Álláshirdetések száma: 5 042 Number of CVs 213 765
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(11.09.2008)  Tisztelt Szakértő!
5 éve dolgozok egy cégnél,betanított munkásként , 8 órás munkarendben. Az lenne a kérdésem hogy:
1, mennyi pihenő idő jár 3 műszakos folyamatos munka után?
2, a munkáltató kötelezhet -e olyan műszakváltásra ahol nincs meg a 8 órás pihenő idő.
Az igazi probléma az, hogy egyes műszakok között nincs meg a 8 óra pihenő idő mert a bejárási időt is beleszámolják (20km -re lakok a munkahelytől , bár az utazást a cég biztosítja).
Csak egy példa : két éjszaka után rögtön két délutános műszak majd rögtön három délelőttös műszak vár rám csak utánna kapok 1 pihenő napot.
Szerintem ez hosszú távon emberi képtelenség, nehéz fizikai munkát végzünk, nagyon fárasztó és mivel 20 km-ről járok, a munkáltató nem érti meg hogy nekem haza is kell érkezni, aztán másnap rövid váltásban vissza és már is nincs meg a 8 óra pihenő idő.Tehet e ilyet a munkáltató a munkavállalóval?Különösen a munkahelyi balesetek nőhetnek meg a kimerültség miatt!
Válaszát tisztelettel várom.
A pihenő idő mértéke a Munka törvénykönyvében általánosan meghatározott munkajogi kategória, amelynek több típusa van.
1.
- a munka közbeni pihenőidő: ...ha a munkavégzés időtartama a napi hat órát meghaladja, akkorlegalább 20 perc, de legfeljebb 1 óra pihenő időt kell biztosítani a munkavállaló számára.
- a napi munka befejezése és a másnapi munka kezdése közötti pihenő idő: legalább 11 óra összefüggő pihenő időt kell biztosítani a regenerálódáshoz, - de kollektív szerződés ettől eltérhet.
2. A munka törvénykönyvének123. § (2) bekezdésének értelmében Kollektív szerződés...legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő
a) a készenléti jellgű munkakörben,
b) a megszakítás nélküli, illetve
c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében. Megítélésem szerint a pihenő idő mértéke még a felsorolt kategóriák esetében sem lehet 8 egybefüggő óránál rövidebb.

Felsorolt példa rendkívűli időbeosztást takar, hiszen két éjszakai, két délutános és három délelőttös műszak azt jelenti, hogy a munkavállaló a hét minden napján dolgozik, -pedig 6 nap folyamatos mznkavégzés követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező, - ettől többműszakos illetve megszakítás nélküli munkarendben, továbbá idénymunkát végző munkavállaló esetén kollektív szerződés kivételt tehet.{Munka törvénykönyve 124/A § (3) bekezdés}
A nehéz fizikai és többműszakos munkavállalóval kapcsolatban a Munka törvénykönyve 121. § (2) bekezdése kimondja, hogy ...a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles biztosítani az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, a munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani.

Szabó Miklósné Dr.

(12.09.2008)  Tisztelt tanácsadó!
2003 júliusa óta egyéni vállalkozóként dolgoztam, különböző cégeknél. Nagyon sokat kellett mennem, hogy kialakítsam a biztos anyagi hátteret nyújtó jövedelmet. 2006. februárjában megszületett a kisfiam. 2008. február óta gyesen vagyok. A könyvelőm tanácsára nem adtam le a vállalkozói igazolványomat, hiszen járulákot nem kell fizetnem a gyed ideje alatt. Kicsit nézelődtem és az derült ki, hogy a gyes alatt kell fizetnem járulékot, ha még meg van a vállalkozói igazolványom, de még nem dolgozom. Igaz ez?
Már az is megfordult a fejemben, hogy leadom a vállalkozói igazolványomat és elmegyek továbbtanulni a munkaügyön keresztül, mivel közgazdasági érettségivel rendelkezem csak. Van erre lehetőségem?Ha leadom a vállalkozói igazolványomat, jár nekem egyáltalán álláskeresési járadék, segély vagy bármilyen más juttatás?
Időközben egyedülálló lettem és a gyesemből nem tudom fedezni a havi kiadásaimat. Soha nem kellett segélyért és támogatásokért szaladgálnom, de sajnos most ez a helyzet.
Kérem tájékoztassanak, hogy mik a lehetőségeim!
Köszönette: Írisz
Kedves Írisz!

Mivel Gyed alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, így
járulékfizetés is ki van zárva. Gyes mellett viszont lehet folytatni a
vállalkozói tevékenységet (max napi 4 órában), így a minimálbér után
meg kell fizetni a járulékot, viszont ha nincs bevétele akkor nem
kell.
Tanácsolom, hogy fáradjon be az APEH- hez és jelentse be, és kérjen
bővebb információt.
AD2.:
Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.
A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Szerkesztőség!
Az alábbi kérdésre szeretnék mielőbbi választ kapni:
2003. februárjában született meg első gyermekem, 3 évig voltam vele otthon (TGYÁS, GYED, GYES). Amikor lejárt a GYES-em megszületett kisfiam (2006. februárjában), így nem álltam munkába,.folyamatosan már 5 éve vagyok otthon. 2009. februárban jár le a GYES-em, de munkáltatóm jelezte, hogy időközben megszűnt a státuszom a cégnél, tehát csak a törvényben előírt időre tudnak visszavenni. A Munka Törvénykönyvében már elolvastam az erre vonatkozó szabályokat - felmondási idő tartama, ebből mennyi a felmentési idő, végkielégítés stb. - de a szabadság kiadására vonatkozóan nem találtam választ arra, hogy a munkáltatómnak ki kell adnia, avagy ki fogják fizetni az idő közben felhalmozódott szabadságomat (TGYÁS+GYED első éve x 2 gyermek).
Segítő válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel:
F. G. Éva
Kedves Éva!

Az ide vonatkozó paragrafus az Mt.: 136§. Főszabály, hogy a
szabadságot pénzben megváltani nem lehet.
Az újra munkába állás során ki kell adni Önnek.

Ha azonban a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,- illetőleg
sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor-, ha a
munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt
pénzben kell megváltani.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.09.2008)  Jó napot kivánok! Érdeklődni szeretnék, hogy a következőkben leirtak jogosak-e?

2007. márciusa óta dolgoztam egy szórakozóhelyen, mint pultos, kiskönyvvel. Februárban közöltem a \"munkáltatómmal\", hogy amennyiben nem jelent be ugy nem tudom vállalni tovább a munkát! Közölte, hogy bejelent csak maradjak ott. Szólt, higy regisztráltassam magam a munkaügyin, hogy támogatást kaphasson utánam. Meg is kaptam a munkaügytől a kiközvetitő lapot, és nagyot néztem, hogy kereskedelmi ügynöknek közvetitettek ki. A munkáltatóm azt mondta, hogy csak igy tud bejelenteni, mert különben nem kap utánnam támogatást, mert pultosnak nem adnak, de én ugyan ugy pultosként dolgoztam tovább és két munkaszerződésem volt, egy üzletkötő és egy pultos, attól függően, hogy kinek kell bemutatni. Márciusban bejelentett, majd juniusban rákényszeritett a munkaadóm a viselkedésével, hogy ott hagyjam a szórakozóhelyet és megyegyeztünk, hogy közösmegegyezéssel jövök el. Két nap mulva jött egy sms tőlle, hogy módositani kell a felmondás módját, mert vissza kell fizetnie utánnam a támogatásokat, mivel egy éves szerződésem volt. Én aláirtam, hogy én mondtam fel és igy nem kellett visszafizetnie. De, hogy kaphassak álláskeresési támogatást megkért egy vállalkozót, hogy jelentsen be engem 5 napra és onnan jöttem el közösmegegyezéssel, azt mondta igy ő is én is jól járok. Kérdésem: legális ez és, hogy leht ilyet \"szó nélkül\" hagyni?

A munkaügyis tudta, hogy a munkaadóm, hogyan vett fel és még ő segitett neki benne!

Nagyon sérelmesnek találom a dolgot és szerintem megérne egy kis nyilvánosságot a dolog nem?
Tisztelt Olvasónk!

A kérdés amelyet Ön feszeget a magyar munkaerőpiac egyik tipikus problémája.
Kérem ne értsen félre: értem és megértem azt, hogy a munkavállalók -vélt, vagy valós - kiszolgáltatott helyzetükben teljesen jogszerűtlen munkaadói intézkedéseket legitimálnak az aláírásukkal.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kiszolgáltatottság érzete inkább pánik reakció, mint valós fenyegetés.
Egy olyan helyzetben, amikor a munkavállaló tudja, hogy támogatott, de facto védett pozícióban dolgozik, - nem szabad engedni semmilyen munkadói nyomásnak, fenyegetésnek, vagy erőszaknak.
Az a baj, hogy minden egyes esetben, amikor a munkaadó fenyegetése célt ér, visszaélhet a támogatással, a munkaadói jogkörével, - az végső soron minden munkavállaló tárgyalási pozícióját rontja, -mert azt a (téves) hitet erősíti a jogsértést elkövető munkaadókban, hogy következmény nélkül, kényük-kedvük szerint tehetnek meg bármit.
Napjainkban már léteznek megfelelő szaknkciók, akár igen súlyos büntetések is -amelyek pénzbírságtól a jogsértő cég/vállalkozó engedélyének visszavonásán át, akár börtönbüntetésig is terjedhetnek -, amelyek alkalmazásával fel lehet lépni a jogsértéssel szemben.
Sok esetben akár meg is előzhető a konfliktus eldurvulása, vagy a jogsértés elkövetése, - amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkaadó tisztában van a jogaival.
Utólag nagyon nehéz bármit tenni. Amennyiben a dokumentumokat nem (fizikai) kényszerm fenyegetés hatására írta alá, - azok érvényesek. Ön legitimálta a helyzetet azzal, hogy formálisan belépett egy új munkahelyre, ahonnan ugyancsak formálisan elbocsájtották. (Az álláskeresési járadékra való jogosultság szempontjából valóban ez meoldást jelentett az Ön számára).

Tanácsolni azt tudom, amennyiben más alkalommal hasonló helyzetbe kerül, mielőtt bármit aláírna kérje ki jogi ismeretekkel rendelkező szakember véleményét, - illetve forduljon az illetékes hatóságokhoz. (APEH, OMMF, Szociális és Foglalkoztatási Hivatal, Munkaügyi Minisztérium).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

A feleségem jelenleg anyasági támogatásban részesül, mivel 3 gyermekünk van, 5, 8 és 13 évesek. Mellette nem dolgozik, a háztartást vezeti. Én főállásban dolgozok 2008 október 1-je óta egy Szociális Egyesületnél. Írásban nyilatkoztunk arról a feleségemmel, hogy a gyermekeink után járó pótszabadságot én kívánom igénybe venni. A munkaadó elutasította a kérésemet azzal az indokkal, hogy mivel a feleségem jelenleg nem dolgozik, hanem háztartásbeli, ezért nekem nem jár a gyermekeink utáni pótszabadság. Az előző munkahelyemen ezzel szemben, minden évben megkaptam ugyanezen a jogcímen a pótszabadságot. Ezúton kérem Önt Tanácsadó Úr, segítsen eligazodnom ebben a kérdésben. Jár nekem a 3 gyermek után pótszabadság tehát, vagy sem?

Tisztelettel köszönöm előre is a válaszát!
B. János
Tisztelt Batiz Úr!

A Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó paragrafusa szerint:

132. § (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb
szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt
évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a
gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben
kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Álláspontom szerint a szabály arra az esetre vonatkozik, ha mindkét
szülő dolgozik (munkavállaló). Ebben az esetben pedig jogos
munkáltatójának elutasító indoka, hiszen nagyobb részt a nevelésből az
Ön felesége veszi ki.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem elég összetett lenne. 7 éves munkaviszony után és 3 év gyes után a munkahelyem nem tudott visszavenni, ezért szeptember 30-ig még a felmondási időmet töltöm. Keresgélek munkahelyet, de kevés sikerrel, mert a nyelvtudás elengedhetetlen. Időközben diplomát szereztem, de a nyelv nem fért bele ezért most elkezdtem ezirányban mozogni. Kérdésem, hogy ha munkanélkülire mennék okt. 1-vel nem tudom mennyi járadékot kapnék, mit számolnak. Május 18 lejárt a gyes, utána júniusban 66.000 Ft, júliusban 140.000 Ft (ez az alapbérem egyébként) és szépen kaptam végkielégítést 420.000 Ft. De élni kell és a számlák jönnek, a pénzem fogy. Nem tudom mely időszakot veszik figyelembe, és meddig. Azt a tanácsot is kaptam, hogy menjek el 3 hónapra táppénzre, utána munkanélkülire. Most a nyelv a legfontosabb, mert a végzettségem HR elég jó csak a nyelv hiánya miatt se diploma se munkahely nincs. Szeretnék egy intenzívet elkezdeni, emellett a munka meg nem fér bele. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel járnék jobban, Ön mit tanácsol?
Köszönettel
Sz. Szilvia
Kedves Szilvia!

Az álláskeresési járadék (munkanélküli járadék helyett van) fontosabb
szabályait a következők
(1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról):

1. Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:
1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,
továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud
számára megfelelő munkahelyet felajánlani.
2. Az álláskeresési járadék alapja:
A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző
négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell
kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a
kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban
az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset
alapján kell a járadék összegét kiszámítani.
Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó
munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset
országos átlaga alapján kell kiszámítani.
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi
átlagkeresetének harmincad része.
3. A járadék összege:
Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően
állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban
elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér
figyelembevételével számítják ki.
A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam
feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a
folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra
való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a.
4. Az álláskeresési járadék alsó és felső határa
Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és
felső határa:
Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa
megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság
kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig
az így megállapított összeg kétszeresével.
Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül
történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező
legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos
legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni
Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési
járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a
folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező
összeg.
A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban
- ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az
alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás
kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a
jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben
részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell
számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés
65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.
Amennyiben a nyelvtanulásra szeretne koncentrálni- meglátásom
szerint-, megoldás lehet, amennyiben elmegy táppénzre (passzív jogon
90 nap) és utána igényli az álláskeresési járadékot.
A továbbiakhoz sok sikert kívánok!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.09.2008)  Tisztelt Szakértő !

2003. óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen.2005-ben szültem idén junius 13-án telt le a gyesem.A munkáltatóm nem akar visszavenni még nem mondott fel.Én azóta kivettem a 3 évre járó szabadságomat ( ami 50 nap volt ) ill. részarányosan ami június 13-tól augusztus végéig járt.Jelenleg betegállományban vagyok, mert mint már említettem fel még nem mondott nekem a főnököm állítolag a papírjaim az ügyvédjénél vannak aki szabadságon van, majd jövő héten fogunk egymással találkozni. megbeszélni a helyzetet mivel ő azt szerette volna , ha én mondok fel, de én közöltem, hogy nem fogok felmondani.A következőek lennének a kérdéseim:
- Milyen feltételekkel mondhat fel?
-Ha jól tudom 30 napra köteles visszavenni ez mitől számítják ill. a szabadság is beleszámít-e?
-Visszamenőleg felmondhat-e?
-Betegállomány alatt felmondhat-e?
-A szabdságot és ha felmond akkor a végkielégítést milyen bér alapján kell fizetnie?
-Mivel még június óta nem fizetett nekem semmit kérhetek-e a béremre kamatot ( amit valószínű ugysem fogja kifizetni, de kiváncsi vagyok, hogy járna e ) ?
-A végkielégítést és a felmondási időre járó bért mikor kell kifizetnie?
-Felmondási időre jár-e szabadság?
-A betegállomány hány napját kell a munkáltatónak fizetnie?
-Számításaim szerint 45 nap felmondási idő jár nekem ez naptári napot jelent vagy munkanapot?
-Ha a felmondási idő alatt terhes lennék tudok-e tenni valami, hogy a munkaviszonyom ne szünjön meg elmehetk-e betegállományba?

Válaszát előre is köszönöm sokat segítene vele nekem .

Tisztelettel:
K.Ákosné
Tisztelt Asszonyom!

Annyi pontosítást szeretnék tenni, hogy a szabadság a GyED első évére jár, a
GyES idejére nem. A felhalmozott szabadság (szülési szabadság + a GyED évére
járó) ideje természetesen lehet 50 nap.

A munkaadónak a jelenleg hatályos törvények alapján kötelezettsége van a
GyEs-ről munkába visszatérő édesanyák foglalkoztatására. Az egészen más
kérdés, hogy 3 év elteltével a munkaadónál a foglalkoztatás körülményei, az
anyagi körülmények, a korábbi munkakör megváltozhatott. Végső soron a
munkaadónak van lehetősége a munkaviszony felbontására.

Helyesen tette, hogy Ön nem mondott fel, - a munkaadó vállalja fel azokat az
okokat és indokokat, amelyek alapján az Ön foglalkoztatását nem tudja
vállalni.

A felmondási időbe az éves szabadság fel nem használt arányos része
beleszámít. Visszamenőleg nem lehet felmondani, a felmondás kezdete
leghamarabb az értesítés, illetve a felmondás kézhezvételnek az időpontja
lehet, - a felmondási idő ettől az időponttól kezdődik.
Táppénz ideje alatt a munkavállaló védettséget élvez, de szeretném
nyomatékosan felhívni a figyelmet a keresőképtelen állomány indokoltságára,
az OEP akár Önt, akár a háziorvost bármikor ellenőrizheti, - különösen
akkor, ha nyilvánvalóan egy munkaviszony megszűnésével összefüggésbe hozható
táppénzes jogosultságról van szó.

Az elszámolásokat az Ön bruttó munkabére alapján kell teljesíteni, kifizetni
legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. (Ez adminisztratív módon lehet a
felmondási idő felének letelte).
A felmondás idejére a szabadság fogalmilag nem értelmezhető, az Ön
munkaviszonya a felmondás végéig tart, az éves szabadság ezen időpontig
(arányosan) illeti Önt meg.

A késedelmesen kifizetett összegekre ön késedelmi kamatot kérhet, jó
eséllyel ennek kifizetésére legfeljebb a Munkaügyi Bíróság tudja kötelezni a
munkaadót.

A felmondás ideje alatt keletkezett terhesség már nem jelent felmondási
védelmet, mivel a munkaviszony megszűnéséről a terhessége előtt, illetve
ennek a munkáltatóval történő közlése előtt született döntés.

A felmondási idő naptári napokban értendő.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadók!

Egy önkormányzatnál vagyok irodavezető, vagyis középvezető beosztással. 37 hetes terhes vagyok, 2,5 hónapja vagyok táppénzen, a szülési szabadságot még nem kezdtem meg.
Értesültem arról, hogy postázták nekem a vezetői megbízás visszavonásáról szóló határozatot.
A postai értesítést még nem kaptam meg, gondolom onnantól hatályos ha átveszem.
Persze indokolás nélküli, de felajánlanak vmilyen ügyintézői munkakört (olyat ami szerintem nincs is üres álláshelyben). Kérdésem mit tehetek?
Van-e valamiféle védelmem a terhesség és a tpp miatt, hiszen ezek felmentési tilalmak, ha jól tudom és ha én az állást nem fogadom el ez a visszavonás felmentésnek minősül, de az szabályos lesz? Vagy esetleg nem hatályosul addig amíg vissza nem megyek? Milyen lehetőségeim vannak?
Ha nem fogadom el az állást és a felmentés most hatályosul 4 havi felmentésre és 4 havi végkielégítésre vagyok jogosult. A felmentési pénzt hogyan kapom meg? Hiszen szülési szabadságomat kezdem meg és tgyás-ra leszek jogosult?
Amennyiben ezt választom, vagyis a felmentést és nem leszek jogviszonyban csak GYED-en, egy második gyermek után kaphatok a GYED alapján újra GYED-et, vagy csak GYES-re leszek jogosult? Ha nem leszek jogviszonyban rosszabbul járok ezekkel a támogatásokkal?
Várom válaszát, előre is köszönettel: Bette
Kedves Bette!

Az Ön által leírtak alapján, úgy vélem, hogy nem szabályszerűen járt
el munkáltatója:

Ad1.: A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból
a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell
bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Indoklás
nélkül érvénytelen!

Ad2.: tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési
tilalom alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően
közölhető!
Egyébként a felmentés a kézbesítéskor - kézbesítési vélelem
megdöntésekor (amennyiben megtagadja az átvételt).

A többi kérdésére nem térnék ki- úgy vélem elég súlyos
szabálytalanságokat vétettek Ön ellen-, tanácsolom, hogy mindenképpen
keressen fel egy jogi képviselőt az ügyben!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Már több esetben kértem az Ön segítségét és mindig meg is kaptam, remélem, hogy most is tud Nekem segíteni.
2008.02.01-én vissza mentem a munkahelyemre dolgozni ahol 2008.04.30-án felmondtak .Mivel kértem a felmentési időm rövidítését igy május 31-én megkaptam a végkielégítésem és megszünt a munkaviszonyom.Ezután 06.01-től 08.31-ig határozott idejű munkaviszonyom volt.Időközben terhes lettem és most passzív táppénzen vagyok utána viszont munkanélküli leszek.Jár nekem munkanélküli segély?Milyen ellátásokra leszek jogosult a szülés után?(gyed vagy gyes)
A szülés várható időpontja 2009.április 24.
Gyes mellett mentem vissza dolgozni

Várom mgtisztelő válaszát
Hámos Krisztina
Kedves Krisztina!

Az álláskeresésési támogatás megítélése, idejének és mértékének a megállapítása a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség hatásköre. (4 éves időciklusokat vizsgálva Önnek minden 5. ledolgozott munkanap után jár egy járdékra jogosult nap).
A GyED/GyES jogosultságot érdemes az OEP/MEP ügyfélszolgálatán személyesen tisztázni. GyED-re akkor jogosult, ha a jogosultságot megelőző 180 napon belül Önnek volt viztosítotti jogviszonya. -Mindenképpen keresse fel az egészségpénztárat ebben az ügyben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Szakértő!
Köszönöm válaszát. Abban kérném még segítségét, hogy jelenleg 2005 óta folyamatosan első gyermekemmel gyás-on, majd gyed-en és gyes-en voltam, második gyermekemmel pedig jelenleg gyás-on vagyok, de a régi munkahelyemmel még szerződésben állok. Tudom, hogy gyás alatt rendes felmondással nem mondhat fel a főnököm, de azt szeretném megtudni, hogy rendkívüli felmondással elbocsát, akkor milyen pénzbeli juttatások járnak számomra (ki nem vett fizetett szabadság, végkielégítés?)?
Köszönettel:Andrea
Kedves Andrea!

A rendkívüli felmondás körülményeit vétkes gondatlanság, hanyagság, fegyelmi vétség, súlyos szabálysértés, bűncselekmény elkövetése, stb. alapozhatja meg.
Rendkívüli felmondás alkalmazásakor, - amennyiben a felmondás jogos - a vétkes féllel szemben lehet követeléssel fellépni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(08.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg gyes-en vagyok a 28 hónapos gyermekemmel. Ismét várandós vagyok, a következő gyermekem a gyes lejárta után fog megszületni kb egy hónappal. A kérdésem az lenne , hogy megkapnám e ismét azt a gyedet amit az első gyermekemnél kaptam?
Visszamennék dolgozni is, de sajnos a munkahelyem Budapesten van jelenleg vidéken élünk, elég nagy a távolság.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kövesi Noémi!

A Babázó portálról mindent letöltöttem Önnek, amit a Gyed-ről egy kismamának tudnia kell.

Tisztelettel üdvözli: Szabó Miklósné Dr.

Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult:
A gyermeket saját háztatásban nevelő:
biztosított édesanya, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
biztosított szülő, aki a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
terhességi-gyermekágyi segélyben részesült édesanya, akinek biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, ha az ellátásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint
a közép â013 vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló igénylőnek, a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell kérnie munkáltatójától.

Gyermekgondozási díj (GYED) időtartama és összege:
A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díj összege a napi átlagkereset 70%-a, melynek felső határát, a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában határozták meg. 2008-ban ez az összeg: bruttó 96.600.- Ft. A maximális összegben meghatározott gyermekgondozási díjakat, minden évben automatikusan felülvizsgálja a folyósító szerv, és azt a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően korrigálja.
A GYED összegének megállapításához szükséges naptári napi átlagkeresetet a következők szerint számítják ki:
Ha az édesanya rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet, a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Ha az édesanya nem rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban: 138.000 Ft) harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha az igénylő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet veszik alapul.
A GYED összegéből személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Hol és mikor kell igényelni a gyermekgondozási díjat (GYED)?
A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényt, a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő édesanyának a munkaügyi központhoz kell fordulnia, az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell benyújtania igénylését. Amennyiben az igény elbírálására a Magyar Államkincstár az illetékes, akkor közvetlenül hozzájuk kell fordulnia az igénylőnek.
A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak elérhetőségei, ügyfélfogadási rendje letölthető
Szükséges okmányok az igénybejelentéshez:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyomtatványai letölthetők
A gyermekgondozási díj (GYED) és a keresőtevékenység:
A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet még napi 4 órában sem végezhet! A gyermek egy éves kora után nyílik lehetősége az ellátottnak, hogy kérje gyermekgondozási díja megszüntetését, majd ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt. GYES mellett ugyanis a gyermek egy éves kora után, korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Ha azonban az édesanya úgy dönt, hogy mégis megszakítja keresőtevékenységét, és ismét GYED-ben kíván részesülni, akkor ellátásának összege azonos lesz a korábban megállapított összeggel.
Választás az ellátások között:
Előfordulhat, hogy a biztosított egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra is jogosult lenne, azonban ilyen esetben választania kell, ugyanis egyszerre csak egyféle ellátásban részesülhet.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást - választásuk szerint- csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére állapíthatják meg.
A GYED-re jogosult szülőnek lehetősége van eldönteni, hogy gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási segélyt kíván igénybe venni. Célszerű előzetesen kiszámolni, hogy számára melyik ellátás összege kedvezőbb.

(05.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdéseim lennének:
1.) 5 éve folyamatos munkaviszonyom van egy kft-nél. 2008. szeptember elejétől szülési szabadságon vagyok. A cégem és köztem a munkaviszonyom kezdetekor létrejött egy titoktartási megállapodás, eddig havonta kaptam egy bizonyos összegű \"hallgatási díjat\". A megállapodás nem tér ki arra az esetre, hogy szülési szabadság, táppánz, gyed, stb. alatt jár-e ez a titoktartási díj. A kérdésem az, hogy - mivel a munkaviszonyom nem szűnt meg - továbbra is igényt tarthatok-e erre a hallgatási díjra a jog szerint?
2.) Ugyanez a kérdésem lenne az étkezési utalvánnyal kapcsolatban is: szülési szabadság, gyed, stb. alatt jár-e nekem is az utalvány, úgy, mint az aktív dolgozóknak?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Nébl Ágnes
Tisztelt Ágnes!

Ad1.: Mivel Önnek nem szűnt meg a munkaviszonya (sok esetben még a
munkaviszony megszűnése után is fennállhat a titoktartási
kötelezettség), álláspontom szerint jár a díj- az eddig tudomására
jutott üzemi titkot is őrizni köteles, tehát a titoktartási
kötelezettsége továbbra is fennáll-.

Ad2.: Minden a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
adómentes,természetbeni juttatás (beiskolázási támogatás, étkezési
jegy... stb.) teljes mértékben a munkáltatója döntésétől függ, hogy
adja-e vagy nem -ez vonatkozik a GYES,GYED, TGYÁS időszakára is-

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Egy korábbi megválaszolt kérdéséhez kapcsolódóan szeretnék feltenni még további kérdéseket - illetve \"beollózni\" Andrea kérdései közül. Bemásolom a kérdést és a rá adott választ:

\"(25.03.2008) Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg GYES-en vagyok két iker kisfiammal 4 éve. Szeretnék GYES mellett dolgozni de az eredeti munkahelyem elég messze van. Most lenne lehetőségem egy másik munkahelyen dolgozni ami lakóhelyemhez nagyon közel esik. De ezen az új helyen 6 órában bejelentenének. Csak addig szeretnék itt ideiglenesen dolgozni amíg még ilyen kicsik a gyerekek vagyis a GYES leteltéig. A GYES letelte után az eredeti munkahelyemre szeretnék vissza menni mert ott már lassan 15 éves munkaviszonyom van. Jogilag ezt meglehet csinálni hogy gyakorlatilag két munkahelyre leszek bejelentve? Az eredeti munkahelyemen maradhatok állományban továbbra is míg a másik munkahelyen meg munkaviszonyt létesítek? Hogy viszem át a szükséges papírokat a munkaviszony létesítéséhez? Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek? Itt is vonatkozik rám a felmondási tilalom? Nem szeretnék kilépni az eredeti munkahelyemről. Hogy lehetne ezt megoldanom? Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelettel: H. Andrea

Kedves Andrea!

A törvény erejénél fogva Önnek erre lehetősége van, - munkát vállalni határozott időre, legfeljebb a GyES leteltéig tud.
Vagy megbízással tudja ellátni a munkakört, vagy a munkahelyének az engedélyével és igazolásával.
Természetesen nem kell a meglévő munkaviszonyt megszüntetni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó\"

Kérdésem az lenne hozzá kapcsolódóan:(szinte pontosan ilyen helyzetben vagyok én is, mint H.Andrea)
1. Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek, vagy nem kötelező?
2. Mit jelent a gyakorlatban, h. \"a munkahelyének az engedélyével és igazolásával\" lehet az új helyen dolgozni - a meglévő korábbi munkaviszony mellett? Egy igazolást kell kérni attól a munkahelytől, ahonnan gyes-en vagyok, hogy engedélyezze, h. gyes ideje alatt máshol dolgozom? (Ebben az esetben az 1. kérdésre gondolom igen a válasz.)
3. Leírná, mely törvény mely paragrafusában szerepelnek, h. a meglévő munkaviszonyt nem kell felmondanom (ez nekem fontos), s mellette egy másik munkahelyen dolgozhatom a gyes ideje alatt?
4. A régi munkahelyen meglévő határozatlan idejű munkaszerződés mellett nem lehetséges az új helyen is határozatlan idejű munkaszerződést kötni?
5. Van vmilyen papír, amit a régi munkahelyről át kell vinni az új helyre?
6. Az új helyen is vonatkozik rám a felmondási tilalom?
(Kérem, legyen szíves minden kérdés esetén a törvényi hivatkozást megadni. Köszönöm.)

Nagyon köszönöm válaszait!
Üdvözlettel: J.Éva
Kedves Éva!

Hagyományos munkavégzési feltételek mellett is annyi másodállást létesít valaki, amennyit szeretne, pontosabban amennyit el tud látni. A jogszabály lehetővé teszi a GyES melletti munkavégzést. A munkavégzés történhet azon a munkahelyen, ahol jelenleg fő állásban van bejelentve, de történhet egyéb más munkahelyen is. Munkaszerződést kell kötni, a munkaszerződést legfeljebb a GYES lejártáig tartó időtartamra lehet létesíteni. (Tehát ebben a viszonylatban csak határozott idejű lehet a szerződés, - olyan opció szerződéses megfogalmazása nem kizárt, hogy a GyES letelte után Önt határozatlan időtartamra is tovább szeretnék foglalkoztatni.)

- Az "új hely" de facto másodállásként fogható fel, e tekintetben a felmondási tilalom nyilván nem köti ezt a munkaadót. Érdekes jogi kérdés - mivel álláspontom szerint ilyen szerződés csak (meg)határozott időtartamra jöhet létre-, hogy a szerződésben meghatározott időpont letelte előtt a szerződés (mindkét oldalról) milyen feltételekkel szüntethető meg?!

A főállású munkahely beleegyezése valójában formális, - sokkal inkább tudomásul vételről van szó az Ön bejelentése alapján. Kérje ki könyvelő, vagy adótanácsadó véleményét, - a jelenlegi főállású munkahelytől valószínűleg olyan igazolást kell kérie, amely bizonyítja, hogy Ön munkaviszonyban áll.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(05.09.2008)  Tisztelt Szakértő!
Alkalmazásban állok egy vállalkozónál 2004 óta, szerződésem határozatlan idejű. Most jelenleg gyás-on vagyok 2 hónapos kisfiammal, előtte pedig gyes-en voltam 3 éves kislányommal. A főnököm 2005 óta szeretné, ha közös megegyezés alapján felbontanánk a szerződésemet. Többen is azt mondták, nem hivatalos személyek, hogy ezt ne tegyem, hanem várjam meg, hogy főnököm mondjon fel. Ön mit javasol, mi a jobb számomra? Munkáltatóm azzal fenyeget, hogy ha nem egyezem bele a közös felmondásba, akkor levonja a nekem járó juttatásokból (amit nem tudok mi és mennyi) a havi 9000.- forintot,amit ő a könyvelőjének fizet utánam. Van joga ehhez? Valamint azt mondja, ha nem egyezem bele a közös felmondásba, és neki kell felmondani, akkor később én nem fogok tudni munkanélkülire menni, valamint, hogy megnehezíti helyzetemet ha később majd újra el szeretnék helyezkedni másnál. Azt mondja, hogy olyan munkát fog felajánlani, amit nem fogok tudni elvállalni, a távolság miatt (Pest megye-Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ön mit javasol, mihez van joga, mi jár nekem, ha felmond, mit tegyek? Felmondjak közös beleegyezéssel, vagy várjam meg amíg ő fel tud mondani? Gyás után gyed-re, majd gyes-re szeretnék menni.
Válaszát előre is köszönöm!
T. Andrae!

"A Munka Törvénykönyve általános rendelkezései
Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló,hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen
* a) nők,
* b) negyven évesnél idősebb munkavállalók,a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalóka negyven évnél idősebb munkavállalók,
* c)
a nők,
foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.
* Nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.
A terhes nő védelme
Munkavállaló kötelessége: a munkáltatónak bejelenteni a terhesség tényét.
Ha a munkakör jellege indokolja, akkor munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha munkába álláskor terhes, akkor mindenképpen ki kell terjednie a vizsgálatnak arra is, hogy ebben a munkakörben dolgozhat-e.
A munkavállaló hozzájárulásával a munkáltató az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe köteles helyezni, vagy a meglévő munkakörét kell úgy alakítani, hogy terhesen is el tudja látni. Mindkét esetben a munkabér nem lehet kevesebb mint az előző átlagkeresete. Ez akkor is így van, ha az áthelyezett munkakörben rövidebb a munkaideje, vagy több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe helyezik.
Ha nem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor mentesíteni kell a munkavégzés alól, és az állásidőre járó személyi alapbér illeti meg.
Az előzőekben ismertetett védelem a nőt, ha visszamegy a szülés után dolgozni, akkor a kedvezmények gyermeke egyéves koráig megilletik.
Az örökbefogadott gyermek után is járnak a kedvezmények.
A terhességgel összefüggő orvosi vizsgálat idejére a munkavégzési kötelezettség alól mentesül a terhes nő, erre az időre távolléti díj illeti meg."
Forrás: Nő, család, karrier
dr. Szalontainé dr. Kovács Judit

Nem kell izgulnia. Akár további 3 évig is lehet otthon a további harmadik gyermekével, - mert Önnek a munkáltatója rendes felmondással nem mondhat fel. Felmondhat viszont rendkívüli felmondással, ha Ön a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Nem kell nagy dolgokra gondolnia: ilyen pl.: ha Ön nem szolgáltat adatot a munkáltatónak vagy nem jelenik meg a munkáltató előtt, ha erre kérik. A közös felmondást nem javaslom. Menjen inkább Gyás-ra, Gyed-re, Gyes-re, - ahogyan Ön azt már eltervezte.

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(04.09.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!
Kislányom tartósan beteg így kapom a gyest.Érdeklődnék hogy mellette kaphatok e álláskeresési segélyt vagy a kettő kizárja egymást?
Köszönettel,
T. Helga
Kedves Helga!

A két dolog kizárja egymást. De miért nem keres állást? GyES mellett Ön jogosult munkát vállalni, - amely elképzelhető akár részmunkaidőben, akár távmunkában is.
Esetleges távmunka ajánlat esetén figyelmesen tanulmányozza a szerződés feltételeit, különösen a munkavégzés eszközeire, költségeire, az elvárt teljesítményre és a feladat pontos megatározására tekintettel.
Komolytalan az ajánlat, ha valamilyen jogcímen pénz befizetését kérik Öntől, vagy termék, alapanyag, készlet, stb. megvásárlására akarják rávenni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Gyed-en vagyok, de cégem nem tud visszavenni, így kifizeti a felmondási időmet ill. a végkielégítésemet és a szabijaimat is korrekt módon (a fizetésemet meg is emelte az elmúlt két év inflációjával), így közös megegyezéssel \"válunk el\".
Ha jól tudom, a felmondási időre ill. a végkielégítésre átlagkereset jár, ezt hogyan számolják ki? Nekem mindkét esetben havibért akarnak fizetni, de ez szerintem nem helyes, hisz az átlagkeresetem az éves kereset (azaz ebbe beleszámít a 13. havi bér is) tizenketted része. Jól gondolom?
Gyors válaszát előre is köszönöm: K.M.
Tisztelt K. M..!

Az átlagkereset számításánál a megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett munkabéreket kell figyelembe venni.

"Pl.: A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói rendes felmondás közlésére 2006. július 19-én, tehát 2006. III. negyedévében került sor. Erre tekintettel az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napot megelőző, az átlagkereset alapjául szolgáló teljes négy naptári negyedév a 2006. II. (június, május, április), 2006. I. (március, február január), a 2005. IV. (december, november, október), és a 2005. III. (szeptember, augusztus, július) negyedév volna. Az irányadó időszak megállapítása során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló 2005. október 1-től 2006. május 2-áig keresőképtelen beteg volt. Ez a keresőképtelenség a teljes 2005. IV. negyedévet és a 2006. I. negyedévet érintette. Ezekben a negyedévekben a munkavállaló tehát egyrészt munkabérben nem részesült, másrészt ezen időszakban nincsenek munkában töltött, illetve munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve napok. Ezért ezeket a naptári negyedéveket az átlagkereset számítása során figyelmen kívül kell hagyni, és helyettük â013 időben visszafelé haladva - olyan naptári negyedéveket kell figyelembe venni, amelyekben volt kereset, és volt osztószámnak minősülő óra, illetve munkanap. Ilyennek az adott esetben a 2005. II. (június, május, április), és 2005. I. (március, február január) naptári negyedév minősül. "Munkaügyi értesítő (Net.)

Az esedékességtől eltérően kifizetett munkabéreket úgy kell tekinteni, mintha azt az esedékességkor valóban kifizették volna. Ha a munkabér nem csak az irányadó időszakra szólt, annak csak a vonatkozó része vehető figyelembe. Időbérrel foglalkoztatottak esetében az átlagkereset fizetésének esedékességekor érvényes személyi alapbérrel kell számolni. Ha a munkaviszony nem áll fenn még 4 naptári negyedéve a munkáltatónál, â026akkor a teljes negyedévekből, ennek hiányában hónapokból kell kiszámítani az átlagot a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok betartásával. Az átlagkereset meghatározása során az utolsó 4 naptári negyedévnek azokat a negyedéveket kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzése alapján utoljára munkabérben részesült.

A számításnál az irányadó időszakra kifizetett díjazásokat el kell osztani a munkavégzéssel teljesített, valamint az e nélkül fizetett órák vagy napok számával. Az osztószámnál figyelembe kell venni a rendkívüli munkavégzés idejét is. A havi átlagkereset az egy napi átlagkereset huszonkétszeres összege. Ha valamelyik naptári időszakhoz (negyedév, hónap) osztószám nem tartozik - nincs ledolgozott vagy fizetett nap, óra - , azt az átlagszámításnál nem kell figyelembe venni.

"Példa: a munkavállaló
2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alól is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 óra volt." www.munkaugyes.hu
Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.

(14.09.2008)  Tisztelt Szakértők!

Egy pénzügyi cég alkalmazásában állok, jelenleg GYED-en vagyok. Jeleztem a cég felé 1 hónapja, hogy szeretnék újra munkába állni. A régi osztály ahol voltam megszűnt, ezért azt kérték, hogy ÉN nézegessem a cég meghirdetett állásait és jelezzem ha valamelyik tetszik. (1. Ez szabályos eljárás? ) Egy hónap keresgélés után mai napon hívtak be állásinterjúra. Furcsa volt ugyan, hogy a saját meglévő munkahelyemen interjúztatnak újra, de felkészülten elmentem. Az interjú után már úgy tűnt, hogy megkapom az állást, amikoris közölték, hogy mégsem, mivel sűrgősen kell valakit munkába állítaniuk a szóban forgó pozícióba, nekem pedig mivel a TP majd GYED alatt összejött 2,5 hó szabim, amit ők kötelesek nekem kiadni, nem várnak rám ennyi ideig, nézegessem tovább az álláshirdetéseket ÉS kezdjem meg kivenni a szabijaimat, menjek GYES-re GYED helyett. Nem értem, hogy miért hívtak interjúra, ha tudták, hogy a szabik miatt úgysem tudok azonnal kezdeni. tehát kérdéseim:
1. GYED után köteles-e a munkáltató felajánlani nekem valamilyen állást, vagy szabályosan jár-e el a cégem azzal, hogy nekem kell az álláspályázatokat böngésznem? Illetve ha találtam egy képzettségemnek megfelelő munkát, akkor oda kötelesek-e visszavenni?
2. ha jeleztem, hogy munkába szeretnék állni amint lehet, akkor megteheti-e a cégem, hogy halogatja a dolgot ?
3. ha felajánlanak nekem egy állást, ami nekem nem tetszik, akkor kötelezhető-e a cégem arra, hogy olyan állást biztosítson, ami az elvárásaimnak és képzettségemnek megfelelő? vgay nekem el kell-e fogadnom amit ők ajánlanak? (már ha a cégnél képzelem el a jövőmet)
4. Jól tudom-e hogy annyi fizetéssel kell hogy visszavegyenek, mint amennyit korábban kerestem? Meg kell hogy kapjam az elmúlt évek fizetésemeléseit is?
5. Szokott lenni nálunk decemberi bónusz és egyéb évközi juttatások is. Ez azonban csak akkor jár, ha már min. 6 hónapja a cégnél dolgozik az illető. Nekem ezt ebben az évben nem akarják megadni, holott már 2004 óta itt dolgozom, a GYED-em szeptemberig tart majd ha minden igaz. Ez jogos? Hiszen a GYED-et is tőlük kaptam, az nem számít a folyamatos munkaviszonyba bele? És a szabadság beleszámít?
6. hogyan kell pontosan kiszámítani, hogy nekem mennyi szabi jár egy évben, illetve a TP, TGYÁS majd GYED alatt mennyi szabim gyűlt össze?? 24 éves vagyok, házas, 1 gyermekem van.
Köszönettel:
GERY
T. Gery!

Első kérdésére a válaszom: igen
Második kérdés: nem teheti meg a cége, hogy halogatja a dolgot.
Harmadik kérdés: a válasz első felére igen a válaszom, a második részére pedig az, hogy a bérét a hosonló végzettségű és munkakörü dolgozók béréhez kell igazítania a munkáltatónak, -ha ilyen nuncs , akkor az átlagos korrigált bért kell megkapnia. ( Ha a munkáltatónál bércsökkentés volt, bére akkor sem lehet kevesebb annál, mint amilyen aktív alkalmazottként volt.)
Ötödik kérdés: nem jogos. A Gyed és a szabadság -ha Ön határozatlan időre kötött munkaszerződés szerint van foglalkoztatva - beleszámít a folyamatos munkaviszonyba.

Hatodik kérdés: Önnek ebben a pillanatban 20 munkanap alapszabdság /év jár, amely ha betölti a huszonöt évét egy munkanappal meghosszabbodik. Továbbá, egy gyermeke után évenként 2 munkanap pótszabadság jár a gyermek 16 éve koráig, - akkor ha erre nem a férje tart igényt. Fontos még, hogy a szabadság kiszámításánál, ha töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(01.09.2008)  Jelenleg ez év januárjában örökbe fogadtuk kislányunkat, akivel azóta TGYÁS-t, majd GYED-et kapok. Januárban, amikor a kislányom egy éves lesz, vissza szeretnék menni dolgozni a munkahelyemre, ahol menedzseri pozícióban (cégautó, laptop, mobil, eü és nyugdíjpénztári csomag volt a fizetésen felüli juttatási csomag) dolgoztam. Azóta a kolléganőmet áttették az én területemre és az ő területére felvettek most szeptemberi kezdéssel egy új munkavállalót. Kérdésem a következő: van-e jogi akadálya annak, hogy vissza tudjak menni ugyanabba a munkakörbe, juttatási csomagba és területre dolgozni úgy, hogy mellette maradok GYES-en? A munkáltató felajánlhat-e más állást, kevesebb juttatással és bérrel és mi van akkor, ha azt nem fogadom el? A GYES mellett nem mondhatnak fel, de mondhatja-e azt a munkáltató, hogy a gyermekem 3 éves koráig nem akar alkalmazni? Ha ezzel érvelnek, mit tudok én ez ellen tenni, hová tudok fordulni? Mert megítélésem szerint ez diszkrimináció a nők iiletve az anyák ellen. Anyagi okoból nincs más választásom, vissza kell mennem dolgozni és én úgy gondolom, hogy a munkáltató nem döntheti el helyettem, hogy munkával a fizetésemet választom vagy a jóval csekélyebb összegű GYED-et és majd 1 év múlva a GYES-t. Jól gondolm-e?
Segítségét nagyon köszönöm! (Kérem válaszában a jogszabályi hivatkozásokat legyen szíves megjelölni!)
Kedves Enikő!

Bizonyára Ön is tapasztalja, hogy a különböző szociális tárgyú kedvezmények módosításáról hatalmas társadalmi vita folyik.
Az teljesen egyértelmű, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem tartható fenn. A legnagyobb problémát a kisgyermekes édesanyák tartós távolléte és a napi rutinból történő kiesése jelenti a munkaadók számára. Természetesen óhatatlanul finanszírozási, illetve financiális kérdések is felmerülnek ilyenkor.

A fő szabály szerint (az érvényes munkaszerződése alapján) a törvény arra kötelezi a munkaadót, hogy a GyED/GyES letelte után ön korábbi munkahelyére visszatérhessen.
Arra azonban már nem kötelezi semmi a munkaadót (és nem is kötelezheti), hogy az Ön számára tartósan munkát biztosítson, - azaz gazdasági érdekekre hivatkozva felmondhatja az Ön munkaviszonyát.

Természetesen közös megegyezés szerint elképzelhető új munkaszerződés megkötése, illetve (szerncsésebb) a korábbi munkaszerződés módosítása. Amennyiben a munkadó nem tud (vagy nem akar) az Ön számára munkát biztosítani, - akkor erre kényszeríteni nem lehet, a gazdálkodás felelőssége és a vállalat minél eredményesenn működése az aláírási jogkörrel bíró vezető, illetve a tulajdonosok felelőssége.

Elképzelhető tehát, hogy a munkaadó ajánlata talán kedvezőtlenebb feltételekre fog vonatkozni, - miként az is elképzelhető, hogy szerencsés esetben valakinek kedvezőbb feltételeket ajánlanak.

Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére kerül sor, úgy törvényes keretek között, a rendes felmondás szabályai szerint kell eljárni.

GyED mellett nem, de GyES mellett végezhető munka a juttatás megtartása mellett.

A munkavégzés elképzelhető azon a munkahelyen is, ahova jelenlegi munkaszerződése köti, de -munkaadója beleegyezésével - bármelyik egyéb munkahelyen is. A GyED mellett végzett munkát technikailag határozott idejű munkaszerződésnek kell lehet felfogni, - amely megszűnésének időpontja legkésőbb a GyES megszűnése. (Természetesen a munkaadó nem köteles Önnek GyES melett munkát biztosítani.) E tekintetben a munkaadó igenis dönthet, - illetve Önnek is kell arról döntést hoznia, hogy számíthatnak-e az Ön folyamatos, igényes munkavégzésére. - Jelen jogesetre a Munka Törvénykönyvéről írott szabályok vonatkoznak.

A kérdés tehát összetett, több lehetőség, megoldás is elképzelhető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.08.2008)  Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok második gyermekemmel 2009. májusig.
A jelenlegi munkahelyemre nem kívánok visszamenni dolgozni a távolság miatt, viszont hirtelen kaptam egy közalkalmazotti szerződéses (1 éves) munkaviszonyra ajánlatot, amit szeptember 15től be kellene tölteni. Ha mindenképp szeretném ezt az új lehetőséget, miként kell eljárnom a jelenlegi munkáltatómnál? (A szabadságoktól való elesés nem tartom feltétlen problémának).
Köszönettel: Eni
Kedves Eni!

Rendes felmondással kell megszüntetnie a munkaviszonyát. Megkapja a "kilépő" papírjait, ezek alapján be tudják jelenteni Önt az új munkahelyén.
Azt javaslom, hogy munkát a GyES megtartása mellett vállaljon és gondolja végig, mi fog történni az egy év határozott idő letelte után.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(28.08.2008)  Jó napot kivánok! Szeretném, ha válaszolna egy kérdésemre!
2001. juniu s25-től gyesen voltam 2004. junius 25-ig. Ezután - mivel három gyermekem van- gyeten voltam 2007. december 27-ig. Azóta van 155 nap munka viszonyom. Jár-e munkanélküli segély ill. álláskeresési támogatás? Köszönöm szépen! Várom válaszát!
Tisztelt Felhasználónk!

Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:

1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek