Álláshirdetések száma: 3 179 Number of CVs 206 487
Keresés a kérdések közül




2 

(12.05.2013)  Üdvözlöm.
Én 20 éves vagyok és pálya kezdő ként kapom a szociális segélyt.
nekem olyan problémám lenne hogy én 2013.01. től rendszeresen kapom a szociális segélyt és lenne egy lehetőségem hogy egy vállalkozó ki vesz dolgozni.6 hónpra de azt mondta hogy 5 és fél hónapnál mondjak fel én, és azt szeretném kérdezni hogy akkor én a felmondás után egyből vissza kapom majd a szociális segélyt vagy nem?????? Mert nekem azt mondta ez az illető hogy egyből vissza kapom.
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról:

Vállalkozó ismerősének az alábbiak szerint van igaza.

A 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról című törvény értelmében
képzési támogatásban részesülhet 25 éves koráig.

Képzések elősegítése


14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.



(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. § 81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné




(09.10.2012)  Tisztelt Szakértő!
Sajnos, szeptember 07-én megszűnt a munkaviszonyom, és október 22-ig vagyok állományba, ezáltal biztosítva. Kérdésem annyi lenne, hogy az Adóhivatalhoz kell fordulnom, amennyiben a tb járulékomat önkéntesen szeretném fizetni? És, mikor kell ezt megtennem, illetve mennyi ennek összege?
Nem voltam még soha ilyen helyzetben, és bevallom, álláskeresési segélyt sem szeretnék kérni, mert reménykedem, hogy két diplomával és három idegennyelv beszélésével sikerül elhelyezkednem, de addig is, az egészségügyi ellátás fontos, és nem szeretném a folytonosságát megszakítani.
Megtisztelő gyors válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Baliga Ibolya
3 dologra hívom fel a figyelmét:
1. A tb szolgáltatásaira a tb szervnél kell kötni megállapodást.
2. Jobban tenné, ha regisztrálna álláskeresőként, hiszen ez tb jogviszonyát is rendezné átmenetileg.
3. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően (ún. passzív jogosultság)
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően ez a feltétel megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal).
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban ezt megelőzően volt 45 napnál hosszabb ideig fennállt korábbi jogosultsági feltétel, és e két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.
A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Szabó Miklósné

(25.08.2012)  Tisztelt Tanácsadó!

21 éves vagyok. 2010-ben fejeztem be a szakmai iskolámat! A szakmai időszakom alatt dolgoztam gyakorlaton 2 évig! Utána egyből elkezdtem az érettségit, először nappalin , majd 2011-ben áttértem esti tagozatra, mert szerettem volna dolgozni, de azóta sem találtam sajnos munkát.. Van-e esetleg valamilyen segély ilyen esetben amelyet meg tudnék igényelni? Ha igen milyen segély és mik kellenek hozzá? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!!
Álláskeresőként regisztrálni kell a munkaügyi központban (kirendeltségen). Ezt követően képzési támogatást kérhet a Foglalkoztatást elősegítő munkanélküliek ellátásról szóló törvény 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja értelmében.

Képzések elősegítése

14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,63

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)

(8)

(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné

(15.04.2012)  Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg Gyesen vagyok itthon a kislányommal, aki 2012.július 31.-én betölti a 3.életévét. Előtte főiskolás voltam, nem dolgoztam. Már munkát keresgélek,de sikerem még nem volt, ezért szeretnék bejelentkezni a munkaügyi központba. Mikor adjam be a kérelmet? Várjam meg a gyes végét vagy már most jelentkezzek?
Milyen papírokat kell vinnem? Kapok majd valamennyi támogatást, amíg nem találok munkát?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Mónika
Változás történt a Start kártyák körben, ahonnan Ön is segítséget remélhet:
"2. Az új Start kedvezményre jogosító kártya a Start Bónusz.
a. A Start Plusz és Start Extra kártyák helyett (részben eltérő személyi körrel) 2012. január 1. napjával bevezetésre kerül a Start Bónusz kártya, amelynek kiváltására 2012. december 31. napjáig van lehetőség.

b. A Start Bónusz kártya kiváltására jogosult személyi körbe a GYES, GYED, GYET és ápolási díj folyósításának megszűnését követő 1 éven belül foglalkoztatására irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a gyermek 1 éves korának betöltését követően GYES folyósítása mellett munkát vállalni kívánó személyek (a tehát a korábbi Start Plusz kártya kiváltásra jogosultak személyi köre), továbbá a kártya igénylését megelőzően legalább 3 hónapig nyilvántartott álláskeresők (vagyis a Start Extra személyi körébe tartozókhoz képest bővebb személyi kör, mivel a legalább 3 hónapig álláskeresőként való nyilvántartotti státusz mellett nem került további feltételként előírásra a betöltött legalább 50. életév, vagy életkorra tekintet nélkül a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel való rendelkezés, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság) tartoznak.
Megjegyzés: A Start Bónusz kártya kiváltására az jogosult, aki nem rendelkezik érvényes Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával." Többet innen olvashat: http://www.msztegy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=78&Itemid=90

Szabó Miklósné


(11.01.2012)  Tisztelt Tanácsadó!

Pályakezdő álláskeresőként vagyok regisztrálva a debreceni munkaügyi központban, és érdekelne ,hogyha a központtól független felnőttképzésen veszek részt, akkor a munkaügyi központban továbbra is nyilván leszek-e tartva álláskeresőként, és nem esek-e el a támogatástól, amit adott esetben a helyi önkormányzattól rendelkezésre álló támogatásként kapok?
A felnőttképzésből közvetlen jövedelme nem származik. Nem látom az ütközést az önkéntes képzésen való részvétel és a munkanélküli ellátás igénybevétele között. Ütközés akkor származna, ha felnőttképzésből rendszeres jövedelemre tenne szert. Ebben az esetben haladéktalanul jeleznie kell a munkaügyiben a változást, - mert ellenkező esetben visszafizettetik Önnel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás összegét.

Szabó Miklósné

(31.12.2011)  Tisztelt szakértö

az igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapitásához cimü nyomtatványra nekem 6660ft összeget irtak be,mivel csak 1 szabadság napom volt a munkaviszony megszünés elöti 4 naptári negyed évben /elöte gyeden voltam/.ez az összeg hiába 1 napra volt,a hivatalban 1 hónapra vették,ami miatt nevetséges összegü munkanélküli segélyben részesülök.
most voltam a hivatalban megkérdezni,hogy ez igy biztos jól van-e és ott kérdezte a hölgy,hogy nem-e részesültem szabadság megváltásban,mert az is beleszámit.ez igaz?
nekem volt szabadság megváltásom, 313.014ft. akkor ezt hozáirják a 6660ft-omhoz és akkor 319.674ft lesz a munkaerö-piaci járulékalapom összege?
nekem ott rontották el,hogy a nyomtatványt okt.14.-ével adták ki,a szabadság megváltást pedig 25.-ével könyvelték el.

válaszát elöre is nagyon szépen köszönöm

tisztelettel Rosicka Timea
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (Flt.) törvény 2012. I. 1-től hatályos szövege az munkanélküli járadék mértékét az alábbiakban állapítja meg: Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)

(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Szabó Miklósné



(15.12.2011)  Tisztelt Szakértő,

Páromat a héten közös megegyezéssel elküldték a cégétől. Teljesen összeomlott és betegszabadságra ment, de előbb-utóbb álláskeresési járulékra jelentkezik. Ha jól olvastam 2012-ben megváltozik a járulék számításának módja. Jól értelmezem, hogy ha még idén regisztrálja magát munkanélkülinek akkor a jelenlegi szabályok szerint a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér összegének megfelelő összeget kapja ami 78ezer Ft mivel az átlagkeresete az elmúlt 4 negyedévben (145e ft) aminek a 60%-a több mint a minimálbér?
A jövő évi tervezet szerint (azt hiszem még nem fogadták el) jövőre az átlagkeresetének a 90%,80%,70%-át kapja meg havonta ami 130, 115, 100 ezer forint?
Ezek alapján érdemesebb megvárnia azt a pár hetet nem?

A másik kérdésem, hogy ha nem marad táppénzen addig még az új szabályozás hatályba lép akkor megteheti, hogy megvárja és csak utána regisztrál, hogy több pénzt kapjon?

A harmadik pedig, hogy jelenleg ha a 90 nap előtt talál munkát akkor a hátralévő összeget egy összegben megkapja. Ez a jelenlegi tervezet szerint marad jövőre is?

Végül (összegezve) mi a tanácsuk arra vonatkozóan, hogy idén vagy jövőre regisztrálja magát munkanélkülinek?

Bocsánat ha hülyeséget írtam, de csak most kezdek ismerkedni ezzel a témával. Eddig szerencsére nem volt szükségünk rá.
Segítségüket előre is köszönjük.
Tisztelettel,
Sáry Ádám.
Álláskeresési járadék mértékéről az 1991. évi IV. törvény 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.
(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Azt viszont nem lehet tudni mit hoz a holnap. Nem érdemes vizsgálgatni azt, hogy jól jár-e az álláskereső egy még el sem fogadott jogszabály tervezettel. Munkát kell keresni, - mert hosszabb távon ez jelent megoldást.

Szabó Miklósné

(13.12.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy jogosult vagyok e szociális járadékra.
1 évig voltam munkanélkülin de ellátást nem kaptam mert előtte egy államilag támogatott tanfolyamon vettem részt.
Majd elhelyezkedtem egy vállalkozónál aki a próbaidő lejárta előtt elbocsájtott.
Azonnal regisztráltattam magam álláskeresőként majd mentem az önkormányzathoz szociális segélyért életemben először.Nos az ottani úri ember azt mondta hogy 200 nap együtt működési időnek kell eltelnie a munkaügyi központtal hogy jogosult legyek a szociális járadékra vagy létesítsek munkaviszonyt hogy meglegyen ez az idő.Azt gondolhatta hogy igencsak link lehetek ha már oda mentem először és nem újabb állást kerestem magamnak..Ez igaz?Kell a 200 nap?
Addig mit tehetek?Éhenhalás vagy egyéb lehetőségeken kívül.
Van két kis korú gyermekem az egyik még 1 hónapos sincs.
Válaszát mielőbb várom és előre is köszönöm.
Tisztelettel Tamás.

A jogosultság feltételeit a rehabilitációs törvény rögzíti: Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, ideértve a keresőtevékenység megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is. Ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörben, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Ha a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével. Ha saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában. Ha keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 %-át.

Azon személy esetén, aki az ORSZI szakvéleménye, és szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki keresőtevékenységet folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri.

(10.08.2011)  tisztelt szakértő!
szükségem lenne egy kis segítségre.van egy két dolog amit a munkanélküli járadékkal kapcsolatban nem értek.június 30-án elveszítettem a munkahelyen,és július elsejétől munkanélküli vagyok.megállapították, hogy 45 napig napi 2553 Ft majd 44 napig napi 1560 Ft-ot kapok.viszont engem úgy tájékoztattak, hogy jogosult vagyok a maximális összegre. Összesen 447 napot dolgoztam, 2 éve voltam munkanélküli 3 hónapig. Nem értem, hogy miért nem kapom meg a maximális összeget, hiszen az afsz oldalán azt olvastam, hogy 365 munkanapnak kell lennie, hogy jogosult legyek és nekem van 447 napom. Az mellett minimum 73 napig kell folyósítani az álláskeresési járulékot, akkor én miért kapom csak 45 napig? Voltam bent a helyi kirendeltségen, ahol azt mondták nekem, hogy jól van kiszámolva. Viszont az oldalukon teljesen mást lehet olvasni. Kihez tudnék fordulni? Mit tudok tenni ebben az ügyben?
Válaszát előre is köszönöm!
A jelenleg hatályos szabályok (1991. évi IV. törvény) szerint az álláskeresési járadék folyósításának két szakasza van. A szövegben csillaggal jelzem ezt a két szakaszt, továbbá azt a szövegrészt is, ahol az időtartam számításánál a korábbi járadék idejét is figyelembe kell venni.
A munkaügyi hivatalban a járadékot határozatban állapítják meg. Itt megjelölnek egy időtartamot (általában 30 nap), amely időn belül az érintett fél a határozat ellen fellebbezéssel élhet. Lehet, hogy észrevételével sajnos máris elkésett.

Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában *- amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka.

(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában* az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.
27. §
(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. *Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybe vett munkanélküli ellátás tekintetében is.

Szabó Miklósné


(15.07.2011)  Tisztelt szakértő!

Segítségét kérem a következőkben, 20109.1-től 2011.4-3ig munkanélkülin voltam
találtam akkor munkahelyet de közben 2011.8.30 a cég megszünik mert kivonul Magyarországról
Próbaídőm már lejárt, Kérdésem jár -e újból részemre a munkanélküli ellátás.
Várom válaszát mielőbb Varga Miklósné
Elvileg a régi szabályok szerint a 270 napból 88 nap-i járadékigényt még nem merített ki. Ha aug. 30-án regisztrál álláskeresőként talán megkaphatja a különbözetre számított járadékokat. Amennyiben ezen a napon vagy másnapon nem regisztrál és az Országgyűlés megszavazza szeptember 1-i hatállyal a 90 napig járó ellátás folyósítását, akkor már csak álláskeresési segélyre számíthat.


Szabó Miklósné

(05.07.2011)  Tisztelt Ügyintéző!


A munkáltató rendes felmondással felmondott, állományban 07.24-éig vagyok.

Kérdéseim:
- táppénzre ezen idő alatt elmehetek-e, hiszen még állományban vagyok? ( cukorbetegséget állapítottak meg nálam), ha igen, milyen javadalmazás illet meg és azt a volt munkáltató fizeti? ( végkielégítést adott és a felmondásban aláírtam, hogy akkor nem voltam táppénz alatt)
- 07.24-e után ki fizeti a TB-et? ha én, azt hol kell intéznem vagy a munkanélküli hivatal fizeti, ha bejelentkeztem?
- 07.24-e után, ha táppénzen is leszek be kell jelentkeznem a helyi munkanélküli hivatalba?
( úgy tudom, hogy a passzív táppénz megszűnt 07.01-től)
Gondolom munkanélküli ellátás és táppénz nem vehető igénybe egyszerre.

Végkielégítést kaptam, ezzel egy időben, ha táppénzre tudok menni, táppénz is jár?

Válaszukat köszönöm,

H.Szilvia

Táppénzre elmehet, a passzív táppénz valóban megszűnt 07. 01-től, tehát max. 07. 24-ig lehet táppénzen, amely időre táppénz jár.
Rendes felmondás esetén jár a végzett munkáért munkabér, a felmondási időre átlagkereset, három év munkaviszony esetén jár egy hónap végkielégítés, az éves ki nem adott szabadság (természetben), -illetve jár mindaz a járandóság amelyet kollektív szerződés (ha van!) garantál a munkaviszony munkáltatói rendes felmondásának esetére.
Ha tb.-ét Ön akarja fizetni, akkor ezt egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél, - a megfelelő szerződés megkötésével - megteheti, - illetve ha álláskeresőként regisztrál a munkaügynél, akkor azt a hivatal fizeti a járadékból.
A munkaviszonya megszűntével megszűnik a biztosítási jogviszonya, ha önként nem köt megállapodást előre a tb. szervvel, - de ha regisztrálni akar álláskeresőként, akkor nincs szükség önkéntes biztosításra a tb.-nél.
A végkielégítés ténye nem zárja ki a táppénzre való jogosultságát a felmondási idő lejártáig (munkaviszonya megszűntéig).

Szabó Miklósné

(05.04.2011)  Horváth Ferencné vagyok érdeklődni szeretnék,hogy a férjem nyugdíjas és én igényeltem az önkormányzattól az aktív korúak ellátását és elutasítottak azzal,hogy meg van az egy főre jutó jövedelmünk a férjem 51000ft nyugdíjat kap kérem írja már meg,hogy jogosan utasitottak-e el és,hogy mire vagyok jogosult esetleg jogosult vagyok-e a bérpótló juttatásra és milyen feltétele van.
Köszönöm.

Kérdésének első része az aktív korúak ellátásával kapcsolatban: kik jogosultak az aktív korúak ellátására nyújtandó segélyre?

Az az aktív korú személy, aki
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül [ egészségkárosodott személy], vagy
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

Kérdésének második része: Kik jogosultak bérpótló juttatásra?
"Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni."koziranytu.hu

(02.12.2010)  Kedves Tanácsadó!

28 éves friss diplomás vagyok. Tanulmányaim befejeztével bejelentett munkahelyem nem volt. Érettségit követően volt fél év bejelentett munkaviszonyomom. Kérdésem: Jól gondolom, hogy Start kártyára nem vagyok jogosult? Jár-e az esetleges munkaadómnak bármilyen járulékkedvezmény utánnam, ha regisztrálok munkanélkülinek? /Gondolok arra, h 3 hónapos reg.munkanélküliség esetén, alkalmazásom során járulékkezvezményre jogosul a munkáltató/ A pályakezdő kirtériumainak megfelelek, kivéve (ha jól gondolom) start kártyát nem igényelhetek. Egyéb járulékkedvezményi lehetőségekről hol tudnak érdemben felvilágosítást adni?
Segítségét előre is megköszönve, Linda
Kedves Linda!

Ön jogosult Start kártyára.

START kártya

Kedvezményezettek köre
Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, aki

* a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
* tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
* a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
Ezzel együtt regisztrálhat álláskeresőként a munkaügyi központban/kirendeltségen, - ugyanitt egyéb kedvezményekről is tájékoztatást kérhet.
Szabó Miklósné

(15.10.2010)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Eddig tanultam, most viszont úgy döntöttem, hogy regisztrálok a munkaügyi központba.Vannak tanfolyami lehetőségek, ami nagyon jó, mert a képzési költségeket fizetik.Keresletpótló juttatást is tudnának adni, viszont nem vagyok otthon ebben a témában, így nem tudom azt sem, hogy az kaphat-e ilyen támogatást, aki tanult, így nem rendelkezett még keresettel . Ha kapnék is támogatást, az mennyi lenne?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Kovács Márta
Kedves Márta!

"Pályakezdők
A munkaügyi központok pályakezdő álláskeresőként tartják nyilván, aki
- a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - még nem töltötte be,
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,
- az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette,
- munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
A fenti feltételeknek való megfelelés esetén sem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segíti a fiatalok START kártyája, amely a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt biztosít a munkáltatók számára. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, és két évig nem kell megfizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást.

Amennyiben, a pályakezdő álláskereső részére a munkaügyi központ támogatott foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételt ajánl fel, a képzés költségeit megtéríti. Ezen túlmenően részére keresetpótló juttatást lehet megállapítani." kormanyszovivo.hu

Szabó Miklósné

(14.08.2009)  Tisztelt Szente Úr!

2008. szeptember 19.-én munkavégzés közben becsípődött a derekamban egy idegszál. A vizsgálatok során maradandó csigolya és porckorong elváltozásokat állapítottak meg. A betegségemből kifolyólag (mivel állni és járni csak fájdalmak árán vagyok képes), a mai napig táppénzen vagyok, és kezelésekre járok. A kezelőorvosom beutalt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Bizottsághoz, csökkent munkaképesség megállapítása végett. A táppénz jogosultságom 2009. október 9.-én lejár (a munkaviszonyom 1999 óta folyamatos volt)
, és teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató nem akar tovább alkalmazni, a kérdéseim a következők:
-A Bizottság 40 %-os munkaképesség csökkenést állapított meg. Az új jogszabályok szerint ebben az esetben jogosult vagyok-e valamilyen járadékra?
-Amennyiben a felmondás közös megegyezéssel megtörténik, és megszűnik a munkaviszonyom, mi a teendőm?
-Milyen lehetőségeim vannak?
Egyedül tartom fenn a lakást amiben 16 éves fiammal élünk, a 36 ezer ft gyerektartáson kívül az én jövedelmemből. Sem munkanélküli segélyt, sem egyéb szociális juttatást nem vettem igénybe soha. De, amennyiben nem sikerül munkát találnom, kénytelen leszek lépéseket tenni, csak teljesen járatlan vagyok ilyen ügyekben.
Segítségét előre is nagyon köszönöm:
T. Erika
Kedves Erika!

Esetére tanácsaim a következők:

1. Közös megegyezésbe ne menjen bele!

2. Figyelmébe ajánlom a következő szabályt:
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv):
85 § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.
E szabály alól a munkáltató csak megfelelő indokkal (pl.: nincs olyan hely, amit betudna tölteni) mentesülhet.

3. Ha sor kerül a felmondásra, akkor a következőket javaslom:
1. Jelentkezzen be a munkaügyi központba, és vegye igénybe a munkanélküli ellátásokat (álláskeresési járadék, segély)
2. Rendszeres szociális járadékra (27.000,- Ft.) is jogosult lehet, amit a regionális nyugdíjfolyósító igazgatóságánál lehet igényelni

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
- rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
-) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a szakértői bizottsága szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának a fentieken túl feltétele, hogy a regionális munkaügyi központ a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Tehát itt mindenképpen a munkaügyi kirendeltségen kell jelentkezni először!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(27.05.2009)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg egyetemre járok (már 3 éve), menyasszonyom 1 éve, ezelőtt gimnáziumba járt. Októberben közepén gyermekünk fog születni, ezért én félbehagyom egyetemi tanulmányaimat, és dolgozni szeretnék. Párom 4 passzív félévet igényel. Egyikünknek sem volt még munkaviszonya.
Milyen támogatásokra vagyunk jogosultak? (Gyes, Gyed, TGyás, egyéb? Gyest és TGyás-t egyszerre lehet igényelni/kapni?
Én egy hónapja próbálok munkát találni, de eddig nem jártam sikerrel. Álláskeresési támogatásra jogosult vagyok?


Tisztelettel: K. Krisztián
Tisztelt Krisztián!

Az jelenleg hatályos törvények szerint jár: a
- családi pótlék,
- terhességi gyermekágyi segély,
- gyermekgondozási díj,
- gyermekgondozási segély,
- anyasági segély,
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- átmeneti segély. Sajnos ezen járandóságokat szabályozó törvények 2009. végétől, 2010. elejétől jelentősen megváltoznak, megszünhetnek illetve módosulnak.
Ahhoz, hogy álláskeresőként járadékot állapítsanak meg az Ön számára, álláskeresőként regisztráltatnia kell magát a területileg illetékes munkaügyi központban vagy kirendeltségen. Ott pontosabb információkkal fognak szolgálni az elhelyezkedés-tanulás-támogatás kérdésében.

Szabó Miklósné

(31.03.2009)  Tisztelt szakértők!

40 éves, 2008. március 31-óta regisztrált munkanélküli vagyok, jelenleg jár még az álláskeresői járadék/ mivel közben egy tanfolyamon vettem részt és annak az idejére a járulék kifizetést felfüggesztették/.
A kérdésem az lenne, hogy jogosult vagyok-e Start kártya kiváltására? Ha igen , milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljek és az esetleges foglalkoztatómat milyen kedvezmények illetnék meg? Lehetséges, hogy részmunkaodő esetén több munkáltató is érvényesítse a kedvezményeket?

Válaszukat előre is köszönöm!
> Tisztelt Felhasználónk!
Start- Plusz kártyára jogosult at a tartósan álláskereső (aki az utóbbi 16 hónap során 12 hónapig - pályakezdő esetén az utóbbi 8 hónap során 6 hónapig - a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában álláskeresőként szerepel).(csak egy foglalkoztatót illet meg!)
A támogatás a programban történő részvételre jogosultak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulék-kedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Feltételei gyakorlatilag megegyeznek a START - programban nyújtott támogatásokkal. A munkáltatónak csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell havonta leróni az alábbiak szerint:

-az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 15%-át fizeti meg járulékként (a kedvezmény a bruttó kereset 17%-a),
- a második évben:a munkáltató a havi bruttó kereset 25%-át fizeti be járulékként (a kedvezmény a bruttó kereset 7%-a) ,
- és 2 évig nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást (jelenleg 1950 forint havonta).

A kedvezmény csak a mindenkor hatályos legkisebb munkabér kétszeresének mértékéig érvényesíthető, ugyanakkor a kereset ettől eltérhet, azonban a minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.

A kedvezményre való jogosultság igazolása START PLUSZ kártyával történik, melyet - a START-kártyához hasonlóan - az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(10.03.2009)  Tisztelt tanácsadó!
A tavalyi év augusztusától fizetés nélküli szabadságon vagyok.Édesanyámat ápoltam éjjel-nappal betegsége miatt.Sajnos most januárban meghalt.A fönököm azt igérte bármikor akarok vissza állhatok munkába.De sajnos nem igy lett , és nem maradt meg a helyem ,mert felvett mást helyettem. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e nekem munkanélküli segély, vagy álláskeresési járadék, mert január eleje ota keresek állást magamnak, de még nem találtam.Azt mondta,hogy ö nem rugott ki, nem küldött el, bármikor vissza vesz, ha lesz üresedés?! Mit tegyek?
Köszönettel:
Éva.
Kedves Éva!

Álláskeresési járadék akkor illeti meg, ha az álláskeresővé válását
megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap
munkaviszonnyal rendelkezik.
Amíg nem talál új munkahelyet (vagy a korábbi munkáltatója újra nem
foglalkoztatja) mindenképpen javaslom, hogy regisztráljon
álláskeresőként a Munkaügyi Központban, hiszen csak így válhat
jogosulttá álláskeresési járadékra.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(26.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás!
60%-s özvegyi nyugdíjas vagyok 2008 januártól. Jelenleg dolgozom. Az lenne a kérdésem, ha megszűnne a munkaviszonyom, jogosult lennék-e álláskeresői járulékra ?
Tisztelettel: Várom válaszát
Tisztelt Asszonyom!

Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:

1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.

Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki

1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát),
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint 2008. január 1-től hatályba lépő szabály szerint rehabilitációs támogatásban nem részesül,
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja.

Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazottként dolgozom egy középiskolában határozott idejű munkaszerződéssel, ami helyettesítés időtartamra szól. A munkaszerződés 2008.08.22-én lejár, de már alá van írva a következő egy éves szerződés is, ami 2009.08.21-ig szól. A munkaszerződésben szerepel, hogy kinek a helyettesítésére vettek fel, a határozott időtartam előtt pedig ott van az \"előreláthatólag\" szócska. Szóval ha a helyettesített a határozott időm lejárta előtt visszajön, nekem megszűnik a munkaviszonyom? Pluszban még kiderült, hogy 8 hetes terhes vagyok. Félek, ha ez kiderül az iskolában, idő előtt felmondanak.
Ön szerint mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a későbbiekben esetleg ne essek el a gyed-től?
Segítőkészségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:
M. Éva
Tisztelt Éva!

Sajnos nincs jó hírem a határozott idejű, helyettesítésre alkalmazott jogviszonyát illetően. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló (1992. évi XXXIII.) törvény 27. § (2) bekezdése értelmében a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30.§ (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában fogaltak alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétő eltérően - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni.
Kjt. 30. § (1) a)megszünt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
Ennit a törvényi rendelkezésről. Már csak abban bízhat, hogy a helyettesített kolléga nem tér vissza ezen időszak alatt. Ha nincs szerencséje, akkor regiszráljon álláskeresőként a területileg illetékes munkaügyi központban.
Attól nem kell tartania, hogy terhessége kiderülése esetén elbocsátják. Jó lenne, ha ezt minél hamarabb közölné munkáltatójával, mert akkortól megilleti Önt a kismamákat védő munkajogi védelem.

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek