Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 419
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(17.09.2008)  Jónapot!
Lenne egy kérdésem juttatásokkal kapcsolatosan.
Jelenleg gyógyszertári asszisztensnek tanulok munka mellett.Tanulmányi szerződésem is van.
Székesfehérvárról járok fel a suliba(ott is dolgozom),és a buszozásal járó utiköltségeket vissza is téritik nekem.
Budapesten azonban igénybe kell venem a BKV szolgáltatásait.
Szeretném tehát megkérdezni,hogy a munkáltató visszafizetheti-e a BKV bérlet árát?
Vagy ez tényleg plusz adózással jár,mint ahogy nekem mondták?
Válaszukat előre is köszönöm :
S.M.
Tisztelt S. M.!

" A közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költségeinek meghatározott részét a munkáltatónak meg kell térítenie [a munkába járással kapcsolatros utazási költségekről szóló 78/ 1993. (V. 12.) Korm. rendelet], a közigazgatási határon belülit nem kötelező. Munkába járásnak minősül:
a) a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás és hétvégi hazautazás,
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közöti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda-és visszautazása,
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, elletőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda-és visszautazása.
A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járástszolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon,
B) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó és ideiglenes lakóhelye, és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni,
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni."A Munka törvénykönyve magyarázata

Szabó Miklósné Dr.

(16.09.2008)  Tisztelt Szakértők !
Portásként dolgozom egy iskolában.Megváltozik a munkaidő-beosztásom , 4 fő fogja ellátni a portaszolgálatot 0-24 ó-ig, minden nap, hétvégén és munkaszüneti napokon is.
Úgy fogok dolgozni, hogy 6-18 ó (12 ó), utána 36 ó pihenő. Állandóan így, a tervek szerint,tehát minden második napon.
Érdeklődnék, hogy ez
(1) milyen munkarendnek számít ,
(2) jár-e a 14-18 ó időtartamra délutános pótlék, (mennyi?)
(3) a heti pihenőidő ebben az esetben is 2 nap, min. 42 óra amit egybefüggően kell kiadni ?

Köszönettel várom válaszukat:
Gabriella
Tisztelt Gabriella!
Ha Ön közalkalmazott lenne, - (mivel iskolában dolgozik) akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében kinevezési okmányának tartalmaznia kellene a bedsorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét és ebben az okmányban más, közalkalmazottat érintő kérdés is meghatározható - ézért azt gondolom, hogy nem a fenti törvény hatálya alatt áll.
A munka törvénykönyve értelmében kérdéseire a következő a válaszom:
1. kérdés: a leirtak alapján mindenképpen az általánostól eltérő, megítélésem szerint megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatják, - mivel a munkáltató folyamatos, 0-24 óra időtartamú munkarendet ír elő pihenő napokra és munkaszüneti napokra is. /Munka törvénykönyve 118. § (2) b)pont/
2. kérdés: műszakpótlékra nem jogosult, hiszen olyan munkakörben dolgozik, ahol a napi üzemelési munkaidő a napi teljes munkaidőt nem haladja meg és a munkavállalók munkájukat nem egymást váltva, hanem ugyanabban a műszakban végzik. (Ön pl. állandóan 6-18 óráig) Ugyanakkor a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidóben)végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. a pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. /Munka törvénykönyve 147. § (3) bekezdés/ Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül -a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.
3. kérdés: a heti pihenőidő ebben az esetben is két nap, minimum heti 40 óra, amelyet egybefüggően is ki lehet adni.

Szabó Miklósné Dr.

(16.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezem. Sikeresen államvizsgáztam. Az oklevelemet sajnos még nem kaptam kézbe, mert a nyelvvizsgám hiányzik.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben közalkalmazottként dolgozom. A próbaidő után véglegesítettek, illetve munkaszerződésem határozatlan időre szól.

Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm elengedhet-e arra hivatkozva, hogy nincs meg a nyelvvizsgám. Szerződéskötéskor nem volt kikötve, hogy mennyi időn belül kell a nyelvvizsgát megszereznem. A nyelvvizsga megszerzése folyamatban van, sajnos első alkalommal nem sikerült.
A munkáltatóm szerint szakképzetlen vagyok, csak érettségizettnek számítok.
Egyébként a közalkalmazotti bértábla alapján E fizetési osztályába vagyok besorolva.

Kérem szíveskedjenek válaszolni, a munkahelyemre nagy szükségem van, családfenntartó vagyok, kiskorú gyermekemről egyedül gondoskodom.

Bízom megnyugtató válaszukban.

Tisztelettel: B. Éva
A közalakalmazottak jogállásáról szóló (1992. évi XXXIII.) törvény 31. § d) pontja védi Önt a felmentés alól meghatározott időtartam és azt követő harminc nap alatt: a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszren kívüli képzésre küldés miatt. Megitélésem szerint a nyelvvizsga is ennek tudható be, hiszen az ha úgy tetszik a diploma részét képezik.
A fenti törvény 32. § (1) b) pont is - nem olyan szigorúan, mint az előző törvényi szakasz - de kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni felmentéssel, ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éve koráig.
Az illetményével kapcsolatban: 89. §(1) bekezdés második mondata: a közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző személyi alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.

Szabó Miklósné Dr.

(15.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
A jelenlegi munkahelyemen ( 2003.05.06-tól) dolgozom,hála isten eddig nemkényszerültem arra ,hogy táppénzre menjek. Most olyan betegség kapott el ami miatt muszály volt.Két hét táppénz után kitelefonált a cég ,hogy felülvizsgálatra kell mennem ,hogy tényleg beteg vagyok -e az üzemorvoshoz, és megkérdezték,hogy mégis mi bajom van.Én úgy gondolom, hogy nemvagyok köteles beszámolni a betegségemről egy főnökömnek sem. Ezt jól tudom? Szeretném azt is tudni ,hogy jogosúlt vagyok e a táppénzre ha azt az üzemorvosom nem itéli meg.Számomra ez nagyon felháborító, hisz nem vagyok az a tipus aki mindenért orvoshoz fordúl és egyből táppénzre megy. De most nem tehettem mást.
Ezt nagyon megalázónak tartom.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk!

A foglalkozás-egészségügy törvényi szabályozásáról a 27/1995. (VII. 25.)
számú NM rendelet, és a 89/1995. VII.14. Korm. rend gondoskodik. Ezek
alapján az állam minden munkáltató számára 1995. október 1-től kötelezővé
teszi a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítását akár fizikai, akár
szellemi munkakörben foglalkoztatott dolgozója van. Köteles alkalmazottai
számára munkába lépés előtt egy munkaköri alkalmassági vizsgálatot
készíttetni és azt követően folyamatosan vizsgáltatni személyzete
egészségügyi állapotát.

Az üzemorvos feladata továbbá a munkahelyi körülmények egészbiztonsági és
egyéb egészségkárosító hatások szempontjából történő bevizsgálása, és a
megfelelő környezet kialakítása.

Ebből is látható, hogy az üzemorvos munkájában elsődleges szempontként a
dolgozó egészségvédelme szerepel.

A munkaadó elrendelheti a munkavállaló munkaügyi alkalmasságának rendkívüli
vizsgálatát.

Táppénzre vételi joga azonban a háziorvosnak van, - a keresőképtelenség
megállapítása is a háziorvos felelőssége. Az Ön kötelessége abban merül ki,
hogy keresőképtelenségét (betegségét) a munkaadónak bejelentse, majd a
munkába álláskor igazolja a távollétet. (Erre a táppénzes igazolás
alkalmas).

Ezen kívül - az Ön belátása szerint - kérhet orvosi igazolást a
háziorvosától, amelyen az alapvető diagnózis szerepel, de a betegség
mibenléte orvosi titok, személyes adat egészen addig, amíg közegészségügyi,
vagy járványügyi problémát esetlegesen nem vet fel.

A keresőképtelenség ideje alatt Ön beteg, fekvő beteg, - az otthonában kell
tartózkodnia, - eltekintve a gyógykezelések, vagy a gyógykezelésekhez
szükséges eszközös, medikáliák beszerzésé nek idejétől. Munkahelyére tehát
nem mehet be. A munkaadónak arra van joga, hogy ellenőrizze, hogy Ön az
otthonában tartózkodik-e a betegség ideje alatt.

Levelében Ön nem írta le, hogy munkaadója a felszólítást milyen formában
tette, - javaslom a megkeresésre ne reagáljon, illetve tértivevényes
levélben az orvosi igazolást a munkaadó részére postázhatja.

(Érzésem szerint más áll a háttérben, mint az Ön munkaegészségügyi
ellenőrzsének vizsgálata, legyen óvatosa a munkaadó szándékait illetően).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(12.09.2008)  Üdvözlöm!
1999-től dolgozom egy multi cégnél alkalmazottként. 2007 szeptemberében új főnököt kaptunk aki nagyon gyorsan tudatta velem hogy nem szeretne sokáig velem dolgozni.A konkrét okát ugyan a mai napig sem tudtam meg mert nem hajlandó elmondani.(gondolom kell a helyem valamelyik saját emberének) Az elmúlt egy évben kétszer ültünk le beszélni,és konkrétan a szemembe mondta hogy mennem kell a cégtől.(erről hangfelvételem is van)Tett javaslatot arra hogy hogyan oldjuk meg ezt az áldatlan állapotot,de egyik sem tűnt valami etikus megoldásnak. (pl.hogy kimenedzsel a munkahelyemről ha sürgősen nem találok magamtól valami másik munkahelyet)Sürgős álláskeresésbe kezdtem,ami nem olyan egyszerű az én régiómban. Július 9-én táppénzre kényszerültem. Ízületi problémáim miatt kezelések sorát kaptam,ami a mai napig még mindig csak részleges javulást hozott.Szeptember 10-én tudomásomra jutott,hogy tartós táppénzem miatt a pozíciómat meghirdette,és jelentkezőket vár az állás betöltésére,anélkül hogy érdeklődött volna az esetleges további táppénzen lévőségem időtartamáról.Lehetséges hogy ez jogában áll a munkaadómnak,de úgy gondolom hogy semmiképpen nem etikus viselkedés.
Kérem adjon tanácsot hogy mit tehetnék.

Köszönettel:
Mariann

Kedves Mariann!

Egyetértek az Ön által leírtakkal. Valóban humánusabb módon
kellene/kellett volna kezelnie munkáltatójának a kérdést.

Munkáltatójának egyébként két lehetősége van. Rendes vagy rendkívüli
felmondással él.
Táppénz alatt egyébként ezt nem teheti, hiszen Ön védettség alatt áll
(felmondási tilalom)
Mind a rendes, mind a rendkívüli felmondás esetén- ha megteszi-
indoklási kötelezettsége van.
Ennek az oknak világosnak, egyértelműnek, a munkavállaló képességivel
összefüggésűnek kell lennie.
Tehát vita esetén a felmondás okát neki kell majd bizonyítania.

Úgy látom, hogy Önnek is két választása van. Első, hogy kitart, állja
a támadásokat. Másodszor tovább lép. Amennyiben ezt választja
tanácsolom, hogy ne menjen bele semmiféle közös megegyezésbe, mert
eleshet az esetleges végkielégítéstől.

Kívánom, hogy mihamarabb rendeződjön helyzete!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Kedves Szakértő!
Cégünk, melynél dolgozom szept. 30-án jogutód nélkül megszűnik. Kérdésem, hogy milyen juttatások járnak, ha 2002. májusa óta dolgozom a cégnél (szabadság kifizetése, végkielégítés, felmondási idő stb)?
Illetve el lehet -e menni táppénzre szept. 30-a után? Ennek mennyi az összege?
Gyors válaszát megköszönve üdvözlettel.
MK
Tisztelt Felhasználó!

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti munkaviszony-megszűnés alaklamával a munkavállalórészére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget kell kifizetni. A felmentési idő a munkavállalóra irányadó felmondási idő fele, amire a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.Nem jogosult a munkavállaló erre a juttatásra, amennyiben rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára munkabérre sem lenne jogosult. A munkavállaló jogosult végkielégítésre is. Az átlagkeresetet a munkáltató a a munkavállaló egyéb járandóságaival együtt az utolsó munkában töltött napon köteles kifizetni.
A munkaviszony megszűnését követő három napig még elmehet táppénzre, - ha annak egyéb előfeltételei egyébként megvannak.

Szabó Miklósné Dr.

(09.09.2008)  2000.12.01-től kölkalmazottként (határozatlan idejű) dolgozom egy vidéki óvodában. Képviselő-testületi döntés következtében munkáltatóm (az óvoda) 2008.okt.1-től felmentéssel kívánja megszüntetni jogviszonyomat (képviselő-testületi előterjesztésben szerepel, melynek ülése 2008.szept.11-én lesz).
Kérdésem a következő:
- A felmentés közlésének időpontja tekintetében mire kell odafigyelnem?
- A fenntartói döntés megszületése egyben a felmentés közlését automatikusan eredményezi-e, vagy csak a munkáltatóm írásbeli közlésének időpontja a mérvadó?
- A felmentési idő (3 hónap) felét (ha nem tekint el tőle a munkáltató) kötelező-e letölteni? Van-e ilyenkor szankció?
Válaszukat várva, tisztelettel és köszönettel:
É.né
Tisztelt Olvasónk!

Azt nem egészen értem, hogy a fenntartó milyen alapon tűz napirendre egy meghatározott személy munkaviszonyának esetleges megszüntetéséről szóló kérdést?
A munkáltatói jogok gyakorlója jogosult - jogszabályban meghatározott keretek között - eljárni a kinevezés, vagy a felmentés tárgyában. A Kjt. alapvetően szűkre szabja azokat az indokokat, amelyek alapján a közaljkalmazott munkaviszonya megszüntethető.

A felmondás a közléstől, illetve az értesítés kézhezvételétől érvényes. A felmondási/felmentési idő felét a fő szabály szerint le kell dolgozni. A felmentés idő ledolgozásának megtagadása fegyelmi vétség, - a munkaadó mérleeglése szerint akár kártérítési igénnyel is felléphet a munkavállalóval szemben.

Az éves szabadság fel nem használt arányos része viszont beszámítható a felmondás/felmentés idejébe, illetve indokolt betegség esetén a táppénzes idő is beleszámít a felmentési időbe.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(12.09.2008)  Tisztelt tanácsadó!
2003 júliusa óta egyéni vállalkozóként dolgoztam, különböző cégeknél. Nagyon sokat kellett mennem, hogy kialakítsam a biztos anyagi hátteret nyújtó jövedelmet. 2006. februárjában megszületett a kisfiam. 2008. február óta gyesen vagyok. A könyvelőm tanácsára nem adtam le a vállalkozói igazolványomat, hiszen járulákot nem kell fizetnem a gyed ideje alatt. Kicsit nézelődtem és az derült ki, hogy a gyes alatt kell fizetnem járulékot, ha még meg van a vállalkozói igazolványom, de még nem dolgozom. Igaz ez?
Már az is megfordult a fejemben, hogy leadom a vállalkozói igazolványomat és elmegyek továbbtanulni a munkaügyön keresztül, mivel közgazdasági érettségivel rendelkezem csak. Van erre lehetőségem?Ha leadom a vállalkozói igazolványomat, jár nekem egyáltalán álláskeresési járadék, segély vagy bármilyen más juttatás?
Időközben egyedülálló lettem és a gyesemből nem tudom fedezni a havi kiadásaimat. Soha nem kellett segélyért és támogatásokért szaladgálnom, de sajnos most ez a helyzet.
Kérem tájékoztassanak, hogy mik a lehetőségeim!
Köszönette: Írisz
Kedves Írisz!

Mivel Gyed alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, így
járulékfizetés is ki van zárva. Gyes mellett viszont lehet folytatni a
vállalkozói tevékenységet (max napi 4 órában), így a minimálbér után
meg kell fizetni a járulékot, viszont ha nincs bevétele akkor nem
kell.
Tanácsolom, hogy fáradjon be az APEH- hez és jelentse be, és kérjen
bővebb információt.
AD2.:
Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.
A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Tisztelt Tanácsadók!

5éve dolgozom egy Kft-nél amely augusztus végére fizetésképtelenné vált.A mai napig állományban vagyunk tartva, illetve 2 héttel ezelött kaptunk egy tájékoztató levelet mely szerint csooportos létszámleépítésről döntöttek.Augusztusi béremet már nem utalták, valamint a munkabéren kívüli juttatásban levő beiskoláztatási összeget valamint étkezési jegyet sem fizették ki.
Kérdésem a következő: Rendkívülivel felmondhatok-e azzal az indokkal hogy, munkabéremet nem utalta valamint hogy csoportos létszámleépítést kezdeményeztek?Tudomásom szerint így is jár a végkielégítés, és követelhetem e a béren kívüli juttatások kifizetését?Felszámolási eljárásrol még nem kaptam értesítést, és benyújthatom e igy is már a munkavállalói hitelezési igényemet a felszámoló cég felé?Ugyan is a tájékoztató levélben erröl is szó esett ha a legközelebbi munkabér kifizetésének napjáig nem tudja a cég rendezni a tartozását akkor felszámolási eljárást indítanak el.
Úgy tudom hogy, a Bérgarancia alapból egy munkavállaló részére legfeljebb bruttó 856.000 ft-ot fizetnek ki, ez ugyan úgy jár majd nekem is ha rendkívülivel felmondok? Vagy van fontossági sorrend hogy azok kerülnek elsőként kifizetésre akik a végsőkig kitartottak?
Válaszát S.O.S várom mert a héten felmondok :)
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Anikó
Tisztelt Anikó!

A rendkívüli felmondásnál a következőket kell figyelembe venni:
96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt
rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az
ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése
esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli
felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés
időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról
a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet -
tájékoztatják.
(6) Rendkívüli felmondás esetén - e törvényben előírt kivételektől
eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
DE!!!:
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló
szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre
járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes
felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a
végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült
kárának megtérítését is.
Álláspontom szerint a munkabér visszatartása megalapozhatja a
rendkívüli felmondást, viszont kérdéses, hogy kitudják-e fizetni
Önnek, hiába mondd fel.
És akkor ugyanott tartana mint, ha nem mondott volna fel.
Ha valóban felszámolásra kerül sor, javaslom, hogy már most vegye fel
a kapcsolatot a felszámolóval, illetve érdemes lenne érdeklődni az
illetékes munkaügyi kirendeltségnél ( a csoportos létszámleépítést és
indokát ott jelentenie kellett a munkáltatónak )is. Sajnos vannak
olyan felszámolások, amelyek akár évekig is elhúzódhatnak -itt a
munkaügyi szolgálat felgyorsíthatja a kifizetéseket-.

Végezetül nem látok bele pontosan a helyzetébe (tájékoztatási levél,
munkaszerződés, cég helyzete..stb), ezért javaslom, hogy egy jogi
képviselőt is érdemes lenne megkeresnie az ügyben.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

A munkaviszonyom 2007.10.31-én szűnt meg. Azóta nem dolgozom, de munkaügyi központban sem regisztráltattam magam. Viszont a tartalékaim elfogytak,ezért mégiscsak elszántam magam erre a lépésre. Kérdésem,hogy
1. azzal,hogy csak 1 év után regisztráltatom magam munkaügyi központban ér-e valami hátrány?Egyáltalán lehetséges-e még?
2. a munkanélküli járadék folyósíráta mikortól kezdődik? a regisztráció időpontjától vagy a munkanélkülivé válástól? Lehetséges,hogy visszamenőleg megkapom a járadékot?
3. hamarosan kisbabát szeretnék. Mikor lenne a legoptimálisabb a gyerekvállalás,ha szeretném,hogy GYED-re jogosult legyek még?

A munkanélküli járadék folyósításának megfelelek, elmúlt 4 évben(az emlitett 2007.10.31 előtti időszakra gondolva) folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztem.

Köszönettel,
Ildikó
Tisztelt Ildikó!

1. Több hátrány is éri azzal kapcsolatban, hogy nem regisztrált azonnal, mint álláskereső. Nem volt biztosítva és elvesztett egy évet nyugdíjas éveinek számából.
2. A munkanélküli járadákot a regisztráció időpontjától folyósítják. Visszamenőleg nem jár.
3. Aktív munkavállalóként lenne a legkedvezőbb babát vállalni. A Gyed-hez előzetesen 180 napi biztosítási időre van szükség.

Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.

(10.09.2008)  Tisztelt Szakértő !

2003. óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen.2005-ben szültem idén junius 13-án telt le a gyesem.A munkáltatóm nem akar visszavenni még nem mondott fel.Én azóta kivettem a 3 évre járó szabadságomat ( ami 50 nap volt ) ill. részarányosan ami június 13-tól augusztus végéig járt.Jelenleg betegállományban vagyok, mert mint már említettem fel még nem mondott nekem a főnököm állítolag a papírjaim az ügyvédjénél vannak aki szabadságon van, majd jövő héten fogunk egymással találkozni. megbeszélni a helyzetet mivel ő azt szerette volna , ha én mondok fel, de én közöltem, hogy nem fogok felmondani.A következőek lennének a kérdéseim:
- Milyen feltételekkel mondhat fel?
-Ha jól tudom 30 napra köteles visszavenni ez mitől számítják ill. a szabadság is beleszámít-e?
-Visszamenőleg felmondhat-e?
-Betegállomány alatt felmondhat-e?
-A szabdságot és ha felmond akkor a végkielégítést milyen bér alapján kell fizetnie?
-Mivel még június óta nem fizetett nekem semmit kérhetek-e a béremre kamatot ( amit valószínű ugysem fogja kifizetni, de kiváncsi vagyok, hogy járna e ) ?
-A végkielégítést és a felmondási időre járó bért mikor kell kifizetnie?
-Felmondási időre jár-e szabadság?
-A betegállomány hány napját kell a munkáltatónak fizetnie?
-Számításaim szerint 45 nap felmondási idő jár nekem ez naptári napot jelent vagy munkanapot?
-Ha a felmondási idő alatt terhes lennék tudok-e tenni valami, hogy a munkaviszonyom ne szünjön meg elmehetk-e betegállományba?

Válaszát előre is köszönöm sokat segítene vele nekem .

Tisztelettel:
K.Ákosné
Tisztelt Asszonyom!

Annyi pontosítást szeretnék tenni, hogy a szabadság a GyED első évére jár, a
GyES idejére nem. A felhalmozott szabadság (szülési szabadság + a GyED évére
járó) ideje természetesen lehet 50 nap.

A munkaadónak a jelenleg hatályos törvények alapján kötelezettsége van a
GyEs-ről munkába visszatérő édesanyák foglalkoztatására. Az egészen más
kérdés, hogy 3 év elteltével a munkaadónál a foglalkoztatás körülményei, az
anyagi körülmények, a korábbi munkakör megváltozhatott. Végső soron a
munkaadónak van lehetősége a munkaviszony felbontására.

Helyesen tette, hogy Ön nem mondott fel, - a munkaadó vállalja fel azokat az
okokat és indokokat, amelyek alapján az Ön foglalkoztatását nem tudja
vállalni.

A felmondási időbe az éves szabadság fel nem használt arányos része
beleszámít. Visszamenőleg nem lehet felmondani, a felmondás kezdete
leghamarabb az értesítés, illetve a felmondás kézhezvételnek az időpontja
lehet, - a felmondási idő ettől az időponttól kezdődik.
Táppénz ideje alatt a munkavállaló védettséget élvez, de szeretném
nyomatékosan felhívni a figyelmet a keresőképtelen állomány indokoltságára,
az OEP akár Önt, akár a háziorvost bármikor ellenőrizheti, - különösen
akkor, ha nyilvánvalóan egy munkaviszony megszűnésével összefüggésbe hozható
táppénzes jogosultságról van szó.

Az elszámolásokat az Ön bruttó munkabére alapján kell teljesíteni, kifizetni
legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. (Ez adminisztratív módon lehet a
felmondási idő felének letelte).
A felmondás idejére a szabadság fogalmilag nem értelmezhető, az Ön
munkaviszonya a felmondás végéig tart, az éves szabadság ezen időpontig
(arányosan) illeti Önt meg.

A késedelmesen kifizetett összegekre ön késedelmi kamatot kérhet, jó
eséllyel ennek kifizetésére legfeljebb a Munkaügyi Bíróság tudja kötelezni a
munkaadót.

A felmondás ideje alatt keletkezett terhesség már nem jelent felmondási
védelmet, mivel a munkaviszony megszűnéséről a terhessége előtt, illetve
ennek a munkáltatóval történő közlése előtt született döntés.

A felmondási idő naptári napokban értendő.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(12.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Egy korábbi megválaszolt kérdéséhez kapcsolódóan szeretnék feltenni még további kérdéseket - illetve \"beollózni\" Andrea kérdései közül. Bemásolom a kérdést és a rá adott választ:

\"(25.03.2008) Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg GYES-en vagyok két iker kisfiammal 4 éve. Szeretnék GYES mellett dolgozni de az eredeti munkahelyem elég messze van. Most lenne lehetőségem egy másik munkahelyen dolgozni ami lakóhelyemhez nagyon közel esik. De ezen az új helyen 6 órában bejelentenének. Csak addig szeretnék itt ideiglenesen dolgozni amíg még ilyen kicsik a gyerekek vagyis a GYES leteltéig. A GYES letelte után az eredeti munkahelyemre szeretnék vissza menni mert ott már lassan 15 éves munkaviszonyom van. Jogilag ezt meglehet csinálni hogy gyakorlatilag két munkahelyre leszek bejelentve? Az eredeti munkahelyemen maradhatok állományban továbbra is míg a másik munkahelyen meg munkaviszonyt létesítek? Hogy viszem át a szükséges papírokat a munkaviszony létesítéséhez? Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek? Itt is vonatkozik rám a felmondási tilalom? Nem szeretnék kilépni az eredeti munkahelyemről. Hogy lehetne ezt megoldanom? Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelettel: H. Andrea

Kedves Andrea!

A törvény erejénél fogva Önnek erre lehetősége van, - munkát vállalni határozott időre, legfeljebb a GyES leteltéig tud.
Vagy megbízással tudja ellátni a munkakört, vagy a munkahelyének az engedélyével és igazolásával.
Természetesen nem kell a meglévő munkaviszonyt megszüntetni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó\"

Kérdésem az lenne hozzá kapcsolódóan:(szinte pontosan ilyen helyzetben vagyok én is, mint H.Andrea)
1. Szólnom kell az eredeti munkahelyen, hogy máshol munkaviszonyt létesítek, vagy nem kötelező?
2. Mit jelent a gyakorlatban, h. \"a munkahelyének az engedélyével és igazolásával\" lehet az új helyen dolgozni - a meglévő korábbi munkaviszony mellett? Egy igazolást kell kérni attól a munkahelytől, ahonnan gyes-en vagyok, hogy engedélyezze, h. gyes ideje alatt máshol dolgozom? (Ebben az esetben az 1. kérdésre gondolom igen a válasz.)
3. Leírná, mely törvény mely paragrafusában szerepelnek, h. a meglévő munkaviszonyt nem kell felmondanom (ez nekem fontos), s mellette egy másik munkahelyen dolgozhatom a gyes ideje alatt?
4. A régi munkahelyen meglévő határozatlan idejű munkaszerződés mellett nem lehetséges az új helyen is határozatlan idejű munkaszerződést kötni?
5. Van vmilyen papír, amit a régi munkahelyről át kell vinni az új helyre?
6. Az új helyen is vonatkozik rám a felmondási tilalom?
(Kérem, legyen szíves minden kérdés esetén a törvényi hivatkozást megadni. Köszönöm.)

Nagyon köszönöm válaszait!
Üdvözlettel: J.Éva
Kedves Éva!

Hagyományos munkavégzési feltételek mellett is annyi másodállást létesít valaki, amennyit szeretne, pontosabban amennyit el tud látni. A jogszabály lehetővé teszi a GyES melletti munkavégzést. A munkavégzés történhet azon a munkahelyen, ahol jelenleg fő állásban van bejelentve, de történhet egyéb más munkahelyen is. Munkaszerződést kell kötni, a munkaszerződést legfeljebb a GYES lejártáig tartó időtartamra lehet létesíteni. (Tehát ebben a viszonylatban csak határozott idejű lehet a szerződés, - olyan opció szerződéses megfogalmazása nem kizárt, hogy a GyES letelte után Önt határozatlan időtartamra is tovább szeretnék foglalkoztatni.)

- Az "új hely" de facto másodállásként fogható fel, e tekintetben a felmondási tilalom nyilván nem köti ezt a munkaadót. Érdekes jogi kérdés - mivel álláspontom szerint ilyen szerződés csak (meg)határozott időtartamra jöhet létre-, hogy a szerződésben meghatározott időpont letelte előtt a szerződés (mindkét oldalról) milyen feltételekkel szüntethető meg?!

A főállású munkahely beleegyezése valójában formális, - sokkal inkább tudomásul vételről van szó az Ön bejelentése alapján. Kérje ki könyvelő, vagy adótanácsadó véleményét, - a jelenlegi főállású munkahelytől valószínűleg olyan igazolást kell kérie, amely bizonyítja, hogy Ön munkaviszonyban áll.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(04.09.2008)  Kedves Tanácsadó!

Jelenleg táppénzen vagyok,a munkámból adódóan problémák vannak a gerincemmel. Munkahelyet szeretnék váltani, már meg is van az új állásom. Kérdésem az lenne, hogy táppénz ideje alatt beadhatom-e a felmondásomat? És a táppénz ideje hogyan befolyásolja a letöltendő felmondási időt? Illetve elmehetek-e passzív táppénzre a felmondás ideje alatt? Igazából nem sok kedvem van visszamenni jelenlegi munkahelyemre,mivel fizikai munkából áll többnyire a tevékenységi köröm, és senki sem nézi jó szemmel,hogy én már nem tudok 100%-ot teljesíteni a gerincsérvem miatt. A következő munkahelyemen ( ez sokkal kíméletesebb lesz fizikailag) pedig minél hamarabb kellene kezdenem. Mit lehet ilyenkor tenni? Jelenlegi munkahelyemen 5 év 4 hónapja dolgozom.
Válaszát előre is köszönöm.
Kata
Kedves Kata!

Amennyiben rendes felmondással szeretne élni a következő szabályokat
kell figyelembe venni:
1. a táppénz nem "tolja ki" a felmondási időt
2. rendes felmondás esetén:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban
nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe
venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő
felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és
részletekben kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót
átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót
arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.
Tanácsom tehát az lenne, hogy kérje felmentését a felmondási idő
alatt- ha munkáltatója hajlik rá akár egészéről-.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(14.09.2008)  Tisztelt Szakértők!

Egy pénzügyi cég alkalmazásában állok, jelenleg GYED-en vagyok. Jeleztem a cég felé 1 hónapja, hogy szeretnék újra munkába állni. A régi osztály ahol voltam megszűnt, ezért azt kérték, hogy ÉN nézegessem a cég meghirdetett állásait és jelezzem ha valamelyik tetszik. (1. Ez szabályos eljárás? ) Egy hónap keresgélés után mai napon hívtak be állásinterjúra. Furcsa volt ugyan, hogy a saját meglévő munkahelyemen interjúztatnak újra, de felkészülten elmentem. Az interjú után már úgy tűnt, hogy megkapom az állást, amikoris közölték, hogy mégsem, mivel sűrgősen kell valakit munkába állítaniuk a szóban forgó pozícióba, nekem pedig mivel a TP majd GYED alatt összejött 2,5 hó szabim, amit ők kötelesek nekem kiadni, nem várnak rám ennyi ideig, nézegessem tovább az álláshirdetéseket ÉS kezdjem meg kivenni a szabijaimat, menjek GYES-re GYED helyett. Nem értem, hogy miért hívtak interjúra, ha tudták, hogy a szabik miatt úgysem tudok azonnal kezdeni. tehát kérdéseim:
1. GYED után köteles-e a munkáltató felajánlani nekem valamilyen állást, vagy szabályosan jár-e el a cégem azzal, hogy nekem kell az álláspályázatokat böngésznem? Illetve ha találtam egy képzettségemnek megfelelő munkát, akkor oda kötelesek-e visszavenni?
2. ha jeleztem, hogy munkába szeretnék állni amint lehet, akkor megteheti-e a cégem, hogy halogatja a dolgot ?
3. ha felajánlanak nekem egy állást, ami nekem nem tetszik, akkor kötelezhető-e a cégem arra, hogy olyan állást biztosítson, ami az elvárásaimnak és képzettségemnek megfelelő? vgay nekem el kell-e fogadnom amit ők ajánlanak? (már ha a cégnél képzelem el a jövőmet)
4. Jól tudom-e hogy annyi fizetéssel kell hogy visszavegyenek, mint amennyit korábban kerestem? Meg kell hogy kapjam az elmúlt évek fizetésemeléseit is?
5. Szokott lenni nálunk decemberi bónusz és egyéb évközi juttatások is. Ez azonban csak akkor jár, ha már min. 6 hónapja a cégnél dolgozik az illető. Nekem ezt ebben az évben nem akarják megadni, holott már 2004 óta itt dolgozom, a GYED-em szeptemberig tart majd ha minden igaz. Ez jogos? Hiszen a GYED-et is tőlük kaptam, az nem számít a folyamatos munkaviszonyba bele? És a szabadság beleszámít?
6. hogyan kell pontosan kiszámítani, hogy nekem mennyi szabi jár egy évben, illetve a TP, TGYÁS majd GYED alatt mennyi szabim gyűlt össze?? 24 éves vagyok, házas, 1 gyermekem van.
Köszönettel:
GERY
T. Gery!

Első kérdésére a válaszom: igen
Második kérdés: nem teheti meg a cége, hogy halogatja a dolgot.
Harmadik kérdés: a válasz első felére igen a válaszom, a második részére pedig az, hogy a bérét a hosonló végzettségű és munkakörü dolgozók béréhez kell igazítania a munkáltatónak, -ha ilyen nuncs , akkor az átlagos korrigált bért kell megkapnia. ( Ha a munkáltatónál bércsökkentés volt, bére akkor sem lehet kevesebb annál, mint amilyen aktív alkalmazottként volt.)
Ötödik kérdés: nem jogos. A Gyed és a szabadság -ha Ön határozatlan időre kötött munkaszerződés szerint van foglalkoztatva - beleszámít a folyamatos munkaviszonyba.

Hatodik kérdés: Önnek ebben a pillanatban 20 munkanap alapszabdság /év jár, amely ha betölti a huszonöt évét egy munkanappal meghosszabbodik. Továbbá, egy gyermeke után évenként 2 munkanap pótszabadság jár a gyermek 16 éve koráig, - akkor ha erre nem a férje tart igényt. Fontos még, hogy a szabadság kiszámításánál, ha töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Üdvözlettel:
Szabó Miklósné Dr.

(03.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Egy olyan kérdésem lenne,hogy egy KFT.-nél dolgozom, mint gépbeállító, csoportvezető. A munkám 100%-osan elláttam, ezt a főnök is elismerte.A mai napon mégis ugy döntött(indoklás nélkül),hogy kivesz a műszakomból,és visszatesznek dolgozónak. A kérdésem az lenne, hogy ezt nem-e kellett volna valamennyivel előbb bejelenteni, mivel emiatt az eddigi fizetésemhez képest kb 40ezer forinttal kevesebbet fogok keresni.
Várom megtisztelő válaszát!
Péter
Tisztelt Péter!

Kérdésem a következő lenne:
Munkaszerződésében milyen munkakör szerepel? Mivel a munkakör
meghatározása a munkaszerződés egyik fontos eleme:

82. § (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös
megegyezéssel módosíthatja.
(2) Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára
nem módosíthatja.
(3) A munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.

Ezek alapján álláspontom szerint törvénysértő volt munkáltatója intézkedése.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.09.2008)  Tisztelt Munkaügyi Szakértő!

Egy szociális otthonban dolgozom 9 éve. Előzőleg l972-től gyárban, hivatalokban dolgoztam.
Munkáltatóm a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál 29 évet elismer, melyről írásban tájékoztatott.
Az lenne a kérdésem, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra miért nem voltam jogolult 4 évvel ezelőtt? Munkáltatóm szerint annak időpontja 2016-ra esik, a 30 éves jutalmat pedig 2021-ben kaphatom meg, vagyis semmikor, mert most 50 éves vagyok.
Két évvel ezelőtt kézhezkapott közalkalmazotti alapnyilvántartásuk szerint pedig a közalkalmazotti jogviszony kezdetét 1979-től állapítja meg (ezen időszakban is gyárban dolgoztam l972-l984-ig egy munkahelyen .
Jogosult lennék-e jövőre a 30 éves jubileumi jutalomra?


Válaszát előre is köszönöm:

Tisztelettel:
Szabóné
Tiszetlt Asszonyom!

Amennyiben (gondolom) előző munkahelyén elismerték az Ön 25 éves közszolgálati munkaviszonyát, - akkor jubileumi jutalomban kellett volna részesülnie.
A "közalkalmazotti jogviszony beszámítása" c. nyomtatványon a munkaadó nem csupán éveket, hanem hónapokat és napokat is nyilvántart, - a jutalomra a Ön 25. a 30. és a 40. közalkalmozotti év betöltése után jogosult.
Ezt a munkaadónak ki kell fizetnie, - elmaradása esetén bírósághoz tud fordulni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.08.2008)  TISZTELT TANÁCSADÓ!

Kérdésem a következő lenne 2006. december 11 óta dolgozom egy vidéki könyvesboltban 8 órás munkaidőben..2008. június végén a cég illetékesei jelezték hogy a 8 órás munkaidőmet lecsökkenti a cég 6 órás részmunkaidőre.Semmilyen papirt ez ügyben a cég nem küldött nekem. Én alá nem irtam semmit.Július végén kértem a céget közös megegyezéssel bontsanak szerződést,mert havi nettó 43000Ft lett volna a fizetésem.A felmondó levelet cég nevére elküldtem ÉS MEG INDOLOLTAM.,Semmiféle visszajelzés nem kaptam ,csak annyit 30 nap a felmondás ezt is telefonon. Ami 2008.augusztus 29-én jár le. Időközben a cég augusztus 13-án telefonon jelezte el áll a 6 órás részmunka időtől. Marad minden a régiben.Nagyon meglepödtem a hír hallatán. Rögtön telefonáltam is hogy igy felmondásom egyedüli indoka is megszünt. Visszalépnék a felmondástól. De a mai napig se irásban sem telefonon nem kerestek meg.Elméletileg holnap dolgozom utoljára de a cég még a papirjaimat sem küldte el.Kérdésem mi ilyenkor a teendő?. Pénteken jön egyik alkalmazottuk segit leltározni de nem ő hozza a papirjaimat. Ugye a cég köteles utolsó munkanapomon kiadni az összes papirjaimat+munkabéremet? Várom válaszukat!

Köszönettel R J-né
Tisztelt Asszonyom!

Számomra kuszának tűnik a jogi helyzet, - háttérismeretek nélkül nincsen rálátásom a körülményekre, arra, hogy ki mit vett és mit nem vett tudomásul. Megpróbálok elveket tisztázni:
1. Az a körülmény, hogy egy cég, vállalat, vagy intézmény "illetékesei", vezetői, de különösen a munkáltatói jogkör gyakorlója mit hoz a munkavállalók tudomására, az egészen addig szóbeszéd, pletyka, - amíg írásban meg nem fogalmazódik.
2. A munkaszerződés fő elemeinek a módosítása kizárólag közös megegyezéssel történhet, - egyoldalúan sem a munkbér, sem a munkaidő tekintetében nem jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés módosítására.
3. Amennyiben Ön írásban kérte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, - annak ellenére, hogy az esetleges változtatásokról nem kapott írásbeli tájékoztatást és a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szóba sem került -, akkor Ön hatalmas hibát követett el.
4. A vállalat, amennyiben az Ön beleegyezése nélkül egyoldalúan módosította a munkaszerződésben rögzített feltételeket, - munkaügyi bírósághoz kellett volna fordulnia, - ahol a bíróság (ez esetben valószínűleg rövid úton) kötelezte volna az alperes munkaadót az eredeti szerződésben rögzített feltételek betartására. (Elmaradt munkabér és kamatok megfizetésére, esetleg 1-2 havi keresetének megfelelő összegű kártérítésre a jogsértés súlyosságától függően).
5. Az Ön felmondását nem kell a vállalatnak írásban visszaigazolni. A szóbeli visszajelzés azt jelenti, hogy a tényt tudomásul vették.
6. Amennyiben Ön mondott fel (jelen esetben ez történt), a felmondást csak akkor tudja visszavonni, ha ahhoz a munkaadó, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárul.
7. Valóban, az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia az igazolásokat, elszámolásokat és az esetlegesen elmeradt járandóságait. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a munkaadó nem jár el jogszerűen, de ez a munkaviszony megszüntetésének tényét nem befolyásolja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(28.08.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Több, mint két éve dolgozom egy helyen és nemrégen bejelentették, hogy létszámleépítés és átcsoportosítás lesz, ami engem annyiban befolyásol, hogy napi 8 órás munkaidőm helyett, napi 6 órás leszek és erre is jelentenek át. Milyen hátrányos következménnyel jár ez? Ugyanúgy fizeti utánnam a járulékokat, csak gondolom kevesebbet? Utazási költséget köteles fizetni? Köszönettel: -
Tisztelt Olvasónk!

A munkaszerződésben korábban rögzített alapvető paraméterek megváltoztatása csak közös megegyezéssel történő szerződésmódosítással lehetséges. (Tehát egyoldalú bejelentések nincsenek, - az esetleges szervezeti változtatásokat "illene" egyeztetni a munkavállalóval és közös egyezség alapján módosítani a munkaszerződés érintett szakaszait.)

Alapvetően azt mondanám, hogy lényegében mindegy, hogy a foglalkoztatás heti 30, vagy 40 órában történik. Nem mindegy azonban, hogy ez érinti-e a havi keresetet. Amennyiben a havi kereset csökken, úgy csökken a táppénz alapja, a nyugdíj alapja, esetlegesen a végkielégítés és a munkanélküli segély alapja, illetve egyes szociális juttaások (GyED, GYES) - amennyiben Önt ez érinti.

Egy másik lényeges dolog, amire érdemes figyelni: akinek másodállású vállalkozása működik, vagy tag valamilyen gazdasági társaságban, annak nem mindegy, hogy heti 36 órát meghaladó, vagy meg nem haladó állással rendelkezik.
Pl. amennyiben Ön egyéni vállalkozó és jelenlegi munkaideje heti 30 órára csökken, úgy a vállalkozását fogja az Adóhivatal fő állásnak tekinteni, - és a fő szabály szerint a minimálbér duplája után kell járulékot fizetnie, valamint bizonyítania azt, hogy ez milyen forrásból (bevételből) került finanszírozásra.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.08.2008)  Tisztelt szakértő!
Egy leszázalékoltakat foglalkoztató munkahelyen dolgozom. Jelenleg 50%-os rokkant vagyok már több mint 10 éve. Októberben megyek az OSZI elé. Mivel nem romlott az állapotom valószínű visszavesznek 40%-ra. Két kollegám már 40-os. Megvan a mozgáskorlátozottságot igazoló ugynevezett 7pontos papírunk. A munkáltató nem tudja biztosan jár-e továbbra is a jövedelemi támogatás. Ha nem, felmond, amint megkapom a 40%-os határozatom. Kérdésem: Valóban nem jogosult a munkáltató a 40%-os + 7 pontos papírral rendelkező csökkent munkaképességű dolgozó után támogatás?
Válszát előre is köszönöm:
Lászlóné
Tisztelt Lászlóné!

Információim szerint sok a bizonytalanság a rokkantak foglalkozatatását illetően. A legfrissebb törvényi rendelkezések a következők:

"A rokkantnyugdíjasokra 2009. január 1-je előtt a â01Crégiâ01D szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők nyugdíját csak akkor kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (A megrokkanás utáni keresetet akkor lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a jövedelemadóval csökkentett, nettó összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező valorizált (szintre hozott) átlagkeresetnél.) A teljes munkaidőben dolgozó rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas tehát négy hónapig dolgozhat, az 5. hónap elsejétől viszont jelenteni kell a hatóságnak a munkavégzést â013 magas fizetés esetén.

5. Amennyiben a rokkantnyugdíjas aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, vagyis teljes munkaidő helyett részmunkaidőben, vagy pl. hat órás munkaidő helyett 4 órában dolgozik tovább, akkor ez év végéig bármennyit dolgozhat, nem nézik a keresetét, vagyis jövedelme mellett a rokkantnyugdíjra is jogosult.

Nem dolgozik rendszeresen az, akinek a munkaideje a megrokkanást követően csökken. Amennyiben a rokkant az aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, akkor keresete nem kerül vizsgálatra, vagyis "bármennyit" kereshet.

A 2008. január 1-je utáni időponttól rokkantsági nyugdíjban részesülők (2009. január 1-je után pedig valamennyi rokkantsági nyugdíjas) foglalkoztatása esetén azt már nem kell vizsgálni, hogy a rokkant rendszeresen dolgozik-e, csak azt, hogy mennyit keres. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett - kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 száazlékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét (2008-ban havi 69 ezer forint), - vagyis, ha nem éri el a minimálbért, nem lehet megszüntetni." kalkulator.hu

Tisztelettel. Szabó Miklósné Dr.

(26.08.2008)  Tisztelt Szakértők!

14 éve dolgozom légiutas kísérőként (határozatlan idejű szerződéssel), jelenleg gyes-en vagyok,amely ez év decemberében lejár.
Felmerült a gyanú, hogy a munkáltató felmondással kíván élni (rendes felmondással).
Szeretnék tisztában lenni vele, hogy amennyiben végkielégítésre kerül a sor mi jár nekem.
Az elmút 3 évben felhalmozott szabadságot ki kell- e fizetnie s azt mi szerint állapítják meg, vagy esetleg le kell töltenem és arra az időre fizetést kapok? A mi fizetésünk két tényezőből adódik össze. Egy alapbér fix összeggel és a napidíj (vagy távolléti díj?),amit az adott járatok után kapunk. (ennek 100%-a adóköteles). A végkielégítésnél mi számít be?
Mivel ugye aktív munkavégzés valószínűleg nem fog történni a felmondást közvetlen megelőzően (tehát én kb 3 éve teljesítettem utoljára olyan szolgálatot,ami napidíjjal járna, és ha szabadságra küldenek, akkor is ugyanez a helyzet), bár az alapdíjamat közben emelték, ez mennyiben befolyásolja a végkielégítést?

Válaszukat köszönettel és nagyon várom!
Üdvözlettel:
V.Á.
Tisztelt V.Á.!

Rendes felmondás esetén alkalmazandó munkajogi szabályok a következők:

1. 89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló,
mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen
eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles
felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan
ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem
szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással
történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással
történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele
szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset
összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

2. Ez fontos, mivel Gyes-en van jelenleg:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a
munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre
való jogosultság,

b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

c)

d)

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli
szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig
- fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a
gyermekgondozási segély folyósításának,

3. Felmondási idő:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban
nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,

b) öt év után tizenöt nappal,

c) nyolc év után húsz nappal,

d) tíz év után huszonöt nappal,

e) tizenöt év után harminc nappal,

f) tizennyolc év után negyven nappal,

g) húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe
venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő
felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és
részletekben kell felmenteni.

(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót
átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót
arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

(4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés
alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a
munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a
már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés
tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a
munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt
létesít.

94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a
felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés
alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a
munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

4. Végkielégítés:
A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

Álláspontom szerint eddigi átlagkeresetét kellene munkáltatójának
alapul vennie- hiszen a törvény így rendelkezik-. Tehát ez jelentené
az alapbér és a napidíj átlagát.

5. Szabadság kiadása:

136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg
sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a
munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt
pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben
megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot
vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné,
a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem
követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló
nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve
polgári szolgálatra hívták be.

Remélem sikerült mindenre választ adnom!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek