Álláshirdetések száma: 4 236 Number of CVs 207 428
Keresés a kérdések közül




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(09.10.2008)  Tisztelt hölgyem/uram!

Szeptember 15.-e óta dolgozom egy kft-nél.
A szerződésemben az áll,hogy 3hónap próbaidőben állapodunk meg,amely idő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal indoklás nélkül felmondhat.
A mai napon táppénzre mentem,de ahogy letellik a táppénzem szeretnék azonnal felmondani,úgy hogy ne kelljen egy napot sem ezen a munkahelyen töltenem,ugyanis a szerződésemben az áll és az állásinterjún is azt mondták amikor jelentkeztem erre az állásra,hogy napi 12órát,9-21 óráig kell dolgozni.úgy hogy 2napot megyünk és 2nap szünet illetve 1óra ebédidő jár.Ennek ellenére sokkal többet kell dolgozni és azt mondták,hogy a szerződés csak formalitás és fél óra szünetet kapunk egész nap,amit le is dolgozunk,ugyanis fél9-re kell mennünk.A bérrel kapcsolatban is tettek igéreteket hogy jutalékot kapunk a fizetésen felül,amiből máramár természetesen nem lett semmi.
Szoval szeretnék felmondani,mert nem erről volt szó,amikor megpályáztam az állást.
A kérdésem az lenne,hogy köteles vagyok-e megindokolni,hogy miért mondok fel,ha igen hogy tegyem,illetve kell-e még dolgoznom a táppénzem után ezen a helyen és a fizetésem mikor kötelesek kifizetni,ha a kft székhelye másik városban van illetve az igért 6000ft-os étkezési utalványból mennyit kell hogy adjanak ha szeptember 15-től dolgozom itt és még nem kaptam semmit.Holnapután megyek vissza az orvoshoz és pénteken szeretnék is felmondani.
Megköszönöm mielöbbi válaszát és elnézést az összetett kérdésért!
Tisztelettel
Kovács Mónika
Kedves Mónika!

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kell indokolnia.
Felmondási idő sincs. Az elszámolást pedig álláspontom szerint a
felmondás napján kell elvégezni.

Tanácsolom, hogy mindenről írásos formában egyezzenek meg! Az étkezési
jegy kapcsán az a meglátásom, hogy lehet nem is fogja megkapni
(munkáltató döntéséhez tartozik, hogy adja-e vagy nem)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Egy Idősek otthonában dolgozom, mint ápoló, 3 műszakba. Augusztus 1-től az igazgatónk az 5 éjszakát felemelte 7 éjszakára. kb 150 fő a gondozotti létszámunk, erre van éjszaka 2 nővér, délután pedig 4. Eddig 5 éjszakát( délutánt)dolgoztunk folyamatosan, most hetet.Szeretném tudni, hogy jogilag ez lehetséges-e. Illetve azt szeretném tudni, hogy van-e valamilyen szabályozás arra, hogy gondozotti létszámtól függően, mennyi dolgozónak kell lenni délután illetve éjszaka.
Válaszát előre is köszönöm:
Mónika
Tisztelt Mónika!

Sajnos az egészségügyi "reformok" kapcsán egyre több visszásság merül fel.

Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan sajátosan alakulhatnak a
beosztások (sokszor kényszerből)

Egyenlőre azt tudom mondani, hogy jogilag minden lehetséges, amelynek
van jogalapja.
Álláspontom az, hogy nincs akadálya a 7 éjszakának, ha ez kellően
indokolt a folyamatos működés szempontjából.

Tanácsom, az lenne, hogy járjon utána milyen indokkal, és mely
jogszabály (miniszteri rendelet) alapján, változtatott munkáltatója.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

2007. február 12. óta köztisztviselőként dolgozom, adóügyi ügyintézőként, középfokú végzettséggel. Pályakezdőként kerültem az önkormányzathoz, gyakornoki besorolásom van 2 évig. Az illetményem kezdéskor 65.800 Ft-ra lett megállapítva. Idén Januárban az illetményalap változásakor módosították a kinevezésem, 69.000 Ft. + bérminimum kiegészítés = 75.400 Forint. Ez sehogy sem stimmel, mivel nincs 2 év gyakorlatom.2007-ben járt volna 72.100 Ft, és 2008-ban már 82.800 Ft. A garantált bérminimum megállapításának néztem utána, mikor egy szintén pályakezdő kolléganő kinevezési okmányai kapcsán láttam, hogy az ő bruttó bére már most a kinevezésekor 82.800 Ft lesz. Míg az enyém mindig 75400 Ft.
Kérdésem az volna, hogy mit tehetnék, hogy megkapjam ezt a különbözetet.A munkáltatótól kérhetem-e visszamelőleg 21 hónapra a garantált bérminimum kiegészítés megállapítását?

Köszönettel: Hné Cs. Szilvia
Kedves Szilvia!

A köztisztviselők illetményalapját a Ktv. 2. mellékletében leírtak szerint kell alkalmazni. Az illetményalap ez évtől 38.650,- ft, korában 36.800,- forint volt. A gyakornoki besorolás szorzószáma 1,79. Az Ön jogos illetménye - számításaim szerint - jelenleg br. 69.183,- forint, pótlékok és illetménykiegészítés nélkül.

A Kormány Rendeletben szereplő garantált bérminimum nem a Ktv. szerint foglalkoztatott munkavállalók bérbesorolására vonatkozik. (Arra nem tudok azonnal válaszolni, hogy a két bértáblázat közötti eltérés igazságos-e).

Természetesen követelheti a besorolási bérének megállapítását, és visszamenőleg kamatokkal együtt a különbözet megfizetését. Érdemes erről -adott esetben - egyeztető megbeszélést folytatni a munkaadóval úgy, hogy a megbeszélésen joghoz értő szakember is jelen van. Eredménytelen megbeszélés esetén a munkaügyi bíróságon lehet jogvitát kezdeményezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.10.2008)  Tisztelt Szakértő!
3 sikertelen lombikbeültetésen vagyok túl.A munkahelyemen eléggé rugalmasan kezelték az állandó kórházba járást,beültetés utáni betegállományt,EDDIG.Eljött az idő,hogy a 4dik beültetés elött bizony már szóvá tették hogy nem biztos hogy megoldható lesz ez úgy ahogy eddig.Eléggé sokszor kell menni vizsgálatokra,melyek egész napot igényelnek(utazás,vizsgálatstb).Megértem a fönökömet is,hiszen kis létszámú boltban dolgozom,ahol 1 ember kimaradása is gond.32 éves leszek,más modja nincs hogy gyermekünk születhessen.Arra a kérdésre hogy lombik vagy munkahely-a lombikot válaszoltam TERMÉSZETESEN!A köv. TB által finanszirozott beültetés decemberben esedékes.Most 2 hete vagyok táppénzzen,az utolsó beültetés miatt.A helyemre már most felvettek valakit,ezért úgy látom csak az lenne a megoldás ha táppénzzen maradok.A kérdésem az lenne kihúzhatom e ezt a 2 hónapot táppénzen,hogy ne szünjön meg a munkaviszonyom.Ha igen hová forduljak ha a háziorvosom esetleg másként gondolná,hiszen ő tud engem betegállományba tartani.Köszönöm mielöbbi válaszát.Tisztelettel:Palotásné Dia
Kedves Dia!

A táppénz folyósításának időtartalmát a következő szabályok szerint számítják:

A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság
lejártát követő naptól,

· az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban

· a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy
éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy
munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos
biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre
visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet
jogosult táppénzre.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti
pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Azonban a táppénz
jogosultságot megelőző, biztosításban töltött idő tartamától és a
kezdőnapot megelőző egy éven belül folyósított táppénztől függően a
táppénz csak meghatározott ideig folyósítható.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól függ, hogy

1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási
táppénz) miatt keresőképtelen-e,

2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje,

3. a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben,
vagyis van-e "táppénzelőzménye".

2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja

· a táppénzre jogosultság időtartamát,

· a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet,

· a táppénz százalékos mértékét.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a
táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A
biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

Minden jót kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Segítséget, tanácsot kérnék az alábbi ügyben.
Vállalkózó vagyok. A dolgozom a pénztárból egyszer már elvett 70 ezer forintot. Azt részletekbe visszafizette. Mondtam ez volt az első és utolsó eset. Augusztus 3.án miután elment a munkából vettem észre, hogy ismét 21200 forintott elvett a kasszából.
Augusztus 5.-én amikor jött dolgozni legközelebb, közöltem vele a tény , és közöltem vele hogy renkívüli felmondással élek, és másnapra az összes papirját kiállitom, és jelenjen meg.Ö nem jelent meg, elérhetetlen lett.
Augusztus 10-én a bejelentett lakcímére kézbesitettem az összes papirjait a munkaviszonya megszünésével kapcsolatban.A lapjára is fel lett tüntetve a tartozása.
Két hónap eltelte után az OEP-től jött ember a volt kollega táppénzes papirját kereste, mert mint kiderült Ö rögtön Augusztus 5.-én elment táppézre.
Azt monták hogy még munkaügyi biróságon is feljelentett.
Kérdésem elmarasztalhatnak e , ha Ő a betegállományba menekülést választotta, és Engem erről nem tájékoztatott.
Tisztelettel N. József
Tisztelt Olvasó!

A kérdés ebben az esetben is az, hogy mit tud Ön hitelt érdemlően és
kétséget kizáróan bizonyítani? Dokumentálva van-e az előzmény?
Jegyzőkönyvezte-e Ön a felmondást megalapozó esetet? Miért nem tett
feljelentést? Ki tudja-e mutatni a hiányt és azt, hogy a hiány a
munkavállaló munkaideje alatt keletkezett? Van-e Önnek tanúja?
Megítélésem szerint az elbocsájtott dolgozónak valóban nem rosszak egy
esetleges perbéli esélyei, ha Ön -akár jóhiszeműen is-, de nem dukumenálta
megfelelően az esetet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Az ön számára egy igen egyszerű problémával fordulok önhöz!
Jelen pillanatban a Flexrtonics Kft.- nél dolgozom, határozott időre szóló szerződéssel, mint operátor 2008.szeptember 30-ig és 2008. október 1-től belső áthelyezéssel át akarnak venni Qualitysnek (minőségellenörnek), de a jelenlegi főnököm nem akarja aláírni az áthelyezésről szóló papiromat arra hivatkozva,hogy nincs helyettem ember.Mi történhet olyan esetben, ha nekem e hónap végén lejár a szerződés és a kövezkezőt amit adnak nem írom alá, okt. 1-től pedig megkapom az új főnökömtől a szerződést mint Qualitys.
Származhat ebből nekem valamilyen problémám,hogy a belső átthelyezésemet nem engedélyezték?
Várom miharabbi válaszát!
Sürgős lenne!
Tisztelt Olvasónk!

Nem ismerem a Flexrtonics és a Qualitys közötti tulajdonosi összefüggéseket.
(A belső áthelyezést ezért nem tudom értelmezni, álláspontom szerint nincsen
szó belső áthelyezésről).
A határozott idejű szerződés lejártával Önnek nincsen kötelezettsége.
Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, nyugodtan elvállalhatja a
munkát. (Legyen érvényes munkaszerződése, vagy az egyik, vagy a másik
cégtől, két szék között ne essen a pad alá).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.09.2008)  Üdvözlöm!
Érdeklődni szerenék egy ügyfelem számára - én , mint családgondozó dolgozom-, hogy jár-e az ápolási díj két főre is. Mert ügyfelem eddig anyósával volt ápolási díjon, de most apósa is lerobbant és őt is ápolnia kell. Erre a eshetőségre törvény (Ptk. 685. § )nem tér ki és én sem tudom rá a választ.
Köszönöm:
Tisztelettel: Juhász Katalin
Tisztelt Juhász Katalin!

"Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe." (magyarorszag.hu)

Tisztelettel: Sz. M-né

(28.09.2008)  Tisztelt szakértők,
elnézést ha rossz helyre írok,ez tűnt a legalkalmasabbnak.
Jelenlegi cégemnél 2006 óta dolgozom tanult szakmámban,mint szerszámkészítő a szerszámüzemben.
Ezt a szerződésem tartalmazza is a munkakör beosztás címszó alatt.
A munkaidőm beosztására a mindenkor érvényes munkahelyi szabályzat a mérvadó.
Augusztus körül kezdett elfogyni a munka,ezért szeptember elején más területre és beosztásba vezényeltek át.Ez igazából csak egy papíron lévő ütemterv mutatásával és szóban kiadott utasításból állt,elég egyoldalú volt a dolog.
Az új területen végzett betanított munkafolyamat monotonitást ,egy helyben állást követel meg,12 órás folyamatos műszakban.Ezeket a dolgokat külön külön is nehezemre esik elviselni,így összeadódva meg maga a halál. 2 napot dolgoztam ott,aztán sikerült megfáznom,így táppénzre mentem.
A kérdésem az lenne,hogy megtagadhatom e ezt a fajta munkát,hivatkozva a fentebb leírt problémákra?
Továbbá,ha nem tud a cég más jellegű munkát biztosítani,akkor kezdeményezzem én a felmondást vagy várjam meg mit lép a főnököm?Azt tudom,hogy a közös megeggyezésbe belemenne,de alapvetőleg én nem akarok elmenni ha nem muszály.3 hónapot kellene kihúzni valahogy,de a táppénz kiesik,mivel most jöttem vissza onnan.
Vagy mit lehetne még tenni?
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:B:Tamás
Tisztelt Tamás!

Az lehetséges, hogy megbetegedése a jelenlegi munkájával összefüggésbe hozható. Mivel 12 órában végez nehéz fizikai munkát, - ezért Önnek rendszeres orvosi vizsgálaton való részvételt ír elő a Munka törvénykönyve. Amennyiben orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a megbetegedése és munkavégzése között ok-okozati kapcsolat van, munkáltatója köteles Önnek olyan másik munkakört felajánlani, amely az Ön számára egészségi kockázatot nem jelent.

A munkavégzést azonban nem tagadhatja meg. Lépnie Önnek kell, -elsősorban az orvoshoz, - és a problémát vele kell első megközelítésben őszintén megbeszélni.

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

(25.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Szociális intézményben dolgozom 4 éve, részben önmagát ellátó intézmény. Az intézményhez több épület tartozik. A gázszámlák magasak voltak, így nagy kazánokat üzemeltek be, fával tüzelünk. Egyik kérdésem,hogy iskolai végzettség nélkül az ápolók tüzelhetnek a nagy kazánokban? Ki vonható felelősségre, ha ne adj Isten valami történik? Következő kérdésem az lenne,hogy van-e törvény arra ami kimondja,hogy minimum hány ápoló kell legyen műszakonként (3műszakban dolgozunk)? (90főre előfordul,hogy egy ápoló van éjszakás műszakban).A takarító nők és a konyhai dolgozók miért nem kapnak veszélyességi pótlékot??
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Andrea
Tisztelt Andrea!

Sajnos nem vagyok szakértője a különböző munkavédelmi előírásoknak.
Azt nem gondolom, hogy egy ápolónőnek munkaköri kötelessége lenne a
fűtés, mégha megkapták a szükséges tűz-és munkavédelmi előírásokat.
A felelősség egy külön kérdés. Nem mindegy, hogy ki és kinek okoz kárt
(ezt elég hosszadalmas lenne itt kifejteni).

Tudomásom nincs olyan törvényről, ami előírná, hogy egy műszakban hány
főnek kell dolgoznia.
Ez ügyben tájékoztatást az OEP adhat.

Végezetül javaslom, hogy keressék fel az Országos Munkaügyi és
Munkavédelmi Felügyeletet az aggályos tényekkel kapcsolatban!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(24.09.2008)  Tiszzelt Szakértők!

Jelenleg gyeden vagyok, mivel a gyed lejártával én nem kivánok a jelenlegi munkahelyemen dolgozni és amúgy is azt mondták hogy nincs hely igy közös megegyezéssel elválunk.
Rendesen kifizetnek 15 év után 10 hónap+ a szabadságok. Érdeklődnék hogy ezt melyik bérből számolják? Amit 2 évvel ezelőtt kerestem?
És hogy rögtön igénybe vehetem e a munkanélküli ellátást? Illetve hohgy jár e a munkanélküli és a gyes együtt? Ha nem akkor ha ujra dolgozom kérhetem e ujra a gyest?

Válaszukat köszönöm

tisztelettel Gabriella
Kedves Gabriella!

Végkielégítés során átlagkeresete illeti meg. Az átlagot az utolsó
havi béréből számolják ki. (példa: Példa:Egy munkavállaló utolsó
munkanapja 2006. november 30.-november havi munkabér 600 ezer forint,
-3 havi végkielégítés 1,8 millió forint)

Mivel csak 1 jogcímen kaphat járandóságot, így a GYES és az
álláskeresési járadék/segély kizárja egymást.

1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

Amennyiben a GYES-t választja akkor csak legfeljebb napi 4 órában
végezhet kereső tevékenységet a gyermek 3 éves koráig.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(25.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

EU-ban dolgozom, szezonális munkám van, ami 2008 március 17-október 31-ig tart.
Addigra kb 12 hetes terhes leszek, és az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon
(egy várhatóan május végi szüléssel), hogyan tudnám a legmagasabb Gyedet megkapni?
Beleszámít a 180 napba a kint eltöltött 7,5 hónap munkaviszony?
2008 január-március 15-ig álláskeresési járadékot kaptam, utána március közepétől fizetem magam után a 4350 Ft-ot az APEH-nek, tehát biztosított vagyok itthon is.
Mi ilyenkor a teendő...kell otthon is munkát vállalnom, vagy elég ha továbbra is fizetem magam
után a 4350-ot?Csak a 2008-as évet számolják bele?
Ha beleszámítják a külföldi munkámat, akkor milyen összegnek számolják?
Ön szerint milyen lépéseket érdemes tennem, hogy lehetőleg megkapjam a legmagasabb GYED-et a TGYÁS után?

Milyen papírokat kell még itt kint beszereznem a hazautazásom előtt?

Köszönettel:
Lara
Kedves Lara!

Gyermekgondozási díjra jogosult:
· a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően
két éven belül 180 napon át biztosított volt,
· a biztosított szülő ha a gyermekgondozási díj igénylését
megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
· a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a
biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély
igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a
terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási
jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két
éven belül 180 napon át biztosított volt, azzal, hogy valamennyi
esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő
személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.
A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi
biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
Az igazgatási eljárással kapcsolatban nem tudok pontos információval
szolgálni, ezért javaslom, hogy érdeklődjön az OEP-nél:
Magyarország EU csatlakozása kapcsán az egészségbiztosítás területén
felmerülő kérdések megválaszolására az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár információs kék számot hozott létre.
A 06-40-200-347 telefonszám (kizárólag Magyarországról) helyi
tarifával hívható, hétfő-csütörtöki napokon 8.00-16.00, pénteken
8.00-12.00 óráig. (Külföldön a fenti időpontokban a szolgáltatás
+36-1-412-0431 telefonszámon érhető el)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(22.09.2008)  Tisztelt Szakértők!

Kérem segítsenek kiigazodni ebben a kusza jogi rendszerben.

2001. -től vagyok - korlátozatlan időre szóló munkaszerződéssel - alkalmazásban egy svájci cégnél.
2005. májustól (GYÁS, GYED) -re mentem a lányommal. 2006. júniusban megszületett a fiam, akivel 2008. júniusig még (GYÁS, GYED)-en voltam. Tehát GYES -t először 2008 júliustól kapok.
Sajnos kénytelen vagyok anyagi okok miatt újra munkába állni, de ....

1. A munkaadóm nem óhajt visszavenni, mert nem szeretné tovább gyarapítani a létszámot. Valószínűleg járulék és hasonló anyagi okok vannak a háttérben. Ha ragaszkodok ahhoz, hogy a GYES ideje alatt vissza szeretnék menni dolgozni, akkor felmondással kíván élni.
A Munkatörvénykönyvben azt olvastam, hogy GYES alatt nem mondhat fel. Ez tényleg így van?

2. Köteles engem egyáltalán a GYES lejárta előtt visszavenni dolgozni, ha vissza szeretnék menni?

3. Előzetes beszélgetésünknél tájékoztatott, hogy a 8 éves munkaviszony után járó, 2 hónapi átlagjövedelmemet megkapom végkielégítésként és az utolsó 1 évre jutó szabadságot kívánja kifizetni nekem a 2 gyerek után. Úgy tájékozódtam, hogy a GYES idejére jutó szabadságot valóban nem köteles kifizetni, de ha jól értelmeztem akkor a GYÁS és GYED teljes időtartamára járó szabadságot viszont igen. Mivel 2 gyerekkel egymás után voltam GYÁS -on és GYED -en, tehát 2005 májustól 2008 júniusig, ezért valóban csak 1 évre jutó szabadságot köteles kifizetni a főnököm a 2 gyerek után?

4. Lányomat idén Szeptembertől óvodába, fiamat bölcsődébe helyeztem el. A bölcsőde azonban igényt tart arra az igazolásban, hogy én újra dolgozom valahol, különben kiteszik a gyereket. Mivel a cégem visszavenni nem hajlandó csak olyan igazolást tud kiállítani, hogy munkaviszonyban vagyok náluk, de nem dolgozom, ami a bölcsődének nem elég. Nekik arról kell igazolás, hogy újra foglalkoztatnak.
Ha, kiteszik a fiamat, nem tudok munkát keresni. Mivel várólistáról kerültünk be a bölcsibe, mire állást találok, már nem tudom a fiamat visszaíratni, mert így is sorban állnak a helyekért. Önök szerint mit kellene tennem?
Javasolták nekem, hogy vegyem ki a szabadságom és 1 hónap alatt lehet, hogy találok új állást, de ha mégsem, akkor mi fog történni a munkaviszonyommal azután? Mivel GYES -en vagyok, nem mondhat fel elvileg, de akkor ? .... és bocsássanak meg, de itt elveszítettem a fonalat, ha megkapom a szabadságot és nem találok munkát, akkor 1 hónap után még alkalmazott leszek?

5. Ha, mégis felmondhat GYES alatt, akkor az 1 hónapos szabadság után nem leszek biztosítva és munkanélküli leszek?

Nagyon hálás lennék, ha tájékoztatnának a jogaimról. Ha, esetleg rálátnának erre a kusza problémára, szívesen venném, ha tanácsot tudnának adni, hogyan járok jobban.

Előre is köszönöm segítségüket!

Köszönettel:

Lőrincz Margó
Tisztellt L. Margó?

Nem tudom, hogy Ön most kishazánkban vagy Svájcban él-e két kicsi-
pici gyermekével. Ha Svájcban él, akkor nyilván már jól beszéli a helyi
nyelvet és el tud igazodni az élet bármely területén. Ha itthon van,
akkor pedig esélye van arra is, hogy megpróbáljon magyar
munkavállalóvá válni.
Kérdései:
1.: Nem. A svájci munkaadó nem áll a magyar munkajogi szabályok
hatálya alatt.
2.: Nem köteles.
3.: Véleményem szerint fogadja el svájci munkaadója ajánlatát. Elég
kedvezőnek tűnik.
4.: a negyedik kérdés identitás-hiányos, - de vagy egy tuti javaslatom.
Ha magyarországi bölcsödéről van szó, - ahol kicsi fiát elhelyezte, akkor
akkor váltson Start Plusz kártyát, - mert az után a munkaadót
járulákkedvezmények illetik meg. Talán gyorsabban el tud vele
helyezkedni.
5.: Ha biztosítást megkötötte, Európai Egészségbiztosítási kártya, -
akkor akárhol van is biztosítva lesz.
Plusz 1 válasz: további kérdéseivel keresse meg az Európai
Foglalkoztatási Szolgálat EURES-szaktanácsadóit.

Szabó Miklósné Dr.

(18.09.2008)  2003. október 1.-től Brussels Airlines belga légitársaságnál dolgozom. 2008. szeptemberében
Lufthansa német légitársaság felvásárolta a részvényeink 45% százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a belga légitársaság magyarországi képviseletét bezárják, megszüntetik.
Szeretném megkérdezni, hogy milyen felmondásra és végkielégítésre számíthatok ?
Mikor kell betegállományba mennem ?
Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel. M. Éva
Kedves Éva!

Az Ön munkaviszonya jogutód nélküli megszűnés következtében szünik meg
(nincs felmondási idő). A végkielégítés szabályai pedig a következőek:

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a
munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony
a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a
közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása,
ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;.....
átlagkereset.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazottként dolgozom, de jelenleg Gyed-en vagyok kisfiammal, ami 2008.október 4-én telik le. Időközben megszünt a munkahelyi pozicióm, mint iskolatitkár, és egy alacsonyabb poziciójú állást ajánlottak fel, amit én visszaszeretnék utasítani.
Úgy tudom a Gyed első évére jár szabadság.Ha én október 4-vel felmondok akkor kifizetik-e a felgyülemlett szabadságomat, vagy pedig töltsem le a szabadságomat én utána mondjak fel? A szabadság alatt jár-e az alapilletmény, azaz a fizetésem?Mennyi nap szabadság jár ha egy kategóriát ugrottam? Én 21 napot számoltam! Ez így helyes?
Ha maradok a munkahelyemen a szabadság letöltésének ideje alatt és akkor csak novemberben mondok fel( nov.9-én lesz meg a 3év munkaviszonyom az iskolánál)akkor utána jár a végkielégiítés?

Segítségét előre is köszönöm!!
Tisztelt Anyuka!

Előbb töltse le a szabadságát és utána mondjon fel. A szabadság idejére átlagfizetés jár. A szabadság munkanapjainak számát illetően biztosan igaza van, - hiszen az a közalkalmazottaknál legalább három elem alapulvételével rakódik össze.

Szabó Miklósné Dr.

(17.09.2008)  Jónapot!
Lenne egy kérdésem juttatásokkal kapcsolatosan.
Jelenleg gyógyszertári asszisztensnek tanulok munka mellett.Tanulmányi szerződésem is van.
Székesfehérvárról járok fel a suliba(ott is dolgozom),és a buszozásal járó utiköltségeket vissza is téritik nekem.
Budapesten azonban igénybe kell venem a BKV szolgáltatásait.
Szeretném tehát megkérdezni,hogy a munkáltató visszafizetheti-e a BKV bérlet árát?
Vagy ez tényleg plusz adózással jár,mint ahogy nekem mondták?
Válaszukat előre is köszönöm :
S.M.
Tisztelt S. M.!

" A közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költségeinek meghatározott részét a munkáltatónak meg kell térítenie [a munkába járással kapcsolatros utazási költségekről szóló 78/ 1993. (V. 12.) Korm. rendelet], a közigazgatási határon belülit nem kötelező. Munkába járásnak minősül:
a) a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás és hétvégi hazautazás,
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közöti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda-és visszautazása,
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, elletőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda-és visszautazása.
A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járástszolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon,
B) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó és ideiglenes lakóhelye, és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni,
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni."A Munka törvénykönyve magyarázata

Szabó Miklósné Dr.

(16.09.2008)  Tisztelt Szakértők !
Portásként dolgozom egy iskolában.Megváltozik a munkaidő-beosztásom , 4 fő fogja ellátni a portaszolgálatot 0-24 ó-ig, minden nap, hétvégén és munkaszüneti napokon is.
Úgy fogok dolgozni, hogy 6-18 ó (12 ó), utána 36 ó pihenő. Állandóan így, a tervek szerint,tehát minden második napon.
Érdeklődnék, hogy ez
(1) milyen munkarendnek számít ,
(2) jár-e a 14-18 ó időtartamra délutános pótlék, (mennyi?)
(3) a heti pihenőidő ebben az esetben is 2 nap, min. 42 óra amit egybefüggően kell kiadni ?

Köszönettel várom válaszukat:
Gabriella
Tisztelt Gabriella!
Ha Ön közalkalmazott lenne, - (mivel iskolában dolgozik) akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében kinevezési okmányának tartalmaznia kellene a bedsorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét és ebben az okmányban más, közalkalmazottat érintő kérdés is meghatározható - ézért azt gondolom, hogy nem a fenti törvény hatálya alatt áll.
A munka törvénykönyve értelmében kérdéseire a következő a válaszom:
1. kérdés: a leirtak alapján mindenképpen az általánostól eltérő, megítélésem szerint megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatják, - mivel a munkáltató folyamatos, 0-24 óra időtartamú munkarendet ír elő pihenő napokra és munkaszüneti napokra is. /Munka törvénykönyve 118. § (2) b)pont/
2. kérdés: műszakpótlékra nem jogosult, hiszen olyan munkakörben dolgozik, ahol a napi üzemelési munkaidő a napi teljes munkaidőt nem haladja meg és a munkavállalók munkájukat nem egymást váltva, hanem ugyanabban a műszakban végzik. (Ön pl. állandóan 6-18 óráig) Ugyanakkor a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidóben)végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. a pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. /Munka törvénykönyve 147. § (3) bekezdés/ Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül -a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.
3. kérdés: a heti pihenőidő ebben az esetben is két nap, minimum heti 40 óra, amelyet egybefüggően is ki lehet adni.

Szabó Miklósné Dr.

(16.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezem. Sikeresen államvizsgáztam. Az oklevelemet sajnos még nem kaptam kézbe, mert a nyelvvizsgám hiányzik.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben közalkalmazottként dolgozom. A próbaidő után véglegesítettek, illetve munkaszerződésem határozatlan időre szól.

Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm elengedhet-e arra hivatkozva, hogy nincs meg a nyelvvizsgám. Szerződéskötéskor nem volt kikötve, hogy mennyi időn belül kell a nyelvvizsgát megszereznem. A nyelvvizsga megszerzése folyamatban van, sajnos első alkalommal nem sikerült.
A munkáltatóm szerint szakképzetlen vagyok, csak érettségizettnek számítok.
Egyébként a közalkalmazotti bértábla alapján E fizetési osztályába vagyok besorolva.

Kérem szíveskedjenek válaszolni, a munkahelyemre nagy szükségem van, családfenntartó vagyok, kiskorú gyermekemről egyedül gondoskodom.

Bízom megnyugtató válaszukban.

Tisztelettel: B. Éva
A közalakalmazottak jogállásáról szóló (1992. évi XXXIII.) törvény 31. § d) pontja védi Önt a felmentés alól meghatározott időtartam és azt követő harminc nap alatt: a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszren kívüli képzésre küldés miatt. Megitélésem szerint a nyelvvizsga is ennek tudható be, hiszen az ha úgy tetszik a diploma részét képezik.
A fenti törvény 32. § (1) b) pont is - nem olyan szigorúan, mint az előző törvényi szakasz - de kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni felmentéssel, ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éve koráig.
Az illetményével kapcsolatban: 89. §(1) bekezdés második mondata: a közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző személyi alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.

Szabó Miklósné Dr.

(15.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
A jelenlegi munkahelyemen ( 2003.05.06-tól) dolgozom,hála isten eddig nemkényszerültem arra ,hogy táppénzre menjek. Most olyan betegség kapott el ami miatt muszály volt.Két hét táppénz után kitelefonált a cég ,hogy felülvizsgálatra kell mennem ,hogy tényleg beteg vagyok -e az üzemorvoshoz, és megkérdezték,hogy mégis mi bajom van.Én úgy gondolom, hogy nemvagyok köteles beszámolni a betegségemről egy főnökömnek sem. Ezt jól tudom? Szeretném azt is tudni ,hogy jogosúlt vagyok e a táppénzre ha azt az üzemorvosom nem itéli meg.Számomra ez nagyon felháborító, hisz nem vagyok az a tipus aki mindenért orvoshoz fordúl és egyből táppénzre megy. De most nem tehettem mást.
Ezt nagyon megalázónak tartom.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk!

A foglalkozás-egészségügy törvényi szabályozásáról a 27/1995. (VII. 25.)
számú NM rendelet, és a 89/1995. VII.14. Korm. rend gondoskodik. Ezek
alapján az állam minden munkáltató számára 1995. október 1-től kötelezővé
teszi a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítását akár fizikai, akár
szellemi munkakörben foglalkoztatott dolgozója van. Köteles alkalmazottai
számára munkába lépés előtt egy munkaköri alkalmassági vizsgálatot
készíttetni és azt követően folyamatosan vizsgáltatni személyzete
egészségügyi állapotát.

Az üzemorvos feladata továbbá a munkahelyi körülmények egészbiztonsági és
egyéb egészségkárosító hatások szempontjából történő bevizsgálása, és a
megfelelő környezet kialakítása.

Ebből is látható, hogy az üzemorvos munkájában elsődleges szempontként a
dolgozó egészségvédelme szerepel.

A munkaadó elrendelheti a munkavállaló munkaügyi alkalmasságának rendkívüli
vizsgálatát.

Táppénzre vételi joga azonban a háziorvosnak van, - a keresőképtelenség
megállapítása is a háziorvos felelőssége. Az Ön kötelessége abban merül ki,
hogy keresőképtelenségét (betegségét) a munkaadónak bejelentse, majd a
munkába álláskor igazolja a távollétet. (Erre a táppénzes igazolás
alkalmas).

Ezen kívül - az Ön belátása szerint - kérhet orvosi igazolást a
háziorvosától, amelyen az alapvető diagnózis szerepel, de a betegség
mibenléte orvosi titok, személyes adat egészen addig, amíg közegészségügyi,
vagy járványügyi problémát esetlegesen nem vet fel.

A keresőképtelenség ideje alatt Ön beteg, fekvő beteg, - az otthonában kell
tartózkodnia, - eltekintve a gyógykezelések, vagy a gyógykezelésekhez
szükséges eszközös, medikáliák beszerzésé nek idejétől. Munkahelyére tehát
nem mehet be. A munkaadónak arra van joga, hogy ellenőrizze, hogy Ön az
otthonában tartózkodik-e a betegség ideje alatt.

Levelében Ön nem írta le, hogy munkaadója a felszólítást milyen formában
tette, - javaslom a megkeresésre ne reagáljon, illetve tértivevényes
levélben az orvosi igazolást a munkaadó részére postázhatja.

(Érzésem szerint más áll a háttérben, mint az Ön munkaegészségügyi
ellenőrzsének vizsgálata, legyen óvatosa a munkaadó szándékait illetően).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(12.09.2008)  Üdvözlöm!
1999-től dolgozom egy multi cégnél alkalmazottként. 2007 szeptemberében új főnököt kaptunk aki nagyon gyorsan tudatta velem hogy nem szeretne sokáig velem dolgozni.A konkrét okát ugyan a mai napig sem tudtam meg mert nem hajlandó elmondani.(gondolom kell a helyem valamelyik saját emberének) Az elmúlt egy évben kétszer ültünk le beszélni,és konkrétan a szemembe mondta hogy mennem kell a cégtől.(erről hangfelvételem is van)Tett javaslatot arra hogy hogyan oldjuk meg ezt az áldatlan állapotot,de egyik sem tűnt valami etikus megoldásnak. (pl.hogy kimenedzsel a munkahelyemről ha sürgősen nem találok magamtól valami másik munkahelyet)Sürgős álláskeresésbe kezdtem,ami nem olyan egyszerű az én régiómban. Július 9-én táppénzre kényszerültem. Ízületi problémáim miatt kezelések sorát kaptam,ami a mai napig még mindig csak részleges javulást hozott.Szeptember 10-én tudomásomra jutott,hogy tartós táppénzem miatt a pozíciómat meghirdette,és jelentkezőket vár az állás betöltésére,anélkül hogy érdeklődött volna az esetleges további táppénzen lévőségem időtartamáról.Lehetséges hogy ez jogában áll a munkaadómnak,de úgy gondolom hogy semmiképpen nem etikus viselkedés.
Kérem adjon tanácsot hogy mit tehetnék.

Köszönettel:
Mariann

Kedves Mariann!

Egyetértek az Ön által leírtakkal. Valóban humánusabb módon
kellene/kellett volna kezelnie munkáltatójának a kérdést.

Munkáltatójának egyébként két lehetősége van. Rendes vagy rendkívüli
felmondással él.
Táppénz alatt egyébként ezt nem teheti, hiszen Ön védettség alatt áll
(felmondási tilalom)
Mind a rendes, mind a rendkívüli felmondás esetén- ha megteszi-
indoklási kötelezettsége van.
Ennek az oknak világosnak, egyértelműnek, a munkavállaló képességivel
összefüggésűnek kell lennie.
Tehát vita esetén a felmondás okát neki kell majd bizonyítania.

Úgy látom, hogy Önnek is két választása van. Első, hogy kitart, állja
a támadásokat. Másodszor tovább lép. Amennyiben ezt választja
tanácsolom, hogy ne menjen bele semmiféle közös megegyezésbe, mert
eleshet az esetleges végkielégítéstől.

Kívánom, hogy mihamarabb rendeződjön helyzete!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Kedves Szakértő!
Cégünk, melynél dolgozom szept. 30-án jogutód nélkül megszűnik. Kérdésem, hogy milyen juttatások járnak, ha 2002. májusa óta dolgozom a cégnél (szabadság kifizetése, végkielégítés, felmondási idő stb)?
Illetve el lehet -e menni táppénzre szept. 30-a után? Ennek mennyi az összege?
Gyors válaszát megköszönve üdvözlettel.
MK
Tisztelt Felhasználó!

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti munkaviszony-megszűnés alaklamával a munkavállalórészére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget kell kifizetni. A felmentési idő a munkavállalóra irányadó felmondási idő fele, amire a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.Nem jogosult a munkavállaló erre a juttatásra, amennyiben rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára munkabérre sem lenne jogosult. A munkavállaló jogosult végkielégítésre is. Az átlagkeresetet a munkáltató a a munkavállaló egyéb járandóságaival együtt az utolsó munkában töltött napon köteles kifizetni.
A munkaviszony megszűnését követő három napig még elmehet táppénzre, - ha annak egyéb előfeltételei egyébként megvannak.

Szabó Miklósné Dr.

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek