(20.02.2008)
Tisztelt Szakértő!
A munkáltatónak kártérítés címén átlagkeresetet kell fizetnie az Mt. alapján. Az Mt. 182. § a) pontja alapján a kártérítésből le kell vonni az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot.
Ez mit jelent pontosan? Kétszer kell megfizetni a nyugdíjjárulékot, hiszen az így számított és kifizetett kártérítés bruttó bérnek minősül. Vagy ilyen esetben a kiszámított kártérítésből már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni csak szja-t és egészségbiztosítási járulékot?
Hogyan van ez pontosan?
Köszönettel várom válaszát:
Tamás
|
Kedves Tamás!
Az teljesen egyértelmű, hogy az elmaradt jövedelem után a járulékokat ki kell fizetni, amely fizetési kötelezettség a munkaadót terheli, - azaz az Önnek járó bruttó összegből le kell ezt vonni.
Az más kérdés, hogy a kifejezetten "kártalanítás" jogcímen megítélt összeg adó és járulék mentes. A jogcím tehát nem mellékes.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(12.02.2008)
Tisztelt Déri Úr!
Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom, ami úgy néz ki, hogy hétközben 8 óra, ez délelötti, délutáni illetve éjszakai munkavégzést is jelent. Valamint minden második hétvégén 12 órában.
Kérdésem a távolléti díj kiszámítása. Órabéres fizetésem van, 633 Ft.- (De. pótlék 10%, Du. pótlék 25%, éjszakára 50% pótlék jár, hétvégére 50%.)
A munkáltatóm 9115 Ft-ot állapított meg távolléti díjként (12 óra x 633 Ft.- x 1.2 )
Ha olyan napra veszek ki szabadságot amikor 8 órát dolgoznék akkor is ez az összeg illet meg vagy csak rész arányos része?
Januárban betegszabadságon voltam 4 napot (8 órákat dolgoztam volna) és azt szeretném megtudni, hogy hogyan kell kiszámítani az erre járó bért?
Ha túlórázom, akkor a túlórára csak a túlóra pótlék jár vagy jár a rendes műszak pótlék is?
Mivel folyamatos műszakban dolgozom, így munkaszüneti napokon is dolgoznom kell. Ha azonban ilyen napra veszek ki szabadságot akkor a munkáltatómnak mit kell fizetnie? Kétszer a távolléti díjat vagy csak a szabadságra járó távolléti díjat?
Köszönettel:
M. Judit
|
Kedves Judit!
A szabadság idejére alapfizetés jár, függetlenül attól, hogy órabérben, vagy teljesítmény bérben, vagy hagyományos időkeretben van foglalkoztatva.
Amennyiben délután és éjszaka túlórázik, akkor véleményem szerint jár a túlóra pótlék is és a műszak pótlék is.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(12.02.2008)
Tisztelt Tanácsadó!
Hugom 2005 novemberetol kiskonyvel dolgozott egeszen 2006-07-03-ig, ezen a napon lett bejelentve, munkaszerzodese ettol a naptol szol. Fonoke egy bizonyos tamogatast kapott azert amiert ott alkalmazta.
2008-02-01-vel ment utoljara dolgozni, kozos megegyezesben allapodtak meg, azonban papirjara megis az lett rairva hogy o mondott fel. Mint kesobb kiderult azert, mert ha kozos megegyezes kerul a papirra akkor a fonoknek nagyon sok penzt kell visszafizetnie, valoszinuleg a tamogatas arat. Tehat most az a helyzet, hogy hugom harom honapig nem kap tamogatast a munkaugyi kozponttol. Hivta fonoket hogy javitsa at a papirt kozos megegyezesre, de a valasz az volt ra, hogy nem lehet nagyon draga lenne neki. A fonok azt allitja, hogy egy ev amig o a tamogatast kapja es azonfelul meg egy ev, amit ott kellene dolgoznia ahhoz hogy kozos megegyezes johessen letre. Mi eddig csak az egy evrol tudtunk plusz egyrol meg nem hallottunk soha.
A kerdesem az lenne, hogy valoban igy van-e, es hogy ebben az esetben milyen kilatasaink vannak erre a harom honapra?
|
Kedves Csilla!
Amennyiben aláírta a papírt, - akkor gyakorlatilag esélytelen. Sokszor leírtam már, hogy TILOS olyan tartalmú iratnak, szerződésnek az elfogadása, aláírása, - amelynek a tartalma nem egyezik meg a valósággal, illetve az Önök érdekeivel ellentétes.
A munkaadójának abban igaza van, hogy valószínűleg komoly büntetésre számíthatna, amennyiben elismerné, illetve bizonyítható lenne, hogy támogatott munkahelyet megszüntetett.
De. Ismereteim alapján - a konkrét konstrukció feltételeit tudni kellene-, megengedhető a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése, és új munkavállaló alkalmazása a támogatás hátralévő részében. A szigorúbb feltételrendszer szerint, Ön kifejezetten védett pozícióban volt, és Önt meghatározott ideig kifejezetten foglalkoztatni kellett volna.
A következőt tudom javasolni: Szólítsák fel ajánlott tértivevényes levélben a munkaadót arra, hogy a MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJÁT A VALÓSÁGNAK MEGFELELŐ JOGCÍMEN SZÜNTESSE MEG, ELLENKEZŐLEG ÖN KÉRNI FOGJA A MUNKAÜGYI KÖZPONTTÓL, ILLETVE AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉGTŐL A TÖRTÉNTEK KIVIZSGÁLÁSÁT.
Emellett sokat nyomna a latba, ha húga tanúkkal tudná igazolni, hogy milyen körülmények vezettek a dokumentum aláírására, - igazolni azt kellene, hogy a húgát megtévesztették. (Amennyiben ez valóban is így történt.)
Egyébként érdemes lenne tisztázni, hogy a megszűnés jogcíme közös megegyezés (ebben az esetben azonnal jogosult a munkanélküli járadékra), vagy munkavállalói felmondás. (ebebn az esetben van a 3 hónapos kivárás.)
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(07.02.2008)
Tisztelt Tanácsadó!
Egy informatikai cégnél dolgoztam lassan 2 éve, amikoris a mai nap rendkívüli felmondással elbocsájtottak.
Az előzményekről:
- előfordult többször, hogy sürgős elintéznivalóm akadt és aznap, vagy az előtti nap tudtam csak szólni a munkaadónak,
- a 2 év alatt 2 esetben előfordult, hogy a teendők között elfelejtettem szólni, hogy az adott nap nem tudok bemenni a munkahelyre, de ebből anyagi hátrány nem érte a céget,
- idén januárban ezért írásbeli figyelmeztetést kaptam,
- mivel a munka mellett levelező hallgató vagyok a Szent István Egyetemen, ezért az órarend kézhezvételekor jeleztem e-mailban (közvetlem felettesemnek, HR részlegnek), hogy mikor lenne a 2 hét konzultáció, mire a HR-től azt a választ kaptam, hogy ezt egyeztessem főnökömmel. Ez az egyeztetés szóban meg is történt, olyan részletekre is kitérve, hogy túlnyomórészt előadásaim vannak, tehát ha van sürgős munka, akkor szóljanak és bemegyek dolgozni.
Ehhez képest, mai nap bementem dolgozni és rendkívüli felmondással elbocsájtottak munkahelyemről olyan címszóval, hogy a távollétemet előre is tényként közöltem, és nem egyeztettem.
A felmondó levél továbbá tartalmaz egy olyan pontot, hogy a munkáltató az Mt. 96./2 bekezdésben foglaltak szerint biztosított számomra egy egyeztetést illetve védekezési lehetőséget, ahol én nem tudtam -szerintük- megmagyarázni tettemet. Ilyen alakalom viszont nem történt meg, és erről nincs is semmilyen dokumentum.
Arról érdeklődnék, hogy ilyenkor mi a teendő? Törődjek bele, vagy esetleg forduljak szembe volt munkáltatómmal?
Köszönettel!
|
Tisztelt Olvasónk!
Jelen helyzetben nem sokat tud tenni. Munkaügyi Bíróságon lehetne megtámadni a munkaadó intézkedését - ám a munkaügyi eljárások ingyenessége megszűnt, mostantól a vesztes félnek ki kell fizetnie a bírósági eljárás illetékét, - az ellenérdekű fél ügyvédi munkadíján, és a Bíróság által kirótt egyéb szankciókon felül.
Erről az esetről azt gondolom, hogy nem minden alap nélküli a munkaadó intézkedése. Arról valószínűleg hosszan lehetne vitatkozni, hogy mi hangzott el szóban, és miért nem készült ezekről az egyeztetésekről írásos emlékeztető. Mivel volt egy írásbeli figyelmeztetés előzmény, szinte kizártnak tartom, hogy Ön felperesként eredményes pert tudna lefolytatni a munkaadóval szemben.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(29.01.2008)
Tisztelt Déri Tamás!
Szeretném a segítségét kérni, mivel tájékozatlan vagyok ebben a témában.
A munkahelyemről közös megegyezéssel jöttem el, mivel 5 évet dolgoztam a cégnél, így megkaptam a 2 hónap fizetésemet (adó+tb kötelezettségek levonva, ) a dátum szerint 2008.01.25. napjával szünt meg a munkaviszony.
Természetesen szeretnék elhelyezkedni, minél hamarabb, viszont gondoltam, amíg keresgélek munkahelyet, néhány aktuális szűrővizsgálatot, és néhány egészségügyi problémámat elintézem,tehát elmegyek az orvoshoz.
A kérdésem az lenne, hogy ezt megtehetem (mivel 2 hónapi fizetésből levonták a járulékot is) vagy ezért fizetnem kell, és ha fizetnem kell, azt hol, és hogyan.
Köszönettel: Éva
|
Kedves Éva!
A "vas" szigor valamennyire felpuhult az elmúlt időben. Ellátás nélkül senki sem maradhat. Ugyanakkor úgynevezett egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amennyiben más jogviszonya nincs, amely a biztosításra feljogosítaná.
A feltételekről http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL linken tájékozódhat.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(29.01.2008)
Tisztelt Tanácsasdó Úr!
A munkaszerődésem szerint a kötelező munkaidőm heti 40 óra, havibéres vagyok, folyamatos munkarendben dolgozok, havi beosztás szerint. Bérkifizetések körüli problémák miatt viszont arra hivatkoznak szóban, hogy a mi munkakörünk időkeretes. Igaz az is elhangzott hogy a munkaidőnk havi 174 óra és amit ez felett dolgozunk mindig átvívődik a következő hónapra és majd egyszer kiegyenlítődik.
Az én véleményem szerint az a jogszerű, amit a munkaszerződésben aláírtunk. Kérném Önöket ebben erősítsenek meg vagy cáfoljanak, ha tévedek.
Minden további vélt követelésem ettől függne. Ha nem tévedek, akkor ha a munkaidőmet nem használják ki, a munkaadónak attól még a havi béremet ki kellene fizetnie. Illetve, ha azt túllépem akkor túlóraként kellene elszámolni. Szabadságot, fiz. ünnepen történő munkát sima havibérrel számolják, a fiz. ünnep 8 órájával nem csökkentik a kötelező munkaidőt és hasonló ilyen problémák miatt lenne szükségem tanácsukra.
Köszönöm.
|
Tisztelt Olvasónk!
Önnek igaza van, - a munkaszerződésben foglaltak a perdöntőek. Annak a szóbeli felülírása - különösen egyoldalúan nem lehetséges.
Válaszaimban gyakran írom, hogy senkit nem szeretnék arra buzdítani, hogy lépjen bele egy munkahelyi konfliktusba, vagy mélyítse el a konfliktust. A viták sokszor munkahelyvesztéshez vezethetnek, így mindig mérlegelni kell a dolog kimenetelét. Még arra sem szeretnék senkit bátorítani, hogy a munkaadója minden apróbb (foglalkoztatási) szabálytalanságát jelentse be a különböző szakhatóságokhoz. A munkavállaló lehet lojális, bizonyos mértékig akár a túlórákat tekintve is lehet elnéző. Azonban a durva, sorozatos, egyoldalú jogsértésekkel szemben fel kell lépni. Ha lehet tárgyalással, ha kell a törvény erejével. Magyarországon a törvények alkalmasak a munkavállalók jogbiztonságának garantálására, - legalábbis a foglalkoztatási, munkabiztonsági, balesetvédelmi és antidiszkriminációs kérdésekben. Az Ön esetében az OMMF-hez lehet fordulni panasszal, - amennyiben általános jelenség a munkaadójánál a havi munkaidőkeret jogszerűtlen alkalmazása, úgy fontolják meg több munkavállaló közös fellépését.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(28.01.2008)
Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazott vagyok. A munkáltatónak több telephelye van azonos településen belül. Én az \"A\" jelűbe vagyok kinevezve. A munkáltató azt akarja, hogy a \"B\" jelű telephelyén végezzek időnként munkát. Kérdések:
1. Ez kiküldetésnek, vagy kirendelésnek minősül-e?
2. Köteles-e a munkáltató a helyi közlekedés költségét megtéríteni nekem, ha a \"B\" jelű telephelyen kell munkát végeznem, mivel az \"A\" jelű a lakásom mellett van? Ez többletköltséget okoz nekem.
Ha lehet akkor pontos jogszabályhelyet is legyen szíves megjelölni, hogy hol találom e kérdésre a választ jogszabályban.
Köszönettel:
Tamás
|
Kedves Tamás!
A juttatást a 78/1993. (V. 12.) számú kormányrendelet szabályozza. A munkáltató köteles megtéríteni a munkába járás költségeit a magánszemélynek oly módon, hogy a bérlet vagy menetjegy árának
- 86 százalékát kell megfizetnie, ha a magánszemély országos közforgalmú vasút 2. osztályán utazik, vagy
- 80 százalékát kell megfizetnie, ha a magánszemély elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
A térítés az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében adható.
Szja tv. 1. sz. melléklet 8.34. pontja - adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazásra szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel az összeg korlátozása nélkül.
Természetesen továbbra is a munkáltató döntésén múlik, hogy ad-e munkavállalóinak - ingyenesen vagy kedvezményesen - helyi utazási bérletet; ugyanis a juttatás nem kötelező.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(24.01.2008)
Tisztelt Tanácsadó!
Szeretnék választ kapni, hogy most jelenleg lejárt már a munkanélkülim is, és szociális segélyben részesültem. de még mindig nincs munkám. És a kérdésem az lenne: hogy most mi a teendő hogy a tb-t fizessék? Merre forduljak?
Előre is köszönöm mihamarabbi válaszát!
Szilvi
|
Kedves Szilvi!
Ez a kérdés néhány napja már felmerült ezen a fórumon. Ön Egyészségügyi Szolgáltatási Járulék fizetésére kötelezett, amely a minimálbér 9%-a. A Területileg illetékes OEP/MEP ügyfélszolgálati irodán tud érdeklődni arról, hogy mely számlára kell bfizetnie az összeget.
Az ide vonatkozó részeletes szabályokat a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL elérhetőségen olvashatja el.
Tisztelettel:
CV Centrum
|
(25.01.2008)
Tisztelt Déri tamás Úr!
2006 augusztusától váltam álláskeresővé a közalkalmazotti leépítés kapcsán. Valójában a munkámra továbbra is igényt tartott a foglalkoztatóm, melyet a felmondási idő alatt megbízási szerződéssel, majd további időszakban egészen e hónapig feketén oldott meg.
(Egy vállalkozó ismerősöm számlázott, a pénzt zsebbe kaptam). Visszavenni azért nem tudnak, mert a volt munkahelyem igénybe vette a végkielégítésemmel kapcsolatos állami támogatást, ezért 2008. augusztustól lehet visszavenni, de erre kevés esély van. (Projekt kifutás).
E hótól május 31.-ig ismét megbízási jogviszony keretében akar foglalkoztatni, de én jelenleg is álláskereső vagyok, igaz már nem kapok ellátást. Jelenleg az EÜ hozzájárulást magam után fizetem.
Lehetséges-e munkanélkülit ilyen módon foglalkoztatni? Ez szolgálati időnek minősül? (PTK rendelkezik a megbízási jogviszonyról úgy tudom...) Lehet-e ez látszatfoglalkoztatás, és ez milyen következményekkel járhat? Kiszolgáltatott helyzetben vagyok, a felajánlott összegek (havi rendszerességgel) kedvezőek. Mit tegyek?
Tisztelettel: sajt64
|
Kedves István!
Amennyiben már nem kapja az álláskeresési támogatást, úgy semmi akadálya annak, hogy Önt Megbízási Szerződés alapján foglalkoztassák. Ez nyugdíj szempontjából jogszerző (szolgálati), de természetesen nem közszolgálati időnek minősül.
A látszatfoglalkoztatásra vonatkozó utalását nem értem, ez vállalkozók munkarend szerinti foglalkoztatása esetében merülhet fel.
A megbízási szerződések számfejtésének speciális szabályai vannak, a járulékokat természetesen a munkaadónak kell fizetnie.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(24.01.2008)
Jó napot kívánok!
Nincs munkahelyem, semmiféle juttatást nem kapok és nincs jövedelmem. Hogy tudnék TB-t fizetni és hol?
Előre is köszönöm.
|
Kedves Tímea!
Ez a kérdés néhány napja már felmerült ezen a fórumon. Ön Egyészségügyi Szolgáltatási Járulék fizetésére kötelezett, amely a minimálbér 9%-a. A Területileg illetékes OEP/MEP ügyfélszolgálati irodán tud érdeklődni arról, hogy mely számlára kell bfizetnie az összeget.
Az ide vonatkozó részeletes szabályokat a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL elérhetőségen olvashatja el.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(17.01.2008)
Tisztelt Déri Tamás!
Pedagógus vagyok. Egy középiskolai kollégiumban dolgoztam nevelőtanárként. 2007 május 22-én közölték velem (és egy másik kollegámmal ), hogy június 1-től közalkalkalmazotti jogviszonyom megszünt:
"a megyei x város közgyülésének döntése pedagógus álláshely megszüntetését rendelte el, így a továbbiakban nem áll módunkban alkalmazni".
12 éves jogviszony után felmentési idő, végkielégítés, stb. Pár nappal utána a helyi hirdető újságban megjelent egy pályázat; női nevelőtanári állást hirdettek(?!).
Amikor elbocsájtottak, tanácsolták, hogyha meg szeretném kapni a végkielégítést, ne pályázzak addig, ameddig a felmentési időm le nem jár. De - ha a kollégiumban már akkor tudták hogy szükség lessz nevelőtanárra, miért küldtek el?
Felvettek egy kolleganőmet határozott időre. December végén a kolléganőm felköltözött Budapestre és közölte ezt az igazgatóval is. Mivel én is tudtam a dologról, személyesen kerestem fel az igazgatót és megkérdeztem, hogy nem alkalmaznának-e? (Pályázatott nem irtak ki!!!)
Válasza röviden: NEM, nem áll módjában alkalmazni. A város oktatási osztályvezetője azzal indokolta, hogy van egy központi rendelet, miszerint: akit végkielégítéssel küldtek el, nem vehető vissza ugyanazon munkahelyre. Ezzel kapcsolatosan szerettem volna Öntöl tanácsot kérni.
Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelettel,
Klára
|
Kedves Klára!
Azt tudom tanácsolni, hogy ezt a levelet küldje meg az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Kérje az ügy részletes kivizsgálását. Mindezek mellett Ön egyben a Munkaügy Bírósághoz is fordulhat, amennyiben a felmentésében a munkaadó a munkakör megszűnésére hivatkozott, és/ vagy ez a munkakör betöltésre került, illetve erre pályázatot írtak ki.
Volt munkaadója kifogásai közül annyi igaz, hogy amennyiben Ön pályázatot nyújt be, és elnyeri az állást, akkor esetleg a végkielégítését, illetve a felmentési idő arányos részét vissza kell fizetnie. Az Ön helyében beadnám a pályázatot, - amit nagy valószínűséggel úgyis el fognak utasítani, - ám ez újabb bizonyíték lehet az Ön kezében.
Részletesebb háttérismeretek nélkül ennél pontosabb választ nem tudok adni, de az Ön által leírtak alapján van fantázia a hatóság előtti fellépésben. - A hivatalos lépések megtételét ne halogassa.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(16.01.2008)
Tisztelt Déri Tamás!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy én felmondtam a munkahelyemen és már csak két nap hiányzik, hogy leteljen a felmondásom. A hétvégén felfáztam és a doktor kiírt engem erre az időre táppénzre. A főnök ezt meghallván közölte, hogy addig nem adja ki a papírjaimat, amíg én le nem dolgozom ezt a két napot. Kérdésem, hogy jogos-e ez illetve tényleg kötelező vagyok ledolgozni mind a harminc napot, ez a két nap táppénz nem számít bele a felmondási időbe?
Illetve mit tudok csinálni, ha mégsem adja ki a papírokat? Megteheti-e, hogy kifogást talál, mert hogy táppénzen voltam?
Amennyiben megoldható, a mai nap kérném válaszát, hiszen a mai és a holnapi napomról van szó.
Előre is köszönöm
Krisztina
|
Kedves Krisztina!
Kérje meg a főnökét, hogy adja ki az Ön számára az elszámolást tartalmazó
igazolásokat, és egyéb iratokat átadni, - ellenkező esetben Ön kénytelen
lesz bejelentést tenni az OMMF-hez (www.ommf.hu) és az Adóhivatalhoz. Emiatt
valószínűleg jelentős büntetést kell fizetnie, különösen, ha Önnek ezzel még
kárt is okoz.
Táppénzre Ön természetesen a felmondás ideje alatt is jogosult, és a táppénz
ideje beleszámít a felmondásba. (Más kérdés, hogy Ön passzív jogon veszi
igénybe a táppénzes ellátást.)
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(05.12.2007)
Üdvözlöm!
19 éves leendő vállalkozó vagyok.
Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy vállalkozásom jelenleg elindítás alatt van, önálló keresetem még nincs, és 5 hónapos terhes vagyok.
Azt szeretném megtudni, milyen lehetőségeim vannak GYED-GYES terén?
Olvastam már ezügyben sokmindent, de nem értem igazán, hogy kaphatok-e vagy sem juttatásokat.
Erről kérnék némi felvilágosítást.
Köszönettel:
Horváth Tímea
|
Kedves Tímea!
Az egyéni vállalkozás nem túl szerencsés a szociális juttatások igénylésére. A fő gond az, hogy tevékenységet szüneteltetni nem lehet. Más részről a GyED igénylése kizár minden munkavégzést, -tehát ha a GyED-et Ön igényli, akkor a vállalkozását nem működtötheti, illetve abban közvetlenül munkát nem végezhet.
GyES meleltt szabadon vállalhat munkát, akár a saját vállalkozásában is, - természetesen a járulékokat meg kell fizetnie, - elméletileg a minimálbér duplája után. Javaslom ezzel kapcsolatban az APEH ügyfélszolgálaton kérjen tanácsot, illetve kérjen akár hivatalos írásbeli állásfoglalást arra vonatkozóan, hogyan kell eljárnia ebben az esetben.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(26.11.2007)
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szertnék.
Kaptam egy olyan ájánlatot a lakóhelyemen, hogy a folyósókat kellene takarítani, de vállalkozói igazolványt kellene kiváltanom hozzá.
Jelenleg 18 hónapos fiammal vagyok itthon, és mellette meg tudnám ezt csinálni. De a kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy GYEDen, GYESen lévő anyukák, ha kiváltják a vállakozói igazolványt, akkor ugyan úgy kell-e adózniuk, mint a vállakozóknak? Vagy van valamilyen törvény erre?
Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelettel:
Sné Liptai Edina
|
Kedves Edina!
A vállalkozói igazolvány kiváltását nem tartom jó ötletenek. Vállalkozóként - hacsak nincsenek Önnek alkalmazottai - személyes közreműködésre kötelezett, - ilyen módon a minimálbér kétszerese után járulékokat is kell fizetnie.
Ugyanakkor a jogszabály megengedi a GyES mellett történő munkavégzést.
Szerencsésebb lenne alkalmi munkavállalói igazolvánnyal, - vagy egy ismerős társas válllalkozás alkalmazottaként elvállalni ezt a feladatot. - Esetleg alapítson olyan betéti társaságot, amelynek Ön kültagja, a beltag pedig főállású munkaviszonnyal rendelkezik.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(01.11.2007)
Tisztelt Déri Tamás!
Szeptember óta melegétkeztetési utalványt veszek igénybe munkahelyemen. Nem ottani étkezés formájában, hanem más szolgáltatón keresztül. ( ételfutár)
A szolgáltató hónap végén biztosítja számunkra a számlát, viszont a munkahelyen folyamatosan akadályba ütközünk a számla kifizetésével kapcsolatban. Kérdésem a következő: Nincs valami jogszabály, ami előírja a munkáltatónak azt a határidőt, ameddig ki kell fizetnie a számlát? Gondolok itt például adott hónap utolsó munkanapjára, esetleg következő hónap harmadikáig, mint a munkabér kifizetésének határideje.
Válaszát előre is köszönöm:
Egy tájékozódni vágyó pedagógus
|
Tisztelt Olvasónk!
Számomra nem egészen világos a helyzet. Az étkezési utalványokat utalvány, kupon, stb. formájában a fizetés utalásával együtt kell átadni a munkavállalónak.(Amennyiben a juttatási rendszerben az étkezési utalvány szerepel.)
E tekintetben az étel szállítója által az Ön nevére kiállított számlát a munkaadó nem tudja elfogadni.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(23.10.2007)
Tisztelt Tanácsadó!
Munkahelyem megszűnt, jelenleg 2007. szeptember 1-től 2008. január 29-ig felmentési időmet töltöm. A kérdésem a következő: közalkalmazott voltam előző munkahelyemen, tehát tudom, az új törvények szerint, ha közszférában helyezkedem el, akkor felfüggesztik a felmentési időt, és a végkielégítést is csak a következő megszűnéskor kapnám meg. Viszont szeretnék valamilyen munkát vállalni - akár egy magán, vagy külföldi tulajdonban lévő cégnél fizikai munkát is - addig, míg tart a felmentési idő. Lehetséges-e ez, és mi szükséges hozzá?
(Csak a MIL-lapomat kaptam meg a munkahelyemtől, illetve a parancsot - honvédség -, amiben benne van, meddig tart a felmentési időm.)
A másik kérdésem, hogy amennyiben valakit másfél hónap felmentési idő után visszavesznek ugyanezen szervezet másik alakulatához, és az utolsó munkában töltött napon megkapta a szabadságmegváltást, a szervezet jogosan követeli-e vissza a teljes - 32 nap - szabadság után járó pénzbeli juttatást, vagy pedig csak az ez év hátralévő részére időarányosan járó szabadságot kell visszafizetnie?
Köszönöm segítségét előre is,
tisztelettel:
M. Ica
|
Tisztelt Asszonyom!
Megítélésem szerint Ön nem állami fenntartású, vagy állami többségi tulajdonnal nem rendelkező vállalatnál szabadon, szankciók nélkül vállalhat munkát. A volt munkaadónak az új munkáltatónál való elhelyezkedéshez szükséges jövedelemigazolást, munkaviszony igazolását ki kell adni.
Amennyiben ismét szervezeten belül tudna dolgozni, - úgy a helyzet bonyolultabb, de kár nem érheti Önt. (Gyakorlatilag folyamatosnak tekinti a törvény az Ön munkaviszonyát, és a szolgálati életpálya végleges lezárásakor számolnak el Önnel a felmentés ideje, és a végkielégítés tekintetében.)
A szabadság megváltása - érdekes kérdés, mert szabadságot megváltani a fő szabály szerint nem lehet. A szabadságot ki kellett volna adni. Én jóhiszeműen azt gondolom, hogy nem feltétlenül lenne jogos a szabadság megváltásának visszafizettetése, hiszen Ön jóhiszeműen fogadta el fogadta el ezt a juttatást.
A körülmények pontosabb ismerete nélkül, részletesebb választ nem tudok adni. Az Ön esete a szakértő számára is tanulságos, és további kérdéseket vet fel.
Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó
|
(19.10.2007)
Üdvözlöm!
Nagyon egyszerű kérdésem lenne:
ez év október 8-án rendes felmondással, 45 nap felmondási idővel, november 21 napjával megszünik a 2001.09.01. óta tartó határozatlan idejű munkaviszonyom. Egyben október 8. nappal fel is mentettek a munka végzése alól (mivel az indoklásban is az szerepelt, hogy nem tudnak munkát biztosítani). Mai napon ,október 17-én megkaptam minden papiromat, de az anyagi járandóságaimat (felmondási időre a fizetést, a 2 havi végkielégítést) nem, bár a kapott bérpapiron minden szerepel, hogy jár, de mikor kell ezt kifizetnie a munkáltatónak? Én úgy gondolom, a papírokkal együtt meg kellett volna kapnom. Ha így van, hogy juthatok a pénzemhez hivatalos, de nem peres úton?
Köszönettel:Dankóné Jutka
|
Kedves Jutka!
Ismerni kellene, hogy milyen dátum szerepel az elszámolás (utolsó bérszámfejtés) dokumentumain. A fő szabály szerint az utolsó munkában töltött napon minden járandóságot ki kell fizetni, és az elszámolással együtt az iratokat átadni a munkavállalónak.
Tisztázni kellene, mi és hogyan történt. - Pl. a munkaadó által kiállított adóigazolásból sok minden kiderülhet. Attól függően, hogy milyen viszonyban váltak külön útjaik volt munkaadójától, - az udvariasan érdeklődve, vagy hivatalos felszólító levélben kérhet magyarázatot az elmaradt járandóság kifizetésére. E levélben felhívhatja a munkaadó figyelmét a számviteli fegyelem és a Munka törvénykönyve rendelkezéseinek maradéktalan betartására, valamint kilátásba helyezheti, hogy panaszával az OMMF-hez, illetve a Munkaügyi Bírósághoz
fordul. (Amennyiben az Ön által kifogásolt összeg az elszmolásban szerepel, de Ön ezt nem kapta meg, - úgy a dolog már adójogi kérdés is.)
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(24.09.2007)
Tisztelt Tanácsadó!
2000. június óta vagyok alkalmazásban egy Kft.-nél. 2004. szeptemberétől voltam itthon GYED-GYES-en a kisebbik gyermekemmel. Ez most szeptember elején járt le. Én bejelentettem abbéli szándékomat, hogy a 3 év alatt összegyűlt rendes évi fizetett szabadságomat egyben kivegyem, mielőtt újra munkába állok. A munkáltatóm azonban csak a szabadság 1/4-ének kiadásához járult hozzá, de a jogszabály citálásánál több indoklásba nem bocsájtkozott. Sajnos a munkáltatóval nem túl barátságos a viszonyunk, sőt, meggyőződésem szerint nemhogy nem akarja, hogy visszamenjek dolgozni, már alig várja, hogy ellehetetlenítsen, és én mondjak fel, ebben az esetben elesve a 2 havi végkielégítéstől. Kérdésem az, hogy a bent maradó szabadságot ezek után teljes mértékben ő szabja meg, hogy hogyan és hány részletben vegyem ki, még akkor is, ha ez átnyúlik a jövő évre? és egyáltalán át lehet-e vinni a jövő évre, vagy az átviteli módosított jogszabályok (tilalmak) vonatkoznak ugyanúgy a GYEs ideje alatt felhalmozódott szabadságra is? Illetve mi történik, ha a jelenleg kiadott és töltött szabadság végeztével visszamegyek és megpróbálok közös megegyezéssel távozni? Akkortól kell-e számolni a felmondási időt, az 1 hónapot, amely alatt mint GYES-ről visszatérő védelem alatt állok, vagy ez már most is \"ketyeg\"? Jól tudom-e, hogy amennyiben felmondok, akkor ki kell fizetnie a munkáltatónak a bent maradt szabadságos napokat és a felmondási időt is, ha eltekint ennek ledolgozásától? A felmondási időre ki vehetek-e további szabadságot?
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Bernadett
|
Kedves Bernadett!
Annyi igaz, hogy a munkavállaló a szabadság negyedével rendelkezik. A szabadság kiadásáért a munkaadó a felelős. Ettől függetlenül a szabadságot ki kell adni, a törvényben meghatározott maximális időpontig. - Amennyiben ez nem így történik, a munkaadó jogsértést követ el, amely jelentős munkaügyi birságot is vonhat maga után.
A feszült munkaügyi kapcsolat az nem jó, - de amit Ön leír, az csupán feltételezés. Amennyiben a munkaadó bántó, sértő, diszkrimináló magatartása konkrét bizonyítható tettekben nyilvánul meg, - akkor az ügy adott esetben természetesen az OMMF-re és a Munkaügyi Bíróságra tartozhat. - Önnek nem kell felmondania, - amennyiben a munkaadójának más elképzelései vannak, akkor szintén a törvény adta keretek között rendes felmondással megszüntetheti az Ön munkaviszonyát. LÉnyeges dolog: ezt a munkaadónak írásban indokolnia kell.
A közös megegyezés jó megoldás, amennyiben olyan feltételeket tud magának kiharcolni, amelyek egybe esnek az Ön érdekeivel is. Jogról ne mondjon le, ne írjon alá olyan iratot amelynek tartalma és a valóság között eltérés van. Minden juttatással és járandósággal az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, az igazolásokat ki kell állítani.
Szabadság a GyED első évére jár, - illetve jár a szülés előtt fel nem használt szabadság - amennyiben volt ilyen. Gyesre nem jár mivel az fizetés nélküli szabadság.Fizetés nélküli szabadságra nem jár fizetett szabdság.
Pl.: Anyuka 2005-ben végig táppénzes állományban, illetve THGYS-ben részesült és jár neki mondjuk pl.22 nap, akkor ugye ezt nem tudja kivenni, tehát ez megmarad. A fizetés nélküli szabadság első éve pl. kezdődik 2006.jan.11-én akkor ez 2006.01.11-2007.01.11-ig értelmezve ismét 22 nap + első gyermeknél 2, második után 5. Visszajön dolgozni mondjuk 2007. szeptember 1-től, az időarányos szabadság: 2007. 09.01-től 2007.12.31-ig: 8 nap (22+2=24/12x4).
Igy összesen 24+24+8=56 nap jár összesen.
A példánál maradva, ha 2005-ben mindent kivett, akkor értelemszerűen az 56 nap nem jár, csak a 24+8 nap.
Kérem, amennyiben pontosabb számításokra van szüksége keresse fel az OEP/MEP ügyfélszolgálatát, - ott általában készségesen állanak az ügyintézők az Ön rendelkezésére.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(07.09.2007)
Tisztelt Tanácsadó!
Tanár vagyok. 1995 óta dolgoztam abban az iskolában, ahonnan jelenleg felmentésemet töltve fejeztem be a munkát. Felmentési időm október 30-ig szól, aznap leszek jogosult a végkielégítésre is. Az okiratban szerepel, hogy ha munkaviszonyt létesítek, akkor elveszítem a végkielégítésre való jogosultságomat. Az iskola önkormányzati fenntartású volt.
A korábbi években egyéni válalkozóként másodállásban néhány órát (heti 7) adtam egy KHT által fenntartott esti gimnáziumban. Folytathatom ezt a tevékenységemet, vagy ezzel is már elveszítem a a végkielégítést?
Köszönettel:
Gy.i Zsuzsa
|
Kedves Zsuzsa!
Kjt. 37.§ "A közalkalmazottnak végkielégítés, valamint a felmentési időre járó átlagkereset arányos összegét vissza kell fizetnie, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít."
Ennek figyelembe vétele mellett lehet eljárni. Egyébként a megbízásos jogviszony átmeneti megoldást jelenthet, a kizáró körülmény fennállása esetén is.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
(10.08.2007)
Tisztelt Hölgyem/Uram,
jelenleg gyeden vagyok 1,5 éves kislányommal. Szeretnék visszamenni dolgozni, de nem a régi munkahelyemre, hanem egy családbarátabb munkahelyre. Gyes mellett, ha jól tudom, tudok dolgozni. Hogyan tudok átjelentkezni gyedről gyesre? Van- e ilyenkor értelme a felmondási időnek (hiszen a gyed alatt nem dolgozom), felmondhatok- e egyáltalán? Ki kell- e fizetnie a munkavállalólak a gyedre jutó szabadságot?
Mielőbbi válaszát előre is megköszönöm:
Szabóné Szilvia
|
Kedves Szilvia!
A GyED-GyES átjelentés technikai részleteiről az OEP/MEP ügyfélszolgálata tud felvilágosítást adni.
Természetesen felmondhat a munkahelyén, de a tartós távollét miatt valóban nem számít a felmondási idő. Álláspontom szerint a GyEDre jutó szabadságot akkor tudná érvényesíteni, amennyiben jelenlegi munkaadójánál munkára jelentkezne.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
|
| Kérdezzen tőlünk! |
|
|
|
Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket! |
|
|
|
Belépés munkáltatóknak |
Belépés álláskeresőknek |
|
|
|
Álláshirdetések száma: 5 114
