Álláshirdetések száma: 3 632 Number of CVs 208 127
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 

(24.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr!

A cég ahol dolgozok felszámolás alatt áll,100-nál kevesebb dolgozóval,kollektív szerződés nincs,mint ahogy szakszervezet vagy üzemi tanács sem.
Az igazgató helyét a feszámolóbiztos tölti be jelenleg.
A bérünket már 2 hete nem kaptuk meg,mindenféle mondvacsinált indokból kifolyólag.
A kérdésem az lenne hogy bér hiányában köteles vagyok-e felvenni a munkát és önköltségből biztosítani a munkahelyre bejárásomat?
Milyen következménye lehet rám nézve ha nem veszem fel a munkát?
Milyen úton lehet behajtani a béreket?

Előre is köszönettel
Tisztelt Bea,

ajánlom figyelmébe a Munka törvénykönyve (CVcentrum oldalán fellelhető) 85/A. § (2)-(3), (5)-(6) szakaszait, ahol arra hívnám fel a figyelmét, hogy a jogutód helyett mundenütt felszámolót vagy végelszámolót kell érteni (vagy behelyettesíteni) a 85/B. § (4)-(5) szakasza értelmében, mivel cége jogutód nélkül szünt meg.

Sz. M-né

(10.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Munkáltatóm fizetésképtelenné vált, majd közölték velünk alkalmazottakkal,hogy senkinek nem
mondanak fel fizetni viszont előre láthatólag 2009 februárig nem fognak, ha táppénzre mennék
mivel a cég TB kifizetőhely nem fogom megkapni mert a afenálló tartozásaira fordítja.
Mivel több mint tíz éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen nem szeretném elveszíteni juttatásokat (felmentésiidő, végkielégítés) ezért én nem szeretnék felmondani.
Kérdésem lenne megteheti-e a cég a fent leírtakat.

Köszönettel
László
Kedves László!

Ahhoz alaposabban ismernem kellene a vállalatnál zajló folyamatokat, hogy ezek esetleges kimenetelét értékelhessem.
Úgy gondolom, hogy alavetően több sebből vérzik a dolog:
1. A vállalatnak fizetnie kell a munkavállalók után a járulékokat -ha tetszik, ha nem-, egyrészt csalást követ el a munkaadó, ha nem így tesz, másrészt az Ön biztosítotti jogviszonya meg fog szűnni a fizetés hiányában, - a tartozást pedig az APEH Önön fogja végrehajtani.
2. Az OEP által folyósított táppénzes ellátás nem a vállalat pénze, ezért ezzel nem is gazdálkodhat, - véleményem szerint bűncselekményt követ el, ha más tulajdonával sajátjaként próbál gazdálkodni. (Esetleg próbálja meg saját maga intézni a táppénzes ügyét).
3. A Bérgarancia Alap módot és lehetőséget ad (bizonyos összeghatárig) az elmaradt juttatások kifizetésére, ennek feltétele azonban a felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása a cég ellen. (A felszámoló biztosnak kell intézkednie a garancialapból történő pénzlehívásra).
4. Amennyiben Ön dolgozik, munkát végez és a munkaadó nem teljesíti a kötelezettségét, nem fizeti Ön után a járulékokat és a bérkifizetéssel súlyosabb késedelembe esik, - megilleti Ön a rendkívüli felmondás joga. Az eljárást jó eséllyel meg tudja nyerni, - amennyiben a vállalat fizetőképes lesz a másodfokú eljárás lezárta után akár a pénzéhez is juthat.
5. Amennyiben Ön azt látja, hogy a helyzet reménytelen, felesleges tovább halmozni az adósságokat, - nyilván a veszteség minimalizálására kell törekedni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(13.10.2008)  Üdvözlöm

Jelenleg gyeden vagyok itthon kisebbik lányommal,de közben felszámolás alá helyeztek a céget ahol eddig dolgoztam kérdésem ,hogy ilyenkor jár-e nekem végkielégités és a többi jutatás ,vagy csak akkor ha lejár a 3 év mivel folyamatosan kapok gyedet majd gyest egészségpénztártól . 3év után kifizetik-e nekem ezt az összeget valaki? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Felhasználónk!

Mivel az Ön munkaviszonya jogutód nélküli megszűnés következtében szűnik meg
jogosult végkielégítésre. A végkielégítés szabályai pedig a következőek:

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a
munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].

(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony
a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni.

Felszámolási eljárás során a béreket, végkielégítéseket, -ha nincs
elég fedezet rá- a Bérgarancia Alapból fizetik meg.
Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a felszámolóval!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(07.10.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi problémára várom válaszát:

Jelenleg GYED-en vagyok az 1 éves kisfiammal. A tavasszal kaptam egy levelet a munkahelyemről, hogy csoportos létszámleépítés miatt megszűnik a munkahelyem és mellé egy levelet, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermekem 3 éves korában fog megszűnni. Közben a tudomásomra jutott, hogy a munkahelyem ellen felszámolás van. Telefonon már egyáltalán nem lehet elérni senkit.

Ha most vállalok második gyereket, jogosult leszeke-e az ellátásokra? Vagy új munkahelyet kell keresnem előtte?

Hogyan jutok hozzá a papirjaimhoz ( pl tb könyv), ha új munkahelyre megyek, hiszen senkit nem lehet elérni? Honnan tudom meg ki a felszámoló biztos stb?

Köszönöm válaszát.

Munkaviszonya azért fog a gyermeke három éves korában megszűnni,
mert munkáltatója jogutód nélkül megszűnik, - de Ön addig felmondási védelem alatt áll.
A védelem ideje alatt Önnel rendes felmondás nem közölhető. Ha letelt a védelem ideje, akár már másnap kézhez kaphatja a rendes felmondást. Papírjait ezt követően kaphatja kézhez a felszámoló
biztostól. A felszámoló adatait a Cégjegyzékből vagy a Cégbíróságtól megkaphatja.

Az ellátásokra való jogosultság típusai

- Biztosítási jogviszony keretében igényelhető TB ellátások
(munkaviszonyban lévők, vállalkozók, megbízási jogviszonyosok,
munkanélküli járadékot, keresetpótló juttatást vagy álláskeresést
ösztönző juttatást kapók, egyéni megállapodást kötők)
- terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
- gyermekgondozási díj (GYED)
Alanyi jogon járó ellátások
- egyszeri anyasági támogatás
- családi pótlék
- gyermekgondozási segély (GYES)
- gyermekgondozási támogatás (GYET) „csaladilap.hu
A fent leírtak alapján nem kell munkaviszonyban lennie az alanyi jogon
járó juttatások eléréséhez. A biztosítási jogviszony keretében járó
ellátások már csak a fenti példálózó jelleggel felsorolt jogviszonyokban
járnak.

Sz. M-né

(18.09.2008)  Tisztelt Cím!

Egy részvénytársaságnál dolgoztam 2002. aug.tól. 2004. jún-ban GYÁSra majd GYEd-re mentem első gyermekemmel, majd megszületett a második gyerekem 2006. nov-ben, akivel jelenleg GYES-n vagyok.
Az Rt. 2005- júl.-tól felszámolás alá került. Munkaviszonyom még jelenleg is fenáll az Rt.-vel, vagyis a felszámolóval. Nem hajlandóak semmit se fizetni nekem (végkielégítés, szabadságok - ami az itthonlétem idejére járna). Pár napja kértem munkaviszonyom megszüntetését, mivel munkába álltam máshol. Kérdésem, hogy valóban nem jár semmi kifizetés nekem??
Arra hivatkoznak, hogy a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia részéből benyújtott kérelmüket már 2005-ben beadták és utólagosan nem lehet lekérni az én esetemben. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy velem hasonló helyzetben lévő kolléganőm tavaly (2007. jún.) nyújtotta be munkaviszonyának megszüntetési kérelmét (mivel GYES-n lévőknek nem mondhatnak fel), ő is munkába állt, és egy hónap múlva (júl.) kifizették. Jár nekem valami, ha igen mi jár? Ha nem, akkor hogy lehet hogy tavaly a kolléganőm megkapta? Kérhetek utólag zárómérleg módosítást, amiben figyelembe vegyék a követeléseimet? Várom mielőbbi gyors válaszukat!
Tisztelettel: S.A.
Tisztelt S.A.!

Minimum 3 éves munkaviszony fennállásától jár végkielégítés.Fennmaradt
szabadságaival el kell számolni, munkaviszony megszűnése esetén
pénzben megváltani.

Sajnos a pontos részletek nem állnak rendelkezésemre (bérelszámolások,
munkaszerződés, felszámolási eljárás részéletei...stb), így nem tudok
pontost választ adni Önnek. Tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot a
felszámolóval és az Alap kezelőjével.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Tisztelt Tanácsadók!

5éve dolgozom egy Kft-nél amely augusztus végére fizetésképtelenné vált.A mai napig állományban vagyunk tartva, illetve 2 héttel ezelött kaptunk egy tájékoztató levelet mely szerint csooportos létszámleépítésről döntöttek.Augusztusi béremet már nem utalták, valamint a munkabéren kívüli juttatásban levő beiskoláztatási összeget valamint étkezési jegyet sem fizették ki.
Kérdésem a következő: Rendkívülivel felmondhatok-e azzal az indokkal hogy, munkabéremet nem utalta valamint hogy csoportos létszámleépítést kezdeményeztek?Tudomásom szerint így is jár a végkielégítés, és követelhetem e a béren kívüli juttatások kifizetését?Felszámolási eljárásrol még nem kaptam értesítést, és benyújthatom e igy is már a munkavállalói hitelezési igényemet a felszámoló cég felé?Ugyan is a tájékoztató levélben erröl is szó esett ha a legközelebbi munkabér kifizetésének napjáig nem tudja a cég rendezni a tartozását akkor felszámolási eljárást indítanak el.
Úgy tudom hogy, a Bérgarancia alapból egy munkavállaló részére legfeljebb bruttó 856.000 ft-ot fizetnek ki, ez ugyan úgy jár majd nekem is ha rendkívülivel felmondok? Vagy van fontossági sorrend hogy azok kerülnek elsőként kifizetésre akik a végsőkig kitartottak?
Válaszát S.O.S várom mert a héten felmondok :)
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Anikó
Tisztelt Anikó!

A rendkívüli felmondásnál a következőket kell figyelembe venni:
96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt
rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az
ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése
esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli
felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés
időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról
a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet -
tájékoztatják.
(6) Rendkívüli felmondás esetén - e törvényben előírt kivételektől
eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
DE!!!:
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló
szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre
járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes
felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a
végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült
kárának megtérítését is.
Álláspontom szerint a munkabér visszatartása megalapozhatja a
rendkívüli felmondást, viszont kérdéses, hogy kitudják-e fizetni
Önnek, hiába mondd fel.
És akkor ugyanott tartana mint, ha nem mondott volna fel.
Ha valóban felszámolásra kerül sor, javaslom, hogy már most vegye fel
a kapcsolatot a felszámolóval, illetve érdemes lenne érdeklődni az
illetékes munkaügyi kirendeltségnél ( a csoportos létszámleépítést és
indokát ott jelentenie kellett a munkáltatónak )is. Sajnos vannak
olyan felszámolások, amelyek akár évekig is elhúzódhatnak -itt a
munkaügyi szolgálat felgyorsíthatja a kifizetéseket-.

Végezetül nem látok bele pontosan a helyzetébe (tájékoztatási levél,
munkaszerződés, cég helyzete..stb), ezért javaslom, hogy egy jogi
képviselőt is érdemes lenne megkeresnie az ügyben.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Déri Úr!

A kérdésem a következő lenne: gyermeket várok, és táppénzen vagyok. A cég, ahonnan táppénzre mentem felszámolás alatt áll. Ha megszűnik a cég, továbbra is jogosult vagyok-e a táppénzre?

Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Felhasználónk!

A táppénz folyósításának időtartalma:

A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap
betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a
társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási
betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első
15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra
jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát
követő naptól kell megállapítani .

Táppénz ezt követően a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven
át (aktív jogon);
2. a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon
át (passzív jogon);
3. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén
a gyermek egyéves koráig;
4. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása
címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
5. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása
címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak
nyolcvannégy naptári napon át;
6. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek
ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak
huszonnyolc naptári napon át.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy aki keresőképtelenségét
közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan
biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő
időtartamra kaphat.

Tehát passzív jogon a jogviszonya megszűnését követően 90 napig át
jogosult táppénzre. (Ha időközben a cég megszűnik, érdemes lenne
érdeklődnie az illetékes egészségügyi pénztárnál a kifizetés miatt)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.08.2008)  Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy munkáltatóm a mai napon bejelentette , hogy a cég megszűnését csoportos létszámleépítéssel kívánja véghezvinni, ezzel kapcsolatban itézkedett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Munkaügyi Központok felé.
Engem mint munkavállaló szóban megtisztelt értesíteni, hogy fizetésre ezután ne számítsun azt majd megigényelhetjük a bérgarancia alapból a felszámolás lezajlása után.
Kedves cégem semmilyen írásbeli értesítést , felmondást, egyebet nem adott ki a részemre eddig.
Mivel fizetésképtelen és nem tudom mikor számíthatnék a továbbiakban bárminemű béremre, amire szóban mondták várhatóan november, mikor igényelhetem a bérgarancia alapból, ezért úgy döntenék, hogy felmondok én , hogy megkapjam kilépőpapírjaimat, amellyel a munkaügyi központba mehetek , illetve ha munkát találnék , akkor dolgozni.
Kérdésem az ön irányába a következő lenne: Helyes döntés-e a felmondás részemről (végkielégítésre nem vagyok jogosult) ?
Ha a felmondás mellet döntök, akkor rendes vagy rendkívüli felmondással lépjek-e ki, illetve az is érdekelne, hogy kell-e indokolni, ha igen akkor mivel..illetve milyen juttatások járnak a béren felül, mert ha jól gondolom a felmondási időtől eltekintenék, hogy minél előbb megkapjam a papírjaimat, ezesetben csak a munkabért kérhetem.
Kérem tisztelettel segítsen a helyes döntésben, mert közel 600 kollegámat is érintené.

Tisztelettel:
S. Csaba
Tisztelt Csaba!

Csoportos létszámleépítés szabályai - fontos az írásbeliség!- :

94/B. § (1) Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását
tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi
tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből
létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók
képviselői) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének
meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő
munkáltató esetében a munkáltató felszámolóját, illetve
végelszámolóját terheli.

(3) A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles
a munkavállalók képviselőivel írásban közölni

a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait,

b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett
létszámcsökkentéssel érintett, illetve

c) a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott
munkavállalók létszámát.

(4) A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a
munkavállalók képviselőivel írásban közölni

a) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és
időbeni ütemezését,

b) a kiválasztás szempontjait, valamint

c) a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a
kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit,
mértéke meghatározásának módját.

(5) A konzultációnak - a megállapodás érdekében - ki kell terjednie a
csoportos létszámcsökkentés

a) elkerülésének lehetséges módjára, eszközére,

b) elveire,

c) következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint

d) az érintett munkavállalók számának csökkentésére.

(6) Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során
megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az
állami foglalkoztatási szervnek.

94/C. § (1) Ha a konzultációt követően a munkáltató a csoportos
létszámcsökkentés végrehajtásáról dönt, a döntésben meg kell
határozni:

a) az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási
csoportok szerinti megosztásban,

b) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező
időpontját, illetve végrehajtásának időbeni ütemezését.

(2) A csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos
időszakok alapján kell meghatározni.

(3) A 94/A. § (1) bekezdése szerinti harmincnapos időszak
szempontjából a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell
irányadónak tekinteni. Ha a munkáltató az adott időszakon belül az
utolsó munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat
közlésétől, illetve megállapodás kötésétől számított harminc napon
belül újabb, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot
közöl, illetve megállapodást köt, az ezzel érintett munkavállalókat az
előző ütemben érintett munkavállalók létszámához kell számítani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában munkaviszony megszüntetésére irányuló

a) jognyilatkozatnak a munkáltató működésével összefüggő okra
alapított rendes felmondást, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti
munkáltatói intézkedést,

b) megállapodásnak a közös megegyezést [87. § (1) bekezdés a) pont]
kell tekinteni.

94/D. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó
szándékáról, valamint a 94/B. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott
adatról és körülményről írásban értesíti az állami foglalkoztatási
szervet. Az értesítést a munkavállalók képviselői részére történő
tájékoztatással [94/B. § (3)-(4) bekezdés] egyidejűleg kell megküldeni
az állami foglalkoztatási szervnek, és ennek másolatát a munkavállalók
képviselőinek át kell adni.

(2) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről
az állami foglalkoztatási szervet a rendes felmondás, illetve a 88. §
(2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését legalább harminc nappal
megelőzően írásban tájékoztatja. Ennek során közli a
létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók

a) személyi adatait (ideértve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét is),

b) utolsó munkakörét,

c) szakképzettségét,

d) átlagkeresetét.

94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó
döntéséről az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88.
§ (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelőzően legalább
harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell
küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami
foglalkoztatási szervnek is.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a
munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll,
a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető.

94/F. § (1) A 94/D. § (2) bekezdésében, illetve a 94/E. §-ban
foglaltak megszegésével közölt, illetve a munkáltató és a
munkavállalók képviselői között a konzultáció során kötött
megállapodásba ütköző rendes felmondás jogellenes.

(2) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a
szakszervezet 94/B. §-ban meghatározott jogait, az üzemi tanács,
illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz
fordulhat. A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt.

A munkavállalói rendes felmondást nem kell indokolnia. Amennyiben
végkielégítésre nem jogosult, csupán a felmondási időre járó
átlagkeresete illeti meg. A felmondási idő minimum 30 nap, amelynek a
fele alól a munkáltató köteles Önt a munkavégzés alól mentesítenie.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.08.2008)  Tisztelt Déry Tamás!

Én egy összetett munkajogi probémára szeretnék választ kapni.
A közszférában dolgozom, jelenleg gyeden vagyok. A munkáltató a gyed alatt megszüntette a státuszomat, létszámleépítésre illetve átszervezére hivatkozva, de mivel törvényi védettség alatt állok a munkaviszonyomat a gyermekem 3 éves koráig nem tudja megszüntetni ( ez állt a testületi határozatban)
A gyed letelte előtt bejelentettem, hogy újra felkívánom venni a munkát és meg is jelentem az előre bejelentett időpontban. A munkáltatóm közölte velem, hogy kiadja az addig felhalmozott szabadságomat és a további munkajogi kérdéseket majd később megbeszéljük, hiszen még van idő, mert elég sok a szabadségok száma.
Én azt az információ kaptam, hogy a szabadságot természetben a munkáltató nem adhatja ki , mivel munkaviszony átszervezés és létszámleépítés miatti megszünése esetén csak pénzbeni megváltásra van lehetőség és a felmondás szabályai érvényesülnek.
A kérdésem az lenne , hogy a munkáltató a státuszomat megszünteti és újra munkába állásomkor nem rendezi a munkajogi kérdéseimet jogosult -e az addig felhalmozódott szabadságaimat egyszerre kiadni, vagy először a státusz kérdést kell rendezni, hiszen ha nem tud visszavenni dolgozni akkor a szabadságaim természetbeni kiadására sem lenne jogosult, mert ebben az esetben a felmentést kell alkalmaznia.
Kérhetek -e én a munkáltatómtól tájékoztatást arra nézve ,hogy kíván -e alkalmazni, mert ha nem akkor a szabadságot is jogosulatlanul adta ki.
Köszönettel :
Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
Miért nem használja ki a GyES teljes időtartamát?! A gyermek 3 éves koráig Ön felmondási védelmet élvez, - kivéve, ha a munkaadó jogutód nélkül megszűnik, - de az átszervezés nem jelenti a munkaadó felszámolását.
A testület nem szüntetheti meg az Ön státuszát, - kérje el az Önkormányzati határozatot, amennyiben ilyen határozat született, kérje a regionális Közigazgatási Hivatalt az önkormányzat határozatának megsemmisítésére.

Szabadságot a fő szabály szerint nem lehet pénzben megváltani, (közös megegyezés alapján sok minden elképzelhető) - a felhalmozott szabadságot értelem szerűen az ismételt munkába állás előtt kell kiadni. Azt nem is értem, hogy milyen körülmények között adták ki Önnek a rendes szabadságot?! Érdemes lenne ügyvéd, vagy jogi szakértő bevonásával tanulmányozni, hogy Ön milyen iratokat írt alá és milyen lépéseket tett a munkaadója felé, - elképzelhető, hogy nem jól látom, - de az Ön által leírtak alapján számomra úgy tűnik, hogy Ön némileg kapkodott. Ennek lehetséges hatását most nem tudom értékelni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(29.07.2008)  Tisztelt Déri Úr!

2001.08.21- től állok munkaviszonyban egy cégnél. 2002 .09.01-ig aktív voltam teljes munkaidőben , azóta folyamatosan Gyed-en illetve Gyes-en vagyok. 2008.08.24 -től megszűnik a Gyesre való jogosultságom, visszaszeretnék menni dolgozni viszont a cég felszámolás alatt áll, megszűnt jogútód nélkül.
Abban szerentném kérni segítségét, hogyan számíthatom ki az engem megillető végkielégítést illetve szabadságot (33 éves vagyok )
Előre is köszönöm,

Tisztelettel: Sz. Andrea
Kedves Andrea!

A végkielégítés mértéke

1. legalább három év folyamatos munkaviszony esetén esetén: egyhavi,
2. legalább öt év esetén: kéthavi,
3. legalább tíz év esetén: háromhavi,
4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi,
5. legalább húsz év esetén: öthavi,
6. legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Szabadság a GyED első évére jár, ha Ön több alkalommal is GyED ellátást vett igénybe, akkor a felhalmozott szabadság minden GyED-en töltött időre megilleti. Ehhez számítandó hozzá a gyermekek után járó 2-4 nap pótszabadság, illetve az éves rendes szabadság arányos része. A munkaadó rendes felmondása esetén felmondási idő is megilleti Önt.

Attól függően, hogy a felszámolási eljárás milyen fázisban van, egyeztesen a cég felszámolójával is, a munkaviszonyok megszüntetését a felszámolási ütemterv szerint kell végrehajtani, amennyiben a vállalat számára nem állna rendelkezésre ehhez megfelelő fedezet, úgy a Bérgarancia Alapból is igényelhetők források, - ez is a felszámoló felelőssége és feladata.

Ne zárkózzon el teljesen egy esetleges kompromisszumos, de gyors és biztos megoldástól.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(01.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Felszámolás alatt lévő cég munkavállalója 2005.08.28-2006.02.11-ig Tgyáson, 2006.02.12-2007.08.28-ig Gyed-en, 2007.08.29-2008.04.08-ig Gyesen volt, majd édesanyja igényelte a Gyest. 2008.04.09-től betegszabadságot vesz igénybe.
Munkaszerződésének utolsó módosítása szerint(2005.01.05): Órabére: 385 Ft. SzombatI,vasárnapi pótlék: 3600 ft/nap.
Hogyan számolom ki a betegszabadság alapját képező jövedelmet?
Válaszát köszönöm.
Szabó Nóra
Kedves Nóra,


A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló.

A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. Alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a.

A táppénz címen fizetett ellátás összege tehát az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a, abban az esetben, ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll.


*
A két évnél rövidebb biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 % lesz a táppénz összege.
*
Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 év folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult.

*
Ha a betegnek a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani.

*
Ha az igénylőnek a táppénz jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a táppénz összegét az irányadó időszakban ténylegesen elért naptári napi jövedelemből kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.

*
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér.


Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(14.07.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy 2003-óta dolgozom egy cégnél.Azóta folyamatosan csökkenti a bérünket.Szakmunkás vagyok,de a fizetésem és a többi szakmunkásé sem a magasabb összegű minimálbér,ha nem az a 69000ft.körűli.Amit kézhez kapunk álltalában 52000-57000 ft.Junius hónapban fölemelte a normát úgy,hogy nem is közölte csak felháborodva néztük,hogy megint kevesebb a fizetésünk és így tudtuk meg,hogy felemelte a normát.Tegnap egy papír dugott az órunk alá,hogy ettől a hónaptól a 25%-os délutáni pótlékot lecsökkenti 15%-ra,azt mondta,hogy azért mert túlsok bérkifizetés volt az 50 év felettieknek,de ennek is utánna fog járni,hogy ténylegesen jár-e az 50 év felettieknek a magasabb órabér.Itt még fontos tudni,hogy ez évtől 400ft.az órabérünk,az 50 év felettieknek 490 ft.de teljesítményben dolgozunk,ráadásúl olyan ókori gépeken,hogy szinte már szenvedés rajtuk dolgozni /mondván felújítás, korszerűsítés sokba kerűl/ nem beszélve arról, hogy maga a helyiség milyen borzalmas igénytelen, levegőtlen. Kérdésem, hogy jogosak ezek a csökkentések: délutáni pótlék, norma felemelés, a szakmunkásnak mennyi a minimálbére, ha szakmályában dolgozik? Itt még fontos tudni, hogy a szerződésünket megváltoztatta az év elején nem varrónő, ha nem gyártósor melletti dolgozóra. Ez jogos volt-e?

Köszönettel:
Egy elkeseredet dolgozó
Tisztelt Varrónő!

Nem kell elkeserednie. Nyilván tudja, hogy munkáltatója intézkedései jogellenesek, mind a pótlék csökkentése, a norma felemelése és a munkaszerződés önkényes megváltoztatása is. Nem egyértelmű számomra, hogy órabérben vagy teljesítménybérben dolgozik.
Javaslatom: ha van Önöknél szakszervezet, akkor ahhoz kellene fordulnia első körben. Ha szakszervezet nincs, akkor az üzemi tanács vagy az üzemi megbízott is segítséget kell, hogy nyújtson a rendezetlenségek felszámolásához. Előbb házon belül, - forduljon hozzájuk bizalommal.

Üdvözlettel:
Sz. M.-né

(01.07.2008)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

2007. 12. 27-én született meg a kislányom. 2007. 09. 01-től táppénzen voltam. 2007. 12. 27-től tgyán, mely 2008. 06. 11-én lejárt. A cégemhez leadtam a GYED igényléséhez szükséges dokumentumokat, ahol közölték, hogy a felszámoló fogja aláírni. 2005. 04. 01-től dolgozom a cégnél. Kérdésem, hogy hivatalosan engem mikor fognak vagy fognak-e értesíteni, hogy a cégem felszámolás alatt áll? Jár-e nekem ilyen esetben valamilyen jutattás (végkielégítés)? A GYED-re milyen hatással (összeg) van, hogy megszűnik a cégem?
Kérem mielőbbi válaszukat
Előre is köszönöm
Krisztina
Kedves Krisztina!

Az értesítést a felszámolási eljárás kezdetekor meg kellett volna kapnia. Ez
főleg informális szempontból fontos közlés, - a felszámolási eljárás
megkezdésétől a kijelölt felszámoló jogosult a cég nevében eljárni
(aláírni).
Végkielégítés 3 év folyamatos munkaviszony után illeti Önt meg, - a GyED és
a GyES is jár Önnek, a munkaviszony megszűnése után méltányossági alapon.
(Amennyiben a jogosultság kezdett megelőzően 18 napon belül Ön biztosított
volt.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(27.06.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Jelenleg egy német tulajdonú cégnél dolgozom asszisztensként. 10 hetes terhes vagyok, amit már egy hónapja közöltem a magyar ügyvezetővel, aki tudomásul vette. A német tulajdonos gondolkodik azon, hogy bezárja a céget. Úgy tudom, nekem nem mondhat fel a terhesség védelme miatt. Ha megszűnik a cég, akkor nekem is megszűnik a munkaviszonyom, vagy miattam fenn kell tartania papíron a céget? Az lenne még a kérdésem, hogy amennyiben meg tudok velük egyezni és közös megegyezéssel szünik meg a munkaviszonyom, akkor a nyugdíjjárulékot tudnám-e tovább saját magamnak fizetni, hogy nem szakadjon meg a GYED idejére a munkaviszony, illetve a TB milyen módon jár? Ha nem szűnik meg a cég, akkor a GYED alatt lehet-e dolgozni, vagy csak a GYES alatt?
Válaszát előre is köszönöm.
Erzsike
Kedves Erzsike!

GyED, GyES ideje alatt Önt megilleti a felmondási védelem, de természetesen egy vállalkozás megszűnhet a tartós távollét alatt is. A GyED és GyES juttatásokra ez nincsen hatással. A felszámolás, végelszámolás befejezéséig Ön munkaviszonyban áll, a felszámoló a vállalat hivatalos megszűnésének időpontjával fogja valószínűleg az Ön munkaviszonyát megszüntetni.
A juttatások ezután méltányossági alapon járnak.
Járulékok fizetésén, illetve a biztosítotti jogviszony fenntartásán a GyES lejártát követően kell gondolkoznia.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(01.07.2008)  Tisztelt tanácsadó

Egy felszámolás alatt álló cégnél dolgozom. Mivel nagyon bizonytalan ez az állapot, így keresgéltem új munkahelyet . Találtam is megfelelőt . Szóban megbeszéltem jelenlegi főnökömmel , és a leendő munkahelyem munkaügyisével , hogy kb. két hét múlva itt kiadják a papíromat és kezdhetek az új helyen . Igen ám , de egy hétre rá a főnököm közölte , hogy nem ilyen egyszerű a dolog . A felszámoló biztos beleegyezése kell hozzá . Írjak levelet F.B. részére és kérjem a munkaviszonyom megszűntetését . Ez is megvolt . Ezután közölték , hogy nem írja alá , vagy ha igen akkor a felszámolást végző cégnél azt egy testületnek is jóvá kell hagyni .
Kérdezem én :
• Ha a felmondás közös megegyezéssel történik , akkor az egy hónap felmondási időn túl is kötelező-e dolgoznom ?
• Ha beleegyezik az eredeti dátumba , elhúzódhat-e a papírok kiadása három hétre ?
• Ha azonnali felmondást választom akkor is elhúzódhat a papírok kiadása három hétre ?
• A felmondási idő mikortól indul ?

Tisztelettel várom mielőbbi válaszát György

Kedves György!

A felmondási idő kezdete a felmondás kézbesítése (átvétele).
Furcsának tartom a helyzetet, mert a felszámoló "problémától szabadul meg",
ha önként elmegy egy munkavállaló.
A közös megegyezéses szerződésbontás lehet azonnali hatályú is, - amennyiben
Ön mond fel, úgy le kell tölteni a felmondási idő egészét, - de ebbe
beleszámíthat a fel nem használt éves szabadság arányos része. (A
felmondását valóban a felszámolónak kell címeznie, - de az Ön döntését nem
kell semmilyen testületnek megvitatnia.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(12.06.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Cégem külföldi cég tulajdonában van 100%-ban. A cégemet a külföldi tulajdonos finanszírozza havi elszámolási alapon. Az elmúlt két hónapban a cég semmiféle finanszírozást nem küldött a hazai cégnek, emiatt 2 hónapja nem történt bérkifizetés. A kérdés az, hogy jogilag mit lehet tenni? A cég nagy része felmondott rendkívűli felmondással, hogy mihamarabb új munkahelyen kezdhessen, kérdés, hogy ezzel nem veszélyeztettük a járandósághoz jutásunk esélyeit? A harmadik kérdés az, hogy ha felszámolják a hazai céget, akkor mi lesz a járandóságok kifizetésével, mivel úgy tudjuk igen komoly köztartozásai is vannak a cégnek.

Válaszát nagyon várjuk,


Mátéfy Szabolcs
Kedves Szabolcs!

A kollejtív problémát jelezni kellene a területileg illetékes munkaügyi központnak. A Bérgarancia Alapból elméletileg van lehetőség a bérjellegű tartozások kifizetésére, - ehhez azonban a felszámolási eljárásnak meg kell kezdődnie, és a felszámolónak ezt kérvényeznie kell.
Jogilag annyit tehetnek, hogy keresetet nyújtanak be a munkaügyi bírósághoz az elmaradt járandóságok és a kamatok megfizetésére. Amennyiben tényleg komoly gondok vannak, lépjenek minél hamarabb.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(02.06.2008)  Tisztelt Cím!


Munkahelyünk 2008.március 11-től felszámolás alatt áll. Jelen pillanatban a felmondási időnket töltjük, ugyanis 2008. 04. 25-vel minden dolgozónak postázták a rendes felmondásokat. A felmondásban a végkielégítés, felmondási időre járó bér összegének kifizetésének dátuma nem volt feltüntetve. Ez jogszerű-e? Ezenkívül még több havi bérelmaradás is van. A felszámoló közölte, hogy mindenen jelzálog van, és ezért nem tudja kifizetni a követeléseinket. A Bérgarancia alapból az elmaradt bérek egy részét kifizették( 2007.aug-2008 márc-ig, akinek belefért a 865e. Ft-ba ez az összeg).
Kötelesek vagyunk-e a felmondási időt kitölteni?
Van-e remény, hogy a pénzünkhöz juthassunk?
Kihez fordulhatunk, hogy az érdekeinket képviselje?
Jog szerint kinek jár az elsőbbség: a dolgozók bére és végkielégítése, vagy a bank jelzálog követelése?
Ha a felmondási időt mégis kitöltjük, milyen igazolásokat kell a munkáltatónak kiadnia? Ha nem kapjuk meg a bért és egyéb anyagi juttatásokat milyen igazolást kell erről adnia?

Köszönettel várjuk visszajelzését!

Tisztelt Olvasónk!

A felmondásokban meg kell jelölni a munkaviszony megszűnésének az időpontját. (Ha nem szerepel az iratban időpont, akkor mitől felmondás?)
Amennyiben a munkáltató által kezdeménezett munkaviszony megszüntetésről van szó, úgy a felmondási idő felét kötelesek ledolgozni.
Az elszámolásokat és igazolásokat az utolsó munkában töltött napon kell kiálítani, illetve az elmaradt járandóságokat a számlára utalni. (Az igazolások alapvetően adóigazolás, illetve a munkaviszony igazolása, - mettől meddig tartott a biztosítási jogviszony.)

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) a felszámolás költségei,
b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések
c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,
e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
f) egyéb követelések,
g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Felszámolási költségeknek (A) tekintendő:

- az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is),
- a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve egyebek mellett az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat,
- a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek,
- az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás,
- a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek,
- az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek,
- a felszámoló díja, amely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.

Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először a c), majd d) pont szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. Ha az e)-g) pontban szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

Nem szeretnék felesleges részletekbe belemenni, de sok minden múlhat azon, hogy a felszámolási eljárás milyen körülmények között zajlik le, - ateljes folyamatba nagy valószínűséggel nem fognak belelátni.

Amennyiben az igazolásokat, elszámolásokat nem kapják meg, - az APEH járulék fizetési főosztályához tudnak bejelentést tenni, - a felszámolási eljárás jogszerűtlenségét pedig bíróságon lehet megtámadni. Ehhez véleményem szerint munkaügyi szakjogász segítsége szükséges.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!


A kérdésem az lenne, hogy ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg mit köteles fizetni a dolgozónak? Jogszerűen jártak e el, ha csak szóban közölték a felmondást a fent leírt indokkal?
Közel 270 alkalmazottja van a cégnek és ebből 4 dolgozónak mondtak fel. Még nem tudni pontosan mikorszűnik meg a cég, de vezető beosztású kollégákkal (2 fő) alapítottak egy másik céget és folytatják a munkát. A régi cégből viszik át az embereket. Számomra csak az a kérdés, hogy mi jár a 4 felmondott kollégának és nekem. Úgy gondolom ez az egész eljárás jogszerűtlen és igényt tarthatunk valamiféle kártérítésre.

Üdözlettel:

Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!

Az feltétlenül alappal gondolja, hogy nem tisztességes a megszűnő munkaadó
eljárása, - de gyakori ez a módszer. A felszámolás, vagy a végelszámolás
lefolytatása után már nincsen olyan vagyonelem, amelyből a különböző
követelés igényeket ki lehetne elégíteni.

Nem ismerem a pontos tényeket és körülményeket, - önök ismerik, legyenek
tárgyilagosak.

A bérigények, az esetleg elmaradt bérkifizetés követelések, végkielégítés
követelések (jó eséllyel) fedezhetőek a Bérgarancia Alapból. A
menedzsmentnek, illetve a felszámolónak kötelessége jelezni a Munkaügyi
Központnak, amennyiben a bérigények kielégítésére nem rendelkezik
fedezettel. (A csoportos létszámleépítés tényét is be kell jelenteni.)

Másrészt az elszámolásokat, igazolásokat minden dolgozó részére ki kell
állítani, - jogszerűen nem kerülhető meg a felmondás írásbeli közlése sem.

Ellenőrizni kellene, hogy egyáltalán a járulékokat fizetik-e még Önök után.

Azt tudom javasolni, hogy közösen és egységesen lépjenek fel a lehető
legtöbb érintett munkavállalóval. Megpróbálhatnak írásban tárgyalásokat
kezdeményezni, felhívhatják a menedzsment figyelmét a törvényes keretek
betartására.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, haladéktalanul tegyék meg a bejelentést
a Munkaügyi Központhoz, illetve az Adóhivatalhoz.

Kártérítésre külön nem tarthatnak igényt, de a munkaviszony megszűnésekor
Önöket megillető tisztességes eljáráshoz joguk van.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(28.04.2008)  A cég amelynél dolgozom 2 éve felszámolás alatt áll, de még nem emelkedett jogerőre a felszámolás. A béremet már 6 hónapja nem kaptam meg, mert hitegetve voltam hogy a céget megveszik és mindenkép kifizetnek. Most a könyvelőnk tudatta velem hogy a béremet a tulaj nem fizeti ki és a felszámolótol sem kérhetem, mert a főkönyvben úgy szerepelek hogy ki vagyok fizetve és hiába vagyok itt a munkahelyemen ma is április 22-kán, a felszámoló majd május végén akár kijelent április 15-ttel, és még nem is fizet ki. Most azt nem tudom hogyan lehet ilyet tenni, ha egyszer sem utalással nem kaptam bért, sem készpénzzel. Tanácsot szeretnék kérni hogy mit tegyek. A könyvelő azt mondja hogy hiába fogok bért követelni akár a Munkaügyi bíróságon is keresztül, sem a volt vezető sem a felszámoló nem fog nekem bért fizetni. Akkor milyen jogcímen tudnak nekem felmondani és mit követelhetek és kitől. Köszönettel Orosz Viktória!
Kedves Viktória!

Tegyen bejelentést a Munkaügyi Központban, az APEH-nél és a TB-nél. Ami igazán veszélyes, hogy Ön után vélhetően a járulékokat sem fizetik, - ebben az esetben pedig Önnek nincsen biztosítotti jogviszonya.

Másrészt a felszámolónak kutya kötelessége jelezni a Munkaügyi központnak, hogy a Bérgarancia Alapból kívánja kifizetni a munkavállalók juttatásait, - ha erre a felszámolásból saját forrása nem áll rendelkezésre.

Az Ön könyvelőjének abban igaza van, hogy megszűnt céggel szemben nem tud a Bíróság eljárni. Amennyiben felmondanak Önnek és nem kapja meg az elmaradt juttatásait, jelentse be, hogy azonnal bejelentést tesz az adóhivatalhoz. Legyen határozott, van rá valamennyi esély, hogy "megijed" a felszámoló.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.04.2008)  T. Déri Tamás Úr!

A kérdésem a következő, barátnőm a napokban tudta meg, hogy gyermeket vár, a munkahelyén még nem szólt. A fönöke már emlitette, hogy sajnálatos módon valószínű, hogy munkahelye április végén vagy május elején meg fog szünni (cég megszűnik). Itt már 10 éve dolgozik. Mit tegyen, menjen el táppénzre és akkor védettséget fog élvezni? Ebben az esetben is fog járni neki a TGYÁS és a GYED?
Előre is köszönöm! Áldottné
Tisztelt Asszonyom!

A felmondási védettség akkor jár, ha a munkavállaló bejelenti (írásban, és
igazolható módon) a terhességet.
A cég esetleges megszűnése ellen azonban nincsen orvosság, de egy
felszámolási, végelszámolási eljárás sokáig eltarthat. Nem mindegy a
biztosítotti jogviszony megszűnésének az időpontja.
A TGYÁS és a GyES egyébként a biztosítotti viszony megszűnését követően
legfeljebb 180 napon belül érvényesíthető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

 1 2 3 4 5 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek