Álláshirdetések száma: 6 425 Number of CVs 204 187
Keresés a kérdések közül
   
   
   




(29.03.2010)  Tisztelt Szakértők!

Munkaügyi perem egy Kft. ellen (4 év után), II. fokon jogerőre emelkedett 2009. év végén.
A megítélt tételek:
- elmaradt munkabér 1.370.000 Ft
- szabadságmegváltás 71.000 Ft
- 2 havi átlagkereset 260.000 Ft
- perköltség 78.000 Ft
2010. januárban felszámolási eljárás indult a cég ellen.
Március közepén a felszámolóbiztos értesített, hogy igénybe veszik a \"Bérgarancia alapot\".
Ebből arra következtetek, hogy a cégnek \"nincs\" vagyona!
Azt tudom, hogy az igényelhető összeg kb. 1.000.000 Ft, elhúzódó felszámolás esetén + 2 havi KSH átlagkereset.
A különbség jelenleg kb. 700.000 Ft.
Ezt az összeget mikor, hogyan, kitől kapom (kaphatom) meg?
Milyen járulékokat és mennyit kell (kell???) fizetnem, ha megkapom a fenti összeget?

Segítségüket megköszönve

Tisztelettel

daddy
Tisztelt Olvasónk!

A felszámolási eljárás során törvény határozza meg a követelések
kielégítésének sorrendjét. A köztartozások kifizetése után a bérek és
bér típusú juttatások következnek.
A felszámoló nyilván okkal fordult a Bérgarancia Alaphoz, amely
intézkedés megtétele egyben a felszámoló kötelessége is.
A kifizetések ütemezését és a felszámolás alatt pl.a vállalat
működését a felszámoló irányítja. (A felszámoló gyakorlatilag és
technikailag a menedzsment szerepét veszi át). A felszámolási
eljárásnak nem kizárólag a vállalat megszüntetése lehet az eredménye,
elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás közben sikerül olyan (csőd)
egyezségeket kötni, amely végső soron a vállalat fennmaradásához is
vezethet.
Részletesebb információk hiányában nem tudom megítélni, hogy
ténylegesen milyen gazdasági körülmények között van az eljárás alatt
lévő vállalat.
Javaslom, egyeztessen a felszámolóval, hogy az Ön számára megítélt
összegek milyen ütemben kerülnek kifizetésre, - a Bérgarancia Alapból
nem fedezett összegre pedig nyújtson be hitelezőként igényt.
A munkabér jogcímen kifizetett összegekből járulékokat és SZJA-t kell
fizetnie. Az esetlegesen kártérítésként megítélt összeg adómentes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
szakterületi szakértő
www.tavmunka.org

(15.09.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Olyan probléma merült az egy 20 éves nő 3 hónapig dolgozott tanulósi szerződés keretében egy szállodában, a szerződésben kikötötték, hogy nem esthet teherbe, de ez mégis megtörtént. Ennek értelmében a felmondási szerődést 2008.09 .15 én írják alá, Nincs meg a 180 nap biztosítási ideje, és az az érdekelne, hogy ebben a helyzetben millyen szociális juttatásokat vehet igénybe, elmehet-e táppénzre, egészen a szülésig.

Várom mihamarabbi válaszát.

Előre is köszönöm:
Sz. Beáta
Kedves Beáta!

Közel 3 esztendeje kapok a CVCentrum.hu olvasóitól kérdéseket, de az eltelt
évek alatt az Öné a legképtelenebb történet, amit olvastam.
Időnként bosszantó a munkaadó arcátlansága, ahogyan a munkavállalók jogait,
általában az emberi jogokat kezelik.
Szeretném tisztázni, hogy Ön nem írta le a teljes hátteret és az összes
körülményt, - de önmagában a tényt, nevezetesen a gyermekvállalás
korlátozását is súlyosan jogsértőnek tartom.

Amennyiben a munkaszerződésben 3 hónapos próbaidő került kikötésre, - a
próbaidő alatt a munkaviszony bármelyik fél által indoklás nélkül
megszüntethető.
A szerződésben - véleményem szerint - a terhesség tiltása jogellenes volt,
ezért erre hivatkozással a szerződés felmondása is jogellenes.
A "felmondási szerződés" fogalmát nem tudom értelmezni, - a munkaadó vagy
közli a felmondás tényét, vagy nem közli, - bízom abban, hogy ezzel
kapcsolatosan semmilyen kétoldalú megállapodás nem kerül aláírásra.

Gyermekgondozási díjra jogosult:
. a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két
éven belül 180 napon át biztosított volt,

. a biztosított szülő ha a gyermekgondozási díj igénylését
megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a
biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének
időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre
való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a
szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra
jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell
folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell
számítani:

. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz,
terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét,

. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy
évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Passzív jogon Ön 45 nap, és méltányosságból + 45 nap (összesen legfeljebb 90
nap) táppénzre jogosult. Ön jogosult még munkanélküli ellátás igénylésére,
amelynek idejét és mértékét a munkaügyi központ Határozatban állapít meg.

Javaslom a TGYÁS és a GyED igénylésével kapcsolatban személyesen keresse fel
a területileg illetékes OEP/MEP kirendeltséget, és egyeztessen a jogosultság
feltételeiről.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(02.06.2008)  Tisztelt Szakértő!

Most tudtam meg, hogy eddigi munkáltatóm a jövő hónapban megszűnteti a vállalkozást, ahol eddig jogviszonyban álltam. Én jelenleg gyes-en vagyok kislányommal 2008 szeptemberéig, és második kisbabámat várom, akivel júliús 18-ra vagyok kiírva. Kérdésem, hogy megszüntethetik-e a munkaviszonyomat (határozatlan idejű 2005 óta), ha igen mire vagyok jogosult, és jár-e így születendő gyermekem után a Gyás, Gyed?

Köszönettel:

andrea
Kedves Andrea!

Amennyiben a munkaadó (jogi személy) megszűnik, akkor magától értetődően az
alkalmazottak munkaviszonya is megszűnik.
Az ellátásokra passzív jogon tarthat igényt, - az javaslom Önnek, hogy
személyesen egyeztessen az OEP/MEP területileg illetékes ügyfélszolgálatán,
hogy az ellátások igényléséhez milyen iratok, igazolások szükségesek.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(29.05.2008) 
Kedves Déri Tamás

Sajnos az én problémám nagyon bonyolult. 2007 december 7-én elhelyezkedtem egy munkahelyen 2008 januárjában kiderült hogy terhes vagyok, és sajnos 2008 február végén táppénzre kellett mennem. Munkahelyemen megtudták hogy gyermeket várok és 2008 március 4-én 2 nappal a probaidő lejárta elött megszüntették a munkaviszonyom. Igy csak passziv táppénzen voltam április 18-ig. Május 5-én sikerült új munkahejet találnom ahol sajnos nem árulhattam el állapotom mert nem is alkalmaztak volna. És sajnos teljesen egyedül álló ként senkire nem tudok támaszkodni anyagilag csak saját magamra, más bevételem sajnos nincs. Augusztus közepére várom a babát. Az érdekelne milyen ellátásokra leszek eggyáltalán jogosult. És nem léphet e fel velem szenben új munkáltatom hogy eltitkoltam az állapotomat.

Segitségét Nagyon Szépen Köszönöm
Tisztelt Asszonyom!

Előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy Ön kisbabát vár. Akkor jár el jogszerűen, ha
munkaadójának írásban bejelenti, hogy Ön terhes. A felmondási védelem ettől
kezdve illeti Önt meg, - feltéve, ha már a próbaidő letelt.) Én úgy
gondolom, hogy Ön minden szokásos ellátásra jogosult, - de egyeztessen az
OEP/MEP ügyfélszolgálatán személyesen.

Tisztelettel:
Déri Tamás
Tanár, szaktanácsadó

(31.03.2008)  Tisztelt Déri Úr!

A munkáltatóm ellen felszámolási eljárást indítottak idén febr. közepével. Nem régen kaptam meg róla az értesítést. Jelenleg GYED-en vagyok jövő januárig.
Már az adatlappal is vannak némi gondjaim, amit elvileg a felszámoló biztosnak szeretnének eljuttatni, ugyanis azon csak GYES szerepel, GYED nem. Pontosabban ez: Jogi állomány, GYES (katona). Nem lehetséges, hogy ez még valami régebbi nyomtatvány? Okozhat gondot, ha én ezt írom alá, ugyanis GYES-t még nem igényeltem, mivel jövő januárig GYED-en vagyok.
A másik kérdésem, hogy mi történik olyankor, ha a felszámolási eljárás lezárása előtt ismét gyermeket várok. Kapok-e TGYÁS-t, GYED-et ismét. Pontosan milyen szabály vonatkozik erre?
Illetve még egy harmaik kérdésem is lenne, meddig vagyok jogosult kapni a GYED-et, végig jövő januárig vagy pedig a felszámolási eljárás végéig és onnantól GYES-t?

Előre is köszönöm válaszát,
Üdvözlettel:
Kovács Nóra
Kedves Nóra!

A munkaadó, illetve a felszámoló intézkedésének az a jelentősége, hogy Ön (amennyiben végkielégítésre jogosult) az illetményét a felszámolandó vagyonból, vagy a bérgarancia alapból megkaphassa. (Szerintem nincsen jelentősége, hogy a formanyomtatványon csak "GyES" szerepel.)
Az ellátás folyósításához semmi köze a munkaadónak. Az ellátásokat kisbaba születése után szerintem ismét megkaphatja (passzív jogon), - de kérem, erről egyeztessen az OEP ügyfélszolgálatán. A GyED a kisgyermek legfeljebb 2 éves koráig jár, - azonban tudnia kell, hogy GyED mellett nem vállalhat munkátz, GyES mellett azonban igen.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(18.06.2007) 
Tisztelt Tanácsadó Úr!

Érdeklődni szeretnék, hogyha a munkahelyem nem tud munkát biztosítani, de felajánlja azt a lehetőséget, hogy bérmunkásként elmehetek 200km-rel távolabb egy gyárba, akkor jogosan jár-e el?
Ha nem élek az ajánlattal akkor hiába dolgozom ott már 3. éve, elküldhet végkielégítés nélkül? Ugyanis ezt mondta. Nem itt kellene valahol a környéken munkát biztosítania? Mert ennyi erővel elküldhetne Afganisztánba is.

Segítségét köszönöm!

Kedves Ildikó!

Amennyiben a munkaadója felmondással megszünteti a munkaviszonyt, akkor Önnek jár a végkielégítés, illetve csak a felmondási idő felét kell ledolgoznia.

Az Mt. 5.§ szerint minden munkavállaló számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, másrészt az MT. 75/A. 76. 76/C. §§ rendelkeznek a munkaviszony létesítésének a feltételeiről.
Egyszerűsítve a dolgokat ez annyit jelent, hogy a munkaszerződésben minden lényeges adatot szerepeltetni kell, (munkakör, munkaidő, beosztás, munkvégzés helye, munkabér, stb.)

Szerződést pedig egyoldalúan nem lehet módosítani, márpedig a mukavégzés helyének egyoldalú megváltoztatása nyilánvaló szerződésszegés.
Amennyiben munkaadója nem hajlandó a tisztességes magatartásra, azonnal forduljon panasszal az OMMF-hez, valamint nyújtson be keresetet a Munkaügyi Bírósághoz.
Kérem semmilyen beleegyező ajánlatot, íratot, papírt ne írjon alá, -amely az Ön jogos érdekeit csorbítsa. Egyeztessen joghoz értő szakemberrel, Önnek joga van mindent átgondolnia, és szakember véleményét kikérni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(29.05.2007) 
Tisztelt CV Centrum!

2007. június 15-én megszűnik a munkaviszonyom.

Ezt követően egyéni vállakozóként szeretnék tovább dolgozni. Jelenleg alpolgármester is vagyok lakóhelyemen, társadalmi megbizatásban. Tiszteletdíjamból, amely magasabb, mint a minimálbér az alábbi járulékokat vonják.

- természetbeni egészségbiztosítási járulék,
- nyugdíjjárulék,
- magánnyugdíjpénztári tagdíj, szja

A Polgármesteri Hvatal fizeti még:
- foglalkoztatói nyugdíjjárulék,
- foglalkoztatói egészségbiztosítói járulék,
- foglalkoztatói pénzbeli egészségbiztosítási járulék.

A kérdésem az lenne, hogy egyéni vállakozóként kell- e további járulékokat fizetnem? Elegendő-e a fenti járulékok megfizetése?

Válaszuket előre is köszönöm:

H. Gabriella

Kedves Gabriella!

Meglátásom szerint egészen jól felsorolta a munkaadókat terhelő járulék-fizetési kötelezettségeket. Talán csak a szakképzési hozzájárulást (1,5%) felejtette ki a sorból. - Azt nyilván Ön is tudja, hogy a bruttó árbevétel 2%-a képezheti a minimális adóalapot, de van lehetőség tételes elszámolásra az APEH előtt.

Gondolom, az elszámolásait könyvelő fogja vezetni az egyéni vállalkozásában.
Kérem egyeztessen vele, ha teljesen precíz választ szeretne kapni a kérdésére.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(11.05.2007) 
Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy!

A bátyám nevében szeretnék tanácsot kérni. Egy kis faluban dolgozik, a termelőszövetkezet utódjaként megalakult szövetkezetnél, mint erőgépkezelő, megszakításokkal 20 éve, most 5 éve már folyamatosan. A munkaszerződése szerint a fizetést minden hó 15-ig kellene megkapnia, amit készpénzben, a szövetkezet pénztárában vehet fel. Egy éve már előfordulnak késések, általában egy héttel később jutott fizetéshez. Az elmúlt 3 hónapban azonban egyáltalán nem kapott fizetést. A kérdésére mindig azt válaszolták, nincs pénz. Eddig még türelmesen várt, hiszen azt ígérték, április körülre rendeződnek a szövetkezet pénzügyi gondjai. Most viszont a szövetkezet egyik beszállítója felszámolási eljárást kezdeményez.
Mit lehet tenni ilyen esetben?
Milyen lehetőségei vannak, hogy megkapja a 3 havi elmaradt fizetést? Megtagadhatja a munkát?
Ha az elmaradt fizetésre hivatkozva rendkívüli felmondással megszünteti a munkaviszonyát, megilleti a végkielégítés? Vagy érdemes inkább kivárni a felszámolási eljárás végét?
Segítségét előre is köszönöm:
J. Ildikó

Kedves Ildikó!

Nehéz helyzetben van a tanácsadó, amikor taktikai tanácsadásra kényszerül. Fórumunkban sok szó esett már a bérgarancia alapról. Az elmaradt juttatások egy részét az állam ebből a segélyalapból meg tudja téríteni.
A felszámolás, vagy a végelszámolás megkezdésének pillanatától a felszámoló /végelszámoló gyakorolja az ügyvezetői jogokat. A munkaadót azonnal írásban (hivatalos levélben!) fel kell szólítani, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a jogsértést, és fizesse meg az elmaradt járandóságokat. Kérjen 3 napon belüli válaszadást, és az elmaradt összegek kifizetését. Amennyiben nem kap választ, vagy nem kap pozitív választ, -úgy azonnal forduljon munkaügyi bírósághoz, illetve az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelethez. Türelmesen várni nem szabad.
Az, hogy valaki ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek, még nem jelenti azt, hogy fel is számolják majd a céget. Az adósságot ki lehet fizetni, át lehet ütemezni, - sok közbenső megoldás is lehetséges.
Én azt javaslom, hogy a felmondást ne kapkodja el. Amennyiben talál másik állást, ne habozzon elfogadni. Semmi olyan iratot ne fogadjon el, ne írjon alá, amelyben a valóságtól eltérő dolog, vagy tény fogalmazódik meg, vagy amelyben ultimátumot fogalmaznak meg Önnel szemben. Bármilyen helyzet alakul ki, soha nem kell azonnal dönteni, mindent fontoljon meg, egyeztessen a kollégáival, és joghoz értő szakemberrel.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(11.04.2007)  Tisztelt Déri Tamás!

Munkahelyem felszámolás útján rövidesen megszűnik. Cégünk vezetői ezt a tényt két hete közölték velünk alkalmazottakkal, így mi a jövőnk biztosítása érdekében munkahely keresésbe kezdtünk. A felszámoló biztos még nem jelent meg nálunk, így sajnos fogalmunk sincs arról, hogy kit meddig fog még foglalkoztatni a megszűnő félben lévő cég. Többünknek lenne lehetőségünk más munkahelyen folytatni a pályafutásunkat, így az lenne az érdekünk, hogy minél előbb átmehessünk a másik céghez, de nem szeretnénk elesni a felmentési időre járó, valamint a végkielégítésből származó bevételünktől.
Kérdésem az lenne, hogy hogyan lehet egy felszámolás alatt álló cégtől minél előbb úgy eljönni, hogy a fent említett járandóságoktól ne essünk el?
A fizetésünk alapbérből és teljesítménybérből áll. A felmentés és a végkielégítés szempontjából mi számít jövedelemnek?

Köszönettel: László
Kedves László!

Nagyon nehéz ilyen helyzetben jó tanácsot adni... Egy felszámolásra ítélt munkahelyen nincsen perspektíva. Karriertanácsadó szemszögből nézve a dolgokat azt gondolom, ha valamely más cégnél kedvező ajánlatot kap, - ne habozzon azt elfogadni. Még olyan áron sem, hogy a megszűnő helyen elesik juttatásoktól. A munkaviszony megszüntetésére van lehetőség közös megegyezéssel is. A felszámolónak egyértelműen az az érdeke, hogy próbáljon költségeket megtakarítani, - azt ugyan nem gondolom, hogy a munkavállalók járandóságából lehetne megoldani az anyagi problémákat.
Számítsa ki, mi az, ami járna Önnek (felmondás, végkielégítés, prémium, szabadság megváltás, stb.) Némi jóindulattal kialakítható közös egyezség a munkaviszony megszüntetéséről. Ne kapkodjon, de a biztos lehetőséget ne hagyja "elmenni."
Amennyiben már kijelölték a felszámolót, úgy Önnek van arra lehetősége, hogy személyesen is egyeztessen vele. (A felszámoló nevét, elérhetőségét kötelesek Önnel közölni.)
A felszámoló az ügyvezető helyében teljes jogkörrel jogosult eljárni, - a felszámolás elrendelésével a vállalati vezetőség mandátuma gyakorlatilag megszűnik.
A végkielégítés alapja az átlagkereset. Tehát beleszámít a jutalom, prémium, az alapbér, és a teljesítmény után járó (számfejtett) illetmény. Szükség esetén forduljanak jogi ismeretekkel rendelkező szakemberhez, ne írjanak alá olyan dokumentumot, amelynek tartalmát nem ismerik pontosan, vagy azzal nem értenek egyet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(08.01.2007) 
Tisztelt Szakértő Úr!

Milyen költségek számolhatók el a munkavállalónak?
Milyen juttatások adhatók adómentesen?
Tanulmányi szerződés esetén milyen költség térítés adható?
Tanulmányi ösztöndíj után milyen terheket kell megfizetni?

Segítségét előre is köszönöm:

József

Kedves József!

Megpróbáltam összegyűjteni az Ön kérdéseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. A támogatási rendszerek folyamatos átalakítása miatt kérem, hogy konkrét esetben egyeztessen a könyvelőjével, illetve az APEH ügyfélszolgálatával.

Juttatásnak gondolt költségtérítések. Több olyan költségtérítés is le van fektetve a szabályok között, amelyek egy része a munkavállalónak jár, más esetben alkalmazásával a dolgozó egyfajta többletszolgáltatáshoz jut, vagy többletbér produkálható úgy, hogy az lényegében a munkaviszonyával kapcsolatos költségek, vagy a kifizetés részleges vagy teljes adómentességét használja ki.

Az elszámolásukhoz nyilvántartásokat, kimutatásokat kell készíteni (így kiküldetési rendelvényt). Nemritkán az ilyen költségtérítéseket a dolgozók - bár azok egy részét tőlük nem lehetne megtagadni - juttatásként élik meg.

Ilyenek:
- a dolgozónak járó külföldi napidíj - külföldi tartózkodás esetén legalább 15 euró, amiből 30 százalék adómentes (maximálisan napi 50 euró fizethető ki úgy, hogy 15 euró adómentes legyen);
- a dolgozónak járó belföldi kiküldetési étkezési hozzájárulás, (étkezési napidíj, 500 forint/nap, szálloda igénybevétele esetén 400 forint/nap);
- a dolgozónak járó költségtérítés, lakóhelyen kívülről történő munkába járás vonattal és/vagy busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig, illetve Budapesten kívülre történő hazajárás, például hétvégeken vonattal a jegyet igazoló számla 86 százaléka erejéig, busszal a jegyet igazoló számla 80 százaléka erejéig (ezeket a munkáltató szabadon kiegészítheti 100 százalékra, ilyenkor azonban az áfa nem vonható le, de az amúgy sem válik érvényesíthetővé, ha a fennmaradó részt kiszámlázzák a dolgozónak);
- amennyiben nem megoldható a munkahelyre tömegközlekedéssel történő bejárás, akkor 9 forint/km személygépkocsi-használat esetén (vagyis például 40 km-re lévő munkahelyre történő bejárás esetén napi 720 forint, havi 20 munkanapot feltételezve havi 14 400 forint);
- a hivatali utak megtérítése a munkavállaló által használt gépjárműre, útnyilvántartás alapján, az üzemanyag és átalányként 9 forint/km megtérítése mellett;
- a dolgozónak járó üzemorvosi szolgáltatások (foglalkozás-egészségügy körébe tartozó vizsgálatok, bár néhány eset - például fogászati szűrés - többlettartalommal bír, de mégis idesorolható);
- a dolgozónak járó, egyes számítógép-használatához kötött munkakörök esetén kétévenkénti szemészeti szűrővizsgálat és ezen vizsgálat eredményeképpen felírt védőszemüveg költsége (vagyis SZTK-keret + lencse).

Nem adóztatott munkáltatói befizetések. Nem számít bele a magánszemély személyi jövedelmének adóalapjába néhány munkáltatói befizetés. Ezek:
- magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján a munkavállaló javára kiegészítésként megfizetett összeg (amely kiegészítés, figyelembe véve a 10 százalékos felső határt, így legfeljebb 2 százalék lehet);
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegéig, de a kettő kombinációja esetén csak a minimálbér 130 százalékáig. Az önkéntes vagy önsegélyző pénztárak esetében a kevésbé ismert buktató az, hogy - az ilyen pénztárakra vonatkozó szigorú előírások miatt - nem lehet a munkavállalók javára történő befizetéseket személyenként vagy időszakonként differenciálni;
- a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés, a tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célzó oktatás költsége.

A klasszikus adómentes juttatások.

A munkáltató döntési jogkörébe tartozó adómentes juttatásokat rendszerint szabályozott körülmények között, ritkábban egyedi döntések alapján fizetik ki. A juttatás tényét nagyvállalatoknál akár a kollektív szerződésben is feltüntethetik, de kisebbeknél hasonló elkötelezettség vállalása ritkán tapasztalható, hiszen azokat a munkáltató kvázi béremelésként, bérkiegészítésként nyújtja a dolgozója számára.

Ilyen juttatások:
- az adómentes üdülési csekk értéke, amelyet korlátlan összegben lehet juttatni, de a munkáltatótól személyenként csak a minimálbérnek megfelelő összeg adható, és fontos feltétel, hogy az APEH felé történő adatszolgáltatáshoz a magánszemélyektől nyilatkozatot is kell kérni arról, hogy máshol ezt a juttatást az adóévben még nem kapták meg;
- az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke, amelynek összegéről szóló számla értéke nem haladhatja meg a minimálbért személyenként, amelyhez személyekre bontott nyilvántartást kell vezetnie az üdülési szolgáltatást nyújtónak;
- a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás;
- a melegétkezési jegy értékéből 9000 forint, ahol a melegétkeztetés lehet természetben, a szolgáltatótól kapott számla útján megtérített étkezés, ahol célszerű arra is figyelni, hogy a hivatalos vélemény szerint a számla értéke nem számolható el részben, az összege a dolgozókra jutó, adómentesen adható határt meghaladja;
- a hidegétkezési jegy értékéből 4500 forint, ahol kölcsönösen kizárt a melegétkezési jeggyel való kombináció, illetve az, hogy az értékhatárt meghaladó rész után bérként kelljen adózni;
- az adómentes iskolakezdési támogatás értéke, amely 2006-ban 19 000 forint, természetben vagy megtérített számlák útján juttatható, de csak a tanévkezdés előtti naptól számított 60 napig;
- az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, amely a dolgozó nevére szóló előfizetés megtérítésével vagy utalvány juttatásával teljesíthető;
- az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke, ahol a számítógép forgalmi értéke után meg kell fizetni átadáskor az áfát, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a számítógép normál piaci körülmények között nem értékesíthető;
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege, amely évi egyszeri 2000 forint lehet;
- a művelődési intézményi szolgáltatás értéke;
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke;
- a kegyeleti, temetési segély.
Limitált adómentes juttatási kör. Bár az előbb felsoroltak szerint számos adómentes juttatásra ad lehetőséget a törvény, 2006-tól nem mindegyik juttatás lesz adómentes. A törvényben 400 000 forintos éves határral illettek egy sor adómentes juttatást. A szóban forgó juttatások:
- az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás;
- az iskolai rendszerű képzés címén munkáltató által megfizetett költség;
- az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás piaci értéke;
- az adómentes iskolakezdési támogatás értéke;
- az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja;
- az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke;
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege;
- a művelődési intézményi szolgáltatás értéke;
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet értéke.

*

A hallgatói támogatások fajtái

A hallgatói állami támogatás lehet

1. a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,
2. pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás,
3. a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj,
4. az intézményi szervezeti és működési szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás,
5. köztársasági ösztöndíj,
6. tankönyv- és jegyzettámogatás,
7. tanszertámogatás,
8. kollégium (diákotthon) fenntartása,
9. kollégiumi (diákotthon) férőhely bérlése,
10. kollégium (diákotthon) fejlesztése,
11. tankönyv- és jegyzet-támogatás,
12. doktori ösztöndíj,
13. doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása,
14. a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése,
15. sport- és kulturális támogatás.

Tanulmányi ösztöndíj

A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Összegét a felsőoktatási intézmény az előző félév tanulmányi eredménye alapján állapítja meg. A más felsőoktatási intézményből (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató tanulmányi ösztöndíjáról a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának kell rendelkeznie.

Pénzbeli szociális támogatás

Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, pályázat útján igényelhető.

Formái a következők:

1. rendszeres szociális támogatás,
2. rendkívüli szociális támogatás,
3. lakhatási támogatás, melyre akkor is benyújtható pályázat, ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal, de a jogosultság megszűnik, ha a hallgató állami támogatásban részesülő kollégiumba kerül,
4. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (lásd: 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet).

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára megítélt rendszeres szociális támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 3000 forint.

A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor elsősorban az egy háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, illetve a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot mérlegelik.

E szempontoktól függetlenül előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki

1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az e pontban meghatározott hallgatók részére legalább a költségvetésről szóló törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 20%-ának megfelelő összegű havi rendszeres szociális támogatást kell biztosítani;
2. hátrányos helyzetűnek minősül.

A lakhatási támogatás hallgatói normatíváját a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza, 2006. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év.

Egyéb intézményi juttatások

A tantervi követelményeken felül kiemelkedő szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet, melynek odaítélési módjáról és feltételeiről az intézményi szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

Köztársasági ösztöndíj

Az oktatási és kulturális miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére - a felsőoktatási intézmény előterjesztésére egy tanév időtartamára - köztársasági ösztöndíjat adományozhat. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, első alapképzésben, illetve első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, melynek feltételeit az oktatási és kulturális miniszter minden év március 31-éig teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában. A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 335 000 forint/év.

Tankönyv- és jegyzettámogatás

A felsőoktatási intézmény döntése alapján a tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtható pénzbeli támogatásként, készpénz-helyettesítő kártyán, vagy utalvány formájában. A tankönyv- és jegyzettámogatás nyújtásának feltételeit a felsőoktatási intézmény jogosult meghatározni, melyet szervezeti és működési szabályzatában kell közzétennie. A tankönyv- és jegyzettámogatás összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, ennek normatívája 2006. szeptember 1-jétől 11 650 forint/év.

Tanszertámogatás

A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre tanszertámogatás nyújtható. A tanszertámogatás pályázat útján vagy alanyi jogú juttatás formájában adható.

Kollégium fenntartása, kollégiumi férőhely

A kollégiumi férőhelyek azoknak az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatóknak, illetve állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő hallgatóknak az elhelyezésére szolgálnak, akiknek az állandó lakhelye a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül esik. A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére a férőhelyszám 5%-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhető költségtérítéses hallgató, illetve helyben lakó diák is. A kollégiumi elhelyezésre pályázni kell. A pályázat elbírálásakor mérlegelik a szociális helyzetet, a tanulmányi eredményt, a képzési hely és lakóhely közötti távolságot, a közösségi munkát.

Előnyben kell részesíteni, illetve kérésére fel kell venni a kollégiumba azt a hallgatót, aki

1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, feltéve, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy mindkét szülője, illetve a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különálló szülője elhunyt, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
2. hátrányos helyzetűnek minősül.

Hallgatói munkadíj

Hallgatói munkadíj jár, ha a hallgató megbízási jogviszony keretében végez oktatási, kutatási tevékenységet, illetve az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában közreműködik.

További hallgatói juttatások

A kormány a felsőoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történő hozzáférés elősegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében gondoskodik különösen:

1. a hallgatói hitel folyósításáról,
2. a diákigazolvány által igénybe vehető kedvezmények biztosításáról,
3. különféle természetbeni juttatásokról,
4. a programtámogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénés, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezeléséről,
5. az Oktatásért Közalapítvány és egyéb közalapítványok működtetéséről.

Adóterhet nem viselő járandóságok:

* a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv és lakhatási támogatás,
* a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulókat megillető pénzbeli juttatás, valamint szakmai gyakorlat idejére őket megillető díjazás összegének a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-át meg nem haladó része,
* oktatási, kutatási tevékenység, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatás ellenértékekén megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hó első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(16.06.2006) 
Kedves Tanácsadó!

Érdeklődni szeretnék, hogy milyen szerződés megkötése javasolt az eleinte heti 10-12 órás munkát biztosító, majd későb (2-3 hónappal később) napi 4-5 órás munkát biztosító tevékenységi kör ellátására. Ismerősök mondták, hogy heti 10-12 órás munkára megbízási szerződést szoktak kötni. Érdekelne, hogy ez mit tartalmaz, továbbá a megbízotti és az alkalmazotti státusz közt mi a (jogi) különbség (pl. egészségügybiztosítás, nyugdíj, stb. szempontjából).

Köszönön a választ, üvözlettel:
G. Krisztina

Kedves G. Krisztina!

Pillanatnyilag (2006. június 16.) a teljes magyar adó, és járulék rendszer teljes átalakítás előtt áll. Elképzelhető, hogy amit leírok, az igen rövid időn belül megváltozik.

Öntől is azt kérem, hogy adó, és járulék ügyben mindenki egyeztessen könyvelővel, vagy adótanácsadóval!
Az alacsony óraszámú munkavállaláskor jó megoldás lehet az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásáról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény (1997. évi LXXIV. tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy munkaviszony ne munkaszerződéssel, hanem alkalmi munkavállalói könyvvel jöjjön létre. Alkalmi munkavállalói könyvvel az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján munkavállaló lehet, továbbá az a külföldi, aki Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll.

2005. augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra csak meghatározott feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor, azaz csak abban az esetben, ha

1. a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
o legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
o egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és
o egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít,
a munkavállalónak kifizetett - a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege az 1997. évi LXXIV. törvény mellékletében megjelölt "kifizetett munkadíj" első jövedelemsáv alsó határánál (1800 Ft/nap) nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál (4600 Ft/nap) nem több. Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony 5 egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Ettől eltérően a magyar állampolgárságú alkalmi munkavállaló több, de legalább három

· természetes személy munkáltatónál, vagy
· kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban.

Törvény tiltja továbbá, hogy az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesítsen.

Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt a munkáltató csak olyan munkavállalóval létesíthet, aki a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik.
Amennyiben Ön, (Vagy az Ön feladata) ezen a kategórián túl mutat, úgy mindenképpen a munkaviszony keretei között történő foglalkoztatás javasolt. Az úgynevezett megbízotti státusz, és az alkalmazotti státusz között jogi értékű különbség –az Ön pillanatnyi szempontjából nézve- nincsen, viszont lényegesen előnytelenebbek a megbízásos foglalkoztatás feltételei, egyes esetekben az adó és járulék teher közelíti a 70%-ot.

A részmunkaidős munkavállalás /foglalkoztatás hátránya, hogy 4 órás foglalkoztatás esetén, jogszerző szolgálati idő szempontjából (Nyugdíj), csak a ledolgozott napok számának a felében ismeri el a jogosultságot. Az ennél alacsonyabb –töredék munkaidőt- pedig nem ismeri el szolgálati időként.

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(28.02.2006) 
Tisztelt Tanácsadó!

Munkanélküliként lettem egyéni vállalkozó 2005-ben. Nem volt jövedelmem, mert a barátnőm Kft.-jében voltam sofőr. A könyvelő azt ígérte, hogy segít egy hitelt elintézni, de a mai napig nem lett belőle semmi. Most adtam be az adóbevallásomat nullásan, de az adóhatóság kéri tőlem, hogy pár napon belül önellenőrzést végezzek, mivel 2005-ben február 2-től vállalkozó vagyok, de egy fillért sem kerestem. Kérem írja meg, mit tudok tenni ?

Tisztelt Olvasónk!

Nem derül ki egyértelműen a kérdéséből, hogy meddig volt a Kft. alkalmazottja, és mely időponttól kezdődően vált egyéni vállalkozóvá.
Másodállású vállalkozóként nem terheli Önt a járulék fizetési kötelezettség, főállású vállalkozóként viszont akkor is meg kell fizetnie a minimálbér után esedékes járulékokat, ha egy fillér bevétele sem keletkezett a vállalkozásban.
Sajnos utólag már nincsen jó megoldás, az adóbevallás elkészítése előtt valamivel nagyobb lehetett volna a mozgástere.
Egyrészt azt javaslom, hogy egyeztessen időpontot az APEH ügyintézőjével, kérjen tőlük segítséget a nyomtatványok kitöltésében.
Egyben kérjen részletfizetési kedvezményt az elmaradt járulékok pótlólagos befizetésére, és próbálja meg elérni, hogy csak minimális rendbírságot kelljen fizetnie.

Amennyiben Ön 2005.-ben a Kft. alkalmazottja volt, Önnek bérelszámolást kellett kapnia ettől a munkahelytől. Mivel később vállalkozóként dolgozott, az SZJA bevallását saját magának kellett elkészítenie. A Kft.-vel való munkaviszonyából jövedelemnek kellett származnia, amit az adóbevallásban a levont előleggel együtt szerepeltetnie kellett volna. Így nem adhatta be "nullásan" az adóbevallást.
Vélhetően emiatt kéri az Adóhivatal az önrevíziót.
Esetleg próbálja megbízható számviteli szakember tanácsát, segítségét kérni. Az APEH-nél történő személyes egyeztetést azonban mindenképpen javaslom, a láthatóan jószándékú adózókkal általában nem viselkednek elutasítóan.

Üdvözlettel:
Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek