Álláshirdetések száma: 3 303 Number of CVs 206 202
Keresés a kérdések közül
(18.10.2014)  Üdvözlöm!
Jubileumi jutalmammal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A munkaviszonyom1983 -ban kezdtem, ezután1991.- től dolgoztam, egy Általános Iskolában, mit hivatalsegéd. Ezután,2013 10 .01-től szociális munkás voltam, 2014.09.01-től és jelenleg is egy óvodában dolgozom, mint óvónő. A közalkalmazotti igazolásom szerint a közalkalmazotti jogviszonyom 30 év 10 hónap, a jubileumi jutalomhoz, ugyancsak ennyi. Korábban kértem már a 25 éves jutalmamat, de a munkáltatóm elutasított, igaz, hogy csak szóban, indokként azt mondta, hogy csak az egy munkahelyen eltöltött időre adható jubileumi jutalom. A kérdésem az lenne, hogy kérhető-e visszamenőleg a 25 és a 30 éves jubileumi jutalom, és ha igen akkor melyik munkahelytől kell kérni? Attól ahol most éppen dolgozom, vagy az adott időpontban, az adott munkahelytől? A jutalom összege pedig a mostani fizetésem szerinti, vagy az adott időpont szerinti ?
Válaszát előre is köszönöm szépen!
Judit.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 78. § (1) bekezdés
A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező
közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
A munkahely a jogszerző idők tekintetében az esetben nem releváns.

Szabó Miklósné



(27.09.2014)  Tisztelt Szakértő!
Szakoktatóként dolgozom egy középiskolában, ahol megüresedett egy álláshely (elméleti szaktanár). Az intézmény meghirdette az állást, de sajna nem volt rá megfelelő jelentkező. Így a leendő kolléga óráit szétosztották közöttünk, és állandóan helyettesítenünk kell (ez külön írásban nincs elrendelve, csak ki vagyunk írva helyettesítésre), minden héten ugyanazokat az órákat. Nekem 24 órám van egy héten, erre jön még rá heti 8 óra helyettesítés (egyik nap +2 óra, és egy másik napon +6 óra), tehát a 32 órát teljes mértékben oktatással töltöm ki. A 32 órába már nem fér bele a felkészülés, és az értekezletek, ill. szülői értekezlet. Ezeket a helyettesítéssel eltöltött órákat nem akarják kifizetni.És a 32 órán felül benntöltött időt nem írhatjuk be a jelenlétibe. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire jogszerű? Jogosultak vagyunk-e valami pluszpénzre? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Szilvia

326/2013. (VIII. 30.) Kormány rendelet (5) bekezdés:
A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai
és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással
lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak
alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési
éven belül legfeljebb harminc napra.
(7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok
vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
(8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes
tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.

A fenti (5) szakasz alapján az Önnek kiadott órák nem törvényesek, mert egy napra elrendelhető többlet kötelező óra a kettőt nem haladhatja meg,
egy héten nem lehet 6-nál több kötelezőt elrendelni. Mindez időben is korlátozott, hiszen
egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében
egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra. Tehát a többlet kötelező órák legfeljebb egy hónapig,
azaz 30 napig állhatnak fenn egy tanítási évben egy pedagógus számára, -
feltételezve azt, hogy a probléma csak átmeneti jellegű, -
és azt az iskola vezetője a tankerülettel együttműködve a lehető legsürgősebb időn belül megoldja.

Szabó Miklósné

(24.09.2014)  Tisztelt Szakértő !
Feleségem önkormányzatnál dolgozott közalkalmazottként 2014.08.31-ig, főiskolai végzettséggel. Ugyan annál az önkormányzatnál megüresedett egy köztisztviselői állás. A közalkalmazotti munkaviszonyát áthelyezéssel megszüntették és kinevezték a megüresedett álláshelyre köztisztviselőnek 2014. 09.01-i hatállyal. A kinevezési okmányban az illetménybesorolásnál középfokú végzettséget vettek figyelembe elismerve az eddigi közalkalmazotti jogviszonyt (21 év), a végkielégítésnél figyelembe vehető évek számát viszont 0 évben állapították meg, valamint 3 hónap próbaidőt határoztak meg. A vonatkozó törvényeket nézve úgy vélem, hogy a kinevezés nem a jogszabályoknak megfelelően történt
Kérdésem az lenne, hogy megfelelően állapították meg az illetményét, a végkielégítésnél figyelembe vehető évek számát, illetve áthelyezésnél megállapítható-e próbaidő?
Mivel az ügy most van folyamatban bízom gyors válaszában.

Tisztelettel:
Fagyal Sándor

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.)
26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.
(4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

21/A. § (4) Nem kell próbaidőt megállapítani -
a) áthelyezés,
c) azonos felek közötti újabb kinevezés
esetén.

25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.
(4) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(5) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(6) Ha a munkaszerződés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési) idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.

Szabó Miklósné

(24.09.2014)  Tisztelt Szakértő!

Pedagógus TB. munkaidő bejelentéssel kapcsolatos a kérdésem.
Heti fél állásra, részmunkaidőre akartak velem szerződést kötni, de mint kiderült, 11 órát tudnak adni.
Tudom, hogy félállás esetén joga van a munkáltatónak 13-ban meghatározni a kötelező óraszámot, és a munkabért ennek arányában csökkenteni.

A gondom a TB bejlentéssel van.
Kitalálták, hogy a 11 óra, az nem is fél állásnak, vagyis heti húsz órás munkaviszonynak felel meg, csak a 11/26-nak, vagyis csak 16-nak és csak ennyivel jelentenek be.
Jogosan járnak el?
Hogy lehetséges, hogy egy másik iskolában dolgozó pedagógusnak a heti 11 órás óraszáma, megfelel a heti 20 órás munkaviszonynak, míg az én iskolámban csak 16-nak?

Segítségét előre is köszönöm: Kovács Mária Marianna

Amit a részmunkaidős pedagógus alkalmazásáról tudni lehet:

"Részmunkaidőben alkalmazott pedagógus esetében a munkáltatónak – bizonyos határok között – mérlegelési lehetősége van a részmunkaidős pedagógus által megtartandó tanórák és egyéb foglalkozások számának meghatározásában, mivel a köznevelési törvény 62.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint “A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”
Egy félállásban alkalmazott pedagógus heti munkaideje tehát heti 20 óra, ennek 55-65%-ánba rendelhető el foglalkozások megtartása, azaz heti 11-13 órában. A félállásban foglalkoztatott pedagógus esetében tehát 11-13 óra (vagy más egyéb foglalkozás) megtartása rendelhető el. Mivel az intézmények többségében inkább 26 órához közeli a pedagógusok óraterhelése, nem etikátlan, ha a félállásban foglalkoztatott pedagógustól 13 óra megtartását várja el a munkáltató.
Természetesen nem csak félállásban, hanem tetszőleges arányú részmunkaidőben is van lehetőség nem teljes állású pedagógus alkalmazására. Ha egy pedagógust 15 óra heti időtartamban kívánunk részmunkaidőben alkalmazni, akkor az illetményének megállapításakor a 22-26 óra közti tetszőleges számmal számolhatunk. Ha a teljes munkaidőben 26 foglalkozás megtartását várjuk el pedagógusainktól, akkor a 15 órában alkalmazott részmunkaidős pedagógus illetményét a besorolási bér 15/26-od részében, azaz 57,7%-ában állapíthatjuk meg. Ugyanez a részmunkaidős illetmény a teljes munkaidőben elrendelt 22 foglalkozás esetén 68,2%. A már említett 208.800 Ft-os F 4-es fizetési fokozat alapilletmény esetében a két számadattal számított részmunkaidős alapilletmény 120.500,-Ft, illetőleg 142.400,- Ft lesz. Nem mindegy!

Kazincbarcika, 2013. szeptember 1..


Petróczi Gábor
közoktatási szakértő"
További információ: http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/Oradij_kiszamitasa_reszmunkaido.html

Járulékfizetési szabályok:

Szja: 16%
Nyugdíj járulék: 10%
Egészségbiztosítási járulék: 7%
Munkaerő-piaci járulék: 1,5%

Szabó Miklósné

(18.08.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Általános iskolai tanár vagyok. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola vagy más nem az iskolában szervezett program díjazásáról szeretnék érdeklődni. Milyen programokat kell érteni a nem az iskolában szervezett program alatt? Milyen díjazás illeti meg a pedagógust ezért?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: Magyar Szabolcs

A nem az iskolában szervezett programok alatt többek között az Ön által is felsorolt tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolát
kell érteni.
Az óradíj megállapításánál meghatározott 138,5-es szorzószám, az egy hónapban lévő hetek száma (4,33) és a 32 óra kötött munkaidő szorzata, tehát az óradíj az alapilletmény egy kötött munkaórára jutó hányadával azonos.

Szabó Miklósné

(13.08.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Középiskolai nyelvtanárként dolgozom. Az elmúlt tanévben a Tanár 2 kategóriába való jelentkezés feltételeként 14 év munkaviszonyt és egy szakvizsga meglétét állapították meg. Az iskola igazgatója a 2001-ben megszerzett okleveles grafológiai végzettségemet nem fogadta el szakvizsgának, így nem jelentkezhettem a minősítésre. Az indoklásban az szerepelt, hogy a grafológia nem pedagógiával kapcsolatos tudomány, holott gyakran alkalmazható a tanulókkal kapcsolatban, többek között azok tanulási és társkapcsolati problémáinak feltárásában valamint továbbtanulásuk segítésében.

Kérem, hogy tájékoztasson arról, hogy a szakvizsgámmal kapcsolatos indoklás helyes volt-e?

Válaszát előre is köszönöm.
Nagy Katalin

A hiányos tájékoztatás az iskola igazgatói részéről nem új jelenség.
Az okleveles grafológus oklevél takarhat egyszerű tanfolyami végzettséget is.
Azt kell tudni, hogy pontosan milyen végzettséget jelent az okleveles grafológus végzettség: főiskolai, egyetemi végzettséget?
Továbbá akkreditált-e vagy, sem.
A fő kérdés azonban az, hogy ez a végzettsége az Ön munkakörének részét képezi-e vagy sem. Ha nem része a munkakörének, akkor
ezzel nem lehet PII-be pályázni.

Szabó Miklósné

(13.08.2014)  Tisztelt Szakértő!
Pedagógus besorolással kapcsolatban szeretném Önt kérdezni. A 326-os korm rendelet 14§ 3. bekezdésében az áll, hogy ha 6 év nem pedagógus szakmai gyakorlatom van akko a ped 1-be kerülök. Ebbe a 6 évbe bele számít-e a Tgyás ideje illetve amikor vállalkozó voltam illetva a 4 órás munkaviszony? ha csak 1-2 hónap hiányzik van e méltányosság? 3 gyermekem van az elsőnél vállalkozói jogviszonyból mentem szülni, tgyásra.Segítségét előre is köszönöm! Nagyné

Ha az 5. címet elolvassa, akkor választ kaphat a kérdésére.

5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja

13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat

a) pedagógus-munkakörben,

b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,

c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy

f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.

(2)17 A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.

(3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.

14. § (1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a minősítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető.

(2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.

(3)18 Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

15. §19 (1) Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,

b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint

c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.

Szabó Miklósné

(09.08.2014)  Tisztelt Szakértő!
A pedagógusok óradíjának kiszámításában szeretném a segítségét kérni.2001 óta dolgozom pedagógusként főiskolai diplomával.Esetemben a külön szerződéses óradíj kiszámítása hogyan működik,vagy mennyi ilyen esetben az óradíj?Köszönöm válaszát!

Az óradíj megállapításánál meghatározott 138,5-es szorzószám, az egy hónapban lévő hetek száma (4,33) és a 32 óra kötött munkaidő szorzata, tehát az óradíj az alapilletmény egy kötött munkaórára jutó hányadával azonos.

Szabó Miklósné

(13.08.2014)  Tisztelt Szakértő!
Gyógypedagógusként dolgozom egy értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató iskolában. Régi típusú, oligofrénpedagógia szakos diplomám van, mely az enyhén és a középsúlyosan értelmi fogyatékosok nevelését-oktatását is magába foglalja. Ezen kívül egyetemi végzettségem és szakvizsgám is van, a szaktanácsadói névjegyzéken is szerepelek, a szakértői képzésre is felvételt nyertem. 8 évig csak a középsúlyosan értelmi fogyatékosokat tanítottam, azóta vagyok osztályfőnök összevont osztályban, az elmúlt tanévben négyes összevonásban (1.-2.-3.-4. évfolyam) dolgoztam, két éve pedig főiskolás hallgatók szakmai gyakorlatát is vezettem. Teljes portfóliómat is a középsúlyosan értelmi fogyatékosok szakterületén végzett szakmai munkámról töltöttem fel és ezen a területen kívánok majd szaktanácsadói/ szakértői tevékenységet vállalni.
A következő tanévben az intézmény vezetője a másik tagozaton, az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeknél kíván napközisként foglalkoztatni. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását nem értem, hiszen kötelességszegést nem követtem el, ill. nem hozták tudomásomra, hogy elkövettem volna. Úgy gondolom, hogy az új munkakörbe átsorolás oka az lehet, hogy a vezető elmondása alapján a szülők nem látják gyermekük fejlődését, az egyik szülő szerint "várom a munkaidő végét" Ezekről a szülői jelzésekről jegyzőkönyvet nem készített az iskolavezetés, amikor tájékoztattak a szülői jelzésekről, arról sem készült jegyzőkönyv, így az sincs meg írásban, hogy a vezető megfenyegetett azzal, hogy napközibe helyez át.
A napközis munkakörrel a másik szakterületen hátrányok érnének: a szaktanácsadói/ szakértői tevékenységet nem végezhetném, hiszen a portfóliómat más szakterületből írtam, mint amilyen szakterületen dolgoznék anyagi hátrány is érne, hiszen elesnék az osztályfőnöki pótléktól, ami most, hogy a férjem munkanélküli sokat számít, mert általános iskolás gyermeket nevelünk. Megjegyzem, hogy a vezetés tudja, hogy a férjem munkanélküli több, mint fél éve és tudják, hogy pár hete házasodtunk össze.
Az intézményvezetésnek egyébként tanítói az alapvégzettsége, utána pedig csak az enyhén értelmi fogyatékosok pedagógiájából szereztek gyógypedagógiai diplomát, így az intézmény egyéb ellátási területein nem kompetensek. A vezető egy éve dolgozik vezetőként.
Az igazgatóhelyettes megnyilvánulását szeretném még megosztani, amikor rákérdeztem, hogy tudja-e, hogy napközisként kíván a vezető tovább foglalkoztatni. A válasza a következő volt: "Azt hittem, kilépsz!" Számomra egyértelmű a helyzet, hogy szabadulni kívánnak tőlem.
A tantárgyfelosztást, amit hivatalosan fel kellett tenni az információs rendszerbe, a tanév végén nem ismertették a tantestülettel, így augusztus végén derül majd ki, hogy milyen munkakörben foglalkoztatnak. Szeretnék felkészülni, hogy mire vagyok jogosult, mit tehetek, kinek a segítségét kell kérnem, mert szeretném a Munkaügyi Bíróság nélkül rendezni, ha az átsorolásom majd a napközis munkakört tartalmazza.
A véleményét kérem, hogy milyen alapon sorolhatnak át alacsonyabb munkakörbe és ha ez megtörténik, milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak munkaügyi, ill. szakmai téren.

Tisztelettel: P. Ágnes

Munkakör áthelyezés esetén minimum írásbeli indokolás szükséges.
Kérjen írásbeli indokolást az áthelyezésének okairól.
Az indokolás alapján dönthet, hogy elfogadja-e vagy sem az abban foglaltakat.
Problémájával a KIKK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ),
mint munkáltató felé is fordulhat - feltéve, hogy oda tartoznak, - ha a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot szeretné elkerülni.

Szabó Miklósné

(19.06.2014)  2013 október 15- 2014.január 28-ig táppénzen voltam.Sajnos március 3- ismét betegállományban vagyok, jelenleg is.Óvodapedagógusként dolgozom 37 éve.Kérdésem a következő: ha augusztus végétől sikerül ismét munkába állnom,hány nap szabadság jár számomra? A munkáltatóm szerint csak 2014.szeptembertől decemberig jár a szabadság,havi 4 hónap, Előre is köszönöm válaszát!
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.

Szabó Miklósné

(09.06.2014)  SOS! Szeretném kérni a segítségüket! Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom a X. kerületi önkormányzatnál. 2014. áprilisában Húsvét vasárnap dolgoztam amit nem duplán fizettek ki, ellenben aki Húsvét hétfőn dolgozott annak munkaszüneti napként kezelték és nekik duplán fizették ki. Ez lehetséges, hogy aki vasárnap, de ünnepnap dolgozik azt csak szimplán fizetik ki? üdvözlettel Emőke Mónika
Munka törvénykönyve 102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.

(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy - legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

Szabó Miklósné

(08.06.2014)  Tisztelt Szakértő!
24 éve dolgozom közalkalmazottként egy óvódában! 2013. szeptember1-je óta pedagógiai asszisztens vagyok, előtte dajka voltam! A törvény szerint jár nekünk 25 nap pótszabadság. Ezt a munkáltatónk nem tudja nekem kiadni, sem kifizetni, ugyanis csak papíron vagyok pedagógiai asszisztens, ugyanolyan dajkai munkát látok el, mint eddig, ugyanis a fenntartónak nincs rám, ránk pedagógiai asszisztensekre \"pénze\", de a törvény szerint 3 óvodai csoportonként kötelező a pedagógiai asszisztens, ezért én el is végeztem a tanfolyamot, bár mint mondtam, csak papíron \"létezem\". Az óvodavezető volt olyan rendes, hogy bár a 25 napot nem, de helyette 15 nap pótszabadságot adott ki nekem, nekünk! Míg csak dajka voltam az éves szabadságom 32 nap volt: 20 nap alap¸ a 24 éves munkaviszonyom után járó 8 nap meg a két kiskorú gyerek után járó szabadság, 4 nap, ami összesen 32 nap volt! Nagyon örültem, mikor megtudtam ,hogy kapok ehhez még 15 napot, de nem egészen így történt. Én úgy gondoltam, hogy a 32 meg 15 nap az ugye 47 nap lesz! Ehelyett 39 napra redukálodott a szabim, amit azzal magyaráztak, hogy a 20 nap alapszabadságomhoz hozzáadták a 15 napot, és a két gyerek után járó 4 napot, így lett nekem most 39 nap az éves szabim. A munkával töltött éveim után járó 8 napom meg csak úgy eltűnt! Jogszerű ez? Mert szerintem már az sem jogszerű, hogy a 25 napból csak 15 napot kapok, kapunk, de hogy a munkával töltött éveim csak úgy eltűnjenek, az egy kicsit furcsa! Ön mit gondol, jogszerűen vették el tőlem azt a 8 napot?
Köszönöm megtisztelő válaszát: Kovács Katalin

A szabadság számítását nem lehet alternatív módon értelmezni.
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény Kjt.
56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2) A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg.

(4) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak – ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait – és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg.

(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3)-(4) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani.

Szabó Miklósné

(24.04.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Budapesten dolgozó pedagógus vagyok. Egyedül nevelem 11 éves gyermekem. Szeretnék részmunkaidőben dolgozni, családi okok miatt - kisfiamnak tavaly halt meg az apukája és képtelen egyedül itthon lenni azóta-.
A munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam hogy ha részmunkaidőben dolgozom, a munkáltató - KLIK- elrendelheti hogy egy másik iskolában is legyek részmunkaidős, ha ott épp szükség van az adott szakkal rendelkező tanárra. Viszont én olvasgattam a törvényt és úgy értelmeztem hogy a gyermekeét egyedül nevelő szülő, a gyermek 16 éves koráig, nem kötelezhető hogy más telephelyen lévő iskolában is részmunkaidősként dolgozzon. Jól értelmezem a törvényt?
Köszönettel:
Ágnes

Munka törvénykönyve
113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben
a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

Szabó Miklósné

(20.04.2014)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazott vagyok, óvodapedagógusként dolgozom. 2014. évben megszerzem a 40 év munkaviszonyt és nyugdíjba szeretnék menni. A KJT szerint 8 hónap felmentési idő járna. Érdeklődtem munkáltatómnál a felmentési időről, ahol azt a választ kaptam, hogy részemre csak 60 nap felmentési idő jár, mert én kezdeményezem a felmentésemet.
Kérdésem: jár-e nekem a 8 hónap felmentési idő, illetve jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha csak a 60 napot adja meg az önkormányzat pénzhiányára hivatkozva. Van-e jogorvoslati lehetőségem, ha a teljes felmentési időt nem kapom meg.
Tisztelettel:
Hajnal Gáborné

A kérdésével kapcsolatban egy egészen friss információval szolgálhatok a jogiforum.hu oldalról:

"Jubileumi jutalom - Alaptörvényt sért a közalkalmazotti törvény egy rendelkezése - Az Alkotmáynbíróság határozatot hozott
2014.04. 8. Jogi Fórum / MTI

Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény jubileumi jutalomra való jogosultságával összefüggő egyik, már hatályon kívüli rendelkezését és megtiltotta annak alkalmazását a folyamatban lévő bírósági ügyekben - az erről szóló határozat kedden került fel az Ab honlapjára.
Az Alkotmánybíróság április 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2011. április 2-től 2011. december 31-ig hatályban volt 37/B. § (3) bekezdés b) pontjának "és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért az a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatban lévő, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben nem alkalmazható.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a támadott rendelkezés, mert a jubileumi jutalomra való jogosultságot csak azoknak a legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott nőknek biztosította, akik a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjjogosultságot megszerezték, és a közalkalmazotti jogviszonyukat írásbeli kérelmük alapján felmentéssel szüntették meg. Azok a közalkalmazott nők viszont, akiknek a munkáltatója nem járult hozzá közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetéséhez, hátrányos helyzetben voltak, mert felmentés hiányában csak közös megegyezéssel tudták megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat, azonban így jubileumi jutalomra nem voltak jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány nagyrészt megalapozott. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a támadott rendelkezés önkényesen, ésszerű indok nélkül különböztette meg azokat a közalkalmazott nőket, akiknek a munkáltatójuk hozzájárulása hiányában nem felmentéssel, hanem más jogcímen, például közös megegyezéssel, lemondással kellett közalkalmazotti jogviszonyukat megszüntetni.

A testület szerint az önkényesség abban állt, hogy a közalkalmazottól teljesen független, általa nem befolyásolható feltételtől, a munkáltató döntésétől tette függővé a jogalkotó a jubileumi jutalomra való jogosultságot, mivel a közalkalmazott nő felmentési kérelme ellenére közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése teljes egészében a munkáltató döntésén múlt, amely ellen a munkavállaló nem élhetett jogorvoslattal. Ráadásul a munkáltató a hozzájárulás megadásában ellenérdekelt volt, mivel a közalkalmazotti jogviszony említett jogcímen történő felmentése számára jelentős pénzügyi terhet jelentett.

Az Alkotmánybíróság a vonatkozó jogszabályi szövegrészt alaptörvény-ellenesnek nevezte és kimondta: az indítványozott konkrét ügyben nem alkalmazható. A testület általános alkalmazási tiltást is előírt, vagyis a már hatályban nem levő szövegrészt más bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben sem alkalmazható."http://www.jogiforum.hu/hirek/31586

Szabó Miklósné

(29.03.2014)  Tisztelt Tanácsadó!

Közszférában dolgozom, jelenleg 5 státuszunk van, amely mind foglalt. Egyik dolgozónk előre láthatóan tartósan betegállományba került, az ő helyettesítése nem megoldott. Közalkalmazottként, határozott időre felvehető-e új ember helyettesítésre, így hogy nincs üresedés? vagy csak a többi dolgozó helyettesítheti a betegállományban lévőt?
Válaszát előre is köszönöm

A munkáltatói feladatok ellátása fenntartói hatáskör részét képezik, - ezért minden olyan esetben, ahol új alkalmazott belépése indokolttá válhat, kérni kell a fenntartói hozzájárulást és alkalmazást.

Szabó Miklósné

(29.03.2014)  Tisztelt Tanácsadó!
Közalkalmazotti munkakörben dolgozom.Szeretném megtudni, hogy a külföldön felsőoktatási intézményben szerzett diplomám alapján milyen nyelvpótlékban részesülhetek.
Illetve milyen jogszabály található erre vonatkozóan.
Válaszát előre is köszönöm.
Vásárhelyi Judit

Nyelvpótlékban akkor részesülhet, ha ez részét képezi a munkaköri leírásában foglaltaknak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.: 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2)285 A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4)286 Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5)287 A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
75. § (1)288 Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
(2)289 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3)290 A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

Szabó Miklósné

(01.02.2014)  Közalkalmazottként dolgozom, és 2014. december 6-án betöltöm az öregségi nyugdíj korhatárát, így elmehetek nyugdíjba. Van egy kormány határozat, mely szerint nyugdíjast nem alkalmazhatnak a pályán (pedagógus). Szeretném megkérdezni, hogy kérhetem-e és mikor a felmentési időm megállapítását, illetve azt, hogy hogyan kell számolni a felmentési időt. Tehát ha én decemberben leszek 62 és fél éves, akkor előtte letölthetem-e a felmentési időmet (8hónap) vagy csak azt követően kezdhetem letölteni, miután betöltöttem a 62 és fél évemet. Akkortól viszont már nyugdíjasnak számítok...A kjt-t elolvasva nem értem a jogszabályhelyet, ha azt megmagyarázná, nagyon megköszönném. Azt mondta a munkáltatóm, hogy nem tudja, hogyan kell eljárni az ilyen esetben, nézzek én utána...
Segítségét köszönöm.

Nyugdíj vagy munka. A közalkalmazottnak választania kell.
Igen, a felmentési időt a még hátralévő időből kell letölteni. A felmentési idő felére munkáltatója
mentesítheti a munkavégzés alól, - de úgy is határozhat,
hogy teljesen mentesíti a teljes felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettségek alól.

Szabó Miklósné

(01.01.2014)  Tisztelt Szakértő!
40 éves munkaviszony után 2014. januárjában kezdem a 8 hónap felmentési időt, , mint közalkalmazott/ tanító/.
Munkáltatóm szerint, részemre csak 16 nap szabadság jár, mert aktívan csak 4 hónapot kell ledolgozni, szerinte csak arra az időre jár szabadság!
Tisztelettel várom Öntől a választ arra, hogy 8 hónap felmentési időre mennyi az időarányos szabadság, ha lehetséges, akkor a jogszabályi háttérrel.
Válaszát nagyon köszönöm.
Üdvözlettel.

A szabadságot a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt) deklarálja, amely azért aggályos, mert megszűnt a Kjt.-ben leírt A-J-ig terjedő fizetési osztály.
Ezt az űrt a hatályos 326/2013. (VIII. 30.) kormány rendelet sem töltötte ki, amely a régi fizetési osztályokat megszüntette. A rendelet csak a pótszabadságról szól.
Kjt. 56. § A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b)230 az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2)231 A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3)232 A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(4)233
(5)234 A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6)235 A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
57/A. §236
57/B. §237 (1)-(2)238
58. § (1)239 A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2)240 A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3)241 A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
58/A. §242 A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
59. §243 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116-117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán
aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint
ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti - ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt - azonnali hatályú megszüntetést,
b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,
c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést
kell érteni.
(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.
(4)244 A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján
a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és
b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján
megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

326/2013. (VIII. 30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai

30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.
(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
(4) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Szabó Miklósné


(17.11.2013)  Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy éve dolgozom közalkalmazottként fegyveres testületnél. November 7-e óta táppénzen vagyok. Valószínűleg lehetőségem lenne december 1-től munkahelyet váltanom, de a felmondási időben 3 hónapot kötöttek ki. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben, hogyan tudom elérni, hogy azonnali hatállyal elfogadják a felmondást és kezdjek az új helyen? Mert ha nem fogadják el, akkor az új állás is elvész, de a felmondási idő után úgyis megválnak ők is tőlem.
Köszönettel

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel;
b)112 áthelyezéssel
1. az e törvény, valamint
2.113 e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
3.114
4.115 és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
c) lemondással;
d) rendkívüli lemondással;
e) felmentéssel;
f)116 azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g)117 rendkívüli felmentéssel.

Ezek jogviszony megszüntető módok közül a közös megegyezés lehet az, amely lehetővé teheti az azonnali megszüntetést, ha ebben
megállapodik munkáltatójával.
A lemondás esetén a lemondási idő 2 hónap.

Szabó Miklósné

(29.10.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a pedagógusok szakmai gyakorlatban töltött idejébe beszámít-e az egy hónapon túli tartós keresőképtelenség időszaka. Ugyanis a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdése csak a fizetés nélküli szabadságra tér ki, táppénzre nem. Azonban véleményem szerint, ha a közalkalmazott 1-10 hónap táppénzen van, pedagógus hivatását nem gyakorolja.

Kérem szíves válaszát a feltett kérdésemre.

Köszönettel:

Gelencsér Edit

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) egyértelműen meghatározza, hogy mi számít közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek:

Kjt. 87/A. §445 (1)446 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)447 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(25.10.2013)  Tisztelt CV CENTRUM!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. A határozott idejű kinevezés alatt történő munkavégzés beszámítható e a gyakornoki időbe? Kolléganőm 2011 november 15-től 2012 június 30-ig állt alkalmazásban határozott idejű kinevezéssel óvodánkban. 2012. szeptember 1-től alkalmazzák határozatlan idejű kinevezéssel. A HATÁROZOTT IDEJŰ KINEVEZÉS ALATT VÉGZETT MUNKA BESZÁMÍTHATÓ E A GYAKORNOKI IDŐBE? Válaszát köszönöm! Tisztelettel : Sárközi Katalin

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint
b)81 munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
A gyakornoki idő egy függő jogviszony, amely ugyan határozatlan időre szól, azzal a kikötéssel, hogy 3 év gyakornoki idő után a minősítéstől függően a határozatlan jogviszony rendes jogviszonnyá alakul át. Ehhez a minősítő vizsgán "megfelelt" minősítésre van szükség.

Szabó Miklósné

(25.10.2013)  Tisztelt Szakértő!
Munkahelyemen a közel 40 kolléga közül csupán 4-en nem kaptunk a nyári szabadság idejére távolléti díjat, amit azzal magyaráztak, hogy az óvodában a többiek \"2-3 műszakra\" vannak besorolva, mi pedig \"nem műszakra\". Lehet ez valóban indok? A vezető sajnálkozásán túl semmit nem lehet tenni? A Mt. 151. § alapján nem járt volna nekünk is?
Ezért kezdtem el a törvényeket olvasgatni, s közben még két kérdés merült fel bennem:
3 éve F4 fokozatba soroltak engem, de 48 évesen ez nehezen elfogadható. Igaz, hogy 1997-ben a terhességem idején a határozott idejű munkaszerződésem lejárt, így 2011-ig először iker gyermekeimmel, majd 3. gyermekemmel együtt hol Gyes-n, hol hivatásos anyaként, majd sajnálatos módon ápolási díj címén neveltem, gondoztam őket. A munka törvénykönyve 87/A § alapján ez a 14 év nem számít bele a fizetési fokozat megállapításába?
Jelenleg nemzetiségi csoportban dolgozom, de a diplomám megszerzése előtt külföldön megszereztem, majd honosíttattam a felsőfokú nyelvvizsgám.A Kjt. 66,67,77. § alapján az óvodavezető nem kezdeményezhet a fenntartó önkormányzatnál munkám elismeréseként a nyelvpótlék megszüntetése miatt egy \"illetménykiegészítést\" vagy \"keresetkiegészítést\"?
Segítségét köszönöm!

A vezető a nyári szabadság idejére köteles a törvényben megállapított illetményt fizetni, az alábbiak szerint: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 80. §321 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés, a 137-138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.
(3) A távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §445 (1)446 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c)447 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt.

Szabó Miklósné

(15.10.2013)  Tisztelt Szakértő!

Intézményvezető helyettesként 1 éves megbízást kaptam egy önálló óvoda vezetésére, teljes felelősséggel és hatáskörrel intézményvezetői munkát látok el.Szeretném megkérdezni, hogy magasabb vezetőnek számítok-e, illetve ilyen esetben az int.vez.helyettesi pótlék, vagy az intézményvezetői pótlék folyósítása a törvényes.
Köszönöm válaszát.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,
b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.

A részleteket végrehajtási rendelet konkretizálja.

Szabó Miklósné

(30.09.2013)  Tisztelt Válaszadó!

Általános iskolában tanítok a felső tagozaton magyar nyelv és irodalmat és német nyelvet. Magyar nyelv és irodalomból főiskolai és egyetemi végzettségem is van. Németből német nyelvtanári. Közoktatás vezetői szakvizsgám is van.
Jelenleg az I/12-es a besorolásom.
Hová kell átsorolni engem?

Tisztelettel: JuhászJánosné

Egy kis tájékozódással kifújhatjuk magunkat, és elgondolkozhatunk a pályánk miben létéről.
Ehhez kínálok egy kis irodalmat:
http://www.budapestedu.hu/data/cms145855/nefmi_cxc_tajekoztato_03.pdf

és egy rendeletet:326/2013. (VIII. 30.) kormány rendelet, amelyen még alig száradt meg a tinta.

Szabó Miklósné

(03.09.2013)  Gyermekszüléssel kapcsolatos szabadságaimról szeretnék érdeklődni. Tanár vagyok, így a szabadság és a pótszabadság pontos mértéke érdekel az alábbi időszakokra:
- tgyás
- gyed
- táppénz
- gyes

Illetve a gyermekenkénti 2 nap pótszabadság milyen esetben jár; milyen esetekben vonható le a pótszabadság 25 napjából 15 nap.

Speciálisan az én esetem a következő:
2008. január 1-31: táppénz
2008. február 1-július 18: tgyás
2008. július 19-2010. január 31: gyed
2010. február 1-július 15: táppénz
2010. július 16-december 31: tgyás
2011. január 1-2012. július 15: gyed
2012. július 16-2013. július 16: gyes
2013. július 17-től kezdtem szabadságom letöltését.

Nagyon megköszönném, ha tájékoztatnának, hogy a föntiek közül melyik időszakra és mennyi szabadság jár, mennyit vonnak le, milyen jogcímen, és mennyi az, ami mozoghat. Sajnos nem igazodok ki a szabályok között, ezért is előre köszönöm a segítséget.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 56. § A közalkalmazottat

a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg.

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.

(4)

(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(6) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

57/A. §

57/B. §(1)-(2)

58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

Szabó Miklósné

(02.09.2013)  Tisztelt Szakértő! Rendőrségnél dolgozom fegyveres biztonsági őrként. Munkaszerződésemben munkavállalói jogviszony szerepel. Egy 13/2013 Orfk. utasítás alapján szolgálatban hivatalos személynek minősülök. Kérdésem az lenne, hogy hivatalos személy lehet-e \"csak\" munkavállaló vagy min. közalkalmazottnak kell lennie? Fizetés szempontjából nem lenne mindegy. Melyik jogszabály (ha van ilyen) rendelkezik erről?
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről1
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100199.TV

A közszolgálati törvény 6. §-ának 4. pontja alapján a szolgálati viszony ellátható egyéb jogviszonyban, így munkaviszonyban is.
6. § E törvény alkalmazásában

4. egyéb jogviszony: különösen a munkaviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén közszolgálati jogviszony (fennálló közszolgálati jogviszony esetében kormányzati szolgálati jogviszony), közalkalmazotti jogviszony, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony és a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony;

Szabó Miklósné

(28.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolai tanár vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban.
Kérdésem: kötelezhető vagyok-e több telephelyen (több, különböző faluban található iskolában) történő munkavégzésre, ha azok között az órarend kialakítása és a menetrend miatt tömegközlekedési eszközzel nem tudom megoldani az átjárást. (pl. ha egy napon belül két iskolában is lenne tanórám) .
Tudok-e hivatkozni a munkáltatómnál valamilyen jogszabályra?

Köszönettel: K. Éva

Ebben az esetben alkalmazható A munka törvénykönyve 53. § (1)-(5) bekezdések, amely a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozik:
53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2)11 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Mt. 57. § (1) b) pont szerint (3)-(4) bekezdésektől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el.

Mt 131. § (2) a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Szabó Miklósné

(28.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg félállásban (napi 4 órában) dolgozom pedagógus munkakörben egy általános iskolában. A héten közölték velünk a tantárgyfelosztást, ami alapján heti 18 (szak)órát kellene tanítanom. Felvetésemre, hogy ez nem fér bele a félállásba, azt a választ kaptam, hogy fel tudják ajánlani a teljes állást. Ezt én viszont nem szeretném, és az előző tanév végén is jeleztem igazgatómnak, hogy továbbra is félállásban szeretnék maradni.
Azt szeretném megkérdezni, hogy hová fordulhatok ebben az esetben, illetve mit tehetek, ha elém tolják a szerződésem módosítását, és abban már teljes (napi 8 órás) állás szerepel. Megtagadhatom-e a szerződés aláírását, ha igen, ennek milyen formai követelményeknek kell eleget tennie, illetve milyen következményei lehetnek (mindkét oldalról).

Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

A közalkalmazott csak a munka törvénykönyve 128. §-ra hivatkozva kérhet részmunkaidős foglalkoztatást, amely renddelkezés összhangban van a
Közalkalmazottak jogállásáról szóló 23/B. § (1) bekezdéssel: A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
Továbbá összhangban van a 2012. évi LXXXVI. törvény - amely az átmeneti rendelkezésekről szól - 7. pontjában lévő (7) bekezdéssel.
Ez a klasszikus gyermek gondozása céljából jogosan igényelt részmunkaidő.

Nem tudom, hogy Ön tud-e 3 év alatti kisgyermek nevelésére írásban hivatkozni a munkáltatónál. Ha tud, akkor jogosult a részmunkaidős foglalkoztatásra.

Szabó Miklósné

(23.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Általános iskolában tanít édesanyám. Jelenleg magyart és éneket, a fizetési besorolása a régi rendszer szerint H.
Van főiskolai tanári végzettsége Ének, népművelés szakon,
főiskolai végzettsége magyar szakon,
kiegészítő egyetemi szintű végzettsége magyar szakon
pedagógus szakvizsgája.
kb. 35 éves munkaviszonya az adott intézményben. (5 éven belüli nyugdíj)

Pillanatnyilag a munkáltatója nem bizonyítottan, valószínűleg személyes okokból, vagy csupán takarékossági elvek mentén a következő órarendi kiosztást úgy tervezte, hogy éneket oktasson csupán, valamint a hiányzó óraszámok pótlására alsós napközis tanítói besorolást kap.

Ennek a következményei az intézmény vezetése szerint:

Átsorolás a főiskolai végzettségnek megfelelő fizetési kategóriába.

A választás elfogadását azzal kívánta nyomatékosítani az intézmény vezetése, hogy elmondása szerint adhat 0 órát is a dolgozónak, úgyhogy fogadja csak el, mert ez a jobb lehetőség.


Számomra pár kérdést felvet a történet.
A munkáltató megteheti, hogy elveszi egy dolgozónak az óraszámát?
Ha igen milyen indoklás szükséges ehhez?
Milyen következményei vannak az óraszám csökkentés jellegű munkaszerződés módosításnak?
Mit tehet a munkavállaló?

Megteheti a munkáltató, hogy az óraelosztást úgy készítse el, hogy a munkavállalót nem a szakképesítésének (nincs tanítói végzettsége) megfelelő munkakörbe ossza, akkor is, ha lenne rá más megoldás is?

Amennyiben a munkavállaló nem kívánja elfogadni az új munkaszerződést (nem írja alá) mi történhet?

Válaszukat előre is Köszönöm:
B. Péter





A pedagógusok szeptembertől 32 órát kötelesek az iskolában tölteni. Ezt a 32 órát egyetlen 0 órával sem lehet kitölteni, mert ilyen nincs.
Óraszámot a munkáltató csak úgy vehet el a dolgozótól, ha abban kölcsönösen megállapodtak, és megállapodásuk szerint módosították
a közalkalmazotti kinevezést.
Az óraszám csökkentése egyértelműen az illetmény arányos csökkentésével jár.
A közalkalmazott akkor kérhet jogorvoslatot, ha ez a beleegyezése nélkül történt.

Szabó Miklósné

(22.08.2013)  Tisztelt CV Centrum!

Kolléganőnk 40 év óvodapedagógusi munkaviszony után megy nyugdíjba. Mennyi fekmentési idő jár neki az új módosított Mt. szerint? Köszönöm válaszát.

A hatályos Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a felmentési idő szabályai:

33. § (1)163 Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)164 Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3)165 A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Szabó Miklósné

(13.08.2013)  Tisztelt Szakértő!
Kérdésem: közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatának megállapításához beszámít-e a GYET-en töltött idő, amennyiben a GYET időszakban nem rendelkeztem a jelenlegi munkám iskolai végzettségével?
(Vagyis később kaptam meg a diplomám) GYET-en 1999-2005-ig voltam, diplomaszerzés éve 2009.)
Üdvözlettel: Galambos Anett

A hivatásos nevelőszülői jogviszony jogszerző időnek számít a közalkalmazott fizetési kategóriájának megállapításakor.

Szabó Miklósné

(07.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megszeretném kérdezni, a közalkalmazotti fizetési fokozathoz milyen munkaviszony számítható be? 4 gyermekem van, 5 évig voltam főállású anya . Kérdésem az,hogy ez az idő beszámít-e?
Köszönöm válaszát!

Az alábbi törvény alapján a hivatásos nevelő szülői jogviszony jogszerző időnek számít: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §444 (1)445 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)446 a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(06.08.2013)  Tisztelt Szakértő!

A következő problémával és kérdéssel fordulok Önhöz. Közalkalmazottként dolgozom egy szociális alapellátásokat nyújtó intézményben, ahol szakmai vezető munkakörben vagyok. A férjem ugyanebben az intézményben intézményvezető helyettesként dolgozik és ő koordinálja az én területemet is többek között. A munkáltatói jogok gyakorlója, aki az intézményvezető, tájékoztatott minket, hogy szerinte ez a felállás összeférhetetlen. Több éve már egy párként érkeztünk az intézménybe, tavaly házasodtunk össze. Eddig ez nem jelentett problémát. Valami szándéka van ezzel a kijelentésével, valószínűleg valamelyikünket el szeretné mozdítani a jelenlegi munkaköréből. A szakmai munkánkkal meg van elégedve, szerintünk ez csak egy kifogás.
Kérdés a következő lenne:
1. szociális területen közalkalmazotti munkaviszonyban valóban összeférhetetlen-e jogilag ez a fenntebb említett felállás?
2. amennyiben erre való hivatkozással beigazolódik a gyanúnk, van-e valamilyen lehetőségünk védekezni?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Kati

"A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne
Ha a közalkalmazott a tiltás vagy a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél fennálló vezetői megbízások esetében áll fenn." Edu Point2012

(01.08.2013)  Óvodánk júl.1-től önálló óvoda lett, azelőtt tagóvoda volt, és én tagintézmény-vezető voltam.Most 1 évig megbízott intézményvezető leszek,mivel érvényes intézményvezetői pályázat nem érkezett,ezzel kapcsolatos a kérdésem.Igen sokat nőtt a felelősségem és a munkám ezerszer több, mint tagintézmény-vezetőként volt.Pótlékom eddig havi 30 000 Ft volt, ezután is annyi maradt.Van valami szabály erre az esetre?Eddig voltam túlfizetve pótlék terén? Azt szeretném tudni, pontosan mi a minimum összeg a megbízott intézményvezető számára?Folyamatban van az intézményvezetői szakvizsgám, kinevezett intézményvezetőként ez a pótlék mennyi lesz?Azt se találtam meg konkrétan, hogy mennyi most a pótlékalap az óvodáknál.Válaszát ezúton köszönöm.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján:70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,
b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.
71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
(3) Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.
(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.
72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha
a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.
73. §
74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
75. § (1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
(2)286 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.
76. §
77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

Szabó Miklósné

(18.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Orvosként dolgozom határozatlan idejű munkaszerződéssel. Munkahelyet szeretnék váltani áthelyezéssel aug. 1-től. Ebbéli szándékomról munkáltatómat írásban tájékoztattam, s kértem járuljon hozzá, másik kórházba történő áthelyezésemhez, de ezt elutasították és ragaszkodnak a 2 hónap felmondási idő letöltéséhez. Megtehetik-e ezt, hogy csak rendes felmondással engednek el és nem áthelyezéssel? Felmentési idő alatt élhetek-e a rendkívüli lemondás lehetőségével? A felmondási idő alatt le kell-e kötelezően töltenem mind a két hónapot vagy a felére a munkavégzés alól fel kell menteniük?
Két kisiskolás gyermekünk miatt is fontos lenne, hogy az iskolát már ott kezdhessék ill. ne éppen csak az évnyitóra essünk be.
Kérem szíves tanácsát.

Köszönettel:
U. Tünde

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) törvény értelmében az alábbi jogviszony megszüntetési módok közül választhatnak, - ha Ön közalkalmazott:
25. § (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt,

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,

fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy

fd) a (3) bekezdés szerint, valamint

g) rendkívüli felmentéssel

ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben.
Rendes felmondás tehát nincs.
Az áthelyezés egy három oldalú jogviszony, amely a két munkáltató és a közalkalmazott között jön létre.
A rendkívüli lemondás kivételes megszüntetési lehetőség. a közalkalmazott akkor mondhat le ezen a jogcímen, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás a közléssel hatályosul.
A lemondási, illetve felmentési idő alatt rendkívüli lemondás közölhető, amely esetben a jogviszony rendkívüli lemondással szűnik meg.
Lemondás esetén a felmondási idő két hónap. A munkáltató a teljesen is mentesíheti a munkavégzés alól, (nyomós indoka van arra, hogy ezt kérje a munkáltatótól) illetve egy hónapra felmentheti a munkavégzés alól.
a rendkívüli lemondást indokolni köteles.

Szabó Miklósné

(17.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én 3 éve tanítok egy középiskolába programozás, általános informatikát és mellette a szakképzésen(13-14 évfolyam) oktatok. Nekem műszaki informatika / mérnöktanár(informatika tantárgyat taníthatok) végzettségem van. Szóval 2 diplomám van.
A jelenlegi besorolásom F. Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy ez a besorolás megfelelő-e vagy a G-be kellene lennem. Ha a G-be kellene lennem, akkor milyen teendőim vannak, azaz van e rá lehetőségem , hogy átkerüljek abba és ha van akkor a \"különbözetet\" kifizessék nekem.
Úgy hallottam ha valakit rossz helyre sorolnak be és ez ez későbbiekben kiderül akkor 3 évig visszamenőleg kifizetik a különbözetet. Ez mennyire igaz?
Válaszát előre is köszönöm.

Csilla

A besorolási osztályt valóban a végzettsége dönti el. A fokozatot a pályán eltöltött idő határozza meg. Az besorolási osztály megállapításánál az a döntő, hogy főiskolai, egyetemi végzettsége van-e, továbbá, hogy ez a végzettség szükséges-e az Ön által betöltött munkakörhöz.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy mérnöki végzettségét munkáltatója nem veszi figyelembe, ha arra a munkaköre betöltéséhez nincs szüksége.)

Szabó Miklósné

(14.07.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgoztam határozatlan idejű szerződéssel, körzeti ápolónőként. Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal,ami 2013.08.01-vel lejár. A gyermekem most 19 hónapos.Jeleztem, hogy vissza szeretnék menni, mire közölte a munkaadóm, hogy módosítják a szerződésemet, melybe beleteszik a rendelő takarítását és azt, hogy szabadságom esetlegesen gyermekem betegsége esetén én vagyok köteles biztosítani a helyettesem, pénzügyileg is én fizetném, mert ők nem hajlandóak rá. Persze a bérem ugyan annyi marad(minimálbér).
Kérdésem:
Egyoldalúan módosíthatják a szerződésemet?
Ha nem fogadom el akkor azt közölték, hogy keresnek helyettem mást, megtehetik ezt?
Nincs már felmondási védelmem, míg a gyerekem be nem tölti a 3. életévét?
Én rendkívüli felmondással élhetek okként megjelölve a helyettesítésemre hivatkozva?
Békésen szeretném rendezni ezt, de sajnos minimálbérből a helyettesem kifizetését, két gyermek mellett nem tudom vállalni.
Köszönöm válaszát! Beáta

Nem módosíthatják egyoldalúan a szerződést, mert az munkajogi szabályba ütközik [Munka törvénykönyve 58. §], amely szabály kogens és a közalkalmazotti jogviszonyra is vonatkozik.
Ha a munkáltató felmenti vagy elbocsátja, akkor azt a Közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvény alapján indokolni köteles, amelynek igen szigorú szabályai vannak, - ezért a munkáltató valótlan állítást jogkövetkezmények nélkül nem közölhet.
Határozatlan közalkalmazotti jogviszonyban gyermeke három éves koráig védelemben részesül.
Csak közös megegyezés, lemondás jöhet szóba a közalkalmazotti jogviszony közalkalmazotti megszüntetésének jogcímeiként. Nem feltétlenül áll meg a rendkívüli lemondás, amely kivételes megszüntetési lehetőség. A közalkalmazott akkor élhet a rendkívüli lemondás jogával, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Szabó Miklósné

(04.07.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítségét szeretném kérni az alábbi ügyben:
van egy dolgozónk, aki zeneiskolai intézményegység vezetőként elvégezte a jogi egyetemet. Most azt szeretné, hogy soroljuk át. Azonban ezt a végzettségét ő nem fogja az iskolában hasznosítani. Ő a Kjt. 66. §-ra hivatkozik. Az iskola igazgatója azonban nem szeretné átsorolni. Kérdésem, hogy melyikőjüknek van igaza? Ha nem soroljuk át, akkor a dolgozó egy esetleges munkaügyi pert megnyerhet-e?

Köszönettel: Szabóné Katalin

A tárgyban forgó vezető állású közalkalmazott besorolásához Kjt 66. § (4) bekezdését és a Kjt. végrehajtási rendeletének 14/A. § (2) bekezdés a) pontját is figyelembe kell venni. Ez alapján figyelembe vehető a jogi végzettség és a hasznosítás mértékétől függetlenül az illetménynövekedés.

Vonatkozó törvényi szakaszokat bemásoltam.

Szabó Miklósné

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
66. §(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.257

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye259

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)

(10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(11) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 14/A. § (1)A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egész számhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

(2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust

a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,

b) az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári,

c) kollégiumi nevelésben, napközis és tanulószobai foglalkozásban, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a b) pontban felsorolt vagy másik tanári,

d) a szakképzésben, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett,

e) a fogyatékos gyermek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, ha a gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori végzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári,

f) az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói,

g) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés esetén, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári szakképzettség mellett az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító óvodapedagógusi, tanítói (nemzetiségi szakkollégiumi), tanári, nyelvtanári,

h) az iskolapszichológusi feladatok ellátásához a pszichológus szakképzettség mellett tanítói, tanári,

i) a gyógytestnevelési feladatok ellátásához a testnevelőtanári szakképzettség mellett gyógytestnevelő

szakképzettséggel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői megbízást kapott közalkalmazottai, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.

(5) Az óvónőképzésben (óvodapedagógus-képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy műveltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek mellett - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - illetménynövekedésre jogosít.

(03.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Rövidesen kezdődik a közalkalmazotti 8 hónapos felmentési időm, melynek a feléről a munkáltatóm mentesíthet a munkavégzés alól. Szabadság jár-e a munkavégzés nélküli hónapokra,amikor távolléti díjban fogok részesülni?
Munkáltatóm a későbbiekben újra alkalmazni kíván . Pedagógus munkakörben milyen feltételekkel lehet óraadóként dolgozni?
Köszönettel: sallagi

A szabadságot nem a munkavégzés nélküli hónapokra (felmentési időre) kell kiadni,
hanem a munkában vagy munkával töltendő napjait kell vele megrövidíteni
(vagyis főszabályként a szabadságot ki kell adni munkaidőben). Ha ez nem történt meg a felmentés előtt,
akkor a már ki nem adható szabadságot a munkáltatónak ki kell fizetnie.

Szabó Miklósné

(03.06.2013)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként kötelkes-e vagyok a leltári tárgyakat átvenni (kolléga távozása miatt)?

Ha van, milyen indokkal kérhetem az átvétel megtagadását.

Illetve milyen következményei lehetnek, ha nincs indokom s nem vagyok hajlandó átvenni. Ezért elbocsájthatnak. (Mintha méltatlan lennék stb...)
Köszönettel
Heim Attila

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 39. § (2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

Az átvétel megtagadását akkor kérheti, ha a heti kötelező óraszámmal rendelkezik, - és Munka törvénykönyve 3. § A munkáltató a munkavállaló (közalkalmazott) érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

Szabó Miklósné

(30.05.2013)  Tisztelt Szakértő!
Pedagógusként (ált. isk.-i tanárként) dolgozom. Az alábbiakat szeretném megkérdezni:
1. Felmondás esetén az időarányos szabadság kiszámolásába mit kell beszámítani: csak a kötelező (21 nap) szabadságot + a gyermekek után járó plusz szabadságot, vagy a 25 nap pótszabadságot is?
2. Ki kell-e adnia az iskolának a tanárok részére a felhasznált szabadságokról bármilyen iratot? (Gondolok itt arra, hogy az adott hónapban kiadott szabadságról \"szabadságos papírt\". A bérjegyzékünkön nem jelenik meg, hogy voltunk-e szabadságon.)
3. Köteles-e a munkáltató jelezni a pedagógusnak, hogy mely napokra rendelt el a pótszabadságból oktatói-nevelői munkát? A munka elrendelése előtt hány nappal kell ezt jeleznie, és milyen formában?
4. Amennyiben 4 órás munkaidőben dolgozom, elrendelhető-e a pótszabadság ideje alatt olyan tevékenység, ami meghaladja a napi 4 órát? (Pl. egész napos napközis tábor.)
Válaszait, segítségét előre is köszönöm!

1. Mindent be kell számítani: az alap-és a pótszabadságokat is.
2. Valóban nem adnak ki semmilyen igazolást az adott hónapban kiadott szabadságról, - legfeljebb a pedagógus végleges távozása kapcsán vetnek számot erről olyan formában, amelyet a pedagógusnak is átadhatnak. Ettől függetlenül a szabadságos papír vezetése egy belső nyilvántartás, amelybe a pedagógus is bármikor betekinthet.
3. Mindenképpen köteles jelezni, - hiszen ez a megjelenés alapja az adott oktatásban. ez a jelzés történhet szóban/írásban is legalább a határidő előtt 3 nappal illik ezt megtenni a munkáltató képviselőjének, - nincs rá általános szabály.
4. Négyórás foglalkoztatásnál csak a közalkalmazott beleegyezésével rendelhető el 8 órában történő beosztás.

Szabó Miklósné

(03.04.2013)  Tisztelt Szakértő!
5 éve dolgozom határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként. Egy évre járó szabadságom 30 nap. Felmondanék, de nem tudom, hogy az én szempontomból hogyan tenném a legjobban. Közös megegyezés esetén is van-e felmondási idő? Illetve mennyi ennek az időtartama? Ez idő alatt, hogyan tudom kivenni időarányosan a szabimat? Jár-e fizetés felmondási idő alatt? Köztisztviselői jogviszonyról lemondás esetében változik e valami vagy ugyanaz áll fent mint a közös megegyezés esetében? Munkanélküli segélyre jogosult leszek-e addig, amíg nem találok másik munkahelyet?
Segítségét előre is köszönöm!

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008/Munka_jogviszony_a_kozszferaban20091202.html?ugy=kozlalkjogv.html

vagy

2011. évi CXCIX. törvény

a közszolgálati tisztviselőkről 63-68. szakaszok az irányadóak

szabó miklósné

(27.02.2013)  Tisztelt Szakértő!

Megyei Intézményfenntartó Központnál dolgozom, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőként.
Az oktatás átalakítása miatt, a munkahelyem márc.31-én jogutódlással megszűnik.
Január 1-én Járási Tankerületek alakultak, ahová az itt dolgozók egy részét április 1-jével áthelyezik, továbbra is kormánytisztviselőként. Néhány főt pedig (többek között engem is) tankerülethez tartozó iskolába kívánják tovább foglalkoztatni, közalkalmazotti jogviszonyban. Az én esetemben ez hátránnyal járna, mivel májusban 30.000 Ft-os soros előrelépésre kerülne sor, illetve a Cafetéria juttatásból is kikerülök. Megjegyezni kívánom, hogy kormánytisztviselőként tovább foglalkoztattak között munkaviszonyának 40. évét betöltött több munkatárs is van.
Kérdésem az lenne, hogy jogszerű e esetemben ez az áthelyezés, és munkajogilag mi a teendőm?
Nekem még 7-8 évem van a 40 év munkaviszony megszerzéséig.
Köszönöm válaszát.


Tisztelettel: Krecz Lászlóné

A fenti problémát a hatályos törvény jogviszonyváltás néven deklarálja az alábbiak szerint:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről:

A jogviszonyváltás



72. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (3), (4) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a 69. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a kormánytisztviselőt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál

a) a fegyelmi elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá,

b) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya munkajogviszonnyá,

c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(10) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati vagy munkajogviszonnyá alakul át.

Szabó Miklósné

(09.02.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Középiskolában tanárként dolgozom, 2013.januárban léptem kategóriát és sorosan is ugrottan a bértáblában (decemberben pedagógus szakvizsgát szereztem).
Kérdésem a következő: Ha szeptemberben - ha bevezetik a pedagógus életpályamodellt, mindekire kiterjesztik egyidejűleg? Úgy tudom, a szakvizsgával rendelkezőket pedagógus II-be fogják sorolni (kell-e hozzá a 14 éves szakmai gyakorlat-nem tudom).
Hamarosan babát szeretnénk, és nem tudom, ha táppénzre írnak ki pl. szept.1-jétől, akkor is átsorolhatnak pedII-be?

Tisztelettel:
Csilla

Az életpálya fokozatok Nkt. 64. § (4)
1. fokozat: Gyakornok (2-4 év)

2. fokozat: Pedagógus I. (6-9 év)

3. fokozat: Pedagógus II. (min. 6 év)

4. fokozat: Mesterpedagógus
feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés

5. fokozat: Kutatótanár
feltétele: PhD, 8/14 év gyakorlat, 2. minősítés)

A minősítést minősítő bizottságok végzik, amely eljárásnak a lefolytatása még kialakulóban van.
Ha a munkájától távol van (lesz), akkor nehéz ezt a minősítő eljárást Ön nélkül lefolytatni és érdemben véleményt alkotni a munkájáról.

Szabó Miklósné



(06.02.2013)  Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:

Iskolánkban most zajlanak az átsorolások.
A KLIK szerint azon a pedagógusoknak, akiknek soros lépésük időszerű, a soros lépés miatti illetmény növelést a minőségi bérpótlék terhére kell kifizetni. Mivel minőségi bérpótlékot eddig mindannyian kaptunk, az éppen nem lépők gyakorlatilag továbbra is kapják, míg a sorosan lépők nem. Idő kérdése és mindenki elveszíti...

Ez így rendjén van? Kérem jogszabályi hátteret is adjon meg.

Köszönettel,
P.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 77.§ (3) bekezdés A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesíti....

Szabó Miklósné

(03.02.2013)  Tisztelt Cím!
Az alábbi tényekhez kérem tanácsát: közalkalmazottként dolgozom egy kollégiumban, a munkaidő beosztásom a következő (2 nap 06-18-ig, 2 nap pihenő, 2 nap 18-06-ig, 2 nap pihenő) folyamatos munkarendben (Olvasatom szerint ez azt jelentené, hogy év elejétől 2013.01.01, 00:00 órától 2013.12.31,24:00 óráig.) szombat, vasárnap és ünnepnap is.
Kérdésem a szabadságra és az ünnepnapra vonatkozik, elég összetett és bonyolult, megpróbálom értelmesen feltenni.
A tavaszi, őszi, téli és a nyári szünet egy részében be zár az intézmény, mivel a gyerekek haza utaznak. Ilyenkor nekünk szabadságot kell kivenni a beosztott napokra. Kérdés: Ha be zár az intézmény, akkor nekem miért kell az ünnepnapot is kivennem szabadságként - nekem nem fizetett ünnep, mint másnak?
Kérem javítson ki, ha ténylegesen nem üzem az intézmény (zárva van), akkor a folyamatos munka sem folyamatos, attól függetlenül, hogy szabadságon vagyok.
Azt mondták, hogy azért nem kapunk fizetett ünnepet, mert a beosztásunk arra a napra esik, egyébként meg dolgoznunk kellene. Hogy is van ez?
A szabadság hány órában számolódik el, 8 vagy 12? Válaszát előre is köszönöm! Kellnerné

Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 56. § "A"-"D" fizetési osztályban évi 20 munkanap,
"E"- "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság jár.
57. § (1) a közalkalmazottnak fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár.
(3) A bölcsődében, a csecsemőotthonban, az óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 mnap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.

Szabó Miklósné

(24.01.2013)  Tisztelt Szakértő!
Pedagógusként dolgozom egy általános iskolában. 2013. jan. 1-jétől a saját autóval munkába járóktól (vidékiektől) mindenféle plusz információkat kér a munkáltató az útiköltségük elszámolásához. Kiemelve néhány példa a teljesség igénye nélkül: pontos km óra állás dokumentálása, valamint a lakásom bejáratától az iskola kapujáig tartó útszakasz pontos meghatározása, továbbá bizonyítanom kell, hogy valóban megjelentem az iskolában és nem jogtalanul szeretném igénybe venni az útiköltség elszámolást stb.
Kérdésem az lenne, hogy hogyan változik az útiköltség elszámolása 2013. jan. 1-jétől? Valóban ennyire részletesen kell ezután dokumentálni minden km-t? A naplókban az órák megtartását aláírásommal igazolom, az nem elég bizonyító erejű, hogy megjelentem az iskolában? Ezután kisfilmet kell készítenem az általam megtett út minden méteréről? (Ez utóbbi kérdés már végső elkeseredésemben jutott eszembe.)
Válaszát előre is köszönöm.

Azt, hogy a munkáltató mennyire részletes adatvizsgálatra, illetve adatbekérésre jogosult ebben a kérdésben arról a az utazási költségtérítésről szóló kormány rendeletbből tájékozódhat behatóbban: 39/2010. (II. 26.) kormány rendelet.

Szabó Miklósné


(21.12.2012)  Általános iskolában tanítok biológiát és testnevelést. Van erről főiskolai végzettségem. Ezenfelül van még középiskolai tanári végzettségem a testnevelési egyetem elvégzését igazoló és idén fejeztem be a közoktatási vezető pedagógus szakvizsgát.
Jelenleg H kategóriába vagyok besorolva. Jogos - e január 1-től az I kategóriába sorolásom és a szakmai szorzóm 7 %-ról 10 %-ra való emelése?

Köszönettel: Papp Zsolt

Kjt. 61. §(1) bekezdés i) pont szerint a "J" fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabálybanelőírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenérttékűnek elismertvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

A fenti jogszabályban felsorolt kellékekkel Ön rendelkezik. Elvileg nincs akadálya az egy osztállyal való feljebb sorolásnak.

Szabó Miklósné

(10.12.2012)  Tisztelt Szakértő!

A következőkkel kapcsolatban kérném segítségét:
16 éve pedagógusként dolgozom egy oktatási intézményben. A napokban kaptam egy állásajánlatot egy másik intézménybe, ahova áthelyezéssel vennének át még ebben az évben. A jelenlegi munkáltatóm ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez, és csak januárban engedne el. Kérdésem, hogy áthelyezésnél szükség van-e egyáltalán felmondásra, illetve a felmondási idő letöltésére?

Köszönöm válaszukat!

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 25. § (2) bekezdés b) pont szerint a közalkalmazotti jogviszony áthelyezéssel megszüntethető. Tehát kell felmondási idő és felmentés, - viszont nem lesz végkielégítés, hanem Ön tovább fog dolgozni az átvevő munkáltatónál. Közalkalmazotti jogviszonyát pedig úgy kell tekinteni, mintha azt a z új munkáltatójánál töltötte volna el, tehát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az új helyén sem kell kell elölről számolni. Ez több kedvezményre is feljogosítja az új helyén. Pl.: végkielégítés, felmondási idő megállapítása.
Az áthelyezés szabályai: Kjt. 26. §(1)-(4) bekezdések.

Szabó Miklósné

(22.11.2012)  Tisztelt Szerkesztő!
Arra keresek törvény szerinti választ, hogy ha közalkalmazotti jogviszony 2010. februárjában létesült, akkor mikor kell a 3 éves kötelező átsorolást megejteni? 2013. januárjában vagy csak 2014-ben?
Válaszát előre is köszönöm!
Anikó

Törvény: Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65. § (1) bekezdés. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. a közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

Szabó Miklósné

(18.11.2012)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazott vagyok. Ha átszervezés következtében megváltozik státuszom, Kjt-ből Mt-re, vagy munkakörömben történik változás, el kell-e fogadnom ezt, vagy megszüntethetem munkaviszonyom, és kérhetem a végkielégítést(elvileg járna)?
Köszönöm válaszát: Erzsébet

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 25/A. § (5) bekezdés lesz irányadó, amelynek értelmében az átadó munkáltató tájékoztatására 15 napon belül kell nyilatkoznia írásban, ha nem nyilatkozik, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy nem járul hozzá a további foglalkoztatáshoz.

Szabó Miklósné

(16.11.2012)  Tisztelt Szakértő!
Várom megtisztelő válaszát a következő kérdésemre.Munkaügyi pereben állok a munkáltatómmal /oktatási intézmény/. A bírósági per annyira lassan megy, hogy azért aggódom, hogy a rendkívüli lemondást, ha alkalmaznám, elévülne a munkáltatóm ellenem történt jogsértése. 2011-évi és ez évi időarányos szabadságomat nem adta ki a munkáltatóm, arra hivatkozva, hogy munkaképes állapotban kell megjelennem, majd mérlegeli, kiadja-e. 2012.július 18-án lejárt a táppénzjogosultságom, azóta sem tb-t nem fizet utánam a munkáltató, sem nem adja ki a szabadságom.Továbbra is igazolom táppénzes szelvényekkel a fennálló betegségem, melyre természetesen már nem kapok pénzbeli ellátást. Kérdésem az lenne:elveszik-e a szabadságom, hiszen orvosaim szerint sem leszek már munkaképes belátható időn belül. Munkaügyi per alatt élhetek-e a rendkívüli lemondással?A törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a táppénzjogosultság letelik, akkor sem fizethető ki a szabadság.Ha öt évig még nem vagyok munkaképes,m akkor elveszik a szabadságom?
Szerintem joghézag van ebben az esetben, ugyan is a törvény nem tiltja, hogy a munkáltató kifizetheti az igénybe nem vett szabadságot.
Várom megtisztelő válaszát.
Köszönöm

A szabadságot pénzben megváltani csakis akkor lehet, ha azt természetben kiadni nem lehet. A szabadság alatt távolléti díj jár. Nem mondjon fel semmilyen indokkal, követelje a munkáltatótól a szabadságának természetbeli kiadását vagy pénzben történő megváltását. A munkaviszonyból, illetve közalkalmazotti viszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el.

Szabó Miklósné

(05.11.2012)  Kérdésem az lenne hogy, 5 éves határozatlan idejű munka viszonyom van közalkalmazottként 4 órában.AZ öt év alatt nem kaptam a többi dolgozó által kapott juttatást (ruhapénz,iskoláztatási támogatás,ebédjegy) ÉN többször kérdeztem hogy miért nem, de kitérő választ kaptam. Most hogy új intézményvezetőnk lett kiderült,hogy nekem is járt volna a fele( mivel 4 órás vagyok) Most elkezdték számolni hogy mennyit kellene kapnom (nem mondták még hogy megkapom csak a kolléganő mondta hogy megbízták a kiszámolással ),de azt mondták csak 3 évre visszamenőleg kaphatom meg.
Kérdésem hogy igaz-e hogy csak 3 évre visszamenőleg jár hiszen nem az én hibámból nem kaptam meg,.
köszönöm a választ előre is.

A munkajogból. illetve munkajellegű jogviszonyból származó igények 3 év alatt évülnek el.

Szabó Miklósné

(31.10.2012)  Tisztelt Jogi Szakértő!

1976.szeptembertől 1993. februárig a MÁV-nál dolgoztam, 1995. januártól ezidáig egy Gyermekotthonban dolgozom, mint közalkalmazott.
Kérdésem az lenne, hogy a jubileumi jutalomba beszámít-e a MÁV-nál eltöltött idő, mert volt olyan munkatársam, akinek beszámították, de az én esetemben már megkérdőjelezték.
Ha beszámít, akkor utólagosan jár-e a 25 éves is!?

Köszönettel: Pné

Sajnos a MÁV-nál töltött idő a jubileumi jutalom számításánál nem vehető figyelembe,
de a fizetési fokozat megállapításánál az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartama beszámítható. [Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §(3) bekezdés b) pont].

Szabó Miklósné

(30.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.
Közalkalmazottak esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni?
Tehát ha a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el?
Vagy ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja, hogy az Mt. 92. § (4) bekezdése ill. a 135. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?

Köszönöm válaszát!
M.A.

A munkaközi szünet a közalkalmazotti jogviszony egyes területein nem alkalmazott kategória. A közoktatásban például elképzelhetetlen, - hiszen 45 perces órák között legalább 4x10, illetve 1x20 perces szünetek vannak. Ezekben a beosztott pedagógusok ügyeleti tevékenységet látnak el, amiért nem jár külön díjazás, ámbár megterhelőbb és stresszesebb, mint a tantermi munka, - különösen hidegebb időjárás esetén.
Mt. 92. § (4) bekezdés teljesen érthetően zárja ki az Kjt.-beli alkalmazást, - hiszen a közalkalmazottak kötelező óraszámban dolgoznak például a közoktatásban, illetve nem csak az oktatás hanem az egészségügy és más alkalmazotti területek is sajátosan alkalmazkodnak a széleskörűen végzendő feladatok természetéhez a munkaidő széleskörű differenciálásával is. Mt. 135. § kizárja a Kjt. -re való alkalmazást.

Szabó Miklósné

(19.10.2012)  Tisztelt Tanácsadó!
Óvodapedagógus vagyok. Aug.31-ével kiléptem a munkahelyemről. Ott, a szabadságom részarányos részét kivettem. 46 nap jár (21 alap + 25 pótszabadság). Ebből 37 napot vettem ki aug.31-ig. Mivel csak 30 nap járt volna, ezért a 7 napot (amit pluszba kivettem), visszavonták tőlem. Azaz 7 nappal kevesebb fizetést kaptam. Tehát fizetésnélküli szabadságon voltam. Azt mondták, hogy ne aggódjak, mert az új óvódában ezt majd ki fogják adni.
Szept.3-án beléptem az új munkahelyemre (határozatlan kinevezéssel). Itt, szeptembertől decemberig 16 nap szabadság járna. Ebből csak 10 napot akarnak kiadni. Azzal indokolják, hogy a pótszabadság a szorgalmi időszakban nem vehető ki, illetve csak adható! Mivel, hogy csak adható, ezért elvesznek 6 nap fizetett szabadságot. Kifizetni sem fizetik ki.
Mit tehetek? Jelenleg dec 3-ig próbaidőn vagyok.
Kérdésem az lenne, hogy megtehetik-e ezt, hogy ki se adják és ki sem fizetik?
Válaszukat előre is köszönöm: Fné

138/1992. (X.8) Kormányrendelet szerit az alábbiak szerint adható ki a pótszabadság.

[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének cf) pontjához]

10. § (1) Közoktatási intézményekben a rendelet mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra.

(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;

b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvónő esetében - a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.

11. § (1) A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.

(2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Szabó Miklósné

(18.10.2012)  Tisztelt jogi Szakértő!
Három kérdéssel fordulok Önhöz.
1., Egy Nevelési Oktatási Intézményen belül működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (külön Intézmény egység) logopédusaként dolgozom. Véleményem szerint megilletne engem/minket a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 15. § (12),(13) bek. szerint)
Eddig elutasítást kaptunk, hogy ez nem vonatkozik a szakszolgálatokra, csak a szakmai szolgáltatókra.
De tudomásunk szerint nincs pedagógus munkakör a szakmai szolgáltatóknál.
2. útiköltség elszámolás
A Nevelési Oktatási Intézmény Intézményegységei a következők:
- Egységes Ped. Szakszolg.
-Óvodák( 6 helybéli és 6 vidéki),
- Általános Iskolák (2 helybeli, 1 vidéki)
Mi logopédusok a vidéki óvodákat is elláttuk. 9 Ft-os munkába járási költségen. A közalkalmazotti kinevezésemben az van megadva munkavégzés helyének: V.M Általános Iskola(mely része az Általános iskolai intézményegységnek)
Lehetséges, hogy nekem 4 munkahelyem van? Hiszen azt mondják munkába járok vidékre. De minden nap máshová?
A kinevezésem nem váltakozó munkavégzést jelöl, de a munkaköri leírásomba szerepelnek a vidéki óvodák, mint munkavégzés helye. Jogos-e a 9 Ftos munkába járási költség térítés?

3.Tovább folytatva a helyzetünket, 2012 07.01. től kivált az óvodai Intézmény egység és egy teljesen új intézménnyé alakult. Mi továbbra is ellátjuk az vidéki óvodákat, még mindig 9 Ft-ért. De már ez nem lehet munkába járás, hisz már nem is tagintézményünk!!!!!! Ők azt állítják, hogy mivel a kötelező óraszámunk a ezekből a vidéki óvodákat ellátó óráinkból tevődik össze, így nem változik semmi az útiköltség térítés tekintetében. NEM AKAROM ELHINNI!!!!!!!!!!!!!!!:(
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel ERika

A fenti Korm. rendelet 1. § k) pontja a i), j) pontok alkalmazottait is közalkalmazottaknak tekinti.
1. §
i) pedagógiai szakszolgálat intézményei
j) pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények;

15. §
(11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel.

(12)135 A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a.

(13 A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.

2. a 9 Ft-os támogatás nyilván benzinköltség: km/l. : sajnos ennyi jár ;

szabó miklósné



(13.08.2012)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Az önkormányzat létrehoz egy új intézményt szeptember 1-jétől. Kérnek tőlem egy nyilatkozatot, amelyben az szerepel, hogy szeptember 1. és október 31. között az új intézmény intézményvezetői kinevezését elfogadom.
Én úgy tudom, hogy intézményvezetői kinevezés nincs, hiszen a Kjt. szerint a vezetői feladat ellátása vezetői beosztásra történő megbízással történik. Tehát nem kinevezés, hanem megbízás van. Jól gondolom?

Előre is köszönöm válaszát!

Magasabb vezető, vezető beosztás szabályai a vezetői jogviszony létrehozása tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt.):
20/B. § (1)-(5) bekezdések;
22/B. §;
23. § (1)-(10) bekezdések.

Szabó Miklósné

(30.07.2012)  T. Cím!

Szeretnék választ kapni a következőre:

Közoktatási intézmény vezetője milyen törvény vagy rendelet alapján biztosíthat a munkavállalónak egy év fizetés nélküli szabadságot. Itt egész pontosan a rendelet vagy törvény száma, stb. érdekelne.
Várom mielőbbi válaszukat.

Köszönettel.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyetlen fizetés nélküli szabadságot nevesít az 58/A. § szakaszban, miszerint a közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
Új Munka törvénykönyve (Mt.) több jogcímen biztosít a munkavállaló (közalkalmazott) kérelmére fizetés nélküli szabadságot.
- Új Mt. 128. § fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállalónak gyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából.
- Új Mt. 130. § a gyermek 10. életévének betöltéséig biztosítja a fizetés nélküli szabadságot a gyermek személyes gondozása céljából a Gyes folyósításának ideje alatt.
- Új Mt. 131. § a munkavállaló közeli hozzátartozója gondozására biztosít 2 év fizetés nélküli szabadságot a hozzátartozó személyes ápolása céljára.
- Új Mt. 132. § Fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

+ 1 szabály: 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Új Mt. 135. § (2) bekezdés m) pontja értelmében kollektív szerződés a 128-133. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

Szabó Miklósné

(15.07.2012)  Tisztelt Déri Tamás!

Iskolánkban csoportos létszámcsökkentés történt, a telephelyet bezárták. A felmondólevelet hamarosan aláírjuk.
1. A felmentési időre, azt hallottam, átlagjövedelmet kapunk. Ezt hogy számítják ki? Szeretném tudni, hogy mennyit kapok havonta.
2. Azt is mondják, hogy a végkielégítés adó- és járulék köteles lett. Összesen hány százalékot vonnak le az átlagjövedelemből?
3. A kerület Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjába mikor kell bejelentkezni, ha már letelt a felmondási idő, vagy a felmondólevél aláírásakor? Ott mikor jelentkezhetek valamilyen továbbképzésre, tanfolyamra pl. nyelvtanulásra?
4. Ha oda bejelentkezem, akkor a felmondási idő letelte után munkanélküli leszek? Vagy ha regisztrálnak, akkor folyamatos lesz a közalkalmazotti munkaviszonyom? (Ezt nehéz elképzelni.)

Nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre, sajnos a felmondólevél aláírása előtt ezekről semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, teljes bizonytalanságban vagyunk a nyári szabadságunk idején.

Tisztelettel, Németh Tünde


1. A Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 25. § (2) bekezdés a)- gb) pontokig sorolja fel a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetséges eseteit, amely a csoportos létszámleépítést nem tartalmazza.
Az átlagkereset- számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
2.
3. Felmondási ideje leteltével kell bejelentkezni. Ugyanis Kjt. 36. § (12) bekezdése értelmében Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
4. Ha oda bejelentkezik, akkor álláskeresővé válik, - a közalkalmazotti jogviszonya pedig megszűnik.
A hatályos jogszabály több lehetőséget kínál a munkáltatónak és a közalkalmazottaknak, arra vonatkozólag, hogy a közalkalmazotti jogviszony csak a végső esetben szűnjön meg. Ezeket a lehetőségeket jogszabályi és gyakorlati szinten is köteles a munkáltató felkutatni és felajánlani, mielőtt kiállítja a felmondó levelet.

Szabó Miklósné


(05.07.2012)  Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét szeretném kérni fizetés nélküli szabadság miatt felhalmozott szabadságnapok kiszámításában.Közalkalmazotti munkaviszonyom 1995. 09.01-én kezdődött óvónői munkakörben.Kislányom 2000.06.20-án született.Gyeden 2000.11.22-től -2002.06.20-ig,gyesen 2002.06.21-től 2003.06.20-ig voltam.2003.06.21-től 2012.06.20-ig fizetés nélküli szabadságon voltam kislányom ápolása miatt.Mivel gyermekem egészségi állapota nem engedi meg,hogy visszatérjek a munkámba így a munkaviszonyom 2012.06.20-val közös megegyezéssel sajnos megszűnt.Kérdésem az lenne,hogy mennyi szabadságnap kifizetésére számíthatok ennyi év után?Illetve a 2000.évi szabadságomból 38 napot nem töltöttem le, ez elévül-e a fizetés nélküli szabadság letelte után?Előre is köszönöm válaszát!Tisztelettel:Beáta.
A gyermek ápolása, gondozása céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság első félévére jár szabadság. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, illetve a munkavállaló akadályoztatása esetén az akadály megszűnését követő 30 napon belül.
Az Ön esetében még a fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság, amely a szülési szabadság lejártát követően - 2000. 12. 20-tól kezdődik és 2011. 12. 20-tig tart. Erre az időszakra alap- és pótszabadság jár.
A közalkalmazottnak alapszabadsága E-J fizetési osztályokban 21 nap évente [Kjt. 56. § b) pont]. Pótszabadsága 25 nap évente [Kjt. 57. § (3) bekezdés], továbbá fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár, ami az első fizetési fokozatban nem jár [Kjt. 57. § (1) bekezdés].
A ki nem adott szabadságot 2012. december 31-ig pénzben is meg lehet váltani, -és ez vonatkozik a 2000-ben ki nem adott szabadságra is.

Szabó Miklósné

(26.06.2012)  Tisztelt Jogi Tanácsdó!

A munkáltatóm a következő tanévtől a kötelező húsz óra helyett 18 órával kíván figlalkoztatni a következő tanévtől és csökkenteni akarja az alapbéremeret. Határozatlan idejű kinevezésem van. Meg teheti-e ezt a munkáltatóm , vagy köteles a hiányzó óraszámot valamivel feltötlteni. A mennyiben nincs ehhez joga, milyen jogszabály alapján?

Köszönettel: Veresné Viczek Mónika


A csökkentett óraszámot nyilván létszám többlettel lehet összefüggésbe hozni. A probléma kezelésének ilyetén módja humánosabb a felmentésnél. Valószínűleg nincs egyedül a problémájával ott helyben, - ha erről nem is tud konkrétan - még néhány kollégáját érintheti ez az óraszám csökkentés. Lehetséges, hogy ezzel az óraszám csökkentéssel sikerült egy pedagógus státuszt megőriznie a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) ez esetben a részmunkaidős foglalkozást is megengedi (Kjt. 30/B.§), - ez a törvényi szakasz azonban a létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazottak aktív közreműködését írja elő, - amely lehetőségről a munkáltatói jogokat gyakorló vezető a közalkalmazottakat köteles tájékoztatni és a közös közalkalmazotti nyilatkozatukat ezzel összefüggésben elfogadni.

Szabó Miklósné

(04.06.2012)  Tisztelt Szakértő!
25 éve dolgozom közalkalmazottként (óvodapedagógus) ugyanannál a munkáltatónál. Családi események miatt (költözés a mostani lakhelyünktől 300 km-re) munkaviszonyomat meg szeretném szüntetni. Közalkalmazottként nem kívánok tovább dolgozni (külföldi munka lehetősége). Milyen lehetőségem van a munkaviszonyom megszüntetésére, amelyből nem kerülök ki én sem \"vesztesen\". köszönettel: Huszár Ákosné

Két közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető módot ismertetek röviden.
Lehet a munkáltatóval közösen megegyezni ebben a kérdésben, - és itt meg lehet egyezni a munkavállaló kifejezett előnyére, DE hátrányára is. A közalkalmazotti közös megegyezést indokolni sem kell.
Közalkalmazotti lemondás. Ez a munkáltatónak címzett egyoldalú munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat, amelyet a közalkalmazottnak szintén nem kell indokolni. a lemondásnak tartalmaznia kell a jogviszony megszüntetésére irányuló lemondási szándékot, a jognyilatkozat megtételének időpontját, a munkáltatóra történő utalást és a közalkalmazott aláírását.
A lemondási idő 2 hónap , amelynek elteltével a jogviszony megszűnik.

Szabó Miklósné

(29.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

Az lenne a kérdésem, hogy alkalmazható vagyok-e általános iskolába napközis nevelőnek, ha még nem fejeztem be a főiskolai tanulmányaimat. 3-ad éves vagyok, minden tantárgyam teljesítve van, ami az előírásokban szerepel. Szinte már csak a területi gyakorlatom van hátra.

Előre is köszönöm a válaszát: Kégli Józsefné

Nem alkalmazható, két okból sem -csak azt követően, ha végzettségét igazoló diplomáját be tudja mutatni, - továbbá a meghirdetett állásra pályázott és pályázati eljárásban a eredményesen szerepelt, illetve a munkáltató Önt pályázata alapján az állásra kiválasztotta.

Szabó Miklósné


(23.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

27 éve tanítok egy középiskolában. A munkáltatóm (önkormányzat) egy hete adott tájékoztatást a tantestületünknek arról, hogy anyagi okok miatt az iskolát át akarja adni az egyik egyháznak. Ez a közalkalmazotti jogviszony megszűnését jelentené számunkra, hiszen az egyházi fenntartású iskolák pedagógusai elveszítik ezt a státuszt. Tegnap az a presszió érkezett a munkáltató felől, hogy aki nem szavazza meg az egyházi átvételt, az „mehet amerre akar”!
Ha úgy döntenék, hogy élek ezzel a „nagylelkű ajánlattal”és otthagyom az iskolát, lehetséges-e rendkívüli lemondással távoznom? Azaz kimeríti ez azt a jogi kategóriát, hogy a munkáltató így olyan „kényszerítő” magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi?
Milyen juttatások illetnének meg ebben az esetben?

Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Kocsis Pál Péter

Nem ajánlom, hogy rendkívüli lemondással távozzon, - mert ez nem lesz megalapozott és elégséges indok a munkáltató súlyos kötelezettségszegésére.
Ugyanis a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 29. § (1) bekezdés értelmében rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi...

Ezzel kapcsolatban a munkáltató akkor szegi meg súlyosan a főkötelezettségét, ha például nem fizet illetményt, nem foglalkoztat, nem szervezi meg a munkát, illetve nem ad ezzel kapcsolatos egyértelmű iránymutatásokat. Mindezt szándékosan vagy gondatlanul követi el.
Az Ön esetében erről közelről sincs szó.

Szabó Miklósné

(21.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

1984-ben érettségiztem gimnáziumban. Ezután 3 évig közalkalmazottként dolgoztam. 1987. novemberétől egy gyárban könyvelőként helyezkedtem el. Innét mentem GYES-re első gyermekemmel 1989-ben. A GYES után, létszámleépítés miatt, nem vettek vissza állásomba, így munkanélküli lettem. Második gyermekemmel (1994-ben született) munkanélküliről mentem GYES-re. A GYES lejárta után 1 évet egy helyi kisszövetkezetnél dolgoztam, ami csődbe ment, így ismét munkanélkülivé váltam.
2000. január 17-én a helyi önkormányzatnál létesítettem közalkalmazotti munkaviszonyt, ahol jelenleg is dolgozom. Ekkor C3-as kategóriába soroltak be, amit én azóta is keveslek, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lekértem a szolgálati időm elismerését igazoló okmányokat. Ez a napokban megérkezett, s ennek alapján 1984. november 1-től 2010. december 31-ig 24 év és 191 nap szolgálati időt ismertek el.

Az lenne a kérdésem, hogy valójában mi számít közalkalmazotti munkaviszonynak, és jogos-e a kételyem? Ha véletlenül rosszul soroltak be és magasabb kategóriába kellett volna, akkor visszamenőlegesen jár-e valamilyen kompenzáció?

Utólag szeretném megjegyezni, hogy 50 éves kolléganőm, akivel azonos időben kerültem jelenlegi munkahelyemre, akkor (2000. január 17-én) B8-as kategóriába sorolták szakács végzettséggel. Tudomásom szerint 1 megszakítása volt előző munkaviszonyaiban.

Köszönettel: Kata

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 64. § (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszonyból származó igény 3 év alatt évül el.

Szabó Miklósné

(17.05.2012)  Tisztelt Szakértő!
Gyes-ről szeretnék visszatérni dolgozni 2013. januárban. Előre gondolkozva szeretném segítségét kérni a szabadságom kiszámításánál.
Közalkalmazott vagyok, 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság jár egy évben.
2010-ben 31 napot vettem ki.
2010. -ben szültem, 08.13.-án.
TGYS: 2010.07.29.-2011.01.12.-ig
Fizetés nélküli szabadság 2011.01.13.-tól 2013. január 13-ig.
Nagyon megköszönném, ha leírná hogyan lehet kiszámolni, de ha csak a szabadság napok számát írja meg, azt is nagyon megköszönöm.
Tisztelettel

2010-ben maradt 17 nap szabadság.
2011. jan. 13-ig részarányosan 2 nap.
A fizetés nélküli szabadságra itt még 12 hónap számolandó, -így itt is van 48 nap szabi.
17+2+48=67 nap jár számításaim szerint.
Ezt a szabadságot 2013-ban a munkába állást követő (az új törvénykönyv a munkavállalói oldalon felmerült akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napot ír) 60 napon belül kell kiadni a munkáltatónak.

Szabó Miklósné

(14.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

2011. 07. hó végétől táppénzen vagyok, ez év márciusában pedig be is adtam a kérelmemet a leszázalékolásra. Ide kellett az üzemorvostól is egy vizsgálat, amin le is írta, hogy jelenlegi munkaköröm ellátására alkalmatlan vagyok, és ilyen vagy hasonló munkakörben az alkalmasságom nem is fog helyreállni.
Közalkalmazottként dolgozom, ezen a munkahelyen már több, mint 3 éve, és 06.17-ig lehetek táppénzen. Mivel a korábbi munkaköröm ellátására nem vagyok alkalmas, így bizonyára nem is fognak tudni foglalkoztatni más munkakörben sem ennél az intézménynél illetve a fenntartónál sem.
Ha a betegállomány lejárta utáni napon beviszem ezt az alkalmatlansági papírt a munkáltatónak, mi fog történni? Vagy indítsam ezt el hamarabb, hogy a betegállomány lejártát követően esetleg már munkába tudjak állni, ha tudnak adni másik munkakört mégis?
Ha nem tudnak adni másik munkakört, mi lesz a bent maradt szabadságaimmal (tavalyról is 10 napom maradt), kötelezhetnek arra, hogy vegyem ki? Vagy elég csak a felmentés napjára szabadságot kivenni, mert betegállományban ezt ugye nem teheti meg a munkáltató? Meg lehet-e azt tenni, hogy csak 1 nap szabadságot kelljen kivennem ez miatt, és a többit kifizessék? Ha igen, ehhez mikor kezdjem el intézni az intézni valót, hány nappal a betegállomány lejárta előtt kb.?
Mennyi felmentési időre számíthatok, illetve kaphatok-e végkielégítést?
Befolyásolja-e ezt az, ha időközben megérkezik az NRSZH határozata a megváltozott munkaképességemről? (Rokkantnyugdíjas szerintem még nem lehetek...vagyis bízom benne.)
A felmentési időm alatt kaphatom-e az esetleges rehabilitációs járadékot, vagy a kettő üti egymást, illetve munkába állhatok-e olyan helyen és munkakörben, amire egészségileg is alkalmas vagyok, tekintettel arra, hogy a cél mégiscsak ez lenne?

Köszönettel,

Márta

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont: a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Ha a felmentés indoka egészségügyi alkalmatlanság, akkor ennek az alkalmatlanságnak a közalkalmazotti jogviszony alatt végig fenn kell állnia.
Az alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.
A szabadságot a munkaviszony megszüntetése előtt ki kell adni.
Felmentési időt, végkielégítést a törvényben meghatározottak szerint számítják ki.

Szabó Miklósné

(13.04.2012)  Munkahelyemen 2010. január 1-ével elmaradt a szokásos 3 éves soros lépésem, de mindezt csak 2011. szeptemberben vettem észre, hiszen akkor mentem vissza gyesről dolgozni, akkor láttam bérjegyzéket. ( Szeptemberig szabadságomat töltöttem) Az elmaradást jelezve munkáltatóm kérte, hogy a törvényeket soroljam fel, ill. mire hivatkozva kérném a várakozási idő kedvezmény csökkentését, amely 2012. jan. 1-re esett volna. Ehhez újból meg kellett volna találnom azt a törvényi hivatkozást, amely kimondja, hogy ilyen esetekben is járhat várakozási idő csökkentés. Ebben kérném a segítségét, mert nem sikerül eligazodnom a sorok között. Sehol sem találom, pedig egyszer már olvastam, hogy valakinek hasonló gondja akadt.
Az elmaradt átsorolásom a mai napig csak lóg a levegőben és ha nem is jár a vár. idő csökkentés, akkor legalább a jogos soros lépésemre ill. ha jól értelmezem az elmaradt béremre is jogosult lennék.
Segítségét előre is köszönöm
CS-né Erika

A soros lépés úgy soros, hogy 3 évente kötelező a munkáltató számára, akkor ha a munkavállaló minősítése legalább megfelelt eredménnyel zárult. A Gyes-en lévőknél vagy arról visszatérők esetében az utolsó minősítés az irányadó a munkáltató számára, - de a törvényben garantált soros lépést nem kerülheti meg és nem odázhatja el, amely 3 évente kötelező, ha a munkavállaló legalább megfelelt minősítéssel rendelkezik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben is a kötelező 3 évenkénti előre léptetés szerepel, amely adott esetben (tartósan jó munkavégzés, képzésben való résztvétel stb. esetén) rövidíthető akár 1 vagy két évre is, - de 3 évenként kötelező. Ugyanis ez a minimális előre haladás a közalkalmazott törvényben garantált minimális előmenetelét jelenti az amúgy sem túlkompenzált bérezési rendszerben.

szabó miklósné

(04.04.2012)  Tisztelt Szakértő!
4 éve dolgozom szakiskolában, elméleti tanárként műszaki szakoktató diplomával 10-13 évfolyamon szakmai tárgyakat tanítok. Ezt csak úgy tehettem meg, hogy az 1993. évi LXXIX. törvény 127. paragrafusa szerint szakirányú felsőfokú szakképesítésnek kell elfogadni a műszaki szakoktató diplomát is a pedagógus állás betöltésénél. Amúgy mérnök és mérnöktanári képesítés kellene.
2012. januárjától az új köznevelési törvényből kikerült ez a paragrafus és a 3. melléklet szerint szakiskolában elméleti tanárnak pedagógus munkakörbe szakirányú tanári végzettséggel és szakirányú felsőfokú végzettséggel lehet alkalmazni munkavállalókat.
Kérdésem, mit tehet a munkáltató? Át kell-e helyeznie végzettségemnek megfelelő munkakörbe, jelen esetben gyakorlati oktatónak vagy átképzésre kötelezhet, vagy felmondhat?
Köszönettel: B. Attila

Ha a hivatkozott törvény nem engedi meg, hogy mérnökként elméleti tárgyakat oktasson, akkor igazgatója át-vagy továbbképzésre kötelezheti, amelynek általában maximális időtartama 5 év lehet. Ha ezen időtartam alatt nem szerzi meg a szükséges végzettséget, akkor munkáltatója jogszerűen él a felmentés jogával.

Szabó Miklósné

(21.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt a törvényt/határozatot/kormányrendeletet keresem amiben meghatározzák, a pedagógus gyakornok szakmai segítőjének feltételeit.
Az interneten található gyakornoki szabályzatokban azt olvastam hogy: \"az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusai közül.\" választanak szakmai segítőt. Mivel mindenhol ezt olvastam, ezért gondolom, hogy erre konkrét rendelkezés van hatályba.
Az én szakmai segítőm nem rendelkezik 10 éves szakmai tapasztalattal, és nem is nyújt kellő segítséget a munkámban, így új segítőt szeretnék kérni.

Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 22. §
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b) a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.

(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §100 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

Szabó Miklósné

(10.01.2012)  Tisztelt Szakértő!
Szabadságaim kiszámításával és kivételével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Pedagógus vagyok. 2010.01.04-től táppénzen voltam, majd 2010.02.23-tól (gyerekem születésétől) kaptam a Tgyás-t, ennek lejárta után pedig a Gyed-et. A munkáltatóm szerint a Gyed lejártával 54nap szabadságot vehetek ki, amit szerintem nem jól számoltak. Tudna segíteni ennek pontos kiszámításában? A fizetési besorolásom F3. Az erre vonatkozó jogszabályok is érdekelnének.
A szabadság kivételével kapcsolatban pedig arról lenne szó, h az eddig összegyűlt szabadságaimat ez évben, a nyári szünetben akarnák kiadni. De akkor az erre az évre járó szabadságaimmal mi lesz? Erre milyen törvény vonatkozik?
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!
Sz.

Szabadsága kiszámításához használja a szabadság kalkulátort: http://szabadsagkalkulator.com/
F3 fizetési besorolás esetén az alapszabadság 21 munkanap, a pótszabadság pedig 3 munkanap. A közalkalmazottat [bölcsőde, csecsemőotthon, óvoda-iskola(alsó-közép-felsőfok), egészségügyi ágazatban dolgozók esetében] további évi 25 nap pótszabadság illeti meg, amelyből a munkáltató 15 munkanapot az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.
Iskolában oktató közalkalmazottaknál a nyári-téli stb. szünetekben kiadott szabadság "bevett gyakorlat".

Szabó Miklósné

(05.12.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!
12évig egyházi iskolában tanítottam!Tudom,hogy a Kjt nem ,hanem csak a MT és a közalkalmazotti bértábla vonatkozott rám!
Ez évtől új munkahelyet találtam ami egy önkormányzati iskola!Itt azt mondták,hogy miután nem voltam közalkalmazott így most náluk F1 fizetési kategóriával tudnak szerződést kötni velem!Ez legalább 22E Ft-tal kevesebb,mint amit eddig kerestem!
Nekem ez a visszasorolás nem logikus és remélem nem így van!
Milyen paragrafusokra hivatkozhatnék ha nem így van!
Köszönöm válaszát!

A közalkalmazotti besorolás alapvetően két tényezőtől függ.
1.: a végzettség szerinti osztályba sorolás, - mivel Önnek főiskolai végzettsége van ez az osztály "F"-nél alacsonyabb nem lehet. Itt tehát nincs hiba a besorolásnál.
2. a közalkalmazotti pályán eltöltött évek szerinti fokozatba sorolás 1-14 fokú számskálán. Sajnos Ön most először kap közalkalmazotti besorolást, ezért ez a fokozat csakis F1 lehet.

Szabó Miklósné

(12.11.2011)  Tisztelt Szakértő!
Az egészségügyben dolgoztam 29 évet és átszervezés címén felmentéssel elküldtek. Jelenleg felmentési időmet töltöm. A többi közalkalmazott kolléga továbbra is kapja a cafetéria juttatást, én nem pedig még érzésem szerint közalkalmazottnak számítok.Jogszerű ez az eljárás? Kollektív szerződés ezt külön nem szabályozza. Esetleg szóba jöhet a negatív diszkrimináció?
A felmentési idő alatt vállalhatok legális alkalmi munkát az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül úgy, hogy ne veszítsem el a felmentési időmet?
Várom megtisztelő válaszát.
Köszönettel : Balog László

Nem tudom milyen munkát végzett 29 évig a fenti cégnél. Magánemberként sajnálom Önt és elgondolkodtat, hogy hűség sincs a mai munka világában sok más emberibb megoldással együtt ez is elenyészett.
Ha eddig kapta a cafetériát, akkor annak időarányos részere is jogosult egészen a munkaviszonyának a megszüntetéséig, - de ehhez az is hozzátartozik, hogy ha többet használt volna fel annál, mint ami időarányosan megilleti, akkor a többletet vissza kell fizetni, illetve juttatni a munkáltatónak. Ebben az esetben negatív diszkrimináció kérdését alaposan meg kell vizsgálni, - mert például a cafetéria szabályzatban lehet arról rendelkezni, hogy a felmondási időben a munkavállalónak cafetéria nem jár. Többet és biztosabbat erről a munkahelyén tudhat meg. Semmit nem veszít már azzal, ha elkéri a cafetéria szabályzatot, illetve a munkáltatónak azt a belső szabályzatát, ahol leírják a cafetéria juttatás szabályait. Ha a munkáltatónak nem volna olyan belső szabályzata, ahol le van írva a juttatás rendszer módja, mikéntje, - akkor felvetődhet a diszkrimináció kérdése, - illetve a jogalapja annak, hogy a munkáltató "pofára" osztja a cafetériát, amelyért a munkáltatót havi 500e Ft-os pénzbüntetésre is ítélheti a munkaügyi ellenőrző hatóság.
A felmondási-felmentési idő egyik célja a munkavállaló tájékozódási lehetőségének biztosítása az álláspiacon, - illetve a hosszabb munkaviszony megszüntetésének ilyetén honorálása a munkáltató részéről. Semmilyen törvény nem tiltja az újabb munkába állást ezen időszak alatt.

Szabó Miklósné



(07.11.2011)  Határozatlan idejű közalkalmazotti szerződésemet közös felmondással megszüntettük, de a munkáltatómtól nem kaptam semmilyen papír, se munkabért a munkaviszony megszűnésének a napján. Arra hivatkoznak, hogy kincstári elszámolás alá esnek és egy két hét is lehet mire kipostázzák. Jogszerű ez az eljárás?
Köszönöm válaszát!

Nem jogszerű.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Szabó Miklósné

(30.10.2011)  Tisztelt szakértő!
Ha a közalkalmazottnak a munkáltató változtatni akar a munkakörén, köteles ő azt elfogadni?Ebben az esetben a dolgozó jóval több munkát kapna, ugyanannyi fizetésért.Még lehet haza is kellene vinnie a munkát, mert plusz időt nem kapna rá.
Köszönöm:M

Nem köteles elvállalni a felajánlott munkát, - különösen akkor nem, ha az eredeti közalkalmazotti kinevezésében sem szerepelt, - és mindezek mellett nem is ért hozzá, mert nincs hozzá megfelelő végzettsége, képzettsége.
Ugyanakkor a vezető hozhat olyan döntést, hogy a felajánlott munkakör el nem fogadása esetén megválik öntől. Ez esetben felmentheti a munkavégzés alól, amelyet indokolni köteles.

Szabó Miklósné

(03.10.2011)  A párom közös megegyezéssel eljött a munkahelyéről. Az utolsó napon nem kapott semmit a kézébe Jogszerű-e,ha a munkavállaló( közalkalmazott) a leszámolás napján nem kapja meg a bérét és a papírjait?Azt modták,postázzák, a bért pedig utalják,amikor a fizetéseket.
Válaszát előre is köszönöm:M

A munkáltató jogsértést követett el. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37/A. § (2) bekezdése szerint a jogviszony megszüntetésekor ki kell fizetni a munkabért, egyéb járandóságot, valamint ki kell adni az előírt igazolásokat.

Szabó Miklósné

(29.09.2011)  Önkormányzati fenntartású intézményben közalkalmazotti jogviszonyom felmentéssel megszűnik, Jelenleg felmentési időmet töltöm. Kérdésem az lenne, hogy megbízási szerződéssel (vagy valami más megoldással) elhelyezkedhetek-e egy másik állami fenntartású intézményben felmentési időm alatt úgy, hogy a felmentési időre járó illetményem és a végkielégítésem se veszítsem el? Előre is köszönöm válaszát!
A közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető munkáltatói határozatban (amelyet nem ismerek) lehet olyan rendelkezés, amely tilthatja, illetve kifejezetten megengedheti az Ön által is kérdezett tárgyakat, továbbá rendelkezhetett másként is a munkáltató az Ön további sorsáról. Ha ez a határozatból nem tűnne egyértelműen elő, akkor a munkáltatóval vegye fel a kapcsolatot ebben a tárgyban.

Szabó Miklósné

(28.09.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Meg szeretném kérdezni, hogy mit tegyek. Közalkalmazottként dolgozom, de jelenleg táppénzen vagyok. Mivel időnként - havonta egyszer - megbízási szerződéssel egyéb munkát is szoktam végezni, most, a táppénz ideje alatt megtehetem-e ezt, vagy adódhatnak belőle kellemetlenségeim. Eddig úgy oldottam meg mindezt , hogy arra a napra szabadságot vettem ki. Válaszát előre is köszönöm. Tereza

Jobb lenne tiszta lappal játszani. A másodállását (vagy megbízást függetlenül a munkaidő hosszától, illetve minőségétől) be kellene jelenteni a cégnél (intézménynél) ahol dolgozik. Nem lennének anomáliák, félelmek, aggodalmak, nyugodtan lehetne akár beteg is. Erre a hatályos jogszabályok is kötelezik. Ha "külön munkája" a munkáltatója tudomására jut, akár rendkívüli felmondást is közölhet Önnel, ha a másik munka olyan jellegű, amely sérti fő munkaadója közvetlen vagy közvetett gazdasági, működési, személyiségi érdekeit.

Szabó Miklósné

(22.09.2011)  Tisztelt tanácsadó!
Közalkalmazotti munkaviszonyom megszüntetését nem engedték közös meg eggyezéssel ezért kénytelen voltam rendes felmondással élni.A felmondási időmet nem tudtam teljes mértékben ledolgozni,ezért most kártérítést kell visszafizetnem.A munkáltató a bruttó átlagbérem követeli tőlem.Szeretném tudni,hogy jogszerűen járt-e el velem szemben?

Köszönettel

H.Éva

A közalkalmazotti jogviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni a hatályos Kjt. értelmében. Közalkalmazotti jogviszonyt az alábbi módokon szüntethetnek meg:
(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt, vagy

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint

g) elbocsátással, továbbá

h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.

Szabó Miklósné

(22.09.2011)  Tisztelt Szakértő!
A segítségét kérem abban, hogy melyik jogszabály tartalmazza, hogy a közoktatási intézményben milyen gyakorisággal kell a közalkalmazottak minősítését elvégezni. Vagy az intézmény határozza meg a teljesítményértékelési szabályzatában az értékelés gyakoriságát?
Köszönettel: Papp Ágnes

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról:
22. § (7), (15) bek. a), b) pontok és (16) bekezdés;
34. § (7) bek. a), b) pontjai;
40. § (1) bek. a)-g) pontokig és (2)-(12) bekezdések;
65. § (3) bek.;
66. § (7)-(8) bekezdések;
83/D. §;
85. § (3) bek. c) és ce) pontok.

Szabó Miklósné



(22.09.2011)  Az lenne a kérdésem,hogy hol lehet megtalálni,mi számít (mi tekintehető)közalkalmazotti munkaviszonynak 1992.júl.1.-e előtti időszakról. Pl:Népszínházban dekoratőr , Talajművelési Kutató Intézet kutatója vagy KISZ gazdasági ügyintéző munkakör beszámítható-e(tekintehtő-e)közalkalmazotti munkaviszonynak,ha 1992 júl.1 után már közalkalmazotti munkakörben dolgoztak(dolgoznak)?
Segítségüket előre is köszönöm!
Takács Éva

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény:
87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

Szabó Miklósné

(15.09.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy Tagóvodánkban 2011.márciusában megtartott szülői értekezleten ismertettük a szülők előtt az etnikai program bevezetését, ahol a jelenlévő szülők annak is vallották magukat, így nyilatkozatukat alá is írták. Az óvodavezetőm tudomására jutott, hogy Önkormányzatunk kilépett a Társulásból, és csatlakozni fog egy másikhoz, júl. 1-vel. Az etnikai programról szakértői vélemény már nem készült, ugyanis azt a 3 társulás már nem akarata finanszírozni.
Az átszervezés miatt az Oktatási Hivatal szakértőt rendelt el, gondolom a Jegyző általi kérelemre. Kérdésem, kinek a feladata lett volna az hogy szakértőt hívjon, a FENNTARTÓÉ? AZ ÓVODAVEZETŐMÉ, VAGY AZ ENYÉM MINT TAGINTÉZMÉNY VEZETŐÉ???Jelenleg ezt kérik számon rajtam, miért nem készült el, én miért nem hívtam, miért nem jeleztem a fenntartó felé stb???? ugyanis normatív támogatást nem tudnak igényelni, a program még kész sem volt, de ők előre betervezték a költségvetésbe….ez a jelenlegi probléma. Segítségét szeretném kérni, hogy milyen törvényi lehetőség szólna mellettem??? Kérdésem, nem lehetett volna mindkettő problémát egyszerre szakértőztetni, mivel ez kettős átszervezésnek minősül. Tudomásom szerint , csak szept.-1 től bevezetett (tanév eleje)program után lehetséges normatíva igénylése.
Várom mielőbbi válaszát, ugyanis szept.21-ig válaszolnom kell.
Tisztelettel: CSILLA

A társult tagok: az Önkormányzat, az óvoda, és a tagóvoda, ahonnan az Önkormányzat kilépett, - ha jól értelmeztem a problémát.
Az átszervezés minden esetben a fenntartó jogosítványa, (amelyet az Önkormányzati törvény: Ötv. is tartalmaz), így a szakértő kirendelése is a fenntartó kötelessége lett volna. A normatív támogatás nem hívható le olyan állapotra amelyről az Önkormányzat még nem rendelkezett, illetve határozatával nem fogadta el a fennálló állapotot. Ezt hívják fenntartói támogatásnak vagy jóváhagyásnak, amely a normális kontrollt szolgálja, illetve visszacsatolja.
Lapozza fel az Ötv-ét, a fenntartói és a társulási fejezeteknél és írja meg válaszát a legjobb tudása és lelkiismerete szerint (hiszen Ön vezető).

Szabó Miklósné

(02.09.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Én az eljárást magát sérelmesnek éreztem, ezért a tájékoztatás illetve a véleményezés elmaradására való hivatkozással be is nyújtottam a rendkívüli felmondásomat, amit a munkáltatóm jogellenesnek nyilvánított, ezért azt visszautasítva az elbocsájtást alkalmazta.
Tehát: volna esélyem a munkaügyi bíróságon, vagy sem?
Kifejtve: a KJT alá tartozó munkaadótól egy másik KJT alá tartozó munkaadó alá kerültem volna.
És szerintem itt is megilletne a tájékoztatás, ill. véleményezés, szerintük viszont nem!!!
Ebben kérném véleményüket!

Tisztelettel
Szabó Lajos


From: CV Centrum [mailto:info@cvcentrum.hu]
Sent: Thursday, September 01, 2011 6:56 PM
To: lvsch@freemail.hu
Cc: info@cvcentrum.hu
Subject: CV Centrum: Válasz a kérdésére

Köszönti Önt a CV Centrum!

A CV Centrumnak feltett kérdése, 01.09.2011:
Tisztelt Cím!

A problémám a következő:
2 éve dolgoztam egy x megyei fenntartású iskolában közalkalmazottként. (határozatlan idejű szerződéssel)
A fenntartó határozata alapján a jelenlegi intézmény megszűnt, és egy másik közoktatási intézmény tagintézménye lett.
Sem a jelenlegi, sem a jövőbeni munkáltatómtól semmiféle írásbeli tájékoztatást nem kaptam.
Kérdésem: ilyen esetben van-e a munkáltatónak (a réginek vagy az újnak) tájékoztatási kötelessége, illetve kell-e kérnie a véleményemet (hozzájárulásomat) a más munkáltatónál való továbbfoglalkoztatásomhoz?

Tisztelettel
Szabó Lajos




Válasz a kérdésére:
Az Ön kérdése válasz is egyben. Ha sérelmesnek érzi a kézbe kapott határozatot, - és még nem késett el el a fellebbezéssel, akkor sürgősen lépnie kellene.

Szabó Miklósné

A Kjt. hatálya alá tartozó két intézmény közötti közalkalmazotti cserét áthelyezésnek nevezik, amely három pólusú jogviszony, ahol a két munkáltató és a közalkalmazott egybehangzó jognyilatkozatára van szükség, abban a tekintetben, hogy a munkaviszonyt a munkáltató a jövőre nézve úgy szünteti meg, hogy egyben új jogviszony keletkezik.
Az képtelenség, hogy Ön az áthelyezéséről, illetve a másik munkáltatóhoz helyezéséről semmit sem tudott.

Ha ez a helyzet Önnek sérelmes, akkor jó eséllyel perelhet a bíróságon.

Szabó Miklósné

(26.08.2011)  Tisztelt Cím!
A következőben kérném a segítségét:
2006. augusztus 21-től kinevezéssel létesítettem közalkalmazotti jogviszonyt, mint tanító szakos, informatika műveltségi területtel, napköziotthonos csoport vezetőjeként. Időközben az informatika szakos pedagógus elment az általános iskolából. Új tantárgyfelosztásként én kaptam az informatika órákat, ami összesen tíz óra és ez kiegészült főleg az alsó tagozatból a kötelező 22 órára. 2009. augusztus 5-én született gyermekemmel GYED-en voltam. Ez után szerettem volna visszaállni dolgozni, amit az iskola igazgatójának a törvény által meghatározott időben jeleztem is. A fenntartó önkormányzat 2011. augusztus 2-án úgy döntött, hogy a 12 tanulócsoporthoz és 2 napközis csoporthoz 17 álláshelyet biztosít, mivel a törvényben előírt kötelező iskolai összes óraszám kiszámítása nem helyesen történt előzőleg, amit egyébként minden eddigi ellenőrzés jóváhagyott, tehát helyeselt. Az általános iskolában átszervezés történt. Ennek megfelelően 3 álláshelyet szeptember 1-gyel megszüntetett. Ezek egyike az enyém.
Így még, ha igénybe veszem a GYES-t, annak lejárta után sem alkalmaz, csak a kötelező 30 napra vesz vissza. Ugyanakkor 4 földrajz szakos van az általános iskolában, holott a földrajzi órák száma 1 főnek sem teszi ki a kötelező óraszámát. Van, aki csak földrajz szakkal rendelkezik, ő az egyik napközis csoportot kapta. Másik két főnek a másik napközis csoportból egészítették ki az óráját. Nekem a napközis csoportot sem ajánlották fel.
Kérdésem: Jogos-e a munkáltató döntése? Élhetek-e jogorvoslattal?
Egy esetleges munkaügyi per elvesztését anyagilag nem tudtám finanszírozni.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: egy elkeseredett kisgyermekes anyuka

Egyetlen lényeges dolog nem derült ki az egyébként a világos és érthető leveléből, - éspedig az, hogy kinevezése határozott vagy határozatlan időre szólt-e. Ugyanis az igazgatók egy leépítés során első sorban a határozott időre alkalmazott kollégáiktól szabadulnak meg leghamarabb, -és itt a határidő vagy esemény bekövetkezése okán az elszámoláson kívül egyéb teendőjük nincs. A határozatlanan időre kinevezett kolléga közalkalmazotti jogviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését ugyanis indokolnia kell a törvényben leírt szigorúbb szabályok szerint.
Ha kinevezése határozatlan időre szól és munkaügyi perben gondolkodik, akkor olyan indokot kell a keresetében előadnia és bizonyítania, amely kiállja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetés jogellenességének próbáját. Ha a z iskolában nincs több informatika szakos tanár és földrajz szakos pedig három is van, - és mégis az egyetlen informatika szakos tanárt küldik el, - majd a helyét egy másik külső informatika szakossal tölti fel, akkor megáll a megszüntetés jogellenességének tényállása.

Szabó Miklósné

(25.08.2011)  Tisztelt Dér Úr!
Óvodánkba jelenleg 76 gyermek került felvételre, 3 csoportban 6 óvónővel és 3 dajkával dolgozunk. Óvodásaink 50%-a a cigány kisebbséghez tartozik, 60%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű.Fenntartói társulásban működünk egy másik önkormányzattal. Az elmúlt évek alatt a gyermeklétszám nem csökkent drasztikusan, gazdasági nehézségre hivatkozva vezetői megbeszélésen 2011.08.24-én polgármesterünk közölte, hogy január 01.-től 5 óvónővel és 3 dajkával dolgozhatunk tovább. Augusztus 26-án erről rendkívüli ülésen kíván döntést hozni. Az előző nevelési évben az októberi statisztika idején 77 gyerekünk volt. A minimálisra redukált költségvetést nem léptük túl, takarékosan gazdálkodtunk, az integrációs pályázat segítségével\"működtettük az oktatási és nevelési feladtokat. Szeretnénk megtudni, hogy fenntartó önkormányzatunk szabályosan járt -e el, amikor a dolgozó felmentését a 2012.-es költségvetési év kezdetével, szorgalmi időben kívánja végrehajtani. Az átfedési időt az igazgatónő úgy kívánja megszervezni, hogy az ötödik óvónő két csoportban is dolgozik, megosztott munkaidővel. Igy az átfedési idő biztosított, a csopotokban a kettes váltás nincs meg.Ezzel párhuzamosan a szülők megkérdezése nélkül az óvodai nyitvatartást 6 óráról 7 órára kívánja módosítani önkormányzatunk 2011. szept. 01.től.Mielőbbi válaszát köszönöm.

A társulás mint fenntartó jogosult a működés feltételeit a szakfeladat-ellátás jelentős sérelme nélkül módosítani, átalakítani, megváltoztatni. Itt a szakfeladat sérelmére lehet hivatkozni, azonban ezek az ellenvetések gyakran süket fülekre találnak a költségek lefaragására törekvő önkormányzati társulásoknál (ahol nem is mindig világos egyértelműen, hogy a fenntartói jogokat mely szerv gyakorolja). Ha volna a működéssel kapcsolatban olyan megdönthetetlen érv, amely a karcsúsítások ellen szólna, akkor lehetne arra sarkallni az fenntartót, hogy engedményt tegyen. Ilyen érv a szorgalmi idő kellős közepén beálló működési feltétel negatív irányú változtatása is. Talán azt el lehetne érni, hogy mindezt ne év közben lépje meg a fenntartó. Hivatkozni lehet a hátrányos helyzetű gyerekek nagy arányára, a kisebbség nagy létszámára. Támogatókat kell keresni a probléma kezelésére, - külön-külön meg kell keresni a társult önkormányzatok képviselőit, és apellálni kell a feladatellátással szembeni elkötelezettségükre, leginkább a kicsi gyermekek megfelelő ellátására. Meg kell keresni a kisebbségi önkormányzat képviselőjét is, továbbá a gyermekvédelmi szervezeteket is, akik igazolni tudják, hogy a az Önök Óvodájában nevelt gyermekek hátrányos helyzetből indulnak, és nemhogy leépíteni nem lenne szabad, de további bővítésekre lenne szükségük.

Szabó Miklósné

(24.08.2011)  T!! Az előbbi kérdésemhez pótlólag: 4 óra kiegészítés maradna a jelenlegi cégemnél. Felajánlotta. Az maradna közalkalmazotti m. viszony. A másik 4 óra a kft. Kérdésem : jár-e hátránnyal, ha ezt aláírom?? Ill. a nyugdíjba hogyan számít ez a két 4 óra?? Két helyről érkezne a fizetés??
Nem Mivel mindkét helyen 4-4 órát dolgozik ez részmunkaidőnek számít, amelynek lényege az ellenszolgáltatás tekintetében a részarányosság.

Szabó Miklósné

(22.08.2011)  Tisztelt Szakértő!
Munkahelyemen felmondtam. A felmonádási időt nem töltöttem le. A munkaadóm nem \"felmondás\", hanem \"elbocsájtás\" bejegyzéssel adta ki határozatát. Tőlem két hónap (a felmondási idő hossza) munkabér kifizetését kéri. Jogosult-e erre, ha \"elbosájtot\" és nem \"felmondás\" -sal szünt meg a munkaviszonyom? Üdvözlettel: Kovács Sándor

Az "elbocsátás" a közszolgálati alkalmazottak (közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő) fegyelmi büntetéseinek legsúlyosabb fokozata, - feltehetően tehát Ön közszolgálati alkalmazott, ahol az elbocsátás fegyelmi büntetéshez járulhat pénzbüntetés is.

Szabó Miklósné

(22.08.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram!
2007. márciusától dolgozom egy szakiskolába. Most szeptembertől megalakult a Gazdasági Szervezet (GESZ), ami azt jelenti hogy nem maradhatok az iskola állományába, hanem áthelyezéssel át kell lépnem a GSZ-be. A kérdésem a következő, az áthelyezést úgy akarják megoldani, hogy próbaidővel vesznek át. Ezt meg lehet tenni? Ha folyamatos munkaviszonyom van 2007-től hogyan lehetek próbaidős? Arról nem beszélve, hogy állítólag a próbaidő alatt simán kirúghatnak.
Válaszát előre is köszönöm.

Az áthelyezéshez nem lehet próbaidőt tűzni, mert ez jogszabályba ütközik.

szabó miklósné

(16.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Egy olyan probléma előtt állok, amiben kérem a segítségét.1990 óta dolgozom kisebb-nagyobb megszakításokkal közalkalmazottként./17 közalk-i év/.2002-ben elhelyezkedtem napközis nevelőként /határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal/óvónői főiskolai diplomával,olyan fizetési fokozatban,melybe a diploma megszerzésétől számolták az éveimet, hiszen a munkakör előírása főisk-i végzettség volt.Most munkahelyet szeretnék váltani,ahol szintén határozatlan idejű szerződéssel napközis nevelőként foglalkoztatnának.A leendő főnököm azt mondta, hogy a tanítói diplomám megszerzésétől/2006/ számolnák éveimet,így F6-ból visszaesnék F3-ba.Ez komoly különbség fizetésre.Törvény szerint hogyan kell számolni? Tényleg lehetséges, hogy visszaesnék kategóriákat?

A közalkalmazotti kinevezéshez meg kell állapítani a fizetési kategóriát is. Ehhez a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időket kell beszámítani. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 87/A. § irányadó ebben a tekintetben.

Szabó Miklósné

(15.08.2011)  Tanárként dolgozom, határozott idejű jogviszonnyal rendelkezem. Néhány napja felhívott a főnököm, hogy keressek munkát, mivel csak 7 tanórát tud számomra biztosítani a következő tanévtől.
Korábban megjelentettett egy hirdetést, melyben a szakomnak megfelelő tanárt keres az iskolába.

Kérdéseim:
1. Szabályosan járt-e el a főnököm, mikor a tanévkezdéshez ennyire közel (augusztus 10-én) jelentette be, hogy teljes munkaidejű állásom veszélyben van?
2. Másrészt élhetek-e ebben az esetben rendkívüli lemondással?

1.: Betöltött állást meg lehet pályáztatni a hatályos bírói gyakorlat szerint (erre törvényi felhatalmazása a közalkalmazotti vezetőnek nincs.), - de munkáltatói felmentés indokául a betöltött munkakörre kiírt pályázat nem szolgálhat. Felmentés indoka ugyanis csak Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) 30. §-ban meghatározott körülmények valamelyike lehet.
2.: Rendkívüli lemondással az a közalkalmazott élhet, akinél a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (Kjt. 29. § (1) bekezdés.
Ez a közalkalmazott egyoldalú, a munkáltatóhoz intézett és indokolt nyilatkozata. a rendkívüli lemondás a közléssel hatályossá válik, tehát azonnal megszünteti a jogviszonyt. Fontos a rendkívüli lemondás indokolása, mert indokolás nélkül jogellenes.
A munkáltatói kötelezettségszegésnek jelentős mértékűnek kell lenni. Munkáltatója intézkedése minimálisan is kinevezése módosítását követeli meg. A módosítást azonban a jelenlegi szabályok szerint csak úgy teheti meg, ha abba Ön is beleegyezik, illetve nem köteles elfogadni munkáltatója szerződésmódosításra irányuló nyilatkozatát. Így munkáltatója intézkedése nem ad okot a redkívűli lemondásra.

Szabó Miklósné

(12.08.2011)  Jó napot!
Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy óvodában ahol dolgozom létszámleépítés miatt egyikünk részmunkaidőbe fog kerülni. Én egyedülálló szülőként nevelem a két gyerekem, az egyikük nincs 18 éves a másik egyetemre jár. Van-e bármi lehetőség a törvényben, ami véd így a részmunkaidőre való áthelyezéstől?
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Vági Edina

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 32. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
....

b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig,
....,
ez a védelem azonban nem vonatkozik a részmunkaidős munkavégzésre, - ezért, ha azt a munkáltató felajánlja, akkor 5 munkanapon belül erről nyilatkoznia kell.
Nyilatkozatában, amelyen reálisan feltárja helyzetét, kérheti családi jogállása (családfő) és állapota miatt a teljes munkaidős foglalkoztatást, - illetve ennek valamilyen méltányos megoldását a munkáltatójától.

Szabó Miklósné

(11.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Köszönöm gyors válaszát!
Elolvastam a Kjt. 63. § (1) bekezdését, de ott nem találtam az időpontra (átsorolás időpontja) vonatkozó utalást. Hol találom meg ezt? Eddig három variációt hallottam, és nem tudom, mi a valós:
- a diploma bemutatását követően
- szeptember 1. - a tanévkezdés
- a következő év január 1-től

Köszönettel!
2011/8/10 CV Centrum
Köszönti Önt a CV Centrum!

A CV Centrumnak feltett kérdése, 10.08.2011:
Tisztelt Szabó Miklósné!

Az alábbi válaszadással már megkaptam kérdésem első részére a választ, hogy az egyetemi végzettség megszerzése után mikor kell átsorolni. Szeretném megtudni annak a jogszabálynak a nevét/számát, amire ez vonatkozik, hogy tudjak az iskolában erre hivatkozni! :

\"08.08.2011) Általános iskolai szaktanárként dolgozom, de 2011. júniusában szakomnak megfelelő egyetemi végzettséget (MA) szereztem. Kérdésem a következő: Mikor kell megkapnom az új végzettségemnek megfelelő átsorolást? (Diplomám bemutatását követően, vagy 2012. januártól? Melyik jogszabály vonatkozik rám?)
Köszönettel:
Mariann
Diplomája bemutatását követően el kell végezni a végzettségének megfelelő átsorolást.

Szabó Miklósné\"

Köszönettel!


Válasz a kérdésére:
Kjt. 63. § (1) bekezdés

Szabó Miklósné



A diploma bemutatását követően (bár ezt a törvény (és a végrehajtási rendelet sem) nem nevezi meg, de ez beleértendő), hiszen a megszerzett diploma erre kötelezi a munkáltatót:
További szabályok a vonatkozó törvényből: 66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

Szabó Miklósné

(10.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Az alábbi válaszadással már megkaptam kérdésem első részére a választ, hogy az egyetemi végzettség megszerzése után mikor kell átsorolni. Szeretném megtudni annak a jogszabálynak a nevét/számát, amire ez vonatkozik, hogy tudjak az iskolában erre hivatkozni! :

\"08.08.2011) Általános iskolai szaktanárként dolgozom, de 2011. júniusában szakomnak megfelelő egyetemi végzettséget (MA) szereztem. Kérdésem a következő: Mikor kell megkapnom az új végzettségemnek megfelelő átsorolást? (Diplomám bemutatását követően, vagy 2012. januártól? Melyik jogszabály vonatkozik rám?)
Köszönettel:
Mariann
Diplomája bemutatását követően el kell végezni a végzettségének megfelelő átsorolást.

Szabó Miklósné\"

Köszönettel!

Kjt. 63. § (1) bekezdés

Szabó Miklósné

(08.08.2011)  Általános iskolai szaktanárként dolgozom, de 2011. júniusában szakomnak megfelelő egyetemi végzettséget (MA) szereztem. Kérdésem a következő: Mikor kell megkapnom az új végzettségemnek megfelelő átsorolást? (Diplomám bemutatását követően, vagy 2012. januártól? Melyik jogszabály vonatkozik rám?)
Köszönettel:
Mariann

Diplomája bemutatását követően el kell végezni a végzettségének megfelelő átsorolást.

Szabó Miklósné

(08.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Jeneleg a szüléseim után járó szabadságomat töltöm, közalkalmazotti (tanár) jogviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy ezen szabadság alatt létesíthetek-e 6 órás munkaszerződéses jogviszonyt, anélkül, hogy fel kellene mondanom.
(A keresőben megjelenik egy ilyen típusú kérdés, de sajnos nem sikerült megtalálnom.)

Válaszát előre is köszönöm!

Munkáltatója kifejezett és erre irányuló írásos engedélye szükséges a munkaviszony létesítéséhez.

Szabó Miklósné

(03.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Kötelezhető-e nyáron a szabadsága idején a közalkalmazottként dolgozó pedagógus az önkormányzat kötelező gyermekvédelmi tevékenységeként (nem oktatással összefüggő feladat) ellátandó nyári napközis táborban való munkára?
Gyógypedagógusként dolgozom egy önkormányzati fenntartású többcélú közoktatási intézményben. Az önkormányzati nyári napközis tábor ellátására köteleztek bennünket, csak az iskolai intézményegységben dolgozókat.
Kérdéseim: A többi intézményegységben dolgozó kollégák is kötelezhetőek a nyári napközi ellátására, hisz ők is ugyanebben az intézményben dolgoznak?
Hogy kerül kötelező jelleggel a pedagógus a csak nyáron kivehető szabadsága alatt az önkormányzat által ellátandó feladatba?
Valóban kötelező feladata a gyógypedagógusnak vagy választható plusz kereseti lehetőség az önkormányzati nyári napközis táborban való munka? Ha igen, milyen feltételekkel?
A gyógypedagógiai asszisztensek kötelezhetőek nyáron az intézményen kívüli tábori szolgálatra? Ha igen, milyen feltételekkel?
A tanév végi pedagógusi ellenállás miatt a nyári napközi kérdését a vezetőség szabályozni kívánja, ezért kérem a segítségét a kérdés tisztázásában.
Válaszát előre is köszönöm: Papp Ágnes





Gyermekfelügyeletet elláthat a pedagógus vagy pedagógiai asszisztens a nyári szünet alatt. Előtte azonban a szabadságolási tervet kötelező elkészíteni, - illetve egyes jogos kéréseket esetlegesen (lefoglalt szállás kirándulás céljára stb.) érdemes figyelembe venni.
A többi intézményegységben dolgozó akkor kötelezhető nyári ügyeletre, ha munkaköre a gyermekfelügyelettel összefügg, (tehát portás, adminisztratív dolgozó, karbantartó és más kisegítő személyzet nem).
Mivel a feladatok gazdája az önkormányzat, ezért takarékossági okból vagy a feladatok ésszerűbb szervezése okán jogosult az ellátandó feladatokat átszervezni, akár költségmegtakarítás címén is.

Szabó Miklósné

(02.08.2011)  Tisztelt Szakértő!

1989. 09. 01.-2011. 05. 31.-ig dolgoztam a MÁV-nál, mint raktáros. Közben 2-szer 3 évet voltam Gyesen. 2011. 06. 01.- 07. 31-ig munkanélküli segélyen voltam majd 2011. 08. 01-jén kerültem közalkalmazotti jogviszonyba.
A kérdésem a következő:
A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell-e venni az eddig ledolgozott éveimet (mint az Mt. alá tartozó dolgozó), vagy mint újdonsült ka. az első fizetési fokozatba kerülök?
Köszönettel K.R.

A közalkalmazotti jogviszonyban a fizetési fokozat megállapításánál a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37/A. § szabályai irányadóak. Ennek értelmében be kell számítani
- az 1992. június 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát,
- a szolgálati jogviszony időtartamát,
...

Szabó Miklósné

(01.08.2011)  Jelenleg RTG osztályon UH-n adminisztrátori munkakörben dolgozom. Kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem veszélyességi pótlék. Válaszukat előre is köszönöm. V. Orsolya
"Egészségkárosító veszélynek kitett beosztásokban szolgálatot teljesítők pótléka

40. § (1) Egészségkárosító veszélynek kitett beosztásokban szolgálatot

teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi veszélyességi pótlék) az

jogosult, akinek a szolgálati tevékenységét a szolgálatteljesítési idő több

mint 50%-ában - ionizáló sugárzásnak kitett beosztásokban legalább 3

órában - egészségkárosító veszélynek kitett beosztásokban kell végeznie,

vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós

használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést

jelent.

(2) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító beosztások körét külön

jogszabály tartalmazza.

(3) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító körülményeket - a helyszíni

vizsgálat alapján, az országos szakmai gyakorlatot figyelembe véve - az MH

Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata állapítja meg. Vitás kérdéseknél

a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal véleményét ki kell

kérni. A katonai beosztások minősítésénél a honvédelmi miniszter által

kiadott külön jogszabály az irányadó.

(4) Az egészségi veszélyességi pótlék havonkénti összege az illetményalap

45%-a, amely annak jár, aki megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek.

(5) Az illetménypótlék napokra is megállapítható annak, aki a havi

szolgálatteljesítési időnek csak egy részében végzi tevékenységét pótlékra

jogosító körülmények között. A pótlék napi összege az illetményalap 2,1%-a.

41. § (1) Az egészségi veszélyességi pótlékra való jogosultságot - a 40.

§-ban foglaltak, valamint a helyi körülmények (a veszélyes helyen való

tartózkodás gyakorisága és időtartama, az egészségi ártalom veszélyének a

súlyossága stb.) figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok

parancsban állapítja meg.

(2) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító beosztásokról, valamint az

ott szolgálatot teljesítőkről részletes nyilvántartást kell vezetni.




Tehát akkor lesz jogosult, amennyiben a szolgálatteljesítési idő 50 %-ában,

ionizáló sugárzás esetén ilyen veszélynek kitett munkakörben legalább 3

órában végzi.



Még az szerepel a törvényben, hogy ez "eseti illetménypótlékként" kell

kezelni."drkendejulia.hu



(01.08.2011)  Tisztelt Szakértő!

Kérdésem:
amennyiben 5 évre szóló igazgatóhelyettesi állásom a megbízás 3. évében megszűnik, viszont munkahelyemen pedagógus státuszt továbbra is felajánlanak számomra, és amennyiben ezt elfogadom, akkor jár-e nekem a még fennálló két évre járó elmaradt vezetői pótlék egyösszegű kifizetése. Ha nem maradok a munkahelyemen, mert nem vállalom el a felkínált állást, akkor kérhetem a pótlék kifizetését?

Előre is köszönöm konkrét válaszát!




Ha vezetői státuszát visszavonják a határidő lejárta előtt, akkor nem jár tovább a vezetői pótlék, - marad a közalkalmazotti besorolása a végzettsége és a közalkalmazásban eltöltött ideje alapján. Az a pótlék, amiért még nem dolgozott meg és előre láthatóan nem is fog, nem nevezhető elmaradt vezetői pótléknak.
Ha nem marad a munkahelyén, mert nem fogadja el a felkínált állást, akkor nem csak a vezetői pótlék nem jár, hanem ha végkielégítésre jogosító időszakkal rendelkezne, akkor annak is csak a felére lesz jogosult.

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Tisztelt Szakértő!

Igazgatóhelyettesi megbízásom 5 évre szól, még 2 év lenne hátra, de a fenntartó meg fogja szüntetni a vezetői státuszomat, költségtakarékossági okokból, kérdésem, hogy a hátralévő pótlékokat ez esetben megkapom-e majd?

Köszönettel:

S. Éva

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon fizeti ki a közalkalmazott illetményét, egyéb járandóságait és adja ki az igazolásokat. A ki nem adott járandóság a munkáltató kártérítési igényét megalapozhatja [BH 1992.734.].

Szabó Miklósné

(18.07.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!
Köszönöm válaszát, amennyiben ideje engedi, szíveskedjen még egy kérdésre válaszolni! Milyen esetekben jár 14 közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött munkaév után végkielégítés, ill. munkaviszony megszüntetése esetén kötelezően letöltendő felmondási idő van-e?
Köszönettel: Hné Ilona
-- Eredeti üzenet --
Feladó: CV Centrum
Címzett:
Elküldve: 2011. július 1. 21:0
Tárgy : CV Centrum: Válasz a kérdésére

Köszönti Önt a CV Centrum!

A CV Centrumnak feltett kérdése, 27.06.2011:
Tisztelt Szakértő!
Egy rövid kérdés tisztázása ügyében kérném segítségét! Amennyiben közalkalmazotti jogviszony esetén két teljes körű (napi 8 órás) státuszt 1 személy tölt be, akkor milyen bérezés a törvényileg előírt?
Köszönettel: Ilona


Válasz a kérdésére:
Az intézmény vezetőjének a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) értelmében több lehetősége van a többletfeladatok honorálásában.
Kjt. 67. § (1) szerint a közalkalmazott fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. A (2), (3) bekezdés szerint ezt meghatározhatja kollektív szerződés is, illetve ennek hiányában maga a munkáltató dönti el, hogy mit, mennyit milyen feltételekkel fordít illetménykiegészítésre.
Másik lehetőség Kjt. 77.§ (1)-(3) bekezdési szerinti kereset-kiegészítés és jutalom munkateljesítményért, átmeneti többletfeladatokért, illetve tartósan jó munka végzésért. Ezen juttatási forma a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, de pl. a jutalomazás esetén a közalkalmazott naptári évben kifizetett jutalma nem haladhatja meg a 13. havi illetmény? nélkül számított tárgyévi illetmény 30%-át.
Lehet alkalmazni még a helyettesítés és az átirányítás szabályát is. Minderről a vezető saját hatáskörben dönthet.

Szabó miklósné


Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 37. § (1), (3), (6) és Kjt. 27. § (2) bekezdések szólnak a végkielégítésről. Ez utóbbi szakasz arról szól, hogy a végkielégítés bizonyos esetekben független a közalkalmazotti jogviszony határozott vagy határozatlan idejétől.
Kjt. 37. § (1) bek. alapján végkielégítés akkor jár, ha a jogviszonyt felmentéssel vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szüntetik meg.
további követelmény, hogy a közalkalmazott a munkáltatónál legalább három éve közalkalmazotti jogviszonyban álljon.
A közalkalmazott rendkívüli lemondással is jogosult a végkielégítésre.

Szabó Miklósné

(15.07.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

A kérdés amit feltett nem egészen egyértelmű számomra.Az 1 évig tartó fizetés nélküli szabadságra gondol?Sajnos nem vagyok jártas az ilyen ügyek intézésében és azzal sem vagyok tisztában milyen lehetőségeim vannak.A fizetés nélküli szabadságról hallottam már de nem igazán hajlanak a munkáltatók hogy ebbe belemenjenek.Tudom ha kimegyek dolgozni akkor elveszítem a státuszom és ha idő előtt visszajövök akkor már nem leszek véglegesítve hanem kezdhetek mindent elölről és határozott idejű szerződéssel vesznek fel.A véglegesített státuszról csak annyit tudok ,hogy azért jobb mert a munkáltató nem tud olyan egyszerűen elküldeni.Azt nem tudom milyen előnyei vannak még és mit lehet ezáltal kihasználni.Sajnos egyik kollégám miatt most szembesültem azzal a ténnyel,hogy nem olyan egyszerű leszámolni,mivel ő azonnali hatállyal akart felmondani mivel már megvan a másik munkahelye és a kórház nem engedi el amíg le nem tölti a 2 hónapos felmondási időt.Ha letölti akkor viszont elveszti a másik munkalehetőséget,ezért nem tudom én sem mit tegyek.
Válaszát előre is köszönöm!

Nem gondoltam egy éves fizetés nélküli szabadságra, mert annak a törvényben meghatározottak szerint kell megfelelni.
Sajnos a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) nem sok közalkalmazotti jogviszony megszüntetési módot alkalmaz. Tudniillik nem jellemző, hogy közalkalmazott önként szünteti meg ezen státuszát, ahova bejutni nem volt és soha nem is lesz könnyű.
Sajnos a magyar közalkalmazotti törvény még nem alkalmazza az alkotó szabadság tényállását.
Közös megegyezéssel lehet jogviszonyt megszüntetni, de ez sem garantálja a későbbi visszatérés lehetőségét.
Nyelvet tanulni lehet munka mellett is. Nyáron pedig (szabadság alatt és esetleg 30 napnál nem hosszabb fizetés nélküli szabadság) meg lehet próbálni a külföldi munkavégzést lehetőséget. Így nem éget fől mindent maga mögött, és lesz hova visszajönni, ha mégsem válnának valóra a külföldi álmok.

Szabó Miklósné

(14.07.2011)  Tisztelt Déri Úr!

Szeretném megkérdezni,hogy milyen lehetőségeim és elintézni valóim vannak?
Jelenleg közalkalmazottként dolgozom véglegesített státuszban,szeretnék külföldön dolgozni de a nyelvismeret megszerzéséhez tanfolyamra kellene járnom ami napi elfoglaltságot jelent vidéken kb 2 hónap így fel kellene mondanom a munkahelyemen.Mivel addig is szükségem lenne pénzre jelentkeznék a munkaügyi központban a munkanélküli járadékért de mi van akkor ha folyósítási idő alatt kimegyek külföldre kell ez jeleznem hogy nem tartózkodom az országban?Kérhetem 2 hónapra a teljes járulékos idő kifizetését?Uniós tagállamban van lehetőségem dolgozni bejelentett munkahelyre de 3 hónap próbaidővel,amíg a fizetésem elég csekély lesz.Kell itthon jeleznem valamelyik hivatalban hogy külföldön vállalok munkát, vagy csak az adózásnál kell bejelentenem.
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm
Aliz

Ne vegye rossz néven, ha kérdésére egy kérdéssel válaszolok.
Biztos, hogy csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével érheti el egyéb kitűzött vágyait (nyelvtanulás, külföldi munkavállalás)?
Ha a kérdésemre a válasza igen, akkor keresek néhány közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető szabályt a Kjt-ből.

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Közalkalmazott állásomból ápr.18-tól táppénzen vagyok, veszélyeztetett terhesség miatt, a táppénzt innen kapom. Márciustól egy kft. ügyvezető igazgatója vagyok, innen semmilyen \"javadalmazást\" nem kapok. A kérdésem az lenne hogy a táppénz mellett lehetek ügyvezető igazgató vagy van valamilyen összeférhetetlenség? Van esetleg valamilyen teendőm? Válaszát előre is köszönöm!
Munkáltatójával közölni kell másik jogviszonybeli állását. Ez egy bejelentési kötelezettség a munkáltató felé. Ha a Kft.től javadalmazást mégis kapna akkor egyéb bejelentési kötelezettségei is vannak, az adóhatóság, a tb felé.

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazotti Jogviszonyt létesítettem, besorolásomhoz nem számították be azokat az időket amikor munkanélküli segélyt kaptam. Tudomásom szerint 1992-ig a munkanélküli időtartama is beszámítható.
Kérdésem: így van-e, vagy ha nem kérem tájékoztasson, esetleg annak a rendeletnek a számát szíveskedjék közölni, ahol a jogviszonyok beszámíthatósága megtalálható.
Köszönettel: Rigóné, Zsóka

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 87/A. §.

Szabó Miklósné

(08.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném megtudni ,hogy a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését kérhetem-e 2 hónappal hamarabbi időpontra mint a nekem járó 5 hónap vége? Az erre járó bért ki kell fizetni a munkáltatómnak vagy elveszlik?
Köszönettel: K.Katalin

Közalkalmazotti jogviszonyát csak a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény szabályai szerint szüntetheti meg, - alapvetően annak a függvényében, hogy határozott vagy határozatlan időre szól a kinevezése. Ezen szabályoktól eltérni nem lehet.

Szabó Miklósné

(08.07.2011)  Tisztelt Déri Úr!

Több kérdéssel fordulnék Önhöz! A munkáltatóm Június 01-el felment egészségügyi alkalmatlanság miatt közalkalmazotti jogviszonyomból. Azt szeretném megtudni ,hogy a felmentési idő felében foglalkoztatni kívánnak ,de ha nem vagyok alkalmas az eredeti munkakörömre és mást nem fogadtam el miért kell ledolgoznom 2 és fél hónapot ? Kértem tekintsenek el tőle , mivel kezelésekre járok , azt a választ kaptam a munkáltató nem tekinthet el ettől. Valóban így van?
A másik kérdésem az lenne , hogy a foglalkozási megbetegedésnek a kivizsgálására mennyi ügyintézési idő van adva? Kitől tudhatom ezt meg? A munkavédelmi f. honlapján nem találtam. Ha tud segíteni előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel K. katalin

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pont a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, amelynek szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határoz meg.

Szabó Miklósné

(07.07.2011)  Tisztelt Ügyvéd úr!

2010. decembeében indoklás nélkül 2 hónapos felmondási idővel rugtak ki kormánytisztviselői állásomból. 2011. januárban töltöttem be 60. életévemet, de még nem mentem nyugdíjba. Ebben az esetben nem lettem volna védett korú? Ha igen ez mit jelentett volna? A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz Beadvánnyal fordultam, hogy a 2003. évi CXXV. tv 8§ o) pontjába ütközik a Munkaadóm intézkedése, mert csak fiatalokat vettek fel az idősebb elbocsátott munkatársak helyett. A Ktv. 60.§ (4) bekezdése alapján akár 36 havi átlagilletmény megítélése is lehetséges lett volna. A volt Munkaadóm ügyvédje szerint az említett törvény a kormánytisztviselőkre nem érvényes. Ezek szerint ha bebizonyosodik az egyenlő bánásmód megsértése és a Bíróság ki is mondja az igazamat, akkor a kiszabott bírság 50 ezer és a 6 millió Ft közötti összeg lehet? Köszönöm válaszait, üdvözlettel: Olga

Leiratából nem tűnik ki, hogy munkáltatója a felmentését mire alapította, illetve mivel indokolta. Ennek hiányában csak az érvényes jogszabályhelyet tudom közölni, annak további, bővebb tanulmányozása céljából.: 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról 8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt).
(2) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. § (1) bekezdés];
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés];
c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §);
f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (6) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi;
g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő a (8) bekezdés szerint kérelmezi;
h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Szabó Miklósné

(05.07.2011) 


(08.07.2011)  Tisztelt Szakértő!
10 éve vagyok pedagógus. Jelenleg Gyed-en vagyok a 2 éves kislányommal. Szeretnék vele továbbra is itthon maradni Gyes-en. Pár napja az iskolámból kaptam egy levelet,hogy megszűnik az álláshelyem.
Az utolsó mondatuk volt számomra furcsa: \"Álláshelyének megszűnésének konkrét időpontja munkába állásának első napja lesz.\" Ez azt jelenti,hogy jövő augusztusba amikor betölti a gyermekem a 3 évet nem vesznek vissza? A szabadság töltése álláshelynek minősül? Vagy a szabadságom sem jár ilyenkor?
Perelhetek- e ha bizonyítani tudom, hogy akit az én helyemre felvettek szerződéssel még ott van?Ugyanis szóban nekem nem indokoltak semmit csak az értekezleten elhangzott,hogy a Gyed-esnek nem tudná kiadni az óráit,tehát nekem. Akkor az engem helyettesítőnek hogyan tudja? Illetve lehet-e per okozója,hogy bejárós vagyok, ezt éveken keresztül hallgattam, hogyha elengedések lesznek az elsők a bejárósok lesznek. (Ezt bizonyítja,hogy 4 év alatt 12-ről 3-ra csökkent a bejárósok létszáma.)
Válaszát előre is köszönöm!
Mariann

A levél tájékoztató jellegű, mivel felmondási tilalom alatt áll. Azt jelenti, hogy visszaveszik, és a munkába állásának első napján megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyát.
Bírósághoz fordulni csak akkor lesz értelme ebben az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy álláshelyét másik közalkalmazottal töltötték be, illetve azzal, aki Önt fizetés nélküli szabadsága ideje alatt helyettesítette.

Szabó Miklósné

(01.07.2011)  Tisztelt Szakértő!
Egy rövid kérdés tisztázása ügyében kérném segítségét! Amennyiben közalkalmazotti jogviszony esetén két teljes körű (napi 8 órás) státuszt 1 személy tölt be, akkor milyen bérezés a törvényileg előírt?
Köszönettel: Ilona

Az intézmény vezetőjének a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) értelmében több lehetősége van a többletfeladatok honorálásában.
Kjt. 67. § (1) szerint a közalkalmazott fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. A (2), (3) bekezdés szerint ezt meghatározhatja kollektív szerződés is, illetve ennek hiányában maga a munkáltató dönti el, hogy mit, mennyit milyen feltételekkel fordít illetménykiegészítésre.
Másik lehetőség Kjt. 77.§ (1)-(3) bekezdési szerinti kereset-kiegészítés és jutalom munkateljesítményért, átmeneti többletfeladatokért, illetve tartósan jó munka végzésért. Ezen juttatási forma a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, de pl. a jutalomazás esetén a közalkalmazott naptári évben kifizetett jutalma nem haladhatja meg a 13. havi illetmény? nélkül számított tárgyévi illetmény 30%-át.
Lehet alkalmazni még a helyettesítés és az átirányítás szabályát is. Minderről a vezető saját hatáskörben dönthet.

Szabó miklósné

(14.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Kormánytisztviselő voltam, május végén indoklás nélkül felmondtak nekem. Azóta kiderült, hogy terhes vagyok és a terhesség kezdete a felmondás előtt datálódik.
Kérdéseim:
Jogosan alkalmazható-e az indoklás nélküliség, amikor az AB már korábban kimondta, hogy ez a rendelkezés - igaz május 31. után - alkotmányellenes? Akkor májusban még nem volt az?
Kormánytisztviselőkre is vonatkozik az Mt-ben meghatározott felmondási védelem?
Mit kell tennem ahhoz, hogy a munkáltató joviszonyomat visszaállítsa?
Gyors válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
lujzi

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt június 8-án fogadta el T. HÁZ. Körülbelül június második felétől lép hatályba.
"Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is."

Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/23198#ixzz1PHEyzkcO

Szabó Miklósné


(02.06.2011)  Tisztelt Jogi tanácsadó!

Ungvári Ferencné vagyok, szeretnék Öntől jubileumi jutalom ügyben jogi tanácsot kérni.

1981. július 31-től 1982. augusztus 23-ig dolgoztam közalkalmazottként postán. Fölmondtam, és augusztus 24-től a jelenlegi iskolámban folyamatos munkaviszonyban dolgozom pedagógusként.
A 25 éves jubileumi jutalmamat megkaptam 2006. július 31-én. A 30 éveset pedig számomra nem akarják kifizetni ebben az évben, azzal az indokkal, hogy a postától nem áthelyezéssel jöttem ide.
Kérem, hogy ebben az ügyben tájékoztasson.



Köszönettel: Ungvári Ferencné

A jubileumi jutalom kifizetésénél jogszerző időnek minősül a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.)értelmében
- a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő,
- a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő...

Ennek értelmében az 1981. július 31-től 1982. augusztus 23-ig postás közalkalmazotti jogviszonya jogszerző időnek minősül.

Szabó Miklósné

(01.06.2011)  Tisztelt Szakértők!
Hosszú ideje állás nélkül vagyok, és nézegetek, pályázgatok közszolgálati állásokra. A pályázati feltételek között gyakran szerepel a 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Ha nekem van ma egy kilencven napos erkölcsi bizonyítványom (ma postára adom) akkor azt hogyan fogják minősíteni a pályázat beérkezésekor.
Másik kérdés: pontosan melyik törvény melyik paragrafusa írja elő, hogy a közalkalmazotti állásra pályázóknak be kell nyújtani egy ilyen bizonyítványt?
Ha kinevezik az más. Azt megtaláltam.
Elutasíthatnak-e egyébként megfelelő pályázatot az erkölcsi bizonyítvány hiánya miatt?
köszönöm

Az erkölcsi bizonyítványra előírt követelményeket én sem tudom sem át-sem felülírni.
Mind a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény{Kjt. 20. § (2) bekezdés a pont}, mind a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény {Ktv. 7. § (1) bekezdés} rendelkezik arról, hogy közalkalmazotti-köztisztviselő állás csak büntetlen előéletűvel tölthető be egyéb más feltételek teljesülése mellett.

(05.05.2011)  Tiszelt Déri Tamás!

Közalkalmazottként dolgozom, gazdasági ügyintéző munkakörben.Ehhez szükséges végzettségemet 2003-ban szereztem.2005-től 2,5 évig (több megszakítással) egy önkormányzatnál dolgoztam közhasznú segédmunkásként.Ezt az időszakot jelenlegi helyemen nem vették figyelembe besorolásomnál.Jogos-e ez így?
Köszönettel
Héjjas Henrietta


A közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő megállapíthatóságát a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1)-(2) bekezdése állapítja meg. Ennek értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban töltött idő közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül.

Szabó Miklósné


(02.05.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezem.Rövid határidőn belül külföldön szeretnék dolgozni.Milyen felmondást célszerű választanom annak érdekében,hogy a munkáltatómnál ne kelljen letöltenem semmiféle felmondási időt?

Köszönettel:
Horkics Éva
Pécs

Ha csak az a cél, hogy semmiféle felmondást ne kelljen letölteni, akkor a legcélszerűbb a közös megegyezéses megszüntetés, amelyet még indokolni sem kell.

Szabó Miklósné


(02.05.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Egy ismerősöm ajánlotta önöket problémám megoldására, és az önöktől kapott e-mail címére írok most.
És mert nem igazán szeretem ilyen ügyekben a nyilvánosságot.
Először is nem tudom helyes-e ez így ilyen formában, ha nem, akkor elnézést kérek.

A problémám a következő lenne:
2004-ben szereztem tanári diplomát, majd két évig tanítottam és közalkalmazott voltam.
2006 június 30. után rövid időre megszűnt a munkaviszonyom, majd ugyanaz a munkáltató október elejétől felvett 4 órában egy másik munkakörbe.(vagyis 3 hónapig voltam munkanélküli)
2007 február 1. óta pedig ismételten 8 órában dolgozom ugyanannál a munkáltatónál egy megint újabb munkakörben, és nem közalkalmazottként, hanem a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatva.
Első munkába állásom óta folyamatosan csak határozott idejű szerződéseket kapok. Még erre az évre is dec. 31-ig szól.
Úgy tudom a MTK is leírja, hogy ezt maximum 5 évig csinálhatja a munkáltató.

A kérdésem az lenne, hogy esetemben mi a helyzet. Jogosan ad-e továbbra is határozott idejű szerződést, hiszen az 5 év már letelt.
Sajnos nem tudom mi egyéb feltétele lehet ennek, azonos munkakör? számít az, hogy közalkalmazott vagy sem?
Mitől függ ez valójában?

Ebben kérem a segítségét, mert szeretnék már végre határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezést.

Segítő válaszát előre is köszönöm (erre az e-mail címre)
Üdvözlettel, Krisztina

Ha az a bizonyos 5 év már ennél az egy munkáltatónál eltelt, akkor amennyiben egy nappal is tovább dolgozott az öt évnél, akkor munkaviszonyát/közalkalmazotti viszonyát határozatlan idejűnek kell tekinteni. Ha ezt munkáltatója nem ismeri el, akkor ennek megállapítása céljából jogorvoslatot kezdeményezhet. Közöje munkáltatójával írásban, hogy ennek érdekében hajlandó jogvitát kezdeményezni, akár a bíróságon is.

Szabó Miklósné

(28.04.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!
Köszönöm a gyors válaszát, a 87/A paragrafust elolvastam, ahogy a munkát adóm is. Mégsem értelmezzük egyformán, ebből van a vitánk!

Vagyis E1 helyes vagy sem?

Szerintem az egyes pont alapján a munkaviszonyban eltöltött időt bele kell számítani!

(Kjt.87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt)

Ki értelmezi jól, én vagy a munkát adóm?
Köszönöm előre is egyértelmű a válaszát.
Tisztelettel: halloween73

A 15 év munkaviszonya több szempontból is vizsgálat tárgyát képezi a említett törvényhely alapján:
Ad1.: Csak az a munkaviszony számítható be, amely a Kjt hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. VI. 30-ig munkaviszonyban, majd ezt követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek minősül;
Ad2.: a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő;
Ad3.: a bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban eltöltött idő;
Ad4.: a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett;
Ad5.: az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát.

Mivel ez legalább 5 vizsgálódási pontot jelöl, ezért nem tudom megmondani, hogy E1 vagy E5 a fizetési kategóriája, mivel látnom kellene azt is, hogy azt a bizonyos 15 évet mikor, hol töltötte el.



(27.04.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!
Kérem szíveskedjék választ adni, hogy mi az igazság. A KJT-t többször végigolvastam és rengeteg fórumot olvastam, és mindenki mást mond. A fizetési fokozatnál csak és kizárólag az számít, hogy voltam-e közalkalmazott, vagy nem? A munkaadóm szerint ugyanis nem ismerhető el a 15 év munkában eltöltött évem, sem a gyesem, mert nem közalkalmazottként dolgoztam, csak alkalmazott voltam egy cégnél. Emiatt ő E1-be rakott, 89.000 ft-al, de felkerekített 94.000,- minimálbérre a felsőfokú végzettségem miatt.
A munkámat nem szeretném elveszíteni, viszont nehezen fogadom el, hogy a 15 éves munkámat nem számolják bele. Már volt emiatt nézeteltérésünk, és több helyről megkérdezte a munkáltatóm is, hogy hova kategorizáljon, de azt mondták neki, hogy ez így helyes, ezt mondja a törvény, ez az ő felelőssége, és jól járt el, jó nekem az E1. (Szerintem pedig E5-be kellene legalább rakni, és ebbe még nem is számoltam a gyest, gyet-et, csak a 15 évet amit ledolgoztam!)
Szeretném kikérni a véleményét, mi az igazság? Akkor miért számolják el több helyen is a nem közalkalmazotti szférában eltöltött munkában eltöltött éveket? Nem egy ismerősömnél 3,4,5,6-ost állapítottak meg, holott 1 napot sem voltak közalkalmazottak.
Ha tévedek, kérem nyugtasson meg, és elfogadom, hogy mindenhol szubjektív alapon ítélik meg a besorolást, ha pedig a munkáltatóm téved, mit tehetek, hogy érdekemet képviselni tudjam?
Üdvözlettel: halloween73

Nem csak az számít. A közalkalmazotti jogviszonyként beszámítható időt kell számításba venni. Ehhez Kjt 87/A. §-t kell végigolvasni. Szubjektív alapú beszámítás kizárt.

Szabó Miklósné

(27.04.2011)  Tisztelt Hölgyem!
Köszönön az előző válaszát. most újból szeretnék válasz kapni a következő kérdésemre.(Állásfoglalást)
- két közalkalmazott fog évvégén nyugdijba menni, ( 40év, és előrehott nyugdijba)
- az egyik 30 éve közalkalmazott , neki 6 hónap felmentés járna, és 3hó jubileumi jutalom
- a másik 36 éve - \" - , neki is 6 hónap felmentés járna és 4hó jub. jut.
kérdésem, hogy a felmentési időt a közalkalmazottnak a munkaviszonyvégétől kell
visszafelé számolni? és a szabadságukat előtte kell kiadni?
Köszönöm előre is válaszát.
Lehoczky Endréné

A válaszom: igen, igen, - azzal, hogy a felmondási idő fele értelemszerűen a felmentési idő, - és a szabadságot célszerű a felmondási időből kiadni, azért, hogy a felmentés alatt tényleges munkavégzésre ne legyen kötelezett a közalkalmazott.

Szabó Miklósné

(19.04.2011)  Tisztelt Déri Tamás!

2004 óta közalkalmazottként dolgozom határozatlan idejű szerződéssel. 2009. áprilisától 2011. január végéigTGYÁS- on, illetve Gyed- en voltam, majd 2011. február 1- től munkába álltam. Ekkor kivettem a felhalmozott szabadságaimat. Azt szeretném kérdezni, hogy a szabadság idejére jár- e a számomra béren kívüli juttatás, vagy sem?

Köszönettel:
Vargáné Nagy Katalin

Ami van az jár, - pl. a 16 alkalomra szóló 50 %-os utazási kedvezmény. Talán más nincs is.

Szabó Miklósné

(22.04.2011)  A köztisztviselői törvény 72. § (2) bekezdése kapcsán kérdezem, hogy 1992. július 1. előtt mi minősült \"munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamnak\"? Melyik korabeli jogszabályról van szó? (Gondolom ezek nem szerepelnek értelem szerűen a munkakönyvben.)
Ezek a jogviszonyok miben különböznek tehát az (1) és (3) bekezdésben már felsorolt 1992. július 1. után egyértelműen beszámítható jogviszonyoktól?
Konkrétan az 1992. július 1. előtti időből is beszámítható-e a besorolásnál az egyéni vállakozás, a megbízási szerződés alapján végzett pár hetes tevékenység, illetve a nappali tagozatos fősikola ideje? Vagy ha nem is teljesen, de a (2) bek. szerinti jogviszonyonként hat-hat hónap beszámítható?

"1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időnként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-evagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani...A Ktv. hatályba lépése előtt Tanácsakadémiát végzett dolgozók tanácsakadémiai tanulmányainak idejét teljes egészében közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Az un. SZET-es hallgatóként egyetemen töltött tanulmányi idejéből [lásd ehhez a 11/1978. (VIII. 29.) MüM rendeletet] ehhez képest - a munkavégzési kötelezettség hiánya miatt - közszolgálati jogviszonybantöltött időként csak hat hónap vehető figyelembe." Dr. Horváth István/ Párhuzamos közszolgálat. - 333. p.

Szabó Miklósné

(06.04.2011)  közalkalmazotként dolgozok kérdésem a 11 abesorolásom mint portás szakmunkás iskolát végeztem hivatásos jogositványom kazánfutöi vitsgát letetem munkaköri leirás szerint portás fütö telefonkezelöi karbantartoi betegek tájékoztatása a feladatom fizetésem a minimálbért sem ériel tudomásomszerint minimum b osztájba kellene átsoroljanak.30 éves jubileumi jutalmat megkaptam 07 20 án nyugdijba megyek megvan a 35 év munkaviszony de szerintük nem jár a 40 éves mert téves volt a 30 éves kifizetés is érdemes e munkaügyi birosághoz fordulni nagyonbánt egy fizetésért három munkakört kel ellátnom elöreis köszönöm a válaszát
A közalkalmazotti besorolás a munkakörhöz igazodik. A közalkalmazottat annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, szakképzettségnek stb. alapján kell besorolni, amellyel közalkalmazott rendelkezik. a besorolás alapja a ténylegesen betöltött munkakör, az ehhez szükséges végzettség(ek) és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő.
A "B" fizetési osztályba soroláshoz alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítés szükséges, amelynek OKJ-és besorolási számjegye 31, illetve 33-mal kezdődik. Ez a végzettségét igazoló bizonyítványon látható.
Többes munkakör esetén a közalkalmazott csak annak a munkakörnek megfelelően sorolható be, amelyre kinevezése szól.
A jubileumi jutalommal kapcsolatban: ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább 35 évi jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, a 40 éves jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Szabó Miklósné

(09.04.2011)  Azt szeretném kérdezni , hogy közalkalmazottként mennyi a mostani bérem ha 1999 08 09 óta vagyok közalkalmazott . Előtte 4év 10 hónap és 02 nap munkaviszonyom volt. Jelenleg ha minden igaz B6 -ban vagyok . Jelenlegi bruttó bérem 87000 Ft. Szakácsként dolgozom az iskola konyháján a végzettségem is az.
Kérem mielőbbi segítségét ! Előre is köszönöm!

Katicska

Tisztelt Kata,
a közalkalmazotti bérezés a besorolástól függ, amelyet alapvetően két tényező határoz meg. Egyik a közalkalmazott azon iskolai végzettsége, amelyre a kinevezése is szól, illetve amelyben őt alkalmazták. A másik a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő. A munkaviszony nem számítható be. Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje: 11 év 8 hónap 9 nap. Ez alapján besorolása "B"3, feltéve, hogy 3 évenként lépett alapesetben. Ha kiváló munkavégzése alapján minden évben léptették sem lehet több a besorolása "B"10-nél. Így illetménye 79.695,-Ft és 92.977,5,-Ft között lehet, amelyet árnyalhat az idei év a kompenzációs tényezők miatt, amelyet bérkiegészítésre lehetett kérelmezni.

Szabó Miklósné

(12.04.2011)  Tisztelt Uram!
Segítséget szeretnék kérni, jubileumi jutalom ügyében.
Kollégám, 2006. dec. 30-l nyugdijba ment, de továbbdolgozik 2007.01.01-től is közalkakmazottként.
Korábban a 25 éves jubileumi jutalmát felvette. ( 2 havi)
2006 - ban még nem járt neki a harmincéves, most , hogy tovább dolgozott, de már nyugdijban részesül jár- e neki a harmincéves jubileumi jutalom.
Köszönöm válaszát.
Tisztelettel Lehoczkyné

A különféle juttatások a nyugdíjas közalkalmazottat is megilletik. A törvény kifejezett rendelkezése hiányában a bírói gyakorlat által kimunkált szabályt lehet követendőnek tekinteni, amely kifejezetten ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra való kettős kifizetést tilalmazza. Itt erről nincs szó. A 25 éves jubileumi jutalom már kifizetésre került, - az újabb munkába állást követően pedig lehetőség nyílik a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére is a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő függvényében.

Szabó Miklósné

(15.04.2011)  1985-től, 25 évig közalkalmazottként, általános iskolai tanárként dolgoztam. Munkahelyem megszűnt 2010. februárjában, utána 1 hónap passzív táppénz és álláskeresési járadék következett.
2010. aug.23-tól ismét dolgozom, egy egyházi fenntartású általános iskolában, munkaszerződéssel.
A besorolásom a belépéskor G8. 2011. januárjában lett volna a soros lépésem a következő fokozatba, de a munkáltatóm nem sorolt át, mondván, a fenntartó a belépéstől számítja a 3 évet a besorolásnál, és pár hónap ki is esett, amíg álláskeresési járadékban részesültem..
Jogosan járt-e el a munkáltatóm? Milyen jogszabályok vonatkoznak a közoktatásban dolgozó, de nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó pedagógusra a besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom szempontjából. Jár-e a jubileumi jutalom, a számítástechnikai pótlék (Előző munkahelyemen kaptam, 2001-ben felsőfokú oktatásinformatikus, OKJ-s szakképesítést szereztem).
Mielőbbi válaszát várom. Tisztelettel: Bíró Erzsébet

Az átsorolás 3 évente kötelező a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szervi hatálya alá tartozó közintézmények számára, - abban az esetben is, ha a közalkalmazott minősítése megfelelt eredménnyel zárult.
Munkáltatója jogellenesen járt el, ha a Ktv. hatálya alatt áll, és nem vette figyelembe az kötelező átsorolás esedékességét. Illetményigénye érdekében, ha arra Kjt. szabályai irányadóak, akkor munkaügyi jogvitát kezdeményezhet, - amelyet a Munka Törvénykönyve szabályoz, de Kjt. sem zárja ki. Személy szerint a közvetítést ajánlom, mert gyorsabb a pereskedésnél, olcsóbb, a részvétel önkéntes, rugalmas megoldások lehetségesek, az eljárás nem nyilvános és a teljesítés is önkéntes.

Szabó Miklósné


(19.04.2011)  T. Szakértő!
Óvónői szakközépiskolában szereztem érettségi-képesítő bizonyítványt 1983-ben, majd 4évet dolgoztam óvónőként. Ezután más munkakörben, alkalmazott voltam egy cégnél (nem közalkalmazott) 14 évig, majd 10 évig saját Bt-m beltagjaként dolgoztam.
Most újra óvodában szeretnék elhelyezkedni, mint dajka.
Milyen bérkategóriába fognak így besorolni?
Köszönettel: B.J.

"B" kategória: alapfokú iskolai végzettségen alapuló szakképesítést igénylő munkakör, melynek OKJ-száma 31.

Szabó Miklósné

(26.04.2011)  Tisztelt CV centum !

1999 óta vagyok közalkalmazott. 2003 óta D5 kategóriában vagyok, azóta nem léptem. A szabadságom ennek megfelelően 25 nap. Jogosan vagyok-e még mindig ebben a kategóriában?

A munkáltatóját kellene ez ügyben megkérdeznie elsősorban, - és a válaszától függően kellene egyéb fórumokhoz fordulnia másodsorban, - ha azt méltánytalannak érzi.

Szabó Miklósné

(04.05.2011)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem. Feladatátadással a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik, az átvevőnél történő tovább foglalkoztatásomhoz nem járultam hozzá.
Szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítés (4 hónap) mellett jár-e részemre a felmentési idő is ami esetemben 5 hónap. A munkaügyi felelős szerint nem, mert a feladatátadás napjával megszűnik a közalkalmazotti jogviszony a kjt 25/A §.a szerint. Számomra az Ön válasza, mint Szakértő válasza és indoklása megnyugtatóbb lenne.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Őszinte tisztelettel: Végh Sándorné

Ez esetben a közalkalmazotti jogviszony az átadás időpontjában, gyakorlatilag azonnali hatállyal szűnik meg, - mivel a továbbfoglalkoztatásához nem járult hozzá. [Kjt. 25/A. § (6) bekezdés].
A törvényhely a felmondási időről, felmentésről nem rendelkezik, - mert ez esetben az nem értelmezhető.

Szabó Miklósné

(06.05.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Óvodapedagógus vagyok. A továbbképzésekből összegyűjtött 120 kreditpontok után minden esetben léphetünk eggyel feljebb?Vagy valóban nem adható meg ,ha a megszerzett pontokat épp a soros előrelépés évében szereztük meg?
Válaszát előre is köszönöm! Mészárosné Anikó

Számít a továbbképzés típusa is, - ugyanis ha nem az óvodapedagógusi hivatásával kaocsolatban szerzett 120 kreditet, az nem is fog e területen előrelépést jelenteni, - ellenkező esetben viszont mindenképpen előrelépést jelent a fizetési fokozatban is.

Szabó Miklósné

(22.12.2010)  Tisztelt cv centrum!

A nagynénjém közalkalmazott volt 1975juliús.15-től 2010.03.06.-ig.
elöző munkahelyei Duna Mezögazdasági Termelőszövetkezet. szolgálati viszonya 37ÉV 205nap. 2010.03.06-án munkaviszonya elhalálozása miatt megszünt.
Akérdésem a következő a negyvenéves jubileumi jutalomra jogosult-e az örökös? A nagynénjém 1975-töl dolgozott óvónőként a negyvenéves jubileumi jutalomra 35év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után szerzett volna jogosultságot mivel jogviszonya elhalálozása miatt szünt meg igy négy hónap hiányzott a 35év közalkalmazotti jogviszonyhoz szeretném megkérdezni,hogy ilyen esetekre van-e speciális jogszabály illetve a hiányzó négy hónap pótlására van -e lehetőség valamilyen formában az elöző munkahelyeken szerzet jogviszonyt be lehet- e számitani. a köztisztviselöknél van olyan rendelkezés ami szerint hat hónapot hozzá lehet rendelni ( olyan munkaviszonyokból ami nem köztisztviselői jogviszonynak tekintendő)a jogszerző időhőz ha ezzel jogosulttá válik a negyvenéves jubileumi jutalom kifizetésére. közalkalmazottaknál nem tudom van-e ilyen kedvezmény?

Tótszentmárton 2010.12.14.


Kramarics László

Kedves László!

A közalkalmazottaknál nincs 35 év közalkalmazotti jogviszonyra megállapított jubileumi jutalom. Egyébként 3 jogszerző idő van a jubileumi jutalomra:
25, 30, és 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén jár a jubileumi jutalom.

Szabó Miklósné

(24.03.2010)  Tisztelt Déri Tamás Úr!
Pedagógus vagyok. Tanulócsoportok megszűnése miatt április 1-től felmentési időmet fogom kezdeni. Évek óta van vállalkozásom, mellyel megbízási szerződés keretében gyógytestnevelést tanítok több iskolában. A kérdésem az lenne, hogy a felmentési idő alatt folytathatom-e ilyen formában a vállalkozásomat anélkül, hogy elveszíteném a végkielégítést vagy szüneteltetnem kell? Mivel az idő nagyon rövid, hálásan köszönném a mielőbbi válaszát.
tisztelettel: anikó

A közalkalmazotti jogviszony eddig sem zárta ki az Ön vállalkozását. Nincs ez másképp a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésénél sem. Így vállalkozását tovább folytathatja, - végkielégítését nem veszíti el.

Szabó Miklkósné

(12.10.2009)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám nevében lenne egy kérdésem: óvónőként dolgozik egy alapítványi óvodában, ahol anyagi gondok jelentkeztek. Egyelőre ott tartanak, hogy le kellett mondaniuk a bérük egy részéről, de felmerült, hogy édesanyám munkakörét, alkalmazását januárban felülvizsgálják, szóba került, hogy a bére felét is elvennék, vagy esetleg elküldik. 1952.10.26-án született, tehát úgy tudom, védett korban van, el nem küldhetik / ? / De fontos kérdés, hogy jogos lenne-e, ha a besorolás szerinti bér alatt kapna fizetést? Édesanyám azt mondja, ennyiért nem dolgozik, inkább elmegy, igényel pl. álláskeresési járulékot. De gondolom, nem mindegy a nyugdíja szempontjából, hogy dolgozik-e még a végén, vagy sem.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Koltai Judit

Kedves Koltai Judit !

A besorolás szerinti garantált illetménynél kevesebbet nem kaphat, ha esetleg eddig magasabb illetményt kapott az alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas besorolás alapján lehet az illetményt a garantált minimumra csökkenteni. Másik lehetőség a bércsökkentésre a rész munkaidőben történő alkalmazás ( Kjt. 23/A.§ ), amit édesanyja is kezdeményezhet kollégáival, így felmentések helyett részmunkaidővel néznének szembe ( Kjt.30/B.§ ). Más esetét a bérről való lemondásnak nem találom elfogadhatonak, sőt az Mt. 8.§ alapján -(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.- ez a semmiség kategóriába tartozik.
1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010-től hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezéseit kell már az önök esetében figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjra jogosultság 62 év és 183 nap az 52 július és december között születettek esetében és 20 év szolgálati idő. Előre hozott öregségi nyugdíjra nők esetében 2010-től az 59. év betöltése és a 40 év szolgálati idő a mérvadó.Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjnál a 37 év szolgálati idő a megkívánt. A csökkentett tartalmú öregségi nyugdíj igénybevételét valóban nem javaslom. Édesanyja szolgálati idejéről nem írt, nem tudom a konkrét esetben mi lenne a kedvezőbb.
Az álláskeresési járadék és segély is szolgálati időnek minősül nyugdíj szempontjából. Járadék feltétele az elmult 4 évben 365 nap szolgálati idő,maximum 270 napra folyosítható, összege a megelőző 4 negyedév keresetének 60% az első 91 napban, a fennmaradó napokra a minimálbér 60%(ez jelenleg bruttó 42900Ft/hó). Álláskeresési segélyre jogosulhat az is, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély jelenlegi összege a minimálbér 40%, 28600Ft/hó.
Felmondási tilalom nem, csak korlát vonatkozik azokra akik 5 éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kezdeményeztek előre hozott öregségi nyugdíjat. Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A közalkalmazott jogviszony megszűnésének esetei:

a) lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
b) a közalkalmazott halála
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
d) „nem megfelelt” minősítés esetén
e) a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül
f) prémiumévek programban való részvétel esetén

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel
Egyoldalú nyilatkozattal:
b) áthelyezéssel
c) lemondással (közalkalmazott)
d) rendkívüli lemondással (közalkalmazott)
e) felmentéssel (munkáltató)
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt (mindkét fél) vagy a határozott idejű jogviszony megszüntetése (a munkáltató által)
g) elbocsátással (fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárásban szabható ki)
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.(munkáltató)

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat:

a) felmentés
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
Nem jár:

a) ha a felmentésre – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor, valamint
b) ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke: Kjt 37.§ (6)

Három év után: egy havi

Öt év után: két havi
Nyolc év után: három havi
Tíz év után: négy havi
13 év után: öt havi
16 év után: hat havi
20 év év után: nyolchavi átlagkereset.
A végkielégítés 4 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíj korhatárt megelőző 5 évben szűnik meg. Ezenfelül a végkielégítés mértéke a kétszeresére emelkedik, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

Rendkívüli lemondás feltételei :
a) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tisztelettel
Czimer Judit

(08.10.2009)  Tisztelt Szakértők!

Én egy középiskolában tanítok. A továbbképzéseim alapján már 2009 januárjától be lehetett volna egy magasabb fizetési kategóriába sorolni, ám én ezt nem kérvényeztem. Csak szeptemberben kaptam észbe. A kérdésem az, hogy van-e valamilyen mód visszamenőlegesen is kérni az ily módon kiesett összeget.
Köszönettel: Sándor

Kedves Sándor!

Ez egy érdekes kérdés, és sajnos nem írta meg milyen képesítésekről lenne szó.
A Kt. alapján bemutatás szükséges az átsoroláshoz és a következő évtől adja meg a lehetőséget.
128.§(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
Ha nem ilyen jellegű képesítésről lenne szó.
A Kjt. a más osztályba átsorolás időpontjára nem ad eligazítását, csak a fokozatok tekintetében határoz meg időpontot.
63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
Egy legfelsőbb bírósági határozat pedig kimondja ( BH.1999.330 ), hogy a helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre tartott igény az általános szabályok szerint évül el, tehát 3 éven belül kezdeményezheti írásban a visszamenőleges bérkiegészítést, és az azonnali átsorolást. Ez akkor is igaz, ha évközben felülvizsgálták az ön besorolását, és ön aláírásával helyben hagyta a téves osztályt. Hiszen az Mt.8.§(1) alapján semmis az a megállapodás amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.

Tisztelettel
Czimer Judit

(23.09.2009)  Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2009. január 1-jétől minden közalkalmazott számára előírja a büntetlen előéletet.
Ez erkölcsi bizonyítvány beszérzésével jár együtt.
Akik évek, évtizedek óta az intézményben dolgoznak (olyan munkakörök esetében, ahol erkölcsi bizonyítvány megléte nem volt eddig kötelező), nem rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, a régi dolgozók erkölcsi bizonyítványai beszerzésének költségei kit terhelnek: a munkáltatót vagy a közalkalmazottat. Van-e jogszabály ami ezt pontosan szabályozza. Ha nincs, a munkáltató kötelezheti-e közalkalmazottat a beszerzésre saját költségén, azaz átháríthatja-e ennek költségeit a dolgozóra, vagy amennyiben kéri, a munkáltató köteles fizetni.

Válaszukat köszönöm:
Kollárovics Szilvia

Kedves Szilvia!

Elég sok helyen kérték eddig is a közalkalmazotti szférában, és sokaknak volt már belőle problémája, főleg egy munkakeresés során, mivel az erkölcsi bizonyítvány 3 hónap alatt elévül. Ezért is kellett, már 95.-ben a költségek térítésével az Alkotmány Bíróságnak is foglalkoznia. Az Itv. (90.évi XCIII.) 33.§ 2.bekezdés 14.pontja illetékmentesnek nyílvánítja a munkaviszony létesítéséhez szükséges okirat beszerzését, de az említett ABhatározat az erkölcsi bizonyítványt kiveszi ebből a körböl. Ugyanakkor kiemeli, hogy az Államigazgatási eljárás tv.(57.évi IV) 90 § ebben az esetben is engedélyezheti az illetékmentességet,vagyoni helyzetre hivatkozva, de egy kérelem esetén sincs rá garancia, hogy megkapja.
Magát az igénylést végezheti postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül, az eljárás díja 3100 ft, bővebb információt itt talál (http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=erkolcsi_hu).
Azt a munkavállalót, akitől munkába álláskor nem követelték meg a bízonyítványt, most hiánypótlásra szólíthatják fel, és mivel a munkához szükséges bizonyítványok eddig is a munkavállalót terhelték, nem nagyon hiszem, hogy a munkaadó ezt a költséget átvállalná.

Tisztelettel
Czimer Judit

(16.09.2009)  Tisztelt Szakértők!

Közalkalmazott vagyok. Augusztus 15.-vel áthelyezésemet kértem egyik oktatási intézményből a másikba. Az előző munkahelyemen június és augusztus hónapra nem kaptam étkezési utalványt ( a volt munkatársaimnak utólag , most szeptemberben adták oda az elmaradt kéthavi étkezési utalványokat, valamint üdülési csekket). A kérdésem a következő: Nekem ezek közül a juttatások közül jár-e valamelyik utólag (az egyenlő részarányos juttatás elve alapján??), hiszen az étkezési utalványok valójában azokra a hónapokra vonatkoznak, amikor még én is az intézmény dolgozója voltam vagy nem jár semmi? Tudom, hogy ezek a juttatások adhatóak, ezért nem tudom, hogy nekem is jár-e valamelyik. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Andrea

Kedves Andrea!

Az ön által említett elv., 2003.CXXV.tv. az egyenlő bánásmódról. A jogirodalom és a bírósági gyakorlat is egységes abban az álláspontban, hogy a jutalomra a munkavállalónak nincs alanyi joga. Ehhez azonban hozzá tartozik, hogy a munkáltató köteles bérfejlesztési szempontjait közzé tenni, de még ennek hiánya sem elégíti ki az Ebktv. 19. §-ában foglaltakat és nem teremt alapot eljárásra a hatóság számára.
Az Mt. 165. § (1 ) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.
142/A (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.

(4) A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének (5. §) megfeleljen.
Így az egyenlő bánásmód elve már bekerült az Mt.-be is. Tehát a cafeteria rendszer alkalmazása csak akkor jogszerű, ha a munkavállalói kör egészére vonatkozik.
Alapvetően kétféle törvényes módja van.
-Egységes a juttatási forma, ha minden dolgozónak ugyanazon juttatási elemek biztosítottak.Ilyenkor sem rendszerelemekben, sem azok mértékében nincs különbség.
-Differenciált rendszer esetén eltérő mértékű, vagy elemtartalmú béren kívüli juttatás jár a munkavállalóknak. Azonban ilyenkor is szigorú szabályok alkalmazandók. Minden munkavállaló számára megismerhető caféteria szabályzatot kell létrehozni, mely csoportokat azonban alkothat. A csoportok tagjai számára egységes költség- és elemkeret kötelező.

Leveléből nem derül ki számomra, miben és milyen feltételekkel rögzítették a béren felüli juttatások rendszerét.Feltételezem ez egy kollektív szerződés, amiben részletes leírás kell szerepeljen az adható támogatások feltételeiről. Ha valóban ön az egyetlen, aki adott munkakörben adott munkaidőtartamra nem kapta meg ezt a juttatást követelése valóban jogosnak hangzik, de ha nem tud hatást gyakorolni munkaadójára, nem hiszem, hogy érdemes lenne ez ügyben munkajogi vitát kezdeményeznie.

Tisztelettel :

Czimer Judit

(31.08.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

Pedagógusként dolgozom egy szakközépiskolában. Idén középfokú OKJ-s munkavédelmi és tűzvédelmi bizonyítványt szereztem. A tanítás mellett jelenleg én vagyok a munka és tűzvédelmi felelős az iskolában és a hozzá tartozó kollégiumban. A munkáltató ezért órakedvezményben részesít, így a kötelező órák száma 14 óra/hét, illetve bruttó 20.000 Ft. pótlékot kapok a fizetésem mellé. Kérdésem az lenne, hogy létezik-e valamilyen jogszabály arra, hogy milyen bérezés jár számomra munka és tűzvédelmi felelősként közalkalmazotti jogviszonyban?

Tisztelettel :Négyesi Tamás

Tisztelt Négyesi Tamás!

A közalkalmazottak illetményrendszeréről a 1992. évi XXXIII. törvény (a közalkalmazottak jogállásáról) V. fejezete nyújt eligazítást:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV

Az ehhez kapcsolódó bértáblát pedig, a 2008. évi CII. törvény 17. számú mellékletében találja.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.08.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A kérdésem az lenne, hogy a határozott idejű kinevezéssel lányom bérét mikor kell átsorolni.
Szociális munkás diplomát szerzett 2009. 06.29.-én.
A munkáltató szerint augusztus 1-től jár a magasabb illetmény, tudomásom szerint pedig a diploma megszerzésének időpontja utáni hónap első napjától. Kérem és köszönöm válaszát, ha lehetséges jogszabályi magyarázattal.
Tisztelettel:
Schiffer Tiborné

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) meglehetősen szűkszavú, - ám egyértelmű abban a tekintetben, hogy a közalkalmazottat mikor kell magasabb fizetési fokozatba sorolni. Kjt. 65. § (1) bek. második mondata: A közalklamazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

Szabó Miklósné

(10.08.2009)  Tisztelt Szente úr!

A problémám a következő lenne:
Közalkalmazottként dolgozom 2007 szeptembere óta határozott idejü szerződéssel, ami 2009 augusztus 15-én lejár és sajnos nem hosszabítják meg, mivel várandós vagyok. 2009 áprilisa óta táppénzen vagyok, mert veszélyeztetett terhes vagyok. A szülés várható időpontja 2009. dec. 1.

Tanácstalan vagyok abban, hogy szeptember, október, november hónapban mit kezdjek, mi számomra a legjobb megoldás ahhoz, hogy t-gyást és gyed-et is kapjak.
Dolgozni nem tudok, viszont ismerősöm be tudna jelenteni, viszont ismét táppénzre kell mennem.
1.Ha van munkaviszonyom, viszont április óta folyamatosan táppénzen vagyok jár-e nekem a Tgyás és a gyed? Illetve ha új munkáltatóm van, mennyit kell dolgozni, hogy újra táppénzre mehessek?
2. A gyed-et(mivel 2010-ben fogom igényelni) melyik évből számítják? Ha csak 2009 ből, akkor nekem csak január , február, március a munka, a többi táppénz, ez megvan 180 biztosított nap,ez elegendő a gyed-hez vagy ilyenkor nézik az előző évet is?
3. Érdemes munkanélkülire jelentkeznem, majd szülés előtt bejelenteni csak?
4 Vagy erre a 3 hónapra fizessem magam után a járulékokat, hogy szülés előtt legyen fizetve minden, mert így kedvezőbb lesz a gyed számítása?

Ezekkel a problémákkal nem találkoznék, ha a munkáltató nem szüntetné meg a munkaviszonyomat...
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

Kedves Vanda!

Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék:

1. A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és
• a biztosítás fennállása alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.

Amennyiben megvan az a lehetősége, hogy ismerőse révén ismét biztosítottá váljon (akár egy határozott idejű munkaszerződéssel) az is egy megoldás lehet, viszont ez esetben ismerősénél, mint kifizető kell igényelni.
Másik megoldásként a munkanélkülire "jelentkezés" szóba jöhet. A lényeg, hogy legalább a szülést megelőző 42. napig biztosított legyen.

2. A tgyás összege:
A,
Ha a kezdőnapot megelőző év január 1-jétől a tgys kezdőnapjáig van 180 napi jövedelem
A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak– az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig – az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van.b,
B,
Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőző január 1-jétől a szülési szabadság kezdetéig nincs 180 napi jövedelem
Ha az anyuka nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2009-ben 143.000 Ft) harmincad része.
C,
Ha azonban a biztosított – egészségbiztosítási járulékalapot képező – tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

3. GYED:
Gyermekgondozási díjra jogosult:
• a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

Ha Tgyás feltételei teljesülnek, akkor GYED-re is jogosulttá válik, feltéve hogy legalább a 3. pontban szereplő feltételnek eleget tesz.

4. A GYED összege:
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása szintén kétféle módon történhet.

a)A szülőnek van 180 napi jövedelme
Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani

b)A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.

Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2009-ben 143.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

Munkahely változtatás hatása a gyed összegére
A gyermekgondozási díj összege akkor sem változik, ha az igénylő munkahelyet változtat és az új munkáltatójánál ugyanazon gyermek után ismételten gyermekgondozási díjat igényel.

A gyermekgondozási díj mértéke
A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 Ft.
A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.09.2009)  Tisztelt Szaktanácsadó,

kérdésem a GYET-tel (főállású anyasággal) kapcsolatos. A törvény szerint emellett max. heti 20 órás elfogalaltság vállalható, amennyiben a munkavégzés nem otthon történik. Hogyan alakul ez a pedagógusoknál? Igaz az, hogy ott csak félállás vállalható?

Köszönöm:

V.né

Kedves V.né!

Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról :
24. § (1) A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
Nincs ez máshogy a pedagógusoknál sem. Viszont az idézett jogszabályból, törölték a (3.) bekezdést, így gyermeke egész napra elhelyezhető óvodában és nincs az öt órás korlátozás.Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkor összegével, tehát jelenleg 28500 (nettó 25795 )Ft. Az ellátás időtartama szolgálati időnek számít. A lakóhely szerinti illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál lehet igényelni, visszamenőleg azonban csak 2 hónapra.
Ilyen esetben alaposan meg kell gondolni, hogyan járhat jobban, esetleg otthonról egy vállalkozás indítása, félállás és gyet igénylése, vagy teljes állás gyet nélkül.

Tisztelettel :
Czimer Judit

(17.06.2009)  Egy iskolában dolgozom 80%-os álláson, mivel évek óta rokkantnyugdíjas vagyok. A következő tanévet, már nem szeretném elkezdeni, mivel egészségi állapotom megromlott.Mit javasol milyen dátummal szünjön meg a közalkalmazotti határozatlan idejű jogviszonyom.Lemondás, vagy közös megegyezés legyen a megszünés oka? Az igazgatóm június 30-al szeretné,ha lemondanék, valamint azt közölte, hogy a kéthónap lemondási idő alatt júliusban vegyem ki az időarányos szabadságom, augusztusban pedig felment a munkavégzés alól. Jogosan járt-e el? Augusztus hónapra ki tudom-e venni a szabimat, mert találtam egy rendeletet ami szerint ,ha a nyugdíjazás miatt szűnik meg a jogviszonyom ,nem vagyok köteles visszafizetni, ha több szabadságot veszek ki. (Munka Törvénykönyv 136§)
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] 27. § (1) bekezdés a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.

A határozatlan idejű köalkalmazotti jogviszony lemondással bármikor megszüntethető.

Kjt. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
...
...
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdeténeknapján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
Ha a Kjt-ét módosító új jogszabály nem zárta ki Mt. 136. § alkalmazását, akkor valóban nincs visszafizetési kötelezettsége a túlszabadság tekintetében.

Szabó Miklósné

(15.06.2009)  Üdvözlöm!

2008. augusztus 25-től 2009. június 30-ig határozott idejű közalkalmazotti kinevezésem van, mint pedagógus. A szerződést nem hosszabbítják meg.
A kérdésem az lenne, hogy erre az időszakra pontosan hány nap szabadság jár (2008, 2009 év)?
Ezen időszakra a szabadságot kiírhatják-e őszi-téli-tavaszi szünetre ill. június 15 utáni időszakra?
Köteles-e a munkáltató az időarányos szabadságot kifizetni?
És a 2008-as évi szabadság kifizetése kérhető-e a szerződés lejártakor (év végén nem lett kifizetve)?

Válaszát előre is megköszönve:

K. T.

Tisztelt K. T.!

Első kérdésére nem tudok pontos választ adni, mert nem tudom, hogy Ön hány éves. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely ha Ön a 25. életévét betöltötte, akkor évi huszonegy nap, - de ha a 45. életévét töltötte be, akkor már harminc napra emelkedik. [Munka törvénykönyve {Mt.}131. § (1)-(2) bek.].
Alkalmazásának időszaka alatt a szabadságot ki kell írni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet ideje alatt, illetve a szerződése lejártáig.
A munkálató, ha az Önnek járó idővel arányos szabadságot nem adta ki, és erre már lehetősége nem is lesz, akkor azt pénzben kell megváltani. {Mt. 136. § (1) bek.]

Szabó Miklósné

(08.06.2009)  2001 óta közalkalmazottként dolgozom, szociális munkás végzettségem van. Most szeretnék váltani, egy bölcsődében dolgozni. A gondozónői munkakör betöltéséhez nem kell főiskolai végzettség, így a D kategóriába tudnak besorolni, mivel kisgyermekgondozó- és nevelő végzettségem(mely felsőfokú szakképzés) nincs, szeptemberben kezdem el az OKJ-s képzést. A kérdésem az lenne, hogy fizetés szempontjából nem számít-e az, hogy nekem szakirányú (szociális) főiskolai végzettségem is van (jelenleg F3 kategóriában vagyok)? Vagy csak a D kategória alapján kaphatom a fizetést? Nem jár-e még ezen felül valami plusz? Sajnos iszonyú nagy különbség van az F3 és a D3 összege között, azt sem értem, hogy a D1 kategóriában kevesebb a fizetés, mint az állam által garantált 87500 Ft (középfokú végzettségűeknek).
Válaszukat nagyon köszönöm! szrena

Kedves Szrena!

Fontos szabály, hogy a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak Ez azt jelenti, hogy nem az Ön végzettségét kell figyelembe venni a besorolásnál, hanem a munkakört igénylő végzettséget.
Jelenlegi végzettsége akkor jöhet számításba, ha az adott munkakör ellátásához hasznosítható.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(26.05.2009)  Tisztelt Déri Tamás!

Pedagógus vagyok, 30 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem. Jelenleg két munkahelyen tanítok fél-fél állásban egyszerre. Kérdésem, hogy jár-e nekem mindkét
fél állásom munkahelyén a fél-fél jubileumi jutalom.
Köszönettel:
P. Márta

Kedves Márta!

A jubileum elérésekor lévő munkabér(ek) alapján fogják kiszámolni!
Ez harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi illetménye lesz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

Egy kórház műtőjében dolgozom csaknem 18 éve közalkalmazottként, teljes munkaidőben, ügyeleti munkarendben. Kérdésem az: jár-e nekem a kettős egészségügyi ártalom - altatógáz, vér, testváladékok, fertőzésveszély, stb. - és a rendszeres sugárterhelés miatt (traumatológiai műtétek) évente 10 nap pótszabadság? Tudomásom szerint ha kettős az egészségügyi ártalom, nem kell vizsgálni, mennyi naponta a sugárterheléssel eltöltött idő.
Válaszában kérem hivatkozzon jogszabályra is, mert igényemmel a munkahelyi vezetőmhöz kívánok fordulni. (Másik kórházban - igaz pereskedés után, de - megadták a pótszabadságot az érintett dolgozóknak, ráadásul 5 évre visszamenőleg.)

Segítségét és mielőbbi válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel: N. Márta

Tisztelt N. Márta!


A törvény szerint Önnek valóban jár az évi 10 munkanap pótszabadság.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. §
(5)-(6) bek. szerint ugyanis:
(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló
sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő
munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a
közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként
tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől
függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti
azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi
ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik
egészségi ártalom sugárártalom.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(23.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

2009.02.01.-től mint közalkalmazott dolgozom egy költségvetési intézménynél. A kinevezésben szereplő munkaköröm: gazdasági, pénzügyi előadó. A végzettségem: közgazdász diploma (főiskolai szintű rendszerben) A besorolásomnál nem vették figyelembe a diplomámat (szakirányú gazdasági diplomám van), tehát nem kerültem az F- fizetési osztályba, hanem csak az E-be. Kérem legyenek kedvesek tájékoztatást adni arról, hogy a munkáltató helyesen járt-e el. Nem csak magam miatt, hanem mert a későbbiekben hasonló esetre biztosan fog még sor kerülni, és szakszerűen szeretnék eljárni. Kérnék lehetőséget esetleges állásfoglalás beszerzéséről is.
Köszönöm szépen előre is a segítségüket.
Üdv: Hevesi Zs.

Kedves Zs!

A besorolásnál figyelembe kell venni a betöltendő munkakört, azaz hogy oklevelet "igénylő" vagy csak "tanúsító" munkakörre pályázott. Elviegben tehát helyesen járhatott el munkáltatója.
Javasolnám, hogy forduljon bizalommal a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szövetsége budapesti vagy megyei szerveihez.(http://www.mkksz.org.hu)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(11.03.2009)  Tisztelt Déri úr!
Jelenleg felmentési időmet tötlöm köztisztviselői jogviszonyomból. A 30 éves jubileumi jutalomra felmentésem előtt szereztem jogosultságot, amit meg is kaptam. Kérdésem az lenne, hogy a felmentési időre járó átlagfizetésbe ez bele számít-e? Ha igen akkor pontosan melyik jogszabály hely szerint?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tóth Zoltán

Tisztelt Zoltán!

Munka törvénykönyve (1992. évi XXII.) 152. § (4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
Munkabér a jutalom is, - tehát az átlagkereset-számítás alapjául szolgálhat.

Sz. M-né

Kiegészítés:

A közszférában valóban nem képezi az átlagkereset-számítás alapját a jubileumi jutalom. Erre utaltam az első körben a feltételes módú válaszadásommal is.

(05.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
Közalkalmazotti kollektívánk, pihenőnapi (szombati), 5 órás munkavégzését beleszámítja a 40órás munkahétbe, a következő héten,(ezért a szombatért) szabadnapot kapunk, amiért 8 órát számíítunk be a szintén 40 órás munkaidőbe.
Ez a rendszer (több ellenőrzés után is) majd\' 10 évig működött.
Ellenőrzést kaptunk, ami megállapította, hogy 8 órával kevesebbet dolgozunk, mert a pihenőnapi munkáért nem számíthatunk 8 órát.
Idemásolom az SZMSZ idevonatkozó részét: \"Város Képviselőtestülete 277/7/2003.(XI.20.) KT. számú határozat értelmében – a túlmunka kiváltása érdekében – 2004. január 1-től a szolgálatban dolgozók munkaideje munkaidőkereten belül szerveződik.\"
Kérdésünk : a szabadnapot 8 órának szímíthatjuk-e? Ha nem , mi az idevonatkozó törvény, ill. ránk közalkamazottakra vonatkozó szabály?

Tisztelt Felhasználónk!

Amennyiben a KT. határozata hatályos, úgy a munkaidő-keret alkalmazása
szabályos lehet. A kérdés a munkaidő-keret írásban meghatározott
tartama, ami a kérdéséből sajnos nem derül ki. A munkaidő-keret
legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben
állapítható meg. (Kollektív szerződés ettől eltérően legfeljebb éves,
52 hetes munkaidőkeretet állapíthat meg.)

A beosztás szerinti heti munkaidő mértékét (40 óra) a munkaidőkeret
átlagában kell figyelembe venni. Ha pl. kétheti munkaidőkeretben
dolgoznak, akkor a két hét alatt kell 80 órát dolgozniuk, akár napi
egyenlőtlen munkaidő-beosztással, és a két hét alatt összesen 4 nap
pihenőnapot kell, hogy kapjanak.
A Munka Törvénykönyvében találnak bővebb tájékoztatót a munkaidőkeretről.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(03.03.2009)  Tisztelt Déri Tamás!

A következőkben leírtak azt jelentik, hogy a magasabb vezető 2009-ben nem kaphat többet 2008-as illetményénél? Mi van akkor, ha soros előrelépő, ha több túlórát teljesít?

\"13.) A 66/A. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz a kinevezett vezetők illetményének meghatározásához. Ehhez kapcsolódik a Kjtm. 41. §-ának - a 2008. évi CX. törvény 12. §-a (15) bekezdésével megállapított - (7) bekezdése, mely szerint 2009-ben a kinevezett vezető garantált illetménye a 66/A. § és a 3. számú melléklet alapján kiszámított illetmény 90%-a lehet. Kimondja azonban ez a bekezdés azt, hogy magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére, jogosult, ha ez magasabb.\"
Válaszát köszönöm.
J. Jánosné

Tisztelt Asszonyom!

Az idézett jogszabály arról rendelkezik, hogy a kedvezőbb feltétel szerint kell az illetményt megállapítani. A "soros előrelépő" fizetési fokozata változik, - az illetményt a fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani.
A túlóra kérdésében nem tudok állást foglalni, - a túlóra elszámolás a helyben szokásos rend szerint történik. Az intézmények döntő többsége jelenleg nem tud túlóra díjat elszámolni, - a többletmunkát egyedi megállapodás alapján (általában rugalmasan) szabadidő biztosításával szokták honorálni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(25.02.2009)  Tisztelt Szakértő!

Egy felnőtt fogyatékosok otthonában dolgozok közalkalmazottként, mint fejlesztő pedagógus. Napi 8 órában dolgozok. Kérdésem a következő, hogy munkaidő kedvezmény, pótszabadság stb. nem illet meg minket, mint pedagógus? Milyen törvények vonatkoznak ránk?

Tisztelt Felhasználónk!
A szabadság, pótszabadság, munkaidő-kedvezmény tekintetében a Munka törvénykönyve 130.§ - 133. § és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 56. § - 58. § rendelkezései vonatkoznak Önökre.
Az oktató-nevelő munkát végző pedagógusokat évente 25 nap pótszabadság illeti meg, ez az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak nem jár.
Üdvözlettel:
Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(25.02.2009)  Tisztelt Tanácsadók!
Tanítónőként dolgozom.2008 szept. 1-től általános iskolánk fenntartója az önkormányzat helyett egy alapítvány lett. A dolgozók közül néhányan áthelyezéssel folytattuk a munkát az alapítványnál. 2009 január 1-én többen a bértábla magasabb fokozatába léptünk volna,de az alapítvány közölte, hogy ránk ez nem vonatkozik.Most a besorolásunknak megfelelő minimumot kapjuk.Jogos, hogy nem fog változni a fizetésünk? Mi lesz, ha valaki visszakerül közalkalmazotti munkakörbe?
Köszönettel:R

Tisztelt "R"!

Számomra nem egészen világos, hogy jelenleg az alapítványnál
közalkalmazotti jogviszonyban áll-e.
Közalkalmazotti jogviszonyban kötelező a fizetési fokozatának
megfelelő bértábla szerinti minimum illetményt megkapni, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65. § -a rendelkezik
erről: a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A
közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési
fokozatba besorolni.

Amennyiben ezt nem biztosítja a munkáltató, úgy magatartása törvénysértő.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(25.02.2009)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazotti jogviszonyom (27éves) márciustól felmentéssel megszűnik. Vállalhatok-e a felmentési idő alatt nem közalkalmazotti munkát és a végkielégítés jár-e ebben az esetben?

Tisztelt Kérdező!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 37. § (12) bek. alapján
ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv
legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel
teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban
bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a
végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel
megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.

A felmentési idő alatt létesíthet újabb munkaviszonyt. Amennyiben nem
a fentebb leírt körbe tartozó munkáltatónál létesít új jogviszonyt,
úgy a végkielégítésre való jogosultsága megmarad.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(18.02.2009)  Tisztelt Déri Úr!
Harminc éve vagyok közalkalmazott, bedolgozva 42 évem van. Munkáltatóm végkielégítéssel elküldene, mivel lepítések vannak. A kérdésem az lenne, hogy hány hónap végkielégítés jár nekem, mivel 57 éves vagyok. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Petrikné

Tisztelt Asszonyom!

Azzal kezdeném, hogy

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

* három év után 5 nappal,
* öt év után 15 nappal,
* nyolc év után 20 nappal,
* tíz év után 25 nappal,
* tizenöt év után 30 nappal,
* tizennyolc év után 40 nappal,
* húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.

A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

* legalább három év esetén: egyhavi;
* úegalább öt év esetén: kéthavi;
* legalább tíz év esetén: háromhavi;
* legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
* legalább húsz év esetén: öthavi;
* legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.
A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra válik jogosulttá, illetve munkaviszonya a munkavállaló halála, a határozott idő eltelte, a munkáltató általi rendkívüli felmondás, jogellenes kilépés, közös megegyezés vagy a munkavállaló rendes felmondása folytán szűnik meg.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(17.02.2009)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy jár-e nekem szabadság, ha 2X3 órás munkaidőben dolgoztam közalkalmazottként a polgármesteri hivatalban és hat éve nem kaptam szabadságot és ezt ki sem fizették.

Tiisztelt Olvasónk!

Azt javaslom, hogy kérjen állásfoglalást az OMMF-től ebben az ügyben.
Véleményem szerint heti 20 órás (részmunkaidős) foglalkoztatás esetében
ugyanúgy jár az éves szabadság, mint teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás esetén. Pénzben azonban nem lehet a szabadságot megváltani.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó

(03.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném segítségét kérni álláskeresési járdék ügyben.
Éveken keresztül közalkalmazotti jogviszonyban dolgoztam, majd 2007.03.31-ig tartó határozott idejű szerződésemet nem hosszabbították meg. 2007.04.01-től 2007.05.15-ig passzív táppénzt vettem igénybe, majd 2007.05.16-tól 2008.03.31-ig munkanélküli járadékon voltam. Ekkor sikerült elhelyezkednem, így 2008.04.01-jétől 2008.12.31-ig ismét munkaviszonyban álltam. A szerződésemet nem hosszabbították meg, így ez év január 05-én jelentkeztem álláskeresési járadék megállapítására.
Ma tudtam meg, hogy nem vagyok jogosult rá, mert az utóbbi 1 évben 277 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkezem csak.
Én úgy tudtam, hogy a 365 nap munkaviszonynak az utolsó négy évben kell meglennie ahhoz, hogy jogosult legyek az ellátásra.
Szeretném megkérdezni, hogy is van ez valójában?

Üdvözlettel: Tóth Zsuzsanna

Kedves Zsuzsanna!

Mivel tavaly már igénybe vette a támogatást, a 365 nap munkaviszony számítása újrakezdődött. Ezért lehetséges, hogy most csak 277 nappal rendelkezik.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(27.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben:
2009. 06. 30-ig gyeden vagyok. A napokban kaptam egy dokumentumot az illetményváltozásomról, hogy 2009. 01.01-jével elveszik a vezetői pótlékomat, ezt azzal indokolták, hogy gyed alatt nem jár vezetői pótlék. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van vezetői státuszban.
Kérdésem az lenne, hogy ezt megtehetik-e, milyen törvényi háttere van?
Ezzel együtt megszűnhet a vezetői jogviszonyom?

Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel: Ildikó

Kedves Ildikó!

Mindkét levelét megkaptam, és elég zavarosnak tűnik nekem esete. Ha vmi nem jár, akkor miért kell írásban lemondani róla? Milyen papírt írattak Önnel alá pontosan? Az illetményváltoztatás ugyan jogszerű lehet GYED, GYES alatt is (kjt: közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény). Véleményem szerint az indok azonban nem állja meg a helyét (Gyed miatt).
Érdemes lenne az ügyben a fenntartó (önkormányzat) és a munkaügyi hivatal véleményét is kikérnie.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.01.2009)  Felmentéssel 2008.12.01 -én megszűnt a köztisztviselői jogviszonyom.
2004.06.20-án államvizsgáztam,(óvodapedagógus szakon) de a nyelvvizsgát csak 2005.01.15-én szereztem meg.
A nyelvvizsga bizonyítvány benyújtása után 2005.03.20.-én kaptam kézhez a diplomámat amelyet bejelentettem a munkáltatómnál.Akkor a munkáltatom elutasította az átsorolásomat az I. besorolási osztályba azzal az indokkal, hogy nem megfelelő a végzettségem.
2008.02.hóban kérelemmel fordultam a vezetőséghez és kértem tájékoztatásukat hogy melyen újabb főiskolai ill. egyetemi végzettség megszerzése szükséges ahhoz hogy átsorolható legyek mert szeretnék tovább tanulni.
A válaszra 2008.05 hónapban került sor amely meglepetésemre kedvező volt mivel a kérelem benyújtásának időpontjától a meglévő végzettségem alapján átsorolásra kerültem a magasabb fizetési osztályba.
Kérdésem az lenne hogy érdemes e munkaügyi bírósághoz fordulni, hogy a diploma benyújtásától ismerjék el az átsorolásomat és visszamenőleg kifizesse a munkáltató az elmaradt béremet
Segítségét előre is köszönöm.

Kedves Felhasználónk!

A munkabér iránti igény nem évül el. Kérdéses azonban, hogy ilyen körülmények között megállna-e a bíróságon a keresete.
Tanácsolom, hogy mindenképpen konzultájon egy jogi képviselővel a kereset benyújtása előtt!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
Az Országos Mentőszolgálatnál állok alkalmazásban határozatlan idejű szerződéssel,2001. február óta teljes munkaidőben. Az a kérdésem lenne,hogy a havi alapórán kívül a cég kötelezhet-e szervezett túlórára? Köteles vagyok-e elvállalni,vagy visszautasíthatom.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt László!
Az OMSZ-nél dolgozók munkaviszonyára elsősorban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, és kiegészítő jogszabályként a Munka törvénykönyvét kell figyelemben lenni.
Az évi 200 óra túlmunkának nincsenek törvényi akadálya. Természetesen ezt megfelelően kompenzálni köteles pl: pótszabadság, hosszabb napi pihenőidő, pótlékok...stb.. A visszautasítás is szóba jöhet, viszont ez csak alapos indokkal történhet (betegség, családi körülmények).

Tisztelettel:
Szente István

(23.01.2009)  Diplomás tanítónő vagyok. 4 éve fővárosi fenntartású gyermekotthonban dolgozom, nevelői beosztásban.Bő 2 éve a nyugdíjba ment csoportvezető helyére jó munkám elismerése képpen az intézményvezető engem nevezett ki csoportvezetővé.
Munkámat szeretem. A csoportvezetői munka elismerten jelentős felelősségnövekedéssel és plusz terhekkel jár.Korábbi nevelő beosztásomhoz képest ez a munkaidőmben is óraszám növekedést eredményezett, nem is beszélve az otthon elvégzett adminisztrációs feladatokról.
Munkámat elismerik, de hasonlóan az intézményben dolgozó többi csoportvezetőhöz semmilyen pótlékot ezért a munkáért nem kapunk.
Az intézményünkbe gyakran érkeznek szakmai és gyakorlati képzésre végzős hallgatók, akiknek gyakorlati képzésében én is rendszeresen feladatokat kapok.
Ugyanakkor ezért a tevékenységért sem részesülök semmilyen pótlékban, juttatásban.
Kérem szíveskedjenek segítségemre lenni abban, hogy a fenti két tevékenységemért van-e törvényes lehetőség valamilyen pótlék vagy juttatás megállapítására, hiszen rendkívül igazságtalannak tartom, hogy ilyen jelentős plusz munkákat huzamos időn keresztül \"társadalmi munkában\" kell ellátnom.
További kérdésem, hogy a fenti jellegű intézményben nincs kollektív szerződés, sőt még munkaköri leírást sem kaptunk.
Ezen intézményekben dolgozók érdekvédelmét milyen szervezet vagy fórum látja el, mivel jelenleg semmilyen érdekvédelmi lehetőségünk nincs biztosítva.
Köszönöttel:
Vanda

Kedves Vanda!

Mind a munkatörvény, közalakalmazottak esetén mind a Kjt. szerint rendkívüli munkavégzés esetén járnak a pótlékok, juttatások. Kérdés ugyan, hogy van-e rá fedezet.
Az érdekérvényesítést -közalkalmazottak esetében- Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete is ellátja.

Cím: Budapest XIV., Abonyi u. 31., 1146
Telefon: 338-4002, fax: 338-4271
Főtitkár: +36-30-9525-523
E-mail: mkksz@mkksz.org.hu

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(13.01.2009)  Tisztelt Szakértő!
Egy vidéki kórházban dolgozom közalkamazottként. Az önkormányzat a működtetés jogát egy Kft.-nek adja át. Mivel az új munkáltatóval a szerződést nem írtam alá így a Kjt. 25/A § (6) bekezdése szerint végkielégítés fizet a részemre a Kft. Ezzel kapcsolatban lenne több kérdésem:
A végkielégítést ilyen esetben egy összegben, vagy részletekben köteles kifizetni a Kft.?
A munkaviszonyom megszünése esetén azonnal jelentkeznem kell a helyi munkaügyi központban?
Ha újra közalkalmazottként kívánok elhelyezkedni a közeljövőben akkor ez milyen módon érinti a kifizetett végkielégítésemet?
Válaszát előre is köszönöm!
Éva

Kedves Éva!

Lehetőség szerint egyösszegben kell megkapnia a végkielégítést (részletfizetés esetleg külön megállapodás alapján, de a törvény egyösszeggű kifizetést ír elő).
Érdemes minnél hamarabb felkeresni a munkaügyi központot.
Későbbiekben a végkielégítésre akkor tarthat igényt, ha újra megszerzi a végkielégítéshez szükséges időszakot.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
8 éve dolgozom munkahelyemen, mint közalkalmazott. Jelenleg második gyermekemmel vagyok GYED-en, 2010. júl. 18-ig fizetés nélküli szabadságon vagyok. A közeljövőben összevonások miatt valószínű hogy a státuszom megszűnik. Kérdésem az lenne hogy milyen jogok illetnek meg, ha nem tudnak majd visszavenni dolgozni, illetve 2010. júl 18 előtt megszűntethetik e a munkaviszonyomat? Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves Ági!

Legfontosabb jogosultsága az hogy, végkielégítésre tarthat majd igényt. Közalkalmazotti nyolc éves jogviszony esetén ez 3 havi átlagkeresetének megfelelő összeg lenne. Természetesen a GYES, GYED, szülési szabadság időszaka alatt Ön védelem alatt áll, tehát nem lehet a felmentést gyakorolni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(25.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Közalkalmazottként dolgozom, középiskolában tanítok. A kérdésem a következő: Egyetemi végzettségemmel a H kategóriába soroltak be, a szakfeladatom megnevezése nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás. Ezt a besorolást 2005-ben készítették. Azóta a munkaidőm nagyobb részében magyar angol szakos tanárként(+az idei évben Angliában szerzett, nemzetközileg is elismert vizsga bizonyítvány alapján, mely az üzleti angol tanítására képesít) a szakképző évfolyamokon tanítok gazdasági szaknyelvi angolt. Az időközben bekövetkezett szakfeladatom változott-e? Hol tudok annak utánanézni, hogy amit most tanítok, milyen szakfeladatnak minősül, illetve hogy a besorolásomon ez esetleg változtat -e? Esetleg az I kategóriába átsorolhatnak-e? Illetve jogosult vagyok -e valamilyen pótlékra az alapján, hogy nem csupán az angol nyelvet tanítom (azt is tanítom nappali képzésben a magyarral együtt), hanem idegen nyelven tanítok szakmai tárgyakat is.
Köszönettel várom válaszát

Üdvözlettel
T-né Réka

Kedves Réka!

Álláspontom szerint az "I" kategóriába sorolás akkor lenne jogos, amennyiebn jogszabály írná elő, hogy az Ön által végzett munkakör kizárólag speciális szakviszgával, vagy a jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevéllel végezhető.
Az nem írta le, hogy munkaköre mennyiben változott, - de az Ön szakfeladata a középiskolai nevelés, oktatás, - amelyet Ön az angol (és magyar) nyelv tanítása során valósít meg.
A Kjt. 72.§ alapján a pótlékra jogosító munkaköröket a munkaadó állapítja meg.
74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

Tisztelettel:
Déri tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(24.11.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi ügyben kérem a segítségét:
2008. szeptember 5-én kezdtem dolgozni egy helyi önkormányzat pénzügyi osztályán köztisztviselőként, mint pénzügyi ügyintéző. A szerződésem december 31-ei dátummal megszűnik. A jelenlegi fizetési besorolásom: II. besorolási osztály, gyakornoki középfok, 01 besorolási fokozat. Rendelkezem akkreditált felsőfokú pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel (OKJ 55343601).
Egyik volt osztálytársam ugyanezzel a képesítéssel helyezkedett el egy helyi önkormányzatnál és őt az I. besorolási osztályba helyezték, mivel az ottani közjegyző szerint az akkreditáció miatt ez így jogos.
A kérdésem az lenne, hogy ha újabb szerződést kötnek velem határozatlan időre, jogosult vagyok-e az I. besorolási osztályba kerülésre és hogy ez a besorolás visszamenőlegesen is jár-e?

Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.

Kedves Szilvia!

Nem vagyok tájékozott kellőképpen az akkreditációs képzésekkel, de személyes meglátásom az, hogy a 2 önkormányzat két külön véleményen van. Személyes meglátásom is az, hogy az Ön végzettsége alapján a felsőfokú besorolási osztályba kellett volna tartoznia. Mit tartalmaz a kinevezés? Beszélt már erről a jegyzővel?

Esetleg érdemes lenne érdeklődni a felügyeletett ellátó regionális közigazgatási hivatalnál, és ott kérni segítséget.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(24.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Közalkalmazottként dolgozom, tanár vagyok. Azt a tájékoztatást kaptam, a munkáltatómtól, hogy a 7 évenkénti kötelező pedagógus- továbbképzés keretében a 2005 - 2012 -ig terjedő időszakban kell megszereznünk a szükséges 120 kreditpontot. Kérdésem a következő: ha 2005 júniusában szereztem a legutóbbi egyetemi diplomámat, akkor melyik évtől számítva kell 7éven belül megszerezni a szükséges kreditpontokat. Kérdeztem a munkáltatómtól, de eddig nem kaptam választ a kérdésemre.

Köszönettel
T-né Réka

Kedves Réka!

Kérjen írásbeli tájékoztatást a munkaadótól. A kötelező továbbképzések
nyilvántartása a személyzeti /humán osztály feladata lenne. Önnek -
logikusan - 2012 júniusáig kell a krediteket teljesítenie.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(20.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
1986 óta dolgozom közalkalmazottként egy gyermekotthonban,házipénztáros vagyok..2007.évben a revizor kifogásolta,hogy nincs meg a megfelelő szakirányú végzettségem.1983-ban postaforgalmi érettségit szereztem.2008-ban elvégeztem egy OKJ-s pénzügyi-számviteli ügyintézői tanfolyamot.Azonosító száma:52 3432 04.A munkáltatóm velem nem kötött tanulmányi szerződést,de mindenben támogatott.Fizette a tanfolyam költségét,könyveimet és elengedett a munkából hetente 2-szer délután.Vártam,hogy a D9-ből az E9-be sorolnak,de ez elmaradt.Gazdaságvezetőm válasza az alábbi volt:Ha közgazdasági érettségim lenne és az OKJ-s tanfolyamom azonosító száma 54-gyel kezdődne,akkor lennék jogosult a magasabb kategóriába lépni.Azt szeretném tudni,hogy ez így van-e?Vagy a munkáltató dönti el,hogy feljebb léphetek-e?(1-szer ezt már elküldtem,de nem jelent meg az oldalon.Talán csak akkor jelenik meg,ha választ is kapok rá?)
Ildikó

Kedves Ildikó!

Álláspontom szerint az Ön besorolását a ténylegesen betöltött munkakör szerinti kategóriában kell megállapítani. (Amelyik a kedvezőbb: ha az iskolai végzettség, akkor annak alapján, ha a munkakör, akkor annak alapján).
Arra kötelezheti Önt a munkaadója (illetve Ön kérheti is a munkaadójától), hogy támogssa Önt a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésében.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.klarriertervezes.hu

(29.10.2008)  Tisztelt szakértő!

6 hetes terhes vagyok, 2009. júniusában fogok szülni. Közalkalmazottként dolgozom egy óvodában határozott idejű szerződéssel, amely decemberben lejár. Lehetőség lenne a további munkára is, csak attól tartok, hogy ha a munkaadóm megtudja,hogy terhes vagyok, nem fog szerződést hosszabbítani. Mivel lehetne őket meggyőzni? Terheli őket valamilyen plusz költség az én táppánzem, tgyás-om, gyed-em alatt? Mert ha nem, akkor lehet hogy belemennének a szerződéshosszabbításba. Mennyi ideig kellene legalább a szerződésemnek szólni, hogy jogosult legyek a tgyás-ra és a gyed-re. Köszönöm előre is válaszát

Tisztelt Felhasználónk!

Személy szerint mindig a korrektség híve vagyok. Sajnos nem ismerem az
Ön és munkáltatója viszonyát, kapcsolatát. Két dolgot tehet
elhallgatja, és élvezi a terhesség alatti védettséget. A másik út, ha
őszintén áll munkáltatója elé.

A meggyőzést az Ön munkája adja. Amennyiben jól végezte, szerintem nem
lehet akadály a terhessége a szerződéshosszabításnak.

A GYES, TGYÁS, GYED pontos szabályaira választ talál a CVCentrum
topicjai közt, vagy az OEP (www.oep.hu) honlapján.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.10.2008)  Tisztelt Déri Úr,
október 23-án 25 éves igazolt közszolgálati jogviszonyom áll fenn, munkáltatóm álláspontja alapján a 25 éves jubileumi illetményre azonban csak ~ 1,5 év múlva vagyok jogosult mivel -indoklása szerint- 1992 július 1 előtt nem itt dolgoztam. Ez így is van hisz jelenlegi munkaviszonyom 1994 márciusi kezdettel bír.
Kérdésem igaza van a munkáltatónak?

Tisztelt Olvasónk!

Munkaadójának nincsen igaza.

A közalkalmazotti pályán töltött éveket a jubileumi jutalom honorálja. A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezô közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idô számítására a Kjt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

A jubileumi jutalom a közalkalmazottat alanyi jogon illeti meg, így a munkáltató külön közalkalmazotti kérelem nélkül az esedékesség időpontjában köteles azt kifizetni.

A jubileumi jutalom összege:

– 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén két havi;

– 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén három havi;

– 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetménynek megfelelő összeg.

Az összeget ki kell fizetni!

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(08.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

2007. február 12. óta köztisztviselőként dolgozom, adóügyi ügyintézőként, középfokú végzettséggel. Pályakezdőként kerültem az önkormányzathoz, gyakornoki besorolásom van 2 évig. Az illetményem kezdéskor 65.800 Ft-ra lett megállapítva. Idén Januárban az illetményalap változásakor módosították a kinevezésem, 69.000 Ft. + bérminimum kiegészítés = 75.400 Forint. Ez sehogy sem stimmel, mivel nincs 2 év gyakorlatom.2007-ben járt volna 72.100 Ft, és 2008-ban már 82.800 Ft. A garantált bérminimum megállapításának néztem utána, mikor egy szintén pályakezdő kolléganő kinevezési okmányai kapcsán láttam, hogy az ő bruttó bére már most a kinevezésekor 82.800 Ft lesz. Míg az enyém mindig 75400 Ft.
Kérdésem az volna, hogy mit tehetnék, hogy megkapjam ezt a különbözetet.A munkáltatótól kérhetem-e visszamelőleg 21 hónapra a garantált bérminimum kiegészítés megállapítását?

Köszönettel: Hné Cs. Szilvia

Kedves Szilvia!

A köztisztviselők illetményalapját a Ktv. 2. mellékletében leírtak szerint kell alkalmazni. Az illetményalap ez évtől 38.650,- ft, korában 36.800,- forint volt. A gyakornoki besorolás szorzószáma 1,79. Az Ön jogos illetménye - számításaim szerint - jelenleg br. 69.183,- forint, pótlékok és illetménykiegészítés nélkül.

A Kormány Rendeletben szereplő garantált bérminimum nem a Ktv. szerint foglalkoztatott munkavállalók bérbesorolására vonatkozik. (Arra nem tudok azonnal válaszolni, hogy a két bértáblázat közötti eltérés igazságos-e).

Természetesen követelheti a besorolási bérének megállapítását, és visszamenőleg kamatokkal együtt a különbözet megfizetését. Érdemes erről -adott esetben - egyeztető megbeszélést folytatni a munkaadóval úgy, hogy a megbeszélésen joghoz értő szakember is jelen van. Eredménytelen megbeszélés esetén a munkaügyi bíróságon lehet jogvitát kezdeményezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(08.10.2008)  Kérem T. Címet, szíveskedjen tájékoztatást adni az alábbi
kérdésemre :

18 évem van bedolgozva közszolgálatban eltöltött
munkaviszonyban. Aztán megbetegedtem, id. jelleggel
leszázalékoltak, 3. rokk. csoportbesorolással.

A nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytattam.

Most október 18.-ára vagyok beidézve a MÜCSŐ elé
felülveizsgálatra, de október elsejétől kineveztek
intézményvezetőnek, és így nem kívánok igényt tartani a
nyugdíjamra, mert remélem, fogom bírni a munkát.

Az egyik kérdésem az, hogy elég-e, ha nem megyek- e a
felülvizsgálatra, és legfeljebb visszamenőleg visszafizetem
a kiutalt nyugdíjat, vagy egyszerűen írjam meg a
nyugdíjfolyósítónak, hogy munkába álltam.

A másik kérdésem, hogy az id. rokkantsággal eltöltött idő a
közalkalmazotti bértábla szerint minek minősül.

Nagyon nem lenne mindegy, hogy 18 éves munkaviszonnyal
számolnak-e, vagy beszámítanának a rokkant évek is.

Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel:

Zsíros Lászlóné

Tisztelt Asszonyom!

A fő szabály szerint a közalkalmazotti fokozat megállapításánaál a
közszolgálatban eltöltött időt veszik alapul. Tehát az az idő nem számítható
be, amikor Önnek nem volt közalkalmazotti, vagy tisztviselői munaviszonya.
Más kérdés, hogy a munkaadó méltányosságból, vagy egyéb megfontolásból saját
hatáskörben eltérhet a fő szabálytól. Ritkán szokott ez előfordulni és akkor
is 1, esetleg 2 fizetési fokozatot jelenthet.

A munkaképesség csökkenésének tárgyában írjon egy rövid levelet, hogy
jelenleg nem kívánja elbíráltatni annak mértékét. Megítélésem szerint
helyesen dönt, ha a munkaviszonyt választja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(17.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!
Szeretném kérdezni, hogy mi a tennivalóm. 1éve tartósan betegállományban vagyok voltam az Orsziban. Rehabiltációs járadékra leszek jogosult. Közalkalmazott vagyok mint közalkalmzott jár részemre felmentés és végkielégítés . Köszönöm válaszát .

Tisztelettel
Cs. Tamásné

Tisztelt Asszonyom!

Tanácsadóként azt tudom javasolni, hogy - akár megváltozott munkaképességgel
is - maradjon aktív tagja a munkaerőpiacnak.
Amennyiben munkaadója kezdeményezi a munkaviszonya megszűnését (felmentés),
természetesen jogosult a végkielégítésre, illetve a felmentési idő felének
idejére felmenthetik a munkavégzés alól. Amennyiben táppénzes éve kimerült,
úgy ez a helyzet speciális, nyilván betegsége esetén munkavállalásra nem
kötelezhetik, de - véleményem szerint - juttatást is csak a felmentési idő
felére fog kapni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezem. Sikeresen államvizsgáztam. Az oklevelemet sajnos még nem kaptam kézbe, mert a nyelvvizsgám hiányzik.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben közalkalmazottként dolgozom. A próbaidő után véglegesítettek, illetve munkaszerződésem határozatlan időre szól.

Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm elengedhet-e arra hivatkozva, hogy nincs meg a nyelvvizsgám. Szerződéskötéskor nem volt kikötve, hogy mennyi időn belül kell a nyelvvizsgát megszereznem. A nyelvvizsga megszerzése folyamatban van, sajnos első alkalommal nem sikerült.
A munkáltatóm szerint szakképzetlen vagyok, csak érettségizettnek számítok.
Egyébként a közalkalmazotti bértábla alapján E fizetési osztályába vagyok besorolva.

Kérem szíveskedjenek válaszolni, a munkahelyemre nagy szükségem van, családfenntartó vagyok, kiskorú gyermekemről egyedül gondoskodom.

Bízom megnyugtató válaszukban.

Tisztelettel: B. Éva

A közalakalmazottak jogállásáról szóló (1992. évi XXXIII.) törvény 31. § d) pontja védi Önt a felmentés alól meghatározott időtartam és azt követő harminc nap alatt: a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszren kívüli képzésre küldés miatt. Megitélésem szerint a nyelvvizsga is ennek tudható be, hiszen az ha úgy tetszik a diploma részét képezik.
A fenti törvény 32. § (1) b) pont is - nem olyan szigorúan, mint az előző törvényi szakasz - de kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni felmentéssel, ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éve koráig.
Az illetményével kapcsolatban: 89. §(1) bekezdés második mondata: a közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző személyi alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.

Szabó Miklósné Dr.

(01.09.2008)  Tisztelt Munkaügyi Szakértő!

Egy szociális otthonban dolgozom 9 éve. Előzőleg l972-től gyárban, hivatalokban dolgoztam.
Munkáltatóm a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál 29 évet elismer, melyről írásban tájékoztatott.
Az lenne a kérdésem, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra miért nem voltam jogolult 4 évvel ezelőtt? Munkáltatóm szerint annak időpontja 2016-ra esik, a 30 éves jutalmat pedig 2021-ben kaphatom meg, vagyis semmikor, mert most 50 éves vagyok.
Két évvel ezelőtt kézhezkapott közalkalmazotti alapnyilvántartásuk szerint pedig a közalkalmazotti jogviszony kezdetét 1979-től állapítja meg (ezen időszakban is gyárban dolgoztam l972-l984-ig egy munkahelyen .
Jogosult lennék-e jövőre a 30 éves jubileumi jutalomra?


Válaszát előre is köszönöm:

Tisztelettel:
Szabóné

Tiszetlt Asszonyom!

Amennyiben (gondolom) előző munkahelyén elismerték az Ön 25 éves közszolgálati munkaviszonyát, - akkor jubileumi jutalomban kellett volna részesülnie.
A "közalkalmazotti jogviszony beszámítása" c. nyomtatványon a munkaadó nem csupán éveket, hanem hónapokat és napokat is nyilvántart, - a jutalomra a Ön 25. a 30. és a 40. közalkalmozotti év betöltése után jogosult.
Ezt a munkaadónak ki kell fizetnie, - elmaradása esetén bírósághoz tud fordulni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(26.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem a következő lenne. 1983-ban kezdtem dolgozni, végig közalkalmazotti viszonyban. A munkaviszonyom folyamatos volt, bár többször kellett váltanom, mert vagy megszűnt a munkahelyem, vagy áthelyeztek ez idő alatt. Most költözködés miatt váltottam munkahelyet, de 1 hónapig munkanélküli ellátást kaptam, mert rögtön nem kaptam munkát. 1 hónap után ismét elhelyezkedtem közalkalmazottként. Kérdésem, hogy augusztusban lesz meg a 25 év közalkalmazotti viszonyom, jogosult leszek-e rá a leírtak alapján.
Válaszát előre is köszönöm:
Szőkéné

Tisztelt Szőkéné!

Minden folyamatos közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni az
áthelyezést, fizetett -fizetés nélküli, szabadság, Gyes, Gyed ...stb.
Ezek alapján kellene számítani a közalkalmazotti jogviszonyban
eltöltött éveket. Álláspontom szerint azonban az 1 hónap kiesés nem
vehető figyelembe.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Kérdésem a következő:

A közalkalmazotti fizetési fokozatba sorolásnál figyelembe lehet-e venni az ápolási díjon eltöltött időt.

Mielőbbi válaszát várom.
Köszönettel: Anikó

Kedves Anikó!

A közalkalmazotti idő beszámításának megállapítása alapvetően a munkaadó joga. Fő szabály szerint ebbe csak a közszolgálatban eltöltött idő számítható be. Az ápolási díj alatt eltöltött idő nyugdíj szempontjából jogszerző időnek minősül, de ez nem közszolgálat. A munkaadó méltányosságból, vagy más egyéb okokból esetleg részben, vagy egészben elismerheti ezt az időszakot, de van lehetőség az Ön kompenzálására az illetményalap növelésével is.
Próbálja megbeszélni a dolgot a munkaadójával, ha jóindulatú a hozzáállás és a szervezetnek van anyagi fedezete is magasabb bér kifizetésére, - akkor esetleg sikerrel járhat, de hiú reményeket nem szeretnék Önben kelteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(07.08.2008)  MUNKAJOG
Az alábbi kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni!

1997. 02. 01 – 1997. 12. 31-ig közhasznú munkaviszonyban dolgoztam jelenlegi munkahelyemen, amelyik egy középiskola, én pedig iskolai könyvtáros vagyok.
1998.01.02-1998.09.15-ig jövedelempótló támogatáson voltam. (tehát ez az idő minden szempontból kiesik.)
1998.09.15- től állok ismét jelenlegi munkahelyemen folyamatos alkalmazásban.
2008.09.01 napjával az iskola megszűnik, feladatát egy nonprofit KKKFT veszi át. Tehát, hogy a 10 éves munkaviszonyom meglegyen, ami végkielégítés szempontjából nagyon fontos lenne, ahhoz 15 napom hiányzik. Esetleg alkalmazható lenne-e rám a KJT. 37§ (3) bekezdés!

Vonatkozik-e rám a felmentési idő, mivel a közalkalmazotti jogviszonyom aug. 31- én megszűnik, a felmentést hogyan tudják érvényesíteni, ill. lebonyolítani! Az én szempontomból mindenféleképpen a felmentési idő igénybevétele lenne szerencsés, nem tudom ezt kérhetem-e?
Ha él a felmentési idő, akkor a felmentési idő második felében lehet –e másik munkaviszonyt kezdeni?
A munkahelyem tetőtérben van, télen 14-18 Celsius fok, nyáron 30-36 Celsius fok van. Valószínű emmiatt olyan izületi gyulladásom van néhány éve, ami miatt szinte állandó jelleggel gyógyszert kell szednem. Betegszabadság esetén - ami izületi gyulladásom miatt indokolt lenne -, kitolható lenne-e a tízéves munkaviszony, vagy a jelenlegi megszűnése Augusztus 31-el a betegszabadság idején is érvényes lenne?
53 évet betöltöttem, vonatkozik-e rám az emelt szintű végkielégítés, mivel a korkedvezményes nyugdíjat öt éven belül megigényelhetném! A Munkatörvénykönyvből egyértelműen ezt olvastam ki!
Megértésüket és válaszaikat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
P. Zsuzsanna

Kedves Zsuzsanna!

A feladatátadás körülményit nem ismerem, - a mostani állapotot hosszabb egyeztetési folyamatnak kellett megelőznie. Vélhetően az Ön számára a feladatátvevő új jogi személynek munkát is kellett felajánlania. (Ebben az esetben munkaviszonya folyamatosnak minősülne.)
A munkaadó jogutód nélküli megszűnésekor egyébként semmit nem lehet tenni, a munkaviszonyt nem megszüntetik, hanem a törvény erejénél fogva megszűnik. A munkaviszonyt nem, a biztosítotti jogviszonyát tudja esetleg meghosszabbítani pl. a táppénz idejével, amenyniben az indokolt.

A felmentési idő alatt már lehet új munkaviszonyt kezdeni - amennyiben ahhoz a korábbi munkaadó hozzájárul, - közszolgálati jogviszony esetében azonban tudni kell, hogy a felmentés ideje alatt történő munkavállalás - állami tulajdonlású, vagy fenntartású szervezeteknél - a végkielégítésre való jogosultság elvesztését vonja maga után.

Az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság indokolt lehet:
A végkielégítésnek az ismertetett törvényi mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán szűnik meg az öregségi nyugdíjra való jogosultság, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Korlát azonban az emelt összegű végkielégítés kifizetésével kapcsolatban, hogy ez a kedvezmény csak egy alkalommal illeti meg a munkavállalót (tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(30.07.2008)  Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni a következő esettel kapcsolatban:
35 éve dolgozom közalkalmazottként egy egészségügyi intézményben. Múlt év augusztusától táppénzen vagyok, krónikus betegség miatt. Háziorvosi javaslatra beadtam rokkantsági nyugdíjazási kérelmemet. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 1. fokú bizottságának szakvéleménye 83%-os egészségkárosodást állapított meg. A rehabilitálhatóság véleményezése: foglalkoztatása jelen állapotában nem javasolható. A kialakult egészségkárosodás következtében rehabilitáció nélkül nem alkalmas foglalkoztatásra. Rehabilitálható, de rehabilitációja intézményes szinten nem javasolt.
Augusztus 3-ával táppénzre jogosultságom megszűnik, az előző és idei évről összesen 44 nap szabadságom van még.
Kérdésem: esetemben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését kinek kell kezdeményezni, illetve milyen módon? Milyen járandóság illet meg? Kérem, amennyiben lehetséges, mielőbb válaszoljon kérdéseimre.

Tisztelettel:
Zsóka

Kedves Zsóka!

Az ORSZI szakvéleményét be kell mutatnia a foglalkozásegészségügyi szakorvosnak (üzemorvos). A tények ismeretében az üzemorvosnak meg kell állapítani, hogy Ön egészségügyi okokból nem alkalmas a feladata ellátására. A munkahelyi vezetőnek ezután fel kell Önt mentenie a munkavégzés alól, a munkaszerződést fel kell mondani, - a rendes felmondás szabályai szerint.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint a munkáltató felmentéssel megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a közalkalmazott tartósan alkalmatlanná vált a munkaköri feladatainak ellátására vagy nem végzi megfelelően a munkáját. Egészségügyi alkalmatlanság miatt a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának (és természetesen képzettségének) megfelelő másik munkakör, vagy ha a közalkalmazott nem járult hozzá az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez.

Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt általában lehetőséget kell adni a dolgozó számára a kifogások elleni védekezésre. Ilyenkor - a felmentést megelőzően - minősítési eljárásban kell alkalmatlannak nyilvánítani a közalkalmazottat.

A felmondás indokolására és a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettségre vonatkozó munkajogi szabályoknak megfelelő rendelkezések érvényesülnek a közalkalmazottak felmentésénél is.
A közalkalmazott nem jogosult végkielégítésre, ha - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt mentik fel. Akkor sem jár végkielégítés, ha a dolgozó - legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában - öregségi nyugdíjra jogosult, korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. Az alkalmatlanság miatti felmentési idő egy hónap.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(18.09.2008)  Tisztelt Uram!
1992 előtt 2 évig dolgoztam egy ÁFÉSZ-nél, onnan áthelyezéssel iskolába kerültem gyermekfelügyelőnek, ahol 10 hónapig dolgoztam, a munkakönyvembe munkaviszonya megszűnt bejegyzés került, mert főiskolás lettem. A főiskola elvégzésétől ,1980. augusztusától 2008. június 30-áig tanárként dolgoztam.((Munkaviszonyom létszámleépítésre való hivatkozással szűnt meg. )
Kérdésem, hogy mikor vagyok jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra? Egyszerűbben: az ÁFÉSZ-nél töltött éveket be lehet-e számítani a közalakalmazotti jogviszonyba?
Gyors válaszában bízva, tisztelettel: T:Á:


Tisztelt Á.

A válaszom röviden az, hogy Önnek nem jár a 30 éves jubileumi
jutalom, azért mert, a megadott adatok alapján végzett számításaim
szerint,-
1. az ÁFÉSZ-nál töltött idő nem közalakalmazotti jogviszony.
2. Ön, ha a gyermekfelügyeői státusza közalakalmazotti volt, akkor
mindösszesen 28 év és 9 hónap közalkalmazotti szolgálati idővel
rendelkezik.
3. Ha a gyermekfelügyelői státusz csak alkalmazotti volt, akkor pedig
mindösszesen 27 és és 11 hónap a közalkalmazotti szolgálati ideje.

Szabó Miklósné Dr.

(31.07.2008)  Tisztelt Cím!

A kérdésem a következő lenne. A Kjt besorolása szerint egyetemi végzettséggel milyen bérbesorolásba esnék, ha köztisztviselőként még nem dolgoztam. Jelenleg pénzügyi intézményben dolgozom, és pályáznék köztisztviselői állásra.
Köszönettel:
Szilvia

Tisztelt Szilvia!

A pontos szabály a következő lenne:
Kjt.: a "H" fizetési osztályba
ha)az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör,
hb)a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.07.2008)  Tisztelt Szakértő!
Végső elkeseredésemben fordulok Önhöz...Mit lehet tenni, mit lehet, illetve mit nem tanácsos elfogadni?
Az Önkormányzat a következő nevelési évben 10 órára csökkenti az óvodák nyitvatartását városunkban (ez ellen aláírásokkal tiltakoztak a szülők városi szinten). Ezzel párhuzamosan megállapította a feladat ellátására fordítható időkeretet,mely szinte minden óvódapedagógus bérét hátrányosan érinti. Vagyis szeptember elsejétől 93, 75%-os munkaidőben és bérért dolgozhatunk tovább. Ön szerint lehet ez ellen tenni valamit, vagy ez így megtehető az ÖK részéről? Ez így teljesen törvényszerű? Véleményem szerint megalázó ez a helyzet - több, muint 30 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem, óvodapedagógusként, illetve vezetőhelyettesként több éve...
Türelmetlenül várom mielőbbi válaszát, tisztelettel: Éva

Tisztellt Éva!

Napirenden van az önkormányzati fenntartású iskolák és óvodák reformja. A fenntartó sajnos bármit megtehet, amit a törvény nem tilt. A szabályzás szigorú ebben a tekintetben az alább idézettek szerint.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (3) bekezdése írja elő az intézményátszervezéssel kapcsolatos egyeztetési kötelezettséget a fenntartók számára, ennek keretében kell az átszervezésről szóló döntés előtt beszerezni az érintett intézmények alkalmazotti közösségének, iskolaszékének, az iskolai szülői szervezetének, és iskolai diákönkormányzatának véleményét, továbbá a megyei gazdasági kamarák véleményét. Mindezen kívül a közgyűlési döntés előtt az Oktatási Hivatal által javasolt, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleménye is szükséges, azzal kapcsolatban, hogy a tervezett átszervezés biztosítja-e a továbbiakban is az adott szolgáltatás megfelelő színvonalon történő ellátását. 6
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. 6. § (3) b) szerinti egyeztetést le kell folytatni az érdekképviseleti szervezetekkel. Továbbá ezen szervezeti intézkedésekre vonatkozóan az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) k) pontja értelmében az érintett települési önkormányzatok állásfoglalásának kikérése szükséges. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (3) bekezdése írja elő az intézményátszervezéssel kapcsolatos egyeztetési kötelezettséget a fenntartók számára, ennek keretében kell az átszervezésről szóló döntés előtt beszerezni az érintett intézmények alkalmazotti közösségének, iskolaszékének, az iskolai szülői szervezetének, és iskolai diákönkormányzatának véleményét, továbbá a megyei gazdasági kamarák véleményét. Mindezen kívül a közgyűlési döntés előtt az Oktatási Hivatal által javasolt, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleménye is szükséges, azzal kapcsolatban, hogy a tervezett átszervezés biztosítja-e a továbbiakban is az adott szolgáltatás megfelelő színvonalon történő ellátását. 6
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. 6. § (3) b) szerinti egyeztetést le kell folytatni az érdekképviseleti szervezetekkel. Továbbá ezen szervezeti intézkedésekre vonatkozóan az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) k) pontja értelmében az érintett települési önkormányzatok állásfoglalásának kikérése szükséges.

Tisztelettel:
Sz.M.-né
az Ön tanácsadója

(01.07.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Segítségét szeretném kérni annak eldöntésében, hogy milyen formában vállaljak munkát. Jelenleg GYES-en vagyok, s orvosként szeretnék dolgozni. Közalkalmazotti munkahelyem megszűnt, de papíron még létezik -engem nem tudtak elküldeni a GYED miatt- s valamikor még lesz végkielégítés. GYES mellett szeretnék heti l-2 alkalommal rendelni, de nem tudom, hogy melyik forma a legkedvezőbb. Van egy BT. ahol kültag vagyok vagy legyek inkább egyéni vállalkozó megbízási szerződéssel? Egy másik állásajánlatban közalkalmazottként szeretnének foglalkoztatni. Nem veszélyezteti ez az esetleges végkielégítésemet a még papíron meglévő munkahelyemen?
Köszönettel: Ágnes

Kedves Ágnes!

Nyilván az újabb közalkalmazotti státusz "veszélyezteti" az Ön
végkielégítését, - de megoldás lehet, ha van áthelyezésre lehetőség.
Vállalkozóként én a Kft. Formát javaslom, - az egyéni vállalkozó formát
semmiképp sem.
Bt. Kültagjaként a társasági szerződés dönti el, hogy mihez van és mihez
nincsen joga a kültagnak, - ráadásul a kültag nem képviseli a BT.-t,
szerintem az elképzelés ebben a formában körülményes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(01.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Segítségét szeretném kérni, ugyanis kicsit nehezen igazodom ki a köztisztviselői illetményíek erdejében.
Jelentkeztem egy megyei jogú város okmányirodájába ügyintézőnek és szeretném tudni, hogy milyen jövedelemre, esetleg juttatésokra számíthatok.
2006. nov. 13-tól van folyamatos munkaviszonyom, de nem köztisztviselőként csak alkalmazottként. 24 éves vagyok , Szálloda-idegenforgalmi Közgazdász főiskolai diplomával és angol középfokú szakmai C típusú nyelvvizsgával.

Segítségét előre is hálásan köszönöm
Üdvözlettel. Pénzes Xénia

Kedves Xénia!

A juttatások rendszere nem kötelező, csak "adható" kategória. Ezt a kérdést
leginkább úgy tudnám megközelíteni, hogy minden olyan juttatást, amit
mindenki más is kap, Önnek is meg kell kapnia.

A besorolását illetően úgy gondolom, - különösen hosszabb távon- hogy talán
előnyösebb lenne az Ön számára a kösztisztviselői besorolás alkalmazása. A
munkaszerződésének ismerete nélkül nyilván nem tudok releváns választ adni.
Köztisztviselőként az Ön bére kb. Br. 120.000.- forint összeg lenne.

A jelenlegi helyzetben a munkaszerződésének kell tartalmazni a kondíciókat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(07.04.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Köztisztviselőként dolgozom, 2008.március 31-ig határozott idejű szerződéssel. Ma, 2008. április 1-jén a munkámat tovább folytattam, osztályvezetőm közlésére, miszerint a szerződésem meg lesz hosszabbítva, de nem tudják az idejét. Újabb szerződést még nem írtam alá.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a szerződésem, mivel tovább dolgoztam, átvált határozatlan idejűvé? Pontosan hogyan szól erről a törvény?

Közalkalmazotti besorolásba beleszámít a köztisztviselői munkaviszony?

Tisztelettel:
H.Zita

Kedves Zita!



Nyilván a Ktv., illetve a Kjt. Rendelkezései az irányadóak, - és jól látja, amennyiben a határozott időre szóló letelte után a munkaadó tudtával Ön tovább dolgozik, és újabb szerződést nem kötnek Önnel, - a munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonnyá változik. Erről a Munkaügyi Bíróság tud dönteni. (Mt. 78.§ (6)).

Tételezzük fel a jóhiszeműséget a munkaadó részéről, ám ha ésszerű határidőn belül, (és visszamenőleg) nem köt szerződést, - forduljon a bírósághoz.



Tisztelettel:

Déri Tamás

Tanár, szaktanácsadó

(19.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

A közalkalmazotti fizetési fokozatba sorolásnál figyelembe lehet-e venni a vállalkozóként töltött időt. Gondolom nem, de valamilyen jogszabállyal alá tudná támasztani?
A következő kérdésem: Ugyanígy a közalkalmazotti fizetési fokozatba sorolásnál a munkanélküli folyósításának időszakát be lehet számolni?

Köszönöm Tisztelettel: Csilla

Kedves Csilla!

Nem lehet beszámítani a vállalkozóként töltött éveket a közszolgálat idejébe, és a munkanélküli járadék folyósításának időszakát sem. Ezek az
általános szolgálati időbe, tehát a nyugdíj-jogosultságba számítanak.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(13.03.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Édesanyám 1956-ban született. 2001 óta dolgozik közalkalmazottként a helyi időskorúak szociális otthonában, ápoló-gondozóként. Jelenleg 26 nap szabadság jár neki, véleményem szerint pedig a kora után már 30 napot kellene kapnia. Mennyi szabadnap jár neki ténylegesen? A gazdasági vezető szerint nem az életkor után jár a szabadság, hanem a letöltött munkévek után?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Olvasónk!

A problémát az okozza, hogy a Kjt. kizárja az Mt. 131.§ alkalmazását.

A Kjt. 56. §. alapján:A közalkalmazottata) az A, B, C és D fizetési osztályban évi
húsz munkanap,b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett
munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanapalapszabadság illeti meg.57. § (1) A
közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az
1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.(2) A
magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt
munkanap pótszabadság illeti meg.(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az
óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az
egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi
huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a
munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára
igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter
állapítja meg. A gazdasági vezető figyelmét azonban szeretném felhívni, hogy a
szabadság megállapítása semmilyen összefüggésben nincsen a munkaévek számával, -
elképzelhető azonban, hogy a számítása helyes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(06.03.2008)  Tisztelt Déri Úr!

1989. júniusától 1994. végéig kisebb-nagyobb megszakításokkal a helyi Önkormányzatnál dolgoztam. Közben voltam támogatásban részesülő munkanélküli is. Szerződéssel dolgoztam csupán, általában helyettesítenem kelett valakit. Szerződésem 1994. végén lejlárt és mivel akkor én már 8 hónapos terhesen otthon voltam táppénzen, a szerződést nem hosszabbították meg. Passzív jogon azért még az Önkormányzat által kaptam Gyed-et, Gyes-t. Azután következett még 3 év a második gyerekkel otthon. Az akkori gyermekgondozási segély már alanyi jogon lett folyósítva.
Néhány hét múlva el kell helyezkednem egy állami intézménynél, ahol igazolnom kell a szolgálati időmet a bérezés (kategóriába sorolás) miatt. A kérdésem az lenne, hogy beszámítják-e szolgálati időként a Gyes-t, a Gyed-et, illetve a munkanélküli ellátást?
Azt olvastam ugyan, hogy a nyugdíj kiszámolásánál figyelembe veszik szolgálati időként a fent említett időt, de azzal nem vagyok tisztában, hogy ugyanez érvényes lesz-e a leendő munkahelyemen a bérezés szempontjából? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

Tisztelettel: Kiss Istvánné

Tisztelt Asszonyom!

Gondolom a dolognak akkor van jelentősége, ha Ön közalkalmazottként szeretne elhelyezkedni.
Jól érzi a helyzetet, közszolgálati időnek csak az számít, amely időt Ön közszolgálati munkaviszonyban töltötte.
A munkaadónak van bizony mérlegelési jogköre, és az illetményalaptól is eltérhet pozitív irányban.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(06.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Közalkalmazottként dolgozom, folyamatos műszakban, az egészségügyben. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha pl. két hét szabadságot szeretnék kivenni, ki kell-e írni szabadságnak a hétvégét is? Eddig hétfőtől péntekig írtak ki szabadságot, a hétvége alapból járt, most pedig a hétvégét is ki akarják írni szabadságra.
Jogos ez?

Üdvözlettel: B. Judit

Kedves Judit!

Az egyik fontos szabály az, hogy a munkaidő a heti 40 órát nem haladhatja meg. A másik fontos szabály, hogy a heti 2 pihenőnapot biztosítani kell. A munkabeosztást nem ismerem, de ha pl. a szombati napot munkanapnak tartják számon, valamelyik hétköznapi napot szabadnapként kell nyilvántartani - és erre nem kötelezhetik a szabadság felhasználására.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(06.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Véleményem szerint az én közalkalmazotti besorolásom nem jó. A munkahelyeim a következők voltak:
2000.06.30.-2001.05.31. volt az első munkahelyem, a következő 2001.06.05.-től kezdődött. A kettő között volt 4 nap kiesés. Ezért a jelenlegi munkahelyem (ami 2006-tól van) az első munkahelyemen eltöltött 1 évet nem veszi figyelembe a közalkalmazotti besorolásomnál, azt 2001.06.05.-től számolja. Nem csak azt a kieső 4 napot kellene neki kivonnia és akkor 2000.07.04.-től kellene számolni a közalkalmazotti besorolásom kezdő időpontját?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel:
S. Beáta

Kedves Beáta!

Előző munkahelyén a munkaviszony megszűnésekor kellett kapnia egy "közalkalmazotti munkaviszony beszámítása" c. nyomtatványt.
A közszolgálati idő napra pontosan vannak nyilvántartva. Egyértelmű, hogy a megelőző közszolgálati időt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az igazolás alapján írásban kérje a munkaadótól a besorolás módosítását, illetve az elmaradt járandóságok különbözetének megtérítését.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek