Álláshirdetések száma: 4 208 Number of CVs 207 493
Keresés a kérdések közül
(22.09.2014)  Szép napot

Szeretnék alkalmi munkát vállalni és ha dolgozom hogy tudom megtenni hivatalossá ha járulékot kell fizetni az elvégzett napok után mennyit és hol kell fizetnem ,hogy ne minősüljön feketemunkának ,nincs bejelentett munkám és semmiféle járandóság sincs a nevemen ,csak regisztrálva vagyok munkaügyi kirendeltségen ,havonta lenne 4-5 nap főképp hétvégén ,és nem tudom elvállalni ,mert fel akarnak jelenteni ha feketén dolgozom ,ezért szeretném hivatalosan elvállalni az ilyen jellegű munkákat ,és Én szeretném a járulékot fizetni ,nem a munkaadó ,

Válaszukat előre is köszönöm

A járulék fizetése a legális munkában a munkaadót terheli,
- illetve sajátosan munkaadói kötelezettség is egyben - részét képezi a munkáltató tájékoztatási kötelezettségeinek. A munkaszerződés fázisában a munkabér tárgyalásánál ki kell rá térni.
Munka törvénykönyve 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e)29 a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
(2) Az (1) bekezdés a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

Ha hivatalosan munkát vállal el, akkor már nem jogosult regisztrálni a munkaügyi kirendeltségen, - illetve törölni kell a regisztráltak névsorából.

Szabó Miklósné

(02.06.2014)  Tisztelt Szakértő!
2011 márciusában történt meg velem, hogy munkanélkülivé váltam, ekkor viszonylag gyorsan el tudtam helyezkedni és a munkanélküli járandóság nagy részét megkaptam az egyösszegű kifizetés lehetőségét kihasználva. Ebben az évben nagy valószínűséggel a munkahelyem megszűnik. Amennyiben sikerül ismét gyorsan elhelyezkednem igényelhetem újra az egyösszegű kifizetést, vagy ezt csak egyszer lehet?

Köszönöm a választ.
Üdvözlettel:
\"Egy Munkavállaló\"

Az egy összegben történő kifizetésnek - az alábbi törvényi szakaszban meghatározottak szerint - több feltétele van. Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, akkor az kifizethető.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében. 27. § (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony
fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Szabó Miklósné

(03.11.2013)  Szép napot ! Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz hogy 2013. okt 14 től munkanélküli által támogatott képzésre járok. Ellátást még nem kaptam a tanfolyamot milyen feltételekkel lehet felmondani ugyanis erről a szerződésben nem írnak. A szerződés 2014 aug 20 ig tart de én jővő februárban szeretnék külföldön munkát vállalni esetleg itthon de úgy tudom csak határozatlan idejű vagy 1 éves munkaszerződéssel mondható fel a tanfolyam ez iránt érdeklődnék és hogy ha így mondom fel hogy munkát találok van e valamiféle visszafizetési kötelezettségem a munkaügy felé .Előre is köszönöm a választ
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény:
21. § (3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.
(4)123 Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.
(5)124 A támogatást nyújtó hatóság vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(7)125 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

Szabó Miklósné

(12.05.2013)  Üdvözlöm.
Én 20 éves vagyok és pálya kezdő ként kapom a szociális segélyt.
nekem olyan problémám lenne hogy én 2013.01. től rendszeresen kapom a szociális segélyt és lenne egy lehetőségem hogy egy vállalkozó ki vesz dolgozni.6 hónpra de azt mondta hogy 5 és fél hónapnál mondjak fel én, és azt szeretném kérdezni hogy akkor én a felmondás után egyből vissza kapom majd a szociális segélyt vagy nem?????? Mert nekem azt mondta ez az illető hogy egyből vissza kapom.

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról:

Vállalkozó ismerősének az alábbiak szerint van igaza.

A 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról című törvény értelmében
képzési támogatásban részesülhet 25 éves koráig.

Képzések elősegítése


14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.



(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. § 81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné




(15.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

2012.02.01. -től 61 napos időszakra voltam jogosult álláskeresési járadékra. 2012. április 01. -től Németországban találtam munkát, ami okt.31.-ével szerződés szerint megszűnik. A folyamatos törvényi változások miatt, az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz: Amennyiben november 01.-ével újra regisztráltatom magam otthon, mi számít bele a jogosultsági időbe? Értem ez alatt, hogy ha ebben az évben igényeltem már a járadékot, akkor mi vonatkozik rám?

Előre is köszönöm válaszát!

A lenti törvény értelmében az EU tagállamban végzett munka ideje a kötelező jogosultsági időbe (3 év) beszámít, illetve a kapott fizetés tb járuléka alapjául szolgál a járadék fizetésének.
Az Ön jogosultsági ideje 29 nap, mivel a maximális jogosultsági időből (90 napból) 61 napot már felhasznált.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény:
26. § (7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
27. § 6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

Szabó Miklósné

(09.10.2012)  Tisztelt Szakértő!
Sajnos, szeptember 07-én megszűnt a munkaviszonyom, és október 22-ig vagyok állományba, ezáltal biztosítva. Kérdésem annyi lenne, hogy az Adóhivatalhoz kell fordulnom, amennyiben a tb járulékomat önkéntesen szeretném fizetni? És, mikor kell ezt megtennem, illetve mennyi ennek összege?
Nem voltam még soha ilyen helyzetben, és bevallom, álláskeresési segélyt sem szeretnék kérni, mert reménykedem, hogy két diplomával és három idegennyelv beszélésével sikerül elhelyezkednem, de addig is, az egészségügyi ellátás fontos, és nem szeretném a folytonosságát megszakítani.
Megtisztelő gyors válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Baliga Ibolya

3 dologra hívom fel a figyelmét:
1. A tb szolgáltatásaira a tb szervnél kell kötni megállapodást.
2. Jobban tenné, ha regisztrálna álláskeresőként, hiszen ez tb jogviszonyát is rendezné átmenetileg.
3. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően (ún. passzív jogosultság)
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően ez a feltétel megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal).
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban ezt megelőzően volt 45 napnál hosszabb ideig fennállt korábbi jogosultsági feltétel, és e két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.
A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Szabó Miklósné

(25.08.2012)  Tisztelt Tanácsadó!

21 éves vagyok. 2010-ben fejeztem be a szakmai iskolámat! A szakmai időszakom alatt dolgoztam gyakorlaton 2 évig! Utána egyből elkezdtem az érettségit, először nappalin , majd 2011-ben áttértem esti tagozatra, mert szerettem volna dolgozni, de azóta sem találtam sajnos munkát.. Van-e esetleg valamilyen segély ilyen esetben amelyet meg tudnék igényelni? Ha igen milyen segély és mik kellenek hozzá? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!!

Álláskeresőként regisztrálni kell a munkaügyi központban (kirendeltségen). Ezt követően képzési támogatást kérhet a Foglalkoztatást elősegítő munkanélküliek ellátásról szóló törvény 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja értelmében.

Képzések elősegítése

14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki álláskereső,

b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,63

c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)

(4) Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.

(7)

(8)

(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(10)

(11) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §81 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a - külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező - munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

Szabó Miklósné

(01.05.2012)  Tisztelt Szakértő!
Feltett kérdésemre nem kaptam választ azzal, hogy bemásoltak egy idézetet, amit magamtól is képes voltam megtalálni a neten, ez így nem segítség!
Továbbra is várom a választ arra, hogy a bejelentett háztartási munka idejére jár-e a bérpótló juttatás, illetve van-e bejelentési kötelezettség emiatt az önkormányzat felé.
Köszönöm!

Mivel nincs a zsebemben a bölcsek köve, ezért azt remélem, hogy ezzel a másolattal már elégedettebb lesz.
"A szociális törvény (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 33§) egy teljesen új ellátási típust, az aktív korúak ellátását vezeti be 2009. január 1-jétől. Az aktív korúak ellátása - a törvény célja szerint - a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.
A jegyző aktív korúak (aktív korú= a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;) ellátására való jogosultságot állapít meg többek között annak az aktív korú személynek,
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

aki fogyatékossági támogatásban részesül

akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

A törvény alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28500 Ft) 90%-át és vagyona nincs.

Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:
a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.


A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, jelenleg 28.500,-Ft/hó.
Az előbbiek értelmében a BPJ megállapításához az önkormányzathoz kell fordulni."


(24.04.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megtudni, hogyha most hagytam abba tanulmányaim és regisztrálok munkanélkülinek, akkor egy bizonyos idő után, jár-e annak a munkáltatónak valamilyen támogatás aki engem elkezd foglalkoztatni? Mert voltam állás interjún és az volt az első kérdés, hogy nem tudom-e véletlenül, hogy ő mennyi kedvezményt kap, és nekem meddig kell regisztrált munkakeresőnek lennem ahhoz, hogy ezt megkapja. És még azt is szeretném megtudni, hogyha Pest megyében regisztráltatom magam, és Csongrád megyében kapok állást, akkor is jár-e ez a támogatás, ha egyáltalán létezik ilyen.

Válaszát előre is köszönöm!

"Az új Start kedvezményre jogosító kártya a Start Bónusz.
a. A Start Plusz és Start Extra kártyák helyett (részben eltérő személyi körrel) 2012. január 1. napjával bevezetésre kerül a Start Bónusz kártya, amelynek kiváltására 2012. december 31. napjáig van lehetőség.
....
A Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresét elérő összegnek 27 %-ával egyenlő részkedvezmény illeti meg a foglalkoztatás első évében, amely rendelkezés akkor is irányadó, ha a foglalkoztatás időtartama a Start Bónusz kártya érvényességi időtartamát meghaladja.
Megjegyzés: A munkaadó a Start Bónusz kártya biztosította kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a napi munkaidő legalább a napi négy órát eléri."http://www.msztegy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=78&Itemid=90

Szabó Miklósné

(10.04.2012)  Tisztelt Szakértő!

Gyermekem ügyével kapcsolatban fordulok önhöz.Éretségije után 2010-ben külföldre Francia hajóra ment dolgozni 9 hónapot dolgozott 2011 Májusban jött haza elment a munkanéklküli hivatalba ahol azt mondták neki hogy majd ha le levelezték a Francia céggel majd akkor esetleg kap valami járulékot.2011 szeptemberben ismét talált egy állást. amely sajnos csak 2012 februárig tudott ott dolgozni ekkor újra vissza ment a munkanélküli hivatalba ahol azt mondták neki hogy nem vehetik fel munkanélkülinek mert a Francia cég még mindig nem válaszolt .A kérdésem az lenne hogy mi a teendő ebben az esetben és helyesen járt e el a munkanélküli hivatal? Előre is köszönöm válaszát Tisztelettel Akác Csabáné

Ezen a linken értékes információt talál a külföldön munkát végző munkavállalókról http://www.mfor.hu/cikkek/Kulfoldon_is_kaphatnak_a_magyarok_munkanelkuli_segelyt.html
Lényegében 2010. május óta Németország, Ausztria kivételével (amely államok még részben zárt munkaerő piaccal rendelkeznek) az EU tagállamban dolgozókat is megilletik azok a szociális juttatások, amelyek a tagállam állampolgárait megilletik. Ugyanakkor az európai szociálpolitika még nem teljesen összehangolt. Az egyes tagállamokban más-és más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, - a végzett munka idejétől a kapott munkabéreken át - különbözőek lehetnek a a jogosultsági feltétek az adott ország szociálpolitikai berendezkedésétől függően is - elég változatos a kép.
Elsőként arról kellene meggyőződni, hogy gyermeke a francia szociális jog szabályai szerint jogosult-e munkanélküli ellátásra. A volt francia munkáltatójától erre kellene kérni egyértelmű igen vagy nem választ.
A magyar szabályok szigorodtak az álláskeresési támogatásokat illetően.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény:
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
a)
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.

Szabó Miklósné

(12.03.2012)  Üdvözlöm,
Megszűnt a munkaviszonyom , 2011.februárban álláskereső munkanélküli lettem , lejárt a 9hónap 2011.novemberében.( Ez idő alatt egyetlen állást nem ajánlottak!) Lejárt a 9hónap és elküldtek a hivatalba, hogy ott kérjem továbbiakban a segélyt vagy mit és majd a hivatal fizeti a TB-met. Be is mentem és kértem . Az első kérdés egyedül él? nem az élettársammal.(de mi nem vagyunk hivatalosan bejelentett élettársi viszonyban csak együtt lakunk.) Ő mennyit keres? 100ezer felett kicsivel/hónap. Jó akkor adok egy nyomtatványt és töltse ki és akkor befizetheti magának havonta, ők ebben nem tudnak segíteni. Én meg nem tudom fizetni.Azóta nincs fizetve a TB-m mái napig sem.Nincs semmilyen jövedelmem!! munka lehetőség nincs. Ebből kifolyólag milyen hátrányaim lehetnek, hogy nincs fizetve a TB.?? Visszamenőleg ki kell fizetni? vagy ha találok munkát ők fizetik akkor ki kell visszamenőleg fizetniük majd?Ha elmegyek az orvoshoz ellát? vagy nem ? Tüdőszűrésen és nőgyógyászati szűrésen fogadnak TB kártya nélkül? Kérem segítségét ebben ! Köszönöm szépen előre is a válaszát! Üdvözlettel Hatala Éva

A legjobb az lenne, ha nem hivatalos együttélésüket nem jelentené a hivatal felé, - és újra kérné a szociális ellátást.
A biztosítás hiánya azzal a következménnyel jár, hogy nem kap nyugdíjat, vagy csak csökkentett összegű nyugellátást állapítanak meg, - továbbá nem jogosult egészségügyi ellátásra sem. Ezt a helyzetet sürgősen fel kell számolni. Ha nincs munka, - és az álláskeresési támogatást kimerítette, akkor segélyt kell kapnia.

Szabó Miklósné

(08.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

A még fennmaradó időre igényelhető álláskeresési járadék iránti kérelmemet azzal a kifogással utasította vissza a kerületi illetékes hivatal, hogy 2 nap megszakítás volt a munkaviszonyomban (egy hétvége, amikor nem kellett ünnepnapot sem ledolgozni) mivel az egyik helyről pénteken kiléptem, a másik helyen hétfőtől vettek állományba, ezért a munkaviszonyom részükről nem számít folyamatosnak. A kérelmemhez mellékeltem az előző, ill. mostani munkaszerződést is, melyből kitűnik, hogy a munkakörömben (adminisztratív jellegű volt mindkettő) a munkámat hétfőtől péntekig látom el napi 8 órában. Az ügyintéző hölgy azzal érvelt, hogy az álláskeresési járadékot naptári napra számolják, ezért azzal a hétvégével nem tudnak mit kezdeni. A kérdésem, hogy ez, ha valóban így van, (a \"folyamatos munkaviszony\" jelen esetbeni értelmezését sehol nem találtam, talán jogász tudna segíteni) milyen lehetőségem van mégis a járadék igénylésére? Visszamenőleg be tud-e jelenteni a munkáltatóm, vagy van-e arra lehetőség, hogy az öszeget a 2 napi járadékkal csökkentve megkapjam? Megjegyzem, ezt az eljárást nagyon méltánytalannak találom!
Ha mielőbb válaszolnának, nagyon hálás lennék, a fellebbezési határidő a jövő héten lejár.
Üdvözlettel, Molnár Melinda

A még fennmaradó időre igényelhető álláskeresési járadéknak más és egyéb feltételei vannak.
1991. évi IV. törvény 27. § (8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szabó Miklósné



(18.02.2012)  T. Szakértő!

Jelenleg Ausztriában dolgozom. Előtte otthon volt többéves munkaviszonyom. Júniusban tervezek hazamenni. Az érdekelne, hogy ha otthon nem találnék munkát, jár-e nekem a 2012-től érvényes álláskeresési járulék? Mik a feltételei illetve milyen papírok szükségesek hozzá és az összegét melyik fizetésem alapján számolják ki? (tehát beleszámít-e a külföldi munka vagy csak az előtte itthon kapott fizetés)
Előre is köszönöm válaszát!

Sajnos nem számít bele a külföldi munkavégzés, - és csak az országban végzett munkája alapján igényelhet munkanélküli ellátást.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Szabó Miklósné



(08.02.2012)  T. Szakértő!
Egyik kedves nőismerősőmet kolleganőjével együtt januárban lefokozta a munkáltatója (egy nagyobb üzletlánc) vezető beosztásból eladóvá. Illetve ezzel egyidejűleg áthelyezték őket másik üzletbe. Jelenleg mindketten táppénzen vannak, mert nagy a valószínűsége hogy munkaviszonyuk csak a táppénz végéig marad fenn ennél a cégnél.
Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ha ismét munkába állnak és valóban elküldik őket, akkor előfordulhat e olyan, hogy nem kapnak munkanélküli ellátást( illetve nem \"azonnal\"), ha valami olyan indok kerül a felmondásukba?
Válaszukat előre is köszönöm : Krisztina

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Szabó Miklósné

(20.01.2012)  Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék egy információról, amit hallottam. Én 2011.11.18.-án adtam be a kérelmemet álláskeresési támogatásra, ami 2012.02.15-én lejár. Úgy értesültem, hogy miután még nem voltam soha munkanélküli, 1997 évtől 2011 évig folyamatos munkaviszonyom volt, így ha 2012.02.15.-ig nem találok munkát, akkor további 90 napra megigényelhetem az álláskeresési járadékot.
Segítségét tisztelettel köszönöm
Tisztelettel
P. Anna

Nincs ilyen meghosszabbítási lehetőség. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

Szabó Miklósné


(19.01.2012)  Jó napot!
A kérdésem csak annyi lenne hogy hol vagyok jogosult álláskeresési támogatásra?
Ugyanis nekem van egy állandó és egy ideiglenes lakcímem.Jelenleg az ideiglenes lakcímemen lakom.
elmentem az állandó lakcímemhez tartozó önkormányzathoz és ott azt mondták hogy ott vagyok jogosult ahol életvitelszerűen élek.Akkor most melyik önkormányzathoz menjek?
Válaszát előre is köszönöm

Az alábbi választ a 2011-es népszámlálási kérdőívből másoltam ide Önnek: "minden olyan magyar vagy külföldi állampolgárról, aki életvitelszerűen él a lakásban – akár bejelentkezve, akár bejelentkezés nélkül –, azaz
aki éjszakai pihenését általában, a hét nagyobb részében itt tölti, innen jár iskolába, dolgozni (akkor is, ha átmenetileg távol van,
pl. gyógykezelés, üdülés, rokonlátogatás miatt),
! azokról a személyekről, akiknek ezen a lakcímen van az állandó otthonuk, de
! kollégiumban, munkásszálláson, albérletben stb. laknak, és ide időszakonként (pl. hetente, kéthetente, havonta) visszatérnek,
! átmenetileg külföldön tartózkodnak, és a külföldön tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot"

Szabó Miklósné

(11.01.2012)  Tisztelt Tanácsadó!

Pályakezdő álláskeresőként vagyok regisztrálva a debreceni munkaügyi központban, és érdekelne ,hogyha a központtól független felnőttképzésen veszek részt, akkor a munkaügyi központban továbbra is nyilván leszek-e tartva álláskeresőként, és nem esek-e el a támogatástól, amit adott esetben a helyi önkormányzattól rendelkezésre álló támogatásként kapok?

A felnőttképzésből közvetlen jövedelme nem származik. Nem látom az ütközést az önkéntes képzésen való részvétel és a munkanélküli ellátás igénybevétele között. Ütközés akkor származna, ha felnőttképzésből rendszeres jövedelemre tenne szert. Ebben az esetben haladéktalanul jeleznie kell a munkaügyiben a változást, - mert ellenkező esetben visszafizettetik Önnel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás összegét.

Szabó Miklósné

(31.12.2011)  Tisztelt szakértö

az igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapitásához cimü nyomtatványra nekem 6660ft összeget irtak be,mivel csak 1 szabadság napom volt a munkaviszony megszünés elöti 4 naptári negyed évben /elöte gyeden voltam/.ez az összeg hiába 1 napra volt,a hivatalban 1 hónapra vették,ami miatt nevetséges összegü munkanélküli segélyben részesülök.
most voltam a hivatalban megkérdezni,hogy ez igy biztos jól van-e és ott kérdezte a hölgy,hogy nem-e részesültem szabadság megváltásban,mert az is beleszámit.ez igaz?
nekem volt szabadság megváltásom, 313.014ft. akkor ezt hozáirják a 6660ft-omhoz és akkor 319.674ft lesz a munkaerö-piaci járulékalapom összege?
nekem ott rontották el,hogy a nyomtatványt okt.14.-ével adták ki,a szabadság megváltást pedig 25.-ével könyvelték el.

válaszát elöre is nagyon szépen köszönöm

tisztelettel Rosicka Timea

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (Flt.) törvény 2012. I. 1-től hatályos szövege az munkanélküli járadék mértékét az alábbiakban állapítja meg: Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)

(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Szabó Miklósné



(27.12.2011)  Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a munkaügyi központok előre utalják a járadékot, vagy utólag? Nekem 90 nap lett megállapítva, és a járadékom megszűnésének napja 2012.Február 11, vagyis a januári járadékot utalják ebben a hónapban?
Sajnos, vagyis szerencsére ilyen téren semmilyen tapasztalatom nincs, viszont érkeztek már utalások a számlámra, csak annyira \"szélsőséges\" összegek, hogy nem igazán tudom melyik melyik hónapra vonatkozik. 2011.11.14.-én lettem regisztrálva. Most decemberben 7.-én egy kb. fél havi összeg lett számomra utalva, gondolom akkor ez a novemberi hónapra vonatkozik. Viszont a mai napon (22.-én) ismét érkezett egy utalás, kb.57.500 Ft,- Ez akkor a decemberi havi járadékom? Én azt gondoltam, hogy azt csak januárban fogják átutalni. Ezekszerint januárban egyáltalán nem utalnak majd semmit számomra? Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm és Kellemes ünnepeket kívánok!

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény erről nem rendelkezik. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján ezzel kapcsolatban egy 2007-es bejegyzést találtam, az afsz.hu oldalon: "Az álláskeresési ellátások (álláskeresési járadék, álláskeresési segély mind a három típusa) utólag, havonta kétszer kerülhetnek kifizetésre. A rendszeres kifizetés minden hónap elején történik, általában 10-ig. Havonta egyszer, a hónap közepén – központilag meghatározott időben – történik az olyan kifizetés, amely az ellátás hó közbeni megállapításhoz, megszüntetéséhez, vagy valami rendkívüli eseményhez kapcsolódik. Ezek a kifizetések többnyire tört hónapi kifizetések.

A megállapított ellátást az ügyfél kérheti posta címre (lakcímkártyával igazolt), illetve általa megadott számlaszámra.

2007. november 15."

Szabó Miklósné

(15.12.2011)  Tisztelt Szakértő,

Páromat a héten közös megegyezéssel elküldték a cégétől. Teljesen összeomlott és betegszabadságra ment, de előbb-utóbb álláskeresési járulékra jelentkezik. Ha jól olvastam 2012-ben megváltozik a járulék számításának módja. Jól értelmezem, hogy ha még idén regisztrálja magát munkanélkülinek akkor a jelenlegi szabályok szerint a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér összegének megfelelő összeget kapja ami 78ezer Ft mivel az átlagkeresete az elmúlt 4 negyedévben (145e ft) aminek a 60%-a több mint a minimálbér?
A jövő évi tervezet szerint (azt hiszem még nem fogadták el) jövőre az átlagkeresetének a 90%,80%,70%-át kapja meg havonta ami 130, 115, 100 ezer forint?
Ezek alapján érdemesebb megvárnia azt a pár hetet nem?

A másik kérdésem, hogy ha nem marad táppénzen addig még az új szabályozás hatályba lép akkor megteheti, hogy megvárja és csak utána regisztrál, hogy több pénzt kapjon?

A harmadik pedig, hogy jelenleg ha a 90 nap előtt talál munkát akkor a hátralévő összeget egy összegben megkapja. Ez a jelenlegi tervezet szerint marad jövőre is?

Végül (összegezve) mi a tanácsuk arra vonatkozóan, hogy idén vagy jövőre regisztrálja magát munkanélkülinek?

Bocsánat ha hülyeséget írtam, de csak most kezdek ismerkedni ezzel a témával. Eddig szerencsére nem volt szükségünk rá.
Segítségüket előre is köszönjük.
Tisztelettel,
Sáry Ádám.

Álláskeresési járadék mértékéről az 1991. évi IV. törvény 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.
(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.
(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Azt viszont nem lehet tudni mit hoz a holnap. Nem érdemes vizsgálgatni azt, hogy jól jár-e az álláskereső egy még el sem fogadott jogszabály tervezettel. Munkát kell keresni, - mert hosszabb távon ez jelent megoldást.

Szabó Miklósné

(16.11.2011)  Tisztelt Szakértő!
2011.febr.8-án lettem regisztrált munkanélküli a maximálisan adható havi járadékkal.
Július 25-én töröltek,26-ától munkahellyel rendelkezem.A feltételeknek megfelelve jelentkeztem a félpénzes juttatásra,befogadták a papíromat,majd a közel 3 hónapnyi járandóság után utaltak 42900Ft-ot.Kérdésemre miszerint ez reális-e,azt a választ kaptam,hogy ha a munkanélküliség első részében találok munkát akkor 80% ha a második részéban akkor 30% a kifizetendő összeg.Ez valóban így van,mert a tájékoztatáskor a járandóság feléről beszéltek.
Előre is megköszönve válaszát
Üdvözlettel

Jámbor Aranka

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
(11) Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szabó Miklósné

(15.11.2011)  Tisztelt Szakértő!
Munkahelyem rendszeresen megteszi, hogy a kilépő dolgozók kilépő papírjait , munkabérét nem a leszámolás napján adja oda. Később. A munkaügyi bíróság megbüntetné emiatt? Én is kilépő dolgozó lettem, így érdekelt a témában. Kollégánknak 7 nappal később adták postára(szerintem ezt sem szabad), és 10 nappal a leszámolást követően kapta kézbe. A kincstárra fogták.
Üdvözlet:Edina

Első kérdésére a válaszom az, hogy mindenképpen rossz pontnak számítana a munkáltatójának egy esetlegesen felmerülő munkaügyi pereskedés esetében az a tény, hogy a dolgozók kilépő papírjait nem a leszámolás napján, hanem jóval később adja ki. Itt a "jóval később" kifejezés azonban vizsgálatra szorul, - mert meglehetősen szubjektív kategória ebben a formájában.
A kilépő papírokat és a bért a munkaviszony megszűnésekor, utolsó munkában töltött napon ki kell adni., - annál is inkább, mert ezzel kapcsolatban a munkáltatónak 8 napon belüli kötelező bejelentési kötelezettsége van. A munkavállaló az igazolások kiadásának megtagadása miatt őt ért kárért kártérítést is követelhet munkáltatójától, ha igazolja, hogy alapos kérését a munkáltató ok nélkül megtagadta.

Szabó Miklósné

(15.11.2011)  Egy cég folyamatosan megteszi, hogy a távozó dolgozó kilépő papírjait, illetve munkabérét nem a leszámolás napján adja oda.Megbüntethető a munkaügyi bíróság által?
Köszönöm:Edina

Mindenképpen rossz pontnak számítana a munkáltatójának egy esetlegesen felmerülő munkaügyi pereskedés esetében az a tény, hogy a dolgozók kilépő papírjait nem a leszámolás napján, hanem jóval később adja ki. Itt a "jóval később" kifejezés azonban vizsgálatra szorul, - mert meglehetősen szubjektív kategória ebben a formájában.
A kilépő papírokat és a bért a munkaviszony megszűnésekor, utolsó munkában töltött napon ki kell adni., - annál is inkább, mert ezzel kapcsolatban a munkáltatónak 8 napon belüli kötelező bejelentési kötelezettsége van. A munkavállaló az igazolások kiadásának megtagadása miatt őt ért kárért kártérítést is követelhet munkáltatójától, ha igazolja, hogy alapos kérését a munkáltató ok nélkül megtagadta.

Szabó Miklósné

(13.11.2011)  Üdv! 21 éves vagyok,ezidáig sajnos nem sikerült hosszútávú állást találnom. Összesen pár hónapot dolgoztam különböző helyeken.
Jelenleg nem vagyok regisztrált munkanélküli. Nincs semmilyen keresetem.
Egy ideig regisztrálva voltam munkanélküliként,de semmit nem ajánlottak soha.
-Igényelhetem-e,hogy az állam átvállalja a TB-et,mert nem tudom fizetni?
-Van e jogosultságom bármilyen segélyt igényelni?
Ha igen ,hol és hogyan tudom ezt megtenni?

Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségét!

Az állam nem vállalhat át olyan feladatot amely az állampolgárainak a kötelessége. Segélyért az helyi önkormányzathoz kell kérelemmel fordulni, - de mivel Ön fiatal ezért nagyon valószínűnek tartom, hogy át/továbbképzésben is részt kell vennie, akár közmunka program keretében is. Lényeg az önkormányzattal való sikeres együttműködés.

Szabó Miklósné

(07.11.2011)  Üdv..
2011.06.04.-én jelentkeztem a helyi önkormányzatnál szociális segélyért.
Minden iratot,igazolást átadtam az ügyintézőnek.
Rá egy hónapra kijöttek a lakásomra újra felvenni az adatokat.
Augusztus végén személyesen rákérdeztem az elbírálás kimenetelére és azt a választ
kaptam \"Jövő héten postázzuk.\"
Mai napig nem kaptam választ,azzal kapcsolatban,hogyan döntöttek.
Kérdése(i)m az lenne,hogy szokványos-e ez az időtartam?
A másik pedig,ha úgy döntenek,hogy jár a segély akkor hány hónapra?

A segélyt, - ha megállapítják, akkor általában egy évre jár, illetve az önkormányzati vagy magasabb jogszabályban meghatározott időre adható.
A segélyekről, - illetve azok formáiról az önkormányzat belső rendeletben határoz. Ezzel együtt megállapítja a juttatások szabályait és egyéb paramétereit.
Ettől függetlenül ügyintézési határidőn belül (általában 30 nap, illetve jogszabályban meghatározott egyéb időtartam) köteles elbírálni és hivatalos választ (határozatot) hozni a beérkezett kérelmekkel kapcsolatban.


Szabó Miklósné
Szabó Miklósné

(02.11.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné,

2011. december 1-től leszek munkanélküli közös megegyezéssel. Érdeklődni szeretnék, hogy melyik tövény vontakozik rám járadék szempontjából (a 270 napos vagy már a 90 napos). Ha munkanélküli ellátás alatt ki szeretnék menni külföldre tanulni de nem hivatalos úton akkor milyen lehetőségek vannak arra, hogy nem veszítsem el az itthoni státuszomat és járadékomat.


Segítségét köszönve : Hajas Ágnes

Már a 90 napos szabály vonatkozik Önre.
Az álláskeresési járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha az álláskereső az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.

Szabó Miklósné

(03.10.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném megtudni, hogy részesülhetek szociális segélyben? 21 éves pályakezdő vagyok ebben a hónapben lesz már, hogy 1 éve regisztrálva vagyok a munkaügyi központban, és nem sikerült eddig semmilyen munkát találni. NIncs jövedelmem.

Válaszát előre is köszönöm.

Ha lejárt az álláskeresési járadék, illetve a segély utalásának határideje, akkor végezhető munka hiányában a helyi önkörmányzat szociális osztályához kell fordulni szociális segélyért.

Szabó Miklósné

(29.09.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
2011.július 22.-e óta vagyok regisztrált munkanélküli.Augusztus 8.-án utaltak is a számlámra 18.255 Ft-ot,de még ebben a hónapban utaltak megint 29-én 54.495 Ft-ot.Az lenne a kérdésem,hogy ez hogyan lehetséges?Ez már az augusztusi hónapra kifizetett összeg vagy még ezenkívül utalnak szeptember 8.-án megint 18.255 Ft-ot?
Válaszát előre is köszönöm!

Nem tudom, - de Ön szerencsés ember, és nyilván nem panasznak szánta az örömhírt.

Szabó Miklósné

(25.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

A munka viszonyom a június hónapban megszűnt,és utána kértem a munkanélküli segélyt.
Folyamatosan volt munkaviszonyom több mint 5-éven keresztül.
Augusztusban Sikerült elhelyezkednem Gazdasági szervezet vezetője-Ügyintéző munkakörben, határozatlan időtartamra napi 6 órában.
Mivel a járadék folyósítási idejét nem merítettem ki kértem hogy fizessék ki nekem a bent maradt összeget
de erre azt mondták hogy nekem nem jár mert vezetőként helyezkedtem el és így nem vagyok rá jogosult!
Utána néztem a törvényben és semmilyen ilyen kitétel nincs!
Az lenne a kérdésem hogy ilyenkor mit tehetek?

Tisztelettel: Fodorné Ednia

Írásban kérje a kifizetést a törvény paragrafusára hivatkozva.

Szabó Miklósné

(23.08.2011)  Kedves tanácsadó!
Szeretném tudni járna e nekem a szociális segély?3 hónapig voltam munkanélküli most nem kapok semmit.De még a munkaüggyel nem állok 1 éves együttműködéssel.A férjem jövedelme és a családi pótlék együttes összege 90000 ft.Egy 14 éves lányom és egy 10 éves fiam van.Van egy 5 éves autónk ami vagyonnak számít,bár még 5 évig fizetem utána a kölcsönt,értéke kb:1200000ft.Megírná nekem,hogy ezekkel a feltételekkel kaphatok e szociális segélyt?Nagyon szépen köszönöm előre is

Szociális segélyt az az egyedülálló vagy családban élő eltartó személy kaphat, akinek jövedelme más megélhetése nincs, - vagyonnal lakhatását szolgáló ház vagy lakáson kívül, továbbá személyes szükségleteit kielégítő tárgyakon kívül egyéb ingó vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, - és ezen tényeket hitelt érdemlő módon igazolni tudja.
A férje havi 90 000,-Ft-ja több, mint az aktuális minimálbér. A gépkocsi luxuskategóriába tartozik. Ezért a segélykérelmet az önkormányzat elutasíthatja.

Szabó Miklósné

(22.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy mivel most változott meg a munka törvénykönyve, új munkahelyemen azt mondták nekem, hogy mivel nincsen szakmám, ezért nem tudok elhelyezkedni az adott állásban. Ez valóban így van? Mindenképpen kell szakmai oklevél, diploma, OKJ-s papír stb ahhoz, hogy munkát vállaljak az adott szakmában? Én jelenleg pékként dolgozom, eddig ez nem volt probléma, de most szeretnék munkahelyet váltani, és akkor közölték ezt velem. Próbáltam megkeresni a munka törvénykönyvében az ide vonatkozó részeket illetve a változásokat, de ilyenről sehol nem hallottam illetve nem is találkoztam ilyen módosítással.
Válaszát előre is köszönöm
Üdvözlettel
K. Zsolt

Valóban nincs ilyen szabály. Ugyanakkor a munkáltatók egyre jobban válogathatnak a tömegessé váló munkanélküliek között, - egyre nagyobb követelményeket támasztva velük szemben. Például nyelvvizsgázott szakmunkás, - csak egy a sok példa közül. Akinek szakmája sincs segédmunkát vállalhat, ha erre van igény, ahol minimális a jövedelem és bizonytalan a hosszan tartó munkavégzés lehetősége. Érdemes lenne valamilyen szakmát tanulnia.

szabó miklósné

(10.08.2011)  tisztelt szakértő!
szükségem lenne egy kis segítségre.van egy két dolog amit a munkanélküli járadékkal kapcsolatban nem értek.június 30-án elveszítettem a munkahelyen,és július elsejétől munkanélküli vagyok.megállapították, hogy 45 napig napi 2553 Ft majd 44 napig napi 1560 Ft-ot kapok.viszont engem úgy tájékoztattak, hogy jogosult vagyok a maximális összegre. Összesen 447 napot dolgoztam, 2 éve voltam munkanélküli 3 hónapig. Nem értem, hogy miért nem kapom meg a maximális összeget, hiszen az afsz oldalán azt olvastam, hogy 365 munkanapnak kell lennie, hogy jogosult legyek és nekem van 447 napom. Az mellett minimum 73 napig kell folyósítani az álláskeresési járulékot, akkor én miért kapom csak 45 napig? Voltam bent a helyi kirendeltségen, ahol azt mondták nekem, hogy jól van kiszámolva. Viszont az oldalukon teljesen mást lehet olvasni. Kihez tudnék fordulni? Mit tudok tenni ebben az ügyben?
Válaszát előre is köszönöm!

A jelenleg hatályos szabályok (1991. évi IV. törvény) szerint az álláskeresési járadék folyósításának két szakasza van. A szövegben csillaggal jelzem ezt a két szakaszt, továbbá azt a szövegrészt is, ahol az időtartam számításánál a korábbi járadék idejét is figyelembe kell venni.
A munkaügyi hivatalban a járadékot határozatban állapítják meg. Itt megjelölnek egy időtartamot (általában 30 nap), amely időn belül az érintett fél a határozat ellen fellebbezéssel élhet. Lehet, hogy észrevételével sajnos máris elkésett.

Álláskeresési járadék mértéke

26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában *- amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 120 százaléka.

(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában* az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)-(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.
27. §
(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. *Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybe vett munkanélküli ellátás tekintetében is.

Szabó Miklósné


(04.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Pályakezdő vagyok, de a 25 éves korhatárt átléptem, egyetemi tanulmányaimat felfüggesztettem/félbehagytam. OKJ-s szakmákkal rendelkezem, munkaviszony 0. A kérdésem az lenne milyen juttatásra számíthatók? Mire vagyok jogosult? Regisztrálni még nem voltam, illetve időpontot kaptam, 15.én kell megjelennem, ott kérdésemre remélem választ kapok, esetleges tanfolyamot ajánlanak, de az időpont még \"távoli\", ezért lenne jó, ha kapnék információt Önöktől, hogy mire számíthatok.

Válaszukat előre is köszönöm: Gizella

A Start-programban érdemes részt venni, - és mivel még nem munkaviszonya, ez lehetséges is. Az előnyökről tájékozódjon a helyi munkaügyi kirendeltségen.

Szabó Miklósné

(19.07.2011)  Tisztelt Szakertök!2es fel eve dolgozom hivatalosan Nemetorszagban,mint idösgondozo,azonban egeszsegügyi okokbol fel kell adnom a munkat,allergias lettem a fertötlenitö szerekre.Majusban betöltöttem az 59.evemet,kerdesem az lenne,hogy jogosult leszek e otthon Allaskeresesi segelyre,vagy valamilyen ellatasra,amig munkat nem talalok?Valaszukat megköszönöm!Üdvözlettel Jobbagy Katalin
Igényeljen Németországban munkanélküli ellátást, hiszen ott volt munkaviszonya.

Szabó Miklósné

(19.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Jelentkeztem egy munkaügyin keresztül induló tanfolyamra ez év májusában. A felvételi már megtörtént, sőt el is kellett volna indulnia a képzésnek még júniusban. A mai napig nem tudom, hogy sikerült-e a felvételi és ha igen, mikor indítják el a tanfolyamot. Lehet tudni, hogy meddig tart ez a szüneteltetés? A kirendeltség nem tud információval szolgálni. Előre is köszönöm.

Ha a kirendeltség nem tud információval szolgálni, akkor ez a tanfolyam nem fog beindulni. 100+1 oka lehet, de általában az alul-jelentkezés, a finanszírozás hiánya a leggyakoribb ok.

Szabó Miklósné

(15.07.2011)  Tisztelt szakértő!

Segítségét kérem a következőkben, 20109.1-től 2011.4-3ig munkanélkülin voltam
találtam akkor munkahelyet de közben 2011.8.30 a cég megszünik mert kivonul Magyarországról
Próbaídőm már lejárt, Kérdésem jár -e újból részemre a munkanélküli ellátás.
Várom válaszát mielőbb Varga Miklósné

Elvileg a régi szabályok szerint a 270 napból 88 nap-i járadékigényt még nem merített ki. Ha aug. 30-án regisztrál álláskeresőként talán megkaphatja a különbözetre számított járadékokat. Amennyiben ezen a napon vagy másnapon nem regisztrál és az Országgyűlés megszavazza szeptember 1-i hatállyal a 90 napig járó ellátás folyósítását, akkor már csak álláskeresési segélyre számíthat.


Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Szakértők!

2011 Július 11.-ével a helyi önkormányzat közcélú munkát biztosított napi 4 órában.Körülbelül 4 naponta dolgozom 8 órát, amibe beleesik vasárnap is.Kérdésem az lenne, hogy jár e valamiféle bérpótlás a vasárnap elvégzett munka után?Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: Halász-Becske Máté

"Az aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpótló juttatásra jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatóak ebben a közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és járulékai, valamint a dologi kiadásokkal bővített – személyenként összeszámítható
módon a munkaszerződések időtartamával arányos – évente központilag megállapított összeg 95%-a igényelhető. A pályázónak 5 % os önrészt kell biztosítania"foglalkoztatas.hu

Szabó Miklósné

(13.07.2011)  Tisztelt Cím!
Két kérdésem van:
1./ a munkanélküli segély vagy járadék melyik évig számított munkaviszonyba beszámítható időnek?
2./ Közalkalmazottnak létesíthet-e munkaviszonyt szabadság ideje alatt ?

Válaszát várva, köszönettel! Rigóné, Zsóka

A foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 2011. dec. 31-ig érvényes szabályai
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő

időtartamra folyósítható.

(5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-f) pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó jogosultsági idő időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.

(6) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(7) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.

(9) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Szabó miklósné

(27.07.2011)  Tisztelt Déri Tamás!
2010 szeptemberében pár napot voltam munkanélküli ,sikerült elhelyezkednem.Akkor rengeteg papírt adtak a munkaügyi hivatalban.Később jutott tudomásomra ,hogy a fennmaradó összeget egy összegben kérhettem volna,de erről ott nem kaptam tájékoztatást,sem nyomtatványt.az igaz ,hogy az egyik bekezdés ezt leírja de első olvasatra azt nem lehet aki nem ezzel foglalkozik megérteni.A hivatalban pedig erről szó sem esett.Pedig biztosan éltem volna a lehetőséggel,mert nagy szükség lett volna a pénzre,Most ,hogy ezt a lehetőséget megtudtam,írtam a hivatalnak,azt mondják utólag fellebbezhetek de ők jól jártak el.Én ezt vitatom mert semmilyen tájékoztatást nem adtak ott nekem.Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e fellebbeznem?
Szerintem egyáltalán nem közlik ezt a lehetőséget mert sajnos pár éve szintén voltam munkanélküli akkor sem mondták el,sőt a férjem is és a fiam is sajnos megjárta a hivatalt.Tehát nem egyetlen eset volt.
Szerintem szóban is tájékoztatást kell adniuk,nem csak elénk rakni azt a regiment papírt,sőt mérlegelniük kellene,hogy aki ott van miken megy keresztül.
Köszönettel:szőkéné

A jelenleg még hatályos szabályok szerint valóban lehet egy összegben kérni a ki nem fizetett járadékot meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Tájékozódjon a munkaügyi hivatalban, hogy Ön akkor megfelelt volna-e
ezen feltételeknek, és ha igen akkor hogyan tovább a fellebbezéssel.

Szabó Miklósné

(29.07.2011)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

Mivel Magyarországon a munkaviszonyom megszűnt, ezért férjemhez kell költöznöm külföldre.
Az ottani regisztráció átfutási ideje 1-2 hónap, a kérdésem az lenne, hogy
- idehaza jogosult vagyok-e álláskeresési segélyre, addig, míg külföldön nem lesz jövedelmem?

Köszönettel: Kata




A Magyarországon töltött munkaviszonya alapján jogosult Magyarországon álláskeresési segélyre, mindaddig amíg azt a munkaügyi hivatal megállapítja.

Szabó Miklósné

(28.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
A fiam 2010. júniusában érettségizett, azóta nem talált munkát. 2011. január óta regisztrált munkanélküli, semmilyen juttatást, segélyt nem kap, illetve az önkormányzat fizeti utána az alapfokú egészség biztosítást. A kérdésem az lenne, hogy a fiam jogosult lenne-e az aktív korúak ellátására, és ha igen akkor milyen papírok kellenek hozzá.
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: Buday Csabán

A jogosultság feltételei: "AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, EZEN BELÜL RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRE JOGOSULT AZ A SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL ( három jogosultsági csoportba foglalva a szerkesztő által) : I ) AKI EGÉSZSÉGKÁROSODOTT ( aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában illetve fogyatékossági támogatásban részesül ) ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. Ez az összeg 2011--ben 25.650 Ft. II.) AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSI IDŐTARTAMA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - LEJÁRT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁT KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA MIATT (a folyósítási idő lejártát megelőzően) SZÜNTETTÉK MEG, ( és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot ) ÉS jövedelme, illetve családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel (pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel) III) AKI KÉRELME BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐ KÉT ÉVBEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB EGY ÉV IDŐTARTAMIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT, VAGY AKINEK ESETÉBEN AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSA - a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül - MEGSZŰNT ( az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, illetve az özvegyi nyugdíj a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból), ÉS KÖZVETLENÜL A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERVVEL LEGALÁBB HÁROM HÓNAPIG EGYÜTTMŰKÖDÖTT ÉS jövedelme, vagy családjában az egy fogyasztási egységre utó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 %-át ÉS az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek megfelel ( pl. családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel). A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY FOLYÓSÍTÁSÁNAK TOVÁBBI FELTÉTELE - AZ I. PONTBAN EMLÍTETT JOGOSULTSÁGI CSOPORTOT (EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK) KIVÉVE - a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés, melynek fontos része a beilleszkedést segítő programban való részvétel. A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT ANNAK A SZEMÉLYNEK: a) akinél a fentiekben az a)- g) pontban felsorolt, jogosultságot kizáró feltételek valamelyike bekövetkezett, b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát, d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, e) aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi."kézenfogva.hu

(28.06.2011)  Érdekelne, hogy 4 órában dolgozó közcélú dolgozóknak, hogy számítjuk a szabadságát és, hogy adjuk ki azoknak akik a 4 órás munkaidőt úgy dolgozzák le, hogy egy nap 8 óra munka egy nap szabadnap, vagy egy hét 8 órában és egy hét szabad! ? A választ előre is köszönöm!
A közcélú dolgozók szabadságának kiadása semmiben sem speciálisabb, mint a rendes szabadság kiadása. Munka Törvénykönyve szabályai irányadóak általában.

Szabó Miklósné

(25.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem az lenne amennyiben munkanélküli leszek és igénylem a munkanélküli járadékot, abban az esetben az esetlben az ellátáshoz szükséges átlagkerestem megállapításánál a netto v bruttó béremet veszik figyelembe? Segítségét előre is köszönöm.

"Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó esetén valamennyi munkaadónál elért átlagkeresetet kell figyelembe venni.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz.

Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik."nettober.hu

Szabó Miklósné



(23.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
A munkanélküli járadék 9 hónapjából 7-et letöltöttem. Utána dolgoztam 14 hónapot. Mennyi időre kapnék most segélyt, ha erre kerülne sor, és ha lejár a 9 hónap, akkor újra a nagyobb összeget kapnám-e?
Köszönöm:Belsőné

Ön mindössze 2 hónapra jogosult járadékot kapni. Ha lejár a 9 hónap csak segélyre lehet jogosult, ha a törvényi feltételeknek megfelel.

Szabó Miklósné

(16.06.2011)  Tisztel Cím!

Azzal kéréssel fordulok Önhoz, hogy 2010. június 30-án lejárt a határozott idejű munkaszerződésem. 2009. 06.16-án megszületett gyermekem. Most 2 éves. Szeretnék visszamenni dolgozni 2011. 06.17-től amit írásban is jeleztem munkáltatómnak. Szóban jelezte, hopgy jelenleg nem tud visszavenni, ha egyéb munkaügyis vagy pályázati támogatás nem érkezik a béremre.

Kérdésem az lenne, hogy jogilag kötelezve van-e arra, hogy foglalkoztasson. Illetve, hogy innentől kezdve mi a teendőm. Várjak türelemmel, de meddig??? Jelenleg a jogviszonyom nem szűnt meg, de munkaszerződésem sincs, mivel a határozott idejű megszűnt vagy ilyenkor is érvényes, hogy átminősül határozott idejűvé?? Válaszuk sűrgős lenne.

Segítségüket megköszönve, tisztelettel

Nem alakul át ebben az esetben határozatlan idejűvé a munkaszerződése. Sajnos, amennyiben lejárt a határozott idő, akkor Önnek a munkaviszonya megszűnt, - és a munkáltatónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége.
Rövid ideig megoldást jelenthet, ha megigényli a maradék egy évre a Gyest, és ez alatt az idő alatt megpróbál munkát keresni. Másik megoldás az lehet, hogy nem kéri a Gyest és elmegy munkanélkülire, miközben aktívan munkát keres.

Szabó Miklósné

(16.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!


Arra szeretnék választ kapni, hogy 2011-ben ha valaki ledolgozza a 120 napot mint egyszerűsített foglalkoztatott (mg.-i idénymunka) egy munkáltatónál, ebben az évben más munkáltatónál szintén dolgozhat-e 120 napot.
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény 2§.1 alapján azonos feleknél határozza meg a maximum 120 napot.
Ezért a dolgozó más munkáltatónál dolgozhat-e?

Válaszukat sürgősen várom!

Köszönettel: Hegyiné

1. § (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló

a) idénymunkára, vagy

b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Tehát függetlenül a munkáltató megnevezésétől egy naptári évben az egyszerűsített munkavállalásnak minősített munkanapok száma a 120 napot nem haladhatja meg, - és ezek a munkanapok akár 10 munkáltatónál ledolgozhatók.

Szabó Miklósné

(07.06.2011)  Kedves Tanácsadó!
A munka viszonyom a múlt hónapban megszűnt,és utána kértem a munkanélküli segélyt.
Folyamatosan volt munkaviszonyom több mint 2 1/2-éven keresztül.
Érdeklődnék,hogy van e olyan lehetőség,hogy egyben fel tudom e venni a következő hónapban a ki számított munkanélküli jutalékomat ezzel ki merítve a járandóságomat amit a további kiszámított időtartamba kapnák.
Ha van rá lehetőség akkor kell e hozzá igazolt bejelentett munkahelyet,vagy anélkül is lehetséges?
A segélyt már megkaptam illetve a kiszámított 2hetet ki fizették a Bank Kártyámra.
Sajnos elég sok az A hitelem ebből szeretném törleszteni a fent maradó összeget,így megúszva a sok kezelési költséget és figyelmeztető leveleket.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel:Csordás Károly.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 28. § (8) bekezdése szerint: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Szabó Miklósné

(06.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó Úr,
nekem egy olyan gondom lenne,hogy szezonális munkát szeretnék vállalni Bécsben (1-2 hónapra nyárra) de jelenleg kapom Magyarországon a munkanélküli segélyt.kérdésem hogy ilyenkor mi a teendő illetve milyen lehetőség lenne arra hogy ne kelljen megszüntetni azt?
ha mégis meg kell,hogyan,milyen feltételek mellett lehet vissza kérni?
másik kérdésem pedig esti tagozaton vagyok tanuló,ilyenkor nem lehet start-kártyát igényelni?
Válaszát előre is köszönöm.

Nem lehetséges külföldi tartózkodás mellett a munkanélküli státuszt fenntartani, - ugyanis rendszeres időközönként jelentkezni kell, illetve egyéb adatszolgáltatási és más kötelezettségek miatt is helyben kell tartózkodni.
A visszaigénylés ugyanúgy történek, mint az első esetben: bejelentkezés, igazolások, nyilvántartás, - majd határozat, amely X időre szól.
Tanulóként nem jár start-kártya.

(03.06.2011)  Tisztelt Szakértő!

Én álláskeresési járadékot (?) igényeltem. Az elmúlt 4 évben külföldön dolgoztam illetve bizonyos időközönként ottkint munkanélküli voltam. A külföldről kapott megfelelő kimutatás alapján kiszámolta a Munkaügyi Központ az elmúlt 4 év alatt munkában töltött napjaimat. Mivel ugye minden ötödik munkaviszonyban töltött nap után jár egy nap járulékfizetés, ez egyben meg is határozza a járadékfolyósítás időtartamát.
A kérdésem az lenne, hogy a négy év alatt munkanélkülin töltött napok száma csökkenti -e a járadékfolyósítás szempontjából figyelembe vehető munkában töltött napok számát?

Mert én kiszámoltam a munkában töltött napjaimat: 1064 nap, ezzel szemben a Munkaügyi Központ 648 napot állapított meg. Mi lehet ennek az oka?

Előre is köszönöm segítségét!

Az álláskeresési járadék folyósításának még hatályos szabályai:
"Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.
Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120 százaléka lesz.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60 százaléka."
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_munkanelkuli_ellatasok&switch-content=ak_ellatas_allasker_jaradek&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

A járadék folyósítás maximális időtartama 270 nap, - függetlenül attól, hogy Ön hány napot számolt, - amely napok a közeli jövőben további csökkenést érhetnek meg a kormány erre irányuló törekvéseinek értelmében.

Szabó Miklósné









Minden 5 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.



A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.



Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.



(06.05.2011)  36 éves vagyok 1 hónapja vagyok munkanélkülin van egy kislányom ,13 évig dolgoztam az előző munkahelyemen. Most lenne egy számomra megfelelő állás de kikötés a start kártya. Én ezt igényelhetem?
Nem igényelheti

(03.05.2011)  Tisztelt Déri úr!Én azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy Április 29-én megszünt a munkahelyem,na most azt tudni kell hogy négy órába voltam bejelentve de nyolcat kellett dolgoznom,ha megakartam tartani a munkahelyemet.megkaptam nyolc órái béremet eddig,de most hogy bezárt a bolt a fönököm nem akar rendesen fizetni,de én addig nem írom alá a papírokat,helyesen cselekszem?vagy inkább fogadjam el mert úgysem tudok mit csinálni.Vagy esetleg forduljak a munkaügyi felügyelőséghez.Erre is azt válaszolta a tulaj hogy úgysem tudom bizonyítani azt hogy nyolc órában dolgoztam.A jelenléti íveken nem volt bélyegző csak kézzel írtuk rá az adatokat.Tehát a kérdés az: mit csináljak?

Boldogan hagyja ott ezt a munkaadót. Egy órát se pazaroljon rá tovább.

Szabó Miklósné

(02.05.2011)  Tisztelt tanácsadó!

2011. március 7-től április 1-ig szociális segélyen voltam az Önkormányzatnál, április 1-től közcélú munkát biztosítottak napi 4 órában, bruttó 39000 Ft-ért (ami nettó 24000 Ft., legalábbis ennyit fizettek), július 31-ig. Azt szeretném kérdezni, hogy ez a bér tényleg ennyi-e (nettó 24000, mert a bérkalkulátorok kb. 30000 Ft-ot mondanak), a másik kérdésem pedig, hogy mi lesz július után? -Természetesen munkát keresek; mivel vidéki vagyok, nem tudom biztosítani a bejárásomat, hazajárásomat (nem érek oda a munka kezdetére, vagy nem tudok hazajönni a munkaidő után), ezért nehéz elhelyezkedni-.Gondolom a szociális segélyt nem folyósítják tovább, és a munkanélkülit sem. Válaszát előre is köszönöm! Köszönettel: Márk.

A bérkalkulátorok sem teljesen egyformán működnek, - így a bérkalkulátor csak tájékoztató jellegű lehet. A helyzet az, hogy ez a fajta önkormányzati támogatás az önkörmányzat szociális célú rendeleteiben nyer megfogalmazást, - és önkormányzatonként más-és más lehet a juttatás mértéke is. Keresse az állást, nézze a hírdetéseket és működjön együtt a munaügyi központtal.

Szabó Miklósné

(28.04.2011)  Ha lejár a munkanélküli járadékom, de nem szeretném, hogy a TB és a nyugdíjam megszakadna. Fizethetem-e én a járulékokat és mennyit kell befizetni? Hogy a folyamatosság ne szakadjon meg ha egyszer nyugdíjba kerülök.
Köszönettel Steigervald Róbert

A területileg illetékes társadalombiztosítási szernél megkötheti ezirányú szerződését. Az oep.hu lapon érdeklődhet az online változat iránt is.

Szabó Mikklósné

(22.04.2011)  Én csak aszt szeretném kérdezni hogy fél éves munkám volt 4 órában voltam bejelentve.
8áálltalánosom van .
és hogy jogsolt e vagyok így a astart kártyára?

Nem jogosult.

Szabó Miklósné

(20.04.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

2011.március 1-vel behívtak a helyi önkormányzathoz közmunkára. Rövid távú 4 órás szerződést kötöttek velem május 31-ig. Március hónapban mindösszesen 1napra hívtak be dolgozni, mondván nincs még munka... Most április 1-től már rendesen napi 4 órában foglalkoztatnak, de szeretném megkérdezni,hogy behívhatnak napi 8 órában dolgozni,hogy az elmaradt órákat ledolgoztassák?Az önkormányzat nem tudott adni munkát, ezért nekem kell szenvedni?Két gyermekes anyuka vagyok és egyedülállóként nevelem őket és a Regionális Munkaügyi Központnál is részmunkaidős foglalkoztatást kerestem, ezért közvetítettek ki az önkormányzathoz 4 órásnak.Nem tudok napi 8 órában dolgozni. Visszautasíthatom?Köszönöm válaszát, Tünde.

Visszautasíthatja a napi 8 órára szóló munkát, - elég csupán a közmunkaprogramra szóló szerződésére hívatkozni. Ha közvetlen vezetője ezt nem értené meg, akkor a vezető vezetőjét keresse és adja elő miért nem tud napi 8 órában dolgozni.

(13.04.2011)  Üdvözletem !
1997 óta vagyok egyéni vállalkozó.
2011 április 1-től visszaadom a vállalkozásomat.
Minimálbérrel voltam bejelentve, illetve utóbb a szakmunkás minimálbérrel.
Az a kérdésem lenne, hogy mennyi ideig jár az álláskeresési járadék,és mekkora összegű juttatást kaphatok? Válaszát előre is köszönöm !

Egyelőre még 270 nap a teljes jogosultsági idő. Újabb információim szerint a Kormány 3 hónapra szeretné szűkíteni ezt az időintervallumot.
Jelenleg hatályos szabályok szerint az álláskeresési járadék összege a folyósítás I. szakaszában - amely a folyósítás feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60%-a. A II. szakaszban az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-a.
A járadék alapját az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapul vételével kell kiszámítani.

Szabó Miklósné

(15.04.2011)  Tisztelt Déri Tamás szaktanácsadó Úr!

Szeptember 1-je óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen, azaz fél éve. Lakóhely változás miatt ott kell hagynom a munkahelyem.
A kérdéseim a következők lennének:
Jár-e ez után az időtartam után munkanélküli segély?
Számít-e az, hogy közös megegyezéssel (és ha ez nem valósul meg) felmondással jövök el a munkahelyről?

Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Otártics Anikó


Ez után az időtartam után is jár(hat) álláskeresési járadék, ha:
-álláskereső;
-álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik;
-rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül;
-munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő állást felajánlani.
Ezek feltételeknek együtt kell érvényesülni a jogosultság megállapításához.

Szabó Miklósné

(02.12.2010)  Kedves Tanácsadó!

28 éves friss diplomás vagyok. Tanulmányaim befejeztével bejelentett munkahelyem nem volt. Érettségit követően volt fél év bejelentett munkaviszonyomom. Kérdésem: Jól gondolom, hogy Start kártyára nem vagyok jogosult? Jár-e az esetleges munkaadómnak bármilyen járulékkedvezmény utánnam, ha regisztrálok munkanélkülinek? /Gondolok arra, h 3 hónapos reg.munkanélküliség esetén, alkalmazásom során járulékkezvezményre jogosul a munkáltató/ A pályakezdő kirtériumainak megfelelek, kivéve (ha jól gondolom) start kártyát nem igényelhetek. Egyéb járulékkedvezményi lehetőségekről hol tudnak érdemben felvilágosítást adni?
Segítségét előre is megköszönve, Linda

Kedves Linda!

Ön jogosult Start kártyára.

START kártya

Kedvezményezettek köre
Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, aki

* a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és
* tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és
* a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
Ezzel együtt regisztrálhat álláskeresőként a munkaügyi központban/kirendeltségen, - ugyanitt egyéb kedvezményekről is tájékoztatást kérhet.
Szabó Miklósné

(08.10.2010)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

2010. február 13. napján munkanélküli lettem, majd 1 hónap passzív táppénzen voltam. Ezután 3 hétig munkanélküli segélyben részesültem, mivel munkahelyet találtam. Határozatlan idejű szerződéssel dolgoztam egy kis falu polgármesteri hivatalában. 2 hónap után lehetőségem adódott egy nagyvárosban elhelyezkedni, de csak határozott idővel vettek fel. kértem a Munkaügyi Központot, hogy mivel az álláskereséi járadék összegét nem merítettem ki fizessék ki a részemre, Erre elutasító választ kaptam, mert csak egy ideig voltam határozatlan idejű szerződéssel és a kifizetés feltétele, ha az álláskeresési járadék utolsó napjáig határozatlan idejű szerződéssel dolgozom.

Kérdésem, hogy részarányosan jár-e az álláskeresési járadék?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény valóban úgy rendelkezik [Flt. 27. § (8)], hogy: Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.

Bár maga a törvényszöveg a határozott idejű munkaviszony létesítéséről hallgat, - és csak a határozatlan idejű munkaviszonyt létesítőket preferálja, - ezzel mintegy kizárja ezen juttatás köréből az előző alanyi kört.

Szabó Miklósné

(16.08.2010)  Tisztelt uram.

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz hogy 2004-töl 2005-ig pontosabban 9 hónapig álltam munkaviszonyban, de megszünésekor nem igényeltem munkanélküli járadékot.
Azt szeretném kérdezni hogy most igényelhetem-e a járadékot arra az idöszakra visszamenöleg?
Köszönöm válaszát.

Kedves János!

Nem,- mivel a járadék igénylésének több feltételt tartalmazó követelménye van, amelynek együttesen fenn kell állniuk. Ugyanis Flt. 25. § (1) bekezdése kimondja, hogy Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belüllegalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c)...
d)...

Szabó Miklósné

(16.04.2010)  Tisztelt Tanácsadók.

A kérdésem a következő:
Több mint 3 éve dolgozom egy fuvarozó KFT-nél, a cég ellen Apeh eljárás folyik , nagy valószínűséggel csődbe viszi a főnököm hogy megszabaduljon tőle. Kb 1.5 éve csinált egy másik KFT-t az új kollégákat és a régiek egy részét már oda jelentette be. Tudomásom szerint 3 év folyamatos munkaviszony után 1 havi végkielégítés jár. Ha engem is átjelent a másik Kft-be akkor elveszítem a 3 évemet? Hogyan illetve milyen jogi lehetőségei vannak hogy esetleges végkielégítésemet később megkapjam? Hova tudok fordulni ha esetleg nem akarja kifizetni a járandóságaimat, mert az egyik kollégának már felmondott de nem akarja kifizetni a járandóságát.
Az éves rendes szabadsággal is rendszeresen problémák vannak , nem adja ki , nem fizeti ki de a jelenléti íven utólag feltünteti és a bérpapíron feltünteti mintha kiadta volna.
Utána azt monda úgyse tudunk mit csinálni vele.

Kérem adjanak tanácsot mit tudok jogilag tenni .
Előre is köszönöm.
Viktor

Tisztelt Viktor!

Többféle hatósághoz is fordulhat jogainak megsértése miatt. Fordulhat az OMMF-hez (Országos Munkavédelmi és Munkajogi Főfelügyelőség), a Munkajogi Bírósághoz is fordulhat keresettel, - amelynek eljárása most már illeték ellenében történik.
Igénybe vehet közvetítőt vagy mediátort a probléma rendezésére.
Természetesen a legjobb az lenne, ha munkáltatója a munkajog szabályait betartva járna el.
Kérdésére válaszolva: ha átjelenti Önt a másik Kft-be, akkor a munkaviszonya nem szűnik meg, - tehát végkielégítést sem kaphat. A három évét akkor nem veszíti el, ha az előző Kft. jogutóddal szűnik meg, - és a jogutód a jelenlegi Kft. lesz, ahova már a munkavállalóinak egy részét alkalmazta.

Szabó Miklósné

(29.03.2010)  Tisztelt Szakértők!

Munkaügyi perem egy Kft. ellen (4 év után), II. fokon jogerőre emelkedett 2009. év végén.
A megítélt tételek:
- elmaradt munkabér 1.370.000 Ft
- szabadságmegváltás 71.000 Ft
- 2 havi átlagkereset 260.000 Ft
- perköltség 78.000 Ft
2010. januárban felszámolási eljárás indult a cég ellen.
Március közepén a felszámolóbiztos értesített, hogy igénybe veszik a \"Bérgarancia alapot\".
Ebből arra következtetek, hogy a cégnek \"nincs\" vagyona!
Azt tudom, hogy az igényelhető összeg kb. 1.000.000 Ft, elhúzódó felszámolás esetén + 2 havi KSH átlagkereset.
A különbség jelenleg kb. 700.000 Ft.
Ezt az összeget mikor, hogyan, kitől kapom (kaphatom) meg?
Milyen járulékokat és mennyit kell (kell???) fizetnem, ha megkapom a fenti összeget?

Segítségüket megköszönve

Tisztelettel

daddy

Tisztelt Olvasónk!

A felszámolási eljárás során törvény határozza meg a követelések
kielégítésének sorrendjét. A köztartozások kifizetése után a bérek és
bér típusú juttatások következnek.
A felszámoló nyilván okkal fordult a Bérgarancia Alaphoz, amely
intézkedés megtétele egyben a felszámoló kötelessége is.
A kifizetések ütemezését és a felszámolás alatt pl.a vállalat
működését a felszámoló irányítja. (A felszámoló gyakorlatilag és
technikailag a menedzsment szerepét veszi át). A felszámolási
eljárásnak nem kizárólag a vállalat megszüntetése lehet az eredménye,
elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás közben sikerül olyan (csőd)
egyezségeket kötni, amely végső soron a vállalat fennmaradásához is
vezethet.
Részletesebb információk hiányában nem tudom megítélni, hogy
ténylegesen milyen gazdasági körülmények között van az eljárás alatt
lévő vállalat.
Javaslom, egyeztessen a felszámolóval, hogy az Ön számára megítélt
összegek milyen ütemben kerülnek kifizetésre, - a Bérgarancia Alapból
nem fedezett összegre pedig nyújtson be hitelezőként igényt.
A munkabér jogcímen kifizetett összegekből járulékokat és SZJA-t kell
fizetnie. Az esetlegesen kártérítésként megítélt összeg adómentes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
szakterületi szakértő
www.tavmunka.org

(26.02.2010)  Tisztelt Szakértő!

Egy érdekes kérdéssel fordulok Önhöz!
Engem tavaly októberben tanári állásomból (létszámproblémák miatt) felmentettek.
Jelenleg munkanélküli vagyok.
A kérdésem az, hogy a volt munkahelyen most felmerült, hogy mégis csak szükséges lenne számukra vagy főállásban de lagelább óraadóként a munkámra.
De senki nem tudja ez lehetséges-e.
Valahogyan az a gondolat kering, hogy akit felmentettek és végkielégítést kapott azt két évig nem lehet ugyanabban az intézményben.
Igaz ez?
Illetve Önnek mi erről a véleménye?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:
H G

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem nevesíti az Ön által vázolt esetet, - ezért csak személyes véleményemet oszthatom meg Önnel: minden egyéb vizsgálat nélkül, - az Ön újabb alkalmazása kizárólag munkáltatója és az Ön megállapodásának eredményeként jöhet létre - különösen akkor, ha az állást munkáltatója meghírdeti pályázat útján, - és a munkakörre az Ön pályázatát tartja legalkalmasabbnak.

Szabó Miklósné

(22.02.2010)  Tisztelt szakértők!

A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz:
Jelenleg nappali tagozatos egyetemi jogviszonnyal rendelkezem, de már a második passzív félévemet töltöm, tehát jelenleg nem tanulok. Szeptembertől folytatom újra tanulmányaimat levelező tagozaton.
A kérdésem az lenne, lehetséges-e így munkanélküliként regisztrálni, vagy kizáró ok az egyetemi jogviszony?
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
M. Bea

Jelen felállásban Ön egyetemi hallgató. Hallgatói jogviszonyban, akár passzív jogviszonyban vállalhat munkát, - de hallgatói jogviszonyban munkanélküliként nem regisztrálhat. Ez tehát egy klaudikáló (sántikáló) jogviszony, mert - jelen szabályok szerint - csak féloldalasan teljesülhet.

Szabó Miklósné

(17.02.2010)  Tisztelt Szakértő!

27 éves pályakezdő vagyok.Ez év novemberében államvizsgáztam az egyetemen (orvosi), de nyelvvizsga hiányában diplomát még nem kaphattam.Eddig munkaviszonyom még nem volt, csak diákmunkát végeztem több alkalommal.
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen lehetőségeim vannak, mivel úgy tudom a tb-jogviszonyom az államvizsga napjától számított 45 nap múlva megszűnik?Érdemes-e beregisztrálnom az illetékes munkaügyi központba?És jogosult vagyok-e bármilyen támogatásra, mint pályakezdő?Mit tanácsolna ebben a helyzetben?Kétségbe vagyok esve.

Válaszát és tanácsát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
Krisztina

Kedves Pályakezdő!

Természetesen regisztráljon, mint pályakezdő, - esetleg éljen a Start-kártya lehetőségeivel is. Lehetne például betegápoló egy egészségügyi intézményben, - eladdig - amig az államilag elismert középfokú nyelvizsgáját meg nem szerzi. A cél ez lehet az Ön számára, - a beteg emberrel való törődésen és tiszteleten túl.

Szabó Miklósné

(26.01.2010)  T.Szerkesztők!
54 évesen munkanélküli lettem, 37 év munkaviszonyom van, mire vagyok jogosult?
Kérdésem még munkanélküli ellátás alatt kérhetem e rokk.nyugdij megállapitását, és ha igen jogosult lehetek-e rá. Válaszát várva Köszönettel. Jszotákné

Jogosult csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, - és kérelmére ezt meg is állapíthatják Önnek, akkor ha a rendes öregségi nyugdíj idejéig (62. életév elérése) a társadalombiztosításnak Ön vagy munkáltatója vagy bárki harmadik személy a különbözetet befizeti.
Továbbá jogosult munkanélküli járadékra és extra start kártyára.
Ha az álláskeresési juttatás mellett dönt, akkor rokkantsági nyugdíj megállapítást nem kérheti, - és nem kérhet előrehozott csökkentett összegű nyugdíjat sem.
Egy jogcímen egyfajta juttatás megállapítását kérheti.

Szabó Miklósné

(12.10.2009)  Tisztelt Szakértő!
Két hete regisztráltattam magam álláskeresési járadékra.Hallottam róla, hogy tanfolyamra lehet jelentkezni, és a tanfolyam idejére kapom a keresetpótló juttatást. Az lenne a kérdésem, hogy a tanfolyam lejárta után, ugyanannyi ideig kapom az álláskeresési járadékot, és ugyanannyi összegben mintha nem is jártam volna képzésre?A keresetpótló juttatás mennyi ideig adható?Ha minimálbér után kapom az álláskeresési járadékot, akkor a keresetpótló juttatás összege mennyi lesz?Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: T. Ágnes

Kedves Ágnes!

A járadék folyósítása akkor szűnik meg, ha olyan képzési lehetőséget
fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér
összegét elérő rendszeres támogatásban részesül.

A képzési támogatásról érdemes tudni, hogy:

Képzési támogatásként adható:

* kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás,
* a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése.

A képzési támogatás keretében az alábbi költségek téríthetők meg:

* képzési költség és a vizsga díja,
* utazás költségének megtérítése,
* étkezési költségtérítés,
* szállás költség térítése.

A támogatás mértéke:

* A képzéshez kapcsolódó költségek részben vagy egészben megtéríthetők.
* A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és
a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
* A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos
kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

A támogatás időtartama és mértéke a megye, illetve a kirendeltség
vonzáskörzete munkaerő-piaci helyzetétől függően eltérő lehet, ezért
pontos információkért kérem forduljon az illetékes munkaügyi
kirendeltséghez.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.09.2009)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Londonban dolgozom, immár 1,5 éve. Bejelentett állásban, minden járulékom rendesen van fizetve. Decemberben szeretnék hazaköltözni. A kérdésem a következő lenne: amíg nem találok munkát Magyarországon, lehetőségem van-e arra, hogy munkanélküli járulékot kapjak otthon? Ha igen, milyen okmányokra lesz szükségem? (Olyanokra gondolok, amit esteleg itt kell beszereznem, mielőtt elhagyom Nagy-Brittaniát.) Egy kósza hírre találtam a neten, ami arról szól, hogy jogosult vagyok otthon a munkanélküli ellátásra, de azt az otthoni utolsó munkaviszonyom után kaphatom. Mielőtt kijöttem, 3 munkahelyem volt csupán, 7+7+3 év folyamatos munkaviszonnyal. Sajnos több helyen is érdeklődtem már ez ügyben, de vagy csak felületes választ kaptam, vagy egymással ellenkezőeket. Ha az otthoni utolsó munkám után kapok járulékot, akkor gondolom nem kell angliai papírokat beszereznem.
Válaszát előre is hálásan köszönöm!
Kapitány Ágnes

Kedves Ágnes!

Az álláskeresők támogatásáról a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezik. E szerint:
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
A törvény alapján munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.

Mivel a brit munkája nem tartozik a magyar jog hatálya alá, így az nem vehető figyelembe (csak akkor lehetne ha a munkaszerződését a magyar jog szerint kötötték volna meg).
A "papírok" beszerzését, azért célszerű lenne véghez vinni (nem ismerem az angol munkajogot, de gondolom hasonló okmányokat állítanak ki. pl: igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a járadékokról...stb)
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(16.09.2009)  Tisztelt Címzett!
Kérdésem: álláskeresési segélyre való jogosultság megítélésével kapcsolatos, és kétségbeesett édesanyám ügyében kérnék segítséget.

Nem tudjuk hogyan kell számításba venni az előrehozott nyugdíjkorhatárt az álláskeresési segélyre való jogosultság eldöntésében, bár az erről szóló törvény 30& -t többször elolvastuk. Leginkább : \"a 3 éven belül betöltötte\" kifejezésnél akadtunk el.

Édesanyám 1952.03.31én született, most 57 éves és jelenleg 36,5 év igazolt szolgálati idővel rendelkezik, amelybe beleszámítottuk azt is, hogy majd 1 éve álláskeresési támogatásban részesül, jelenleg is!, elhelyezkedni pedig továbbra sem tud sajnos. 2011-ben, 59 évesen *előrehozott nyugdíjba szeretne vonulni ha lehetséges lesz.
Kérelmezhet, jogosult-e fentiek alapján álláskeresési segély igénylésére az előrehozott nyugdíjaztatásig.

Válasukat, segítésüket előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel,
Kiss Szilvia

Kedves Szilvia!

Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-től hatályos rendelkezései alapján, az 52.-ben születetteknek 62 év és 183 nap. Öregségi nyugdíjra édesanyja 2014. októberétől lenne jogosult.
18/A. § (1) 2012. december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2) 2012. december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél

a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,

b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,
A jogszabály értelmében 2011.-ben, 59 évesen csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra lesz jogosult, mert akkor sem lesz meg a 40 év szolgálati idő. Szolgálati időbe beleszámít a munkanélküli ellátás, hiszen vonják belőle a járulékokat, helyesen tette, hogy beleszámította.
Az Flt. 30.§ valóban elég bonyolultan fogalmaz, két időpontot nevez meg 5 és 3 év, ennek oka, hogy az álláskeresési járadék eleve 270 nap, letelte után kell benyújtani az álláskeresési segélyhez a kérelmet, a 3 év az előre hozott nyugdíjra vonatkozik. Édesanyja jogosult erre az ellátási formára, ami azonban összesen bruttó 28600 Ft. Két év múlva előrehozott csökkentett öregségi nyugdíj, amit nem fognak a rendes öregségi nyugdíjkorhatárnál felül vizsgálni, továbbra is az eleve megállapított összeget fogja kapni.
Esetleg lehetőség lenne még a start extra kártyát kiváltani az APEH-nél, ha eddig nem tették meg, feltétlen javaslom. Ezt a legnehezebb helyzetben lévő tartósan álláskeresők kaphatják, evvel sokkal jobb pozícióba kerülne a munkaerőpiacon, hiszen az első évben a munkaadó mentesül az utána fizetendő 3%-os munkaadói és a 29%-os társadalombiztosítási járulék alól,valamint a 2. évben is csak 15% járulékot kellene utána fizetni. A nyugdíj összege szempontjából sokat jelentene ha még két vagy három évre el tudna helyezkedni.

Tisztelettel :
Czimer Judit

(04.09.2009)  Tisztelt tanácsadó!
A következő kérdéssel fordulnék önhöz: 2003-ba elkerültem tanulónak egy munkahelyre, ott voltam 2 évig, majd 2006 januárjában be lettem jelentve ugyan oda ahol a tanulóidőszakot töltöttem. Nemsoká megszűnik a munkaviszonyom. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem hogy az akkori tanulóidőszakom munkaviszonya beleszámít-e a mostaniba.
Válaszát előre köszönöm és várom!

Tisztelt Sz. Egon!

Mivel a tanulóidőszakban nem volt bejelentve, ezért a munkaviszony számításánál nem lehet figyelembe venni (az álláskeresési támogatásoknál se veszik figyelembe).
Flt.27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása
időtartamával.
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(02.09.2009)  Szép napot!
Az lenne a kérdésem, hogy regisztrált munkanélküliként indithatok vállalkozást másodállásban?
Válaszát elöre is köszönöm!
Üdvözlettel:
K. Zoltán

Kedves Zoltán!

Nincs ilyen. Munkanélküliként indíthat vállalkozást, de nem másodállásban.

Szabó Miklósné

(17.08.2009)  Üdvözlöm!

2009.07.31-n szűnt meg a munkahelyem, felmondásomat 06.16-án kaptam meg. Munkaviszonyom 08.15-én jár le. Béremet, papírjaimat már megkaptam, 2 heti munkavégzéstől eltekintettek. Kérdésem az lenne, h mikor fordulhatok legkorábban munkaügyi központhoz regisztrálás miatt, illetve a nekem járó járadék összege hogyan alakul, mikortól és meddig kaphatom?
Munkaviszonyom 2008.08.04-2009.08.14-ig tartott.
Átlagkereset: 100.000.- netto.

Előre is köszönöm válaszát!

Krisztina

Kedves Krisztina!

Mivel 08.15.-ig bejelentett munkaviszonya van, 16.-án már érdemes magát regisztráltatnia.Mivel a megelőző 4 évben teljesült a kötelező 365 nap munkaviszony álláskeresési járadékra jogosult, amennyiben a központ nem tud önnek megfelelő munkát ajánlani.
Minden 5 munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg,önnek a kezdő nap 16. lesz. Erre a járadékra maximum 270 napig jogosult. Ez a 270 nap két szakaszra tagolódik, az első szakasz a folyósítási idő fele, de maximum 91 nap, a második szakasz a hátralévő folyósítási idő, de maximum 179 nap.
A járadék összegénél az elmúlt négy naptári negyedév átlag kereste lesz a mérvadó,ha esetleg volt másodállása azt is bele kell számítani. Az említett első szakaszban a maximális összeg amit kaphat az átlagkereset 60% lesz, a második szakaszban pedig a minimálbér 60%.Ez számszerűsítve az első szakaszban maximum 85.800ft./hó 2860ft./nap, a második szakaszban pedig mindenkinek egységesen 42.900ft./hó 1430ft./nap.
A munkaügyi központ a következő dokumentumokat fogja öntől kérni:
-Személyigazolvány, lakcímkártya
-Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához
-Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszüntetéséről
-Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszűnésekor
-Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról
-Taj kártya, ha magánnyugdíj pénztár tag a belépési nyilatkozat, ha átutalásra kéri az ellátást folyószámlaszámot tartalmazó pénzintézeti bizonylat.
Javaslom figyelmébe az afsz. honlapját.
Tisztelettel:
Czimer Judit

(14.08.2009)  Kedves Tanácsadó!
23 éves pályakezdő, munkanélküli vagyok, következő héten regisztrálok a Munkanélküli Központba álláskeresőnek. Tudna nekem segíteni, tanácsot adni abban, miként illet meg engem ebben a helyzetemben a TB fizetés? Kell-e fizetnem vagy pedig segítségemre lesz ebben az időszakban a Munkaügyi Központ illetve Önkormányzat? S amit eddig nem fizettem TB-t (nem volt miből) utólag vissza kell e fizetni?
Két hónapja lassan hogy állást keresek, sajnos egyelőre kilátástalan a helyzetem. Munkaviszonyom nem volt (csak diákmunka minden nyáron), a hallgatói jogviszonyom idén júniusban megszűnt.
A másik kérdésem, számíthatok-e álláskeresési járadékra/segélyre így, hogy diákként volt csak bejelentett munkaviszonyom nyaranta?
Köszönöm szépen tanácsát!
Üdvözlettel:
M. Tímea

Kedves Tímea!

Nappali tagozatos hallgatóként, amíg érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, az állam fizetett ön után TB-t.
Álláskeresési járadékra az jogosult, aki 365 munkanapot igazolni tud.
Álláskeresési segélyre pedig, aki 200 nappal rendelkezik.
Ön pályakezdő munkanélküliként sajnos egyiket sem érte el,mivel nem kap anyagi támogatást a munkaügyi központtól, nem is tudják miből levonni a tb.-jét.Októbertől, mikor megszűnik a diákigazolványa az apeh-nál fizetheti be maga után a tb-t , ami havi 4500/napi 150 ft. (tbj 19§ 4bek., 39§ 2.bek.)
Utólagos visszafizetésre csak abban az esetben kerülhet sor,ha jogalap nélkül vett fel valamilyen támogatást.
Az, hogy járadékot nem tud önnek a munkaügyi központ folyosítani, természetesen nem azt jelenti, hogy semmilyen módon ne segítene. Javaslom minél előbbi regisztrációját. Talán a legfontosabb, hogy Start kártyát igényelhet, amivel nyilvánvalóan keresettebb lesz a munkaerő piacon. A munkaügyi központ segíthet munka tapasztalat szerzésében, munkakeresésben, támogathatja átképzését. 68/1996(V.15.)Korm. rendelet.
A munkaügyi regisztrációhoz mindenképpen vigye magával bizonyítványait is, különben 8 napon belül pótolnia kell.
Sok szerencsét kívánok álláskereséséhez.
Tisztelettel:
Czimer Judit

(05.08.2009) 
Tisztelt Cím!


3 éve nyugdíjas vagyok, a 60. évemet idén töltöm be.
1978-1983 között ,78 hónapot dolgoztam Ausztriában, Norvégiában és az NSZK-ban, ahol nyugdíjjárulékot fizettem.

Kérdésem :
Jogosult vagyok ezekből az országokból nyugdíjat igényelni?

Válaszát köszönöm!

Kedves Felhasználónk!

A külföldön megszerzett nyugdíj magyarországi folyósításával kapcsolatban az adott ország érvényben lévő törvényei irányadóak (megvan-e a szükséges szolgálati idő, feltétel-e az állampolgárság...stb).
Az alábbi táblázat segítséget nyújthat az eligazódáshoz:
(http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_nyugdijak&id=58)


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(31.07.2009)  Tisztelt Szakértő!

5 éves ledolgozott munkaviszonnyal rendelkezem ezidáig. 2008. szeptember - 2009. áprilisáig álláskeresési járadékra voltam jogosult, ez idő alatt nem tudtam elhelyezkedni, azonban sikerült áprilisban munkát találnom, de a munkavégzés körülményei/feltételei sajnos nem olyanok voltak,amit a munkáltató felvázolt, és hogy tovább bírjak azon a helyen dolgozni, ezért közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom 2009. július 7-el. A kérdésem az, hogy ha ismét jelentkezem a munkaügyi központ kirendeltségén, akkor milyen ellátásra/segítségre számíthatok, amíg nem találok ismét munkát?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Felhasználónk!

Álláskeresési járadékért ezt követően is folyamodhat a területi munkaügyi központhoz (kirendeltséghez), - az alábbi feltételek figyelembe vétele mellett.
A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény (Flt.) 27. § (2-(3) és (6)bekezdések.
(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejét az (1) bek. szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy ÖT NAP ledolgozott munkaviszony Egy NAP járadékfolyósítási időnek felel meg...
(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.
(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonybantöltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

Az álláskeresési járadék folyósításának idejéből - az Ön által megadottok alapján úgy látom, hogy 8 hónapot, - összesen mintegy 240 napot a rendelkezésre álló időből már kimerített. Így már csak egy hónapi ellátmány megállapítására jogosult. Ezt követően pedig, - ha még mindig nem talál munkát álláskeresési segélyt kérhet.

Szabó Miklósné

(16.06.2009)  23 éves munkaviszony után váltam létszámfelettivé; szeretnék érdeklődi, hogy mikor jelentkezhetek a Munkaügyi Központba? Június 15-től számítva 120 nap felmondási idő és 9 hónap végkielégítés jár nekem. Az utolsó munkában töltött napom augusztus 15-e lesz.
Köszönettel

Kedves Klotild!

Jelentkezéshez nincs megszabva határidő, érdemes lenne akár már augusztus elején érdeklődni (álláslehetőségek, képzések). Viszont, ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.06.2009)  Tisztelt uram!

Olyan helyzetbe kerültem,hogy úgy néz ki megszűnik a munkahelyen agusztus 31-ével.Idén novemberben lesz 4 éve hogy ott dolgozom.Én jelenleg gyesen vagyok a második kisfiammal..ami agusztus 16-án jár le..érdeklődnék hogy ilyenkor mit tehetek...kaphatok végkielégítést?a terhesség elejétől összegyűlt szabadságommal mi lesz? a teherbe esésem után folyamatosan járt a szabadság, akkor ez mennyi?ha megszűnik a cég akkor a munkanélkülit mennyi ideig kapom?ha kapok végkielégítést akkor utánna egyből bejelentkezhetek a munkaügyi központba?még ígyis hogy gyesen voltam?És ha most teherbe esnék akkor milyen juttatásokra lennék jogosult?Pl:táppénz tgyás,gyed gyes...ezeket ugyan úgy kaphatom...és kitől..?
Válaszát előreis köszönöm és elnézést hogy egyszerre ilyen sok kérdést tettem fel..
Üdvözlettel:Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!

Kérdéseire a következő sorrendben válaszolnék:

1.A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi.... átlagkereset összege.

2. Szabadságokat a munkaviszony megszűnésével pénzben kell megváltani. A szabadság mértékénél figyelembe kell venni az alap- és pótszabadságokat. Az összegyűlt szabadságok száma egyenlő a gyermeknevelési támogatás igénybevételét megelőzően bennmaradt szabadságok és a gyermeknevelési támogatás első évében járó alap- és pótszabadságokkal.

3. Az álláskeresési járadékra folyósítási idejéről a törvény (1991. évi IV. törvény: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) az alábbiak szerint rendelkezik:
27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.

(5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe.

4. Gyes alanyi jogon jár. A Tgyás/Gyed feltételeiről a kérdések-válaszok rovatban, illetve az OEP honlapján (http://www.oep.hu) tájékozódhat.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.06.2009)  Tisztelt Szakértő!

Azt olvastam, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap.
Mit jelent ez pontosan. Mi az, hogy min. 73 nap?
Ha 73 napnál előbb találok állást, akkor nem részesülök az ellátásban? Visszavonják? De előre nem tudhatom, hogy mikor fogok imét munkába állni. Nagyon megköszönném, ha leírná, hogy ezt hogyan kell értelmezni.

Köszönettel
Mné

Kedves Mné!

Az álláskeresési járadék folyósításának hossza a munkaviszonyban töltött évek határozzák meg. A törvény egy maximumot tartalmaz csak (270 nap). A folyósítási időszak kiszámításánál tehát figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött napok számát, oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg (maximum akkor is csak 270 nap). Így kijönn a minimális folyósítási idő is, hiszen 365:5=73 nap.
Mivel az álláskeresési járadék összegét napi tételben állapítják meg, ezért kell kiszámolni a folyósítási időszakot, amit felszoroznak a napi tétellel.
pl.: álláskereső átlagkeresete 50000Ft és 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik.
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része, azaz 50000/30= 1666 Ft
Álláskeresőnek 365/5 azaz 73 nap folyósítási időszakot állapítottak meg, így a járadék mértéke 73X1666= 121618 Ft, tehát álláskeresési járadék címén ennyit kaphat.

Ha álláskereső a folyósítás megkezdése előtt vagy közben munkát talál a járadék megszűnik. A járadék kimerítése után viszont álláskeresési segélyt igényelhet, amelynek időtartalma:

1. Ha az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását kimerítés miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, akkor 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap

2. Ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, szintén 90 nap

3. Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, akkor az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(11.06.2009)  Tisztelt Szakértő!

A problémám a következő lenne: június 30-án megszűnik a közalkalmazotti munkaszerződésem. Egy másik intézmény szintén közalkalmazottként augusztus 24-vel tud felvenni. A közbeeső részben nem lenne állásom. Milyen következményekkel jár, ha nincs munkám?
Hogyan tudnám ezt kiküszöbölni?
Azt olvastam a munkanélküli segélynél, hogy ha 91 napnál előbb találok munkát, akkor nem fizetnek. Ez igaz?
Vagyis ezek szerint én hiába igényelném nem kapnék semmit? Esetleg, ha mégis igényelném, akkor a munkaviszonyom ezzel folytatólagos lenne, attól függetlenül, hogy a munkanélküli segélyt a kevesebb, mint 91 nap miatt nem folyósítanák?
Ön milyen megoldást tudna ajánlani ebben az esetben?

Válaszát előre is megköszönve
Mné

Ha nincs munkája nem kap illetményt. Ennek áthidalására az álláskeresési járadék igénybe vétele jelenthet elfogadható átmeneti megoldást. A 91 nappal kapcsolatos állítása téves. A vonatkozó törvényhely (Flt.) 26. § (5) szakasza szól az álláskeresési járadék összegéről, amely - a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed...

Szabó Miklósné

(08.06.2009)  Tisztelt Szakértők!
20070816tól 20071231ig 32750ft
20080101től20081231ig34500ft
20090101től20080531ig35750ftra voltam bejelentve 4orába.Akérdésem az lenne mennyi munkanélküli járadékra számithatok.Kérem segitsenek.

Előre is köszönöm!

Kedves Felhasználónk!

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed- a járadékalap 60 százaléka.
Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Számításaim szerint Ön az első időszakban napi kb.1200 Ft járadékra lenne jogosult. Ez azt jelenti, hogy egy hónapra (30X1200= 36000Ft) járó járadékalapjának 60%-át, azaz kb. 21600 Ft-ot kapna kézhez.
A Tgyás összegének kiszámítására a táppénz szabályait kell alkalmazni. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A tgyás a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a.
1. Ha a tgyás kezdetét megelőző év január 1. és december 31. között volt legalább 180 bérezett nap, akkor az előző évi jövedelem az alap.
2. Ha az előző évben nincs 180 bérezett nap, de a tgyást megelőző naptól közvetlenül visszafelé (2 év) van, akkor az utolsó 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása kétféle módon történhet.
1. A szülőnek van 180 napi jövedelme
Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani
2. A szülőnek nincs 180 napi jövedelme
Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.06.2009)  Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni,hogy ha kimerítettem az összes munkanélküli segélyt és elmegyek dolgozni akkor mennyi munkaviszonyba töltött nap után kaphatok ismét munkanélküli segélyt? 26 év munkaviszonyom van. 2008 decemberében járt le a segély azóta nem kapok semmilyen juttatást!
Tisztelettel :
Attila

Tisztelt Attila!

Az álláskeresési járadék minimum feltétele a 365 nap, álláskeresési segélynél pedig 200 nap munkaviszony.
Egyébként az önkormányzatnál rászorultság esetén (kérelemre) szociális segélyt folyósítanak.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(27.05.2009)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg egyetemre járok (már 3 éve), menyasszonyom 1 éve, ezelőtt gimnáziumba járt. Októberben közepén gyermekünk fog születni, ezért én félbehagyom egyetemi tanulmányaimat, és dolgozni szeretnék. Párom 4 passzív félévet igényel. Egyikünknek sem volt még munkaviszonya.
Milyen támogatásokra vagyunk jogosultak? (Gyes, Gyed, TGyás, egyéb? Gyest és TGyás-t egyszerre lehet igényelni/kapni?
Én egy hónapja próbálok munkát találni, de eddig nem jártam sikerrel. Álláskeresési támogatásra jogosult vagyok?


Tisztelettel: K. Krisztián

Tisztelt Krisztián!

Az jelenleg hatályos törvények szerint jár: a
- családi pótlék,
- terhességi gyermekágyi segély,
- gyermekgondozási díj,
- gyermekgondozási segély,
- anyasági segély,
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- átmeneti segély. Sajnos ezen járandóságokat szabályozó törvények 2009. végétől, 2010. elejétől jelentősen megváltoznak, megszünhetnek illetve módosulnak.
Ahhoz, hogy álláskeresőként járadékot állapítsanak meg az Ön számára, álláskeresőként regisztráltatnia kell magát a területileg illetékes munkaügyi központban vagy kirendeltségen. Ott pontosabb információkkal fognak szolgálni az elhelyezkedés-tanulás-támogatás kérdésében.

Szabó Miklósné

(28.05.2009)  Tisztelt Hölgyem/ Uram

Amikor végeztem a sulival akkor jelentkeztem a munkanélküli hivatalba, mint állás kereső, de magam találtam ezt a munkahelyet és támogatásba nem is részesültem! A válság hatására az én munkahelyem is veszélybe került és félek, hogy végleg bezár az üzlet ahol dolgozok, de ha nem is zár be, tőlem valószínűleg megszabadulnak! A kérdésem az lenne, hogy ha éppen ma kirúgnának vagy közös megegyezéssel elküldenének, akkor jár e nekem valamilyenféle munkanélküli támogatás, amíg nem találok új munkahelyet és ha jár mekkora összeg és mennyi ideig! Itt körülbelül 250 napja dolgozok és ez az első munkahelyem!
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdv.: Jázmin

Kedves Jázmin!

A munkanélküli támogatások két fajtája igényelhető. Álláskeresési járadékot valószínűleg nem fog kapni (ehhez min. 365 nap munkaviszony kell)
Álláskeresi segélyben viszont részesülhet. Feltételei:

1991. évi IV. törvény: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult.

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, amelyet 90 napra folyósíthatnak Önnek.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(15.05.2009)  Tisztelt Déri Tamás!
A harmadik gyermekemmel most járt le a gyesem. Időközben a vállalatot felszámolták, minden dolgozót elküldtek, azon kevés kivétellel akiket átvett a létesítmény új tulajdonosa. Az én anyagaim annál válságkezelő Kft-nél vannak, aki a felszámolást végezte. Többszöri telefonos megkeresésemre nem reagáltak, most levélben is felkerestem a leszámolásom miatt.
Az első kérdésem, hogy mit tehetek, ha a Kft nem reagál semmilyen módon.
A második, hogy az állam vállal-e bármilyen garanciát ilyen esetben a járandóságok, valamint a végkielégítés kifizetésére. Hova fordulhatok ez ügyben, ha a felszámoló elzárkózik a kifizetéstől, nekik semmilyen kötelezettségük nincs ilyen esetben? A többi dolgozó anno a felszámoláskor megkapta a járandóságát.
A harmadik: ilyenkor megtehetik-e, hogy mindent minimálbéren számolnak el. Nyilván időközben a 2000-es bérem messze alulmaradt a hasonló végzettségű és beosztású dolgozóétól.
Tisztelettel:
Anikó

Kedves Anikó!

A felszámolási eljárás szerint a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
- a) a felszámolás költségei,
- b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések
- c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
- d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,
- e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
- f) egyéb követelések,
- g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.


Első helyen szerepel a felszámolás költségei, amelybe a az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is) beletartozik.

A felszámolónak tehát felelősséggel tartozik, viszont az állam nem nyújt garanciát ehhez (kivéve ha állami vállalatról van szó). A Bérgarancia Alapból történő szabályszerű kifizetésért szintén felelősséggel tartozik.

Javaslom, hogy probálja felvenni a kapcsolatot a felszámolóval újra. Végső esetben pedig keressen fel egy jogi képviselőt!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.05.2009)  Tisztelt Déri Úr!

1990. március 08-án kerültem a céghez. 1996 03.07. megszületett az első kislányom. 1999 januárjában magállapodtunk a munkáltatóval , hogy letöltöm a szabadságidőt és tovább foglalkoztatnak. Mire felvehettem volna a munkát veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam a szülésig ami 1999.11.01. volt Kislányom betegen született és jelenleg is tartós beteg. Gyesen vagyok.
A cég ellen felszámolás indult. A felszámolóbiztos úgy tájékoztatott, hogy akkor tud fizetni felmondási időt és végkielégítést a béralapből( létminimummal számolva) , ha 1 napra megszüntetem a gyest. Felmondási időt 70 napot számolt, végkielégítést 4 hónapot .
Tanácstalan vagyok ! Jogos -e a kérése, illetve az ,hogy a létminimummal lett számolta a juttatás. 1999-ben 39 000Ft bérből számolták a táppénzt.

Kedves Gyöngyi!

Engem kifejezetten érdekelne, hogy a felszámoló milyen jogszabályra
hivatkozva tanácsolja Önnek azt, amit mondott?!
Javaslom, hogy a felszámoló ezt a javaslatát közjegyzői nyilatkozatban
foglalja írásban, egyben ismerje el a cég nevében Ön felé a tartozását is!
A GyED-e, GyES-en lévő édesanyák munkaviszonyát nem lehet felmondani, - más
kérdés, hogy a munkaviszony megszűnik a cég felszámolásával.
Amennyiben a felszámolás alatt lévő vállalat nem tudja kifizetni saját
erejéből a bérköveteléseket, akkor azt jelenteni kell a regionális munkaügyi
központnak és ott a Bérgarancia Alap terhére meg kell igényelni a
támogatást.
Véleményem szerint alaptalan a felszámoló javaslata. Ne hagyja magát
becsapni!

Tisztelettel:
Déri Tamás
www.karriertervezes.hu

(14.05.2009)  Kedves Szakértő!

Amikor álláskeresési járulékot számítanak, akkor beletartozik \"jövedelemként\" a néhány hónappal azelőtt kapott álláskeresési segély is? Illetve ha én kaptam álláskeresési segélyt 68 napig, akkor 68 nappal kevesebb ideig kaphatok álláskeresési járulékot (dolgoztam, majd elbocsátottak, munkanélkülin voltam 68 napig, majd ismét dolgozok, de innen is leépítenek).

Köszönöm szépen előre is!

Üdvözlettel: Szilvia

Kedves Szilvia!

Jövedelemként nem számítható be az álláskeresési segély.
Sajnos leveléből nem derül ki pontosan meddig is dolgozott, és az se hogy kimerítette-e a járadékot, ezért javaslom, hogy a munkaügyi kirendeltségnél tájékozódjon 2. kérdésével kapcsolatban.
Egyébként van még egy lehetősége:
Abban az esetben, ha az álláskereső az álláskeresési járadék kimerítését követően nem jogosult álláskeresési segélyre, vagy kimerítette a számára megállapított álláskeresési segélyt, akkor a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzatnál, az ellátások kimerítését követően 12 hónapon belül igényelheti az aktív korúak ellátását.

2009. január 1-től a települési önkormányzat jegyzője aktív korúak ellátását állapítja meg többek között annak a munkavállalási korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Az aktív korúak ellátásán belül az önkormányzat kétféle ellátást állapíthat meg, rendelkezésre állási támogatást, amelynek folyósítási feltétele a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködés, vagy rendszeres szociális segélyt, amelynek folyósítási feltétele az önkormányzat által kijelölt szervvel való együttműködés.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(14.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

Jó napot kívánok. Én azt szeretném kérdezni hogy én most 18 éves vagyok és most érettségizek és utána nem szeretnék tovább tanulni hanem munkaügyi központon keresztül szeretnék tanfolyamot letenni. És az lenne a kérdésem hogy ez hogy működik? Hogy kell e dolgozni előtte valamenyit hogy a tanfolyamon elindulhassak, és hogy ingyenes-e .
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Felhasználónk!

A képzésekhez való hozzáférést, hogy regisztrált álláskeresőknek teszik lehetővé. Ennek a feltétele, hogy Ön elmegy az illetékes munkaügyi kirendeltséghez és regisztráltatja magát, mint álláskereső. A képzésekről is ott kap információt. Ezek ingyenesek, de a kirendeltség anyagi bázisától függ, hogy indítanak-e (sok helyen sajnos már felemésztette a pénzt a munkahely-megőrzésre szánt kifizetések).

Mivel Ön még nincs 23 éves személyes tanácsom az, hogy folytassa tanulmányait nappali rendszerben. Előnye, hogy maga a szakképzés ingyenes, továbbra is járna a családi pótlék és a diákkedvezmények.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(14.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
2008-ban regisztráltattam magam mint munkanélküli, de csak 3 hétre vettem igénybe a segélyt, mert utánna találtam magamnak munkahelyet, azóta ez a harmadik munkahelyem, de a munkaviszonyom ez idő alatt nem szakadt meg.Azt mondták, hogy a segély idejére járó összeg felét visszaigényelhetem.Azt szeretném megérdeklődni, ha ezt kérem, akkor a későbbiekben ha segélyre mennék, akkor pontosan ez milyen hátrányokkal járna?És mennyi idő után nem lenne jelentősége, hogy ezt igénybe vettem? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt T.Á.!

Ez a későbbiekben olyan hátránnyal jár, hogy segélyt már nem kaphat csak járadékot.
Álláskeresők segélye (ÁS) -- 1991. évi IV. tv. 30.§

A minimálbér 40%-a: -- 28.600,-Ft 953,-Ft/nap

Szabó Miklósné

(08.05.2009)  Azért írok Önnek, mert lenne egy olyan kérdésem,kérésem amennyiben
tudna segíteni tanácsával: Jelenleg munkanélküli vagyok, voltam a
Munkaügyi Központban és ígényeltem a munkanélküli segélyt,és a
problémám az lenne, hogy a központban azt mondta a tanácsadóm,hogy a
munkanélküli segély megállapításához elengedhetetlenül fontos a volt
munkahelyeimről származó \"munkanélküli segély megállapításához
\"szükséges dokumentumok.Van 2 olyan volt munkahelyem ahhonnan nem
kaptam kilépés után ilyen című dokumentumot.Az lenne a kérdésem, hogy
ha hiányoznak ezek a papírok, akkor egyáltalán nem kaphatok
munkanélkülit? Vagy e nélkülis kaphatok? Hiszen minden más papírom
megvan, ez annyira szükséges hozzá?
Kérem segítsen.
Köszönettel:

Tisztelt Olvasónk!

Ahhoz, hogy a munkaügyi központ /kirendeltség Határozatot tudjon hozni,
ahhoz szükség van a jogszerző időszakok hitelt érdemlő bizonyítására.
Ennek hiányában a hivatal nem tud Határozatot hozni,, vagy a rendelkezésre
álló információk alapján tudja meghozni a határozatát.
Azt javaslom, hogy keresse fel korábbi munkaadóit és kérjen munkaviszony
igazolást, valamint jövedelem igazolást, a munkaügyi kirendeltség által
kértek szerint.
Az munkaviszony igazolások a Nyugdíjfolyósítótól is beszerezhetőek, de az
időbe telik.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó / Szakértő !

Azt szeretném megkérdezni, hogy jogosult vagyok e valamilyen munkanélküli ellátásra ha a következő munkaviszonyaim voltak:
2007. 10. 03. - 2007. 12. 31. 4 órás munkaviszony
2008. 08. 18. - 2009. 05. 31. 8 órás munkaviszonyom van amit nem kívánnak meghosszabítani.
Ezen munkaviszonyaim alapján jogosult vagyok -e valamilyen munkaügyi ellátásra.
Hogyan veszik figyelembe a 4 órás munkaviszonyt?
Válaszát előre is köszönöm !
További szép napot!
Üdvözlettel: Sz. Andrea

Kedves Andrea!

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
A járadék megállapításánál nem veszik figyelembe, hogy Ön 4 vagy 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a járadék összegének kiszámításánál viszont igen! A 365 nap munkaviszonynak viszont meg kell lennie.

2007. 10. 03.- 12. 31. között 89 napot
2008. 08. 18.- 2009. 05. 31. között 286 nap, azaz 375 napot számoltam.
Egyébként az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha:
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
A pontos részletekért kérem forduljon az illetékes munkaügyi kirendeltséghez!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném megkérdezni, hgy jár-e munkanélküli segély 10 hónap megbízási munkaviszon után úgy hogy közben levelezős egyetemre járok?
(Létszám leépítés miatt szűnt meg a munkaviszonyom de megbízási szerződéssel dolgoztam.Jelenleg állást keresek sikertelenül.)
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Kostyán erzsébet

Kedves Erzsébet!

Levelezőn folytatott tanulmány nem kizáró ok (nappalin már igen), viszont az álláskeresési járadék és segély megállapításának feltétele bizonyos munkaviszonyban töltött időszak (365-200 nap). A megbízási jogviszony azonban nem számít munkaviszonynak!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

1989.02.01. óta van folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonyom egy banknál, 2009.01.01-től a 8 órás munkaidőmet 6 órára csökkentették, és most újabb óracsökkentés várható.Azt szretném megtudni, hogy ha nem fogadom el a módositást, akkor a munkáltató
felmondhat, vagy közös megegyezéssel szűnik-e meg a munkaviszonyom, és ha ő mond fel, akkor jár-e a végkielégités, vagy mivel én nem fogadtam el, ezért nem.? Ha jár, akkor mikori munkabérrel számolnak?
Köszönettel:
farkasne

Kedves Farkasné!

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Közös megegyezés esetén végkielégítés csak akkor jár, ha ebben megegyeznek. Amennyiben Ön nem rendkívüli felmondással ( ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha a munkáltató súlyosan megszegi a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat) mond fel, szintén nem jár.

Mértéke:
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.04.2009)  Tisztelt Szakértők!
Én azt szeretném megkérdezni hogy,nekem most április 23-án jár le az állás keresési járadékom, de még sajnos nem találtam munkát, és részesülök e még valamilyen járadékban? Vagy kapok e még valamilyen segélyt?
Köszönöm válaszukat!

Mihácsi Roszka

Kedves Felhasználónk!

Álláskeresési járadék kimerítése után lehetősége van álláskeresési segélyt igényelni, ha:
Fltv.: az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt ( h pont: az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette)- szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta.
Végső esetben pedig az önkormányzat állapíthat meg szociális segélyt.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.04.2009)  Jó napot!
Én pályakezdö vagyok volt pár munkahelyem,de egyik helyen sem tudtam maradni 3 hónapnál többet létszámleépités miatt.Most jelenleg nincs munkahelyem nem tudok sehol elhelyezkedni a válság miatt.Tegnap derült ki hogy egy hónapos terhes vagyok,s nem tudom hogy kapnék e valami támogatást a mostani helyzetben,vagy egyáltalán nem is jár semmi????Nagyon félek hogy nem tudunk majd megélni.
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Olvasónk!

Javaslom, mindenképpen regisztrálja magát a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen.
Amennyiebn van egy éves munkaviszonya, akkor jogosult az álláskeresési járadékra.
A munkaviszony megszűnését követő 3 napig passzív jogon jogosult táppént igénylésére, - a jelenleg még érvényes jogszabályok szerint jogosult TGyáS, illetve GyED /GyES igénylésére.
Elképzelhető, hogy érdemes lenne még - akár csak néhány hónapot - mukaviszonyban eltöltenie.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(31.03.2009)  Több, mint 10 éve dolgozom egy Kft.-nél. Április 1-től az a pletyka, hogy többünket is el fogják bocsátani. A végkielégítésről lenne kérdésem. Az elmúlt 3 hónapban bruttó 43.500 ft, előtte lévő 9 hónapban pedig bruttó 125.000 ft. volt a keresetem. Az utolsó 4 negyedév átlaga tehát bruttó 104.625 FT. Tudom,hogy ennyi munkaviszony után 3 hónap végkielégítés jár, és 55 nap felmondási idő. Azt szeretném tudni, hogy pontosan mennyit kell, hogy fizessenek nekem, ezen kívül, hogy a cégemnek mennyi az össz kiadása ezután az összeg után, és nekem milyen járulékot kell esetleg fizetnem, vagy adóznom. Tisztán mennyi marad nekem a teljes összegből? És tényleg nem jár munkanélküli segély 3 hónapig a végkielégítés miatt?
Köszönettel
Kriszti

Kedves Kriszti!

A végielégítés a társadalombiztosításról szóló tv. alkalmazásában járulékalapot képező jövedelemnek, a foglalkoztatás elősegítéséről szóló tv.(Flt.) alkalmazásában egyéb munkajövedelemnek (a számviteli törvény szerinti személyi jellegű egyéb kifizetésnek) minősül.
Eszerint az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó járulékalapot képező végkielégítés megváltása után a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, tagdíjat meg kell fizetni.
Az Flt szempontjából a végkielégítés megváltása egyéb munkajövedelem, tehát e jövedelem után sem munkaadói, sem munkavállalói járulékot (sem szakképzési hozzájárulást) nem kell fizetni.
A pontos számításokért kérem forduljon egy könyvelőhöz.

2. kérdésében az alábbi szabály az irányadó:
Flt.: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Tehát a folyósítás "kitolódását" nem a végkielégítés, hanem e szabály rendelkezései határozzák meg.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(25.03.2009)  Üdvözlöm!

Több mint egy éves munkaviszonyom megszűnése után derült ki, hogy nem voltam bejelentve. Jogosult vagyok-e munkanélküli járadékra, vagy ettől is elesek?
Köszönöm!
S.Hajnalka

Kedves S. Hajnalka!

Amennyiben "feketén" foglalkoztatta Önt a munkáltatója, azaz nem
fizette meg Ön után a járulékokat, és így igazolásokat sem ad ki a
munkaviszonya megszűnésekor, úgy sajnos nem jogosult munkanélküli
járadékra.
Üdvözlettel:
Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(20.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

A történetem a szokásos módon kezdődik. Létszámleépítés során elvesztettem az állásom. A munkáltatóm kölcsönbeadói szerződéssel foglalkoztatott egy multinál, ami a jelenlegi gazdasági helyzet hatására több lépcsős leépítésbe kezdett. Idő közben a munkáltatóm nevet és címet változtatott, ami nem befolyásolta a multinál töltött munkám napjait. Viszont, 2009 február 2-án engem is kirúgtak és ekkor még csak 1 hónapja dolgoztam az új nevű munkáltatómnál (a tényleges kezdés a multinál és az első cég névvel, pedig 2007 szeptember 13 volt). Tehát a munkaviszony 2007 szeptember 13. és 2009 február 2. között állt fenn.

A kérdésem pedig az lenne, hogy én levelező tagozaton főiskolán tanulok. A kötelező gyakorlati idő alatt ( 6 hónap), ami nem jár munka szerződéssel, csupán gyakornoki pozíciót fogok betölteni 43000 forint havi \"ösztöndíjjal\". Ebben az esetben jogosult vagyok-e munkanélküli segélyre vagy álláskeresési járadékra, esetleg valami másra?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel Kiszi Balázs

Kedves Balázs!

Úgy gondolom, hogy a gyakornoki tanulmányi ösztöndíj nem kereső tevékenység, ez nem zárja ki az álláskeresési járadékra való jogosultságot.

Amennyiben korábban volt 5 éven belül legalább 365 nap munkaviszonya, úgy Ön jogosult az ellátásra. Az ellátás mértékéről és időtartamáról a munkaügyi kirendeltség hoz határozatot.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(20.03.2009)  Tisztelt Szakértők!

2010. június 21-én lejár a határozott idejű munkaviszonyom. Abban az évben szeretnénk babát. (2007.március 19-től folyamatos munkaviszonyom van)
Az lenne a kérdésem, hogy anyagilag hogyan járnánk jobban? Ha megszülnék a munkaviszonyom lejárta előtt, milyen juttatásokat kapnék,illetve mire lennék jogosult, ha csak a munkaviszony megszűnése után történne a szülés?

Tisztelettel köszönöm: S. Mariann

Tisztelt S. Mariann!



A határozott idejű munkaszerződés munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondással történő megszüntetése jogellenes. {Munka törvénykönyve 88. § (1)} Ezt azért fontos tudnia, mert ebben az esetben végkielégítés nem jár, - kivéve ha a felek végkielégítésben állapodtak meg.
Ha a munkaviszonyból munkáltatói megszüntetés esetén egy évnél rövidebb idő van hátra a munkavállalót tizenkéthavi átlagkereset illeti meg. {Mt. 88. § (2)}Anyagilag tehát így sem járna rosszul.
Anyaként jár Önnek alanyi jogon a Tgyás, a Gyes, - a Gyed-hez azonban az új szabályozás értelmében egy évi biztostási jogviszony szükséges, - amivel már egyébként rendelkezik.

Sz. M-né

(18.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

2005.02.01-én kezdtem dolgozni egy Bt.nél.Munkaviszonyom határozatlan időre szólt.
2006.02.01-én a munkáltatótól új szerződést kaptam,a főnökeim ugyan azok maradtak,de a cég neve,telephelye más lett.2006 márciusától veszélyeztetett terhesként táppénzre mentem,majd 2006.08.11-én megszületett a kisfiam.Kaptam Ttgyást,Gyedet,jelenleg Gyes-en vagyok.Akkor amikor a Gyed-et igélyeltem,akkor a főnököm azt mondta hogy már nem az övé a Bt.de megszerzi nekem az szükséges papírokat.Kértem az új tulaj nevét,telefonszámát,de azt mondták hogy nem tudnak elérhetőséget adni,sőt azt sem tudják megmondani hogy kinek a kezébe került a Bt.A papírt mégis megkaptam postán.
Most a napokban felhívtam a főnökömet mivel ismét babát várok.Azt mondta hogy még mindig nem tudja hogy kié a Bt. de utánajár.Egy hét eltelt és ismét felhívtam.Azt mondta hogy megérdeklődte,és megszűnt a Bt.Már nem létezik.A bent lévő papírjaimat meg majd a férjemhez a munkahelyére elküldik valami ismerőssel.
A kérdésem az lenne,hogy ha megszűnt a Bt. akkor nekem kellett volna hogy küldjenek értesítést?Mi van a szabadsággal ami bent van?Azt nem kellene nekik kifizetni?Mennyi szabadság jár?
2006.02.01-től van nekem ezzel a Bt-vel szerződésem.Ha jól értelmezem a dolgokat akkor 3 év után is jár már végkielégítés. Nem tudom mikor szűnt meg a Bt,nem értesítettek,de ha mondjuk tavaly valamikor,amikor még nem volt meg 3 év akkor is kötelesek fizetni végkielégítést?Hiszen azt olvastam hogy amíg én nem kapok arról határozatot hogy a Bt.megszűnt ,addig a munkaviszonyom fennáll.Tehát még most is.És egyáltalán kin lehet ezeket a dolgokat követelni?Hiszen Bt. nincs már.

Válaszukat köszönöm!
Tisztelettel:B.Nikolett

Tisztelt B. Nikolett!

Természetesen a munkáltatónak értesítenie kellett volna Önt arról,
hogy a munkaviszonya megszűnt, és ki kellett volna adnia a törvényben
előírt igazolásokat.
Úgy gondolom, hogy először is tisztázni kellene azt, hogy a Bt.
valóban megszűnt-e, illetve, hogy mikor. A legegyszerűbb és
leghatékonyabb megoldás a problémájára, ha írásban az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőséghez fordul. A Felügyelőség
segíteni fog abban, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bt.
kiadja az Ön számára a munkaviszony megszűnésekor kiadandó
igazolásokat.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(11.03.2009)  csoportos létszámleépítésről kaptam értesítést, ami szerint 04.05.-én kapom meg a rendes felmondásomat. azt értem , hogy ettől indul a felmondádi idő, de kérdés mennyi? 04.12.-én lesz 10 éve, hogy elkezdtem a cégnél dolgozni. mivel a felmondási idő alatt töltöm be a10 évet, 10, vagy kilenc évnek számolják a munkaviszonyomat? 10 év után több a felmondási idő, és több a végkielégítés is. azonkívül naptári, vagy munkanapként számolják a felmondási időt? utolsó kérdésem pedig az, hogy a felmondási idő alatt elhelyezkedhetek máshol? ha elhelyezkedem és munkába állok az új helyen akkor kapom még a régitől a felmondási időre járó pénzt, egyáltalán állományban lehetek két helyen? ez azért fontos, hogy ,hogy keresek magamnak munkát, mikor állhatok be ha kérdezik.
válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel: kadarsz

Tisztelt Olvasónk!

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

* három év után 5 nappal,
* öt év után 15 nappal,
* nyolc év után 20 nappal,
* tíz év után 25 nappal,
* tizenöt év után 30 nappal,
* tizennyolc év után 40 nappal,
* húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.

Végkielégítés: a munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében történő megszűnése esetére jár. A végkielégítés előfeltétele, hogy a munkavállaló meghatározott időtartam alatt a munkáltatónál munkaviszonyban álljon.
A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

* legalább három év esetén: egyhavi;
* úegalább öt év esetén: kéthavi;
* legalább tíz év esetén: háromhavi;
* legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
* legalább húsz év esetén: öthavi;
* legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.
A néhány nap 'hijján 10 éves folyamatos munkaviszonyt 9 évnek fogják tekinteni. (Mélyen ellentétes az elveimmel, de kivételesen azt tudom javasolni - mivel néhány napról van csupán szó -, hogy ne vegye át április 5.-én a felmondást. Amenyiben Ön táppénzen van, mielőtt a felmondást átvenné, - a munkaviszonya meghosszabbodik). Táppénz ideje alatt nem mondhatnek fel Önnek, így nem is kézbesíthetik a felmondást.
A felmondás ideje alatt a munkaadó beleegyezésével más munkahelyen is elhelyezkedhet. Az új munkaadónak semmilyen kötelezettsége nincsen Önnel szemben, amely a korábbi munkaviszonyával kapcsolatos.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(11.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Két kérdésem lenne, az első vázlata miszerint 90 nap elteltével folyósítható az álláskeresési járadék mert munkavállaló rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyt 2008.11.30-án. Na már most az illető december közepén kereste fel a munkaügyi központot ahol megállapították, hogy attól a naptól (december közepe) álláskeresési jogosultsága van, és 2009. február 27-től xxx összegben való folyósítást rendelnek el. De mikortól várható a folyósítás? Mert megfelelő választ nem kapott az ügyintézőnél, hogy mikor utalnak. Február végétől kezdik az utalást mondjuk 10.-ig vagy a február végétől való folyósítás csak április elején várható? Felháborító, hogy ezt a határozatban nem közlik, hogy az ember mikorra várhatja a pénzt, értelmezni meg aztán 2 módban is lehet. Második kérdés, mit jelent a \"félpénz\" és melyik munkanélküli ígényelheti? Köszönettel: Renáta

Kedves Renáta!

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 27. § (7)-(8) bekezdései választ adnak a kérdéseire.
(7) Az álláskeresőnek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezése és az álláskeresési járadék folyósításának az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam az álláskeresési járadék idejébe nem számít be.
(8): "félpénz" Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni.A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétőla kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadékfolyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.

Sz. M-né

(03.03.2009)  Jó napot!

Április 1-jétől megszűnik a munkahelyem, kapok 2 hónap végkielégítést, elmegyek munkanélkülire.Ha találok szezonális munkát,kaphatok-e utána munkanélkülit és meddig?Vagy am könyvvel mennyit dolgozhatok munkanélküli mellett.

Tisztelt Felhasználónk!

Rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytatásakor a járadék folyósítása szünetel. Tehát az Ön esetében a szezonális tevékenység végeztével (max 90 napig) tovább folyósítják a járadékot feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(04.03.2009)  Tisztelt Szakertok!

Az alabbi kerdesre szeretnek valaszt, ill. segitseget kapni Onoktol. Edesapam munkahelye marcius 31-ei datummal megszunik, a vallalat bezar, jogutod nelkul megszunik, ami 260 ember elbocsatasat jelenti. Edesapam marc. 7-en tolti be az 55.eletevet, munkaviszonyban toltott eveinek szama 40. Azt szeretnem megtudni, hogy ebben az esetben van-e lehetoseg korkedvezmenyes nyugdijra esetleg, illetve a vegkielegitest illetoen lehet -e szamitani ilyen idos korban tobbre? Ha igen, akkor annak mik a feltetelei, van-e vmilyen specialis dokumentum, felmondasi papir (ezt elvileg hetfon irjak ala) stb. ami szukseges ehhez?
Koszonom segitseguket elore is !
Tisztelettel,
R.Anita


Tisztelt R. Anita!

Édesapjára nyugdíjazására irányadó számok a következők:
Születési év: 1954. március 7.
Irányadó öregségi nyugdíjkorhatár: 62 év
Öregségi nyugdíjra jogosultság éve: 2016
Előrehozott öregségi nyugdíj max. éve: 2013
Előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő:
- csökkentés nélkül: 41 év
- csökkntve: 37 év
Legkorábbi nyugdíjba vonulás éve: 2014
- " - kora: 60

Így látható, hogy édesapja a munkahelye megszünésének idején még nem fog nyugdíjasnak minősülni. Végkielégítés azonban jár, hiszen a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg.

Sz. M-né

(04.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A kérdésem a következő lenne: munkahelyemet hamarosan felszámolják,és a munkáltató a felmondási idő felét ledolgoztatná (ez eddig rendben van),de mivel nem tud munkát biztosítani,állásidőre küldene minket,ennek megfelelően az állásidőre járó bért fizetné a felmondási idő felére.Jogszerű ez az eljárás?
Válaszát nagyon köszönöm!
Bernadett

Tisztelt Bernadett!

Munkáltatója helyesen döntött, eljárása jogszerű. A munka törvénykönyve 151. § (4) erről szól: A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

Sz. M-né

(26.02.2009)  Üdvözlöm. Szeretnék tanácsot kérni egy ügyel kapcsolatban. A párom elvégzett egy tanfolyamot a lépj egyet elöre 2. program keretében.a szerzödésében az ált hogy minden 150 ora után fizetnek x összeget,és a kifizetésre maximum 60 nap áll a rendelkezésükre mostanra már ebböl 90 nap lett.A párom sikeresen levizsgázott ( egy éves tanfolyam),és az egy év alatt 2 kifizetés volt de azok is nagyon megkésve és sok telefonálgatás árán. Most ott tart a csoport mert 27- vannak hogy feljelentik az oktatásit mert már közelit a 120 naphoz az elmaradt kifizetés.kérdésem az lenne hogy mit tudna javasolni hogy eröteljes nyomást tudjunk gyakorolni az illetékesekre és hogy elkerüljük az évekig tarto pereskedést. Egyébként már több tv müsorban is szo volt erröl a nem kifizetésekröl, mert az egész orszábol több helyröl jelezték ezt a problémát. Én elhiszem hogy az oktatási minisztériumnak jol jövedelmezö huzni az idöt mert ugyanis itt 13-milliárd ft van szo és minden honapra a kamat nem kevés összeg.Retenetes amit már csinálnak ugyanis már nem veszik fel a telefont már volt fenyegetés is meg sorolhatnám.van olyan tanulo aki most veszti el a lakását mert nem tudta fizetni a banki törlesztést.A páromnak is kb 580.000-ft-al tartoznak. várom válaszát köszönöm.
Tisztelt Olvasónk!

A "Lépj egyet előre" program keretében igen előnyös feltételekkel "jutalmazták" azokat, akik saját érdekükben hajlandóak voltak a tanulásra, képességeik, készségeik továbbfejlesztésére.
Természetesen az Önök követelése jogos, hiszen a feltételeket szerződésben rögzítették, - ennek ellenére a legfőbb haszon a megszerzett tudás és nem a plusz szolgáltatásként felajánlott összeg.
Amennyiben a képzés szabályos keretek között zajlott le, ki fogják fizetni a megígért összegeket.
Nem gondolom, hogy "jövedelmező" lenne bármilyen időhúzás. Pl. egyes pályázati konstrukciókban ennél nagyobb időbeli csúszások is előfordulhatnak a kifizetéseknél.
Ez a pénz senkinél nem kamatozik, - de ennél bővebb fejtegetésbe nem szeretnék belemenni, mert a támogatások és programbonyolítások forrásszerzésének rendszere bonyolult. (Pl. ha az EU nem utalta még át Magyarország számára ezt az összeget, akkor a hazai intézmények sem tudják azt kifizetni a végső kedvezményezettek számára).
Amennyiben Ön figyelemmel kíséri a világgazdaság napi történéseit, úgy tudhatja, hogy ezekben a napokban, hetekben és talán hónapokban a gazdaság és a pénzpiacok stabilizálása a cél. Amennyiben ez nem sikerül, akkor olyan események következnek be, amelyekhez hasonlóra legfeljebb nagyon idős emberek emlékezhetnek.
Azt gondolom, hogy a sajtóban elterjedt híreszteléseket megfelelő távolságtartással kell kezelni, mert ebben a témában a sajtó nem szakértő.
A programban résztvevők képzési költségeit a program fedezi. Emellett egyhavi minimálbérnek megfelelő pénzbeli támogatás, valamint tankönyvtámogatás is jár. (A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek 150 tanóránként jár az egyhavi minimálbér.) Az Ön esetének a részleteit nem ismerem, de az Ön által említett "tartozás" azt feltételezi, hogy Ön kb. ezer órát tanult eredményesen.
Azt javaslom Önnek, hogy a megszerzett tudásával próbáljon meg munkát keresni. (Az elbocsájtások ellenére lehet munkát találni). Biztos vagyok abban, hogy az Önnek járó jogos összeget - amint erre lehetőség lesz -, ki fogják fizetni.
Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(25.02.2009)  Tisztelt Déri Tamás!


Tavaly június 28.-án lejárt a gyesem és azóta nincs bejelentett munkahelyem. Szeretném megtudni, hogy kaphatok valamilyen segélyt vagy támogatást. Gyes mellett volt 6 hónap bejelentett munkaviszonyom.

előre is köszönöm a segítséget.

Tisztelt Olvasónk!

Segélyért a helyi önkormányzatoknál lehet kérelmet benyújtani. Erre elvileg joghosult, kérdés, hogy az önkormányzat milyen feltételek mellett tudja ezt biztosítani az Ön számára.
Szóba jöhhet még az álláskereséséi segély, - erről a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség tud felvilágosítást adni, illetve a kirendeltség állapítja meg Határozatban az Ön esetleges jogosultságát, a járadék mértékét és a folyósítás időtartamát.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(18.02.2009)  Tisztelt szakértők.
2001-ben született harmadik gyermekemmel vagyok itthon mint hivatásos anya.2009.02.17-én betölti gyermekem a 8-ik életévét és így lejár a gyet időm is.A három gyes és gyet idő allatt voltak pár hónapo munkavisszonyaim.Az első 1995.03.28-05.12-ig,a második2000.02.01-06.07-ig,a harmadik 2002.11.14-2003.03.31-ig tartott.
Kérdésem a következő lenne.A gyet idő lejárta után jogosult lehetek-e munkanélküli ellátásra?
Vagy milyen lehetőség van az én számomra.
Előre is szeretném megkösszöni gyors válaszukat a kérdésemre.
Tisztelettel:Farkas Ferencné

Kedves Farkas Ferencné!

A munkanélküli ellátások (álláskeresési segély és járadék) szempontjából az álláskeresővé vállást megelőző 4 év munkaviszonyban töltött időszaka a releváns. Álláskeresési járadék esetén 365, segély esetén legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nap szükséges.

Tanácsolom, hogy az önkormányzatnál lévő lehetőségeiről (szociális segély, egyéb támogatás) tájékozódjon!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(18.02.2009)  Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz,
hogy Én 2008.09.22 munkaügyi központban , Fél pénzre igényt nyujtottam be. Mivel az állás keresési járadék alatt, találtam munkát és igy jogosult lettem a fél pénzre. Ezt meg állapitoták,hogy 144210 forintot állapitotak meg. A postán 2008.10.09-én viszont csak 104.555-forintott kaptam. Én megkérdeztem más embereket, hogy nekik is vontakle a pénzböl(fél pénz) . Azt a válszt kaptam, hogy nekik amenyit megálapitottak, anyit postáztak. Ekkor én felhivtam a munkaügyi központot, ahol azt a választ kaptam: Az a 40-ezer ami hiányzik, az adóba ment el. Majd kapok róla papirt az adó bevaláshoz. Azóta 4 hónap elltelt, és se papir se semmi. Azt szeretném kérdezni, az a hiányzó :39.655ft az tényleg adóba ment el? Ha igen másnak hogy hogy nem? Vagy lehuztak 39.655ft-al? Elöre is köszönöm hogy válaszol. Maradok tisztelettel: H. Attila

Tisztelt H. Attila !

Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 27. § (8) bekezdésének értelmében Ön az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesített, - kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időre járó juttatás összegének felét egy összegben megkapta. (144210,- Ft-ot) Ez alatt az idő alatt folyamatosan munkaviszonyban állt.
Minden bejelentett munkaviszony után mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak járulék fizetési kötelezettsége van. (Ez az összeg az a bizonyos 39655, - Ft). A fenti törvény 42. § (3) a munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.

Sz. M-né

(16.02.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

álláskeresési járadékon vagyok, tavalyi évben még elszámolhattam az álláskereséssel kapcsolatos utazási költségeket, most idén már csak 2 utazást lehet elszámolni havonta, állítólag ezt én aláírtam szerződésben, de sehol sem találom hogy aláírattak ilyet velem, és azt mondják, tavaly is csak a jóindulatukon múlott, hogy elszámolhattunk 3 utazást havonta, és akkor is csak helyi utazást lehetett volna elszámolni, most is csak azt lehet. Hozzá kell tennem, hogy ez egy budapest környéki kicsi város, 20km -re Bp-től, itt nincsen vagy alig van munkalehetőség,Törvény vagy helyi rendelet szabályozza ezt? Mindenesetre nem örültek, hogy ezt firtatom, Azt mondták, nem fogja az állam finanszírozni az utazási költségeimet, csak nem képzelem?
Köszönöm válaszukat

Tisztelettel: tasnádi éva

Tisztelt Tasnádi Éva!

A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény általánosan fogalmazza
meg az utazási költségek munkaügyi központ által történő
finanszírozását.

Az álláskereső részére a munkahelykereséssel kapcsolatos - ideértve a
lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és
visszautazást - a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült
indokolt helyközi utazási költséget kell megtéríteni.

A törvény szerint tehát munkaügyi központ két esetben finanszírozza az
álláskereső utazásait:
- ha az általa közvetített állásinterjúra utazik a pályázó, vagy
- az önállóan keresett munkahelyekkel kapcsolatosan az Álláskeresési
Megállapodásban rögzített módon.

Javasolom, hogy az Álláskeresési Megállapodását tanulmányozza át, mert
az abban rögzített módon téríti meg a munkaügyi központ az
álláskereséssel kapcsolatos utazási költségeit.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(10.02.2009)  Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz,hogy Én 2005.12.23.-tol 2008.12.23. gyes-en voltam .Viszont 2008 09. 08.-2009.01. 31. között dolgoztam határozott idejű szerződéssel (8 órás munka) ,de miután lejárt a szerződésem a cég nem hosszabbította meg igy most nincs semmi jövedelmem. A kérdésem az lenne,hogy Én jogosult vagyok-e bármilyen munkanélküli juttatásra?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel :Törökné

Tisztelt Törökné!

Álláskeresési járadék a törvény (foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv ) alapján annak
állapítható meg, aki

- a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap
munkaviszonnyal rendelkezik,

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.

Egy járadéknapi jogosultsághoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(10.02.2009)  Tisztelt Szakértő!
1979-ben végeztem a Tanítóképző Főiskola Óvónői szakán. 10 évi aktív munka után 6 évig GYED-en, ill. GYES-en voltam. Sajnos a munkahelyemre nem tudtam visszamenni, mert a hat csoportból időközben megszűnt három.
Saját vállalkozásunkban dolgozom azóta. Most szeretnék visszamenni a pályára, de azt az információt kaptam, hogy elévült a diplomám így nem mehetek. Mit tehetek? Valóban nem alkalmazhatnak, és nem végezhetek munka közben valamilyen továbbképzést?

Nagyon várom a választ!
Köszönettel, és üdvözlettel! G. Bea

Tisztelt G. Bea!

Foglalkoztatásához a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak az
irányadók.
Amennyiben nem rendelkezik az ott előírt iskolai végzettséggel, úgy
óvódapedagógusként nem alkalmazható.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(06.02.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Sajnos fegyelmi büntetéssel szűnt meg munkaviszonyom (elismertem a hibámat). Kérdésem, hogy ebben az esetben kaphatok-e valamilyen munkanélküli ellátást? 33 éves munkaviszonyom van, és 52 éves vagyok.

Nagyon várom válaszát!
Üdvözlettel: Éva

Tisztelt Éva!

Az Flt. (foglalkoztatás elősegítéséről szóló tv.) szerint ha a munkaviszonyt
az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkaadó rendkívüli
felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék a
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet
nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges
feltételekkel rendelkezik.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(10.02.2009)  Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg Budapest 13. kerületében dolgozom egy óvodában és a 4. kerületben lakom. Sajnos az élet úgy hozta, hogy el kell költöznöm Bp-ről vissza a szülővárosomba. Egyelőre nincs kilátás a diplomámnak megfelelő munkahelyre. Kérdésem az lenne, hogy ha közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyt bp-i munkahelyemmel - ahol 3. éve dolgozom, 1 éves határozott idejű szerződésekkel (most 8 hónapja) - jár-e a munkanélküli segély, amíg nem találok állást? Tisztelettel: Anikó

Kedves Anikó!

Az álláskeresési járadék jár Önnek, amennyiben a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik. A járadék mértékéről és a folyósítás időtartamáról a munkaügyi kirendeltség Határozatot fog hozni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(05.02.2009)  Tisztelt Déri Tamás.

Jelenleg munka nélküli vagyok,mivel GYES után nem vettek vissza a munka helyemre.Részesülök munka nélküli segélyben.(9 hónapra kaptam meg) A kisfiamnak étel allergiája van,így igénybe vehetem a méltányossági GYES_t.Azt nem tudom,hogy ameddig munka nélküli segélyt kapok,addig megigényelhetem-e a méltányossági gyest,vagy csak egyszerre az egyikre vagyok jogosult?

Köszönettel Kovács Evelin

Kedves Evelin!

Véleményem szerint a két ellátás összeférhetetlen. Az Ön helyében a GyES-t
venném igénybe, - alkalmasint GyES mellett munkát is lehet végezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Az elmúlt 4 évből 1 évig regisztrált munkanélküli, majd ennek lejártát követően 1 év 4 hónapig un. kényszer háztartásbeli voltam immár regisztráció nélkül, mert \"lejárt az időm\".
2007. nov. 1-jétől 2009. jan. 3-ig alkalmazott voltam, majd megszűnt a munkám.
2009. 01. 06-án jelentkeztem a Munkaügyi Központnál. Ma kaptam kézhez a Munkaügyi Központ HATÁROZATÁT, melyben az álláskeresési járadékra való jogosultságomat 2009. 01. 06. napjától 2009. 04. 18. napjáig állapították meg.
Szeretném megkérdezni, hogy miért nem szereztem jogosultságot a jogszabályban meghatározott maximális időtartamra, annál is inkább, mert elmúltam 51 éves.

Vajon jól állapították meg a jogosultságomat a 3 hónap kiszabásával, vagy esetleg van helye részemről fellebbezésnek.

Köszönöm mielőbbi válaszukat, ugyanis 15 napon belül élhetek a fellebbezés jogával.

Tisztelettel: T. Zsuzsa
Bp.2009.02.02.

Tisztelt Tóbi Zsuzsa!

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. tv rendelkezései alapján álláskeresési járadék annak állapítható
meg, aki
- a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap
munkaviszonnyal rendelkezik,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet
felajánlani.
Egy járadéknapi jogosultsághoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges.

Az Ön által leírt információk szerint a jogosultságát jól állapították meg.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(28.01.2009)  Tisztelt Déri úr!

Tavaly végeztem a főiskolán, majd 1 hónap munkaviszony után ismét munkanélküli vagyok, s regisztrált pályakezdő. A minap kiderült, hogy babát várok.
Érdeklődni szeretnék, hogy bár nem rendelkezem 180 nap munkaviszonnyal, részesülhetek-e a különféle állami támogatásokban a szülés után?
Köszönöm segítségét!
Ágota

Kedves Ágota!

Javaslom, ogy az OEP ügyfélszolgálaton érdeklődjön a lehetőségekről, illetve arról, hogy milyen kérelmet és hova kell benyújtani.
Általában a gyermekvállaláshoz kapcsolódó jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
· a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
· a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
· a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.01.2009)  ÜdvözlmA kérdésem az lenne hogy 2008.11.27-én szünt meg a munkaviszonyom de mostantól szeretném igénybe venni a munkanélküli segélyt,lehetséges ez még?
Tisztelt Felhasználónk!

Igen.

Sz. M-né

(26.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás!
60%-s özvegyi nyugdíjas vagyok 2008 januártól. Jelenleg dolgozom. Az lenne a kérdésem, ha megszűnne a munkaviszonyom, jogosult lennék-e álláskeresői járulékra ?
Tisztelettel: Várom válaszát

Tisztelt Asszonyom!

Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:

1. álláskereső, és
2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.

Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki

1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát),
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint 2008. január 1-től hatályba lépő szabály szerint rehabilitációs támogatásban nem részesül,
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja.

Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.02.2009)  Tisztelt tanácsadó!
Következő problémában kérem a segítségüket.:
Egy KFT.-nél(söröző)dolgoztam kb.1996 óta,amikor is1998-ban terhes maradtam első gyermekemmel.Innen mentem el gyesre.A gyermek 2 éves korától a főnököm visszahívott.A kikötésem az volt,hogy bejelentsen.2002-ben lakásvásárlásnál derült ki,hogy nem is jelentett be.Cirkuszolásom után min.bérrel bejelentett.
2005.ben újból terhes lettem 2.gyermekemmel.Közvetlenül az elejétől kiirattam magam betegállományba.(nehogy meglepetés érjen).Tehát innen mentem el szűlni(gyás,gyed)és a gyermekem 2.életéve után gyes mellett elmentem részminkaidőbe 6 órában dolgozni
egy másik céghez.
Most mikor lejárt a gyesem ,telefonon jelentkeztem a munkahelyemen,hogy egyeztessek időpontot velük mikor adhatom be a felmondásomat és az elmaradt járulékaimat fizessék ki.
Kiderült,hogy a céget eladták,erről engem nem értesítettek.
Az eltöltött munkaéveimről nem kaptam semmiféle papírt.Az új tulajdonos semmiféle papírról nem tud semmit és nagyon elutasítóan állt a problémámhoz,közölte,hogy amugy is árulják a céget és felszámolás alatt áll a cég.A cégbiroság honlapján nincs jele ennek!!Még az elmaradt járulékaimat meg sem említettem neki.
A kérdésem az lenne,hogy megtehetik-e azt,hogy amig én gyesen vagyok eladják a céget és erről semmiféle értesítést nem küldenek?
Jogosan dolgoztam másik munkahelyen gyes mellett,vagy szólnom kellett volna róla nekik?
Visszatarthatják a papírjaimat,illetve hogyan kaphatóm meg őket?Az 1998-as időszakról nem is tudom hogy mikortól-meddig voltam bejelentve,illetve be voltam-e, habár gondolom kiderült volna,ha nem vagyok bejelentve,hiszen innen mentem el gyesre!
A mostani cégnél is csak hónap végéig vagyok mert leépítés van.A kérdésem az,ha ez is megszünik közös megeggyezéssel,a munkám, akkor én kérhetek-e munkanélküli segélyt,addig amig találok munkát,hogy folyamatos legyen a miunkaviszonyom?
Köszönettel
M.Mária

Kedves Mária!
Természetesen értesítteniük kellett volna arról, hogy eladják a céget, viszont Ön is bejelentéssel tartozott, hogy másik helyen kíván dolgozni. Viszont ettől eltekintve akkor is rendezettnek kellene lennie munkaviszonyának. Kérdés, hogy a régi vagy az új munkáltató felelős ezért. Ezt érdemes lenne kiderítenie, hiszen a munkaviszonyban töltött időszak befolyásolja a segélyhez való jogosultságot és mértékét.
Kérem próbálja meg tisztázni újra az új tulajdonossal, vagy forduljon a munkaügyi és munkavédelmi hatósághoz! Valahol szerepelnie kellett, ha Önt bejelentették.
Álláskeresési támogatásra természetesen jogosult lehet (közös megegyezés esetén is).
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tiszteletem!
2008.nov.től munkanélkülin vagyok mert gyes után nem kaptam vissza a munkakörömet és felmondtak.
2009 febr. tól lenne egy megfelelőnek tűnő állás ,de nem vagyok tisztában azzal ,ha esetleg nem felelek meg a munkaadómnak akkor visszamehetek -e munkanélkülire.
Várom válaszát:
Marcsika

Kedves Marcsika!

Előbb a munkát kell elvállalni, aztán esetleg ..."Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik."magyarorszag.hu

Üdvözlettel:
Sz.M-né

(08.01.2009)  Kedves Tanácsadó!
Segítségét szeretném abban kérni. Jelenleg itthon babázom, de a munahelyem nem szívesen veszi vissza az anyukákat ( ellehetetlenítí őket pld állandő túlmunkával hétévégén és késő estig) és ezért szeretnék a váltani,munkaügyi területre. Mit tegyek, hogy ebben sikeres lehessek a jövőben? Ahhoz, hogy vki a munkaügyi szférában protekció nélkül munkát vállahasson mivel kell rendelkeznie? Van ilyen egyáltalán?
Több éves multi-környezetben szerzett munkatapasztalatom van ( pénzügy és ügyfélkiszolgálás terén). Gazdasági diplomám és tb ügyintézői végzettségem valamin humancontrolling szakképesítésem van.
Nagyon érdekel ez a terület, ezért jobban informált vagyok, mint egy áltag munkavállaló a munkaügyi kérdésekben.
Ön szerint ahhoz, hogy sikeres legyek a munkakeresésben mit lenne jó tennem?
Köszönöm szíves véleményezését!
Ági


Kedves Ági!

Az egyik legnehezebb feladat gyesről visszatérni a munkaerő-piacra. Úgy látom, hogy a végzettsége és a gyakorlata ideális (elméletben), de tény, hogy sok hátrány éri a kismamákat.
Javaslom, hogy olvassa el a nőknek szóló honlapomon -- www.eva-karrier.hu -- a gyesről visszatérő anyáknak szóló anyagomat (hangzóanyag is van hozzá), és ha szükségét látja, szívesen látom tanácsadáson is. Nehéz általánosságban tanácsot adni, hatékonyabb, ha egyénre szabott.

Üdvözlettel: Joó Zsuzsanna

(29.01.2009)  Tisztelt Szakértők!
A kérdésem arra vonatkozna ,hogy viszonyul egymáshoz a kapot végkielégités és az igényelt
munkanélküli járadék.

A végkielégítés a Munka Törvénykönyve 95. §-ában foglaltak szerint, a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapján illeti meg a munkavállalót, (közalkalmazottat – Kjt. alapján, köztisztviselőt – a Ktv.alapján) amennyiben a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
A végkielégítés mértéke 1-6 havi átlagkereset összege, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően.
Nem jár végkielégítés annak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítést a munkáltató fizeti meg a munkavállaló számára.

Álláskeresési járadékot az állami foglalkoztatási szervnél (helyileg illetékes munkaügyi központ) lehet igényelni, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv rendelkezései alapján.
A törvény alapján álláskeresési járadék annak állapítható meg, aki
- a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Egy járadéknapi jogosultsághoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges.
Az álláskeresési járadék így megállapított folyósítási idejének fele alatt a járadék összege a korábbi átlagkereset 60%-a, minimuma a minimálbér 60%-a, maximuma a minimálbér 120%-a, az ezt követő időszakban egységesen a minimálbér 60%-a lehet.

A végkielégítés és az álláskeresési járadék közötti alapvető különbség tehát az, hogy amennyiben a munkavállaló jogviszonya a munkáltatónál megszűnik, úgy a munkavállaló végkielégítésre jogosult, melyet a munkáltató köteles megfizetni (amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak)
Álláskeresési járadékot pedig a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után igényelhet szintén a törvényben megállapított feltételek fennállása esetén az állami foglalkoztatási szervnél. (Csak akkor jár, ha azt a jogosult kérelmezi.)


(17.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném a segítségét és tanácsát kérni. Munkáltatóm végelszámolja a céget, így a munkaviszonyom megszűnik 2009. január 31-ével. Jelenleg kismamaként már itthon vagyok, az idei szabadság terhére. Közös megegyezés után kapok a munkáltatómtól pénzt, melynek egy részét szabadságmegváltásban jelöltük meg az elkövetkező 3 évre, illetve versenytilalmi díjban. Szeretném megtudni, hogy a jövőre vonatkoztatva lehet-e szabadságmegváltást írni a közös megegyezésben? Helyette mit lehet írni, ha még csak 1,5 éve dolgozom a cégnél? Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel Erzsike

Kedves Erzsike!

Számomra kérdéses, hogy a jövőre nézve érvényes lehet- e a szabadságmegváltás, hiszen azt mindig az adott évben kell "rendezni", illetve ha Ön már nem munkavállaló, nincs értelme szabadságmegváltásról beszélni.
Mivel a közös megegyezés tartalmát szabadon alakíthatják, több féle variációt is el tudnék képzelni. Pl.: versenytilalmi díjba beépítik, vagy egyéb jutalék formában megjelölik.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(17.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Engem 2005. májusában felvettek egy állami céghez dolgozni határozott időre,
egy akkor gyes-en lévő kismama helyére! Most ezen kolléganőm ismét kismama,
és 2009. január 05-vel szeretne visszajönni \"dolgozni\", hogy a munkaviszonya
elkezdődjön és a 4 hét szülési szabadságot ki tudja venni.
Ezen időszak alatt azonban én is kismama lettem. ( 5 hónapos)
Kérdésem az lenne, hogy ha én most elmennék táppénzre, akkor a munkaviszonyom
megszűnne a kolléganőm visszajövetlekor? Ha igen, akkor a passzív táppénzt hogy
tudnám igénybe venni, vagy ön szerint ilyen esetben mi lenne a legjobb megoldás?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel!
K. Szabina

Kedves Szabina!

A határozott idejű munkaszerződésnek ez a hátránya: A szerződésben megjelölt időpont elmúltával a szerződés megszűnik. Önnek lehetősége van passzív jogon a táppénz igénylésére 45 napig, amely méltányosságból 45 nappal meghosszabítható.
Talán az a legjobb megoldás, hogy a szerződésének lejáratától kezdődően, talán 2-3 nappal előbb -, veszélyeztetett terhesként igényli a táppénzes ellátást.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.12.2008)  Tisztelt Szakértők!!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy a mostani cégénél ahol dolgozm a táppénzem letelte után nem szeretnék vissza menni dolgozni,így be kell mennem leszámolni,és mivel a cég nem áll olyan fényesen anyagiagból így tudom végkielégítésre nem számíthatok,és az csak akkor jár ha közös megegyezéssel írják alá a papírom ami nem fog megtörténni,mivel én mondok fel.A kérdésem az lenne így is jogosult vagyok e a munkanélküli segélyre vagy valamiféle segélyre.
Köszönöm válaszukat

Kedves Anita!

Ha Ön jogosult álláskeresési támogatásra akkor, alapesetben járadék folyósításának kezdő napja megegyezik a munkaügyi központnál való jelentkezés napjával. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(11.11.2008)  Tisztelt Szakértők!
Hétfőtől vasárnapig nyitva tartó ruházati boltban dolgozom. Heti két pihenőnapom egyike mindig vasárnapra esik, a másik (a kollégákkal való egyeztetés után általában más-más napra esik) változó. Jogszerűen jár-e el munkáltatóm, ha a másik pihenőnapomat (az adott heteken) nov 1-jén, dec 26-án, jan 1-jén adja oda? Vagy a heti két pihenőnap a \"piros betűs ünnepeken\" felül is járna?
Válaszukat előre is köszönöm:
K. Katalin

Kedves V. Katalin!

Úgy gondolom, hogy az általánostól eltérő, - talán egyedi munkaidőkeretben dolgozik.

Az, hogy mikor esik pihenőnapra a munkaszüneti nap, nem az általános, hanem az adott munkavállalóra irányadó munkarendből kell kiindulni.

Amennyiben a piros betűs napokon Munka törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat érti, azok: jan. 1., márc.15., húsvét hétfő, pőnködhétfő, aug.20., okt.23., nov.1., dec.25-26.

Amennyiben a pihenőnapra esik a munkaszüneti nap, úgy ez a munkaidő tartamát nem érinti: tehát a munkavállaló számára "elvész" a munkaszüneti naphoz fűződő kedvezmény.

Küldi: Sz. M-né

(06.11.2008)  Kedves Déri Tamás!

Elolvastam a Start-kártya kiváltásának feltételeit, de még mindig nem vagyok egészen biztos benne, hogy jogosult vagyok-e a kiváltására, mivel jelenleg esti szakon tanulok, egy OKJ-s szakmát, viszont még egyáltalán nem dolgoztam. (már rendelkezem egy felsőfokú szakképesítéssel)
Ilyen estben kaphatok Start-kártyát?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel
Bolyós Enikő

Kedves Enikő!

Start kártyára jogosult az a magánszemély, aki:
- a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
- tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
- a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

A fő hangsúly tehát az első jogviszony létesítésén van. Az Ön által leírtak alapján - véleményem szerint - Ön (illetve a munkaadó) jogosult a kedvezmény igénylésére.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Pedagógus vagyok, munkahelyem megszűnése miatt jelenleg a felmentési időmet töltöm, következő év február végéig. Ez alatt heti 8 órában megbízási szerződéssel hitoktatást végzek. Szeretnék másodállású vállalkozó lenni, megtehetem-e a felmentési idő alatt, illetve mint vállalkozó vállalhatok-e munkát egy újabb megbízási szerződéssel az egyik biztosítónál, mint pénzügyi tanácsadó?

Válaszát köszönöm, tisztelettel:
M. Tóth Cecília

Tisztelt M. Tóth Cecília!
Csak csodálni tudom vitalitását ebben a nehéz helyzetben. Szerintem a vállalkozói engedély birtokában, akár több megbízási szerződést is köthet, ha idővel és egészséggel bírja.

Minden jót.
Sz. M-né


(22.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó !
A kérdésem az lenne, hogy visszatarthatja-e a munkaügyi központ a munkaügyi segélyt a következő hónap utálásáig , hivatkozva arra , hogy a szg.rendszer átállitása miatt nem tudnak utalni.
Gyerektartást, albérletet kellene fizetnem........

Tisztelt Felhasználónk!

Véleményem szerint jogszabálysértő ez az intézkedés, mivel a segélyt
havonta kell folyósítani (pont ez lenne a célja).

Próbáljon a felettes szervnél (Regionális Munkaügyi Központ) felé fordulni!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(29.09.2008)  Kedves Tanácsadó!

Férjemmel már negyedik éve dolgozunk Írországban. Október közepén tervezzük a hazaköltözést. Azt hallottuk, hogy a külföldi munkaviszony után otthon jár munkanélküli segély. Erről szeretnénk bővebb felvilágosítást kapni. Ha esetleg így van, akkor milyen papírokat kell beszerezni hozzá?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Seres Judit

Tisztelt Seres Judit!

A választ az uzletinegyed.hu oldalon találtam meg Önnek.

A külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi egészségügyi (társadalombiztosítási) ellátása attól függ, hogy van-e az adott országgal szociálpolitikai megállapodásunk vagy sem. A kétoldalú megállapodások alapján ugyanis a részes államok polgárai egymás országaiban ugyanolyan elbánásban részesülnek - természetesen a vonatkozó jogszabályokat (például járulékfizetési szabályok) mindenhol be kell tartani. Amennyiben az adott országgal nincs érvényben szociálpolitikai megállapodásunk és tartósan kívánunk külföldön tartózkodni, érdemes felkeresni az illetékes hatóságokat önkéntes megállapodás megkötése érdekében.

Hogyan alakul az itthoni társadalombiztosítási helyzete azoknak a magyar állampolgároknak, akik tartósan külföldön dolgoznak?

Azoknak a biztosítottaknak, akik nem belföldi foglalkoztató munkavállalójaként, hanem egyénileg vállalnak külföldön munkát, itthon változatlanul meg kell fizetniük a mindenkori minimálbér 11 százalékának megfelelő egészségbiztosítási járulékot, vagy pedig külön megállapodás keretében szerezhetnek jogosultságot teljes vagy részleges társadalombiztosítási ellátásra.

Tekintettel arra, hogy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme (tehát a bérjövedelme) külföldön adózik (így Magyarországon értelemszerűen adóelőleget sem kell vonni belőle), ezeknek a munkavállalóknak Magyarországon az 1998-ig érvényes társadalombiztosítási jogszabályok alapján nem volt járulékalapot képező jövedelmük. Nem volt ugyanis olyan jövedelem, amelyet a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozónak, illetve az adóelőleg számításánál figyelembe vehetőnek lehetett volna tekinteni, s amelyből meg lehetett volna határozni a társadalombiztosítási járulék alapját.

Ezzel ellentétes volt az a társadalombiztosítási szabály, amely alapján a külföldi munkavállalás ideje is beszámít a biztosítási időbe - tehát a külföldön dolgozó magyar állampolgár társadalombiztosítási jogviszonya nem szakad meg a külföldi munkavállalás idejére -, s a külföldön töltött idő, mint munkaviszony, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül. Viszont ha a járulék alapja nulla, akkor az ellátások alapja is nulla, ami méltánytalan helyzetbe hozta a külföldön munkát vállalókat. Elvileg tehát biztosítottak voltak, hiszen a magyar munkáltatóval munkaviszonyban álltak, a gyakorlatban azonban ezzel a biztosítással Magyarországon nem mentek semmire, hiszen a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély alapja nulla volt, amennyiben pedig külföldön üzemi balesetük volt, itthon nem tudtak részükre sem baleseti táppénzt, sem baleseti járulékot, sem baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani. Ráadásul hiába voltak biztosítottak, a nyugdíj alapját képező szolgálati időbe sem számított be a külföldön töltött időszak.

1999-ben megoldódott ez a probléma, ugyanis ettől az időponttól kezdődően a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyarországon biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személynél adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér számít járulékalapot képező jövedelemnek.

Tisztelettel: Sz. M-né

(25.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Nagy érdeklődéssel olvastam az oldalt. Viszont nekem is volna olyan kérdésem, melyre szeretnék választ kapni.

2006. augusztusától dolgoztam otthon egy német tulajdonú cégnél. Ez év május közepén közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom és külföldre jöttem. Itt munkát keresek, illetve kb. 1,5-2 hete van részmunkaidős állásom. Otthon a munkanélküli segélyt nem vettem igénybe májusban. Most viszont lehet, hogy szükségem lesz rá. Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben hazamegyek, jogosult lennék-e a munkanélküli-járadékra? Ha igen, mennyi ideig és kb. a volt fizetésemnek milyen arányában?
Valamint szeretném kérni a véleményét, hogy a volt munkahelyemre, ha jelentkezek újra, vajon milyen esélyeim lennének bejutni? Az én állásom be van töltve, ezzel tisztában vagyok. De ez egy kb. 3600 főt foglalkoztató cég.

Szíves segítségét és mielőbbi válaszát köszönöm szépen!

Tisztelettel:
L. Katalin

Tisztelt Katalin!

Örülök, ha segíthetek. Kérdésére azt felelem, hogy, - mivel Munka törvénykönyve 1. § (1) bekezdése értelmében német tulajdonban lévő munkáltatója a magyar köztársaság területén végeztet munkát, ezért rá a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak. Így Önnek jár az álláskeresési járadék, - még akkor is ha külföldön két hete részmunkaidőben foglalkoztatják, (-nem járna azonban, ha ez a foglalkoztatás a 90 napot meghaladta volna.)
A járadék folyósításának idejére és mértékére az afsz.hu internetes oldal közli a legfrissebb információkat.

Az álláskeresési járadék összegét

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban â013 amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart â013 a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával (ami ez évben 41400 Ft), a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz (ami ebben az évben 82800 Ft).

Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik.



Minden 5 munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel

Szabó Miklósné Dr.

(18.09.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!
2008.májustól vagyok munkanélkülin és azt hallottam, hogy fel lehet venni egy összegben a munkanélküli járadékot ameddig hivatalosan járna.Azt szeretném megtudni, hogy ennek mi a módja és feltételei. ( jogosítványra, tamfolyamra ) Segítségét előre is köszönöm, Tisztelettel Bartha Zsolt

Tisztelt Zsolt!

Az álláskeresést ösztönzéseként a járadékban részesülő személy, ha a
járadék folyósításának ideje alatt határozatlan időtartamú, teljes
vagy legalább napi négy órás munkaidejű munkaviszonyt létesít, a
fennmaradó időre járó járadék felének az egyösszegű megfizetését
kérheti.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.09.2008)  Tisztelt szakértő!

Most szeptember 07-én a harmadik gyermekem betöltötte 8. életévét. Szeretném tudni, mire vagyok jogosult s mit kapok mivel a főállásu anyaságim megszünt. Második gyermekem születése előtt 1998 december17 munkanélküli járadékrol mentem szülni.Férjem jelenleg szociális segélyen van ami33527ft.
Válaszát köszönöm
Bódiné Kunszentmárton

Tisztelt Bódiné!

Tanácsolom Önnek, hogy támogatások iránt az önkormányzatnál
érdeklődjön (milyen egyéb járandóságot tudnak kínálni a szociális
járadékon kívül).
Érdemes lenne befáradnia az illetékes munkaügyi kirendeltségre, ahol
érdeklődhet az aktuális álláslehetőségek iránt. Illetőleg támogatással
egybekötött képzések is folyamatosan vannak (pl.: Lépj egyet előre
program).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Tisztelt tanácsadó!
2003 júliusa óta egyéni vállalkozóként dolgoztam, különböző cégeknél. Nagyon sokat kellett mennem, hogy kialakítsam a biztos anyagi hátteret nyújtó jövedelmet. 2006. februárjában megszületett a kisfiam. 2008. február óta gyesen vagyok. A könyvelőm tanácsára nem adtam le a vállalkozói igazolványomat, hiszen járulákot nem kell fizetnem a gyed ideje alatt. Kicsit nézelődtem és az derült ki, hogy a gyes alatt kell fizetnem járulékot, ha még meg van a vállalkozói igazolványom, de még nem dolgozom. Igaz ez?
Már az is megfordult a fejemben, hogy leadom a vállalkozói igazolványomat és elmegyek továbbtanulni a munkaügyön keresztül, mivel közgazdasági érettségivel rendelkezem csak. Van erre lehetőségem?Ha leadom a vállalkozói igazolványomat, jár nekem egyáltalán álláskeresési járadék, segély vagy bármilyen más juttatás?
Időközben egyedülálló lettem és a gyesemből nem tudom fedezni a havi kiadásaimat. Soha nem kellett segélyért és támogatásokért szaladgálnom, de sajnos most ez a helyzet.
Kérem tájékoztassanak, hogy mik a lehetőségeim!
Köszönette: Írisz

Kedves Írisz!

Mivel Gyed alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, így
járulékfizetés is ki van zárva. Gyes mellett viszont lehet folytatni a
vállalkozói tevékenységet (max napi 4 órában), így a minimálbér után
meg kell fizetni a járulékot, viszont ha nincs bevétele akkor nem
kell.
Tanácsolom, hogy fáradjon be az APEH- hez és jelentse be, és kérjen
bővebb információt.
AD2.:
Jelenleg 2 fajta járandóságra is jogosult lehet:
1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély
30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.
A pontos részéletekért kérem keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(04.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó Úr!

A problémám az alábbi:
Szeptember 1-ével megszünt munkaviszonyom. Viszont kaptam egy havi végkielégítést. A hölgy aki a kiléptetésemet végezte (megszűnik a cég), azt mondta, hogy még ráérek jelentkezni a munkaügyi központba, mert erre a hónapra úgysem kaphatok semmit. Ez még rendben is lenne, megértem, hogy nem jár semmi. De az a kérdés merült föl bennem, hogy nem ér-e valamilyen hátrány ha a munkaviszonom megszűnésétől számítva nem azonnal jelentkezem (vagy 8 napon belül?). Tehát elég sürgősen meg kéne ezt tudom, hogy még akkor 8-áig el tudjak menni.
A második kérdésem pedig az, hogy feltétlenül muszály-e a lakóhelyem szerinti munkaügyi központba menni, vagy mehetek máshová is (ami ráadásul közelebb is van 15 és nem 30 km)?
Gyors válaszát előre is köszönöm
K. Mónika

Kedves Mónika!

Az Ön lakhelyének (településének) fekvése határozza meg, hogy mely
kirendeltség illetékességi területéhez tartozik. Tehát célszerű lenne
oda mennie.

Annak valóban nincs jogi következménye, hogy mikortól jelentkezik,
viszont álláspontom szerint célszerű ezt minél hamarabb megtenni (pl.:
felvételi ügyintézés gyorsabban lezajlik). Így talán hamarabb juthat
fontos információkhoz ( pl.: járadék összege) és reményeim szerint
akár új álláshoz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.09.2008)  1953-ban született nő vagyok.36 év munkaviszony után csop.leépítés miatt a munkaviszonyomat rendes felmondással megszüntették 2008.08. 30-án.A kollektív szerződés 4 hónap felmentést és 10 hónap végkielégítést bíztosít.A 4hónap leteltével 37 év szolgálati időm lessz.2012 okt-ban előrehozott csökkentett nyugdíjra vagyok jogosúlt.2008.01.01-tő l munkanélküli járadékra vagyok jogosult. Kérdéseim:Hogyan és meddig jár ?Ebből mennyi idő számít szolgálati időnek?Végűl az a kédésem ,hogyan szerezhetek minél több szolgálati időt ? Hogyan szerezhetek beteg biztosítást?
Sajnos munkalehetőséget ügyviteli technikusként ennyi idősen nem fogok találni.
Köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:K. Katalin

Tisztelt K. Katalin!

Álláskeresési járadék azt a személyt illeti meg, aki
ˇ álláskereső,
ˇ az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
ˇ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
ˇ munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
ˇ számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Ahhoz, hogy az álláskereső részére egy napnyi járadékot folyósítsanaka 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73 nap, a leghosszabb ideje pedig 270 nap.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Ezt figyelembe véve a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
ˇ Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka.
ˇ A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.

A járadék folyósításának kezdő napja megegyezik a munkaügyi központnál való jelentkezés napjával. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy nem folytathat kereső tevékenységet a járadékfolyósítási időszakban, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés kivételével.
Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.

Álláskeresési segély
Az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyébe 2005. november 1-jétől az álláskeresési segély lépett. Erre a juttatásra jogosultak:
ˇ Azok az álláskeresők, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap.
ˇ Álláskeresési segélyt azoknak is meg lehet állapítani, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeztek ugyan a korábbi szabályozás szerinti 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása miatt nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. (Az új szabályozás szerint ugyanis legalább 365 nap munkaviszony szükséges a járadékra jogosultsághoz.) Ebbe a csoportba azok az álláskeresők tartoznak, akik a járadékjogosultsági feltételek mellett már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési járadékrendszerbe. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre.
ˇ A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

(06.08.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!

Az alábbi munkaviszonyok fényében érdeklődöm, hogy munkanélküli segélyre jogosult vagyok-e? A probléma, hogy a legutóbbi-jelenlegi munkahelyemen sajnos olyanok a munkakörülmények, hogy mindenképpen szeretnék eljönni. Ha én lépek ki, abban az esetben is jár a segély?

2001. 01. 16. - 2006. 06. 09. (8 órás munkaviszony)
2006. 09. 04. - 2007. 03. 30. (8 órás munkaviszony)
2007. 05. 07. - 2008. 03. 31. (4 órás munkaviszony)
2007. 04. 20. - jelenleg is (4 órás munkaviszony)

Segítségét előre is köszönöm.
Tiszelettel:
Melinda

Tisztelt Melinda!

Jelenleg két fajta támogatásra lehet jogosult abban az esetben, ha
munkaviszonya megszűnik:

1.Álláskeresési járadék
Folyósításának kezdete: Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást
megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a
munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére
álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett
munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható,
tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához
szükséges feltételekkel rendelkezik.

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
a) álláskereső,
b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a
munkahely akkor megfelelő, ha
a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami
foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek
megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető
képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig
betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg -
amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét
eléri,
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

2. Álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell
megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
és
a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra
állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az
álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30
napon belül benyújtotta, vagy
b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap
munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult,
vagy
c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább
140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési
járadék folyósítása időtartamát kimerítette.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az
álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az
álláskereső
a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három
éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
életkort, és
b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának
időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a
26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél
alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel
megegyező összeg.
(4) Az álláskeresési segély
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50.
életévét betöltötte, 180 nap,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső
öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának
megszerzéséig terjedő
időtartamra folyósítható.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(31.07.2008)  Tisztelt Szakértő!
2007szept.18.-tól 2008júl.31-ig álltam munkaviszonyban.
Szeretném tudni jár-e munkanélküli segély az eddig eltöltött idő után (10hónap)és mennyi ideig kaphatom?
Köszönettel:
Melinda

Tisztelt Álláskereső!

Jár Önnek munkanélküli segély az alábbi időtartamban:

A járadék folyósítási idejét a fentiek szerint meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapulvételével számítják ki oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait alkalmazzák. A munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Ha azonban a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli a járadék folyósításának ideje alatt - annak kezdetétől számított 180 napon belül - kezdi meg, a munkanélküli-járadékot a képzés hátralévő időtartamára, legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig, akkor is tovább folyósítják, ha időközben kimerítette a 270 napot.

Tisztelettel:
Sz. M-né
az Ön tanácsadója

(24.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Tanácsát kérem, mit tegyek. Az egészségügyben dolgozom. Ez év áprilisában megemeltem magam egy beteg áthelyezés közben.Nagyon kevesen vagyun így nem volt módom az eseményt jegyzőkönyveztetni,mivel altatott lélegeztetett beteget nem hagyhatok magára ,kollegáim is el voltak foglalva a saját betegeikkel.Másnap pont szabadságra mentem ,azt hittem egy hét alatt kifekszem.Sajnos nem így lett. Kiderült gerincsérvem lett. Műteni nem tudják, erről idegsebész tájékoztatott. Azóta betegállományban vagyok, a munkahelyem könnyű munkát nem tud felajánlani.28 éve ápolónő vagyok íntenzív osztályon, máshoz nem értek. Érdeklődtem más kórházban, de sehol nem vesznek fek a betegségem miatt. Lelkileg összeomlottam a kilátástalanság miatt.
Hogyan tovább?
Tisztelettel Ilona

Tisztelt Ilona!

Több lehetősége van kilábalni ebből a nehéz helyzetből.
1. Ha a rendes nyugdíjazás feltételei megvannak- akkor rendes nyugdíjazási kérelem benyújtása a munkáltatónak.
2. Rahabilitációs járadék kérelmének beadása a munkáltatóhoz.
3. Előrehozott öregségi nyugdíjazás
4. Korengedményes nyugdíj kérelem
5. Rokkantsági nyugdíj kérelem

Az Önre legkedvezőbb lehetőségről tájékozódjon munkáltatójánál.

Lelki és testi felépülést kívánok.
Szabó Miklósné Dr.
az Ön tanácsasdója

(11.02.2008) 
Tisztelt Déri Úr!

2005 júniusában megszűnt munkahelyem, ezért 2006 szeptemberig előbb munkanélküli járadékot (270-napig), majd álláskeresési segélyt (90-napig) kaptam. Ebben az időszakban három hónapig szüneteltetettem a munkanélküli járadékot, mert sikerült három hónapra (határozott időre) munkát találnom. 2007 szeptemberig regisztrált munkanélküli voltam, de semmilyen ellátást nem kaptam. Ekkor sikerült elhelyezkednem, azonban sajnos úgy tűnik a cég ahol dolgozom nyáron megszűnik. Az a kérdésem a leírtak alapján számíthatok-e nyártól valamilyen munkanélküli ellátásra és meddig, illetve hogyan kell értelmezni a minimális 200-napot, mert nekem csak akkor lenne meg ha szeptembertől minimum június végéig lenne munkaviszonyom, vagy nem tudom beszámítható-e a 2006 január és március közötti időszak amikor dolgoztam? (A 200napos munkaviszonyba a betegállományban eltöltött időszak is bele tartozik?)
Köszönöm válaszát!


Tisztelt Olvasónk!

A munkaügyi kirendeltségen fognak erről új Határozatot hozni. Minden 5 ledolgozott munkanap után jár 1 járadék jogosult nap. Ezt az utolsó munkában töltött naptól 4 évre visszamenőleg a ledolgozott munkanapok számából állapítják meg, - levonva az idő közben már felhasznált járadékos napokat. Tehát az Ön esetében: 270-90 =180nap, + (amennyiben 2007. szeptember 01-től létezik és 2008. június 30-ig megmarad a munkaviszonya) 40nap = kb. 220 járadék jogosult nap járhat majd Önnek.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(24.01.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Szeretnék választ kapni, hogy most jelenleg lejárt már a munkanélkülim is, és szociális segélyben részesültem. de még mindig nincs munkám. És a kérdésem az lenne: hogy most mi a teendő hogy a tb-t fizessék? Merre forduljak?

Előre is köszönöm mihamarabbi válaszát!

Szilvi

Kedves Szilvi!

Ez a kérdés néhány napja már felmerült ezen a fórumon. Ön Egyészségügyi Szolgáltatási Járulék fizetésére kötelezett, amely a minimálbér 9%-a. A Területileg illetékes OEP/MEP ügyfélszolgálati irodán tud érdeklődni arról, hogy mely számlára kell bfizetnie az összeget.
Az ide vonatkozó részeletes szabályokat a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL elérhetőségen olvashatja el.

Tisztelettel:
CV Centrum

(24.01.2008) 
Jó napot kívánok!

Nincs munkahelyem, semmiféle juttatást nem kapok és nincs jövedelmem. Hogy tudnék TB-t fizetni és hol?

Előre is köszönöm.


Kedves Tímea!

Ez a kérdés néhány napja már felmerült ezen a fórumon. Ön Egyészségügyi Szolgáltatási Járulék fizetésére kötelezett, amely a minimálbér 9%-a. A Területileg illetékes OEP/MEP ügyfélszolgálati irodán tud érdeklődni arról, hogy mely számlára kell bfizetnie az összeget.
Az ide vonatkozó részeletes szabályokat a http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,40979&_dad=portal&_schema=PORTAL elérhetőségen olvashatja el.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(02.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

Jelenleg 3 hónapja vagyok regisztrált pályakezdő álláskereső, de mivel semmilyen támogatásra nem vagyok jogosult (nincsenek bedolgozott napjaim), nehezen tudom fedezni a munkahely kereséssel (mely igen intenzíven zajlik) kapcsolatban felmerülő utazási költségeimet.
Az lenne a kérdésem, hogy kaphatok-e a jelen helyzetben erre irányuló bármilyen támogatást?
Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Renáta!

Erre a problémára jó megoldás nincsen. Esetleg próbáljon meg az Önkormányzat szociális osztályán érdeklődni.
Rendszeres szociális segély állapítható meg továbbá annak az álláskeresőnek, aki álláskeresési ellátásban ugyan nem részesült, de a segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a munkaügyi központ kirendeltségével vagy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzattal együttműködött.

A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
1. egészségkárosodott,
2. vagy nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított.

Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete.
Nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében

* a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, illetve a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
* az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
* a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel vagy a megyei munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
* az ápolási díj, a GYES, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább 3 hónapig együttműködött, és
* kereső tevékenységet nem folytat, - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

A rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának az is feltétele, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzattal és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködjön. Az együttműködésnek az a célja, hogy segítsen a segélyt kérő helyzetén, s megélhetését elsősorban a munkajövedelmet eredményező foglalkoztatás biztosítsa.

Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba véteti magát, és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek vizsgálatában együttműködik, továbbá a felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében meghatározott programban részt vesz.

Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő a segély megállapítását megelőzően, vagy annak folyósítása alatt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg a 3 hónapos munkanélküli segélyem után, szociális segélyt kapok, akkor most fizeti valaki a tb-m?
Mehetek orvoshoz?
Vagy mit kell tennem?

Segítségét előre is köszönöm!



Kedves Olvasónk!

Fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalt, ahol a szociális rászorultság tényéről hatósági bizonyítványt kaphat, ennek alapján jogosulttá válik az egészségügyi ellátásokra. Mivel ezt a tényt a jegyző jelenti az OEP-nek, az ügyfélnek további teendője nincs. -Az OEP/MEP ügyfélszolgálati irodáján ellenőrizheti biztosítási jogosultságát.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

2007 aug. 01-én csoportos létszámleépités miatt a megyei kórház rendelőintézetnél munkaviszonyom megszünt. A 8 havi felmentési időm 2008. márc. 29-ig tart. A felmondásban az intézet vállalta, hogy havi lebontásban kapjuk a fizetésünket, és 2008. márc. 29-én a végkielégitést. Ezzel szemben a dec. 3-án esedékes munkabérrel megkaptuk a 2008. márc. 29-ig járó munkabérünket és a végkielégitést egy összegben./ igy 38 % adót vontak/.Mivel igen sok betegségem van ezért az OOSZI-nál voltam vizsgálaton, ahol rokkantnak nyilvánitottak. Mivel 2007. dec. 01-vel a megyei kórház rendelőintézet jogutód nélkül megszünt az lenne a kérdésem, hogy igénybe vehetem-e a rokkantnyugdijamat még ez évben/a nyugdij kiszámitás változása miatt nem lenne mellékes/, vagy 2008. márc. 29 . után kérhetem a nyugdijmegállapitásomat?. Jelenleg én kivel állok jogviszonyban?

Válaszukat köszönöm.


Kedves István!

Ez egy különleges helyzet. Kérdés lehet pl. hogy az Ön "kilépő" papírjain, milyen időpont szerepel a munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének időpontjaként?!
A munkaadó idő közben jgutód nélkül megszűnt, - így Önnek jelen pillanatban senkivel sincsen jogviszonya, - ami azért lényeges, mert így a biztosítotti (TB) jogviszonyát Önnek, saját magának kell rendeznie. Erre figyeljen oda, - nem jár az egészségügyi ellátás, amennyiben a biztosítotti viszony rendezetlen. Az OEP/MEP ügyfélszolgálati irodáin tudja ellenőrizni a helyzetet, a munkatársak pedig felvilágosítást tudnak adni a teendőkről.

A nyugdíj kérelmét nyogodtan adja be, Ön már nem áll munkaviszonyban, ezért az nem lehet kizáró körülmény. -Egyelőre úgy tűnik, hogy Ön igen jól "jött ki" ebből a dologból.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(09.07.2007) 
Üdvözlöm!

Pályakezdő munkanélküli vagyok. Áprilisban megszűnt a tanulói jogviszonyom, jelenleg még nem dolgozom, viszont kilátásban van egy munkalehetőség.
Míg azt meg nem kapom, mit kell tennem, hogy rendben legyen a TB-m?
Valóban nekem kell fizetnem addig míg dolgozni nem kezdek?
Illetve mi alapján kell fizetnem, ha nincs jövedelmem, de a szüleimmel élek?

Válaszukat előre is köszönöm,
üdvözlettel:

Alexandra


Kedves Alexandra!

Sajnos -bár érthető okokból-, április óta nagyon megszigorodott a Társadalombiztosítási Ellátások rendszere. Magyarországon a nappali tagozaton tanuló magyar állampolgárok jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Róluk azoknak az intézményeknek (iskoláknak) kell jelentést teljesíteniük, ahol tanulnak. Nyilván a tanulói jogviszony megszűnésével a biztosítás is megszűnik.

Ha Önnek nincs jogviszonya (nem áll pl. munkaviszonyban, nem nyugdíjas, és egyéb jogcímen sincs regisztrálva), akkor annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira való jogosultságát megalapozza, a jogszabály erejénél fogva köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére 2007. április 1. napjától. E járulékfizetés alapja a minimálbér összege (jelenleg 65.500,- Ft), mértéke 9 százalék. Amennyiben a települési önkormányzat polgármestere az Ön kérelmére Hatósági Bizonyítványt állított ki az egy főre jutó családi jövedelem összegéről, a 9 százalékos járulékot ezen összeg alapján, de legalább az öregségi nyugdíjminimum összege (jelenleg: 27.130,- Ft) után kell megfizetni.



A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni. A járulékfizetést a kötelezett helyett (pl. nagykorú állásnélküli gyermek helyett a szülő) más személy, szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.


Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy 2007. április 1-jétől az eltartott közeli hozzátartozó már nem jogosult ezen a jogcímen egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

További felvilágosítást a MEP /OEP ügyféklszolgálatain tud kapni a jogviszony rendezésére. A jogviszonyt az Ügyfélkapun keresztül is tudja rendezni, ehhez valamelyik okmányirodában kell regisztráltatnia magát, ahol megkapja a hozzáférési jogosultságokat. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu, vagy a www.oep.hu honlapról is elérhető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.05.2007) 
Tisztelt Szaktanácsadó Úr!

Nyár végén 57 éves leszek. 10 éve munkanélküli vagyok. A munkaügyi kirendeltségek soha, semikor sem tudtak állást ajánlani számomra. Kivétel ez alól: múlt év nyara, amikor levelet írtam Kiss Péternek, akitől továbbított tájékoztatás és támogatás után a lakóhely szerint illetékes kirendeltség vezető és az ügyintéző talált 2 db állásajánlatot (címet).
Ezt a tényt, hogy 2 db. állást fel tudtak ajánlani, rögvest továbbították a minisztérium felé.
Jelzem, nem Ők tehetnek róla, hogy az egyik háromszor odabolondított, vidékről, és mindig csak ott derült ki, hogy sajnos akadályoztatva van az aktuális Úr, így a találkozás elmarad!
A második állás pedig adminisztrációnak feltüntett telekommunikáció volt,/Dunaharasztiban/ itt még próbamunkán is részt vettem.
Budapestről l996 őszén költöztem el. Most a 7. településen /Dunavarsány/ vettem ingatlant.
Laktam: Pusztavacson, Sülysápon, Erdőkertesen, Gödöllőn, Dabason, Kiskunlacházán, Dunavarsányban.
Ha nem költözködöm, éhen halok.
Már belefáradtam. Terjengősségem a helyzetem megvilágítása miatt történt.
Soha nem kértem és nem kaptam segélyt. Most viszont nincs tovább.
Nincsenek barátaim, ismerőseim /udvarias köszöngető partnereken túl/.
Nem hiszem, hogy tudna olyan álláskeresési formát, amit még nem próbáltam ki. Kivétel a munkakölcsönzés, munkaerő közvetítés. Ezekről még aktív koromból nincs jó tapasztalatom.
Én szivesen foglalkoztattam munkanélkülieket vagy kölcsönöztem munkaerőt.
Nos, nem untatom tovább.

Kérdésem, milyen lehetőségem van, hogy szociális segélyért való koldulás kikerülésével ne haljak éhen?
Szeretném megjegyezni,hogy könnyü fizikai munkára is jelentkeztem, nem egyszer.
Egy takarító cég közölte a többire a vonatkozóan is helytálló summázatot: Hölgyem, mi hosszútávra keresünk alkalmazottakat. Ön bizonyára csak viccnek szánta, hogy jelentkezett...
Jövőhéten ismét lejárt 3 hónap és meg kell jelennem egy bélyegzésre a Munkaügyi Központban.
Talán még el tudok menni.
De minek?
Annyit tudok, hogy ha megérem és betöltöm az 57.életévemet, előrehozott nyugdíj kérelmet nyújthatnék be, ha lenne 26 év munkaviszonyom. De 8 hónap hiányzik.
Van valamilyen javaslata? Mit tehetek?
Elnézését kérem,bizonyára rendszertelenül ugráltak a gondolataim, de írtam, ami eszembe jutott.
Nem olvasom el újra.
Ha van érdemi válasza, kérem értesítsen.
Tisztelettel:

Csölle Mária


Kedves Mária!

El sem tudja képzelni, hogy naponta hány tucat segítség kérő levél érkezik a Miniszterhez! A válaszlevelekben szokás szerint az álláskeresés hivatalos formáira hívják fel az álláskeresők figyelmét. A Munkaügyi Központok segítségével nem lehetetlen az elhelyezkedés, de gyakran akkor sem tudnak segíteni, ha megvan a segítő szándék.

Az álláskeresésnek számtalan egyéb alternatív formája is van, akár állásközvetítőkön keresztül, akár Ön, a saját maga által írt jelentkezések útján találhat munkát. Magyarországon számtalan munkalehetőség van, a kereslet és kínálat nem mindig találkozik egymással, - ennek ellenére lehetséges legális munkalehetőséget, álláslehetőséget találni.

Amennyiben Ön 10 éve munkanélküli, úgy valóban nincsen könnyű helyzetben, de úgy gondolom, hogy egy ilyen hosszú inaktív idő esetében részben Ön is tehet a munkából kiesett évekről.

Örkényben a Távmunka Ház hamarosan fog új munkavállalókat alkalmazni, amennyiben gyakorlata, képzettsége, érdeklődési köre egybeesik az ottani igényekkel, talán tudnak Önnek munkát biztosítani. Esetleg próbáljon meg az örkényi polgármesternél érdeklődni.

Másrészt az előrehozott öregségi nyugdíjához hiányzó 8 hónapos időszakot akár vállalkozóként is eltöltheti. (Nem is értem, miért nem tette már jóval korábban…) Vállaljon el bármilyen munkát, feladatot akár számlás elszámolásra is, 8 hónapon egyszerűen nem múlhat a biztonsága, - nem is beszélve arról, hogy biztosítotti jogviszony hiányában nem lesz egészségügyi ellátásra jogosult.


Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.01.2007)  Tisztelt CV Centrum!

Jelenleg munkanélküli vagyok, ill. álláskeresőként regisztráltak a munkaügyi központban.
Előző munkahelyemről rendes felmondással jöttem el, így van egy 90 napos \"türelmi idő\" , amikortól ellátmányra leszek jogosult. Úgy tudom, erre az időszakra TB támogatást sem kapok.
Lehet-e valamit tenni, hogy járjon TB támogatás? (mert az emberrel bármikor bármi történhet és nem szeretnék óriási összegeket erre kifizetni)

A választ előre is köszönöm.

Kedves Emese!

A járadékfolyósítás kezdő napja a munkaügyi kirendeltségnél történő bejelentést követő nap. A 90 napos "türelmi idő" akkor vonatkozik Önre, ha a munkaviszonya az Ön kezdeményezésére rendes felmondással, vagy a munkáltató által rendkívüli felmondás folytán szűnt meg.

Azt nem tudom eldönteni, hogy "TB támogatás" alatt Ön milyen ellátásra gondol? Amennyiben a munkaügyi kirendeltségen Ön jelentkezett, és velük folyamatosan együttműködik, - úgy az egészségügyi alapszolgáltatásokat ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mintha munkaviszonyban állna.

A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) a munkanélküli-járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és
visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Keresetpótló juttatásban részesülhet az a munkanélküli, aki álláskereső klubban, illetve intenzív álláskeresést elősegítő foglalkozásokon vesz részt. A juttatást munkaügyi központok a szolgáltatás igénybevételének időtartamára folyósítják, amennyiben az a 15 napot, intenzív álláskeresésnél pedig az 5 napot eléri. Egy évben maximum 90 napra folyósítható a fenti jogcímen keresetpótló juttatás, amelynek összege a munkanélküli járadéknak a juttatás iránti kérelem benyújtása időpontjában érvényes alsó határa. Pályakezdő munkanélküli részére a fentiek szerint meghatározott összeg 20-40 százalékában állapítható meg a juttatás. A juttatást a szolgáltatás igénybevételének igazolását követően folyósítják.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.01.2007) 
Kedves Tanácsadó!

Első kérdésem az lenne, hogy a passzív táppénz (3 hónap) ill. a munkanélküli (9 hónap) időtartama 2007-ben változik-e?
Másik kérdésem, hogy 56 évesen valószínűleg januárban megszüntetik a munkaviszonyomat rendes felmondással. Van e olyan lehetőségem, hogy \"védett korban\" vagyok és pl. táppénz ideje alatt nem szüntethető meg a munkaviszony? Ill. ha a csökkentett összegű, előrehozott nyugdíjba megyek, akkor a nyugdíj az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után is csökkentett összegű marad? Valamint 2 éve elhunyt férjem után özvegyi nyugdíjra vagyok jogosult, kérdésem, hogy ez csak az öregségi nyugdíj elérése után jár, vagy már a csökkentett összegű előrehozottnál is?

Válaszát előre is köszönöm!

Andrea


Kedves Andrea!

Tudomásom szerint az Ön által említett szolgáltatások feltételei nem fognak változni.
Természetesen a hivatalban lévő kormányzatnak akár év közben is van egyes szabályok szigorítására, vagy enyhítésére lehetősége.
A jelenlegi törvények szerint néhány esetben a munkavállalót felmondási védelem illeti meg. (Pl. a várandós kismamák, vagy éppen a betegállományban lévő munkavállalók munkaviszonyát nem lehet megszüntetni.)
Sajnos az aktív, járulék fizető munkavállalók, és az inaktív réteg arányának felborulása indokolja a feltételek szigorítását, nem csak Magyarországon, hanem Európa több államában is.

Az előrehozott öregségi nyugdíjnak valóban az az értelme, hogy a teljes ellátásban csak a megfelelő korhatár betöltése után lesz jogosult. (Emellett azonban a nyugdíj megtartása mellett munkát végezhet.)
Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei az elkövetkező években átalakulnak, illetve a jelenlegi formájában ez az intézmény nem is lesz fenntartható.
Az öregségi nyugdíj korhatára is folyamatosan emelkedik.

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak az 55 %-a (2007. január 1-jétõl 60 %-a), amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála időpontjában

a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, vagy
az I. vagy II. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága által a halált megelőzően kiadott orvosszakértői véleménnyel igazolt.
Az (állandó) özvegyi nyugdíj mértéke attól függ, hogy az özvegy sajátjogú (öregségi, rokkantsági stb.) nyugdíjban részesül- e.

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 55 (2007. január 1-jétõl 60) százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az 55 (2007. január 1-jétõl 60) százalékos mértékben megállapított (állandó) özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű (állandó) özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy már saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékű (állandó) özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

(Saját jogú nyugellátás alatt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékát, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékát kell érteni.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.08.2005) 
1. Erősáramú mérnők - Közgazdász vagyok, angol, német középfokú aktív nyelvtudás, de matematikailag 57 éves. Saját tudásom, tapasztalaim senkit sem érdekelnek, személyes megbeszélésre meg sem hívnak!
2. Volt cégem, amit a tulajdonos elvitt a felszámolásba, közel 2. millió Ft munkabérrel tartozik /netto/. A felszámoló semmit nem tesz a cég még tulajdonában lévő ingatlan sikeres értékesítésére. A felszámoló részéről a felmondás 2004 októberében történt. Pereljek?

Köszönettel:
Berke Sándor



Az Ön problémája két teljesen más témakörhöz tartozó kérdést vet fel:

1. Sajnos a karriertervezéshez, elhelyezkedéshez, álláspályázatokhoz tartozó kérdések általában nem jogi casusok. Nagyon nehéz kimutatni ezekben az esetekben a hátrányos megkülönböztetést, a tudatos diszkriminációt. Általában kevés hirdető követi el azt a hibát, hogy a hirdetésében megszorító, vagy kizáró feltételeket közöl. (pl."ne legyen kreol bőrű; "legyen 45 év alatti"; "legyen egyedülálló"; "legyen nő ... férfi", stb.)
Diszkriminációs esetekben elképzelhető, több-kevesebb sikerrel lehet perelni a hirdetés feladóját, azonban arról nem vagyok meggyőződve, hogy érdemes is. Magyarországon a kártérítési jog "kultúrája", joggyakorlata csak most van kialakulóban.
Azt tudom Önnek biztatásul mondani, hogy egy jól megfogalmazott önéletrajz, és egy jól megfogalmazott motivációs levél esetén igenis van esélye az elhelyezkedésre 57 évesen is. Érdemes átgondolnia, hogy mit szeretne elérni, és mely dolgokban lenne hajlandó kompromisszumot kötni az álláskereséskor.

2. A felszámolási eljárásban a követeléseket, illetve a kötelezettségekt A, B, C, D, E, F kategóriába kell sorolni. Ezek sorrendje:
  • felszámolás költségei
  • záloggal, óvadékkal biztosított követelések
  • járadék jellegű követelések
  • magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő követelések
  • tb./ adó / adók módjára behajtható köztartozások
  • egyéb nem említett hitelezői követelések

    Érdemes az igényét a felszámolónál hitelt érdemlő módon külön is jelezni. A felszámolónak biztosítania (akár működtetnie is) kell a felszámoláshoz rendelkezésre álló vagyont. Arra nem tudok választ adni, hogy érdemes-e perelni?! Amennyiben megvan még a cég vagyona, valamilyen lépést mindenképpen érdemes tenni a kintlevőség biztosítására, ám a tavaly októberi időpont már meglehetősen réginek tűnik. Az ügyet részletesebben kellene ismernem a pontosabb tanácsadáshoz, de hivatalos formában információt kérnék a felszámolótól, és beszerezném a számbavehető ingatlanok tulajdoni lapját.


  • Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

    Kérdezzen tőlünk!
     

    Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

     
    Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek