fogadjon el olyan feltételt, ahol az írásban rögzített feltételek eltérnek a gyakorlattól. Így Ön a saját jogérvényesítő képességét korlátozza.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(04.03.2008)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyeden vagyok 11 hónapos kislányommal. Alapdiplomám biológia-testnevelés szakos tanári diploma (főiskola). Ezt követően szakvizsgát tettem (közoktatás vezetői), így F-ből G kategóriába kerültem. 2007. júliusában testnevelő tanári alapdiplomára épülő egyetemi kiegészőt végeztem el (gyógytestnevelő tanár). 2008. januárban kézhez kapott átsorolásom azonban csak a soros 3 évenkénti kötelező emelést tartalmazza. Szabályos ez? Véleményem szerint \"I\" besorolást kellene kapnom.
Kérem szíves válaszát!

Enikő
Kedves Enikő!

Álláspontom szerint a "H" fizetési osztályba soroláshoz egyetemi alapdiplomára lenne szüksége (Kjt. 61.§). - Amennyiben a megszerzett végzettség egyenértékű az egyetemi diplomával úgy jogos lehet a magasabb fizetési osztályba sorolás.
Egyéb esetben:
66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett
a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.


Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(26.02.2008)  Tisztelt Szakértő!

A felmondási védelem GYES időtartama alatt csak az azonos munkakörre vonatkozik, amennyiben már munkaszerződést (módosítást) érint akkor ez közös megegyezésnek minősül és a munkáltató felmondhat.
Ezek tudatában, ragaszkodhatok-e az eredeti munkakörömhöz, hogy oda vegyenek vissza, és ne írjam alá az új módosított szerződést amit kínálnak, mivel félek, hogy ezért szeretnék felajánlani az új részmunkaidős munkakört, hogy kirúgjanak? Kérhetem, e-hogy az eredeti munkakörömbe vegyenek vissza, vagy ha ezt nem tudják teljesíteni akkor a MT.-ben szereplő távolléti díjat fizessék ki számomra a gyermek 3 éves koráig. Sajnos nem merem megkockáztatni a visszamenetelt mivel félek, hogy a szerződés módosítás miatt már nem illett a védelem, és ők pedig ezt a helyzetet kihasználva megszabadulhatnak tőlem.
Köszönettel,
Tisztelt Olvasónk!

Nem egészen értem a történetet:

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam (felmondási védelem) alatt:

* a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt,
* a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama alatt,
* a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
* a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt,
* a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartam alatt,
* a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt.

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a védelmezett időszak alatt lehet ugyan a felmondást a munkavállalóval közölni, de a felmondási idő a tilalom időszaka alatt nem kezdődik meg. Az ezt megelőzően (pl. betegállományba vonulást megelőzően) közölt felmondásnál a munkaviszony az általános szabályok szerint (a felmondási idő elteltével, a betegállomány tartama alatt) szűnik meg.
Ha a felmondási védelem fentiek szerinti időtartama meghaladja a tizenöt napot, de nem éri el a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő tizenöt nap elteltével kezdődhet el. Amennyiben a védelem időtartama meghaladja a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő harminc nap elteltével kezdődhet. (E szerint, ha valaki például 10 napig van táppénzen, akkor már a munkába állásának első napján elkezdődhet a felmondási ideje. Amennyiben a betegség 18 napig tart, akkor csak a munkába állását követő 16. napon kezdődhet a felmondási ideje, ha pedig 31 napi betegség után áll munkába, a felmondási idő a munkába állását követő 31. napon kezdődhet.)
GyES alatt hogyan kerül szóba a munkaszerződés módosítása? Ön a GyES ideje alatt tulajdonképpen fizetés nélküli szabadságon van, - a GyES-t nem a munkaadó fizeti, - az egyfajta biztosítási szolgáltatás.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(21.02.2008) 
Tisztelt Déri Tamás!

Tanítói végzettséggel tanítok egy általános iskola eltérő tantervű tagozatán, illetve a normál tantervű második osztályban készségtárgyakat is. Január 31-én szereztem másoddiplomát gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon.
A kérdésem az lenne, mivel mindkét diplomát használom, jár-e ezért átsorolás, vagy bérbeli változás (a pótlékokban emelés, vagy az alapfizetésben emelkedés), és ha igen az mikortól?

Válaszát köszönöm:
G. Gabriella

Kedves Gabriella!

Természetesen az új diploma kézhezvételét követően Önt magasabb kategóriába kell átsorolni.
A pótlékokat a változás nem feltétlenül érinti. Az illetményalap módosul.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.02.2008) 
Tisztelt Tamás!

Kérdésem a következő:
közalkalmazotti munkaviszonyomról 2008.01.30-án beadtam a lemondásomat, melyet a munkáltatóm át is vett, ragaszkodott a két hónapi lemondási időhöz, melyet más telephelyen kell letöltenem. Az áthelyezésem a következőképpen szól: 2008.02.01-től 2008.03.31-ig / január 30 dátummal/ a lemondási időre áthelyez. 2008.01.31-én táppénzes állományba kerültem, a munkáltatóm "telefonon" szólt, hogy a táppénz idejével kitólódik a lemondási időm. Én úgy tudom, hogy a táppénz is munkaviszony és nem tolódik ki vele a lemondási idő és a lemodási idő onnan számít ahonnan beadtam ill. a munkáltató elfogadta.
Kinek van igaza?

Kedves Anita!

Az Ön által leírtakból úgy tűnik, hogy Önnek van igaza. Amennyiben a felmondás (lemondás) kézhezvétele megelőzi a táppénzes jogosultságot, úgy Ön a táppénznek passzív alanya, és a táppénz ideje nincsen befolyással a munkaviszony megszűnésének napjára.
Amennyiben a táppénzes jogosultság megelőzné a felmentés, vagy lemondás kézhezvételének időpontját, úgy Ön a táppénzes jogosultság aktív alanya lenne, és a munkaviszony megszűnésének napját nem lehetne pontosan meghatározni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.02.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

Egy informatikai cégnél dolgoztam lassan 2 éve, amikoris a mai nap rendkívüli felmondással elbocsájtottak.
Az előzményekről:
- előfordult többször, hogy sürgős elintéznivalóm akadt és aznap, vagy az előtti nap tudtam csak szólni a munkaadónak,
- a 2 év alatt 2 esetben előfordult, hogy a teendők között elfelejtettem szólni, hogy az adott nap nem tudok bemenni a munkahelyre, de ebből anyagi hátrány nem érte a céget,
- idén januárban ezért írásbeli figyelmeztetést kaptam,
- mivel a munka mellett levelező hallgató vagyok a Szent István Egyetemen, ezért az órarend kézhezvételekor jeleztem e-mailban (közvetlem felettesemnek, HR részlegnek), hogy mikor lenne a 2 hét konzultáció, mire a HR-től azt a választ kaptam, hogy ezt egyeztessem főnökömmel. Ez az egyeztetés szóban meg is történt, olyan részletekre is kitérve, hogy túlnyomórészt előadásaim vannak, tehát ha van sürgős munka, akkor szóljanak és bemegyek dolgozni.
Ehhez képest, mai nap bementem dolgozni és rendkívüli felmondással elbocsájtottak munkahelyemről olyan címszóval, hogy a távollétemet előre is tényként közöltem, és nem egyeztettem.

A felmondó levél továbbá tartalmaz egy olyan pontot, hogy a munkáltató az Mt. 96./2 bekezdésben foglaltak szerint biztosított számomra egy egyeztetést illetve védekezési lehetőséget, ahol én nem tudtam -szerintük- megmagyarázni tettemet. Ilyen alakalom viszont nem történt meg, és erről nincs is semmilyen dokumentum.

Arról érdeklődnék, hogy ilyenkor mi a teendő? Törődjek bele, vagy esetleg forduljak szembe volt munkáltatómmal?

Köszönettel!

Tisztelt Olvasónk!

Jelen helyzetben nem sokat tud tenni. Munkaügyi Bíróságon lehetne megtámadni a munkaadó intézkedését - ám a munkaügyi eljárások ingyenessége megszűnt, mostantól a vesztes félnek ki kell fizetnie a bírósági eljárás illetékét, - az ellenérdekű fél ügyvédi munkadíján, és a Bíróság által kirótt egyéb szankciókon felül.

Erről az esetről azt gondolom, hogy nem minden alap nélküli a munkaadó intézkedése. Arról valószínűleg hosszan lehetne vitatkozni, hogy mi hangzott el szóban, és miért nem készült ezekről az egyeztetésekről írásos emlékeztető. Mivel volt egy írásbeli figyelmeztetés előzmény, szinte kizártnak tartom, hogy Ön felperesként eredményes pert tudna lefolytatni a munkaadóval szemben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(18.01.2008) 
Tisztelt Déri Tamás Úr!

3 és fél éve dolgozom ezen a munkahelyen. 2008 január 1-jével felmondtak nekem szóban és közölték velem, hogy csak kiskönyvvel dolgozhatok tovább. A kiskönyvemet kiváltottam, dolgozom tovább, de a felmondásomat papíron és a többi papíromat azóta sem emlegetik. A főnököm nem veszi fel a telefonját, ha hívom, azóta se tudtam beszélni vele csak üzenget.
Azt szeretném megtudni, hogy meddig tarthatja vissza a papírjaimat? Mert sajnos voltak olyan kolléganőim, akiknek 2-3 hónapot is kellett könyörögniük a papírokért.
Se munkanélkülire, se új munkahelyre így nem tudok menni. Én is csak azért maradtam kiskönyvel, hátha hamarabb lesznek meg a papírjaim. Ha kézhez kapom a papírjaimat akkor milyen papírokat kell adnia? Ha mégse adja ki a papírokat,akkor hova fordulhatok?

Köszönettel: B.Erika

Kedves Erika!

Talán az Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvre gondol? ...
Felmondás csak írásban érvényes, az elszámolást, igazolást pedig az utolsó munkában töltött napon oda kell adni.
Menjen el a Munkaügyi Bíróság panaszirodájára, mondja el ezt a történetet, - hogy írásban nem mondtak fel Önnek, a fizetését nem kapja, stb. A beadványt ingyenesen elkészítik Önnek a bíróságon. Kérje pártfogó ügyvéd kirendelését is.
Másrészt forduljon az OMMF-hez (www.ommf.gov.hu) Kérje az ügy kivizsgálását.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.01.2008)  Tisztelt Úr/Hölgy!

2006.11.30-tól állok egy Betéti Társaság alkalmazásában.
A cégvezető 2007.11.21. szerdán szóban közölte, hogy 2008.01.01-től nem tud a továbbiakban alkalmazni.
Én 2007.12.27-től táppénzen vagyok. A cégvezető 2008.01.08-án közölte telefonon, hogy a felmondási időmet a táppénzzel nem tolhatom ki, és a könyvelője már készíti a leszmolásomhoz a dukomentumokat.
A mai napon, 2008.01.14-én kaptam a cégvezetőtől egy sms-t, melyben szólt, hogy menjek be a papírokat aláírni, mert elhozta őket a könyvelőtől. A baj csak ott van, hogy én még írásban a mai napig semmilyen felmondó levelet nem kaptam, semmit alá nem írtam, ezért én úgy értelmezem, hogy hivatalosan még teljes jogú alkalmazásban vagyok a BT-nél, attól függetlenül, hogy táppénzen vagyok. Tehát, ha bemegyek a céghez, és visszamenőlegesen nem írom alá a felmondásomat ( már ha lesz ilyen ), akkor maradhatok-e táppénzen, és csak utána írok alá felmondólevelet, miután visszamentem dolgozni. Mert szerintem itt a munkáltató hibázott azzal, hogy nem írta meg a felmondó levelet, amikor ő akar nekem felmondani, és nem én magamtól. És mert nem akarok rögtön munkaügyi ellenőrrel odamenni, de kiváncsi vagyok, mik a lehetőségek.
Várom válaszát!

Tisztelettel: L. István
Kedves István!

Amíg Ön hivatalosan beteg, fekvőbeteg, - nem mehet be semmilyen jogcímmel és ürüggyel a munkahelyére, és erre Önt senki és semmi nem kényszerítheti. A vitás ügyek rendezése a felgyógyulása utánra marad. Ön jelenleg aktív jogon van táppénzen, a munkaviszonya folyamatos. A táppénz ideje alatt védettséget élvez.
(Jelzem, ha Ön nem tartózkodik az otthonában, esetleg bemegy a munkahelyére, - közvetve rácáfol táppénze jogosságához, és ez Önre, és az Önt táppénzen tartó orvosra nézve is kellemetlen lehet.)

A felmondás természetesen csak írásban érvényes. A felmondási idő kezdete a kézhezvétel időpontja.
Azt javaslom, hogy a gyógyulását követő első munkanapján jogi képviselő jelenlétében próbálják tisztázni a dolgot. (Az SMS-t ne törölje ki!)
Szükség esetén nagyon határozottan forduljanak Bírósághoz, jelentsék az esetet az OMMF-nek, esetleg az APEH/OEP megfelelő szervének.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.01.2008) 
Tisztelt Déri Tamás!

2006 nyarán kaptam meg diplomás ápolói oklevelemet. A munkáltatóm, önkormányzati kórház.
Van-e csekély reményem a magasabb fizetési kategóriába való átsorolásnak, vagy mondjak le véglegesen erről, hiszen a munka jellege /ápoló/ amit végzek, nem indokolja a főiskolai diplomát.

Köszönettel:
Dobos Ildikó, Nagykőrös

Kedves Ildikó!

Amennyiben Ön felsőoktatási intézmény nappali, levelező, vagy esti tagozatán teljesértékű diplomát szerzett, úgy a diploma/oklevél kézhezvétele után a magasabb fieztési kategóriába sorolásnak meg kell történnie, - függetlenül attól, hogy az Ön munkaköre betöltéséhez szükséges-e a megszerzett képesítés.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(04.01.2008) 
Üdvözlöm!

Sajnos csak most kaptam meg az előző munkahelyemről a papírjaimat. Én úgy látom, hogy csak 3 hónapra jelentettek be, pedig 4 hónapot dolgoztam ott. Ezt csak munkabér átutalással tudom igazolni, mert soha semmilyen papírt sem kaptam tőlük. Mi a teendőm, hiszen a fizetésemet a megfelelő járulékok levonása után kaptam kézhez, és adóvisszatérítés is jár majd, de így nem tudom mit tehetnék?

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Asszonyom!

Tisztázza a dolgot volt munkaadójával, - amennyiben ez nem lehetséges forduljon az OEP/MEP ügyfélszolgálati irodájához. Panaszát az OMMF-hez is juttassa el, - egy teljeskörű munkaügyi ellenőrzés kikényszerítheti a megoldást.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.01.2008) 
Tisztelt Szakértő!

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom elvileg 2008. augusztus 31-ig tartana.
Munkáltatóm fegyelmi eljárást indított ellenem 2007. június 28-án, amelynek végén - 2007. november 28-án - elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki. A fegyelmi határozatot 2007. december 12-én vettem át. A fegyelmi határozat rendelkező részében nincs jogorvoslati kioktatás, csupán az indoklás utolsó előtti mondata tartalmaz annyit \"A jogorvoslati kioktatás a kjt. 51. § (3) bekezdésen alapul\".

Első kérdésem: mekkora eljárásjogi hiba ez?
Második kérdésem: a közalkalmazotti jogviszonyom pontosan mikor fog megszűnni? Ez azért érdekes, mert a fegyelmi határozat nem szól egy szót sem arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntetné. A fegyelmi határozat ellen nem fellebbezhetek, csupán 15 napon belül (dec. 27-ig) bírósághoz fordulhatok - keresettel. Egyszóval úgy tűnik nekem, hogy a fegyelmi határozat nem válik jogerőssé, ha \"bírósághoz fordulok\", viszont sajnos ez nincs benne szó szerint a Kjt-ben, csak annyi hogy nem \"hajtható végre a a fegyelmi határozat a kereset jogerős elbírálásáig\". Jól értem én: ha én megfellebbezem majd a munkaügyi bíróság ítéletét is, akkor egészen a megyei bíróság jogerős ítéletéig nekem fennáll a közalkalmazotti jogviszonyom?
Ergo: nem kapok fizetést, hiszen a fizetésem/távolléti díjam visszatartják, viszont biztosított vagyok - tehát elvileg a munkáltatói járulékot fizetni kell utánam?

Válaszait előre is nagyon köszönöm.

Kedves Tamás!

Az Ön esetében - úgy tűnik -, hogy a munkáltató a rendkívüli felmondás lehetőségével élt. Természetesen, - ha a fegyelmi eljárás során megállapított dolgok nem felelnek meg a valóságnak -, azonnal forduljon a Munkaügyi Bírósághoz. (A fegyelmi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, de legfeljebb egy éven belül.)
Amennyiben Önt a munkavégzéstől nem tiltották el, úgy a Bíróság jogerős döntéséig végezheti a napi munkáját. A határozat valóban nem válik jogerőssé, amennyiben Ön Bírósághoz fordul. (Kjt. 52.§)
Járandóságaira 2008. augusztusáig tarthat igényt, a törvényes kamatokkal együtt. Emellett igényt tarthat nem vagyoni kártérítés jogcímen is - a munkáltató által elkövetett jogsértés súlyosságától függően - 0-10 havi átlagkeresetének megfelelő összegre.

A jogorvoslati kioktatás hiánya apró szépséghiba, a fő kérdés tekintetében nincsen jelentősége.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

14 év munkaviszonnyal a hátam mögött ismét teherbe estem. Jelenleg a 7. hétben vagyok. Orvosom tanácsára a terhesség egész idejét nyugalomban, munkát nem végezve kívánom tölteni.
Előzmények: November legelején munkáltatóm szóban közölte, hogy keressek új munkahelyet, mert december 31-én el fog bocsátani. Próbáltam, de nem találtam semmit. Közben teherbe estem, ezt főnökömmel már közöltem is.
Kérdésem, hogy terhességem ellenére elküldhet-e engem munkáltatóm? Számít-e szóbeli bejelentése?

Válaszukat köszönöm.

Kedves Dóra,

a felmondási védelem akkor illeti Önt meg, ha igazolható módon bejelentette terhességét a munkáltatónál. Javaslom azonnal tegye meg a bejelentést tértivevényes levélben is.
Felmondani csak írásban lehet, - a felmondás tudomásulvétele a kézhezvételtől számít, - javaslom ne vegyen át hivatalos iratot addig a munkáltatójától, amíg ő az Ön terhességéről szóló hivatalos bejelentést át nem vette.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Tegnap reggel közölte velem a munkáltatóm, hogy egy a munkahelyemen figyelmetlenségemből elkövettet hibámért 30 napom van, hogy új munkahelyet keressek magamnak. Ma reggel kértem tőle az írásbeli felmondást mire azt válaszolta, hogy közös megállapodásra gondolt, mert az nekem is jobb lenne, mert akkor "tiszta" lappal tudnék továbblépni.
Ezeket mind a két nap kiabálva közölte velem. 3 és fél éve dolgozom nála.
Kérem mihamarabbi véleményét.
Köszönöm!

Kedves Szilvia!

Az elmérgesedő munkakapcsolat nyilván nem jó. A kiváltó okot talán Ön ismerheti, - bő 3 éves munkaviszony után valószínűleg azt is meg tudja ítélni, hogy van-e esélye a viszony normalizálásának.

A kérdés jogi részére azt tudom válaszolni, hogy a rendkívüli felmondás jogával csak kivételes esetekben lehet élni. Ez kizárólag írásban lehetséges, és adott esetben bíróság előtt az indokok helytállóságát alá kell tudni támasztani. A munkáltatója által kifogásolt hiba természetét nem ismerem, de a figyelmetlenségre történő hivatkozást "gyenge" érvnek tartom.

Azt tudnia kell, hogy Önt 3 év folyamatos munkaviszony után egy havi végkielégítés is megilleti, - a felmondási idő kezdő napja pedig az írásbeli értesítés kézhezvétele. A közös megegyezést elfogadhatja, amennyiben az Ön jogos járandóságait az utolsó munkában töltött napon a számlájára utalják, és elkészítik az Ön számára a szükséges igazolásokat, elszámolásokat. A megállapodás részleteit írásban rögzítsék, - és (lehetőleg) közjegyző előtt írják alá.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(28.09.2007) 
Tisztel Tanácsadó!

Közalkalmazottként dolgozom. 2006 decemberében diplomáztam. Nyelvvizsgám 2007 július 16-án lett meg, diplomámat most kaptam kézhez. Az oklevélben a diploma megszerzésének dátuma: 2006 december 6. Kérdésem a következő: Visszamenőleg kérhetem a diplomás munkabér kifizetését 2006 december 6-tól?

Köszönettel:

Roland

Kedves Roland!

nem ismerve a hátteret részletesen - azt tudom válaszolni, hogy amennyiben olyan munkakörben dolgozott, amelynek betöltéséhez szükséges az Ön által megszerzett diploma, - úgy a munkába állástól kezdődően jár véleményem szerint a pozíció betöltéséhez rendelt alapilletmény, - ugyanis a munkaadó adhat időleges felmentést a munkakör betöltéséhez szükséges megléte alól. (Kjt. 61-63.§§). Azért azt javaslom, hogy kenyértörésre ne vigye a dolgot, a munkatapasztalat szerzés, a szakmai gyakorlat most Önnek sokkal többet jelent husszútávon, mint egy nem teljesen egyértelmű jogszabály-rész feletti esetleges vita.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(18.09.2007) 
Tisztelt Szakértő!

Önkormányzati Képviselő-testületünk módosította a 2007. augusztus 29.-én a Szervezési és Működési Szabályzatunkat, mely által 4 osztályt 3-ra vontak össze. Ez által, mint ügykezelőre nincs szükség, tehát leépítenek.
Magamról: 2008. február 1.-én tölteném be a 25 éves munkaviszonyt. 1983. febr. 1 óta dolgozom az önkormányzatnál. Kérdésem, hogy leépítéssel milyen juttatások illetnek meg. Kérem irják meg felmentési idő, végkielégítést, stb.
Mi az útja, módja ennek az egésznek?
Előre is köszönöm, az ügy sürgősségére tekintettel várom mielőbbi válaszukat.

További jó munkát kívánok!

Tisztelt Asszonyom!

A betöltött 20 év folyamatos munkaviszony után az Ön felmentési ideje 90 nap. Amennyiben felmentési ideje előtt táppénzt, vagy a szabadsága időarányosan fel nem használt részét igénybe veszi, - ezekkel a munkaviszonya meghosszabodik.
25 év folyamatos munkaviszony után 6 havi végkielégítés is megilleti Önt. Figyelem! A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
25 év folyamatos munkaviszony után Ön még jubileumi jutalomra is jogosult, amely 2 havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

Kérem figyeljen arra, hogy a munkaadónál a 25 éves munkaviszonya mindenképpen meglegyen. Nem szoktam ilyen tanácsot adni: de amennyiben Ön úgy érzi, hogy reális lehetősége van az Ön munkaviszonyának megszüntetéséhez, - még a felmentés kézhez vétele előtt - aktív jogon!!! - próbáljon táppénzes ellátást igénybe venni. (Önnek kb. december elejéig kellene "időt húznia", ha a juttatásokat maximalizálni akarja.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


 1 2 3 4 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek