Álláshirdetések száma: 4 817 Number of CVs 203 104
Keresés a kérdések közül
   
   
   




(25.10.2013)  Tisztelt CV CENTRUM!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. A határozott idejű kinevezés alatt történő munkavégzés beszámítható e a gyakornoki időbe? Kolléganőm 2011 november 15-től 2012 június 30-ig állt alkalmazásban határozott idejű kinevezéssel óvodánkban. 2012. szeptember 1-től alkalmazzák határozatlan idejű kinevezéssel. A HATÁROZOTT IDEJŰ KINEVEZÉS ALATT VÉGZETT MUNKA BESZÁMÍTHATÓ E A GYAKORNOKI IDŐBE? Válaszát köszönöm! Tisztelettel : Sárközi Katalin
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint
b)81 munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
A gyakornoki idő egy függő jogviszony, amely ugyan határozatlan időre szól, azzal a kikötéssel, hogy 3 év gyakornoki idő után a minősítéstől függően a határozatlan jogviszony rendes jogviszonnyá alakul át. Ehhez a minősítő vizsgán "megfelelt" minősítésre van szükség.

Szabó Miklósné

(09.02.2013)  Tisztelt Tanácsadó!

Középiskolában tanárként dolgozom, 2013.januárban léptem kategóriát és sorosan is ugrottan a bértáblában (decemberben pedagógus szakvizsgát szereztem).
Kérdésem a következő: Ha szeptemberben - ha bevezetik a pedagógus életpályamodellt, mindekire kiterjesztik egyidejűleg? Úgy tudom, a szakvizsgával rendelkezőket pedagógus II-be fogják sorolni (kell-e hozzá a 14 éves szakmai gyakorlat-nem tudom).
Hamarosan babát szeretnénk, és nem tudom, ha táppénzre írnak ki pl. szept.1-jétől, akkor is átsorolhatnak pedII-be?

Tisztelettel:
Csilla
Az életpálya fokozatok Nkt. 64. § (4)
1. fokozat: Gyakornok (2-4 év)

2. fokozat: Pedagógus I. (6-9 év)

3. fokozat: Pedagógus II. (min. 6 év)

4. fokozat: Mesterpedagógus
feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés

5. fokozat: Kutatótanár
feltétele: PhD, 8/14 év gyakorlat, 2. minősítés)

A minősítést minősítő bizottságok végzik, amely eljárásnak a lefolytatása még kialakulóban van.
Ha a munkájától távol van (lesz), akkor nehéz ezt a minősítő eljárást Ön nélkül lefolytatni és érdemben véleményt alkotni a munkájáról.

Szabó Miklósné



(21.03.2012)  Tisztelt Szakértő!

Azt a törvényt/határozatot/kormányrendeletet keresem amiben meghatározzák, a pedagógus gyakornok szakmai segítőjének feltételeit.
Az interneten található gyakornoki szabályzatokban azt olvastam hogy: \"az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusai közül.\" választanak szakmai segítőt. Mivel mindenhol ezt olvastam, ezért gondolom, hogy erre konkrét rendelkezés van hatályba.
Az én szakmai segítőm nem rendelkezik 10 éves szakmai tapasztalattal, és nem is nyújt kellő segítséget a munkámban, így új segítőt szeretnék kérni.

Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 22. §
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b) a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.

(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §100 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

Szabó Miklósné

(16.11.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
2010. februárja óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen óvodapedagógus gyakornokként, mivel 2009-ben diplomáztam. Az első gyakornoki évem lezárult, idén szeptemberben kezdtük a második évet, de idő közben kiderült, hogy kisbabát várunk a férjemmel. Hamarosan otthon maradok táppénzen az orvosom javaslatára, de valamilyen módon, ha lehetséges, szeretném befejezni a 2. évemet. Ebben kérem segítségüket, hogy ez lehetséges-e és milyen módon? Ha nem lehetséges, akkor mi lesz velem miután visszamegyek a Gyesből dolgozni? Ott folytatom, ahol abbahagytam, vagy elévül, vagy nem is mehetek vissza dolgozni, mert a három éves gyakornokságom végén nem kaptam meg a minősítést?
Válaszukat előre is köszönöm.
Orsolya
Miután orvosi javaslatra pihennie kell, - nincs értelme veszélyeztetni sem a baba, sem a mama egészségét, - ezért munkáltatójától kérnie kellene a gyakornoki program szüneteltetését mindaddig amíg az orvos ezt tanácsolja Önnek. Sajnos nem tudok jobb megoldást ebben a helyzetben.

Szabó Miklósné

(22.09.2011)  Tisztelt tanácsadó!
Közalkalmazotti munkaviszonyom megszüntetését nem engedték közös meg eggyezéssel ezért kénytelen voltam rendes felmondással élni.A felmondási időmet nem tudtam teljes mértékben ledolgozni,ezért most kártérítést kell visszafizetnem.A munkáltató a bruttó átlagbérem követeli tőlem.Szeretném tudni,hogy jogszerűen járt-e el velem szemben?

Köszönettel

H.Éva
A közalkalmazotti jogviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni a hatályos Kjt. értelmében. Közalkalmazotti jogviszonyt az alábbi módokon szüntethetnek meg:
(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

3.

4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt, vagy

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint

g) elbocsátással, továbbá

h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.

Szabó Miklósné

(06.05.2011)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Közszolgálati jogviszonyomat 2007. 06. 25. napján kezdtem meg. Kinevezésem szerint 2. besorolási osztállyal, gyakornok besorolással és 01. számú fizetési fokozattal.
Átsorolásom az alábbiak szerint néz ki 3 évvel később:
3. besorolási osztály, ügykezelő besorolási fokozat, 01. fizetési fokozatából,
3. besorolási osztály, ügykezelői besorolási fokozat, 02. fizetési fokozatába átsorolom.
Közgazdasági érettségivel és igazgatási ügyintéző OKJ-s középfokú képesítéssel rendelkezem, pénzügyi-számviteli feladatokkal vagyok megbízva egy települési önkormányzatnál.
Kérdésem az lenne, hogy milyen indokkal tehető meg ez a visszasorolás (2. osztályból 3. osztályba), illetve leírt végzettségem alapján miért lehetek én ügykezelőnek beosztva?
A 2. besorolási osztály középiskolai végzettséget követel, aminek én eszerint eleget teszek.
Az ügykezelő milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Alexandra
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendkívül szűkszavú az ügykezelőket illetően, pedig a Ktv. 1. § (1) bekezdése deklarálja, hogy a törvény hatálya az ügykezelőkre is kiterjed, - aztán csenden hallgat róluk. Ez nem zárja ki, hogy rendelet, belső szabályzat rendezze az ügykezelők jogállását.
A probléma tanulmányozásához kérem olvassa el a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendeletet.

Szabó Miklósné

(12.10.2009)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám nevében lenne egy kérdésem: óvónőként dolgozik egy alapítványi óvodában, ahol anyagi gondok jelentkeztek. Egyelőre ott tartanak, hogy le kellett mondaniuk a bérük egy részéről, de felmerült, hogy édesanyám munkakörét, alkalmazását januárban felülvizsgálják, szóba került, hogy a bére felét is elvennék, vagy esetleg elküldik. 1952.10.26-án született, tehát úgy tudom, védett korban van, el nem küldhetik / ? / De fontos kérdés, hogy jogos lenne-e, ha a besorolás szerinti bér alatt kapna fizetést? Édesanyám azt mondja, ennyiért nem dolgozik, inkább elmegy, igényel pl. álláskeresési járulékot. De gondolom, nem mindegy a nyugdíja szempontjából, hogy dolgozik-e még a végén, vagy sem.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Koltai Judit
Kedves Koltai Judit !

A besorolás szerinti garantált illetménynél kevesebbet nem kaphat, ha esetleg eddig magasabb illetményt kapott az alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas besorolás alapján lehet az illetményt a garantált minimumra csökkenteni. Másik lehetőség a bércsökkentésre a rész munkaidőben történő alkalmazás ( Kjt. 23/A.§ ), amit édesanyja is kezdeményezhet kollégáival, így felmentések helyett részmunkaidővel néznének szembe ( Kjt.30/B.§ ). Más esetét a bérről való lemondásnak nem találom elfogadhatonak, sőt az Mt. 8.§ alapján -(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.- ez a semmiség kategóriába tartozik.
1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010-től hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezéseit kell már az önök esetében figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjra jogosultság 62 év és 183 nap az 52 július és december között születettek esetében és 20 év szolgálati idő. Előre hozott öregségi nyugdíjra nők esetében 2010-től az 59. év betöltése és a 40 év szolgálati idő a mérvadó.Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjnál a 37 év szolgálati idő a megkívánt. A csökkentett tartalmú öregségi nyugdíj igénybevételét valóban nem javaslom. Édesanyja szolgálati idejéről nem írt, nem tudom a konkrét esetben mi lenne a kedvezőbb.
Az álláskeresési járadék és segély is szolgálati időnek minősül nyugdíj szempontjából. Járadék feltétele az elmult 4 évben 365 nap szolgálati idő,maximum 270 napra folyosítható, összege a megelőző 4 negyedév keresetének 60% az első 91 napban, a fennmaradó napokra a minimálbér 60%(ez jelenleg bruttó 42900Ft/hó). Álláskeresési segélyre jogosulhat az is, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély jelenlegi összege a minimálbér 40%, 28600Ft/hó.
Felmondási tilalom nem, csak korlát vonatkozik azokra akik 5 éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kezdeményeztek előre hozott öregségi nyugdíjat. Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A közalkalmazott jogviszony megszűnésének esetei:

a) lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
b) a közalkalmazott halála
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
d) „nem megfelelt” minősítés esetén
e) a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül
f) prémiumévek programban való részvétel esetén

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel
Egyoldalú nyilatkozattal:
b) áthelyezéssel
c) lemondással (közalkalmazott)
d) rendkívüli lemondással (közalkalmazott)
e) felmentéssel (munkáltató)
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt (mindkét fél) vagy a határozott idejű jogviszony megszüntetése (a munkáltató által)
g) elbocsátással (fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárásban szabható ki)
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.(munkáltató)

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat:

a) felmentés
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
Nem jár:

a) ha a felmentésre – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor, valamint
b) ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke: Kjt 37.§ (6)

Három év után: egy havi

Öt év után: két havi
Nyolc év után: három havi
Tíz év után: négy havi
13 év után: öt havi
16 év után: hat havi
20 év év után: nyolchavi átlagkereset.
A végkielégítés 4 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíj korhatárt megelőző 5 évben szűnik meg. Ezenfelül a végkielégítés mértéke a kétszeresére emelkedik, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

Rendkívüli lemondás feltételei :
a) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tisztelettel
Czimer Judit

(14.07.2009)  Tisztelt Tanácsadó!

Munkáltató változás esetén nem közalkalmazotti viszonyból közalkalmazotti munkaviszony létesítése esetén ugyan azon tevékenység folytatása mellett indokolt és kötelező 6 hónap próbaidő kikötése a munkaszerződésben?Van ilyen,hogy a próbaidő letelte után részleges közalkalmazotti munkaviszony? Adhat-e az új munkaadó az előzőtől kevesebb fizetést? Közalkalmazottakra nem érvényes a Munkatörvénykönyve? Hogyan marad folyamatos a munkaviszonyom? Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel B. János!

Jászkisér,2009.június.21.
Tisztelt B. János!

A közalkalmazotti jogviszony szabályozásáról tudni kell, hogy egyrész a Kjt (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról), háttérszabályként pedig a munkatörvénykönyve alkalmazandó.
A kinevezésről a Kjt az alábbiak szerint rendelkezik:
21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.

(2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.

(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező -

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés

esetén.

A 'részleges' közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kijelentését sajnos nem tudom értelmezni. Munkaviszonya továbbra is folyamatos marad, de immár közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják.
A bére elvileg lehet alacsonyabb, mint a korábbi, hiszen azt a közalkalmazotti bértábla határozza meg (17. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényben) Erről itt is tájékozódhat: http://www.kozszolga.hu/illetmenyalap

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(20.03.2009)  Tisztelt Szakértő!

A történetem a szokásos módon kezdődik. Létszámleépítés során elvesztettem az állásom. A munkáltatóm kölcsönbeadói szerződéssel foglalkoztatott egy multinál, ami a jelenlegi gazdasági helyzet hatására több lépcsős leépítésbe kezdett. Idő közben a munkáltatóm nevet és címet változtatott, ami nem befolyásolta a multinál töltött munkám napjait. Viszont, 2009 február 2-án engem is kirúgtak és ekkor még csak 1 hónapja dolgoztam az új nevű munkáltatómnál (a tényleges kezdés a multinál és az első cég névvel, pedig 2007 szeptember 13 volt). Tehát a munkaviszony 2007 szeptember 13. és 2009 február 2. között állt fenn.

A kérdésem pedig az lenne, hogy én levelező tagozaton főiskolán tanulok. A kötelező gyakorlati idő alatt ( 6 hónap), ami nem jár munka szerződéssel, csupán gyakornoki pozíciót fogok betölteni 43000 forint havi \"ösztöndíjjal\". Ebben az esetben jogosult vagyok-e munkanélküli segélyre vagy álláskeresési járadékra, esetleg valami másra?

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel Kiszi Balázs
Kedves Balázs!

Úgy gondolom, hogy a gyakornoki tanulmányi ösztöndíj nem kereső tevékenység, ez nem zárja ki az álláskeresési járadékra való jogosultságot.

Amennyiben korábban volt 5 éven belül legalább 365 nap munkaviszonya, úgy Ön jogosult az ellátásra. Az ellátás mértékéről és időtartamáról a munkaügyi kirendeltség hoz határozatot.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(24.11.2008)  Tisztelt Szakértő!

Az alábbi ügyben kérem a segítségét:
2008. szeptember 5-én kezdtem dolgozni egy helyi önkormányzat pénzügyi osztályán köztisztviselőként, mint pénzügyi ügyintéző. A szerződésem december 31-ei dátummal megszűnik. A jelenlegi fizetési besorolásom: II. besorolási osztály, gyakornoki középfok, 01 besorolási fokozat. Rendelkezem akkreditált felsőfokú pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel (OKJ 55343601).
Egyik volt osztálytársam ugyanezzel a képesítéssel helyezkedett el egy helyi önkormányzatnál és őt az I. besorolási osztályba helyezték, mivel az ottani közjegyző szerint az akkreditáció miatt ez így jogos.
A kérdésem az lenne, hogy ha újabb szerződést kötnek velem határozatlan időre, jogosult vagyok-e az I. besorolási osztályba kerülésre és hogy ez a besorolás visszamenőlegesen is jár-e?

Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szilvia!

Nem vagyok tájékozott kellőképpen az akkreditációs képzésekkel, de személyes meglátásom az, hogy a 2 önkormányzat két külön véleményen van. Személyes meglátásom is az, hogy az Ön végzettsége alapján a felsőfokú besorolási osztályba kellett volna tartoznia. Mit tartalmaz a kinevezés? Beszélt már erről a jegyzővel?

Esetleg érdemes lenne érdeklődni a felügyeletett ellátó regionális közigazgatási hivatalnál, és ott kérni segítséget.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(15.10.2008)  Tisztelt Déri Tamás!

Érdeklődnék, hogy a gyakornoki időt (közalkalmazott vagyok), hogyan befolyásolja az, ha én ez alatt GYES-re megyek.

Köszönettel: Szabina
Kedves Szabina!

Mivel a "nem megfelelt"gyakornok kötelezően elveszti állását, ezért
álláspontom az, hogy Gyes után folytatnia kell.
Gyes mellett egyébként megengedi a törvény, hogy a gyermek 3 éves
koráig napi max 4 órát kereső tevékenységet folytasson.

Érdemes lenne megérdeklődnie munkáltatójánál, hogy milyen lehetőségei vannak.


Szente István
tanácsadó

(08.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

2007. február 12. óta köztisztviselőként dolgozom, adóügyi ügyintézőként, középfokú végzettséggel. Pályakezdőként kerültem az önkormányzathoz, gyakornoki besorolásom van 2 évig. Az illetményem kezdéskor 65.800 Ft-ra lett megállapítva. Idén Januárban az illetményalap változásakor módosították a kinevezésem, 69.000 Ft. + bérminimum kiegészítés = 75.400 Forint. Ez sehogy sem stimmel, mivel nincs 2 év gyakorlatom.2007-ben járt volna 72.100 Ft, és 2008-ban már 82.800 Ft. A garantált bérminimum megállapításának néztem utána, mikor egy szintén pályakezdő kolléganő kinevezési okmányai kapcsán láttam, hogy az ő bruttó bére már most a kinevezésekor 82.800 Ft lesz. Míg az enyém mindig 75400 Ft.
Kérdésem az volna, hogy mit tehetnék, hogy megkapjam ezt a különbözetet.A munkáltatótól kérhetem-e visszamelőleg 21 hónapra a garantált bérminimum kiegészítés megállapítását?

Köszönettel: Hné Cs. Szilvia
Kedves Szilvia!

A köztisztviselők illetményalapját a Ktv. 2. mellékletében leírtak szerint kell alkalmazni. Az illetményalap ez évtől 38.650,- ft, korában 36.800,- forint volt. A gyakornoki besorolás szorzószáma 1,79. Az Ön jogos illetménye - számításaim szerint - jelenleg br. 69.183,- forint, pótlékok és illetménykiegészítés nélkül.

A Kormány Rendeletben szereplő garantált bérminimum nem a Ktv. szerint foglalkoztatott munkavállalók bérbesorolására vonatkozik. (Arra nem tudok azonnal válaszolni, hogy a két bértáblázat közötti eltérés igazságos-e).

Természetesen követelheti a besorolási bérének megállapítását, és visszamenőleg kamatokkal együtt a különbözet megfizetését. Érdemes erről -adott esetben - egyeztető megbeszélést folytatni a munkaadóval úgy, hogy a megbeszélésen joghoz értő szakember is jelen van. Eredménytelen megbeszélés esetén a munkaügyi bíróságon lehet jogvitát kezdeményezni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(30.05.2006)  Tisztelt Tanácsadó/k!
Diplomás fogorvos vagyok. Erdélyben pontosabban Váradon végeztem.
Munkavállalói vízummal az egészségügyben kaphatok-e állást? Mivel még kezdő vagyok bármilyen munkát vállalnék, de jó lenne egy fogorvosi rendelőben vagy akár kórházban is. Milyen lehetőségeim vannak?
Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Anna!

Úgy gondolom, hogy Magyarországon minden tekintetben elismerik diplomáját. A szakvizsga megszerzése után önállóan vagy saját praxisban is dolgozhat.
Gyakornokként nem számíthat túl magas fizetésre, tapasztalatszerzésre azonban megfelelő lehet egy ilyen munka.
Törekedjen a szakvizsga megszerzésére, és nyisson mihamarabb saját praxist. Jó fogorvosokra szükség van Magyarországon.

Üdvözlettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek