FőoldalKarriercentrumKérdések-válaszok
 
Keresés a kérdések közül




(10.03.2016)  Tisztelt Szakértők!

Jelenleg köztisztviselőként dolgozom egy önkormányzaton, II. besorolási osztályban gyakornokként, határozatlan idejű kinevezéssel. Kérdésem az lenne, hogy ez idő alatt ha felmondásra kerülne sor részemről a munkáltató felé, akkor lenne-e felmondási időm, amit köteles lenne ledolgoztatni velem, valamint mennyi a felmondási idő? A törvényben csak a 2 hónapos lemondási időről találtam részletesebb leírást.

Válaszát/válaszukat előre köszönöm!
Renáta
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

60. § (2) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,
c) lemondással,
d) felmentéssel,
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményének felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményre nem lenne jogosult.
61. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.
(2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.
62. § Ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő
a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
b) az Európai Unió szerveinél
jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

63. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik;
b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik;
d) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve, ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt].
(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan;
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő;
c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
d)153 az 48. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint az 58. § (6) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti;
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;
g)154 a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására;
h)155 azt a kormánytisztviselő a 64/A. § (2) bekezdése vagy a 155/A. § (2) bekezdése alapján kéri.
(2a)156 A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt - a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel - azonnali hatállyal megszünteti.
(2b)157 A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a 25. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,
a) ha a kormánytisztviselő a 42. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy
b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 42. § (1)-(3) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.
(2c)158 A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (2a) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.
(5) Ha az államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével, valamint a 73. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
(7) A munkáltató a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül.
64. § (1)159 Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével), akár a kormánytisztviselői jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.
(2) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3) A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.
(4) A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.
(5) A méltatlanság jogcímén történő felmentés esetében a 70. és 71. § nem alkalmazható.
64/A. §160 (1) Ha a kormánytisztviselő a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás során arról értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az ott megjelölt bűncselekményi körben indult büntetőeljárás és a megalapozott gyanút közölték a kormánytisztviselővel, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani.
(2) A kormánytisztviselő a méltatlansági eljárás megindulásától kezdődően - a (6) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén annak időtartama alatt - kérheti azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3) A méltatlansági eljárás során a 64. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást követő naptól kell számítani. A méltatlansági eljárást annak megindításától számított harminc napon belül kell lefolytatni.
(4) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelmi vétségnek minősül.
(5) A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a büntetőeljárásban vizsgált cselekmény összefüggésben áll-e és ha igen, milyen mértékben a kormánytisztviselő munkakörével, továbbá a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött munkakör tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett közbizalmat súlyosan rombolja. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.
(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy
a) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt a kormánytisztviselő nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem valósítja meg a munkáltató (5) bekezdésben foglalt érdeksérelmét, akkor az eljárást megszünteti;
b) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor intézkedhet a kormánytisztviselő más munkakörbe történő áthelyezéséről, ennek során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók;
c) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, akkor a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás idejére állásából felfüggeszti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(7) Méltatlansági eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai eljárás lefolytatásának.
65. § (1) A 63. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha
a)161 a kormánytisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.
b)162
(2)-(4)163
(5)164 A kormánytisztviselő a teljesítményértékelés vagy minősítés tartalmának vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással - hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt - a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.
66. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.
67. § (1) Az államigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő államigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(2)165 Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül
a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő;
b) húsznál több száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő;
c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10%-a;
d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
68. § (1) A felmentési idő két hónap.
(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

69. § (1) A kormánytisztviselőt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi
- a felmentési idő kezdetekor vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.
(3) A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető államigazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A 38. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.
(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
a) a jogelőd munkáltatónál - ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál -,
b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,
c)166
d) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony folyamatosan fennálljon a jogviszony megszüntetéséig.
(7) A végkielégítés összegének a felére jogosult a kormánytisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 63. § (4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.
Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a kormánytisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben, címadományozásban részesült, főtanácsadói, tanácsadói munkakört töltött be.
(8) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(9) Végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha
a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;
b) legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül;
c) felmentésére a 63. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor;
d)167 kormányzati szolgálati jogviszonya a 72. § szerint alakult át;
e)168 méltatlanság vagy bizalomvesztés címén mentették fel.
(10) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

74. § (1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a kormánytisztviselő részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

(19.09.2015)  SOS! Szeretném kérni a segítségüket!
Általános iskolában tanít az egyik ismerősöm, alsó tagozaton. 2013-ban végzett a főiskolán, de sajnos nincs meg a nyelvvizsgája. 2013 szeptember 1-től elkezdett dolgozni 1 tanévet egy iskolában. Nyáron nem dolgozott. Majd szeptembertől egy óvodában dolgozott 2,5 hónapig. Majd egy kis szünet után december 1.-jétől újra iskolában tanított a tanév végéig (júni.15-ig) Ezután a párjával egy másik településre költöztek, ahol szeptember 1-től ismét tanít. Szerződéskötéskor azt mondták neki, hogy max. 2 évre kötnek vele szerződést, mert átment egy másik KLIK-hez és a gyakornoki idejét innen számolják, de jó lenne, ha 1 éven belül megszerezné a nyelvvizsgát. Erre most közölték vele, hogy letelt a 2 éve és max. dec 31-ig meg kell szereznie a nyelvvizsgát, vagy mehet amerre lát. A nyelvvizsgája folyamatban van, benne van a diplomamentő programban is. Kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a munkáltató (KLIK), hogy felbontja vele a szerződést? Az eddigi munkahelyei is beszámítanak a gyakornoki időbe? Ezek összeadódnak? Én úgy tudom, hogy egy munkahelyen kell egybefüggően letölteni a gyakornoki időt. Gyors válaszát előre is köszönöm
Három jogszabályi részlet a gyakornok alkalmazásával kapcsolatban

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendelete

2. §8 (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de még nincs a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év szakmai gyakorlati ideje, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(4) Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.
(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.
(6) A gyakornok
a) az (1)-(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, a tanítási év május hónapjában
tesz minősítő vizsgát.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.
(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(9) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és a pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(9) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.
(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja - különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt - módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

22. § 86 (1)87 Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy - a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján - azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt
a)88 a (16) bekezdésében foglaltak szerint megszűnik, vagy
b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való - az egészségügyi alkalmatlanság kivételével - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került.
(3) A szakmai gyakorlat
a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint
b)89 munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
(4)90 Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban végrehajtási rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Végrehajtási rendelet meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.91
(5)92 A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott93
a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,
b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet
meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.94
(6)95 A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,
a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy
b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.
(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.
(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:
a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka
tartama.
(9)96 A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.
(10)97 A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.
(11)98 A szakmai segítő
a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,
b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,
c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.
(12)99 Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.
(13)100 A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:
a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,
b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,
c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,
d) az értékelés részletes szabályait.
(14)101 A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
(15)102 A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint
b)103 a minősítés eredményeként
ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és
bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”
eredmény adható.
(16)104 A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
22/A. §105 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

Nemzeti köznevelésről szóló törvény

64. § (8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.
(9) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

Szabó Miklósné



(25.04.2015)  Üdvözlöm!
Kérdésem az lenne, hogy jelenleg ált. iskolában dolgozom, mint pszichopedagógus, de valójában ifjúságvédelmis feladatokat látok el ill. mint a ped. asszisztensek is. Szociálpedagógus diplomám van és tavaly decemberben végeztem el a Fejlesztő - differenciáló szakpedagógusi képzést, amely újabb diplomát adott a képzés végén. Fejleszthetek alsósokat. Ami engem érdekelne, hogy ha 2015. szeptemberében alakítják a ped. assz.bérét a pedagógusokéhoz, akkor a jelenlegi végzettségeim-mel engem is sorolhatnak Ped.1-be? Pedagógus diplomának számít-e valamelyik diplomám. Köszönettel: Mónika
A Pedagógus I. kategóriába jelentkezni kell, a gyakorlati idő letöltését követően.
Ha az Ön felsőfokú végzettségét az előírt munkakörre elismerik, akkor gyakornoki besorolást kell kapnia.
Amíg Ön nem gyakornok, addig pedagógus besorolásról nem beszélhetünk.

Szabó Miklósné

(13.08.2014)  Tisztelt Szakértő!
Pedagógus besorolással kapcsolatban szeretném Önt kérdezni. A 326-os korm rendelet 14§ 3. bekezdésében az áll, hogy ha 6 év nem pedagógus szakmai gyakorlatom van akko a ped 1-be kerülök. Ebbe a 6 évbe bele számít-e a Tgyás ideje illetve amikor vállalkozó voltam illetva a 4 órás munkaviszony? ha csak 1-2 hónap hiányzik van e méltányosság? 3 gyermekem van az elsőnél vállalkozói jogviszonyból mentem szülni, tgyásra.Segítségét előre is köszönöm! Nagyné
Ha az 5. címet elolvassa, akkor választ kaphat a kérdésére.

5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja

13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat

a) pedagógus-munkakörben,

b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,

c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy

f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.

(2)17 A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.

(3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.

14. § (1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a minősítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető.

(2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.

(3)18 Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

15. §19 (1) Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell

a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,

b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint

c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.

Szabó Miklósné

(25.10.2013)  Tisztelt CV CENTRUM!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. A határozott idejű kinevezés alatt történő munkavégzés beszámítható e a gyakornoki időbe? Kolléganőm 2011 november 15-től 2012 június 30-ig állt alkalmazásban határozott idejű kinevezéssel óvodánkban. 2012. szeptember 1-től alkalmazzák határozatlan idejű kinevezéssel. A HATÁROZOTT IDEJŰ KINEVEZÉS ALATT VÉGZETT MUNKA BESZÁMÍTHATÓ E A GYAKORNOKI IDŐBE? Válaszát köszönöm! Tisztelettel : Sárközi Katalin
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint
b)81 munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
A gyakornoki idő egy függő jogviszony, amely ugyan határozatlan időre szól, azzal a kikötéssel, hogy 3 év gyakornoki idő után a minősítéstől függően a határozatlan jogviszony rendes jogviszonnyá alakul át. Ehhez a minősítő vizsgán "megfelelt" minősítésre van szükség.

Szabó Miklósné

(09.02.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Középiskolában tanárként dolgozom, 2013.januárban léptem kategóriát és sorosan is ugrottan a bértáblában (decemberben pedagógus szakvizsgát szereztem).
Kérdésem a következő: Ha szeptemberben - ha bevezetik a pedagógus életpályamodellt, mindekire kiterjesztik egyidejűleg? Úgy tudom, a szakvizsgával rendelkezőket pedagógus II-be fogják sorolni (kell-e hozzá a 14 éves szakmai gyakorlat-nem tudom).
Hamarosan babát szeretnénk, és nem tudom, ha táppénzre írnak ki pl. szept.1-jétől, akkor is átsorolhatnak pedII-be?

Tisztelettel:
Csilla
Az életpálya fokozatok Nkt. 64. § (4)
1. fokozat: Gyakornok (2-4 év)

2. fokozat: Pedagógus I. (6-9 év)

3. fokozat: Pedagógus II. (min. 6 év)

4. fokozat: Mesterpedagógus
feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés

5. fokozat: Kutatótanár
feltétele: PhD, 8/14 év gyakorlat, 2. minősítés)

A minősítést minősítő bizottságok végzik, amely eljárásnak a lefolytatása még kialakulóban van.
Ha a munkájától távol van (lesz), akkor nehéz ezt a minősítő eljárást Ön nélkül lefolytatni és érdemben véleményt alkotni a munkájáról.

Szabó Miklósné



(21.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt a törvényt/határozatot/kormányrendeletet keresem amiben meghatározzák, a pedagógus gyakornok szakmai segítőjének feltételeit.
Az interneten található gyakornoki szabályzatokban azt olvastam hogy: \"az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusai közül.\" választanak szakmai segítőt. Mivel mindenhol ezt olvastam, ezért gondolom, hogy erre konkrét rendelkezés van hatályba.
Az én szakmai segítőm nem rendelkezik 10 éves szakmai tapasztalattal, és nem is nyújt kellő segítséget a munkámban, így új segítőt szeretnék kérni.

Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 22. §
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b) a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.

(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §100 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

Szabó Miklósné

(16.11.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
2010. februárja óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen óvodapedagógus gyakornokként, mivel 2009-ben diplomáztam. Az első gyakornoki évem lezárult, idén szeptemberben kezdtük a második évet, de idő közben kiderült, hogy kisbabát várunk a férjemmel. Hamarosan otthon maradok táppénzen az orvosom javaslatára, de valamilyen módon, ha lehetséges, szeretném befejezni a 2. évemet. Ebben kérem segítségüket, hogy ez lehetséges-e és milyen módon? Ha nem lehetséges, akkor mi lesz velem miután visszamegyek a Gyesből dolgozni? Ott folytatom, ahol abbahagytam, vagy elévül, vagy nem is mehetek vissza dolgozni, mert a három éves gyakornokságom végén nem kaptam meg a minősítést?
Válaszukat előre is köszönöm.
Orsolya
Miután orvosi javaslatra pihennie kell, - nincs értelme veszélyeztetni sem a baba, sem a mama egészségét, - ezért munkáltatójától kérnie kellene a gyakornoki program szüneteltetését mindaddig amíg az orvos ezt tanácsolja Önnek. Sajnos nem tudok jobb megoldást ebben a helyzetben.

Szabó Miklósné

(22.09.2011)  Tisztelt tanácsadó!
Közalkalmazotti munkaviszonyom megszüntetését nem engedték közös meg eggyezéssel ezért kénytelen voltam rendes felmondással élni.A felmondási időmet nem tudtam teljes mértékben ledolgozni,ezért most kártérítést kell visszafizetnem.A munkáltató a bruttó átlagbérem követeli tőlem.Szeretném tudni,hogy jogszerűen járt-e el velem szemben?

Köszönettel

H.Éva
A közalkalmazotti jogviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni a hatályos Kjt. értelmében. Közalkalmazotti jogviszonyt az alábbi módokon szüntethetnek meg:
(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt, vagy

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint

g) elbocsátással, továbbá

h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.

Szabó Miklósné

(06.05.2011)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Közszolgálati jogviszonyomat 2007. 06. 25. napján kezdtem meg. Kinevezésem szerint 2. besorolási osztállyal, gyakornok besorolással és 01. számú fizetési fokozattal.
Átsorolásom az alábbiak szerint néz ki 3 évvel később:
3. besorolási osztály, ügykezelő besorolási fokozat, 01. fizetési fokozatából,
3. besorolási osztály, ügykezelői besorolási fokozat, 02. fizetési fokozatába átsorolom.
Közgazdasági érettségivel és igazgatási ügyintéző OKJ-s középfokú képesítéssel rendelkezem, pénzügyi-számviteli feladatokkal vagyok megbízva egy települési önkormányzatnál.
Kérdésem az lenne, hogy milyen indokkal tehető meg ez a visszasorolás (2. osztályból 3. osztályba), illetve leírt végzettségem alapján miért lehetek én ügykezelőnek beosztva?
A 2. besorolási osztály középiskolai végzettséget követel, aminek én eszerint eleget teszek.
Az ügykezelő milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Alexandra
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendkívül szűkszavú az ügykezelőket illetően, pedig a Ktv. 1. § (1) bekezdése deklarálja, hogy a törvény hatálya az ügykezelőkre is kiterjed, - aztán csenden hallgat róluk. Ez nem zárja ki, hogy rendelet, belső szabályzat rendezze az ügykezelők jogállását.
A probléma tanulmányozásához kérem olvassa el a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendeletet.

Szabó Miklósné

(12.10.2009)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám nevében lenne egy kérdésem: óvónőként dolgozik egy alapítványi óvodában, ahol anyagi gondok jelentkeztek. Egyelőre ott tartanak, hogy le kellett mondaniuk a bérük egy részéről, de felmerült, hogy édesanyám munkakörét, alkalmazását januárban felülvizsgálják, szóba került, hogy a bére felét is elvennék, vagy esetleg elküldik. 1952.10.26-án született, tehát úgy tudom, védett korban van, el nem küldhetik / ? / De fontos kérdés, hogy jogos lenne-e, ha a besorolás szerinti bér alatt kapna fizetést? Édesanyám azt mondja, ennyiért nem dolgozik, inkább elmegy, igényel pl. álláskeresési járulékot. De gondolom, nem mindegy a nyugdíja szempontjából, hogy dolgozik-e még a végén, vagy sem.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Koltai Judit
Kedves Koltai Judit !

A besorolás szerinti garantált illetménynél kevesebbet nem kaphat, ha esetleg eddig magasabb illetményt kapott az alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas besorolás alapján lehet az illetményt a garantált minimumra csökkenteni. Másik lehetőség a bércsökkentésre a rész munkaidőben történő alkalmazás ( Kjt. 23/A.§ ), amit édesanyja is kezdeményezhet kollégáival, így felmentések helyett részmunkaidővel néznének szembe ( Kjt.30/B.§ ). Más esetét a bérről való lemondásnak nem találom elfogadhatonak, sőt az Mt. 8.§ alapján -(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.- ez a semmiség kategóriába tartozik.
1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010-től hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezéseit kell már az önök esetében figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjra jogosultság 62 év és 183 nap az 52 július és december között születettek esetében és 20 év szolgálati idő. Előre hozott öregségi nyugdíjra nők esetében 2010-től az 59. év betöltése és a 40 év szolgálati idő a mérvadó.Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjnál a 37 év szolgálati idő a megkívánt. A csökkentett tartalmú öregségi nyugdíj igénybevételét valóban nem javaslom. Édesanyja szolgálati idejéről nem írt, nem tudom a konkrét esetben mi lenne a kedvezőbb.
Az álláskeresési járadék és segély is szolgálati időnek minősül nyugdíj szempontjából. Járadék feltétele az elmult 4 évben 365 nap szolgálati idő,maximum 270 napra folyosítható, összege a megelőző 4 negyedév keresetének 60% az első 91 napban, a fennmaradó napokra a minimálbér 60%(ez jelenleg bruttó 42900Ft/hó). Álláskeresési segélyre jogosulhat az is, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély jelenlegi összege a minimálbér 40%, 28600Ft/hó.
Felmondási tilalom nem, csak korlát vonatkozik azokra akik 5 éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kezdeményeztek előre hozott öregségi nyugdíjat. Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A közalkalmazott jogviszony megszűnésének esetei:

a) lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
b) a közalkalmazott halála
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
d) „nem megfelelt” minősítés esetén
e) a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül
f) prémiumévek programban való részvétel esetén

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel
Egyoldalú nyilatkozattal:
b) áthelyezéssel
c) lemondással (közalkalmazott)
d) rendkívüli lemondással (közalkalmazott)
e) felmentéssel (munkáltató)
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt (mindkét fél) vagy a határozott idejű jogviszony megszüntetése (a munkáltató által)
g) elbocsátással (fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárásban szabható ki)
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.(munkáltató)

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat:

a) felmentés
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
Nem jár:

a) ha a felmentésre – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor, valamint
b) ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke: Kjt 37.§ (6)

Három év után: egy havi

Öt év után: két havi
Nyolc év után: három havi
Tíz év után: négy havi
13 év után: öt havi
16 év után: hat havi
20 év év után: nyolchavi átlagkereset.
A végkielégítés 4 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíj korhatárt megelőző 5 évben szűnik meg. Ezenfelül a végkielégítés mértéke a kétszeresére emelkedik, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

Rendkívüli lemondás feltételei :
a) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tisztelettel
Czimer Judit

(14.07.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Munkáltató változás esetén nem közalkalmazotti viszonyból közalkalmazotti munkaviszony létesítése esetén ugyan azon tevékenység folytatása mellett indokolt és kötelező 6 hónap próbaidő kikötése a munkaszerződésben?Van ilyen,hogy a próbaidő letelte után részleges közalkalmazotti munkaviszony? Adhat-e az új munkaadó az előzőtől kevesebb fizetést? Közalkalmazottakra nem érvényes a Munkatörvénykönyve? Hogyan marad folyamatos a munkaviszonyom? Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel B. János!

Jászkisér,2009.június.21.
Tisztelt B. János!

A közalkalmazotti jogviszony szabályozásáról tudni kell, hogy egyrész a Kjt (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról), háttérszabályként pedig a munkatörvénykönyve alkalmazandó.
A kinevezésről a Kjt az alábbiak szerint rendelkezik:
21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.

(2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.

(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező -

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés

esetén.

A 'részleges' közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kijelentését sajnos nem tudom értelmezni. Munkaviszonya továbbra is folyamatos marad, de immár közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják.
A bére elvileg lehet alacsonyabb, mint a korábbi, hiszen azt a közalkalmazotti bértábla határozza meg (17. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényben) Erről itt is tájékozódhat: http://www.kozszolga.hu/illetmenyalap

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

A történetem a szokásos módon kezdődik. Létszámleépítés során elvesztettem az állásom. A munkáltatóm kölcsönbeadói szerződéssel foglalkoztatott egy multinál, ami a jelenlegi gazdasági helyzet hatására több lépcsős leépítésbe kezdett. Idő közben a munkáltatóm nevet és címet változtatott, ami nem befolyásolta a multinál töltött munkám napjait. Viszont, 2009 február 2-án engem is kirúgtak és ekkor még csak 1 hónapja dolgoztam az új nevű munkáltatómnál (a tényleges kezdés a multinál és az első cég névvel, pedig 2007 szeptember 13 volt). Tehát a munkaviszony 2007 szeptember 13. és 2009 február 2. között állt fenn.

A kérdésem pedig az lenne, hogy én levelező tagozaton főiskolán tanulok. A kötelező gyakorlati idő alatt ( 6 hónap), ami nem jár munka szerződéssel, csupán gyakornoki pozíciót fogok betölteni 43000 forint havi \"ösztöndíjjal\". Ebben az esetben jogosult vagyok-e munkanélküli segélyre vagy álláskeresési járadékra, esetleg valami másra?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel Kiszi Balázs
Kedves Balázs!

Úgy gondolom, hogy a gyakornoki tanulmányi ösztöndíj nem kereső tevékenység, ez nem zárja ki az álláskeresési járadékra való jogosultságot.

Amennyiben korábban volt 5 éven belül legalább 365 nap munkaviszonya, úgy Ön jogosult az ellátásra. Az ellátás mértékéről és időtartamáról a munkaügyi kirendeltség hoz határozatot.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(24.11.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi ügyben kérem a segítségét:
2008. szeptember 5-én kezdtem dolgozni egy helyi önkormányzat pénzügyi osztályán köztisztviselőként, mint pénzügyi ügyintéző. A szerződésem december 31-ei dátummal megszűnik. A jelenlegi fizetési besorolásom: II. besorolási osztály, gyakornoki középfok, 01 besorolási fokozat. Rendelkezem akkreditált felsőfokú pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel (OKJ 55343601).
Egyik volt osztálytársam ugyanezzel a képesítéssel helyezkedett el egy helyi önkormányzatnál és őt az I. besorolási osztályba helyezték, mivel az ottani közjegyző szerint az akkreditáció miatt ez így jogos.
A kérdésem az lenne, hogy ha újabb szerződést kötnek velem határozatlan időre, jogosult vagyok-e az I. besorolási osztályba kerülésre és hogy ez a besorolás visszamenőlegesen is jár-e?

Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szilvia!

Nem vagyok tájékozott kellőképpen az akkreditációs képzésekkel, de személyes meglátásom az, hogy a 2 önkormányzat két külön véleményen van. Személyes meglátásom is az, hogy az Ön végzettsége alapján a felsőfokú besorolási osztályba kellett volna tartoznia. Mit tartalmaz a kinevezés? Beszélt már erről a jegyzővel?

Esetleg érdemes lenne érdeklődni a felügyeletett ellátó regionális közigazgatási hivatalnál, és ott kérni segítséget.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Érdeklődnék, hogy a gyakornoki időt (közalkalmazott vagyok), hogyan befolyásolja az, ha én ez alatt GYES-re megyek.

Köszönettel: Szabina
Kedves Szabina!

Mivel a "nem megfelelt"gyakornok kötelezően elveszti állását, ezért
álláspontom az, hogy Gyes után folytatnia kell.
Gyes mellett egyébként megengedi a törvény, hogy a gyermek 3 éves
koráig napi max 4 órát kereső tevékenységet folytasson.

Érdemes lenne megérdeklődnie munkáltatójánál, hogy milyen lehetőségei vannak.


Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

2007. február 12. óta köztisztviselőként dolgozom, adóügyi ügyintézőként, középfokú végzettséggel. Pályakezdőként kerültem az önkormányzathoz, gyakornoki besorolásom van 2 évig. Az illetményem kezdéskor 65.800 Ft-ra lett megállapítva. Idén Januárban az illetményalap változásakor módosították a kinevezésem, 69.000 Ft. + bérminimum kiegészítés = 75.400 Forint. Ez sehogy sem stimmel, mivel nincs 2 év gyakorlatom.2007-ben járt volna 72.100 Ft, és 2008-ban már 82.800 Ft. A garantált bérminimum megállapításának néztem utána, mikor egy szintén pályakezdő kolléganő kinevezési okmányai kapcsán láttam, hogy az ő bruttó bére már most a kinevezésekor 82.800 Ft lesz. Míg az enyém mindig 75400 Ft.
Kérdésem az volna, hogy mit tehetnék, hogy megkapjam ezt a különbözetet.A munkáltatótól kérhetem-e visszamelőleg 21 hónapra a garantált bérminimum kiegészítés megállapítását?

Köszönettel: Hné Cs. Szilvia
Kedves Szilvia!

A köztisztviselők illetményalapját a Ktv. 2. mellékletében leírtak szerint kell alkalmazni. Az illetményalap ez évtől 38.650,- ft, korában 36.800,- forint volt. A gyakornoki besorolás szorzószáma 1,79. Az Ön jogos illetménye - számításaim szerint - jelenleg br. 69.183,- forint, pótlékok és illetménykiegészítés nélkül.

A Kormány Rendeletben szereplő garantált bérminimum nem a Ktv. szerint foglalkoztatott munkavállalók bérbesorolására vonatkozik. (Arra nem tudok azonnal válaszolni, hogy a két bértáblázat közötti eltérés igazságos-e).

Természetesen követelheti a besorolási bérének megállapítását, és visszamenőleg kamatokkal együtt a különbözet megfizetését. Érdemes erről -adott esetben - egyeztető megbeszélést folytatni a munkaadóval úgy, hogy a megbeszélésen joghoz értő szakember is jelen van. Eredménytelen megbeszélés esetén a munkaügyi bíróságon lehet jogvitát kezdeményezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(30.05.2006)  Tisztelt Tanácsadó/k!
Diplomás fogorvos vagyok. Erdélyben pontosabban Váradon végeztem.
Munkavállalói vízummal az egészségügyben kaphatok-e állást? Mivel még kezdő vagyok bármilyen munkát vállalnék, de jó lenne egy fogorvosi rendelőben vagy akár kórházban is. Milyen lehetőségeim vannak?
Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Anna!

Úgy gondolom, hogy Magyarországon minden tekintetben elismerik diplomáját. A szakvizsga megszerzése után önállóan vagy saját praxisban is dolgozhat.
Gyakornokként nem számíthat túl magas fizetésre, tapasztalatszerzésre azonban megfelelő lehet egy ilyen munka.
Törekedjen a szakvizsga megszerzésére, és nyisson mihamarabb saját praxist. Jó fogorvosokra szükség van Magyarországon.

Üdvözlettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak