Álláshirdetések száma: 6 244 Number of CVs 203 929
Keresés a kérdések közül
   
   
   




(12.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Az lenne a kérdésem, hogy mint főállású áfakörös őstermelő, járna-e nekem tgyás és gyed? 2011.oktober 30-ra várom 3.gyermekem.2010.junius 25óta vagyok főállású őstermelő, ellőtte gyesen voltam kislányommal, azelőtt kisfiammal.Kisfiam születése előtt is őstermelő voltam.Csak a gyesen töltött idő alatt nem.Többen mondták, hogy jár őstermelőknek is a tgyás, és a gyed.Érdekelne, hogy tényleg jár-e?Mitől függ, mi alapján számolják ki az összegét.Át kell-e adnom a páromnak mindent amig tgyást, meg gyedet kapok?Úgyértem, hogy elég egy nyilatkozat, hogy ez idő alatt neki megy minden bevétel,vagy mi kell hozzá.Nagyon érdekelne a válasz, ugyanis még sehol senkitől nem kaptam kielégítő választ.Válaszát előre is nagyonszépen köszönöm.Tisztelettel:Farkas Adrienn!
A társadalombiztosításról szóló törvény rendelkezése szerint, aki
"díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
(bedolgozói, megbízási, felhasználói szerződés alapján egyéni vállalkozásnak
nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, ha ebből a
tevékenységből származó, tárgyhavi járulékállapot képező jövedelme eléri a
minimálbér havi összegének a 30%-át," az biztosítottnak minősül. Tgyás, Gyes-hez 2 év alatt 180 nap biztosítási jogviszony igazolása szükséges.

Szabó Miklósné

(01.06.2009)  Tisztelt Szakértők!

Édesanyám ügyében szeretnék segítséget kérni:
1951.áprlilis.4-én született.A most aktuális jogszabályok szerint mikor mehet előnyugdíjba és ehhez mennyi szolgálati idő szükséges?
1992-től ez év júniusáig özvegy nyugdíjban részesül(mivel eddig tanultam,és ha jól tudom,addig jár az özvegyi nyugdíj,amíg a gyermek nappali tagozaton tanul és nem töltötte be a 25.évet.-kérem amennyiben módjukban áll,ebben a témában is világosítsanak fel!).Az özvegyi nyugdíj milyen formában számít bele a nyugdíjba?(nyugdíjjárulék stb)

Kérem segítsenek!
Köszönettel:
B. Katalin
Kedves Katalin!

A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, és legalább 38 év szolgálati időt szerzett, feltéve, hogy a Tbj 5§ (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjában szereplő biztosított jogviszonyban nem áll.

Tbj (1):biztosított aki:
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Az özvegyi nyugdíj esetén a megszűnés attól függ, hogy milyen jogímen kapta azt.
Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás
Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. (a két szabály itt kapcsolódik össze).

Végezetül, özvegyi nyugdíjban részesülő nyugdíjjárulékot nem fizet (ez esetben nem számít bele), viszont az özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.05.2009)  Tisztelt Déri Tamás!
Egyéni vállalkozásomban a feleségem aki munkanélküli dolgozhat -e ingyenesen segítő családtagként. Munkabért nem kap, csak időnként helyettesít az üzletemben.
Kérem írja meg van -e arra lehetőség, hogy járulékfizetés nélkül helyettesíthet-e .
Köszönöm segítségét.
Tisztelt Olvasónk!

Vannak olyan esetek, amikor egy vállalkozásban nincs szükség egy teljes
munkaidős alkalmazottra, de azért mégis jó lenne valaki, aki mondjuk
időnként, amikor szükséges, "besegít", vagy esetleg van olyan
szakképesítése, ami szükséges a vállalkozásban bizonyos tevékenységek
végzéséhez.

Ezekre az eshetőségekre egy nagyon kényelmes megoldás a segítő családtag
alkalmazása. A segítő családtag nem számít alkalmazottnak, és amennyiben
kevesebb díjazást fizetünk számára, mint amennyi a minimálbér 30%-a, akkor
még járulékokat sem kell utána fizetnünk, kizárólag egy 11 %-os egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettségünk keletkezik.

Segítő családtagnak számít a vállalkozó közeli hozzátartozója (azaz a
vállalkozó házastársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a
mostoha- és neveltgyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
valamint a testvér), továbbá - egyéni vállalkozás esetén - hozzátartozója
(az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs
egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa) aki a
vállalkozói tevékenység gyakorlásában személyesen és díjazás ellenében
munkát végez. Segítő családtag nem lehet az, aki saját jogú nyugdíjas
(illetve az özvegyi nyugdíjas sem, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte).

A jogviszonyt azonban formalizálni kell, - tehát hivatalosnak kell lennie.

Tisztelettel:
Déri Tamás
www.karriertervezes.hu

(03.09.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!
Főállású mezőgazdasági őstermelő vagyok, munkaviszonnyal jelenleg nem rendelkezem. Jövedelmem nincs. 51 éves vagyok, 36 év munkaviszonnyal rendelkezem.

A férjem egyéni vállalkozó. Szeretnénk egy büfét bérbevenni.
Kérdésem: milyen lehetőségeim vannak, gondolok itt pl: segítő családtagként, 6 órás bejelentettként, vagy egyáltalán mint őstermelő, vállalhatok-e munkát, vagy abban az esetben az őstermelői státuszom megszűnik?

Járulékfizetés szempontjából természetesen szeretnénk a legtakarékosabb megoldást választani.

Várom szíves válaszát.

Tisztelettel: Genye Istvánné
Tisztelt Asszonyom!

Az Ön által leírt esetben esetleg érdemes lenne tapasztalt könyvelő, vagy adószakértő tanácsát kikérni.
Álláspontom szerint nem kivitelezhető az ötlet, miszerint Ön férje vállalkozásában - a jelenlegi vállalkozás profiljától eltérő szolgáltatást - segítő családtagként végezzen.
A megoldást abban látom, hogy az Ön férje bővíti a vállalkozás tevékenységkörét, ahol Ön esetleg részmunkaidőben tud alkalmazottként munkát vállalni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(28.08.2008)  Tiszelt Szakértő!

Harminchat éves nő vagyok. A közelmúltban diagnosztizáltak melldaganatot, nyirok ,máj, tüdő, csont áttéttel. Nem volt munkaviszonyom az elmult 10 évben. Előtte kisegítő családtagként dolgoztam néhány évet, és gyesen voltam 3 évet. Jogosult vagyok-e a leszázalékolásra így.
Előre is köszönettel:
K. Bea
Kedves Bea!

Önnek legalább 8 év munkaviszonnyal kellene rendelkeznie, - de részletesen idézem a jogosultságra vonatkozó szabályokat:

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
* egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható;
* a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
* rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
Nem jogosult, aki
- öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas;
- aki saját rokkantságát szándékosan okozta;
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.
Rokkantsági résznyugdíj
Az a rokkant, aki
* a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi,
* 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.
A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.
Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.06.2008)  T. CV Centrum!

Az lenne a kérdésem, hogyha munkába álltam alkalmazottként (tehát rendesen, nem mint diák alkalmaznak) de még az őszi félévben állami finanszírozott nappali tagozatos hallgató vagyok. Akkor van e valami különlegességi, engedmény stb adózás, ill. tb fizetés szempontjából.

Gondolok itt ilyenre pl, hogy nappali tagozatosoknak nem kell TB-t fizetni, ez erre az időszakra is él?
van adókedvezmény ilyenkor? stb

Előre is ksözönöm a választ
Tisztelt Olvasónk!

A 16 éven aluli diák munkavállalásához a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

A társadalombiztosításra irányadó jogszabályok nem tesznek különbséget a felnőttként, illetve tanulóként, hallgatóként végzett munka tekintetében. A tanuló, hallgató munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatható, vagy vele tanulószerződés köthető.


1. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.
A munkaviszonyban álló, nappali tagozatos tanuló, hallgató nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni (3 %), így e jogviszonya alapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira.

2. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, felhasználási szerződésen alapuló, vállalkozási, bedolgozói vagy segítő családtagként létesített jogviszony) esetében a tanuló, hallgató akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 %-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét. Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, a járulékfizetési kötelezettséget a már említett általános szabályok szerint kell teljesíteni, ellenkező esetben a foglalkoztatót 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
3. Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében - ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel - a járulékalapot képező jövedelem a szerződésben meghatározott díj, mely a szakképzésről szóló törvény szerint legalább a minimálbér 20 %-a. A járulékfizetési kötelezettséget szintén az általános szabályok szerint kell teljesíteni, tételes egészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni.
A közép vagy felsõfokú oktatásban résztvevõ diákok szakmai gyakorlata:
Amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlata idején a mindenkori minimálbér 15%-át meghaladó díjazásban részesül, úgy az a feletti rész már egyéb jövedelemnek minõsül, mely személyi jövedelemadó, és százalékos EHO fizetési kötelezettséggel jár . Ha a szakmai gyakorlat idejére kapott díjazás ezt a mértéket nem haladja meg, akkor adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül a személyi jövedelemadó törvény értelmében, tehát a rá esõ adót nem kell megfizetni.

Ha a diák csak adóterhet nem viselõ járandóságban részesül, akkor adóbevallást sem kell benyújtani és adófizetési kötelezettség sem terheli. Más a helyzet, ha a fenti díjazáson kívül egyéb vagy bármilyen más jogcímen is szerez jövedelmet a fiatal, mert akkor már adóbevallást kell benyújtani és adófizetésre is sor kerülhet.
Munkaviszony:
Szintén eléggé elterjedt jövedelemszerzési forma, mikor a fiatalt a nyári hónap vagy hónapok idejére munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztatják. Munkavállaló az lehet, aki a 16. évét betöltötte, illetve törvényes képviselõjének hozzájárulásával a 15. életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt. A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minõsül, mely adó és járulék köteles.

Megbízási jogviszony:
Ez a szerzõdés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az ún. önálló tevékenység kategóriájába tartozik, ahol a jövedelem kiszámításánál választható a 10% költséghányad elszámolása, vagy a tételes költségelszámolás. Az e módszerekkel meghatározott jövedelem az adótábla szerint adózik.
Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy az adóterhet nem viselõ járandóság kivételével minden említett jövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévet követõ év május 20-ig. Fontos tudnivaló, hogy bármely jövedelem csak akkor fizethetõ ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhetõ.

A diákszövetkezet keretében történő munkavállalás is személyi jövedelemadó-köteles, viszont az érvényes jogszabályok alapján havi 63,000 Ft-ig egyáltalán nem kell adót fizetned. Ez azt jelenti, hogy átlagos diák-munkavállaló esetében a nettó jövedelem megegyezik a bruttó jövedelemmel.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(05.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Anyósom és a sógornőm őstermelők. Azt szeretném tudni, hogy segithetek-e nekik alkalmanként idénymunkájukban, teljesen ingyen, anélkül, hogy AM kiskönyvet kellene kiváltanom? Én szintén őstermelő vagyok és fizetek magam után mindenféle járulékot. Sehol nem tudnak nekem erre pontos választ adni, viszont keményen birságolják azokat az őstermelőket, akik nincsenek tisztában a munkáltatás feltételeivel.
Segitségét előre is köszönöm.
Gyöngyi
Kedves Gyöngyi!

Az esetenkénti "segítségnyújtás" és a munkavégzés között hatalmas tartalmi különbség van. Amennyiben Önben felmerül a "munkáltatás" fogalmi lehetősége, - akkor azt mondom, hogy olyan segítséget nem nyújthat, amely e fogalmi kategóriába tartozik, még akkor sem, - ha Ön juttatást nem kap ezért a szolgálatért.
Közeli családtagként elméletileg van lehetőség arra, hogy a kifejezés nem biztosítotti értelmében "segítő családtagként" - valóban csak kisegítés célzattal, apróbb feladatok elvégzéséhez segítséget nyújtson.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(13.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg ikergyermekeimmel gyes-en vagyok, a munkáltatóm a gyermekek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot engedélyezett.
Mivel a gyes 6 éves korukig jár, kérdésem az, hogy a munkáltatómnál minden évben kérvényeznem kell -e a fizetés nélküli szabadságot?
Jelenleg egy bt. kültagja vagyok, van -e bejelentési kötelezettségem ezzel kapcsolatban a jelenlegi munkáltatóm felé?
Dolgozhatok -e a bt-ben segítő családtagként, ha igen, van -e TB és OEP bejelentési kötelezettségem?

Üdvözlettel:

M. Andrea


Kedves Andrea!

Egyértelmű, ha a munkaadója az Ön számára meghatározott időpontig engedélyezte a
fizetés nélküli szabadságot, - akkor újabb jogosultság alapján kérni kell a távollét
meghosszabbítását.
(Nem szeretnék kéretlen tanácsot adni: ugyanakkor az a véleményem, hogy a 3 éves
távollét is hosszú idő, - nem szerencsés a jogosult idő maximális kihasználása, -
alternatívaként legalább távmunkában, vagy részmunkaidőben érdemes kötődni a
munkaadóhoz.)

A Bt. kültagjaként azt teheti, amit a Bt.Társasági Szerződésa kültagok számára
megenged. Amennyiben a "segítő családtag" fogalmát nem a Tbj. szerinti értelemben
használja, - akkor alkalmanként, mint közeli hozzátartozó adhat egyes részfeledatok
ellátásához segítséget. Ez azonban nem egyenlő az egyéni vállalkozókról szóló
törvény szerinti segítő családtag fogalmával.
Amennyiben Ön a Társasági Szerződés szerint kültagként végezhet munkát a Bt.-ben,
akkor a munkavégzésnek semmi akadálya, de a munkavégzésjellegét tisztázni kell.
(Tehát szerződést kell kötni - amelyet kizárólag határozott időre köthet, legfeljebb
jelenlegi főállású munkahelyén a tartós távollét megszűntéig.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(11.03.2008)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám segítő családtagként kíván közreműködni férjem vállalkozásában. Édesanyám 65 éves, így a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A fentiek alapján édesanyám a Tbj. 4.§ g) szerint segítő családtagként nem biztosított (saját jogú nyugdíjas, férjemnek nem közeli hozzátartozója), de az 1990. évi V. tv. 10.§ (2) szerint segítő családtagként közreműködhet (házastárs egyeneságbeli rokona).
Kérdéseim:
Helytállóak-e a fenti megállapítások, jól értelmeztük-e a jogszabályokat?
Be kell-e jelenteni valamely hatóságnál a segítő családtagi közreműködését?
Édesanyám a nyújtott - tanácsadói, szakmai - segítségért nem kér juttatást. (Ennek ellenére) szükséges-e részére valamilyen mértékű kifizetés? Ha igen, ennek milyen járulék és/vagy adóterhei vannak (mind az egyéni vállalkozói, mind a segítő családtag magánszemély oldaláról)?
Szükséges-e valamilyen írásbeli megállapodást kötni a segítő családtaggal? Ha igen, ennek mit kell tartalmaznia?

Várom mielőbbi szíves válaszát! Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel:
S. Orsolya
Kedves Orsolya!

A fórum korábbi kérdései között már szerepeltek a segítő családtagra vonatkozó rendelkezések. A kutya pontosan ott van elásva, ahol Ön keresi: A segítő családtag fogalmát egyaránt értelmezi a Tbj. és az 1990. évi V. Tv.
A Tbj. szemontjából ez biztosítási kérdés, - az egyéni vállalkozókról szóló törvény esetében viszont csupán jogalanyiság kérdése, a szó szemantikai értelmében: olyan közeli hozzátartozó, aki ellenszolgáltatás nélkül alkalmanként segítséget nyújt a vállalkozónak.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(20.02.2008)  Tisztelt Szakértő!

Segítségét kérném az alábbiakban:
Férj EV-ként dolgozik, feleség alkalmazotti munkaviszonyban, heti 40 órában.
Ha a feleség EV lenne, és segítő családtagként alkalmazza a férjet.
A férj után milyen járulékokat kell fizetni,és ez szolgálati időnek minősül-e?
Próbálunk ésszerű és költségtakarékos megoldást találni.
Vagy van lehetőség ennél jobb megoldásra?
Kedves Tamás!

A segitő családtag biztosítottá válik, ha rendszeresen munkát végez. Járulékot fizetni kell, a Tbj 50.§-a szerint, ugyanúgy, mint minden más munkaviszonyban lévő, vagy megbízásos jogviszonyban lévő foglalkoztatott után. Kivétel ez alól, ha a járulékköteles jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér 30 %.-át.
Én úgy gondolom, hogy a napi 4 órás részmunkaidőben történő fogalkoztatás a legcélszerűbb, - de ez nem minősül fő állásnak, ha a 4 órában foglalkoztatott munkavállalónak önálló vállalkozó, vállalkozás beltagja, vagy képviselője.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(21.03.2007) 
Tisztelt Cím!

Segítő családtagként dolgozom feleségem vállalkozásában.
Könyvelőnk jelezte, hogy április 1-től megszűnik ez a státusz, be kell jelenteni minimálbérrel engem is, így kb. 35.000.-Ft havi járulékfizetésre számíthatunk.

Szeretném megtudni, hogy ez tényleg várható-e?

Segítségét előre is köszönöm:

B. Péter

Tisztelt Felhasználónk!

Eddig az volt a "segítő csaldtag" státusz lényege, hogy biztosítotti jogviszonyt eredményezett. Ez a kedvezményezettség megszűnik.
Könyvelője álláspontjával azonban nem értek egyet: Egyrészt az alkalmazotti jogviszony tekintetében senki nem szólhat bele abba, hogy napi 8 órás, 6 órás, vagy 4 órás munkavégzésre irányul a kötelezettség.
Másrészt -bár nem vagyok biztosítási szakjogász-, úgy tudom, hogy segítő családtagként is megváltható a biztosítotti jogviszony, havi néhány ezer forint ellenében.
Javaslom, hogy keresse fel a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatát, ahol remélhetőleg szabatos választ tudnak adni a kérdésére.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(02.03.2007)  Tisztelt Tanácsadó!

Hamarosan egyéni vállalkozásba kezdek, ill. magánvállalkozó leszek.
Amennyiben \"Segítő Családtag\"-ként bevonom kedves feleségemet a vállalkozásba, Ő továbbra is jogosult marad e a részére fennálló munkanélküli támogatásra.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Imiapu
Tisztelt Olvasónk!

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. értelmében az egyéni vállalkozó segítő családtagként a közeli hozzátartozóját, valamint élettársát, egyeneságbeli rokonának házastársát, házastársának egyeneságbeli rokonát, és testvérének házastársát foglalkoztathatja.
Nem foglalkoztatott, közreműködő családtag tevékenysége csak családi gazdaságokban elképzelhető.
Az adóhivatalnál nem kell a segítő családtagot bejelenteni, az Egészségbiztosítási Pénztárnál viszont igen.
(A segítő családtagoknak ez a köre nem egyezik meg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. [Tbj.] szerinti segítő családtagi körrel.)

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Az előzőekben felsorolt feltéteknek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a járadék folyósítására való jogosultság megállapítható legyen.

Álláskereső az a személy, aki

a) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
b) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
c) öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
d) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
e) az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének,
f) maga is aktívan keres munkahelyet, és
g) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és
h) a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és
i) akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

A vonatkozó jogszabályok alapján úgy gondolom, hogy a felesége segítő családtagként nem jogosult álláskeresési támogatásra. Kérem vegye figyelmebe azt is, hogy a segítő családtagok TB biztosítására vonatkozó szabályok ez év elejétől megváltoztak. Erről érdemes a MEP ügyfélszolgálatán érdeklődni.

Amennyiben a feleségét szeretné bevonni a vállalkozás életébe, - miért nem betéti társaságot alapítanak? Felesége a társaság kültagjaként jogosult lenne pl. az álláskeresési járadék igénylésére, - egyben jogosan vehetne részt a társaság életében. (A munkanélküliek TB biztosítotti jogviszonya külön díj fizetése nélkül is megmaradt.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(10.02.2006) 
Tisztelt Tanácsasdó!
Feleségem vállalkozásában, mint segítő családtag veszek részt. Semmilyen jogcímen nem történik kifizetés részemre. (tulajdonképpen semmit nem kapok a munkámért)
Kérdésem: az adóhatóság ill. egyéb hatóság felé be kell-e jelenteni, hogy én, mint segítő családtag részt veszek a feleségem vállalkozásában?

Várom megtisztelő válaszát!

Tisztelettel: zsvill

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. értelmében az egyéni vállalkozó segítő családtagként a közeli hozzátartozóját, valamint élettársát, egyeneságbeli rokonának házastársát, házastársának egyeneságbeli rokonát, és testvérének házastársát foglalkoztathatja.
Nem foglalkoztatott, közreműködő családtag tevékenysége csak családi gazdaságokban elképzelhető.
Az adóhivatalnál nem kell a segítő családtagot bejelenteni, az Egészségbiztosítási Pénztárnál viszont igen.
(A segítő családtagoknak ez a köre nem egyezik meg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) szerinti segítő családtagi körrel.)

A Tbj. 4.§ g. potja szerint:
Segítő családtag lehet: az egyéni vállalkozónak (valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának) az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A közeli hozzátartozók köre itt a Ptk. 685.§ b.) pontjában megjelöltekre terjed ki, így közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A Tbj. a biztosítottakat megillető jogokkal abban az esetben ruházza fel a segítő családtagot, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át (illetve naptári napra annak harmincad részét).

Nem kell járulékot fizetni, amennyiben a segítő családtag jövedelme ennél a mértéknél alacsonyabb.

Ha ezen összeghatárok alatti az e tevékenységből fakadó járulékalapot képező jövedelem, úgy a segítő családtag nem minősül biztosítottnak.
Járulékfizetési kötelezettség csak azokban az esetekben keletkezik, amikor az előbbiek szerint a biztosítás fennáll.


Ha a segítő családtagnak a díjazást nem havonta rendszeresen fizetik ki, hanem ez időszakonként, vagy tevékenysége végeztével történik, úgy a biztosítási kötelezettséget “utólag” a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. Ennek során azt az összeget, amely a kifizetett díjból személyi jövedelemadó alapot képez, el kell osztani azon időtartam naptári napjai számával amely időtartamra a kifizetés történt. Ilyenkor azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés megkezdésétől annak megszűnéséig, illetve a díj kifizetéséig tart.

A biztosítottnak minősülő segítő családtag esetén - a segítő családtagra tekintettel - foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozót az általános szabályok szerinti 29%-os mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, a segítő családtagot pedig 8%-os (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2%-os) nyugdíjjárulék és 3%-os mértékű egészségbiztosítási járulék terheli.

Ha a segítő családtag biztosítása fennáll, úgy az egyéni vállalkozónak utána meg kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást is.

Ha a segítő családtagnak kifizetett jövedelem összegére tekintettel nem jön létre - biztosítási jogviszony, úgy járulékfizetési kötelezettség és tételes összegű egészségbiztosítási hozzájárulás nem áll fenn, de e jövedelem után az egyéni vállalkozót 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli!

Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek