Álláshirdetések száma: 4 821 Number of CVs 203 104
Keresés a kérdések közül
   
   
   




2 

(20.05.2010)  Jó napot kivánok! Szeretném kérdezni hogy ha nappali tagozatos diák alkalmi munkát vállal /nem diákmunka/ kötelező-e nyugdijpénztári tagságot kötnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Doktorics Lajosné!

Nem kötelező - és amit még tudni érdemes az APEH.HU-ról:
"Szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, mivel az alkalmi munkavállaló után nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, a közteherjegy összege nem tartalmaz ilyen jellegű fizetési kötelezettséget.
Figyelem! Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe 2010. április 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás lép. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az alkalmai munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás."

Szabó Miklósné

(27.10.2009)  Tisztelt Hölgyem/Uram!

A következőben kérném segítségét.
Gyeden vagyok itthon, de lehetőségem lenne havi 1-2x alkalmi munkára de csak alkalmi munkavállalói kiskönyvvel. Az lenne a kérdésem, hogy ha kiváltom akkor megvonják tőlem a GYED-et?
Segítségét előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Balogh Tímea
Kedves Tímea!

Gyed mellett semmilyen munkavégzés nem megengedett. Ha azonban áttér gyesre (jelenleg 28500Ft) a gyermek egy éves kora után, feltételek nélkül vállalható munka.

Tisztelettel
Czimer Judit

(08.06.2009)  Tisztelt tanácsadó!
TGYÁS-sal kapcsolatos lenne a kérdésem: 2006.08.23-tól 2007.08.02-ig Hefop tanfolyamra jártam a munkaügyi központ szervezésében.2007.08.02-2008.01.05-ig munkanélküli ellátásban részesültem.2008.02.04-2008.04.29-ig dolgoztam bruttó: 86300.-.2008.04.30-2008.06.12-ig passzív táppénzen voltam.2008.06.13-2008.08.18-ig alkalmi munkavállalói kis könyvvel dolgoztam.2008.08.19-alkalmazottként dolgozom egy kft-nél ahol a szerződés szerinti bérem 69000.- az egészségügyi járulék alapt a dupla járulékból fizették: 138000.- az én számolásom alapján a 180 nap biztosítási idő meg van.Kisfiam 2008.12.13-án született. a TGYÁST 2008.12.01-től igényelte a munkáltató.A kérdésem az lenne, hogy a 30 napon túli megszakítás miatt mi vonatkozik a TGYÁS összegének kiszámítására?
Mennyi Tgyásra számíthatok?
Köszönettel: Julcsi
Kedves Julcsi!

A Tgyás összegének kiszámítására a táppénz szabályait kell alkalmazni. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A tgyás a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a.
1. Ha a tgyás kezdetét megelőző év január 1. és december 31. között volt legalább 180 bérezett nap, akkor az előző évi jövedelem az alap.
2. Ha az előző évben nincs 180 bérezett nap, de a tgyást megelőző naptól közvetlenül visszafelé (2 év) van, akkor az utolsó 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.04.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr!
Köszönöm szíves válaszáta külföldi megbízási szerződés alapján vállalandó munkáról. Azonban újabb kérdéssel kívánok Önhöz fordulni az álláskeresői járadékkal kapcsolatban. Jelenlegi helyzetem a következő:
2007. március 3-ig GYED-en voltam, 2007. májusában volt egy 15 napos 8 órás bejelentett munkaviszonyom, viszont 2007. júniusától AM könyvvel foglalkoztattak. Mindemellett folyósították számomra a GYES-t. 2008 április 4.-től 4 órás bejelentett munkaviszonyt létesítettem egy másik céggel, emellett AM könyvvel is dolgoztam tovább. 2008. november 3.-án munkahelyem megszűnt, , de november 11.-től egyéni vállalkozói jogviszonyba kerültem. Mindamellett változatlanul, jelen pillanatban is AM könyvvel dolgozom másodállásban. Sajnos hamarosan (április közepén) -külső körülmények miatt-azonban vállalkozói igazolványomat kénytelen leszek visszaadni. Kérdéseim a következők: 1.) Jogosult vagyok-e álláskeresői járadékra ezek után? (A vállalkozói járadék folyósításához májusig fenn kellene tartani vállalkozói jogviszonyomat, erre azonban nincs lehetőségem.) . 2.) A járadék vagy segély folyósításához szükséges, munkaviszonyban eltöltött napokat hogyan számítjuk? Munkanapokat, naptári napokat kell figyelembe venni? Mennyiben számít be a főállású vállalkozói jogviszony, 4 órás foglalkoztatás, az AM könyvvel való foglalkoztatás, a betegszabadság és a táppénz a szükséges napok számába?
Remélem, sikerült érthetően összeszednem a problémámat.
Előre is köszönöm szíves segítségét, további eredményes munkát kívánva:
Sz. Ágnes
Kedves Sz. Ágnes!

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki
- álláskereső,
- az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá
táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud
megfelelő munkahelyet felajánlani.
Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a
következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok
alatt munkaviszony nem állt fenn:
- a keresőképtelenséggel járó betegség,
- a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
- a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a
gyermekgondozási segély folyósítása. Ön azonban nemcsak az
álláskeresővé válását megelőző 4 év alatt összegyűlt munkaviszonnyal
számolhat, hiszen ún. "kitoló időnek" számít a Gyeden, illetve a
keresőképtelenséggel járó betegségen töltött idő is, ha azok
időtartama alatt nem állt munkaviszonyban. Az alkalmi munkavállalóként
szerzett munkanapokkal is számolhat, hiszen azok a napok is ugyanolyan
munkanapnak számítanak, mint a munkaszerződés szerinti munkanapok. Az
álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása a munkaviszonyban
töltött havi munkaidőtől független. (a napi 4 órás munkaviszony
ugyanúgy számít, mint a napi 8 órás munkaviszony) Az álláskeresési
járadék folyósítási idejét a munkaviszony időtartamának
alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony
egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Az álláskeresési járadék
folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(03.03.2009)  Jó napot!

Április 1-jétől megszűnik a munkahelyem, kapok 2 hónap végkielégítést, elmegyek munkanélkülire.Ha találok szezonális munkát,kaphatok-e utána munkanélkülit és meddig?Vagy am könyvvel mennyit dolgozhatok munkanélküli mellett.
Tisztelt Felhasználónk!

Rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytatásakor a járadék folyósítása szünetel. Tehát az Ön esetében a szezonális tevékenység végeztével (max 90 napig) tovább folyósítják a járadékot feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(03.03.2009)  Jelenleg gyeden vagyok.
Családi vállalkozásba kezdtünk. Néha be kellene segítenem a boltunkban. Megtehetem? Vagy menjek gyesre? És ha gyesen vagyok, és kisegítek néha, akkor hogyan kell hivatalossá tenni a dolgot? Van valamiféle kiskönyv, amivel én dolgozhatom? Vagy pedig be kell jelenteni állandóra?

Köszönettel:Andi
Kedves Andi!

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény rendelkezései alapján nem jár a gyermekgondozási díj, ha
bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez. Amennyiben
mégis dolgozni szeretne le kell mondania a gyed-ről és helyette gyest
igényelni, mert itt már adottak a lehetőségek a munkavégzésre. Gyes
mellett akár heti 40 órában is lehet munkát vállalni.
Alkalmi munkavállalói könyvvel természetesen alkalmi jelleggel,
havonta ugyanazon munkáltatónál maximum 15 munkanapot, évente 90
munkanapot dolgozhat. A "kiskönyvet" a helyileg illetékes Munkaügyi
Központban tudja igényelni.
Amennyiben ennél többet dolgozik, akkor a munkaszerződéssel történő
foglalkoztatás javasolt.
Üdvözlettel:
Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(25.02.2009)  Tisztelt Tanácsadók!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy milyen módon lehetnék GYED-re jogosult?
Nappali tagozatos diák vagyok, júniusban fogok végezni. 8 hetes terhes vagyok, és az iskola mellett csak alkalmi munkavállalói könyvvel tudnék dolgozni amíg nem végzek. Júliustól (sajnos korábban nem- START-kártya hiánya miatt) egy családi vállalkozásban tudnának alkalmazni munkaszerződéssel, viszont ez októberig, a baba születéséig csak három hónapot jelente...
Valójában arra lennék kíváncsi, hogy a nappali tagozatos jogviszony beleszámít-e a gyed-be, illetve ha nem, akkor az alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett munkaviszony szintén számítható-e vagy sem?
Ha nem, milyen megoldást tudnának javasolni? Nappali tagozat mellett milyen lehetőségek állnak fent?

Válaszukat előre is Köszönöm!
Tisztelettel,
B. Mariann
Kedves B. Mariann!

Valóban igaz, hogy gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. Kedvezmény jelent az Ön esetében az, hogy a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és a jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét is.

Az alkalmi munkavállalói jogviszony igazolt munkanapjai is beszámítanak a GYED-re való jogosultság számításába.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(11.02.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Többször voltam az elmúlt 2 évben közhasznúként foglalkoztatva a helyi önkormányzatnál. Most köztisztviselőként szeretnének továbbfoglalkoztatni. Az lenne a kérdésem, hogy a szolgálati időbe ezek a hónapok is beleszámítanak, vagy csak a köztisztviselői jogviszony kezdetétől számolják a közszolgálati időt.

Tisztelettel, N. Sándor
Tisztelt Sándor!

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya nem terjed ki a a közhasznú munkavégzésre, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra. Így a tényleges közszolgálati időt a kinevezéskor kell számítani.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(26.01.2009)  Tisztelt DÉRI ÚR !!
Az iránt érdeklődöm,hogy rokkantnyugdijasként dolgozhatok-e AM kiskönyvvel(az új rendszer szerint 57%). Ha igen akkor 2009-ben mi válltozhat ?Mikortol várható ez? Több forumon olvastam külömböz elkébzeléseket de a tavalyihoz képest minden válltozatlan.
Válaszát előreis köszönöm . Tisztelettel Hudák Pál
Tisztelt Uram!

Amíg a jogszabály és a végrehajtási utasítás nem hatályos, - addig magam is a hallomásból ismert lehetőségeket ismerem.
Ami biztos, hogy az AM foglalkoztatás bevallása elektronikus úton fog történni. Jelenlegi ismereteim alapján nem feltételezem, hogy a rokkant nyugdíjasok AM munkavállalását korlátoznák.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(22.12.2008)  Tisztelt Szakértő!
Nagyon sok kollégám van akik eddig alkalmi munkavállalói könyvvel dolgoztak, de mivel ez megszűnik mindenkinek HETI 5-10-15 órás szerződéseket ajánlottak fel. (Például havi bruttó bér 10600 Ft papíron) Szeretném megkérdezni, hogy ez a csekély óraszám minek számít? Fizetnek-e ebből TB-t vagy nyugdíjjárulékot, kaphat-e munkanélküli ellátást ha elküldik vagy egyáltalán van-e értelme aláírni ezeket a szerződéseket? Köszönöm szépen!
Kérdéséből nem derült ki, hogy alap-közép vagy felsőfokú oktatásban dolgozó közalkalmazottról van-e szó, - aminek a kérdése tárgyában nincs is lényegesebb súlya, -hiszen mindenkire a Közalkalmazottak jogállására vonatkozó szabályok vonatkoznak.
"A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény 15. § (1) bekezdése lehetővé teszi az óraadó tanárok esetében a polgári jogviszony keretében történő foglalkoztatást, azonban a törvény 121. § (1) bekezdés 30. pontja úgy szól , hogy óraadó tanárnak minősülhet , akinél az alkalmazás mértéke nem éri el a munkakörre kötelezően előírt óraszám 40%-át." Munka törvénykönyve magyarázata 239.o.
Az óraadói tevékenység nem alanyi adómentes tiszta jövedelem. Tb-ét nyugdíjjárulékot is fizetni kell utána, - és ha a szükséges feltételek együttállnak az álláskeresési járadékra is jogosíthat.

Sz. M-né

(20.11.2008)  Tisztelt Déri Úr!

GYED-en lévő anyuka vagyok, mely lassan, 2009.01.24.-én lejár. Szeretnénk következő babát, de egy nőgyógyászati gond miatt várnun kell legalább félévet. Szóval arra gondoltam, hogy addig dolgoznék újra és először a jelnlegi munkahelyemen próbálkoznék. Milyen lehetőségeim vannak? A cégemnél állományban vagyok, és szükség is lenne a munkámra, csak más munkakörben. Lányomat bölcsibe nem tudom adni, mert nincs a környéken, de anyukám tudna rá vigyázni napi 4-5 órát. A kérdésem, hogy dolgozhatnék e a jelenlegi cégemnél alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, ha a cégem is belemenne ebbe? Nem szeretném, ha pár óra munka miatt megszünne az állományom. Máshol, a GYED lejárta után, GYES mellett dolgozhatom 4-5 órában? Erről kell tájékoztatni a munkahelyemet? Továbbá, ha ismét teherbe esem és megszületik a 2. babánk, akkor a GYED-et ismét aszerint a bérem szerint kapom, mint az első gyermeknél?
Válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel, B.B.Gariella
Kedves Gabriella!

Az AM kiskönyv-vel történő munkavállalás nem feltétlenül ideális megoldás akkor, amikor Ön egyrészt felmondási védelem alatt áll a GyES leteltéig, - másrészt a GyES mellett lehetősége van legálisan munkát vállalni - akár részmunkaidőben is -, vagy annál a cégnél, ahol a jelenlegi főállása van, vagy más társaságnál. Amennyiben Ön GyES mellett nem az eredeti munkaadójánál szeretne dolgozni, - Önnek bejelentési kötelezettsége van. (Az adóigazolás, munkaviszony igazolás miatt ez nehezen megkerülhető).
Ugyanakkor semmi nem kötelezi az Ön főállású munkaadóját arra, hogy GyES mellett további munkát biztosítson, de nem is tilthatja meg, hogy máshol vállaljon (kiegészítő) kereső tevékenységet.
- Közös megegyezés alapján Ön dolgozhat /vállalhat az eredeti munkakörétől eltérő munkát is, - erre a tevékenységre azonban külön szerződést kell kötni, - ez a megállapodás nem érinti az eredeti munkaszerződést, amely alapján Ön (passzív) állományban van.
A GyED számításával kapcsolatban az OEP honlapján, vagy az OEP ügyfélszolgálaton tudnak Önnek részletesebb felvilágosítást adni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.klarriertervezes.hu

(06.11.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr !
A gazdasági válságra hivatkozva vissza vette a fizetésünket a munkáltató, hogy kevesebb járulékot kelljen fizetnie utánunk.Idáig a minimálbér kétszeresére voltunk bejelentve, most csak 80e bruttóra.Kérdésem,hogy megteheti-e ezt a beleegyezésünk nélkül és milyen hátrányokkal jár ránk nézve./pl.én 52 éves vagyok/ Természetesen mellette feketén is kapunk fizetést, de ez ez azelőtt is így volt.
Köszönettel:
Sz. Sándor
Kedves Sándor!

A munkaszerződésben szabályozott paraméterek egyoldalú módosítása jogellenes. Elképzelhető, hogy az intézkedéssel a munkaadó egyben jogszabályt is sért:
A 316/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet rendelkezik a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról, mely a 2006, 2007 és 2008. évekre határozza meg az összegeket.
A rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed.
Részlet a rendeletből:
"4. § (1) A 2. §-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma
a) 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig
aa) 2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a,
ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a;
b) 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig
ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a,
az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a,
bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a;
az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a;
c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig
ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a,
az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a,
cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a.
az pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával megállapított garantált bérminimum felfelé kerekített összegeit a rendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti.
(4) A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható.
5. § (1) A 2. §-ban említett, illetve a 4. § alapulvételével megállapított órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,
b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben
kell figyelembe venni.
(2) Részmunkaidő esetén
a) a 2. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 3. §-ban említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) a 2. § (4) bekezdésében említett, illetve a 4. § alkalmazásával megállapított órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak az (1) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni."

A magam részéről azt gondolom, hogy minden un. "feketén" kiadott és átvett pénz súlyosan sérti a társadalom, azaz az Ön személyes érdekeit is. Túl azon, hogy ez a magatartás - akár egy véletlenszerű ellenőrzés folytán is - mind a munkaadón, mind Önön számonkérhető és büntethető, - a probléma az, hogy minden illegálisan kiutalt 80 ezer forint után kb. 55 ezer forint veszteséget szenved el az államháztartás (költségvetés), - amely hiányt végső soron Ön különböző díjak, illetékek, adók, infláció formájában fogja kamatokkal együtt megfizetni. Az Ön TB és adófizetés alól kivont 80 ezer forintja még nem is magas összeg, de vetítsük ezt az értéket 1,5 millió munkavállalóra, - havonta. Durva számítások szerint is ez 82.500.000.000, -forintos összeg havonta, éves mértéke hozzávetőlegesen ezer milliárd forint. Ebből az összegből már lenne némi mozgástér a gazdasági folyamatok pozitív befolyásolására, - valamint Ön már viszonylag rövid távon is jobban járna a tényleges jövedelem után kivetett adók és járulékok megfizetésével, mint az adóelkerülésből származó jogi kockázatok felvállalásával.

Eredeti kérdéséhez visszatérve: természetesen Önnek csökken a táppénz alapja, csökken a nyugdíj alapja, alkalom adtán csökken az álláskeresési járulék alapja, adott esetben romlik a hitelezési megítélése, adott esetben egy vagyonvizsgálatkor nem tudja igazolni, hogy miből fizette ki a havi számláit, stb.

Természetesen a problémát, a jelenséget értem, - ez ellen egységesen kellene tiltakoznia a munkavállalóknak.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(31.10.2008)  Tiszteletem !

Munkáltatóm (aki egyébként abszolut korrekt dolgozóival kapcsolatban) véleménye szerint ha AM kiskönyvvel dolgozom (mint ahogy teszem/tesszük nálunk többen) akkor az egészségügyi alkamassági vizsgálatot kérhetem a körzeti orvosomtól. Magyarázza ezt azzal, hogy egy alkalmi munkavállaló dolgozhat akár csak egy vagy két alkalommal is az adott helyen és mondjuk többet nem. A munkáltató pedig nem tudja megtenni, hogy minden alkalmi munkavállalónak x- ezer forintot kifizesse, főleg ha ezen személyek időnként váltakoznak, mert (pl nálunk) főiskolás tanulók.
Tehát a kérdésem: AM kiskönyvvel dolgónak milyen uton-modón lehet vagy kell egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vennie, költség köteles-e ez, és ha igen ki köteles azt kifizetni.

Tiszteletem:
T. Tamás
Tisztelt Tamás!

Alkalmi munkavállaló esetén az AM könyvbe lévő közteherjegy nyújt
jogosultságot az ingyenes egészségügyi ellátásra. Tehát, ha nincs
üzemorvos a cégnél Önnek kell "elmennie". Arról viszont kérjen
tájékoztatást, hogy házi orvosa jogosult-e igazolni alkalmasságát (nem
minden orvos teheti).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(22.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogyan lehetséges az, hogy 2009. márciusában születendő gyermekemmel ne GYES-t, hanem GYED-et vehessek igénybe!
Első gyermekemmel 2007. április 03-ig voltam GYES-en, majd 2007. június 11-től 2008. február 26-ig a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamon vettem részt, mely időszakra álláskeresési támogatást kaptam. Közben alkalmi munkavállalói könyvvel 20 napot dolgoztam egy vállalkozónál. 2008. május 5-től május 31-ig részmunkaidőben, napi 6 órában foglalkoztattak a helyi Általános Iskolában. Jelenleg 2008. szeptember 09-től 2008. november 30-ig szintén részmunkaidőben a helyi Polgármesteri Hivatal által.
1. Tanácsot szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy mivel veszélyeztetett terhes vagyok, lehetséges e, hogy mostani foglalkoztatásom ideje alatt táppénzre menjek, vagy meg kell várnom munkaszerződésem lejártát és azután mehetek táppénzre?
2. Ha táppénzre megyek, azt mennyi ideig vehetem igénybe?
3. Mivel szülésem időpontja előreláthatólag 2009. március 17., szükséges e dolgoznom valahol részmunkaidőben, vagy elégséges e, hogy esetleg alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozok még a szülésig? (Esetleg nem is szükséges már dolgoznom a szülésig, így is igényelhetek GYED-t vagy TGYAS-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségüket!
Tisztelettel: NagyZsoltné
Kedve Nagy Zsoltné!


1. Lehetséges: első a baba és a mama egészsége.
2. a Táppénz max. ideje: 1 év.
3. Megfontolandó: kérje ki az orvosa véleményét


Sz. M-né

(22.09.2008)  TISZTELT SZAKÉRTŐ!

Arra szeretnék választ kapni,hogy tavaly feb.27-én volt egy sulyosnak mondható üzemibalesetem targonca villával átszurták a bal lábszáramat amit 7-szer kelet müteni hogy lábra tujak állni de viszont idén jan.végén megint müteni kellet mert valami okbol kifolyolag eltört benne a lábamat tartó velőürszeg amit cserélni kellet.De viszont nekem lejárt az egyéves 100% os táppénzem és igy az OEP ugy döntöt hogy munkaképes vagyok és május 20.i hatályal megszüntete a táppénzemet és azota semilyen tápénzt nem kapok.ezt viszont a körzeti orvosom sem pedig a korházban sem értik hogy hogy lehetséges mert ugyanis most voltam a korházban KONTROL vizsgálaton és még a mai napig sem jöt rendbe a lábam mivel még mindig elvan törve nemfort össze erröl röngen felvétel készült. Nem tudom hogy ezek után hova forduljak tanácsért mert minden honnan csak elutasitanak .A sebész föorvos pedig adott egy zárojelentést hogy semilyen munkát nem végezhetek evel a lábal amig elvan törve és majd 2-hó mulva menjek ujabb kontrolra.

Elöre si köszönöm: Burján László Monor,2008 09.19
Tisztelt László!

A táppénz folyósításainak szabályai a következők:

A betegség miatti táppénz folyósításának időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság
lejártát követő naptól,

· az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban

· a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy
éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy
munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos
biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre
visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet
jogosult táppénzre.

Tehát maximum egy évig jár. Kapott határozatot az OEP-től? Mit tartalmaz ez?

Nem ismerem az eset összes részletét, ezért nem tudom, hogy a BALESETI
TÁPPÉNZ szóba került-e.

baleseti táppénz:

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra
jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás
megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset
következtében válik keresőképtelenné.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személynek is jár
baleseti táppénz.

A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelennek kell
tekinteni azt a személyt is, aki az üzemi balesettel összefüggő és
gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy a gyógyászati
segédeszköz hiánya miatt nem tud munkát végezni.

A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi
baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon
egymással.

A baleseti táppénz abban a jogviszonyban jár, amelyben a sérült az
üzemi balesetet elszenvedte.

Ha a sérült ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosult lenne, akkor csak az
egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a
(választott) ellátás folyósítása idején újabb ellátásra válik
jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván
igénybe venni, akkor az új ellátást a választásnak a munkáltatónál
való írásbeli bejelentése napjától, a korábbi ellátás folyósításának
beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani.

A baleseti táppénz iránti igény előterjesztése

A baleseti táppénz iránti igényt – üzemi balesetből eredő,
keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolással együtt –
annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, ahol az üzemi baleset, vagy
a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. Az egyéni vállalkozó a
baleseti táppénz iránti igényét írásban, a telephelye szerint
illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be.

Baleseti táppénz csak akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi
baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz
megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, vagy a MEP) határozattal
megállapította. A határozat birtokában a baleseti táppénz igény mellé
már nem kell csatolni az üzemi baleseti jegyzőkönyvet, mert a
határozat már igazolja a baleset időpontját és annak egészségkárosító
következményeit is.

A foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a
baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított
napját kell tekinteni.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(10.09.2008)  Jó napot kivánok! Érdeklődni szeretnék, hogy a következőkben leirtak jogosak-e?

2007. márciusa óta dolgoztam egy szórakozóhelyen, mint pultos, kiskönyvvel. Februárban közöltem a \"munkáltatómmal\", hogy amennyiben nem jelent be ugy nem tudom vállalni tovább a munkát! Közölte, hogy bejelent csak maradjak ott. Szólt, higy regisztráltassam magam a munkaügyin, hogy támogatást kaphasson utánam. Meg is kaptam a munkaügytől a kiközvetitő lapot, és nagyot néztem, hogy kereskedelmi ügynöknek közvetitettek ki. A munkáltatóm azt mondta, hogy csak igy tud bejelenteni, mert különben nem kap utánnam támogatást, mert pultosnak nem adnak, de én ugyan ugy pultosként dolgoztam tovább és két munkaszerződésem volt, egy üzletkötő és egy pultos, attól függően, hogy kinek kell bemutatni. Márciusban bejelentett, majd juniusban rákényszeritett a munkaadóm a viselkedésével, hogy ott hagyjam a szórakozóhelyet és megyegyeztünk, hogy közösmegegyezéssel jövök el. Két nap mulva jött egy sms tőlle, hogy módositani kell a felmondás módját, mert vissza kell fizetnie utánnam a támogatásokat, mivel egy éves szerződésem volt. Én aláirtam, hogy én mondtam fel és igy nem kellett visszafizetnie. De, hogy kaphassak álláskeresési támogatást megkért egy vállalkozót, hogy jelentsen be engem 5 napra és onnan jöttem el közösmegegyezéssel, azt mondta igy ő is én is jól járok. Kérdésem: legális ez és, hogy leht ilyet \"szó nélkül\" hagyni?

A munkaügyis tudta, hogy a munkaadóm, hogyan vett fel és még ő segitett neki benne!

Nagyon sérelmesnek találom a dolgot és szerintem megérne egy kis nyilvánosságot a dolog nem?
Tisztelt Olvasónk!

A kérdés amelyet Ön feszeget a magyar munkaerőpiac egyik tipikus problémája.
Kérem ne értsen félre: értem és megértem azt, hogy a munkavállalók -vélt, vagy valós - kiszolgáltatott helyzetükben teljesen jogszerűtlen munkaadói intézkedéseket legitimálnak az aláírásukkal.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kiszolgáltatottság érzete inkább pánik reakció, mint valós fenyegetés.
Egy olyan helyzetben, amikor a munkavállaló tudja, hogy támogatott, de facto védett pozícióban dolgozik, - nem szabad engedni semmilyen munkadói nyomásnak, fenyegetésnek, vagy erőszaknak.
Az a baj, hogy minden egyes esetben, amikor a munkaadó fenyegetése célt ér, visszaélhet a támogatással, a munkaadói jogkörével, - az végső soron minden munkavállaló tárgyalási pozícióját rontja, -mert azt a (téves) hitet erősíti a jogsértést elkövető munkaadókban, hogy következmény nélkül, kényük-kedvük szerint tehetnek meg bármit.
Napjainkban már léteznek megfelelő szaknkciók, akár igen súlyos büntetések is -amelyek pénzbírságtól a jogsértő cég/vállalkozó engedélyének visszavonásán át, akár börtönbüntetésig is terjedhetnek -, amelyek alkalmazásával fel lehet lépni a jogsértéssel szemben.
Sok esetben akár meg is előzhető a konfliktus eldurvulása, vagy a jogsértés elkövetése, - amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkaadó tisztában van a jogaival.
Utólag nagyon nehéz bármit tenni. Amennyiben a dokumentumokat nem (fizikai) kényszerm fenyegetés hatására írta alá, - azok érvényesek. Ön legitimálta a helyzetet azzal, hogy formálisan belépett egy új munkahelyre, ahonnan ugyancsak formálisan elbocsájtották. (Az álláskeresési járadékra való jogosultság szempontjából valóban ez meoldást jelentett az Ön számára).

Tanácsolni azt tudom, amennyiben más alkalommal hasonló helyzetbe kerül, mielőtt bármit aláírna kérje ki jogi ismeretekkel rendelkező szakember véleményét, - illetve forduljon az illetékes hatóságokhoz. (APEH, OMMF, Szociális és Foglalkoztatási Hivatal, Munkaügyi Minisztérium).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(03.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Pályakezdő diplomás vagyok, nappali tagozaton végeztem. Regisztráltam magam a helyi Regionális Munkaügyi Központban mint álláskereső. Az elmúlt 4 évben csupán 3 hónap munkaviszonyom volt. Kérdésem, hogy jár e számomra valamilyen ellátás a munkaügyi központtól, illetve, hogy a Tb-t saját magam után kell-e fizetnem amíg nincs munkahelyem?

Köszönettel:
P. Zita
Tisztelt Zita!

"Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki
- álláskeres
- az álláskeres
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelel
ő, ővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, ő munkahelyet felajánlani. " www.mszm.hu

"Az álláskeresési járadék folyósításának hossza továbbra is a megelőző négy évben munkában töltött napok számától A korábbiakhoz képest változás, hogy a járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz legfeljebb három hónapig tart, és ebben az időszakban a korábbi átlagkeresetének 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát ebben az évben 68 400 forintot visz haza az álláskereső. A folyósítás második szakaszában egységesen a minimálbér 60 százaléka jár minden álláskeresőnek. A járadékfolyósítás maximális ideje 270 nap. Ha a munkát keresőnek nincs elég hosszú munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben 22 800 forint.

Amennyiben a munkaviszonyt az álláskeresővé válás előtti 90 napon belül szüntette meg a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással, akkor az álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban továbbra sem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivéve.
Az eddig hatályos szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt, amit az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják meg. "www.ozd.hu

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

(01.09.2008)  Tisztelt Szakértők!
Egy munkaügyi kérdésem lenne.
AM-könyvvel münkaszüneti napon fiatalmunkavállaló végezhete-e munkát vendéglátásban?
Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Gulyás József
Tisztelt Gulyás József!



Ha Ön nagyon fiatal munkavállaló, (14-18. életév között) akkor talán jobban tenné, ha még az iskolapadot koptatná egy kicsit, és nem az AM-könyvét nézegetné. Én személy szerint fiatal munkavállalónak men adnék ki AM-könyvett. Ha azonban Önnek mégis van AM-könyve, akkor csak azon szabályokat tudom megválaszolni Önnek a Munka törvénykönyve alapján, amelyek a fiatal munkavállalóra vonatkoznak nagyon szigorú jelleggel.
A Munka törvénykönyve fiatal munkavállalónak tekinti azokat a munkavállalókat, akik a 18. életévüket még nem töltötték be.
Az ilyen munkavállaló éjszakai munkára nem foglalkoztatható, túlmunkára nem vehető igénybe és az alapszabadságán kívül további 5 munkanap pótszabadság illeti meg. Külön szabályok rendelkeznek arról, hogy bizonyos munkakörökben 18. életévüket be nem töltött személyek nem foglalkoztathatók.
Ebből az következik, hogy Ön a vendéglátásban a fenti szabályok figyelembevételével alkalmazható.

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

(10.09.2008)  1953-ban született nő vagyok.36 év munkaviszony után csop.leépítés miatt a munkaviszonyomat rendes felmondással megszüntették 2008.08. 30-án.A kollektív szerződés 4 hónap felmentést és 10 hónap végkielégítést bíztosít.A 4hónap leteltével 37 év szolgálati időm lessz.2012 okt-ban előrehozott csökkentett nyugdíjra vagyok jogosúlt.2008.01.01-tő l munkanélküli járadékra vagyok jogosult. Kérdéseim:Hogyan és meddig jár ?Ebből mennyi idő számít szolgálati időnek?Végűl az a kédésem ,hogyan szerezhetek minél több szolgálati időt ? Hogyan szerezhetek beteg biztosítást?
Sajnos munkalehetőséget ügyviteli technikusként ennyi idősen nem fogok találni.
Köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:K. Katalin
Tisztelt K. Katalin!

Álláskeresési járadék azt a személyt illeti meg, aki
ˇ álláskereső,
ˇ az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
ˇ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
ˇ munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
ˇ számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Ahhoz, hogy az álláskereső részére egy napnyi járadékot folyósítsanaka 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73 nap, a leghosszabb ideje pedig 270 nap.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Ezt figyelembe véve a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
ˇ Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka.
ˇ A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.

A járadék folyósításának kezdő napja megegyezik a munkaügyi központnál való jelentkezés napjával. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.
Az álláskeresési járadékban részesülő személy nem folytathat kereső tevékenységet a járadékfolyósítási időszakban, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés kivételével.
Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.

Álláskeresési segély
Az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyébe 2005. november 1-jétől az álláskeresési segély lépett. Erre a juttatásra jogosultak:
ˇ Azok az álláskeresők, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap.
ˇ Álláskeresési segélyt azoknak is meg lehet állapítani, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeztek ugyan a korábbi szabályozás szerinti 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása miatt nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. (Az új szabályozás szerint ugyanis legalább 365 nap munkaviszony szükséges a járadékra jogosultsághoz.) Ebbe a csoportba azok az álláskeresők tartoznak, akik a járadékjogosultsági feltételek mellett már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési járadékrendszerbe. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre.
ˇ A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.

Tisztelettel: Szabó Miklósné Dr.

(05.08.2008)  Tisztelt Tanácsasdó Úr!
Jelelegi munkahelyemen 2007. októbertől dolgozom,minden nap,folyamatosan pihenőnap és szabadság nélkül.A havi munkabérem órabér alapján van számolva.2008. június01-től 4 órában bejelentett munkavállaló lettem,előtte AM kiskönyvvel dolgoztam.
Azt szertném Önöktől megkérdezni,hogy a vasárnapi és ünnepnapi munkámért jár-e több órabér? Azt is szeretném még tudni,hogy mennyi fizetett szabdság jár,mert idén augusztusban szeretnék szabadságot kivenni?
Segítségét eelőre is közönöm.
Tisztelettel:Kitty
Tisztelt Kitty!

A pontos szabályok a következők:
126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli, illetve
c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre
érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több
helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az
utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő
időtartam.
(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az
engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás
alapján ledolgozza.

127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen
indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli
munkavégzés kizárólag
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet,
egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély
megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a
munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet
személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan
terhet.
(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén
a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz,
kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra
rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
Díjazása:
a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a
munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven
százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása
előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami
nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka
esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven
százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

Szabadság:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes
szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár,
utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a
tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet
vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként
a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a
gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben
kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(3) A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
(4) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló
sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő
munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(5)
(6) Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés az (1)-(5) bekezdésben
foglaltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.
(7) A pótszabadság - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában
- a munkavállalót a 131. §-ban meghatározott szabadságon felül, és a
többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti.
133. § (1) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött,
részére a szabadság arányos része jár.
(2) Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél
napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek