Álláshirdetések száma: 6 197 Number of CVs 210 763
Keresés a kérdések közül




2 3 4 

(25.02.2015)  Tisztelt tanácsadó, szakértő!
Helyzetem a következő: 2014.11.21.-én vett fel a háziorvosom táppénzre erős ízületi fájdalmakkal. A vizsgálatok alapján előrehaladott Bechterew kórt állapítottak meg, azóta folyamatosan kezelésekre járok, és az előírt gyógyszereket szedem, melyek a három hónap alatt sem hoztak javulást. a fájdalmaim nem vagy szinte alig csökkentek, mozgásom beszűkült. Most kezdődnek a vizsgálatok, hogy alkalmas vagyok-e biológiai terápiára. Az eddigi folyamatos táppénz alatt 3 felülvizsgálaton kellett megjelennem a háziorvosomnál. Legutóbb a felülvizsgáló szakorvos azt kérdezte mi a tervem a jövőmmel, mert ezzel a betegséggel már nem tarthat sokáig táppénzen, csak amíg a fizikoterápiás kezelések tartanak, ezért keressek könnyebb munkát. Nem tudtam megszólalni a meglepődéstől.Ha elveszítem a munkámat, hogy fogom megkapni a szükséges kezeléseket, mert magam nem tudom finanszírozni, így betegen pedig nem vesznek fel sehová dolgozni. Közeledik a 4. felülvizsgálat ideje, amitől félek, fizikai munkát végeztem eddig, de ezekkel a fájdalmakkal jelenleg nem tudom ellátni azt a munkát. A következő kérdéseim lennének:
1. A biológiai kezelés mellett jogosult vagyok-e arra, hogy táppénzen maradjak, amíg enyhülnek a fájdalmaim? (Ha egyáltalán alkalmas leszek rá)
2.Megszüntetheti-e a táppénzemet ebben a helyzetben? ( Minden javasolt rehabilitációs kezelésen részt vettem, pontosan betartom a kezelőorvos utasításait)
1. Erre a kérdésre csak a szakorvos adhat megfelelő választ.
2. A táppénz maximális időtartama 1 év lehet.

Amit a táppénzről tudni érdemes (OEP honlapról):
"Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

fennálló biztosítási jogviszony,
a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
1. biztosítási jogviszony
A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)

2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Ha Ön, nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség
A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.

A keresőképtelenséggel kapcsolatos további információt itt talál.



Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?

A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz.

Nem jár táppénz
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)


Mennyi időre jár a táppénzt?

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,

az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár,

legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy
a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e,

mennyi a folyamatos biztosítási ideje,

a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye".

1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén.
2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja
a táppénzre jogosultság időtartamát,
a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és
a táppénz százalékos mértékét.
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

3. Táppénz előzmény
Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani.

Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén

Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat.

Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:

18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén

Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként.

Ha Ön olyan saját jogú nyugdíjas, aki nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett vállal munkát, és ezáltal pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, keresőképtelensége esetén szintén jogosult lehet táppénzre. A táppénz folyósítás időtartamának meghatározásánál ez esetben csak a nyugdíja szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni.

A gyes, illetve – a gyermek 1 éves kora után – a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók.

Táppénz folyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha

a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járul hozzá,
a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve
a gyógyulását tudatosan késlelteti.


Mennyi a táppénz összege?

A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével.

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) figyelembe vehető; ún. "irányadó időszak",
a táppénz alapját képező jövedelem összege,
az 1-2 pont (irányadó időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem,
a táppénz %-os mértéke
az egy napra járó táppénz maximalizált összege.
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni, kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.



1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja.

Folyamatos biztosítási idő
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.



2. A figyelembe vehető jövedelem

2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel.

HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni.

A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.

Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat.

A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások

A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képezi.

2015. január 1-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel megszűnt. Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után egészségbiztosítási pénzbeli járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.

3. A napi átlagkereset megállapítása

Az irányadó időszakban a táppénz számításának alapját képező időtartam alatt elért jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok – a jogszabályban meghatározott jogviszonyban töltött (pl. táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj stb.) napokkal csökkentett – számával.
4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200%-nak harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7.000,- Ft-ot, azaz hétezer forintot.
A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén
A táppénz összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén
A táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.


Hová és meddig lehet benyújtani a táppénz kérelmet?

Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához köteles benyújtani.

Ha Ön egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, vagy önfoglalkoztató, akkor a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez forduljon.

Kérjük, adja meg a székhelye irányítószámát, hogy megmutassuk az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv elérhetőségeit:

A kérelem benyújtására nyitva álló határidő
Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.



Mennyi idő alatt bírálják el a táppénz igényemet, és mi az ügyintézés menete?

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 18 nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap.

A határidőt az eljáró egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.



Hogyan folyósítják a táppénzt?

A táppénzt az elbírálást követően, utólag az ügyintézési határidőben kell folyósítani

A táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve bírálja el és folyósítja.



Kaphatok táppénzt, ha rövidebb a biztosítási időm, mint a keresőképtelenségem ideje?

Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a beteg nem felel meg a táppénzre jogosultság feltételeinek. A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítson meg táppénz jogosultságot annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult.

Rövidebb biztosítási idő
Az egészségbiztosító méltányossági, vagyis az általános szabálytól való eltérési jogköre arra az esetre terjed ki, ha Ön a táppénz ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása.

Az elbírálásnál az egészségbiztosító figyelembe veszi a kérelmező biztosításban töltött idejét, és ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás volt, akkor a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni (az általános szabály szerint ugyanis a megszakítás előtti biztosítási időt nem lehet figyelembe venni), illetve a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

A méltányosságból engedélyezhető táppénz szabályairól itt olvashat."
http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/tappenz_betegszabadsag/tappenz_betegszabadsag.html#Ki jogosult t%C3%A1pp%C3%A9nzre?


(27.09.2013)  Tisztelt Szakértő!
Munkahelyemen az idén megszüntették a túlórát,már mint ezt a fogalmat.Most munkaidő terhére elrendelt túlóra van nálunk.Ezt nem fizeti ki,majd csak decemberben vagy szabadnapként megkapjuk valamikor.
Az lenne a kérdésem,hogy ez szabályos e,mert már 92 óránál tartok és szinte minden pénteken elrendelik a szombati munkát.Azt sem értem,hogy a szombat csak egy napot ér.
Köszönöm a választ.
Munka törvénykönyve
143. §47 (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.
277. § (2) Kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet.

Szabó Miklósné

(16.10.2012)  Tisztelt Szakértő!

Közalkalmazottként dolgozok napi 6 órában egy Művelődési Ház és Könyvtárban. A munkaadó azt mondta, hogy nincs keret a túlóradíjra, ezért szabadnapokban kapjuk meg a ledolgozott órákat. Erről viszont semmi féle papírt nem írtunk alá, írásban nem egyeztünk bele ebbe a fajta megoldásba, sőt, azt mondta a munkáltató, hogy nekünk ebbe bele kell törődni. Általában rendezvények miatt kötelez minket a hétvégi munkavégzésre, ezek általában szombatra és vasárnapra esnek, van hogy piros betűs ünnepnapokon is, mert a megemlékező vagy ünnepi műsort mi rendezzük. Ezekre a hétvégi munkavégzésekre és piros betűs ünnepnapi munkákra, nem engedi, hogy az adott nap végzett munkaórát, duplán számolva írjuk be. Ezek a túlórák általában meghaladják a 6-8órát is. Kivenni se engedi a túlórákat, azzal a címszóval, hogy folyamatosan jönnek a programok, nincs lehetőség arra, hogy kivegyük! Az lenne a kérdésem, hogy télleg kötelezhet-e, hogy piros betűs ünnepnapokon és hétvégenként dolgozzunk, ha igen, ezekért hány óra szabadidő jár, ha pl: 6 vagy 8 órát dolgoztam az adott napon, vagy köteles-e mégis túlóradíjat fizetni nekünk?
Vasárnapi, munkaszüneti napra vonatkozó munkavégzés szabályai: Munka törvénykönyve 101. 102. §. Rendkívüli munkaidő 107-109. §, ügyelet-készenlét 110-112. §.
Mivel a munkaidőt a munkáltató osztja be a törvény betűje szerint elrendelheti a fenti munkavégzést nem munkanapokon is, a kötelező ellentételezés mellett.

Szabó Miklósné

(10.10.2012)  Üdvözlöm,

Tavaly december közepe óta dolgozom egy cégnél. Az év folyamán kiderült, hogy a nemzeti ill. egyéb ünnepek miatt kialakított u.n. pihenő napok helyett szombatokra áthelyezett munkanapokat kötelező jeleggel szabadságnak kiadják. Ez eléggé csökkentette a felhasználható szabadnapok számát, de a 75%-ot, amennyi felett a munkaadó rendelkezhet azt nem lépte túl.
Most az év vége közeledtével kiderült, decemberben 20-ától leáll az iroda, egy-egy napon csak ügyeletben leszünk bent, majd csak január 2-án nyit újra, azaz ha jól számolom 6 nap szabadság lesz kötelező módón kiadva decemberben. Erről a decemberi napokról hivatalas tájékoztatót nem kaptunk, gyakorlatilag az előtte említett kötelező napokról sem tájékoztattak minket előre.
Az év végéig még tervben van hogy kivennék pár napot, s így Karácsony környékére már nem marad szabadnapom - erre most figyelmeztettek is, én jeleztem, ha nem tudom időben hány nap kell Karácsony környékére, hogyan tervezzek, s jeleztem ha más megoldás nincs akkor akkor majd fizetés nélkülire kérem írni a szabadnapokat.
Kérdéseim:
- Köteles lett volna a munkáltató előre tájékoztatni a kötelezően kiadott szabadnapok dátumáról és számáról? Amennyiben igen ezt mikor kellett volna megtennie, esetleg már év elején?
- Köteles vagyok elfogadni, hogy fizetés nélkülire menjek Karácsony környékén? a jövő éviből nem szeretném levonatni ) Vagy esetleg mondhatom azt, hogy bejövök dolgozni az irodába, mert nem elég a szabadságom.

Köszönettel Tünde

A szabadság mértékére, kiadására 2012. december 31-ig a régi szabályok vonatkoznak.
Régi Munka törvénykönyve 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.

(2)Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,

b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

(6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. A (2) bekezdésben foglalt szabadságot ekkor is a tárgyévben kell kiadni.

(8) A (7) bekezdés első mondatában foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges.

(9) A (3) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

(10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna.

(11) A 11. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el;

b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.

135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

(3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Szabó Miklósné

(24.09.2012)  Üdvözlöm
25-éves vagyok,több mint 2éve dolgozok 1 cégnél(ami 3x váltott cégnevet ez idő alatt) és egy darab fizetett szabadnapom sem volt.
Viszont elém tették a papírt,amin feltüntették hogy kifizették nekem a szabadságom,de kénytelen voltam aláírni,mert féltem hogy ha nem írom alá elkönyvelnek problémás dolgozónak,és rövid időn belül elküldenek.Viszont most el akarnak küldeni.Azért fordultam önökhöz hogy annak ellenére hogy aláírtam a papírt,igényt tarthatok az eddigi összes szabadnapomra vagy csak a mostani darabévre?
Előre is köszönöm a választ,további szép napot..
Munka törvénykönyve 7. § Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. E törvény alkalmazásában rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
Mindazon által írásban érvényesen tett egy jognyilatkozatot, amellyel elismerte, hogy a szabadságát kifizették. Szerencsére ez csak az esedékessé vált és ki nem adott szabadságra érvényes, - ugyanis a munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le [Munka törvénykönyve 9. § (3) bekezdés]. Vagyis a darabévre járó jövőben esedékes szabadságra a lemondása nem érvényes.

Szabó Miklósné


(08.05.2012)  Tisztelt Szakértő!
22 nap éves szabadságom van, melyből 12 napot már kivettem. Babát várok, és táppénzre jönnék. Az lenne a kérdésem, a munkahelynek ki kell e adnia a maradék 10 nap szabadságomat mielőtt eljövök táppénzre, vagy mondhatja azt hogy az elveszett, és menjek táppénzre?! Létezik esetleg olyan, hogy kifizetik azt a 10 napot?
Köszönöm,
Keresztes Emőke
A várandós, illetve Tgyás, Gyed, Gyes miatt tartósan táppénzen, fizetés nélküli szabadságon lévő kismamáknak a fizetés nélküli szabadság lejártát követően adják ki a ki nem adott, illetve az összegyűlt szabadságát. Ezt a szabadságot szabadnapokban adják ki, azt pénzben megváltani csak akkor lehet, ha a munkaviszony a fizetés nélküli szabadság alatt vagy közvetlenül annak lejárta után megszűnik, - mert annak kiadására a munkaviszony megszűnésének következményeként már nincs lehetőség.
Új szabály, hogy gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első félévére jár szabadságnap (6 hónapra) a korábbi egy év helyett.

Szabó Miklósné

(07.05.2012)  Az lenne a kérdésem hogy a munkáltatom 10 szabadságnapomat úgy adta ki hogy minden héten 1-et. Nem voltam még szabadságon és lassan fele elhasználódott mi tévő legyek jogos e ez így vagy lehet ellene valamit tenni?Június végén szeretnék elmenni szabadságra 6 napra.A másik kérdésem meg az lenne hogy törvényes e az hogy ha ki akarok venni egy szabadnapot csak szabadságnapként tudom kivenni??? előre is köszönöm válaszát
A szabadságot kettőnél több részletben a munkavállaló kérésére lehet kiadni. [Munka törvénykönyve 134. § (4) bekezdés]. A törvénykönyv arról már nem rendelkezik, hogy a munkavállaló hány ilyen részletekben kiadott szabadságot kérhet (kaphat) a munkáltatójától. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a rendelkezésére álló alapszabadságának egynegyedét több részletben is kérheti, - 15 napos előzetes bejelentés mellett - ha már ledolgozott a munkáltatójának 3 hónapot [Mt. 134. § (2) bekezdés]. Ugyanis 3 nap szabadság - akár egyben, akár naponként külön is akkor is jár a munkavállalónak, ha azt előzetesen nem jelenti be a munkáltatójának, [Mt. 134. § (2) bekezdés] - ha azt a sürgős szükség miatt nem tudta megtenni,
- amely tényt egyébként a munkáltató utólagos kérésére igazolni köteles.
A szabadságot végül is a munkavállalóval való egyeztetés után a munkáltató adja ki, - és 134. § (2) bekezdés értelmében hetente egyesével kiadhat 10 szabadságnapot, ha ebben Önnel előzetesen megállapodott.
Az alapszabadságának egynegyedével ugyanakkor Ön rendelkezik, - amelyet kérhet június végére.
Utolsó kérdésére a válaszom igen. Esetleg kérhetne még szívességnapot a munkáltatótól, amelyet a munkáltató kérésére munkaidőn túl valamikor ledolgozhat.

Szabó Miklósné

(02.09.2011)  Tisztelt tanácsadó!

Olyan problémám adódott, hogy jelenleg egy műszakos munkarend szerepel a munkaszerződésemben immáron 4 éve. Viszont két műszakban dolgoztatnak minket már jó ideje a cégnél, annak ellenére, hogy számtalanszor a munkaadónk tudtára adtuk mi szerint nem ez áll a szerződésünkben és jó lenne ha azt módosítanánk. A cég 06:00 - 22:00-ig üzemel. Pár hete ismét hangot adtunk nem tetszésünknek és erre azt válaszolta, hogy nem vagyunk annyian, hogy kollektív szerzősére legyen szükség ellenkező esetben pedig a szerződés módosítás nem szükséges.

Tehát a kérdésem az, hogy jogszerűen dolgoztatnak-e mindet két műszakban annak ellenére hogy a szerződésünkben nem ez szerepel?

A másik problémám pedig, hogy szeptember 1-től egyetemi hallgató vagyok tehát iskolarendszerben tanulok majd levelező szakon. Jár-e nekem tanulmányi szabadság a cégtől ez esetben? Azokon a napokon amikor óráim lesznek, előre láthatóan minden második héten pénteken és szombaton köteles-e elengedni a főnököm vagy nem? Tanulmányi szerződésem nincs, viszont ha jól tudom ebben az esetben nem is szükséges az iskolarendszerben folytatott tanulmányok miatt.

Válaszát előre is köszönöm!
Ez a foglalkoztatás a jelenlegi szabályok szerint jogellenes. Két műszakban műszakpótlékot is fizetni kellene a munkáltatónak.
Az egyetemi tanulmányok ideje alatt a munkáltató köteles a konzultációkra a munkavégzés alól mentesíteni. A vizsgák idejére a Munka Törvénykönyve vizsgánként 4 nap szabadnapot biztosít, a szakdolgozat elkészítésére pedig 10 nap tanulmányi szabadság vehető igénybe. Természetesen mindezt érdemes írásban kérni a munkáltatótól és kérni arra, hogy valamilyen módon állapodjanak meg a mentesítés kérdésében. Pl.: túlórában ledolgozza vagy helyettesíti hiányzó kollégáját vagy szabadsága terhére (esetleg fizetés nélküli szabadság terhére) is el kívánja végezni tanulmányait. Sok-sok egyeztetésre és kompromisszumra lesz szüksége az egyetemi tanulmányok befejezéséhez, - mert a munkáltatók nem minden esetben megértőek ebben a kérdésben.

Szabó Miklósné

(05.07.2011)  Érdeklödni szeretnék egy maszek Alapitványi szociális otthonban dolgozom,folyamatos müszakban, munkaviszonyban tehát minden második hétvégén dolgozom,igy utána csak egy szabadnapot kapok illetve hogy kell elszámolni,mivel csak 50% számolják a hétvégét! jogos ez? de mivel van egy besorolási havi bérem 96500! Tisztelettel:egy érdeklödő
Folyamatos vagy megszakítás nélküli munkaviszony esetében a munkaidő-beosztás rendszerint munkaidőkeretben történik, ahol a munkaidőkeret hosszabb időszakra eső napi munkák összegét jelenti. Így az egyes munkanapokon az adott időszakon belül hol felemelt, hol csökkentett mértékben írható elő a munkaidő.
Jár a műszakpótlék többműszakos munkaidő-beosztásban vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak a délutáni, illetve éjszakai műszakban végzett munka esetén. Délutáni műszakban 15%, éjszakai műszakban 30% műszakpótlék jár.
A pihenőnapon végzett rendkívüli munka pótléka 100 %, illetve 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, de műszakpótlék nem jár, ha egy napon belül nem váltás nélkül, hanem műszakonként 24 órában látják el a feladatokat.
Vasárnapi munkavégzés esetén a rendes munkabéren felül 50%-os bérpótlék jár, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkavégzésre vagy pihenőnap összevonása esetén rendes munkaidőben kerül sor.
Munkaszüneti napon minden esetben jár pótlék, attól függően, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján végzi-e munkáját vagy sem.

Szabó Miklósné

(28.06.2011)  Érdekelne, hogy 4 órában dolgozó közcélú dolgozóknak, hogy számítjuk a szabadságát és, hogy adjuk ki azoknak akik a 4 órás munkaidőt úgy dolgozzák le, hogy egy nap 8 óra munka egy nap szabadnap, vagy egy hét 8 órában és egy hét szabad! ? A választ előre is köszönöm!
A közcélú dolgozók szabadságának kiadása semmiben sem speciálisabb, mint a rendes szabadság kiadása. Munka Törvénykönyve szabályai irányadóak általában.

Szabó Miklósné

(15.06.2011)  Kedves Szakértő!

2008.febr.1-jétől táppénzen voltam első gyerekem megszületéséig május 23-ig,következő gyermekem 2010.január 4-én született.2011.aug.25-től közalkalmazottként szeretnék elhelyezkedni.A bölcsödében azt kérték h.július 31-ével mondjak le a gyedről,mert aug.1-jén kezdődik a beszoktatás.Az előző munkahelyemen kötelesek kiadni a felgyűlemlett szabadságomat?Hány nap jár nekem?(32 éves vagyok.)A volt főnököm nem szívesen adja ki a szabadnapjaimat és \"megfenyegetett\" h.le kell dolgoznom az 1 hónapos felmondási időmet,mivel én mondok fel.Ha lemondok a gyedről és a volt főnököm sem akar a szabadságom idejére fiizetni,akkor pénz nélkül maradok 2 hónapig?Mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?Szűntessem meg a munkaviszonyomat július 31-ével és mondjak le a szabadnapjaimról?Ha így is lesz,aug.1-és aug.25. között nem lesz munkaviszonyom,ez hogyan érint engem?Válaszát előre is köszönöm:
Tisztelettel:
Zs.
Ha rendes felmondással mond fel, akkor az irányadó felmondási időt le kell dolgoznia. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén mentesülhet a felmondási idő letöltése alól, ha ebben a munkáltatójával megállapodnak. A szabadságról lemondani nem érdemes. Egy évre Önnek 23 nap alapszabadság jár és 4 nap pótszabadság, ha azt Ön veszi igénybe.

(20.04.2011)  T. Cím!

a kérdésem a MT 147§ kapcsolódik: pihenőnapon végzett munka pótléka, 100%, ha szabadnapot biztosítok akkor 50%. a szabadnapot is fizetnem kell? ha igen, átlagbérrel, vagy alapbérrel?

köszönöm
Az Mt. 145. § szerinti személyi alapbér alapján kell számítani.

Szabó Miklósné

(18.04.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
6+2-es folyamatos 3műszkos munkarendben dolgozom. Az erre vonatkozóan lenne pár kérdésem.
1. 8óra alatt ebben a munkarendben hány perc szünet illeti meg a dolgozót?
2. egy hónapban hány túlórát engedélyez a törvény, és hány elrendelt kötelező túlórára rendelhet be a cég?
3. mit tud tenni az ellen, hogy a cég leállásokra a szabadságom több mint 75%-át veszi el.
4. az szabályos, hogy minden ünnepnapon dolgozunk?
5. a folyamatos műszakrend miatt 2plusz nap szabadságot kapunk egész évre, de ha be kell menni elrendelten kötelező túlórára és ha még többet is dolgozunk az adott hónapban mikor kötelező túlórák vannak nem kapunk plusz szabadnapot, ebben az esetben ez járna?
Köszönöm válaszait!
Üdvözlettel:
Szabó Andrea
1. Munka Törvénykönyv (Mt.) 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.
2. Mt. a túlmunkát a rendkívüli munka címszó alatt szabályozza. Mt. a túlmunkát nem havi keretben maximálja, hanem éves maximumot állapít meg. Mt. 127. § (1) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hároszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
3. Mivel elemi erővel nem rendelkezem, így nem vagyok képes befolyásolni cége működését.
4. Nem tudom mi van a munkaszerződésében vagy a kollektív szerződésben (ha van!) - így akár szabályos is lehet, különösen, hogy folyamatos műszakban dolgozik.
5. Vagy túlóra díj vagy szabadnap vagy a kettő kombinációja járna.

Szabó Miklósné



(18.04.2011)  Tisztelt szakértők!
Először is köszönöm,hogy ez az oldal létrejött.
Több kérdés felmerült már bennem ,de soha nem kaptam meggyőző válasz munkaadómtól,így most önökhöz fordulok.
Én egy gyermekotthon dolgozója vagyok 2 műszakos folyamatos munkarendben .Egyik héten de H-P 6-13 csütörtökön pedig 12 órában 6-18 ig itt a hétvégém szabad,másik héten du dolgozom hétfőn szabadnap Keddtől -Péntekig 13-20-ig szombaton pedig 7-19-ig.Sérelmem pedig abból adódik pl ha ünnep nap hétfőre esik akkor nem kapok plusz egy nap pihenőnapot .Úgy érzem járna hisz a többieknek akiknek nem ekkora esik a héten szabadnapjuk otthon vannak míg én ledolgozom a 40 órát teljesen.jogos ez -e így?

Másik kérdésem a műszakok pótlékával kapcsolatban lenne ,nyári szünetben nem 8 órában dolgozunk hanem 12 órában,hogy több szabadnapunk legyen plusz kivesszük a szabadságunkat is és nyaraltatunk.
Ebben az esetben jár -e számunkra ugyan úgy a délutános pótlék?

Harmadik kérdés nyaraltatásnál közalkalmazottaknak milyen plusz juttatás jár ?
Általában 7-8 napot vagyunk oda egyhuzamban,12 órában számolják el részünkre.

Negyedik kérdésem jár-e még bármilyen plusz juttatás abban az esetben ha ez az intézmény középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekekkel foglakozik?

Válaszukat előre is köszönöm .
Tisztelettel Zsuzsita
Munka törvénykönyve 149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján a munkát végző
a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felü - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.
(2) Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az (1) bekezdés alapján járó munkabéren felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezdésben meghatározott ellenérték is megilleti.

Szabó Miklósné

(08.12.2010)  Egészségügyben dolgozom. Munkaidő :hétfő-péntekig napi 8 óra. 16 órától ügyelet, ami után szabadnap jár, ez ügyeleti díjból levonják. Hétvégén 12 órás ügyelet van.
A hétvégi 12 órás munkáért szabadnapot a munkáltató nem ad ki. Van , hogy egy hónapban csak egy szabad hétvégém van. Kérdésem az , hogy járna-e szabadnap a hétvégi munkáért / eddig kaptunk / , illetve , egy hónapban mennyi szabad hétvégét kell biztosítani ?

Tisztelettel:
M.Kata
Kedves Kata!

A hétvégi munka a rendkívüli munkavégzés keretében vizsgálandó. Munka Törvénykönyve (Mt.) 147. § (2) bekezdése szerint a napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mérttéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló mások pihenőnapot (pihenőidőt) kap.(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Szabó Miklósné

(06.12.2010)  Kedves Szakértők!
Én folyamatos munkarendben dolgozom 12 órában. A koromnak megfelelően 23 nap szabadság jár, ugyan úgy mint a kollégámnak, aki 8 órában dolgozik. A kérdésem az lenne, hogy ugyanannyi szabadság jár nekem is, aki havi 15 napot dolgozik 12 órában, azaz évi kb. 170 napot, mint aki napi 8 órát dolgozik havi 20 napig, azaz évi 255 napot? Nekem eleve sokkal több a szabadnapom, mert évi kb 80 napot be se kell mennem a munkahelyemre, mégis 23 nap szabadság jár nekem is annak ellenére, hogy ugyanannyi munkaórát dolgozomk egy évben?
Vagy arányosíthatja a munkáltaó a 12 órás munkanapot a 8 órás szabadságnak megfelelően bármilyen formában? Ha igen, akkor mi ennek a hivatalos megoldása?
Kérném, ne a megfelelő jogszabályok bemásolásával válaszolják meg kérdésem, mert az számomra nem egyértelmű és világos, hanem a szabályokhoz nem értők nyelvén próbálják elmagyarázni ezt.
Válaszukat előre is köszönöm: D.
Tisztelt D!

Aki munkát végez, annak a végzett munka arányában szabadság jár. Arányosításról tehát csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy ki, mikor kezdi a munkaviszonyát, - ugyanis az alapszabadság mértéke a betöltött életkotról függően a törvényben taxatíve meghatározottan mindenkinek ugyanannyi egy évre. Önnek huszonhárom nap, mert betöltötte 31. életévét. Ha csak féléve dolgozna, akkor ennek a szabadságnak is csak a fele illetné meg. Itt jelenik meg az arányosítás. Más arányosításnak helye nincs, - de az átváltásnak már lehet helye, - pl. az Ön esetében is. A napokat át lehet számítani (átváltani) órákba, - és különösen indokolt lehet ez az átszámítás a folyamatos munkarendben, ahol egy munkanap nem nyolc órából áll. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben még nem tisztán kimunkált, - de a munkáltatók már élnek ezzel a gyakorlattal.

Szabó Miklósné

(22.09.2010)  T. Tanácsadók!

Egy mezőgazdasággal és állattenyésztésel fogalkozó cégnél csak az állattenyésztésben van pár dolgozó aki két műszakban dolgozik a következők szerint. Egyik nap reggel 5-től du. 17-ig, másik nap du. 17-től reggel 5-ig, vagyis 12-12 órát. A két nap után van egy szabadnapja. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e délutáni,éjszakai és túlóra pótlék.Ha vasárnap, vagy ünnep nap dolgozik mit számfejtek az alapbéren felül? Havonta általában megvan a két szabad vasárnapja.
Köszönettel
Kedves Éva!

Akit napi 12 órában foglalkoztatnak, annak elsősorban veszélyességi pótlék járna, mert órási kockázatnak teszi ki az egészségét. Személy szerint a napi 12 órás foglalkoztatást csak a lazább, túl nagy megerőltetést nem igénylő munka esetén engedném meg.
Ha már mégis működik a kizsákmányolásnak ez a mindent túlélő formája, akkor meg kell adni annak , aki ezt vállalni kénytelen,- ami jár. Munka törvénykönyve (Mt.)117. § (1) bek. d) pontja a 22 és a 6 óra közötti munka, - utána pedig éjszakai pótlék jár 30%-os (Mt 146. § (3) bek. szerint.)
Délutáni műszak: a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, utána 15%-os műszakpótlék jár.
Vasár-és ünnepnapokon jár a megemelt pótlék a törvényben leírtak szerint.

Szabó Miklósné

(08.09.2010)  Tisztelt Szakértő úr!

A segítségét szeretném kérni!2000.szeptember 10-én született a kislányom,aki fejlődési rendellenességgel jött a világra.Az orvosunk a kislány három éves kora után meghosszabbította gyesem tíz éves koráig.Pár nappal ezelőtt kaptam egy levelet a munkáltatómtól,hogy vegyem fel velük a kapcsolatot,mert2010.szeptember.10-vel lejár a gyesem.Vissza menni dolgozni 3 műszakba nem tudok, a gyermektől, mik a lehetőségeim?Tíz éves kor után ha még fenn áll a gyermeknél a betegség nem jár tovább gyes? Ha felmondanak mert nem tudom vállalni a 3 műszakot végkielégítés jár?Az összegyűlt szabadnapjaimat kivehetem?Amennyiben nem tudok munkát vállalni akkor jár a munkanélküli?Kérem írja meg mik a lehetőségeim,tanácstalan vagyok! Egy gyermekét egyedül nevelő Anya.
Elsősorban a munkáltatóval vegye fel a kapcsolatot. Adja elő nehéz helyzetét, - mondja el. hogy dolgozni szeretne és kérje a munkáltatóját, hogy ne tegye három műszakba.
Hogy járhat-e tovább Gyes, - azt csak orvosszakértő tudja megállapítani.
Ha felmondanak, (ami jogellenes) akkor a ki nem adott szabadságot megkaphatja, illetve munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató pénzben megválthatja a ki nem adott szabit.
Jár a végkielégítés is, - ha a munkáltató rendes felmondással (amit jogszerűen nem tehet meg) felmond Önnek. Ha Gyes-t nem kaphat tovább és munkát sem tud vállalni, akkor álláskeresési járadékért a munkaügyi központhoz (kirendeltséghez) folyamodhat.

Szabó Miklósné

(30.04.2010)  Tisztelt Tanácsadó!
Szeretném megkérdezni, hogy munkahelyem szabályosan járt-el, akkor, amikor 6 napos leállást rendelt el április elején bér fizetése nélkül, mondván azt, hogy amikor a 6 napot ledolgozzuk, akkor jár a fizetés is. A ledolgozás időpontjait nem közölték velünk, csak azt, hogy szombati napokon lesz és május-június-július-augusztus hónapban kell rá számítani, mert akkor lesz több munkánk. A munkáltató azt mondta, hogy 4 havi munkaidőkeretet szabályosan megállapíthat és a munka függvényében döntheti el, hogy mikor dolgozzuk le. Még azt is mondták, hogy akár 6 hónapra is eloszthatnák, mert a gazdasági válság miatt ezt most lehet. Milyen törvényben lehet ennek utána nézni? Másik kérdésem pedig az, hogy ha szombaton dolgozzuk le azokat a hétköznapokat jár-e pótlék?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Noémi
Kedves Noémi!

Van törvényi rendelkezés: Munka törvénykönyve 151. § (4) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő személyi alapbére illeti meg.
Sőt a személyi lapbéren túlmenően más jogcímen járó díjazást is meg kell fizetnie, DE a munkáltatónak számos lehetősége van arra, hogy kibújjon a szabály alól. Pl.: kiadhatja a rendes szabadság egy hányadát, a munkaszerződéstől eltérő átmeneti munkavégzést rendel el...stb és megfelelő intézkedés a munkaidő beosztás megváltoztatása is. Amennyiben ez tartósnak ígérkezik (az egy hónapot meghaladja) a munkaszerződést megfelelően módosítani kell. Ebben már megállapodhatnak arról, hogy a szombati munkavégzés esetén emelt pótlék jár vagy helyette másik szabadnapot biztosít.

Szabó Miklósné

(28.02.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Kérdésem a következő lenne, cégemnél kollektív szerződés hiányában, a munkáltató MK 118 § -ra hivatkozva munkaidő keretet hozott létre. 2010. 01.01-02.28-ig és 2010. 03.01-06.31-ig. Ez a munkaidő keret kimondottan a szabad szombatokra vonatkozik. Semmilyen pótlékot nem számol fel és következő héten adja ki a szabadnapot. Januárban,amikor kicsúszott a szabadnapok kiadásából,akkor kénytelen volt túlórában elszámolni. Előző években,amikor volt kollektív szerződés,akkor ezekre a szombatokra +5%-ot számoltak fel és 1 szabadnapot adtak. Cégem nem idénymunka jellegű, nem stratégiai fontosságú üzem, hanem fűtőtesteket gyártunk. Cégem ellen munkaügyi felügyelet is vizsgálatot indított. Jog szerű e ez az egész? Kötelezhetnek e engem minden szombaton munkára?
Előre is köszönöm a segítségét!
A munkaidőkeretet nem állapíthatják meg egyetlen munkanapra: szombatra. A munkaidő-keret egy időintervallumot - vagy nevezhetjük munkaidő-ciklusnak is - fog át, amely a megállapított idő lejártával folyamatosan ismétlődik vagy - ha a felek abban megállapodtak meg, akkor a kitűzött idő lejártával bezárul. Az Ön által leírt munkaidő-keret is végesen van beállítva, mely ez év június 31-én zárul. Jogszabály nem tiltja, hogy a szombatnak ebbe nem lehet beleesni, - azonban helyette másik szabadnapot kell biztosítani a munkavállaló számára. Ha a munkaszerződésében erre nem kötelezték, akkor munkaszerződése módosítása nélkül jogszerűen nem kötelezhetik tartósan (30 napnál hosszabb időre) a munkaideje megváltoztatására.

Szabó Miklósné

2 3 4 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek