Álláshirdetések száma: 3 225 Number of CVs 206 261
Keresés a kérdések közül




2 3 4 5 

(29.03.2014)  Tisztelt Tanácsadó!
Közalkalmazotti munkakörben dolgozom.Szeretném megtudni, hogy a külföldön felsőoktatási intézményben szerzett diplomám alapján milyen nyelvpótlékban részesülhetek.
Illetve milyen jogszabály található erre vonatkozóan.
Válaszát előre is köszönöm.
Vásárhelyi Judit
Nyelvpótlékban akkor részesülhet, ha ez részét képezi a munkaköri leírásában foglaltaknak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően (Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.: 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2)285 A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4)286 Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5)287 A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
75. § (1)288 Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
(2)289 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3)290 A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

Szabó Miklósné

(08.02.2014)  Tisztelt Szakértő
Azzal a problémámmal fordulnék Önökhöz, és segitséget kérnék, hogy 2013 nov 10.-én helyezkedtem el egy főállású munkahelyre, de sajnos 2013 dec 10.- én lebetegedtem, betegállományba kerültem.A munkahelyemre az első betegállományos papiromat 2013. dec végén leadtam a cégnél, és ők 2013. dec 31.-i dátummal megszüntették a munkaviszonyomat. 2013 dec10-től - dec 31-ig a táppénzemet és a járandóságaimat kifizették.A betegségem ,és a betegállományom megszakitás nélkül fenállt az elbocsájtásom után, 2014 febr 02-ig, febr 03-ira irtak ki keresőképesnek.
Tisztában vagyok, hogy passziv táppénz már nincsen, de szeretném megtudni jogosult vagyok e méltányossági táppénzre, segélyre a 2014 jan. 01 - 2014.febr 02.ig?
Sajnos se nekem se a feleségemnek nincs munkahelyünk.3-an élünk egy háztartásban, a fiam dolgozik csak 1,5 hónapja, minimálbérért, feleségem álláskeresési járadékon van.Jogosult lennék a méltányossági táppénzre, segélyre?Elég baj, hogy beteg az ember és aztán el is küldik a munkahelyről, aztán egy beteg emberrel mi lesz?
Elöre is köszönöm.Maradok Tisztelettel : Berkes György
Egészségbiztosítási törvény
Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

Szabó Miklósné

(09.11.2013)  Tisztelt Jogi tanácsadó!!!
Szeretnék egy pár kérdésre választ kapni!!!
6 havi Időkeretben dolgozom 12 órában 98 ezer Ft-ért!!! ez így nem tudom helyes e a bérezés??

Szeretném még megtudni mi az amit előírhat nekem heti szinten a cég, mert ugyanis ha nappalos vagyok akkor reggel 6 -tol este 6-ig dolgozom öt napot az ugye 60 óra !!!! Ha esti műszakban megyek akkor este 6-tol reggel 6 -ig de ez általában csak két vagy három nap volt de most kiírt 4 nap éjszakás műszakot szeretném tudni lehet e ilyet előírni? Egy összeszerelő üzemben dolgozom!!!

Tisztelettel Pintérné Bartók Adrienn

Munka törvénykönyve 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2)11 Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Szabó Miklósné

(13.06.2013)  Üdvözlöm!
Még annyit szeretnék megtudni, hogy ha letelt az álláskeresési időm, és amíg nem születik meg a baba, addig milyen juttatást kaphatok.
Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások
Egészségbiztosítási törvény
50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b) gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

d)

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

Szabó Miklósné

(05.05.2013)  Kedves Szakerto,
Erdeklodni szeretnek, hogy valtott muszakban mukodo ceg eseteben is igenyelhetem e a 6 oras reszmunkaidot, es hogy kotelezhetnek e hajnali vagy ejszakai muszakra abban az esetben ha gyesrol megyek vissza, es ha gyermekem nincs meg 3 eves?
Tovabba szeretnem megtudni, hogy allitolag a jelenlegi beosztasomba nem tudnak visszavenni, hanem egy alacsonyabb pozicioban alkalmaznak majd, mert a jelenlegi poziciomat mar betoltottek, egy alacsonyabb iskolai vegzettsegu emberrel. Ez igy jogilag megallja a helyet?
Meddig vagyok vedett a kisbabam mellett, mig be nem tolti a 3 eletevet, vagy barmikor elkuldhetnek?
Juj sok kerdes igy hirtelen, de elore koszonom valaszat.
Udvozlettel,
Palcika
Munka törvénykönyve (Mt.) 61. § (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőre módosítani.
Mt. 113. § (1) bekezdés a), b), c), (2)-(3) bekezdés: a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.
Mt. 60. § vonatkozik a 3 év alatti kisgyermekes munkavállaló nő védelméről, amely mindössze a várandósság megállapításától a gyermek 1 éves koráig védi a nőt, - és mindezt is csak orvosi szakvélemény alapján, - illetve ha ez sem vezetne eredményre, akkor a nő számára másik munkakört kell felajánlani, vagy fel kell menteni.
Végül az utolsó kérdésre Mt 51. § (1) bekezdés: A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni - és a munkafeltételeket biztosítani.
Mt. 53. § (1) bekezdés a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez naptári évenként mindösszesen 44 munkanap lehet.

Szabó Miklósné



(06.02.2013)  T.Cím! Szeretném megtudni hogy hány hónap végkielégítés jár ha 1998.10.01.-től kellene ezt az összeget az ujj munkáltatómnak kifizetnie ahová jogfolytonosan helyeztek át, de nem tudnak a \"Kinevezés\"-nek megfelelő munkakört biztosítani? Ragaszkodhatom-e a kifizetéshez ha már egy hónapja nem tudnak megfelelő munkát adni és teljes bizonytalanságban vagyok! Összes munkaviszonyom a szakmunkás időt leszámítva több mint 36év? Köszönettel Kincses Judit.
Nem a kérdésére fogok válaszolni.
Önnek "a nők 40 éve" nyugdíjhoz mindössze 4 évre van még szüksége. Ezt a munkáltatójának is látnia kell. Egyébként megítélésem szerint benne van a nyugdíjt megelőző védett korban. Ezt az időt kellene valahogyan áthidalni munkával a munkahelyén.

Szabó Miklósné

(31.07.2012)  Tisztelt Uram!
Azt szeretném megtudni,h mit tehetnék annak érdekében,h megkapjam a fizetett szabadágomat? Heti. 4 napot dolgozom 11 órában, 3 szabad napom van. A munkáltatom azt mondja e mellé nem jár a fizetett szabadság. igaza van ebben? Törvényileg ez, hogy van szabályozva? Előre is köszónom válaszát!
Üvözlettel: Orsolya
Munkáltatójának nincs igaza. A bejelentett, illetve legálisan foglalkoztatott munkavállalónak szabadság jár a Munka törvénykönyvében meghatározott mérték szerint.
A szabadságra és annak kiadására még a régi szabályokat kell alkalmazni 2012. december 31-ig.
Tehát régi Munka törvénykönyve 131-136. §-ok.

Szabó Miklósné

(24.04.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megtudni, hogyha most hagytam abba tanulmányaim és regisztrálok munkanélkülinek, akkor egy bizonyos idő után, jár-e annak a munkáltatónak valamilyen támogatás aki engem elkezd foglalkoztatni? Mert voltam állás interjún és az volt az első kérdés, hogy nem tudom-e véletlenül, hogy ő mennyi kedvezményt kap, és nekem meddig kell regisztrált munkakeresőnek lennem ahhoz, hogy ezt megkapja. És még azt is szeretném megtudni, hogyha Pest megyében regisztráltatom magam, és Csongrád megyében kapok állást, akkor is jár-e ez a támogatás, ha egyáltalán létezik ilyen.

Válaszát előre is köszönöm!
"Az új Start kedvezményre jogosító kártya a Start Bónusz.
a. A Start Plusz és Start Extra kártyák helyett (részben eltérő személyi körrel) 2012. január 1. napjával bevezetésre kerül a Start Bónusz kártya, amelynek kiváltására 2012. december 31. napjáig van lehetőség.
....
A Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresét elérő összegnek 27 %-ával egyenlő részkedvezmény illeti meg a foglalkoztatás első évében, amely rendelkezés akkor is irányadó, ha a foglalkoztatás időtartama a Start Bónusz kártya érvényességi időtartamát meghaladja.
Megjegyzés: A munkaadó a Start Bónusz kártya biztosította kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a napi munkaidő legalább a napi négy órát eléri."http://www.msztegy.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=78&Itemid=90

Szabó Miklósné

(03.04.2012)  Tisztelt Szakértő!

Távmunkában szeretnék elhelyezkedni, jelenleg két lehetőségem van, az egyik megfelelne főállásnak, a másik másodállásként funkcionálhatna. A távmunka kedvezményeit szeretném megtudni munkavállaló/munkáltató szempontból, illetve arra lennék kíváncsi, hogy a másodállásban végzett távmunkára lenne-e további adókedvezmény, vagy bármi más kedvezményem.
Ha jól tudom a távmunkában a munkavállaló elszámolhatja pl. a munkához szükséges áram többletet (rezsit), illetve a számítógép karbantartásához szükséges összegeket.

Üdvözlettel:
Andrea
A távmunkának számos előnye mellett (nincs személyes jelenlét, kötetlen munkavégzés, nincs közvetlen munkáltatói jelenlét, stb.) vannak kevésbé vonzó oldalai is. Az egyik ilyen az elszigeteltség, a személytelen kapcsolat erdményeként. Kérdéses lehet a karrierépítés, a ranglétrán való feljebb jutás lehetősége, valamint csökkenhet a bérezés is. Könnyen felléphet a bizalomhiány, amely abból adódhat első sorban, hogy a munkáltató és az alkalmazott legtöbbször személyesen nem is ismerik egymást.
Munkáltató oldaláról ennek természetesen több pozitívuma van. Elsősorban az, hogy csökkennek a foglalkoztatással járó költségei(pl.: helyiséghasználat, víz-villany-telefon, stb. költségei.
Távmunkavégzés esetén a munkaszerződésnek vannak többletelemei, illetve a munkáltatónak a szokásosnál bővebb tájékoztatási kötelezettségei vannak a törvényben meghatározottak szerint.

Szabó Miklósné

(11.01.2012)  Tisztelt Szabó Miklósné!

2012.01.09-én feltettem Önnek egy kérdést, amire köszönöm szépen a válaszát. Bemásolom azért ezt az előzményt:
\"Egyik munkavállalónk 2011 júliusában táppénzre ment,s szeptember végéig adott le orvosi igazolást.Azóta viszont sem igazolást nem kaptunk tőle,sem nem kapunk a telefonon történő megkeresésünkkor egyértelmű választ arra,hogy mik a \"tervei\" az elkövetkezendőkben.
Szeretném megtudni,hogy mint munkaadónak , mik a jogaink egy ilyen helyzetben?Már az OEP-től is több alkalommal keresett bennünket az ügyével foglalkozó hölgy,mert többszöri felszólításukra sem volt hajlandó a hiányzó papírokat benyújtani,ezért elutasították a táppénz igényét.
Szóval hogyan lehet ettől a munkavállalótól jogszerűen megválnunk?\"
Tegnapi nap beszéltem a munkavállalónk orvosával, aki azt mondta, hogy nála is eltünt a munkavállalónk, nem jelent meg a 2011.11.08-ai felülvizsgálaton, ezért 11.09-én keresőképesnek nyilvánította, ezt az igazolást el is hoztuk az orvostól, mivel a munkavállaló nem \"tartott rá igényt\".
Kérdésem az lenne, hogy rendkívüli felmondással felmondhatunk-e a dolgozónak, hiszen ezek szerint 2011.11.09-étől a mai napig nem jelent meg a munkahelyén. Ha felmondunk, akkor ki kell-e fizetni neki a szabadságát, vagy csak a 11.08-ig tartó táppénzes időszakra?
Ugye nem kell a le nem dolgozott időszakra nekünk bérmilyen járulékot fizetni?
Visszamenőleg mi az az időpont amivel őt ki lehet léptetni?
Mi van akkor, ha a postán tértivevénnyel elküldött felmondását nem hajlandó átvenni?
Köszönöm szépen a válaszát: Simon Ildikó
Fel lehet mondani rendes vagy rendkívüli felmondással, mert ez a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét valamilyen okból durván megszegte.
Mindkettőt indokolni kell, sőt a rendkívüli felmondásnak ezen kívül is vannak többlet feltételei, amelyet Önök is jól tudhatnak. A ki nem vett szabadságot azonban ki kell fizetni, - ÉS a táppénz alatt is jár szabadság. Táppénzesnek ugyanakkor felmondani nem lehet.
A felmondás közlése a táppénz lejárta után nem ütközik tiltó rendelkezésbe.

Szabó Miklósné


(10.01.2012)  Tisztelt Szakértő !
Egyik munkavállalónk 2011 júliusában táppénzre ment,s szeptember végéig adott le orvosi igazolást.Azóta viszont sem igazolást nem kaptunk tőle,sem nem kapunk a telefonon történő megkeresésünkkor egyértelmű választ arra,hogy mik a \"tervei\" az elkövetkezendőkben.
Szeretném megtudni,hogy mint munkaadónak , mik a jogaink egy ilyen helyzetben?Már az OEP-től is több alkalommal keresett bennünket az ügyével foglalkozó hölgy,mert többszöri felszólításukra sem volt hajlandó a hiányzó papírokat benyújtani,ezért elutasították a táppénz igényét.
Szóval hogyan lehet ettől a munkavállalótól jogszerűen megválnunk?
Válaszát köszönöm szépen:Simon Ildikó
Ebben az esetben a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét szegi meg [Munka törvénykönyve 3. § (1) bekezdés]. Ez a kötelezettség a keresőképtelenség idején is fennáll. Munkaviszonyát az eset súlyától függően rendes vagy rendkívüli felmondással, esetenként közös megegyezéssel meg lehet szüntetni a fenti paragrafus megsértésére hivatkozással.

Szabó Miklósné

(12.10.2011)  Tisztelt Cím!

Szeretném megtudni, hogy GYES idejére (gyermek ápolási) jár-e szabadság? Ha felmondok a GYES utáni 30 napos védettségi időszakban akkor jár-e felmondási díj, illetve akkor is jár-e a felmondási idő felére felmentés vagy nem.
Köszönettel, H.E.
Jár a fizetés nélküli szabadság idejére is rendes szabadság, - ha 2011. aug 1. előtt vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a fizetés nélküli szabadság első évére jár fizetett szabadság. Ha felmond, akkor a törvényben megállapított időre felmondási idő is megilleti, amelynek fele alól a munkáltató az Önnel való megállapodás alapján felmenteni köteles. A felmondási időre átlagfizetés jár.

Szabó Miklósné

(03.10.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném megtudni, hogy részesülhetek szociális segélyben? 21 éves pályakezdő vagyok ebben a hónapben lesz már, hogy 1 éve regisztrálva vagyok a munkaügyi központban, és nem sikerült eddig semmilyen munkát találni. NIncs jövedelmem.

Válaszát előre is köszönöm.
Ha lejárt az álláskeresési járadék, illetve a segély utalásának határideje, akkor végezhető munka hiányában a helyi önkörmányzat szociális osztályához kell fordulni szociális segélyért.

Szabó Miklósné

(25.08.2011)  Tisztelt Dér Úr!
Óvodánkba jelenleg 76 gyermek került felvételre, 3 csoportban 6 óvónővel és 3 dajkával dolgozunk. Óvodásaink 50%-a a cigány kisebbséghez tartozik, 60%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű.Fenntartói társulásban működünk egy másik önkormányzattal. Az elmúlt évek alatt a gyermeklétszám nem csökkent drasztikusan, gazdasági nehézségre hivatkozva vezetői megbeszélésen 2011.08.24-én polgármesterünk közölte, hogy január 01.-től 5 óvónővel és 3 dajkával dolgozhatunk tovább. Augusztus 26-án erről rendkívüli ülésen kíván döntést hozni. Az előző nevelési évben az októberi statisztika idején 77 gyerekünk volt. A minimálisra redukált költségvetést nem léptük túl, takarékosan gazdálkodtunk, az integrációs pályázat segítségével\"működtettük az oktatási és nevelési feladtokat. Szeretnénk megtudni, hogy fenntartó önkormányzatunk szabályosan járt -e el, amikor a dolgozó felmentését a 2012.-es költségvetési év kezdetével, szorgalmi időben kívánja végrehajtani. Az átfedési időt az igazgatónő úgy kívánja megszervezni, hogy az ötödik óvónő két csoportban is dolgozik, megosztott munkaidővel. Igy az átfedési idő biztosított, a csopotokban a kettes váltás nincs meg.Ezzel párhuzamosan a szülők megkérdezése nélkül az óvodai nyitvatartást 6 óráról 7 órára kívánja módosítani önkormányzatunk 2011. szept. 01.től.Mielőbbi válaszát köszönöm.
A társulás mint fenntartó jogosult a működés feltételeit a szakfeladat-ellátás jelentős sérelme nélkül módosítani, átalakítani, megváltoztatni. Itt a szakfeladat sérelmére lehet hivatkozni, azonban ezek az ellenvetések gyakran süket fülekre találnak a költségek lefaragására törekvő önkormányzati társulásoknál (ahol nem is mindig világos egyértelműen, hogy a fenntartói jogokat mely szerv gyakorolja). Ha volna a működéssel kapcsolatban olyan megdönthetetlen érv, amely a karcsúsítások ellen szólna, akkor lehetne arra sarkallni az fenntartót, hogy engedményt tegyen. Ilyen érv a szorgalmi idő kellős közepén beálló működési feltétel negatív irányú változtatása is. Talán azt el lehetne érni, hogy mindezt ne év közben lépje meg a fenntartó. Hivatkozni lehet a hátrányos helyzetű gyerekek nagy arányára, a kisebbség nagy létszámára. Támogatókat kell keresni a probléma kezelésére, - külön-külön meg kell keresni a társult önkormányzatok képviselőit, és apellálni kell a feladatellátással szembeni elkötelezettségükre, leginkább a kicsi gyermekek megfelelő ellátására. Meg kell keresni a kisebbségi önkormányzat képviselőjét is, továbbá a gyermekvédelmi szervezeteket is, akik igazolni tudják, hogy a az Önök Óvodájában nevelt gyermekek hátrányos helyzetből indulnak, és nemhogy leépíteni nem lenne szabad, de további bővítésekre lenne szükségük.

Szabó Miklósné

(11.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy férjem 1 évi táppénz után nem rokkantsági ellátásban nem részesül mert a felülvizsgálati bizottság elutasította a kérelmét. Viszont az állapota nem javul sőt rosszabbodik. Sajnos egy állványról leesve összetörte a kezét és 6 műtéttel sem tudták rendbe hozni, dolgozni nem tud. Azt szeretném megtudni, hogy mennyi idő múlva mehet ismét táppénzre.

Köszönettel: Rácz Rita
Több lehetőséges megoldás is van:
1.: fellebbezés a felülvizsgálati bizottság döntése ellen,
2.: rövid munkába állást követően újabb táppénz iránti kérelem indítása, - itt fontos a folyamatos egészségbiztosítási jogviszony fennállása, - fontos az orvossal történő konzultáció és szakmai vélemény kérés,
3.: munkahelyen a vezetővel való megbeszélés annak tárgyában, hogy csökkent munkavégzési képességgel milyen végezhető munkát tud ajánlani a munkáltató.

Szabó Miklósné

(11.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Köszönöm gyors válaszát!
Elolvastam a Kjt. 63. § (1) bekezdését, de ott nem találtam az időpontra (átsorolás időpontja) vonatkozó utalást. Hol találom meg ezt? Eddig három variációt hallottam, és nem tudom, mi a valós:
- a diploma bemutatását követően
- szeptember 1. - a tanévkezdés
- a következő év január 1-től

Köszönettel!
2011/8/10 CV Centrum
Köszönti Önt a CV Centrum!

A CV Centrumnak feltett kérdése, 10.08.2011:
Tisztelt Szabó Miklósné!

Az alábbi válaszadással már megkaptam kérdésem első részére a választ, hogy az egyetemi végzettség megszerzése után mikor kell átsorolni. Szeretném megtudni annak a jogszabálynak a nevét/számát, amire ez vonatkozik, hogy tudjak az iskolában erre hivatkozni! :

\"08.08.2011) Általános iskolai szaktanárként dolgozom, de 2011. júniusában szakomnak megfelelő egyetemi végzettséget (MA) szereztem. Kérdésem a következő: Mikor kell megkapnom az új végzettségemnek megfelelő átsorolást? (Diplomám bemutatását követően, vagy 2012. januártól? Melyik jogszabály vonatkozik rám?)
Köszönettel:
Mariann
Diplomája bemutatását követően el kell végezni a végzettségének megfelelő átsorolást.

Szabó Miklósné\"

Köszönettel!


Válasz a kérdésére:
Kjt. 63. § (1) bekezdés

Szabó Miklósné


A diploma bemutatását követően (bár ezt a törvény (és a végrehajtási rendelet sem) nem nevezi meg, de ez beleértendő), hiszen a megszerzett diploma erre kötelezi a munkáltatót:
További szabályok a vonatkozó törvényből: 66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

Szabó Miklósné

(10.08.2011)  Tisztelt Szabó Miklósné!

Az alábbi válaszadással már megkaptam kérdésem első részére a választ, hogy az egyetemi végzettség megszerzése után mikor kell átsorolni. Szeretném megtudni annak a jogszabálynak a nevét/számát, amire ez vonatkozik, hogy tudjak az iskolában erre hivatkozni! :

\"08.08.2011) Általános iskolai szaktanárként dolgozom, de 2011. júniusában szakomnak megfelelő egyetemi végzettséget (MA) szereztem. Kérdésem a következő: Mikor kell megkapnom az új végzettségemnek megfelelő átsorolást? (Diplomám bemutatását követően, vagy 2012. januártól? Melyik jogszabály vonatkozik rám?)
Köszönettel:
Mariann
Diplomája bemutatását követően el kell végezni a végzettségének megfelelő átsorolást.

Szabó Miklósné\"

Köszönettel!
Kjt. 63. § (1) bekezdés

Szabó Miklósné

(25.07.2011)  Tisztelt Cím!

8 éves gyermekemre ( tartósan beteg) GYESt kapok. Azt szeretném megtudni. hogy így jár-e a bérpótló juttatás? Egyedül nevelem és van még egy gyerekem.

Köszönöm Tisztelettel Fóti Orsolya
A bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatást váltotta fel 2011. január 1-től. Általában a z álláskeresők illetve a munkaügyi hivatallal kapcsolatban álló munkanélküliek számára vezették be ezt a jogintézményt, így Gyes mellett nem kaphat ilyen támogatást.

Szabó Miklósné

(08.07.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Azt szeretném megtudni ,hogy a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését kérhetem-e 2 hónappal hamarabbi időpontra mint a nekem járó 5 hónap vége? Az erre járó bért ki kell fizetni a munkáltatómnak vagy elveszlik?
Köszönettel: K.Katalin
Közalkalmazotti jogviszonyát csak a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény szabályai szerint szüntetheti meg, - alapvetően annak a függvényében, hogy határozott vagy határozatlan időre szól a kinevezése. Ezen szabályoktól eltérni nem lehet.

Szabó Miklósné

(08.07.2011)  Tisztelt Déri Úr!

Több kérdéssel fordulnék Önhöz! A munkáltatóm Június 01-el felment egészségügyi alkalmatlanság miatt közalkalmazotti jogviszonyomból. Azt szeretném megtudni ,hogy a felmentési idő felében foglalkoztatni kívánnak ,de ha nem vagyok alkalmas az eredeti munkakörömre és mást nem fogadtam el miért kell ledolgoznom 2 és fél hónapot ? Kértem tekintsenek el tőle , mivel kezelésekre járok , azt a választ kaptam a munkáltató nem tekinthet el ettől. Valóban így van?
A másik kérdésem az lenne , hogy a foglalkozási megbetegedésnek a kivizsgálására mennyi ügyintézési idő van adva? Kitől tudhatom ezt meg? A munkavédelmi f. honlapján nem találtam. Ha tud segíteni előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel K. katalin
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pont a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, amelynek szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határoz meg.

Szabó Miklósné

2 3 4 5 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek