Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 166
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

(09.09.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Több mint két éve dolgozom egy olyan Kft.-nél ahol elfogadott körülmény, hogy az evi kivehető pihenő szabadság csak 18 nap lehet.
Mivel most várandós vagyok olyan terhességgi kivizsgáláson estem át amely után több nap kimélő (fekvő) életmód javasolt.
A kivizsgálás napjára a kivizsgálást (amniocentézist) végző intézet 8-as keresőképtelenséget állapít meg.
Kérhetem-e a munkáltatómtól a távolléti dijat, vagy csak táppénzt kérhetek a háziorvos igazolásával .
Vagy a meglévő 3 nap szabadságomat használhatóm fel.

A távolléti díj megállapítására milyen igazolást kell a munkáltatómnak adni?
Honnan kell kérni?
Seb az egészségügyi intézetben sem a háziorvosom nem tud semmit a témáról.

Előre is köszönöm tájékoztatását.

Csilla
A Kft. nem tartja be a Munka Törvénykönyve szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályait.
Az orvosának abban konkrétan állást kell foglalnia, hogy - megfelelő kímélet, illetve munkakör módosítás mellett - folytathatja-e a munkáját, - vagy teljes kíméletre, otthoni pihenésre, nyugalomra szorul. Ezt az igazolást senki sem pótolhatja orvosa helyett. Ezen igazolás nélkül munkáltatója semmilyen intézkedést, kérést nem foganatosíthat.
Ha az orvos ágynyugalmat javasol, akkor munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni és az orvos által kiállított igazolás alapján táppénzre venni, - amelynek idejére távolléti díj jár.

Szabó Miklósné

(23.08.2011)  Tisztelt tanácsadó úr!
A kérdésem az lenne hogy a férjem 3 hete dolgozik egy cégnél ahol borzasztóak a munkakörülmények
nem tartanak be semmilyen munkavédelmi szabályokat sem ,és alacsony fizetéssel vannak bejelentve a többit majd \"zsebből\" kapja.Reggel 7-17óra 45 ig dolgozik mert a 45 perces ebéd időt is le kell dolgoznia,amit néha meg sem kap,éhen dolgozik.sajnos nagyon nehéz elhelyezkedni a környékünkön ezért muszáj volt elvállalnia ezt a megalázó munkát,
mint ahogy várható volt a kollégák már mondogatják hogy a fizetés sem annyi lesz mint amennyit igértek
a kérdéseim:
ha próbaidő alatt a férjem mond fel jár-e valamilyen álláskeresési támogatás ,vagy más?
az elöző munkahelyén nagyon szép bejelentett fizetése volt brutto 200000 ft itt 10 hónapot dolgozott
előtte 10 évig ugyan annál a cégnél bruttó 125000 ft-al volt bejelentve
van egy bt a nevünkön ahol a férjem a beltag én a kültag kicsi vállalkozás de muszáj fenttartanunk mert néha ez is hoz pénzt,
azt mondta a könyvelőnk hogy a férjem nem mehet munkanélkülire mert akkor azonnal a bt vállik munkahellyé és így havi szinten elég sok pénzt kell befizetni járulékokra,eddig mivel volt bejelentett állása és ön adózó,ez nem volt
sajnos több terhet ,kiadást már nem bír el a családunk(2 gyerek,devizahitel stb)
megoldás lehet -e az ha a bt -ben én lennék a beltag,és a férjem a kültag?ezt úgy tudom ügyvéd pár nap alatt elintézi ?én gyesen vagyok.,nevelőszülőként nevelünk egy kislányt akire 10 éves koráig jogosult vagyok a gyesre,mert a kislány beteg.Kérem adjon tanácsot nekünk,mert nagyon féltem a férjemet ezen a munkahelyen és ilyen munkaidő beosztással esélye sincs mást találni,de ehhez legalább ha valamilyen segély járna akkor \"túlélhetnénk\" ezt az időszakot.várom válaszát,tisztelettel:Bakos Erika
A foglalkoztatás elősegítéséről munkanélküliek ellátásáról szóló hatályos törvény 25. § (1)
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Ha Önnek Gyes jár, akkor nem részesülhet álláskeresési járadékban, ellenben gyermeke 1 éves korától napi 3 óra részmunkaidős munkát vállalhat, illetve ha a munkát otthon végzi, akkor korlátlan időben dolgozhat.
A Bt.-ben lévő bel-illetve kültag kérdését a férjével kell megbeszélnie. A Bt.-ben a kültag kötöttségei lazábbak mint a beltagé, aki felelős a vállalkozás minden tevékenységéért és teljes vagyonával felel a bekövetkezett csőd vagy fizetésképtelenség esetén. Szerencsés lenne dolgoznia a saját Bt.-ben, ha az "úgyis hoz a konyhára valamit".
Lehetőségeik: vállalkozói hitelt is fel lehet venni a devizahitel mellé. A devizahitel visszafizetése esetén lehetne élni az árfolyam rögzítéssel, amely átmenetileg könnyítheti a problémát.
Minden felesleges kiadást le kell faragni.

Szabó Miklósné


(10.08.2011)  tisztelt szakértő!
szükségem lenne egy kis segítségre.van egy két dolog amit a munkanélküli járadékkal kapcsolatban nem értek.június 30-án elveszítettem a munkahelyen,és július elsejétől munkanélküli vagyok.megállapították, hogy 45 napig napi 2553 Ft majd 44 napig napi 1560 Ft-ot kapok.viszont engem úgy tájékoztattak, hogy jogosult vagyok a maximális összegre. Összesen 447 napot dolgoztam, 2 éve voltam munkanélküli 3 hónapig. Nem értem, hogy miért nem kapom meg a maximális összeget, hiszen az afsz oldalán azt olvastam, hogy 365 munkanapnak kell lennie, hogy jogosult legyek és nekem van 447 napom. Az mellett minimum 73 napig kell folyósítani az álláskeresési járulékot, akkor én miért kapom csak 45 napig? Voltam bent a helyi kirendeltségen, ahol azt mondták nekem, hogy jól van kiszámolva. Viszont az oldalukon teljesen mást lehet olvasni. Kihez tudnék fordulni? Mit tudok tenni ebben az ügyben?
Válaszát előre is köszönöm!
A jelenleg hatályos szabályok (1991. évi IV. törvény) szerint az álláskeresési járadék folyósításának két szakasza van. A szövegben csillaggal jelzem ezt a két szakaszt, továbbá azt a szövegrészt is, ahol az időtartam számításánál a korábbi járadék idejét is figyelembe kell venni.
A munkaügyi hivatalban a járadékot határozatban állapítják meg. Itt megjelölnek egy időtartamot (általában 30 nap), amely időn belül az érintett fél a határozat ellen fellebbezéssel élhet. Lehet, hogy észrevételével sajnos máris elkésett.

Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában *- amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka.

(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában* az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.
27. §
(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. *Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybe vett munkanélküli ellátás tekintetében is.

Szabó Miklósné


(08.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Jeneleg a szüléseim után járó szabadságomat töltöm, közalkalmazotti (tanár) jogviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy ezen szabadság alatt létesíthetek-e 6 órás munkaszerződéses jogviszonyt, anélkül, hogy fel kellene mondanom.
(A keresőben megjelenik egy ilyen típusú kérdés, de sajnos nem sikerült megtalálnom.)

Válaszát előre is köszönöm!
Munkáltatója kifejezett és erre irányuló írásos engedélye szükséges a munkaviszony létesítéséhez.

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Tisztelt Cím!

8 éves gyermekemre ( tartósan beteg) GYESt kapok. Azt szeretném megtudni. hogy így jár-e a bérpótló juttatás? Egyedül nevelem és van még egy gyerekem.

Köszönöm Tisztelettel Fóti Orsolya
A bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatást váltotta fel 2011. január 1-től. Általában a z álláskeresők illetve a munkaügyi hivatallal kapcsolatban álló munkanélküliek számára vezették be ezt a jogintézményt, így Gyes mellett nem kaphat ilyen támogatást.

Szabó Miklósné

(15.07.2011)  Tisztelt szakértő!

Segítségét kérem a következőkben, 20109.1-től 2011.4-3ig munkanélkülin voltam
találtam akkor munkahelyet de közben 2011.8.30 a cég megszünik mert kivonul Magyarországról
Próbaídőm már lejárt, Kérdésem jár -e újból részemre a munkanélküli ellátás.
Várom válaszát mielőbb Varga Miklósné
Elvileg a régi szabályok szerint a 270 napból 88 nap-i járadékigényt még nem merített ki. Ha aug. 30-án regisztrál álláskeresőként talán megkaphatja a különbözetre számított járadékokat. Amennyiben ezen a napon vagy másnapon nem regisztrál és az Országgyűlés megszavazza szeptember 1-i hatállyal a 90 napig járó ellátás folyósítását, akkor már csak álláskeresési segélyre számíthat.


Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka
A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

(05.07.2011)  Tisztelt Ügyintéző!


A munkáltató rendes felmondással felmondott, állományban 07.24-éig vagyok.

Kérdéseim:
- táppénzre ezen idő alatt elmehetek-e, hiszen még állományban vagyok? ( cukorbetegséget állapítottak meg nálam), ha igen, milyen javadalmazás illet meg és azt a volt munkáltató fizeti? ( végkielégítést adott és a felmondásban aláírtam, hogy akkor nem voltam táppénz alatt)
- 07.24-e után ki fizeti a TB-et? ha én, azt hol kell intéznem vagy a munkanélküli hivatal fizeti, ha bejelentkeztem?
- 07.24-e után, ha táppénzen is leszek be kell jelentkeznem a helyi munkanélküli hivatalba?
( úgy tudom, hogy a passzív táppénz megszűnt 07.01-től)
Gondolom munkanélküli ellátás és táppénz nem vehető igénybe egyszerre.

Végkielégítést kaptam, ezzel egy időben, ha táppénzre tudok menni, táppénz is jár?

Válaszukat köszönöm,

H.Szilvia

Táppénzre elmehet, a passzív táppénz valóban megszűnt 07. 01-től, tehát max. 07. 24-ig lehet táppénzen, amely időre táppénz jár.
Rendes felmondás esetén jár a végzett munkáért munkabér, a felmondási időre átlagkereset, három év munkaviszony esetén jár egy hónap végkielégítés, az éves ki nem adott szabadság (természetben), -illetve jár mindaz a járandóság amelyet kollektív szerződés (ha van!) garantál a munkaviszony munkáltatói rendes felmondásának esetére.
Ha tb.-ét Ön akarja fizetni, akkor ezt egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél, - a megfelelő szerződés megkötésével - megteheti, - illetve ha álláskeresőként regisztrál a munkaügynél, akkor azt a hivatal fizeti a járadékból.
A munkaviszonya megszűntével megszűnik a biztosítási jogviszonya, ha önként nem köt megállapodást előre a tb. szervvel, - de ha regisztrálni akar álláskeresőként, akkor nincs szükség önkéntes biztosításra a tb.-nél.
A végkielégítés ténye nem zárja ki a táppénzre való jogosultságát a felmondási idő lejártáig (munkaviszonya megszűntéig).

Szabó Miklósné

(28.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
A fiam 2010. júniusában érettségizett, azóta nem talált munkát. 2011. január óta regisztrált munkanélküli, semmilyen juttatást, segélyt nem kap, illetve az önkormányzat fizeti utána az alapfokú egészség biztosítást. A kérdésem az lenne, hogy a fiam jogosult lenne-e az aktív korúak ellátására, és ha igen akkor milyen papírok kellenek hozzá.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Buday Csabán
A jogosultság feltételei: "AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, EZEN BELÜL RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRE JOGOSULT AZ A SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL ( három jogosultsági csoportba foglalva a szerkesztő által) : I ) AKI EGÉSZSÉGKÁROSODOTT ( aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesül ) ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Ez az összeg 2011--ben 25.650 Ft. II.) AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSI IDŐTARTAMA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - LEJÁRT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁT KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA MIATT (a folyósítási idő lejártát megelőzően) SZÜNTETTÉK MEG, ( és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot ) ÉS jövedelme, illetve családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel (pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel) III) AKI KÉRELME BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ KÉT ÉVBEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB EGY ÉV IDŐTARTAMIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - MEGSZŰNT ( az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból), ÉS KÖZVETLENÜL A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB HÁROM HÓNAPIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre utó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel ( pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel). A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSÁNAK TOVÁBBI FELTÉTELE - AZ I. PONTBAN EMLÍTETT JOGOSULTSÁGI CSOPORTOT (EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK) KIVÉVE - a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés, melynek fontos része a beilleszkedést segítő programban való részvétel. A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT ANNAK A SZEMÉLYNEK: a) akinél a fentiekben az a)- g) pontban felsorolt, jogosultságot kizáró feltételek valamelyike bekövetkezett, b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, e) aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi."kézenfogva.hu

(25.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem az lenne amennyiben munkanélküli leszek és igénylem a munkanélküli járadékot, abban az esetben az esetlben az ellátáshoz szükséges átlagkerestem megállapításánál a netto v bruttó béremet veszik figyelembe? Segítségét előre is köszönöm.
"Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó esetén valamennyi munkaadónál elért átlagkeresetet kell figyelembe venni.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz.

Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik."nettober.hu

Szabó Miklósné



(20.06.2011)  Szeretném megkérdezni ,hogy gyesen vagyok Ikergyermekeimmel most 7 évesek de tartós betegek és ezért 10 éves korukig vagyok Gyesen,,,De a férjemnek van egy Bt -je és szeretném megkérdezni ,hogy tudnák e a Bt -ben dolgozni úgy ,hogy megmaradjon a gyesem és mennyit dolgozhatnák,,előre is köszönöm válaszukat..
A Bt. kültagjaként bármikor végezhet munkát "ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre."http://berkalkulator.com/berkalkulator/friss-hirek/158-gyes-melletti-munkavegzes-2011.html
"Az országgyűlés visszamenőleges hatállyal állította vissza a gyes folyósítás hosszát, így a 2010. április 30-a után született gyermekek szülei is a gyermek 3 éves koráig vehetik igénybe a családtámogatási ellátást.

Ikergyermekek esetében továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek esetében 10 éves korig folyósítható a gyermekgondozási segély. Az elfogadott törvényjavaslat alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő szülőnek döntenie kell arról, hogy a munkaidejét közös megegyezéssel a törvényjavaslatnak megfelelően módosítsák vagy le kell mondania a családtámogatási ellátás folyósításáról. A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett keresőtevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2010. március 31-éig folytathat ."

Forrás: www.parlament.hu

Szabó Miklósné

(03.06.2011)  Tisztelt Szakértő!

Én álláskeresési járadékot (?) igényeltem. Az elmúlt 4 évben külföldön dolgoztam illetve bizonyos időközönként ottkint munkanélküli voltam. A külföldről kapott megfelelő kimutatás alapján kiszámolta a Munkaügyi Központ az elmúlt 4 év alatt munkában töltött napjaimat. Mivel ugye minden ötödik munkaviszonyban töltött nap után jár egy nap járulékfizetés, ez egyben meg is határozza a járadékfolyósítás időtartamát.
A kérdésem az lenne, hogy a négy év alatt munkanélkülin töltött napok száma csökkenti -e a járadékfolyósítás szempontjából figyelembe vehető munkában töltött napok számát?

Mert én kiszámoltam a munkában töltött napjaimat: 1064 nap, ezzel szemben a Munkaügyi Központ 648 napot állapított meg. Mi lehet ennek az oka?

Előre is köszönöm segítségét!
Az álláskeresési járadék folyósításának még hatályos szabályai:
"Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.
Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120 százaléka lesz.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60 százaléka."
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_munkanelkuli_ellatasok&switch-content=ak_ellatas_allasker_jaradek&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

A járadék folyósítás maximális időtartama 270 nap, - függetlenül attól, hogy Ön hány napot számolt, - amely napok a közeli jövőben további csökkenést érhetnek meg a kormány erre irányuló törekvéseinek értelmében.

Szabó Miklósné









Minden 5 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.



A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.



Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.



(05.05.2011)  Tisztelt Cím!

Kérdésem a következő:

Édesanyám 1954.07.27-én született.
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolása alapján: a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje: 39 év 355 nap.
A kereső tevékenységgel járó jogviszonyban szerezett jogosultsági ideje: 31 év 205 nap.

Sajnos a megromlott egészségi állapota miatt munkahelyéről tavaly elbocsájtották. Azóta nem tud elhelyezkedni.
Szeretném tudni, mi a legkorábbi időpont, amikor elmehet nyugdíjba.
Kire vonatkozik a előrehozott csökkentett összegű előrehozott nyugdíj?
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a Tny. 18/A. §-ban megahtározott életkori feltételeknek (59 betöltött életév).

Szabó Miklósné

(28.04.2011)  Tisztelt Szakértő!

Az a kérdésem, igényelhetek-e táppénzt későbbi időponttól, mint az orvosi igazolás kezdő napja.

Pénteken voltam az orvosnál, aznap még dolgoztam. Ő már aznaptól betegállományba vett, és a TB-felé lejelentett. Elég, ha a munkáltatóm a megfelelő nyomtatványon a keresőképtelenség kezdő napjának későbbi időpontot ír be?

Köszönettel

Mária
"Táppénz visszamenőleges igénylése
A táppénzt visszamenőleg 6 hónapra lehet kérelmezni és legkorábban az igénybejelentés napját (kérelem benyújtásának napját) megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani."oep.hu

Szabó Miklósné

(05.04.2011)  Horváth Ferencné vagyok érdeklődni szeretnék,hogy a férjem nyugdíjas és én igényeltem az önkormányzattól az aktív korúak ellátását és elutasítottak azzal,hogy meg van az egy főre jutó jövedelmünk a férjem 51000ft nyugdíjat kap kérem írja már meg,hogy jogosan utasitottak-e el és,hogy mire vagyok jogosult esetleg jogosult vagyok-e a bérpótló juttatásra és milyen feltétele van.
Köszönöm.

Kérdésének első része az aktív korúak ellátásával kapcsolatban: kik jogosultak az aktív korúak ellátására nyújtandó segélyre?

Az az aktív korú személy, aki
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül [ egészségkárosodott személy], vagy
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

Kérdésének második része: Kik jogosultak bérpótló juttatásra?
"Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni."koziranytu.hu

(13.04.2011)  Üdvözletem !
1997 óta vagyok egyéni vállalkozó.
2011 április 1-től visszaadom a vállalkozásomat.
Minimálbérrel voltam bejelentve, illetve utóbb a szakmunkás minimálbérrel.
Az a kérdésem lenne, hogy mennyi ideig jár az álláskeresési járadék,és mekkora összegű juttatást kaphatok? Válaszát előre is köszönöm !
Egyelőre még 270 nap a teljes jogosultsági idő. Újabb információim szerint a Kormány 3 hónapra szeretné szűkíteni ezt az időintervallumot.
Jelenleg hatályos szabályok szerint az álláskeresési járadék összege a folyósítás I. szakaszában - amely a folyósítás feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60%-a. A II. szakaszban az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-a.
A járadék alapját az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapul vételével kell kiszámítani.

Szabó Miklósné

(15.04.2011)  Tisztelt Déri Tamás szaktanácsadó Úr!

Szeptember 1-je óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen, azaz fél éve. Lakóhely változás miatt ott kell hagynom a munkahelyem.
A kérdéseim a következők lennének:
Jár-e ez után az időtartam után munkanélküli segély?
Számít-e az, hogy közös megegyezéssel (és ha ez nem valósul meg) felmondással jövök el a munkahelyről?

Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Otártics Anikó

Ez után az időtartam után is jár(hat) álláskeresési járadék, ha:
-álláskereső;
-álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik;
-rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül;
-munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő állást felajánlani.
Ezek feltételeknek együtt kell érvényesülni a jogosultság megállapításához.

Szabó Miklósné

(20.04.2011)  Szép napot!!Én most kaptam meg a papirom hogy 40%csökkent munkaképességü lettem.Jelenleg a táppénzem lejárt 02 25 én.Most a tavalyi szabadságomat vettem ki mert vártam a papirokat.Kérdésem!! Vissza mehetek a 40% mellett dolgozni a munkahelyemre?,És hány orás munkaidöbe??ez mellett kapnám a szociális járadékot is??Kell e a munkaügyi hivatalnál jelentkeznem??Mi a teendöm most Elöre is köszönöm
Egészségkárosodási járadék iránti igényét a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikusan nyújthatja be a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől szmított 24 hónapon belül (határidő elmulasztása jogvesztő!).
A járadék megszűnik,
-ha keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (78.000,-Ft) 80%-át meghaladja.

Szabó Miklósné

(29.04.2011)  Alulírott munkavállaló ez úton közlöm, hogy a óta
tartó, határozatlan idejű munkaviszonyomat meg kívánom szüntetni. Szeretném,
ha a megszüntetés kétoldalú megállapodással, úgynevezett közös megegyezéssel
történne.
Jelenleg keresőképtelen vagyok, és ez a közeli jövőben előreláthatólag
sajnos nem fog változni. Erre tekintettel a munkaviszony azonnali hatályú,
közös megegyezéssel való megszüntetése Önöknek is előnyösebb a munkavállalói
rendes felmondásnál, hiszen utóbbi esetben a felmondási idő alatt
folyósított táppénzem 30%-át Önök kötelesek megtéríteni a
társadalombiztosításnak. A közös megegyezéssel ettől a tehertől
mentesülnének.

Várom megtisztelő válaszukat azzal, hogy jelen ajánlatomhoz, levelem kézhez
vételét követő 10 napig kötöm magam, ha ezen kötöttségi időn belül nem
tesznek az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, megfontolom a munkavállalói
rendes felmondás benyújtását.
ptam választ)
Válasz:Tárgy:rendes felmondás válasz
Értesitem.hogy a 2011.03.01-én érkezett.2008.08.25-től fenálló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását elfogadom.Az Mt. 92.§ (1) bekezdésnek értelmében a felmondási idő 30 nap,a munkaviszony megszűnésének napja:2011.03.31.
A munkaviszonyával kapcsolatos okmányokat,valamint járandoságát az utolsó munkában töltött napon, lakcimére postázzuk.
Azokat szeretném kérdezni,hogy ez most az én részemre pontosan mit jelent.
Én beteg állományba vagyok szerintem adig.Nekem akkor most be kell mennem vagy egyáltalán mit kell csinálnom.Nem kell semmit aláirnom vagy ugye nem kell bemennem dolgozni?Fogalmam sincs ez igy mit jelent és mit kell csinálnom.
Ez ugye nem jelent közös megegyezést?Ugy értem hogy ahogy Ök válaszoltak csak 90 nap után mehetek munkanélkülire?Már irtam az előbb levelet de szerintem azt
még zavarosabbanirtam.Várom megtisztelő válaszát..Szabóné Gizi
Most lehet hogy többször küldtem a levelet de vagy 3szor ki jött a küldés úgy hogy elnézést
Végül a cége a a határozatlan idejű munkaviszányak megszüntetését munkavállalói rendes felmondásként kezelte. Úgy gondolom, hogy ez korrekt munkáltatóra vall. Örüljön az eredménynek, - és tegye meg, hogy érdeklődik a munkáltató képviselőjétől az iránt, hogy személyesen vegye-e át az iratokat-igazolásokat vagy postai kézbesítés útján.

Szabó Miklósné

(03.05.2011)  Alulírott munkavállaló ez úton közlöm, hogy a óta
tartó, határozatlan idejű munkaviszonyomat meg kívánom szüntetni. Szeretném,
ha a megszüntetés kétoldalú megállapodással, úgynevezett közös megegyezéssel
történne.
Jelenleg keresőképtelen vagyok, és ez a közeli jövőben előreláthatólag
sajnos nem fog változni. Erre tekintettel a munkaviszony azonnali hatályú,
közös megegyezéssel való megszüntetése Önöknek is előnyösebb a munkavállalói
rendes felmondásnál, hiszen utóbbi esetben a felmondási idő alatt
folyósított táppénzem 30%-át Önök kötelesek megtéríteni a
társadalombiztosításnak. A közös megegyezéssel ettől a tehertől
mentesülnének.

Várom megtisztelő válaszukat azzal, hogy jelen ajánlatomhoz, levelem kézhez
vételét követő 10 napig kötöm magam, ha ezen kötöttségi időn belül nem
tesznek az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, megfontolom a munkavállalói
rendes felmondás benyújtását.
ptam választ)
Válasz:Tárgy:rendes felmondás válasz
Értesitem.hogy a 2011.03.01-én érkezett.2008.08.25-től fenálló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását elfogadom.Az Mt. 92.§ (1) bekezdésnek értelmében a felmondási idő 30 nap,a munkaviszony megszűnésének napja:2011.03.31.
A munkaviszonyával kapcsolatos okmányokat,valamint járandoságát az utolsó munkában töltött napon, lakcimére postázzuk.
Azokat szeretném kérdezni,hogy ez most az én részemre pontosan mit jelent.
Én beteg állományba vagyok szerintem adig.Nekem akkor most be kell mennem vagy egyáltalán mit kell csinálnom.Nem kell semmit aláirnom vagy ugye nem kell bemennem dolgozni?Fogalmam sincs ez igy mit jelent és mit kell csinálnom.
Ez ugye nem jelent közös megegyezést?Ugy értem hogy ahogy Ök válaszoltak csak 90 nap után mehetek munkanélkülire?Már irtam az előbb levelet de szerintem azt
még zavarosabbanirtam.Várom megtisztelő válaszát..Szabóné Gizi
Jó napot kivánok az a kérdésem hogy most kell-e küldenem egy másik felmondást is vagy mit kell csinálnom ,várni és majd 30-án leadni a betegpapirt?
Az Ön részére ez mukáltatói rendes felmondást jelent. Kérje a a munkaviszonyt megszüntető munkáltatói határozatot és az igazolásokat. Bemehet érte a munkahelyére személyesen is.

Szabó Miklósné

 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek