Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 754
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   
(24.05.2014)  Jó napot!

Kirúgtak a munkahelyemről 13 év után. 2 hét felmondási időt kérnek.Ha elmennék passzív táppénzre (ha még van ilyen), az is beleszámítana a felmondási időbe, vagy az kitolódna ebben az esetben? És a végkielégítés járna így is?
Várom mielőbbi válaszukat!

A passzív táppénz megszűnt, de a 2 hét felmondási idő még a munkaidő része, - amely alatt táppénzre mehet
munkaviszonya megszűnéséig.
A végkielégítés csak abban az esetben jár, ha munkáltató mond fel, - és nem abból az okból, hogy munkáját nem tudta megfelelően ellátni.

Szabó Miklósné

(11.04.2014)  Tisztelt Szakértő!
Gyermekem 2014. márciusában töltötte az 1 éves kort. Munkáltatómnak jeleztem, hogy 2014 szeptemberétől szeretnék munkába állni gyed mellett. 1996 óta dolgozom cégemnél 8 órában. Felajánlottak egy 4 órás munkakört ugyanazon a területen, viszont nekem ez nem elegendő semmiképp sem. A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségem van ilyenkor, ha nem születik egyezség, nem akarnak 8 órában az eredeti munkaszerződésemnek megfelelően foglalkoztatni, milyen végkielégítést köteles ilyenkor a munkáltató kifizetni, ha mégis úgy dönt, hogy felmond gyed alatt? A pozicióm, amiben dolgoztam az most is létezik, csak azt azóta más betöltötte.
Köszönettel

Munka törvénykönyve (Mt.) 66. § (4)-(6) bekezdések irányadóak. A (6) bekezdés egy utaló szabály, amely ezt a kérdést lényegében a nem nyugdíjasnak minősülő munkavállaló helyzetével állítja párhuzamba, - akinek határozatlan idejű munkaviszonya az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak bizonyos védettségi feltételek mellett szüntethető meg a munkáltató részéről.
(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Amelytől sem a felek megállapodása sem kollektív szerződés nem térhet el [Mt. 85. §(1) bekezdés b) pont.].

Szabó Miklósné


(22.03.2014)  Tisztelt Cím!
Hallottam egy olyan lehetőségről, hogy aki az 57, életévét betöltötte és rendelkezik 37 év munkaviszonnyal, akkor elmehet nyugdíjba. Valóban van ilyen lehetőség?
Köszönöm

Amennyiben Ön Anita névre hallgat és a szebbik nemhez tartozónak vallja magát,
továbbá rendelkezik 40 év igazolt szolgálati viszonynak minősülő jogviszonnyal, akkor "a nők 40 éve"
jogcímen akár azonnal is nyugdíjba vonulhat.

Szabó Miklósné

(16.03.2014)  Tisztelt Szkértő!
A kérdésem a következő lenne, hogy felmondási időmet töltöm a cégnél parommal 5 éve probálkogunk közös gyermekkel edddig sikerteklenűl már feladtuk de mostúgy tűnik hogy terges vok viszont a felmonpdási időmből már csak 5 nap van hátra mit tegyek most, így elesek mndenféle támogatástól nem, vagy mehetek táppénzre? Válaszát köszönöm Vámos Csilla

Miután a felmondási idejét tölti, közlési késedelembe esett a várandóssággal kapcsolatos munkáltatói felmondás érvényesítésében. Munka törvénykönyve (Mt.) 65. § (5) bekezdés: A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Továbbá Mt. 85. § (1) bekezdés, amely nem enged eltérést a jogszabályban foglaltaktól.

Szabó Miklósné

(03.03.2014)  Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni ügyemben. Munkaviszonyom 2004.05 hónapból a mai napig fennáll. Ikergyermekeim 2007.06.29-én születtek. Veszélyeztetett terhességem volt, így 2007.01.01től voltam otthon. Időközben sajnos kiderült, hogy asztmások lettek gyermekeim és emelt összegű csp-ot kaptam utánuk. Az erre vonatkozó új törvény életbe lépésével ez 2014.01.31-ével megszűnt. Munkáltatóm felé jeleztem a változást.

Azt szeretném kérdezni, hogy mennyi idejű a szabadság ami jár nekem az itthon töltött több mint 6 év után?Illetve a szabadság ideje alatt kell e fizetést kapnom és mennyit?Munkaköröm azóta vidékre került, így előre láthatólag nem fog tudni visszavenni a főnököm vagy más pozíciót felajánlani. Ha felmond mikortól teheti meg és jár e végkielégítés számomra?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

A gyermekek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első félévére járnak szabadságnapok.
Fizetést és Gyed-et vagy Gyes-t csak akkor kaphat, ha Gyed vagy Gyes alatt munkát is végez.
Felmondásról szóló tájékoztatást közölhet, de felmondani csak a Gyes lejárta után lehet.
Jár a végkielégítés ebben az esetben.

(23.02.2014)  Tiszteletem!

Érdeklődni szeretnék, hogy felmondással kapcsolatban milyen lehetőségeim vannak?
2004. februártól él a munkaviszonyom az adott céggel. 2007. március 17-től táppénzen voltam veszélyeztetett terhesként (a munkaköröm miatt) a kisfiam megszületéséig (2007.11.08.). 2010.11.09-től ismét veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam a kislányom születéséig (2011.03.28.). A kislányom megszületése előtt elköltöztünk az ország másik végébe. A cégtől érdeklődtek, hogy mik a szándékaim. Miután a lakhelyemről nem tudnék bejárni dolgozni, azt mondták mondjak fel, mégpedig 2014. február 27-i kezdettel, hogy március 28-ig leteljen a 30 napos felmondási idő. Ez esetben ha jól tudom munkanélküli segélyre sem leszek jogosult + a ténylegesen ledolgozott munkaidőm utáni végkielégítésre sem. Mit tehetek, hogy ez ne így legyen? Egyáltalán joguk van-e kérni a felmondásomat a gyes lejárta előtt?

Köszönettel:
K. Julianna

Munka törvénykönyve
64. § (1) A munkaviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással.
(2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.
67. § (2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Szabó Miklósné

(08.02.2014)  Tisztelt Cím!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségét:
A Kttv. 61. §-a alapján a kormánytisztviselői szolgálati jogviszonyáról bármikor lemondhat. A lemondás ideje 2 hónap. A munkáltatom ezt a 2 hónapot lerövídetheti, abból a célból, hogy minél hamarabb új embert vegyen fel a helyemre? Ezen idő alatt mentesíthet-e a munkáltatom a munkavégzési kötelezettségem alól? Ezen idő alatt mennyi bérre vagyok jogosult? Mennyi szabadság jár, ha mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Válaszát megköszönve,

Igen a felek kölcsönös megállapodással a két hónapot lerövidíthetik.[ 61. § (2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.]
Mivel a Kttv. lemondási időt nem határoz meg, ezért felmondási idő lehet csak az irányadó, amelynek időtartama egyébként megegyezik a régi Ktv.-ben szabályozott lemondási idővel.

[68. § (1) A felmentési idő két hónap.

(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.]
[74. § (1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

(2) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a kormánytisztviselő részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.]
[100. § (1) A kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szülési szabadság,

c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdése] első hat hónapjának,

d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,

f) a 79. § a), b), h) és j) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint

g) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult [144. § (3) bekezdése].

Alap- és pótszabadság

101. § (1) A kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A kormánytisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) fogalmazó besorolásnál három munkanap,

b) tanácsos besorolásnál öt munkanap,

c) vezető-tanácsos besorolásnál hét munkanap,

d) főtanácsos besorolásnál kilenc munkanap,

e) vezető-főtanácsos besorolásnál tizenegy munkanap.

(4) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) előadó besorolásnál öt munkanap,

b) főelőadó besorolásnál nyolc munkanap,

c) főmunkatárs besorolásnál tíz munkanap.

(5) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

a) osztályvezetőnél tizenegy munkanap,

b) főosztályvezető-helyettesnél tizenkét munkanap,

c) főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.

(6) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselő naponta legalább három órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a kormánytisztviselő ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg.

(7) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (6) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a kormánytisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

102. § (1) A kormánytisztviselőnek a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(5)81 A kormánytisztviselőnek, ha

a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

c) vakok személyi járadékára jogosult,

évenként öt munkanap pótszabadság jár.]

[130. § (1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli (teljesítményértékelés).

(2) A teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei.

(3)94 Legalább kettő teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell.

(4) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(5) A minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető a kormánytisztviselő.

(6) A teljesítményértékelés, minősítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(7)95 A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad ki.

(8)96 A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter - a helyi önkormányzatok tekintetében a megyei, fővárosi kormányhivatalok útján - ellenőrzi a teljesítményértékelésre, minősítésre vonatkozó szabályok és módszertan betartását.

Díjazás, illetmény

131. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.

(2) Az illetmény a 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

(3) Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) A garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg.

(5) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

(6) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(7) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I. a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

132. § Az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.97

133. § (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3) A hivatali szerv vezetője - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján - ide nem értve, ha a kormánytisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult - december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke - a (6) bekezdésben foglaltakon túl - a tárgyévben egy alkalommal a megállapítástól számított hat hónapot követően a teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető.98

(4) A főosztályvezető alapilletményének eltérítésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a főosztályvezető alapilletményét - minősítésüktől, ennek hiányában teljesítményértékelésüktől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:

a) költségvetési fejezetet irányító szervnél - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,

b) egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.

(5) A (3) és (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni a minisztériumok, Miniszterelnökség esetében, hogy az eltérítés maximum mértéke 30% lehet.

(6)99 A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakörbe helyezik, vagy e munkakörét módosítják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a 119. § szerinti átsorolásra vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(7) A kormánytisztviselő év közben történő végleges áthelyezése esetén - eltérő megállapodás hiányában - a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kérő szervnél is.

(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a (3) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakigazgatási szerv kormánytisztviselője tekintetében az alapilletmény-eltérítésre a szakigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot. A szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján az alapilletmény-eltérítésről a kormánymegbízott dönt.

(9) Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a kormánytisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.

134. §100 (1) Az illetménykiegészítés mértéke

1. a Miniszterelnökségen,

2. a minisztériumban és - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a költségvetési fejezetet irányító más szervnél,

3. az államháztartásról szóló törvény alapján kijelölt kormányzati ellenőrzési szervnél,

4. a kincstár központi szervénél, valamint Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességű területi szervénél,

5. az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél,

6. a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél,

7. - a területi szervezeti egységei kivételével - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél,

8. a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél,

9. az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló, egyes európai uniós támogatások ellenőrzését végző központi hivatalnál,

10. az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, egyes egészségügyi intézményekkel kapcsolatos fenntartói, továbbá egészségszervezési, minőségügyi, egyes hatósági és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat együttesen ellátó központi hivatalnál,

11. a külgazdasági tevékenységet irányító központi hivatalnál,

12. jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél,

13. - azok belső igazgatási szervei kivételével - az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv központi szervénél és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatalnál,

14.101

15. a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter irányítása alatt álló, a kormányzással és közigazgatással kapcsolatos kutatásokat folytatató központi hivatalnál,

16.102 honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló, a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás-koordináló szakmai szervénél, valamint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatóságánál

foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervezeteinél, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal központi igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(3) A központi államigazgatási szerv legalább megyei szintű területi szervénél, valamint a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv legalább megyei szintű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt államigazgatási szerv, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) szintű, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal legalább helyi szintű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a.

135. § (1) A 134. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 134. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél - ide nem értve a szerv vezetőjét - legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 134. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi, vagy osztályvezetői, a 134. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 134. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője a 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

(2) Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 134. § (3) és (4) bekezdésben felsorolt szerveknél az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn. Ha a fővárosi illetékességű államigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn.

(3) A 134. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat - ide nem értve a szerv vezetőjét - négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi, vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

136. § (1) Testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg. A megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy a főigazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát, igazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.

(2) A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjének az illetményét a kinevezési jogkör gyakorlója - a kormánymegbízott javaslatára - állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg. A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezető-helyettesének az illetményét a kinevezési jogkör gyakorlója - az intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjének a javaslatára - állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.

(3) A regionális államigazgatási szerv, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve

a) vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelő miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb az illetményalap huszonkétszeresében,

b) vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap tizenhétszeresében,

a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg.

(4) E §-ban meghatározott illetményre jogosultak esetében pótlék nem fizethető.

137. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 134. § (1) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(2) A 134. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 25%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(3)103 A 134. § (4) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

138. §104 Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalban, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalán belül működő integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a.

139. § A vezető alapilletménye:

a) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,

c) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.

140. § (1) Az e törvényben meghatározottak alapján a kormánytisztviselő illetménypótlékra jogosult.

(2) Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,45%-a. Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22.00 és 6.00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár.

(4) Ha a kormánytisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű-vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(5) A kormánytisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a kormánytisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

141. § (1) Ha a kormánytisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a kormánytisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(7) Ha a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(8) Ha a kormánytisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha az államigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(10) A 40. § (1) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

142. § A hivatali szervezet vezetője a Kormány által meghatározott rendben képzettségi, illetve munkaköri pótlékot állapíthat meg.

143. § (1) A kormánytisztviselőt az e törvény 131-142. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a kormánytisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)105 A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)106 A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

Díjazás munkavégzés hiányában

144. § (1) A kormánytisztviselőt, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) illetmény illeti meg.

(2)107 A kormánytisztviselőt, ha a 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

(3) A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg

a) a szabadság,

b) 79. § c)-g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben,

c) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő

d) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre.

(4) Az illetmény 70%-a jár a betegszabadság tartamára.

Az illetmény védelme

145. § (1) Az illetményt - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.

(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.]

Szabó Miklósné

(01.01.2014)  Jó napot!

Az egyik ismerősöm gondja a következő: 9 éve dolgozik közalkalmazottként, van vállalati kölcsöne, amiből még 5 év vissza van. Vasárnap menni kellene egy külföldi céghez dolgozni, de a vállalatnál azt mondták neki, hogy közös megegyezzéssel csak akkor engedik el, ha visszafizeti a kölcsönt, egyébként 2 hónap felmondási ideje van. Milyen szankciója van annak, ha egyszerűen csak fogja magát és kimegy vasárnap? Ha fizetnie kell, akkor milyen összegre számíthat?

Következmény a munkavállalói jogellenes felmondás.
Szankciója: Munka törvénykönyve 84. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
(2) A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
(4) A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Szabó Miklósné

(01.01.2014)  Tisztelt Asszonyom, Uram ! Az alábbiakban kérném az Ön segítségét. A férjemet el akarják küldeni a munkahelyről leépítés miatt. Azzal próbálkoznak, hogy ő már nyugdíjas korú. Ez valóban igaz, csak az a baj, hogy nincsenek meg az évei még a résznyugdíjhoz sem. Legalább 1 évet kéne még dolgoznia, hogy meglegyenek az évei. Sajnos ez a munkáltatót nem érdekli. Kérném a segítségét, hogy milyen jogszabályok vannak a segítségünkre. Köszönettel.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásró

A nyugdíjjogosultság 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében

18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2a)31 Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b)32 A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(2c)33 A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.
(2d)34 A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.
(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(4) Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra
a)35 az a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban
- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.
18/A-19. §36

Szabó Miklósné

(14.11.2013)  Kedves Szakértő!
Lenne egy kérdésem Önhöz! 2013. szeptember 24- n lejárt a GYES- em, november 12-vel megszűnt a munkaviszonyom! Erre az időre szabadságot írtak ki nekem. Nem szeretném, ha becsapnának! Mi az ami megillet engem?? 1982- ben születtem, 2004 óta dolgozom ezen a munkahelyen. Végkielégítést kaphatok? A 3 évre hány nap szabadság jár a munkavállalónak? A szabadságot kötelesek kifizetni???
Segítségét előre is köszönöm!

Végkielégítés jár, legalább öt év esetén kéthavi távolléti díj összege. Jár a felmondási idő. 30 nap alapból. Ehhez 8 év után plusz 20 nap jár. Az alapszabadság mértéke évente 20 munkanap, amelyhez 3 nap pótszabadság jár, valamint egy gyermek esetében további kettő nap pótszabadság évente. A ki nem adott szabadságot ki kell fizetni, ha már természetben kiadni nem lehet.

Szabó Miklósné

(12.11.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Olyan jellegű problémával fordulok önhöz,miszerint munkahelyet szeretnék váltani és 4 órás bejelentésben vagyok jelenleg részesítve aminek révén 2 hét a felmondás(sajnos nem találtam ennek ellenére a munkaszerződésembe erre utaló konstatálást) de nekem egy hét múlva kell kezdenem,jobb lehetőségek adtával,viszont a főnököm nem hajlandó eleget tenni az elvárásaimnak.Fontos lenne a változás,mert új életet szeretnék kezdeni a leendő párommal egy teljesen más városban és csak kevés időm van a cselekvések lebonyolítására.Nem fáj kijelentenem,h természetesen 16 órát dolgozom egy nap és heti rendszerességgel ez 4 akár 5 napon át,így kevés szabadidőm van utána nézni ilyen jellegü problémáknak.Sajnos a kezdeményezésem súlyos következménnyel járt: konfliktusba torkollott a kérésem és utólgosan azzal fejezte be a diskurációt,rágalmazó hangsúllyal,hogy én erre rá fogok.....faragni,természetesen trágár dialekktussal.
Tehát a kérdésem a következő lenne a 3 év hűségem és jó munkateljesítést követően,mit tudok tenni??Annak ellenére,hogy azonnali hatállyal mondtam fel és mindemellett pontos tájékoztatást adtam a munkáltatómnak a jövőmet illető szándékaimról,és ha jól tudom,azonnali hatállyal való felmondás esetében köteles eleget tenni,én úgy gondolom és biztos vagyok benne a fogyasztók visszajelzéséből,hogy jól szolgáltam meg az eltelt 3 évet,arról nem is beszélve,hogy 3 év hűség és alázatosság után ilyen megvetésekbe ütközöm és nem hajlandó tudomást venni a szándékomról csak ha letelt az a bizonyos 2 hét.
A válaszát előre is köszönöm!

Munka törvénykönyve (Mt.) 69. § (1) A felmondási idő harminc nap.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.14
(4) A felmondási idő számítása szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni.
(5) A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
70. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
(4) A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be.
Mt. 85. § (3) A kollektív szerződés a 69. § (1) bekezdésében foglaltnál hosszabb felmondási időt is megállapíthat.

Szabó Miklósné

(27.10.2013)  Tisztelt Szakértő!
Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy 2013.Október 25-én a főnököm behívatott az irodájába és közölte velem, hogy 2013.November.1-től megszűnik a státuszom, nem foglalkoztat tovább. És vagy aláírom a közös megegyezést vagy azonnali felmondással küld el, és akkor sokkal nehezebben vagy sehogy nem fogok tudni elhelyezkedni. Kérdeztem tőle, hogy kapok-e valami végkielégítést, mivel határozott idejű volt a szerződése. A válasza : nem. Én teljesen ki voltam borulva, és nem tudtam tisztán gondolkodni. Nem is igazán hagyta mert az orrom alá tolta a papírokat, hogy írjam alá.Előzetesen semmiféle értesítést nem kaptam, hogy meg fogja november 1-től szüntetni a státuszomat. Mikor kijöttem tőle és egy rokonommal beszéltem telefonon , tudtam meg, hogy elviekben nekem járt volna a szerződés végéig (2014.Augusztus 31-ig) távolléti díj. Visszamentem a főnökömhöz és kértem, hogy beszéljük át újra ezt az elbocsájtást, mert ez így nekem nem jó. Mondta, hogy akkor hétfőn beszélünk, de én attól tartok, hogy ők már elpostázták a közös megegyezést. Szeretném tudni, hogy megtámadhatom-e a felmondást, mint megtévesztés vagy tévedés??? Nem állunk jól anyagilag, így jó lenne ha azt a pénzt megkapnám tőlük.Mit tudok, így utólag tenni?????
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Nikolics Andrea

Munka törvénykönyve (8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Szabó Miklósné

(16.07.2013)  Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazottként dolgozom szociális szférában,1-2 évem lehet a 40 éves korkedvezményes nyugdíj eléréséig (folyamatban van az ügyintézés).Kérdésem:ilyen esetben érvényben van-e még a \"védettség\"?
Megteheti-e a munkáltató,hogy csökkenti a jövedelmemet? Szerződésmódosítás nélkül változtathat-e a munkarenden? Eddig 2 havi elszámolásban 12 órát dolgoztunk folyamatos műszakban váltakozva. Jelenleg teljesen eklektikusan váltakozik a 12 óra nappal-éjszaka és az ölelkező délelőttös és délutános munkarendünk,ami azt jelenti, hogy délelőtt 6-14 óráig,délután 12-20 óráig dolgozunk akár 6-7 napig is pihenőnap nélkül.Mindezt a megszorításokra hívatkozva vezették be,de pípíron nem kaptunk róla semmiféle tájékoztatást, csak a havi beosztáson változtattak egyik napról a másikra! Így természetesen kevesebb műszakpótlékot, ill.délutános pótlékot kapunk,az eddig 2 fő éjszakást 1 főre csökkentették,ami nagyon megterhelővé vált számunkra,mivel nagyon sok a fekvőbeteg.Több ezer forinttal lett így kevesebb a havi jövedelmünk.A kilépett dolgozók helyett nem vesznek fel műszakos dolgozót, mivel papír szerint \"sokan vagyunk\"...
(Lehet, hogy szabályos, de NEM humánus bánásmód a dolgozókkal, ez a szerény véleményem.)
Természetesen nem merünk ellene szólni sem, hiszen a válasz,\"ha nem tetszik el lehet menni...\"
Olyan bánásmódban részesülünk, mintha közellenségek lennénk, nem pedig közalkalmazottak.
Kérem tisztelettel, hogy a válaszát az email címemre szíveskedjék küldeni, mivel nagyon félek a retorziótól. Sajnos több alkalommal megtapasztaltam, mert sajnos már kérdezni is bűn ezen a munkahelyen. 9 éve dolgozom itt,sem érdekképviselet sem egyéb, a dolgozót védő szervezet nincs nálunk, kollektív szerződés sem létezik,minden esetben a közalkalmazotti trv.-re hívatkoznak.
Elnézését kérem, hogy ennyire hosszú lett az írásom, sajnos a sok felgyülemlett feszültség az okozója,ill. a jelenlegi abszurd helyzetünk.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:Szabóné Magdi

A védettséget a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben határozza meg a Munka törvénykönyve (Mt.). Mt. 66. § (4) bekezdés: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. Ezen utolsó kitétel az azonnali hatályú felmondást jelenti, amelynek tárgyban és időben is szigorú és összetett szabályai vannak.
Mivel a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját nem minden nő ugyanabban a korosztályban éri el, ezért a 40 évet megelőző öt évet minden nőnél egyedileg is kell vizsgálni, illetve minden 55 évet betöltött nőnek jeleznie kellene a munkáltatónál, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel. Ez a jelzés érdeke a munkáltatónak is a további humánerőforrással való gazdálkodás céljából.

Szabó Miklósné

(27.05.2013)  Az lenne a kérdésem hogy a volt munkáltatómnál lejárt a határozott munkaszerződésem és nem foglalkoztatott tovább,de igénybe vette utánam a rehabilitációs igazolást,az lenne a kérdésem hogy mivel már nem dolgozom ott, akkor ez hogyan derül ki hogy ő már nem veszi igénybe utánam a kedvezményt ?
mert hallottam olyat is,hogy valaki rokkant,de már nem foglalkoztatják és a kedvezményeket a rehabilitációs foglalkoztató ugyan úgy igénybe veszi.
Hogyan lehet ezt kideríteni?
Köszönöm.

Rutin ellenőrzés vagy bejelentés alapján elrendelt ellenőrzés címén indulhat a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján. A törvény hatálya kiterjed többek között a foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek ellenőrzésére. Ellenőrzésre a munkaügyi felügyelő jogosult, aki bírságot szabhat ki, amelynek mértéke 30e forinttól 15 millió forintig terjedhet alapesetben.

Szabó Miklósné

(20.05.2013)  Tisztelt Tanácsadó!
Közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonyom.
Kérdésem, hogy a megszűnés napja előtti időpontokra felelősségre vonható vagyok- e bármilyen ügyben, elszámolásban visszamenőlegesen.
Minden papír aláírásra került az elszámoló lapot és a megszűnőtetőt is átvettem.
Érdekelne, hogy az esetlegesi hibákért, elmaradásokért visszaráncigálhatnak -e?
\"A Munkáltató és a Közalkalmazott megállapodnak abban, hogy a Közalkalmazott a munkakörét, valamint a birtokában lévő, a Munkáltató által számára, munkavégzés céljából átadott eszközöket, iratokat, pénzt, 2013........ napjáig a Munkáltató által kijelölt személynek átadó- átvevő Folyamatban lévő ügyek állásáról szóló tájékoztatást átadja\"
A helytelen, pontatlan munkámért és a esetleges pénzbeni követelések miatt beperelhetnek vagy behivathatnak?
A munkaköri leírásomba bele volt írva, hogy :
- Egyezteti a számlák adatait
- Ellenőrzi a megvásárolt árut, berendezést, egyezteti a számlával
Várhatóan helytelen átutalás történ és az áru is rosszul lett bevételezve.
Ezért egyedül én vagyok a hibás?
Ezért érdeklődök, hogy felmondás után lehet e bármilyen problémám vagy követelése a munkáltatónak.
A számlákat nem csak én, hanem a vezető is aláírta és én csak szakmailag vettem át.
Kérem ha talál valamilyen törvényt ami esetlegesen megvédi a munkavállalót bármilyen ügyben felmondás után kérem küldje el számomra.
Várom mihamarabbi válaszát és segítségét nagyon köszönöm
Válaszát előre is nagyon Köszönöm

Munka törvénykönyve 80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor (megszüntetésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltató igazolást (sétálólapot) állít ki az elszámolás megtörténtéről, illetve a munkakör átadásáról jegyzőkönyvet vesz fel.
Ha a munkáltató az ehhez szükséges feltételeket nem biztosítja, akkor nem támaszthat kártérítési igényt a munkavállalóval szemben.

Az elszámolás azt jelenti, hogy a munkavállalónak vissza kell adni a rendelkezésére bocsátott eszközöket, illetve át kell adnia a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket vagy más értéket.

Szabó Miklósné

(12.05.2013)  Üdvözlöm! olyan jellegű kérdéssel fordulok önhöz,hogy 9-én lejár a munkaviszonyom rendes felmondással,amiben külön az áll,hogy az utolsó napon minden hivatalos papírom kérem.10-én kellene az új munkahelyemen kezdeni de a régin azt mondták,hogy majd kipostázzák a hivatalos papírjaim mert a központ pesten van és időbe telik a bérszámfejtés.Azt szeretném kérdezni,hogy jogos-e ez?Ja és még annyit,hogy nekem le kellet töltenem a felmondási időmet 35-napot mert jogszabályokra hivatkoztak,hogy ezt törvény írja elő.
Ha a munkáltató a papírokat 5 napon belül postázza, akkor még sértett jogos érdeket.
Ellenben a felmondási idő felében felmentésről kellett volna rendelkeznie, amely felmentési idő felét az Ön kérésének megfelelően kellett volna kiadnia. Vagyis Önnek 18 nap felmentési idő jár, amelyből 9 napot az Ön kérésének megfelelően kellene kiadni.
Ezzel kapcsolatban a munkáltatói határozat ellen Munka törvénykönyve 70. § (1)-(4) bekezdésekre hivatkozva fellebbezéssel élhet munkáltatói határozat kézhezvételétől számított 1 hónapon belül.

Szabó Miklósné

(15.04.2013)  Üdvözlöm!Nekem az volna a kérdésem,hogy a munkáltatóm rendes felmondással,de valótlan indokokkal elküldött a munkahelyemről 2012 .jan 18.án!Jelenleg ugy néz ki a dolog hogy teljesen egyértelmű,hogy jogellenességet fog megállaptani a bíró,hisz már tanácsolta is az alperesnek hogy jobbnak látja ha megegyezik velem!Májusban lesz vélhetően az utolsó tárgyalás,ahol lezárja elsőfokon az ügyet,és megállaptja hogy mennyit kell fizetnie a volt munkáltatómnak!A kérdésem az lenne,hogy ilyen esetben amikor eltelt 14 hónap,és azóta sem helyezkedtem el...mire számíthatok,és mint kártérítést mit kérhetek ilyenkor,mert Pl már a hitelemet sem tudom fizetni,és a bank felmondta a szerződésem is!Mi az amire számíthatok,és mint kártérítési követelés mivel élhetek???Üdvözlettel
Munka törvénykönyve 82-83. § szabályozza a munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek szabályait. A bíróság a jogkövetkezmények szabályozását kártérítési alapra helyezte. Elmaradt jövedelemként a igényelt kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjával lehet egyenlő. Egyéb kárra a törvénykönyv nem ír elő felső korlátot, viszont a munkavállalónak a kár összegét bizonyítania kell.

szabó miklósné

(14.07.2012)  Problémám a következő: Egy munkaerő-kölcsönző cégnél dolgozom 8 órás munkarendbe, munkatársamat elküldték próbaidő alatt(kölcsönvevő cég nem tartott igényt a munkájára) x napon reggel. Délelőtt 11 órakor elesett a munkahelyén,melyből semmi baja nem származott, de 13 órakor jelentette közvetlen főnökünkhöz + a cukor betegségére hivatkozott, de betegségét előtte nem mondta senkinek(orvosi alkalmassági rendben volt). Jegyzőkönyvet vettek fel, de a munkavédelmes nem fogadta el munkahelyi balesetnek. Indoklásban: nem a saját munkaterületén tartózkodott munkaidőben, nem jelentette az eset egyszerre és és azt is furcsának találták, hogy elküldése napján történt. A jegyzőkönyvet nem fogadta el emiatt a kölcsönbevevőt fel szeretné jelenteni, kölcsönbeadót meg arra hivatkozva, hogy időarányosan nem fizettek szabadságot és fizetett ünnepet. A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint a történtek után sikerrel járhat e és milyen jogi következménye lehet a cégekre nézve, illetve a (volt) munkatársamra?! Köszönettel: Diána
A jegyzőkönyv alakszerűségére 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a, illetve 4/b számú melléklet vonatkozik, amelyet 8 napon belül továbbítania kell a sérültnek, illetve a hozzátartozóknak, kifizetőhelynek, kirendeltségnek.
a munkáltatónak el kell döntenie, hogy a balesetet munkabalesetnek minősíti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről a sérültet, hozzátartozót erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell (Mvt. 66. § (2) bek.).
A munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatban új Munka törvénykönyve 219. § (1)-(2) bek. c), d) pontok, továbbá (3)-(4) bekezdések irányadóak.

Szabó Miklósné

(05.07.2012)  Üdvözlöm!
Az alábbi kérdésem lenne-mivel nem tudott igazán választ adni az általam megkeresett ügyvéd.
2010.augusztusában szültem.TgyEs után visszajöttem dolgozni.Szervezeti átalakitás miatt a cég leépítést tervez.(5 diplomám van -jelenleg ez nem nagy előny..sőt!)
Vonatkozik-e rám valamiféle \"védelem\" a rendes felmondást illetően(a gyerek 2013 aug végén lesz 3 éves. Lehetséges hogy a \"nagy munkaalapú társadalomban \"jobban tettem volna ha 3 évig otthon maradok ...? mert akkor lehetséges hogy jobban járok.
Válaszát -előre is - megköszönve

Természetesen vonatkozik a védelem abban az esetben is, ha nem vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ez a védelem enyhébb, mintha azt igénybe vette volna. A munkáltatót ebben az esetben enyhébb kötelezettség is terheli. Új munka törvénykönyve 65. § (6) bekezdés az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.
Ez a védelem azonos a nyugdíjas évei előtt 5 évvel álló munkavállaló védelmével.
Vagyis a határozatlan idejű munkaviszonyt ebben az esetben csak a munkavállaló magatartásával összefüggő okból és csak akkor szüntetheti meg a munkáltató a működésével összefüggő okból, ha a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen más munkakör vagy a munkavállaló ezt a felajánlott munkakört elutasítja.
+ 1 szabály 61. § (3) bekezdés A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Szabó Miklósné

(19.06.2012)  Üdvözlöm!

A következő a problémám: 2011-ben felvettek határozott idejű munkára leszázalékoltként, 4 órában. Először adminisztrációs feladatom volt, és az elején még az volt a főnök gondja, hogy túl gyorsan dolgozom.
4 hónap után meghosszabbította a szerződést, azzal a feltétellel, hogy mivel unatkozik, így beszélgessek vele, mert a többi dolgozó is pletykálkodik, így én is vegyek részt benne.
Véleménye az volt, a munkámmal semmi gond nincs, csak azzal, hogy nem pletyiztem és nem jártam ki vele cigizni (hozzáteszem nem szoktam cigizni).
Már fizikai munkát is kaptam, mert az iratmegsemmisítő elromlott, így nekem kellett papírokat tépkedni, de annyit, hogy majdnem elájultam, annyira megerőltető volt.
Állítólag azóta sem tudtak újat venni, pedig csak iroda-berendezésre százezreket költenek, céges autó, mobil jár a nem leszázalékolt dolgozóknak.
Közben a másik műszakos dolgozó felmondott a főnök állandó piszkálódása miatt, pedig állítólag kedvelte a főnök. Nekem kellett helyettesítenem (napi 6 órában volt, így nekem túlóráznom kellett, amit nem fizetett ki a főnök), de a munkaidő kezdete előtt fél órával már dolgoznom kellett, a főnök megtiltotta az evést, ivást és vécézést, a betegséget, táppénzt, szabadságot, szünetem addig sem volt.
Ez 3 hónappal ezelőtt volt, akkor betegség miatt nem tudtam két napig bemenni helyettesíteni, ami miatt dührohamot kapott.
A programban amiben dolgozom, egyszerre csak egy felhasználó lehet, már hónapokkal előtte (tehát 2012.elején is), szórakozott, hogy beléptetett mást, ami miatt a munkámat újra kellett írnom.
Januártól kezdve már a munkaidő kezdete után fél órával hozták csak a munkát a főnök utasítására, majd már egy órával, majd még később. Így a 4 órából csak 2 órám maradt a munka elvégzésére.
Pár hónapja elkezdte, hogy a felettese nevével belépett / mást beléptetett a programba, és hiába kértem, nem lépett ki, csak kávézgatott, cigizgetett.
Majd utána amikor munkába mentem a gépet lezárolta, így nem tudtam dolgozni. A munkát már egy órával a munkaidő vége előtt hozták.
A határozott szerződés áprilisban lejárt, amiről velem semmilyen dokumentumot nem írattak alá, a meghosszabbítást az asztalon találtam meg, de a főnök aláírása is a korábbival ellentétben csak valamilyen odakaparás. Így nem tudom, hogy egyáltalán érvényes-e a meghosszabbítás, mivel én nem írtam alá.
Hónapok óta a munkámat teljesen ellehetetleníti a főnök, és az állandó (már 7 hónapja tartó) nem evés, ivás, vécézés visszatartás miatt egyre rosszabb állapotban vagyok, a munkát nem végezhetem el és valószínűleg szerződésem sincs, így hogyan dolgozzak?
Akkor lett nagyon elegem, amikor az illetékes (aki a főnököm rokona) fél órával a munkaidőm vége előtt besétált a papírokkal, így annyira pánikba estem, hogy nem tudtam rendesen elvégezni a munkát, és mert a főnököm nagyon ideges természetű, félek tőle.
A szerződésemet a munkaügy egy hete kéri, hogy vagy hosszabbítsa meg, vagy nyilatkozzon valamit, de én megint nem kaptam róla papírt, így nem tudom, hogy van-e egyáltalán szerződésem. Pár hónapja azt mondta, keres valakit a helyemre, az állást meg is hirdette, és mondta, hogy nem mond fel, majd „kigolyóz” , gondolom ezért vannak a számítógép lezárolások, emiatt nem kapom a munkát időben, és mert enni, inni, szünetet tartani tilos, így már egészségileg sem bírom.
Felmondani nem akar, úgy tudom határozott szerződésnél én nem mondhatok fel, ebben az esetben milyen megoldás lehetne?

Köszönöm a választ!

Várjanak június 1-ig. július 1-től Ön is felmondhatja a határozott idejű munkaviszonyt, amelyet indokolni köteles. Az ok csak olyan lehet, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi vagy a körülményekre tekintettel aránytalan sérelemmel jár. (Új Munka törvénykönyve. 67. § (2) bekezdés.
Az Ön által taglalt tények beleférnek ebbe a kategóriába.

Szabó Miklósné

Szabó Miklósné

(04.06.2012)  6 hónapja dolgozom egy cégnél, határozatlan idejű munkaszerződésem van, el szeretnék jönni fel akarok mondani. A kérdésem milyen felmondó levelet vagyok köteles írni és mennyi felmondási időt kell letöltenem, mik a kötelezettségeim? Köszönettel:Júlia
2012. július 1-ig közölhet rendes felmondást is, ha a munkaszerződése határozatlan időre szól. Ezt indokolni nem kell. Írásba kell foglalni, közölni kell benne a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyértelmű szándékot, meg kell nevezni benne a munkáltatói jogkör gyakorlóját, továbbá keltezni, aláírni kell és kézbesíteni is szükséges.
A felmondási idő legalább 30 nap, amelyet letölteni köteles.
Köteles átadni munkakörét és leadni azon munkaeszközöket, amelyeket a munkavégzésre tekintettel a munkáltatótól átvett, őrzött, használt.

Szabó Miklósné

(30.05.2012)  Kedves Szakértő!

Előre is nagyon köszönöm a válaszát.

A kérdésemre nem találtam egyértelmű választ, ezért fordulok Önhöz. Betegszabadságon vagyok még 1-2 napig. Mivel vezető beosztásban dolgozom bizony előfordult, hogy a főnököm kérésére dolgoznom kellett 1-2 alkalommal 1-2 órát. Nem nevezném munkavégzésnek, inkább otthonról segítettem információval a kollégákat, majd pedig bekapcsolódtam egy telefonkonferenciába. A főnököm most 2 darab írásbeli figyelmeztetést akar nekem adni, mert nem egyeztettem vele, hogy dolgozni fogok betegszabadságom alatt. Ezen idő alatt is ömlenek rám az e-mail-ek és néha muszáj voltam segíteni, ezért most rendkívüli felmondással fenyegetett meg és 2 írásbeli fegyelmi után ennek sajnos jó esélye van. Hogyan tudom magam megvédeni? Jogszerűen jár el a munkáltató ebben az ügyben? Én hol vétettem akkora súlyú hibát, ami írásbeli figyelmeztetéseket és rendkívüli felmondást von maga után?

Nagyon köszönöm a segítségét.

Üdvözlettel:
Tóth Andrea

Konkrétan nem tudom megmondani hol vétett akkora hibát, hogy azt két írásbeli figyelmeztetés, majd a munkáltatói rendkívüli felmondás veszélye is követheti.
Azt azonban mindenképpen tudom, hogy Önt a Munka törvénykönyvében (Mtv.) is nevesített együttműködési kötelezettség terheli. Mtv. 3. § (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
Itt jegyzem meg, hogy különösen igaz ez a vezető beosztású munkavállalóra.

Ha rendkívüli felmondást kap a munkáltatótól, akkor az ellen határidőben fellebbezéssel élhet.

Szabó Miklósné


(29.04.2012)  Tisztelt Cím!

Segítségért fordulok Önökhöz!

A szolgálati időm kiszámításánál kérdéseim merültek fel.
A 40 éves munkaviszonyom kiszámításánál melyik szolgálati időt kell számítani?
- Nyugdíjjogosultság megállapításánál figyelembe vehető szolgálati idő 36 év 247 nap vagy
- A nyugellátás összegének kiszámításánál a mérték megállapításához 36 év 208 nap

Melyiket kell figyelembe venni?

Ez az idő 2009. december 31-ig van kiszámolva.

A munkaadóm 4 hónap felmentési időt kap, ezért kellene tudnom, hogy a 40 év munkaviszonyom mikor lesz meg.

Segítségüket köszönöm.


Üdvözlettel:


Kovács Csabáné

A kérdés feltevés nem világos, illetve hiányos számomra. Különösen nem világos, hogy "a felmentési időt a munkaadója kapja", - mert ilyen nem létezik.
A felmentési idő ugyanis mindíg a munkavállalónak jár.
A nők 40 éves szolgálati jogviszonyával és nyugdíj-jogosultságával kapcsolatban azt is tudnom kellene, hogy milyen törvény hatálya alá tartozik a munkajogviszonya, mert nem azonosak a feltételek a közalkalmazottakra és a versenyszférában dolgozó alkalmazottakra nézve.

Szabó Miklósné

(28.04.2012)  Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló mond-e fel a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló leszázalékolása előtt? Végkielégítés jár -e neki? (több mint 40 éve dolgozik ott, 1953-ban született férfi) A munkahelye egy mezőgazdasági szövetkezet (volt tsz).
Már megvan az orvosi határozat, 80%-os egészségkárosodás mértékével látáskárosodás, látóideg sorvadás miatt.
A táppénz is megszűnt.
A munkáltató elküldte a munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumot, melyen a \"közös megegyezés\" szerepel. Még nem írta alá.
Mit tegyen? Milyen jogi szabályok vonatkoznak ilyen esetben?

Várom mielőbbi válaszát! Előre is köszönöm.

"Megszüntették a rokkantsági nyugdíjat
A megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvény szerint a rokkantsági nyugdíj 2012-től megszűnik, a megváltozott munkaképességű emberek a következő évtől rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak.
Mivel ezek az ellátások jövedelempótló jellegűek lesznek, ezért azokat csak akkor állapítják meg, ha a kedvezményezett az egészségi állapota miatt nem tud dolgozni. További feltétel még, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 3 évig biztosított legyen a kérelmező személy."http://nyugdij.adohirek.hu/

(08.02.2012)  Tisztelt CV Centrum!

Én egy multinacionális cégnek dolgozom egy munkaerőt kölcsönző ügynökségen keresztül. Január 30-án szóban felmondott nekem a közvetlen főnököm leépítésre, átszervezésre hivatkozva.
A munkámmal megvoltak elégedve csak a leépítések miatt elsőként a kikölcsönzött munkaerőktől válnak meg. A felmondásidő (1 hónap) február 1-től lépne életbe a főnököm elmondása alapján. De azóta sem kaptam írásban erről semmit a munkaerő kölcsönző cégtől.
Az lenne a kérdésem, hogy kötetes leszek e aláírni visszamenőleg febr. 1-től a felmondásomat, vagy megtehetem-e hogy csak akkor a írom alá amikortól a kezembe veszem a felmondó levelet. Kötelez-e engem a személyes megbeszélés erre és jogos-e hogy nem rögtön a felmondás közlésekor adják át a felmondó levelet?
Azt is szeretném megkérdezni, hogy nekem mint munkavállalónak mi lenne a kedvezőbb a későbbiekben, hogy ha most közös megegyezéssel írom alá a felmondást vagy sem ? Milyen problémáim származhatnak belőle ha nem írom alá a közös megegyezést? Erről minden félét halottam már és szeretném a nekem legkedvezőbbet lépni.
Előre is köszönöm válaszukat !

Üdvözlettel J

Munka törvénykönyve Mt. szabályai

A munkaviszony megszüntetése

Mt. 193/I. § (1) A kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(2) A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
193/J. § (1) A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A felmondást a kölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
Vita esetén a felmondás indokolásának valóságát és okszerűségét a kölcsönbeadónak kell bizonyítania.
(3) A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha
a) a kölcsönzött munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját,
b) a kölcsönzött munkavállaló munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan,
c) a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a kölcsönzött munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy
d) a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor.
(4) A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.
(5) Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló között a felmondás közlését megelőző két éven belül többször került sor munkaviszony létesítésére, a felmondási idő szempontjából ezek időtartamát össze kell számítani.
(6) A kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén - a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.
193/K. § (1) A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönzött munkavállaló megszüntetheti.
(2) A kölcsönzött munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő súlyosan megszegte a munkaviszonyra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve megállapodást.
(3) A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a kölcsönzött munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(4) A kölcsönbeadó a nyilvántartásból való törlése esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően, e tényre történő hivatkozással, azonnali hatályú felmondással - a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül - köteles a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Ha a kölcsönbeadó a munkaviszonyt határidőn belül nem szünteti meg, a munkaviszony a hatvanadik napon megszűnik.
(5) Az azonnali hatályú felmondásra a 193/J. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az azonnali hatályú felmondás jogát - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet gyakorolni. A kölcsönvevő által közölt ok alapján az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállaló vétkes magatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló tizenöt napos határidő az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számít.
(7) Ha a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a kölcsönbeadó a (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, vagy az azonnali hatályú felmondás jogát a kölcsönzött munkavállaló gyakorolja, a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállaló számára megfizetni a 193/J. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamra járó átlagkeresetét.
(8) Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
193/L. § A munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő - ha a munkavállaló a jognyilatkozat közlését, a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodás megkötését, a jogviszony megszűnésére vezető ok bekövetkezését megelőzően nem végzett munkát, a jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony megszűnésétől, megszüntetésétől számított - öt napon belül köteles a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállalót megillető munkabért, a 193/J. § (6) bekezdése és a 193/K. § (7) bekezdése szerinti díjazást, egyéb járandóságát kifizetni, valamint kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Szabó Miklósné

(19.01.2012)  Tisztelt szakértő,
Vasárnap felmondtak a munkahelyemen, egy plázában lévő boltban (hosszú nyitvatartás, hétvégén is, stb.), a \"szokásos\" módon: holnap nem kell jönnöd, mert másik üzlet megszűnik (aznap hallottam róla először), nincs már rád szükség, meg egyébként is problémáid voltak ezért mehetsz... A problémám 3 hónap után az volt hogy nem kaptam meg a felvételkor beígért fizetésemelést, év elején kifogásoltam hogy mért csak 20 nap szabadság jár, mert 30 évesen 22 nap járna szerintük mi megállapodtunk erről (én nem emlékszem és a szerződésben sincs benne), ja minimálbérre voltam bejelentve 8,5 órára, de 11-et voltam ott, szerencsére többet kaptam kézhez (kár h nem papíron).
Holnap már mehetek a papírjaimért, elvileg jól ki is számolták ami jár nekem, kb 42e Ft (a fél hónapra kiszámolt átlagkeresetem), és közös megeggyezéssel kell távozom, de nem egyeztünk meg semmiben, felmondási időt sem adtak, hogy kereshessek másik munkát.
Szerintem ennek nem így kell lezajlania.
Hivatalosan kell adjanak 15-30 nap felmondási időt amit fizetnek igaz?
Mik a lehetőségeim? Olyan mintha rendkívülien küldenek el, de mégsem.
Arra gondoltam csak akkor írom alá a közös megeggyezést, ha erre a hónapra megkapom a pénzem, vagy legalább a hónap 3/4-re járót.
Válaszát előre is köszönöm.
Budai Zsolt János

Ha közös megegyezéssel válnak, akkor annak nem lesz feltétlenül része a felmondást idő. Ellenben kérheti, hogy csak akkor írja alá a közös megegyezést, ha annak a felmondási idő is a részét képezi. A közös megegyezésben egyéb, Önnek kényelémetlen kérdést is tendezhet (kialkudhat) a munkáltatójáról. Pl.: megállapodás a fizetés tészleteiről.

Szabó Miklósné

(10.01.2012)  Tisztelt Szakértő !
Egyik munkavállalónk 2011 júliusában táppénzre ment,s szeptember végéig adott le orvosi igazolást.Azóta viszont sem igazolást nem kaptunk tőle,sem nem kapunk a telefonon történő megkeresésünkkor egyértelmű választ arra,hogy mik a \"tervei\" az elkövetkezendőkben.
Szeretném megtudni,hogy mint munkaadónak , mik a jogaink egy ilyen helyzetben?Már az OEP-től is több alkalommal keresett bennünket az ügyével foglalkozó hölgy,mert többszöri felszólításukra sem volt hajlandó a hiányzó papírokat benyújtani,ezért elutasították a táppénz igényét.
Szóval hogyan lehet ettől a munkavállalótól jogszerűen megválnunk?
Válaszát köszönöm szépen:Simon Ildikó

Ebben az esetben a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét szegi meg [Munka törvénykönyve 3. § (1) bekezdés]. Ez a kötelezettség a keresőképtelenség idején is fennáll. Munkaviszonyát az eset súlyától függően rendes vagy rendkívüli felmondással, esetenként közös megegyezéssel meg lehet szüntetni a fenti paragrafus megsértésére hivatkozással.

Szabó Miklósné

(31.12.2011)  TISZTELT SZAKÉRTŐ!
Betegállományban voltam 15 napig ebben benne vannak a hétvégék és ünnepnapok is! Visszamentem dolgozni és 3 nap után elém tett a főnököm egy közös megegyezéses papírt amit én nem voltam hajlandó aláírni erre ő azt mondta akkor ő mond fel nekem és kipostázza, mondtam neki hogy megbeszélem ezt egy ügyvéddel és holnap vissza térünk rá ő jegyzőkönyvezte hogy nem írtam alá a papírt persze azután hogy én eljöttem? A kérdésem az lenne jogszerű e a felmondása, vonatkozik e rám a felmondási tilalom?
Jár e a felmondási idő nekem? Visszamehetek e táppénzre, és ki fizeti azt mivel pont év vége van?
Mit lehet tenni ilyenkor? Válaszát előre köszönöm!

Azt azért tudni kellene, hogy főnöke mire alapozza a felmondását, mert a táppénzes állományi lét nem lehet törvényes ok a munkaviszony megszüntetésére.
Felmondási idő természetesen jár. Táppénzre vissza lehet menni, ha beteg, - az a felmondási idő alatt is jár, ám a felmondási időt meghosszabbítani nem fogja. A táppénzt a társadalombiztosítás fogja fizetni a befizetett munkáltatói és a munkavállalói egészségbiztosítási járulék befizetésekből.
Ha úgy gondolja, hogy munkáltatója Önnel a munkaviszonya megszüntetésének tekintetében jogellenesen járt el, akkor jól teszi, ha ügyvédhez fordul.

Szabó Miklósné

(20.12.2011)  Tisztelt Cím!

Közalkalmazottként dolgozom 4 éve. A 2. évben a munkáltatóm kötött velem tanulmányi szerződést (csak tanulmányi szabadság igénybevételére) mivel távoktatásban végeztem a főiskolát. A tanulmányi szabadságaimat nem mindig hagyták kivenni, amit sajnos utólag tudtam meg, hogy ez szerződésszegést jelent a munkáltatóm részéről. Időközben elvégeztem a főiskolát. Kérdésem az lenne, ha találnék egy másik munkahelyet és nem engedne el a munkáltatóm csak a felmondási idő ledolgozása után (ami ha jól tudom 4 év után 35 nap), akkor én védekezhetnék-e azzal, hogy az elmúlt 3 évben nem adták ki a vizsgáimhoz járó szabadságokat? Ha igen, akkor hogyan bizonyíthatnám mindezt?
Van-e hátránya ha rendkívüli felmondást adok be?

Köszönettel:

E


Erre már nem hivatkozhat. A jog nem tudása nem mentesít, de nem is jogosít semmire.
Ha rendkívüli felmondást akar beadni, azt jól gondolja meg, mert indokolási kötelezettsége van és akkor mondhat így fel ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,illetve olyan magatartást tanúsít amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Munka törvénykönyve, Mtv. 96. § (1) bekezdés a), b) pontok. További fontos szabály, hogy ezt a felmondási módot ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. [4. bekezdés].
Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja cselekménye (mulasztása) következményeit és azokat kívánja vagy belenyugszik. Súlyos gondatlanság a feltűnő közömbösség.

Szabó Miklósné

(11.12.2011)  Kedves Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok,2012 február 25-ig. Azonban,december 31-vel minden dolgozónak felmondott a főnököm. Maga a \"cég\" nem szűnik meg,de azon kívül minden (az utolsó bolt is bezár..).
Január 2-ai kezdéssel találtam egy állást,ami hosszú távon is nagyon jó lenne,azonban az a gondom,hogy ha elkezdek dolgozni,a főnökömnek akkor nem \"kell\" felmondania,így úgy tudom,hogy a 7 év munkaviszony után rendes felmondás esetén járó összes anyagi juttatást elvesztem.
Mit lehet ilyen estben tenni? GYES alatt felmondhat a munkáltató a GYES lejárta előtt is?
Tulajdonképpen,milyen juttatások járnának 7 év munkaviszony után rendes felmondás esetén?

Köszönettel:Andrea

Gyes alatt nem mondhat fel a munkáltató.
Jár a felmondási idő, amelynek időtartamára átlagkereset illeti meg [Munka törvénykönyve 92. § (3) bekezdés].
Jár továbbá két havi átlagkereset összege végkielégítés címén.

Szabó Miklósné

(29.11.2011)  Tisztelt SZakértő!

Érdeklődnék egy munkaviszony felmondásával kapcsolatos ügyben. Egy ismerősömnek létszámleépítésre hivatkozva mondtak fel 2 és fél éves munkaviszony után. Jogutódja valószínűleg a kolleginája lesz, aki hamarosan nyugdíjba vonul, és vélhetően azért képes addig is betölteni ezt a pozíciót, mert az informatikai projekten az ismerősöm maximálisan teljesített, így a projektben várhatóan minimalizálódott az előforduló hibák esélye. Mivel a felmondás azért jön jól a főnöknek, mert 2,5 év mv. után nem jár végkielégítés és mert épp a projekt, amin ismerősöm dolgozott is megfelelően zárult, úgy gondolom jogi útra terelhető az ügy. Megtisztelne, ha felvilágosítana, hogy valóban érdemes-e az ügyben behatásosabban eljárni, vagy egyáltalán lehet-e vmit tenni.

Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Ecsenyi Áron

Ha a munkáltató létszámleépítésre hivatkozik, - és azt végre is hajtja - és a pozíciót nem tölti fel, még részmunkaidőben sem újabb munkavállalóval, akkor nincs elegendő ok munkajogi vitát nyitni ebben a kérdésben.

Szabó Miklósné

(22.11.2011)  Tisztelt Szakértő Úr!

4 év és 10 hónapja dolgozom egy cégnél. Nyáron sebészeti műtétre volt szükségem, de nem lett végleges a megoldása, nem lehetett újra műteni, mert a szöveteknek regenerálódniuk kellett. 2 hónap fájdalmas gyógyulás után visszamentem dolgozni és közöltem főnökömmel, hogy újra kell majd műteni pár hónap múlva. 2 hete beszéltem a főnökömmel, hogy Januárban várható az újabb műtét. A héten kaptam egy rendes felmondást átszervezésre hivatkozva.
Jogszerű ez?

Köszönöm.
NCsilla

Rendes felmondást átszervezésre hivatkozva át lehet adni a munkavállalónak, de kérdéses, hogy ténylegesen volt-e átszervezés a munkáltatónál. Ha ugyanis az bizonyosodik be, hogy a munkáltató felmondása csupán légből kapott okokra utal, illetve alaptalan, - mert átszervezés nem volt, illetve volt ugyan, de az ön munkakörét nem is érintette, akkor joggal feltételezhető a munkáltató személyes és egyben jogellenes eljárása a munkáltatóval szemben.
Ha úgy tapasztalja, hogy munkáltatója csupán meg akart öntől szabadulni, és a rendes felmondás indoka alaptalan, akkor a rendes felmondást 30 napos fellebbezési időben megtámadhatja a munkaügyi bíróságon. Ez esetben a munkáltatói felmondás okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. [Munka Törvénykönyve 89. § (1)-(2) bekezdés].

Szabó Miklósné

(13.11.2011)  Tisztelt szakértő!

Párom villanyszerelőként dolgozik egy Kft-nél .Nem nagyon volt munka ezért csak készenlétben vannak általában,de a szerződésben szereplő minimálbér szerintem így is megilletné.Ezt már 3 hónapja nem kapja kézhez .Talált másik munkát és szeretne rendkívüli felmondással felmondani de egy munkatársa már ezt megpróbálta és nem írták alá a papírt hogy átvették,elé raktak egy másikat ami közös megegyezés és hogy nem tartoznak semmivel.Mit tegyen ha nem írják alá ?Hova fordulhat?A másik munkahelyen kellenek a papírok és már a jövő héten ott kellene dolgoznia vagyis először szerződést kötnie.

Előre is köszönöm gyors válaszát.

A 3 havi munkabért követelni lehet rendkívüli felmondással. Küldjék el a rendkívüli felmondást postai úton térti vevénnyel.

Szabó Miklósné

(13.11.2011)  Tisztelt Cím !

11 éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen középvezetői beosztásban. A termék, amit értékesítettünk megszűnt, úgy hogy valószínűleg csoportos leépítéssel küldenek el minket. Elég magas fizetésem volt, mely alapbérből és negyedéves jutalékokból állt össze. Tudom, hogy elküldésem esetén 3 havi végkielégítés jár, melynek alapja a most hatályos MT szerint a teljes jövedelmem. Kérdésem a következő: Ha a cég fel akar nekem ajánlani egy másik munkakört, mely bár a végzettségemnek megfelelő, de anyagilag a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb ( pl. csak alapbér), akkor köteles vagyok-e elfogadni? Illetve, ha nem fogadom el, akkor csak rendes felmondással mehetek el, vagy a cég köteles elküldeni és akkor is jár nekem a végkielégítés ? Nem szeretnék a végkielégítéstől elesni, arra várok, hogy a cég mondjon fel, mert már több mint egy hónapja bejárunk reggel és nincs semmi munkánk.

Tisztelettel: Judit

Az egyik tanácsom az lenne: hogy türelem. Semmit ne sürgessen és ne menjen önként azon dolgok elébe, amelyet nem Ön okozott. Várja meg, amíg lép a munkáltató.
A másik tanácsom: hosszú távon a felajánlott munka elfogadása hasznosabb lehet, még akkor is, ha a felajánlott bér nem üti a jelenlegi szintet.
A harmadik tanácsom: ha mennie kell, akkor az munkáltatói rendes felmondás legyen, -és akkor megkaphatja az a végkielégítést is, amelyre vágyik.

Szabó Miklósné

(30.10.2011)  Tisztelt szakértő!
Egyházi iskolában tanítok és üzemi tanács tag is vagyok!
Egy szülő feljelentett,mire munkahelyem a rendkivüli,azonnali elbocsájtásomat akarja!
hivatalos papírt sem az iskola,sem én még nem kaptam a rendőrségi nyomozásról!Ártatlan vagyok...!Meg sem kérdeztek!Mégis elküldhetnek és mindenféle paragrafusokkal indokolják!
Megtehetik?Végkielégítést kaphatok?
Munkanélküli segélyért folyamodhatok majd ilyenfajta elbocsájtás után?
köszönöm gyors válaszát!

A Munka törvénykönyve (Mt.28. §, amely egyébként a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozik) meghatározza az üzemi tanács tagjainak védelmével kapcsolatos szabályokat. Ennek értelmében az üzemi tanács tagját, tisztségviselőjét megbízatása idején és - azt követően, ha ezt a tisztségét legalább 6 hónapig folyamatosan betöltötte, akkor a megbízatás megszűnése után még 1 évig védelem illeti meg.
Ez a védelem azt jelenti az Ön esetében, - tekintettel arra, hogy a munkáltató rendkívüli felmondással élt, hogy a munkáltató a szakszervezeti szerv véleményének előzetes beszerzésére köteles, - amely vélemény azonban nem kötelezi a munkáltatót az elhatározásában, hiszen csak előzetes véleményről van szó, nem pedig egyetértésről.
Ez esetben végkielégítést nem kap, munkanélküli segélyért a munkaügyi központban regisztrálhat.

Szabó Miklósné

(25.10.2011)  Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közalkalmazotti felmentési időmet töltöm ( közoktatás ). Kérdésem: ha a felmentési idő alatt egészségügyi intézményben közalkalmazottként elhelyezkedem, akkor:
1. hogyan alakul a továbbiakban a felmentési időre járó bér, illetve a végkielégítés kérdése?
2. áthelyezéssel kezdhetek dolgozni a másik munkahelyen közalkalmazottként vagy hogyan?
3. a jelenlegi fizetési kategóriámat ( F/6 ) köteles-e megtartani a következő munkáltató vagy visszasorolhat alacsonyabb ( pl. D ) közalkalmazott kategóriába is, amennyiben úgy ítéli meg, hogy csak az érettségimet veszi figyelembe, mivel nem kell diploma az adott munkakörhöz
4. ha nem közalkalmazottként helyezkedem el a felmentési idő alatt akkor jár végkielégítés és a felmentési időre járó bér ( volt munkáltatóm szóbeli közlése szerint \"semmi nem jár\".

Köszönettel: Edina

1. A felmentési időre átlagkereset jár. Végkielégítést a törvény alapján két esetben fizet a munkáltató: a munkáltatói rendes felmondás, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve amelyet a törvény expressis verbis nem mond ki ugyan, - de közös megegyezés esetén is meg lehet ebben állapodni, bár nem jellemző ez a fajta gesztus az átlag magyar munkáltatók jelentős részére.
2. Az áthelyezés 3 alanyú jogviszony. A munkavállalónak az átadó munkáltatónak és az átvevő munkáltatónak kell ebben közösen nyilatkoznia, illetve megállapodnia.
3. Ön is tudja, hogy a kinevezés munkakörre szól, az abban meghatározott feltételekkel. Amennyiben a munkakörhöz csak középfokú végzettség szükséges, a munkáltató főiskolai végzettség esetén sem fizet felső végzettségű bért.
4. Felmentési időre járó bért és végkielégítést akkor kaphat, ha a törvényi feltételeknek megfelel, - ez a kérdés nem függhet a munkáltató személyes hozzáállásától, - illetve pláne nem a személyes véleményétől.

Szabó Miklósné

(19.10.2011)  Tisztelt uram az lenne a sűrgős kérdésem hogy határozott idejű munkaszerződésnél táppénz alatt felmondhatnak-e munkaerő kölcsönző alkalmaz sajnos inszalag szakadásom van amit műteni kell és ezért nem tudok dolgozni és még annyit hogy próba idő alatt vagyok: Telefonon közölték velem hogy el kell hogy küldjenek: Előre is köszönöm mielőbbi szives válaszát Üdvözlettel Kiss Géza
Próbaidő alatt a kölcsönadó cég bármikor elküldheti minden indokolás nélkül. Ebben az esetben a táppénz alatt nem élvez védettséget.

Szabó Miklósné

(28.09.2011)  Üdvözlöm!

Tavaly Áprilisban mentem a céghez dolgozni,szerződésem határozatlan idejű,sajnos idegösszeomlásban vagyok jelenleg ithon,idén augusztus 18-tól betegállományban,kérdésem betegállomány alatt ki e rúghatnak a munkahelyemről? Tudok esetleg érvelni stb.

Tisztelettel:Szuhánszki Norbert

Nem rúghatják ki a betegállomány alatt. Ha lejár a betegállomány, viszont minden további nélkül - a megfelelő indokolás mellett - kezébe adhatják a rendes felmondó levelet. A munkáltatói rendes felmondás határidőben (felmondás kézhezvételétől számított 30 nap) megfellebbezhető a munkaügyi bíróságon. Itt lehet érvelni önmaga mellett, illetve jogi képviselőt is igénybe vehet erre a célra.

Szabó Miklósné


(26.09.2011)  Tisztelt CV Centrum!

A fórum bejegyzéseket olvasva nem találtam választ egy általam nagyon fontos kérdésre. Beregisztráltam az oldalra, de sajnos nem látom, hol tudnám feltenni Szakértőjüknek a kérdésem. Nagyon fontos lenne a válasz, ezért leírom itt a kérdésem, ha tudnák továbbítani Szakértőjük felé.
A kérdés: közel 4 éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Nagyon stresszes a munka is, ezenfelül a kollegák is feszült légkört teremtenek. Elegem van, időnként tünetek formájában a testem is jelzi a kimerültséget. Pár hete már nagyon rosszul alszom, már hétvégebte sem tudok kikapcsolni, csak a helyzet megoldásán gondolkozom, miközben feszült vagyok a rossz munkahelyi hangulatra gondolva. A főnökömtől már kértem pár napja külön irodát, tekintettel arra, hogy vezető vagyok, és szeretnék nyugodtabb munkakörülmények között dolgozni. Időközben a kiszemelt iroda raktárrá lett minősítve, de azt mondta utánajár. A mindennapi munkavégzés már a feszült és ellenséges légkör miatt számomra nagy feszültséggel jár. Ezért kérdésem, ha nem tudnák biztosítani számomra azonnal a nyugodt munkavégzéshez szükséges körülményeket (úgy tudom ez minden munkavállalónak jár, hogy egészséges és nyugodt körülmények között végezze a munkáját) akkor felmondhatok-e az Mt. 96.§ (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva? Ebben az esetben is jár a végkielégítés, illetve a felmentési bér? Valamint a fenti körülmények miatt 2 nappal több szabadságot vettem ki, mint amennyi időarányosan jár, ezt gondolom a felmondástól függetlenül visszafizethetem a levont járulékokkal és szja-val együtt. Jól tudom, hogy munkanélküli ellátás ebben az esetben a munkaügyi kirendeltségnél való jelentkezés első napjától jár? Ha egyáltalán azzal az okkal felmondhatok rendkívüli felmondással, hogy vezetőként egyébként is stresszes munkát rendkívül ingergazdag közegben kell végeznem, és ez már az idegrendszerem rovására megy.
Mielőbbi és segítő szíves válaszukat megköszönve: Sz.L.

A munkavégzés körülményeire nehéz munkajogilag megfelelő választ adni. Egyes munkahelyeken egy légtérben dolgozik az egész kollektíva, - vagy csupán vékony fülkék választják el őket egymástól.
Vezetőként jár a nyugodt és csendes, szeparált helyiség, - hiszen több feladatra szinte egyszerre vagy egymás mellett kell rövid idő alatt reagálni.
Ha úgy döntött, hogy nem bírja tovább és rendkívüli felmondással kíván távozni a lehetetlen körülmények miatt, akkor a vezetőkre vonatkozó szabályok alapján Munka T. 190. § (3) bekezdés szerint, - (amely magában foglalja MT. 96. § (4) bekezdését és csupán az elévülési időt hosszabbítja meg) - mondhat fel.
A 96. § (7) bekezdése szerint ha a munkavállaló (vezető) mond fel rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére megfizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. ...

Szabó Miklósné

(10.08.2011)  Tisztelt Uram!

Tegnap felmondtam a munkahelyemen, a főnökeim már több mint egy hete nem osztottak be dolgozni és elvették a kulcsaimat, ezért mondtam fel. A főnököm azt mondta nem akarja, hogy letöltsem a felmondási időt, utána meg ma azt mondta, hogy le kell töltenem, és ha nem teszem meg, akkor majd keresnek. Hogy ez mit jelent vagy mire célzott nem tudom. Tegnap még meg is fenyegetett, hogy nem kapom meg az előző havi fizetésemet.
Mit tudok tenni? Mindenképp le kell dolgozzam a 30 napot?

Ebben a helyzetben szüntesse meg munkaviszonyát rendkívüli felmondással. Ezt írásban kell megtenni és indokolni kell a munkáltató kötelezettségének nem teljesítésével (nem foglalkoztatja), ellentmondásos magatartásával (felmondási idő körüli bizonytalanság) és fenyegetésével a bér tekintetében.
A rendkívüli felmondás a munkaviszonyt azonnali hatállyal szünteti meg.

Szabó Miklósné

(26.07.2011)  Kérdésem az lenne, hogy a munkáltatónak mikor kell a munkavállalóval közölnie a felmondást? Jogszerű e az, hogy 5-én átadja és az 15-ével lép életbe? Mindezzel egyidejűleg a munkaviszonyomat közös megegyezéssel is hajlandó megszüntetni, amelyben a dátumok az előzőek, csak jóóó sok végkielégítéssel. Mindezt azért teszi, mert a felmondás indoka valószínűleg nem valós és nem okszerű.
Állami cégről van szó, mely a saját bevételéből (is) gazdálkodik, tehát a létszámát is maga határozza meg. A szervezetnek van központi és területi irodái is. Ha szervezeti szinten - összlétszám kb 400 fő - kb. 50 munkavállalóval ugyanezt teszik, akkor ezzel ki akarják játszani a csoportos létszámleépítést és az ezzel járó kötelezettségeiket, ezért ezt az egész eljárást jogellenesnek tartom. Elsikálják a közös megegyezést aláírók \"felmondását\", így akik azt nem hajlandók aláírni, azok már kevesen maradnak és így nem éri el a cég a csoportos létszámleépítés határát.
A közléskor köteles vagyok e bármelyiket is aláírni? Van e jogom a munkáltatómat kérdőre vonni, hogy miért gondolja, hogy erre szükség van - mi a valós indoka? Nem történt semmilyen átszervezés, jogutódlás. Sztem a központi irodát szeretnék felölteni, ezért csökkentik a vidéki irodák létszámát, valamint az öregeket le akarják cserélni fiatalokra. Mindezt abból gondolom, hogy a nyugdíjkorhatárt elérőkkel is ugyanezt teszik. Ill. nem tudom, hogy nyugdíjba küldik e őket, vagy felmondanak nekik. Sajnos semmit nem kommunikálnak nyíltan.
Ebben a helyzetben milyen jogaim vannak? Melyiket \"érdemes\" aláírnom a közös megegyezést vagy a felmondást? Mindkettő megtámadható bíróság előtt, mivel a közös megegyezést is nyomás hatására írnám alá és abból kitűnik, hogy a benne lévő kedvező feltételeket nem én szabtam. Viszont ha a felmondás indoka nem valós és nem okszerű, akkor azt meg azért nem írnám alá. Ha arra kényszerítenek - egyáltalán tehetnek e ilyet - hogy vmelyiket azonnal írjam alá, melyiket válasszam? És mik az esélyeim egy munkaügyi perben ill. egy közszolgálati jogvitában? Ez z eljárás nem zsarolás és megvesztegetés?

A magyar jogban a munkavállalónak nem áll rendelkezésére az ellentmondás joga. Ebben a kérdésben a munkavállalónak tűrnie kell a munkáltató, a szakszervezet, a munkaügyi hivatal által rá rótt kötelezettségeket. A munkavállalónak egyetlen joga van: a munkáltató tájékoztatásának meghallgatása vagy tudomásul vétele, amelynek a 30 nappal a munkaviszony megszüntetése előtt meg kell történnie rendes felmondás esetén.
Egyetlen dolog amit tehet, hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésbe nem megy bele.

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Egy olyan problémám lenne, hogy 1 éve dolgozok egy ruházati üzletben eladóként!
A minap összehívták az összes eladód (5-en vagyunk) és azzal rágalmaztak hogy lopunk az üzletből...
Erre másnap zárás után már kimentünk a pláza folyosójára, leengedtük a rácsot is, és előbukkant a főnökünk hogy táskavizitet szeretne és kipakoltatta ott a plázában járókelők előtt a táskánkat!!
Nekem ez már túl sok, le szeretnék számolni!
Van arra lehetőség hogy a felmondási időmet ne keljen letöltenem a körülmények miatt?
6 óra bejelentett munka és 11 órákat vagyunk bent és akkor még rágalmazással jönnek....

Segítségét előre is köszönöm!!

Ha úgy érzi rágalmazzák, mondjon fel rendkívüli felmondással írásban az ok megjelölésével. Itt nincs felmondási idő, mert a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti, ugyanakkor jár az átlagkereset és a végkielégítés is. Indoklásában Munka törvénykönyve (Mt.) 96. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozzon.

Szabó Miklósné

(22.07.2011)  Tisztelt Szakértő!
Jelenlegi jogszabályok szerint a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyukat egyebek között azoknak, akik táppénzen vannak, várandósok, lombikbébi programban vesznek részt, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a 3 éves kort.
Van egy13 éves és egy 3 év alatti gyermekem, akivel jelenleg GYES-en vagyok. A férjemet ez év közepén rendes felmondással küldték el a munkahelyéről. Szeretném megkérdezni, hogy a fenti jogszabály, azaz hogy a 3 év alatti gyermeket nevelő szülőknek csak rendkívüli felmondással lehet a munkaviszonyát megszüntetni, mindkét szülőre érvényes-e? Jogtalan volt-e a férjem elküldése?
Válaszát előre is köszönöm!
F.Annamária

A hatályos szabályozás csak az anyát védi gyermeke 3 éves koráig, illetve a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülőt.

Szabó Miklósné

(19.07.2011)  Elnézést kérek! 1977.0810..
Ne mondjon fel. Ha a munkáltató mond fel, akkor előtte a ki nem vett szabadságot ki kell
adni vagy a munkaviszony lejártáig a ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. Jár végkielégítés is.

Szabó Miklósné

(05.07.2011)  Tisztelt Ügyintéző!


A munkáltató rendes felmondással felmondott, állományban 07.24-éig vagyok.

Kérdéseim:
- táppénzre ezen idő alatt elmehetek-e, hiszen még állományban vagyok? ( cukorbetegséget állapítottak meg nálam), ha igen, milyen javadalmazás illet meg és azt a volt munkáltató fizeti? ( végkielégítést adott és a felmondásban aláírtam, hogy akkor nem voltam táppénz alatt)
- 07.24-e után ki fizeti a TB-et? ha én, azt hol kell intéznem vagy a munkanélküli hivatal fizeti, ha bejelentkeztem?
- 07.24-e után, ha táppénzen is leszek be kell jelentkeznem a helyi munkanélküli hivatalba?
( úgy tudom, hogy a passzív táppénz megszűnt 07.01-től)
Gondolom munkanélküli ellátás és táppénz nem vehető igénybe egyszerre.

Végkielégítést kaptam, ezzel egy időben, ha táppénzre tudok menni, táppénz is jár?

Válaszukat köszönöm,

H.Szilvia


Táppénzre elmehet, a passzív táppénz valóban megszűnt 07. 01-től, tehát max. 07. 24-ig lehet táppénzen, amely időre táppénz jár.
Rendes felmondás esetén jár a végzett munkáért munkabér, a felmondási időre átlagkereset, három év munkaviszony esetén jár egy hónap végkielégítés, az éves ki nem adott szabadság (természetben), -illetve jár mindaz a járandóság amelyet kollektív szerződés (ha van!) garantál a munkaviszony munkáltatói rendes felmondásának esetére.
Ha tb.-ét Ön akarja fizetni, akkor ezt egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél, - a megfelelő szerződés megkötésével - megteheti, - illetve ha álláskeresőként regisztrál a munkaügynél, akkor azt a hivatal fizeti a járadékból.
A munkaviszonya megszűntével megszűnik a biztosítási jogviszonya, ha önként nem köt megállapodást előre a tb. szervvel, - de ha regisztrálni akar álláskeresőként, akkor nincs szükség önkéntes biztosításra a tb.-nél.
A végkielégítés ténye nem zárja ki a táppénzre való jogosultságát a felmondási idő lejártáig (munkaviszonya megszűntéig).

Szabó Miklósné

(01.07.2011)  Tisztelt Szakértő!
2010február óta dolgozom egy kft-nél mint operátor,idén februárban kiadott a munkáltatóm egy papírt miszerint erre az évre jár nekem cafeteria ,üdülési csekk 153000 ft értékben melyet juniusban kell kifizetniük legalábbis papír szerint.Eddig ebből még semmit nem kaptam kiderült azért mert felakarják mondani a határozatlan idejű szerződésemet.Kérdésem az lenne hogy utólag köteles időarányosan az üdülési csekket kifizetni?Köszönettel:N.Anita

Amennyiben a munkáltató írásban garantálta a cafeteria juttatást, akkor időarányosan ki kell adnia a bérrel és más igazolásokkal együtt, legkésőbb az utolsó munkában töltött munkanapon.

Szabó Miklósné

(23.06.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
2010.dec.23-i dátummal kaptam meg a kinevezésemet, ha jól tudom, a törvény max. 6 hónap próbaidőt köt ki. A szerződésemen a próbaidő lejárta: 2011.06.23. dátum szerepel. Ön szerint is? Szerintem 2011.06.22-én járt le a próbaidőm.
(2011.06.23-án - mondván, hogy a próbaidő alatt azonnali hatállyal elküldhetnek - megszüntették a munkaviszonyomat.)
Várom válaszát, tisztelettel:
Ilona

Munka Törvénykönyve 12. § (3) bekezdés második mondata: Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.
Szerződésében ez szám 2011. 06. 23., vagyis 23-án még munkaviszonyban állt, és ezen a napon még felmondhatnak Önnek. Köznyelven ezt úgy mondanánk, hogy az utolsó 24 órában mondtak fel.

Szabó Miklósné

(10.06.2011)  Tisztelt Szakértő!

2004.óta dolgozom a cégnél határozatlan idejű munkaviszonyban. Június 6-án beadtam rendes felmondásomat június 10-i megszüntetéssel. Most olyan tanácsot kaptam módosítsam meg a felmondást, hogy a 60 nap elteltével jelöljem meg a munkaviszony megszüntetését, mert munkáltatom jogi úton megtámadhatja, hogy nem elég időt adtam. Perelhetnek ezért ez a fő és nagyon fontos kérdésem, vagy tényleg írjak másik felmondást június 10-én és augusztus 10-et jelöljem meg munkaviszony megszüntetésként? Vagy a felmondás módosítását /dátum / írjam le?Munkáltatóm valószínűleg ragaszkodik a 60 napos felmondási idő letöltéséhez. Nem tudom mi lenne a jó ha közös megegyezést írnék a felmondásba? Annyira stresszes munkahely, hogy már teljesen ki vagyok készülve idegileg, lenne új nyugodtabb munkahelyem. Jó lenne minél hamarabb megszünne ez a munkaviszonyom. Nagyon gyors válaszra lenne szükségem, kétségbe vagyok esve !
Válaszát előre is köszönöm!
Víg Kata

Rendes felmondással felmondhatja a munkaviszonyát, indokolnia nem kell, - illetve kérheti az irányadó felmondási időtől történő eltekintést, -de nem is tarthat igényt a le nem töltött felmondási időre adható járandóságokra.

Szabó Miklósné

(24.05.2011)  Tisztelt Cím!

Jogellenes felmondás, diszkrimináció, peren kívüli egyezség lehetősége!!!

05.23-án rendes felmondást adtak át nekem a munkahelyemen. Megkérdezték, hogy terhes vagyok e vagy jelenleg részt veszek e emberi reprodukciós eljárásban (főnököm azt mondta, hogy az a lombikbébi), ami miatt nem mondhatnának fel. (A valódi ok ami miatt elküldenek, hogy kisbabát szeretnénk, ők pedig inkább megválnak tőlem, minthogy náluk legyek állományban még 3 évig - ez szerintem diszkrimináció, amit fel is vettem a telefonommal) Utánanéztem a neten az előbb említett fogalomnak, ami az eütv. szerint nem csak a lombikbébit fogalja magában, hanem az inszeminációt, peteérést elősegítő gyógyszeres kezelést, petesejt-, és spermadonor adományozást. 4 hónapja járunk inszeminációra, azaz rám is vonatkozik a tv. szerinti felmondási tilalom. Ha erről a tényről tájékoztatom a munkáltatót, és valamiféle (akár pénzbeli) peren kívüli megoldást ajánlok fel neki a bírósági eljárás helyett, ez törvénybe ütköző e. Zsarolásnak minősül? Pénzbeli kárpótlást elfogadhatok e? Nem szeretnék ott dolgozni tovább, nem az a célom, hogy visszavegyenek dolgozni, inkább egyfajta kárpótlást szeretnék az ellenem elkövetett jogellenes magatartás miatt. Ilyen lehetséges, hogyan kivitelezhető?

Válaszát előre is köszönöm! Melinda

Ön felmondási tilalom alatt áll, a reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelések miatt. A munkálattó jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt keresettel fordulhat a Munkaügyi Bírósághoz.

Szabó Miklósné

(05.05.2011)  Tisztelt Cím!

Kérdésem a következő:

Édesanyám 1954.07.27-én született.
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolása alapján: a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje: 39 év 355 nap.
A kereső tevékenységgel járó jogviszonyban szerezett jogosultsági ideje: 31 év 205 nap.

Sajnos a megromlott egészségi állapota miatt munkahelyéről tavaly elbocsájtották. Azóta nem tud elhelyezkedni.
Szeretném tudni, mi a legkorábbi időpont, amikor elmehet nyugdíjba.
Kire vonatkozik a előrehozott csökkentett összegű előrehozott nyugdíj?

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a Tny. 18/A. §-ban megahtározott életkori feltételeknek (59 betöltött életév).

Szabó Miklósné

(02.05.2011)  2009-ben megszűnt a cég ahol dolgoztam jogutód nélkül.Most hogy lejárt a gyedem a felszámolóval felvettem a kapcsolatot és ott a hölgy azt mondta hogy 2 havi végkielégítés és kettő havi szabadság megváltás járna részemre de a szabadság megváltásból csak 35 napit tudd kifizetni mert nincs pénz.Időközben kiderült hogy egy másik kollega nőmnek viszont kifizették mind a két havi szabadság megváltást így ismét telefonáltam nekik és a hölgy azt mondta hogy csak a 35 napi szabadság megváltást tudja adni viszont megtoldották még 45 nap felmondási idővel a pénzem.Azt szeretném kérdezni hogy 7 év munka viszony után jár e nekem a felmondási idő ha gyeden voltam az ugyanis most járt le márc.01-én.Mi a teendő vagy ragaszkodjak a 2 havi szabadság pénzhez vagy netán akkor mindkettő járna a szabadság megváltás és a felmondási pénz is kérem adjanak tanácsot köszönöm.
Hét év munkaviszony után nem csak a szabadság megváltása, a felmondási idő, hanem még végkielégítés is járna, - ezt legyen szíves közölni a munkaügyekkel foglalkotó hölggyel.

Szabó Miklósné

(13.04.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy adjanak tanácsot az esetemre!
A következő történt. 2005 óta vagyok alkalmazásban egy cégnél, 2008-ban gondoltak egyet és azt mondták hogy más lesz a munkaköröm, de ahhoz hogy ezt eltudjam látni egy másik telephelyükön kell dolgozzak, ami a lakóhelyemtől 40 km re van. Mivel egy másik kollegám is azon a településen lakik mint én, így járhattunk a céges teherautóval. Most az a helyzet, hogy a kollegám felmondott mert talált magának egy másik helyet ott a közelben. Megkérdeztem a munkáltatóm, hogy akkor most hogy lesz vele kapcsolatban. Azt közölte, hogy oldjam meg a bejárást ahogy tudom, azt tudni kell, hogy buszjárat az közvetlenül nincs arra, csak reggel 5:15 kor ami 6:15kor tesz le a telephelytől kb fél órás gyalogútra, vagy előbb bebuszozok egy másik városba, hogy onnan jussak el a munkahelyre. Autó az nincs és ez jelen pillanatban nagy luxus is lenne. Nem akarnak adni semmilyen költségtérítést sem az utazáshoz. A munkámmal nincs problémájuk, de mégis az én kezembe adják a döntést! Úgy érzem ez méltánytalan bánásmód, mert ezt a munkát a lakóhelyemhez közeli telephelyen is tudnám végezni, de oda nem akarnak vissza tenni, mert csak itt lehet ezt csinálni sehol máshol. Ez kifogás! Hazugság!
A kérdésem az, hogy ha azt választom, hogy mivel nem tudom megoldani a munkába jutást, és a cég nem segít ebben, és felmondok, járhat e a végkielégítés? A munkaszerződésemben a munkavégzés helye a lakóhelymhez közeli telephely címe van beírva, és azóta sem írtam alá szerződésmódósítást, és nem én találtam ki hogy utazzak napi 40km-t oda vissza! A munkaidőm elvileg reggel 8tól este 6ig szól, de mivel utaznom kell így reggel fél 7kor kell induljak, illetve az esti hazajutás is kálvária mert ha van autó akkor este 6kor tudunk idulni, ha nincs akkor várnunk kell, és volt már hogy este fél 9re értünk haza a kollegámmal!

Nagyon kíváncsi vagyok a válaszukra!

Remélem tudnak segíteni, mert nagyon kétségbe vagyok esve!

Tisztelettel,

Ildikó

Ha Ön mond fel végkielégítés nem jár.
Ellenben van egy lehetősége arra, hogy kieszközölje a munkáltatói rendes felmondást, akkor ha a munkaszerződés részbeni érvénytelenségére hivatkozik a munkahely megállapításának tekintetében. Ugyanis a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni [Munka Törvénykönyve 10. § (2) bekezdés].

Szabó Miklósné

(29.04.2011)  Alulírott munkavállaló ez úton közlöm, hogy a óta
tartó, határozatlan idejű munkaviszonyomat meg kívánom szüntetni. Szeretném,
ha a megszüntetés kétoldalú megállapodással, úgynevezett közös megegyezéssel
történne.
Jelenleg keresőképtelen vagyok, és ez a közeli jövőben előreláthatólag
sajnos nem fog változni. Erre tekintettel a munkaviszony azonnali hatályú,
közös megegyezéssel való megszüntetése Önöknek is előnyösebb a munkavállalói
rendes felmondásnál, hiszen utóbbi esetben a felmondási idő alatt
folyósított táppénzem 30%-át Önök kötelesek megtéríteni a
társadalombiztosításnak. A közös megegyezéssel ettől a tehertől
mentesülnének.

Várom megtisztelő válaszukat azzal, hogy jelen ajánlatomhoz, levelem kézhez
vételét követő 10 napig kötöm magam, ha ezen kötöttségi időn belül nem
tesznek az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, megfontolom a munkavállalói
rendes felmondás benyújtását.
ptam választ)
Válasz:Tárgy:rendes felmondás válasz
Értesitem.hogy a 2011.03.01-én érkezett.2008.08.25-től fenálló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását elfogadom.Az Mt. 92.§ (1) bekezdésnek értelmében a felmondási idő 30 nap,a munkaviszony megszűnésének napja:2011.03.31.
A munkaviszonyával kapcsolatos okmányokat,valamint járandoságát az utolsó munkában töltött napon, lakcimére postázzuk.
Azokat szeretném kérdezni,hogy ez most az én részemre pontosan mit jelent.
Én beteg állományba vagyok szerintem adig.Nekem akkor most be kell mennem vagy egyáltalán mit kell csinálnom.Nem kell semmit aláirnom vagy ugye nem kell bemennem dolgozni?Fogalmam sincs ez igy mit jelent és mit kell csinálnom.
Ez ugye nem jelent közös megegyezést?Ugy értem hogy ahogy Ök válaszoltak csak 90 nap után mehetek munkanélkülire?Már irtam az előbb levelet de szerintem azt
még zavarosabbanirtam.Várom megtisztelő válaszát..Szabóné Gizi
Most lehet hogy többször küldtem a levelet de vagy 3szor ki jött a küldés úgy hogy elnézést

Végül a cége a a határozatlan idejű munkaviszányak megszüntetését munkavállalói rendes felmondásként kezelte. Úgy gondolom, hogy ez korrekt munkáltatóra vall. Örüljön az eredménynek, - és tegye meg, hogy érdeklődik a munkáltató képviselőjétől az iránt, hogy személyesen vegye-e át az iratokat-igazolásokat vagy postai kézbesítés útján.

Szabó Miklósné

(03.05.2011)  Alulírott munkavállaló ez úton közlöm, hogy a óta
tartó, határozatlan idejű munkaviszonyomat meg kívánom szüntetni. Szeretném,
ha a megszüntetés kétoldalú megállapodással, úgynevezett közös megegyezéssel
történne.
Jelenleg keresőképtelen vagyok, és ez a közeli jövőben előreláthatólag
sajnos nem fog változni. Erre tekintettel a munkaviszony azonnali hatályú,
közös megegyezéssel való megszüntetése Önöknek is előnyösebb a munkavállalói
rendes felmondásnál, hiszen utóbbi esetben a felmondási idő alatt
folyósított táppénzem 30%-át Önök kötelesek megtéríteni a
társadalombiztosításnak. A közös megegyezéssel ettől a tehertől
mentesülnének.

Várom megtisztelő válaszukat azzal, hogy jelen ajánlatomhoz, levelem kézhez
vételét követő 10 napig kötöm magam, ha ezen kötöttségi időn belül nem
tesznek az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, megfontolom a munkavállalói
rendes felmondás benyújtását.
ptam választ)
Válasz:Tárgy:rendes felmondás válasz
Értesitem.hogy a 2011.03.01-én érkezett.2008.08.25-től fenálló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását elfogadom.Az Mt. 92.§ (1) bekezdésnek értelmében a felmondási idő 30 nap,a munkaviszony megszűnésének napja:2011.03.31.
A munkaviszonyával kapcsolatos okmányokat,valamint járandoságát az utolsó munkában töltött napon, lakcimére postázzuk.
Azokat szeretném kérdezni,hogy ez most az én részemre pontosan mit jelent.
Én beteg állományba vagyok szerintem adig.Nekem akkor most be kell mennem vagy egyáltalán mit kell csinálnom.Nem kell semmit aláirnom vagy ugye nem kell bemennem dolgozni?Fogalmam sincs ez igy mit jelent és mit kell csinálnom.
Ez ugye nem jelent közös megegyezést?Ugy értem hogy ahogy Ök válaszoltak csak 90 nap után mehetek munkanélkülire?Már irtam az előbb levelet de szerintem azt
még zavarosabbanirtam.Várom megtisztelő válaszát..Szabóné Gizi
Jó napot kivánok az a kérdésem hogy most kell-e küldenem egy másik felmondást is vagy mit kell csinálnom ,várni és majd 30-án leadni a betegpapirt?

Az Ön részére ez mukáltatói rendes felmondást jelent. Kérje a a munkaviszonyt megszüntető munkáltatói határozatot és az igazolásokat. Bemehet érte a munkahelyére személyesen is.

Szabó Miklósné

(05.05.2011)  Egy kis megerősítésre illetve tanácsra szorulok ebben a kérdésben.
> táppénzen vagyok már 8 hónapja mivel
> nem tudok állni.
> Sajna kiírtak dolgozni és először szabadságra küldtek és közben el
> kellett mennem alkalmassági vizsgálatra ahol az orvos nem talált
> alkalmasnak.
> Az után már utána néztem, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell rendes
> felmondással felmondani és ilyenkor neki kell kifizetni az 1 hónapos
> felmondási időt és 1 havi végkielégítést mivel már majdnem 4 éve ott
> dolgozom.Egyetlen dologgal nem vagyok tisztában, hogy mivel ennyi
> ideig táppénzen voltam, ugye ilyenkor 30 napos védettségem van, tehát
> nem küldhetnek el.Most ilyenkor is él ez ha nem vagyok alkalmas? Tehát
> február 14.-én munkaképessé nyilvánítottak de ugye szabadságra
> küldtek.Akkor február 14.-tol -március 14.-éig védve vagyok és akkor
> azt is ki kell fizetniük és csak március 15.-tol kezdődik az 1 hónapos
> felmondási idő? Sehol nem találtam a neten erről semmit. Tudnál nekem
> ebben segíteni? Vagy kérlek segíts, hol tudnék erről pontosabb
> információt kapni!?
>
> Most az új fejlemény, az hogy olyan levelet kaptunk,
> amiben a közös megegyezés szerepel amit mi nem fogadunk el. A levélben
> leírtak szerint csak méltányossági alapon kaptam 1 hónap munkabért.
> Ami szintén nem elfogadható számomra!A bérpapíron található összeget
> már átutalták számlánkra. Illetve nem kaptam semmi olyan papírt ahol
> egyáltalán alá tudom írni a közös megegyezést! A további kérdés az
> lenne, hogy megkaphatom e az 1 havi felmondási időt és végkielégítést
> pluszban,és mi a helyzet a 30 napos védelemmel táppénz után, illetve
> perelhetőek e ez ügyben! forduljak munkaügyi bírósághoz!?

Válaszát előre köszönöm!
Tisztelettel: T.H.T.
>

A keresett szabály Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdés b) pontjában található és így szól: A felmondási idő, ha a az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el.
Jogellenes a közös megegyezés egyoldalú munkáltatói megállapítása. Ha a munkáltató más módon nem téríthető jobb belátásre, akkor mindenképpen megér egy pert ez a fajta munkáltatói bánásmód.

Szabó Miklósné

(19.01.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Megerősítést szeretnék kapni, hogy 3 hónapos betegállomány után valóban nem mondhat-e fel a munkáltató 30 napig? Továbbá a 2010. évről megmaradt szabadságot jan. 31-ig adhatják ki, a maradékot pedig ki kell fizetnie a munkáltatónak?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel
Szabina

Kedves Szabina!

A szabály így szól helyesen és a felmondási tilalom csak a táppénzes állomány idejére vomatkozik:

"A felmondási tilalom csak munkáltatói rendes felmondásra terjed ki és a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a betegség miatti keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz), legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, "google.hu

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évét követően szabadságkiadássracsak a törvényben meghatározott esetben kerülhet sor. Ilyen kivételes érdek: amunkáltató súlyos gazdasági,illetve működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, ebben az esetben a szabadságot legkésőbb

- kollektív szerződés hiányában az esedékesség évét követő év március 31-ig,
- kollektív szertődés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adható ki.

Szabó Miklósné

(28.12.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
A következő kérdésekre szeretnék Önöktől választ kapni.
3,5 év munkaviszony után a munkáltatóm létszámleépítésre hivatkozva közölte hogy dec.31-től megszünteti a munkaviszonyomat.De kijelentette hogy nem hajlandó végkielégítést fizetni alá kell írnom a közös megegyezést.Mivel szabadságom már nem maradt az utolsó hétre fizetés nélküli szabadságot fognak beírni.Ha utolsó munkanapomon nem leszek hajlandó ezt aláírni és jan 3.-án így jelentkezem a munkanélküli segélyre úgy is kapni fogom majd?És utána hová forduljak és milyen formában hogy a nekem törvényesen járó végkielégítést megkapjam?
És ha valami csoda folytán észbe kap rendes felmondással írja meg a papírjaimat én is követelhetem a felmondási időt?Vagy ez csak a munkáltatók joga?Ha az szerepel a felmondásban hogy eltekint a felmondási időtől én nem ragaszkodhatom ehhez?

Kedves Lajos!

Ha a közös megegyezést aláírja, akkor munkáltatója nem köteles végkielégítést fizetni, illetve csak azt köteles adni, amelyben közösen megállapodnak, továbbá ami nem mond ellent a törvénynek vagy más megállapodásnak.
Egyébként munkáltatója létszámleépítésre hivatkozik, amely indok egy rendes munkáltatói felmondáshoz az okok alaposabb megjelölésével - továbbá annak indoklásával, hogy az Ön munkája miért vált feleslegessé - éppen elegendőek lennének. Ez esetben jár a felmondási idő, és kap végkielégítést is. Az igazolások és a járandóságok az utolsó munkában töltött napon kerülhetnek kiadásra. Ezt követően természetesen lehet regisztrálni a munkaügyi központban.

Szabó Miklósné

(29.09.2010)  Tisztelt Tanácsadó.
Olyan kérdésem lenne,hogy 2007 februárban,egy bt-hez mentem dolgozni.Majd nem sokkal késöbb kiderült,hogy a második kisbabám is uton van.El is mentem táppénzre,utána meg gyesre majd gyedre.2010 julius 20-án miután a kisfiam betöltötte a 3.életévét, vissza szerettem volna menni dolgozni,és ekkor szembesültem avval,hogy a cégnek hült helye lett.mentem a munkanélküli központba,hogy tudnak-e munkát ajánlani,ott mondták,hogy az adataim alapján nekem még munkaviszonyom van.Elmentem a tb-hez érdeklödni ott mondták,hogy igen,de a bt-felszámolás alatt van.Fel is hivtuk a felszámolót aki akkor átadta valakinek az felszámolás.Na ilyen az élet másnap hivott is a volt munkáltatom,hogy kérné a mobilom számát,mert hivna a felsz,mert ki szeretnének fizetni.Kérem nézze el tudatlanságomat,de milyen jutatásokra számithatok??Mert valami végkielégitést,meg szabadság megváltást emlitett.Felhivtam a könyvelö ismerösömet,és ö is ezt mondta,DE még avval kiegészitve,hogy meg kell kapnom a 2010 julius 20-tól járó fizetésemet is a felszámolás utolsó napjáig.Ez valóban igy van??? akkor 67500ft-ra voltam bejelentve.

Kedves Rita!

Számíthat mindazon juttatásokra, amelyet a volt munkáltatója, illetve könyvelő ismerőse már ismertetett Önnel.
Tehát jár a szabadság megváltása, ha az Önnek járó szabadságot nem vette ki, illetve nem adták ki. Jár végkielégítés a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkáltatói rendes felmondás esetében, ha már legalább három évet dolgozott a Bt.-nél. Ha Gyed-et vagy Gyes-t folyamatosan kapott, akkor azon időre nem, - a gyermek három évét követően viszont állásidőre járó pénzt a Munkaügyi Bíróság megállapíthat. Igényjogosultságait jó lesz írásban is közölni munkáltatójával.

Szabó Miklósné

(06.07.2010)  A munkáltatóm az alábbi indokkal mondott fel:
A munkáltatónál az önálló irodai adminisztrátori munkakör megszűnik. Az irodai adminisztrátori munkaköri feladatokat gazdasági célszerűségi okokból a könyvelő látja el, a két munkakör összevonásával.

Gondom:
Leszámolásom után pár nappal a cég (dolgozók száma 5 fő + 1 könyvelő) felvette a helyemre a könyvelő barátnőjét. A barátnő végezettsége pénzügyi-számviteli ügyintéző (nekem is van ilyen is, ezt az iskolát vele együtt végeztem én 5-ös, ő viszont 2-es eredménnyel, nekem azonban több végzettségem is van és a gyakorlatom is nagyobb) az irodai munkák elvégzésére.

Kérdésem:
Élhetek-e jogorvoslattal a Munkaügyi Bíróságon?
Mennyibe fog ez nekem kerülni? (Mikor kell fizetni? Előre? Utólag? Csak ha veszítek?)
Milyen eredmény születhet (Visszahelyeznek az állásomba vagy kártérítést kapok? Ha kártérítés, akkor milyen összegre számolhatok?)?
Mi van akkor, ha az ügy végére már máshol helyezkedem el?

Várom válaszukat! Köszönettel:

Anita

Kedves Anita!

Leépítésre hivatkozva,- különösen, ha annak racionális indokai vannak a munkáltatója jogszerűen él a felmondás jogával. Ettól függetlenül Ön a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatot kérhet a Munkaügyi Bíróságtól. Ez esetben Önnek kell bizonyítani azt, hogy a felmondás nem okszerű és munkáltatója egyéb más ok miatt akart Öntől megszabadulni, - és - ha ott még tovább is akar dolgozni, akkor kérni az esetleges visszahelyézést a munkakörébe. Mint felperesnek meg kell fizetnie az eljárás költségét, kivéve ha pernyertessége esetére a keresetében a munkáltatóra kéri hárítani a per költségeit. Pervesztessége esetén egyéb költsége is lehet. Ha közben már más munkáltatónál dogozik, akkor gondolom, hogy nem kéri majd a visszahelyezését.

Szabó Miklósné

(08.07.2010)  Tisztelt Cím!

1976. október 2-án születtem. 2001. március 1-től dolgozom a munkahelyemen. 2008. június 9-én született a kislányom, előtte kivettem a 2008-as évre járó szabadságot.
2008.06.09-2008.11.23. TGyás
2008.11.24-2010.06.09. Gyed
A munkahelyem 2009. május 20-tól felszámolás alá került, az aktív dolgozóknak augusztus közepétől felmondtak, csak a kismamák vannak állományban.
Kérdésem a következő:
kaphatok-e végkielégítést, ha én kérem, hogy számoljanak el velem? Mennyi szabadságom gyűlt össze? A bruttó bérem 2008-ban 100000 Ft volt.

Köszönöm a választ!

Kedves Kristi!

Végkielégítés csak munkaáltatói rendes felmondás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. Járhat akkor is, ha Ön kéri, - de erről külön meg kell állapodniuk a munkaviszony megszüntetésének kapcsán.
A szabadsága 48 nap alap és 4 nap pótszabadság.

Szabó Miklósné

(26.05.2010)  Leszámolással kapcsolatos kérdésem lenne.
A munkáltatóm rendes felmondással felmondott, a felmondási idő felére felmentett a munkavégzés alól.
Én ezt úgy értelmezem:

Felmondást kézhez vettem: május 18-án.
Felmondási idő (35 nap) május 19-június 22
Utolsó jogviszonyban lévő napom, amire még bér (átlagkereset jár) 06.22.
Felmentési idő (munkavállaló igénye szerint) 18-nap (kerekítve): 06.03-06.22-ig
Bentlévő szabadság időarányosan: 7 nap
Szabadság ideje: 05.27-06.04-ig.
Így az utolsó munkában töltött napon május 26-a lesz.
Én úgy gondolom, hogy az utolsó munkában töltött napon (tehát május 26-án) a munkáltatónak kötelessége kiadni a papírokat (amin természetesen a munkaviszony vége 06.22-e!) és kifizetni az összes béremet, illetve az 1 hónap végkielégítést.

Helyesen értelmezem-e a rendelkezésemre álló információkat?
Munkáltatóm a júniusi átlagbéremet és a végkielégítést csak június 22-én akarja kifizetni.

Kérem segítségét, hogy kinek van igaza.

Tisztelt Anita!

Én - ha nem tévedek - a z utolsó munkában töltött napját június 14-re számolom. Ugyanis, ha június 22-től (felmentési idő utolsó napja) visszafelé számolok 7 napot, - a szabadságát - az június 14-re esik, - és ezen a napon a munkáltatónak ki kell adni a bért, a végkielégítést és az igazolásokat.

Ez azonban csak akkor igaz ebben a formában, ha a munkáltató a maradék felmondási időre (17 nap, amellyel a munkáltató rendelkezik) is felmenti Önt a munka végzése alól.
Ha ugyanis a munkáltató a maradék 17 napban berendeli Önt dolgozni, akkor az utolsó munkában töltött napja ezzel a 17 nappal meghosszabbodik.

Szabó Miklósné

(18.05.2010)  Szeretném megtudni, hogy amennyiben jogerős munkaügyi bírósági végzést követő 15 nap elteltével sem kaptam meg a munkabéremet a volt munkáltatómtól, illetékfeljegyzési joggal, tehát költségmentesen kezdeményezhetem e a felszámolását a munkáltatómnak, a jogerős végzésben szereplő munkabér, annak kamata, valamint a munkaügyi perrel járó költségeim vonatkozásában. Mindezek megfizetésére kötelezte a bíróság a volt munkáltatómat, de az nem fizet.
Köszönöm válaszát-

Tisztelt Ibolya!

Az 1991. évi IL. törvény szól a csőd, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról. Az 1. § (2) bekezdése értelmében a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(49 a végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet- a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.

Fenti eljárások olyan bonyolult, a fenti törvény által szigorúan szabályozott eljárások, hogy annak terjedelme jelen lehetőségeinken túl mutat.
Lényeg, hogy valamelyik eljárásban Önnek hitelezői minőségben kell szerepelnie. A többi hitelezővel együtt hitelezői választmányt kell létrehozniuk érdekeik védelmében (ez külön eljárás). Ha a törvényben leírt hitelezői választmányt megalakították, akkor a megalakulást követő nyolc napon belül értesítik a megalakulás tényéréről tagjairól, jogaikról az adóst, az bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.
Felszámolási eljárást a hitelező is kezdeményezhet. A hitelezőnek kérelmében meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és annak rövid ismertetését, hogy adóst miért tartja fizetésképtelennek. a hitelező a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki, - akinek megbízatása a felsz. kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart.
....

Lényeg, hogy hosszú és bonyolult eljárásokról van szó. Tapasztalataim nincsenek ezen a téren, de gondolom, hogy emberpróbáló és minősítő időszakok váltják egymást a végkifejletig, - amely lehet, hogy nem is hozza meg a hozzá fűzött reményeket.

Szabó Miklósné

(30.03.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
A felmondásomat szeretném beadni(közalkalmazott vagyok egy kórházban.) Egyik kérdésem az lenne,hogy rendes felmondással vagy közös megegyezéssel tegyem ezt. A munkáltatóm egy hónapot akar letöltetni velem, de én ennyit sem akarok. Megtehetem, hogy azt az egy hónapot végig betegállományban töltöm és leszámolok? Jelenleg betgállományban vagyok kislányommal mert beteg. Beadhatom betegállomány alatt is a felmondást? Beleszámít egyáltalán a felmondási időbe a betegállomány?

Válaszát előre is megköszönve
Kata

Kedves Kata!

A rendes felmondást tanácsolom a munkaviszony jogcímének megszüntetéséül, - mert ez esetben kérheti a felmondási időre járó bért, a ki nem adott szabadságát, - illetve mindazt, amit egy esetlegesen hatályban lévő kollektív szerződés ilyen jogcímen a munkavállalónak garantáltan nyújthat. Természetesen a munkaviszonyát közös megegyezéssel - azonnali hatállyal is megszüntetheti, a felmondási idő igénybe vétele nélkül, - de ez nem előnyös az Ön számára.

Szabó Miklósné

(09.03.2010)  Tisztelt Szakértő!

Nekem 2féle problémám és kérdésem lenne.
10.12-én felmondtam egy cégnél rendes felmondással, de szerepelt benne az is hogy közös megegyezés. Mivel ezekben a jogi dolgokban én nem voltam jártas, nem tudtam mit hogy kell intézni a munkanélküli járadékhoz. Ezért már a cég HR-es hölgyével is beszéltem erről, hogy nincs következő munkahely, hanem járadékot szeretnék intézni, és hogy ezek a papírok megfelelnek e az igényléshez. Akkor azt mondta hogy igen. Majd hívtam telefonon, hogy nem fogadják el a rendes felmondást, csak ha közös megegyezés szerepelne az igazoláson, ezért át kéne javítani. Rámondta hogy rendben, majd 1 hét múlva az én felkeresésemre kiderült hogy ezt nem tudja elintézni, mert rendes felmondás lett rögzítve náluk.
Nade épp ezért kértem a véleményét ezügyben már az elején, amikor ezt jónak tartotta, majd később közölte, hogy igen, tudja hogy így nem utalnak járadékot 90 napig.
Ezt félrevezetésnek lehet hívni? Hogy miatta kerültem ebbe a helyzetbe? Emiatt munkaügyi bíróság elé vinném az ügyet, csak előtte szakértő válaszára is kiváncsi vagyok.

A másik ügy bérrel kapcsolatos, mert októberre és novemberre szerepel a zöld táblázatos jövedelemigazoláson 1-1 bruttó bér, viszont az októberi bérpapíron látható összegekkel ez nem vethető össze, és az akkor utalt nettó összeg nem egyezik ezzel.
Októberre bruttó 188.925 ft van írva, novemberre bruttó 68.102 ft. Erre októberre kaptam netto 145.426 ft-ot. Állítják, hogy ezt összevontan utalták nekem (a 2 havit).

Előre is köszönöm a választ, amire nagy szükségem lenne!

Tisztelettel
B. B.

Az álláskeresési járadék azt illeti meg:
1.: aki álláskereső,
2.: álláskeresővé válását megelőzően négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
3.: rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
4.: munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügy központ sem tud megfelelő munkahelyet biztosítani.
Így, - mint az Ön is látja a munkaviszony megszűnésének jogcíme (munkavállalói rendes felmondás, közös megegyezés) nem feltétele a járadék megállapításának.

A bérrel kapcsolatban kérjen részletezett munkáltatói kimutatást!

Szabó Miklósné

(08.01.2010)  Tisztelt CV Centrum!
Jogosult vagyok-e végkielégítésre, ha jelenlegi munkáltatóm (4 önkormányzat) január 1-től másik 3 önkormányzattal társulva alkalmazna tovább ugyanabban a munkakörben.
Ha igen, mekkora lehet a végkielégítés mértéke, ha 1990 július 1-vel kezdődött a munkaviszonyom ( közalkalmazotti), az új munkaszerződésem pedid 2010 január 1-én lépne életbe.
Köszönettel!

Cak akkor jogosult végkielégítésre, ha az az önkörmányzatok társulása áthelyezéssel alkalmazza tovább az új szervezetben.
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke 20 év után nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg.

Szabó Miklósné

(02.03.2010)  Tisztelt TANÁCSADÓ(K) !!!

Kérdésem a következő lenne : 2009. okt. 20.-án felmentéssel -2010. ápr. 20. - megszüntették a m.viszonyomat , most már kétszer hívtak fel telefonon hogy menjek be leszámolni ( kilépő papírokat intézni ) - arra hívatkozva hogy a Magyar Államkincstár kéri ezt tőlük . Kicsit furcsa a dolog , mert amikor megkaptam a papírokat akkor azt mondták hogy elég a felmentésről szóló dokumentumokat elküldeni - elkövettem egy hibát : csak az egyik példányt olvastam el , de mindkettőt aláírtam és amit olvastam azt kaptam vissza . Kérdésem mikor kell kilépnem ( leszámolnom ) - kötelezhetnek most erre illetve mit tegyek ?? !
Köszönetel és tisztelettel H. József

Nekem az a furcsa, hogy előbb szüntették meg a munkaviszonyát, - és utóbb kérik az elszámolást. Ezt a Munka törvénykönyvében is nevesítetten fordítva kell rendezni. Ezt hibát munkáltatójával közösen követték el. Most annyit megtehet, hogy a kérésnek megfelelően cselekszik.

Szabó Miklósné

(09.11.2009)  Tisztelt Szakértők!

2007-ben fejeztem be az iskolát és Budapesten egy klinikán helyezkedtem el. Július elsejétől október közepéig dolgoztam, teljes munkaidőben ápolőnőként, majd táppénzre mentem a terhességem miatt. Jelenleg Gyed-en vagyok. Úgy alakult, hogy Abonyba költöztem és innen nem tudom a bejárást megoldani, ezért ha lejár a Gyed itt a környékbe szeretnék elhelyezkedni. Az lenne a kérdésem, hogy mire számíthatok? Felmondhatok ezzel az indokkal? És a Gyes mellett dolgozhatok egy másik munkahelyen? Milyen kötelezettségeim vannak nekem és a munkaadómnak?
Köszönöm: Csilla.

Kedves Csilla!

A rendes felmondást, határozatlan idejű munkaszerződésnél csak a munkáltatónak kell megindokolnia, a munkavállalót ilyen kötelezettség nem terheli.Ez persze nem azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem állna jogában a szándékáról tudnia, főleg mivel az ön helyére jelenleg csak határozott időtartamú munkaviszonyt létesíthet. Az ön helyére fel vett alkalmazottnak is fontos lehet, hogy a munkakör betöltetlenné fog válni. Addig azonban semmilyen papírt ne írjon alá evvel kapcsolatban. Ha gyed után visszatér dolgozni, azt először a felhalmozódott szabadságok letöltésével kezdi, ha mégis már akkor megszünteti a jelenlegi munkaviszonyát, a ki nem vett szabadságokat kötelező pénzben megváltani. A gyes melletti munkavégzésnek, ha a gyermek már elmúlt egy éves, nincsenek korlátjai.

Tisztelettel
Czimer Judit

(27.10.2009)  Tísztel szakértök!

Több kérdésem is lenne.
Jelenleg munkaidő keretben dolgozok egy cégnél kétmüszakos munkerendben.Minden szombaton dolgozunk ha szabadságot kérek egy szombati napot irnak le helyette.Lehetséges ez?
Varrodában dolgozok szakképzet varró vagyok és betanított munkásnak járó minimálbért kapom.Jogos -e?
Több munkatársamat is elküldték a cégtől közös megeggyezéssel mert ha nem irták volna alá fegyelmivel riogatták őket. 10-éves munkavíszony nincs szükség a további munkájukra de másnap vettek fel embert mivel támogatást kapnak utánuk.Kérdésem,lehet e ezért fegyelmit adni, és milyen következménye lehet,ha nem irom alá,illetve jogos e az elküldök-felveszek módszer a támogatásért?

Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Felhasználónk!

Természetesen az Ön által leírtak sem emberileg sem jogilag nem elfogadhatóak.
Fegyelmi eljárást jogszerűen csak kollektív szerződés esetén lehet
alkalmazni. Kérem ne hagyja magát félre vezetni. Ha ilyen helyzetbe
kerül ne írjon alá semmit, és forduljon egy jogi képviselőhöz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.10.2009)  Tisztelt Szakértők!

2009.március 05-én rendkívüli felmondást nyújtottunk be a munkaadónkhoz, mert nem kaptunk fizetést. Ezt tudomásul véve a felmondásunk elfogadta. De, ekkor már a cég felszámolás alatt volt. A papírjainkat március 10-én kaptuk meg, ebben benne volt a bérjegyzékünk (végkielégítés, felmondási idő, utiköltség térítés, elmaradt bér) az alján feltüntetve, hogy: fizetve 0,- Forint, a cég fizetésképtelensége miatt. A felszámoló a Bérgarancia alpból szeptember 30-án utalta a járandóságunk, de mindenki 25 000,- ft-tal kevesebbet kapott. Felhívtuk, és azt mondta, hogy ha a \"valamit\" eladnak akkor megkapjuk az elmaradt összeget,
A kérdésem az lenne, hogy a felmondás és kifizetés között eltelt majd 7 hónapra kamat nem jár? És, jogos-e az hogy, nem a teljes összeget utalták?

Köszönettel:
O. Beatrix

Kedves Beatrix!

A munkáltató véleményem szerint helyesen járt el. A Bérgarancia Alap működéséről, a támogatás igénylésének rendjéről a többször módosított - 1994. évi LXVI. tv. (Bat.) rendelkezik. A felszámoló által lehívható összeg a Bérgarancia alaptól maximalizálva van, ez jelenleg 9250000 Ft/fő.
7. § (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes
naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
Ha ezt az összeget a volt munkáltató utalta volna, valóban járna utána kamat a Ptk. szerint. Ez azonban egy, az állam által rendelkezésre tartott összeg, mely azonban felső limitet tartalmaz.

Tisztelettel
Czimer Judit

(20.10.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Tanácsát szeretném kérni, az alábbi munkaügyi kérdésben.
Férjem 2005.02.01- től a mai napig áll egy Bt alkalmazásában. Az OEP-nél megkérdeztük, be van jelentve.A Bt felszámolását 2009.07.28.- án megkezdték. Viszont ebben az évben munkavégzés már nem történt, mert az előző évről is maradt ki nem fizetett munkabér. Többször kértük a Bt- től a munkaviszony megszüntetését, amit szerintünk hanyagság miatt nem tettek meg.
Mint kiderült a havi bevallásokat sem teljesítették az APEH felé a munkaviszonnyal kapcsolatban már évek óta.
A felszámoló azt mondta, visszamenőleg 2009.01.01-től fogja megszüntetni a munkaviszonyt, bér kifizetése nem fog történni a munkával töltött időre sem, menjünk munkaügyi bírósághoz és igazoljuk a tényleges munkavégzést.
A probléma az, hogy sem munkaszerződés sem bérjegyzék nem íródott, a valós munkavégzés alatt sem. Ebben az évben pedig más céghez pont amiatt nem tudták bejelenteni, mert a Bt nem jelentette ki.
Ebben az esetben mi a teendő, hová forduljunk?

Köszönettel:
B. Ildikó

Kedves Ildikó!

Azt tanácsolom, hogy először is egy jogi képviselőhöz forduljanak.
Munkaügyi per során azonban nem csak az okirati bizonyítás létezik.
Lehetséges tanuvallomások alapján is igazolni tényeket (pl.:
munkavégzés tényét).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(23.10.2009)  Tisztelt Cím!

Azt szeretném meg tudni, hogyha a munkáltatóm mond fel rendes felmondással de nem fizeti ki sem végkielégítést sem szabadságpénzt, sem felmondási időt, hogyan juthatok hozzá ezekhez az összegekhez. Ezt kifizeti nekem valaki és behajtja a munkáltatótól vagy csak jogi úton történhet ezek behajtása ?

Üdvözlettel:

Papp György

Kedves György!

Rendes felmondás esetén a leírt tételeket jogosan követeli, hogy érdemes-e az ügyét jogi útra terelni azt önnek kell eldöntenie, de az állam helyett más jogosan nem tudja kikényszeríteni az elmaradt összeg behajtását. Javaslom forduljon az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez (www.ommf.gov.hu).

Tisztelettel
Czimer Judit

(16.09.2009)  Üdvözletem! Létszámleépítés van folyamatban a munkahelyemen, első körben az önként távozókat számoltatták le. Meggyegyezés szerint plusz két havi fizetést, és a munkatörvénykönyveben előírtak szerint végkielégítést kell kapni minden önként távozónak. Volt aki meg is kapta a számlájára, de vannak sokan, köztük én is ,akiknek még csak az Augusztusi fiztést utalták. A leszámolással kapcsolatos papírokat kipostázták amiben benne van mindenkinek hogy mennyi pénz jár(plusz két havi bér, végielégítés).A probléma az hogy 10-ig kellett volna utalniuk, ez nem történt meg.Feltételezem hogy következő héten utalják minimum 5-6 nap késéssel. Az lenne a kérdésem hogy követelhetek e késedelmi kamatot a késedelmes utalásért, és ha igen akkor milyen mértékben.?
Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Attila!

Az elkésett munkabér után lehet kamatot követelni. Ennek mértékét a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szabályozza:
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.

(3) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

Valószínűleg, hogy a kamatot csak per útján tudja behajtani, ezért érdemes átgondolni, hogy megérie e a pereskedést.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(17.09.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Lenne egy pár kérdésem Önhöz:
-Van határidő arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikorra adja le a táppénzes papírt a tb-be
(ugyanis nekem több, mint 1 hónap elteltével adta le)?!
-Orvosi papírom van arról, hogy nem emelhetek, mert elvetéltem.
Nem közvetlen munkavégzés közben, hanem annak következménye.
Felvetettem a 2 műszakban történő munkavégzés lehetőségét, hogy ne kelljen felmondanom.
A munkáltató erre közölte, hogy menjek be, és majd megírjuk közös megegyezéssel a felmondást.
Számomra melyik felmondás lenne a \"kedvező\"?
4 éve dolgozok a vállalatnál, és elvileg járna végkielégítés, ha rendkívülivel mondanék föl.
-Ha rendkívülivel mondok föl, akkor jogosult vagyok munkanélküli segélyre?
-Esetemben a szabadságot kifizetik, vagy tárgytalan

Köszönettel:
Enikő

Kedves Enikő!

A munkáltató 3 napon belül köteles továbbítani a táppénzes papírokat az egészségügyi pénztárhoz.
A munkarendet az Mt. 118.§ értelmében, kollektív szerződés hiányában a munkáltató állapítja meg, ez irányban nem jogosult szerződés módosítás kikényszerítésére.Kivétel ha rendszeres éjszakai műszakot is végzett (tehát az éves munkaidő legalább egynegyedében) és az orvosi igazolás megállapította, hogy a megbetegedés az éjszakai munkavégzéssel állt összefüggésben (Mt121.) .Remélem jól értettem, hogy az éjszakai munkavégzést akarja elkerülni.
A másik kérdésem lenne, hogy ön még táppénzen van ? Ha igen felmondási védelem illeti meg.Rendes felmondás esetén miután visszatért dolgozni, nem kezdődhet el a felmondási idő azonnal, ha 30 napig volt táppénzen,ennek megszűnése után még 30 nap felmondási védelem illeti meg. Az ezután következő felmondási idő 35 nap az ön esetében, de ennek fele tartamában a munkáltató köteles a munka alól felmenteni, amire természetesen munkabér jár, de sokszor ilyenkor már teljesen eltekintenek a munkavégzéstől. Ha a munkáltató mond fel rendes felmondással megilleti a végkielégítés is, 3 év után 1 havi átlagkereset. Rendes felmondásnál akkor nem jár a végkielégítés, ha ön volt a kezdeményező fél.

96.§(1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
Személy szerint nem találtam levelében, ennyire súlyos felmondási okot.Persze az is lehet, hogy nem írt le mindent.
96.§ (7) A (6) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

A közös megegyezés azért olyan kedvelt forma, mert az venne benne amit önök kialkudtak, így akár táppénz alatt is elküldhetik, ha ebbe belemegy, amit nem tanácsolok.Ha közös megegyezést ír alá, legalább a 35-napos felmondási időhöz ragaszkodjon, akár munka alóli felmentéssel.
Azt is tudnia kell, hogy az Flt. 27.§ (5) alapján amennyiben munkavállalói rendes felmondás vagy munkáltatói rendkívüli felmondással szűnik meg a munkaviszony az álláskeresési járadékra ( ami természetesen jár önnek) csak 90 nap elteltével lesz jogosult.
Az álláskeresési járadék azért jár önnek, mert az elmúlt 2 évben megvolt a 365 nap bejelentett munkaviszonya, időtartama 270 nap lesz. Ebből az első 91 nap az elmúlt 4 negyedév átlagkeresetének 60%, de maximum 85800 Ft bruttó, a fennmaradó napokra egységesen a minibálbér 60%,tehát bruttó 42900 Ft.
A felmondási idő megszűnéséig járó időarányos szabadságra jogosult,általában ezt a munkavállalók ki szokták venni a felmondási idő alatt, ha pedig a munkáltató eltekint a további munkavégzéstől, biztos hogy elszámolja a fennmaradó szabadnapokat. Ha a még járó szabadnapokat, mégse lehet kivenni, pl. egy rendkívüli felmondás, azt az Mt. 136§ alapján pénzben meg kell váltani.
Bármilyen módon is szűnik meg a jogviszony meg kell kapnia a munkáltatói igazolást (mely tartalmazza a munkába lépés napját, munkakörét, személyi alapbérét), az eljárással kapcsolatban ajánlatos elolvasni az Mt.97.§-tól-99.§-ig terjedő szakaszt, és mindent feltétlen írásban intézzen.

Tisztelettel :
Czimer Judit

(16.09.2009)  Tisztelt szakértő:
A munkahelyem január óta felszámolás alatt van,február óta fizetést sem kaptunk és a járulékokat sem fizették utánunk.
Februárban csak 50.000 forint fizetés előleget tudtak adni,amit most a felszámoló levont az állami bérgarancia alapból adható nettó összegből.A felszámoló által kiszámolt bértartozás több mint 1 millió forint.A kérdésem hogy jogosan vonta-e le az 50.000 forintot a nettó összegből.
Egyébként a munkaviszonyomat juniusban rendkivüli felmondással megszüntettem,mert a felszámoló csak most kezdte megszüntetni a munkaviszonyokat.

Tisztelt VZ!

Meglátásom szerint nem jogos a levonás, hiszen a munkaviszony csak júniusban szűnt meg. Ezen felül úgy gondolom, hogy januárig követelheti elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.09.2009)  Tisztelt Szakértő úr !
Munkaügyi bírósághoz benyújtott peremmel kapcsolatosan szeretném a segítségét kérni.
2004.04.22 és 2009.06.09 között egy varrodában dolgoztam, ami felszámolás alatt áll.
2006.04.25 és 2009.04.25 között gyesen voltam, 2 gyermekem van, 3 és 9 évesek én 36 éves vagyok. Szeretném tudni, hogy hány nap szabadság megváltással élhetek erre az időre. Szeretném a segítségét kérni, hogy tud-e valaki segíteni összegszerűen kiszámolni mennyi követeléssel élhetek a volt munkáltatóm ellen.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: K. Erika

Kedves Erika!

A szabadságok kiszámításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. 2006.-ban a gyes előtt megmaradt szabadságokat- időarányosan
2. a gyes első évében (kisebbik gyermek) kapott alap és pótszabadságokat.
3. 2009.06.09-ig meglévő szabadságokat időarányosan

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy:
11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.(Ez vonatkozik a munkabérre) is.

A követelés összegét- a pontos részletek ismerete hiányában- nem tudom Önnek megmondani. Javaslom, hogy forduljon egy jogi képviselőhöz mindenképpen!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.09.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A férjem munkaviszonyáról lenne pár kérdésem,önök felé.
Egy asztalos cégnél dolgozott 10 évig...idén május 1-től szóban kirugta a főnöke, de azóta is tartozik a február,március áprilisi fizetés kifizetésével...és ami nagyon érdekes,hogy nem irtak alá semmi papirt,azota is hitegeti telefonon hogy utalja a fizetését és hogy kiadja a papirjait de ez mind csak hitegetés.Ujabban már a telefont sem veszi fel.
Hogy tudnánk megtudni hogy még be van jelentve a céghez vagy egyedül a főnöke is kijelentheti semmi aláirás nélkül?
Nem tud munkanélkülire sem elmenni mert nincsenek meg a papirjai a cégtől.
Mi a teendő ilyen esetben?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdv.K. Éva

Kedves Éva!

A felmondásnál minden esetben alaki követelmény az írásbeliség Mt87 § (2).
A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a jogviszonyára vonatkozó adatait
- személyesen a megyei egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatán,
- írásban, postai úton tájékoztatást kérhet a megyei egészségbiztosítási pénztártól,
- interneten a kormányzati portál (www.magyarorszag.hu) ügyfélkapuján át, a regisztrációt követően az OEP jogviszony szolgáltatásából megkérje.Mindenképpen a személyes utat javaslom, mivel az ügyfélkapu regisztrációt is csak így kérhet az okmányirodákban.
Az oep területi kék számait itt találja :http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,5395583&_dad=portal&_schema=PORTAL
Amennyiben be volt jelentve, nem csak az elmaradt 3 havi bér illeti meg, de 10 év után a három havi végkielégítés, és az Mt 101. § szerinti felmondási időre járó átlagkereset is. Az elszámolások kiadásának elmaradását az illetékes munkaügyi központban és az APEH-nál lehet bejelenteni.
Minél előbb javasolnám egy munkaügyi per elindítását, semmiképp ne várakozzanak tovább.

Tisztelettel:

Czimer Judit

(18.08.2009)  Tisztelt Szakértő!

Február óta bírósági alkalmazottként dolgozom, 3 hónap próbaidő után a kinevezésemet meghosszabbították novemberig, mivel 2 évig nem kapok határozatlan kinevezést, de egyéb okok miatt fel kell mondanom.
Mivel határozott időre szol a szerződésem ez esetben van e felmondási idő, és kapok e munkanélküli járandóságot, ha jelentkezek a munkanélküli központba?
Most ez ideiglenes szerződésnek felel meg és indok nélkül beadhatom a felmondásom, vagy mi ennek a folyamata?

Köszönöm a válaszukat,

Tisztelettel: Andrea

Tisztelt Andrea!

A határozott időre megkötött munkaszerződés rendes felmondással történő megszüntetése jogellenes. Azt csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással lehet megszüntetni mindkét fél részéről, - illetve a munkáltató megszüntetheti, - de egy évi átlagkereset fizetése mellett, illetve ha a határozott időből egy évnél kevesebb van hátra, akkor a hátralévő időre járó átlagkereset kifizetése mellett.
Szándékának kivitelezésére ezért vegye fel a kapcsolatot munkáltatójával.

Szabó Miklósné

(14.08.2009)  Tisztelt CV Centrum
Édesanyámat aki 1952 október 11-én született július 14-én rendes felmondással elbcsájtották állásából 10 év után. Az lenne a kérdésem ,hogy a három havi végkielégítésen kívül megilleti e őt a plusz három hónap végkielégítés a korára való tekintettel?
Köszönettel: Cecília

Tisztelt Cecília!

A Munka törvény könyve 95§ (5) bekezdése szerint, a 10 év utáni 3 hónapon felül, plusz 3 hónap illeti meg azt a személyt, akinek munkaviszonya az öregségi nyugdíj vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
A nyugdíj korhatár jelenleg 62 év (20 éy szolgálati idő), ami jövőre fokozatosan növekedni kezd, az ön édesanyja a 62 életév betöltése után 183 nappal mehetne rendes nyugdíjba, de a januárig még hatályos jogszabály szerint is csak októberben tölti az 57.évét és elbocsátása már julisban megtörtént..Korkedvezményes nyugdíjra olyan emberek jogosultak, akiknek foglalkozása fokozottan igénybe veszi a szervezetet. "A korkedvezményre jogosító munkaköröket a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Itt megtalálható a munkaköri leírás, illetőleg az is, hogy mely munkáltatóra terjed ki a korkedvezmény hatálya, tehát mely munkáltatónál eltöltött idő számít korkedvezményes időnek.A fentiek szerinti korkedvezményes szolgálati idő 2001. január 1-je előtt szerezhető. Aki 2000. december 31-éig a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében megjelölt korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, a megszerzett korkedvezményes nyugdíjjogosultság alapján lesz jogosult öregségi nyugdíjra akkor is, ha a nyugdíjat 2000. december 31-ét követően veszi majd igénybe."
Tehát ha az ön édesanyja esetleg ilyen munkakörben is dolgozott, ez sajnos nem derül ki a levélből, 8 év után 2 év korkedvezményre lenne jogosult, ez esetben nem csak járna neki a plusz 3 hónap végkielégítés, esetleg korkedvezménnyel már nyugdíjba is mehetne.

Tisztelettel:
Czimer Judit

(31.07.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

2006. márciusa óta állok alkalmazásban munkáltatómnál, majd 2006. szeptemberében veszélyeztetett terhesség végett táppénzes állományban voltam, 2007. májusában szültem. 2007. októbere óta a cég felszámolás alatt van. A GYED már lejárt, így most GYES-en vagyok. Júniusban tértivevényes levélben jeleztem a felszámoló felé (amit át is vettek), hogy július 1. napjával ismét szeretnék munkába állni. Erre semmi reagálás nem történt részükről. Ez akkor azt jelenti,hogy én július 1-től ismét munkaviszonyban állok a (felszámolás alatt lévő) munkáltatómnál, és ők pedig kötelesek számomra a munkabéremet átutalni minden hónapban, míg a felszámolási eljárás tart? Vagy nem jár semmi, és várjam meg, amíg az eljárás befejeződik?
Válaszát előre is köszönöm.

Zita

Kedves Zita!

Felszámolás esetén a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat. Egy felszámolás alatt lévő céghez pedig nem tud "újra" munkába állni, ezért mindenképpen meg kell várni az eljárás befejeztét. A munkabérre, végkielégítésre, elmaradt szabadságokra a Bérgarancia Alap nyújt fedezetet. Tanácsként viszont javaslom, hogy személyesen is keresse fel a felszámolót és járjon a dolgok után.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(07.08.2009)  Szép napot kívánok!

2008.10.hónapig GYEDEN voltam,megszüntettem a GYEDET,megigényeltem a GYEST és vissza mentem a volt munkahelyemre dolgozni,de másik részlegre vettek csak vissza.Az élettársam mint műszakvezető dolgozik a cégnél,konfliktus helyzetbe került a gyárvezetővel és a gyárvezető azzal zárta le az esetet,hogy engem visszahelyeztetett a GYED előtti részlegre(hozzátartozik,hogy norma rendszerben vagyunk és 3 év kiesés után nem tudom teljesíteni a kiírt darabszámot,ami azonnali mozgóbér elvonással jár).Én ezt nem vállaltam,mert a családom fenntartásához szükséges jelentős jövedelem kiesésről lenne szó,így vissza jöttem GYESRE,2009.11.19.-én tölti be a 3. évét a kislányom!
Kérdésem az lenne,hogy mivel több mint 5 éve dolgozom a cégnél,hogyan tudnék leszámolni felmondási idő letöltése nélkül,igaz-e az a lehetőség,hogy mivel a GYES alatt fizetés nélküli szabadságon vagyok ezért a GYES utolsó napjain,ha én mondok fel el kell engednie felmondási idő nélkül,mert fizetetlen szabadságnál nem tarthat igényt rá?
A közös megegyezéstől már most elzárkozott!

Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:Márti

Kedves Márti!

Véleményem szerint rendkívüli felmondással nem élhet, mert a törvényi feltételeket a munkáltató magatartása nem meríti ki:

96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Mivel a közös megegyezéstől a munkáltató elzárkózott, így marad a rendes felmondás lehetősége. Itt fontos azonban tudni, hogy a felmondási időt nem kötelező teljesen kitölteni, illetve bele lehet számolni a gyed/gyes idején megmaradt szabadságokat.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.07.2009)  Tisztelt Szakértők!

2 hete a cégemnél behívtak egy irodába, ahol a munkáltatóm kezembe adott egy rendes felmondást, a következő indoklással: \"az angol partnernek szolgáltatott munkamennyiség a \"....\" osztályon jelentősen csökkent. Az osztályon kevesebb angol folyamatokon dolgozó Adatbázis munkatárs munkájára van szükség a csökkenő munkafeladatok ellátásához! A munkáltató ezért a romló gazdasági környezetre tekintettel, a további munkahelyek megőrzése érdekében létszámleépítést kényszerült elhatározni!\"

Kérdéseim lennének a következők:

1. Vannak az osztályon próbaidősek, nincs valami törvény, hogy először őket kell elküldeni, és nem azt aki 4 éve ott dolgozik? (4 éve ott dolgozom)!

2. Nincs valami kötelezettsége a cégnek, hogy előre értesítsen az állásom megszűnéséről?

3. Létszámleépítéshez minimum mennyi főt köteles a cég elküldeni, egyáltalán van-e ilyen limit?

4. a kilépésem napján nem tudták a kilépő dokumentumaimat átadni, mivel kiderült, hogy szerintük több pénzt utaltak, mint amennyi járna, így csak akkor kapom meg a kilépő dokumentumaimat, ha valamennyi pénzt visszautalok. Lehet-e ilyet?? Mit tegyek?

Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszukat,

Nikolett.

Tisztelt Nikolett!

1. Akit próbaidőre alkalmaztak, azt a Munka törvénykönyve (Mt. 81. §) értelmében próbaidőn belül a munkáltató indokolás nélkül bármikor elküldheti. Kérdés, hogy mit gondol erről a munkáltató, - mert arra nincs jogszabály, hogy a munkáltató működésével összefüggő okból a próbaidős munkavállalót kell elküldeni.
2. Ha csorortos létszámleépíésről van szó (10 fő egyszerre történő egyidejű elbocsátása) csak akkor érvényes a munkaviszony megszüntetése, ha a törvényben deklarált elözetes-és köztes konzultációkat a munkáltató lefolytatja és azokat megfelelően dokumentálja.
Önnel munkáltatója előzetesen közölte az elbocsátási szándékát és annak okát is.
3. Létszámleépítési limit csak a csoportos leépítésre vonatkozik. Ez pl. 20-100 közötti foglalkoztatott esetében minimum 10 fő.
4. A túlfizetett bért a munkáltató visszakövetelheti.

Szabó Miklósné

(23.07.2009)  Tisztelt Déri Úr!


A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni, mint munkáltató:

Az egyik munkavállalónkkal 2009.06.25.-én közöltük, hogy 2009.06.30.-ával rendel felmondással a munkáltató részéről megszüntetjük munkaviszonyát. A felmondásban 30 nap felmondási időt kötöttünk ki, melynek felét le kell dolgoznia, a másik felét felmentési időként elszámoljuk. Dolgozó felmondását az aláírásával igazoltan átvette. Munkavállalónk 2009.06.26.-án betelefonált, hogy akkor a mai naptól táppnzen van.
A kérdésem az lenne, hogy akkor meddig jár neki a táppénz és mi van felmodási és felmentési idejével?

Kedves Piroska!

A szabályosan közölt felmondás esetén a felmondási időt a táppénzzel nem lehet kitolni. (Valószínű rossz tanácsot kapott, hiszen csak a táppénz alatt nem lehet a rendes felmondást közölni)
A felmondási idő marad 30 nap, táppénzen (passzív jogon) max. 45 napig maradhat.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.09.2009)  Tisztelt Szakértők!
1éve végeztem el tanulmányaimat és utánna bejelentett munkahelyem volt (2008.oktober13 és 2009 május30-i időtartamra)amely közös megegyezéssel szünt meg.Az lenne a kérdésem h. megillet-e engem valamilyen juttatás ha a munkaügyi központban jelenkezek?Továbbá még az a problémám h. a bejelentett lakóhelyem nem ugyanaz mint a munkavégzésem helye...Bejelentkezhetek a mostani lakóhelyem szerinti Munkaügyi Központba ha nem itt van a bejelentett lakcímem?Válaszukat előre is köszönöm...Szép Napot!

Kedves kérdező!

Az 1992. évi LXVI. törvény új terminológiája lakó- és tartózkodási helyet ismer. Ha pontosak akarunk lenni e tv. szerint 3 napon belül köteles az új tartózkodási címét az új tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél vagy okmányirodában bejelenteni. Ha ez lakcím változás miatt történik, illeték mentes lesz. Szüksége lesz hozzá személyazonosításra alkalmas okmányára, a lakás feletti rendelkezési jog igazolására (tulajdoni lap vagy adásvételi szerződés), a lakás tulajának hozzájárulására. Ha ön albérletben lakik akkor sem érheti a tulajt semmilyen hátrány, nem szükséges az albérleti szerződés bemutatása sem, csak egy adásvételire és a belegyező aláírására. A tartózkodási helyet 2 évente újra be kell jelenti, ismételt bejelentés hiányában a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnik.
Miért jó önnek ha bejelentkezik? A regionális munkaügyi közpotnok csak a területi illetékességük szerint járhatnak el. Igy szintén az oep is, tüdőszürést is csak akkor intézhet ingyenesen ha a területileg illetékes intézménybe megy. Esetleges hátrány lehet pl. egy gépjármű biztosítás egy nagyvárosban biztos drágább lesz, mint ha egy kis településen van bejelentve.
Álláskeresési járadékra az jogosult, aki a kérelmezést megelőző 4 évben 365 napi munkaviszonyban töltött idöt igazol, tehát ön nem.
Álláskeresési segélynek 3 tipusa van, az egyikbe ön is beletartozik, ehez 200 nap munkaviszony szükségeltetik, az álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap, melynek kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap.
A segély összege megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összegének 40%-val, ez jelenleg 28600Ft, de ha a korábbi átlagkereset ennél alacsonyabb volt, akkor azaz irányadó. A munkaügyi központ, mint kifizető szerv a támogatás után nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, és egészségügyi hozzájárulást fizet.
Ha jól értelmeztem ön jelenleg nem biztosított, így temészetbeni ellátásra sem jogosult ingyenesen, hacsak nem fizeti maga után az APEH felé a havi 4500 Ft-ot, vagy nem jelentkezik be a munkaügyi központba aki, ezt megteszi ön helyett.
A munkaügyi központban szükséges iratok a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a TAJ kártya, tb kiskönyv, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos papírok, magán nyugdíjpénztár tagság esetén a belépési nyilatkozat, bankszámlaszámot igazoló bankszámla kivonat.

Tisztelettel :

Czimer Judit

(18.06.2009)  Szeretnék tanácsot kérni.Röviden: 10év munkaviszony után gyes alatt közölte a munkáltatóm,hogy nem tudnak visszavenni,nem tudnak plusz embert fizetni.Bár 100%-os volt az ígéret.A gyes ápr.19.-én járt le ,azóta az 52 nap szabadságomat kivettem,amit nem akarnak kifizetni.Utána néztem ,hogy 3 havi végkielégítés is jár nem beszélve a felmondási időről.A héten szeretném őket felhívni és ami megillet azokra mindenképpen igényt szeretnék tartani.
Az lenne a kérdésem,hogy tudnám őket meggyőzni arról,hogy rendesen elszámoljunk?
Köszönöm előre is a választ!
Dudásné

Kedves Dudásné!

Ilyen esetben a legmegfelelőbb hivatkozási alap mindig a jogszabály. Hivatkozzon a Munka törvénykönyvére (1992. évi XXII. tv.)!

Mt.:95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi....átlagkereset összege.
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal...meghosszabbodik.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(17.06.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

12 éve dolgozom egy középiskolában gazdasági területen. Összevonás miatt felmentéssel el akarnak küldeni, más munkakört nem ajánlottak fel. Megtehetik-e, ha én egyedülálló vagyok, és van egy 16 éves fiam? A felmentési idő alatt létesithetek-e munkaviszonyt nem közalkalmazottként, hogy a végkielégitést ne veszitsem el.?
Válaszát előre is köszönöm:
K Istvánné

Tisztelt Kapás Istvánné!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény [Kjt.] 32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
...
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig
(2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör , amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni amig a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéva - a 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul. {a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően}
Ha mégis lenne a felmondásra ilyen különös indok, akkor a felmentésének ideje alatt már vállalhat más munkát.

Szabó Miklósné

(17.06.2009)  Tisztelt tanácsadó!A segítségét szeretném kérni a következő ügyben.Én egy külföldi tulajdonú cégnél dolgozom 1999 óta.Mára már kétségbeejtő a helyzet.3 hónapja nem kapunk étkezési utalványt (most már melegétkeztetés sincs),bérlet és benzintérítést, tisztítószert, és tavaly augusztus óta munkaruhát sem biztosít, holott ezek mind benne vannak a szerződésünkben.Az áprilisi fizetésnek csak 50%-át kaptuk meg, a májusi fizetésre pedig kilátás sincs.Az embereket küldik szabadságra és táppénzre.Most is 2 hét szabira küldtek mindenkit, amit a cég \"ajándékképpen\" 100%-ban fizet, csak éppen semmi garancia nincs arra, hogy ki is fizetik.Úgy látjuk a munkatársaimmal, hogy a cég arra hajt hogy az emberek maguktól mondjanak fel.Legszívesebben én meg is tenném, csak a végkielégítést sajnálnám, ami nem lenne kis összeg.A kérdésem a következő: mit tehet ilyen esetben a dolgozó, hiszen lassan a megélhetésünk kerül veszélybe.Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel: Váczi István
Tisztelt Váczi István!

Azt nem tudom, hogy ezekben a válságos időkben hogyan jutott a cége a tönk szélére, - de azt tudom, hogy a helyzete addig nem reménytelen, amig a cége feltehetően működési okból szabadságra küld mindenkit, - és ezen idő alatt bért fizet. Ha Ön mond fel, nem lesz végkielégítése, - ha az ellenkezőjében külön nem állapodtak meg.

Szabó Miklósné

(14.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó.

Kérdésem:
Rendes felmondásom töltöm,ami 30 nap.Van 11 nap szabadságom. Kötelesek e kiadni a felmondási idő alatt, ha arra tartok igényt ?
Köszönöm válaszát:Antal

Tisztelt Antal!

Munkaviszony megszűnésekor a szabadság pénzben való megváltását kérheti. Rendes felmondás esetén viszont a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(06.05.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

12 éve dolgozok egy cégnél, ami sajnos úgy néz ki meg fog szűnni. Az lenne a kérdésem, ha ugye jogutód nélkül megszűnik a cég, akkor jogosult vagyok végkielégítésre. Namármost mivel a cég már most anyagi gondokkal küzd, ezért az borítékolható, hogy ebből a végkielégítésből nem látok 1 fillért sem. De mivel jogosult vagyok, ezért 3 hónapig ellenben nem kaphatok munkanélküli segélyt sem, ha jól tudom. De hát addig is csak enni kéne valamit, mi ilyenkor a teendő? Van lehetőség estleg a munkanélküli hivatalban külön elbírálást kérni?

Kedves Barnabás!

A végkielégítés szabályai: Munka törvénykönyve 95. § (1)-(5) szakaszok. Ha a végkielégítésre való jogosultság feltételei fennállnak, akkor Ön azt az utolsó munkában töltött napon meg fogja kapni. Erre garancia az 1994. évi LXVI. törvény, amely a Bérgarancia Alapról szól, - és kifejezetten arra az esetre vonatkozik, ha a felszámolás alatt álló munkáltató a bértartozását nem tudja megfizetni.

Szabó Miklósné

(28.04.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Betegállományom alatt a munkáltatóm leadatta velem a céges autót, telefont. A hozzáállásából arra a következtetésre jutottam, hogy ezt már nem is fogja visszaadni, helyettük egy felmondólevelet fogok kapni. Autó és telefon nem fogom tudni ellátni a munkámat. Ebben az esetben a védelmi idő - betegállomány után - alatt mi a teendőm? Fel vagyok mentve, szabadságomat töltöm?

Válaszát megköszönve:

Gábor

Tisztelt Gábor!

A betegállomány alatt nincs más teendője, mint a gyógyulás. Ez alatt az idő alatt a munkavállalóval munkáltatói rendes felmondás nem közölhető. Ez nem zárja ki a munkáltató alább tett tájékoztatási-intézkedési jogosítványait. A betegállomány után, - munkáltatója - indokolási kötelezettség mellett - rendes felmondással megválhat Öntől, amely ellen jogorvoslattal élhet.

Szabó Miklósné

(27.04.2009)  Tisztelt tanácsadók!
Egy Tiszaújvárosi nagyvállalatnál dolgoztam határozott idejű szerződéssel 2008.11.17-2009.02.27.ig.Az utolsó havi fizetésem jelenléti ívem hiányában nem kaptam meg.Belépő kártyámról nem tudták leolvasni a bent eltöltött időt.Leszámolásomkor a TB.kiskönyvemben az utolsó hónap igazolatlanként szerepelt.A leszámolási papírokat viszont aláírtam.Felvettem a kapcsolatot műszakvezetőmmel,aki aztmondta igazolja az igazolatlanként feltűntetett időt,így megkapom a fizetésem.Ez 3 héttel ezelőtt történt.Azóta több alkalommal beszéltem velük telefonon és személyesen is,de még mindíg nem történt semmi,különböző okokra fogva.
Köszönettel:
K. Béla

Tisztelt Olvasónk!

Természetesen Ön hibázott, amikor a kilépő papírokat az elszámolás rendezetlensége ellenére aláírta.
Nem tudom a vállalatnál milyen módon alkalmazzák a jelenléti ívet, de ezt általában a munkavállaló saját kézzel írja alá a munkába érkezéskor és a távozáskor. A belépő kártya legfeljebb megerősítheti, vagy cáfolhatja a jelenléti íven rögzített időpontokat.
A kérdés az, hogy Ön tudja-e igazolni, hogy a kérdéses napokon megjelent és munkát végzett a cégnél, valamit igazolható-e a beléptető rendszer hibája.
Amennyiben igen, szólítsa fel írásban (tértivevényes ajáánlott levélben) válaszadásra volt munkaadóját és helyezze kilátásba, hogy bejelentést tesz a visszaélésről a felügyeleti szerveknél, ahol tételes munkaügyi ellenőrzés lefolytatását fogja kérni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.04.2009)  Tiszelt Tanácsadók!

Röviden felvázolnám a kérdéseim előzményeit. Édesapám 3 éve munkaviszonyban áll egy cégnél, de múlt hét szerdán értesítették, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájára. Indok nélkül elbocsátották szóban, írásbeli dokumentumot erről nem kapott.
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben hová lehet fordulni segítségért? Időközben kiderült, hogy a csoprtvezető egyik jó ismerősének a szolgálatait választották inkább, ez törvényes, hogy valakit személyes vonatkozás miatt kirúgnak?

Előre is köszönöm válaszukat!

Tisztelt Felhasználónk!

Ha édesapja határozott idejű munkaviszonyban állt, úgy a munkaviszony
megszűnik a szerződésben foglalt határozott idő lejártával. Amennyiben
határozatlan idejű munkaszerződést kötött a munkáltatóval, úgy a
munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
- rendes felmondással;
- rendkívüli felmondással.
A munkáltató köteles a rendes és rendkívűli felmondását is
megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell
tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a
munkáltatónak kell bizonyítania.
A rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató a rendes felmondását nem
köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli
felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy
súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére
ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell
adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban
előírt igazolásokat. Ha ezeket az igazolásokat az édesapja nem kapta
meg, úgy fordulhatnak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőséghez. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
pedig a munkaügyi bíróságnál lehet keresetet benyújtani.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(01.04.2009)  Üdvözlöm!
Nekem március 20-án felmondtak a munkahelyemen,11 év munkaviszony után.
Béren kívüli juttatásaim a BKV bérlet és étkezési utalvány.
Jelenleg a felmondási időmet töltöm,ami 55 nap.
A kérdésem az lenne,hogy a felmondási időre jár-e Nekem a bérlet és az étkezési utalvány?
Köszönettel:István

Kedves István!

Az étkezési hozzájárulásra vagy a bérlettámogatásra való jogosultságot
jogszabály nem szabályozza. A munkáltató saját belső szabályzatában
rendelkezhet arról, hogy a felmondási idő alatt is biztosítja-e ezeket
a kedvezményeket.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(17.04.2009)  Jó napot!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz,hogy a férjem ellen fegyelmi tárgyalást tartottak úgy,hogy nincs kollektív szerződése.Olvastam,hogy csak azok ellen lehet akiknek van ilyen szerződése.Néztem a neten,hogy milyen formában kell ezt lefolytatni és sok mindent nem úgy csináltak ahogy kellet volna.Pl.:Nem értesítették előtte csak 4 nappal,az értesítésen nem szerepelt,hogy miért és a jogorvoslatok sem. Nem volt fegyelmi bizottság csak jegyzőkönyv vezető.A tárgyalás után jegyző könyvet kapott a férjem de határozatot nem hanem csak a rendkívüli felmondását a tárgyalást követő 3. napon.
Kérdésem jogszerűen jártak el?
A rendkívüli felmondáson az áll,hogy 15 napon belül fordulhat Munkaügyi Bírósághoz.
Ez nem 30 nap?
Az utolsó havi bérét úgy utalta át a főnöke,hogy a közleménybe ezt írta:
A munkahely neve.Azonnali kifizetés fegyelmi felmondás miatt.
Ez jogszerű,ilyet megtehet?

Válaszukat előre is köszönöm.

Kedves Felhasználónk!

Valóban kollektív szerződés hiányában fegyelmi eljárásra nincs lehetőség:
Mt. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat.
A 96§ (1)-e alatt a rendkívüli felmondást és jogkövetkezményeit kell érteni.
A keresetlevél benyújtásának határidejében szintén Önnek van igaza (30 nap)
Mivel az eset összes körülményeit nem ismerem ( a leírtak alapján azonban világos a jogsértés), javaslom forduljanak jogi képviselőhöz és munkaügyi bírósághoz.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.03.2009)  Tisztelt Cím!
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz.Munkáltatóm 2008.11.28. este lakásomra telefonálva közölte velem ,hogy nem tart többet igény a munkámra , ezért 2008.12.01.-én nem kell már munkavégzésre megjelennem.Ezek után 2008.12.02.-án átadtam az iroda kulcsait ahol dolgoztam és megkaptam a november hónapra járó béremet,-amiről az én kérésemre- átváteli elismervényt írtunk.Ekkor sem írásbeli felmondást sem egyéb papírokat nem kaptam meg. Közöltem a munkáltatómmal, hogy ez nem így működik.Ő továbbra is fenntartotta,hogy a munkámra nem tart igény ,de papírok nincsenek.December 6.-án ajánlott levélben megkerestem,hogy kérem a papírokat ellenkező esetben Munkaügyi Bírósághoz fordulok. 2009.02.19.-én postai úton juttatta el számomra a papírjaimat,melyeken 2008.12.05. munkaviszony megszüntetési dátum van és azt kéri 1 példányát aláírva juttassak visza neki.Természetesen ezekből a papírokból nem küldtem vissza semmit mert úgy gondolom a munkaviszonyom mindaddig fennáll amíg annak megszűnését velem írásban nem közölték és 2009.02.19.-én kézhez kapott levélben a papírokon 2008.12.05. szerepel amit úgy gondolom nem vagyok köteles aláírni.Kérm szíveskdjenek tájékoztatni ebben az esetben mik a jogaim és lehetőségeim.? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm: Molnár Ágnes


Kedves Ágnes!

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokkal kapcsolatos legfőbb szabály a következő:
6. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező.
(2) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.
(3) A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.
(4) Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Ez alapján köteles lett volna írásba adni Önnek (a rendes felmondást indokkal meg különösen!)
Számomra a 2009.02.19-én "küldött elszámolások" is aggályosak, hiszen ezeket a munkaviszony megszüntetésekor kellett volna kiadnia.
Tanácsolom, hogy esetével forduljon személyesen egy jogi képviselőhöz!
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.03.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Folyamatos munkarendben (azaz 24/72) dolgozom sok-sok éve. A munkáltatóm most egyoldalúan megakarja ezt változtatni napi 8-órás beosztásra. Ez nekem jelentős anyagi hátrányt jelentene ha nem kompenzálnák a keresetkülönbséget, illetve át kellene szerveznem a napi beosztásomat is. Azt szeretném kérdezni ebben az esetben mik a lehetőségeim, mi történik ha nem fogadom el az ajánlatot? Mivel már elég régen dolgozom a cégnél ezért több hónapi végkielégítés járna nekem amit nem szeretnék elveszíteni.
2. Végkielégítés esetén tudomásom szerint az utolsó négy negyedév átlagkeresetét veszik alapul. Az szeretném megkérdezni, hogy ha ebben az időszakban táppénzen is voltam, az beleszámít-e az átlagkeresetbe, vagy azt csak a ténylegesen munkában töltött bér alapján számítják?

Köszönettel várom válászát!!!
Üdvözlettel: K.P.

Tisztelt Olvasónk!

Elképzelhető, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkaadó racionális döntést próbál hozni. A vállalat és az Önök elsődleges érdeke az üzemszerű működés fenntartása és a munkahelyek megőrzése. A műszakok megszüntetése, esetleg a munkaidő (és a bér) arányos csökkentése alkalmas lehet arra, hogy a vállalat fizetőképessége fennmaradjon.

A munkabeosztás meghatározása a munkaadó feladata, - az esetleges változásokról tájékoztatni kell a munkavállalókat.
A munkavégzést nem tagadhatja meg,mert az jogalapot szolgáltathat a munkaviszony rendkívüli felbontására, amely esetben sem végkielégítésre, sem a felmondási időre járó juttatásra (mivel ilyene setben nincsen felmondási idő) nemtarthat igényt.

A végkielégítés Önnek akkor jár, ha az Ön munkaviszonyát a munkaadó rendes felmondással megszünteti, vagy ha közös megegyezéses szerződés bontás esetén kifejezetten megállapodnak a végkielégítés mértékéről.

Véleményem szerint a táppénz nem tartozik bele az átlagkeresetbe, a számításkor irányadó időszaknak az a 3 hónap számít, amelyre átlagkereset számítható.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(19.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Cégemnél benyújtottam a felmondásom . A kiadott iratok hiányosak voltak , az elmaradt bérem és szabadságomat sem fizették ki. Többszöri felszólításra papíron elszámolták csak éppen a pénzt \"elfelejtették \" átutalni. Ennek már 2 hónapja. Meddig várjak még , mit tehetek hogy a jogaimat érvényesítsem.
Válszát megköszönöm:
Tisztelettel: Petya

Tisztelt Petya!

Munka törvénykönyve 158. § (3) a munkabért munkavállalónak ki kell fizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.
A munka törvénykönyve magyarázata szerint "Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkabért a munkavállalónak megfizette." (640. o.)
Késedelmes fizetés esetén késedelemi kamat jár: Mt. 159. § Késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
" A munkavállalónak - a munkaviszonya megszűnése esetén - a szabadsága pénzben történő megváltására irányuló igényjogosultsága a munkában töltött utolsó napon nyílik meg, és a munkáltató késedelmes teljesítés esetén e naptól kezdődően köteles kamatot fizetni." A munka törvénykönyve magyarázata 641. o.

Sz. M-né

(19.03.2009)  Tisztelt Tanácsadók!
A fiam 2009. január 31-ig a Genesis Kft-nél dolgozott, minimál bérrel. Február 1-től már új munkahelye van. Viszont a Céget közös megegyezéssel hagyta ott, a megszüntető papíron az szerepel, hogy a bérét átutalták. Ez a mai napig nem történt meg, a folyószámlájára nem érkezett meg. Hova lehet ilyen esetben fordulni segítségért?
J. Jánosné, Marika

Tisztelt J. Jánosné, Marika!

Munka törvénykönyve 158. § (3) a munkabért munkavállalónak ki kell fizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.
A munka törvénykönyve magyarázata szerint "Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkabért a munkavállalónak megfizette." (640. o.)
Késedelmes fizetés esetén késedelemi kamat jár: Mt. 159. § Késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
" A munkavállalónak - a munkaviszonya megszűnése esetén - a szabadsága pénzben történő megváltására irányuló igényjogosultsága a munkában töltött utolsó napon nyílik meg, és a munkáltató késedelmes teljesítés esetén e naptól kezdődően köteles kamatot fizetni." A munka törvénykönyve magyarázata 641. o.

Sz. M-né

(15.03.2009)  Üdvözöm!
Jelenleg munkanélküli vagyok,a kérdésem ,hogy mi alapán számolja ki a volt munkaadóm az átlagkeresetemet.Előzmények :1999 júl.-óta dolgoztam ott,2005 jan.- ban terhes lettem és júl-ig a szülésig táppénzen voltam,utána gyeden majd gyesen voltam a lányom 3 éves koráig,ez lejárta után mentem vissza céghez dolgozni ,2008 júl végétől az több évi szabadságot töltöttem ,majd szept. végén elkezdtem dolgozni,dec. elején csoportos létszám leépítést követően engem is elküldtek.
Kérdésem még ,hogy sz átlagkereset kiszámolásánál beleszámít-e a táppénz,gyed,gyes,ha nem számít bele akkor,honnan kell számolni a négy-negyed évet?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:Csókáné Darázs Ágnes

Kedves Ágnes!

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.

Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60 százaléka.
Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.03.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A munkahelyemen márc. 6-án felmondtak márc.23-ig töltöm a felmondási időm felét, viszont április 9-ig tart a felmondás teljes időtartama, márc. 23-tól április 9-ig a munkavégzés alól felmentettek! A kérdésem az lenne hogy ha passzív táppénzre szeretnék menni, akkor 23-a az utolsó munkában töltött nap után vagy pedig április 9 -e a teljes felmondási idő lejárta után tudok elmenni? Válaszát előre is köszönöm! L. Zoltán

Kedves Zoltán!

Az Ön munkaviszonya a felmondási idő leteltéig tart. (A munkajogviszony fennállásának szempontjából közönbös, hogy melyik az utolsó munkában töltött nap).
Passzív táppénzre Ön jogosult lehet, amenyniben ezt megalapozó betegsége van. Jelzem az OEP Önt is és az igazolást kiállító háziorvost is ellenőrizheti.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(10.03.2009)  Tisztelt tanácsadó!
A tavalyi év augusztusától fizetés nélküli szabadságon vagyok.Édesanyámat ápoltam éjjel-nappal betegsége miatt.Sajnos most januárban meghalt.A fönököm azt igérte bármikor akarok vissza állhatok munkába.De sajnos nem igy lett , és nem maradt meg a helyem ,mert felvett mást helyettem. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e nekem munkanélküli segély, vagy álláskeresési járadék, mert január eleje ota keresek állást magamnak, de még nem találtam.Azt mondta,hogy ö nem rugott ki, nem küldött el, bármikor vissza vesz, ha lesz üresedés?! Mit tegyek?
Köszönettel:
Éva.

Kedves Éva!

Álláskeresési járadék akkor illeti meg, ha az álláskeresővé válását
megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap
munkaviszonnyal rendelkezik.
Amíg nem talál új munkahelyet (vagy a korábbi munkáltatója újra nem
foglalkoztatja) mindenképpen javaslom, hogy regisztráljon
álláskeresőként a Munkaügyi Központban, hiszen csak így válhat
jogosulttá álláskeresési járadékra.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(09.03.2009)  Kedves Tanácsadók!

Tavaly szeptemberben megszűnt a munkaviszonyom és a felmentésem e hó 7-én jár le. A mai nap, március 6-án táppénzre vettek. Ugyanezen a napon még mielőtt beküldtem volna a táppénzes papírom, már átutalták a végkielégítésemet. A kérdéseim a következők:
Szeptemberben aláírtam a munkahelyem megszűnésének tudomásul vételét, így a felmondási idő ugye nem tolható ki? A munkaviszonyom biztosan megszűnik 7-ével? Akkor is ha táppénzen vagyok?
Ha megszűnik a munkviszonyom, társadalombiztosítálileg biztosított vagyok-e és ha igen meddig? 12 évig dolgoztam közalkalmazottként. Ebbe az időszakban beletartozik a 2 gyermekem utáni gyes, gyed is. Gyes után nem tudtak már alkalmazni.
Ha táppénzen vagyok, kapok-e valamilyen juttatást?Meddig?
A passzív táppénz segíthet rajtam? 45 napon túl is adható?
Megszűntethető-e a munkaviszonyom annak ellenére, hogy táppénzen vagyok és tavaly bejelentették annak megszűnését, és én ezt a papírt már aláírtam?

Köszönettel türelmüket!
Igazi Ildikó

Kedves Ildikó!

A táppénz a felmentés idejét nem hosszabítja meg. Ez esetben 7-ével megszűnik munkaviszonya.

Táppénzzel kapcsolatoks kérdésére pedig a következőt tudom válaszolni:

-Abban az esetben, ha a beteg a biztosítási jogviszonya megszűnését követő első, második illetve harmadik napon válik keresőképtelenné, akkor ún. „passzív jogon” a jogszabályban foglaltak szerint legfeljebb 45 napon át részesülhet táppénzben. Amennyiben keresőképessége ezen időszak alatt még nem állt helyre, táppénz folyósítás meghosszabbítása iránt méltányossági kérelemmel fordulhat az egészségbiztosítási pénztárhoz.

-A meghosszabbítás csak akkor engedélyezhető, ha a megyei egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosa javasolja, aszerint, hogy az engedélyezhető időtartam (45 nap) alatt a keresőképesség várhatóan helyreáll-e.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(05.03.2009)  Tisztelet tanácsadó!

Egy cégnél dolgozom 12 órás munkarendben és 6 havi munkaidőkeretben.Egy hónapban 180 órát dolgozom vagyis 15 napot.Ha szabadságra megyek ennél a cégnél az a szokás, hogy a munkaidőm terhére levon annyiszor 4 órát ahány nap szabadságot kiveszek az adott hónapban és ezt a 6 havi munkaidőkeret lezárása előtt ingyen ledolgoztaja mivel (-) óráim keletkeznek és én csak a szabadságomat vettem ki. Tehát ennél cégnél úgy van ez elszámolva, ha szabadságon vagyok azt csak 8 órában számolják el és 4órát levonnak.

PL:Az adott hónapban a törvényes munkaidő 160 óa én csak 12 napot dolgozom 144 óra vagyis kivettem három napot és -12 órát már fel is tüntettek

Az a kérdésem, hogy helyesen számolják így a szabadságokat és tényleg kötelezhetnek e minket az ingyen ledolgozásra?????Én csak szabadságon voltam és így (-) 50 órám van tehát nekem 15 nap helyett ezért 18 napot kell dolgoznom.3napot teljesen ingyen!
A TP-vel is ez a helyzet!

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Felhasználónk!

Az elmondottak alapján a munkáltatója helyesen jár el. A teljes
munkaidős foglalkoztatás esetén (havi 174 óra) a fizetett szabadságot
valóban napi 8 órával kell számolni.
A munkaidőkeret alkalmazása esetén is le kell dolgoznia a
munkaszerződésben meghatározott óraszámot, ami az Ön esetében a havi
munkanapok száma* 8 óra.
Amennyiben ezt az óraszámot nem dolgozza le havi szinten, úgy a le nem
dolgozott órák a munkaidőkeret végére felhalmozódhatnak.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(11.03.2009)  Tisztelt Déri Úr!

A problémám a következő:
A cégem január közepe óta felszámolás alatt áll,és mi két hónapja nem kaptuk meg a bérünket.
A kijelölt felszámolóbiztos egy hete tájékoztatott bennünket a helyzetről.elmondta,hogy a bérünket a bérgarancia alapból igényli meg,és hogy ez az állapot a felmondási idővel eggyütt április végéig fog elhúzódni,amikor is megszűnik a munkaviszonyunk.Több kérdésem is van:
-mikorra várhatjuk ,hogy megkapjuk az elmaradt bérünket?
-erre az időszakra ugyanúgy havonta kapjuk meg a bérünket,vagy majd a munkaviszony megszünésekor egyösszegben?
-a gyár termelhet-e ezalatt az idő alatt?
-az eddigi munkáltatóm(az igazgató)rendelkezik-e velem,mint alkalmazottal?
-ha úgydöntök,hogy most közös megedgyezéssel megszüntetem a munkaviszonyomat,úgy megkapom-e a felmondási időt.

Válaszát előre is köszönöm kollégáim nevében is.

Attila

Kedves Attila!

Az Önéhaz hasonló helyzetekkel most együtt kell tudni élni, - sajnos vállalkozások szűnnek meg, -de remélhetőleg belátható időn belül tőkeerősebb és hatékonyabban működő új válalkozások lépnek majd ezek helyébe. Megjegyzem sokkal korrektebb egy vállalkozás felszámolásáról dönteni, mint bizonytalan és rendezetlen biztosítási jogviszonyban tartani a munkavállalókat.

A felszámolássi eljárás technikai részleteiről a felszámoló tud részletesebb felvilágosítást adni, esetleg a vállalat pénzügyi, vagy controlling /HR vezetője.

Valószínű, hogy az elmaradt juttatásokat egy öszzegben fogják kézhez kapni. A Bérgarancia Alapból munkavállalónként lehívható támogatás felső határa. 2007. április 1-től munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse érvényesíthető egy felszámolási eljárásban.

A gyár természetesen termelhet a felszámolás ideje alatt, - a felszámoló döntési jogkörébe tartozik, mely tevékenységek fenntartása gazdaságos és mely tevékenységek azonnali megszüntetése indokolt.

A munkáltatói jogköröket a korábbi ügyvezető helyébe lépve a felszámoló látja el, - elképzelhető azonban, hogy egyes utasítási jogokkal továbbra is rendelkezik a korábbi cégvezetés.

Amennyiben Ön kezdeményezi a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, - akkor azok a juttatások járnak Önnek, amelyekben a közös egyezség során megállapodnak. (Közös megegyezéses szerződésbontáskor nem értelmezhető a felmondási idő, hiszen a munkaviszony nem felmondás következtében szűnik meg).

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(05.03.2009)  Tisztelt Szakértők!

A feleségemet 5 hónapig határozatlan idejü munkaszerződéssel foglalkoztatta (végig ugyanott és ugyanabban a munkakörben egy gyárban) egy olyan cég amely munkaerő kölcsönzéssel is foglalkozik. Kezdetben azt igérték, hogy a gyár 3 hónap próbaidő után átveszi, de ez folyamatosan eltolódott. Az 5. hónap végén az üzem nehéz anyagi helyzetbe került ezért úgy döntöt, hogy megvállik a külső munkaerőktől, igy a feleségemtől is. A munkaerő kölcsönző cég ezek után közös megegyezést szertne írni a felmondási papirra és nem akar felmondási időt füzetni. Azt mondták, ha a feleségem ragaszkodik a felmondási időhöz és pénzhez és nem írja alá a közös megegyezést akkor nekik vannak embereik egy kommunális cégnél is kihelyezve oda fogják elküldeni ledolgozni (szemetet szedni, söprögetni) a 15 napot. A kérdésem az, hogy a feleségem köteles a felmondási időt a kommunális cégnél ledolgozni (gimnáziumi érttségivel, két szakmával), vagy ha ezt nem akarjuk akkor alá kell írni a közös megegyezést és elvesztjük a felmondási időre járó pénzt.
Válaszukat előre is köszönöm!

Felesége nem köteles elfogadni a képzettségének, végzettségének nem megfelelő munkát a felmentési idő alatti munkavégzés kitöltésére - különösen nem ebben a szituációban, - ahol úgy tűnik fenyegető eszközként alkalmazzák a munkavállaló "jobb belátásra bírására", megfélemlítésére a cég szempontjából anyagilag előnyösebb megoldás végett. A leírtak alapján a cég jogellenes magatartása vitathatatlan.
Tanácsom: nem kell elfogadni a közös megegyezést, - és ezt sürgősen a munkáltató tudomására kell hozni. Ha a munkáltató továbbra is fenntartja az erőszakos "közös megegyezés-re" irányuló akaratát, akkor nyitva áll Önök előtt a jogorvoslati lehetőség.

Sz. M-né

(03.03.2009)  A következő esettel kapcsolatban lenne kérdésem:

„Mai napon a Kft. ügyvetője arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a bank nem hosszabbította meg a cég folyószámla hítelét, zárolta a számláját. A fennálló közüzemi díjakat, APEH tartozásokat sem tudja tovább fizetni. Valószínüleg januári munkabérünket sem tudja február 10-ig kifizetni, ezért mindenki keressen magának munkahelyet, mivel ő nem tud fölmondani, mert nem tudja kifizetni a felmondási időt, illetve a végkielégítést. A csőd, felszámolási eljárás megindításához a tulajdonosok nem járulnak hozzá, hónapok óta árulják a céget. Állítólag egy másik Kft-vel már előszerződés is folyamatban van.
Kérdésem a következő lenne? Mik a leírtak alapján a dolgozóknak a jogi lehetőségei, illetve meddig kell úgy dolgoznunk, hogy nem kapjuk meg munkabérünket?
10-20-30 év munkaviszony után valóban igaz-e az, hogy felszámolás esetén sem kapjuk meg teljes járanduságunkat.
Véleményem szerint 2 út lehetséges. Első lehetőség, hogy bíróságon perlik a céget az elmaradt munkabérek után. Másik út, hogy megvárják a felszámolási eljárás végét, és annak függvényében jutnak hozzá a járandóságukhoz. Sajnos az a meglátásom, hogy bármelyik utat választják kevés az esély arra, hogy egyhamar hozzájutnak a járandóságukhoz.
Mivel esetükben sok egyéb kérdés merül fel (pl előszerződés megléte, mekkora a cég likvidítása), tanácsom mindenképpen az lenne, hogy forduljanak (akár közösen) egy jogi képviselőhöz.”
A kérdésem:
Bért a cég 20 napja nem fizetett. Érdemes rendkívüli felmondással felmondani, hogy minél hamarabb munkát találjak? - olvastam, hogy ilyenkor jár a végkielégítés. Ezért nekem perelnem kell a céget?
Köszönettel:
JZ

Tisztelt JZ!

A munkabér védelmét szolgáló rendelkezések előírják, hogy felszámolás
alatt álló munkáltatónak a felszámolás körébe tartozó vagyonából
elsősorban az őt terhelő munkabért és bérjellegű juttatásokat,
ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, kell
megfizetnie (1991. évi IL. törvény 57. §). Amennyiben ezek
megfizetésére nem képes, úgy a felszámoló köteles igénybe venni a
Bérgarancia Alapból nyújtott támogatást.
Mindezekhez azonban el kell jutni a felszámolási eljárásig, amit a
kérdéses munkáltató úgy gondolom nem szeretne.
Azt javaslom, hogy lehetőségeikhez képes próbáljanak meg minél előbb
egy másik, megbízható munkáltatót találni.
Amennyiben a munkáltatónál a munkaviszony megszűnik, és a munkáltató
kiadja a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat, úgy
álláskeresési járadékra is jogosultak lehetnek.
Valóban két út lehetséges: a munkaügyi per, melyben a munkavállalók
igényeiket érvényesíthetik, illetve, hogy megvárják a felszámolási
eljárás végét, és így jutnak elmaradt bérükhöz, juttatásaikhoz.
Üdvözlettel:
Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(03.03.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

Tanácsukat a következőben szeretném kérni.
Hét éve dolgozom alkalmazottként szépségiparban.Januárban felajánlottak nekem egy vezetői pozíciót,amit nem fogadtam el.Egy kolléga kapva az alkalmon beajánlotta magát erre a posztra és megkapta az állást.Idáig nem is lenne baj.De azóta rólam mondvacsinált ürügyekkel bombázza a feletteseimet,amiért én komoly fejmosásokat kapok.Meg gyanúsít lopással,hazugsággal,megaláz mások előtt,kirúgatással fenyegetőzik.Ezek után én a felmondást fontolom.A kérdésem az lenne,ha én mondok fel hét évnyi munkaviszony után járna e végkielégítés ilyen tények mellett?Mennyi a felmondási időm,én kérhetek e azonnali felmondást?Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
S.Tímea

Kedves S. Tímea!
A munkavállalót végkielégítés csak akkor illeti meg, ha munkaviszonya
a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.Ha Ön szünteti meg a munkaviszonyát, akkor
nem tarthat igényt végkielégítésre.
A munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással két esetben
szüntetheti meg: ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges
kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős
mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a
munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Úgy gondolom, hogy az Ön esetében nem a munkáltató, sokkal inkább a
kollégája lehetetleníti el a helyzetet.
A felmondási idő az Ön esetében 45 nap.
A kollégájával szemben esetleg büntetőjogi eszközökkel léphet fel
(rágalmazás, becsületsértés). A büntetőjogi eljárásban tanúkkal és
egyéb bizonyítékokkal kell alátámasztani a kollégájával kapcsolatos
sérelmeit.
Üdvözlettel:
Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(26.02.2009)  Tisztelem!
Előre is köszönöm a válaszukat!
Olyan panaszal fordulok Önökhöz,hogy 2009.01.12. napja óta dolgozom egy takarító cégnél.Én hittem abban hogy bevagyok jelentve de kicsit ez a hittem ingadozo lett! Ugyan is a múlt hét folyamán otthon maradtam mert nem éreztem jól magam ,de vasárnapra már egész jól éreztem magam. Nem mentem el orvoshoz mert én ugy gondoltam hogy a munkaadom kiírja azt a pár napot szbadságba. Vártam a csoportvezetőm hívását hogy mikor hív fel hogy megbeszéljük hogy hol és hány órakor találkozunk.(Mert a munkavégzés helye Sóskúton van). Hívtam az nap telefonon nem is egyszer de ő nem vettem fel smst is írtam neki,de arra se reagált! Majd este megint tettem egy probát olyan nyolc óra után. Ez sikerrel is történt mert végre felvette és közölte hogy ne haragudjak hogy nem tudta felvenni a telefont és nem hívott vissza de nem tudott mert tárgyaláson volt. Utána ezzel a cím szóval,hogy nincsen megelégedve a hozzá állásommal ezért nincsen többet szükségea munkaerőmre. Kérdem én,ha bejelentve vagyok ezt megteheti?? Ha esetleg az derülne ki hogy nem is voltam bejelentve akkor mi a teendő? Hol lehet ez ügyben intézkedni??? Előre is köszönöm szépen a gyors választ!

Tisztelt Olvasónk!

Amennyiben Önnek érvényes, aláírt munkaszerződése van, - az feltételezi a TB jogviszonyt, valamint a szerződést a MT. meghatározótt módon, pl. írásban közölt rendes felmondással lehet megszüntetni. (Próbaidő alatt bármikor, indoklás nélkül, de írásban közölt módon).
Amennyiben Ön nem volt a TB-hez bejelentve az említett időszakban, akkor a munkaszerződése alapján tegyen panaszt az APEH és az OEP ügyfélszolgálatán, valamint vizsgálkatot kérhet az OMMFtől is.
Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(22.02.2009)  Az a kérdésem volna hogy vendéglátó iparban vagyok állományba és köteles-e a munkáltató kifizetni a szabadságaimat ? Ugyanis 2005 márciusában kezdtem ott dolgozni és abban évben decemberben terhes lettem 2006-ban megszültem és gyesen vagyok azóta. 2009 januárban vissza szeretttem volna menni dolgozni , de a főnököm nem vett vissza , és arra hivatkozott hogy nem tud számomra munkát adni . Így kénytelen voltam másik állást keresni , amit az elmúlt napokban sikerült . Másik kérdésem pedig az volna hogy én felmondhatok-e a munkáltatómnak? Válaszát előre is köszönöm !
Tisztelettel : Krisztina

Kedves Krisztina!

A GyES ideje alatt Önt felmondási védelem illeti meg. Amennyiben Önnek
felmondtak, az szabálytalan (jogellenes), - a munkaadó köteles a státuszt
fenntartani.
Járt volna Önnek a GYED első évére járó szabadság, valamint a szülési
szabadság fel nem használt része. Ezt új munkahelyen már nem tudja
érvényesíteni.
Természetesen rendes felmondással Önnek is jogában áll felmondani. A
felmondási idő teljes egészét le kell dolgozni.
Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(18.02.2009)  Tisztelt Szakértők!

2009. január 1-től a korábbi nyolcórás helyett négyórás munkaviszonyban alkalmaz a munkáltatóm, ennek megfelelően természetesen alacsonyabb fizetéssel (a munkaszerződés módosítása írásban megtörtént). Erre – elmondása szerint – a kevesebb munka mellett a munkahelyek megtartása érdekében kényszerült.

Február 10-én közölte velem (egyelőre csak szóban), hogy a gazdasági válságra való tekintettel a munkaviszonyomat kénytelen megszüntetni. A közös megegyezés részemről nem jöhet szóba, így elvileg a megszüntetés módja rendes felmondás lesz a munkáltató részéről.

Két kérdésem lenne:

1/ Négyórás munkaviszony esetén is az általános szabályok vonatkoznak a felmondási időre és a végkielégítés mértékére (6 éve dolgozom a cégnél, tehát esetemben 45 nap és 2 havi átlagkereset)?

2/ Mt. 152. § (3) mit jelent az én esetemben, vagyis ha a mostani fizetésem kevesebb, mint az irányadó időszakban, 2008-ban? A tavalyi (magasabb), vagy az idei (alacsonyabb) fizetés figyelembevételével megállapított átlagkereset alapján kapom a végkielégítést?

Köszönettel: H. Dóra

Tisztelt H. Dóra!

A részmunkaidős munkaviszony munkáltató részéről rendes felmondással
történő megszüntetése esetén ugyanannyi a felmondási idő és a
végkielégítés, mintha teljes munkaidős lenne. A felmondási ideje és
végkielégítése az Ön által kiszámoltak szerint alakul.

A végkielégítés fizetése során alkalmazott átlagkereset-számítás
alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek
szolgálnak.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(17.02.2009)  Tisztelt Szente Úr!

Megköszönve eddigi válaszait engedje meg, hogy még egy kérdéssel forduljak Önhöz. A munkáltató részéről történő rendes felmondás esetén 90 nap a felmondási időm, amit a munkáltatóm nem tud kifizetni vélhetőleg ennek teljes időtartamára fel kíván menteni a munkavégzés alól.

Kérdésem az lenne: amennyiben betegségem orvosilag indokolt lenne a felmondási idő alatt kaphatok-e táppénzes ellátást, illetve erre való igényemet hová kell benyújtani?

Megjegyezni kívánonnám még, hogy munkabér kifizetése január óta nem volt.

Köszönettel!

Tisztelt Felhasználónk!

Először is fontos leszögezni, hogy ha fel is mentik a munkavégzés alól, akkor is jár a felmondási időre kereset.
Táppénzre elmehet felmondási idő alatt, az igény munkáltatónál [egyéni vállalkozó: székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár] történik.

Zárójelben még megjegyzem, hogy a munkabér iránti igény nem évül el, érdemes lenne munkaügyi pert indítani a megfizetésére (felmondási idő alatti bérért is).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(17.02.2009)  Tisztelt Doktor úr!

Én jelenleg egy multinacionális cégnél dolgozom, idén januárban immár 13. éve! Jelenleg lenne egy jobban fizető állásom amit minél előbb be kéne töltenem. Ha jól bogoztam ki a törvények útvesztőjéből akkor 55 munkanap a felmondási időm! Ezt ha eltekint a jelenlegi munkáltatóm a letöltésétől kifizetni köteles-e ha rendes felmondással szüntetem meg a munkaviszonyomat?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Gy.Zs.

Tisztelt Gyányi Zsigmond!

A felmondási ideje a munkáltatónál 13 év munkaviszonyban töltött éve
alapján valóban 55 nap. Amennyiben a munkáltatója a felmondási idő
ledolgozásától eltekint, és felmenti Önt a munkavégzés alól,
kifizetheti ugyan a jogviszonya végéig járó munkabért, de erre törvény
egyáltalán nem kötelezi.

Amennyiben Ön a saját döntése alapján nem dolgozza le a munkáltatónál
a törvény szerinti 55 nap felmondási időt, úgy Ön a munkaviszonyát
jogellenesen szünteti meg. A munkáltató bírósághoz fordulhat, a
bíróság pedig kötelezi Önt, hogy a felmondási időre járó
átlagkeresetének megfelelő összeget a munkáltató számára fizesse meg,
a munkáltató ezen felül jogosult a kárának érvényesítésére is.

A Kollektív Szerződés kiterjed a munkáltatónál munkaviszonyban álló
összes munkavállalóra, így ezen az alapon rendkívüli felmondást nem
kezdeményezhet.

Azt javaslom, hogy próbáljon megállapodni munkáltatójával a
jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amennyiben
az új munkahely valóban fontos Önnek, és mielőbb munkába kell állnia.
Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(16.02.2009)  Tisztelt Szakértők!
2003-tól intézményi egység vezetőként dolgozom.(közalkalmazott). 2004 évvégén egy KöZIG Hivatali ellenőrzés során kiderült, hogy nem megfelelő a végzettségem. (eü. , szociológus-középiskolai tanár). Mivel a munkáltatóm adhat 5 évre felmentést, ő élt is ezzel a lehetőséggel. De a felmentésemben, egyben kötelezett az Államigazgatási Főiskola elvégzésére. A költségtérítést 100%-ban átvállalta. Kötöttünk megállapodást, ami a munkáltatóm szerint tanulmányi szerződés, mely szerint 3 évig támogatnak, 3 évig köteles vagyok náluk dolgozni, amennyiben nem így történik, vissza kell fizetnem a \"tandíjat\", a konzultációs, és vizsganapokra adott alapbéremet. Én úgy tudom, hogy diploma megszerzésére nem is lehetett volna kötelezni, ebből következik, hogy semmilyen megállapodást nem köthettek volna velem, így az esetleges felmondásom esetén nem tartozom visszafizetéssel munkáltatóm felé. Rosszul tudom? Kérem szépen a segítségüket, melyet előre is köszönök.
Üdvözlettel: J.B.Anikó

Kedves Anikó!

A tanulmányi szerződés egyfajta magánjogi megállapodásként is
felfogható, amely szerint a szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a
tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát,
hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a
képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a
munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

Kényszeríteni természetesen senkit sem lehet egy kölcsönös szerződés
megkötésére, de az Ön esetében ennek elmaradása felmentését
eredményezi.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(16.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

A mai napon egy fontos kérdés merült fel bennem. Több embertől hallottam egy olyan információt, ami a családomat is érintheti. Van két gyermekünk. A múlt héten a férjem munkája megszűnt (felmondással)és várhatóan a mi cégünknél is hatalmas leépítés lesz, ami engem is érinteni fog.
A kérdésem az lenne, hogy van-e törvény vagy jogszabály arra, hogy a munkáltatónak figyelembe kell vennie ezt a tényt?
Várom mielőbbi válaszát!
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: Kné Ibolya

Tisztelt Kné Ibolya!

A közalkalmazotti törvény alapján a közalkalmazottakra vonatkozóan
valóban létezik olyan felmentési védelem, mely szerint, a
közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető
meg felmentéssel, ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem
rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb
munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott
gyermeke van.

A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók esetében felmondási
védelmet a fentebb megjelölt okra hivatkozva sem a Munka Törvénykönyve
sem más jogszabály nem fogalmaz meg.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(10.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném kérdezni, hogy már 8 éve vagyok munkaviszonyban egy cégnél napi 8 órás munkaidőben. Most a munkáltató 4 órásra akarja a munkaidőt lecsökkenteni, de én ezt nem szeretném elfogadni. Akkor az az én részemről felmondásnak minősül? Vagy ilyen esetben jobb közös megegyezéssel felmondani?

Kedves Csilla!

Természetesen lehetősége van visszautasítani az intézkedést, de ha nem sikerül kompromisszumot kötni a munkáltatóval, akkor valóban a munkaviszony megszűntetésére kerülhet a sor.
Felhívom figyelmét, hogy végkielégítésre azonban csak a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén jogosult.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(21.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Én 2006 áprilisában kezdtem el dolgozni a mostani munkahelyemnél. Nem sokára kiderült, hogy gyermeket várok. 2007 február 1-től táppénzen, majd 2007 március 24-étől szülési szabadságon voltam, jelenleg még gyeden, ami ugye márciusban fog lejárni. A cégem az összel bejelentette, hogy felszámolás alatt van, és én úgy tudom, hogy ezt be is fejezték december 31-vel. Jelenleg a cégbirosági ügyintézésre, végzésre várnak, addig tudom, hogy nekem nem mondhatnak fel.
Először is milyen juttatások illetnek meg (felmondási időre járó összeg, szabi kifizetés)? Végkielégítés az tudom, hogy három év után jár.
Illetve, ha én közben találok munkát és felmondok a cégnél, akkor milyen juttatások járnak?

Válászát előre is köszönöm:
Linda

Kedves Linda!

Nem tanácsolom, hogy Ön mondjon fel, mert a végkielégítéstől ellenkező esetben elbúcsúzhat.
A csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltatót sokirányú és sokoldalú tájékoztatási-konzultációs-adminisztrációs kötelezettség terheli, - amelynek elmulaszása bírság kiszabásával jár.
Az Ön járandóságait illetően Munka törvénykönyve 94/B. § (4) bekezdés c) pont röviden ennyit közöl.
A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni
a)...
b) ...
c) a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját.
Sz. M-né

(06.02.2009)  Tisztelt Déri úr!

2009.január 30-tól gyesen vagyok.A cégnél el bocsátások vannak.Az lenne a kérdésem hogy közös meg egyezéssel ha el jövök jár-e a végkielégítés?bele számít-e az itthon el töltött 2 év?és a szabadságot ami összegyűlt ki-e fizetik?utolsó sorban pedig fel mondási idő jár-e nekem?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Olvasónk!

A közös megegyezés lényege éppen az, hogy semmi nem jár, de minden lehetséges. A megegyezés körülményeiről és részletes feltételeiről meg kell állapodni. Megállapodás hiányában végkielégítésre nem lesz jogosult, a felmondási időnek pedig e tekintetben értelmezhetetlen.
Az éves szabadság atrányos, fel nem használt részét azonban ki kell fizetni, amennyiben a munkaadó nem tudja kiadni a szabadságot.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.02.2009)  Tisztelt Szakértő!
Egyik kolléganőnk gyes mellett dolgozik cégünknél teljes állásban 2008. február óta, ezenkívül közalkalmazotti jogviszonya is van, mert tanítóként dolgozott a gyes előtt. Cégünk egy önkormányzati többségi tulajdonú Kht. volt, ahonnan intézményi integráció miatt munkaügyi jogutódlással 2008. október 1-jével átkerültünk egy nonprofit Kft-hez, mely 100 %-ban önkormányzati tulajdonban van. Időközben kolléganőmnek lejár a gyes február 14-én. Az iskola, ahol dolgozott a gyermekvállalás előtt, nem tudja a továbbiakban alkalmazni, ezért felmond neki. Ezt a kolléganőm el is fogadná, kb. 1 éven keresztül járna neki bizonyos összeg a ki nem vett szabadságai, illetve a felmondási idő miatt, valamint végkielégítésben is részesülne. Sajnos a Kjt decemberi módosítása miatt megkérdőjeleződik, hogy ezt az összeget 2009. február 15-től igénybe veheti-e. Ennek oka, hogy jelenleg a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit Kft-nél dolgozik teljes állásban. (Nem közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva, hanem a munka törvénykönyve alapján.) A kérdésem, hogy a 100 %-os önkormányzati tulajdonú nonprofit Kft. kimeríti-e a törvény rendelkezését, mint „költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet”? Ha az említett nonprofit Kft. ennek megfelel, mentesül-e a kolléganőm a törvény rendelkezései alól azon oknál fogva, hogy munkaviszonya ennél a cégnél jóval a Kjt módosítását megelőzően keletkezett. Ezenkívül a törvény szövegében az áll: „nem létesíthet jogviszonyt”, emiatt esetleg lehetséges, hogy a meglévő jogviszony továbbra is fennállhat vagy fel kell mondania a nonprofit Kft-nél, ha a közalkalmazotti állása után fel szeretné venni a felmondáshoz kapcsolódó fent említett összeget? Megbízási szerződéssel esetleg maradhatna a cégnél? További kérdésem még az, hogy melyik hivatal ellenőrzi e törvény betartását, illetve be nem tartása esetén milyen szankciókkal kell számolni? Sajnos kolléganőm most szerzett tudomást a Kjt számára hátrányos módosításáról. Ha nem lesz más megoldás, megszünteti munkaviszonyát a nonprofit Kft.-nél, viszont az idő rövidsége miatt elképzelhető, hogy a nonprofit Kft.-nél a felmondási ideje nem telik le február 15-ig, ekkor elesik a közalkalmazotti felmondáshoz kapcsolódó összegtől, vagy a Kft.-nél történő felmondás napját veszik alapul a Kjt törvény alkalmazásában?
Köszönettel:
T.

Tisztelt T.!

Ez a fajta munkáltatói jogutódlás sajátos helyzetet teremtett. Az nem derül ki számomra pontosan, hogy kolleganője elfogadta-e az új státuszt. Ez lényeges lenne esetében. Kérdéseire a következőket tudom válaszolni:
1. Megállja a helyét, hogy a Kft. költségvetési szerv többségi befolyásolása alatt áll (az új társasági törvény szerint a Kht-t csak korlátozott idejig működhetnek, át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá
2. Munkaügyi törvények betartását Magyarországon az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség és területi szervei látják el (gazdasági társaság esetében pedig a cégbíróság gyakorolja a tv-ségi felügyeletet. Szankcióként többnyire a bírságot alkalmaznak
3. Megbízás alapján is maradhatna
4. Álláspontom szerint a felmondás napja lesz az irányadó
Tanácsként az tudom mondani, hogy forduljanak az esettel a volt fenntartóhoz, illetve keressék meg a munkaügyi hatóságot is az ügyben
Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(03.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Az alábbi kérdés merült fel bennem. Férjemnek a munkahelyén felmondtak, most folyik a munkaügyi per. A munkaviszony megszüntetése után álláskeresési járadékot kapott egy hónapig, majd új állást talált. A járadék megszüntetése után a határozatban tájékoztatást kaptunk arról, hogy kérheti (és kérni is szeretnénk), az igénybe nem vett álláskeresési járadék felét egy összegben, amennyiben a munkaviszonya még akkor is fennáll, amikor a járadék ideje lejárt volna. Amennyiben a munkaügyi bíróság nekünk ad igazat, és visszaállítja a munkaviszonyát a jogerős ítéletig (visszahelyezést nem kért), az olyan mintha nem is lett volna munka nélkül. Ebben az esetben, kérheti-e a az egyösszegű kifizetést, illetve a járadék folyósítási idejét figyelembe veszik-e később? Azon kívül, hogy a megítélt összegből levonják a kifizetett járadékot, a munkaügyi központnak vissza lesz-e fizetve, tehát törlik-e a nyilvántartásból azt, hogy 1 hónapig igénybe vette, vagy ez másképp működik?
Remélem, érthető volt, hogy mit szeretnék tudni, a segítségét előre is köszönöm!

Andi

Kedves Andi!

Az Flt (foglalkoztatási törvény) szerint. ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. Ez valószínűleg korrigálják is a munkaügyi központban, de a pontos eljárás részletit nem ismerem. Kérem érdeklődjön a munkaügyi központnál ez ügyben!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(21.02.2009)  Tisztelt Tanácsadók!
A kérdésem a következő lenne:
2008 december 16.-án a munkáltatóm rendkívüli felmondással elküldött. December 17-től passzív táppénzen vagyok, melynek január 30 az utolsó napja.Voltam a Munkaügyi Központban,hogy regisztráltassam magam, de azt a választ kaptam, hogy ez csak február 16-tól lehetséges.
Ez valóban így van? Ha igen miért? Ugyanis semmiféle indoklást nem kaptam.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel Ferenc

Tisztelt Felhasználónk!

Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 27. § (5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszünését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik


Sz. M-né

(03.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!
Munkahelyem 2008 december 16-án a munkáltató részéről rendkívüli felmondással megszűnt.
2008 december 17-től passzív táppénzen vagyok ami 2009 január 30-án lejár. Voltam a Munkaügyi Központban, hogy regisztráltassam magam, de azt a választ kaptam,hogy ez csak február 16-tól lehetséges.
A kérdésem az lenne,hogy miért csak február 16-tól lehetséges ez?
Válaszát köszönöm.

Tisztelt Felhasználónk!

A rendkivüli felmondás esetén a felmondástól számított 90 nap után folyósítható a támogatás.

Tisztelettel:
Szente István

(29.01.2009)  Tisztelt Szilvia és Tamás!

18 éve dolgozom a termelőszövetkezetben.A munkáltatóm anyagi nehézségekre hivatkozva 2008. november és december hónapokra nem fizetett munkabért a mai napig,2009 január 23-án írom-e sorokat.A kérdésem a következő:Rendkívüli felmondással jogomban áll-e felmondani,a munkáltató köteles-e ezt elfogadni,ha nem hova fordulhatok,és mikor jogi segítségért?Megkaphatom-e a 4 havi végkielégítésemet,és a 70 napra járó felmondási béremet,mivelhogy a családom anyagi helyzete kritikussá vált?
Várom mihamarabbi válaszukat.Köszönettel:Lajos

Tisztelt Olvasónk!

Az Ön rendkívüli felmondását nem kell elfogadnia a munkaadónak. Pontosabban nem kell a munkaadó beleegyezése egy ilyen jogi lépés megtételéhez.
Természetesen a munkaadónak joga van arra, hogy bíróság előtt próbálja meg az Ön rendkívüli felmondását érvényteleníteni.

Nem tudom egyértelműen megítélni, hogy a tárgyalt esetben fenn állnak-e rendkívüli felmondásra okot adó körülmények.
Egyértelműen nem megfelelő a munkaadó érvelése, - az állásidőre a személyi alapbért ki kell fizetni. (A munka biztosítása a munkaadó feladata, - az a hivatkozás tehát nem helytálló, hogy azért nem adott fizetést, mert munkát sem tudott adni).

A munkaadónak két választása van: vagy kifizeti az állásidőre járó bért, vagy rendes felmondással megszünteti azokat a munkaköröket, amelyekben nem tud munkát biztosítani).
Véleményem szerint, ha a munkaadó nem fizette be Ön és a többi munkatárs után a TB járulékokat (azaz a munkavállalók TB jogviszonya rendezetlen), akkor ez megalapozhatja a rendkívüli felmondás alkalmazását. - Ugyanezen a fórumon tegnap már leírtam azt, amennyiben a munkaadó járulékot fizetett, de nem számfejtette (nem fizette ki) a járulék alapját képező bért, akkor felmerülhet az okirathamisítás, illetve a számviteli fegyelem megsértésének elkövetése, -amely büntetőjogi kategória.

Fentebb leírtak mellett Önnek tudomásul kell vennie azt, hogy amennyiben Ön rendkívüli felmondással él munkaadójával szemben, úgy nincsen felmondási idő, nem jár végkielégítés és munkanélküli ellátásra sem lesz azonnal jogosult. Önnek arra van lehetősége, hogy munkaügyi jogvitát kezdeményezzen a munkaadóval szemben és a bíróságtól kérje az elmaradt juttatások, valamint kártérítés megfizetését. Felperesként a bizonyítási kényszer Önt terheli és a bírósági eljárás illetékét is (valószínűleg) meg kell előlegeznie, - bár kérelmet nyújhat be az illetékmentességért. A bíróság fog dönteni arról, - hogy a bizonyítékok és a jogsértés mértékének mérlegelésével - Önnek milyen összeget ítél meg. Arra is felhívom a figyelmét, hogy a bírósági ítélet nem jelent garanciát arra, hogy esetleges pernyertesség esetén Ön megkapja a Bíróság által megítélt összeget. Különösen, ha a munkaadó nehéz helyzetben van, elképzelhető, hogy végrehajtási eljárásban tudja, (esetleg nem tudja) követelését érvényesíteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.01.2009)  Tisztelt Déri Tamás!
Nekem olyan kérdésem lenne,hogy a férjem 2006.juniusától dolgozik.Ez év január 31.-ével megszünik a munkahelye, létszámleépités miatt. Kérdésem az volna kap e munkanélküli segélyt ha közös megeggyezéssel jön el a cégtől? Érdemes e megigényelni ameddig nemtalál magának másik munkahelyet?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Olvasónk!

Ön a munkaviszony megszűnésekor azonal jelentkezhet a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen. Ott nyilvántartásba veszik, és Határozatot hoznak arról, hogy Önt mennyi időre és milyen összegű álláskereséséi támogatás illeti meg.
E tekintetben nincsen veszíteni valója, - szerencsés esetben gyorsan talál magának munkát.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(23.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

2008 október 13.tól felmondott a vállalat,időarányosan járt még 11 nap szabadság,ebből 8 napot számolt el a 3 napot már nem.Jogos-e? A felmondás alatt volt egy fizetett ünnep amit nem számolt el.Erre jár-e munkabér?

Köszönettel:S Imre

Tisztelt Imre!

Az elszámolás nem jogos! A felmondás idején (ha 30 nap a felmondási idő, akkor 30 napnak megfelelő bér) minden napra köteles a munkáltató munkabért fizetni. Ilyen szempontból az se számít, hogy fizetett ünnep-e az adott nap.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(23.01.2009)  Próbaidő alatt saját döntés miatt megváltam munkáltatómtól. Tudomásul vette, írásban közölte, sőt azt is, hogy 61.200 Ft kártérítésre van igénye, amit az un. \"mill\"-lapra rögzített, azaz a következő munkahelyemen lehet majd érvényesítenie. Azt nem közölte a munkáltatóm, hogy miért, milyen jogcímen kér tőlem kártérítést. Tudomásom szerint, semmiben nem okoztam kárt, jogtalanul semminemű anyagi szolgáltatást nem kaptam /bérminimum volt a fizetésem/, összesen két hónap 1 napig dolgoztam az illető cégnél.
Részemre járó gyermekeim után járó pótszabadságot nem számolta el, sőt egy napra kiírt szabadságra, /év vége lévén/, miközben én dolgoztam.
Fenti gondjaimat jeleztem felé írásban, ők szintén írásban egyeztető megbeszélésre hívnak. Úgy gondolom, hogy én korrekt voltam velük szemben, semmi kárról nincs sem szóbeli, sem írásbeli tudomásom, ezáltal nem érzem , hogy egyeztetési kényszerben vagyok. Ráadásul passzív táppénzen vagyok, egészségi állapotom sem teszi lehetővé, hogy a volt cégemet az ő általuk megadott időpontban felkeressem. /Ráadásul irodaházról van szó, ahol a munkaidő 7-15.20ig tart, engem 16 órára kértek be./
Munkaköri leírásomban az sem szerepelt, hogy a munkai telefont szabadság alatt, ünnepek alatt , hétvégén haza kell vinnem, s mint logisztikusként otthonról telefonon kell írányítanom a fuvarokat.Szó nélkül megcsináltam, hétvégenként, szabadság alatt a karácsonyi és újév között, alatt. Persze ezért semminemü bért nem kaptam, holott 24 órás ügyeletet láttam el hétvégén, szabadság alatt. Vagyis úgy gondlom, hogy én kérthetnék kártérítést, nem ők. Kérem segítsen, köszönettel:
Márta

Kedves Mária!

Érhetetlen számomra az esete. Hogy tarthat igényt munkáltatója kártérítésre, kár és jogcím nélkül? Sajnos a helyzet annyira zavaros, hogy megoldást se tudok kínálni Önnek.
Kérem próbáljon utána járni, és értesítsen a fejleményekről!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Szakértő!
Kis létszámú kft.-nél dolgozom.
Munkahelyem a válság miatt kényes helyzetbe került. Főnököm feltette a kérdést nekem és kollégáimnak, vagy elfogadjuk azt a válltozást, hogy 4 órás munkaidőben dolgozunk tovább fele fizetéssel / szerinte csak 2 hónapig/ így megmarad a munkahelyünk, vagy bezárunk.
Szerinte más lehetőségem nincs.17 éves munkaviszonyom van nála, de közölte végkielégítésre sem számíthatok, mert nem tud fizetni.Itt gondolom a rendkívüli felmondásomra célzott.
Mivel egyedüli kereső vagyok a családban, ezért számomra nagyon meggondolandó a kérdés!
Kérdéseim a következők lennének:
Tényleg ennyire kiszolgáltatott helyzetben lennénk, lennék?
Mi van, ha elfogadom az ajánlatát és két hónap múlva \"becsődölünk\", akkor kapok végkielégítést, de mennyit ill. mi után? Netán a 4 órás átlagkeresetem után?
A munkanélküli segélynél mit vesznek figyelembe?
Mit tehetek ebben a helyzetben? Mik a lehetőségeim?
Válaszukat előre is megköszönve és várva:
Tisztelettel:Tamás

Tisztelt Tamás!

Sajnálatos helyzete az Öné. Remélem munkáltatója a valóságnak megfelelően látja a kft működését, és sikerül "kibekelnie" ezt a nehéz időszakot. Végkielégítés természetesen jár a törvény szerint. Itt a munkaviszonyban töltött évek keresetének átlaga a mérvadó. Felszámolás esetén azonban kérdéses, hogy mikor és mennyit kapna kézhez. Tanácsom az lenne, hogy tartsanak ki. Úgy gondolom munkáltatója egy reális döntést hozott ebben az időszakban. Térjünk vissza a kérdésre 2 hónap múlva!

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(13.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Segítségét szeretném kérni. Én, mint munkavállaló felmondtam 2009.január 8-án, 30 napos felmonádsi időm van, így 2009. február 7-én jár le. Időarányosan 2 nap szabadságom van. A munkáltatóm azt állítja (bár tudom, hogy nincs igaza), hogy január 2-ára szabadságot kell kiírnom, mivel munkanap áthelyezés van és jan.10-i helyett márc.28-án kell ledolgozni, de én már akkor másik munkahelyen leszek. Mi a rendes munkanapokon dolgozunk csak (H-P-ig). Én egyáltalán nem értek vele egyet. Kérdésem még az, hogy felmenthetne-e a munkavégzés alól? Tudom, hogy a törvény nem írja elő, de hogyan tudnám elérni azt, hogy felmentsen, mert a másik munkahelyen már kezdenem kéne. Tisztában van vele, de beakar tartani.
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Felhasználónk!

Valóban csak munkáltatói felmondás esetén van kötelező felmentés. Véleményem szerint lehetősége lenne a felmentésre, de mint írja ezt nem teszi meg. Sajnos úgy látom, hogy jogi eszközök nincsenek az Ön kezében.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Szente Úr!

Köszönöm az előző feltett kérdésemre írott válaszát. Azonban újabb problémák merültek fel, amiben tanácsát kérném.

2009. január 09-én a Kft-nk ügyvezetője tájékoztatása szerint a kerületileg illetékes Munkaügyi Központban járt tanácsadáson. Jelezte a központnak, hogy a Kft. pénzügyileg teljesen ellehetlenült, folyószámláját zárolta a bank, ezek miatt 18 fő dolgozóknak fel kíván mondani. Azonban a felmondási időt, végkielégítést nem tudja kifizetni. Állítása alapján arról tájékoztatták, hogy a dolgozók az álláskeresési járulékra a felmondási idő leteltével jogosultak csak, függetlenül attól, hogy ezt kifizették-e, avagy sem.

Tehát a kérdésem az lenne, hogy valóban a dolgozók az utolsó havi munkabérük nem fizetése után munkáltatói rendes felmondás, illetve fizetésképtelenség esetén valóban nem jogosultak a járadékra azonnal?
Időközben még több dolgozó táppénzre került, azt is szeretném megkérdezni, hogy mivel a cég Társadalombiztosítási Kifizetőhely, ezért fizetésképtelenség esetén a táppénzhez milyen módon juthat hozzá a dolgozó?
Köszönettel!

Tisztelt Tibor!

Valóban a felmondási idő leteltéig nem jár a járulék. Hiszen arra az időszakra is köteles a munkáltató munkabért fizetni, a járulék és a munkabér pedig kizárja egymást. Paradox helyzet tehát az Önöké.
Táppénzzel kapcsolatban az lenne a javaslatom, hogy az Országos Egészségpénztár illetékes kirendeltségéhez forduljanak

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(19.01.2009)  Tisztelt Tanácsadó
2008.05.28-óta vagyok a jelenlegi munkáltatómnál mint bolti eladó.2008.12.11-óta vagyok táppénzen.
Hideg fűtetlen boltban dolgoztat nagyon megfáztam jelenleg izületi gyulladással is kezelnek gyógykezelésekre,gyógytórnára kell járnom minimum 3 hétig.Kérdésem mennyi ideig lehetek táppén zen?Felmondhat-e a munkáltató táppénz alatt?Ha nem mond fel ,hogy válhatok meg ettől a munkahelytől,hogy kapjak munkanélküli ellátást ha nem találok addig más munkahelyet?Ugyanis nem

áll szándékomban vissza menni ehhez a céghez dolgozni embertelen körülmények uralkodnak itt.
Mit tanácsol?Mielőbbi válaszát várom és előre is köszönöm.

Kedves Erzsó!

Táppénz alatt a munkáltató rendes felmondással nem élhet. Táppénzen a keresőképtelenség idejére, max. 1 évig lehet.
Tanácsolom, alkalmazzák a közös megegyezést Ezzel járna mindkettőjük a legjobban.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.01.2009)  Üdvözlöm Önöket!

Segítségüket szeretném kérni egy kérdésben.
Azt a feladatot kaptam a főnökömtől, hogy nézzek utána mi módon tudunk felmondani az egyik munkatársunknak (sajnos nem túl nemes feladat). Igyekszem is kivonni magam belőle, ennek ellenér e illik tudnom a választ, ha már feladatként kaptam ki.
Nos, tudni kell róla, hogy:
-még nem töltötte be a 62. életévét (az idén, vagy jövőre tölti)
-rokkantnyugdíjas (nem baleseti)
-szociális foglalkoztatóban dolgozik nálunk napi 6 órában
Szociális munkás végzettségű vagyok, nem HR-es. Persze elolvastam a z ide vonatkozó jogszabályi vonatkozást, de hátha elkerülte valami a figyelmemet-mivel nem ez a területem. Megkérném Önöket, hogy a jogszabályi hivatkozást is legyenek szívesek leírni.
Köszönöm,
O. Irén

Kedves Irén!

A Munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve (MT) 92.§-a alapján rendes felmondással lehet megszüntetni.
A munkavállalónak végkielégítés nem jár, mivel nyigdíjasnak minősül MT. 87/A§.
A felmondási időt az Mt. 92.§-a alapján kell megállapítani. A felmondás teljes idejére eltekinthet a munkaadó attól, hogy a munkavállalót munkavégzésre kötelezze. A munkavállaló legfeljebb a felmondási idő felében kötelezhető munkavégzésre. A felmondás ideje alatt a szabadság fel nem használt arányos részét ki kell adni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(07.01.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

Mai napon a Kft. ügyvetője arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a bank nem hosszabbította meg a cég folyószámla hítelét, zárolta a számláját. A fennálló közüzemi díjakat, APEH tartozásokat sem tudja tovább fizetni. Valószínüleg januári munkabérünket sem tudja február 10-ig kifizetni, ezért mindenki keressen magának munkahelyet, mivel ő nem tud fölmondani, mert nem tudja kifizetni a felmondási időt, illetve a végkielégítést. A csőd, felszámolási eljárás megindításához a tulajdonosok nem járulnak hozzá, hónapok óta árulják a céget. Állítólag egy másik Kft-vel már előszerződés is folyamatban van.

Kérdésem a következő lenne? Mik a leírtak alapján a dolgozóknak a jogi lehetőségei, illetve meddig kell úgy dolgoznunk, hogy nem kapjuk meg munkabérünket?

10-20-30 év munkaviszony után valóban igaz-e az, hogy felszámolás esetén sem kapjuk meg teljes járanduságunkat.

Köszönettel!

Tisztelt Felhasználónk!

Véleményem szerint 2 út lehetséges. Első lehetőség, hogy bíróságon perlik a céget az elmaradt munkabérek után. Másik út, hogy megvárják a felszámolási eljárás végét, és annak függvényében jutnak hozzá a járandóságukhoz. Sajnos az a meglátásom, hogy bármelyik útat választják kevés az esély arra, hogy egyhamar hozzájutnak a járandóságukhoz.

Mivel esetükben sok egyéb kérdés merül fel (pl előszerződés megléte, mekkora a cég likvidítása), tanácsom mindenképpen az lenne, hogy forduljanak (akár közösen) egy jogi képviselőhöz

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(23.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

2004. május 1-től állok munkaviszonyban. Az első 2 évben szerződéssel dolgoztam, ezután véglegesítettek.
Kérdésem: A felmondási időbe beleszámt-e a szerződéssel ledolgozott idő?

Tisztelettel: Tóthné Éva

Kedves Éva!

A felmondási időbe a munkáltatónál munkaviszony keretében eltöltött idő számít bele. Ez lehet határozott, határozatlan munkaszerződés, vagy akár megbízási szerződés alapján fennálló munkaviszony.
Zárójelben megjegyzem, hogy a végkielégítés szempontjából is figyelembe kell venni!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.12.2008)  Tisztelt Uram
A kérdésem az lenne, hogy mint egyéni vállalkozó 10-éves megbízásos szerződés felmondása esetén ( munkáltató részéről ) számíthat e végkielégítésre ?
Tisztelettel várom válaszát.

Tisztelt Olvasónk!

A fő szabály szerint nem, ugyanis a megbízási szerződések nem tartoznak a Munka Törvénykönyvének hatálya alá.
Azonban tudnia kell, hogy megbízásos jogviszonyban nem várható /nem követelhető meg, sőt kifejezetten jogellenes a munkarend szerinti munkavégzés.
Az Ön helyében felkérnék egy rutinos ügyvédet, hogy kezdeményezzen egyeztetést a munkaadóval. A dolog kimenetele kétesélyes, de ha Ön bizonyítani tudja azt, hogy éveken keresztül nem megfelelő szerződés alapján foglalkoztatták munkarend szerint, - akkor a megbízónak (munkaadónak) akár kellemetlenséget is okozhat, amennyiben Ön erről bejelentést tesz.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.12.2008)  Seítséget szeretnék kérni önöktöl!Páromnak 2008 dec2-án megszünt a munkaviszonya!A novemberi hónapba még dolgozott!(munkaerő kölcsönző)!
November1-jén is bent volt éa a bérpapírján ledolgozott munkarend szerinti munkaszüneti nap szerepel!ez mennyirre törvényszerű 12órás munkaviszonyban!Tartok tőlle hogy valami nem törvényszerű!Az elküldést a válsággal indokolták meg de többnyire olyan emberek maradtak akik egy helyről járnak a csoportvezetővel és a helybelieket elküldték!A cég szabályai közt az szerepel hogy emberi és faji megkülönböztetés nincs!Hát szerintem most történt!Érdemes tovább lépnem akár ezért akár a bér kifizetése miatt!?Elárulom hogy 15napnál nem dolgoztak többet és 3nap melo után 3nap pihenőnap volt!Az én párom 9 napra táppénzel együüt 62000ft fizetést kapott!A megmaradt szabadságot nem fizették ki azzal indokolva hogy a decemberi hónap nem számít mert akkor történt a felmondás!Én már ezt sem hiszem el nekik!kérem milőbbi válaszukat!

Tisztelettel:egy kétségbeesett munkanélküli

Kedves Mónika,

- válsággal indokolt felmondás kicsit általános, hiszen mindenütt válság van
- munkaviszony megszünése után ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani
- tápénzzel együtt 9 napra fizetett 62.000,- Ft-os jövedelem átlagon felüli - ámbár ez relatív (személy szerint nagyon örülnék)
- ha a törvényszerütlennek vélt elemeket bizonyítani tudja, sikeresen perelhet

Sz. M-né

(09.12.2008)  Tisztelt Tanácsadók!

Rokkant nyugdíjasként dolgozom,de munkaviszonyom dec.31-el megszünik.
Táppénz nyugdíj mellett részemre nem jár,de a 15 nap betegszabadsáot kivehetem-e?
Ezt a 15 napot a passzív táppénz mintájára igénybe lehet e venni.

Köszönöm válaszukat.Julika

Kedves Julika!

Véleményem szerint igen, de a keresőképtelenség fennállása elengedetlen, hiszen ez az alapja a táppénz folyósításának.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(05.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Férjem vezető állású munkavállalóként, határozatlan idejű szerződéssel dolgozik egy magántulajdonú cégnél, és Ő szeretne felmondani a lehető leggyorsabb módon. Tudom a Munka Törvénykönyv 190. §-a ( (1) A vezetőre a 79. § (5) bekezdésében meghatározott tilalom nem terjed ki. (2) A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére a 89. § (2) bekezdésében, valamint a 90-92. §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki.) alapján, hogy mi az, ami nem vonatkozik, de azt sajnos nem tudom, mi vonatkozik vezető beosztású (konyhafőnök) munkavállalóra felmondása esetén. Kérem segítségét, hogy milyen módon tudna felmondani, milyen törvények, jogszabályok vonatkoznak rá, milyen kötelezettsége van a férjemnek és milyen a munkáltatónak!? Hány nap felmondási időre számíthatunk? Felmondási idő alatt a túl munka „lecsúsztatható”-e, táppénzre el lehet-e menni? Rendkívüli felmondás esetén lehet-e okként megjelölni a kötelező pihenőidő hiányát, ha a szerződésében szerepel, hogy túlmunkára kötelezhető, hivatalosan napi 8 órás munkaidőt adhatnak le jelenléti íven, de a valós jelenléti ív, mely 16-18órás munkaidőt tartalmaz a beléptető portás aláírásával igazolva.
Kérem, minél előbb válaszoljon!
Válaszát, munkáját előre is köszönöm!

Köszönettel: Molnár Veronika

Rendes felmondás szabályai: "Tartalmát tekintve az Mt. 190. § (2) bekezdése ..bizalmi elv..korlátlan érvényesülését teszi lehetővé,..az Mt. 188. 0 (1) bekezdése szerint vezetőnek minősülő munkavállalót érintően mellőzhetővé teszi a rendes felmondás indokolását, kizárja a felmondási időt, továbbá a felmondási tilalmak és korlátozások érvényesülését. Ettől azonban Mt. 192/B. §-a értelmében el lehet térni - a munkavállaló javára.


Sz. M-né


(04.12.2008)  T. Cím!

Az alábbi esettel kapcsolatban kérném a véleményüket:
Két hete beadtam a főnökömnek egy közös megegyezésen alapuló jogviszonyom megszüntetésére vonatkozó \'tervezetet\'. Azért nevezem tervezetnek, mert bár a szövegben ez nem szerepelt, de a másik fél azt, bár átvette, iktatták is, de nem írta alá. A főnököm közölte, hogy gondolkodási időt kér. Közben külföldre utazott, s választ mindeddig még nem adott. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben nem fogadja el a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését, s rendes felmondással kell élnem, akkor mikortól indul a felmondási idő? A rendes felmondás beadásának napjától, vagy visszamenőleg, a már korábban beadott, a jogviszony kölcsönös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodás-\"tervezet\" beadásának időpontjától?
Köszönettel: N.G.

Tisztelt N.G.!

Mindenképpen a jognyilatkozat közlésétől hatályos, tehát amikor a
rendes felmondást benyújtja és azt átveszik. A "tervezet", mivel
eltérő tartalmú, semmiképpen nem osztja a felmondási nyilatkozat
hatályának a sorsát.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(03.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Olyan problémával fordulok Önhöz,hogy mi lombikprogramra járunk 2007 októbere óta.Én ezt a munkáltatómmal közöltem még akkor.2007 októberétől 5 stimulációt csináltam végig és 3 beültetés volt,3 havonta mentem,mert az OEP ennyi várakzást ír elő.Eddig minden alkalommal szabadnapomon vagy szabadságon oldottam meg,kivétel az utolsót,mert most 2 hétig betegállományba voltam.
A munkáltatóm eddig nem szólt érte.
A munkámmal meg vannak elégedve,de januártól lehet légyszámleépítés lesz.
Jelenleg 4-en dolgozunk ezen a munkahelyen.Nekem határozatlan időre szól a szerződésem és 2007 február 1 óta dolgozom itt.
Hallottam,hogy a lombik alatt védettséget élvezek,de a kérdésem az lenne,hogy elég ha szóban tud a munkáltatóm vagy írásban kell erről tájékoztatni?
Légyszámleépítésnél is fenáll ez a védettség?Mivel úgy hallottam januártól lehet 1 embert elkűldenek.
A fő kérdésem pedig,hogy amíg várok,hogy mehessek a következő lombikra,tehát az a három hónap az idő alatt is védettség alatt vagyok,vagy csak a stimulációs idő alatt?
Az előző munkahelyemen 23 hetes terhességem megszakadásánál, pedig végig dolgoztam még a korházban közölték velem,hogy nem kell visszamennem dolgoznom,mert nem szeretnék,hogy újból terhes legyek és 3,5 év munkaviszony után se végkielégítést se semmit nem kaptam. Persze a felmondásban az indok nem szerepelt,ezt csak szóban közölték.
Akkor annyira megviselt a baba elvesztése,hogy nem mentem a munkaügyi bíróságra,de ebből az esetből tanultam és most szeretnék a jogaimmal élni.
Ezért kérem segítségét mit tegyek,hogy munkahelyemen bebiztosítsam magam. Van egyáltalán ilyen lehetőség, ha igen milyen lépéseket tegyek meg?

Köszönöm mielőbbi válaszát.
Tisztelettel:Kné.

Tisztelt Kné,

- elég, ha szóban tud róla a munkáltató- és tudja, hogy Munka törvénykönyve 107. § i) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a ha külön törvényben nevesített emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vesz részt, a kezelés teljes időtartamára.
- második kérdésére nem tudom a válszt, mármint, - hogy fennáll a védettsége a reprodukciós eljárás miatt (azt gondolom, hogy nem áll fenn a védettsége)
- a védettség csak a kezelés alatt áll fenn, a várakozási idő alatt nem
- nincs ilyen biztosítás, végezze a munkáját a munkarköri leírásának megfelelően

Sz. M-né

(01.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó.
Munka viszony megszüntetése rendkívüli felmondással azonnali hatállyal ügyben kérem kedves segítségét.
Először is : -Milyen esetben alkalmazhat ilyen eljárást a munkáltató? (Esetleg munkáltaató és munkavállaló közötti konfliktus?)
-Indoklásnak milyen mértékűnek kell lennie?(Le kell-e vezetnie pontosan hogy hogyan is történt az incidens? Itt azt értem hogy pl az én esetemben leírták hogy minősíthetetlen hangnemben kérdőjeleztem meg a felettesem döntését, de azt már nem hogy MIÉRT kérdőjeleztem meg és hogy miért olyan hangnemben!)

Üdvözlettel:
Tamás


Tisztelt Tamás!

A rendkívüli felmondás szigorú törvényi szabályai a következőek:
96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a 89. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

89. § (2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

Mint látja igen kógens szabályok vonatkoznak a rendkívüli felmondásra. Esetével kapcsolatban nem derül ki pontosan hányszor kérdőjelezte meg az utasítást. Kérdés, hogy magatartása a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi-e. Egyébként a munkáltató tartozik bizonyítással (egyértelmű, világos, pontos, ok-okozat).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(27.11.2008)  Kedves Tanacsado Team,

több mint ket eve dolgozom egy osztrak cegnek, szlovakiai telephellyel. A jarulekaimat magyarorszagra utalja a ceg ( engem mint önfoglalkoztato feltüntetve.)

Munkamat nagyon szivesen vegzem. 2 hetig irodai feladataimat latom el, 2 hetig uton vagyok, kereskedöket latogatok.

Az elmult 2 ev alatt, többszörösere nöttek feladataim, sokat vagyok tavol otthonomtol, viszont a munkaberemet egy forinttal sem emeltek (raadasul magyarorszagi bert fizetnek- nem emelt osztrak szinvonalut). Sajnos ugy nezz ki, hogy ezen nem is akarnak valtoztatni.

Mostanaban gyakran jatszom azzal a gondolattal, hogy valami mast kellenne keresni.

Kerdesem a következö lenne, melyik a jobb a jövömre nezve, ha en mondok fel, vagy ha nekem mond fel a munkaltato?

Segitsegüket elöre is köszönöm!

Üdvözlettel:

S.A.

Tisztelt Olvasónk!
Az Ön által leírtak alapján úgy gondolom, hogy jelen esetben a szlovák bérmegállapítási és foglalkoztatási jogszabályok az irányadóak. Vélelmezem, hogy esetleg a munkaadó felmondása lenne az Ön számára a kedvezőbb megoldás, de részletesen kellene ismerni az Ön munkaszerződésének és biztosítási jogviszonyának elemeit, feltételeit.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Segítségét szeretném kérni! 2008.10.18.óta táppénzen vagyok, műtétem volt. 2008.11.20-án kaptam egy levelet a munkáltatómtól: \" Értesítem, hogy a vállalkozásomat 2008 november 18-án megszüntettem igy a munkaviszonya 2008.november 18-ával megszünt.\"
Ezt így megteheti a munkáltató? Ha jól tudom 30 napot meghaladó táppénz esetén 30 nap védettség is jár a dolgozónak! A felmondási idő pedig ugyancsak jár! jogutód nélküli megszűnés esetén is jár a dolgozónak a felmondási idő. Ő nekem egy fillért nem fizetett és nem is akar. Ráadásul az aktív táppénzem helyett 19-től passzív táppénzemet töltöm. Nem biztos, hogy felgyógyulok a kiszaboot 45 nap alatt! Kérhetem-e ami jár, vagy milyen eséllyel?
Nagyon köszönöm segítsésgét!Némethné

Kedves Ida!

Azt tudom javasolni Önnek, hogy panaszát minél hamarabb juttassa el az Adóhivatalhoz, a Regionális Munkaügyi Központ Igazgatójának, valamint a Munkavédelmi Főfelügyeletnek, valamint azonnal forduljon a Munkaügyi Bírósághoz, - többek között a táppénzes jogosultság megállapításánakl súlyos sérelmére hivatkozva, - IDEIGLENES INTÉZKEDÉSKÉNT kérje a Bíróságtól a munkaadói felmondás hatályának felfüggesztését!
Forduljon ügyvédhez, vagy kérje pártfogó ügyvéd kirendelését, -ez utóbbi ingyenes.

A Fő szabály szerint a munkavállaló a táppénz ideje alatt felmondási védelmet élvez, így a munkaviszony nem szüntethető meg.

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése két egymástól eltérő fogalom. A munkaadó jogutód nálküli megszűnésével pl. megszűnhet a munkaviszony (a rendes felmondás szabályai szerint), - ezt a folyamatot azonban felszámolási, vagy végelszámolási eljárás előzi meg. Az elmaradt juttatásokat a Bérgarancia Alapból lehet - a felszámoló kérésére- kiegyenlíteni.

Tiszteletetl:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(25.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Munkahelyemen rendkívüli felmondással a munkaviszonyomat megszüntettem, melyet nagy valószínűséggel el is fogadtak, mert a bérelszámoló telefonált már, hogy számfejti az elszámolásomat.
Sajnos egyre több szabálytalanságot próbálnak meg elkövetni ,a dolgozók bejelentett bérét fenyegetéssel közös megegyezéssel módosítják vagyis csökkentik.

A kérdésem azzal kapcsolatosan lenne:
A havi munkaszerződés szerinti béren felül ugynevezett \"fekete bért\" is kaptunk, mert a munkáltatónk nem volt hajlandó a kifizetett megállapodott (szóban) nettó összegnek megfelelő bruttó bérre bejelenteni a dolgozóit.
Az utolsó havi béremet már csak a hivatalos bérnek megfelelően akarja kifizetni, sőt a felmondási idő és a végkielégítést is ennek megfeleően fizeti gondolom.
Milyen hátrányosan érintene akár engem vagy akár más volt munkatársaimat, ha bejelentést tennék ez ügyben akár a Munkavédelmi Felügyelőség felé.
Ezen tényeket dokumentációval is tudom bizonyítani (külön táblázatos bérelszámolás - mellette aláírt és átvett plusz kifizetések-k)


Tisztelt Olvasónk!

Ezen a fórumon is számtalanszor megírtam az érdeklődőknek, hogy saját maguk jogérvényesítő képességét korlátozzák, amennyiben eltérnek az írott megállapodástól.
Ilyen alkuba nem szabad belebonyolódni, - az Ön esete is élő példája annak, hogy milyen közvetlen hátrányai lehetnek a színlelt szerződéseknek.
Javasolni azt tudom, hogy amennyiben fellépnek a munkaadóval szemben - azt minél több munkavállaló közösen tegye!
Jogi értékelésbe nem szeretnék bocsátkozni, - Ön is tudja, hogy a "feketén" felvett bér után adót és járulékot kellett volna fizetni, - akarva-akaratlanul megsértették az Art. és az SZJA törvény előírásait. A munkavállaló felelőssége azonban jelentősen kisebb, mint a kényszerítő munkaadó felelőssége.
Javaslom, ügyvéd bevonása nélkül ne tegyenek semmilyen lépést.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(24.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr!

A cég ahol dolgozok felszámolás alatt áll,100-nál kevesebb dolgozóval,kollektív szerződés nincs,mint ahogy szakszervezet vagy üzemi tanács sem.
Az igazgató helyét a feszámolóbiztos tölti be jelenleg.
A bérünket már 2 hete nem kaptuk meg,mindenféle mondvacsinált indokból kifolyólag.
A kérdésem az lenne hogy bér hiányában köteles vagyok-e felvenni a munkát és önköltségből biztosítani a munkahelyre bejárásomat?
Milyen következménye lehet rám nézve ha nem veszem fel a munkát?
Milyen úton lehet behajtani a béreket?

Előre is köszönettel

Tisztelt Bea,

ajánlom figyelmébe a Munka törvénykönyve (CVcentrum oldalán fellelhető) 85/A. § (2)-(3), (5)-(6) szakaszait, ahol arra hívnám fel a figyelmét, hogy a jogutód helyett mundenütt felszámolót vagy végelszámolót kell érteni (vagy behelyettesíteni) a 85/B. § (4)-(5) szakasza értelmében, mivel cége jogutód nélkül szünt meg.

Sz. M-né

(18.11.2008)  A volt cégem jan 09-én bejelentette az érdekképviseleti szervnek, hogy csoportos létszámleépítést tervez, így jan 17-re konzultációt hív össze. Ez megtörtént. Jegyzőkönyv született minderről. Három órával később átadta a rendes felmondásom, mely jan 18-tól hatályos. Kifogással étem, de arra hivatkozik, hogy ekkor még nem kezdte el a csoportos leépítést, hanem majd csak jan. 30-án, mivel ekkor adta oda mindenkinek az előzetes értesítés. Ilyen formán ki lehet emelni tetszés szerint dolgozót, akire így nyilván nem vonatkozik a konzultációs időtartam illetve a 30 napos előzetes tájékoztatás? Köszönöm a lehetőséget!
Kedve Deák Magdolna!

Mindenről írt nekem, csak arról nem, hogy mivel indokolta munkáltatója a rendes felmondást. Márpedig itt ez a lényeges. Ugyanis Munka törvénykönyve 89. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató ...köteles a felmondást megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tünnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. (5) a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Mk 95. III. pontja értelmében a felmondás indokolása utólag, vagyis a közlést követően nem egészíthető ki, és ezért nincs helye olyan új felmondási ok bizonyításának, illetve vizsgálatának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg. Ez esetben a felmondás jogellenességét a bíróság megállapíthatja.

Sz. M-né

(11.11.2008)  Jó napot kívánok!
Azt szeretném kérdezni,hogy a mai nappal felkellett mondanom a munkahelyemen,mert a főnökasszony elviselhetetlen viselkedése a dolgozót akadályozza a munkályában és idegileg örlődik.Ő sajnos szklerózis multiplex betegségben szenved,ami a szervezet lebénulásához vezet és sajnos ez a mozgásában,viselkedésében is meglátszik.A dolgozóval nagyon csúnyán beszél és nagyon sokan felmondtak ő miatta,pedig rendesen és tiszességesen végeztük a munkánkat,csak a viselkedése tűrhetetlen.Az egyik kérdésem az lenne,hogy a felmondási papíromon milyen dátumnak kell szerepelni,ha a mai napot nem dolgoztam le?Jobban mondva félig.Az utolsó munkában töltött nap 11.07 szerepel.A felmondási papíron pedig a 7-i nappal kérem a munkaviszonyom megszüntetését.Viszont van egy pár óra plusszom és így akár a 8-i dátumot is rálehetett volna írni. Tehát a holnapi és nem a mai, mert végül is a plusz órákat beleértve ledolgoztam a mai napot. És a másik kérdésem az lenne, hogy ha ilyen betegségben szenved és ilyen tünetei vannak, miért engedik így dolgozni. A munkavállalók kárára.

Köszönöm mielöbbi válaszukat

Tisztelt Felhasználónk!

A felmondásban azt a napot kell feltűntetni, amikor a felmondás közlésre került. Célszerű lett volna ezt 8.-val meg tenni.

Mivel mindenkit megillet az egyenlő elbánás elve, ezért személyesen támogatom, hogy ne legyen driszkimináció a munka világában. Racionalitás azonban valóban azt kívánja, hogy főnökének nem megfelelő munkakört biztosítottak.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(11.11.2008)  Tisztelt Szakértő!

A következőkre szeretnék választ kapni: A munkáltatóm rövid határidőn belül felmond. Munkahelyet ajánlottak fel (csoportos leépítés lesz), nem tudom jelenleg elvállalni, mivel a férjem beteg. Ezt megértették. A jelenlegi munkaidőbeosztásommal tudtam gondozni (11 éve itt dolgozom), igénybe vettem fél év ill. nélküli szabadságot ápolás címén. Jelenleg betegállományban vagyok (meddig azt nem tudom) jeleztem, hogy a problémáim miatt nem tudok új munkahelyen kezdeni és szeretném igénybe venni a fennmaradó 1,5 év illetménynélküli szabadságomat is. Nem mondtak nemet, de van még 11 nap rendes szabim, amit ki kellene vennem, csak utána adják az ill. nélküli szabadságot. Mondtam a főnökömnek, hogy a 11 nap rendes szabi alatt felmondhatnak, ő ezt nem tudja a humános kollégával kellene beszélni. A helyzet az, hogy a humánosok intézik a leépítést, nem hiszem, hogy jó tájékoztatást fogok kapni. Az ő érdekük jelenleg mindenkit lapátra tenni. Kötelező-e kivennem a rendes szabit, vagy betegállomány után el lehet-e menni ill. szabira. Tudom a jogszabály előirja, hogy közeli hozzátartozónak kötelesek megadni az ill. szabadságot. Kérem válaszoljanak, köszönettel: Annácska

Kedves Annácska!/
/
A Mt. szerint:
*90. § *(1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
/c) /a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
Rendes szabadság esetében pedig közölhetik Önnel a felmodást, de csoportos létszámleépítésnél ezt esetleg már sejteni lehetne (a munkaügyi központban is jelezniük kellett).
Fontos az is, hogy a rendes szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, tehát először ezt kell kimerítenie.

*C*soportos létszámleépítés esetén:*
94/C. § *(1) Ha a konzultációt követően a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról dönt, a döntésben meg kell határozni:
/a) /az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban,
/b) /a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját, illetve végrehajtásának időbeni ütemezését.
(2) A csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni.
Megtörtént már ez?

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás! Az idv elején megszűnt a munkaviszonyom 4és fél évem volt megkaptam a felmondási időt és 1 hónap végkielégitést de addig nem találtam munkát így elmentem passzív táppénzre 17napot voltam március 20 kezdtem az új munkahelyemen, jelenleg még dolgozok de sok az elbocsátás és lehet hogy elküldenek októberben voltam 2hét beteszabadságon amit ugye a cég fizet ez nem táppénz ha jól tudom. Az lenne a kérdésem ha esetleg elküdenek jár-e a passzív táppénz? És mennyi ideig mert én már voltam idén 17napot. Előre is köszönöm a válaszát tisztelettel Mária
Kedves Mária!

A betegszabadság jogcímen igénybe vett táppénzes időt valóban a munkaadó fizeti, de ez az Ön szempontjából csupán technikai dolog.
A passzív táppénz ideje 45 nap. Elkáépzelhető, hogy az Ön esetében méltányossági kérelmet kell benyújtani - amennyiben ezt az Ön betegsége indokolja -, a táppénz időtartama összességében az 1 évet semmiképp nem haladhatja meg.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(10.11.2008)  Tisztelt Tanácsadó !

Egy multinaciionális cégnél dolgozom 11 éve, melyet a az év folyamán , a cég tulajdonosa
eladott, egy hasonló profilú társaságnak.

A héten a jogutód cég illetékesei közölték velünk hogy hasonló munkakört nem tudnak biztosítani,
de mivel szeretnék elkerülni a csoportos leépítés tényét egyenként akarnak velem és
munkatársaimmal megállapodni , tőlünk közös megegyezéssel megválni.

Természetesen 3 havi végkielégítés jár , ha a munkáltató rendes felmondással él,
kérdés hogy ha közös megegyezéssel válunk meg egymástól akkor is jár-e a végkielégítés ?

Jelenlegi munkahelyem Budapesten van, immár 11 éve , a jogutód cég központja viszont vidéken van Tatán.
Ugyan jár oda a cég által bérelt busz, de a munkábajárás ideje megduplázodna ezáltal.
Számomra már elfogadhatatlan lenne a vidéki központba ingázás.

Kérdésem : köteleses vagyok-e elfogadni hasonló munkakört hasonló fizetéssel, de jóval távolabbi munkahelyen, és ha nem fogadom el akkor nem esek-e el az egyébként jog
szerint járó végkielégítéstől ?
Hivatkozhat-e a jogutód munkáltató arra hogy ők felajánlottak nekem egy másik állást
de mivel nem fogadtam el az uj munkahely távolsága miatt , ezért ők nem kötelesek
rendes felmondással megválni tőlem és ezzel párhuzamosan kifizetni a végkielégítést ,
esetleg ha nemet mondok élhetnek-e a rendkivüli felmondás jogával ??

Válaszukat előre is köszönöm

Tiszteltetel

Sz. Tamás

Tisztelt Tamás!

Végkielégítés akkor jár, ha munkaviszonya munkáltató rendes
felmondásával, jogutód nélküli megszűnésével és a munkavállaló
rendkívüli felmondás esetén jár. A közös megegyezés révén is meg lehet
állapodni bizonyos anyagi juttatásban, de a végkielégítés fő szabály
szerint nincs ekkor

Természetesen megtagadhatja az új állást, de ez esetben rendkívüli
felmondás szóba se jöhet, nem megfelelő az indok rá.
Véleményem szerint így munkáltatójának tehát marad a rendes felmondás
és a végkielégítés.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(31.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

2008.10.27-i levelemmel kapcsolatosan (dióhéjban apósom munkavállalója nem munkahelyi balesetből adódóan leszázalékolását intézi és most 2 év fizetetlen szabadságon van otthon az édesanyja ápolása miatt) azt szeretném még megkérdezni, hogy végkielégítést köteles-e adni apósom a munkavállaló hölgynek, vagy csak adható? 15 éves munkaviszonya van a hölgynek, Mindkét esetben rendes felmondás esetén és rendkívüli felmondás esetén is kötelező a végkielégítés, vagy nem?

Üdvözlettel:
Kriszitna

Kedves Krisztina!

rendkívüli felmondás esetén - magától értetődően - nem kell végkielégítést fizetni. A rendkívüli felmondást azonban súlyos fegyelmi vétség, gondatlanság, igazolatlan hiányzás, károkozás, stb. alapozhatja meg. rendes felmondás esetén jár a végkielégítés.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(29.10.2008)  Tisztelt Szakértő!
3 sikertelen lombikon vagyok túl.A munkaadóm mindvégig rugalmasan kezelte a dolgot.Miután kiderült(kb.3hete),hogy a 3-dik sikertelen lett,a munkaadóm azt ígérte visszakapom eredeti poziciómat.Másfél hétig hitegetett hogy melyik nap kezdhetek.Addig szépen fogytak a ki nem vett szabadságaim.Múlt héten pénteken mégis egy Munkáltatói Rendes Felmondással állt elő,hogy Ő bizony meggondolta magát,nem vesz vissza.A felmondásban szerepel,indokként hogy:a lombikprogram miatti távolmaradásokért és betegállományokért.Más indokot nem tudott volna ráírni,a munkámmal soha semmi gond nem volt.Úgy tudom ez jogellenes,hisz aki a munkáltató tudtára adta hogy lombikprogramban vesz részt,nem rúghatják csak úgy ki.(?)Több mint 2ésfél évig dolgoztam náluk,most regisztráltattam magam a mk.ügyi kp-ban.A kérdésem az lenne elérhetek e valamit ennek a felmondásnak a birtokában mondjuk a mk.ügyi bíroságon(vagy máshol)?Jól értelmeztem e a jogszabályt,-jogszerütlenül rúgtak ki?
Köszönöm mielőbbi válaszát!Tisztelettel:
P. Dia

Kedves Dia!

Milyen jogcímen volt távol a munkahelyétől? Mennyi ideig? Egyáltalán miért
merült fel, hogy visszakapja-e az eredeti pozícióját? Milyen jogcímen vonták
el Öntől a munkakört?
Az Ön által leírtak alapján is azt javaslom, hogy forduljon munkaügyi
bírósághoz, - amennyiben a munkaadó elkövette azt a hibát, hogy a felmondás
indokaként a " a lombikprogram miatti távolmaradásokért és
betegállományokért" használta, - akkor ilyen jogcímen a felmondás
jogellenes, mert - álláspontom szerint - emberi alapjogokat sért. Remélem a
bíróság sem fogja másként látni a történteket, - azért jó lenne a fentebb
leírt kérdések tisztázása.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(27.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Férjem 2005. október 19-e óta dolgozik egy munkahelyen, szerződése folyamatosan hosszabítva lett. 2008.október 20-án közölték a munkavállalókkal, hogy a 150 főből, november 1-től elküldenek 100 főt. A férjemet is elküldik. Én itthol vagyok a gyerekekkel (3 gyermeket nevelünk), a férjem a családfenntartó. Sem a teljesítményével, sem a munkához való hozzá állásával nincs gondja (és nem is volt) a cégnek. De a csoportvezető döntése alapján olyan embereket jelölt meg (akik maradnak a cégnél), akik valamiféle rokoni kapcsolatban vannak vele, de sem a teljesítményük, sem a hozzá álásuk nem megfelelő a cég elvárásainak. Tudomásomra jutott, hogy mivel nem teljesen szűnik meg a cég, a munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkavállaló szociális helyzetét a létszámleépítés mérlegelésekor. Ez igaz? Mit tudunk tenni?
Kérem segítsen!
Üdvözlettel:
B.M.Irén

Kedves Irén!

Csoportos létszámleépítés esetén azt be kell jelenteni a Munkaügyi Központnak, valamint az esedékességet megelőzően 2 hónappal tájékoztatni kell a munkavállalókat. A munkahelyi érdekképviseleteknek meghatározó szerepe lehet a feltételek kialakításáról.

Azt tudom javasolni - amennyiben diszkriminációra utaló tények merülnek fel -, hogy a megalapozott tényállítást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, esetleg a munkaügyi bíróságon jelezzék. A feltételezés ehhez kevés, al elbocsájtandó munkavállalók nagyobb csoportjának együttesen lenne érdemes fellépnie a döntéssel szemben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(21.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

A korábbi kérdéseimet valamilyen műszaki probléma miatt nem sikerült Önnek elküldenem, ezért megismétlem még egyszer. Amennyiben mégis megkapta, kérem ezt törölje.

A mai nappal a vállalat, ahol eddig dolgoztam munkáltatói rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat. Ezzel kapcsolatban kérem segítségét az alábbi kérdésekben:

1.) A vállalatnál eltöltött több mint 8 év munkaviszony után 50 nap felmondási idő jár nekem. A volt munkáltatóm a teljes felmondási időre felmentett a munkavégzés alól, de egyúttal a felmondásban felszólított, hogy vegyem ki a 28 nap fel nem használt szabadságomat, ami 24 nap idei időarányos és 4 nap tavalyi szabadságból áll. Az Ön korábbi tanácsai között olvastam, hog ilyen esetekben a munkáltató csak a háromnegyed részét jogosult kiadni, a fennmaradó negyed részt pedig meg kell váltani, mivel azzal a munkavállaló rendelkezik. Helyesen értelmezem, hogy akkor az én esetemben 6 napot meg kell váltani pénzben és a fennmaradó 18 nap idei + 4 nap tavalyit pedig kiadhatja a felmentési időben?

2.) A munkaszerződésemben 13. és 14. havi bér kifizetése szerepel, mindenféle feltétel nélkül. A 13. havit eddig minden évben a júniusi fizetésemmel, a 14. havit pedig a novemberi fizetésemmel együtt kaptam meg. A 13. havit rendesen megkaptam. A felmondásom 2008. október 16-án történt meg, az 50 nap felmondási időm pedig 2008. december 4-ig tart. Jogosult vagyok-e az Ön véleménye szerint a 14. havi fizetésem időarányos részére? Ha igen, akkor a számításnál a felmondás napját, 2008. október 16-át vagy pedig a munkaviszonyom tényleges megszűnésének napját, 2008. december 4. kell alapul venni?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
D.János

Kedves János!

A munkaviszonyok megszűnésénél mindíg kritikus pont a szabadságok elszámolása. A szabadság kiadása a munkaadó kötelessége, - a fő szabály szerint szabadságot nem lehet pénzben megváltani. A munkavállaló csak a szabadság 1/4 része felett rendelkezik, a fennmaradó háromnegyed részt (ésszerű megbontásban) legfeljebb 3 részben kell kiadnia a munkaadónak. (Közös megegyezés alapján ettől el lehet térni).
Valószínűleg talán félreértette korábbi válaszomat, vagy pontatlanul fogalmaztam: Jelen esetben helyesen jár el a munkaadó azzal, hogy felmenti Önt a munkavégzés alól a felmondás teljes idejére, - ám egyben beszámítja ebbe az időbe a fel nem használt szabadság arányos részét.
(A fennmaradó +6 napot, nem tudom hogyan számolta, - amennyiben Önnek 50 nap a felmondási ideje, abból 25 napot kellene ledolgoznia amennyiben a munkaadó mondott fel Önnek. Ha 28 nap szabadsága van, akkor a különbözet csak 3 nap. Elképzelhető hogy én számolok rosszul?).

Ismét eljárási kérdés, - a számítást a munkaadónak kellett volna elkészítenie. Álláspontom szerint a munkaadó akkor járna el helyesen, ha kiadná az Ön szabadságát, a felmondási idő felének terhére elszámolhatja a fel nem használt szabadságos napokat, de a fennmaradó különbözettel a (3 v. 6 nap) a munkaviszonynak meg kell hosszabbodnia. - Gyakorlatilag tehát ki kell vennie a 3 v. 6 nap szabadságot, majd elkezdődik a felmondási ideje, amely alatt Önt - logikusan - mentesítik a munkavégzés alól, - mert szabadságon van.

2. A 13. és 14. havi bér, amennyiben munkaszerződésben garantált illetmény, - úgy véleményem szerint arányosan ki kell fizetni. (Szoktak a munkaadók olyan passzust is alkalmazni a jogosultság feltételeként, hogy ennek feltétele, hogy a munkavállaló az egész évet, vagy az évből minimum "X" hónapot a vállalatnál töltsön). Érdemes ezt tisztázni.

A munkaviszony megszűnésének az időpontja a felmondási idő utolsó napja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(15.10.2008)  Tisztelt Szakértők!
Egy hete küldtem el kérdéseimet de mivel nem látok választ valószínűleg technikai probléma jött közbe ezért megismétlem azokat, remélve mielőbbi válaszukat.

Munkahelyem-ahol már 41 év szolgálati időt szereztem átszervezés előtt áll. A hatvanadik évemben járok és úgy gondoltam előrehozott nyugdíjba mennék. Ha úgy alakul a dolog esetleg végkielégítést is kapok. Tudom hogy a mostani szabályok szerint nyugdíjasként csak a minimálbérig lehet plusz jövedelmet szerezni különben a nyugdíjfizetést leállítják. Nálunk a Kollektív Szerződés szerint a végkielégítés összege az MT-ben megszabottnál magasabb. Hallottam egy olyan szabályról is miszerint a végkielégítés összege kedvezőbb adózási szempontból két évre megosztható. A kérdéseim:
1./ A megosztott végkielégítés összege ha az a minimálbér éves összegénél nagyobb veszélyezteti-e a nyugdíjat?
2./ Egyéni vállalkozói igazolványom is van, de tevékenységemet az esetleges munkahelyi összeférhetetlenség miatt szüneteltetem, azt nyugdíjasként akarom felújítani. Ugyanaz a kérdés: a vállalkozásból befolyt összeg veszélyezteti-e a nyugdíjfolyósítást, illetve a bevételt vagy a kiadásokkal csökkentett összeget kell figyelembe venni?

Tisztelettel várom válszukat, üdvözlettel László

Tisztelt László!

1. nem veszélyezteti

2. nem veszélyezteti, a további attól függ, hogy milyen adónemet választott.

Ezzel visszaállt az a korábbi gyakorlat, hogy a nyugdíj mellett önálló, vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerző magánszemély nyugdíja az összevont adóalap része, azonban a rá eső adó összegét nem kell megfizetni. Tehát évi 1.700.000 forintot meghaladó nyugdíj esetén célszerű számítást végezni a képződött nyereség felvételének közterheivel kapcsolatban, mert ilyen nagyságú nyugdíj a vállalkozói kivét összegét már a 36%-os személyi jövedelemadó-sávba tolja. magánszemély baleseti járadéka, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Üdv: Sz.M-né

(14.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

A munkáltatóm rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyomat, arra hivatkozva, hogy a cég átszervezése miatt megszüntette a munkakörömet. Felajánlott egy ügyintézői munkakört, de azt nem fogadtam el, mivel eddig veteőként dolgoztam és kb. dupla fizetésért. Továbbá a munkakörömet részben egy kiemelt ügyintéző végzi, aki csak slaszát előre is köszönömázóban meg lett bízva az én régi feladataim egy részének ellátásával. A kérdésem az lenne, hogy jogszerű volt-e a felmondás ebben az esetben, ha mégis valaki részben ellátja a volt felaldataimat, ráadásul olyan m,unkahekört ajánlott fel, amiből pont kiemeltek egy munkatársat az én volt poziciómra? Nem kellett volna nekik a képzettségemhez és munkakörömhöz hasonlót felajánlani?
Pozitív válasza esetén lehet-e Bírósághoz fordulni?
Válaszát előre is köszönöm.
üdvözlette:
Erzsi

Kedves Erzsi!

A rendes felmondást valóban köteles mindig a munkáltató világos,
pontos indokkal ellátni.

Az estéből számomra az tűnik ki, hogy pénzt próbáltak spórolni az
által, hogy Önt megkerülték.

A pontos részleteket nem ismerem, de tanácsolom, hogy mindenképpen
konzultájon egy jogi képviselővel. Munkaügyi per esetén egyébként a
munkáltatónak kell bizonyítania.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(09.10.2008)  Üdvözlöm!

Létszámleépítés miatt rendes felmondással felmondtak a cégnél 900 embernek, köztük nekem is.
57 éves leszek december közepén.
Az lenne a kérdésem, hogy két héttel a korkedvezményes öregségi nyugdíj előtt megszüntethető a munkaviszony?

Köszönettel: Mária

Tisztelt Mária!

Két héttel a korkedvezményes öregségi nyugdíj előtt is megszüntethető a munkaviszony.

Tisztelettel: Sz. M-né

(09.10.2008)  Tisztelt hölgyem/uram!

Szeptember 15.-e óta dolgozom egy kft-nél.
A szerződésemben az áll,hogy 3hónap próbaidőben állapodunk meg,amely idő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal indoklás nélkül felmondhat.
A mai napon táppénzre mentem,de ahogy letellik a táppénzem szeretnék azonnal felmondani,úgy hogy ne kelljen egy napot sem ezen a munkahelyen töltenem,ugyanis a szerződésemben az áll és az állásinterjún is azt mondták amikor jelentkeztem erre az állásra,hogy napi 12órát,9-21 óráig kell dolgozni.úgy hogy 2napot megyünk és 2nap szünet illetve 1óra ebédidő jár.Ennek ellenére sokkal többet kell dolgozni és azt mondták,hogy a szerződés csak formalitás és fél óra szünetet kapunk egész nap,amit le is dolgozunk,ugyanis fél9-re kell mennünk.A bérrel kapcsolatban is tettek igéreteket hogy jutalékot kapunk a fizetésen felül,amiből máramár természetesen nem lett semmi.
Szoval szeretnék felmondani,mert nem erről volt szó,amikor megpályáztam az állást.
A kérdésem az lenne,hogy köteles vagyok-e megindokolni,hogy miért mondok fel,ha igen hogy tegyem,illetve kell-e még dolgoznom a táppénzem után ezen a helyen és a fizetésem mikor kötelesek kifizetni,ha a kft székhelye másik városban van illetve az igért 6000ft-os étkezési utalványból mennyit kell hogy adjanak ha szeptember 15-től dolgozom itt és még nem kaptam semmit.Holnapután megyek vissza az orvoshoz és pénteken szeretnék is felmondani.
Megköszönöm mielöbbi válaszát és elnézést az összetett kérdésért!
Tisztelettel
Kovács Mónika

Kedves Mónika!

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kell indokolnia.
Felmondási idő sincs. Az elszámolást pedig álláspontom szerint a
felmondás napján kell elvégezni.

Tanácsolom, hogy mindenről írásos formában egyezzenek meg! Az étkezési
jegy kapcsán az a meglátásom, hogy lehet nem is fogja megkapni
(munkáltató döntéséhez tartozik, hogy adja-e vagy nem)

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Segítséget, tanácsot kérnék az alábbi ügyben.
Vállalkózó vagyok. A dolgozom a pénztárból egyszer már elvett 70 ezer forintot. Azt részletekbe visszafizette. Mondtam ez volt az első és utolsó eset. Augusztus 3.án miután elment a munkából vettem észre, hogy ismét 21200 forintott elvett a kasszából.
Augusztus 5.-én amikor jött dolgozni legközelebb, közöltem vele a tény , és közöltem vele hogy renkívüli felmondással élek, és másnapra az összes papirját kiállitom, és jelenjen meg.Ö nem jelent meg, elérhetetlen lett.
Augusztus 10-én a bejelentett lakcímére kézbesitettem az összes papirjait a munkaviszonya megszünésével kapcsolatban.A lapjára is fel lett tüntetve a tartozása.
Két hónap eltelte után az OEP-től jött ember a volt kollega táppénzes papirját kereste, mert mint kiderült Ö rögtön Augusztus 5.-én elment táppézre.
Azt monták hogy még munkaügyi biróságon is feljelentett.
Kérdésem elmarasztalhatnak e , ha Ő a betegállományba menekülést választotta, és Engem erről nem tájékoztatott.
Tisztelettel N. József

Tisztelt Olvasó!

A kérdés ebben az esetben is az, hogy mit tud Ön hitelt érdemlően és
kétséget kizáróan bizonyítani? Dokumentálva van-e az előzmény?
Jegyzőkönyvezte-e Ön a felmondást megalapozó esetet? Miért nem tett
feljelentést? Ki tudja-e mutatni a hiányt és azt, hogy a hiány a
munkavállaló munkaideje alatt keletkezett? Van-e Önnek tanúja?
Megítélésem szerint az elbocsájtott dolgozónak valóban nem rosszak egy
esetleges perbéli esélyei, ha Ön -akár jóhiszeműen is-, de nem dukumenálta
megfelelően az esetet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(25.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy 2008. október 4.-én letelik a Gyedem. Visszaszeretnék menni dolgozni gyes mellett. Közalkalmazott vagyok. Az iskolát összevonták más iskolával és az én munkahelyi pozícióm megszünt. Másikat ajánlottak fel de én nem fogadom el, mert az sokkal alacsonyabb fokozatba lenne.
Közben találtam másik munkahelyet amit már október 6.-val hétfővel kezdenék. Az iskolában a szabadságomat nem akarom letölteni. Kötelesek-e kifizetni ilyen esetben?
A munkáltatóm azt mondta, hogy ha nem fogadom el az új pozíciót akkor közös megegyezéssel elmehetek.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettlel: K. Tímea

Tisztelt Anyuka!

Ha Ön is úgy akarja a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésének nem lesz jogi akadálya. A szabadságát illetően már bonyolultabb a helyzet. A tanácsom az lenne, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt közös megegyezéssel október 5-tel szüntessék meg. Ez egy olyan körülmény felmerülését jelenti, amely - ha kollektív szerződés vagy a felek eltérő rendelkezése erről hallgat - akkor Munka törvénykönyve 134.§ (2) bekezdése szrint: Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni....
A munkahelyi átszervezés illetve pozíciójának megszűnése szerintem ilyen rendkívüli körülménynek számít. Október 5-re kérhet egy nap ilyen rendkívüli szabadságot. A munkaviszonyának megszüntetése miatt ki nem adott szabadságot ebben az esetben munkáltatója pénzben köteles megváltani./Munka törvénykönyve 136. § (1) bekezdés.

Szabó Miklósné Dr.

(18.09.2008)  2003. október 1.-től Brussels Airlines belga légitársaságnál dolgozom. 2008. szeptemberében
Lufthansa német légitársaság felvásárolta a részvényeink 45% százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a belga légitársaság magyarországi képviseletét bezárják, megszüntetik.
Szeretném megkérdezni, hogy milyen felmondásra és végkielégítésre számíthatok ?
Mikor kell betegállományba mennem ?
Előre is köszönöm válaszát.

Üdvözlettel. M. Éva

Kedves Éva!

Az Ön munkaviszonya jogutód nélküli megszűnés következtében szünik meg
(nincs felmondási idő). A végkielégítés szabályai pedig a következőek:

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a
munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése
következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a
munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének
időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony
a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a
közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása,
ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;.....
átlagkereset.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(12.09.2008)  Kedves Szakértő!
Cégünk, melynél dolgozom szept. 30-án jogutód nélkül megszűnik. Kérdésem, hogy milyen juttatások járnak, ha 2002. májusa óta dolgozom a cégnél (szabadság kifizetése, végkielégítés, felmondási idő stb)?
Illetve el lehet -e menni táppénzre szept. 30-a után? Ennek mennyi az összege?
Gyors válaszát megköszönve üdvözlettel.
MK

Tisztelt Felhasználó!

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti munkaviszony-megszűnés alaklamával a munkavállalórészére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget kell kifizetni. A felmentési idő a munkavállalóra irányadó felmondási idő fele, amire a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.Nem jogosult a munkavállaló erre a juttatásra, amennyiben rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára munkabérre sem lenne jogosult. A munkavállaló jogosult végkielégítésre is. Az átlagkeresetet a munkáltató a a munkavállaló egyéb járandóságaival együtt az utolsó munkában töltött napon köteles kifizetni.
A munkaviszony megszűnését követő három napig még elmehet táppénzre, - ha annak egyéb előfeltételei egyébként megvannak.

Szabó Miklósné Dr.

(11.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Tanácsát, segítségét szeretném kérni.
2008.09.01.-én a munkáltatóm ( egy KFT, 2,5 éve vagyok ott jogviszonyban) amikor átadta a múlt havi béremet, teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül közölte, hogy gazdasági okok miatt szeretne tőlem megválni. Azt mondta, hogy majd közös megegyezéssel írjuk alá a papírokat, mert nem vetne jó fényt rám a következő munkáltatómmal szemben, ha nekem mondtak fel. Azt mondta eltekint a felmondási időtől és 09.15.-vél fogja elkészíttetni a kilépő papírjaimat.Abban maradtunk, hogy 2.-án bemegyek átadni a munkámat( ami meg is történt) és 2-3 nap múlva pedig visszamegyek a papírok rendezése céljából. A mai napon( 8.-án) felhívtam, hogy nem keresett még a kilépő papírok ügyében. A válasza az volt, hogy nem , mert a könyvelő csak a kilépés dátuma után tudja elkészíteni a dokumentációt és különben is 09.12.-vel lesz a kilépésem, mivel az pénteki nap.Majd ez az időpont után pár nappal tudja átadni a kilépő papírokat. Mit tudok ez ellen tenni vagy milyen jogorvoslattal élhetek ha nem veszi figyelembe a szóban megállapodottakat??Hozzáfűzőm, hogy minden csak szóbeli megállapodás volt, semmit nem írtam alá.

Köszönöm előre is válaszát.

Üdvözlettel:
Diószegi Enikő


Kedves Enikő!

Az Ön kérdése típus kérdés, - napi problémával állunk szemben. Kérem, engedje meg - nem csak az Ön esete okán -, hogy ismételten felhívjam a figyelmet arra, hogy a munkavállalónak igenis felelősége van abban a tekintetben, hogy ismerje és érvényesítse a jogait, - és ne adjon alkalmat a munkaadónak a visszaélésre.
Amíg a munkavállalók döntő többsége nem utasítja el a munkaadók ilyen próbálkozásait, addig a jogsértő, erkölcsetel magatartás, a visszaélés jellemző problémája marad mind a magyarországi munkaerőpiacnak, mind a társadalomnak. Polgári jogi alapelv, hogy minden esetben jóhiszeműen, az együttműködő (szerződő) felek édekeit kölcsönösen tiszteletben tartva kell eljárni és a szerződést (munkaviszonyt) érintő minden lényeges kérdést tisztázni kell.
Ennyi bevezető után azt tudom mondani Önnek, hogy (bocsánat a kifejezésért), de "ócska trükk" a munkaadó olyan tájékoztatása, hogy a munkaadó által kezdeményezett felmondás hártányos, vagy szégyenteljes lenne a munkavállaló számára. Manapság együtt kell élnük azazl a tudattal, hogy munkahelyek szűnnek meg és újak jönnek létre, - amelynek leggyakrababn gazdasági okai vannak. A felmondásban indokolni kell a felmondás okát.
"Kedves" gesztus, hogy a munkaadója eltekintett a felmondási időtől, különösen akkor, ha csak a felmondási idő ledolgozásától "tekintett el" és a munkaviszony megszűnését egyébként a felmondási idő lejártával határozta meg.
Közös megegyezés esetén természetesen megállapodhatnak a felek úgy, hogy a megállapodás kölcsönösen és egyenlő arányban szolgálja a felek érdekeit.
Az elszámolásnak, az elmaradt illetmények kifizetésének, valamint az igazolások kiállításának az utolsó munkában töltött napon meg kell történnie. (Elfogadhatatlan az a hivatkozás, hogy erre nem volt ideje a munkaadónak).
Amennyiben a munkaviszony közös megegyezéses felbontását még nem írta alá, - kérem, hogy ne tegye. Munkaviszonya lezárásához vegye igénybe számvitelben jártas szakember (könyvelő), vagy jogban jártas szakember közreműködését.
Utólag -függően attól, hogy Ön mit írt alá - nehéz a jogérvényesítés. Az elszámolások, iratok kiadásának késedelmét az illetékes munkaügyi központban, illetve az adóhívatalnál lehet panaszként bejelenteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(09.09.2008)  2000.12.01-től kölkalmazottként (határozatlan idejű) dolgozom egy vidéki óvodában. Képviselő-testületi döntés következtében munkáltatóm (az óvoda) 2008.okt.1-től felmentéssel kívánja megszüntetni jogviszonyomat (képviselő-testületi előterjesztésben szerepel, melynek ülése 2008.szept.11-én lesz).
Kérdésem a következő:
- A felmentés közlésének időpontja tekintetében mire kell odafigyelnem?
- A fenntartói döntés megszületése egyben a felmentés közlését automatikusan eredményezi-e, vagy csak a munkáltatóm írásbeli közlésének időpontja a mérvadó?
- A felmentési idő (3 hónap) felét (ha nem tekint el tőle a munkáltató) kötelező-e letölteni? Van-e ilyenkor szankció?
Válaszukat várva, tisztelettel és köszönettel:
É.né

Tisztelt Olvasónk!

Azt nem egészen értem, hogy a fenntartó milyen alapon tűz napirendre egy meghatározott személy munkaviszonyának esetleges megszüntetéséről szóló kérdést?
A munkáltatói jogok gyakorlója jogosult - jogszabályban meghatározott keretek között - eljárni a kinevezés, vagy a felmentés tárgyában. A Kjt. alapvetően szűkre szabja azokat az indokokat, amelyek alapján a közaljkalmazott munkaviszonya megszüntethető.

A felmondás a közléstől, illetve az értesítés kézhezvételétől érvényes. A felmondási/felmentési idő felét a fő szabály szerint le kell dolgozni. A felmentés idő ledolgozásának megtagadása fegyelmi vétség, - a munkaadó mérleeglése szerint akár kártérítési igénnyel is felléphet a munkavállalóval szemben.

Az éves szabadság fel nem használt arányos része viszont beszámítható a felmondás/felmentés idejébe, illetve indokolt betegség esetén a táppénzes idő is beleszámít a felmentési időbe.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(01.09.2008)  Tisztelt Tanácsadók!
A munkaviszony megszünését RENDES FELMONDÁSSAL a munkaadónak hány nappal
elötte kell írásban közölni,ha NEM CSOPORTOS FELMONDÁSRÓL ,ELBOCSÁTÁSRÓL van szó
és a munkavállalónak HATÁROZATLAN idejű munkaszerződése van,valamint a munkavállaló
NEM KÖZALKALMAZOTT.Kérném a hivatkozás paragrafusainak számát.

Tisztelettel:poszi

Tisztelt Poszi!

A kérdésére vonatkozó törvényhelyek a következők:

Munka Törvénykönyve:
89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind
a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem
lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles
felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan
ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem
szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással
történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással
történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele
szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset
összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

Ahhoz, hogy a munkáltatói rendes felmondás jogszerű legyen,
elengedhetetlen, hogy a munkáltató a felmondást írásba foglalja,
szabályszerűen megindokolja és a munkáltatóval közölje.

A közlés időpontjáról nem szól külön a törvény, így az MT. időbeli
hatály szabályit kell alkalmazni:

Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az
érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés
akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy
szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a postai szolgáltatások
ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló külön jogszabály
szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként
kézbesített írásbeli nyilatkozatot

a) ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a kézbesítés
megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az
értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) Az olyan nyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény
alapján bírósági eljárásnak van helye, az (5) bekezdésben szabályozott
kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével
egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított
hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési
vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény 99/A. § (3) és (5) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás
kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(29.08.2008)  Kedves Tanácsadó!

A történetem a következő:

2008. augusztus 7-én rendes felmodással elbocsátottak a cégemtől, arra hivatkozva, hogy a terület átszervezésre kerül és nem áll módjukban más munkakört felajánlani.
A felmondást aláírtam 2008. augusztus 7-én, de a munkaszerződés csak szeptember 6-án szűnik meg, a munkavégzéstől a felmondási idő alatt eltekintettek a béremet átutalták a számlámra.
Sajnos idegileg nagyon megviseltek a történtek, így érdeklődnék, hogy el tudok-e menni táppénzre.

Segítségüket előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Adrienn

Kedves Adrienn!

Az Ön esetében átmeneti megoldást jelenthet az álláskereséséi támogatás igénylése. Passzív táppénz igénybevételére legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 3 napon belül van lehetősége.
Kérem, engedjen meg néhány személyes megjegyzést: Egy munkahely, a megélhetési biztonság elvesztése az emberek többsége számára lelki traumát jelent. Bárki, aki nem "top" munkakörben dolgozik és nincsenek hónapokra, évekre elegendő megélhetési tartalékai, - azoknál az embereknél igenis van tétje, súlya egy ilyen munkaadói döntéshez.
Ugyanakkor ebben ahelyzetben magától adódik a lehetőség arra, hogy Ön válasszon és esetleg további életében jobb feltételeket harcoljon ki annál, amit elvettek Öntől.
Az OKJ-s képzések keretein belül Ön például elvégezhet egy piacképesebb, versenyképesebb szakmát. Erre napi munkavégzés mellett nem lett volna lehetősége.
Az újabb munkahely kiválasztásánal legyen megfontolt, határozott. A tapasztalat és a megbízhatóság, kiegyensúlyozottság - erény és előny az állásinterjúk során.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(29.08.2008)  TISZTELT TANÁCSADÓ!

Kérdésem a következő lenne 2006. december 11 óta dolgozom egy vidéki könyvesboltban 8 órás munkaidőben..2008. június végén a cég illetékesei jelezték hogy a 8 órás munkaidőmet lecsökkenti a cég 6 órás részmunkaidőre.Semmilyen papirt ez ügyben a cég nem küldött nekem. Én alá nem irtam semmit.Július végén kértem a céget közös megegyezéssel bontsanak szerződést,mert havi nettó 43000Ft lett volna a fizetésem.A felmondó levelet cég nevére elküldtem ÉS MEG INDOLOLTAM.,Semmiféle visszajelzés nem kaptam ,csak annyit 30 nap a felmondás ezt is telefonon. Ami 2008.augusztus 29-én jár le. Időközben a cég augusztus 13-án telefonon jelezte el áll a 6 órás részmunka időtől. Marad minden a régiben.Nagyon meglepödtem a hír hallatán. Rögtön telefonáltam is hogy igy felmondásom egyedüli indoka is megszünt. Visszalépnék a felmondástól. De a mai napig se irásban sem telefonon nem kerestek meg.Elméletileg holnap dolgozom utoljára de a cég még a papirjaimat sem küldte el.Kérdésem mi ilyenkor a teendő?. Pénteken jön egyik alkalmazottuk segit leltározni de nem ő hozza a papirjaimat. Ugye a cég köteles utolsó munkanapomon kiadni az összes papirjaimat+munkabéremet? Várom válaszukat!

Köszönettel R J-né

Tisztelt Asszonyom!

Számomra kuszának tűnik a jogi helyzet, - háttérismeretek nélkül nincsen rálátásom a körülményekre, arra, hogy ki mit vett és mit nem vett tudomásul. Megpróbálok elveket tisztázni:
1. Az a körülmény, hogy egy cég, vállalat, vagy intézmény "illetékesei", vezetői, de különösen a munkáltatói jogkör gyakorlója mit hoz a munkavállalók tudomására, az egészen addig szóbeszéd, pletyka, - amíg írásban meg nem fogalmazódik.
2. A munkaszerződés fő elemeinek a módosítása kizárólag közös megegyezéssel történhet, - egyoldalúan sem a munkbér, sem a munkaidő tekintetében nem jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés módosítására.
3. Amennyiben Ön írásban kérte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, - annak ellenére, hogy az esetleges változtatásokról nem kapott írásbeli tájékoztatást és a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szóba sem került -, akkor Ön hatalmas hibát követett el.
4. A vállalat, amennyiben az Ön beleegyezése nélkül egyoldalúan módosította a munkaszerződésben rögzített feltételeket, - munkaügyi bírósághoz kellett volna fordulnia, - ahol a bíróság (ez esetben valószínűleg rövid úton) kötelezte volna az alperes munkaadót az eredeti szerződésben rögzített feltételek betartására. (Elmaradt munkabér és kamatok megfizetésére, esetleg 1-2 havi keresetének megfelelő összegű kártérítésre a jogsértés súlyosságától függően).
5. Az Ön felmondását nem kell a vállalatnak írásban visszaigazolni. A szóbeli visszajelzés azt jelenti, hogy a tényt tudomásul vették.
6. Amennyiben Ön mondott fel (jelen esetben ez történt), a felmondást csak akkor tudja visszavonni, ha ahhoz a munkaadó, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárul.
7. Valóban, az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia az igazolásokat, elszámolásokat és az esetlegesen elmeradt járandóságait. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a munkaadó nem jár el jogszerűen, de ez a munkaviszony megszüntetésének tényét nem befolyásolja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
/www.karriertervezes.hu

(26.08.2008)  Tisztelt Szakértők!

14 éve dolgozom légiutas kísérőként (határozatlan idejű szerződéssel), jelenleg gyes-en vagyok,amely ez év decemberében lejár.
Felmerült a gyanú, hogy a munkáltató felmondással kíván élni (rendes felmondással).
Szeretnék tisztában lenni vele, hogy amennyiben végkielégítésre kerül a sor mi jár nekem.
Az elmút 3 évben felhalmozott szabadságot ki kell- e fizetnie s azt mi szerint állapítják meg, vagy esetleg le kell töltenem és arra az időre fizetést kapok? A mi fizetésünk két tényezőből adódik össze. Egy alapbér fix összeggel és a napidíj (vagy távolléti díj?),amit az adott járatok után kapunk. (ennek 100%-a adóköteles). A végkielégítésnél mi számít be?
Mivel ugye aktív munkavégzés valószínűleg nem fog történni a felmondást közvetlen megelőzően (tehát én kb 3 éve teljesítettem utoljára olyan szolgálatot,ami napidíjjal járna, és ha szabadságra küldenek, akkor is ugyanez a helyzet), bár az alapdíjamat közben emelték, ez mennyiben befolyásolja a végkielégítést?

Válaszukat köszönettel és nagyon várom!
Üdvözlettel:
V.Á.

Tisztelt V.Á.!

Rendes felmondás esetén alkalmazandó munkajogi szabályok a következők:

1. 89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló,
mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen
eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles
felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan
ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem
szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással
történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással
történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele
szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset
összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

2. Ez fontos, mivel Gyes-en van jelenleg:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a
munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre
való jogosultság,

b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

c)

d)

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli
szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig
- fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a
gyermekgondozási segély folyósításának,

3. Felmondási idő:
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban
nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,

b) öt év után tizenöt nappal,

c) nyolc év után húsz nappal,

d) tíz év után huszonöt nappal,

e) tizenöt év után harminc nappal,

f) tizennyolc év után negyven nappal,

g) húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe
venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő
felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és
részletekben kell felmenteni.

(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót
átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót
arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

(4) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés
alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a
munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a
már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés
tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a
munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt
létesít.

94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a
felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés
alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a
munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.

4. Végkielégítés:
A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi;

b) legalább öt év esetén: kéthavi;

c) legalább tíz év esetén: háromhavi;

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;

e) legalább húsz év esetén: öthavi;

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

Álláspontom szerint eddigi átlagkeresetét kellene munkáltatójának
alapul vennie- hiszen a törvény így rendelkezik-. Tehát ez jelentené
az alapbér és a napidíj átlagát.

5. Szabadság kiadása:

136. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg
sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a
munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt
pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben
megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot
vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné,
a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem
követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló
nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve
polgári szolgálatra hívták be.

Remélem sikerült mindenre választ adnom!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó! Munkahelyem 2008.08.02.-ával közös megegyezéssel megszünt.Miután aláírtam a papírokat közölte velem a vállalkozó,hogy a tb kiskönyvem nincs meg,de menjek be másnap és odaadja.Mentem,de sajnos elutazott egy hétre.Az orvos nem vett fel passzív táppénzre.A Munkaügyi Központ sem vett fel,mert nincs meg a tb kiskönyvem.A vállalkozó üzente,hogy a tb-nél van a kiskönyvem,mert 2008.06.17.-től 2008.07.16.-ig táppénzen voltam.Utána a fizetett szabadságomat töltöttem 2008.08.01.-ig.Már nem értek semmit.A fennmaradó 10 nap/23 napból/szabadságomat nem fizette ki,mert valami időarányos dologra hivatkozott.Kérem mondja meg mit tehetnék most.Mi lesz a kiesett napokkal?Van egy 8 éves lányom,akit egyedűl nevelek.Köszönettel:Mária
Tisztelt Mária!

Álláspontom szerint munkáltatója mulasztást követett el az Ön
esetében. Következő szabályokat figyelmen kívül hagyta:

Munka törvénykönyve 97§ (1) A munkavállaló munkaviszonya
megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben
köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az
elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló
részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki
kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb
jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony

a) a próbaidő alatt azonnali hatállyal,

b) rendkívüli felmondással,

c) azonnali hatályú közös megegyezéssel,

d) a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy

e) a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől,
illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon,
egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a
kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

Tanácsom az lenne, hogy probálja meg tisztázni a helyzetét, vagy
tegyen panaszt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (
www.ommf.hu) illetékes szervénél.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(28.08.2008)  Üdvözlöm!
Rendes felmondás esetén a felmondási idő alatt lehetek e betegállományban?A rendkívüli felmondás beadása és a válasz érkezése között 7 munkanap telt el(ha jól számolom).Erre szabadságot írnak ki, vagy fizetés nélküli szabadságom lesz,vagy mi a helyzet?Mert ugye nem voltam dolgozni.
A 07.01.-07.25ig járó béremet köteles ettől függetlenül kifizetni?( 07.25-én adtam be a rendkívülit)

Tisztelt Felhasználónk!

Felmondási idő alatt átlagkeresete illeti meg. Amennyiben táppénzre
meg, akkor ez alapján kapja járandóságát- táppénzzel nem lehet kitolni
a felmondási időt-. A 7 nap esetén a munkáltatónál érdeklődje meg,
hogyan számolták el Önnek. 07.01- 07.25 között rendes munkabérének
arányos részét kellene kapnia.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(05.08.2008)  Tisztelt Szakértők!
Rendes felmondás munkavállaló részéről esetén ha a munkáltatói jogkör gyakorlója 3 hétig szabadságon van, mi a teendő?
Asszisztensének átadni a felmondást (átvetetni)?
Vagy inkább postai úton tértivevényesen küldeni? (Ebben az esetben a tértivevény dátuma számít a felmondás dátumának?)
A ki nem vett szabadságot kötelesek-e kérésemre beszámítani a felmondási időbe vagy kifizethetik? (Én azt szeretném ha a felmondási időben ennyivel kevesebbet kellene dolgoznom.) Én döntöm el vagy ők?
Előre is köszönöm válaszukat!
Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!

A felmondás tudomásul vétele szempontjából a kézhezvétel időpontja a meghatározó, - a vállalat titkársága teljesen jogszerűen veszi át az értesítést, akár az elsőszámú vezető távollétében is. (Párhuzamosan tértivevényesen is postára adhatja a levelet).
A fel nem használt szabadság éves arányos részét természetesen be kell számítani a felmondás idejébe.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(05.08.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Szeretném a segítségét kérni munkaügyi problémámban. Ez év májusában végre sikerült elhelyezkednem egy újságkiadó cégnél. A munkaszerződésben szerepel a 3 hónapos próbaidő, miszerint ezalatt bármikor megszüntethetik a munkaviszonyomat. Sajnos ez be is következett minden előjel nélkül, ugyanis a cégnek azt a részlegét megszüntették, ahol én dolgoztam, és rajtam kívül még 20-25 ember.
Július 31-én szűnt meg a munkaviszonyom, azonban én júl. 30-án betegállományba kerültem. A felmondó papírokat postai úton küldte el a cég. Érvényes a cég felmondása ebben az esetben, és nem számít hogy táppénz alatt mondtak fel? Ha igen, a táppénzes papírt majd hol kell leadni, mer úgy tudom, ilyen esetben ez passzív betegállománynak számít.
Jogszerűen jár-e el a cég, amikor a heti jelenléti ívet egy hétre előre mindenkivel aláíratta?

Köszönöm válaszát!

Tisztelettel:
H. Melinda

Kedves Melinda!

Természetesen a jelenléti ívet a munka megkezdésekor és befejezésekor kell/lehet aláírni. Amennyiben bizonyítani tudja - több kollégájával együtt -, hogy szabálytalanul járt el a munkaadó, - akkor birságra számíthat.
Amennyiben csoportos létszámleépítésről van szó, azt a munkaügyi központnak jelezni kellett volna és a munkavállalókkal (érdekképviselettel egyeztetni).
Ettől függetlenül próbaidő alatt a felmondás jogszerű, - táppénz ideje alatt is. Az ügyintézés érdekében a területileg illetékes OEP/MEP ügyfélszolgálatán személyesen lehet eljárni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(29.07.2008)  Tisztelt Déri Ur !

Vállalatnál betőltött 35 évi munkaviszony után, csoportos létszámleépités kapcsán mondták fel
munkaviszonyomat. 30 nap felmondási időt dolgozom jelenleg.
Szeretném megkérdezni, hogy jár -e felmentés, valamint, hány hónap végkielégités illet meg.
Mivel, 2012. októberébe korkedvezményes nyugdijra vagyok jogosult, jár -e a 3 hónap plussz
végkielégités.

Szives válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Felhasználónk!

Kérdésére a következő sorrendben válaszolnék:

1. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Kérdésem, hogy volt-e Önöknél konzultálció a létszámcsökkentés végett? Amennyiben igen : A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni
a) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését,
b) a kiválasztás szempontjait, valamint
c) a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját.

2. A végkielégítés mértéke: legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. Véleményem szerint az Ön esetében jár a plusz 3 havi átlagkereset- (összesen: 6+3).
A Munka törvénykönyve szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha:
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A végkielégítésnek a meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy munkahelyemen közös megegyezésel felmondtak. Munkaviszonyom 2008.07.18.-án szűnik meg (most elvileg szabadságon vagyok).2008.07.14-én derült ki, hogy 14 hetes terhes vagyok.A munkahelyemen jeleztem, ott azt mundták nincs visszaút, aláírtam a közös megegyezést.Az lenne a kérdésem, hogy 2008.07.15.-től betegállományban vagyok, hogy így 2008.07.18.-val megszűnik e a munkaviszonyom, vagy maradok a cég alkalmazottja?
Gyors válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel.
Veszelka Mariann

Veszelka Mariann!



Ha Ön a közös megegyezéssel törtnő munkaviszony megszüntetését aláírta, akkor valóban nincs visszaút. A munkaviszonyt megszüntető megállapodás érvényes és hatályos. Ön elkésett.

Tisztelettel: Sz. M-né

(21.07.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Előző munkahelyemen határozott idejű munkaszerződést köttötem a munkáltatóval,2007.04.25.-től
2007.11.30.-ig.A munkáltató felmondott nekem 2007.10.29.én rendes felmondással.Én ezután elmentem a munkaügyi közponba,itt nekem azt monta az ügyintéző,hogy nem volt meg a 200 munkanap,ezért nekem nem jár munkanélküli járadék.
Én közben munkügyi bírósághoz fordultam a munkáltatóval szemben a felmondás miatt(nem akarta kifizetni a a fentmaradó időt),a pert megnyertem,és a bíróság kötelezte a munkáltatót,hogy a felmondást is módosítsa 2007.11.30.-ra.Ez meg is történt.
Így már megvan a 200 munkanapom.
Kérdésem a következő:jár-e nekem visszamenőleg a munkanélküli járadék?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Erika

Kedves Erika!

Érdekes kérdés, - ismernem kellene az ügy részleteit, pl. azt, hogy hibázott-e valaki a közigazgatási Határozat meghozatalakor, egyáltalán született-e Határozat a járadékra irányuló kérelmének elutasításáról.

Az álláspontom az, hogy viszamenőleg nem tudja érvénesíteni ezt a jogosultságát, - a bíróságtól kellett volna kérnie azt, hogy alperes fizesse meg az Ön kárát, amely a meg nem ítélt járadék összege és kamatai. (Jelzem, a Bíróság érdemben akkor tudott volna erről dönteni, amennyiben a munkaügyi kirendeltség elutsító határozatát csatolja a bírósághoz.)

Amennyiben a munkaügyi kirendeltség hibázott - az Ön által leírtak alapján én úgy látom, hogy a tájékoztatásuk talán felületes volt, de hibát nem követtek el -, de amennyiben bizonyítható lenne a kirendeltség hibája, úgy elméletileg hatósági jogkörben elkövetett károkozás miatt lehetne pert indítani a munkaügyi kirendeltséggel szemben.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(14.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Jelenleg GYES-en vagyok a kislányommal, ami aug.29-én jár le. Kiszámolta a munkahelyem, hogy 66 nap szabadság jár nekem a gyes után közalkalmazottként..Itt egyébként folyamatosan 8 éve munkaviszonyom van, napi 8 órás munkaidővel. Mivel időközben elköltöztünk, nem tudok visszamenni a jelenlegi munkahelyemre, és (váratlanul) aug. 15-től kezdhetnék egy új munkahelyen 6 órában dolgozni, de nem közalkalmazottként. Vagyis 14 nap, még gyes melletti munka lenne. A kérdésem az hogy így mi lesz az összegyűlt szabadságommal? Ha felmondok, elvész? Mit tegyek hogy kifizessék? Esetleg lehet a szabadság alatt 6 órás munkát vállalni, és október vége felé felmondani ( a szabadság vége felé). Nagyon köszönöm válaszát és elnézését kérem, ha nagyon \"vad\" dolgokat kérdeztem, de teljesen tanácstalan vagyok.
Üdvözlettel: Fekésháziné B.Marianna

Kedves Marianna!

Egyértelmű, hogy amennyiben Ön felmond, a szabadság elveszik. A szabadság pénzbeli megváltására pedig egészen kivételes esetekben van csak lehetőség. A felmondási időbe azonban beszámítható a fel nem használt szabadság, illteve az éve szabadság arányos része.
Ki kell számolni, hogy Önnek hány nap szabadság jár összesen, - írásban értesíteni a munkaadót, hogy Ön munkaviszonyát megváltozott életkörülémnyei miatt kényszerűen felmondja és kéri a munkaviszonya megszüntetését.
Legyen világos a felmondás ideje, a felmondási idő (hossza) letöltése, a beszámitandó szabadságos napok és a munkaviszony megszűnésének az időpontja.
Természetesen a szabadsága alatt vállalhat máshol munkát, de nem főűllású munkaviszonyban.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(14.07.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Érdeklődni szeretnék, hogy május 30-a óta táppénzen vagyok (egy pénzintézetnél dolgoztam). 2007. július 23 óta dolgozom ennél a pénzintézetnél. Pszichiátriai kezelés alatt állok, mert nem bírtam a munkahelyemet. Az orvos folyamatosan hosszabítja a betegállományt, mert nem vagyok képes még dolgozni.
A munkahelyem folyamatosan hívogat, hogy döntsem már el mi legyen, mit szeretnék.
Erre én 2 héttel ezelőtt bementem szólni, hogy ne számoljanak már velem nagyon(emberségből, a kollegáris viszony miatt szóltam).
A mai napon hívtak és mondták, mivel én nem adom be a felmondásomat,de táppénzen vagyok, ezért ők is kezdeményezhetik a szerződés felbontását. Úgy tudom ez nem így van.
A Passzív táppénz pedig csak akkor jár, ha már nincs munkaviszonyom.
Azt szeretném tudni, hogy ők felbonthatják-e a szerződést táppénz alatt?
És meddig lehetek hivatalosan táppénzen?


Előre is köszönöm a választ!

Köszönettel:
Zsuzsa

Tisztelt Zsuzsa!

Valóban tartalmaz a törvény felmondási védelmet a táppénz alatt lévő munkavállalóra. A pontos szabály a következő:

MT.: 90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre
való jogosultság időtartalma alatt.

Ez a szabály természetesen csak a rendes felmondásra vonatkozik. A rendkívüli felmondásnak és a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetésnek nem "akadálya" a táppénz.

A táppénz pedig a következő időpontig jár: Egyrészt a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jogon), valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át (passzív jogon).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(10.07.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!

Van egy alkalmazottam, aki részmunkaidős munkakörben 4 órás munkaviszonyban, határozatlan idejű munkaszerződéssel áll vállalkozásom alkalmazásában immáron 5 éve, nevezzük Lindának.
Június közepén 13.-án (pénteki napon) telefonon értesített, melyben közölte, hogy rosszul lett, kiújult a fekélye, táppénzre vették, nem tudja mennyi időre.
A munkahelyét, munkakörét azóta más személy tölti be. A munkahely átvételekor, pénztár elszámoláskor derült ki, hogy a kassza nem stimmel, abból Linda előre Önhatalmúlag kivette a június hóra esedékes fizetését 13.-ig, ezt egy papírra feljegyezte és a kasszába be is tette. Valamint a cégem nevében munkát vett fel, melyről a munkaszerződésében foglaltakkal ellentétben előleget nem kért a megrendelőtől. A munka elkészült, a megrendelő nem jelentkezett, a munka nem lett kiegyenlítve. A megrendelő értesítési adatait Linda nem vette fel. Mindezekről jegyzőkönyv is készült.
Ezt követően többszöri telefonos megkeresésemre Linda megjelenik júlis 1.-én munkahelyén, közli velem, hogy 8 hetes terhes, veszélyeztetett, s a szülés napjáig táppénzre fogják írni. A kasszából kivett öszeget ekkor is elismeri, tettére nem tud magyarázatot adni. Érvényes táppénzes papírjait részemre átadja.

Rendes felmondással a terhesség ténye miatt tudomásom szerint nem mondhatok fel neki.
Jelen tényállás kimeríti a rendkívüli felmondás feltételeit, s így felmondhatok neki, vagy sem ?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Balogh Lajos

Tisztelt Balogh Úr!

Az Ön által leírt tényállás alapján, véleményem szerint valóban kimeríti az eset a rendkívüli felmondás feltételeit.(Mt.: 96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.)

Másodszor a munkavállaló kártérítési felelősségének megállapítása sem kizárható az esetben (166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A „Linda" által felvett megrendeléssel, pedig meglátásom az, hogy álképviseletről van szó, így hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére is.
Végezetül javaslom Önnek, hogy mindenképpen keressen fel egy jogi képviselőt, hiszen akár munkaügyi perre is sor kerülhet.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(08.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás Szakértő Úr!

Munkahelyemen 5.éve dolgozom,középiskolai tanárként.
Érdeklődnék,hogy milyen jogaim vannak,ha én mondok fel,ha közös megegyezéssel távoznék munkahelyemről,vagy ha ők mondanak fel nekem.Utóbira kicsi az esély,mivel főnökeim szerint ismegfelelően elvégzem munkám.

Én azonban mind lakóhelyet és munkahelyet váltani szeretnék.Már van uj lakóhelyem,de munkám nincs,és nem szeretném előre bejelenteni munkahelyemen,közben pedig régin felmondani,mert igy talán hónapokra állástalan lennék,számláim pedig vannak havonta.

Véglegesítve vagyok,ilyen esetben milyen törvények vonatkoznak rám?2003-2006közötti tanulmányaimat félévente/ 6féléven át/ félévente 80%át támogatta iskola,tanulmányi szerződés fejében,ami kimondja,hogy 2006tól/diplomaához jutásomtól számítva/ 3éven át,köteles vagyok ezért a pénzért,ott maradni iskolában,ha előbb elhagynám,akkor azt az összeget,ami 3 év előtt van,törlesztenem kell.

Ez csak arra az esetre vonatkozik,ha egyoldalúan lépnék ki iskolából?Közös megegyezés vagy munkáltató általi egyoldalú szerződésbontásnál mi a helyzet ebben az esetben?

Most lesz juli elején uj igazgató választás,uj igazgatóval szeretnék leülni tárgyalni a kialakult helyzetről és szeretném megúszni azt,hogy iskola még egy bőrt lehúzzon rólam,és még én fizessem fennmaradó egy évet ki nekik,és az lenne az ideális,ha csak aug végén mondhatnék fel,mert igy járna addig is a fizetés/arra az esetre felkészülve ha addig nem találnék másik munkahelyet/

Kérem segítsen nekem tanácsával

Tisztelettel:

F. Tamás

Kedves Tamás!

A tanulmányi szerződés kötöttségekkel, kötelezettségekkel jár. A szerződésnek épen az az értelme, hogy a munkaadó támogatás fejében meghatározott idejig számíthat a munkavállaló munkájára.
Teljesen természetes, hogy a munkaviszony idő előtti felmondásakor a munkaadó kérheti és valószínűleg kérni is fogja a támogatás (arányos részének) visszafizetését, de akár kártérítési igénnyel is élhet a határozott munkaviszony idő előtti megszüntetése miatt.
Személyes véleményem: nem tartom méltánytalannak a munkaadó feltételeit, az Ön tanulmányait részben támogatták, munkatapasztalatot szerezhetett, 3 éves munkaviszonyt, - amely későbbi előmenetelét, pályafutását jelentősen segítheti.

Természetesen közös megegyezés alapján úgy módosítják a szerződést, ahogyan a szerződő felek számára elfogadható, amennyiben találnak közös megegyezésre lehetőséget.

Önnek számtalan oka lehet a munkahely változtatásra, a lakhely változtatásra, - azért megfontolnám ezt a lépést. Ne adjon fel biztos helyet a bizonytalanért cserébe.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(29.07.2008)  Tisztelt Szakértő!

Segítségért fordulok Önhöz! Határozott idejű szerződés hogyan szüntethető meg munkakör megszűnése miatt? Dolgozóink 12.31.-ig rendelkeznek szerződéssel, aug.1-től fel kell nekik mondanunk az említett ok miatt. Mi ezek vonzata? Végkielégítés, felmentési idő, felmondási idő? Mi van akkor, ha valaki éppen táppénzen van? Valószínűleg a felmentési időt sem tudják ledolgozni, mert munkakör megszűnik, nincs hol.Mi a teendőm?Sürgős válaszát várom!
Tisztelettel és köszönettel:
K.Aliz

Tisztelt K. Alíz!

A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. -rendelkezéseket küldöm Önnek.

Mt. 88. § (1) ) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. ől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. a határozott idejű mv. munkáltatói jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló választása szerint érvényesítheti az Mt. 88. §-ban vagy a 100. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket. Ezek a jogok azonban akkor is megilletik a munkavállalót, amenniben határozott jogviszonyát ő szünteti meg jogszerű rendkívüli felmondással. Jogellenes munkaviszony -megszüntetés következményeként továbbfoglalkoztatás hiányában mindkét esetben megilleti a munkavállalótaz Mt. 100. §(4) bekezdése szerinti 2-12 havi átlagkereset, amelynél a bíróság az átalány mértéket mérlegelheti.
a határozott idejű munkaviszony rendes felmondássel történő megszüntetése jogellenes.

Az Mt. azonban önálló megszüntetési módként lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy a határozott isdejű munkaviszonyt egyoldalú jognyilatkozatával megszüntesse., akként, hogy ennek fejében az Mt. 88. § (2) bek-ben foglaltaknak megfelelőena munkavállaló részére megfizetia határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb egy évre járó átlagkeresetét. Ezt a munkáltatónak írásba kell foglalni, indokolnia nem szükséges. Amennyiben a mvállaló részére a határozott időből hátralévő időre, de legfeljebb egy évre járó átlagkeresete megfizetésre került, külön szabadságmegváltást nem igényelhet.

Tisztelettel:
Sz. M-né
az Ön tanácsadója

(02.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Érdeklődöm, ma közölték velem, hogy elbocsájtanak, próbaidő alatt vagyok, de a 4nap szabadságomat még kiadják holnaptól. Kérdésem, ha holnap elmegyek táppénzre, azzal kitolódik a munkaidőm. Ez "megéri" nekem?
Köszönöm gyors és szíves válaszát.

Szabina

Kedves Szabina!

A próbaidő lényege, hogy a kötelem a kijelölt idő alatt indoklás nélkül
bármikor megszakítható. A táppénz nem hosszabbítja meg a munkaviszony
érvényességét és nem is értek egyet a betegbiztosítás rendeltetéstől eltérő
használatával.
Amennyiben Önnek olyan betegsége van, amely összeférhetetlen a
munkavégzéssel, - ebben az esetben passzív jogon 45 napig járhat táppénzes
ellátás.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(02.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

3 éve vagyok itthon kisfiammal gyesen. Jelenleg már a szabadságomat töltöm. HR asziszensként dolgoztam és jelenleg a pozíció be van töltve így munkáltatóm közölte hogy jelenleg nem tud pozíciót felajánlani és szeretné a munkaviszonyomat közös megegyezésel megszüntetni, de cserében 4 havi fizetésemet ajánlotta fel. Az aláírt szerződésem szerint amennyiben a felmondás nem rendkívüli és nem közös megegyzéses akkor 1 évi átlagkereset illat meg.
Fő kérdésem hogy a rendes felmondást mivel indokolhatja a munkáltató. Elég e indoknak az hogy a pozíciómat azóta más tölti be?

köszönettel:
Gabriella

Kedves Gabriella!

Érdekes az ajánlat, amit kapott.
A munka törvénykönyve nem jelöli meg pontosan azokat a körülményeket,
amellyel a rendes felmondást indokolni kell. A rendkívüli felmondás
alkalmazása tételes indokláshoz kötött, - a rendes felmondás azonban nem. A
rendes felmondás a törvényben, vagy a munkaszerződésben megjelölt határidők
betartásával törvényes. A munkaadó általában a gazdálkodásában bekövetkezett
változásokra szokott hivatkozni, amely hivatkozási alap igen tág és
maximálisan szubjektív. A nyilvánvaló és tetten érhető diszkriminációs
eseteket kivéve különösebben nincs is értelme a munkaadó döntésén
vitatkozni.

Ön azonban azt írja, hogy a munkaadó rendes felmondása esetén Önt garantált
egy éves átlagkereset illeti meg! Miért cserélné ezt el 4 hónapra?!

Súlyos kötelességszegés, károkozás, vagy más súlyos fegyelmi vétség (amikor
a rendkívüli felmondás alkalmazható) eseteit kivéve Önt vagy
foglalkoztatják, vagy kifizetik a "lelépési" díjat.

Természetesen a részleteket és a körülményeket nem ismerem, de egyelőre nem
tűnik bonyolultnak az ügy megítélése.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(25.07.2008)  Tisztelt Szakértő!
Férjem a 4-es Metrónál dolgozott egy alvállalkozónál 2008.június 29.-éig,ugyanis este eljött a főnöke és bejelentette,hogy holnap reggeltől nem dolgozik,vagyis felmondott.Létszám leépítésre hivatkozva.Márciustól van a férjem bejelentve,érdeklődni szeretnék,hogy időarányosan szabadság jár-e neki,mivel nem kapott szabadságot idáig.Én olvastam a Munka Törvénykönyvbe,hogy időarányosan jár a szabadság.Még nem írta alá a férjem a felmondást,kérem írja le,mit tartalmazzon a felmondás!(esetleg a munkáltatónak ki kell fizetnie az időarányos szabadságot?)Mivel jár ez,hogy hirtelen mondtak fel neki.Két gyermekünk van,egyik napról a másikra munkanélküli lett.Én jelenleg GYES mellett dolgozom.Kérem minél hamarabb válaszoljon!
Tisztelettel:
B. Andrea

Tisztelt Andrea!

Eljárás a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor): a
munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb
járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó
szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ide tartózhat
valóban az időarányos szabadság pénzbeni megváltása is.

Egyébként a felmondásnak írásban közöltnek, világosnak és
egyértelműnek kell lennie. Tartalmaznia kell annak okát, menetét,
elszámolásokat, felmondási időt, esetleges jogorvoslati lehetőségeket.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(24.07.2008)  Tisztelt Szakértő!

1986 óta dolgozom egy Áramszolgáltató vállalatnál jelenleg E.ON, a gyesem ez év 04.30-án lejárt.
Jelenleg szabadságomat töltöm ,az átszervezés miatt a munkaköröm megszünt amit felakarnak ajánlani helyette az minden tekintetben visszalépést jelent a számomra szakmailag és bér tekintetében is.A személyügyi osztályon azt mondták ha ez nem felel meg pályázzak.
Ezt megistettem de már a pályázat kiírásakor is lehetett tudni ,hogy ki nyeri meg.Utánna szintén a kolléganőhöz fordultam ,hogy lassan letelik a szabim és mihez kezdjek erre az e-mai-re ő nem válaszolt,sőt még a céges e-mail hozzáférésemet is letiltatta.
Három gyerekem van tehát 3 -szor voltam gyeden ill gyesen.
A kérdésem az , hogy hány évét fognak elszámolni a felmondási időhöz és a végkielégítésemhez.
A másik jogos e ez a bánásmód amiben részesítenek?
Ahová át akarnak helyezni az egy Kft,köteles vagyok e- elválalni?

Tisztelt Anikó!

A következő sorrendben válaszolnék Önnek:

1.Természetesen az áthelyezést megtagadhatja. Idevágó szabály: (Munka
törvénykönyve) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen
beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb
körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

2. A végkielégítés mértéke: legalább húsz év esetén: öthavi átlagkereset

3. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem
haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
húsz év (Gyes-Gyed is munkaviszonynak számít) után hatvan nappal
meghosszabódik. Tehát az Ön esetében 30+60 azaz 90 nap.
Megjegyzés: A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a
munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a
felmondási idő fele.

Személyes meglátásom pedig az lenne, hogy Önt valóban megpróbálják
ellehetetleníteni - úgy látszik még a munkatársa is-. Az áthelyezéssel
kapcsolatban próbáljon a fent említett szabályra hivatkozni. Kérdéses,
hogy mennyire "éri meg" munkáltatójának Önt végkielégítéssel
elküldenie.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(24.07.2008)  Tisztel Déri Úr!

Remélem olvassa a levelemet hétfőig és választ is kapok rá, mert igen sűrgős lenne!

Jelenlegi munkahelyemen kb 1 hónapja, egyik percről a másikra igazgató váltás történt. Azóta az új igazgató asszony, aki nem szimpatikus, azt folyamatosan távolitja el a munkahelyről!
Felmondással, vagy lelki terrorral, hogy a munkavállaló mondjon fel. Van olyan aki elköltözik, határozatlan a munkaviszonya és nem hajlandók közös megegyezéssel elengedni, hanem arra akarják rákényszeríteni, hogy Ő mondjon fel.
Az én problémám a következő:
Mivel én sem vagyok szimpatikus neki, (nem vagyok egy bólogató bábu és és a munkaköröm ellátásában olyan dolgokra akart kényszeríteni, ami megengedhetetlen , a szabályok és munkaügyi leírások felrúgása, minőségellenőrként dolgoztam egy kábelkorbács gyárban) már kb 3 hete tudomásomra hozta, hogy a junius 30-án lejáró szerződésemet nem fogja meghosszabitani. Ezzel nem is lett volna nagy gond, de mivel neki az a győzelem, ha a munkavállalót, olyan helyzetbe hozza, hogy még munkanélküli segélyre se legyen jogosult, ezért meg akarta próbálni 2 héttel ezelőtt, hogy olyan helyzetbe hozzon, hogy vagy Ő tudjon kirúgni, vagy én mondjak fel, ezalatt a 2 hét alatt.
Mivel nem szeretem az igazságtalanságot, és 3 gyereket nevelek egyedül, és lelkileg is megviselt ez a módszer, ezért junius 16-val eljöttem táppénzre.
Junius 25-én kaptam egy levelet a gyárból, melyben tájékoztattak, hogy a 30-án lejáró szerződésemet nem óhajtják meghosszabitani.
Közben én igyekeztem munkát keresni, hogy folyamatos legyen a munkaviszonyom, sikerült is, (hozzáteszem itthonról ki sem mozdultam) és ma, 27-én de-t betelefonáltam a munkaügyre, hogy szeretném, ha hétfői napon, a kezemben lenne az összes papírom, mert 1-vel munkába szeretnék állni.
A munkaügyisek azt válaszolták, hogy az igazgatónő határozottan utasította őket, hogy addig nem adhatnak ki semmit, mig én Ővele nem beszéltem!!!
Kérdésem?
Ha Ő egyszer már engem tájékoztatott, akkor mi az hogy nem adja ki 30-val a papairjaimat?
Az én véleményem szerint, nekem vele már megbeszélni valóm nincs, és ezzel akadályoztat a másik munkahelyre való beállásomban!
Szeretném tudni, milyen lehetőségem van ilyenkor, úgy, hogy vele tényleg ne kelljen beszélnem!

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Alföldi Györgyi

Tisztelt Györgyi!

A pontos szabály: MT.: 97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya
megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben
köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az
elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

Ez azt jelenti, hogy Önnek a határozott tartalmú munkaszerződés
lejártának utolsó napján- azaz június 30.- köteles mindenfajta
elszámolást elvégezni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(23.07.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

A segítségét szeretném kérni. 4 és fél éve vagyok a munkahelyemen. Szeretnék felmondani, mert babát szeretnénk , és nem éppen kedvező , hogy a munkahelyemen folyamatos stressznek vagyok kitéve. A munkáltatóm fizeti a főiskolai tanulmányaimat 2007. szeptemberétől. Tanulmányi szerződést még azóta sem írtam alá. A cég ügyvédje már elkészítette, de még azóta sem kaptam meg a végleges változatott aláírásra - amit a vázlatban láttam az állt, hogy a munkáltató biztosít részemre tanulmányi szabadságot - amit, van amikor nem kapok meg és csak a vizsgára mehetek el. Mivel nem áll rendelkezésremre elegendő idő, van amelyik vizsgám nem sikerült. A munkáltatóm , a utazási hozzájárulással is úgy van mint a tanulmányi szabadsággal, ha busszal megyek kapot, ha autóval akkor nem. Most, hogy szeretnék felmondani és nincs aláírt tanulmányi szerződésem, mit követelhet rajtam a munkáltatóm, ha felmondok? És , ha munkanélküliként sikerül összehozni a babát akkor anyagilag mik a kilátásaim? Jelenleg 109.000 a buttó fizetésem.
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Dusa!

A tanulmányi szerződést illetően: mivel az Ön részéről nincs elfodadó nyilatkozat a szerződés nem jött létre.
A felmondást illetően: ha Ön mond fel, akkor számolnia kell a hátrányos következményekkel.

1. : Ön jelentkezik a munkaügyi központban és kérelmére álláskeresési járadékot állapíthatnak meg. Ez az ön esetében átlagkeresetének 60%-a, jelen esetben 65 500,-Ft, amelyet három hónapig folyósítanak. ezt követően 6 hónapon keresztül a mindenkori minimálbér (most 69 000,-ft)
60%-a jár. Jelen esetben: 41 400,-ft - rendszeres lejelentkezések, es igazolások mellett.

Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.
az Ön tanácsadója

(09.07.2008)  Tisztelt szakértők!

1 éve dolgozom egy KFT-nél, 4 órás munkaviszonyra vagyok bejelentve, de azt is csak hosszas rábeszélés után, mivel a munkaadóm szerint még fiatal vagyok! /28 év/ Havi 200-250 órát is dolgoztunk szinte minden hónapban, mivel találtam szerencsére egy másik munkahelyet, ezért beadtam a felmondásom, rendes felmondással!
Mikor ezt a főnökeim kézhez vették, megfenyegettek, hogy feljelentenek a Munkaügyi Bíróságon, és még több helyen is! Mivel én járatlan vagyok ebben az ügyben, emiatt kérném a segítségüket! A KFT-nek nagyon sok alkalmazottja nincs bejelentve, vagy csak 4 órára! Szeretnék segíteni magamon és persze a munkatársaimnak is ebben az ügyben, hogy a munkáltató ne élhessen vissza többet.....

Segítségüket várva:

N. János

Tisztelt János!

Sok minden nem világos számomra a leírtak alapján. Ön napi négy órában bejelentett munkavállalóként dolgozik. A hosszas rábeszélés félrevezető és nem elégséges információ. Ki, kit, mire beszélt rá, etc....
Ad1.: Ön nem fiatal munkavállaló.[MT. 72. § (3) bekezdés]
Ad2.: Ön leírása szerint naponként nemcsak nyolc órát, hanem időnként még annál többet is dolgozott szinte minden hónapban,- annak ellenére, hogy négy órában van bejelentve.
Ad3.: Önt megfenyegették, amikor rendes felmondását benyújtotta.

Javaslatom: Forduljon az illetékes Munkaügyi Bírósághoz

Tisztelettel:
Szabó Miklósné Dr.,
az Ön jogi tanácsadója

(01.07.2008)  Tisztelt tanácsadó

Egy felszámolás alatt álló cégnél dolgozom. Mivel nagyon bizonytalan ez az állapot, így keresgéltem új munkahelyet . Találtam is megfelelőt . Szóban megbeszéltem jelenlegi főnökömmel , és a leendő munkahelyem munkaügyisével , hogy kb. két hét múlva itt kiadják a papíromat és kezdhetek az új helyen . Igen ám , de egy hétre rá a főnököm közölte , hogy nem ilyen egyszerű a dolog . A felszámoló biztos beleegyezése kell hozzá . Írjak levelet F.B. részére és kérjem a munkaviszonyom megszűntetését . Ez is megvolt . Ezután közölték , hogy nem írja alá , vagy ha igen akkor a felszámolást végző cégnél azt egy testületnek is jóvá kell hagyni .
Kérdezem én :
• Ha a felmondás közös megegyezéssel történik , akkor az egy hónap felmondási időn túl is kötelező-e dolgoznom ?
• Ha beleegyezik az eredeti dátumba , elhúzódhat-e a papírok kiadása három hétre ?
• Ha azonnali felmondást választom akkor is elhúzódhat a papírok kiadása három hétre ?
• A felmondási idő mikortól indul ?

Tisztelettel várom mielőbbi válaszát György


Kedves György!

A felmondási idő kezdete a felmondás kézbesítése (átvétele).
Furcsának tartom a helyzetet, mert a felszámoló "problémától szabadul meg",
ha önként elmegy egy munkavállaló.
A közös megegyezéses szerződésbontás lehet azonnali hatályú is, - amennyiben
Ön mond fel, úgy le kell tölteni a felmondási idő egészét, - de ebbe
beleszámíthat a fel nem használt éves szabadság arányos része. (A
felmondását valóban a felszámolónak kell címeznie, - de az Ön döntését nem
kell semmilyen testületnek megvitatnia.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(18.06.2008)  T.Déri Úr!

Olyan problémám van, hogy június 2.-án rosszul éreztem magam a munkahelyemen, erről tájékoztattam a feletteseimet! Kértem, hogy intézzenek vmit, mert szó szerint össze fogok esni! (Azelőtt voltam orvosnál. Már elötte ki akart írni csak én nem akartam cserben hagyni a kollégáimat, így mondtam, hogy nem kell táppénz) Ígérték, hogy próbálnak intézni vmit, de erre nem került sor, még lépést sem tettek, sőt a felettesem felemelt hangal beszélt velem és segítséget sem adott! Én bejelentettem, hogy nem bírom tovább és elmenntem a munkahelyemröl az orvoshoz! Ahol a doktornő attól a naptól ki is írt táppénzre! Erröl értesítettem a felettesemet. De reagálást a mai napig nem kaptam, csak ma mikor hozta a postás a levelet, hogy azonnali hatállyal felmondanak mivel engedély nélkül elhagytam a munkahelyem! Ilyenkor mit lehet csinálni? 2 .-tól vagyok táppénzen és 2.-tól mondtak fel nekem.
Válaszát elöre is köszönöm!

Tisztelt Olvasónk!

Ön nincsen könnyű helyzetben, mert "harcolnia" kell az igazáért, - de
számomra elég egyértelműnek tűnik a helyzet. (Talán egy feljegyzést tehetett
volna tanúval a rosszullétéről, vagy hívhatott volna mentőt.) Az ügy
szempontjából ezeket a körülményeket szinte lényegtelennek gondolom, - a
háziorvosa igazolhatja, és igazolnia kell, hogy az Ön betegsége okozhatott
hirtelen rosszulléttel járó panaszokat.

Jogi szempontból az a felmondás közlésének az időpontja a meghatározó, -
táppénz alatt Ön védettséget élvez. Amennyiben a felmondás átvételekor Ön
táppénzen volt a felmondás érvénytelen. Álláspontom szerint a felmondás
indoka sem állja meg a helyét a bíróságon, - sőt amennyiben Ön bizonyítani
tudja a munkaadó felelőtlen magatartását, - még a gondatlan veszélyeztetés
tényállása is bizonyítható lehet.

Azt javaslom, hogy mihamarabb forduljon a munkaügyi bírósághoz, de vegye
igénybe jogi képviselő segítségét. Ha nincsen pénze ügyvédre, kérje
ügygondnok kirendelését.

Ne feledkezzen meg arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizetnie kell, - és ne felejtse el majd a keresetében felsorolni azokat a
költségeket, melyek a munkaadó jogtalan eljárása miatt keletkeztek.

Kérje a munkaviszonya helyreállítását, - az elmaradt munkabért és
juttatásokat visszamenőleg, kamatokkal együtt kell kifizetnie a munkaadónak,
amennyiben jogerős végzésben a bíróság önnek a igazat.
Úgy gondolom, hogy nem vagyoni kártérítésre is alappal tarthat igényét, -ez
akár 4-5 havi átlagkeresetének megfelelő összeg is lehet.

Arra figyeljen, hogy felperesként Önnek kell tudni bizonyítania az
állításait.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(13.06.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Kérdésem a következő dologra irányulna! Ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyomat, abban az esteben jár-e végkielégítés és igaz-e az, hogy amíg a végkielégités naptári napban számolt idejére nem részesülhetek munkanélküli segélyben vagy álláskeresői járadékban?
Várom megtisztelő válaszát!

Tisztelt Olvasónk!

3 év -egyazon munkaadónál eltöltött - folyamatos munkaviszony után jár a végkielégítés. A kérdés további részét fogalmilag nem tudom értelmezni, - a végkielégítésnek jogszabályban meghatározott mértéke van, amelynek semmi köze nincsen naptári napokhoz, - legfeljebb az átlagkeresethez.
Elképzelhető, hogy Ön a felmondási idővel téveszti össze a dolgot, - a felmondási idő jogilag munkaviszony. A járadékra jogosultság csak a felmondási idő leteltétől illeti meg.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(12.06.2008)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

2007.október 1.-től dolgozom az egyik hipermarketben, mint pénztáros, 2008.január 1-től határozatlan idejű a szerződésem. Idegileg, sem pedig fizikailag nem bírom a megterhelést! Jelenleg a második bal váll gyulladásommal vagyok táppénzen és folyamatosan vitatkoznom kell a főnökömmel, hogy nem dolgozhatom, mert maradandó károsodás lesz a vége! Ő azt hiszi, azért vagyok táppénzen, mert ki akarok lépni. Tény, hogy az orvosom nem javasolja ennek a munkakörnek a betöltését, de a főnököm azt mondta nekem, hogy itt nincs kilépés! Folyamatosan fenyeget, hogy ha nem leszek gyorsabb fejbe vág (ő ezt viccesen mondja) csak engem így nem tud motiválni!
Szóval arról is tudomást szereztem 1-2 kollégától, aki szintén ki akart lépni, hogy visszaadták a felmondásukat. És lelkileg próbálják őket befolyásolni. ( "Mi bizalmat adtuk neked! Nem ezt vártuk tőled!".) Ezek a mondatok hangoztak el nekik! Szóval szeretnék állást változtatni, de nem tudom, hogyan adjam be a felmondásomat, hogy azt ne kapjam vissza pár percen belül!?
Keressek egy ügyvédet?
Tény, hogy első munkahelyem és fogalmam sincs mit tehetek, de úgy tudom, hogy jogom van felmondani és a felmondási idő ledolgozása után elmenni! Javasolta a nővérem, hogyha visszaadják a felmondásomat forduljak a munkaügyi bírósághoz, de azt sem tudom, hogy milyen elérhetőségik vannak, vagy hogy hol találhatom meg a székhelyet. Meg őszintén szólva anyagilag nem engedhetem meg magamnak a pereskedést! Kérem segítsenek mert én ezt
nem bírom tovább! Elmondtam a főnökömnek, hogy az orvosom javasolja a munkahely változtatást, de hozzá tettem, mivel csak 19 éves vagyok, szeretnék óraszámot csökkenteni, vagyis csak hétvégén járnék dolgozni. A főnököm azt mondta,hogy elintézi az óraszám csökkentést, de az csak szeptember 1 -től lép életbe! Addig pedig ki kell húznom valahogy, hogy ne kelljen táppénzre menni a következő bal váll gyulladással! Én nem hiszem, hogy szeptemberig ki fogom bírni.Tanulni szerettem volna mellette, de ha meg tudnék szabadulni ettől a cégtől már akkor boldog lennék!
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
P.Melinda

Kedves Melinda!

A legrosszabb "taktika" az, ha személyes problémáit a munkahelyén, főnökeivel, vagy kollégáival vitatja meg. Az Ön egészsége - az Ön magánügye - egészen addig, amíg mások biztonságát, testi épségét nem fenyegeti, vagy nem okoz kárt a munkahelyén. A döntés alapvetően az Ön kezében van: Amennyiben fel kívánja mondani a munkaviszonyát, akkor nincsen más teendője, mint fogalmaz egy levelet, hogy munkaviszonyát felmondja. Postán tértivevényesen feladja a levelet. Természetesen a felmondási időt le kel tölteni, amelyből az éves szabadság arányos, fel nem használt része levonható.
(Nem gondolom, hogy ebben az ügyben bíróságra kellene mennie, - az Ön által leírtak alapján azt látom, hogy egy nagyon egyszerű ügyből Ön egy bonyolult ügyet alakít és az ügyhöz nem tartozó dolgokkal veszélyezteti a munkaviszony békés lezárását.) Döntsön, - korrekten és határozottan, - minden magyarázkodás, kommentár és kifogáskeresés nélkül.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(10.06.2008)  Tisztelt Szakértő!

Munkahelyet szeretnék változtatni, mert nagyon stresszes körülmények közt dolgozom, depresszióra és pánik betegségre gyógyszereket szedek.
Arra lennék kiváncsi mivel 3 éve dolgozom, hogy azonali hatályal el tudnék-e jönni orvosi szakvéleményel.
És a fizetésemet meg kapnám-e vagy elvonnák az egészet. Sajnos addig nem tudok eljönni míg nincs új munkahely. Ha van is 1 hónapig nem tudnak várni. A jelenlegi munkahely nehezen engedi el a dolgozót, mert folyamatosan számolnak le az emberek.
Mielőbbi válaszát várom.
Köszönöm

Tisztelt Olvasónk!

Egy betegség kifejlődése mindíg egy hosszabb folyamat része. Én úgy gondolom, hogy orvosi szakvéleménnyel legfeljebb azt tudja alátámasztani, hogy Ön egészségügyileg alkalmatlan a munkakör betöltésére. (Én ezt nem íratnám le sem a háziorvosommal, sem az üzemorvosommal, - különösen depressziós tünetek esetén.)
Amennyiben Ön mond fel, akkor a felmondási időt le kell tölteni, - ebbe a fel nem használt éves szbadság arányos része beleszámít. Közös megegyezéssel azonnal megszüntethető a munkaviszony.
(Szeretném ismét megjegyezni és ismét felhívni a figyelmet arra, hogy az a munkaadó, aki nem hajlandó figyelembe venni és méltányolni a törvényi előírásokat, - egyben nem hajlandó tudomásul venni, hogy a munkahelyet váltó munkavállalónak a törvény által rendelt kötelezettsége van az előző munkahelyén, - és azonnali döntésbe akarja belekényszeríteni a munkavállalót, - nos az ilyen munkaadó nem csak törvényt sért, de morálisan is mélyen elítélhető, - egyébként pedig egy hasonló helyzetben Ön akár áldozati is lehet a munkaadó erőszakos magatartásának. (Nincsen olyan, hogy azonnal, mert ha nem azonnal, akkor már késő. Ez blabla duma.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.06.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Jelenleg táppénzen vagyok kb. 2 hónapja, munkahelyemen fel szeretnék mondani, mivel
egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy továbbra is ott dolgozzam a nehéz körül-
mények miatt. Azt szeretném kérdezni, hogy táppénz alatt is beadhatom-e a felmondásomat,
s hogy a felmondási időm /30 nap/ nem hosszabbodik meg e miatt, illetve maradhatok-e végig
táppénzen? Részarányos szabadságomat igénybe vehetem-e a felmondási idő alatt?

Válaszát köszönöm: V.Katalin

Kedves Katalin!

Természetesen élhet a felmondás jogával, az éves szabadság fel nem használt arányos része beleszámít a felmondás idejébe.
A felmondás után Ön passzív jogon jogosult táppénzre, amely 45 napig folyósítható és méltányosságból legfeljebb újabb 45 napig engedélyezheti az OEP a jogosultság idejének meghosszabbítását.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(02.06.2008)  Kedves Segítség!

2008. május 19-én a közalkalmazotti állásomat megszüntették /május 25-ig - határozott időre szólt/. Ezen a napon fél 9 és 1/4 2 óra között végeztem a munkámat, utána haza mehettem.
Kezembe kaptam az irományokat, miszerint ennyi volt, s nem több.
Pénteken még az igazgatónő azt mondta, hogy a mai értekezletre viszi a kérdést, hogy a 3 hónapos úgymond - ami nem volt belefogalmazva a szerződésembe - próbaidőm leteltével kinek, mi a véleménye rólam, s annak alapján dönt. Hétvégén döntött, mint fentebb látható.
A gyomrom, a fejem szétpattant, a vérnyomásom 177, 170, 160-as magasságban lengedezett, rosszul lettem, s orvoshoz mentem, aki rögtön táppénzbe vett. A vérnyomásommal pár éve probléma van/.
Innen azonban nem tudom, hogyan tovább, kinek kell küldeni a táppénzes papírt majdan, aktív vagy passzív betegállományról van szó? S a betegségemtől függően mennyi a maximális táppénzes lehetőség?
Előtte 6 hónapot dolgoztam, napi 6 órában, tehát jelenleg összesen 9 hónapos folyamatos munkaviszonyom volt/van?
S folyamodhatok-e munkanélküli segélyért, s azt mennyi időre kaphatom meg, amennyiben pozitív a válasz.

Köszönettel Mária

Kedves Mária!

Amennyiben a munkaszerződésébe nem volt belefogalmazva a próbaidő, akkor a
szerződésben megjelölt határozott idő lejártáig megilleti Önt minden bér és
juttatás.

Passzív jogon jár Önnek a táppénz, - ezt Ön tudja személyesen intézni az
OEP/MEP területileg illetékes ügyfélszolgálatán. A passzív táppénz 45 napig
jár, de méltányosságból legfeljebb 90 napig engedélyezheti a biztosító az
ellátás folyósítását.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(29.05.2008)  Üdvözlöm!
1 évvel ezelőtt munkaügyi pert indítottam az iskolám igazgatója ellen, amiért tényszerű ok nélkül visszavonta az általa kiadott igazgatóhelyettesi megbízásomat (ennek hátterében személyes okok áltak az igazgató nő részéről). A munkaügyi per folyik, de ítélet még nem született. Időközben az igazgató nő felajánlotta a fenntartónak, hogy 2 főt elbocsájt az iskolából, akik közül az egyik nagy valószínűséggel én leszek. A kérdésem az lenne, munkaügyi per alatt ő megteheti-e ezt? Ha igen, akkor miután megnyerném a jelenlegi pert, mely a beosztásom visszaadásáért folyik (vagyis az igazgatóhelyettességért), visszahelyeznek-e az állásomba függetlenül attól, hogy közben ő elbocsájtott? Avagy így akkor már csak kártérítést kaphatok? Vagyis az igazgató, ha úgy dönt elbocsájt az általam elindított per felesegessé válik, mert időközben már nem vagyok az intézmény dolgozója? Ekkor mit tehetek?

Tisztelt Olvasónk!

A helyzet érdekes. Jelenleg minden csak feltevésen alapul, - de
természetesen a munkaadónak joga van "jogszerű keretek között" a
munkaviszony megszüntetésére. Ezt nem befolyásolja és nem hátráltatja a
korábbi munkaügyi jogvita, - hiszen az nem a munkaviszony fenntartásáról
szól. Az igazi kérdés az amennyiben Önnek felmondanak, hogy a felmondás
okszerű (tárgyszerű-e.)
Egyébként attól függően, ogy meddig húzódik a munkaügyi per és mikor
születik meg a vezetői döntés, - a bírósághoz kereset-kiegészítést érdemes
benyújtani.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(29.05.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

2008 április14.-i keltezéssel munkaviszonyt létesítettem egy makói szálítmányozási cégnél mint gépkocsivezető .
Április 24.-ig mérlegeltem a cégnél lévő szabálytalanságokat a járművel és a cég anyagi helyzetével kapcsolatban , és arra a megállapításra jutottam , hogy a próbaidős jogomból kifolyólag felmondok . Ezt másnap , Április 25.-én Makón a cég telephelyi irodájában írásban is megerősítettem . Akkor a cég vezetőjétől szóbeli ígéretet kaptam , hogy 3 munkanap leforgása alatt postán eljuttatja nekem a kilépési papírjaimat és dokumentumaimat , valamint elszámolja a járandóságomat és a számlámra átutalja . Természetesen ebből semmi nem lett . Május 5.-én , beszéltem vele telefonon , és elkezdett fenyegetni , hogy amennyiben nem teszek írásban kijelentést , hogy állítólagosan Franciaországban kárt okoztam a járműben , akkor visszatartja a papírjaimat . A kár állítólag 10 cm-es horzsolás a ponyván és egy 5 cm-es nagyságú helyzetjelző műanyag búra , amiknek az anyagi vonzata összesen 2-3000 forint körüli összeg . A gépjármű állapotáról nem készült írásos átvételi , sem átadási bizonylat . Viszont nekem égető szükségem lenne a kilépési dokumentumaimra , mert csak azokkal tudnék az új munkahelyemre belépni ( kitétel ) , ennek híján keresőképtelen vagyok . Joga van -e a volt munkáltatómnak visszatartanai a fent említett iratokat, és hogyan tudnám ezt jogorvosolni ?

Tisztelettel :

Imre

Kedves Imre!

A "kilépő papírokat" nincsen joga visszatartani a munkaadónak. (A volt főnöke fenyegetését pl. magnóra is vehette volna.)
Tájékoztassa volt munkaadóját írásban (tértivevényes levélben) arról, hogy amennyiben 3 napon belül az igazolásokat, elszámolásokat nem állítja ki, valamint az elmaradt munkabért nem utalja az Ön számlájára, úgy részletes bejelentést tesz az APEH Regionális Igazgatóságán, - egyben keresetet is fog benyújtani a munkaügyi bírósághoz az iratok és a munkabér visszatartásából eredő kárai megtérítésére.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(29.05.2008)  Tisztelt CV Centrum!

Az ügyben fordulok Önökhöz, hogy szertném felmondani jelenleg élő határozatlan munkaviszonyomat. A munkaszerződésem szerint 60 nap felmondási idő van. Milyen lehetőség van arra, hogy ezt a 60 napot ne keljen ledolgozni, hogy a másik munkáltatónál minél előbb munkába tudjak állni. Vagy kötelességem, hogy a munkaszerződéseben foglalt felmondási időt letöltsem?

Köszönettel:

KB

Tisztelt Olvasónk!

Az egyetlen lehetőség a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése. Egyébként a munkaszerződésbe foglalt felmondási időt le kell dolgozni, - a felmondási időbe beleszámít az éves szabadság arányos, fel nem használt része.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(09.05.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!


A kérdésem az lenne, hogy ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg mit köteles fizetni a dolgozónak? Jogszerűen jártak e el, ha csak szóban közölték a felmondást a fent leírt indokkal?
Közel 270 alkalmazottja van a cégnek és ebből 4 dolgozónak mondtak fel. Még nem tudni pontosan mikorszűnik meg a cég, de vezető beosztású kollégákkal (2 fő) alapítottak egy másik céget és folytatják a munkát. A régi cégből viszik át az embereket. Számomra csak az a kérdés, hogy mi jár a 4 felmondott kollégának és nekem. Úgy gondolom ez az egész eljárás jogszerűtlen és igényt tarthatunk valamiféle kártérítésre.

Üdözlettel:

Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!

Az feltétlenül alappal gondolja, hogy nem tisztességes a megszűnő munkaadó
eljárása, - de gyakori ez a módszer. A felszámolás, vagy a végelszámolás
lefolytatása után már nincsen olyan vagyonelem, amelyből a különböző
követelés igényeket ki lehetne elégíteni.

Nem ismerem a pontos tényeket és körülményeket, - önök ismerik, legyenek
tárgyilagosak.

A bérigények, az esetleg elmaradt bérkifizetés követelések, végkielégítés
követelések (jó eséllyel) fedezhetőek a Bérgarancia Alapból. A
menedzsmentnek, illetve a felszámolónak kötelessége jelezni a Munkaügyi
Központnak, amennyiben a bérigények kielégítésére nem rendelkezik
fedezettel. (A csoportos létszámleépítés tényét is be kell jelenteni.)

Másrészt az elszámolásokat, igazolásokat minden dolgozó részére ki kell
állítani, - jogszerűen nem kerülhető meg a felmondás írásbeli közlése sem.

Ellenőrizni kellene, hogy egyáltalán a járulékokat fizetik-e még Önök után.

Azt tudom javasolni, hogy közösen és egységesen lépjenek fel a lehető
legtöbb érintett munkavállalóval. Megpróbálhatnak írásban tárgyalásokat
kezdeményezni, felhívhatják a menedzsment figyelmét a törvényes keretek
betartására.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, haladéktalanul tegyék meg a bejelentést
a Munkaügyi Központhoz, illetve az Adóhivatalhoz.

Kártérítésre külön nem tarthatnak igényt, de a munkaviszony megszűnésekor
Önöket megillető tisztességes eljáráshoz joguk van.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(07.05.2008)  Tisztelt Szakértő Úr!

Többhetes külszolgálat után betegen mentem be munkahelyemre és amikor közöltem főnökömmel az irodájában, hogy elakarok menni a délutáni orvosi rendelésre, szóban közölte, hogy ők fognak felmondani.
A munkatársaimmal közös irodában külszolgálatom utáni ügyintézést végeztem, amikor valami iratanyagot, talán emlékeztetőt hozott aláíratni a főnököm, amit én –betegségem tudatában - megtagadtam. A főnök két odahívott titkárnővel aláíratta, hogy én kijentettem , hogy semmit nem vagyok hajlandó aláírni, és ezért a valójában felmondást kézbesítettnek kell tekinteni.
Az orvos aznap feltehetően hosszú időre betegállományba vett és postán kiküldték az elszámolást másnapi dátumozással és a felmondási dokumentum nélkül, a pénzt pedig harmadnap utalták át.

Azt tudom, hogy az elszámolási dokumentumokat a felmondás napján kell kiadni a pénzzel együtt. Kérdésem, hogy ennek nem teljesítése érvénytelenné teszi-e az átvettnek tekintett felmondást.

Betegségem bejelentése ellenére érvényes –e a felmondás?

Munkavégzésem alatt folyamatosan több órás el nem számolt túlóráztatással dolgoztam, melyet mindenki tudott, de dokumentálás hiányában mégis nehéz bizonyítani. A munkatársak nem biztos, hogy vállalják a tanúskodást. Néhány elszámolási dokumentum másolata rendelkezésemre áll.

Talán még az időzáras beléptető rendszer adatai mutatják a munkaidő hosszát, de az a munkáltatónál van és tőlük én kérhetek-e igazolást?

Kérdésem, hogy munkaviszonyom jogellenes megszüntetésének munkajogi elismertetése esetén hét hónapos munkaviszony után folyamatos túlórázás mellett a fentiek alapján milyen mértékű lehet a követelésem, ha nem kérem munkaviszonyom helyreállítását.

Kérdésem továbbá, hogy milyen jogcímen vagy jogcímeken kérjem a követelést.

Tisztelettel: Bálint Tamás

2008.05.02.

Kedves Tamás!

Nem egyszerű ügy. A fő szabály szerint, amennyiben Ön a felmondás kézbesítése előtt került táppénzes állományba, - úgy a felmondás érvénytelen. A körülményeket tisztázni kell, - én nem szeretnék állástfoglalni. Felmondani csak írásban lehet, - álláspontom szerint a felmondást az Ön számára postázni kellett volna, - két kollégájának pedig azt kell tanusítania, hogy Ön a felmondólevél átvételét tagadta-e meg (látták-e a felmondó levelet?), vagy egy más tartalmú irat esetleg nem egyértelmű kitételeit tartalmazó dokumentumopt nem vett át. Kérdés továbbá, hogy létezik-e az irat, és az mit tartalmaz?

Amennyiben munkaügyi jogvitára kerül sor, nyilván kedvező lehet az Ön számára, amennyiben bizonyítható módon Önt szabálytalanul, vagy ellentételezés nélkül többlet munkára köteleztésk.
A bíróságon ezt el nem számolt munkabér, illetve túlóra díjkéét tudja követelni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(28.04.2008)  A cég amelynél dolgozom 2 éve felszámolás alatt áll, de még nem emelkedett jogerőre a felszámolás. A béremet már 6 hónapja nem kaptam meg, mert hitegetve voltam hogy a céget megveszik és mindenkép kifizetnek. Most a könyvelőnk tudatta velem hogy a béremet a tulaj nem fizeti ki és a felszámolótol sem kérhetem, mert a főkönyvben úgy szerepelek hogy ki vagyok fizetve és hiába vagyok itt a munkahelyemen ma is április 22-kán, a felszámoló majd május végén akár kijelent április 15-ttel, és még nem is fizet ki. Most azt nem tudom hogyan lehet ilyet tenni, ha egyszer sem utalással nem kaptam bért, sem készpénzzel. Tanácsot szeretnék kérni hogy mit tegyek. A könyvelő azt mondja hogy hiába fogok bért követelni akár a Munkaügyi bíróságon is keresztül, sem a volt vezető sem a felszámoló nem fog nekem bért fizetni. Akkor milyen jogcímen tudnak nekem felmondani és mit követelhetek és kitől. Köszönettel Orosz Viktória!
Kedves Viktória!

Tegyen bejelentést a Munkaügyi Központban, az APEH-nél és a TB-nél. Ami igazán veszélyes, hogy Ön után vélhetően a járulékokat sem fizetik, - ebben az esetben pedig Önnek nincsen biztosítotti jogviszonya.

Másrészt a felszámolónak kutya kötelessége jelezni a Munkaügyi központnak, hogy a Bérgarancia Alapból kívánja kifizetni a munkavállalók juttatásait, - ha erre a felszámolásból saját forrása nem áll rendelkezésre.

Az Ön könyvelőjének abban igaza van, hogy megszűnt céggel szemben nem tud a Bíróság eljárni. Amennyiben felmondanak Önnek és nem kapja meg az elmaradt juttatásait, jelentse be, hogy azonnal bejelentést tesz az adóhivatalhoz. Legyen határozott, van rá valamennyi esély, hogy "megijed" a felszámoló.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Munkaviszonyomat a próbaidő letelte előtt 1 hónappal mondtam fel. Kérdésem az lenne, hogy
ilyen esetben milyen támogatásra vagy járadékra vagyok jogosúlt. Ezt megelőzően két és fél
évig álltam munkaviszonyban. Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Olvasónk!

Ön álláskeresési járadékra jogosult. Az ellátást a munkaügyi kirendeltségen
lehet igényelni.

Tisztelettel:
Déri Tamás

(25.04.2008)  Kedves Déri Szakértő Úr !

A kérdéseim vélhetőleg nem egészen egyediek, másnál is előfordulhatnak.
1985 óta dolgozom a jelenlegi \"anyaintézményben\" , gyógypedagógiai tanár logopédus vagyok. Eddig csak a szele csapdosott a kistérségi átalakulásnak, most komoly a dolog. Városunkban meg kívánják oldani a logopédiai ellátást is- kistérségi keretek között. Velem tavaly beszélgettek, és inkább puhatolózás volt, mintsem érdekegyeztetés. No, itt a baj...
Harmadkézből(?) hallottam, hogy az a megyei fenttartású anyaintézményem nem tud bevinni az iskolába, nincs kit elküldeni helyettem, megbízási szerződéssel akarják a logopédiai feladat elvégzését megoldani. A kistérség nem hinném, hogy jogutódja a megyének, és a bűvös háromszögben (megye, önkormányzat, városi anyaintézmény) miért nincs megkeresés a lehetséges munkavállalóval, mondjuk velem? Mikor fogom megtudni, amit a nyakamba akarnak varrni... Mi az, hogy szerződjek és adjam fel a határozatlan idejűre szóló szerződésem? Akaratom ellenére miért nyomnak a vállalkozás felé? Ha megyei fennttartó átad, akkor miért akar a kistérség \"olcsó\" trükkel ellehetetleníteni. Ha a kis. térs. jogutód, nem azonos feltételek szerint vesz át, mint eddig?
Mire figyeljek? Nem jár végkielégítés, jubíleumi pénz, törzsgárda tagsági jutalom? Dobjak oda 23 évet, erre lehet finoman szólva is presszionálni, a pénzszűke miatt? Állítólag drága vagyok, pedig csak a közalk.-i besorolásban megírtakat kapom.
Semmi esetre sem írok alá semmit, és nem döntök. De, vajon ki fog segíteni nekem, hogy ne kerüljek utcára, ha nem \"jól\" döntök? Mi a helyes menete ennek a folyamatnak?
Kérem segítségét, türelmét ebben a szomorú ügyben.
Üdvözlettel: Márti

Kedves Márti!

Amennyiben ön közalkalmazottként dolgozik, úgy a jogviszony megszűnésének,
vagy megszüntetésének megvan a meghatározott rendje.
Mind az átadó intézménynek, mind az átvevő intézménynek tájékoztatási és
egyeztetési kötelezettsége van, amennyiben a fenntartó jogi személy
megváltozik.
A különböző pletykáknak joghatása nincsen, ilyen mendemondákkal nem kell,
talán nem is szabad foglalkozni, - sok félreértést el lehet így kerülni.

A munkaadó személye, illetve az Ön munkaviszonya áthelyezéssel is
módosulhat, illetve megszűnhet, - de végkielégítés (esetleg emelt összegű
végkielégítés) megilleti Önt.
Jogi szakértő véleményének kikérése nélkül ne írjon semmilyen iratot,
szándék nyilatkozatot, stb. alá.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(23.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Óvodai konyhában dolgozom 4 kolléganőmmel együtt.Február 5-től az egyik kolléganőm táppénzen van és előre láthatólag május végéig nem is jön dolgozni.Szeretném megkérdezni,hogy jár-e négyünknek valami juttatás,mivel helyette nem vettek fel senkit.
Tehát négyen végezzük azt a munkát amit eddig öten.
Előre is köszönöm válaszát.

Bereczk Dezsőné

2008.04.16


Tisztelt Asszonyom!

Többletfeladat elvégzés jogcímen elvileg kaphatnak kompenzációt a munkaadótól, de ha nincsenek helyettesítéssel megbízva, akkor nem sokat tehetnek. Kérdéses lehet, hogy aránytalan többlet munkával jár -e a távol lévő kolléga munkájának elvégzése?!

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(10.04.2008)  Tisztelt Szakértő!

Férjem 1992 óta dolgozott 8 órás munkarendben, 07h-tól 15.30h-ig, órabéres díjazással. 1996-ban munkaszerződést módosítottak, egy másik kirendeltségnél foglalkoztatták 12 órás munkarendben tovább, 2 nap nappal, két nap szabad, két nap éjszakai munkaidő beosztással, munkakörének változatlanul hagyása mellett, 40%-os folyamatos műszakpótlékot fizettek neki. Egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki, és szabadidejében vállalkozói tevékenységet folytatott. A munkáltatónál kollektív szerződés van, a tartalmi elemeit nem ismerjük.

Jelenleg átszervezés, leépítés folyik a cégnél, csoportos létszámleépítés keretében több dolgozót elbocsátanak. Férjemet a korábbi kirendeltségnél kívánják tovább foglalkoztatni, ismételten 8 órában, az ajánlat szóban hangzott el. Férjem szóban visszautasította a 8 órás állandó nappalos foglalkozatást, és kérte a végkielégítés kifizetését. Válaszképpen közölték vele, ha nem fogadja el az általuk felajánlott lehetőséget, akkor akár egy távolabbi üzemegységben tudják csak elhelyezni, ami számára még kedvezőtlenebb lenne. Az állandó nappalos foglalkoztatás jelentős bevételkiesést eredményezne, mert nem tudná vállalkozási tevékenységét csak délután végezni és sok megbízástól elesne.

Kérdésem:
Ha férjem mégis elfogadja a 8 órás állandó nappalos foglalkoztatást, köteles –e a munkáltató az alap órabérét legalább olyan mértékűre megemelni, hogy a folytonos műszakpótlék „elvesztésével” a fizetése ne csökkenjen, a munkarend változás számára ne hasson kedvezőtlenül a munkabérére?

Ha a munkáltató a szóbeli ajánlatát 30 napon belül vagy azon túl írásba foglalja, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, és férjem írásban átveszi ugyan, de nem fogadja el a számára felajánlott 8 órás állandó nappalos munkaidő beosztást, de a foglalkoztató nem kívánja tovább 12 órás váltott műszakban foglalkoztatni, a munkáltató köteles –e felmondani? Férjem ez esetben jogosan követelheti a végkielégítés kifizetését? Van –e rá lehetősége a munkáltatónak, hogy kibújjon a végkielégítés kifizetése alól?

Átszervezheti – e a munkáltató a munkavállalót egyoldalúan egy másik, számára lényegesen távolabbi üzemegységbe, ha a dolgozó nem egyezik bele? Ez esetben is a munkáltatónak kell –e felmondania?

Válaszát megköszönve,

Tisztelettel:

Borsosné




Tisztelt Asszonyom!

A munkaviszony és a másodállású vállalkozás problémáját külön kell választani. Egyéni döntés kérdése, hogy ki melyik megoldást tartja előnyösebbnek.

Amennyiben a munkaadó felmondással megszünteti a munkaviszonyt, -és egyébként a munkavállaló végkielégítésre jogosult-, a végkielégítést ki kell fizetni, és természetesen a munkavállalót a felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól.
A műszakpótlék nem része az alapbérnek, - a munkaszervezés gazdaságossága a munkaadó belügye, - tehát a munkabeosztás változásából származó pótlék-veszteséget nem lehet számonkérni. A főállásban töltött rendes munkaidő heti 40 óra, vagy ennek megfelelő más elosztású keretmunkaidő lehet.
A munkaadóval történő egyeztetés a törvényes munkaidő betartásához nem szükséges, - ezért nem is igazán tudom értelmezni a kérdés felvetését.
Természetesen nem ismerem a jelenleg érvényes munkaszerződést, így a pontos jogi helyzetet sem tudom megítélni, - nyilván a munkaszerződés módosítása csak közös megegyezéssel lehetséges, - a műszakbeosztás azonban nem feltétlenül érinti a munkaszerződés pontjait.
Az Ön férje megteheti, hogy nem fogadja el a munkaszerződés módosítását, de a munkaadóval együttműködni köteles, - egyezség hiányában elképzelhető, hogy a munkaadó a munkaviszony megszüntetését fogja kezdeményezni.
A végkielégítés akkor kerülhet veszélybe, ha a munkaadó rendkívüli felmondással tartja indokoltnak a munkaviszony megszüntetését. Mindenképpen azt javaslom Önnek, hogy tisztázzák a helyzetet, a munkavállaló ugyanis fegyelmi felelőséggel tartozik. (A jelenlegi gazdasági környezetben minden munkaadó a költségek csökkentésére törekszik, - e tekintetben sem jogilag, sem morálisan nem kifogásolható, ha a munkaadó létszámleépítés helyett a műszakok átszervezése melett dönt.) Természetesen a jogi kereteket az intézkedéseivel nem lépheti túl.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(07.04.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Jelenlegi munkahelyemen március 10-én jelentettem be szóban a felmondásomat az üzletvezető felé, és megállapodtunk abban, hogy április 6.-ig letöltöm a felmondási időmet.
Mivel segítséget nem kaptam, hogy a cégnél ilyen esetben mi a teendő, ezért néhány nap elteltével az internetről letöltöttem egy mintalevelet rendes felmondásra vonatkozóan. Ezt benyújtottam az üzletvezető felé, aki március 19.-ikei átvátellel elfaxolta azt a közpotban lévő munkaügy felé. A levelemben leírtam, hogy az utolsó munkában töltött napomon kérem az elszámolásaimat a cégtől való kilépéssel kapcsolatban, illetve a munkabérem kifizetését. Az utolsó munkában töltött napom március 29.-e volt. Jelenleg az időarányosan járó szabadságomat töltöm. A mai nap folyamán (ápr.1.) bementem érdeklődni a felmondásommal kapcsolatban. A részlegvezető felhívta a központi munkaügyes hölgyet aki közölte: \"még nem volt ideje foglalkozni ezzel\". Mivel április 7.-étől már egy másik munkahelyen kell kezdenem, külföldön, ezért fontos lenne számomra, hogy időben megkapjam a kilépéssel kapcsolatos irataimat. Mit tehetek ilyenkor, milyen jogi lehetőségeim vannak, kihez tudok fordulni, hogy biztosan meglegyenek 6.-ára a kilépő papírjaim? Esetleg rendkívüli felmondást adjak be? Mit tanácsolna?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel:
F. Hajnalka

Kedves Hajnalka!

Hívja fel írásban, nyomatékosan a munkaadó figyelmét arra, hogy az új
munkahelyére történő belépéshez szüksége van az igazolásokra, és
elszámolásokra, - amelynek kiadását a munkaadó a hatályos jogszabályok
szerint nem tagadhatja meg.
Hívja fel a munkaadó figyelmét a levélben arra, hogy amennyiben a "kilépő"
igazolások és elszámolások határidőben nem történnek meg, kénytelen lesz az
munkaügyi felügyeleti szerveknek és az adóhivatalnak bejelentést tenni.
(Ennél többet nem tehet, - az új munkahelyén be tud lépni, - a
jövedelemigazolás pótlását akár a Nyugdíjfolyósítótól is megkérheti, az SZJA
elszámolást pedig előbb-utóbb mindenképp meg kell kapnia.) Az ügy
kellemetlen és több bosszúságot, felesleges utánajárást is okozhat.
Próbálja meg esetleg személyesen átadva (és átvetetve!) a levelet,
határozottan fellépni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(31.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

7 hónapja dolgozom egy építőipari cégnél, mint művezető. Az első 3 próbaidős hónapra minimálbért kaptam. Novemberben lejárt a próbaidő és akkor a munkáltatómmal megeggyeztünk hogy január elsejétől nettó 90E ft lesz a bérem. Azóta sem új szerződést nem kaptam sem pedig a beigért bért. A szerződésre azt mondták akkor, hogy nincs most idejük megírni, mert az évvégi dolgaik nagyon zsufoltá teszik az irodát. Az első fizetési napon mikor az emelt bért kellet volna már kapnom ugyanúgy a minimálbért adták ki azzal az indokkal hogy nagy járulékok miatt a cég most fogja bevezetni a kafetéria rendszert, és majd utólag megkapon egyéb juttatásként az elmaradt összegett. Azóta már volt mégegy fizetés ahol szintén csak a minimálbért kaptam és lassan következik a harmadik. Most mielőtt odaérnénk szeretnék ezen a téren tájékozódni kicsit. A másik ezzel kapcsolatos kérdés, hogy jelenleg lenne egy másik munkalehetőségem, de mert biztosan kérnék a 30 nap felmondási időt az új munkahelyen pedig ennyit nem tudnak már várni, csak szóbeli megállapodás történt az emelt bér kapcsán nem tudom hogy hivatkozhatok-e az elmaradt bérekre és rendkívüli felmondás jogával élhetek-e mindennnemű jogi következmény nélkül.

Válaszát előre is köszönöm:
S. Brigitta

Kedves Brigitta!

Nem tud a szóbeli megállapodásra hivatkozni. A fel nem használt éves szabadság arányos része azonban beleszámít a felmondás idejébe.
(Zárójelben megjegyzem, hogy a magam részéről nem kedvelem különösebben azokat a munkaadókat, akik ultimátumot szabnak a belépés idejére. Sokadszor írom, hogy amennyiben a munkaadó tisztában van azzal, hogy más helyről kilépő dolgozót akar alkalmazni, - akkor a felmondás törvényes kereteivel, így a felmondási idővel is tisztában kell legyen!) Csöbörből-vödörbe ne lépjen.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás úr!

A következőről szeretnék érdeklődni: 21 éves lányomat az iskola elvégzése után több hónappal felvették egy munkahelyre, de a 3 hónap próbaidő utolsó napján felmondtak neki. Azóta még nem talált új állást. Ilyen esetben kell-e regisztráltatnia magát a Munkaügyi Központban, hogy a TB-je rendezve legyen?

Válaszát előre is köszönöm:
Gabi

Kedves Gabi!

Igen! Vagy a Munkaügyi Központban, - vagy az APEH-nél az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére való kötelezettség miatt.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(19.03.2008)  Tisztelt Tanacsadó Ur!

2008. mar. 04 -en felveteli hirdetesünkre jelentkezett egy munkavallalo. Akkor mar munkaba is allt. (Igaz a munkaszerzedöse es munkabiztonsagi oktatasrol szolo iratai epp keszülöben voltak.)
Sajnalatos modon aznap egy kisebb munkahelyi baleset erte öt. (Labara esett egy kisebb gerenda. Labfeje eltört.)
Azota nem dolgozik. A szerzödeset nem akarta alairni, hogy nalunk dolgozik. (Mi vallaltuk, hogy ez munkahelyi baleset es munkaba allt.)
A baleseti jegyzökönyvet sem akarja alairni. Söt megzsarolt minket a csaladjaval együtt, hogy intezzünk neki tappenzt es ezen felül fizessünk neki meg havi(amig labadozik kb. 3 honap) 120 ezer forint plussz penzt.
Mi ebbe nem mentünk bele!!! A munkaszerzödeset azota alairta. (Gondolom belatta, hogy nem megy a zsarolassal semmire.)
Viszont most a tappenzes papairjait nem hajlando odaadni nekünk. (Mondvan az nem a mienk.)
Igy nem tudjuk, hogy egyaltalan betegallomanyba vette-e az orvos, aki ellatta?
Mit tudunk tenni ebben az esetben? Mar probaidös munkaviszonyban van nalunk.
De most, hogy semmi orvosi papirt nem ad nekünk nem tudjuk, hogy ebben az esetben felmondhatunk-e neki? Pontosabban, hogy probaidö alatt van es allitolag betegallomanyban.
Köszönöm segitsegüket!

(Nem tudjuk, hogy tenylegesen betegallomanyban van-e?)

Tisztelt Munkaadó!

Az esetnek több tanulsága is van, többek között az, hogy egy percig sem lehet bejelentés nélkül foglalkoztatni. Ezen kívül azt gondolom, hogy a munkatársak
kiválasztását jobban át kellene gondolni, vagy ehhez szakember segítségét kérni.
Próbaidő alatt (írásban!), de indoklás nélkül, a törvény erejénél fogva fel lehet mondani, - függetlenül attól, hogy táppénzen van-e a munkavállaló.
Mielőbb tegyék meg!

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(06.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Több mint 3 éve dolgozom egy cégnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkámról kitűnő szakmai referenciát is kaptam ettől a cégtől, mint hogy a munkámat teljes mértékű szakmai tudással és emberi pozítiv hozzáállással látom el. Most hirtelen a munkáltatóm azonnali hatállyal ki akar rúgni (persze közös megegyezéssel), mert rajtam keresztül akar példát statuálni a többi dolgozó felé, hogy maximális diktatorikus rendszert tudjon bevezetni.
Mindezt úgy tervezte, hogy a fizetési napomon íratja alá a felmondásomat, fenyegetőzik, hogy addig nem kapom meg a tényleges béremet, illetve a nekem járó végkielégítésemet, amíg nem írom alá a felmondásomat.
A fő problémám az, hogy a bejelentett munkabérem jóval kevesebb, mint a kézhez kapott tényleges fizetésem.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő?
Aláírjam-e a közös megegyezéssel történő felmondást (és talán megkapom az eddigi tényleges bérem, persze a végkielégítést nem), vagy munkaügyi bírósághoz forduljak?
Segítségét köszönöm!

Tisztelt Olvasónk!

Szívem szerint azt írnám, hogy (finoman szólva) ez egy képtelen történet.
Számtalanszor leírtam, hogy "közös megegyezéssel" nem lehet senkit kirúgni, - tessék felvállani a közös megegyezés előnyeit és hátrányait, - ha valóban valamilyen egyezségről van szó, - és tessék felvállalni az egyoldalú felmondást, - ha arról van szó.
Ultimátum elfogadására senki, senkit nem kötelezhet. Egyszerűen ez nem tárgyalási alap.
Tanúk előtt vetessen fel jegyzőkönyvet, ha Ön nem kapja meg a járandóságát. Tudja igazolni tanúkkal, amennyiben Önt fenyegetik.
Az külön probléma, hogy az Ön munkaszerződésében megállapított munkabér eltér a ténylegestől.
Volt már erről is szó ezen a fórumon és nevezzük nevén a dolgot: ez csalás. Csal a munkaadó, mert nem fizeti meg a különbözet után a járulékot, és ugyanezt követi el Ön is, hiszen szintén kevesebb járulékot és kevesebb SZJA-t fizet.
A munkaadó felelős része nyilván nagyobb ebben a dologban, - mert a munkaadó kényszeríti ki ezt a helyzetet, - de ebből Önnek (látszólag!!?) haszna származik, - ezért akár Ön is felelősségre vonható lehet.
Bizonyítani kellene, hogy a munkaadónál általános az Önéhez hasonló eset. Ha többen felvállalják, hogy a munkaadó "zsebbe" fizet, és határozottan fellépnek ez ellen, - akkor megtették az Önöktől elvárhatót, és az Önök számára valószínűleg komolyabb következmény nélkül marad a dolog.
A bíróságon azonban kizárólag azt az igényét tudja érvényesíteni, ami a munkaszerződésében áll.
Én nem fogadnám el az ultimátumot, de Ön helyett nem dönthetek. Mérlegelni Önnek kell. Önnek kell tudnia, hogy mennyi bizonyítékkal rendelkezik, hogy hány tanú állna ki Ön mellett, hogy tud-e jogi támogatást kapni?
Kizárólag arra szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy legközelebb ne fogadjon el olyan feltételt, ahol az írásban rögzített feltételek eltérnek a gyakorlattól. Így Ön a saját jogérvényesítő képességét korlátozza.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(04.03.2008)  Üdvözlöm!

Jelenleg 3,5 éve dolgozok egy cégnél, határozatlan idejű szerződésem fél éve kaptam meg.
Most pedig találtam egy új munkahelyet ahol már azt szeretnék, ha 2 hétmulva legkésőbb kezdenék. Felmondhatok rendkívüli felmondással úgy, hogy semmiféle kártérítést ne kelljen fizetnem a munkáltatóm felé?
Milyen lehetőségem van ennek a helyzetnek a megoldására?
Válaszát előlre is köszönöm!

Kedves Tamás!

Néhány héttel ezelőtt hasonló ügyben írtam elemző "kifakadást". Kérem, gondolja végig, hogy az a munkaadó, aki kész tények elé kívánja állítani Önt, anélkül, hogy egyáltalán megkérdezné, hogyan alakul az Ön törvényes felmondási ideje, - az adott esetben Önnel szemben is hasonlóan agresszíven, kinyilatkoztatva fog viselkedni. Nincsen olyan, hogy legkésőbb X nap, vagy hét múlva KELL kezdeni.
Amennyiben Ön meg tud egyezni jelenlegi munkahelyén a közös megegyezéses szerződésbontásban, akkor elképzelhető, hogy ez belefér a 2 hétbe. Ha nem így történik, akkor Önnek sincsen joga kész tények elé állítni a munkaadóját, - ezzel adott esetben nem csak erkölcsi, hanem kimutatható gazdasági kárt is okozhat. Ilyenbe pedig súlyosan erkölcstelen Önt belekényszeríteni.
A rendkívüli felmondás alaptalan lenne, vagy a közös megegyezést választhatja, vagy a törvényes felmondási idő letöltését, - ebbe a fel nem használt szabadság éves arányos része beleszámít.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(03.03.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Február 26-án lejár a GYES-em. Eddigi közalkalmazotti munkakörömbe a munkavállaló nem kíván visszavenni, másik állást ajánl fel. Kérdésem lenne, hogy milyen jogaim vannak, ha a másik munkakört nem kívánom igénybe venni, és azokat hogyan tudom érvényesíteni? (Felmondási idő, végkielégítés, stb.) 1998. szeptemberében álltam munkába, 2003. január 3.-án szültem első gyermekemet, 2005. február 25.-én a másodikat.

Előre is köszönöm!

Tisztelt Olvasónk!

A közalkalmazotti munkaviszony megszüntetéséhez nyomós indokok kellenek. A munkaadójának kötelessége Önt visszavenni, - ha csak a munkakör, amelyben Ön dolgozott meg nem szűnt.
Amennyiben a munkaadó felmond, úgy Önt 70 napos felmondási idő, valamint 2 hónap végkielégítés illeti meg.
Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(03.03.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Táppénzen voltam, és kiirattam magam február 14-.ével dolgozni. 9.-én akartam bemenni a főnökömhöz, hogy másnapra szabit kérjek, mert MR vizsgálatra kellett mennem. Főnököm megelőzött és hivatott. Közölte velem, hogy nagyon sokat hiányzok, /ami igaz is./ és sorba állnak azok a rehabosok, akik letudják dolgozni a 7 és fél órát, a vállalatnak nem érdeke, hogy éngem 4 órában megtartson. Ugye megértem? Mondtam, hogy igen.
De azért mégsem értem meg, mert mondta is, hogy kell valakit felvenni helyettem, mivel megvan szabva, hogy hány rehabost kell foglalkoztatniuk.
Másnapra nem kértem szabit, hanem visszamentem táppénzre. Ma vagyis 25-én hozta a levelet a postás ami feltételezem, hogy a felmondásomat tartalmazza. Áprilisban lenne 4 éve, hogy itt dolgozok.
Felmondhat-e, milyen indokkal, és jár-e végkielégítés?
Ha a többi rehabost nézem, valóban ráfizetés vagyok, mert a többiek ledolgozzák a 8 órát, sőt tulórát is vállalnak rendeszeresen. A félórákból ha összejön egy napi akkor csusztatnak.
Ha letudják dolgozni a rendes munkaidőt miért rehabosak? A GE nagykanizsai gyáráról van szó.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel :
B. Gyöngyi

Kedves Gyöngyi!

Táppénz alatt nem mondhat fel a munkaadó. Az ilyen felmondás érvénytelen.
3 ledolgozott év után egyébként Ön 1 havi végkielégítés megilleti.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(03.03.2008)  isztelt Uram!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az ügyemben nyújtson segítséget. Betegállományom alatt rendes felmondással felmondtak, amit nem írtam alá. Miután a betegségem elhúzódott, értesítettek, hogy rendkívüli felmondással felmondanak nekem. Az indok az, hogy megszegtem a szerződésemben szereplő kitételt, miszerint komkurens cégnek nem dolgozhatok. Hogy valóban
dolgoztam-e, azt csak feltételezni tudják, munkaszerződést mással nem kötöttem.
Kérdésem: betegállományom alatt ilyen módon felmondhatnak-e? Mi a teendő? Alá kell-e írnom a felmondásomat? Köteles vagyok elfogadni azt? Kérhetem-e a közös megegyezést? Amikor a
megbeszélésre megyek, még mindig táppénzen leszek. Ez jelent valamit?

Kérem, hogy ha tud, akkor hétfő délig válaszoljon, mert akkor megyek a megbeszélésre. Amennyiben megoldható, akkor nem szeretném a web lapon látni az esetemet. Megértését
köszönöm. Kiss Borbála

Kedves Borbála!

Táppénz ideje alatt ne menjen sehova. Egyeztetésre sem. Nem mondhatnak fel Önnek táppénz ideje alatt, és semmi módon ne írjon alá kényszerből semmit.
Amenyiben postázza a munkaadó a felmondó levelet, -- azonnal forduljon munkaügyi bírósághoz.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.02.2008)  Tisztelt Déri Úr!

A munkáltatómmal megromlott a viszonyom, miután még a tavalyi(!) szabadságomat sem vehettem ki teljes mértékben, és betagállományba is csak a kirúgástól való félelem terhe alatt mehettem. MIndezt megelégeltem és felmondtam. Természetesen ezután még a munkáltatómnak állt feljebb, hogy ő bizony ragaszkodik a 30 naphoz, melyet teljes egészében le kell dolgoznom. Mindössze két kérdésem van:

1. Mivel papíron a tavalyi szabadság sajnos nem létezik, csökkenthetem-e a felmondási időt az idei arányos részével, vagy a munkáltató dönthet úgy önhatalmúlag, hogy kifizeti?
2. Vár rám hozzávetőlegesen 4-5 nap orvosi kivizsgálás, ami alatt táppénzre vagyok jogosult. A táppénz ideje alatti távollétet számonkérheti-e rajtam a munkáltató, azaz a 30 nap kitolódik-e? Ez utóbbit végképp nem szeretném.

Üdvözlettel:
K. János


Kedves János!

Igen, az áthúzódó szabadság, illetve a folyó évi szabadság arányos része beszámítandó a felmondás idejébe.
Amennyiben Ön a felmondás tényét már közölte, úgy a felmondási idő alatti táppénz nem hosszabbítja meg a felmondás idejét. A távollétet a munkaadó felé (hitelt érdemlően, akár írásban is!) jelezni kell, - és természetesen a szükséges igazolásokat bemutatni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(20.02.2008) 
Jó napot kívánok!

Több mint 5 évig dolgoztam egy multinacionális cégnél, majd terhes lettem és nyolc hónapig táppénzen voltam. Most másfél éves gyermekemmel vagyok itthon GyeD-en. A munkahelyemről jött az értesités, hogy csoportos létszámcsökkentés miatt felmondanak. Jár a végkielégités? És a szabadségokkal mi lesz? Mire kell figyelnem a felmondásnál? Határozatlan idejű a munkaviszonyom.
Előre is köszönöm válaszát!


Kedves Mária!

A végkielégítés természetesen jár. A felhalmozott szabadságát nehéz lesz érvényesítenie, a felmondás tényét pedig a munkaadónak kell közölni. A felmondási idő 8 év után 20 nappal meghosszabbodik. Ennek a munkaviszony megszűnés időpontjának meghatározásában van jelentősége.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(18.02.2008) 
Üdvözlöm Déri Tamás Úr!

2007 július 1-vel megszüntették a munkahelyem.
Most 2008 február 15-vel jár le a felmentési időm. A végkielégítést február 16-án kellene megkapnom. 16. szombatra esik, azt tudom, és ezzelel semmi gondom, mert akkor 18-án kell megkapnom a törvény szerint és a papírom szerint is /amit kaptam/. A következő a gondom, közölték a bérszámfejtésen, ami még létezik 1 hónapig, hogy a számfejtői programjuk nem müködik, és ezért nem tudják mikor fizetik ki nekem a végkielégítést. Magyarul egy pár napot, hetet csúszik. Én úgy tudom, ha késöbb fizetik, akkor annyival többet kel kapnom, kamatokkal együtt.
Szeretném megkérdezni, hogy mit tehetek és ha tehetek valamit, kihez fordulhatok?

Köszönettel és Tisztelettel
K. Ibolya


Kedves Ibolya!

Előfordulhat, hogy a munkaaadó állítása igaz, - az is lehet, hogy kisebb folyó fizetési problémájuk van.
Azt, hogy mit érdemes tenni ebben a helyzetben - szituáció függő. Ön ismeri a munkaadóját, mennyire megbízható, korrekt, szavahihető.
Mindenképpen írásban nyilatkoztatnám, hogy Ön nem kapta meg az elszámolást határidőben, amelynek oka a számfejtő program hibája volt. A nyilatkozatban szerepeljen, hogy az elmaradt illetmény, járandóság kifizetése mely időpontig történik legkésőbb meg. A nyilatkozatba bele lehet foglalni pl. azt is, amennyiben az elszámolás 10, vagy 14 napon túl is késedelmes, úgy a munkaadó vállalja az elszámolás tárgyát képező összeg után a törvényes kamatok megfizetését is.
Végső esetben a Munkaügyi Bírósághoz lehet /kell fordulni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.02.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Hugom 2005 novemberetol kiskonyvel dolgozott egeszen 2006-07-03-ig, ezen a napon lett bejelentve, munkaszerzodese ettol a naptol szol. Fonoke egy bizonyos tamogatast kapott azert amiert ott alkalmazta.
2008-02-01-vel ment utoljara dolgozni, kozos megegyezesben allapodtak meg, azonban papirjara megis az lett rairva hogy o mondott fel. Mint kesobb kiderult azert, mert ha kozos megegyezes kerul a papirra akkor a fonoknek nagyon sok penzt kell visszafizetnie, valoszinuleg a tamogatas arat. Tehat most az a helyzet, hogy hugom harom honapig nem kap tamogatast a munkaugyi kozponttol. Hivta fonoket hogy javitsa at a papirt kozos megegyezesre, de a valasz az volt ra, hogy nem lehet nagyon draga lenne neki. A fonok azt allitja, hogy egy ev amig o a tamogatast kapja es azonfelul meg egy ev, amit ott kellene dolgoznia ahhoz hogy kozos megegyezes johessen letre. Mi eddig csak az egy evrol tudtunk plusz egyrol meg nem hallottunk soha.
A kerdesem az lenne, hogy valoban igy van-e, es hogy ebben az esetben milyen kilatasaink vannak erre a harom honapra?

Kedves Csilla!

Amennyiben aláírta a papírt, - akkor gyakorlatilag esélytelen. Sokszor leírtam már, hogy TILOS olyan tartalmú iratnak, szerződésnek az elfogadása, aláírása, - amelynek a tartalma nem egyezik meg a valósággal, illetve az Önök érdekeivel ellentétes.
A munkaadójának abban igaza van, hogy valószínűleg komoly büntetésre számíthatna, amennyiben elismerné, illetve bizonyítható lenne, hogy támogatott munkahelyet megszüntetett.
De. Ismereteim alapján - a konkrét konstrukció feltételeit tudni kellene-, megengedhető a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése, és új munkavállaló alkalmazása a támogatás hátralévő részében. A szigorúbb feltételrendszer szerint, Ön kifejezetten védett pozícióban volt, és Önt meghatározott ideig kifejezetten foglalkoztatni kellett volna.

A következőt tudom javasolni: Szólítsák fel ajánlott tértivevényes levélben a munkaadót arra, hogy a MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJÁT A VALÓSÁGNAK MEGFELELŐ JOGCÍMEN SZÜNTESSE MEG, ELLENKEZŐLEG ÖN KÉRNI FOGJA A MUNKAÜGYI KÖZPONTTÓL, ILLETVE AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉGTŐL A TÖRTÉNTEK KIVIZSGÁLÁSÁT.

Emellett sokat nyomna a latba, ha húga tanúkkal tudná igazolni, hogy milyen körülmények vezettek a dokumentum aláírására, - igazolni azt kellene, hogy a húgát megtévesztették. (Amennyiben ez valóban is így történt.)

Egyébként érdemes lenne tisztázni, hogy a megszűnés jogcíme közös megegyezés (ebben az esetben azonnal jogosult a munkanélküli járadékra), vagy munkavállalói felmondás. (ebebn az esetben van a 3 hónapos kivárás.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(30.01.2008) 
Tisztelt Tamás!

Köszönöm, hogy ilyen hamar válaszolt problémámra.

Még egy kérdést szeretnék feltenni Önnek. Én még próbaidős voltam/ vagyok, a betegállományom még tart (egész pontosan holnap lesz egy hete, hogy tartanak a vizsgálatok) és most pénteken kellene bemennem aláírni a felmondást. Ez esetben is védett vagyok, hogy még nem telt le a próbaidőm? Így mit tehetek? Amúgy munkába állni sajnos csak kb. 1 hét múlva tudnék.
Várom szíves válaszát!

Üdvözlettel
V. Zsolt


Kedves Zsolt!

A társadalombiztosítási kiadásokat évek óta próbálják több-kevesebb sikerrel csökkenteni, ennek egyik első lépése volt a táppénz-szabályok átalakítása, a „táppénzcsalók” kiszűrése érdekében. Így persze szokás szerint kiestek a rostán azok is, akik nem csaltak, csak többet betegeskednek. Csökkent a táppénz összege (jelenleg legalább két év folyamatos biztosítási viszony után az átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási jogviszony azonban csak 60 százalékos táppénzre jogosít).

Még mindig él az az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, azonban a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya a táppénzes állomány. A táppénzből felépült dolgozó pedig legfeljebb 30 napig áll még védettség alatt, ha a táppénzes állománya is elérte a 30 napot. Amennyiben azonban csak 15-29 napot volt beteg, a felépülése után csak 15 napig élvez védettséget. 15 napnál kevesebb táppénzes állomány pedig kizárólag a betegség tartama alatt véd a felmondástól.

Hangsúlyozni kell, hogy a védelem kizárólag a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozik,

* a határozott idejű munkaviszony akkor is megszűnik a kikötött időtartam lejártával, ha táppénzen van a dolgozó.
* Ugyanez vonatkozik a próbaidőre is, ha az egyéb feltételek fennállnak próbaidő alatt is el lehet menteni táppénzre, azonban védettséget nem élvez a dolgozó, a próbaidő alatt indokolás nélkül bármikor megszüntethetik a munkaviszonyát.
* A kölcsönzött munkavállalóknak sincs védettségük, ugyanis rájuk nem vonatkozik a Munka Törvénykönyvének az a szakasza, ami a felmondási védelmet szabályozza.

Akivel pedig már közölték a felmondást, nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Természetesen a felmondási idő alatt is el lehet menni táppénzre, azonban ez az időszak nem fogja meghosszabbítani a felmondási időt.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(21.01.2008) 
Kedves Tanácsadó!

Január 31-vel kénytelenek vagyunk felmondani egy alkalmazottunknak.
Kérdéseim a következők:
- Mi a teendő akkor ha nem veszi át a felmondólevelet és mondjuk elmegy táppénzre.
- Köteles vagyok-e a felmondási idő felére felmentenem a munkavégzés alól vagy ragaszkodhatok-e a teljes felmondási idő ledolgozásához.
A két hónapra járó szanbadságát így el lehet számolni a felmondási időben vagy azt külön kell kifizetni?

Válaszát előre is köszönöm!


Kedves Mária!

A felmondás esetében a kézbesítés időpontja számít. Amennyiben a munkavállaló előbb megy el táppénzre, mint átvette a felmondásról szóló írásbeli közlést, - úgy a munkavállalónak jár a védelem.
A felmondás ledolgozandó idejébe az éves szabadságot bele kell számítani, amennyiben van fennmaradt szabadság, azt előtte ki kell adni, illetve annyival meghosszabbodik a munkaviszony megszűnésének az időpontja. Néhány kivételes esettől eltekintve nincsen lehetőség a szabadság pénzbeni megváltására.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(18.01.2008) 
Tisztelt Déri Tamás Úr!

3 és fél éve dolgozom ezen a munkahelyen. 2008 január 1-jével felmondtak nekem szóban és közölték velem, hogy csak kiskönyvvel dolgozhatok tovább. A kiskönyvemet kiváltottam, dolgozom tovább, de a felmondásomat papíron és a többi papíromat azóta sem emlegetik. A főnököm nem veszi fel a telefonját, ha hívom, azóta se tudtam beszélni vele csak üzenget.
Azt szeretném megtudni, hogy meddig tarthatja vissza a papírjaimat? Mert sajnos voltak olyan kolléganőim, akiknek 2-3 hónapot is kellett könyörögniük a papírokért.
Se munkanélkülire, se új munkahelyre így nem tudok menni. Én is csak azért maradtam kiskönyvel, hátha hamarabb lesznek meg a papírjaim. Ha kézhez kapom a papírjaimat akkor milyen papírokat kell adnia? Ha mégse adja ki a papírokat,akkor hova fordulhatok?

Köszönettel: B.Erika


Kedves Erika!

Talán az Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvre gondol? ...
Felmondás csak írásban érvényes, az elszámolást, igazolást pedig az utolsó munkában töltött napon oda kell adni.
Menjen el a Munkaügyi Bíróság panaszirodájára, mondja el ezt a történetet, - hogy írásban nem mondtak fel Önnek, a fizetését nem kapja, stb. A beadványt ingyenesen elkészítik Önnek a bíróságon. Kérje pártfogó ügyvéd kirendelését is.
Másrészt forduljon az OMMF-hez (www.ommf.gov.hu) Kérje az ügy kivizsgálását.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.01.2008)  Tisztelt Úr/Hölgy!

2006.11.30-tól állok egy Betéti Társaság alkalmazásában.
A cégvezető 2007.11.21. szerdán szóban közölte, hogy 2008.01.01-től nem tud a továbbiakban alkalmazni.
Én 2007.12.27-től táppénzen vagyok. A cégvezető 2008.01.08-án közölte telefonon, hogy a felmondási időmet a táppénzzel nem tolhatom ki, és a könyvelője már készíti a leszmolásomhoz a dukomentumokat.
A mai napon, 2008.01.14-én kaptam a cégvezetőtől egy sms-t, melyben szólt, hogy menjek be a papírokat aláírni, mert elhozta őket a könyvelőtől. A baj csak ott van, hogy én még írásban a mai napig semmilyen felmondó levelet nem kaptam, semmit alá nem írtam, ezért én úgy értelmezem, hogy hivatalosan még teljes jogú alkalmazásban vagyok a BT-nél, attól függetlenül, hogy táppénzen vagyok. Tehát, ha bemegyek a céghez, és visszamenőlegesen nem írom alá a felmondásomat ( már ha lesz ilyen ), akkor maradhatok-e táppénzen, és csak utána írok alá felmondólevelet, miután visszamentem dolgozni. Mert szerintem itt a munkáltató hibázott azzal, hogy nem írta meg a felmondó levelet, amikor ő akar nekem felmondani, és nem én magamtól. És mert nem akarok rögtön munkaügyi ellenőrrel odamenni, de kiváncsi vagyok, mik a lehetőségek.
Várom válaszát!

Tisztelettel: L. István

Kedves István!

Amíg Ön hivatalosan beteg, fekvőbeteg, - nem mehet be semmilyen jogcímmel és ürüggyel a munkahelyére, és erre Önt senki és semmi nem kényszerítheti. A vitás ügyek rendezése a felgyógyulása utánra marad. Ön jelenleg aktív jogon van táppénzen, a munkaviszonya folyamatos. A táppénz ideje alatt védettséget élvez.
(Jelzem, ha Ön nem tartózkodik az otthonában, esetleg bemegy a munkahelyére, - közvetve rácáfol táppénze jogosságához, és ez Önre, és az Önt táppénzen tartó orvosra nézve is kellemetlen lehet.)

A felmondás természetesen csak írásban érvényes. A felmondási idő kezdete a kézhezvétel időpontja.
Azt javaslom, hogy a gyógyulását követő első munkanapján jogi képviselő jelenlétében próbálják tisztázni a dolgot. (Az SMS-t ne törölje ki!)
Szükség esetén nagyon határozottan forduljanak Bírósághoz, jelentsék az esetet az OMMF-nek, esetleg az APEH/OEP megfelelő szervének.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(15.01.2008) 
Tisztelt Tanácsadó!

27. éve dolgozom egy élelmiszeripari gyárban műszakvezetőként.
Egy új gépsor beépítése kapcsán elbocsátásom került előtérbe, mint létszám feletti.
51 éves múltam nem tudom hogyan tovább...

Segítségét előre is köszönöm!


Kedves Ferenc!

Mivel váratlanul érte az elbocsátás, nem tervezte az életében és biztos munkahelyet tudhatott idáig magáénak, nehéz helyzet előtt áll. Nekem az a tapasztalatom, segítség nélkül nem megy. Azt javaslom, feltétlenül jelezze és kérje munkahelyén, hogy a cég biztosítson az ön számára karrier-tanácsadót. A létszám feletti elbocsátások esetében a cégek ezt belekalkulálják a költségvetésbe.
Ha cége erre nem hajlandó, akkor a területileg illetékes munkaügyi központoknak szintén van ilyen szolgáltatása. Abban a percben, hogy nyilvántartásba veszik, rögtön jelezze ezt az igényét.
Természetesen ha engem megkeres, én is szívesen látom karrier-tanácsadásra.
Azért van egy jó hírem, nem reménytelen az elhelyezkedés, esetleg a váltás, de ehhez többet kellene önről tudjak.

Üdvözlettel:

Joó Zsuzsanna
karrierszakértő


(09.01.2008) 
Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!

Középvezető vagyok egy kisvállallatnál.

2007. december 14-én üzemi balesetet szenvedtem, kórházi kezelésre szorultam s jelenleg is táppénzen vagyok. 2008. január 7-én a cégvezető közölte, hogy mondjak fel vagy közös megegyezéssel váljunk el. Közös megegyezéssel 1 hónapi bér végkielégítést ajánlott. 2008. január 6-án volt meg az 5 éves mukaviszonyom.
Ő, egy papírt lobogtatott s azt mondta, hogy a táppénz letelte után írjam alá. Nem néztem meg......

Kérdéseim:

Szerintem táppénz alatt nem teheti ezt meg illetve, ha a mukáltató mond fel, akkor 2 havi végkielégítés járna? Tehát nem szeretnék belemenni a közös megegyezésbe, felmondani természetesen végképp nem. Az időpontok nem jelentenek-e gondot, a felmondás szempontjából, pl. ha január 05-én keltezte, nincs meg az 5 évem, viszont azt gondolom ez nem lehetséges, mivel táppénz alatt nem teheti meg. Mi történik, ha újból munkára jelentkezem, mennyi a felmondási idő s mire kötelezhet vele?

Segítségüket s Válaszukat előre is Köszönöm!

Tisztelettel


Kedves Tamás!

Táppénz ideje alatt felmondani nem lehet, - a munkavállaló védettséget élvez. 5 Év folyamatos munkaviszony után a felmodási idő 45 nap, a végkielégítés pedig 2 havi átlagkeresetnek megfelelő illetmény.

Amennyiben a munkáltatója megsérti a foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat, eltér az Mt. által kijelölt keretektől, - Ön panasszal az OMMF-hez fordulhat, akik munkaügyi ellenőrzést fognak lefolytatni a munkáltatónál, - munkaügyi bírósághoz fordulhat keresettel az elmaradt járandóságai és (esetleg) kártérítés megfizetésére, - amennyiben az igazolásokat, elszámolásokat, stb (un. kilépő papírokat nem kapja meg) az utolsó munkában tölltött napon, - ezt azonnal jelentse be az Adóhivatalnál.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(04.01.2008) 
Tisztelt Déri Úr!

Én röviden annyit szeretnék tudni, hogy táppénz alatt kirúghatnak-e valakit a mai törvények szerint? Vagy csak különös indokkal?

Tisztelettel!


Kedves Zsuzsa,

Táppénz ideje alatt felmondani nem lehet. Különös indokkal sem. A táppénz letelte után azonban kezdeményezheti a munkáltató a munkaviszony megszüntetését.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(10.12.2007) 
Tisztelt CV Centrum!

2007.11.28.-án járt le a lemondási időm a közalkalmazotti jogviszonyról. Ezzel kapcsolatban az Intézményvezetőmtől kapott írásos dokumentum kitért arra, hogy azon a napon kifizetésre kerülnek a még fennmaradó járandóságaim. Ezzel ellentétben ez nem történt meg azon a napon arra hivatkozva , hogy nem bérkifizető hely a volt munkahelyem.
Lehet e ezzel kapcsolatban bármi jogi lehetőségem megtámadni? Én kértem tőle egy írásos nyilatkozatot , hogy ennek nem tett eleget ezen a napon.

Tisztelettel
V-né Kriszta


Kedves Kriszta!

Kérjen hivatalos tájékoztatást volt munkaadójától arra vonatkozóan, hogy a számfejtés megtörtént-e (ki végezte), és az intézmény, vagy az Államkincstár mikor utalja az Ön számára az elmaradt járandóságokat.
Amennyiben nem kap érdemi választa kérdésre, forduljon a Munkaügyi Bírósághoz, - talán nem peres eljárásban kell a jogait érvényesítenie, véleményem szerint nem éri meg a munkaadónak a "cirkusz" és az esetleges büntetés.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Tegnap reggel közölte velem a munkáltatóm, hogy egy a munkahelyemen figyelmetlenségemből elkövettet hibámért 30 napom van, hogy új munkahelyet keressek magamnak. Ma reggel kértem tőle az írásbeli felmondást mire azt válaszolta, hogy közös megállapodásra gondolt, mert az nekem is jobb lenne, mert akkor "tiszta" lappal tudnék továbblépni.
Ezeket mind a két nap kiabálva közölte velem. 3 és fél éve dolgozom nála.
Kérem mihamarabbi véleményét.
Köszönöm!


Kedves Szilvia!

Az elmérgesedő munkakapcsolat nyilván nem jó. A kiváltó okot talán Ön ismerheti, - bő 3 éves munkaviszony után valószínűleg azt is meg tudja ítélni, hogy van-e esélye a viszony normalizálásának.

A kérdés jogi részére azt tudom válaszolni, hogy a rendkívüli felmondás jogával csak kivételes esetekben lehet élni. Ez kizárólag írásban lehetséges, és adott esetben bíróság előtt az indokok helytállóságát alá kell tudni támasztani. A munkáltatója által kifogásolt hiba természetét nem ismerem, de a figyelmetlenségre történő hivatkozást "gyenge" érvnek tartom.

Azt tudnia kell, hogy Önt 3 év folyamatos munkaviszony után egy havi végkielégítés is megilleti, - a felmondási idő kezdő napja pedig az írásbeli értesítés kézhezvétele. A közös megegyezést elfogadhatja, amennyiben az Ön jogos járandóságait az utolsó munkában töltött napon a számlájára utalják, és elkészítik az Ön számára a szükséges igazolásokat, elszámolásokat. A megállapodás részleteit írásban rögzítsék, - és (lehetőleg) közjegyző előtt írják alá.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(05.12.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg a felmentési időmet töltöm, amely 2008 február 28-án fog letelni. Az eredeti elképzelés szerint, 2009 jan 1-vel elmentem volna előrehozott öregségi nyugdíjba, mivel 1949 szept. 24-én születtem, és a 40 év ledolgozott időm is megvan. Úgy gondoltam, hogy azt a 10 hónapot kihúzom valahogy, mivel 9 hónap végkielégítést is fogok kapni.
Az új szabályzat értelmében, azonban, csak 60 éves koromra mehetek nyugdíjba.
Tehát, minden körülmények között el kell valahová mennem dolgozni.

Kérdéseim:
1. mi a nyugdíjazásom kezdő időpontja; 2009. jan. 1. vagy szept. 24-e, amikorra ténylegesen betöltöm a 60. életévemet.
2. a felmentési időm alatt - ha összejön - vállalhatok-e munkát hivatalosan valahol?
3. ha vállalom a csökkentett nyugdíjazást, abból átmehetek-e az öregségi nyugdíjba, ha eljött az idő?
4. ha leszázalékoltatnám magamat - sajnos a betegségeim miatt megtehetném - abból átmehetek-e a rendes nyugdíjba, ha eljött az ideje?
5. mit csináljak, menjek el táppénzre, vagy munkanélkülire? Mindkettő csak ideiglenes megoldást jelent!!

Segítségét előre is köszönöm:

Attila


Kedves Attila!

Tökéletes megoldást nem tudok javasolni. A nyugdíjazás időpontját a betöltött életkor (tehát születési idő) elérése/betöltése alapján, vagy a ledolgozott munkaévek alapján számítjuk.

Felmentési, vagy felmondási idő alatt lehetséges a munkavállalás, - amennyiben ehhez a munkaadó hozzájárul, de ez nem számít további jogszerző szolgálati időnek, - hiszen a felmondás teljes ideje munkaviszonynak minősül.

Előrehozott öregségi nyugdíj esetén - természetesen a teljes jogosultságot jelentő életkor betöltésével jogosult lesz a teljes nyugellátásra. (Az más kérdés, hogy a nyugdíjalap kiszámítása majd milyen feltételekkel történik.)

Az úgynevezett leszázalékolással megpróbálkozhat, de azért túlzott reményeket ne fűzzön ehhez. Az EU ragaszkodik a rokkantsági járadékban részesülők egészségügyi felülvizsgálatához, az új esetek elbírálását pedig szigorú feltételekhez köti. - Hasonlóak a tartós megbetegedések (táppénz) elbírálásának esetei is. Alig látom esélyét annak - ha csak súlyos, szövődményes betegsége nincsen-, hogy három hónapnál hosszabb időre táppénzes ellátásban részesüljön.

Sajnos manapság már az egészségbiztosítás eszközei nem tudják kezelni a munkaerőpiac begyűrüző szociáális problémáit. Arról nem is beszélve, hogy így, vagy úgy, de Ön fizeti meg közvetve, vagy közvetlenül ennek a terheit.

A tanácsadó időnként nehéz helyzetben van. Talán Önnek is érdemes lenne felkeresni az OEP/MEP ügyfélszolgálati irodáját, ahol tanácsot kaphatna arra vonatkozóan, hogy mi jelentené Önnek a legjobb megoldást. Konkrét számításokat ott tudnak végezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.11.2007)  Üdvözlöm!

Én azt szeretném megkérdezni, hogy kb. 14 év munkaviszony után, (1 hónap híján, amit közös megegyezéssel szüntettek meg) mennyi idő munkanélküli segélyt kaphatok?
És körülbelül mennyi összeget, ha a munkaadóm minimálbérre jelentett be.
A 14 évbe az is beleszámít ha közben gyereket szültem, és 3 évig itthon voltam? Vagy azt az időszakot levonják a 14 évből?
Válaszukat várva és megköszönve:
Anett

Kedves Anett!

A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki.

A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(01.11.2007) 
Tiszteletem!

Szeretnék segítséget kérni Önöktől. Szlovák állampolgár vagyok és Székesfehérváron dolgoztam egy távközléstechnikai cégnél, mint adminisztrátor. De sajnos nem csak ez volt a feladatom, hanem sok más is, ami a munkaköri leírásomban nem szerepelt. 7 hónapon keresztül minimálbért kaptam, persze azt ígérték, hogy 3 hónapos próbaidő után felemelik a béremet, ami persze nem történt meg.
7 hónap után egy reggelen sajnos késtem, amit persze jeleztem a fönökömnek, de ő ezt letagadta, majd elismerte, és felhívott telefonon, trágár szavakkal illetett és lecsapta a kagylót.
Pár perc múlva visszahívott, amikoris megkértem, hogy ne beszéljen így velem, mert nem ezt érdemlem. Erre Ö: akkor holnap gyere be a papirjaidért. És másnap reggel már nem dolgoztam ott.
Vannak még elmaradásai is, mert amikor a kisfiammal táppénzen voltam márciusban és októberben, a mai napig nem kaptam semmiféle pénzt.
Tudom, hogy ezt a könyvelő intézi, de felhívtam az Országos Egészségügyi Pénztárt, és ők a mai napig semmiféle igényt nem kaptak. Tehát azóta nem történt semmi. Mivel szlovák vagyok azt hiszik mindent megtehetnek velem.
Kérem segítsen, mit tegyek, hova és kihez fordulhatnék.
Köszönöm segítségét:

Ilyés Tímea


Kedves Tímea!

A jogsértés elég egyértelműnek tűnik, - kérdés hogy Ön mit tud bizonyítani? Javaslom azonnal forduljon panasszal az OMMF-hez, és azonnal adjon be keresetet a Munkaügyi Bírósághoz is.
A táppénzes problémát jelezheti az APEH/OEP megyei Igazgatóságán is.
Kérem igazolható módon, és írásban kommunikáljon.

Csupán vélelmezem, de az Ön számára talán azért nem számfejtettek táppénzt, mert Ön hivatalosan be sem volt jelentve a munkaadóhoz. A munkaviszony rendkívüli felmondására pedig csak rendkívüli esetben, írásban, és részletes indoklással van lehetőség.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(01.11.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Végkielégitéssel kapcsolatban lenne kérdésem.15 éves munkaviszonyom van. A 15 év alatt ugyanaz a fönököm, ugyanaz a tevékenységi köröm.
Azt szeretném kérdezni, ha a munkáltató időközben cégnevet módosított, új munkaszerződést iratott alá, de most esetleg rendes felmondással felmond, számit-e a 15 év, vagy csak az utolsó névváltoztatás óta eltelt időt veszik figyelembe?

Segítségét előre is köszönöm!


Tisztelt Olvasónk!

Az Ön által leírt információk alapján nem teljesen egyértelmű a helyzet. Már azt sem egészen értem, hogy miért írt Ön új munkaszerződést alá, véleményem szerint a módosítás elegendő lett volna. A végkielégítés szempontjából azonban két perdöntő dolog van:
1. A korábbi munkaszerződése megszűnésének körülményei.
2. A munkaadó jogfolytonossága.

A probléma az, hogy munkaügyi tárgyú jogvitákban az elévülés 1 év, néhány kivételes esetben 3 év.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(06.12.2007) 
T.Déri Úr!

A munkaadónk ellen hivatalosan is csődeljárást indítottak. Bíztatnak minket, hogy még 2-3 hét és kiderül, hogy jogutódlással megvásárolja-e valaki a céget, de erre nagyon kevés az esély. A jelenlegi cégemnél már csak azok az emberek dolgoznak, akiknek hivatalosan is jár a végkielégítés. Azonban a kérdésem az lenne, hogy a csödeljárás megindítása alatt álló céghez, beadható-e a rendkívüli felmondás. Több, mint egy éve nem fizetik ki a \"gépkocsi használatot\", az egyéb \"juttatásokat\" és a fizetések határidejét sem tartották be az elmúlt hónapokban. Ilyen esetben mire számíthatunk, mi munkavállalók?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel: K.A.


Tisztelt Olvasónk!


A csődeljárás megindítására kizárólag a gazdálkodó szervezet vezetője jogosult. Az eljárás megindítása iránti kérelmet a megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az adós a korábban lefolytatott csődeljárás során fizetési haladékban részesült, két éven belül újabb csődeljárást nem kezdeményezhet maga ellen. A csődeljárás megindításához a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a legfőbb szerv (szövetkezetnél a közgyűlés, kkt.-nál és bt.-nél a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, kft.-nél a taggyűlés, rt.-nél ugyancsak a közgyűlés, stb.) előzetes egyetértését beszerezni. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a szakszervezeteket, illetve az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. A csődeljárás megindítását ezért egy előzetes eljárásnak kell megelőznie, amely a legfőbb szerv egyetértéséről szóló döntés megszületésével zárul le. A bíróság előtti eljárás iránti kérelemhez csatolni kell:

* a legfőbb szerv előzetes egyetértéséről szóló okiratot,
* három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget),
* az adós adószámát,
* a hitelezők listáját (névsor, hitelek összege, lejárati időpontok),
* a közzétételi költségtérítés (15 000 Ft) befizetését igazoló okiratot, valamint
* az adósnak nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül fizetési haladékban nem részesült.

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot (moratórium) kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárást a közfelfogás gyakran keveri a felszámolási eljárással. Csődeljárást az átmenetileg likviditási gondokkal küszködő gazdálkodó szervezetek kezdeményeznek maguk ellen gazdasági helyzetük rendezése, jogutód nélküli megszűnésük elkerülése érdekében. A felszámolási eljárás ellenben a fizetésképtelen adós hitelezőinek a kielégítését szolgálja, és végső soron a gazdálkodó szervezet megszűnését eredményezi.

Meglátásom szerint a rendkívüli felmondás indokai nem állnak fenn, - az Ön által leírt információk alapján súlyos jogsértést a munkaadó nem követett el. A problémák permanens gazdasági nehézségekre vezethetőek vissza.

Amennyiben a csődeljárás eredménytelen lesz, úgy felszámolási eljárás fog elindulni, - a vállalat fizetésképtelensége esetén az elmaradt juttatások egy részét a Bérgarancia Alap
kifizeti.

Amennyiben új munkaajánlatot kapna, azt ne utasítsa el, próbáljon jelenlegi munkaadójával közös megegyezéssel szerződést bontani úgy, hogy ismerje el tartozásként az Ön számára ki nem fizetett juttatásokat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(23.10.2007) 
Üdvözletem!

2007. junius.29-től elbocsátottak kollégámmal együtt, természetesen ezt előző nap közölték. 1 hónap felmentési idő és végkielégítés, ami közel 5 évre járt (3 hónap hiányzott volna hozzá).
Ezt még megérti az ember fúzió után a technikai létszám túlcsordult valakinek, valakiknek menniük kell.
Gazdasági indokok, a maradék 5 ember el tudja látni a feladatot stb.

Tudomásul vettük, bár nem esett jól. Viszont a napokban ujsághirdetések, internetes portálokon látom azt a poziciót meghirdetve, ahonnan elbocsátottak minket és nem egy embert keresnek, hanem többet.
Az lenne a kérdésem, hogy ez jogszerű-e?
Nem hiszem el, hogy 3 hónappal ezelőtt nem lehetett azt látni, hogy 5 ember nem tudja ellátni a feladatot sőt 2x annyit.

Üdvözlettel:

Gábor


Kedves Gábor!

Az Ön kérdésére nagyon bonyolult a válasz, és nagyon bonyolult lehet az igazság feltárása. Néhány hozzászólással korábban már boncolgattuk a jogok és kötelezettségek határait. Az Ön esetében azt kellene tudni bizonyítani, hogy a felmondás indoka alaptalan volt, - hogy a munkaadó a felmondás közlésekor már tudta, és tudhatta is, hogy a meghozott döntés indoka a valóságnak nem felel meg.
Amennyiben lehetséges lenne annak bizonyítása, hogy a leépítés tendenciózus és rosszhiszemű volt, - akkor a Bíróság kimondhatja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét. Jogot csak jóhiszeműen lehet gyakorolni, a magyar jogrendszer kifejezetten tiltja a jogellenes jogalkalmazást, illetve a joggal való visszaélést.

A részletek pontos ismerete nélkül Önnek is csak azt tudom javasolni, hogy társaival együtt tegyenek hivatalos írásos panaszt az OMMF-nél és a Megyei Munkaügyi központnál. Kérjék az eset kivizsgálását. Amennyiben úgy érzik, hogy megalapozott bizonyítékok is állnak az Önök rendelkezésére, - úgy a Munkaügyi Bíróságon is kezdeményezzék a munkaügyi jogvitát. Kérjék munkaviszonyuk helyreállítását, valamint elmaradt járandóságaik megfizetését.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.10.2007) 
Üdvözlöm!

Nagyon egyszerű kérdésem lenne:
ez év október 8-án rendes felmondással, 45 nap felmondási idővel, november 21 napjával megszünik a 2001.09.01. óta tartó határozatlan idejű munkaviszonyom. Egyben október 8. nappal fel is mentettek a munka végzése alól (mivel az indoklásban is az szerepelt, hogy nem tudnak munkát biztosítani). Mai napon ,október 17-én megkaptam minden papiromat, de az anyagi járandóságaimat (felmondási időre a fizetést, a 2 havi végkielégítést) nem, bár a kapott bérpapiron minden szerepel, hogy jár, de mikor kell ezt kifizetnie a munkáltatónak? Én úgy gondolom, a papírokkal együtt meg kellett volna kapnom. Ha így van, hogy juthatok a pénzemhez hivatalos, de nem peres úton?


Köszönettel:Dankóné Jutka


Kedves Jutka!

Ismerni kellene, hogy milyen dátum szerepel az elszámolás (utolsó bérszámfejtés) dokumentumain. A fő szabály szerint az utolsó munkában töltött napon minden járandóságot ki kell fizetni, és az elszámolással együtt az iratokat átadni a munkavállalónak.
Tisztázni kellene, mi és hogyan történt. - Pl. a munkaadó által kiállított adóigazolásból sok minden kiderülhet. Attól függően, hogy milyen viszonyban váltak külön útjaik volt munkaadójától, - az udvariasan érdeklődve, vagy hivatalos felszólító levélben kérhet magyarázatot az elmaradt járandóság kifizetésére. E levélben felhívhatja a munkaadó figyelmét a számviteli fegyelem és a Munka törvénykönyve rendelkezéseinek maradéktalan betartására, valamint kilátásba helyezheti, hogy panaszával az OMMF-hez, illetve a Munkaügyi Bírósághoz
fordul. (Amennyiben az Ön által kifogásolt összeg az elszmolásban szerepel, de Ön ezt nem kapta meg, - úgy a dolog már adójogi kérdés is.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.10.2007)  Tisztelt Szakértő!

Szeretnék tanácsot kérni. Egy közalapítványnál dolgoztam 13 évig. A közalapítvány jogutóddal megszűnt. A jogutód felmondott. A felmondási idő felét le kellett dolgozni a másik felére felmentettek, nem kellett ledolgozni, 2007. október 24-én jár le a felmondási idő. 2007. július 24-én volt az utolsó munkában töltött napom, ezen a napon megkaptam a kilépéshez szükséges dokumentumokat. Kifizették 2007. október 24-ig időarányosan a szabadság megváltást, a végkielégítést és a felmondási időre járó (amit nem kellett ledolgozni) átlag keresetet. 2007. július 25-én elhelyezkedtem, szintén egy közalapítványhoz. Nem vagyok közalkalmazott és nem vagyok köztisztviselő. A próbaidő 2 hónap volt, ami 2007. szeptember 25-én lejárt. A jelenlegi munkahelyemet is meg akarják szüntetni, de még kérdéses, hogy jogutóddal, vagy jogutód nélkül. A szerződésben nincs meghatározva, hogy mennyi a felmondási idő, de ha jól tudom a törvény 1 hónapot ír elő. Az a kérdésem, hogy a teljes 1 hónap felmondási idő ledolgozására kötelezhet-e a munkáltató, vagy csak a felére. Bele számít-e a felmondási időbe a betegállományban töltött idő, az időarányosan járó szabadság? Ha 2007. október 25-én beteg állományba megyek, akkor passzív jogon járó táppénzen lennék? Melyik jogviszony számít elsődlegesnek? Ha a munkáltató mond fel akkor mire kötelezhet? Ha én adom be a felmondásomat, akkor milyen következményekkel kell számolnom?
Kérem szíveskedjenek levelemre választ adni.

Üdvözlettel:
Krisztina

Kedves Krisztina!

Amennyiben a munkaadó mond fel, úgy az 1 hónapos felmondási idő felének ledolgozására kötelezheti, - bár ez alól is adhat felmentést.
Természetesen amennyiben Ön munkaképtelen, úgy a táppénzes idő beleszámít a felmondási időbe. Ezzel kapcsolatban két dologra szeretném felhíni a figyelmét:
1./ A felmondási idő alatt igénybe vett táppénzes napok száma csökkenti a passzív módon igényelhető táppénzre jogosult napok számát.
2./ Tudnia kell, hogy a TB/APEH ellenőrei ellenőrizhetik, hogy a keresőképtelenség bejelentése valóban indokolt volt-e.

Amennyiben Ön mond fel, úgy a felmondási idő teljes egészét le kell dolgozni, - amennyiben arra a munkaadó igényt tart.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.10.2007) 
Tisztelt Szakértő!

Szeretném tisztán látni a jogaimat, lehetőségeimet, ezért kérem a segítségét.

2001. 10. 29-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen. 2005. 08. 24-én szültem, jelenleg a GYED alatt felhalmozódott szabadságomat töltöm.
2007. október 2-án kellene ismét munkába állnom, de főnököm nem kíván tovább foglalkoztatni. Kérdéseim a következők:
1. Felmondhat-e nekem, illetve ezt írásban kell-e megtennie?
2. Jár-e nekem felmondási, felmentési idő? Ezek alatt kell-e dolgoznom?
3. Jár-e végkielégítés?
4. Az idei szabaságomat ki kell-e adnia, vagy ki is fizettethetem?
5. Mi a helyzet abban az esetben, ha én mondok fel, mert másik munkahelyet keresek?

Köszönettel:

Liliom


Kedves Liliom!

Ezen a fórumon is már sok szó esett arról, hogy gazdasági érdekre hivatkozva a munkaadó tulajdonképpen bármikor felmondhat a munkavállalónak. Ez ellen szinte semmit nem lehet tenni, kivéve ha egyértelműen bizonyítható valamilyen személyes ok, hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció.

Felmondani csak írásban lehet, - a felmondás indokának közlésével. Ennek az indoknak tényszerűnek, vagy tárgyszerűnek kell lennie. A felmondás akkor érvényes, ha az kézbesítettnek minősül, vagy az átvételre került.

A kismamákat a GyED/GyES ideje alatt felmondási védelmet élveznek, - a munkahelyre való visszatérésüket biztosítani kell. A munkaába állást követően azonban a védelem megszűnik, így a munkaadó élhet a felmondás jogával.

Amennyiben a munkaadó mond fel, úgy jár a felmondási idő, amely minimum 1 hónap. A felmondási idő felében kötelezhető a munkavállaló a munkavégzésre. Munkaadói felmondás esetén természetesen a végkielégítés is megilleti a munkavállalót, - ennek mértéke 5 év folyamatos munkaviszony után 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg.

A szabadság arányos részét ki kell adni, az pénzben nem megváltható. (Általában a felmondási idő munkavégzésre kötelezett részébe szokták beszámítani.)

Amennyiben Ön kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, úgy a felmondási időt teljes egészében le kell dolgoznia, és végkielégítésre nem tarthat igényt.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(18.09.2007) 
Tisztelt Szakértő!

Önkormányzati Képviselő-testületünk módosította a 2007. augusztus 29.-én a Szervezési és Működési Szabályzatunkat, mely által 4 osztályt 3-ra vontak össze. Ez által, mint ügykezelőre nincs szükség, tehát leépítenek.
Magamról: 2008. február 1.-én tölteném be a 25 éves munkaviszonyt. 1983. febr. 1 óta dolgozom az önkormányzatnál. Kérdésem, hogy leépítéssel milyen juttatások illetnek meg. Kérem irják meg felmentési idő, végkielégítést, stb.
Mi az útja, módja ennek az egésznek?
Előre is köszönöm, az ügy sürgősségére tekintettel várom mielőbbi válaszukat.

További jó munkát kívánok!


Tisztelt Asszonyom!

A betöltött 20 év folyamatos munkaviszony után az Ön felmentési ideje 90 nap. Amennyiben felmentési ideje előtt táppénzt, vagy a szabadsága időarányosan fel nem használt részét igénybe veszi, - ezekkel a munkaviszonya meghosszabodik.
25 év folyamatos munkaviszony után 6 havi végkielégítés is megilleti Önt. Figyelem! A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
25 év folyamatos munkaviszony után Ön még jubileumi jutalomra is jogosult, amely 2 havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

Kérem figyeljen arra, hogy a munkaadónál a 25 éves munkaviszonya mindenképpen meglegyen. Nem szoktam ilyen tanácsot adni: de amennyiben Ön úgy érzi, hogy reális lehetősége van az Ön munkaviszonyának megszüntetéséhez, - még a felmentés kézhez vétele előtt - aktív jogon!!! - próbáljon táppénzes ellátást igénybe venni. (Önnek kb. december elejéig kellene "időt húznia", ha a juttatásokat maximalizálni akarja.)

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(06.09.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

A gazdasági társaságként működő, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkahelyemen az eddig határozatlan időtartamú munkaviszonyomat a munkáltatóm csoportos létszámleépítésről hozott döntés alapján rendes felmondással megszüntette.
A felmentési időm (8 hónap) első felének letelte utáni munkavégzés alól felmentettek. Egészen pontosan a munkaviszonyom majd 2008 áprilisában jár le, de csak decemberig kell dolgoznom.
A fentiekről szóló tájékoztatás egy részletét idézem: \" Az Önt megillető járandóságokat (felmentési időre járó bér, végkielégítés) folyószámlájára átutaljuk. Ezt megelőzően kérem, hogy az utolsó munkában töltött napon a munkakör-átadási és leszámolási kötelezettségének tegyen - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - szíveskedjen eleget tenni\".
Az idézetből kitűnik, hogy nem a munkaviszony végeztével, hanem a felmentési időm fele lejártakor a járandóságaimat (pld. végkielégítésemet) kifizetik.
Kérdésem az, hogy az ez év decemberében a majdani utolsó munkában töltött nap után - tehát még ebben az évben - kérhetem-e egyben a munkaviszonyom ez évben történő teljes megszűnését - természetesen lemondva a jövő év áprilisáig tartó, maradék, de le nem dolgozandó felmentési időre járó, tehát a munkaviszonyom alapján még áprilisig megillető juttatásról, hogy aztán ily módon még az idén benyújthassam az előrehozott nyugdíjra irányuló igényemet?
A munkáltatómat hátrány nem érné, ellenkezőleg: nem kell a további 4 hónapot (mint kvázi munkabért) kifizetniük számomra.
Megtagadhatja a munkáltatóm jogszerűen e kérésemet?
Jelzem, hogy a végielégítés rám vonatkoztatott mértékének számítására eleve nincs hatással e kérés teljesítése.
Köszönöm a válaszukat!
Tisztelettel!

Egy nyugdíj előtt álló


Kedves Imre!

Álláspontom szerint a kérésének akadálya nincsen, amennyiben Ön 60. életévét betöltötte jogosult az előrehozott öregségi nyugdíj igénylésére. Az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma abban az esetben állapítható meg, ha a születési év alapján a fent meghatározott szolgálati időből legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.

Itt szeretném jelezni, hogy Ön kérheti a nyugdíjfolyósítónál a nyugdíjának megállapítását. A hatályos jogszabályok nem zárják ki azt, hogy munkaviszonya mellett a nyugellátást is igényelje. (Végkielégítésre hivatalosan csak akkor nem jogosult, ha Ön a folyósítás időpontjában már nyugdíjasnak minősül, tehát már folyósítottak Önnek nyugellátást.)

Természetesen az Ön által leírt megoldás a teljesen tisztességes megoldás. Azt nem tudom megítélni, hogy a munkaadója hogyan járna el ebben az esetben, de a nyugdíj megállapításához nem kell a munkaadó hozzájárulása.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.08.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

2007 június 26-án váratlanul közölték velem, hogy megszünt a munkaköröm. Mint munka törvénykönyve alá tartozó dolgozó voltam alkalmazva. Június 27-től táppénzen vagyok mert nem tudtam volna már odamenni. 1 hónap felmondási időt kötöttek ki június 11-ig kellett volna dolgoznom. Egy egyetemista és egy középiskolás gyereket nevelek egyedül. Az elbocsájtásom igazi oka az volt, hogy az új főnök a saját emberét vette fel az én \" megszünt\" helyemre.
Munkaképesség csökkenésem 50%. Kérdésem az, hogy meddig maradhatok táppénzen?
Táppénzes papíromat júni 20-án küldtem be (a MÁK -tól kaptam a fizetésem a családi pótlékkal együtt) és még nem utaltak nekem pénzt, és családipótlékot sem. Meddig kell várnom?.

koskaj


Kedves Judit!

Amennyiben igazolható, hogy az új munkaerőt a vállalat lényegében azonos munkakörbe vette fel, és azonos feltételekkel dolgozik, - akkor a munkaviszony
megszüntetésének jogszerűsége vitatható. Talán érdemes bejelentést tenni az Esélyegyenlőség Hatóságnál, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél.

Másrészt: A táppénzes jogosultság jogcíme attól függ, hogy Ön átvette-e a felmondásról szóló értesítés, mielőtt a háziorvosa táppénzes állományba vette? Amennyiben előbb volt jogosult a táppénzre, mint ahogy a felmondást Önnek kézbesítették, akkor a táppénzre aktív jogon tarthat igényt, - maximum egy évig -, egyben Önt felmondási védelem illeti meg, tehát jogszerűen nem
szüntethető meg a munkaviszonya.

Amennyiben a felmondást Ön hivatalosan átvette, és csak ezután keletkezett a táppénzes jogosultsága, úgy a táppénz passzív jogon jár, és legfeljebb 90 napig. Az első táppénz kifizetésének időpontja egyébként a jogosultság megszerzését követő 45. nap elteltét követően lehetséges.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.07.2007) 
Szép napot kívánok!

A férjem 1996.08.07. óta dolgozott egy Kft.-nél határozott idejű munkaszerződéssel, amit már évekkel ezelőtt határozatlanra módosítottak.

2007.07.11-én behívatták a főnök elé, aki azonnal arra kérte, hogy írja alá a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel. Ő ezt aláírta. Szerintem nem kellett volna.
Én úgy gondolom, hogy ennyi munkaviszony után járt volna neki 3 havi végkielégítés, ha a cége küldi el rendes felmondással.


1. Járt volna-e neki a végkielégítés?
2. Ha igen, lehet-e ez ügyben még bármit tenni?
3. A végkielégitésnél számított munkaviszony honnan számít? A határozatlan idejű munkaviszony kezdete a mérvadó, vagy amikor véglegesítve lett?
4. Lehetne-e a céget kötelezni arra, hogy fizessenek?
5. Hová forduljunk?

Szerintem a férjemet kihasználták (átverték), mert nem tudta, hogy ha a cége mond fel neki, akkor őt megilleti a végkielégítés.
Van valami reményünk, hogy ezt a (nem kis) pénzt megkaphatnánk?
Előre is köszönöm.

Jancsóné


Tisztelt Asszonyom!

Kecsegtetni nem tudom Önt semmilyen reménnyel. Valóban: Az Ön férjének járt volna végkielégítés, legalább a határozatlan időre kötött munkaszerződés évei után. (Amennyiben a határozott szerződésekben kimutatható a folyamatos, tehát "kimaradt nap" nélküli munkaviszony, úgy esetleg ez is jogalap lehetne.)

A megállapodás, a közös megegyezés azonban egy szerződés. Semmilyen szerződést, megállapodást, stb. nem kötelező egyoldalúan, és azonnal aláírni elfogadni. Az ilyen megállapodások felülvizsgálata szinte lehetetlen. A Bíróság alapvetően iratok alapján dönt, amennyiben nem bizonyítható, hogy az Ön férjét kényszerítették, vagy fenyegették az aláíráskor, - alig van tennivaló.
Panaszos beadványt próbáljon meg írni az OMMF -hez. Amennyiben más kollégái is kerültek hasonló helyzetbe ennél a cégnél, talán lehet esélye.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.09.2007) 
Tisztelt Déri úr!

4 évig dolgoztam tanárként ugyanazon a munkahelyen, de mindig határozott idejű - általában egy éves - szerződésekkel. A szerződések lejártakor mindig újat kötött velem az igazgató úr, tehát nem volt közötte szünet. Most június 30-án lejárt a szerődésem és nem újították meg, mert kolléganőm visszatért Gyesről. A nekem járó szabadságot kifizették.
Kérdésem:
- 3 év után nem kellett-e volna kinevezést kapnom?
- Jár-e valamilyen összegű végkielégítés?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Róbert


Kedves Róbert!

Kinevezést valószínűleg nem tudott kapni, mert ahhoz plusz státuszt kellett volna igényelnie az intézménynek. A végkielégítés kérdése már érdekesebb probláma, de az Mt. 95.§ (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz:
" munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg."

Önnek viszont azért szűnt meg a munkaviszonya, mert a szerződése lejárt. Igazságtalannak tartom, de jelenleg ez a szabály.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.07.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Ha határozott idejű munkaszerződésem volt 2003.09.01-től 2005.08.31-ig ( menet közben többször lett hosszabítva) és 2005.09.01-től lett határozatlan idejű munkaszerződésem, akkor a most jogutód nélkül megszűnő munkahelyemen jár végkielégítés?

Köszönettel: Erzsi


Kedves Erzsi!

Amennyiben a munkaviszony folyamatosnak tekinthető, - én úgy gondolokm, hogy jár a végkielégítés. Pontosan kellene tudni, mennyi volt az Ön határozatlan időre szóló munkaviszonya a cégnél, és ehhez képest a határozott időre szóló szerződések hogyan viszonyulnak.
Próbáljon a céggel megegyezni, -vagy forduljon a munkügyi bírósághoz a kérdésével. A felvetése mindenképp jogos.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.07.2007) 
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban.
Az intézmény átminősítése és státuszom megszüntetése miatt elbocsátanak.
A kérdésem a következő:
Ha egy másik önkormányzati kórházban megbízási szerződéssel dolgozom, az részmunkaidős munkaviszonynak számít-e?
Ez azért fontos, mert tudomásom szerint a (Kjt.37 paragrafus. alapján), ha a felmentési idő alatt bármely költségvetési szervvel munkaviszony áll fenn, akkor végkielégítés nem adható.


Várom válaszát tisztelettel:

Zsolt


Kedves Zsolt!

Jól látja a helyzetet a jogosultság tekintetében (12). A foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak viszont nincsen köze ahhoz, hogy a munkavégzés töredék-, rész-, vagy teljes munkaidőben történik.
A jogszabály sarkosan fogalmaz, -arra az adott intézmény gazdasági osztályán tudnak válaszolni, hogy egy esetleges MB. szerződés ideiglenesen elfogadható-e?!

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.06.2007) 
Tisztelt CV Centrum!

Egy egyszerű kérdéssel fordulok Önökhöz: milyen hivatalos iratokat kell hogy kézhez kapjon a munkavállaló munkáltatójától, munkaviszony megszűnése esetén? Attól tartok sajnos nem kaptam meg minden szükséges iratot.Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel:R.Szabina


Kedves Szabina!

Tudomásom szerint a következő iratokat kell átadni a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor:

Munkaviszony igazolása,
TB kiskönyv,
Jövedelemigazolás a társadalombiztosítási ellátáshoz,
Igazolás (TB) Nyugdíjpénztári tagságról,
Igazolólap munkanélküli járadék megállapításához,
SZJA adatlap,
Igazolás TB nyilvántartás adatairól,
Bérkarton

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(14.06.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

A felmondási időre írhatnak-e ki szabadságot, ha a felmondási idő teljes időtartamára felmentettek a munkavégzés alól?
2007.jún.5-én kaptam kézhez a felmondásom, ami júl. 5-én telik le. A felmondásban rögzítették, hogy a felmondási idő teljes időtartamára felmentenek a munkavégzés alól, valamint azt is, hogy az időarányosan járó, igénybe nem vett szabadságomat pénzben megváltják. (Arról sem írásban, sem szóban nem volt szó, hogy a felmondás felére szabadságot fognak kiírni.)
A munkáltató 11 nap ki nem vett szabadságot beleszámolt a felmondási időbe, 4-et pedig kifizetett.(2006-ról maradt 1 nap szabim + 15 nap jár fél évre, ebből 2-őt vettem ki.)
Ehhez joga van a munkáltatónak?

Köszönöm válaszát!


Kedves Gabriella!

A munkaadó felmondása után a felmondási idő felét kell ledolgoznia a munkavállalónak. (Amennyiben a munkavállaló mond fel, úgy a teljes felmondási időt le kell dolgozni.)
A fő szabály szerint a szabadság pénzben nem megváltható, tehát a szabadságot ki kell adnia a munkaadónak.
A jogszabály logikája szerint jogos, amennyiben a munkaadó a felmondási idő felére (ledolgozandó) részére az időarányosan fel nem használt szabadságos
napokat figyelembe veszi.
Apróság: ebben az esetben nem egészen helytálló, hogy Önt a felmondási idő teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól, - formálisan igen.
Munkaadója enyhe logikai ellentmondásba keveredett, de a magatartása álláspontom szerint nem kifogásolgató.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.06.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Május 30-ával felmondtam (rendes felmondás) a jelenlegi munkahelyemen. A munkaszerződésemben nincs felmondási idő meghatározva. Úgy tudom, hogy a törvény szerint a felmondási idő min. 30 nap, max. 1 év. ilyen esetben.
Kötelezhet-e a munkaadó, hogy a minimális 30 napon (+ 15 nap mivel több mint 5 éve dolgozom itt) túl dolgozzak?
Milyen jogi következményekkel jár ha nem töltöm le a felmondási időt?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Szabó Tímea


Kedves Tímea!

A felmondás általános mértéke a törvény erejénél fogva 30. nap. Amennyiben ettől eltérő rendelkezés nincsen a munkaszerződésében, a 30 nap betartása kötelező. Mivel a munkaviszony megszüntetését Ön kezdeményezte, így a 30 napot, -Ön esetében a 45 napot- le kell dolgoznia. A felmondási idő mértéke azonos, bármelyik fél mond fel. A különbség az, hogy a munkáltatói rendes
felmondás esetén a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól, erre az időre átlagkereset jár. Erre az évre jutó, eddig fel nem használt szabadságának arányos részét azonban beszámíthatják a felmondás idejébe. Nem javaslom, - de esetleg passzív jogú táppénzt is igénybe vehet, amennyiben egészségi állapota ezt megköveteli.

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.05.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

1996. óta dolgozom egy magán Kft-nél, mint adminisztrátor.
2000-től 2007.május 5-ig voltam a két gyerekemmel otthon szülésin. 2007.május 6-án telt le a második gyerekem után járó GYES. Ez után szerettem volne visszamenni dolgozni, de sajnos egy műtét miatt kórházba kerültem. A kórházban tartózkodásom alatt a főnőköm írásban közölte velem, hogy közös megállapodással felbontja munkaviszonyomat 2007.május 6-ai hatállyal.
Lehetséges-e ez, amennyiben én ehhez nem járultam hozzá, tehát nem egyeztem bele a közös megegyezésű felmondásba? Illetve, hogy a GYES után nem védi-e valami jogszabály a kismamákat a munkahelyük elvesztésének megakadályozásában?

Üdvözlettel:

Egy beteg anyuka


Kedves Anyuka!

A közös megegyezés akkor jogi egyezség, amennyiben Ön ezt elfogadta, aláírta. Amennyiben munkaadója közös megegyezés jogcímen szüntette meg az Ön munkaviszonyát, az Ön hozzájárulása nélkül, és ezt írásban közölte Önnel, - forduljon mihamarabb a Munkaügyi Bírósághoz. A Bíróságtól kérheti, hogy helyezzék vissza munkakörébe és/vagy kérhet kártalanítást is.

A felmondási védelem GyES alatt védi a munkavállalót, a munkába állást követően azonban nem. A felmondási védelem azonban a táppénzen lévő munkavállalót is megilleti.

Az Ön által leírtak alapján úgy tűnik, hogy a Munkaadója több ponton szabálytalanul, sőt jogellenesen – megkockáztatom -, rosszhiszeműen járt el Önnel szemben. A Bíróság az elmaradt juttatások, valamint akár 10 havi átlagkereset megfizetésére is kötelezheti a munkaadót, attól függően, hogy az elkövetett jogsértés súlyosságát alá tudje-e támasztani?!

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(07.05.2007) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

2007. április 27-én a munkáltatóm megszüntette próbaidőn belül a közalkalmazotti jogviszonyomat, azonnali hatállyal. Ez azt jelentette konkrétan, hogy az okirat április 27-én kelt, és a jogviszonyom is ezen a pénteki napon szünt meg. Kezembe nyomták még a bérpapíromat, amely szerint április 1-30-ig a munkabéremet számfejtették, tekintettel arra, hogy április 30. szabadnap volt, amelyet előző héten szombaton, április 21-én le kellett dolgozni. Kértem munkáltatótam, hogy a jogviszonyom megszünésének napját javítsák ki április 30-ra, mivel ezt a napot korábban ledolgoztam. Erre azt a választ kaptam, hogy 30 napot dolgoztam, erre számfejtették a béremet, de a jogviszonyom 27-én megszünt, azonnali hatállyal, azt nem javítják ki. Én ezt logikailag értelmetlennek, másrészt jogellenesnek tartom. Teljesen kiborultam, de a négy napos ünnep miatt 3 napon belül még táppénzre sem tudok elmenni.Érdemes-e munkaügyi vitát indiítanom?

Tisztelettel: Éva


Kedves Éva!

Az Ön által leírtakból úgy űnik, hogy Önnek logikailag igaza van. (Szerintem április 28.; vagy május második napjával kellett/ lehetett volna az Ön munkaviszonyát megszüntetni.) Természetesen a dátumoknak csak a passzív táppénz igénylésekor van érdemi jelentősége.
Arra figyeljen, hogy a munkaadója azt nem tiltotta meg Önnek (nem is tilthatta meg), hogy Ön a háziorvosánál jelentkezzen, és a háziorvosa megállapítsa indokolt esetben a keresőképtelenséget.
Amenyiben Ön április 28. napján (de legkésőbb május 02.-án -a közbeeső munkaszüneti napok miatt objektíven nem kerülhetett táppénzes állományba) keresőképtelen, igényelni tudja a passzív jogú ellátást.

Természetesen Ön hivatalos levélben felszólíthatja a munkaadót a dátumok korrekciójára, vagy ugyanezt kérheti a Munkaügyi Bíróságtól is. Amennyiben Ön a munkaadó adminisztratív tévedése miatt került joghátrányba, úgy kérheti a kártalanítást a Bíróságtól. Ennek azonban előfeltétele az, hogy Önnek az orvosánál jelentkeznie kellett, és a keresőképtelenséget meg kellett állapítania.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(03.05.2007)  Tisztelt Uram!

1985.06.25.-e óta dolgozom közalkalmazottként, ápolónőként egy nagyvárosi kórház baleseti sebészetén. 2007. június 1-el megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyom, felmentettek. 20 éven keresztül szerződéseket hosszabbitgattak 3 havonta fél évente. 2 éve gyes alatt már ki akartak tenni, de én ügyvédhez fordultam. Vissza vettek, majd a munkába állás után két nappal véglesítettek. Tehát 20 év szerződés, 2 év véglegesítés. Most, hogy újra kitettek, szeretném tudni, mit tehetnék a felmentési idő + végkielégités, ami nem kis összeg/ érdelében, mert akkor azt hallottam ez jogellenes dolgok sorozata. Előre is köszönöm a segitségét.

Tisztelettel:C. E.

Tisztelt C.E.!

A probléma a jogérvényesítési, illetve elévülési idő. Munkaügyi tárgyú perekben a fő szabály szerint egy év, de legfeljebb három év az igényérvényesítés elévülésének ideje. Teljesen egyértelműen jogellenes a szerződések indokolatlanul rövid időkre történő hosszabbítása. Azt gondolom azonban, hogy utólag nem tudja érvényesíteni ezeket a jogokat. Amennyiben az elbocsátásának a körülményei jogellenesek voltak, úgy a munkaügyi bíróságon keresetet lehet benyújtani. Az esetleges jogsértés megállapításánál a bíróság figyelembe veheti, hogy Önnel szemben korábban
éveken keresztül méltánytalanul jártak el, de kártalanításra csak objektív jogsértés miatt kötelezhetik a munkaadót.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(27.04.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Munkáltatói oldalról kérdezném a következőt!

Egy munkavállalónkkal 2007 március 5-én munkaszerződést kötöttünk, melyben 3 hónapos próbaidőt kötöttünk ki!
Sajnos a munkavállaló munkájával nem voltunk elégedettek, így 2007 április 30-i hatállyal (tehát bőven a felmondási időn belül) írásban felmondtunk! A felmondó levél dátuma április 24. Ekkor kapta kézhez és alá is írta (de a felmondás április 30-ra szól).
Aznap este, tehát április 24-én a munkavállaló elment betegállományba!
A kérdésünk az, hogy ez a betegállomány még cégünket terheli, vagy paszív jogúnak tekinthető?

Várom válaszát!
Üdvözlettel:

P. József


Tisztelt Munkaadó!

A próbaidő alatt felmondási védelem nem illeti meg a munkavállalót. (Akár azonnali hatállyal is lehetőségük lett volna a szerződésbontásra, minden külön indoklás nélkül.)
Álláspontom szerint április 30. után Önöket semmilyen járulék fizetési kötelezettség nem terheli. Ezen a napon azonban el kell készíteni az elszámolásokat, és igazolásokat a munkavállaló számára, - az esetleges juttatásokat a számlájára kell utalni.
A betegség és a munkaviszony megszüntetése nem befolyásolja a szokásos számfejtési feladatokat. A betegség időtartamára betegszabadság jár, a betegszabadság idejére a távolléti díj összegéből 80%-a jár jogszerűen (Mtk. 137.§. (3)). Amennyiben a betegszabadságot a munkavállaló kimerítette, de keresőképtelensége továbbra is fennáll, akkor a dolgozó részére táppénz-ellátás jár. Miután a felmondást írásban kell közölni, és abból a munkaviszony utolsó napja is kiderül. Erre az utolsó napra jár még a munkáltatónál a táppénz, vagy betegszabadság, ezt követően a munkavállaló már nem jogosult betegszabadságra, és a táppénz ellátása is passzív jogon jár.
Biztosítotti viszonyát szüntessék meg a munkavállalónak, minderről pedig tájékoztassák írásban (tértivevényes) levélben. (Mt. 81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.)

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.04.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Munkáltatói oldalról szeretném a segítségét kérni.
A probléma elég bonyolult és összetett: van egy dolgozónk, aki könyvelőként dolgozik. Sajnos problémák vannak a viselkedésével, a munkatársaihoz való hozzáállásával, időnként a munkájával is. Sajnos a közelmúltban olyan dolgok derültek ki róla, miszerint könyvelőként titkos információkat ad ki a cégről, a cégnek rossz hírnevét kelti.
Baráti körében azt híreszteli, hogy ha őt a cégtől kirúgják, akkor kárt tesz a számítógépes könyvelési rendszerben, és hivatalos szerveknél (APEH, Munkaügy) feljelenti. Illetve mielőtt kirúgnák a cégtől, szándékozik táppénzre menni?
A segítségét szeretném kérni abban, hogy mint munkáltató, mit tehetünk, hogy védhetjük ki ezeket a támadásokat? Hogy, milyen formában tudjuk őt \"eltávolítani\"?
Továbbá, ha hivatalos útra terelődik a dolog, mit tehetünk?

Segítségét előre is nagyon köszönjük.


Tisztelt Munkaadó!

Természetesen a munkaadót is éppolyan jogok illetik meg, mint -adott esetben-, a munkavállalókat. Szándékosan, tudatosan senki, senkinek nem okozhat kárt.
Ugyanakkor minden jogorvoslat kulcsa a bizonyíthatóság, illetve a bizonyítottság. Amennyiben bizonyítani tudják munkatársuk rosszhiszemű magatartását, súlyos mulasztását, etikai vétségét, -úgy a munkaviszony rendkívüli felmondással is megszüntethető. Emellett -többek között hitelrontás miatt-, további kárigény megtérítését is követelhetik.
Jogi útra akkor tereljék az ügyet, amennyiben a bizonyítékok, tanúvallomások egyértelműen az Önök álláspontját igazolják. (Zárójelben megjegyzem, hogy a "táppénzel" történő "fenyegetés" már önmagában sem jogszerű magatartás, adott esetben megkérdőjelezhető a táppénzes állomány indokoltsága is.)

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.04.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Április 19-én a munkáltató bejelentette, hogy létszámleépités miatt az 53 dolgozóból 18-at elküld. Egyenként jelezték a dolgozóknak, hogy közös megegyezéssel április 30-al megszűnik a munkaviszonyuk. Kifizetik a felmondási időket, végkielégitést mindenkinek, de jutalomként. Más választásunk nincs. Szerdán alá akarják iratni velünk a papírokat. Legmagasabb értékű étkezési jegyet, egészségpénztári dijat, önkéntes nyugdijpénztári juttatást is kapunk.
1. kérdés: Így elküldhet-e minket a munkáltató?
2. kérdés: Jutalomként kifizetheti a végkielégitést, a felmondási időre járó bért?
3. kérdés: Felmondási időre járna étkezési jegy,egészségpénztári tagdij, önkéntes nyugdijpénztári tagdij?
4. kérdés: Aláirjuk a felmondást? Nem járnánk jobban,ha letöltenénk a felmondási időt?
5. kérdés: Mikor jár így álláskeresési segély?
Nem tudjuk mit tegyünk,hogy jogosan küldjenek el minket,előre is köszönöm válaszát.


Lajos


Kedves Lajos!

A csoportos létszámleépítésről nem csupán a dolgozókat, hanem a munkaügyi központot is előre értesíteni kell, valamint a létszámleépítés körülményeit egyeztetni kell a munkahelyi érdekképviseletekkel is.
Arra nem tudok válaszolni, hogy miért jutalom jogcímen fizetik a végkielégítéseket, amennyiben a munkaadó "spórolni" szeretne, akkor a kártalanítás lenne a megfelelő jogcím, - azt ugyanis nem terhelik járulékok, - a munkavállaló számára pedig adómentes.

A dolog érdemi része azonban az, hogy a közös megegyezés jogcíme, megegyezik-e a tartalommal, azaz: csak olyan megállapodást írjon alá, amely az Ön számára elfogadható! Ön senki nem kényszerítheti előnytelen megállapodás megkötésére. Azt tudnia kell, amennyiben aláírt, elfogadott valamit, azon később már szinte lehetetlen változtatni.

Amit Ön leírt, abból az derül ki, hogy nem feltétlenül rossz szándékú a munkaadó eljárása. Azért legyen óvatos.

A felmondási ideje alatt nem kell dolgoznia, ha erre nem tart igényt a munkaadó. Étkezési jegy a munkában töltött napokra jár, a nyugdíjpénztári
befizetéseket viszont a felmondási idő végéig kell fizetni. (Addig tart a munkaviszony.)

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(25.04.2007) 
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Közalkalmazottként dolgozom egy önkormányzati fenntartású intézményben határozatlan idejű jogviszonyban. Az intézmény átminősítése és státuszom megszüntetése miatt elbocsátottak. A felmentési időmet töltöm. Ugyanitt lenne alacsonyabb fizetéssel más álláshely, amibe a felmentési idő letellte után felvehetnének. Kérdésem arra irányul. hogy a 2006-os és 2007-es évi munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változtatások alapján, ha végkielégítést veszek fel a munkaadómtól, akkor van-e valamilyen akadálya annak, hogy más munkakörben, szerződéses jogviszonyban, de ugyanazon a helyen alkalmazhassanak?
Másrészről ha létezik ilyen lehetőség, arról a munkáltatómnak értesítenie kell-e engem, vagy betöltheti új, akár nyugdíjas szerződéses alkalmazottal?

Várom válaszát tisztelettel:

Miklós


Kedves Miklós!

A közalkalmazottak, köztisztviselők felmentési idejére vonatkozó jogszabályi módosítás amiatt történt, mert a korábbi szabályozás visszaélésekre adott lehetőséget. A változás lényegét tekintve annyi, hogy a végkielégítés összegét nem az utolsó munkában töltött napon, hanem a felmentési idő letelte után kell kifizetni. Amennyiben közhivatalban hamarabb elhelyezkedik, akkor a juttatás arányosan csökken.
(Álláspontom szerint nem jogszerű, ha ugyanazt a munkakört, megbízási szerződéssel tölti be, - szerintem az elszámoló rendszerben előbb-utóbb feltűnhet a dolog.)
A munkaadójának egyébként a munkaviszony megszűntével értesítési kötelezettsége nincsen, de nem mindegy, hogy a munkaviszony a munkaadó megszűnésével szűnt meg, vagy a státuszt a munkakör megszüntetése miatt vonták vissza. Ugyancsak nem tartanám jogszerűnek, ha az Ön korábbi pozíciójában más, nyugdíjas korú munkavállalót alkalmaznának.
Amennyiben a munkaadó nem szűnt meg, úgy az Ön felmentése csak az Ön lemondásával, vagy fegyelmi okok miatt szüntethető meg. Az Ön által leírtak alapján több kérdés is felmerülhet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(29.03.2007) 
Tisztelt Ügyvéd !

Egy kicsit bonyolult helyzetbe kerültem és nem tudom, hogy mit is tudnék csinálni. A hozzá nem értők osztják a tanácsokat és persze mindenki mást.
A problémám a következő:
1998. július 22-től dolgoztam egy cégnél majd ez a cég egy kisebb vállalkozásába áttett 1999. október 1-én. Azóta itt vagyok alkalmazásban. 2005. február 23-tól szülési szabadságon majd gyed-en voltam és most, hogy a kislányom 2 éves lett, mentem volna vissza dolgozni. A gyed-et már nem kapom, helyette van most a gyes. Mivel tudtam, hogy vissza szeretnék menni a régi cégemhez fel is vettem a cégtulajdonossal a kapcsolatot, hogy hova tud majd visszavenni, mert a régi helyemre már akkor felvettek egy kolléganőt. Ez volt 2006. decemberében és azt mondta, hogy persze, ha február 23-a után kiveszem a szabadságaimat utána lesz két olyan hely, ahová ő vissza tud venni, ha újra Pesten fogunk lakni. A lakhely fontos, mivel lehet lesz túlóra. és a gyereket a bölcsiből hogy tudom majd elhozni stb. 2007. február 19-én fel is költöztünk albérletbe, hogy pesti lakos legyek a munkahelyem miatt. Majd pár napra rá közölte a főnököm üzenetét a titkárnője, hogy sajnos nem tud foglalkoztatni a szabadság lejárta után. És persze közös megegyezéssel búcsúzzunk el egymástól. Erre én kapásból azt mondtam, hogy mindenképp bocsásson el, mert akkor megkapom a végkielégítést meg a felmondásiidőre a pénzt, elvégre a pénzre mindig szükség van .
Amikor ezt a történetet elmeséltem a nővéremnek, a könyvelője szerint, nem rúghat ki, amíg gyes-en vagyok, mert ez most valami új törvény és nem is kötelezhet arra, hogy fizetés nélküli szabadságon legyek, hanem ha én vissza szeretnék menni, akkor vissza kell hogy vegyen.
Utána felhívtam a Szociális és Családügyi Minisztérium munkajogászát, aki szintén ezt mondta, csak még azt hozzátette, hogy ha nem vesz vissza akkor a gyes lejártáig ki kell fizetni a fizetésemet (bruttó 150 000), vagy ha tényleg felmond, akkor mehetek a bíróságra.
Egy másik könyvelővel is beszéltem aki azt mondta, hogy nem lehetek egyszer szabadságon is és gyes-en is, vagyis egyszerre két helyről nem kaphatok pénzt.
Egy volt kolléganőm azt monda, ha megkapom a felmonási papírt sétáljak be egy ügyvéddel a főnökömhöz és kérjek tőle egy jó nagy összeget (2 000 000), mondván akkor nem megyek a bíróságra.

Ja, és a végkielégítésem 2 és 1/2 hónap + a felmondási időm 1 és 1/2 hónap vagyis 4 hónapnyi pénzt kapnék, ezt mondta a cég könyvelője!
A gyes-t először a férjem nevére ígényeltük, mert neki nagyon bizonytalan volt a munkahelye és a TB miatt, gondolván nekem van munkahelyem. Azóta visszaírtuk az én nevemre, de a cégem azt hiszi, hogy a férjem van gyes-en. Köteles vagyok lejelenteni a cégemnek, hogy én vagyok gyes-en?

A kérdésem az lenne, hogy most mit is tegyek?
Már csak egy hónapom van, mert 2007. április 12-én megyek be a munkahelyemre a papírokért, mert akkor jár le a szabadságom.

Segítségét előre is nagyon köszönöm:

S. Mária


Kedves Mária!

Egy kicsit mindenkinek igaza van, -ha az információkat összerakja, akkor ki is derül nagyjából, hogy mit érdemes tennie ebben a helyzetben.
Amíg Ön ellátára jogosult, - a jogcímet ne szakítsa meg. A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltató köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. Ilyenek a következők:
- a gyermek harmadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából,
- a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül,
- a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri a 12. életévét.
Természetesen amíg Ön Gyes-en van, a munkaadó nem szüntetheti meg a munkaviszonyát, Önre érvényes a felmondási védelem. Az más kérdés, hogy az újbóli munkábaállást követő napon már közölheti Önnel azt, hogy nem tart igényt a munkájára.
Elméletileg egy ilyen munkaadói döntést meg lehet támadni a munkaügyi bíróságon, de nem egyértelmű egy esetleges munkaügyi jogvita kimenetele.

Temészetesen minden jogához Ön ragaszkodjon, -így a végkielégítéshez is. A szabadságon töltött idő is jogszerző időnek minősül. Semmit ne írjon alá azonnal, és ellenőrzés, gondolkodás nélkül, -Önnek joga van megfelelő jogismerettel rendelkező szakember véleményét kikérni, soha nem kell semmire azonnal, és rögtön válaszolni. Elfogadható a közös megegyezéses szerződésbontás, amennyiben annak tartalma valóban közös egyezséget fejez ki, és nem sérti az Ön jogos érdekeit. Természetesen azt Önnek be kell jelentenie, amennyiben Ön veszi igénybe a Gyes-t.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.03.2007) 
Tisztelt CV CENTRUM !
A passzív jogon kapott táppénz időszaka ( 3 hónap ), jogosultsági hónapnak számít-e, az adójóváírás szempontjából? Az adóbevallás 4. sorába, a "Más bérjövedelem" között kell feltüntetnem
a passzív táppénz összegét is?
Betegség kapcsán, a munkáltató megszüntette a munkaviszonyt, 2006.05.31.-i dátummal, a passzív táppénz időszaka 2006.06.01 - 2006.08.29. Leszázalékolás 2006.09.01.

Köszönöm a segíségét:
Terrarosa


Tisztelt "Terrarosa"!

Szabatos választ valószínűleg könyvelő tud adni, - a kérdés számviteli részét nem tudom megválaszolni.
Értelmezésem szerint a táppénz is jövedelem (mindegy, hogy aktív, vagy passzív jogú), -ennek megfelelően az adójóváírást is lehet érvényesíteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.03.2007) 
Tisztelt Tanácsadók, Szakértők !

Keresgéltem az eddigi kérdések-válaszok között, de csak hozzávetőleges értelmezéseket találtam.

Konkrét témám, és kérdésem a következő:

Egy balesetből kifolyólag több mint 1 évig táppénzen voltam. Időközben megszűnt a munkaköröm, és az a tevékenység, melyben korábban foglalkoztattak. Február 15-ével megszüntették a betegállományomat, tehát 16-tól keresőképes vagyok. Munkáltatóm, mivel munkát nem tud biztosítani, a 30 napos védettség után, a 31.nappal rendes felmondással felmond.
E 30 nap alatt a felhalmozódott szabadságom egy részét töltöm. A felmondási időm szintén 30 nap. Tehát a munkaviszony vége ennek letelte lesz.
Eddig világos a dolog. Mivel a munkáltatónak ebben az esetben 15 napra fel kell mentenie, elvileg a másik 15 napot le kellene dolgoznom. De erre az időszakra sem tud munkát biztosítani, és azt közölte, (a felmondást a mai nappal postai úton megkaptam) hogy erre a másik 15 napra, vagyis a felmondási idő másik részére szabadságot ír ki. A további megmaradt szabadságokat pedig pénzben kifizeti.
KÉRDÉSEM : Jogszerű-e az, hogy a felmondási időre szabadságot akar kiírni ? Nem az lenne-e a törvényes módja, hogy ha nem tud munkát biztosítani, akkor a teljes időre fel kell mentenie?

Az ellentmondást abban látom, hogy elvileg a szabadság nagyobbik részével a munkáltató rendelkezik, tehát erre hivatkozva megléphetné ezt, ugyanakkor a munkavállaló kerül hátrányba. Ugyanis, ha le tudnám dolgozni, akkor arra az időre is jár munkabér, és több szabadság maradna, tehát nem kerülne (át-) lefedésre a két dolog.
Sajnos a Munka Törvénykönyve erre nem tér ki.
Ha a teljes felmondási időre kell felmentenie, akkor aszerint kell fizetnie, plusz a ki nem adott szabadságmegváltás is terheli.

Nem célom az, hogy negatívan álljak a felmondáshoz, hiszen egyikőnk sem tehet a dolgok ilyen alakulásáról, csupán a törvény szerint kívánom és várom ezt rendezni.

Válaszukat előre is köszönöm:

Mária


Kedves Mária!

Az észrevétele jó, és az okfejtései is nagyjából helyes.
A munkaadó nem csupán rendelkezik a szabadság nagyobb része felett, de kötelessége is kiadnia a szabadságot.
A felmondási idő alatt annak nincsen jelentősége, hogy a munkaadó nem tud, nem akar munkát biztosítani a munkavállalónak, - vagy csupán eltekint a munkavégzéstől. Nézőpont kérdése.
A "kutya ott van elásva", hogy a szabadság negyedével Ön rendelkezik. A szabadságnak az a része, amellyel Ön rendelkezik, az nem adható ki a felmondási időben. (Az új munkahelyen nem tudja érvényesíteni az előző munkahelyen ledolgozott idő után járó szabadság-jogosultságát, - tehát ezzel a munkaviszony lezárásakor el kell számolni.)

A törvény kivételesen megengedi a rendes szabadság pénzben való megváltását olyankor, amikor a tényleges kiadás nem lehetséges. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor a munkáltató köteles a munkavállalónak még járó és ki nem adott szabadságot pénzben megváltani. A szabadságmegváltás ideje azonban nem hosszabbítja meg a munkavállalónak a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idejét.

Ha a munkaviszony megszűnt, a munkáltató jogszerűen váltja meg a munkavállaló addig ki nem adott rendes szabadságát. E helyett a munkavállaló nem igényelheti – a munkaviszony meghosszabbításával – a szabadság kiadását. Jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabérrel díjazott időre további díjazás szabadságmegváltás címén nem jár, amennyiben a felmondási idő alatt nem végzett munkát. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnése napjáig munkát végez, és ez okból nem veszi igénybe természetben a szabadságnapokat, azokat meg kell váltani. Az előbbi esetben a szabadság pénzbeli megváltása azt jelentené, hogy azonos időszak minden munkanapjára munkabért és az úgynevezett szabadságnapok időtartamára átlagkeresetet is kapna a munkavállaló.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.03.2007) 
Tisztelt Déri Tamás!
A tanácsát, segítségét kérem. 57 éves korban, a három hónap próbaidő alatt létezik- e \"védett kor\" ? \'06. nov 21.-n új munkahelyre kerültem. Sajnos, \'07. január harmadikán (félidőben) lebetegedtem, jelenleg is betegállományban vagyok. A munkáltató időközben, febr. 01.-i hatállyal a próbaidőre való hivatkozással (annak lejárta előtt) felmondott. Úgy tudom, emiatt passzív táppénzbe kerültem és a betegállomány után mehetek munkanélkülire, ha nem találok időközben új munkahelyet (márciusban leszek 58, nem sok reményt fűzök hozzá). Ilyen esetben, ebben a korban nincs semmi védelem?

Segítségét, válaszát előre is köszönöm:

M. Károly.


Tisztelt Olvasónk!

Táppénz ideje alatt felmodási védelem illeti meg a munkaválalót. A próbaidő alatt viszont a munkaviszony bármely fél részéről indoklás nélkül felmondható. Az én ízlésemmel és jogfelfogásommal ugyan nem egyezik a gyakorlat, és maguk az ide vonatkozó jogszabályok sem egészen egyértelműek, - de Ön valóban passzív jogon veszi igénybe a táppénzes ellátást. (Kivéve, ha a munkaviszony határozott időre jött létre, - ebben az esetben nem köthető ki próbaidő.)
A munkaadó eljárása jogilag nem kifogásolható, -természetesen az utolsó munkában töltött napon, illetve a munkaviszony megszüntetésekor ki kell fizetni az Ön járandőságait, és át kell adni a munkaviszony megszűnését és az elszámolást igazoló iratokat.
Sajnos életkora miatt védelmet nem tud érvényesíteni. Ön előtt még közel 10 aktív év áll.
Nem biztos hogy egyszerűen el tud majd helyezkedni, de az elhelyezkedés nem lehetetlen, - a tapasztalat, a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a rendezett életmód Önt előnyösebb helyzetbe is hozhatja fiatalabb vetélytársainál.
Azt tudom javasolni, ha kompromisszumok árán is, de próbáljon minél hamarabb elhelyezkedni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(15.02.2007)  Kedves Tanácsadó!

Ez évben nagy valószinűséggel megszűnik munkahelyem , ahol 2003. novembere óta közalkalmazottként dolgozom határozatlan idejű szerződéssel. Közalaklmazottként 1993.júliusa óta folyamatosan dolgoztam.
Kérdésem az lenne, ha elbocsájtanak, mert jogutód nélkül megszűnik a munkahelyem, akkor a törvény szerint, mennyi végkielégitésre leszek jogosult ? Jár-e bér a felmentési időre, és ez az Én esetemben, hány havi bért jelent? Ha nem tudok elhelyezkedni, jogosult vagyok-e munkanélküli segélyre?

Előre is köszönöm válaszát !

Kedves Móhika!

A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

  • legalább három év esetén: egyhavi;
  • legalább öt év esetén: kéthavi;
  • legalább tíz év esetén: háromhavi;
  • legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
  • legalább húsz év esetén: öthavi;
  • legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset.

Amennyiben nem egy munkahelyen töltötte el a szolgálati időt, csak akkor számít folyamatosnak a munkaviszony, ha a munkahely - változtatás(ok) áthelyezéssel történtek.

A fő szabálytól pozitív irányba eltérő módon a munkaszerződésben, vagy a kinevezésben rendelkezhet másképp a munkáltató.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.02.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Férjem 2003.január 01-től dolgozik a munkahelyén, asztalos karbantartóként. Jelenlegi egészségi állapota 50%-os szociális járadékos, a hallása miatt. /Nem süket, kissé nagyot hall./ Ez év január 16-án elment az üzemorvoshoz a kötelező alkalmassági vizsgálatra, ahol az üzemorvos az alkalmasságot nem igazolta mondván, 20%-ot romlott a hallása. Zajos munkakörben, zajos gépekkel nem dolgozhat. /Eddig is így dolgozott./
Férjem a munkahelyén eddig is nagyon sokat foglalkozott ablakok üvegezésével, ami nem jár zajjal.

Munkáltatója 2007. január 23-án /miután felvette a munkát, dolgozott kb.40 percet/ szóban közölte vele, hogy hagyja abba a munkát, mert azonnali hatállyal felmondja munkaviszonyát, hazaküldte és másnap menjen be a papírokat aláírni. /más munkakört fel sem ajánlva/

Másnap elment a háziorvosához, aki táppénzes állományba vette, egyéb eü. okok miatt.
A táppénzes állományt a munkáltató elfogadta, így nem került sor a felmondási papírok átvételére ill. aláírására sem. Azóta táppénzes állományban van.

Elmentünk az üzemorvoshoz, kértük, adja ki az alkalmassági vizsgálatról szóló papír másolatát, mivel nekünk szükségünk lenne az orvosi bizottság felülvizsgálatánál. Ezt az üzemorvos megtagadta, mondván azt, hogy szóban közölte férjemmel, mi lett ráírva.
Ugyanezzel a kéréssel fordultunk a munkáltatóhoz, ők azt mondták, hogy a vizsgálatot a munkátató fizeti és nem áll módjukban azt a dolgozó rendelkezésére bocsátani, még a fénymásolatot sem.

Kérdésem az lenne, hogy köteles-e az üzemorvos, a dolgozó ill. a beteg részére a kért dokumentum másolatát kiadni?

Válaszát várva előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Csörnök Sándorné


Tisztelt Csörnök Sándorné!

Természetesen a betegnek köteles kérésre kiadni a vizsgálatok, vizsgálati eredmények papírjait, vagy azok másolatát a háziorvos, vagy az üzemorvos.
Az üzemorvos megállapításával szemben esetleg Munkaügyi Bírósághoz, vagy az Országos Orvosszakértői Intézethez (OOSZI) fordulhat panasszal.
Másik oldalról nézve a dolgokat, a munkaképességet, az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges egészségügyi állapotot viszonylag szigorú kritériumok alapján kell vizsgálni. Előfordulhat, hogy egy munkakörben a legnagyobb jó szándék mellett sem lehet foglalkoztatni a munkavállalót. (Függetlenül attól, hogy korábban végezte-e azt a munkát.)
Másik munkakör felajánlása, lehetőség, de nem kötelezettség. Értelmezésem szerint, rendes felmondással megszüntethető a munkaviszony.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(01.02.2007)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

1997-től alkalmazásban álltam egy Kft-nél. 2003. február 01.-ével értesítettek, hogy a továbbiakban is számítanak munkámra egy másik nevű Kft-nél. Ugyanazon a helyen, ugyanazt kellett csinálnom, ugyanazokkal a felettesekkel. Mint később kiderült felszámolás allákerült az előző Kft. Végkielégítést nem fizettek.
2004. 04. hónapban gyermekem született, és azóta folyamatosan Gyed-en vagyok második gyermekem születése miatt, ami 2007.szeptember 01.-ig tart.
Napokban (2007.01.29.) postai uton megkaptam kilépő papírjaimat. 2006. december 31. dátummal. Minden előzetes tájékoztatás nélkül, valamint mellékelt levél nélkül. Telefon érdeklődésemre kiderült, hogy a cég ellen felszámolási eljárás indult, és munkaviszonyomat meg akarják szüntetni.
Mit tehetek? Mit tudnának tanácsolni? Írjam alá a papírokat és küldjem vissza, vagy mit válaszoljak a feladónak. Nincs tudomásom a felszámolóról, ki köteles tájékoztatni? Jár-e végkielégítés? Milyen időszakra?

Köszönettel
Kovács Andrea

Kedves Andrea!

Az Ön esete is tanulságos. Az 1997-2003-ig terjedő időszakra vagy végkielégítést kellett volna kapjon, vagy áthelyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt, -mivel a továbbfoglalkoztatását biztosították. Amennyiben nem írt alá közös megegyezést, még az általános elévülési időn belül (3) év -élhet jogorvoslattal, ha van kivel szemben fellépni.
A tgyás, gyed és a gyes ideje alatt felmondási védelem alatt áll. Ha a cége felszámolással (végelszámolással) szűnik meg, úgy a védelem sajnos nem érvényesül (az csak a rendes felmondáshoz kapcsolódik), ezért a munkaviszonya a cég jogutód nélküli megszűnésének az időpontjában a törvény erejénél fogva szűnik majd meg. Amennyiben a biztosítási jogviszonya a gyed, vagy a gyes ideje alatt megszűnik, a második gyermek után tgyás-ra és gyed-re nem lesz jogosult, ahhoz ugyanis az szükséges, hogy az igényléskor biztosított legyen. A gyes azonban alanyi jogon jár.

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(29.01.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg márciusban lenne 3 éve ,hogy ugyanannál a cégnél dolgozom határozatlan szerződéssel. Az előző levelemben feltett kérdésemre azt a választ kaptam,hogy - "A létszámcsökkentésre vonatkozó döntését az érintett munkavállalókkal a rendes felmondás közlését megelőző lagalább 30nappal írásban köteles a munkáltató közölni".
3 hete az ügyvezető-igazgató szóban közölte velünk, hogy létszámleépités lesz február 1-től, ami első körben 200 főt érint. 1-2 nap múlva majd közlik, hogy név szerint kiket.
Azóta eltelt 3 hét és semmi. Mindenki hallgat ,senki nem tud semmit. Írásban sem kaptunk semmit! A cég mindig úgy inrtézi a leépitéseket, áthelyezéseket, hogy csak az utolsó nap, UTOLSÓ NEGYEDÓRÁJÁBAN közli név szerint , hogy ez kiket érint!! A legutóbbi leépitésnél olyat is megcsináltak, hogy mire a dolgozó hazament a munkából és otthon ott várta a levél a leszámolási papírjaival.
Ilyeneket megtehet a munkáltató? Ha nem, akkor mit tudunk csinálni, kihez fordulhatunk?
Van arra törvény, hogy egy hónapban hány órát túlóráztathat valaki? 32-40 órát kell túlóráznunk hónapról-hónapra.
Ha megtudom, hogy el akarnak küldeni(szóban) és elmegyek aktiv táppénzre, akkor ezalatt elküldhetnek-e?

Elöre is nagyon köszönöm.

Ildikó


Kedves Ildikó!

A szóbeli közlés kevés, különösen csportos létszámleépítés alkalmával. Az írásbeliséget jogszerűen nem is lehet megkerülni, hiszen a munkaügyi központokat értesíteni kell a létszámleépítés során érintett munkavállalókról.
Korábban részleteztem az ide vonatkozó előírásokat. Természetesen azonnal munkaügyi bírósághoz kell fordulni, ha nem tartja be a munkaadó a jogszabályi előírásokat. Arra mindenképpen figyeljen, hogy közös megegyezést ne írjon alá úgy, hogy azáltal Ön jogsérelmet szenved.
A túlmunka kérdése Magyarországon mindíg érzékeny téma. Tapasztalataim alapján a bérből, fizetésből élő munkavállalók nagy többsége végez túlmunkát, - sokszor ellentételezés nélkül. Hivatalosan az évi 200 órár, és egymást követő 2 napon a 4 órát nem haladhatja meg a túlmunka időtartama. Természetesen ennek követésére, és igazolására korrekt munkaidő nyilvántartást kellene vezetni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.01.2007)  Tisztelt Tanácsadó!

Borsod megyében dolgozom a Jabil kft.-nél majdnem 3 éve. A jövő héten 200főt, azt követően 800-at küldenek el. A kérdésem az lenne, hogyha azt mondja, hogy holnap menjek be leszámolni, de én ehelyett holnap vagy még ma elmegyek táppénzre (nem passzivra) akkor is elbocsájthat-e? Mikor mehetek passziv táppénzre a leszámolás napján vagy a munkaviszony utolsó napján (a munkáltató a felmondási idő letöltése alól felment). Hogy működik most a passziv táppénz? A háziorvos vagy a szakorvos dönti el vagy ez mindenkinek jár-e? Ahhoz, hogy a folyamatos munkaviszonyom ne szűnjön meg, hány napon belül kell másik munkahelyet találnom? És ezt mikortól számolják, a leszámolás napjától vagy a felmondási idő leteltétől? Ha bérmunkás lennék akkor is járna 6 hónap után a passziv táppénz? 3év után mennyi a felmondási idő? A munkanélkülihez hány ledolgozott napot kell igazolni?
Előre is köszönöm.


Kedves Ildikó!

A csopoertos létszámleépítés kapcsán a munkaadót szigorú előírások kötik:
A csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók érdeke különös munkajogi védelmet igényel. Ezt tükrözi a munka törvénykönyve múlt évi átfogó módosítása is. Az 1992. július 1-jén, tehát mintegy 10 éve hatályba lépett Mtk. ezt a kérdést még nem szabályozta. A hatálybalépést követő 5 év múlva, vagyis 1997-ben jelent meg egy önálló paragrafus beiktatásával a csoportos létszámleépítés szabályozása. Az elmúlt évi szabályozás már további négy paragrafussal egészítette ki a korábbi rendelkezéseket.
Csoportos létszámleépítésről akkor lehet beszélni, ha a 20 főnél több, de 100 munkavállalónál kevesebb foglalkoztatott esetén legalább 10 főnek szünteti meg munkaviszonyát rendes felmondással a munkáltató. A 100 és 300 fő közötti munkavállalói létszám esetén legalább a munkavállalók 10 százalékát kell hogy érintse a felmondás. A 300 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál pedig akkor van szó csoportos létszámleépítésről, ha legalább 30 főt érint a felmondás.
Mindezen létszámadatok alapját a leépítésről szóló, döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszámadatok képezik.
Ha a munkáltatónak több telephelye van, az említett létszámot telephelyenként kell vizsgálni azzal, hogy ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén található több telephely érintett munkavállalói létszámát össze kell vonni.
A csoportos létszámleépítéssel öszszefüggésben jelentkező adminisztrációs intézkedések határidőkhöz vannak kötve, amelyek be nem tartása érvénytelenséget von maga után. A munkáltató ilyen jellegű szándékát, a döntést megelőzően legalább 15 nappal köteles az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és ezt a csoportos létszám-leépítési döntés végleges meghozataláig folytatni. Amennyiben pedig jogutód nélkül szűnik meg a munkáltató, ezt a konzultációt a felszámoló, illetve végelszámoló végzi. Az is kötelező előírás, hogy a konzultációt megelőzően legalább 7 nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a csoportos létszámcsökkenés okait, illetve a munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban.
A konzultáció során a munkáltatónak írásban kell közölnie a létszámcsökkenés végrehajtásának tervezett időtartamát, időbeli ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó juttatások feltételeit, mértékét. A konzultációnak ki kell térnie arra is, hogy melyek a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjai, s annak következményeit milyen eszközökkel lehet enyhíteni.
Amennyiben a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés mellett dönt, meg kell határoznia a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve időbeni ütemezését.
A döntésről az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás (határozott időre szóló munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat) közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatni kell. Ebben a tájékoztatásban szerepeltetni kell az érintett munkavállalók személyi adatait, utolsó munkakörét, szakképzettségét és átlagkeresetét. Ezek az adatközlések azért fontosak – kiemelve a legalább 30 napos határidőt is –, mert ezzel hozza munkáltató az illetékes munkaügyi központot abba a helyzetbe, hogy megfelelően fel tudjon készülni a munkaközvetítésre a munkavállalók elhelyezése érdekében.
A létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett munkavállalót a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban köteles a munkáltató tájékoztatni. Ennek a tájékoztatásnak másolati példányát egyidejűleg meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és az illetékes munkaügyi központnak is.
Azt is kötelező szabályként írja elő a törvény, hogy a munkaügyi központnak, illetve az érintett munkavállalónak vagy azok képviselőinek bármely szabály megszegésével történt felmondása jogellenes.

Ragaszkodjon a jogszabályok betartásához, és a hivatalos, írásbeli közléshez.

A táppénz aktív jogon jár, amennyiben Ön a jogosultságot a felmondás kézhezvétele előtt szerzi meg. Az OEP azonban vizsgálhatja, és felülbírálhatja az egyes eseteket, - amennyiben az Ön betegsége nem támasztható alá megfelelő módon, nem indokolható, úgy magának is, és haziorvosának is igen sok kellemetlenséget szerezhet. Szinte biztos vagyok abban, hogy Ön nem tud tartósan táppénzes ellátást igénybe venni, ezért szinte mindegy, hogy aktív, vagy passzív jogon vesz igénybe ellátást. Paaszív jogon legfeljebb 90 napos táppénzes elátásra jogosult, de kérem, - erre a lehetőségre ne építsen, a korábbi évek -egyébként helytelen gyakorlatát- mostantól szigorúan kérheti számon a törvény.

Munkaviszonya akkor marad folyamatos, ha a munkaviszony áthelyezéssel szűnik meg, vagy a felmondási idő lejártát követő munkanaptól kezdődően új munkahelyen munkát tud vállalni. Túl sok jelentősége a folyamatosságnak nincsen, a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe a munkanélküliként regisztrált napok is beszámítanak. Természetesen regisztráltatnia kell magát a munkaügyi kirendeltségen, még akkor is, ha az Ön esetében a munkaadójának kötelessége volt jeleznie a leépítés során érintett dolgozók nevét.
Ön felmondási időre, és végkielégítésre jogosult. A felmondási idő egy hónap, amennyiben a munkaszerződés másként nem rendelkezik. A 3 ledolgozott év után Ön 1 havi végkielégítésre jogosult. Minden juttatást, bérhátralékot, a szabadság megváltását, stb. az utolsó munkában töltött napon meg kell kapnia.
Álláskeresési járadékra (munkanélküli segély) legfeljebb egy évig jogosult.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(27.11.2006) 
Üdvözlöm Önöket!

Kérdésem, hogy munkaviszonyom az én kezdeményezésemre közös megegyezéssel megszűnt, ám olyan feltételekkel, mintha a munkáltatóm rendes felmondással mondott volna fel. Tehát megkaptam a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagbéremet.
Kérdésem, hogy ha a felmentési időm 150 nap, akkor helyesen járt-e el a munkáltató, ha 108 napi átlagbéremet fizette ki?

Köszönettel:

Andrea


Kedves Andrea!

Ön szokatlanul kedvező módon került ki ebből a helyzetből. Valószínűleg munkaadója jól számolt, -általában 22 munkanapot dolgozunk egy hónapban. Ez öt havi felmondás esetén legfejebb 110 munkanap.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.09.2006) 
Üdvözlöm Önöket!

Kérdéseim munkaadóként merültek fel:
1. A munkavállaló 2006. 04.01-től van nálam alkalmazásban. Július 31-től időarányosan 11 nap betegszabadságot vett ki, majd szeptember 3-ig táppénzen volt. Szeptember 4-től mennyi szabadság jár neki? Vagyis azt nem tudom, hogy a táppénzen töltött napokra jár-e szabadság?

2. A munkavállaló január első két hetében kivette a szabadságot (10 napot előre), majd dolgozott egy hónapot, fizetését felvéve (plusz még előleget kérve) másnap nem jött dolgozni. Felmondás megtörtént, papírjait postáztam, mert aláírni sem jött be. Mit tehetek a jogtalanul kivett és kifizetett szabadsággal illetve a felvett előleggel - így 9 hónap elteltével?

3. Munkavállaló vehet-e ki indoklás nélkül fizetett szabadságot? Ő ezzel a Bt.-nknek akar jót tenni, mivel már fagyszabadság nincs és télen nem tudunk dolgozni, így nem kellene utána járulékot fizetni? Milyen következménye lehet annak, ha 4 hónapra ezt engedélyezem?
Másik lehetőségként felmerült, hogy 8 óra helyett 4 órában foglalkoztatom, így kevesebb a járulékfizetés. Ebben partner a munkavállaló. Mit tehetek, hogy a téli \"holt szezonra\" kevesebb költségem legyen? Számíthatok ezzel kapcsolatban valamilyen ellenőrzésre?

Előre is köszönöm válaszát!
Ildikó


Kedves Ildikó!

1. A munkavállaló jogos betegségéből származó keresőképtelenség idejére is jár a rendes szabadság. Ha a táppénz lejártát követően a dolgozó fel kíván mondani, a felmondási idejébe a ki nem vett szabadság beszámítható. (Töredékévre azonban csak az időarányos szabadság jár.) A szabadság 1/4-ével szabadon rendelkezhet a munkavállaló, a 3-ének a kiadásáról azonban a munkáltató dönt. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, az időarányos szabadság ki nem vett részét pénzben kell megváltani.

2. Az előlegként jogtalanul felvett összeg sorsa részben számviteli, részben jogi kérdés. Ön megteheti, hogy a Munkaügyi Bíróságon pert indít a munkavállaló ellen, amely igényét viszonylag rövid úton érvényesítheti ilyen
körülmények között. (Viszonylag gyorsan kell cselekednie, mert a munkaügyi jogvita 12 hónap eltelte után már nem kezdeményezhető.) Megoldás lehet az is, hogy a munkavállaló által felvett előleget utólag, pótlólagosan -akár megbízásként-, számfejtik. A szabadság felhasználásról készítsenek jegyzőkönyvet, a Munkaügyi Bíróság előtt ezzel is lehet foglakozni.

3. A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható. Felmerülhetnek azonban olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerűvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradjon munkahelyétől. A kódex indokolása szerint ilyen körülmények esetén célszerűtlen lenne a munkáltató mérlegelésére bízni a szabadság biztosítását, illetve bizonyos munkaidő-kedvezmény megadását. Ezért némely esetekben - ezeket a törvény pontosan meghatározza - kötelező munkaidő-kedvezményt, illetve szabadságot adni a dolgozónak. Ide tartozik még az a rendelkezés, miszerint a munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Kérem engedje meg, hogy ismételten felhívjam a figyelmét arra, hogy ezekben a kérdésekben érdemes lenne könyvelővel is egyeztetnie. Azt Ön tökéletesen jól látja, hogy a fizetés nélküli szabadság alternatívája lehet a rész-munkaidőben történő foglalkoztatás, vagy más, nem tipikus foglalkoztatási formák választása. Választhatja egyébként az Alkalmi Munkavállaló (AM) könyvvel történő foglalkoztatást is, csak a munkaszerződések logikus rendszeréből, és logikus tartalmukból ki kell tűnnie, hogy mely munkavállalót, mely időszakban, milyen feltételek között foglalkoztatta. (AZ AM könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megvizsgálást kifejezetten ajánlom!

Ellenőrzésre számíthat, méghozzá több helyről is. Mind az Adóhivatal, mind az OMMF (Országos Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség), mind a Megyei Munkaügyi Központok munkaügyi ellenőreinek joguk van munkaügyi ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzést első sorban a munkaadó székhelyén, telephelyén fellelhető iratok alapján kell lefolytatni. Ezzel nem szeretném megijeszteni, de tudnia kell, hogy a foglalkoztatás körülményeire, valamint az adó. -és járulék fizetési fegyelem betartására napjainkban jelentős figyelem terelődik.


Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(12.09.2006) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

Édesapám cége felszámolás alatt áll. A júliusi fizetéseket szeptemberben kapták meg a Bérgarancia alapból. A felszámoló még nem mondott fel az alkalmazottaknak, de az már biztosnak látszik, hogy a munkabér tartozás, felmondási időre járó összeg, 3 havi végkielégítés, szabadság megváltás együttes összege jócskán meghaladja a Bérgrancia alapból igényelhető összeget.

1. A különbözetnek bottal üthetjük a nyomát?
A cégnek bevétele nincs szinte mindent értékesített...

2. Lehet azt kérni a felszámolótól, hogy - mivel édesapám folyamatosan dolgozik még - az alapból kapott támogatást azt kifejezetten a fizetésre fordítsa, mert ahhoz hogy előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen még jó néhány hónapot munkaviszonyban kell töltenie mindaddig, amíg jövő évben betölti a 60-at. Szolgálati ideje egyébként megvan.

Segítéségét előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Nina


Kedves Nina!

A Munkaerőpiaci-Alap Bérgaranciára vonatkozó rendelkezéseit az 1994. évi LXVI. Törvény szabályozza. Az egy főre igényelhető maximális összeg nagyságrendileg 550 ezer forint. Ezt meghaladó igényt egyértelműen a felszámolásból lehet kielégíteni. A Bérgarancia Alapból felvett támogatást kizárólag bérjellegű igények teljesítésére lehet és kell felhasználni! Miért nem gondolkodnak olyan megoldási lehetőségen, hogy elszámolnak a megszűnő munkahellyel, az eddigi bértartozásokat, végkielégítést, felmondási időre járó keresetet, stb. a felszámoló kifizeti, egyben a felmondási idő teljes egészére felmenti az Ön édesapját a munkavégzés alól, egyben hozzájárul ahhoz, hogy esetleg más helyen munkát végezhessen?!

Néhány hónapra szóló -akár határozott időre- történő munkaszerződés megkötésére van esélye -akár ismeretségi körben is- az édesapjának.

Megoldást jelenthet a munkanélküli járadék igénylése is.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(06.07.2006)  Tisztelt CV Centrum Tanácsadó!

Az lenne a kérdésem, hogy a nemrégiben változott munkajogi szabályok értelmében táppénz alatt felmondhatnak-e nekem? 1 éve dolgozom a cégnél kereskedelmi vezetőként, minimálbérre bejelentve. Sajnos olyan mozgásszervi problémáim vannak, amik indokolttá teszik, hogy évente egyszer elmenjek kórházba 3 hétre rehabilitációra. Közben az ágazatunkat a jelenlegi cégemnél meg fogják szüntetni, és egy új céget szándékoznak létrehozni.

Válaszát várva, tisztelettel:

Nagy Ildikó

Kedves Ildikó!

A táppénz ideje alatt nem, de a keresőképesség első napján felmondhatnak Önnek. Kivételt jelent ez alól, ha a táppénz ideje alatt a munkaadó jogutód nélkül megszűnik.
Ezekben a helyzetekben jó megoldás nincsen. Szívem szerint azt tanácsolnám, hogy beszélje meg a munkaadójával az egészségügyi problémáját. Amennyiben tartósan akarnak számítani Önre, nem fogják elbocsátani.
Azt is vegye azonban figyelembe, hogy a munkaadó szemszögéből nézve nehezen elfogadható, ha a munkavállaló -a szabadságos napokat is beleértve-, 40-46 munkanapot távol van egy évben.

Kereskedelmi vezetőként meglehetősen furcsa a minimálbéres besorolás. Mindezzel együtt az Ön problémájára esetleg megoldást jelenthetne, ha atipikus módon történne az Ön foglalkoztatása. Elméletileg az Ön munkája akár távoli helyről is végezhető.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.05.2006) 
37 év után rendes felmondással felmondtak a nunkahelyemen. Jelenleg a törvényesen járó felmondási időmet töltöm. Ennek felére (45 napra) igényt tart a munkaadóm, tehát le kell dolgoznom. Másfél éve kezelt, komoly izületi problémáim vannak. Kérdésem, hogy felmondási idő alatt elmehetek-e táppénzre és mennyi ideig?
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Ági


Kedves Ági!

A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. A felmentés mértéke a felmondási idő fele (a számítás során a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni). A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben fel kell menteni. Ettől a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet, de csak akkor, ha az a munkavállaló javára történik. Az eltérésbe belefér az az eset is, ha a munkáltató a felmondási idő teljes időtartamára mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól. A felmentési idő önállóan számítandó, abba a munkavállalónak járó, de még ki nem vett szabadságot nem lehet beszámítani.

Az utolsó munkában töltött napon minden munkabért, és juttatást meg kell kapnia, valamint meg kell kapnia az elszámolásokat, igazolásokat is. Talán fontos, hogy Önnek 37 ledolgozott év után, -ha munkaviszonya folyamatos volt – legalább 6 havi végkielégítés jár. Továbbá a végkielégítésnek az ismertetett törvényi mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán szűnik meg az öregségi nyugdíjra való jogosultság, vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Korlát azonban az emelt összegű végkielégítés kifizetésével kapcsolatban, hogy ez a kedvezmény csak egy alkalommal illeti meg a munkavállalót (tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya).

Természetesen Ön a felmondási idő alatt is jogosult a táppénzes ellátásra, amennyiben ezt egészségi állapota indokolja. A táppénzre passzív módon jogosult, legfeljebb 3 hónapig. A megszigorodott ellenőrzések miatt alig hiszem, hogy háziorvosa, és a felülvizsgáló orvos engedi ezt az időt kitölteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(23.05.2006)  Üdvözlöm!

Ha 1 hónapig táppénzen vagyok akkor a munkáltatóm mikor tud nekem felmondani leghamarabb?
Az 1 hónapnyi táppénzt a lombikprogramba való részvétel miatt kell igénybe vennem.
Hallottam valami védelmi törvényről is ami a programban résztvevőket védi mit jelent ez pontosan?
Mielőbbi válaszát köszönöm,

Üdvözlettel:SzE

Tisztelt Olvasónk!

A munkavállalókat a terhesség egész ideje alatt úgynevezett „felmondási védelem” illeti meg, -feltéve, hogy a terhességet a munkaadónak bejelentették.
A felmondási tilalmakról a Munka Törvénykönyv (Mt.) rendelkezik.

Az általános szabályok szerint a táppénz letelte utáni első munkában töltött napon is lehetséges a felmondás. Miért kerülne sor a munkaviszony felbontására?
Megromlott a kapcsolata a munkaadóval?

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.05.2006) 
Üdvözlöm!

Ma táppénzre \"vett\" a háziorvosom. Időközben (ma este) megtudtam, hogy fel akarnak nekem mondani. Pénteken telne le a próbaidőm, de ettől függetlenül is megoldható, hogy felmondjanak nekem, ha visszakerülök a betegállományból.
Kérdésem az lenne, hogy passzív táppénzre jogosult vagyok-e? Tehát ha újra megyek dolgozni és aznap felmondanak nekem, akkor MINDENKÉPP jár-e a passzív táppénz, vagy az a munkáltatótól függ (megtagadhatja-e)? Azt olvastam valahol, hogy szükséges, hogy kiadjanak nekem egy papírt, ami rajtuk múlik. Ha nem adják ki (bármilyen okból), akkor mit tehetek? Ha betegségem alatt mondanak fel, akkor a táppénz \"átminősül\" passzív táppénzzé? Vagy akkor mi a teendő?
A probléma sajnos nagyon sürgető, ezért előre is köszönöm mihamarabbi válaszát!


Kedves Katalin!

A táppénzes jogosultság megítélése nem a munkaadó feladata. Amennyiben Önnek igazolható módon olyan betegsége van, amely Önt keresőképtelenné teszi, úgy természetesen jár a táppénz.
Az Ön esetében passzív jogon.
Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a táppénzes jogosultság ellenőrzése rendkívüli mértékben megszigorodott, különösen igaz ez, a mukaviszony megszűnésével egy időben "keletkezett" megbetegedésekre. Adott esetben Ön is, és háziorvosa is kellemetlen helyzetbe kerülhet.
Arra mindenképpen kevés esélyt látok, hogy egy hónapon túl húzódóan betegállományban tudják "tartani", -hacsak a betegsége ezt valóban indokolttá nem teszi. Kockáztatni manapság már nem nagyon éri meg.
Azt tudom tanácsolni Önnek, hogy a rendelkezésre álló átmeneti idő alatt próbáljon meg elhelyezkedni, akár kevésbé jó feltételekkel is, de tartós munkaviszonyban. Az elhelyezkedéskor ne kizárólag a bruttó besorolási bérre legyen tekintettel, hanem a munkaadó által biztosított esetleges juttatásokra, lehetőségekre.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(09.05.2006) 
Üdvözlöm Önöket!
Jelenleg egy cégnél dolgozom éves szerződéssel, amit minden januárban megújítanak. Terhes vagyok, és valószínű hogy kb szeptember, október körül kerülök táppénzre. A táppénz alatt felmondhatnak-e nekem (mert általában ez a cég így intézi a dolgot, létszám leépítés címén) és mi lesz ha szerződésem December 31-vel lejár? Kérem legyenek szívesek válaszolni, köszönettel:
Mészáros Hortenzia


Kedves Hortenzia!

Legelőször azt kellene tisztázni, hogy jogos, vagy jogellenes az Ön határozott időre történő kinevezése? Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetében is lehet jogellenes, ha a szerződésüket évről évre hosszabítja a munkaadó. (Pontosan tudni kellene, hogy ez hányadik alkalommal, és milyen indokkal történt.)
Elméletileg a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat, és kérheti a határozatlan munkaviszony megállapítását. Ebben az esetben a többi kérdésben is védett lehet.
Egyébként a határozott munkaviszony nem nyújt semmilyen védelmet, passzív jogon tud táppénzes időt érvényesíteni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(21.03.2006) 
Tisztelt Címzett!

Szeretném megkérdezni, hogyha cégem 2006. április 30-ával felbontja a munkaviszonyomat, és nekem 3 hónap felmondási idő jár, akkor a munkaviszonyom ténylegesen mikor szűnik meg? Én úgy tudom, hogy 2006. július 31-én. Ez igaz?
A másik kérdésem az lenne, hogy az előrehozott nyugdíjhoz (nő) szükséges 38 évből 37 év munkaviszonnyal rendelkezem. Egy év hiányzik. Ilyen esetben a jogszerző időként a gyermeket (egy gyermek) figyelembe veheti- e? Ez mindkét szülőnél érvényes–e?
Köszönettel várom megtisztelő válaszát!


Természetesen a 3 hónap felmondási idő azt jelenti, hogy a biztosított viszony (szolgálati viszony) a felmondásban rögzített időponttól kezdődően további 3 hónapig tart. Ebből a 90 napos időszakból (kb. 66 munkanap) legfeljebb 45 napot kell ledolgoznia. A munkaadó azonban eltekinthet a felmondási idő teljes egészére mentesítheti Önt a munkavégzés alól.

A juttatásokat, elszámolásokat, igazolásokat az utolsó (fizikailag utolsó) munkában töltött napon meg kell kapnia.

Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbe

1. gyermekenként egy év;
2. tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.

Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe és kizárólag akkor, ha az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányzik.

Azért arra érdemes figyelni, hogy a szolgálati idő beszámítása és a nyugdíj összegének megállapítása között eltérés lehet. A pontos eljárásról érdemes a megyei egészségbiztosítási pénztárok ügyfélszolgálatán, illetve a nyugdíjfolyósítónál érdeklődni.

Déri Tamás, szakértő

(17.10.2005) 
30 éve dolgozom. Ebből az utolsó 28 évet egy pénzintézetnél töltöttem. Csoportos létszámleépités miatt október 26.-án felmondanak. Hány havi végkielégités jár? A munkaviszonyom január végén fog megszűnni. Kapok-e addig a felmentési időre/amit nem kell ledolgoznom/ is munkabért? Ha úgy addig valami csoda folytán /ami talán lehetséges/, hogy esetleg novemberr, decemberre állást találnék és munkába tudnék állni. Hogyan lehet ezt kivitelezni, hiszen a munkaviszonyom csak január végén fog megszűnni, bár én október 26.-án dolgozom utoljára. Hallottam olyanról, hogy kettős munkaviszony. Ez hogyan működik? Kell-e a volt munkáltatómnak a hozzájárulása ahhoz,hogy előbb elhelyezkedjek, mint ahogy a munkaviszonyom megszűnne? Kell -e visszafizetnem ilyen esetben. Állitólag október végén mindent kifizetnek.

A végkielégítés mértéke a munkavállalónál munkaviszonyban töltött

  • legalább három év esetén: egyhavi;
  • legalább öt év esetén: kéthavi;
  • legalább tíz év esetén: háromhavi;
  • legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
  • legalább húsz év esetén: öthavi;
  • legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset. Természetesen a felmentés idejére is jár a dolgozó átlagkeresete. A munkavállalóval minden tekintetben az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, a szükséges igazolásokat ki kell állítani.

    A felmentési idő a felmondási idő fele.

    A felmentési idő célja miatt került be a törvénybe az a szabály, hogy a felmentési idővel a dolgozó rendelkezik, tehát ő határozhatja meg, hogy mikor kívánja azt igénybe venni. A dolgozó a felmondási idő tartama alatt bármelyik időszakra kérheti a munka alóli felmentési idejét.

    Leggyakrabban azonban a felmentési időt a dolgozók úgy szokták kérni, hogy a felmondási idő második felében már nem kívánnak munkát végezni. Ha időközben el tudtak helyezkedni, akkor sem követelheti vissza a volt munkáltató a felmentési időre már utolsó munkában töltött napon kifizetett bért.

    Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a dolgozó nem akarja azt, hogy csak később, a felmondási idő végével szűnjön meg a jogviszonya. Ha az a szándéka, hogy a felmentési időt már ne vegye igénybe, a felmentési idő kezdetével az ő jogviszonya megszűnhet. Ha ez áll a dolgozó érdekében, akkor a munkáltató nem kötelezheti arra, hogy igénybe vegye a felmentési időt, tehát nem kötelezheti arra, hogy még nála jogviszonyban legyen munka nélkül, és az átlagbért fogadja el. Ilyenkor a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban kell megszűntetni. Természetesen ekkor is kötelezettsége a dolgozónak, hogy a munkakörét rendesen átadja, és a munkáltatójával elszámoljon.

    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



    (17.10.2005) 
    28 év egyhelyben töltött banki munkaviszonyom csoportos létszámleépítés miatt megszűnik. Október 26.-al mondanak fel. A munkaviszonyom kb. január 24. körül fog megszűnni. Kérdéseim a következők:
    Január 24.-től /3 napon belül/ lehetőségem van-e 3 hónap passziv táppénre?
    Október végén ha megkapom a végkielégitést /? hónap/, januárig kapok-e fizetést, a felmentési időre is a munkaviszonyom megszünéséig?
    Eddig minden évben fizettek jubileumi jutalmat. /most vagyok 30 éves dolgozó és most járna/ A főkönyvelő szerint csak nyereség esetén fizethető. Az alapszabály kimondja /ez is 5 vagy 6 havi bér lenne/ Ez jogszerű-e így vagy ez ellen nincs mit tenni és el kell fogadni?
    Köszönettel : Happ Józsefné


    Természetesen a passzív jogú táppénzre jogosult lehet a kérdező.
    Most is szeretném azonben felhívni a figyelmet arra, hogy a táppénz nem kötelezően adandó társadalombiztosítási juttatás. A jogosultság csak betegség esetén áll fenn, akár passzív, akár aktív módon.
    Különösen munkaviszony megszűnése esetén a TB szigorúan ellenőrzi, hogy fenn állnak-e a táppénz igénybevételének a feltételei. A felelősség tekintetében mind a biztosított, mind a háziorvos súlyos büntetésre számíthat akkor, ha a TB ellenőrei visszaélést állípítanak meg.
    Én semmiképp sem javasolnám, hogy a felmondási idő letelte után, (3 napon belül) próbálja meg a jogosultságot "megszerezni." Az ellenőrzés szempontjából valamivel elfogadhatóbb, ha 4-8 nappal korábban kezdődik a "betegség". Arra se építsen, hogy a háziorvosa 3 hónapig táppénzen tudja "tartani," -hacsak valóban objektív indokok nem állnak fenn.
    A jubileumi jutalom kérdésében nem tudok határozott választ adni. A KJT szerint jubileumi jutalom 25, 30, és 40 ledolgozott év szolgálati idő után kötelező módon jár. A nem KJT hatálya alá tartozó munkaviszony esetében a munkaszerződés, a kollektív szerződés, esetleg a vállalat alapszabálya rendelkezhet a prémiumok kifizethetőségének feltételeiről.
    A felsorolt dokumentumokat minden munkavállaló számára rendelkezésre kell bocsájtani.


    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



    (10.10.2005) 
    A cégem szeptember 12-vel nem tudott munkát bizosítani. A munkahelyemen munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztam, így nem kapok a fennmaradó napokra semmi juttatást. Van-e valami mód beperelni őket, vagy utólagos munkanélküli segélyt kérni?


    Tisztelt Kérdező!

    Újabb jogi dilemmával állunk szemben:
    Tisztázzuk, - a kölcsönzött munkaerő annak a cégnek az alkalmazottja, aki kölcsönadta. A munkaerőt kölcsönző cég, és a munkaerőt bérlő cég között vélhetően valamilyen vállalkozó szerződés alapján történik az elszámolás. A munkavállaló szempontjából a két cég közötti kötelem nem bír befolyással.
    Amennyiben a kölcsönbe vevő cég nem tud munkát biztosítani, a munkavállaló autómatikusan visszakerül az eredeti céghez.
    Gondolom a munkaviszony megszűnéséről nem értesítették. Minden eddigi juttatás tehát jár.
    Jelzem, az utolsó munkában töltött napon -amennyiben jogszerű felmondásra került volna sor-, el kell a dolgozóval számolni, járandóságait kifizetni, a szükséges papírokat ki kell állítani.
    Ebben az esetben azonban még nem esett szó a munkaviszony megszüntetéséről.

    Munkanélküli segély akkor jár, ha a munkaviszony megszűnt. Ez elég csekély összeg, és a folyósítás időtartama sem túl hosszú.
    Úgy gondolom, hogy amennyiben az elmaradt járandóságokat nem téríti meg a cég, úgy a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz érdemes fordulni jogorvoslatért. Érdemes próbálkozni, hiszen jogellenesség esetén kártalanítást ítélhet meg a bíróság, az elmaradt juttatások megítélése mellett.


    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő




    (19.09.2005) 
    Egy munkavállaló már egy hónapja nem ad életjelt magáról. Júliusban dolgozott 4 napot, valamint kivett egy nap szabadságot. Telefonon nem érhető el.
    Fel lehet-e mondani neki ilyen esetben. Többen mondták, hogy akár 1 vagy 6 nap hiányzás után el lehet küldeni, de a Munk tv-ben nem találok erre konkrét adatokat, számokat. A rendkívüli és rendes felmondás paragrafusait is átnéztem, rákerestem ezekre a számokra is(1 és 6), de nincs ilyen jogcímen való elküldési lehetőség.
    Köszönöm a lehetőséget és a választ.


    A munkavállalót írásban fel kell szólítani, hogy 3 napon belül a mulasztások igazolásával együtt jelenjen meg a munkahelyén. Amennyiben ez nem történik meg, a munkaviszonyt rendkívüli felmondással meg lehet szüntetni.
    Nem tartom valószínűnek, de azért halvány esély lehet arra is, hogy az "eltűnt" munkavállaló később valamilyen objektív igazolási kérelmet is elő tud terjeszteni.
    Célszerű lenne egyépként a területileg illetékes Rendőrkapitányságot is tájékoztatni a történtekről.


    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



    (08.08.2005) 
    Tisztelt Tanácsadó!
    Közszolgálati jogviszonyomat 2005. július 31-el szüntették meg. 2005.július 25-től betegszabadságon voltam. Kérdésem a következő: július 31-e után "passzív jogú" betegszabadságot fizetnek-e részemre (ugyanis a 15 napból 5-öt használtam így fel), vagy pedig táppénzt?

    Válaszukat előre is köszönöm!



    A keresőképtelenség ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Amennyiben a felmondásról, vagy felmentésről szóló értesítés a keresőképtelenség megállapítása után keletkezett, úgy álláspontom szerint jogellenesen történt a munkaviszony megszüntetése.
    Amennyiben a felmondásról szóló értesítés a keresőképtelenség kezdetét megelőzően datálódott, úgy a felmondás jogszerű, és passzív jogú táppénzes ellátás jár. Véleményem szerint értelemszerűen jár a fennmaradó 10 napra a betegszabadság.m/div>

    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

    (20.07.2005) 
    Tisztelt ügyvéd Úr/Hölgy!
    Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy egy éves munkaviszony után (mérnöki tervezőiroda), mennyi felmondási időt vagyok köteles letölteni. Igazából az érdekelne, hogy miként tudnám legálisan kikerülni egy esetleges felmondási idő letöltést. Gyakorlatilag még pályakezdő vagyok, egy éve fejeztem be az egyetemet.
    Válaszát előre is köszönöm!



    Egy hónapos felmondási időt kell letöltenie a munkahelyén; erről szóló rendelkezés valószínűleg a munkaszerződésében is szerepel.
    Az egy hónapos felmondási idő felét a munkáltató rendelkezése alapján kell eltöltenie, - az időszak másik felével Ön rendelkezik.
    Pályakezdőként Önnek fontos lenne, hogy minél huzamosabb időn át tartó gyakorlattal rendelkezzen. A körülményeket nem ismerem, mégis
    szívesebben tanácsolnám azt, hogy gondolja át újból, hogy fel akarja-e bontani a szerződését.
    Legálisan a jogi kötelmet, csak a jog adta keretek között tudja feloldani, vagy megszüntetni. Természetesen Önnek joga van passzív jogú
    táppénz igénybevételére, - amennyiben igazolható módon keresőképtelenné válik a felmondás ideje alatt. Az esetleges kellemetlen jogi komplikációk
    miatt ezt a megoldást, mint tanácsadó nem javasolhatom.


    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

    (27.12.2004) 

    Jelenleg vállalkozóként dolgozom. Az alkalmazottamat rendkívüli felmondással küldtem el. A tárgyaláson öt hiteles tanúm volt és mégis a bíróság elsőfokon elítélt, a bizonyítékok ellenére teljesen jelentéktelen ügy miatt. Nem tudok belenyugodni, mert teljesen jogos volt a rendkívüli felmondás. Hogyan lehetséges mégis az ilyen döntés? Mit tehetek? Köszönettel: Majorné


    A jogszolgáltatás, és az igazságszolgáltatás között néha hatalmas különbség van. A rendkívüli felmondási jog gyakorlásának nagyon szigorú feltételei vannak. Kevés információm van arról, hogy mely okok vezettek a felmondáshoz, és a Bíróság milyen tényekre alapozta az ítéletét. Amennyiben az ítélet elsőfokú, úgy lehetősége van a fellebbezésre. A jogerős ítélettel szemben rendkívüli jogorvoslattal élhet, kérheti az ítélet hatályon kívül helyezését a Legfelsőbb Bíróságtól, vagy a per újrafelvételét az illetékes Munkaügyi Bíróságon.

    A rendkívüli jogorvoslat lehetőségével azonban csak akkor érdemes próbálkoznia, ha Ön bizonyítani tudja, hogy a Bíróság tévedett, vagy ha olyan új bizonyítékkal áll elő, amelyet korábban nem tudott elbírálni a Bíróság.

    A rendkivüli felmondás gyakorlásának főbb elemei a következőek: A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban
    az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Minden írásbeli nyilatkozat - így a rendkívüli felmondás is - akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át.


    Ha a Bíróság döntése elsőfokú, és Ön úgy érzi, ezt a döntést megfellebbezné, keressen meg a deri.tamas@karriertervezes.hu e-mail címen.


    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



    (27.12.2004) 

    Ha valakinek azonnali hatállyal felmondanak, milyen jogai vannak abban az esetben, ha a munkaszerződésben erre a pontra nem térnek ki, vagyis a munka törvénykönyve az irányadó?
    Ilyenkor alá szabad írni hogy közös megegyezéssel szakadt meg a munkakapcsolat, vagy az a jobb ha nem?


    A munkaszerződésben nem kell külön kitérni a rendkívüli felmondás szabályozására, ilyenkor természetesen az Mt. paragrafusai az irányadóak. A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A lényeges elem, bármely fél részéről történő kötelességszegés, szándékos károkozás.


    Természetesen a munkaadó szabályozhatja a munkaszerződésben, vagy a munkaköri leírásban, hogy mi minősül vétkes kötelességszegésnek, vagy mulasztásnak.


    A rendkívüli felmondás közlése csak írásban, és részletes objektív indoklással történhet meg. Általában azt tudom javasolni, hogy nem kell azonnal aláírni a munkaadó diktátumait. A közös megegyezés az legyen valóban közös megegyezés, egyezség, kompromisszum.
    Amennyiben a munkáltató intézkedése jogtalan, valótlan állításon alapul, azonnal Munkaügyi Bírósághoz kell fordulni. Ha azonban
    munkavállalóként hibáztunk, és saját felelősségünk sem vitatható, - akkor ésszerűbb a közös megegyezés.


    Ha jogi segítségre van szüksége ügyének átvizsgálásához, és úgy érzi, jogtalanul bántak Önnel, kérem, keressen meg a deri.tamas@karriertervezes.hu e-mail címen.



    Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő


    Kérdezzen tőlünk!
     

    Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

     
    Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek