Álláshirdetések száma: 4 282 Number of CVs 207 516
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(09.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Már több esetben kértem az Ön segítségét és mindig meg is kaptam, remélem, hogy most is tud Nekem segíteni.
2008.02.01-én vissza mentem a munkahelyemre dolgozni ahol 2008.04.30-án felmondtak .Mivel kértem a felmentési időm rövidítését igy május 31-én megkaptam a végkielégítésem és megszünt a munkaviszonyom.Ezután 06.01-től 08.31-ig határozott idejű munkaviszonyom volt.Időközben terhes lettem és most passzív táppénzen vagyok utána viszont munkanélküli leszek.Jár nekem munkanélküli segély?Milyen ellátásokra leszek jogosult a szülés után?(gyed vagy gyes)
A szülés várható időpontja 2009.április 24.
Gyes mellett mentem vissza dolgozni

Várom mgtisztelő válaszát
Hámos Krisztina
Kedves Krisztina!

Az álláskeresésési támogatás megítélése, idejének és mértékének a megállapítása a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség hatásköre. (4 éves időciklusokat vizsgálva Önnek minden 5. ledolgozott munkanap után jár egy járdékra jogosult nap).
A GyED/GyES jogosultságot érdemes az OEP/MEP ügyfélszolgálatán személyesen tisztázni. GyED-re akkor jogosult, ha a jogosultságot megelőző 180 napon belül Önnek volt viztosítotti jogviszonya. -Mindenképpen keresse fel az egészségpénztárat ebben az ügyben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Szakértő!
Köszönöm válaszát. Abban kérném még segítségét, hogy jelenleg 2005 óta folyamatosan első gyermekemmel gyás-on, majd gyed-en és gyes-en voltam, második gyermekemmel pedig jelenleg gyás-on vagyok, de a régi munkahelyemmel még szerződésben állok. Tudom, hogy gyás alatt rendes felmondással nem mondhat fel a főnököm, de azt szeretném megtudni, hogy rendkívüli felmondással elbocsát, akkor milyen pénzbeli juttatások járnak számomra (ki nem vett fizetett szabadság, végkielégítés?)?
Köszönettel:Andrea
Kedves Andrea!

A rendkívüli felmondás körülményeit vétkes gondatlanság, hanyagság, fegyelmi vétség, súlyos szabálysértés, bűncselekmény elkövetése, stb. alapozhatja meg.
Rendkívüli felmondás alkalmazásakor, - amennyiben a felmondás jogos - a vétkes féllel szemben lehet követeléssel fellépni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(08.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg gyes-en vagyok a 28 hónapos gyermekemmel. Ismét várandós vagyok, a következő gyermekem a gyes lejárta után fog megszületni kb egy hónappal. A kérdésem az lenne , hogy megkapnám e ismét azt a gyedet amit az első gyermekemnél kaptam?
Visszamennék dolgozni is, de sajnos a munkahelyem Budapesten van jelenleg vidéken élünk, elég nagy a távolság.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kövesi Noémi!

A Babázó portálról mindent letöltöttem Önnek, amit a Gyed-ről egy kismamának tudnia kell.

Tisztelettel üdvözli: Szabó Miklósné Dr.

Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult:
A gyermeket saját háztatásban nevelő:
biztosított édesanya, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
biztosított szülő, aki a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
terhességi-gyermekágyi segélyben részesült édesanya, akinek biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, ha az ellátásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint
a közép â013 vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló igénylőnek, a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell kérnie munkáltatójától.

Gyermekgondozási díj (GYED) időtartama és összege:
A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díj összege a napi átlagkereset 70%-a, melynek felső határát, a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában határozták meg. 2008-ban ez az összeg: bruttó 96.600.- Ft. A maximális összegben meghatározott gyermekgondozási díjakat, minden évben automatikusan felülvizsgálja a folyósító szerv, és azt a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően korrigálja.
A GYED összegének megállapításához szükséges naptári napi átlagkeresetet a következők szerint számítják ki:
Ha az édesanya rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet, a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Ha az édesanya nem rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban: 138.000 Ft) harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha az igénylő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet veszik alapul.
A GYED összegéből személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Hol és mikor kell igényelni a gyermekgondozási díjat (GYED)?
A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényt, a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő édesanyának a munkaügyi központhoz kell fordulnia, az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell benyújtania igénylését. Amennyiben az igény elbírálására a Magyar Államkincstár az illetékes, akkor közvetlenül hozzájuk kell fordulnia az igénylőnek.
A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak elérhetőségei, ügyfélfogadási rendje letölthető
Szükséges okmányok az igénybejelentéshez:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyomtatványai letölthetők
A gyermekgondozási díj (GYED) és a keresőtevékenység:
A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet még napi 4 órában sem végezhet! A gyermek egy éves kora után nyílik lehetősége az ellátottnak, hogy kérje gyermekgondozási díja megszüntetését, majd ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt. GYES mellett ugyanis a gyermek egy éves kora után, korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Ha azonban az édesanya úgy dönt, hogy mégis megszakítja keresőtevékenységét, és ismét GYED-ben kíván részesülni, akkor ellátásának összege azonos lesz a korábban megállapított összeggel.
Választás az ellátások között:
Előfordulhat, hogy a biztosított egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra is jogosult lenne, azonban ilyen esetben választania kell, ugyanis egyszerre csak egyféle ellátásban részesülhet.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást - választásuk szerint- csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére állapíthatják meg.
A GYED-re jogosult szülőnek lehetősége van eldönteni, hogy gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási segélyt kíván igénybe venni. Célszerű előzetesen kiszámolni, hogy számára melyik ellátás összege kedvezőbb.

(05.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdéseim lennének:
1.) 5 éve folyamatos munkaviszonyom van egy kft-nél. 2008. szeptember elejétől szülési szabadságon vagyok. A cégem és köztem a munkaviszonyom kezdetekor létrejött egy titoktartási megállapodás, eddig havonta kaptam egy bizonyos összegű \"hallgatási díjat\". A megállapodás nem tér ki arra az esetre, hogy szülési szabadság, táppánz, gyed, stb. alatt jár-e ez a titoktartási díj. A kérdésem az, hogy - mivel a munkaviszonyom nem szűnt meg - továbbra is igényt tarthatok-e erre a hallgatási díjra a jog szerint?
2.) Ugyanez a kérdésem lenne az étkezési utalvánnyal kapcsolatban is: szülési szabadság, gyed, stb. alatt jár-e nekem is az utalvány, úgy, mint az aktív dolgozóknak?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Nébl Ágnes
Tisztelt Ágnes!

Ad1.: Mivel Önnek nem szűnt meg a munkaviszonya (sok esetben még a
munkaviszony megszűnése után is fennállhat a titoktartási
kötelezettség), álláspontom szerint jár a díj- az eddig tudomására
jutott üzemi titkot is őrizni köteles, tehát a titoktartási
kötelezettsége továbbra is fennáll-.

Ad2.: Minden a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
adómentes,természetbeni juttatás (beiskolázási támogatás, étkezési
jegy... stb.) teljes mértékben a munkáltatója döntésétől függ, hogy
adja-e vagy nem -ez vonatkozik a GYES,GYED, TGYÁS időszakára is-

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Egy korábbi megválaszolt kérdéséhez kapcsolódóan szeretnék feltenni még további kérdéseket - illetve \"beollózni\" Andrea kérdései közül. Bemásolom a kérdést és a rá adott választ:

\"(25.03.2008) Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg GYES-en vagyok két iker kisfiammal 4 éve. Szeretnék GYES mellett dolgozni de az eredeti munkahelyem elég messze van. Most lenne lehetőségem egy másik munkahelyen dolgozni ami lakóhelyemhez nagyon közel esik. De ezen az új helyen 6 órában bejelentenének. Csak addig szeretnék itt ideiglenesen dolgozni amíg még ilyen kicsik a gyerekek vagyis a GYES leteltéig. A GYES letelte után az eredeti munkahelyemre szeretnék vissza menni mert ott már lassan 15 éves munkaviszonyom van. Jogilag ezt meglehet csinálni hogy gyakorlatilag két munkahelyre leszek bejelentve? Az eredeti munkahelyemen maradhatok állományban továbbra is míg a másik munkahelyen meg munkaviszonyt létesítek? Hogy viszem át a szükséges papírokat a munkaviszony létesítéséhez? Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek? Itt is vonatkozik rám a felmondási tilalom? Nem szeretnék kilépni az eredeti munkahelyemről. Hogy lehetne ezt megoldanom? Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelettel: H. Andrea

Kedves Andrea!

A törvény erejénél fogva Önnek erre lehetősége van, - munkát vállalni határozott időre, legfeljebb a GyES leteltéig tud.
Vagy megbízással tudja ellátni a munkakört, vagy a munkahelyének az engedélyével és igazolásával.
Természetesen nem kell a meglévő munkaviszonyt megszüntetni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó\"

Kérdésem az lenne hozzá kapcsolódóan:(szinte pontosan ilyen helyzetben vagyok én is, mint H.Andrea)
1. Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek, vagy nem kötelező?
2. Mit jelent a gyakorlatban, h. \"a munkahelyének az engedélyével és igazolásával\" lehet az új helyen dolgozni - a meglévő korábbi munkaviszony mellett? Egy igazolást kell kérni attól a munkahelytől, ahonnan gyes-en vagyok, hogy engedélyezze, h. gyes ideje alatt máshol dolgozom? (Ebben az esetben az 1. kérdésre gondolom igen a válasz.)
3. Leírná, mely törvény mely paragrafusában szerepelnek, h. a meglévő munkaviszonyt nem kell felmondanom (ez nekem fontos), s mellette egy másik munkahelyen dolgozhatom a gyes ideje alatt?
4. A régi munkahelyen meglévő határozatlan idejű munkaszerződés mellett nem lehetséges az új helyen is határozatlan idejű munkaszerződést kötni?
5. Van vmilyen papír, amit a régi munkahelyről át kell vinni az új helyre?
6. Az új helyen is vonatkozik rám a felmondási tilalom?
(Kérem, legyen szíves minden kérdés esetén a törvényi hivatkozást megadni. Köszönöm.)

Nagyon köszönöm válaszait!
Üdvözlettel: J.Éva
Kedves Éva!

Hagyományos munkavégzési feltételek mellett is annyi másodállást létesít valaki, amennyit szeretne, pontosabban amennyit el tud látni. A jogszabály lehetővé teszi a GyES melletti munkavégzést. A munkavégzés történhet azon a munkahelyen, ahol jelenleg fő állásban van bejelentve, de történhet egyéb más munkahelyen is. Munkaszerződést kell kötni, a munkaszerződést legfeljebb a GYES lejártáig tartó időtartamra lehet létesíteni. (Tehát ebben a viszonylatban csak határozott idejű lehet a szerződés, - olyan opció szerződéses megfogalmazása nem kizárt, hogy a GyES letelte után Önt határozatlan időtartamra is tovább szeretnék foglalkoztatni.)

- Az "új hely" de facto másodállásként fogható fel, e tekintetben a felmondási tilalom nyilván nem köti ezt a munkaadót. Érdekes jogi kérdés - mivel álláspontom szerint ilyen szerződés csak (meg)határozott időtartamra jöhet létre-, hogy a szerződésben meghatározott időpont letelte előtt a szerződés (mindkét oldalról) milyen feltételekkel szüntethető meg?!

A főállású munkahely beleegyezése valójában formális, - sokkal inkább tudomásul vételről van szó az Ön bejelentése alapján. Kérje ki könyvelő, vagy adótanácsadó véleményét, - a jelenlegi főállású munkahelytől valószínűleg olyan igazolást kell kérie, amely bizonyítja, hogy Ön munkaviszonyban áll.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(05.09.2008)  Tisztelt Szakértő!
Alkalmazásban állok egy vállalkozónál 2004 óta, szerződésem határozatlan idejű. Most jelenleg gyás-on vagyok 2 hónapos kisfiammal, előtte pedig gyes-en voltam 3 éves kislányommal. A főnököm 2005 óta szeretné, ha közös megegyezés alapján felbontanánk a szerződésemet. Többen is azt mondták, nem hivatalos személyek, hogy ezt ne tegyem, hanem várjam meg, hogy főnököm mondjon fel. Ön mit javasol, mi a jobb számomra? Munkáltatóm azzal fenyeget, hogy ha nem egyezem bele a közös felmondásba, akkor levonja a nekem járó juttatásokból (amit nem tudok mi és mennyi) a havi 9000.- forintot,amit ő a könyvelőjének fizet utánam. Van joga ehhez? Valamint azt mondja, ha nem egyezem bele a közös felmondásba, és neki kell felmondani, akkor később én nem fogok tudni munkanélkülire menni, valamint, hogy megnehezíti helyzetemet ha később majd újra el szeretnék helyezkedni másnál. Azt mondja, hogy olyan munkát fog felajánlani, amit nem fogok tudni elvállalni, a távolság miatt (Pest megye-Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ön mit javasol, mihez van joga, mi jár nekem, ha felmond, mit tegyek? Felmondjak közös beleegyezéssel, vagy várjam meg amíg ő fel tud mondani? Gyás után gyed-re, majd gyes-re szeretnék menni.
Válaszát előre is köszönöm!
T. Andrae!

"A Munka Törvénykönyve általános rendelkezései
Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló,hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen
* a) nők,
* b) negyven évesnél idősebb munkavállalók,a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalóka negyven évnél idősebb munkavállalók,
* c)
a nők,
foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.
* Nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.
A terhes nő védelme
Munkavállaló kötelessége: a munkáltatónak bejelenteni a terhesség tényét.
Ha a munkakör jellege indokolja, akkor munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha munkába álláskor terhes, akkor mindenképpen ki kell terjednie a vizsgálatnak arra is, hogy ebben a munkakörben dolgozhat-e.
A munkavállaló hozzájárulásával a munkáltató az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe köteles helyezni, vagy a meglévő munkakörét kell úgy alakítani, hogy terhesen is el tudja látni. Mindkét esetben a munkabér nem lehet kevesebb mint az előző átlagkeresete. Ez akkor is így van, ha az áthelyezett munkakörben rövidebb a munkaideje, vagy több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe helyezik.
Ha nem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor mentesíteni kell a munkavégzés alól, és az állásidőre járó személyi alapbér illeti meg.
Az előzőekben ismertetett védelem a nőt, ha visszamegy a szülés után dolgozni, akkor a kedvezmények gyermeke egyéves koráig megilletik.
Az örökbefogadott gyermek után is járnak a kedvezmények.
A terhességgel összefüggő orvosi vizsgálat idejére a munkavégzési kötelezettség alól mentesül a terhes nő, erre az időre távolléti díj illeti meg."
Forrás: Nő, család, karrier
dr. Szalontainé dr. Kovács Judit

Nem kell izgulnia. Akár további 3 évig is lehet otthon a további harmadik gyermekével, - mert Önnek a munkáltatója rendes felmondással nem mondhat fel. Felmondhat viszont rendkívüli felmondással, ha Ön a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Nem kell nagy dolgokra gondolnia: ilyen pl.: ha Ön nem szolgáltat adatot a munkáltatónak vagy nem jelenik meg a munkáltató előtt, ha erre kérik. A közös felmondást nem javaslom. Menjen inkább Gyás-ra, Gyed-re, Gyes-re, - ahogyan Ön azt már eltervezte.

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(04.09.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!
Kislányom tartósan beteg így kapom a gyest.Érdeklődnék hogy mellette kaphatok e álláskeresési segélyt vagy a kettő kizárja egymást?
Köszönettel,
T. Helga
Kedves Helga!

A két dolog kizárja egymást. De miért nem keres állást? GyES mellett Ön jogosult munkát vállalni, - amely elképzelhető akár részmunkaidőben, akár távmunkában is.
Esetleges távmunka ajánlat esetén figyelmesen tanulmányozza a szerződés feltételeit, különösen a munkavégzés eszközeire, költségeire, az elvárt teljesítményre és a feladat pontos megatározására tekintettel.
Komolytalan az ajánlat, ha valamilyen jogcímen pénz befizetését kérik Öntől, vagy termék, alapanyag, készlet, stb. megvásárlására akarják rávenni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Gyed-en vagyok, de cégem nem tud visszavenni, így kifizeti a felmondási időmet ill. a végkielégítésemet és a szabijaimat is korrekt módon (a fizetésemet meg is emelte az elmúlt két év inflációjával), így közös megegyezéssel \"válunk el\".
Ha jól tudom, a felmondási időre ill. a végkielégítésre átlagkereset jár, ezt hogyan számolják ki? Nekem mindkét esetben havibért akarnak fizetni, de ez szerintem nem helyes, hisz az átlagkeresetem az éves kereset (azaz ebbe beleszámít a 13. havi bér is) tizenketted része. Jól gondolom?
Gyors válaszát előre is köszönöm: K.M.
Tisztelt K. M..!

Az átlagkereset számításánál a megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett munkabéreket kell figyelembe venni.

"Pl.: A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói rendes felmondás közlésére 2006. július 19-én, tehát 2006. III. negyedévében került sor. Erre tekintettel az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napot megelőző, az átlagkereset alapjául szolgáló teljes négy naptári negyedév a 2006. II. (június, május, április), 2006. I. (március, február január), a 2005. IV. (december, november, október), és a 2005. III. (szeptember, augusztus, július) negyedév volna. Az irányadó időszak megállapítása során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló 2005. október 1-től 2006. május 2-áig keresőképtelen beteg volt. Ez a keresőképtelenség a teljes 2005. IV. negyedévet és a 2006. I. negyedévet érintette. Ezekben a negyedévekben a munkavállaló tehát egyrészt munkabérben nem részesült, másrészt ezen időszakban nincsenek munkában töltött, illetve munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve napok. Ezért ezeket a naptári negyedéveket az átlagkereset számítása során figyelmen kívül kell hagyni, és helyettük â013 időben visszafelé haladva - olyan naptári negyedéveket kell figyelembe venni, amelyekben volt kereset, és volt osztószámnak minősülő óra, illetve munkanap. Ilyennek az adott esetben a 2005. II. (június, május, április), és 2005. I. (március, február január) naptári negyedév minősül. "Munkaügyi értesítő (Net.)

Az esedékességtől eltérően kifizetett munkabéreket úgy kell tekinteni, mintha azt az esedékességkor valóban kifizették volna. Ha a munkabér nem csak az irányadó időszakra szólt, annak csak a vonatkozó része vehető figyelembe. Időbérrel foglalkoztatottak esetében az átlagkereset fizetésének esedékességekor érvényes személyi alapbérrel kell számolni. Ha a munkaviszony nem áll fenn még 4 naptári negyedéve a munkáltatónál, â026akkor a teljes negyedévekből, ennek hiányában hónapokból kell kiszámítani az átlagot a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok betartásával. Az átlagkereset meghatározása során az utolsó 4 naptári negyedévnek azokat a negyedéveket kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzése alapján utoljára munkabérben részesült.

A számításnál az irányadó időszakra kifizetett díjazásokat el kell osztani a munkavégzéssel teljesített, valamint az e nélkül fizetett órák vagy napok számával. Az osztószámnál figyelembe kell venni a rendkívüli munkavégzés idejét is. A havi átlagkereset az egy napi átlagkereset huszonkétszeres összege. Ha valamelyik naptári időszakhoz (negyedév, hónap) osztószám nem tartozik - nincs ledolgozott vagy fizetett nap, óra - , azt az átlagszámításnál nem kell figyelembe venni.

"Példa: a munkavállaló
2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alól is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 óra volt." www.munkaugyes.hu
Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.

(14.09.2008)  Tisztelt Szakértők!

Egy pénzügyi cég alkalmazásában állok, jelenleg GYED-en vagyok. Jeleztem a cég felé 1 hónapja, hogy szeretnék újra munkába állni. A régi osztály ahol voltam megszűnt, ezért azt kérték, hogy ÉN nézegessem a cég meghirdetett állásait és jelezzem ha valamelyik tetszik. (1. Ez szabályos eljárás? ) Egy hónap keresgélés után mai napon hívtak be állásinterjúra. Furcsa volt ugyan, hogy a saját meglévő munkahelyemen interjúztatnak újra, de felkészülten elmentem. Az interjú után már úgy tűnt, hogy megkapom az állást, amikoris közölték, hogy mégsem, mivel sűrgősen kell valakit munkába állítaniuk a szóban forgó pozícióba, nekem pedig mivel a TP majd GYED alatt összejött 2,5 hó szabim, amit ők kötelesek nekem kiadni, nem várnak rám ennyi ideig, nézegessem tovább az álláshirdetéseket ÉS kezdjem meg kivenni a szabijaimat, menjek GYES-re GYED helyett. Nem értem, hogy miért hívtak interjúra, ha tudták, hogy a szabik miatt úgysem tudok azonnal kezdeni. tehát kérdéseim:
1. GYED után köteles-e a munkáltató felajánlani nekem valamilyen állást, vagy szabályosan jár-e el a cégem azzal, hogy nekem kell az álláspályázatokat böngésznem? Illetve ha találtam egy képzettségemnek megfelelő munkát, akkor oda kötelesek-e visszavenni?
2. ha jeleztem, hogy munkába szeretnék állni amint lehet, akkor megteheti-e a cégem, hogy halogatja a dolgot ?
3. ha felajánlanak nekem egy állást, ami nekem nem tetszik, akkor kötelezhető-e a cégem arra, hogy olyan állást biztosítson, ami az elvárásaimnak és képzettségemnek megfelelő? vgay nekem el kell-e fogadnom amit ők ajánlanak? (már ha a cégnél képzelem el a jövőmet)
4. Jól tudom-e hogy annyi fizetéssel kell hogy visszavegyenek, mint amennyit korábban kerestem? Meg kell hogy kapjam az elmúlt évek fizetésemeléseit is?
5. Szokott lenni nálunk decemberi bónusz és egyéb évközi juttatások is. Ez azonban csak akkor jár, ha már min. 6 hónapja a cégnél dolgozik az illető. Nekem ezt ebben az évben nem akarják megadni, holott már 2004 óta itt dolgozom, a GYED-em szeptemberig tart majd ha minden igaz. Ez jogos? Hiszen a GYED-et is tőlük kaptam, az nem számít a folyamatos munkaviszonyba bele? És a szabadság beleszámít?
6. hogyan kell pontosan kiszámítani, hogy nekem mennyi szabi jár egy évben, illetve a TP, TGYÁS majd GYED alatt mennyi szabim gyűlt össze?? 24 éves vagyok, házas, 1 gyermekem van.
Köszönettel:
GERY
T. Gery!

Első kérdésére a válaszom: igen
Második kérdés: nem teheti meg a cége, hogy halogatja a dolgot.
Harmadik kérdés: a válasz első felére igen a válaszom, a második részére pedig az, hogy a bérét a hosonló végzettségű és munkakörü dolgozók béréhez kell igazítania a munkáltatónak, -ha ilyen nuncs , akkor az átlagos korrigált bért kell megkapnia. ( Ha a munkáltatónál bércsökkentés volt, bére akkor sem lehet kevesebb annál, mint amilyen aktív alkalmazottként volt.)
Ötödik kérdés: nem jogos. A Gyed és a szabadság -ha Ön határozatlan időre kötött munkaszerződés szerint van foglalkoztatva - beleszámít a folyamatos munkaviszonyba.

Hatodik kérdés: Önnek ebben a pillanatban 20 munkanap alapszabdság /év jár, amely ha betölti a huszonöt évét egy munkanappal meghosszabbodik. Továbbá, egy gyermeke után évenként 2 munkanap pótszabadság jár a gyermek 16 éve koráig, - akkor ha erre nem a férje tart igényt. Fontos még, hogy a szabadság kiszámításánál, ha töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(01.09.2008)  Jelenleg ez év januárjában örökbe fogadtuk kislányunkat, akivel azóta TGYÁS-t, majd GYED-et kapok. Januárban, amikor a kislányom egy éves lesz, vissza szeretnék menni dolgozni a munkahelyemre, ahol menedzseri pozícióban (cégautó, laptop, mobil, eü és nyugdíjpénztári csomag volt a fizetésen felüli juttatási csomag) dolgoztam. Azóta a kolléganőmet áttették az én területemre és az ő területére felvettek most szeptemberi kezdéssel egy új munkavállalót. Kérdésem a következő: van-e jogi akadálya annak, hogy vissza tudjak menni ugyanabba a munkakörbe, juttatási csomagba és területre dolgozni úgy, hogy mellette maradok GYES-en? A munkáltató felajánlhat-e más állást, kevesebb juttatással és bérrel és mi van akkor, ha azt nem fogadom el? A GYES mellett nem mondhatnak fel, de mondhatja-e azt a munkáltató, hogy a gyermekem 3 éves koráig nem akar alkalmazni? Ha ezzel érvelnek, mit tudok én ez ellen tenni, hová tudok fordulni? Mert megítélésem szerint ez diszkrimináció a nők iiletve az anyák ellen. Anyagi okoból nincs más választásom, vissza kell mennem dolgozni és én úgy gondolom, hogy a munkáltató nem döntheti el helyettem, hogy munkával a fizetésemet választom vagy a jóval csekélyebb összegű GYED-et és majd 1 év múlva a GYES-t. Jól gondolm-e?
Segítségét nagyon köszönöm! (Kérem válaszában a jogszabályi hivatkozásokat legyen szíves megjelölni!)
Kedves Enikő!

Bizonyára Ön is tapasztalja, hogy a különböző szociális tárgyú kedvezmények módosításáról hatalmas társadalmi vita folyik.
Az teljesen egyértelmű, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem tartható fenn. A legnagyobb problémát a kisgyermekes édesanyák tartós távolléte és a napi rutinból történő kiesése jelenti a munkaadók számára. Természetesen óhatatlanul finanszírozási, illetve financiális kérdések is felmerülnek ilyenkor.

A fő szabály szerint (az érvényes munkaszerződése alapján) a törvény arra kötelezi a munkaadót, hogy a GyED/GyES letelte után ön korábbi munkahelyére visszatérhessen.
Arra azonban már nem kötelezi semmi a munkaadót (és nem is kötelezheti), hogy az Ön számára tartósan munkát biztosítson, - azaz gazdasági érdekekre hivatkozva felmondhatja az Ön munkaviszonyát.

Természetesen közös megegyezés szerint elképzelhető új munkaszerződés megkötése, illetve (szerncsésebb) a korábbi munkaszerződés módosítása. Amennyiben a munkadó nem tud (vagy nem akar) az Ön számára munkát biztosítani, - akkor erre kényszeríteni nem lehet, a gazdálkodás felelőssége és a vállalat minél eredményesenn működése az aláírási jogkörrel bíró vezető, illetve a tulajdonosok felelőssége.

Elképzelhető tehát, hogy a munkaadó ajánlata talán kedvezőtlenebb feltételekre fog vonatkozni, - miként az is elképzelhető, hogy szerencsés esetben valakinek kedvezőbb feltételeket ajánlanak.

Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére kerül sor, úgy törvényes keretek között, a rendes felmondás szabályai szerint kell eljárni.

GyED mellett nem, de GyES mellett végezhető munka a juttatás megtartása mellett.

A munkavégzés elképzelhető azon a munkahelyen is, ahova jelenlegi munkaszerződése köti, de -munkaadója beleegyezésével - bármelyik egyéb munkahelyen is. A GyED mellett végzett munkát technikailag határozott idejű munkaszerződésnek kell lehet felfogni, - amely megszűnésének időpontja legkésőbb a GyES megszűnése. (Természetesen a munkaadó nem köteles Önnek GyES melett munkát biztosítani.) E tekintetben a munkaadó igenis dönthet, - illetve Önnek is kell arról döntést hoznia, hogy számíthatnak-e az Ön folyamatos, igényes munkavégzésére. - Jelen jogesetre a Munka Törvénykönyvéről írott szabályok vonatkoznak.

A kérdés tehát összetett, több lehetőség, megoldás is elképzelhető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.08.2008)  Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok második gyermekemmel 2009. májusig.
A jelenlegi munkahelyemre nem kívánok visszamenni dolgozni a távolság miatt, viszont hirtelen kaptam egy közalkalmazotti szerződéses (1 éves) munkaviszonyra ajánlatot, amit szeptember 15től be kellene tölteni. Ha mindenképp szeretném ezt az új lehetőséget, miként kell eljárnom a jelenlegi munkáltatómnál? (A szabadságoktól való elesés nem tartom feltétlen problémának).
Köszönettel: Eni
Kedves Eni!

Rendes felmondással kell megszüntetnie a munkaviszonyát. Megkapja a "kilépő" papírjait, ezek alapján be tudják jelenteni Önt az új munkahelyén.
Azt javaslom, hogy munkát a GyES megtartása mellett vállaljon és gondolja végig, mi fog történni az egy év határozott idő letelte után.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(28.08.2008)  Jó napot kivánok! Szeretném, ha válaszolna egy kérdésemre!
2001. juniu s25-től gyesen voltam 2004. junius 25-ig. Ezután - mivel három gyermekem van- gyeten voltam 2007. december 27-ig. Azóta van 155 nap munka viszonyom. Jár-e munkanélküli segély ill. álláskeresési támogatás? Köszönöm szépen! Várom válaszát!
Tisztelt Felhasználónk!

Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:

1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.08.2008)  1973-ban születtem, 2001.01.08.-tól állok munkaviszonyban a jelenlegi cégnél. 2002. 06.07. táppénzre mentem gyermeket vártam. Első gyermekem 2002.11.25.-én, második 2005.09.02 született, közben Tgyás, Gyed és jelenleg Gyes.-en vagyok 2008.09.01-ig. Munkaköröm a társaságnál időközben megszünt, a Gyes lejárta után munkaviszonyomat rendes felmondással szeretnék megszüntetni. Kérem segítsen kiszámolni, hány nap szabadság és milyen hosszú felmondási idő jár nekem, jár-e végkielégítés.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Felhasználónk!

A végkielégítés és a felmondási idő számításának szabályai a következőek:
1. Felmondási idő:
Mt.:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban
nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe
venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő
felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és
részletekben kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót
átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót
arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.
(4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés
alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a
munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a
már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés
tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a
munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt
létesít.

94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a
felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés
alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a
munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.
2. Végkielégítés:
MT.:
95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a
munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony
a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a
közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása,
ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartamát.

(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege.

(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke
háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló
munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon

a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá
b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra
való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem
illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a)
vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű
végkielégítésben részesült.

3. Szabadság:
Mt.:
131. § (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.

(2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet
vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként
a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a
gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben
kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.08.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Több, mint két éve dolgozom egy helyen és nemrégen bejelentették, hogy létszámleépítés és átcsoportosítás lesz, ami engem annyiban befolyásol, hogy napi 8 órás munkaidőm helyett, napi 6 órás leszek és erre is jelentenek át. Milyen hátrányos következménnyel jár ez? Ugyanúgy fizeti utánnam a járulékokat, csak gondolom kevesebbet? Utazási költséget köteles fizetni? Köszönettel: -
Tisztelt Olvasónk!

A munkaszerződésben korábban rögzített alapvető paraméterek megváltoztatása csak közös megegyezéssel történő szerződésmódosítással lehetséges. (Tehát egyoldalú bejelentések nincsenek, - az esetleges szervezeti változtatásokat "illene" egyeztetni a munkavállalóval és közös egyezség alapján módosítani a munkaszerződés érintett szakaszait.)

Alapvetően azt mondanám, hogy lényegében mindegy, hogy a foglalkoztatás heti 30, vagy 40 órában történik. Nem mindegy azonban, hogy ez érinti-e a havi keresetet. Amennyiben a havi kereset csökken, úgy csökken a táppénz alapja, a nyugdíj alapja, esetlegesen a végkielégítés és a munkanélküli segély alapja, illetve egyes szociális juttaások (GyED, GYES) - amennyiben Önt ez érinti.

Egy másik lényeges dolog, amire érdemes figyelni: akinek másodállású vállalkozása működik, vagy tag valamilyen gazdasági társaságban, annak nem mindegy, hogy heti 36 órát meghaladó, vagy meg nem haladó állással rendelkezik.
Pl. amennyiben Ön egyéni vállalkozó és jelenlegi munkaideje heti 30 órára csökken, úgy a vállalkozását fogja az Adóhivatal fő állásnak tekinteni, - és a fő szabály szerint a minimálbér duplája után kell járulékot fizetnie, valamint bizonyítania azt, hogy ez milyen forrásból (bevételből) került finanszírozásra.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(28.08.2008)  Tiszelt Szakértő!

Harminchat éves nő vagyok. A közelmúltban diagnosztizáltak melldaganatot, nyirok ,máj, tüdő, csont áttéttel. Nem volt munkaviszonyom az elmult 10 évben. Előtte kisegítő családtagként dolgoztam néhány évet, és gyesen voltam 3 évet. Jogosult vagyok-e a leszázalékolásra így.
Előre is köszönettel:
K. Bea
Kedves Bea!

Önnek legalább 8 év munkaviszonnyal kellene rendelkeznie, - de részletesen idézem a jogosultságra vonatkozó szabályokat:

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
* egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható;
* a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
* rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
Nem jogosult, aki
- öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas;
- aki saját rokkantságát szándékosan okozta;
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.
Rokkantsági résznyugdíj
Az a rokkant, aki
* a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi,
* 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.
A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.
Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.08.2008)  Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
Kisfiam július elején elmúlt két éves és a munkáltatómnál (ahonnan eljöttem szülni) jeleztem, hogy szeretnék GYES mellett visszamenni dolgozni.
Pár nap múlva azt a választ kaptam, hogy két hónapja betöltötték a helyemet, és nem is tudnak számomra új munkakört biztosítani. Viszont természetesen kifizetik nekem a szabadságaimat, de szó nem esett arról, hogy felmondanak, bár én azt gondolom, hogy ebben burkoltan benne volt.
Kérdéseim tehát:
1. 1 gyerek után mennyi és milyen fajta szabadság jár nekem?
2. A szabadság milyen formában váltható ki? Kifizethetik vagy ki kell adniuk?
3. Mikor történhet ez meg? Felmondás után vagy még a munkaviszony ideje alatt?
4. Van-e értelme (anyagiak szempontjából) azt csinálni, hogy ha én máshol el tudok helyezkedni akkor is megvárom amíg letelik a GYES és csak utána jövök el a régi cégtől? (Természetesen írásban bejelenteném a régi cégnél, hogy munkába álltam máshol.)
5. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján azt olvastam, hogy GYES mellett akár 8 órában is dolgozhatok. Ez igaz?

Várom válaszukat,
köszönettel:

T. Klára
Tisztelt T. Klára!

1. Munka törvénykönyve 132. §
2. A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt ki kell adni: ez főszabály.
3. A munkaviszony megszűnése esetén a szabadságot meg lehet váltani. Lásd: Munka törvénykönyve 136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
4. Ebben a pontban leírtaknak nem látom értelmét. A Gyes-t az új munkahelyen is igényelheti.
5. Igen, ez igaz további kiegészítésekkel. "A gyermek egy éves kora után nyílik lehetősége az ellátottnak, hogy kérje gyermekgondozási díja megszüntetését, majd ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt. GYES mellett ugyanis a gyermek egy éves kora után, korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Ha azonban az édesanya úgy dönt, hogy mégis megszakítja keresőtevékenységét, és ismét GYED-ben kíván részesülni, akkor ellátásának összege azonos lesz a korábban megállapított összeggel." (lásd: home.hu)

Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.

(27.08.2008)  Tisztelt Szakértő!

25 hónapos fiammal vagyok itthon gyesen, jelenleg ismét állapotos vagyok .
Kérdésem: hogyan járok jobban, elmegyek táppénzre (ennek milyen folyamata van, fel kell ehhez mondani a gyest?),szülés után jár ismét gyed a születendő gyermek után?Ha nem megyek táppénzre és közben letelik a gyes, jár a gyed a második gyermek után?Van bejelentett munkahelyem.
Válaszát előre köszönöm! Minden jót!
Éva
Kedves Éva!

Az Ön esetében - ha Ön egészséges - a legszerencsésebb az lenne, ha egy pár hónapra visszamenne dolgozni bejelentett munkahelyére - ekkor járna legjobban. Szülés után jár majd a Gyed a megszületett második gyermekének, de ezt is igényelni kell.

Tisztelettel. Szabó Miklósné Dr.

(26.08.2008)  Tisztelt Szakértők!

14 éve dolgozom légiutas kísérőként (határozatlan idejű szerződéssel), jelenleg gyes-en vagyok,amely ez év decemberében lejár.
Felmerült a gyanú, hogy a munkáltató felmondással kíván élni (rendes felmondással).
Szeretnék tisztában lenni vele, hogy amennyiben végkielégítésre kerül a sor mi jár nekem.
Az elmút 3 évben felhalmozott szabadságot ki kell- e fizetnie s azt mi szerint állapítják meg, vagy esetleg le kell töltenem és arra az időre fizetést kapok? A mi fizetésünk két tényezőből adódik össze. Egy alapbér fix összeggel és a napidíj (vagy távolléti díj?),amit az adott járatok után kapunk. (ennek 100%-a adóköteles). A végkielégítésnél mi számít be?
Mivel ugye aktív munkavégzés valószínűleg nem fog történni a felmondást közvetlen megelőzően (tehát én kb 3 éve teljesítettem utoljára olyan szolgálatot,ami napidíjjal járna, és ha szabadságra küldenek, akkor is ugyanez a helyzet), bár az alapdíjamat közben emelték, ez mennyiben befolyásolja a végkielégítést?

Válaszukat köszönettel és nagyon várom!
Üdvözlettel:
V.Á.
Tisztelt V.Á.!

Rendes felmondás esetén alkalmazandó munkajogi szabályok a következők:

1. 89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló,
mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen
eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles
felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan
ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem
szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással
történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással
történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele
szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset
összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

2. Ez fontos, mivel Gyes-en van jelenleg:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a
munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre
való jogosultság,

b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

c)

d)

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli
szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig
- fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a
gyermekgondozási segély folyósításának,

3. Felmondási idő:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban
nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,

b) öt év után tizenöt nappal,

c) nyolc év után húsz nappal,

d) tíz év után huszonöt nappal,

e) tizenöt év után harminc nappal,

f) tizennyolc év után negyven nappal,

g) húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe
venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő
felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és
részletekben kell felmenteni.

(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót
átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót
arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

(4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés
alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a
munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a
már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés
tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a
munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt
létesít.

94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a
felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés
alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a
munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

4. Végkielégítés:
A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

Álláspontom szerint eddigi átlagkeresetét kellene munkáltatójának
alapul vennie- hiszen a törvény így rendelkezik-. Tehát ez jelentené
az alapbér és a napidíj átlagát.

5. Szabadság kiadása:

136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg
sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a
munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt
pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben
megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot
vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné,
a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem
követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló
nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve
polgári szolgálatra hívták be.

Remélem sikerült mindenre választ adnom!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem a következő lenne. 1983-ban kezdtem dolgozni, végig közalkalmazotti viszonyban. A munkaviszonyom folyamatos volt, bár többször kellett váltanom, mert vagy megszűnt a munkahelyem, vagy áthelyeztek ez idő alatt. Most költözködés miatt váltottam munkahelyet, de 1 hónapig munkanélküli ellátást kaptam, mert rögtön nem kaptam munkát. 1 hónap után ismét elhelyezkedtem közalkalmazottként. Kérdésem, hogy augusztusban lesz meg a 25 év közalkalmazotti viszonyom, jogosult leszek-e rá a leírtak alapján.
Válaszát előre is köszönöm:
Szőkéné
Tisztelt Szőkéné!

Minden folyamatos közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni az
áthelyezést, fizetett -fizetés nélküli, szabadság, Gyes, Gyed ...stb.
Ezek alapján kellene számítani a közalkalmazotti jogviszonyban
eltöltött éveket. Álláspontom szerint azonban az 1 hónap kiesés nem
vehető figyelembe.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.08.2008)  Kedves Szakértő!
Idén januárban kezdtem el dolgozni egy rehabilitációs munkahelyen. Innét mentem el 4 hónap után táppénzre, mert babát várok. A munkáltatóm nem mondott fel, Ők a szűlésig állományba vesznek. A kéedésem a következő, ez a táppénz valóban jár? És miután már szűltem, akkor mi fog majd járni és hova menjek intézkedni? Ezeket azért kérdezem mivel csökkent-munkaképességű vagyok és nem tudom, mi az ami járna ebben az esetben!
Segítségét előre is köszönöm!
Üdv. Éva
Kedves Éva!

Veszélyeztetett terhesként Ön jogosan veszi igénybe a táppénzt. Ön 24 hét szülési szabadságra is jogosult, amelyből legalább 4 hetet a szülés előtt kell kivenni.
Ezen kívül jár Önnek TGyÁS, GyED, GyES ellátás.
Javaslom, hogy keresse fel személyesen a területileg illetékes OEP (biztosítási pénztár) irodáját és kérjen tanácsot, hogy melyik ellátást melyik időpontban érdemes igényelni.

Tsiztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek