Álláshirdetések száma: 6 292 Number of CVs 203 910
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 

(24.03.2010)  Tisztelt Déri Tamás Úr!
Pedagógus vagyok. Tanulócsoportok megszűnése miatt április 1-től felmentési időmet fogom kezdeni. Évek óta van vállalkozásom, mellyel megbízási szerződés keretében gyógytestnevelést tanítok több iskolában. A kérdésem az lenne, hogy a felmentési idő alatt folytathatom-e ilyen formában a vállalkozásomat anélkül, hogy elveszíteném a végkielégítést vagy szüneteltetnem kell? Mivel az idő nagyon rövid, hálásan köszönném a mielőbbi válaszát.
tisztelettel: anikó
A közalkalmazotti jogviszony eddig sem zárta ki az Ön vállalkozását. Nincs ez másképp a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésénél sem. Így vállalkozását tovább folytathatja, - végkielégítését nem veszíti el.

Szabó Miklkósné

(31.07.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

2009. augusztus 6-án telik le a GYED-em. Kérdésem az lenne, hogy én, ha GYES mellett vissza szeretnék menni dolgozni, akkor köteles-e a munkáltatom vissza venni? Amennyiben nem, akkor viszont köteles-e fizetni az állásidőmet?
Írásban kérelmeztem, hogy vissza mennék dolgozni, tehát ha ők erre nemleges választ adtak akkor kérhetem az állásidőm fizetését?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Viktóra
Kedves Viktória!

A munkáltatónak kötelezettsége a munkavállalót visszavenni, de az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján a munkavállalót - ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni - az emiatt kiesett munkaidőre személyi alapbére (állásidőre járó jövedelem) illeti meg. Így tehát, ha a munkavállaló meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát a munkáltató köteles az újbóli munkába állását megoldani, ezzel összefüggésben lehetősége van a munkaszerződés módosítására, továbbá amennyiben nem tudja ismét munkába helyezni, állásidőre járó bért kell fizetni a munkavállaló részére.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

1989.02.01. óta van folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonyom egy banknál, 2009.01.01-től a 8 órás munkaidőmet 6 órára csökkentették, és most újabb óracsökkentés várható.Azt szretném megtudni, hogy ha nem fogadom el a módositást, akkor a munkáltató
felmondhat, vagy közös megegyezéssel szűnik-e meg a munkaviszonyom, és ha ő mond fel, akkor jár-e a végkielégités, vagy mivel én nem fogadtam el, ezért nem.? Ha jár, akkor mikori munkabérrel számolnak?
Köszönettel:
farkasne
Kedves Farkasné!

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Közös megegyezés esetén végkielégítés csak akkor jár, ha ebben megegyeznek. Amennyiben Ön nem rendkívüli felmondással ( ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkáltató súlyosan megszegi a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat) mond fel, szintén nem jár.

Mértéke:
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.04.2009)  Üdvözlöm!
Nekem március 20-án felmondtak a munkahelyemen,11 év munkaviszony után.
Béren kívüli juttatásaim a BKV bérlet és étkezési utalvány.
Jelenleg a felmondási időmet töltöm,ami 55 nap.
A kérdésem az lenne,hogy a felmondási időre jár-e Nekem a bérlet és az étkezési utalvány?
Köszönettel:István
Kedves István!

Az étkezési hozzájárulásra vagy a bérlettámogatásra való jogosultságot
jogszabály nem szabályozza. A munkáltató saját belső szabályzatában
rendelkezhet arról, hogy a felmondási idő alatt is biztosítja-e ezeket
a kedvezményeket.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(23.03.2009)  Tisztelt tanácsadó!

Munkahelyemen a szerződésben meghatározott heti negyven órás munkaidőmet szerződésmódosítással le akarja a munkáltatóm csökkenteni heti 32 órára. Én ezt nem szeretném elfogadni mivel így jövedelmem jelentősen csökkenne. Több mint öt éve dolgozom itt, Jan.1-től határozatlan idejűre módosított szerződéssel. Kérdésem az lenne,hogy a munkáltatóm mit tehet ha nem írom alá a szerződésmódosítást, és ha felmond, köteles-e fizetni felmondási időt és végkielégítést.
Feleségem is itt dolgozik határozott idejű szerződéssel mely decemberben jár le. Kérdezném azt is,hogy az ő esetében milyen megoldást választhat a munkáltató, ha ő sem fogadja el a szerződésmódosítást.Körülbelül 200 dolgozó kérdését tolmácsolom önnek.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel : Barabás Tamás
Tisztelt Barabás Tamás!

Amennyiben Ön nem egyezik bele a havi munkaidejének csökkentésébe, úgy
a munkáltatója a működésével összefüggő okokra hivatkozva rendes
felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkáltatónál töltött 5
évi munkaviszonya alapján Önt 45 nap felmondási idő illeti meg. A
felmondási idő felére a munkáltató köteles a munkavégzés alól
felmenteni, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult.
Végkielégítésre szintén jár, ennek mértéke 5 évi munkaviszony után 2
havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

A határozott idejű munkaszerződésben foglalt munkaidő módosításához
szintén szükséges a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése.
A határozott időre szóló munkaviszonyt megszüntetni csak a felek közös
megegyezésével vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő
kikötése esetén azonnali hatállyal lehet. Amennyiben ezektől eltérően
szünteti meg a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló
munkaviszonyát, a munkavállalót egyévi, ha a határozott időből még
hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete
megilleti.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(11.03.2009)  Tisztelt Déri úr!
Jelenleg felmentési időmet tötlöm köztisztviselői jogviszonyomból. A 30 éves jubileumi jutalomra felmentésem előtt szereztem jogosultságot, amit meg is kaptam. Kérdésem az lenne, hogy a felmentési időre járó átlagfizetésbe ez bele számít-e? Ha igen akkor pontosan melyik jogszabály hely szerint?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth Zoltán
Tisztelt Zoltán!

Munka törvénykönyve (1992. évi XXII.) 152. § (4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
Munkabér a jutalom is, - tehát az átlagkereset-számítás alapjául szolgálhat.

Sz. M-né

Kiegészítés:

A közszférában valóban nem képezi az átlagkereset-számítás alapját a jubileumi jutalom. Erre utaltam az első körben a feltételes módú válaszadásommal is.

(06.02.2009)  Tisztel Szakértők,

2009.01.26 felmondtak a munkahelyemen. 2009.02.26-ig úgy nevezett értesítő időmet töltöm.2009.02.27-től 2009.03.28-ig van a felmondási időm. Kérdésem az lenne, hogy ha most el tudnék helyezkedni egy új munkahelyen akkor megkapom az értesítési időre illetve felmondási időre a pénzem vagy nem?

Köszönettel
Cseni
Tisztelt Cseni!

"Értesítő idő" a munkajogban nincsen, így ezt a fogalmat értelmezni nem
tudom.
Amennyiben a felmondási idő alatt újabb munkaviszonyt létesít, úgy a
felmondási időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
ugyanakkor a munkavégzés alóli felmentés tartamára már kifizetett
átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a felmentési idő alatt
munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(29.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A problémám a következő: 2009.02.05-ig Gyes-en lennék. A munkahelyem felszámolás alatt áll, így oda már nem tudok visszamenni dolgozni. Találtam másik munkahelyet. Felmondani nem szerettem volna, mivel 55 nap felmondási időre, valamint 3 hónap végkielégítésre vagyok jogosult. Annak érdekében, hogy fel ltudjanak mondani, a felszámoló beleegyezésével 2008.12.31-vel kértem a Gyes megszüntetését. Most a 30 nap védelmi időmet töltöm, szabadságon vagyok. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a védelmi idő alatt ( 2009.01.30-ig tart) nem dolgozhatok máshol, viszont a felmondási idő alatt igen. A felmondási idő teljes időtartamára felmentettek a munkavégzés alól. A munkaviszonyom 2009.03.26-án fejeződik be. A másik cégnél 2009.02.01-én kezdek. Törvényes ez? Dolgozhatok máshol, így is megillet engem a végkielégítés? Van valamilyen kötelezettsége az új munkáltatónak a régivel szemben, vagy fordítva?
Előre is köszönöm a segítségét!
Csilla
Kedves Csilla!

Végkielégítéssel kapcsolatban ajánlom figyelmébe a Munka törvénykönyve 95. § (1)-(5) bekezdéseit, amely a CV Centrum oldalán megtekinthető.

Sz. M-né


(27.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Pedagógus vagyok, munkahelyem megszűnése miatt jelenleg a felmentési időmet töltöm, következő év február végéig. Ez alatt heti 8 órában megbízási szerződéssel hitoktatást végzek. Szeretnék másodállású vállalkozó lenni, megtehetem-e a felmentési idő alatt, illetve mint vállalkozó vállalhatok-e munkát egy újabb megbízási szerződéssel az egyik biztosítónál, mint pénzügyi tanácsadó?

Válaszát köszönöm, tisztelettel:
M. Tóth Cecília
Tisztelt M. Tóth Cecília!
Csak csodálni tudom vitalitását ebben a nehéz helyzetben. Szerintem a vállalkozói engedély birtokában, akár több megbízási szerződést is köthet, ha idővel és egészséggel bírja.

Minden jót.
Sz. M-né


(27.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Közalkalmazottként, GYES után - 3 év elteltével - mentem vissza dolgozni a munkahelyemre. A munkába állást megelőzően közölték velem, hogy a határozatlan (8 órás) munkaidőmet, ugyancsak határozatlan, de 6 órásra módosítanák. A munkaszerződés módosításának aláírására még nem került sor, de szóbeli közlés alapján - már 1 hete csökkentett, 6 órás munkaidőben dolgozok.
Az indok: a jelenlegi munkakörömben, teljes munkaidőben kevesebb munka miatt foglalkoztatni nem vagy csak bizonytalan ideig tudnak.
Felmerült, hogy a jelenlegi munkaköröm helyett, az adott munkáltatónál belátható időn belül más munkakör betöltésére tennének ajánlatot, azonban az új munkakör alacsonyabb (E helyett D) besorolású. A jelenlegi munkakör betöltéséhez szükséges végzettségtől eltérő munkakörben alkalmaznának.

Kérdéseim a következők:
Amennyiben nem fogadom el a munkaidő csökkentésre vonatkozó munkáltatói ajánlatot, és nem járulok hozzá a munkaszerződés módosításához, vagy amennyiben a felajánlott más eltérő munkakört nem fogadom el, úgy a munkaviszonyom a törvény mely pontja alapján szűnhet meg? Ebben az esetben mennyi felmentési időre, és milyen mértékű végkielégítésre lennék jogosult? Közalkalmazotti munkaviszonyom kezdete:1985.
Amennyiben a más alacsonyabb felajánlott munkakört a munkáltató indokai alapján mégis elfogadnám, úgy az új munkakörömben milyen fizetési besorolásra számíthatok?
Köszönöm megtisztelő válaszát:
Gabriella
Kedves Gabriella!

A szerződés (kinevezés) esetleges módosításáig a korábbitól (negatív irányba!) eltérő besorolási bér számfejtése, alkalmazása jogellenes!
Az Ön esetleges felmentésére nem az Mt. hanem a Kjt. szabályai vonatkoznak, - a felmentés alkalmazásának fegyelmi vétségen, vagy alkalmatlanságon kívül más oka tulajdonképpen nem lehet, - kivéve ha pl. jogszabály tesz kötelezővé létszámcsökkentést.
A besorolási kategóriát részben a legmagasabb iskolai végzettség, részben a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség határozza meg. A GyES letelte után Önt eredeti munkakörében kell!! alkalmazni. A lényegesen hátrányosabb feltételek felkínálása abszurd. (Megjegyzem a közalkalmazottak, köztisztviselők a törvény erejénél fogva kedvezőbb helyzetben vannak, mint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók).
A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
* három év után 5 nappal,
* öt év után 15 nappal,
* nyolc év után 20 nappal,
* tíz év után 25 nappal,
* tizenöt év után 30 nappal,
* tizennyolc év után 40 nappal,
* húsz év után 60 nappal meghosszabbodik.
A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött
* legalább három év esetén: egyhavi;
* úegalább öt év esetén: kéthavi;
* legalább tíz év esetén: háromhavi;
* legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
* legalább húsz év esetén: öthavi;
* legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.
Ebben a helyzetben azt javaslom, hogy a további egyeztetéseket a munkaadójával szakjogász, vagy ügyvéd jelenlétében folytasson, - addig ne írjon alá semmilyen iratot, szándéknyilatkozatot, egyebeket.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Minőségbiztosítási mérnökként dolgoztam egy autóipari beszállító multinak 17 hónapig határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg még a felmondási időmet töltöm.
Cégem azzal az indokkal bocsátott el, hogy átmenetileg kevesebb lett a cég megrendelése, így el kell küldjenek. Másik pozíciót nem kínáltak fel.
A munkámmal, személyemmel semmi gond, mondták.
A közös megegyezést írtam alá (lehet hiba volt). Erős a gyanúm, hogy nem azért, rúgtak ki amit állítanak, hanem csak a létszámot akarják csökkenteni ugyanis nemsokára egy új minőségügyi menedzserünk lesz, és a régi visszakerül mérnöknek. Így az osztály létszáma nőne.
Érdemes-e belevágnom egy munkaügyi perbe?
Tisztelt Felhasználónk!

Álláspontom szerint a jognyilatkozat (közös megegyezés) megtámadásához
indokként esetleg csak a megtévesztés jöhet szóba.
A pontos részleteket nem ismerem (a cég gazdasági helyzete...stb), így
nem tudom Önnek megjósolni az esetleges per kimenetelét.

Javasolom, hogy konzultájon személyesen egy jogi képviselővel!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem elég összetett lenne. 7 éves munkaviszony után és 3 év gyes után a munkahelyem nem tudott visszavenni, ezért szeptember 30-ig még a felmondási időmet töltöm. Keresgélek munkahelyet, de kevés sikerrel, mert a nyelvtudás elengedhetetlen. Időközben diplomát szereztem, de a nyelv nem fért bele ezért most elkezdtem ezirányban mozogni. Kérdésem, hogy ha munkanélkülire mennék okt. 1-vel nem tudom mennyi járadékot kapnék, mit számolnak. Május 18 lejárt a gyes, utána júniusban 66.000 Ft, júliusban 140.000 Ft (ez az alapbérem egyébként) és szépen kaptam végkielégítést 420.000 Ft. De élni kell és a számlák jönnek, a pénzem fogy. Nem tudom mely időszakot veszik figyelembe, és meddig. Azt a tanácsot is kaptam, hogy menjek el 3 hónapra táppénzre, utána munkanélkülire. Most a nyelv a legfontosabb, mert a végzettségem HR elég jó csak a nyelv hiánya miatt se diploma se munkahely nincs. Szeretnék egy intenzívet elkezdeni, emellett a munka meg nem fér bele. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel járnék jobban, Ön mit tanácsol?
Köszönettel
Sz. Szilvia
Kedves Szilvia!

Az álláskeresési járadék (munkanélküli járadék helyett van) fontosabb
szabályait a következők
(1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról):

1. Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:
1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,
továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud
számára megfelelő munkahelyet felajánlani.
2. Az álláskeresési járadék alapja:
A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző
négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell
kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a
kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban
az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset
alapján kell a járadék összegét kiszámítani.
Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó
munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset
országos átlaga alapján kell kiszámítani.
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi
átlagkeresetének harmincad része.
3. A járadék összege:
Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően
állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban
elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér
figyelembevételével számítják ki.
A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam
feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a
folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra
való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a.
4. Az álláskeresési járadék alsó és felső határa
Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és
felső határa:
Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa
megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság
kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig
az így megállapított összeg kétszeresével.
Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül
történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező
legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos
legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni
Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési
járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a
folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező
összeg.
A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban
- ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az
alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás
kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a
jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben
részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell
számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés
65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.
Amennyiben a nyelvtanulásra szeretne koncentrálni- meglátásom
szerint-, megoldás lehet, amennyiben elmegy táppénzre (passzív jogon
90 nap) és utána igényli az álláskeresési járadékot.
A továbbiakhoz sok sikert kívánok!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Gyed-en vagyok, de cégem nem tud visszavenni, így kifizeti a felmondási időmet ill. a végkielégítésemet és a szabijaimat is korrekt módon (a fizetésemet meg is emelte az elmúlt két év inflációjával), így közös megegyezéssel \"válunk el\".
Ha jól tudom, a felmondási időre ill. a végkielégítésre átlagkereset jár, ezt hogyan számolják ki? Nekem mindkét esetben havibért akarnak fizetni, de ez szerintem nem helyes, hisz az átlagkeresetem az éves kereset (azaz ebbe beleszámít a 13. havi bér is) tizenketted része. Jól gondolom?
Gyors válaszát előre is köszönöm: K.M.
Tisztelt K. M..!

Az átlagkereset számításánál a megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett munkabéreket kell figyelembe venni.

"Pl.: A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói rendes felmondás közlésére 2006. július 19-én, tehát 2006. III. negyedévében került sor. Erre tekintettel az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napot megelőző, az átlagkereset alapjául szolgáló teljes négy naptári negyedév a 2006. II. (június, május, április), 2006. I. (március, február január), a 2005. IV. (december, november, október), és a 2005. III. (szeptember, augusztus, július) negyedév volna. Az irányadó időszak megállapítása során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló 2005. október 1-től 2006. május 2-áig keresőképtelen beteg volt. Ez a keresőképtelenség a teljes 2005. IV. negyedévet és a 2006. I. negyedévet érintette. Ezekben a negyedévekben a munkavállaló tehát egyrészt munkabérben nem részesült, másrészt ezen időszakban nincsenek munkában töltött, illetve munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve napok. Ezért ezeket a naptári negyedéveket az átlagkereset számítása során figyelmen kívül kell hagyni, és helyettük â013 időben visszafelé haladva - olyan naptári negyedéveket kell figyelembe venni, amelyekben volt kereset, és volt osztószámnak minősülő óra, illetve munkanap. Ilyennek az adott esetben a 2005. II. (június, május, április), és 2005. I. (március, február január) naptári negyedév minősül. "Munkaügyi értesítő (Net.)

Az esedékességtől eltérően kifizetett munkabéreket úgy kell tekinteni, mintha azt az esedékességkor valóban kifizették volna. Ha a munkabér nem csak az irányadó időszakra szólt, annak csak a vonatkozó része vehető figyelembe. Időbérrel foglalkoztatottak esetében az átlagkereset fizetésének esedékességekor érvényes személyi alapbérrel kell számolni. Ha a munkaviszony nem áll fenn még 4 naptári negyedéve a munkáltatónál, â026akkor a teljes negyedévekből, ennek hiányában hónapokból kell kiszámítani az átlagot a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok betartásával. Az átlagkereset meghatározása során az utolsó 4 naptári negyedévnek azokat a negyedéveket kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzése alapján utoljára munkabérben részesült.

A számításnál az irányadó időszakra kifizetett díjazásokat el kell osztani a munkavégzéssel teljesített, valamint az e nélkül fizetett órák vagy napok számával. Az osztószámnál figyelembe kell venni a rendkívüli munkavégzés idejét is. A havi átlagkereset az egy napi átlagkereset huszonkétszeres összege. Ha valamelyik naptári időszakhoz (negyedév, hónap) osztószám nem tartozik - nincs ledolgozott vagy fizetett nap, óra - , azt az átlagszámításnál nem kell figyelembe venni.

"Példa: a munkavállaló
2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alól is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 óra volt." www.munkaugyes.hu
Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.

(29.08.2008)  TISZTELT TANÁCSADÓ!

Kérdésem a következő lenne 2006. december 11 óta dolgozom egy vidéki könyvesboltban 8 órás munkaidőben..2008. június végén a cég illetékesei jelezték hogy a 8 órás munkaidőmet lecsökkenti a cég 6 órás részmunkaidőre.Semmilyen papirt ez ügyben a cég nem küldött nekem. Én alá nem irtam semmit.Július végén kértem a céget közös megegyezéssel bontsanak szerződést,mert havi nettó 43000Ft lett volna a fizetésem.A felmondó levelet cég nevére elküldtem ÉS MEG INDOLOLTAM.,Semmiféle visszajelzés nem kaptam ,csak annyit 30 nap a felmondás ezt is telefonon. Ami 2008.augusztus 29-én jár le. Időközben a cég augusztus 13-án telefonon jelezte el áll a 6 órás részmunka időtől. Marad minden a régiben.Nagyon meglepödtem a hír hallatán. Rögtön telefonáltam is hogy igy felmondásom egyedüli indoka is megszünt. Visszalépnék a felmondástól. De a mai napig se irásban sem telefonon nem kerestek meg.Elméletileg holnap dolgozom utoljára de a cég még a papirjaimat sem küldte el.Kérdésem mi ilyenkor a teendő?. Pénteken jön egyik alkalmazottuk segit leltározni de nem ő hozza a papirjaimat. Ugye a cég köteles utolsó munkanapomon kiadni az összes papirjaimat+munkabéremet? Várom válaszukat!

Köszönettel R J-né
Tisztelt Asszonyom!

Számomra kuszának tűnik a jogi helyzet, - háttérismeretek nélkül nincsen rálátásom a körülményekre, arra, hogy ki mit vett és mit nem vett tudomásul. Megpróbálok elveket tisztázni:
1. Az a körülmény, hogy egy cég, vállalat, vagy intézmény "illetékesei", vezetői, de különösen a munkáltatói jogkör gyakorlója mit hoz a munkavállalók tudomására, az egészen addig szóbeszéd, pletyka, - amíg írásban meg nem fogalmazódik.
2. A munkaszerződés fő elemeinek a módosítása kizárólag közös megegyezéssel történhet, - egyoldalúan sem a munkbér, sem a munkaidő tekintetében nem jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés módosítására.
3. Amennyiben Ön írásban kérte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, - annak ellenére, hogy az esetleges változtatásokról nem kapott írásbeli tájékoztatást és a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szóba sem került -, akkor Ön hatalmas hibát követett el.
4. A vállalat, amennyiben az Ön beleegyezése nélkül egyoldalúan módosította a munkaszerződésben rögzített feltételeket, - munkaügyi bírósághoz kellett volna fordulnia, - ahol a bíróság (ez esetben valószínűleg rövid úton) kötelezte volna az alperes munkaadót az eredeti szerződésben rögzített feltételek betartására. (Elmaradt munkabér és kamatok megfizetésére, esetleg 1-2 havi keresetének megfelelő összegű kártérítésre a jogsértés súlyosságától függően).
5. Az Ön felmondását nem kell a vállalatnak írásban visszaigazolni. A szóbeli visszajelzés azt jelenti, hogy a tényt tudomásul vették.
6. Amennyiben Ön mondott fel (jelen esetben ez történt), a felmondást csak akkor tudja visszavonni, ha ahhoz a munkaadó, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárul.
7. Valóban, az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia az igazolásokat, elszámolásokat és az esetlegesen elmeradt járandóságait. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a munkaadó nem jár el jogszerűen, de ez a munkaviszony megszüntetésének tényét nem befolyásolja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(06.08.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!

Az alábbi problémámmal kapcsolatban várom szíves válaszát:
Összesen 8 éven keresztül dolgoztam köztisztviselőként, ebből 4 évet középvezetőként. Visszavonták vezetői megbízásomat, a felajánlott másik munkakört nem fogadtam el. Jelenleg 3 hónapos felmentési időmet töltöm, a munkavégzés alól mentesítettek. A jogviszonyom a felmentési idő leteltével szűnik meg.
A konkrét kérdésem: lehet-e felmentési idő alatt táppénzre menni, és ha igen mikor érdemes? A válasz azért égetően fontos, mert a felmentési idő alatt teherbe estem, és ugye állapotosan nem egyszerű állást találni...
Segítő válaszát előre köszönöm.

Tisztelettel: Hedvig
Tisztelt Hedvig!

Természetesen lehetséges, viszont nem tolhatja ki a felmondási időt
táppénzzel. Ha Ön a felmondási idő alatt terhes, akkor a felmondási
idő végétől még 45 napig jogosult táppénzen lenni (passzív táppénz).
Utána bejelentkezhet munkanélkülire, a jelenlegi szabályok szerint
onnan ugyanúgy jogosult tgyásra és gyedre mint egy aktív
foglalkoztatott.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(21.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

17 éve dolgozom egy cégnél.Kb.2 hete egy olyan szerződés modosítást kaptam kézhez,amiben azt közlik velem hogy a munkaidőmet 4 orára csökkentik havi brutto 40 ezer ft-ért.Az indoklás az hogy csökkent a cég bevétele és nem gazdaságos nekik ha 8 orában foglalkoztatnak.Gondolom elküldeni nem akarnak mert akkor a cégnek végkielégítést kellene felém fizetnie.Kérdésem az hogy tehet e a munkáltató ilyet hogy 17 év után igy lecsökkenti a bérem és még az a kérdésem hogy igy négy órában biztosított vagyok e?
Köszönettel:Ibolya
Tisztelt Ibolya!

Munkaszerződés módosítása

Az alábbi esetekben kötelező módosítani a munkaszerződést:
ha a munkavállalót - megállapodás alapján - határozott időre a munkaszerződésétől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártával a személyi alapbérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésre tekintettel meg kell emelni.

a munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően emelni kell.

a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. A munkabér itt sem lehet kevesebb az eddigi átlagkereseténél.
a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót a munkáltató az állapotának megfelelő munkakörben köteles tovább foglalkoztatni.
2002. szeptember 1-jétől: ha a munkáltató székhelyének, telephelyének változása miatt módosul a munkavállaló munkavégzésének helye és a változás következtében a munkahely és a lakóhely közötti oda-vissza utazási idő másfél órával, 10 év alatti gyermeket nevelő nő vagy egyedül nevelő férfi, illetve megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén pedig egy órával növekszik
Az Ön által vázolt tények szerint munkaszerződés módosítás történt.Bejelentett munkavállalóként Ön négy órában foglalkoztatottként is biztosítva van.

Tisztelettel: Sz. M.-né

(16.06.2008)  Tisztelt Szakértő!

Szeretném megtudni, hogy ha próbaidőmet töltöm jelenlegi munkahelyemen, és munkába állásomkor még nem tudtam, hogy terhes vagyok, a próbaidő letelte után elbocsáthatnak-e? Másik kérdésem pedig az lenne, hogy a külföldi bejelentett munkaviszony beleszámít-e a 180 napos biztosított viszonyba?

Köszönettel:

Rika
Kedves Rika!

Írásban be kell jelenteni a munkaadónak, hogy Ön gyermeket vár. (Azért várja meg a próbaidő leteltét...)
Amennyiben külföldön dolgozott és Magyarországon fizetett TB-t, akkor ez az időszak egészen biztosan biztosított időnek számít, ha nem Magyarországon volt biztosítva, akkor kérdezze meg az OEP/MEP ügyfélszolgálatát a beszámítás módjáról, illetve az esetleges adminisztratív teendőkről.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(07.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Jelenlegi munkahelyemen március 10-én jelentettem be szóban a felmondásomat az üzletvezető felé, és megállapodtunk abban, hogy április 6.-ig letöltöm a felmondási időmet.
Mivel segítséget nem kaptam, hogy a cégnél ilyen esetben mi a teendő, ezért néhány nap elteltével az internetről letöltöttem egy mintalevelet rendes felmondásra vonatkozóan. Ezt benyújtottam az üzletvezető felé, aki március 19.-ikei átvátellel elfaxolta azt a közpotban lévő munkaügy felé. A levelemben leírtam, hogy az utolsó munkában töltött napomon kérem az elszámolásaimat a cégtől való kilépéssel kapcsolatban, illetve a munkabérem kifizetését. Az utolsó munkában töltött napom március 29.-e volt. Jelenleg az időarányosan járó szabadságomat töltöm. A mai nap folyamán (ápr.1.) bementem érdeklődni a felmondásommal kapcsolatban. A részlegvezető felhívta a központi munkaügyes hölgyet aki közölte: \"még nem volt ideje foglalkozni ezzel\". Mivel április 7.-étől már egy másik munkahelyen kell kezdenem, külföldön, ezért fontos lenne számomra, hogy időben megkapjam a kilépéssel kapcsolatos irataimat. Mit tehetek ilyenkor, milyen jogi lehetőségeim vannak, kihez tudok fordulni, hogy biztosan meglegyenek 6.-ára a kilépő papírjaim? Esetleg rendkívüli felmondást adjak be? Mit tanácsolna?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel:
F. Hajnalka
Kedves Hajnalka!

Hívja fel írásban, nyomatékosan a munkaadó figyelmét arra, hogy az új
munkahelyére történő belépéshez szüksége van az igazolásokra, és
elszámolásokra, - amelynek kiadását a munkaadó a hatályos jogszabályok
szerint nem tagadhatja meg.
Hívja fel a munkaadó figyelmét a levélben arra, hogy amennyiben a "kilépő"
igazolások és elszámolások határidőben nem történnek meg, kénytelen lesz az
munkaügyi felügyeleti szerveknek és az adóhivatalnak bejelentést tenni.
(Ennél többet nem tehet, - az új munkahelyén be tud lépni, - a
jövedelemigazolás pótlását akár a Nyugdíjfolyósítótól is megkérheti, az SZJA
elszámolást pedig előbb-utóbb mindenképp meg kell kapnia.) Az ügy
kellemetlen és több bosszúságot, felesleges utánajárást is okozhat.
Próbálja meg esetleg személyesen átadva (és átvetetve!) a levelet,
határozottan fellépni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(06.03.2008)  Tisztelt Déri Úr!

1989. júniusától 1994. végéig kisebb-nagyobb megszakításokkal a helyi Önkormányzatnál dolgoztam. Közben voltam támogatásban részesülő munkanélküli is. Szerződéssel dolgoztam csupán, általában helyettesítenem kelett valakit. Szerződésem 1994. végén lejlárt és mivel akkor én már 8 hónapos terhesen otthon voltam táppénzen, a szerződést nem hosszabbították meg. Passzív jogon azért még az Önkormányzat által kaptam Gyed-et, Gyes-t. Azután következett még 3 év a második gyerekkel otthon. Az akkori gyermekgondozási segély már alanyi jogon lett folyósítva.
Néhány hét múlva el kell helyezkednem egy állami intézménynél, ahol igazolnom kell a szolgálati időmet a bérezés (kategóriába sorolás) miatt. A kérdésem az lenne, hogy beszámítják-e szolgálati időként a Gyes-t, a Gyed-et, illetve a munkanélküli ellátást?
Azt olvastam ugyan, hogy a nyugdíj kiszámolásánál figyelembe veszik szolgálati időként a fent említett időt, de azzal nem vagyok tisztában, hogy ugyanez érvényes lesz-e a leendő munkahelyemen a bérezés szempontjából? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelettel: Kiss Istvánné
Tisztelt Asszonyom!

Gondolom a dolognak akkor van jelentősége, ha Ön közalkalmazottként szeretne elhelyezkedni.
Jól érzi a helyzetet, közszolgálati időnek csak az számít, amely időt Ön közszolgálati munkaviszonyban töltötte.
A munkaadónak van bizony mérlegelési jogköre, és az illetményalaptól is eltérhet pozitív irányban.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(29.01.2008) 
Tisztelt Tanácsasdó Úr!

A munkaszerődésem szerint a kötelező munkaidőm heti 40 óra, havibéres vagyok, folyamatos munkarendben dolgozok, havi beosztás szerint. Bérkifizetések körüli problémák miatt viszont arra hivatkoznak szóban, hogy a mi munkakörünk időkeretes. Igaz az is elhangzott hogy a munkaidőnk havi 174 óra és amit ez felett dolgozunk mindig átvívődik a következő hónapra és majd egyszer kiegyenlítődik.
Az én véleményem szerint az a jogszerű, amit a munkaszerződésben aláírtunk. Kérném Önöket ebben erősítsenek meg vagy cáfoljanak, ha tévedek.
Minden további vélt követelésem ettől függne. Ha nem tévedek, akkor ha a munkaidőmet nem használják ki, a munkaadónak attól még a havi béremet ki kellene fizetnie. Illetve, ha azt túllépem akkor túlóraként kellene elszámolni. Szabadságot, fiz. ünnepen történő munkát sima havibérrel számolják, a fiz. ünnep 8 órájával nem csökkentik a kötelező munkaidőt és hasonló ilyen problémák miatt lenne szükségem tanácsukra.

Köszönöm.

Tisztelt Olvasónk!

Önnek igaza van, - a munkaszerződésben foglaltak a perdöntőek. Annak a szóbeli felülírása - különösen egyoldalúan nem lehetséges.
Válaszaimban gyakran írom, hogy senkit nem szeretnék arra buzdítani, hogy lépjen bele egy munkahelyi konfliktusba, vagy mélyítse el a konfliktust. A viták sokszor munkahelyvesztéshez vezethetnek, így mindig mérlegelni kell a dolog kimenetelét. Még arra sem szeretnék senkit bátorítani, hogy a munkaadója minden apróbb (foglalkoztatási) szabálytalanságát jelentse be a különböző szakhatóságokhoz. A munkavállaló lehet lojális, bizonyos mértékig akár a túlórákat tekintve is lehet elnéző. Azonban a durva, sorozatos, egyoldalú jogsértésekkel szemben fel kell lépni. Ha lehet tárgyalással, ha kell a törvény erejével. Magyarországon a törvények alkalmasak a munkavállalók jogbiztonságának garantálására, - legalábbis a foglalkoztatási, munkabiztonsági, balesetvédelmi és antidiszkriminációs kérdésekben. Az Ön esetében az OMMF-hez lehet fordulni panasszal, - amennyiben általános jelenség a munkaadójánál a havi munkaidőkeret jogszerűtlen alkalmazása, úgy fontolják meg több munkavállaló közös fellépését.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


 1 2 3 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek