Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 246
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




2 3 

(07.07.2011)  Tisztelt Ügyvéd úr!

2010. decembeében indoklás nélkül 2 hónapos felmondási idővel rugtak ki kormánytisztviselői állásomból. 2011. januárban töltöttem be 60. életévemet, de még nem mentem nyugdíjba. Ebben az esetben nem lettem volna védett korú? Ha igen ez mit jelentett volna? A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz Beadvánnyal fordultam, hogy a 2003. évi CXXV. tv 8§ o) pontjába ütközik a Munkaadóm intézkedése, mert csak fiatalokat vettek fel az idősebb elbocsátott munkatársak helyett. A Ktv. 60.§ (4) bekezdése alapján akár 36 havi átlagilletmény megítélése is lehetséges lett volna. A volt Munkaadóm ügyvédje szerint az említett törvény a kormánytisztviselőkre nem érvényes. Ezek szerint ha bebizonyosodik az egyenlő bánásmód megsértése és a Bíróság ki is mondja az igazamat, akkor a kiszabott bírság 50 ezer és a 6 millió Ft közötti összeg lehet? Köszönöm válaszait, üdvözlettel: Olga
Leiratából nem tűnik ki, hogy munkáltatója a felmentését mire alapította, illetve mivel indokolta. Ennek hiányában csak az érvényes jogszabályhelyet tudom közölni, annak további, bővebb tanulmányozása céljából.: 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról 8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt).
(2) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. § (1) bekezdés];
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés];
c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §);
f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (6) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi;
g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő a (8) bekezdés szerint kérelmezi;
h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Szabó Miklósné

(05.05.2011)  Tisztelt Cím!

Kérdésem a következő:

Édesanyám 1954.07.27-én született.
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazolása alapján: a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje: 39 év 355 nap.
A kereső tevékenységgel járó jogviszonyban szerezett jogosultsági ideje: 31 év 205 nap.

Sajnos a megromlott egészségi állapota miatt munkahelyéről tavaly elbocsájtották. Azóta nem tud elhelyezkedni.
Szeretném tudni, mi a legkorábbi időpont, amikor elmehet nyugdíjba.
Kire vonatkozik a előrehozott csökkentett összegű előrehozott nyugdíj?
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a Tny. 18/A. §-ban megahtározott életkori feltételeknek (59 betöltött életév).

Szabó Miklósné

(08.12.2010)  Tisztelt Szerkesztőség

A lakóhelyemen az önkormányzati választás alkalmával új polgármester vette át a falu irányitását a volt polgármester végkielégitése három+két havi járandóság amit aképviselő testület megszavazott neki. A ledolgozott évei után elörehozott öregségi nyugdijba vonult a jogviszony megszüntetésének idöpontjában nyugdijasnak minösült, a negyvenéves jubileumi jutalmat is megkapta a kérdésem jogosan kapta meg a jubileumi jutalmat illetve a végkielégitést.

László
Kedves László!

Ktv. 19. § (8) bekezdés értelmében nem jogosult végkielégítésre, aki legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor nyugdíjasnak minősül.Ktv. 19/A. § (1) ...köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagyű
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, illetve
i) a 17. § (2) bekezdés f) pontja vagy (8) bekezdése alapján felmentését kéri. (2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. "..nem jogosult jubileumi jutalomra a köztisztviselő, ha a Ktv. 17. § (2) bekezdés f) pontja alapján - kérelmére, az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megszerzésére tekintettel - a munkáltató közszölgálati jogviszonyát felmentéssel megszünteti, hiszen a megszűnés időpontjában még nem részesül nyugellátásban." Dr. Horváth István/ Párhuzamos közszolgálat. - Bp.: Saldo, 2009. - 359-360. p.

Szabó Miklósné

(30.07.2010)  1952 december 1-én születtem mikor mehetnék nyugdijba sehol sem alkalmaznak mert már tulkoros vagyok szeretném megtudni mikor lehet előnyugdijba menni kőszőnőm hajdu ferenc
Tisztelt Hajdú Ferenc!

Az öregségi nyugdíj korhatára: 62,5 év
Elérési éve: 2014. II. - 2015. I.
Előrehozott nyugdíj korhatára: 60 év
Korhatára: 2012., az ehhez szükséges szolgálati idő: 42 év, a csökkentés mértéke: 8,4%

Szabó Miklósné

(01.02.2010)  Tisztelt Déri Tamás!

A gyermekem ( fiú ) születésekor enyhe agyi károsodást szenvedett, így aztán erősen diszlexiás, diszgráfiás, figyelem és összpontosítási zavarral küszködik. Az általános iskolát is magántanulóként és speciális iskolában tudta elvégezni, a tovább tanulására pedig gondolni sem mertünk. Az állapotára való tekintettel az édesanyja ápolási segélyen volt vele 18 éves koráig, ezt követően pedig a kiemelt családi pótlékot kapta alanyi jogon, ezt kapja jelenleg is. Munkát sajnos nem tud vállalni, mert a képességeivel nincs olyan munkaadó aki őt alkalmazná. A Vajda Péter utai Munkaképességet vizsgáló intézményben első alkalommal, 75% -os később 57%-os munkaalkalmatlanságot állapítottak meg, ezért is kaphatja még jelenleg is a kiemelt családi pótlékot. Kérdésem a következő: meddig kaphatja ez a pótlékot és van e ilyen esetben lehetőség a leszázalékolására, ha igen hová kell, lehet fordulni. Tudomásom szerint ezt csak olyanok kérhetik akik már dolgoztak. Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel: Varga Tibor
Tápiógyörgye
Tisztelt Olvasónk!

Az Ön esetében az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései az irányadóak.

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani, továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások

- közgyógyellátás

- ingyenes tankönyvellátás

- gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény

- gyermekgondozási segély 10 éves korig

- ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul

- utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy munkát is vállalhat, azonban annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Rokkantsági ellátásra jogosult, aki:

- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,

- a szükséges szolgálati időt megszerezte és

- rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki saját rokkantságát szándékosan okozta.
Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt.

A rokkantság elbírálása orvosszakmai kérdés. A munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai állapítják meg. A nyugdíjigény elbírálása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét lehet figyelembe venni.


Tisztelettel:

Déri Tamás

(04.01.2010)  Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy 1951-ben született férfi (megvan a 40 év munkaviszony) még idén előre hozott nyugdíjba szeretne menni. Erre tudomásunk szerint úgy van lehetősége, hogy előre kifizeti a korhatár eléréséig hátralévő nyugdíját a munkáltatónak, majd azt kapja vissza havi nyugdíjként. A munkáltató is fizethetné egy részét, csak épp nem fogja…
A kérdésem, hogy van e arra mód, hogy a nyugdíjpénztárnak fizessük előre a nyugdíjat, s így talán némi kedvezményt is kaphatnánk? Illetve ez az egy út van, ha idén mindenképp nyugdíjba szeretne menni és nem akar a legrosszabbul jár­ni?

A segítséget előre is köszönöm!

Tisztelettel: N.Anikó
Nyugdíjrendszerünk a jelen körülmények között állandó változásban, átalakulásban van.
Főszabályként a nyugdíj járulékos elemeit a munkáltató vonja le és fizeti ki a társadalombiztosításnak a munkavállaló béréből havi rendszerességgel.
Vannak még más öngondoskodási formák is, amelyek összeségükben az aktuális jogi lépések tekintetében a privatizáció irányába tett lépéseknek is tekinthetők.
Öngondoskodási formák: Pl.:
1. magánnyugdíj,
2 önkéntes nyugdíj,
3. nyugdíjelőtakarékosság,
4. külön szerzéskötési lehetőségek az egyes nyugdíjpénztárakkal.


Igen, erre van lehetőség, -bár kedvezményről nem tudok. Az idén nem mehet nyugdíjba. A Tb-nek való teljesítés esetén is csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj lehetősége adott legkorábban, - ez az 59. életéve betöltésekor, 2010-ben lehetséges. Ha a munkáltató ezt az összeget, illetve ennek részét nem vállalja, - és ismerőse vagy valaki más a Tb. felé ezt az összeget letenni nem tudja, akkor a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van ismerőse 62. éves korának betöltéséig.

Szabó Miklósné

(26.01.2010)  T.Szerkesztők!
54 évesen munkanélküli lettem, 37 év munkaviszonyom van, mire vagyok jogosult?
Kérdésem még munkanélküli ellátás alatt kérhetem e rokk.nyugdij megállapitását, és ha igen jogosult lehetek-e rá. Válaszát várva Köszönettel. Jszotákné
Jogosult csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, - és kérelmére ezt meg is állapíthatják Önnek, akkor ha a rendes öregségi nyugdíj idejéig (62. életév elérése) a társadalombiztosításnak Ön vagy munkáltatója vagy bárki harmadik személy a különbözetet befizeti.
Továbbá jogosult munkanélküli járadékra és extra start kártyára.
Ha az álláskeresési juttatás mellett dönt, akkor rokkantsági nyugdíj megállapítást nem kérheti, - és nem kérhet előrehozott csökkentett összegű nyugdíjat sem.
Egy jogcímen egyfajta juttatás megállapítását kérheti.

Szabó Miklósné

(12.10.2009)  Tisztelt Szakértő!

Édesanyám nevében lenne egy kérdésem: óvónőként dolgozik egy alapítványi óvodában, ahol anyagi gondok jelentkeztek. Egyelőre ott tartanak, hogy le kellett mondaniuk a bérük egy részéről, de felmerült, hogy édesanyám munkakörét, alkalmazását januárban felülvizsgálják, szóba került, hogy a bére felét is elvennék, vagy esetleg elküldik. 1952.10.26-án született, tehát úgy tudom, védett korban van, el nem küldhetik / ? / De fontos kérdés, hogy jogos lenne-e, ha a besorolás szerinti bér alatt kapna fizetést? Édesanyám azt mondja, ennyiért nem dolgozik, inkább elmegy, igényel pl. álláskeresési járulékot. De gondolom, nem mindegy a nyugdíja szempontjából, hogy dolgozik-e még a végén, vagy sem.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Koltai Judit
Kedves Koltai Judit !

A besorolás szerinti garantált illetménynél kevesebbet nem kaphat, ha esetleg eddig magasabb illetményt kapott az alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas besorolás alapján lehet az illetményt a garantált minimumra csökkenteni. Másik lehetőség a bércsökkentésre a rész munkaidőben történő alkalmazás ( Kjt. 23/A.§ ), amit édesanyja is kezdeményezhet kollégáival, így felmentések helyett részmunkaidővel néznének szembe ( Kjt.30/B.§ ). Más esetét a bérről való lemondásnak nem találom elfogadhatonak, sőt az Mt. 8.§ alapján -(2) A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.- ez a semmiség kategóriába tartozik.
1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010-től hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezéseit kell már az önök esetében figyelembe venni. Az öregségi nyugdíjra jogosultság 62 év és 183 nap az 52 július és december között születettek esetében és 20 év szolgálati idő. Előre hozott öregségi nyugdíjra nők esetében 2010-től az 59. év betöltése és a 40 év szolgálati idő a mérvadó.Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjnál a 37 év szolgálati idő a megkívánt. A csökkentett tartalmú öregségi nyugdíj igénybevételét valóban nem javaslom. Édesanyja szolgálati idejéről nem írt, nem tudom a konkrét esetben mi lenne a kedvezőbb.
Az álláskeresési járadék és segély is szolgálati időnek minősül nyugdíj szempontjából. Járadék feltétele az elmult 4 évben 365 nap szolgálati idő,maximum 270 napra folyosítható, összege a megelőző 4 negyedév keresetének 60% az első 91 napban, a fennmaradó napokra a minimálbér 60%(ez jelenleg bruttó 42900Ft/hó). Álláskeresési segélyre jogosulhat az is, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély jelenlegi összege a minimálbér 40%, 28600Ft/hó.
Felmondási tilalom nem, csak korlát vonatkozik azokra akik 5 éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kezdeményeztek előre hozott öregségi nyugdíjat. Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

A közalkalmazott jogviszony megszűnésének esetei:

a) lejár a kinevezésben foglalt határozott idő
b) a közalkalmazott halála
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
d) „nem megfelelt” minősítés esetén
e) a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül
f) prémiumévek programban való részvétel esetén

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel
Egyoldalú nyilatkozattal:
b) áthelyezéssel
c) lemondással (közalkalmazott)
d) rendkívüli lemondással (közalkalmazott)
e) felmentéssel (munkáltató)
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt (mindkét fél) vagy a határozott idejű jogviszony megszüntetése (a munkáltató által)
g) elbocsátással (fegyelmi büntetés, csak fegyelmi eljárásban szabható ki)
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.(munkáltató)

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat:

a) felmentés
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.
Nem jár:

a) ha a felmentésre – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor, valamint
b) ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke: Kjt 37.§ (6)

Három év után: egy havi

Öt év után: két havi
Nyolc év után: három havi
Tíz év után: négy havi
13 év után: öt havi
16 év után: hat havi
20 év év után: nyolchavi átlagkereset.
A végkielégítés 4 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a közalkalmazotti jogviszony az öregségi nyugdíj korhatárt megelőző 5 évben szűnik meg. Ezenfelül a végkielégítés mértéke a kétszeresére emelkedik, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

Rendkívüli lemondás feltételei :
a) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Tisztelettel
Czimer Judit

(16.09.2009)  Tisztelt Címzett!
Kérdésem: álláskeresési segélyre való jogosultság megítélésével kapcsolatos, és kétségbeesett édesanyám ügyében kérnék segítséget.

Nem tudjuk hogyan kell számításba venni az előrehozott nyugdíjkorhatárt az álláskeresési segélyre való jogosultság eldöntésében, bár az erről szóló törvény 30& -t többször elolvastuk. Leginkább : \"a 3 éven belül betöltötte\" kifejezésnél akadtunk el.

Édesanyám 1952.03.31én született, most 57 éves és jelenleg 36,5 év igazolt szolgálati idővel rendelkezik, amelybe beleszámítottuk azt is, hogy majd 1 éve álláskeresési támogatásban részesül, jelenleg is!, elhelyezkedni pedig továbbra sem tud sajnos. 2011-ben, 59 évesen *előrehozott nyugdíjba szeretne vonulni ha lehetséges lesz.
Kérelmezhet, jogosult-e fentiek alapján álláskeresési segély igénylésére az előrehozott nyugdíjaztatásig.

Válasukat, segítésüket előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel,
Kiss Szilvia
Kedves Szilvia!

Az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény 2010. január 1-től hatályos rendelkezései alapján, az 52.-ben születetteknek 62 év és 183 nap. Öregségi nyugdíjra édesanyja 2014. októberétől lenne jogosult.
18/A. § (1) 2012. december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2) 2012. december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél

a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,

b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,
A jogszabály értelmében 2011.-ben, 59 évesen csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra lesz jogosult, mert akkor sem lesz meg a 40 év szolgálati idő. Szolgálati időbe beleszámít a munkanélküli ellátás, hiszen vonják belőle a járulékokat, helyesen tette, hogy beleszámította.
Az Flt. 30.§ valóban elég bonyolultan fogalmaz, két időpontot nevez meg 5 és 3 év, ennek oka, hogy az álláskeresési járadék eleve 270 nap, letelte után kell benyújtani az álláskeresési segélyhez a kérelmet, a 3 év az előre hozott nyugdíjra vonatkozik. Édesanyja jogosult erre az ellátási formára, ami azonban összesen bruttó 28600 Ft. Két év múlva előrehozott csökkentett öregségi nyugdíj, amit nem fognak a rendes öregségi nyugdíjkorhatárnál felül vizsgálni, továbbra is az eleve megállapított összeget fogja kapni.
Esetleg lehetőség lenne még a start extra kártyát kiváltani az APEH-nél, ha eddig nem tették meg, feltétlen javaslom. Ezt a legnehezebb helyzetben lévő tartósan álláskeresők kaphatják, evvel sokkal jobb pozícióba kerülne a munkaerőpiacon, hiszen az első évben a munkaadó mentesül az utána fizetendő 3%-os munkaadói és a 29%-os társadalombiztosítási járulék alól,valamint a 2. évben is csak 15% járulékot kellene utána fizetni. A nyugdíj összege szempontjából sokat jelentene ha még két vagy három évre el tudna helyezkedni.

Tisztelettel :
Czimer Judit

(01.06.2009)  Tisztelt Szakértők!

Édesanyám ügyében szeretnék segítséget kérni:
1951.áprlilis.4-én született.A most aktuális jogszabályok szerint mikor mehet előnyugdíjba és ehhez mennyi szolgálati idő szükséges?
1992-től ez év júniusáig özvegy nyugdíjban részesül(mivel eddig tanultam,és ha jól tudom,addig jár az özvegyi nyugdíj,amíg a gyermek nappali tagozaton tanul és nem töltötte be a 25.évet.-kérem amennyiben módjukban áll,ebben a témában is világosítsanak fel!).Az özvegyi nyugdíj milyen formában számít bele a nyugdíjba?(nyugdíjjárulék stb)

Kérem segítsenek!
Köszönettel:
B. Katalin
Kedves Katalin!

A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, és legalább 38 év szolgálati időt szerzett, feltéve, hogy a Tbj 5§ (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjában szereplő biztosított jogviszonyban nem áll.

Tbj (1):biztosított aki:
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Az özvegyi nyugdíj esetén a megszűnés attól függ, hogy milyen jogímen kapta azt.
Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás
Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. (a két szabály itt kapcsolódik össze).

Végezetül, özvegyi nyugdíjban részesülő nyugdíjjárulékot nem fizet (ez esetben nem számít bele), viszont az özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(01.04.2009)  Tisztelt Déri úr!

Édesanyámnak szeretnék segítséget kérni, hogy milyen lehetőségei vannak a kialakult helyzetében?

1948-ban született, kb 32 éves munkaviszonya van, mivel 1976-1986-ig nem tudott dolgozni, mert az édesapját ápolta. Utánjárásra azt az információt kaptam, hogy ezeket az éveket útólag nem lehet megváltani járulékfizetéssel.
Édesanyám jelenleg táppénzen van (2009. március 17-én járt le az 1 év táppénze), mert a munkáltatója 27+7 nap szabadságot ki tudott neki írni, így május 06-ig van munkaviszonya. Édesanyám 2008. szeptemberében beadta a leszázalékolási kérelmét, de csak 40%-os rokkantsági fokot állapítottak meg nála, átmeneti járadék igénylést nyújtahat be a határozat alapján.

1. kérdésem az lenne, hogy a 15 nap betegszabadság az 1 éves táppénz idejét meghosszabbítja vagy esetleg már tartalmazza azt? Sajnos eddig ellentmondó válaszokat kaptam.
2. kérdésem : a gazdasági válság hatásaira vagy a 61 éves korra, az egészségi állapotra hivatkozva kérheti-e az előnyugdíjazását (nincs meg a 37 éve)? Ebben az esetben megkaphatja-e a jubileumi jutalmát (júniusban lenne esedékes, 20 év után) és a végkielégítését, a kollektív szerződést édesanyám nem ismeri.
3. kérdésem: ha felmondanak neki akkor az adott cégnél eltöltött idő számít vagy az összes munkaviszony (20 év után 60 nappal meghosszabbodik a 30 napos felmondási idő)?
3. kérdésem: a passzív táppénzt a jogviszony megszűnését követően a \"volt\" munkahelyen kell intézni?
4. kérdésem: a kb 9 hónap jogviszony nélküli időtartamra munkanélküli segély vagy inkább átmeneti járadék igénylését kezdeményezze az édesanyám ?

Segítő szándékát előre is köszönöm.

Tisztelettel: Sz. Krisztina
Tisztelt Sz. Krisztina!


A jogosult biztosított részére a táppénzt - a keresőképtelenség első
15 munkanapjára járó - a betegszabadság lejártát követő naptól kell
megállapítani, a keresőképtelenség tartamára - legfeljebb azonban a
biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át-
járó táppénz időtartamába a betegszabadság időtartama a fentiek miatt
nem számít bele.

Arról nem ír, hogy édesanyja közalkalmazott vagy köztisztviselői,
esetleg munkaviszonyban áll-e, de egyik jogviszonyban sem jár 20 év
jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom, a közszolgálati
jogviszony is először csak 25 év után jogosít jubileumi jutalomra.
Kérem, hogy írja meg, hogy édesanyja milyen munkáltatónál áll
alkalmazásban, hiszen a jubileumi jutalom, a végkielégítés, felmentési
idő kérdésében az eltérő törvényi szabályozás miatt csak ezután tudok
pontos választ adni.
Konkrét adatok nélkül nehéz lenne megmondani, hogy édesanyja
jogosultságot szerzett-e már előrehozott öregségi nyugdíjra. Azt
javaslom, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítónál kérje az éveinek az
összeszámítását.
Amennyiben a munkáltató TB kifizetőhely, úgy a passzív táppénzt is
neki kell folyósítania, ha nem kifizetőhely, akkor az OEP folyósítja a
passzív táppénz összegét.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(15.03.2009)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

Ez év január közepén munkaadóm hozzájárult a korengedményes nyugdíjazásomhoz, akkor töltöttem be az 57. évemet.
38 év és 4 hónap szolgálati idővel rendelkezem.
Így munkaadóm előre átutalja a 36 hónap nyugdíj összegét az ONYF-nek.
A nyugdíjkalkulátorral kiszámoltam a várható nyugdíjam összegét.
Aztán hívott az ONYF.
Az mondták, hogy mivel még nem vagyok 60 éves, ezért 12%-kal csökkenti a kiszámolt nyugdíjamat.
Mindenféle jogszabályt átnéztem, amit találtam, de a 36 hónap és 12!% összefüggés nem jön össze.
Van valami írott publikus szabály ennek a számítására?
Sajnálnám a 12% veszteséget, mert ezzel csak a munkaadóm és az ONYF jár jól, ugyanis:
-A munkaadóm ennyivel kevesebbet fog átutalni.
-Az ONYF ennyivel kevesebbet fog fizetni majd később, amikor valóban elérem a nyugdíjkorhatárt.

Válaszát nagyon köszönettel venném!!

Tisztelt Olvasónk!

A Határozatban meg kellett kapni a Harározat alapjául szolgáló jogszabályi hivatkozásokat, valamint az (esetlegesen szükséges) jogorvoslat módját.
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki a nyugdíjazást megelőző napig az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, abból azonban legfeljebb öt éve hiányzik.
A csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt ténylegesen meg kell szerezni. (Az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető kedvezmények nem alkalmazhatók!)
A csökkentést a ténylegesen megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján megállapított nyugdíj összegére kell végrehajtani.
A csökkentés százalékának mértéke attól függ, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hány nap hiányzik.
A nyugdíjat harmincnaponként annyiszor 0,1-0, 5 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani, ahányszor harminc nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez.
A csökkentésre legfeljebb öt évre számított (60 x 30 nap) mértékben kerülhet sor.
Az, aki csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását kéri, a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után is csökkentett ellátásra jogosult.

Tisztelettel:
Déri Tamás
felnőttképzési és munkaügyi tanácsadó
www.karriertervezes.hu

(04.03.2009)  Tisztelt Szakertok!

Az alabbi kerdesre szeretnek valaszt, ill. segitseget kapni Onoktol. Edesapam munkahelye marcius 31-ei datummal megszunik, a vallalat bezar, jogutod nelkul megszunik, ami 260 ember elbocsatasat jelenti. Edesapam marc. 7-en tolti be az 55.eletevet, munkaviszonyban toltott eveinek szama 40. Azt szeretnem megtudni, hogy ebben az esetben van-e lehetoseg korkedvezmenyes nyugdijra esetleg, illetve a vegkielegitest illetoen lehet -e szamitani ilyen idos korban tobbre? Ha igen, akkor annak mik a feltetelei, van-e vmilyen specialis dokumentum, felmondasi papir (ezt elvileg hetfon irjak ala) stb. ami szukseges ehhez?
Koszonom segitseguket elore is !
Tisztelettel,
R.Anita

Tisztelt R. Anita!

Édesapjára nyugdíjazására irányadó számok a következők:
Születési év: 1954. március 7.
Irányadó öregségi nyugdíjkorhatár: 62 év
Öregségi nyugdíjra jogosultság éve: 2016
Előrehozott öregségi nyugdíj max. éve: 2013
Előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő:
- csökkentés nélkül: 41 év
- csökkntve: 37 év
Legkorábbi nyugdíjba vonulás éve: 2014
- " - kora: 60

Így látható, hogy édesapja a munkahelye megszünésének idején még nem fog nyugdíjasnak minősülni. Végkielégítés azonban jár, hiszen a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg.

Sz. M-né

(26.05.2009)  Tisztelt Szente Úr!

1954-be születtem, 36 évet dolgoztam 3 év korkedvezményem van.
Rendes nyugdíjba 2013-ba mehetek, 2006 februárban rokkantnyugdíjas lettem.
2009 februárban 48% egészségkárosodást állapítottak meg.
Szeretném megkérdezni, hogy milyen ellátásra vagyok jogosult, előrehozott nyugdíjat igényelhetek-e, és ha igen, mikortól.

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk!

Az előrehozott öregségi nyugdíj számításaim szerint csak 2011-től lenne esedékes.
Tbj.: 9. § A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult

a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,

b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte,

feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó


(07.01.2009)  Édesanyám 1952 októberében született és 38 év munkaviszonnyal rendelkezik. Ez év februárjától hosszabb ideig táppénzen volt, ezalatt munkahelyét felszámolták. Most kapta kézhez papírjait, ami alapján munkaviszonya 2009 februárjában szűnik meg. (Addig tart a felmondási idő, a szabadsága)
Kérdéseim?
1. Táppénzre mehet-e újra még február előtt?
2. Korkedvezményes nyugdíjra jogosult-e?ű
3. A hátralevő éveket megválthatja-e?
4. Mennyi munkanélküli segélyen eltöltött időre jogosult?
5. Milyen egyéb lehetőségei vannak?
Válaszukat várva, köszönettel: Gálné H. Tímea
Kedves Tímea!


2009. január 1-je előtt az öregségi nyugdíjjogosultság feltétele a 62. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati idő megszerzése. A fentiektől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
* 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
* 1940-ben született, az 56.,
* 1941-ben született, az 57.,
* 1942-ben született, az 57.,
* 1943-ban született, az 58.,
* 1944-ben született, az 59.,
* 1945-ben született, a 60.,
* 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

A férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben
* 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
* 1938-ban született, a 61. betöltött életév.

A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el. Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki

* 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
* 1945-ben született és legalább 37 év,
* 1944-ben született és legalább 36 év,
* 1943-ban született és legalább 35 év,
* 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
* szolgálati időt szerzett.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki

* 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
* 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra 2008. december 31. után a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62 éves nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki 40 év vagy annál több szolgálati időt szerzett.
2008. december 31. után csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj iránti igényt érvényesíthet az a személy, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges 40 év szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik, de az 59. életévét már betöltötte. Az öregségi nyugdíj összegét ilyenkor annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap a 62. életév betöltéséig hiányzik. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre jogosult. Az öregségi nyugdíj összegét a 2008. december 31. és 2013. január 1. közötti időszakban a 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

- Természetesen indokolt esetben, keresőképtelenség esetén a felmondási idő leteltéig aktív jogon jár a táppénzes ellátás, az ellátás indokoltságát azonban az OEP és a munkaadó is jogosult felülvizsgálni. A betegséget igazoló háziorvos, és a táppénzt igénybe vevő munkavállaló is szankcionálható, amenyniben kétségek merülnek fel a táppénz jogosságát illetően.
-Álláskeresési támogatás igénylésére -legfeljebb 1 évig - lehet jogosult, a támogatás időtartamátés mértékét a munkaügyi kirendeltség állapítja meg, amelyről Határozatot hoz.
- A nyugdíj szempontjából jogszerzőnek számító időt pénzben megváltani nem lehet, -természetesen az elképzelhető, hogy pl. egyéni vállalkozóként létesísen valaki magának munkahelyet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(01.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Édesanyámat valószínüleg hamarosan elküldik a munkahelyéről, mert folyamatosan küldik el az embereket. 1953. júliusában született és 2002. márc. elseje óta van a jelenlegi munkahelyén. Ha jól tudjuk, 59 évesen mehetne nyugdíjba és az lenne a kérdésem, hogy így 55 év felett lehet-e igénye kéthavi bér feletti végkielégítésre?
Köszönöm a válaszát, további jó munkát!



Tisztelt Felhasználónk!

Édesanyjára vonatkozó nyugdíjazási irányszámok a következők:

irányadó öregségi nyugdíjkorhatár: 62 év
öregségi nyugdíjra jogosultság éve: 2015
az előrehozott öregségi nyugdíj éve: 2012
az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges
szolálati idő csökkentés nélkül:40 év, csökkentve: 37 év
legkorábbi nyugdíjba vonulás éve: 2012
legkorábbi nyugdíjba vonulás kora: 59 év.

Munka törvénykönyve 95. § (2) ...nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül...
Ha édesanyjat 2010. előtt küldik el, akkor csak a Munka törvénykönyve 95. § (4) bekezdés b) pontja szerint garantált öt évi munkaviszony esetén: kéthavi átlagkereset összege jár, - illetve Kollektív szerződés pluszban többet is megállapíthat.
Ha édesanyját az irányadó nyugdíjkorhatár (62 év) előtti öt éven belül (2010. júliusa után elküldik, akkor jár a törvényben (Mt. 95. § (5) bekezdés ) garantált emelt összegű végkielégítés, melynek mértéke a (4) bekezdésbenmeghatározott kéthavi átlagkereset összegén túl ...háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ...akkor ha már korábban emelt összegű végkielégítésben nem részesült.
Sz. M-né


(15.10.2008)  Tisztelt Szakértők!
Egy hete küldtem el kérdéseimet de mivel nem látok választ valószínűleg technikai probléma jött közbe ezért megismétlem azokat, remélve mielőbbi válaszukat.

Munkahelyem-ahol már 41 év szolgálati időt szereztem átszervezés előtt áll. A hatvanadik évemben járok és úgy gondoltam előrehozott nyugdíjba mennék. Ha úgy alakul a dolog esetleg végkielégítést is kapok. Tudom hogy a mostani szabályok szerint nyugdíjasként csak a minimálbérig lehet plusz jövedelmet szerezni különben a nyugdíjfizetést leállítják. Nálunk a Kollektív Szerződés szerint a végkielégítés összege az MT-ben megszabottnál magasabb. Hallottam egy olyan szabályról is miszerint a végkielégítés összege kedvezőbb adózási szempontból két évre megosztható. A kérdéseim:
1./ A megosztott végkielégítés összege ha az a minimálbér éves összegénél nagyobb veszélyezteti-e a nyugdíjat?
2./ Egyéni vállalkozói igazolványom is van, de tevékenységemet az esetleges munkahelyi összeférhetetlenség miatt szüneteltetem, azt nyugdíjasként akarom felújítani. Ugyanaz a kérdés: a vállalkozásból befolyt összeg veszélyezteti-e a nyugdíjfolyósítást, illetve a bevételt vagy a kiadásokkal csökkentett összeget kell figyelembe venni?

Tisztelettel várom válszukat, üdvözlettel László
Tisztelt László!

1. nem veszélyezteti

2. nem veszélyezteti, a további attól függ, hogy milyen adónemet választott.

Ezzel visszaállt az a korábbi gyakorlat, hogy a nyugdíj mellett önálló, vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerző magánszemély nyugdíja az összevont adóalap része, azonban a rá eső adó összegét nem kell megfizetni. Tehát évi 1.700.000 forintot meghaladó nyugdíj esetén célszerű számítást végezni a képződött nyereség felvételének közterheivel kapcsolatban, mert ilyen nagyságú nyugdíj a vállalkozói kivét összegét már a 36%-os személyi jövedelemadó-sávba tolja. magánszemély baleseti járadéka, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Üdv: Sz.M-né

(06.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Mégegyszer köszönöm a gyors válaszokat.
Megint egy kérdéssel fordulok önökhöz.
Férjem, egy olyan cégnél dolgozott mint karbantartó 9 évig, ahol megváltozott munkaképességűeket alkalmaztak. Fizikai állományban, teljes munkaidőben. A kilencedik év végén, agyinfarktust kapott és az elvégzett vizsgálatoknál kiderült, már volt egy agyinfarktusa, sőt, szívinfarktusa is amit lábon hordott ki. Táppénz után rokkant nyugdíjas lett. Azóta ugyan ott dolgozik, ahol előtte, csak rokkantként. Szeretném megkérdezni a munkatörvénykönyv szerint, ha elbocsájtják, jár-e neki végkielégítés az aktív évei alapján?
Köszönettel:
Hirlauné
Tisztelt Asszonyom!

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg . Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Mt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(06.10.2008)  Kedves Tamás!
A gerincstabilizásiós műtét utáni 1 év lejár. + szabi.Vége az évnek. Nővér vagyok. Nehéz munka. 1952-02-10 én születtem. Nincs arra lehetőség, hogy betegségemre való tekintettel elmehetnék ebben az évben előrehozott nyugdíjba? / 40 nappal születtem később! /Kérelem -beadvány? a 40 Évem megvan . Ilyen létezik -e.? Hallottam a nyugdij elötti munkanélküli járadékról. ! Mint lehetőségről? Kérem segítsen ebben a kérdésben ! Mondjuk elmegyek Dolgozni 1 évig és utánna munkanélküli járadékra .....De meddig és hogyan .Kérem segitsen ! Üdvözlöm Egy szomorú nővérke
Dunaújváros
Kedves Marika!


Az öregségi nyugdíjkorhatár férfinak és nőnek egyaránt 62 év. Ettől eltérően a nők öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben az illető

* 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
* 1940-ben született, az 56.,
* 1941-ben született, az 57.,
* 1942-ben született, az 57.,
* 1943-ban született, az 58.,
* 1944-ben született, az 59.,
* 1945-ben született, a 60.,
* 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el.
Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki
* 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
* 1945-ben született és legalább 37 év,
* 1944-ben született és legalább 36 év,
* 1943-ban született és legalább 35 év,
* 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
* szolgálati időt szerzett.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki
* 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
* 1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj jár annak, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az előrehozott nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény ilyenkor is igénybe vehető.
Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Álláspontom szerint a jogszabályok alapján Ön előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.
Azt nem tudtam kiolvasni a leveléből, hogy a 40 nap milyen összefüggésben merült fel, de azt gondolom, hogy bő 1 hónapos munkaviszonyt - akár ismeretségi körben is - tudnak majd Önnek igazolni. (Esetleg megpróbálhatja méltányossági alapon kérni a TB-től a táppénzes idő meghosszabbítását is).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(30.09.2008)  Tisztelt Szakértő!

Írtam Önnek már egy levelet,úgy érzem az nem ért célba,ezért még egyszer nekirugaszkodok.Fontos lenne a válasza.Címszavakban megpróbálom összegezni a fontosabb dátumokat,adatokat.
- 49 éves nő vagyok.
- 1976 júl.-1991.aug.-ig folyamatos munkaviszonyban álltam.
- 1991 szept-1992.szept.-ig munkanélküli segélyen voltam.
- 1992.okt-ben megszületett a 3.kisfiam. Utána ugye jött a GYES, GYED.
- 1995-1996 dec.-ig főállású anyaként otthon voltam.
- 1997.szept.-től rokkantnyugdíjas lettem 67%-ban.Az amúgy is rossz egészségi állapotom megromlott /kétoldali csípőficammal születtem+hozzájött még az évek alatt egyéb betegségek.
- 2oo3-ban OOSZI .Biz. Határozatban 50%-ra minősítettek.Túl voltam egy csípőprotézis műtéten.
- 2005-ben egy újabb műtét után,ismét OOSZI.Biz.-i Határozat:67%-os rokkant lettem.
- 2008 febr.-ban OOSZI.Biz.Határozat:30%,amit fellebeztem,így márc.-ban,\"már\"40%-ra módosították,amivel nem értem el semmit,semmilyen ellátásra nem lettem jogosult.
- 2008 ápr.01-től nincs semmi jövedelmem.
Szeretnék munkába állni,idáig nem tudtam elhelyezkedni. Igy közel az 50.évhez,ezt bizonyára már Ön is tudja,nem szívesen alkalmaznak ilyen korú egyéneket,sőt még az én megromlott egészségi állapotom miatt,így még nehezebb. Kérdésem a következő?- Mennyi időt kellene bejelentett munkával eltölteni,/akárhogy is!/,hogy ha netán újra orvosi kezelésre szorulok-betegállományba mehetnék.,ill.egyáltalán a folytonosság meglegyen a nyugdijra.-A tényleges nyugdíjazásomig még sok idő van hátra.Mikor is mehetnék nyugdíj-ba?Különben 23 évet és pár napot állapítottak meg előzőekben.A 10 év rokk.-i,munkaviszonynak számít,hozzáadódik a már megállapitott évekhez?Bocsánat,ha \"h\"-je a kérdés! Még egyszer mondom,nagyon szeretnék munkát találni! Egyre nehezebb a megélhetésünk,kilátástalannak tűnik a helyzetem. Ja,és 2010-ben újabb OOSZI.Biz.elé kell mennem. Ha nem sikerül elhelyezkednem és a Határozatban ismét 30-40%-ot itélnek,Akkor,mi lesz,honnan kérhetek ,/kapok/valami járadékot,segélyt? Esetleg egyénileg fizzesek valamilyen adót,Tb-ét,Nyugdíjjáruléki adót?,hogy a foly.-ság ne szünjön meg. Nem tudom,mi a pontos meghatározása,hová fordulhatok? Kedves Tanácsadó ! Kérem a tanácsát,amennyiben tud,Segítsen! Bízom,érthető voltam és a Megfelelő helyre címeztem a levelem.
Remélem,megérti mi is a problémám,mi a kérdésem? Amennyiben nem voltam elég részletes,Kérem,jelezzen és kiegészítem.
Válaszát előre is Nagyon Köszönöm!
Tisztelettel és Üdvözlettel: Anna
Kedves Anna!

Sajnálattal olvasom esetét. Elég szomorú, hogy társadalombiztosításunk
ennyire nem mükődőképes.
Mivel minden kérdésére nem adhatok teljesen kielégítő választ, ezért
tanácsolom, hogy személyesen érdeklődjön a pontos információkért.
Javaslom, hogy minden lehetőséget ismerjen meg, és ezek után mérlegeljen.

A lehetséges megoldásokat a következőképpen foglalnám össze:

1. Munkaügyi központ
- részvétel foglalkoztatást elősegítő programban
- egyéb foglalkoztatást elősegítő lehetőségek

2. Önkormányzat (jegyző)
- ha van rá lehetőség szociális segély igénylése
- egészségügyi járulék átvállalása

3. Illetékes nyugdíjigazgatóság
- Az előrehozott öregségi nyugdíj (min. 38év szolgálati idő)
- A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj (min. 33 év)
- A rokkantsági nyugdíj
- A baleseti rokkantsági nyugdíj
- Érdemes érdeklődni az esetleges korkedvezményekről is

Egyébként szolgálati időként kell figyelembe venni:

- táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti
táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és
az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

- szülési szabadságnak, és

- gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély
folyósításának időtartamát.

Állok továbbra is rendelkezésére!

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

2 3 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek