Álláshirdetések száma: 4 282 Number of CVs 207 408
Keresés a kérdések közül




2 

(05.07.2011)  Tisztelt Ügyintéző!


A munkáltató rendes felmondással felmondott, állományban 07.24-éig vagyok.

Kérdéseim:
- táppénzre ezen idő alatt elmehetek-e, hiszen még állományban vagyok? ( cukorbetegséget állapítottak meg nálam), ha igen, milyen javadalmazás illet meg és azt a volt munkáltató fizeti? ( végkielégítést adott és a felmondásban aláírtam, hogy akkor nem voltam táppénz alatt)
- 07.24-e után ki fizeti a TB-et? ha én, azt hol kell intéznem vagy a munkanélküli hivatal fizeti, ha bejelentkeztem?
- 07.24-e után, ha táppénzen is leszek be kell jelentkeznem a helyi munkanélküli hivatalba?
( úgy tudom, hogy a passzív táppénz megszűnt 07.01-től)
Gondolom munkanélküli ellátás és táppénz nem vehető igénybe egyszerre.

Végkielégítést kaptam, ezzel egy időben, ha táppénzre tudok menni, táppénz is jár?

Válaszukat köszönöm,

H.Szilvia

Táppénzre elmehet, a passzív táppénz valóban megszűnt 07. 01-től, tehát max. 07. 24-ig lehet táppénzen, amely időre táppénz jár.
Rendes felmondás esetén jár a végzett munkáért munkabér, a felmondási időre átlagkereset, három év munkaviszony esetén jár egy hónap végkielégítés, az éves ki nem adott szabadság (természetben), -illetve jár mindaz a járandóság amelyet kollektív szerződés (ha van!) garantál a munkaviszony munkáltatói rendes felmondásának esetére.
Ha tb.-ét Ön akarja fizetni, akkor ezt egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél, - a megfelelő szerződés megkötésével - megteheti, - illetve ha álláskeresőként regisztrál a munkaügynél, akkor azt a hivatal fizeti a járadékból.
A munkaviszonya megszűntével megszűnik a biztosítási jogviszonya, ha önként nem köt megállapodást előre a tb. szervvel, - de ha regisztrálni akar álláskeresőként, akkor nincs szükség önkéntes biztosításra a tb.-nél.
A végkielégítés ténye nem zárja ki a táppénzre való jogosultságát a felmondási idő lejártáig (munkaviszonya megszűntéig).

Szabó Miklósné

(14.01.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Egy körjegyzőségben dolgozom mint pénzügyi főtanácsos. Az októberi választások után polgármester váltás történt településünkön.
Az új polgármester és támogatói már előre azt hirdették, hogy ha ők kerülnek be akkor én és a férjem is ki lesz téve a munkahelyéről. A választás után én elkészítettem az átadás-átvétel anyagát, amelyet az új polgármesterrel kellet még az átadás időpontja előtt megismertetnem. Ez idő alatt a polgármester arrogáns és állandó számonkérő hangon beszélt velem. Azt viszont már láttam, hogy a többi kollégával négyszemközt leül és beszélget. Ez mind velem nem történt meg, ami miatt teljesen kiborultam és az átadás napja után el kellett menjek táppénzre. Azóta is azon vagyok. December 20-ára időpontot kértem a polgármestertől, hogy meg tudjam vele beszélni azt, hogy mi a szándéka velem. Természetesen ő azt mondta, hogy nem akar velem dolgozni. Én erre azt a válasz adtam, hogy jó akkor mondjon fel, mert tudom, hogy költségvetés készítési időszak van és ne foglaljam az álláshelyet. Mondtam, hogy szeretném megkapni a nekem járó végkielégítést. A válasza az volt, hogy jó intézkedik az ügyben.
A tegnapi nap folyamán felhívott a körjegyző, mivel ő a munkáltatóm és közölte velem, hogy megbeszélte a polgármesterrel, hogy vagy aláírom a közös megegyezést vagy ha nem akkor elküld fegyelmivel. Erre én megkérdeztem tőle, hogy mi lesz a fegyelmi indoka amire ő azt felelte, hogy azt meg lehet találni. Természetesen nem fogadtam el a közös megegyezést, mert tudom, hogy nem csináltam olyan okot, ami miatt fegyelmivel el lehessen küldeni. Kérem tanácsát ezzel kapcsolatosan!
Tisztelettel: Mária
Kedves Mária!

Úgy gondolom, hogy Önnek nem tanácsra, hanem néhány megnyugtató szóra van szüksége. Ami tőlem telik, én megteszem.
Nézze!
Milyen egy fránya, arrogáns polgármesterrel együtt dolgozni? Ettől rosszabbat el sem tudok gondolni. Egyáltalán megérdemelné, hogy Ön együtt dolgozzon ezzel az emberrel hosszabb időn, esetleg éveken át?
Mindamellett ne hagyja magát! Ragaszkodjon a munkáltatói felmentéshez (mivel főtanácsosi címe alapján közalkalmazotti státuszt feltételezek.)
Ha egy kicsit is úgy gondolja, hogy szót tud érteni az új polgármesterrel, akkor kérje őt arra, hogy helyezze el Önt valamilyen elfogadható másik beosztásba, esetleg más területre.
Minden esetere vértezze fel magát!, és ne az elesettség benyomását keltse az új polgármesterben.
Minden Jót!

Szabó Miklósné

(12.01.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha valaki éppen táppénzen van, akkor a munkáltató megteheti-e azt, hogy a munkaidőt 8 óráról 6 órára csökkenti? Alá kell-e ilyenkor írnia a szerződést a munkavállalónak, ha nem akarja, hogy elküldjék? Ha a munkavállaló nem írja alá ezt a szerződét, elküldhetik? És ebben az esetben jár végkielégítés? Mi a legjobb megoldás ebben a helyzetben?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Erika
Kedves Erika!

A napi teljes munkaidő akár nyolc óránál kevesebb is lehet, - tipikusan 7 vagy 6 óra. Ezzel nem is lenne probléma. A probléma ott kezdődik, ha ezzel arányosan csökken a bér is. Ehhez már a munkaszerződés módosítására is szükség van, mert a munkabérből való elvonásnak, elvételnek csak törvényen, végrehatható határozaton szabad alapulnia. A szerződést mindenképpen érdemes alapos tanulmányozás után aláírni vagy vitatni a benne foglaltakat, - előfordulhat, munkavállalói aláírás hiánya munkáltatói felmondást von maga után.
Végkielégítés csak munkáltatói rendes felmondás, vagy a munkáltató jogutós nélküli megszünése esetén jár a munkavállalónak akkor, ha van 3 év munkaviszonya, vagy ezt a munkaszerződésben külön is kikötötték a munkaviszony megszünés esetére.
Legjobb megoldás meggyógyulni (a táppénz után), és beszélni a munkáltatóval szándékait illetően.

Szabó Miklósné

(06.07.2010)  A munkáltatóm az alábbi indokkal mondott fel:
A munkáltatónál az önálló irodai adminisztrátori munkakör megszűnik. Az irodai adminisztrátori munkaköri feladatokat gazdasági célszerűségi okokból a könyvelő látja el, a két munkakör összevonásával.

Gondom:
Leszámolásom után pár nappal a cég (dolgozók száma 5 fő + 1 könyvelő) felvette a helyemre a könyvelő barátnőjét. A barátnő végezettsége pénzügyi-számviteli ügyintéző (nekem is van ilyen is, ezt az iskolát vele együtt végeztem én 5-ös, ő viszont 2-es eredménnyel, nekem azonban több végzettségem is van és a gyakorlatom is nagyobb) az irodai munkák elvégzésére.

Kérdésem:
Élhetek-e jogorvoslattal a Munkaügyi Bíróságon?
Mennyibe fog ez nekem kerülni? (Mikor kell fizetni? Előre? Utólag? Csak ha veszítek?)
Milyen eredmény születhet (Visszahelyeznek az állásomba vagy kártérítést kapok? Ha kártérítés, akkor milyen összegre számolhatok?)?
Mi van akkor, ha az ügy végére már máshol helyezkedem el?

Várom válaszukat! Köszönettel:

Anita
Kedves Anita!

Leépítésre hivatkozva,- különösen, ha annak racionális indokai vannak a munkáltatója jogszerűen él a felmondás jogával. Ettól függetlenül Ön a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatot kérhet a Munkaügyi Bíróságtól. Ez esetben Önnek kell bizonyítani azt, hogy a felmondás nem okszerű és munkáltatója egyéb más ok miatt akart Öntől megszabadulni, - és - ha ott még tovább is akar dolgozni, akkor kérni az esetleges visszahelyézést a munkakörébe. Mint felperesnek meg kell fizetnie az eljárás költségét, kivéve ha pernyertessége esetére a keresetében a munkáltatóra kéri hárítani a per költségeit. Pervesztessége esetén egyéb költsége is lehet. Ha közben már más munkáltatónál dogozik, akkor gondolom, hogy nem kéri majd a visszahelyezését.

Szabó Miklósné

(26.10.2009)  Tisztelt Szakértő!
A következő problémával fordulok Önhöz. Két hetet dolgoztam Németországban egy húsipari cégnél. Egy magyarországi Kft. alkalmazottjaként voltam kiküldetésben, de ezzel a céggel előtte nem álltam kapcsolatban, a munkaszerződést és a kiküldetési szerződést is indulás előtt írtam alá. A munkahelyen embertelen körülmények uralkodtak, az alapvető higiéniai feltételek sem voltak meg, már az első nap szóltam, hogy én haza szeretnék menni. Mondták,hogy meg kell várnom, amíg helyettem kiérkezik egy munkavállaló Magyarországról, ami kb. 2 hét ,aztán intézik a hazautazásomat. Tisztességesen ledolgoztam a két hetet, közben megérkezett helyettem az ember, csak még 2 napig valami miatt nem tudott munkába állni, ezért arra a 2 napra még be kellett volna mennem dolgozni. Én nem mentem, ezért azt mondták,hogy van 24órám elhagyni a szállást. A munka- és a kiküldetési szerződésem saját példányát is úgy kellett kiharcolnom, nem akarták ideadni. Több kérdésem is lenne.
Ha próbaidő alatt vagyok kiküldetésben, jogosan kérhetnek felmondási időt?
Megtehetik-e, hogy a fentiekben leírt módon eltanácsolnak a szállásról és önköltségen kell hazautaznom?
A szerződésemben szerepel ún. 800Euro kárátalány, ami az engedély nélküli hazatérés esetére vonatkozik, ezt kifizettethetik velem?
Válaszát előre is köszönöm.

S. Anita
Kedves Anita!

Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal szüntethető meg. Mt.87.§
A magyar kft. lett volna köteles az utazás költségeit téríteni. Mt. 105.§ (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.
A munkáltató csak akkor követelhetne öntől bármiféle kárátalányt, ha nem próbaidőről lenne szó, de 800 eurós kárátalányhoz, rendkívül magas kellett volna legyen a fizetése. Amennyiben a volt munkaadó evvel kapcsolatban bármiféle igénnyel lépne fel, azonnal forduljon jogi képviselőhöz.
Mt. 101. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak [87. § (2) bekezdés, 92. §, 96. §, 97. § (1) bekezdés] szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
(2) Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.


Tisztelettel
Czimer Judit

(14.08.2009)  Tisztelt Szente Úr!

2008. szeptember 19.-én munkavégzés közben becsípődött a derekamban egy idegszál. A vizsgálatok során maradandó csigolya és porckorong elváltozásokat állapítottak meg. A betegségemből kifolyólag (mivel állni és járni csak fájdalmak árán vagyok képes), a mai napig táppénzen vagyok, és kezelésekre járok. A kezelőorvosom beutalt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Bizottsághoz, csökkent munkaképesség megállapítása végett. A táppénz jogosultságom 2009. október 9.-én lejár (a munkaviszonyom 1999 óta folyamatos volt)
, és teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató nem akar tovább alkalmazni, a kérdéseim a következők:
-A Bizottság 40 %-os munkaképesség csökkenést állapított meg. Az új jogszabályok szerint ebben az esetben jogosult vagyok-e valamilyen járadékra?
-Amennyiben a felmondás közös megegyezéssel megtörténik, és megszűnik a munkaviszonyom, mi a teendőm?
-Milyen lehetőségeim vannak?
Egyedül tartom fenn a lakást amiben 16 éves fiammal élünk, a 36 ezer ft gyerektartáson kívül az én jövedelmemből. Sem munkanélküli segélyt, sem egyéb szociális juttatást nem vettem igénybe soha. De, amennyiben nem sikerül munkát találnom, kénytelen leszek lépéseket tenni, csak teljesen járatlan vagyok ilyen ügyekben.
Segítségét előre is nagyon köszönöm:
T. Erika
Kedves Erika!

Esetére tanácsaim a következők:

1. Közös megegyezésbe ne menjen bele!

2. Figyelmébe ajánlom a következő szabályt:
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv):
85 § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.
E szabály alól a munkáltató csak megfelelő indokkal (pl.: nincs olyan hely, amit betudna tölteni) mentesülhet.

3. Ha sor kerül a felmondásra, akkor a következőket javaslom:
1. Jelentkezzen be a munkaügyi központba, és vegye igénybe a munkanélküli ellátásokat (álláskeresési járadék, segély)
2. Rendszeres szociális járadékra (27.000,- Ft.) is jogosult lehet, amit a regionális nyugdíjfolyósító igazgatóságánál lehet igényelni

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
- rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
-) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a szakértői bizottsága szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának a fentieken túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Tehát itt mindenképpen a munkaügyi kirendeltségen kell jelentkezni először!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.08.2009)  Tisztelt Szakértő!

Tanácsát szeretném kérni.2006.02.15-től munkába álltam az előző munkahelyemen.Ahol 2006.08.16-ig dolgoztam.A próba idő alatt 70.000Ft/hó,majd próbaidő után 76.500Ft/hó volt a bruttó bérem.A jelenlegi munkahelyemről mentem el szülni.A munkaviszonyom 2006.08.17-től van.2006.08.17-11.17-ig 415Ft/óra.2006.11.18-2007.04.30-ig 465Ft/óra volt a bruttó órabérem.2007.01.27-től táppénzen voltam még a kislányom meg nem született 2007.09.18-ig.A béremet 2007.05.01-től felemelték 501Ft/órára. A kislányommal szept.18-ig gyed-en vagyok,de a második gyermekemmel 2009.12.08-ra vagyok kiírva.A kérdése:A második gyermekemmel ugyanannyi lesz a tgyás és a gyedem mint a kislányomnál?A férjem 2009.09.19-től igényelheti a gyest,míg én táppénzre megyek,vagy én igényeljem a gyest?

Nem tudom hogy kell-e de azért megadom az éves bruttó jövedelmemet is hátha nem lesznek elég az adatok.2006-ban 955.513Ft,2007-ben 755.423Ft,2008-ban 735.747Ft volt az éves bruttó jövedelmem.
Remélem mihamarabb tud a kérdésemre válaszolni.

Válaszát előre nagyon szépen köszönöm:Ancsa
Kedves Ancsa!


A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet:

1.A szülőnek van 180 napi jövedelme
Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani

2. A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.
• Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2009-ben 143.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni.

Az Ön esetére a 2. eset fog vonatkozni (tehát a szerződés szerinti bére után fogja kapni a juttatást, feltéve, hogy az nem magasabb, mint a minimálbér kétszerese. Ha magasabb, akkor a minimál bér kétszerese lesz). A táppénz igénylését nem javaslom, mert akkor a betegszabadság után fogják számolni a második baba utáni járandóságot.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(29.07.2009)  Tisztelt uram, hölgyem!

Több kérdéssel szeretnék önökhöz fordulni. Felvázolom röviden a történteket
A március-május időszakban 32 órás munkahétben dolgoztunk, illetve a június-szeptember időszakban 36 órás munkahétre álltunk át. Erről szerződésmódosítás is történt, amiben minden rögzítve van. Már az első 3 hónapban is voltak olyan pénteki napok,(egyértelmüen ebben a három hónapban minden pénteki nap pihenőnap volt) hogy be kellett menni. Természetesen nem pénzt, hanem csúszót kaptunk a pénteki napokért. Júniustól rendszeresen behívnak pénteken, sőt még szombaton is dolgoznunk kell. Szintén csúszóért. Mivel szerződésmódosítás történt, szerintem a pénteki napokra is 100%-os túlórát kellene, hogy fizessenek. A péntekért is, és a szombatért is egy nap csúszót kaptunk. A kérdés, hogy ezt megtehetik-e? Reklamálni semki sem mer, mert vagy nem vagyunk tisztában a dolgok menetével, a másik, hogy szeptembertől több 100 főt küldenek el a cégtől. A március- május időszakra több mint százmilliós OFA támogatást kapott a cég. Ezt mind azért mert 32 órás munkahétre álltunk át... Mint írtam az utolsó hónapban már szombaton is dolgozni kellett...A munkaidő nyilvántartásban nincsenek rögzítve a pénteki-szombati napok. Kártyás rendszer van, és a műszakvezetők átírják a ledolgozott péntek szombati napokat pihenőnapra. Ők vezetik, hogy kinek hány csúszója van. Kérdésem, hogy ezek a dolgok mennyire ütköznek törvénybe, illetve milyen szerveknél lehet panaszt tenni?

Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk!

A rendkívüli munkavégzésről és díjazásáról a Munka törvénykönyve a következőket rendeli el:
127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.
Az Ön esetére a 147§ (3)-(4) bekezdései nyújtanak eligazítást. Leveléből számomra az tűnik ki, hogy a pótlékra vonatkozó szabályokat a munkáltató nem veszi figyelembe, illetve a "nyilvántartás" is aggályosnak tűnik.
Munkavédelemmel, munkajoggal kapcsolatos vitás kérdések rendezésére az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervei az illetékesek (www.ommf.gov.hu)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(19.08.2009)  Tisztelt Szakértők!

Kérdésem a következő: tiszta-térben dolgozók vagy veszélyes anyagokkal dolgozók (pl:hypol) jogosultak-e veszélyességi pótlékra?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt kérdező!

Amennyiben ön a Munka Törvénykönyve alapján dolgozik, tehát nem közalkalmazott vagy köztisztviselő, a következő pótlékok illetik meg a törvény szerint.
1. éjszakai pótlék,
2. délutáni, éjszakai műszakpótlék,
3. rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás,
4. készenléti díj,
5. ügyeleti pótlék.
Természetesen kollektív szerződés vagy munkaszerződés egyéb címeken is megállapíthat bérpótlékot, ilyen lehet a veszélyességi pótlék is, de ez nem kötelező.
Ezzel szemben a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételeket. 1993.évi XCIII törvény a munkavédelemről.
Amennyiben ön közalkalmazott a Kjt 72.§-t kell figyelembe vennie.
72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha
a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

Illetve a különböző szervekre vonatkozóan számos külön törvény vagy rendelet létezik,melyeket itt lehetetlen lenne részletezni.

Tisztelettel:

Czimer Judit

(26.05.2009)  ha 4 orára vagyok bejelentve2007 080140től mire vagyok jogosult mennyi táppénzt gyes gyeder kapok dec 19 szülők
Kedves Felhasználónk!

1. Gyes:
Gyermekgondozási segélyre jogosult (alanyi jogon) a szülő, a nevelőszülő, vagy a gyám, saját háztartásában nevelt gyermeke harmadik életévének betöltéséig. A GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez egy gyermek esetén 28.500 Ft/hó.

2. Gyed:
Gyermekgondozási díjra jogosult:
• a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet:
1.A szülőnek van 180 napi jövedelme
Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani
2.A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.
• Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2009-ben 143.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
A gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 Ft.

3. Táppénz:
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a megbetegedést (keresőképtelenséget) közvetlenül (1-3 nappal) megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő első, második, harmadik napon válik keresőképtelenné.

A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a.
A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
1. az az időtartam, amely a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. „irányadó időszak”,
2. a táppénz alapját képező jövedelem összege,
3. az előző kettő alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga
4. a táppénz %-os mértéke.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(17.04.2009)  Jó napot!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz,hogy a férjem ellen fegyelmi tárgyalást tartottak úgy,hogy nincs kollektív szerződése.Olvastam,hogy csak azok ellen lehet akiknek van ilyen szerződése.Néztem a neten,hogy milyen formában kell ezt lefolytatni és sok mindent nem úgy csináltak ahogy kellet volna.Pl.:Nem értesítették előtte csak 4 nappal,az értesítésen nem szerepelt,hogy miért és a jogorvoslatok sem. Nem volt fegyelmi bizottság csak jegyzőkönyv vezető.A tárgyalás után jegyző könyvet kapott a férjem de határozatot nem hanem csak a rendkívüli felmondását a tárgyalást követő 3. napon.
Kérdésem jogszerűen jártak el?
A rendkívüli felmondáson az áll,hogy 15 napon belül fordulhat Munkaügyi Bírósághoz.
Ez nem 30 nap?
Az utolsó havi bérét úgy utalta át a főnöke,hogy a közleménybe ezt írta:
A munkahely neve.Azonnali kifizetés fegyelmi felmondás miatt.
Ez jogszerű,ilyet megtehet?

Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Felhasználónk!

Valóban kollektív szerződés hiányában fegyelmi eljárásra nincs lehetőség:
Mt. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat.
A 96§ (1)-e alatt a rendkívüli felmondást és jogkövetkezményeit kell érteni.
A keresetlevél benyújtásának határidejében szintén Önnek van igaza (30 nap)
Mivel az eset összes körülményeit nem ismerem ( a leírtak alapján azonban világos a jogsértés), javaslom forduljanak jogi képviselőhöz és munkaügyi bírósághoz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(11.03.2009)  csoportos létszámleépítésről kaptam értesítést, ami szerint 04.05.-én kapom meg a rendes felmondásomat. azt értem , hogy ettől indul a felmondádi idő, de kérdés mennyi? 04.12.-én lesz 10 éve, hogy elkezdtem a cégnél dolgozni. mivel a felmondási idő alatt töltöm be a10 évet, 10, vagy kilenc évnek számolják a munkaviszonyomat? 10 év után több a felmondási idő, és több a végkielégítés is. azonkívül naptári, vagy munkanapként számolják a felmondási időt? utolsó kérdésem pedig az, hogy a felmondási idő alatt elhelyezkedhetek máshol? ha elhelyezkedem és munkába állok az új helyen akkor kapom még a régitől a felmondási időre járó pénzt, egyáltalán állományban lehetek két helyen? ez azért fontos, hogy ,hogy keresek magamnak munkát, mikor állhatok be ha kérdezik.
válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: kadarsz
Tisztelt Olvasónk!

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

* három év után 5 nappal,
* öt év után 15 nappal,
* nyolc év után 20 nappal,
* tíz év után 25 nappal,
* tizenöt év után 30 nappal,
* tizennyolc év után 40 nappal,
* húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.

Végkielégítés: a munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében történő megszűnése esetére jár. A végkielégítés előfeltétele, hogy a munkavállaló meghatározott időtartam alatt a munkáltatónál munkaviszonyban álljon.
A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

* legalább három év esetén: egyhavi;
* úegalább öt év esetén: kéthavi;
* legalább tíz év esetén: háromhavi;
* legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
* legalább húsz év esetén: öthavi;
* legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.
A néhány nap 'hijján 10 éves folyamatos munkaviszonyt 9 évnek fogják tekinteni. (Mélyen ellentétes az elveimmel, de kivételesen azt tudom javasolni - mivel néhány napról van csupán szó -, hogy ne vegye át április 5.-én a felmondást. Amenyiben Ön táppénzen van, mielőtt a felmondást átvenné, - a munkaviszonya meghosszabbodik). Táppénz ideje alatt nem mondhatnek fel Önnek, így nem is kézbesíthetik a felmondást.
A felmondás ideje alatt a munkaadó beleegyezésével más munkahelyen is elhelyezkedhet. Az új munkaadónak semmilyen kötelezettsége nincsen Önnel szemben, amely a korábbi munkaviszonyával kapcsolatos.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(25.02.2009)  Tisztelt Szakértők!

2009. júniusában lesz meg a két éves munkaviszonyom, és hamarosan babát szeretnénk. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettsége van a TB felé vagy egyéb irányba, ha egy alkalmazottja először táppénzre, majd tgyásra, illetve gyedre megy? Konkrétan, hogy \"mennyibe kerül\" a cégnek egy ilyen alkalmazott?
A másik kérdésem az lenne, hogy miből számolják ki a gyedet abban az esetben, ha van egy bejelentett alapbérünk (ami több mint a minimálbér), és minden hónapban van jutalék is, amit prémium jogcímen kapunk. Ez a prémium is beleszámít a gyed alapba?
Válaszukat előre is köszönöm!
B. Mónika
Kedves B. Mónika!

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 62. § (1) alapján a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni. A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el, folyósítja és finanszírozza.

A GYED számításának módját a törvény 42/D §. rendelkezései határozzák meg: A gyermekgondozási díj az Ön esetében a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet az Ön esetére vonatkozóan a törvény 48. § (1)-(3) bekezdése szerint, a táppénz számításául szolgáló előírások alapján kell megállapítani. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(16.02.2009)  Tisztelt szakértők!
Több mint 30 éve egy kft.-nél dolgozom, de ebben volt 2 évvel ezelőtt 22 nap megszakítás amikor is közös megegyezéssel távoztam a cégtől és egy másik munkahelyen helyezkedtem el, de ezt az állást otthagytam és visszavettek a régi céghez ugyanabba a munkakörbe.
A kérdésem az lenne, hogy az a 22 nap megszakítás a végkielégítés szempontjából mit eredményezhet? Mennyi végkielégítést kaphatok?
Tisztelt Felhasználónk!

A végkielégítésről a Munka törvénykönyve szűkszavúan szól. Az Ön
esetére sem nyújt pontos szabályozást. Véleményem szerint a mivel a
végkielégítés folyamatos munkaviszonyt követel meg, amit a közös
megegyezés és a 22 napos megszakítás megszakított, ezért az időtartam
számolása újrakezdődik.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.02.2009)  Tisztelt Szente István Tanácsadó Úr!
Ismételten köszönöm, hogy tájékoztatott a szociális alapon történő egészségügyi támogatásról. Nagyon sokat segített válaszával. Azonban lenne még egy utolsó kérdésem ezzel kapcsolatban.
Levélben megkaptam a hatósági bizonyítványt, amiről Ön is írt nekem. Már csak azt szeretném tudni, hogy akkor ezzel a papírral már nyugodtan elmehetek orvoshoz, vagy még kell várnom valamire?Mert én elmentem egy gyógyszertárba és megkérdeztem, hogy a rendszerben már nyilván vagyok e tartva mint támogatott, de sajnos még mindig változatlan a helyzet.
Nem tudom, hogy a rendszerben fog e történni változás vagy nem, és hogy elég-e csak a hatósági bizonyítványt elvinni az orvoshoz és nem kell akkor foglalkoznom azzal, hogy a rendszerben még nem vagyok nyilvántartva?
Elnézést kérek a sok kérdésért, de mint régebben írtam tapasztalatlan vagyok ezen a téren, és szeretnék biztosra menni.
Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tisztelettel: Kovács Brigitta
Kedves Brigitta!

Először is örülök, hogy sikerült megoldást találnunk esetére!
Sajnos mostani kérdésére pontos válaszokkal nem tudok szolgálni. Elvileg a hatósági bizonyítvány - ami közhiteles tanúsítványnak számít- felmutatása elegendő lenne, viszont jogszabály alapján az orvosnak kötelező leellenőriznie a jogviszony fennállását, és ez esetben pedig a számítógépes nyilvántartást a döntő.
Azt nem tudom, hogy mennyi idő alatt kerülnek átvezetésre adatai. Javaslom, hogy az OEP-nél érdeklődjön ez ügyben (további info: www.oep.hu)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(07.01.2009)  Feleségem kb. 4 éve dolgozik egy vagyon őri kft. alkalmazásában és most úgy néz ki, hogy március környékén fel dobják neki a labdát, miszerint ki kell váltania a vállalkozói igazolványt, mert ha nem úgy nem tudják tovább alkalmazni. Kérdésem a következő kötelezheti e a munkaadó feleségemet arra, hogy mondjon fel amennyiben nem váltja ki vállalkozói igazolványát,vagy a munkaadónak kell ezt megtenni, ez esetben jár e valamilyen juttatás feleségemnek pl:végkielégítés stb.

Továbbá lenne még egy kérdésem ugyan ennél a cégnél fordul elő vagyon őrök vállalkozói igazolvánnyal dolgoznak \"így egyszerűbb a főnöknek\"és munkaidő beosztásuk van 24/48 -ban dolgoznak igaz ki töltetnek velünk egy munka igénylő lapot de ez soha nem egyezik a beosztással és azt mondják majd ők meg mondják hogy mikor kell jönni dolgozni meg túlórázni ez a munka igénylőlap csak az ellenőrzés esetére kell, ha nem vállalom akkor lehet máshol dolgozni.Ez törvényes eljárás e önök szerint és ha nem ezt hol lehet jelenteni.Tisztelettel meg köszönöm válaszukat.
Tisztelt Felhasználónk!

Véleményem szerint kötelezheti a munkáltató feleségét, ha ezentúl vállalkozói igazolvánnyal szeretné foglalkoztatni dolgozóit. Természetesen ha nem vállalja, jogosult felmondani is neki. Végkielégítés rendes felmondás esetén akkor jár, ha legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál.

A végkielégítés mértéke pedig:

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A munka igénylőlap használata nekem is aggályosnak tűnik. Ilyen esetekben panasszal lehet élni az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletnél.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(06.11.2008)  Kedves Déri Tamás!
Elég bonyulult kérdésem lenne! Főállásban közalkalmazott vagyok (illetve voltam), de mellette GYES-en vagyok, és mellékállásban vállalkozói igazolványom is van, de nincs vállalkozóként jövedelmem.
Közalkalmazottként még próbaidőn voltam. Elmentem táppénzre, és még aznap felmondtak. Ma elmentem leszámolni, és azzal fogadtak, hogy tegnapra szabadságot írtak ki, kérjem mától a táppénzt. Azt kérdezném ebből lehet-e hátrányom, vagy próbaidőn is él az, hogy 3 napon belül táppénzre mehetek?
Mennyi táppénzt kapok? A fizetésem 60%-át?
És ha táppénzem vagyok, de nincs munkaviszonyom, akkor vállalkozóként be kell fizetnem a TB-ét? Átminősül főállássá a vállalkozóim?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: M. Emese
Kedves Emese!


Az egyéni vállalkozó számára a vonatkozó törvény nem a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását írja elő, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg. A személyes közreműködést azonban tágan kell értelmezni, azaz az egyéni vállalkozó nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. A vállalkozásban való személyes közreműködés körébe tartozik a döntések meghozatala, a vállalkozás irányítása, a tevékenységért való felelősségvállalás, ez azonban nem esik egybe a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával. A társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön járulékfizetési szabályokat.

A fentiekből következően tehát a gyesen lévő egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a vállalkozói igazolványban, illetve a társasági szerződésben rögzített tevékenységek gyakorlásában (pl. fodrászat, szabás-varrás, vagy fuvarozás, kereskedelmi tevékenység) személyesen vesz részt. A személyes közreműködési kötelezettség körébe tartozó szervezési, irányítási feladatok ellátása, az adókötelezettségek teljesítése (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás), vagy alkalmazottak foglalkoztatása önmagában - a vállalkozás profiljába tartozó munkavégzés hiányában - nem keletkeztet a gyesen lévő vállalkozók esetében járulékfizetési kötelezettséget.

A vállalkozó ugyanis akkor is köteles az adókötelezettségek, társadalombiztosítási nyilvántartási, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. A fenti kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.
Ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" nem folytat személyesen vállalkozói tevékenységet - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét, vagy kizárólag segítő családtag, alkalmazott útján látja el a tevékenységet - a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is. A járulékfizetési kötelezettség alól mentesül azonban az egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Fentiektől függetlenül, - amennyiben Ön táppénzre jogosult volt, - azon a napon a munkaadó felmondása már jogellenes volt. (Egyéb esetben passzív jogon, legfeljebb a felmondást követő 3. napig jelentheti be táppénzigényét).

A tápénzszámítást több tényező is befolyásolja, de általánosságban a rendes jövedelem 65-70%-ának megfelelő össszeg.

Fentek leírtak szerint, ha Önnek vállalkozása van, de nincsen heti 36 órát meghaladó egyéb munkajogviszonya, akkor a vállalkozás minősül fő állásnak.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(06.11.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Tanácsot ,illetve segítséget szeretnék kérni a következőkre:
Én egy romániai lakhellyel rendelkező lakos vagyok ,akit 2007 szeptemberétől egy magyarországi cég mint fordítót vett fel üzletkötő mellé,Romániába.Három hónapos próbaidőről volt szó,de kérésemre nem volt hajlandó szerződést készíteni és a próbaidő után se kaptam papírt.2008 áprilisától hirtelen megszüntették a viszonyt és a márciusi béremet se voltak hajlandóak kifizetni.Az lenne a kérésem hogy hova fordulhatnék (eddig még nem találtam meg a megfelelő helyet),és esetleg van-e határidő ameddig érvényes a követelésem.
Segítségét előre is megköszönve,tisztelettel:
F.Tünde
Tisztelt F. Tünde!

Problémája megoldásához azt is tudnia kell, hogy az 1991. évi IV. törvény (Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkáltatók ellátásáról) illetve annak részletszabályait előíró 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet értelmében, - mivel román állampolgár foglalkoztatásához főszabály szerint engedély szükséges.
Az Flt. 7. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mikor nem kell engedély
a) külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá
b)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez.
Ha Ön egyik kategóriába sem tartozik, - saját érdeksérelmén kívűl foglalkoztatása egyéb szabályokat is sért
Nem tudom, hogy eddig hová fordulhatott, - egyet biztosan tudok: román hatóságoknál nincs keresni valója. Esetére a magyar Munka törvénykönyve 76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Ezt a harminc napot már lekéste.
Problémájával a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz, vagy a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat.

(21.10.2008)  A munkáltatóm mindenféle egyeztetés nélkül alacsonyabb pozícióba helyezett. Reggeliztető felszolgálóból konyhai kisegítőnek. Viszont a felszolgálói állásba betett egy végzettség nélküli embert. Ezt mind nem közölte velem, szabadság után ahogy visszamentem saját magamnak kellett kinyomoznom, hogy milyen beosztásban dolgozom. Számomra az új beosztás több szempontból is hátrányos. Kevesebb a bérezés, délutánra is bevagyok osztva. Kisgyermekem van akit nincs aki haza hozzon az óvodából. Amikor kérdőre vontam őket azt mondták, hogy a munkámmal elégedettek és továbbra is alkalmazni szeretnének, de az új beosztás szerint. Köteles vagyok-e ezt elfogadni? Azt monták, hogyha nem akkor közösmegegyezéssel felmondanak. Én a a régi beosztásban szeretnék továbbra is ott dolgozni. Várom válaszuk, tanácsuk. Előre is köszönöm: Heni
Kedves Heni!

A pedöntő irat az ilyen vitás helyzetekben: a munkaszerződés, illetve a mellékletét képező munkaköri leírás.
Egyoldalúan a munkaszerződést (annak fő elemeit) nem lehet módosítani, márpedig a munkaszerződés fő eleme pl. a munkaidő, a munkabér, a munkakör, a munkabeosztás.

"KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL" nem lehet felmondani!!! Több alkalommal is írtam már, hogy a munkaadó vállalja fel a döntésének a következményeit, jogkövetkezményeit! Amennyiben a munkaadó felmond, a felmondás okát közölni kell. (Ez általában puszta formalitás, - de az Ön esetében akár diszkrimináció is felmerülhet).
Nem tudom eldönteni Ön helyett, hogy a megváltozott feltételekkel is vállalja-e a munkát, vagy valószínűleg (így-vagy úgy) de - ha akarnak -, fel fognak Önnek mondani. Azonban tartsák be a felmondás esetére vonatkozó jogszabályokat!

A munkaszerződésnak pedig összhangban kell lenni az elvégzendő munka tartalmával, a munkavégzés feltételeivel. Jelenleg - a szerződés módosítása nélkül - Önt jogszerűtlenül alkalmazzák más munkakörben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.10.2008)  Tisztelt Tanácsadók!

Olyan kérdésem lenne, hogy mint benzinkútkezelőnek, milyen fizetésen kívüli juttatások illetnek meg, jár-e bármilyen pótlék, mivel egészségkárositóanyaggal kerülök kapcsolatba nap mint nap. két műszakos időbeosztásban dolgozom, 12 órás egy műszak, mennyi pihenő idő jár, illetve hogy ezeket hogyan kell az alkalmazónak kiadnia. Továbbá az lenne a kérdésem, hogy jogos-e hogy az alkalmazó cég tervszámokat hoz az olaj, illetve prémium üzemanyagok eladásával kapcsolatban. Amennyiben ez nem kerül teljesítésre, például a napi 4 liter olaj eladása, azt velünk vásároltatják meg. Azt is szeretném megtudni, hogy fizetésem mekkora százalékát kérhetik el tőlem leltárhiány címen. A védőitalról is szeretném megtudni, hogy ennek biztosítás kötelező-e részemre.

Várom válaszukat, előre is köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Benzinkutas!


Policiklikus aromás szénhidrogének
A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

porszemcsékre tapadva, a légáramlással együtt mozog, majd a légköri üledékek kísérőanyagaként bekerül a talajba és a felszíni vizekbe. Egyes területeken (kőolajvezetékek, kőolajfinomító üzemek, gázgyárak környékén) különösen nagy a PAH-szennyezés veszélye. A PAH vegyületek talaj általi adszorpciója is a humusztartalommal és a humusz minőségével van szoros összefüggésben. A vegyületcsoport ismertebb képviselői: az antracén, fenantrén, pirén és a benz(a)pirén A vegyületcsoport több tagjának rákkeltő hatása is bizonyított. A kőolaj képződése során, valamint a tüzelő- és üzemanyagok (tűzifa, szén, gázolaj, benzin) elégetésekor, vagy erdők, lápterületek, stb. égésekor keletkeznek. Mindig megtalálhatók a füstgázokban, a cigarettafüstben és a gépjárművek kipufogó gázában. Az égéskor/égetéskor képződő PAH

A munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen, ha a hőmérséklet a 24 ° értéket meghaladja, Azokon a munkahelyeken, ahol az együttes rendeletbe megadott értékű eltérés van a külső és belső hőmérséklet között, a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.

- pihenőidő: Munka törvénykönyve 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

(4) Kollektív szerződés kártérítés mértékét a (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.
123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.


- Béren kívüli juttatások ill. egyéb bér elemek: prémium (kitűzött feladatra és a prémium mértékére külön megállapodás szerint), jutalék (meghatározott teljesítmény elérése esetére előre meghatározott munkabér), jutalom (megadásáról a munkáltató mérlegelési jogkörben dönt) garantált bér, vagy időbér (a munkavállaló teljesítménye nem csak saját ügyességétől függ, hanem az általa kevésbé befolyásolható körülményektől garantált bért is meg kell állapítani), pótlékok (számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére) szociális juttatások, utazási stb. kedvezmény. E bérelemek megállapíthatóak munkaszerződésben illetve Kollektív szerződésben.három
Kétműszakos időbeosztás esetén a pótlék mértéke 15%.

- az nem helyes, hogy a munkavállaló fizeti meg az olaj illetve a prémiumüzemanyag eladási terv nem teljesüléséből származó hányadot. Költsön a munkáltató többet reklámra, - vagy dolgozzon-dol goztasson ki más alternatívát! (Pl.: Lépjünk olajat team-társaság)
- leltárhiány:
A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel.
Tisztelettel: Sz. M-né

2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek