Álláshirdetések száma: 4 706 Number of CVs 203 097
Keresés a kérdések közül
   
   
   




(08.03.2012)  A munkahelyemen 12órás folyamatos munkarendben dolgozom. 3nap munka 3nap pihenőnap. A szabadságom 53éves vagyok 30 nap.A munkáltatóm a 30napot beszorozza 8munkaórával, mert ez a törvényes napi munkaóra, és elosztja 12órával ,mert ennyit dolgozom ! Így lesz belőle évi 20 nap szabadság ! Törvényes ez ? 2.kérdésem: a betegszabadságomat nem hajlandó kifizetni abban az esetben sem ,ha azon dolgoznom kellene, mondván hétvégére nem jár betegszabadság. A MT 137& viszont egészen mást mond. Vagy én értelmezem rosszul? Hiába dolgozom folyamatos munkarendben ?
A heti két pihenőnapot csak a 3 p.napból tudja kiadni, vagy nem? Ezt pedig ki kellene jelölnie?!

Tisztelettel Kiss Jenő
Önnek a hatályos Munka törvénykönyv (Mt.) 131. § szerint 30 munkanap rendes alapszabadság jár. a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket pedig Mt. 134, 135. §§-ok tartalmazzák.
135. § (2) bekezdés szerint: A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét a minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Ennek értelmében azt kell vélelmeznem, hogy munkáltatója nem a hatályos szabályok alapján számolja el a szabadságot. A vélelmem akkor válik igazzá, ha Ön nem évközben, illetve az év valamelyik szakában kezdett el dolgozni, mert akkor valóban arányosan kevesebb alapszabadság jár.
A munkáltatójának a betegszabadságot ki kell fizetni, ha orvos a betegnapokat szabályos rendben leigazolja az erre rendszeresített formanyomtatványon. Mt. 137. § (7) bekezdése értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. (vagyis kivéve a hét végét, amiben munkáltatójának igaza van.) A betegszabadság fizetése alól azonban nem mentesülhet.

Szabó Miklósné

(31.03.2009)  Munkáltatóm novembertől márciusig 4 órában foglalkoztatott. Előtte 8 órában dolgoztam. Április 1-től ismét 8 órás leszek. Ha április 1-től elmegyek betegszabadságra, akkor a betegszabadságot miből számítják: a megemelt béremből vagy még a 4 órás alapfizetésemből?
Ilyenkor mindig az alapfizetést nézik vagy átlagot számolnak pl. az előző havi bérekből?
Válaszát előre is köszönöm!
Jutka
Kedves Jutka!

A táppénz alapját jövedeleme naptári napi átlaga képezi. Az irányadó időszak a táppénzre jogosultság kezdő napját (az a nap, amikortól a táppénz jár, pl. betegszabadság lejártát követő nap) közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, ha ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos.


Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó



(02.03.2009)  Tisztelt Szakértők!

Egyéni vállalkozóként fegyveres biztonsági őrként dolgozom. 24 órás a szolgálatunk, hivatalosan 24/48-as munkarendben.
A törvényben és a megbízási szerződsben is szerepel az, hogy minden hónap 25-ig kell nyilatkoznom, a következő hónapban hány óra szolgálatot tudok vállalni, ill. mely napokon biztosan nem tudok szolgálatot vállalni! (A vállalkozás keretein belül több tevékenységet is végzem!) Illetve az is, hogy egy évben 96 óra betegszabadságot kell a megbízónak kifizetnie orvosi igazolás ellenében, betegség esetén.
A megbízó közölte, hogy mindezekről szó sem lehet. 240 óra a kötelező, 24 órás szolgáltban, 24/24, 24/48, 24/72 unkarendben, \"ahogy esik úgy puffan\" alapon. Ha ez nem tetszik EL LEHET MENNI!
Mindezekből az következik, hogy az eddi megszokott 24/48-as munkarend helyett kiszámíthatatlan összevisszaság lesz, és nincs lehetőségem több szabadidőre, max 2-3 napra egyszerre. Ez a döntés a vállalkozásom többi tevékenységében is jelentősen korlátoz, ill. azért némi \"szabadságra\" (akár 1 hétre is) nekem is szükségem lehet.
A betegszabadságtól eleve elzárkózott.

Kérdésem:
Milyen lehetőségeim vannak, milyen jogorvoslatra van lehetőségem, úgy hogy a munkahelyem megmaradjon és némi kompromisszumra bírjam a megbízót?

Válaszaikat köszönöm!
Tisztelt Felhasználónk!

Törvény előírása alapján betegszabadságra csak a Munka Törvénykönyve
hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló munkavállalók, illetve a
közszolgálati dolgozók jogosultak.
A megbízási szerződés alapján munkát végző pl.: egyéni vállalkozó
törvény alapján nem jogosult betegszabadságra.

A megbízási szerződésben a szerződés szabadsága érvényesül, azaz a
szerződő felek határozzák meg a feltételeket a munkarend
vonatkozásában. A megbízót a szerződésen kívül semmi nem kötelezi
arra, hogy milyen munkarendben foglalkoztassa a megbízottat, tehát
Önt.


Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(18.12.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
2008. 11.06-13 között kórházban voltam, 23-ig táppénzes állományban. Erre az időre munkáltatóm 13 nap betegszabadságot számolt l, mivel még a 15 napot nem meritettem ki. A kórházi ápolás idejére is betegszabadságot kell számolni, vagy a távolléti dij 60 %-át?
Tisztelt Felhasználónk!

Távolléti díjat csak kötelező orvosi vizsgálat (Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni), ápolás, szüléssel kapcsolatos vizsgálat, véradás, állampolgári kötelezettségek során kell fizetni.
Véleményem szerint munkáltatója helyesen járt el.

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(22.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!

Én is szabadságkiadás ügyében keresem meg Önt. Megpróbálom nagyon részletesen leírni az ügyemet, hogy teljes képet kapjon az esetről. Arra kérném azonban, hogy válaszában ne jogszabályt idézzen, mert azt már átolvastam, de nem tudtam eldönteni, hogy az én ügyemben pontosan mit jelent és hogyan kell értelmezni.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom, három havi munkaidő keretben.
Teljes munkaidős vagyok, a munkaszerződésemben ennek megfelelően “heti átlag 40 óra” szerepel, mint munkaidő.
A munkaidő beosztásom egyenlőtlen, amikor dolgozom a munkaidőm napi 12 óra. (07-19, ill. 19-07 közötti.). – általában egyik héten dolgozom 5 napot (5x12 óra), a következő héten pedig nem dolgozom.
Munkabéremet havi bérben állapították meg.

Az eddigi gyakorlat az volt hogy csak azokra a napokra kellett szabadságot kiirnunk, amikor a munkaidő beosztásban ledolgozandó munkanap szerepelt és minden ilyen napot 12 óra ledolgozott munkaidőnek vették figyelembe. Vagyis ha például a páratlan héten nem kellett dolgoznom és a páros héten 5 napra (napi 12 óra) voltam beosztva, akkor 2 hétig nem kellett mennem dolgozni (“szabadságon voltam”) és ez 60 óra munkát váltott ki a munkaidő keret ledolgozandó idejéből (hiszen az első hétre nem voltam beosztva, a másodikban pedig 60 órára). Éves szabadságnapjaim száma a törvényi előírásoknak megfelelnek, vagyis 20 nap alapszabadságot kaptam, ami az életkoromnak megfelelően. Ami azt jelenti, hogy egy évben 20x12=240 órát nem kell dolgoznom a 20 nap szabadságom kivétele miatt.

Vezető csere történt a cégemnél, és most az új vezető azt mondja, hogy ez így nem jó és változtatni akar rajta. A jövőben a következőképpen akarják számolni a dolgokat: ha egy nap szabadságra megyek, akkor azt csak 8 órának akarják figyelembe venni, vagyis ennyit számolnak bele ledolgozott óraként a munkaidőmbe.
A vezető azt mondja, hogy mindenki esetében (akár teljes, akár részmunkaidős dolgozó) egy nap kivett szabadság az átlagos napi munkaidőnek megfelelő munkavégzést vált ki a ledolgozandó időből – ami nálam 8 óra, az átl. 40 órás munkahét miatt. Azt is mondja, hogy a szabadságnapjaim száma nem fog csökkenni – vagyis marad a 20 nap), azonban az új módszer alapján egy évben 20x8=160 órát nem fogok dolgozni a szabadságom kivétele miatt. Illetve ahhoz hogy ki tudják adni az évben a szabadságaimat, majd elő fog fordulni, hogy olyan hétre is kell szabadságot “kivennem”, amikor a beosztásom szerint egyáltalán nem dolgoznék (a fenti példánál maradva a páratlan héten amikor végig szabadnapos vagyok).

A vezető a következő dolgokkal próbált meggyőzni:
- Engem is annyi távol töltött nap illet meg, mint egy irodában dolgozó munkavállalót (vagyis az életkoromnak megfelelő 20 nap), és ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy irodai dolgozónak (8.30-17.00 egyenlő munkaidő beosztással) ez azt jelenti, hogy 8 órára mentesül a munkavégzés alól egy nap szabadság miatt, akkor nekem is azt kell hogy jelentse 1 nap szabadság, hogy 8 órára mentesülök a munkavégzés alól, vagyis ennyit számolnak bele a ledolgozott időbe.
- Eddig is úgy fizettek nekem a szabadságnapokra, hogy 1 nap szabadságra 1 napos távolléti díj az 8 óra (és nem 12 óra) juttatásnak felet meg. És szerinte ha eddig 12 órát számolt bele a felettesem a ledolgozott időbe 1 nap szabadságra (vagyis ennyit nem kellett ledolgoznom mert szabadságon voltam 1 napot) , akkor a fennmaradó 4 órát a cég “állásidőként” fizette ki, hiszen a havi béremben az erre jutó alapbért is megkaptam, de le nem dolgoztam.
- Azzal is érvelt, hogy ha megbetegszem és táppénzes papírt hozok (pl. okt.27-nov 2-ig), akkor az alapján a vállalatnak arra a hétre betegszabadságot (vagy táppénzt) kell fizetnie, és a betegszabadságos pénzt erre az időre úgy kell kiszámolni hogy az heti 40 órás juttatás alapján van (annak 80%-a). Ami szerinte szintén mutatja, hogy a betegszabadság idejét is heti 5 nappal és napi 8 órával kell figyelembe venni – és ebben az esetben a betegségem ennyi (vagyis a példa szerinti héten 40 órát, naponta pedig 8 órát) vált ki a munkaidőmből, függetlenül attól, hogy az eredeti beosztásom szerint azon a héten végig pihenős voltam-e vagy 5x12 órára voltam-e beosztva.
- Azt is montda, hogy attól, hogy a páratlan héten én a beosztásom szerint pihenős vagyok végig, 2 nap kivétekével az összes többi nap munkanapnak számít (csak azokon nem kell dolgoznom a beosztásom alapján) és így azokra igenis írható ki szabadság. És ha szabadság van kiírva egy ilyen napra, akkor az is 8 óra munkavégzést vált ki a ledolgozandó időmből (függetlenül attól, hogy az eredeti beosztásom szerint nem kellett volna dogoznom aznap).

A lényeg, hogy a változás számomra azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlathoz képest elvesznek tőlem minden szabadságnap esetén 4 órát, amit valamikor a munkaidő keretben (a majdani beosztásom szerint) le kell majd dolgoznom. Vagyis egy évben 240-160=80 órával kell többet dolgoznom ezután, mint eddig ugyanazért a pénzért.

Még egyszer kérném, hogy ne a Munka törvénykönyve adott részeit adja meg válaszul, mert azt már olvastam de nem értem. Hanem azt mondja meg, hogy az új vezetőnek igaza van-e abban, hogy mindenki esetében (akár teljes, akár részmunkaidős dolgozó) egy nap kivett szabadság az átlagos napi munkaidőnek megfelelő munkavégzést vált ki a ledolgozandó időből.

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
P. Gabi
Kedves Gabi!

Korábban már megfogalmazódott hasonló kérdés a CV.Centrum.hu oldalain. A probléma az, hogy a szabadságot napokban (munkanapokban!) számolják, míg a munkaidőt nem feltétlenül.

Az egyik szabály az, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkaidő keretet nem lehet túllépni (iletve enenk túllépését nevezzük túlmunkának, vagy túlórának), -
a másik szabály az, hogy a munkaidő a napi 12 órát nem haladhatja meg.

Álláspontom szerint a munkaadójának nincsen igaza. A foglalkoztatással összefüggő jogszabályt ugyan nem sért azzal a munkaadója, hogy a szabadságot mindíg 8 órában, a munkaidőt pedig 12 órában számolja el. Ugyanakkor a tendenciózus gyakorlat diszkriminatív.

A méltányos gyakorlat annak a megállapítása lenne, hogy Ön hány alkalommal dolgozik 12 órás és hány alkalommal 8 órás munkabeosztásban egy évben. Ehhez képest arányosan kellene elszámolni a szabadságos napok számát, amely vegyesen tartalmazná a 8 órás és a 12 órás munkarend szerinti napokat.

Azt javaslom Önnek, hogy panaszával forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Egy Önre nézve kedvező Határozat birtokában - ha a munkaadó magatartása nem változik - munkaügyi jogvitát is kezdeményezhet.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(15.10.2008)  Tisztelt Déri Úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz Bízva, hogy Ön tud nekem választ adni bizonyos kérdéseimre.A történet a következő:2008.08.28.-án munkaidő alatt, rosszul lettem , igy elkellett jönnöm az üzletből és rögtön a háziorvosomhoz mentem, aki alküldött különböző vizsgálatokra és már azon a napon 28.-án táppénzre vett.Ezt közöltem egy vezető beosztású kollégámmal,aki az üzlet hálózatvezetője,hogy a mai naptól(2008.08.28.)-tól táppénzen vagyok.Erre 2008. Szeptember 2.-án ajánlott kézbesítéssel kaptam egy levelet a Kft-től, hogy Rendkívüli felmondással megszünt a munkaviszonyom, szaptember 2.-án,mivel aug. 29.-től én nem vettem fel a munkámat és nem tudnak rólam semmit, mert nem közöltem senkivel, hogy én táppénzen vagyok,holott ez nem igaz, az előbb irtak alapján.(még aznap bejelentettem).Még a mobilomban is benne van, hogy beszéletem azzal az illletővel.Tehát, igazolatlan napot számítottak fel nekem nem is egyeet, hanem 3 napot.Elküldtem a Munkhelyemre a táppénzes papírjaimat, amin tisztán kivehető, hogy 2008.08.28.-ától táppénzen vagyok.Erre nekem 3 betegszabadságot számfejtettek és közölték írásban, hogy 2008.szeptember 3.-tól paszzív táppénzre vagyok jogosult.Továbbá, hogy a betegszabadság összegét csak akkor utalják a számlára, ha kifizettem a munkaruhámat.Ha nem fizetem ki, akkor nem utalják a betegszabi összegét. Továbbá, még egy dolog, hogy ennél a cégnél, 2008.04.21.-től voltam 2008.09.02.-igy munkaviszonyban.a Kötelező kiadható szabadság ami jár ,az 16 nap, ebből én 2 napot vettem ki, igy maradt fenn 14 nap szabadnap.Nekem viszont nem 6 napot számoltak el és nem 14 napot.
Teljesen kikészültem, hogy meglehet tenni az emberrel ilyet?Teljesen tanácstalan vagyok, hogy hogy lehetséges ilyen, vagy egyáltalán lehet-e és jogszerű??Mit tegyek??
Tisztelt Szakértő úr!Ha kérhetném, hogy olvassa el a kérdéseimet és a válaszát, ha lehetséges, elküldené nekem az e-mail címemre?Nagyon hálás lennék, Köszönöm előre is!
Lilly
Kedves Lilly!

Természetesen jogellenes a munkaadó eljárása. Talán célszerűbb lett volna írásban bejelentenie a betegségét, de (kérje le telefonja híváslistáját) a kapcsolatfelvétel igazolható.

A rendkívüli felmondás indokai nem állnak fenn, - forduljon mihamarabb a munkaügyi bírósághoz és kérje az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, valamint az elmaradt munkabér és kamatai, valamint nem anyagi kártérítés megfizetését.

Az elszámolásnak, a járandóságok kifizetésének és az igazolások kiállításának az utolsó munkában töltött napon KELL megtörténnie. Munkaadója - véleményem szerint mesértette a foglalkoztatás egyes szabályait, amellyel kapcsolatban az OMMF-hez lehet panaszt benyújtani.

Elős lépésként azonban forduljon a Munkaügyi Bírósághoz. A panaszirodán ingyenes segítséget kaphat a keresetlevél megfogalmazásához, valamint kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését, - amely ugyancsak ingyenes.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(01.08.2008)  Tisztelt Tanácsadó!

Felszámolás alatt lévő cég munkavállalója 2005.08.28-2006.02.11-ig Tgyáson, 2006.02.12-2007.08.28-ig Gyed-en, 2007.08.29-2008.04.08-ig Gyesen volt, majd édesanyja igényelte a Gyest. 2008.04.09-től betegszabadságot vesz igénybe.
Munkaszerződésének utolsó módosítása szerint(2005.01.05): Órabére: 385 Ft. SzombatI,vasárnapi pótlék: 3600 ft/nap.
Hogyan számolom ki a betegszabadság alapját képező jövedelmet?
Válaszát köszönöm.
Szabó Nóra
Kedves Nóra,


A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló.

A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. Alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a.

A táppénz címen fizetett ellátás összege tehát az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a 70 %-a, abban az esetben, ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll.


*
A két évnél rövidebb biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 % lesz a táppénz összege.
*
Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 év folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, ettől az időponttól már a 70 %-os táppénzre lesz jogosult.

*
Ha a betegnek a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani.

*
Ha az igénylőnek a táppénz jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Abban az esetben, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a minimálbért nem éri el, a táppénz összegénél a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, szerződés hiányában pedig a táppénz összegét az irányadó időszakban ténylegesen elért naptári napi jövedelemből kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.

*
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér.


Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(25.02.2008) 
Tisztelt Déri Tamás Úr!

Egy munkavállaló feljelentett minket a Munkavédelmi Főfelügyeletnél azzal az indokkal, hogy állandó légmozgásban kell dolgoznia, a problémája megoldására a Munkavédelmi felügyelettel egyetértésben egy másik telephelyre helyeztük át, ahol légmozgás egyáltalán nincs. A dolgozó munkaszerződése változó munkahelyre szól. Az áthelyezés irásbeli közlése után többször is közölte, hogy ő a másik telephelyre nem hajlandó átmenni, mert ő ott lakik a jelenlegi munkahelye mellett és az onnan 20 percre lévő másik telephely neki túl messze van. (Az adott munkahelyen a minimális légmozgás kizárása nem volt megoldható.) Az áthelyezés életbelépésének napján a munkát nem vette fel az új telephelyen reggel 9 órakor, ehelyett e-mailben közölte 10.30 perckor, hogy reggel elment az orovoshoz mert rosszul volt és az orvos pár nap pihenést javasolt. Ez több, mint 2,5 hónappal ezelőtt történt, a munkavállaló azóta is betegállományban van. Az első betegállomány papirját 10 nap után adta le, amin meglepődve tapasztaltuk, hogy az egy nappal korábbi dátumtól szól, mint amikortól ténylegesen bejelentette a betegállományát. Az OEP ügyfélszolgálata nem vette át a betegpapírt mert szabálytalanul volt kitöltve. Az orvosnak ezt jeleztük, aki ismételten ugyanúgy , tehát rosszul kiállitott betegpapirt adott a munkavállalónak. De ezt is a dolgozó csak írásbeli felszólitásra küldte el nekünk egy hónap elteltével. A betegállomány papirjai december 30-ig szólnak, azóta nem kaptunk tőle semmit, telefonon jelentkezett a könyvelőnél hogy mi van a táppénzével, aki megkérdezte a munkavállalót, hogy hol vannak dec. 30 óta a betegpapirjai, azt mondta nála, és kérdezte hova küldje, a könyvelő megadta a cimet, ahova küldheti, ez ismételten 1,5 hete történt, és azóta sem kaptunk betegállomány papirokat. A hibás papirok miatt az előző táppénzét sem tudja számfejteni az OEP. A munkáltató által fizetendő betegszabadságot már kimeritette. 2 napja értesültünk róla, hogy feljelentette a céget az OEP-nél a táppénze miatt. A könyvelővel közölte, amikor telefonon felhivta, hogy leszázalékolását intézi. Egy fiatal 30 év körüli nőről van szó, akinek nincs leszázalékolásra okot adó betegsége. Több kérdésem is lenne az üggyel kapcsolatban.
1. a munkavállalónak nem volt munkaviszonya mielőtt nálunk kezdett dolgozni, nálunk 5,5 hónapot dolgozott, és tudtunkkal maximum ennyi betegállomány jár neki. A cég gazdasági helyzete költségcsökkentést tett szükségessé, a munkavállaló betegállománya alatt kiderült, hogy nélküle is meg tudjuk oldani a munkavégzést. Ha dolgozó láthatólag nem akar visszajönni dolgozni, és az áthelyezés elől menekült betegállományba van-e mód arra, hogy leépítés miatt betegállomány alatt felmondjunk neki?
2. ha nincs rá mód, akkor ha letelik a betegállománya (5,5 hónapból már csak 3 van hátra) mi lesz a teendő?

Köszönettel:

Egy munkáltató.

Tisztelt Munkaadó!

Ez a történet megér egy misét. Az Ön által leírtak alapján egyértelműnek
tűnik, hogy a munkavállaló rendeltetés ellenesen alkalmazza a jogot, - ami
tilos.
Ez egy fekete-fehér ügy lehetne, de az érzésem az, hogy Önök nem voltak
kellően határozottak, és nem tettek meg néhány írásos feljegyzést, - amire
most igen nagy szükség lenne.
Helye lett volna a munkavállaló írásbeli figyelmeztetésének és többszöri
figyelmeztetés után akár a munkaviszony rendkívüli felmondással történő
megszüntetésének. (Bocsánat a szóért, de futóbolondokkal szemben nem árt a
körültekintés és az óvatosság.)
A táppénzel kapcsolatban is az az észrevételem, hogy mind a munkavállaló,
mind az igazolást kiállító orvos ellen bejelentést lehetett volna tenni az
OEP-nél. Ha Önök bizonyítani tudják, hogy a táppénzes igazolás napján a
munkavállaló a munkahelyén megjelent, akkor feltételezhető, hogy
indokolatlanul, jogosulatlanul vette igénybe a munkavállaló az ellátást, a
háziorvos pedig esetleg csalárd módon járt el. Egy vizsgálat több dologra is
fényt deríthetett volna.
Egyebekben pedig a munkavállalót minden egyes késedelmes esetben fel kellett
volna szólítani kötelezettségei betartására, -nevezetesen, hogy a betegséget
igazoló dokumentumokat szabályosan és határidőben juttassa el Önökhöz.
- A táppénz ideje alatt a munkavállaló státusza védett, -fel nem mondhatnak
neki. Az ellátás megszűnte után, még mindig lehet keresőképtelen, de nem
gondolnám, hogy a háziorvosának ne lenne előbb-utóbb kényelmetlen ez a
helyzet.
Úgy vélem, a hölgy vissza fog térni dolgozni.
Azt javaslom, hogy ezzel hölgyel legyenek óvatosak: szó szerint tartassák be
vele a munkaszerződés és a munkaköri leírás pontjait. Ne zaklassák, de
folyamatosan ellenőrizzék a munkáját, a munka minőségét, stb. Amennyiben
eltér a szerződéstől, - azonnal készítsenek jegyzőkönyvet. Ha a munkavállaló
súlyosabb hibát nem követ el, akkor rendes felmondással szüntessék meg a
munkaviszonyt, gazdasági indokok alapján bekövetkezett átszervezésre, vagy a
munkakör megszűnésére, stb. hivatkozva. Ha a hölgy hibázik, nem megy be
dolgozni, elkésik, -akkor 1-2 írásbeli figyelmeztetés után akár a renkívüli
felmondás alkalmazása is indokolt lehet.
Legyenek tárgyszerűek. Legyenek korrektek, -éppen azért mert munkatársuk nem
az, -ne érhesse önöket a diszkrimináció, vagy a nem okszerű felmondás vádja.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(27.04.2007) 
Tisztelt Tanácsadó!

Munkáltatói oldalról kérdezném a következőt!

Egy munkavállalónkkal 2007 március 5-én munkaszerződést kötöttünk, melyben 3 hónapos próbaidőt kötöttünk ki!
Sajnos a munkavállaló munkájával nem voltunk elégedettek, így 2007 április 30-i hatállyal (tehát bőven a felmondási időn belül) írásban felmondtunk! A felmondó levél dátuma április 24. Ekkor kapta kézhez és alá is írta (de a felmondás április 30-ra szól).
Aznap este, tehát április 24-én a munkavállaló elment betegállományba!
A kérdésünk az, hogy ez a betegállomány még cégünket terheli, vagy paszív jogúnak tekinthető?

Várom válaszát!
Üdvözlettel:

P. József

Tisztelt Munkaadó!

A próbaidő alatt felmondási védelem nem illeti meg a munkavállalót. (Akár azonnali hatállyal is lehetőségük lett volna a szerződésbontásra, minden külön indoklás nélkül.)
Álláspontom szerint április 30. után Önöket semmilyen járulék fizetési kötelezettség nem terheli. Ezen a napon azonban el kell készíteni az elszámolásokat, és igazolásokat a munkavállaló számára, - az esetleges juttatásokat a számlájára kell utalni.
A betegség és a munkaviszony megszüntetése nem befolyásolja a szokásos számfejtési feladatokat. A betegség időtartamára betegszabadság jár, a betegszabadság idejére a távolléti díj összegéből 80%-a jár jogszerűen (Mtk. 137.§. (3)). Amennyiben a betegszabadságot a munkavállaló kimerítette, de keresőképtelensége továbbra is fennáll, akkor a dolgozó részére táppénz-ellátás jár. Miután a felmondást írásban kell közölni, és abból a munkaviszony utolsó napja is kiderül. Erre az utolsó napra jár még a munkáltatónál a táppénz, vagy betegszabadság, ezt követően a munkavállaló már nem jogosult betegszabadságra, és a táppénz ellátása is passzív jogon jár.
Biztosítotti viszonyát szüntessék meg a munkavállalónak, minderről pedig tájékoztassák írásban (tértivevényes) levélben. (Mt. 81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.)

Tisztelettel:

Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(26.09.2006) 
Üdvözlöm Önöket!

Kérdéseim munkaadóként merültek fel:
1. A munkavállaló 2006. 04.01-től van nálam alkalmazásban. Július 31-től időarányosan 11 nap betegszabadságot vett ki, majd szeptember 3-ig táppénzen volt. Szeptember 4-től mennyi szabadság jár neki? Vagyis azt nem tudom, hogy a táppénzen töltött napokra jár-e szabadság?

2. A munkavállaló január első két hetében kivette a szabadságot (10 napot előre), majd dolgozott egy hónapot, fizetését felvéve (plusz még előleget kérve) másnap nem jött dolgozni. Felmondás megtörtént, papírjait postáztam, mert aláírni sem jött be. Mit tehetek a jogtalanul kivett és kifizetett szabadsággal illetve a felvett előleggel - így 9 hónap elteltével?

3. Munkavállaló vehet-e ki indoklás nélkül fizetett szabadságot? Ő ezzel a Bt.-nknek akar jót tenni, mivel már fagyszabadság nincs és télen nem tudunk dolgozni, így nem kellene utána járulékot fizetni? Milyen következménye lehet annak, ha 4 hónapra ezt engedélyezem?
Másik lehetőségként felmerült, hogy 8 óra helyett 4 órában foglalkoztatom, így kevesebb a járulékfizetés. Ebben partner a munkavállaló. Mit tehetek, hogy a téli \"holt szezonra\" kevesebb költségem legyen? Számíthatok ezzel kapcsolatban valamilyen ellenőrzésre?

Előre is köszönöm válaszát!
Ildikó

Kedves Ildikó!

1. A munkavállaló jogos betegségéből származó keresőképtelenség idejére is jár a rendes szabadság. Ha a táppénz lejártát követően a dolgozó fel kíván mondani, a felmondási idejébe a ki nem vett szabadság beszámítható. (Töredékévre azonban csak az időarányos szabadság jár.) A szabadság 1/4-ével szabadon rendelkezhet a munkavállaló, a 3-ének a kiadásáról azonban a munkáltató dönt. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, az időarányos szabadság ki nem vett részét pénzben kell megváltani.

2. Az előlegként jogtalanul felvett összeg sorsa részben számviteli, részben jogi kérdés. Ön megteheti, hogy a Munkaügyi Bíróságon pert indít a munkavállaló ellen, amely igényét viszonylag rövid úton érvényesítheti ilyen
körülmények között. (Viszonylag gyorsan kell cselekednie, mert a munkaügyi jogvita 12 hónap eltelte után már nem kezdeményezhető.) Megoldás lehet az is, hogy a munkavállaló által felvett előleget utólag, pótlólagosan -akár megbízásként-, számfejtik. A szabadság felhasználásról készítsenek jegyzőkönyvet, a Munkaügyi Bíróság előtt ezzel is lehet foglakozni.

3. A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható. Felmerülhetnek azonban olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerűvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradjon munkahelyétől. A kódex indokolása szerint ilyen körülmények esetén célszerűtlen lenne a munkáltató mérlegelésére bízni a szabadság biztosítását, illetve bizonyos munkaidő-kedvezmény megadását. Ezért némely esetekben - ezeket a törvény pontosan meghatározza - kötelező munkaidő-kedvezményt, illetve szabadságot adni a dolgozónak. Ide tartozik még az a rendelkezés, miszerint a munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Kérem engedje meg, hogy ismételten felhívjam a figyelmét arra, hogy ezekben a kérdésekben érdemes lenne könyvelővel is egyeztetnie. Azt Ön tökéletesen jól látja, hogy a fizetés nélküli szabadság alternatívája lehet a rész-munkaidőben történő foglalkoztatás, vagy más, nem tipikus foglalkoztatási formák választása. Választhatja egyébként az Alkalmi Munkavállaló (AM) könyvvel történő foglalkoztatást is, csak a munkaszerződések logikus rendszeréből, és logikus tartalmukból ki kell tűnnie, hogy mely munkavállalót, mely időszakban, milyen feltételek között foglalkoztatta. (AZ AM könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megvizsgálást kifejezetten ajánlom!

Ellenőrzésre számíthat, méghozzá több helyről is. Mind az Adóhivatal, mind az OMMF (Országos Munkaegészségügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség), mind a Megyei Munkaügyi Központok munkaügyi ellenőreinek joguk van munkaügyi ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzést első sorban a munkaadó székhelyén, telephelyén fellelhető iratok alapján kell lefolytatni. Ezzel nem szeretném megijeszteni, de tudnia kell, hogy a foglalkoztatás körülményeire, valamint az adó. -és járulék fizetési fegyelem betartására napjainkban jelentős figyelem terelődik.


Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó


(19.09.2005) 
Tisztelt Tanácsadó!

Március 25-e óta keresőképtelen a barátnőm. Bejelentett munkaviszonya március 24-ei kezdetű. Előtte se TAJ száma, sem más bejelentett munkahelye nem volt (külföldi állampolgár). Ebben az esetben jár-e táppénz, vagy ha nem jogosult rá, akkor az ingyenes egészségügyi ellátásra sem? Kérdésem lényege: ki kell-e fizetni a kórházi és egyéb utókezelési költségeket? Táppénzes papírt rendszeresen kap a kezelőorvostól, le is adja a munkahelyén, de eddig semmire semmi válasz.

Köszönöm,

S. Richárd

A kérdésben két egymástól eltérő dolog fogalmazódik meg. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy külföldi állampolgárról van szó.
Az eü. biztosítási jogosultság tekintetében is két lehetőség van. Az egyik lehetőség az, hogy a külföldi állampolgár a saját hazájában érvényes jogosultságnak megfelelően rendelkezik biztosítással. Amennyiben EU tagállamról van szó, úgy az E 111-es nyomtatványt kell alkalmazni: Az EU a személyek szabad mozgásának jogával élő tagállami állampolgárok és családtagjaik részére biztosítja a sürgősségi, illetőleg az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére való jogosultságot akkor is, ha hosszabb-rövidebb ideig más tagállamok területén tartózkodnak. Az ellátásokat az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kell nyújtani a magyar állampolgár biztosítottaknak is, ugyanúgy, mint az adott tagállamban érvényes biztosítással rendelkező személyeknek. A nyomtatvány funkciója: A nyomtatvány segítségével az egyik tagállam szabályai szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy e nyomtatvánnyal igazolhatja jogosultságát a másik tagállamban. A nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni egy másik tagállam területén az adott tagállam területén való tartózkodás idején orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátásokat. A szükséges ellátás: Az E 111 jelű nyomtatvánnyal egészségügyi ellátásra jelentkező jogosult részére egyrészt a halaszthatatlanul szükséges szolgáltatások nyújthatók. Halaszthatatlanul szükséges egy szolgáltatás, ha annak elmaradása az életet, testi épséget súlyosan veszélyezteti, illetőleg súlyos egészségkárosodással jár. Az ellátást mindaddig nyújtani kell, amíg a beteg elbocsátható állapotba nem kerül, illetve egészségi állapotára való tekintettel biztonságosan visszatérhet a biztosítása szerinti országba.

Nem EU tagállamokból érkező állampolgároknak mindenképpen célszerű olyan személyi biztosítást kötni, amely a külföldön töltött napokra a kórházi beavatkozás költségeit is megtéríti.

A jelen esetben azonban olyan külföldi munkavállalóról van szó, aki Magyarországon vállal munkát. Álláspontom szerint, amennyiben a foglalkoztatás bejelentése jogszerűen megtörtént, a foglalkoztatásra vonatkozó engedélyek a hatályos jog alapján kiállításra kerültek, úgy a külföldi munkavállaló biztosítottnak számít, -így jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra.
Amennyiben a bejelentés nem történt meg időben, vagy nem szabályszerűen történt, akkor legfeljebb méltányosságra lehet alapozni. Ebben az esetben talán érdemes lenne TB szakjogász segítségét igénybe venni.

A táppénz kérdésében egyértelműbb a helyzet: Mindenképpen szerencsétlen dolog, hogy már a munkakezdést követő naptól bekövetkezett a keresőképtelenség. Álláspontom szerint a betegszabadság jár a munkavállalónak, táppénzes ellátásra azonban jogosultságot még nem szerzett.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló.
A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. Alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 80 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget.

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy 4 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő első, második, harmadik napon válik keresőképtelenné.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén
Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, az a személy táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.


Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő



(08.08.2005) 
Tisztelt Tanácsadó!
Közszolgálati jogviszonyomat 2005. július 31-el szüntették meg. 2005.július 25-től betegszabadságon voltam. Kérdésem a következő: július 31-e után "passzív jogú" betegszabadságot fizetnek-e részemre (ugyanis a 15 napból 5-öt használtam így fel), vagy pedig táppénzt?

Válaszukat előre is köszönöm!


A keresőképtelenség ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Amennyiben a felmondásról, vagy felmentésről szóló értesítés a keresőképtelenség megállapítása után keletkezett, úgy álláspontom szerint jogellenesen történt a munkaviszony megszüntetése.
Amennyiben a felmondásról szóló értesítés a keresőképtelenség kezdetét megelőzően datálódott, úgy a felmondás jogszerű, és passzív jogú táppénzes ellátás jár. Véleményem szerint értelemszerűen jár a fennmaradó 10 napra a betegszabadság.m/div>

Petrényi Szilvia, tanácsadó - Déri Tamás, szakértő

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek