Álláshirdetések száma: 4 697 Number of CVs 213 348
Keresés a kérdések közül




(25.02.2015)  Tisztelt tanácsadó, szakértő!
Helyzetem a következő: 2014.11.21.-én vett fel a háziorvosom táppénzre erős ízületi fájdalmakkal. A vizsgálatok alapján előrehaladott Bechterew kórt állapítottak meg, azóta folyamatosan kezelésekre járok, és az előírt gyógyszereket szedem, melyek a három hónap alatt sem hoztak javulást. a fájdalmaim nem vagy szinte alig csökkentek, mozgásom beszűkült. Most kezdődnek a vizsgálatok, hogy alkalmas vagyok-e biológiai terápiára. Az eddigi folyamatos táppénz alatt 3 felülvizsgálaton kellett megjelennem a háziorvosomnál. Legutóbb a felülvizsgáló szakorvos azt kérdezte mi a tervem a jövőmmel, mert ezzel a betegséggel már nem tarthat sokáig táppénzen, csak amíg a fizikoterápiás kezelések tartanak, ezért keressek könnyebb munkát. Nem tudtam megszólalni a meglepődéstől.Ha elveszítem a munkámat, hogy fogom megkapni a szükséges kezeléseket, mert magam nem tudom finanszírozni, így betegen pedig nem vesznek fel sehová dolgozni. Közeledik a 4. felülvizsgálat ideje, amitől félek, fizikai munkát végeztem eddig, de ezekkel a fájdalmakkal jelenleg nem tudom ellátni azt a munkát. A következő kérdéseim lennének:
1. A biológiai kezelés mellett jogosult vagyok-e arra, hogy táppénzen maradjak, amíg enyhülnek a fájdalmaim? (Ha egyáltalán alkalmas leszek rá)
2.Megszüntetheti-e a táppénzemet ebben a helyzetben? ( Minden javasolt rehabilitációs kezelésen részt vettem, pontosan betartom a kezelőorvos utasításait)
1. Erre a kérdésre csak a szakorvos adhat megfelelő választ.
2. A táppénz maximális időtartama 1 év lehet.

Amit a táppénzről tudni érdemes (OEP honlapról):
"Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

fennálló biztosítási jogviszony,
a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
1. biztosítási jogviszony
A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)

2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Ha Ön, nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség
A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.

A keresőképtelenséggel kapcsolatos további információt itt talál.



Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?

A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz.

Nem jár táppénz
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)


Mennyi időre jár a táppénzt?

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,

az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár,

legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy
a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e,

mennyi a folyamatos biztosítási ideje,

a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye".

1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén.
2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja
a táppénzre jogosultság időtartamát,
a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és
a táppénz százalékos mértékét.
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

3. Táppénz előzmény
Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani.

Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén

Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat.

Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:

18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén

Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként.

Ha Ön olyan saját jogú nyugdíjas, aki nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett vállal munkát, és ezáltal pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, keresőképtelensége esetén szintén jogosult lehet táppénzre. A táppénz folyósítás időtartamának meghatározásánál ez esetben csak a nyugdíja szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni.

A gyes, illetve – a gyermek 1 éves kora után – a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók.

Táppénz folyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha

a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járul hozzá,
a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve
a gyógyulását tudatosan késlelteti.


Mennyi a táppénz összege?

A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével.

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) figyelembe vehető; ún. "irányadó időszak",
a táppénz alapját képező jövedelem összege,
az 1-2 pont (irányadó időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem,
a táppénz %-os mértéke
az egy napra járó táppénz maximalizált összege.
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni, kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.



1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja.

Folyamatos biztosítási idő
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.



2. A figyelembe vehető jövedelem

2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel.

HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni.

A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.

Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat.

A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások

A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képezi.

2015. január 1-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel megszűnt. Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után egészségbiztosítási pénzbeli járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.

3. A napi átlagkereset megállapítása

Az irányadó időszakban a táppénz számításának alapját képező időtartam alatt elért jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok – a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj stb.) napokkal csökkentett – számával.
4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200%-nak harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7.000,- Ft-ot, azaz hétezer forintot.
A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén
A táppénz összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén
A táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.


Hová és meddig lehet benyújtani a táppénz kérelmet?

Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához köteles benyújtani.

Ha Ön egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, vagy önfoglalkoztató, akkor a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez forduljon.

Kérjük, adja meg a székhelye irányítószámát, hogy megmutassuk az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv elérhetőségeit:

A kérelem benyújtására nyitva álló határidő
Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.



Mennyi idő alatt bírálják el a táppénz igényemet, és mi az ügyintézés menete?

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 18 nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap.

A határidőt az eljáró egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.



Hogyan folyósítják a táppénzt?

A táppénzt az elbírálást követően, utólag az ügyintézési határidőben kell folyósítani

A táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve bírálja el és folyósítja.



Kaphatok táppénzt, ha rövidebb a biztosítási időm, mint a keresőképtelenségem ideje?

Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a beteg nem felel meg a táppénzre jogosultság feltételeinek. A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítson meg táppénz jogosultságot annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult.

Rövidebb biztosítási idő
Az egészségbiztosító méltányossági, vagyis az általános szabálytól való eltérési jogköre arra az esetre terjed ki, ha Ön a táppénz ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása.

Az elbírálásnál az egészségbiztosító figyelembe veszi a kérelmező biztosításban töltött idejét, és ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás volt, akkor a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni (az általános szabály szerint ugyanis a megszakítás előtti biztosítási időt nem lehet figyelembe venni), illetve a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

A méltányosságból engedélyezhető táppénz szabályairól itt olvashat."
http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/tappenz_betegszabadsag/tappenz_betegszabadsag.html#Ki jogosult t%C3%A1pp%C3%A9nzre?


(15.12.2013)  Tisztelt Szakértő!
1992 óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Belső és külső mércével is \"sikeres\" vagyok.
Az igazgatóm ennek ellenére (vagy pont ezért) folyamatos terror alatt igyekszik tartani. Ebből csak az érdekel, amikor a munkám elvégzéséhez szükséges információkat tartja vissza, vagy a technikai feltételeket nem biztosítja.
Évek során egyre több az egészségügyi problémám. Most éppen két éves nőgyógyászati kezelés után jelentette ki az orvosom, hogy nincs szervi oka a tüneteimnek (komoly vérveszteségek), a hormonális problémák mögött a stressz áll. Ezt mondták a pajzsmirigyre, gyomorfekélyre is.
Hova kell fordulni és milyen dokumentumokat kell csatolni, ha munkavégzéssel kapcsolatos egészségkárosodást szeretnék megállapíttatni. A munkakörömmel együtt járó stresszt szeretem, kihívásnak tekintem. Azt, hogy az igazgató nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket tudom bizonyítani.
A háziorvosom támogat, de nem tudja, hogy hova kell fordulni. (Idős, kiváló szakember, nélküle ma elveszett ember lennék, mindig a megfelelő szakorvoshoz irányított.)
Válaszát előre is köszönöm: Varga Ágnes
Egy törvény és egy rendelet szól a munkahelyi veszélyekről és megbetegedésekről. A stressz itt nem szerepel, helyette
D15 kóddal "Pszichoszociális kóroki tényezők" szerepel a rendeletben.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

Szabó Miklósné

(09.09.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Több mint két éve dolgozom egy olyan Kft.-nél ahol elfogadott körülmény, hogy az evi kivehető pihenő szabadság csak 18 nap lehet.
Mivel most várandós vagyok olyan terhességgi kivizsgáláson estem át amely után több nap kimélő (fekvő) életmód javasolt.
A kivizsgálás napjára a kivizsgálást (amniocentézist) végző intézet 8-as keresőképtelenséget állapít meg.
Kérhetem-e a munkáltatómtól a távolléti dijat, vagy csak táppénzt kérhetek a háziorvos igazolásával .
Vagy a meglévő 3 nap szabadságomat használhatóm fel.

A távolléti díj megállapítására milyen igazolást kell a munkáltatómnak adni?
Honnan kell kérni?
Seb az egészségügyi intézetben sem a háziorvosom nem tud semmit a témáról.

Előre is köszönöm tájékoztatását.

Csilla
A Kft. nem tartja be a Munka Törvénykönyve szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályait.
Az orvosának abban konkrétan állást kell foglalnia, hogy - megfelelő kímélet, illetve munkakör módosítás mellett - folytathatja-e a munkáját, - vagy teljes kíméletre, otthoni pihenésre, nyugalomra szorul. Ezt az igazolást senki sem pótolhatja orvosa helyett. Ezen igazolás nélkül munkáltatója semmilyen intézkedést, kérést nem foganatosíthat.
Ha az orvos ágynyugalmat javasol, akkor munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni és az orvos által kiállított igazolás alapján táppénzre venni, - amelynek idejére távolléti díj jár.

Szabó Miklósné

(16.08.2011)  Tisztelt Szakértő!

Olyan betegséget kaptam a munkahelyemen,kb.4 hónapja,hogy mihelyt visszaír a házi orvosom dolgozni,egy két órát ott töltök,s már ügyeletet kell hívni,újra beteg leszek.
Kirughatnak a táppénz alatt?
A háziorvosom a leszázalékolást javasolja,ha elindítjuk,az alatt kirughatnak e?

Előre is köszönöm a választ!
Borsné Aranka
Sem a táppénz alatt, sem a leszázalékolás ideje alatt nem rúghatják ki rendes felmondással. Fontos a munkáltatóval való rendszeres együttműködés és tájékoztatás, tájékozódás, illetve a szüksége igazolások bemutatása a munkáltató felé.

szabó miklósné

(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként?

Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó!
Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége.

A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia:
- az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni,
- a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem,
- ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak,
- ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés).

Szabó Miklósné

(27.04.2010)  Tisztelt Szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én 2008.02.11.e óta vagyok egy kereskedelmi cégnél a mai napig is. Sajnos úgy alakult a helyzetem hogy 2009.december 23-.án egy tömegközlekedésben elestem és megzúzódott a térdem így az orvos azt javasolta hogy menjek táppénzre mert ezzel menni nem igazán fogok tudni.Elmentem a háziorvosomhoz és december 24.től felvett táppénzre és ez az állapot tartott 2010.01.18.-ig. Elkezdtem dolgozni 2010.01.18.-tól egészen 2010.02.15ig mert sajnos egy üzemorvosi vizsgálaton vagyis egy mellkasfelvételen kiderült hogy tüdőgyulladásom van. Sajnos így az üzem orvos elküldött a vagyis javasolta hogy keressem fel a háziorvosomat és ő majd tudja hogy mit kell tenni. Elmentem hozzá és 2010.02.17.-től újra táppénzen vagyok, a mai napig. Attól félek hogy ha visszamegyek akkor elküldenek.
Ha táppénzen vagyok akkor kirúghatnak-e?
Ha visszamegyek dolgozni és azt mondják hogy ki vagyok rúgva akkor mi a teendőm?
Kaphatok végkielégítést? A munkaviszonyom:2008.02.11-2010.04.23. de2010.02.17től táppénzen vagyok hogy ez beleszámít a munkaviszonyba?
Ha kaphatok végkielégítést akkor mennyit?
Mennyi munkanélküli segély illet meg?
Ebben az évben még nem voltam szabadságon és ha elküldenek akkor azt a cégnek kikell fizetni a számomra? 21napon van. Mennyi ez pénzben?

Válaszait nagyon szépen köszönöm.
Remélem nem mászik tőlem a falra de nagyon kétségbe vagyok esve.

Kriszta
Kedves Krisztina!

Táppénz alatt nem küldheti el a munkáltató, - utána viszont igen. A rendes munkáltatói felmondás kedvezőbb a munkáltatóra hátrányosabb közös megegyezésnél.
Végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár akkor, ha van három ledolgozott év.
Járhat közös megegyezés esetén is, ha a felek erről így rendelkeznek. A végkielégítés mértéke három év esetén egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg.
Egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
A szabadságot pénzben csak akkor lehet megváltani, ha azt kiadni a munkáltató természetben nem tudta.
A szabadság időtartamára távolléti díj jár. Ennek mértéke a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok illetve kiegészítő pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Szabó Miklósné

(19.03.2010)  Üdvözlöm!

Érdeklődnék,hogy tényleg nem dolgozhatok 3 műszakos munkarendben,ha cukorbeteg vagyok és inzulint kell használnom?
Kimond ilyet a munkatörvénykönyve?
Az éjszakás műszakban sincs problémám,nem terhel meg jobban mint egy du.-os műszak,az inzulint \"szedem\" rendesen és nincsenek rosszulléteim.
De sajnos egy multicégnél az üzemorvos azt írta a papíromra,hogy nem vagyok alkalmas a 3 műszakos rendbe,mert inzulinozom magam.Ezzel többet ártott!
Évente van alkalmassági,1éve használom már az inzulint eddig sem volt probléma,de most ,hogy nem talált ez miatt alkalmasnak így sajnos többet ártott,azóta ideges vagyok,sírógörcs van rajtam.
Nem döntheti el az ember saját maga ,hogy mit bír és mi kell neki?Nekem szükségem van arra a jövedelemre amit 3 műszakban kapok és nem lenne elég az a jövedelem amit 2 műszakban tudnak nekem fizetni.Háziorvosomtól lehet kérni igazolást,hogy saját felelősségemre én vállalni akarom a 3 műszakot?
Előre is Köszönöm Válaszát!
Maradok Tisztelettel!
Tisztelt Felhasználó!

A Munka törvénykönyve explicite nem mondja ki, hogy XY nem dolgozhat ebben vagy abban a munkakörben. Az Mt 75. § (3) bekezdés viszont utaló szabályként azt mondja ki, hogy: A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg.
Ezek az eltérő szabályok: a munkaköri alkalmassági szabályok.
Akárhogyan is nézzük Önnek gyógyíthatatlan betegségére tekintettel megváltozott a munkaképessége (sajnos), - és ezért Önre eltérő szabályok irányadóak.
Ezért az egyik rendelet [13/1998. (VI. 24.) NM rendelet] együttműködési kötelezettséget ír elő, amely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, melynek célja az egészségi állapotnak megfelelő munkakör biztosítása.
Ez a rendelet többek között kimondja, hogy: "megváltozott munkaképességűnek az a munkavállaló minősül, ak i egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változása miatt eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és ez az állapota tartósnak bizonyul. a megváltozott munkaképesség megállapítása orvosi kérdés."Kommentár 231. oldal

Szabó Miklósné

(14.05.2009)  Tisztaelt szakértő!
A tanácsát szeretném kérni.
2008 06.hóban lebetegedtem,decemberig távpénzen voltam,majd kivettem az éves maradék szabadságom,2009 januártól visszamentem dolgozni,február 16.tól újból távpénzen vagyok.Háziorvosom elküldött leszázalékolásra.
2009 áprilisban I.fokú bizottság véleménye
-ÖEK 50%
-kezdődő időpont 2008 06.12.
-A kialakult egészségkárosodás következtében rehabilitáció nélkül nem alkalmas foglalkoztatásra.
-A rehabilitáció intézményes szinten javasolt.
-Időtartama 30hónap rendszeres orvosi rehabilitáció szükséges ellenőrzés és kezelés formályában
-Foglalkoztatása:fokozott balesetveszéllyel nem járó,tiszta levegőjű a gerinc terhelését nem igénylő munkahelyen könnyű fizikai és szellemi munkát végezhet.
-Felülvizsgálat szükséges 2012 április

Jelenleg még kezelések alatt állok.Meddíg maradhatok távpénzen?MInél hamarabb szeretnék munkába állni részmunkaidőben.A szakvéleményt be kell e mutatnom az üzemorvosnak,köteles vagyok szólni a rehabilitációról?
Munakhelyemen megszorítások vannak elküldhetnek e?És mire kell odafigyelnem ha elküldenek?
Az esetemben mi van a szabadsággel?40 éves vagyok 19év munkaviszonnyal.
A válaszát köszönöm!
Tisztelt K. Béla!

A táppénz maximális időtartama egy év. Az üzemi orvosnak be kell mutatni a szakvéleményt és természetesen szólni kell a rehab-ról is. Táppénz ideje alatt nem küldhetik el. Ha a táppénz letelte után elküldenék, akkor ragaszkodjon a munkáltatói rendes felmondáshoz és az Önnek járó végkielégítéshez. Felmondás esetén a munkáltatónak az Önnek járó éves szabadság még ki nem adott részét ki kell adnia vagy pénzben kell megváltania az Ön számára.

Szabó Miklósné

(15.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz Bízva, hogy Ön tud nekem választ adni bizonyos kérdéseimre.A történet a következő:2008.08.28.-án munkaidő alatt, rosszul lettem , igy elkellett jönnöm az üzletből és rögtön a háziorvosomhoz mentem, aki alküldött különböző vizsgálatokra és már azon a napon 28.-án táppénzre vett.Ezt közöltem egy vezető beosztású kollégámmal,aki az üzlet hálózatvezetője,hogy a mai naptól(2008.08.28.)-tól táppénzen vagyok.Erre 2008. Szeptember 2.-án ajánlott kézbesítéssel kaptam egy levelet a Kft-től, hogy Rendkívüli felmondással megszünt a munkaviszonyom, szaptember 2.-án,mivel aug. 29.-től én nem vettem fel a munkámat és nem tudnak rólam semmit, mert nem közöltem senkivel, hogy én táppénzen vagyok,holott ez nem igaz, az előbb irtak alapján.(még aznap bejelentettem).Még a mobilomban is benne van, hogy beszéletem azzal az illletővel.Tehát, igazolatlan napot számítottak fel nekem nem is egyeet, hanem 3 napot.Elküldtem a Munkhelyemre a táppénzes papírjaimat, amin tisztán kivehető, hogy 2008.08.28.-ától táppénzen vagyok.Erre nekem 3 betegszabadságot számfejtettek és közölték írásban, hogy 2008.szeptember 3.-tól paszzív táppénzre vagyok jogosult.Továbbá, hogy a betegszabadság összegét csak akkor utalják a számlára, ha kifizettem a munkaruhámat.Ha nem fizetem ki, akkor nem utalják a betegszabi összegét. Továbbá, még egy dolog, hogy ennél a cégnél, 2008.04.21.-től voltam 2008.09.02.-igy munkaviszonyban.a Kötelező kiadható szabadság ami jár ,az 16 nap, ebből én 2 napot vettem ki, igy maradt fenn 14 nap szabadnap.Nekem viszont nem 6 napot számoltak el és nem 14 napot.
Teljesen kikészültem, hogy meglehet tenni az emberrel ilyet?Teljesen tanácstalan vagyok, hogy hogy lehetséges ilyen, vagy egyáltalán lehet-e és jogszerű??Mit tegyek??
Tisztelt Szakértő úr!Ha kérhetném, hogy olvassa el a kérdéseimet és a válaszát, ha lehetséges, elküldené nekem az e-mail címemre?Nagyon hálás lennék, Köszönöm előre is!
Lilly
Kedves Lilly!

Természetesen jogellenes a munkaadó eljárása. Talán célszerűbb lett volna írásban bejelentenie a betegségét, de (kérje le telefonja híváslistáját) a kapcsolatfelvétel igazolható.

A rendkívüli felmondás indokai nem állnak fenn, - forduljon mihamarabb a munkaügyi bírósághoz és kérje az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, valamint az elmaradt munkabér és kamatai, valamint nem anyagi kártérítés megfizetését.

Az elszámolásnak, a járandóságok kifizetésének és az igazolások kiállításának az utolsó munkában töltött napon KELL megtörténnie. Munkaadója - véleményem szerint mesértette a foglalkoztatás egyes szabályait, amellyel kapcsolatban az OMMF-hez lehet panaszt benyújtani.

Elős lépésként azonban forduljon a Munkaügyi Bírósághoz. A panaszirodán ingyenes segítséget kaphat a keresetlevél megfogalmazásához, valamint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését, - amely ugyancsak ingyenes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(13.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Azzal a kérdéssel fordúlok önhöz,hogy szeptember 11 óta táppénzen vagyok,de ez idő alatt a háziorvosom csak 1 helyre küldött kivizsgálásra és annak a szövettani vizsgálatnak is csak kb:október 16-17-én lesz eredménye és tudnak aztán kezelni,de más irányú problémám is van de az egy hónap alatt nem küldött vele semmilye vizsgálatra,ő szerinte biztosan a gyomorfájásról van az a prblémám is,hogy gyenge vagyok szédülök,hány ingerem van heves szívdobogás érzés kiséretében.Kénytelen voltam elindúlni magán orvoshoz,hogy kiderítsem a betegségemet,mert ílyen rosszúllétekkel nem tudok teljesítményes munkát végezni,ahová 14-én kell mennem,de erről a körzeti orvosomat nem tályékoztattam,azért mert eddig se azon volt,hogy megtaláljuk a betegségem okát.7-én vittem neki a gasztro.papírt,hogy vettek szövettant és mikor lesz eredmény(16-17-én),erre ő,hogy szombaton van műszak a cégemnél,mondom igen,erre ő remek akkor szombattól mehetek dolgozni.De mondom neki,hogy még se gyógyszerem,és a rosszúllétek is megvannak,erre azt válaszolta:nincs már idő azt megvárni,hogy eredmény legyen és gyógyszert írjanak fel.Ráadásúl még utiköltséges papírt se kaptam a saját költségemen kellett beutazni gyomortükrözésre,mert én a rosszulléteim miatt autóra kértem volna és azt mondta,hogy nem ad csak tömegközlekedésre.
Jogosak voltak-e ezek az eljárások a háziorvosomnak velem szembe?
Arról nem is beszélve,hogy úgy figyel a betegekre,hogy közben állandóan a telefonján sms-t ír,vagy telefonon beszél.
Más szakorvos vehet-e táppénzre ha komolynak lássa a betegségem vagy csak a háziorvos?
Előre is köszönöm válaszukat

Tünde
Kedves Tünde!

Alapvetően a háziorvos felelőssége a keresőképeeség, vagy keresőképtelenség megállapítása, valamint a gyógykezelés módjáról és a szükséges vizsgálatokról való döntés.

Önnek lehetősége van megjelenni a felülvizsgáló főorvos előtt (felülvizsgálati időpont általában hetente van a praxisokban).
Ön kérheti, - akár jegyzőkönyveztetheti is -, hogy rosszullétei olyan súlyosak, hogy igényli a kórházi beutalást. Jelen esetben a háziorvos nem tartja megalapozottnak az Ön panaszait, - nem vagyok jogosult megítélni, hogy az orvos nem törődött Önnel megfelelően, vagy valóban nem olyan súlyos a betegsége, amilyennek esetleg Ön érzi. Amennyiben Ön rosszul érzi magát és a tünetei (objektív és nem pszichoszomatikus) tünetek, akkor harcoljon az igazáért, mejen el a sürgősségi ügyeletre, hívjon mentőt, vagy személyesen menjen el területileg illetékes kórház ügyeletére, szakrendelésére.

Az egészségbiztosítás keretében lehetőség van a biztosítottak, a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, illetve e személyek kísérői számára az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevétele kapcsán a távolsági közlekedéssel összefüggésben felmerült költségeik megtéríttetésére.
A kísérő utazási költségeinek megtérítésére akkor van lehetőség, ha 16 éven aluli gyermeket kísér, vagy ha a beutaló orvos a beutalt személy egészségi állapota alapján a kíséretet szükségesnek ítéli. A tömegközlekedéssel való utazás esetén a kísérő a kísérettel kapcsolatban felmerült, az oda- és visszaút utazási költségeinek megtérítését kérheti, ha a beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja a megjelenését, azzal, hogy természetesen a kísérőnek sem jár a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költség.

A 2008. január 31-ét követő utazások során, ha a kísért beteg egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt a beteg rövid időn belül nem tud a lakóhelyére visszamenni, a kísérő részére – a beteg nélküli utazása esetén – ugyanazon napra legfeljebb két út (1 oda-1 vissza) számolható el. Ebben az esetben a kísérő az általa kísért beteg ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló dokumentummal vagy nyilatkozattal igazolja a beteg nélküli utazása szükségességének indokát. Nem jár a kísérő részére ugyanazon napra vonatkozóan két (1 oda-1 vissza) útra költségtérítés, ha az egészségügyi szolgáltató és a beteg lakóhelye egymástól való távolsága a 100 kilométert meghaladja.
Nem jár utazási költségtérítés annak, aki más jogcímen díjmentes utazásra jogosult (pl. 65 éven felüli személyek).

Az egészségbiztosítás a menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök az adott településnek a közigazgatási határain kívüli – ideértve a GYSEV magyarországi vonalain és a BKV-HÉV Budapest közigazgatási határain kívüli – járatain igénybe vett közlekedés költségeit téríti meg az arra jogosultnak.
A helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez az egészségbiztosítás keretében nem jár utazási költségtérítés.

Utazási költségtérítésre az a beteg is jogosult, aki – a beutalásra jogosult orvos döntése alapján – betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön nem tud utazni, ezért gépkocsival megy az egészségügyi intézménybe. Gépkocsival utazás esetén e költségtérítés címén a célállomásra az adott viszonylatban a legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát alapul véve, km-enként 21 Ft jár. Az utazási utalványon az orvosnak fel kell tüntetni, hogy a beteg az egészségi állapota miatt nem tud tömegközlekedési eszközön utazni, és azt indoklással kell ellátni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a beteg egészségi állapota miatt kísérő szükséges az utazáshoz, a 2008. január 31-ét követő közös utazásukra a kilométerenkénti 21 Ft a betegnek és a kísérőnek együttesen jár. Utazási költségtérítés nem tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérőnek jár.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.10.2008)  Tisztelt Szakértő!
3 sikertelen lombikbeültetésen vagyok túl.A munkahelyemen eléggé rugalmasan kezelték az állandó kórházba járást,beültetés utáni betegállományt,EDDIG.Eljött az idő,hogy a 4dik beültetés elött bizony már szóvá tették hogy nem biztos hogy megoldható lesz ez úgy ahogy eddig.Eléggé sokszor kell menni vizsgálatokra,melyek egész napot igényelnek(utazás,vizsgálatstb).Megértem a fönökömet is,hiszen kis létszámú boltban dolgozom,ahol 1 ember kimaradása is gond.32 éves leszek,más modja nincs hogy gyermekünk születhessen.Arra a kérdésre hogy lombik vagy munkahely-a lombikot válaszoltam TERMÉSZETESEN!A köv. TB által finanszirozott beültetés decemberben esedékes.Most 2 hete vagyok táppénzzen,az utolsó beültetés miatt.A helyemre már most felvettek valakit,ezért úgy látom csak az lenne a megoldás ha táppénzzen maradok.A kérdésem az lenne kihúzhatom e ezt a 2 hónapot táppénzen,hogy ne szünjön meg a munkaviszonyom.Ha igen hová forduljak ha a háziorvosom esetleg másként gondolná,hiszen ő tud engem betegállományba tartani.Köszönöm mielöbbi válaszát.Tisztelettel:Palotásné Dia
Kedves Dia!

A táppénz folyósításának időtartalmát a következő szabályok szerint számítják:

A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság
lejártát követő naptól,

· az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban

· a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy
éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy
munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos
biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre
visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet
jogosult táppénzre.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti
pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Azonban a táppénz
jogosultságot megelőző, biztosításban töltött idő tartamától és a
kezdőnapot megelőző egy éven belül folyósított táppénztől függően a
táppénz csak meghatározott ideig folyósítható.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól függ, hogy

1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási
táppénz) miatt keresőképtelen-e,

2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje,

3. a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben,
vagyis van-e "táppénzelőzménye".

2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja

· a táppénzre jogosultság időtartamát,

· a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet,

· a táppénz százalékos mértékét.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a
táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A
biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

Minden jót kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
1972. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, 24 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom, pü.főelőadóként, közgazd. szakközépisk. végzettséggel, mérlegképes könyvelő államháztartási és vállalkozási szakon OKJ képesítéssel.
2007. április 4- től folyamatosan beteg voltam egy évig, mozgásszervi, magas vérnyomás, és pszichoszomatikus betegségekkel, idén márciusban és áprilisban mindkét kezemet operálták alagút-szindróma miatt. Mivel a műtétek elhúzódtak, háziorvosom tanácsára elindítottuk az ORSZI felé az egészségromlás mértékének megállapítását, amire első fokon 41%, a II. fokon 40%-ról szóló szakvélemény született.
Munkaalkalmassági vizsgálatot is kértek, amely során jelenlegi feladataim ellátására alkalmatlannak ítéltek.
Közben kivettem 2007-re járó szabadságomat, majd azt követően háziorvosom keresőképesnek nyilvánított, és június 10-e óta újra munkába álltam, várva a fentebb említett II. fokó döntésre.
A hangulatról, légkörről most nem kívánok írni, ami fogadott, és amivel azóta is naponta küzdök.
Szeretném megtudni, van-e bejelentési kötelezettségem a foglalkozás-egészségügyi központ véleményét illetően (ezt az ORSZI kérésére, és csak számukra adtam át), vagy mik a kilátásaim, ha bejelntem 40 %-os egészségromlásomat?
Év végén újabb három hetes kórházi rehabilitáció vár rám, - már kezemben a beutaló - és új munkaköri leírást kaptam, megsokszorozódott feladatokkal, amiket lassan már tényleg képtelen vagyok ellátni.
Nem szeretnék 54 évesen utcára kerülni, és elveszíteni sem jogos járandóságaimat - ha egyáltalán vannak - gondolok végkielégítésre, felmondási időre járó bérre.
E hosszú betegséget megelőzően többször operáltak, de napokon belül mindig munkába álltam, ez volt az az időszak, amikor kénytelen voltam élni minden orvosi segítséggel egészségi állapotom rohamos romlása miatt, amit az orvosok egyébként összefüggésbe hoznak tragikus körülmények között elveszített fiam halálával, és a hosszú éveken át tartó megfeszített munkával.
Kérem szíves segítő tanácsát, mit tegyek?
Forduljak-e ügyvédhez?

Üdvözlettel, előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Olvasónk!
Az Ön által leírt eset, egy nagyon nehéz élethelyzet. Mondanám, hogy legfeljebb a munkaadó türelmére és jóindulatára számíthat.
Az egészségromlás 41%-ban történő megállapítása miatt természetesen még vállalhatna munkát, rokkantsági nyugdíjra legalább 67% megállapítása esetén lehetne (feltételesen) jogosult. Ön még a III. csoportba sem tartozik.
A munkaalkalmasság vizsgálata és az Ön esetében az alkalmatlanság kimondása a súlyosabb dolog.
Erről természetesen mind a munkaadót, mind az üzemorvost tájékoztatni kellene, - ha nem tájékoztat azt saját felelősségére teszi. Amenniyben ismert betegségéből adódóan Ön saját magát, vagy mást veszélyeztet, balesetet szenved, stb. - azért Ön lesz a felelős.
Álláspontom szerint amennyiben Ön a szakvéleményt a munkaadónak, illetve az üzemorvosnak bemutatja, - a munkaadónak a rendes felmondás szerint kell eljárnia.
Szembe kell néznie Önnek azonban azzal, hogy kb. még 10 aktív év áll Ön előtt a nyugdíjazásig, - tehát mindenképpen a munkaerőpiacon kell maradnia.
Esetleg kérjen fel ügyvédet, jogi képviselőt, amenyiben a jelenlegi munkakörét egészségi okokból nem láthatja el, - de mindenekelőtt fontolja, gondolja át meg és tervezze meg további életét, - a gyógyulása utáni időre.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(14.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Főállású tűzoltó vagyok, 2006 dec. bal térdemet operálni kellett porcleválás végett, az operáció közben közölte az orvos hogy olyan nagy mértékű a leválás hogy nekem protézist kellene beültetni. De ezt csak 60 éves kórtól lehet. Addig is ha fájdalmaim már nagyok, korrekciós műtéttel a lábszár állását megváltoztatják. Más lehetőség nincs, ezt megerősítették egy másik korházban is melyet háziorvosom tanácsára tettem.2007 április Gondoltam megpróbálok dolgozni, hisz munkahelyemen is hiányoltak. Egy hónap sem telt bele és az erőltetésből a másik térdemmel is történt valami, augusztusba, szinte járni is alig tudtam októberben ezt is műtötték. Hátsó szalag részben szakadt és porc vékonyodás. Sokáig gyulladásban volt, decemberben meg már mankóval jártam. Csomó injekció meg fizikoterápiás kezelést követően, gyulladás elmaradt. Csak járni 1-2 száz métert tudok sétálva.
Orvos szerint ezt a lábat is korrekciós műtéttel lehet csak kissé javítani.
De ezen műtétek mindegyike fél - fél év rehabilitációt igényel, és még a sorban állás.
Háziorvosom, javaslatára, a műtő orvos véleményét kikérve, és mivel a táppénzen lévő időm is lejár kértem rokkant nyugdíjazásom.
I fokon 40% ot határoztak meg, melyet megfellebbeztem. II fokon is ugyanez maradt.
Vélemény: Foglalkoztatható: tartós állást, járást, kényszertesttartást nem igénylő, könnyű fizikai munkakörben.
Egészségkárosodását megelőző munkakörben, ill. szakképesítésének (villanyszerelő) megfelelő más munkakörben rehabilitációval foglalkoztatható.
És ezen határozat ellen keresettel fordulhatok az illetékes munkaügyi bírósághoz.
Tisztelt Tanácsadó kérem segítségét, mit tegyek?
A táppénzem már közölték július 15 -tel lejár mi lesz ezután. Tűzoltóként dolgozni nem tudok. Ha vállalom a műtétet azt csak decemberre ígérik, és addig és az után, mi lesz mivel tartom el családomat? Mikortól, vagy hogyan kapok ismét táppénzt?
Visszamegyek dolgozni és közlöm, nem tudok, csak ülve.
Milyen rehabilitációra gondoltak? Hol kapom meg erre a választ?
El vagyok keseredve, kérem szíves tanácsait.

Tisztelettel.
N. Ferenc
Tisztelt Ferenc!

Nehéz helyzetben van.
Tanácsaim:
Az első tanácsom: épüljön fel testi betegségéből - erre csak Ön képes.
Fogadja el, - ideiglenesen, hogy 40%-ban rokkant. Próbáljon meg túl sok járást, állást, mozgást nem igénylő foglalkozást találni: mint portás, teremőr vagy más képességének megfelelő ülő foglalkozás. Táppénzt csak akkor fog kapni, ha a fentieket átgondolva újra munkába áll.
A rehabilitáción a korrekciós műtétet érthették, hiszen lábainak-térdeinek orvosi korrekcióra van szüksége.
Fontos most, hogy családja nagyobb figyelmet szenteljen Önnek, és vigasztalják meg az átmenetnek ebben a nehéz szakaszában.

Gyógyulást Önnek:
Sz.M-né
az Ön tanácsasdója

(10.06.2008)  Tisztelt Szakértő!

Munkahelyet szeretnék változtatni, mert nagyon stresszes körülmények közt dolgozom, depresszióra és pánik betegségre gyógyszereket szedek.
Arra lennék kiváncsi mivel 3 éve dolgozom, hogy azonali hatályal el tudnék-e jönni orvosi szakvéleményel.
És a fizetésemet meg kapnám-e vagy elvonnák az egészet. Sajnos addig nem tudok eljönni míg nincs új munkahely. Ha van is 1 hónapig nem tudnak várni. A jelenlegi munkahely nehezen engedi el a dolgozót, mert folyamatosan számolnak le az emberek.
Mielőbbi válaszát várom.
Köszönöm
Tisztelt Olvasónk!

Egy betegség kifejlődése mindíg egy hosszabb folyamat része. Én úgy gondolom, hogy orvosi szakvéleménnyel legfeljebb azt tudja alátámasztani, hogy Ön egészségügyileg alkalmatlan a munkakör betöltésére. (Én ezt nem íratnám le sem a háziorvosommal, sem az üzemorvosommal, - különösen depressziós tünetek esetén.)
Amennyiben Ön mond fel, akkor a felmondási időt le kell tölteni, - ebbe a fel nem használt éves szbadság arányos része beleszámít. Közös megegyezéssel azonnal megszüntethető a munkaviszony.
(Szeretném ismét megjegyezni és ismét felhívni a figyelmet arra, hogy az a munkaadó, aki nem hajlandó figyelembe venni és méltányolni a törvényi előírásokat, - egyben nem hajlandó tudomásul venni, hogy a munkahelyet váltó munkavállalónak a törvény által rendelt kötelezettsége van az előző munkahelyén, - és azonnali döntésbe akarja belekényszeríteni a munkavállalót, - nos az ilyen munkaadó nem csak törvényt sért, de morálisan is mélyen elítélhető, - egyébként pedig egy hasonló helyzetben Ön akár áldozati is lehet a munkaadó erőszakos magatartásának. (Nincsen olyan, hogy azonnal, mert ha nem azonnal, akkor már késő. Ez blabla duma.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(03.03.2008)  Tiszteletem !

B.Elvira vagyok és szeretném kérni segítségüket:
2007.12.01.-i kezdettel kaptam munkaszerződést egy biztosítótól, vagyis F. László, Régió Igazgatótól határozatlan idejű, de a szerződésben 3 hónap próbaidőt kötöttek ki.
Sajnálatos módon, F. Lászlót elküldték 2008.01.01.-i határidővel. Helyette N. Péter megbízott igazgató látta el az igazgatóság vezetői teendőit.
Nyilvánosan több alkalommal kritizálta ill. vétózta meg F. László döntéseit, köztudott minden kolléga előtt, hogy N.Péter nem lelkesedik elődje iránt.
Azután mikor odaadta a rólam készült írásos minősítést,a teljesítményértékelést, amivel akkor, és most sem értek egyet, teljesen kiborultam. a valótlan állítások miatt, rá írtam nem értek egyet vele.
Kértem segítséget a központból, de hiába, segítőszándékot tanúsítva behívtak, meghallgattak, majd abban maradtunk, hogy néznek nekem házon belül valami más állást.
Kértek be egy új önéletrajzot, amit el is küldtem 2008.02.15-én kb 13 órakor.Ezt S. Krisztina Hrf. vezetője átvette, majd felhívott, hogy nem találtak semmit számomra.
Akkor dőlt össze bennem egy világ, kiborultam idegileg teljesen, ez 2008.02.15. péntek volt, hétfőn felkerestem a háziorvosom és betegállományba vett fel.
Meddig maradhatok táppénzen, ill megszüntethetik-e a munkasviszonyom úgy, hogy olyan okra hivatkoztak a szerződés felmondásánál, ami nem igaz, miért nem indoklás nélkül tették, joga lett volna hozzá és nem is aláznak meg vele.
Csak azt nem értem:

Ha én nem csináltam semmit közel 3 hónapig, azonnal miért nem mondtak fel?
Miért nem vizsgálták meg a teljesítményértékelésben foglaltakat, lehet-e ezt figyelmen kivűl hagyni?
Nem kaptam a három hónap alatt betanítást, de ennek ellenére a rendszerüket tudom kezelni, de ezt soha senki nem ellenőrizte, miért nem tesztelte senki képességeimet?
És azok után nyilatkoznak az értékelésben úgy, hogy a teljesítményem nulla, nem felelt meg az elvárásoknak.
Miért nem lehettem jelen az értékelés készítésekor, mikor erre hivatkozva jelentette be N. Péter két másik ember jelenlétében, hogy nem kívánják meghosszabbítani a szerződésem.
Úgy gondolom, és teljes mértékben úgy érzem, hogy ez N. Péter részéről F. László iránti ellenszenvének következménye.
A teljesítményértékelés összefoglalásában olyan dolgot írt le, ami nem igaz, ennek bizonyítására írattam alá kollégáimmal egy levelet 15 fő irta alá, cáfolva ezzel alkalmaszkodó, ill.segítőkészségem nem megfelelt minősítését.
„Elmondásával ellentétben ˝( ezt N Péter rám érti ) általa leírt szöveg sem felel meg a valóságnak, mivel én a F. Lászlóval beszéltem számitástechnikai tudásomról és nem N.Péterrel nem értem honnan is tudhatná, hogy F. László ill. én mit beszéltünk 2007.novemberében?
Azt mondták nyugodjak bele ebbe a helyzetbe, más választásom nincs.
Tisztában vagyok azzal, hogy próbaidő alatt bárki megszüntetheti a munkaviszonyt indoklás nélkül, csak azzal nem, hogy miért kellett N. Péternek 2008.02.12.-én írásban egy nagy nullának minősítenie, és megszégyeníteni mások előtt.
Elfelejtettem valóban volt egy konfliktusom egyik kolléganőmmel, mit ő (N. P.) orvosolt, oly módon, hogy külön - külön meghallgatott mindkettőnket, az értékelését megelőzően 5 nappal, a kolléganő ezt követően több ember jelenlétében bocsánatot kért tőlem.
Akkor (orvoslás közben, egyben életem első beszélgetése N. Péterrel) azt mondta, megkérdezte a többieket a munkámról és úgy nyilatkoztak, hogy dolgozok mint a gép, ügyes vagyok.
Erre rácáfolt 5 nappal később értékelésében. Ez is rejtély marad számomra, mikor rákérdeztem, mi is volt ez, nem szólt semmit.
Soha nem voltak irántam ilyen rossz véleménnyel.
Elvesztettem minden önbizalmam, nyugtatót szedek, és nem tudom mit tehetek, elfogadni nem tudom ezt a sértő helyzetet hisz próbaidős dolgozóként is olyan ember vagyok mint mások.
A munkaszerződésben szerepel az, hogy 13. havi fiz. ill. étkezési hozzájárulást adnak, de ezt ezek után nem kapom meg, van kollektív szerződés , de a kirendeltségen egy másolat sincs, és e miatt nem tudták megmutatni, abban szerepel így, aki a kifizetés napján ott van az kaphatja meg.
Kérem szíveskedjenek segítséget nyújtani számomra, mit tehetek, van e bármilyen lehetőségem?


Bizakodva várom mielőbbi válaszukat.
Üdvözlettel: B.Elvira
Kedves Elvíra!

Néhány évvel egy kolléganőm került az Önéhez hasonló helyzetbe. Neki végül sikerült megegyeznie a munkaadóval, de hónapokig húzódott a dolog, és inkább kényszerű, mintsem jó megállapodás született.
A munkahelyi belső értékeléssel kapcsolatban túl sok tenni való nincsen, - ha egyértelm diszkriminációról van szó, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság illetékessége lehet eljárni az ügyben, ha ön panaszt tesz.
Próbaidő alatt indoklás nélkül bármelyik fél jogosult felmondani, - a próbaidő letelte után a táppénz ideje alatt mindenkit felmondási védelem illet meg. A garantált juttatásokat Önnek meg kell kapnia, - ez ügyben akár munkaügyi bírósághoz is fordulhat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(26.01.2007)  Tisztelt Szerkesztőség!

A jelenlegi munkahelyemen 6 éves munkaviszonyom van, állandó éjszakásként. Az elmúlt időben bizonyossá vált, hogy az éjszakázást tovább folytatni nem igazán tudom, amit a háziorvosom is megerősitett, írásban. Ezt közöltem a felettesemmel és kértem az áthelyezésem délutános vagy délelőttös műszakba, amit ő teljesen elutasitott a következő indokkal: "Akkor ki jönne helyetted éjszakára?" (Én azt hiszem, hogy nem az én feleadatom megoldani ezt a kérdést.) Ha felmondok jár- e végkielégités? Ha igen mennyi, illetve milyen esetben? Gondolok itt dolgozói rendes vagy dolgozói redkivüli felmondásra. Melyik lenne a célszerübb számomra, illetve menyi lenne a felmodási időm és azt jogszerint le is kéne-e dolgoznom?

Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Karkuczka Úr!

Abban Önnek igaza van, hogy némi jó indulattal az Ön problémája megoldható lenne. Ettől függetlenül a munkaadójának nem kötelessége beleegyeznie a közös megegyezéses szerződés módosításba.
Amennyiben az Önt foglalkoztató vállalatnak van foglalkoztatás egészségügyi szakorvosa (üzemorvos), akkor bármilyen döntés, javaslat az ő kompetenciája.
Nyilván, az éjszakai műszak kritikus, nem biztos hogy egyszerű, az átszervezés, a helyettesítés megoldása.
Nagyon sarkítva, és leegyszerűsítve a kérdést: azt kell eldönteni, hogy Ön egészségügyileg alkalmas-e a korábi munkakör betöltésére? Amennyiben nem, és nem közalkalmozottként dolgozik, úgy csupán lehetőség, de nem kötelező egy másik munkakör, pozíció felajánlása.

A rendkívüli felmondásnak az Ön által elmondott információk alapján nincsenek meg a feltételei. Akár a munkaadó, akár a munkavállaló részéről a rendkívüli felmondást igen súlyos jogsértés, fegyelmi vétség alapozhatja meg. Ez az Ön esetében 2 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatás lenne.

Végkielégítésre a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén lehet igényt tartani.

A felmondás általános ideje egy hónap, - ez az eltöltött munkaviszonya után 15 nappal hosszabbodott meg, -amennyiben a munkaszerződésben az általános szabályoktól nem tértek el.

Amennyiben a felmondást Ön kezdeményezi természetesen a végkielégítés nem jár, a felmondási időt pedig le kell dolgoznia, -kivéve, ha ettől eltekint a munkaadó.

Szerintem az a legjobb "taktika", ha megvárja, hogy munkaadója lépjen az ügyben. Amennyiben Ön orvosilag igazoltan nem alkalmas a munkakör betöltésére, akkor előbb-utóbb a munkaadónak kezdeményeznie kell a munkaviszony felbontását. Arra azonban ügyeljen, ha a munkaidőben bejelentés nélkül nem jelenik meg, -Ön fegyelmi vétséget követ el.

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.05.2006) 
Üdvözlöm!

Ma táppénzre \"vett\" a háziorvosom. Időközben (ma este) megtudtam, hogy fel akarnak nekem mondani. Pénteken telne le a próbaidőm, de ettől függetlenül is megoldható, hogy felmondjanak nekem, ha visszakerülök a betegállományból.
Kérdésem az lenne, hogy passzív táppénzre jogosult vagyok-e? Tehát ha újra megyek dolgozni és aznap felmondanak nekem, akkor MINDENKÉPP jár-e a passzív táppénz, vagy az a munkáltatótól függ (megtagadhatja-e)? Azt olvastam valahol, hogy szükséges, hogy kiadjanak nekem egy papírt, ami rajtuk múlik. Ha nem adják ki (bármilyen okból), akkor mit tehetek? Ha betegségem alatt mondanak fel, akkor a táppénz \"átminősül\" passzív táppénzzé? Vagy akkor mi a teendő?
A probléma sajnos nagyon sürgető, ezért előre is köszönöm mihamarabbi válaszát!

Kedves Katalin!

A táppénzes jogosultság megítélése nem a munkaadó feladata. Amennyiben Önnek igazolható módon olyan betegsége van, amely Önt keresőképtelenné teszi, úgy természetesen jár a táppénz.
Az Ön esetében passzív jogon.
Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a táppénzes jogosultság ellenőrzése rendkívüli mértékben megszigorodott, különösen igaz ez, a mukaviszony megszűnésével egy időben "keletkezett" megbetegedésekre. Adott esetben Ön is, és háziorvosa is kellemetlen helyzetbe kerülhet.
Arra mindenképpen kevés esélyt látok, hogy egy hónapon túl húzódóan betegállományban tudják "tartani", -hacsak a betegsége ezt valóban indokolttá nem teszi. Kockáztatni manapság már nem nagyon éri meg.
Azt tudom tanácsolni Önnek, hogy a rendelkezésre álló átmeneti idő alatt próbáljon meg elhelyezkedni, akár kevésbé jó feltételekkel is, de tartós munkaviszonyban. Az elhelyezkedéskor ne kizárólag a bruttó besorolási bérre legyen tekintettel, hanem a munkaadó által biztosított esetleges juttatásokra, lehetőségekre.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(21.07.2005) 
Tisztelt Uram/Hölgyem!

Jelenleg egy KFT.-nél dolgozom mint fém forgácsoló, CNC esztergályos! A 3 hónapos próbaidőm elteltét követően, a munkámból eredően a fém és vaspor valamint a hűtőviz miatt erős allergiás tüneteim vannak. 2 éve mióta a vállalatnál dolgozom folyamatosak nálam a bőrkiütések. Valamikor gyengébbek, valamikor erősebbek. Az üzemorvosommal folyamatosan tartom a kapcsolatot. Segítségemre van, probálja orvosolni a problémámat, de nem jutunk egyről a kettőre. A cégen belül már egyszer áthelyeztek egy másik területre azzal a reménnyel, hogy talán egészségügyileg ott helytállok. De sajnos nem jártam eredménnyel. A problémám a továbbiakban is fennál, amiről tudnak a közvetlen feletteseim is. Megfordultam a problémámmal a háziorvosomnál, bőrgyogyászaton, és allergia vizsgálaton is részt vettem ahhol megállapították, hogy a fémre alergiás vagyok!

Arra az elhatározásra jutottam, hogy 2 év után munkahelyet kellene változtatnom!
A munkaszerződésemben szereplő 60 napos felmondási időt le kellene dolgoznom, a vállalat szerint. Az új munkahelyemen azonnal kellene kezdenem.
Az lenne a kérdésem, hogy esetemben a munkáltató kötelezhet-e engem jogosan a felmondási idő ledolgozására? Illetve milyen felmondással szüntethetném meg munkaviszonyomat, a leghamarabb? Válaszát előre is köszönöm...

Minden esetben alapvetően a munkaszerződésben meghatározott feltételek az irányadóak. Amennyiben valamely kérdésről nem rendelkezik a szerződés, úgy elsődlegesen a Munka Törvénykönyv fő szabályait kell figyelembe venni.
Az Ön esetében az üzemorvosnak kellene jeleznie, hogy olyan munkakörben dolgozik, amely káros, vagy káros lehet az egészségére. Az Ön elmondása szerint ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő szakvélemények. A betegség, vagy a veszélyeztetettség mértékétől függően, akár fennállhatnak a munkahelyi veszélyeztetés feltételei is.
Én úgy gondolom, hogy a helyes megoldás a szerződés közös megegyezéssel történő azonnali hatályú felbontása lenne.
Tájékoztassa tárgyilagosan, hivatalos formában, írásban a munkáltatóját az egészségi állapotáról, az orvosi szakvéleményekről, - valamint arról, hogy az Ön problémájáról több alkalommal szóban már egyeztettek, de megoldás nem született. Szólítsa fel a munkáltatót, hogy 3 napon belül nyilatkozzon arról, hogy milyen megoldást ajánlanak az egészségi állapotára káros állapot megváltoztatására.
Amennyiben a jelenlegi munkahelyen nem tudnak felajánlani Önnek azonos feltételekkel, az egészségére nem ártalmas munkát, -úgy álláspontom szerint jogosan nem ragaszkodhat a munkáltató a szerződés fenntartásához.


Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek