Állás - Álláshirdetések - Állásközvetítés Álláshirdetések száma: 5 893
Magyar English CV Market Csoport:
 
Főoldal Saját CV Centrum Álláshirdetések Karriercentrum
Keresés a kérdések közül
   
   
   




2 

(13.04.2013)  32 napot töltöttem betegállományba.ezt követően munkába álltam, de nem engedtek dolgozni, mert nem voltam az üzemorvosnál.
rendelése 2 munkanap múlva/csütörtökön/ volt az üzemorvosnak.
Addig szabadságon kellett lennem.
jogszerű ez az eljárás ?

Köszönöm válaszukat.
34 nap táppénzre is fel lehetett volna venni. Utólag is kérheti ezt az orvosától. Nem méltányos megoldás, hogy betegsége miatt a szabadságnapjai fogyatkozzanak.

szabó miklósné

(13.06.2012)  Tisztelt Szaktanácsadó!

Több,mint 25 éve dolgozom közalkalmazottként.Május elsejétől jogutódlással egy másik munkáltatóhoz kerültem,ahol a kötelező munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvos korlátozta a munkavégzésem,ezért rendkívüli lemondást voltam kénytelen beadni,melynek tartama a következő volt:
Tisztelt Professzor Asszony!

Alulírott... ... a .... napjától fennálló közalkalmazotti jogviszonyomat egyoldalú jognyilatkozattal

rendkívüli lemondással

azonnali hatállyal megszűntetem.

Rendkívüli lemondásom indokai a következők:

1.) 2010 júliusában Hepatitis C infekciót diagnosztizáltak nálam. A 2010 novemberében elkészült PCR vizsgálat megállapította a vírusmentességem és ismét munkába állhattam.

2.) Ez év májusában kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra jelentkeztem korábbi leleteimmel. A gyógyultságom ellenére a vizsgálatot végző orvos ..... (név) nem engedélyezte a kemoterápiás kezelésekkel való foglalkozást a citosztatikumok májkárosító hatása miatt,valamint a Hepatitis B vírussal szembeni fogékonyságom miatt a vérvételt és vénabiztosítást,és különböző laborvizsgálatokat írt elő.

3.) A munkavégzésem ezzel lehetetlenné vált egy kemoterápiás kezelésekre specializálódott munkahelyen,valamint stigmatizáltnak éreztem magam ezen információk köztudomásra jutásának következtében. Szóban és írásban sem tudott senki választ adni arra a kérdésemre,hogy mi az amit ezek után csinálhatok? A jövőképem kártyavárként omlott össze,és nehéz napokat éltem át,amik arra a következtetésre juttattak,hogy nincs mit keresnem ezen a munkahelyen.

4.) Az előírt laborvizsgálatoknak eleget tettem,és rendszeresen érdeklődtem a vizsgálati eredményem felől, amit 2012. május 30.-án kézhez kaptam. A korábbi leletem támasztotta alá és a további infektológiai teendők alól is mentesített. Ennek birtokában felkerestem az alkalmasságot végző orvost,aki most alkalmasnak nyilvánított,de ez a történteken már változtatni nem tudott.

5.) Mivel a velem szembeni eljárás személyiségi jogaimat megsértette (a korábbi, engem egyértelműen és maradéktalanul gyógyultnak minősítő orvosi vizsgálati eredmény figyelmen kívül hagyása, munkaképességem- és munkaalkalmasságom alaptalan megkérdőjelezése, egészségi állapotomra vonatkozó személyes adataim – álláspontom szerint – jogosulatlan kezelése) ezért személyemet olyan fokú, súlyos jogsérelmek érték, hogy az engem ért alaptalan és méltánytalan meghurcoltatás-, megalázás miatt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása lehetetlenné vált. Ezért kérem a fentiek szíves megértését és rendkívüli lemondásom elfogadását.

Időközben találtam másik munkahelyet,de nem adják ki a papírjaimat,mert még nem tudtak dönteni az ügyemben,így nem tudok az új helyen kezdeni.

Kérdéseim a következők:
-Rendkívüli felmondásom kellően megalapozott és alátámasztott-e?
-A papírjaimat és a bérhátralékaimat mikor kötelesek a részemre folyósítani?
-Ha nem egyeznek bele a lemondásomba kezdeményezhetek-e egyezkedő tárgyalást,mivel munkaszerződésem a mai napig nincs,munkaruhát nem kaptam,emiatt a döntés miatt elesek a 25 éves jubileumi jutalomtól is valamint az ügyvédi és esetlegesen kártérítési összeg nagyobb lenne,mint a törvényben meghatározott összeg kifizetése.

Várom mielőbbi válaszát!

Köszönettel:Éva
A 2. pontban kezelőorvosának kell igazat adnom, - hiszen Önnek a kemoterápiás munka olyan megterheléssel jár, amely az egészségét, és megkockáztatom, hogy az életét veszélyezteti.
A 3. pont első részében nem értem miért érez stigmát magán a megállapított tények alapján. Ezeknek a tényeknek semmi közük a köztudomáshoz.
A 3. pont második részében viszont mélyen Önnel érzek egyet. A munkahelyen rideg közönyben részesült, pedig a munkáltatónak ebben az esetben egészségi állapotának megfelelő másik munkakört kellene felajánlania. Ha ezt Ön nem fogadja el, akkor a munkáltató felmentéssel élhet. Ezt munkáltatója elmulasztotta megtenni.
A 4. pontban azt nem értem, hogy ha egyszer itt már végre alkalmasnak nyilvánították, akkor miért nem ment vissza a munkahelyére dolgozni. Egy alkalmasnak nyilvánított orvosi véleménnyel a munkáltató köteles foglalkoztatni a korábban történtek ellenére is.
5. pontban a személyiségi jogait mivel sértette meg a laborvizsgálat, illetve az egészségi állapotának figyelemmel kísérése. Itt nem látom tisztán a személyiségi jogsértést. Ön egyszerűen megsértődött a szakorvosi vélemény Önnek nem tetsző kifejezésétől. Egyébként ha a szakorvosi véleménnyel nem érett egyet akkor határidőben miért nem fellebbezte azt meg. Erről nem írt nekem egy sort sem.
Ezért úgy gondolom, hogy a rendkívüli lemondás nem okszerű.

Szabó Miklósné






(31.05.2012)  Tisztelt Tanácsadó!
23 éve dolgozom egy vállalatnál. Gerincproblémáim és pszichés okokból 1 évig táppénzen voltam. Közben a házi orvosom elindította a leszázalékolásom. Másodfokon 31%-ot kaptam. Jelenleg a szabadságom töltöm. Voltam az üzemorvosnál, aki alkalmatlannak nyilvánított, mert a munkahelyemen ülő munkára nincs lehetőség, állni és hajolni nem tudok sokáig. 8 és 12 órás műszakokban dolgozunk. Az orvos olyan helyet ajánlott, ahol váltakozva ülhetnék és állhatnék is, de ilyen munka nincs így alkalmatlan vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy mivel nem tudnak munkát adni, a vállalatnak kell-e felmondani és jár-e végkielégítés?
Mert azt mondták hogy nem, mivel az szerepel az orvosi papíron \"Nem alkalmas\". Közös megegyezéssel akarnak megválni tőlem. Ebbe én nem tudok belenyugodni. Főként azért, mert nagyon elősegítette a gerincproblémáimat a munkám. Naponta 1000-szer hajolgattam bele a fagyasztóládába, kicsavart mozdulatokkal. 23 év után én mondjak föl? ..azért mert beteg lettem?
Kérem szépen mielőbbi tanácsát és segítségét

Tisztelettel:
P. Gabriella
Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés.
Munka törvénykönyve (mtv.) 85. § (3) bekezdés A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatni.

Szabó Miklósné

(21.05.2012)  Üdvözlöm!A segítségét szeretném kérni.Több mint 20 éve dolgozom a cégnél és 2012.márciusában a sok emelgetéstől nem bírtam megmozdítani a karomat azóta is táppénzen vagyok .Arról volt szó,hogy megműtenek,de steroid injekcióval és sok gyulladáscsökkentővel visszahúzódott a gyulladásom (bursitis calcarea).Szerettem volna május 21.-én kezdeni , mert abban bíztam,hogy olyan munkakörbe tesznek ami nem fizikai hanem szellemi.Sajnos olyan munkakört nem tudok már végezni,ami erőltetéssel jár mert az orvosom javasolta,hogy nehéz fizikai munkát ne végezzek,mert kiújulhat a gyulladás és akkor nem úszom meg a műtétet.Amúgy szinte minden munkakört tudok ugyanis helyettes vagyok,de abba a munkakörbe venne csak vissza a főnököm ahol emelnem kell pedig lenne házon belül olyan amit el tudnék végezni mert szellemi munka inkább nem pedig fizikai.Csak egy kis jó indulat kéne ,de nem enged a főnököm ebből és azt mondta,hogy ne írassam még ki magamat a körzetivel hanem előbb menjek el az üzemorvoshoz mert nekik az rosszabb,hogy én visszamegyek 1 hétre és akkor megint beáll a vállam inkább maradjak táppénzen mert így már nem vagyok állományban.A kérdésem az lenne,hogy köteles -e adnia más munkát nekem vagy el kell fogadnom az emelőset.Viszont ha megint az erőltetéstől a vállammal gond lesz akkor ez munkahelyi ártalomnak minősül-e?Ugyanis én jeleztem és az orvosom is.Egyáltalán nem tudom,hogy milyen jogaim vannak és mivel okozok magamnak bajt.Nagyon kevés a táppénzem és már alig bírjuk fizetni a hitelünket.Viszont nem szeretném a munkámat elveszíteni.Nagyon köszönöm és várom válaszát.Szép Napot!Ildikó
Munka törvénykönyve (Mtv.)85. § (3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.

Az erre vonatkozó külön jogszabály a 8/ (VI. 1983. 92.) EvüM-PM együttes rendelet volt, amelyet a 387/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet 2008. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezett. Ennek a rendeletnek különösen a 7. § (3) bekezdés a), g) pontjai irányadóak a kérdését illetően.

Szabó Miklósné

(14.05.2012)  Tisztelt Szakértő!

2011. 07. hó végétől táppénzen vagyok, ez év márciusában pedig be is adtam a kérelmemet a leszázalékolásra. Ide kellett az üzemorvostól is egy vizsgálat, amin le is írta, hogy jelenlegi munkaköröm ellátására alkalmatlan vagyok, és ilyen vagy hasonló munkakörben az alkalmasságom nem is fog helyreállni.
Közalkalmazottként dolgozom, ezen a munkahelyen már több, mint 3 éve, és 06.17-ig lehetek táppénzen. Mivel a korábbi munkaköröm ellátására nem vagyok alkalmas, így bizonyára nem is fognak tudni foglalkoztatni más munkakörben sem ennél az intézménynél illetve a fenntartónál sem.
Ha a betegállomány lejárta utáni napon beviszem ezt az alkalmatlansági papírt a munkáltatónak, mi fog történni? Vagy indítsam ezt el hamarabb, hogy a betegállomány lejártát követően esetleg már munkába tudjak állni, ha tudnak adni másik munkakört mégis?
Ha nem tudnak adni másik munkakört, mi lesz a bent maradt szabadságaimmal (tavalyról is 10 napom maradt), kötelezhetnek arra, hogy vegyem ki? Vagy elég csak a felmentés napjára szabadságot kivenni, mert betegállományban ezt ugye nem teheti meg a munkáltató? Meg lehet-e azt tenni, hogy csak 1 nap szabadságot kelljen kivennem ez miatt, és a többit kifizessék? Ha igen, ehhez mikor kezdjem el intézni az intézni valót, hány nappal a betegállomány lejárta előtt kb.?
Mennyi felmentési időre számíthatok, illetve kaphatok-e végkielégítést?
Befolyásolja-e ezt az, ha időközben megérkezik az NRSZH határozata a megváltozott munkaképességemről? (Rokkantnyugdíjas szerintem még nem lehetek...vagyis bízom benne.)
A felmentési időm alatt kaphatom-e az esetleges rehabilitációs járadékot, vagy a kettő üti egymást, illetve munkába állhatok-e olyan helyen és munkakörben, amire egészségileg is alkalmas vagyok, tekintettel arra, hogy a cél mégiscsak ez lenne?

Köszönettel,

Márta
Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont: a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető felmentéssel, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Ha a felmentés indoka egészségügyi alkalmatlanság, akkor ennek az alkalmatlanságnak a közalkalmazotti jogviszony alatt végig fenn kell állnia.
Az alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.
A szabadságot a munkaviszony megszüntetése előtt ki kell adni.
Felmentési időt, végkielégítést a törvényben meghatározottak szerint számítják ki.

Szabó Miklósné

(11.08.2011)  Tisztelt Tanácsadó!
Édesanyám 5 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén,közalkalmazottként.Idén februárban súlyos betegséget állapítottak meg nála (mellrák),ezért februártól egészen július végéig táppénzen volt,a kezelések miatt;július végétől augusztus 21-ig szabadságon van.Ez idő alatt a helyettesítésére szakirányú végzettséggel (dajka,óvónő) nem rendelkező hölgyet vettek fel,aki egyébként rokoni kapcsolatban áll az intézmény vezetőjével.2011 szeptember 1.-vel nyugdíjba vonul az egyik alkalmazott,jelenleg hátramaradt szabadságát tölti.Édesanyám augusztus 22-én újra munkába állna,az eredeti munkakörébe (óvodai dajka).Többszöri megbeszélés és egyeztetés ellenére a munkáltatója nem hajlandó az eredeti munkakörébe visszavenni,konyhai \"szolgálatra\" szeretné alkalmazni,amit édesanyám nem tudna elvégezni a fizikai megerőltetés miatt.A háziorvos,a kezelőorvosa (onkológus),továbbá az üzemorvos is adott papírt/igazolást a csökkent munkaképességéről,ennek ellenére a munkáltató továbbra sem hajlandó eredeti pozíciójába visszavenni.Édesanyám 16 éve foglalkozik dajkaként,és a konyhai feladatokat is ellátta már,így tudatában van a két feladatkör közötti különbségnek .A helyére/helyettesítésére felvett hölgy időközben elvégezte a képzést és szakirányú végzettséget szerzett.

A kérdésem az lenne,hogy mit lehet ilyenkor tenni,van-e olyan jogszabály,ill. melyik az,amely ilyen helyzetekre vonatkozik?

A segítségét nagyon megköszönöm.
A munkavállalót hosszabb távollét után (táppénz, Gyed, Gyes, stb.) eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha a munkáltató eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni nem tudja(nem akarja), akkor munkakör felajánlási kötelezettség terheli. Ez a kérdés a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának kérdését is felveti a munkáltató által megjelölt munkakör viszonylatában, amelyet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályoz. Orosi alkalmassági vizsgálatot a munkavállaló is kezdeményezheti.

Szabó Miklósné

(19.01.2011)  Tisztelt Tanácsadó!

Csoportvezetőként dolgozom, és az egyik beosztottam indokolatlanul és bejelentés nélkül otthonában tartózkodott munkaideje alatt. (gyanúm szerint többször is, de csak most került szúrópróba szerűen ellenőrzésre)
Először egy egyszerű indokot hozott fel, majd később előállt azzal, hogy egészségügyi problémája van, aminek kezeléséhez steril és otthoni körülményekre van szüksége.
A megnevezett egészségügyi problémát nem jelentette be, valószínűleg az üzemorvosnak sem. A dolog lényeges, mert az állapota befolyásolja a munkakörének ellátását.
Kérdéseim a következők lennének:
Ha ő előzetesen nem jelentette be az egészségügyi állapotában beállt változást, akkor most erre jogosan hivatkozhat-e?
Kérhetek-e rendkívüli orvosi felülvizsgálatot?
Az üzemorvos adhat-e tájékoztatást arról, hogy az eü probléma bejelentésre került-e?
A fentiek tekintetében milyen szankciók alkalmazása lehetséges?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:

N. Péter
Tisztelt Péter!

Nehéz a beteg, vagy beteget jelentő (tényleg beteg) munkavállalóval szankciókat alkalmazni. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy munkáltatója felé bejelentési kötelezettséggel tartozik egészségi állapotában beállt olyan változásról, ami a munkavégzésben akadályozza. Orvosi igazolás nélkül nem lehet távol a munkahelyéről "büntetlenül". Szóban erre figyelmeztetni kell! Ha ennek ellénére gyakori nála az önkényes távollét, akkor kilátásba kell helyezni számára az írásbeli figyelmeztetést. A következő már lehet a sorozatos hiányzások miatti megrovás,- végső esetben pedig a munkavégzés alóli felfüggesztés, - munkaviszony megszüntetés.
Konkrétan a kérdésre térve- úgy gondolom, hogy nem kötelezhető arra, hogy betegségéről bejelentést tegyen a munkavállaló a munkába történő felvételnél, - különösen akkor, ha ezt jogszabály nem írja kötelezően elő. Nem tehet ilyet pl.: a buszsofőr, hiszen az ő vizsgálata előfeltétele az alkalmazásának.
Ön, mint munkáltató csak munka-alkalmassági vizsgálatot kérhet az ide vonatkozó rendeket alapján. Személyiségi jogokat nem sérhet.

Szabó Miklósné

(21.07.2010)  Tisztelt Tanácsadó!

Éves táppénzidőm május 25-én lejárt. 46%-ra százalékoltak le. Tehát maradtam táppénzen, de táppénz nem jár csak egy évig, ami ugye letelt. A háziorvos mondta, hogy az üzemorvoshoz menjek be, ott majd eldöntik tudnak-e olyan munkát ajánlani, ami a betegségemnek megfelelő. A munkahelyemen (multi) a személyügyön azt mondták, az üzemorvoshoz hogy gondolom, hogy bemehetek?, ha keresőképtelen vagyok? Csak akkor mehetnék be az üzemorvoshoz, ha a háziorvos kiírna keresőképesnek. Mikor kérdeztem mik a lehetőségeim, akkor azt a felvilágosítást adták, hogy felmondhatok önként, nincs más megoldás, ők állományban tartanak, fizetést tőlük nem kapok, mert ugye táppénzen vagyok, az éves táppénzem viszont lejárt és onnan sem kapok pénz. A háziorvosom szerint nem vagyok keresőképes. De mit tehetek? Fel kell mondanom 13 év munkaviszony után? Vagy van más lehetőségem? Ráadásul a munkahelyi stressz, hajtás is hozzájárult a betegségemhez, most is orvoshoz járok. 57 éves vagyok, 2 évem van a nyugdíjig. Nincs más lehetőségem, csak hogy felmondjak önként?

Előre is köszönöm válaszát: Czirae
Tisztelt Olvasó!
Először: szabad orvosválasztás van, - miért ne mehetne az üzemi orvoshoz. A másik: az üzemi stressz az élet sója, - bizonyítani nehéz, - mert mindenkinek más a stressztűrő képessége.

A harmadik: megoldás van, csak - bármilyen megoldást találunk az előttünk lévő problémára, azt a munkáltatójával kell elfogadtatnia, illetve VELE kell megállapodnia:
- az egyik lehetőség: egy másik munkakör, amelyet gyógyulása esetén el tud látni,
- a másik lehetőség csökkent munkaképességű státusz felvétele és az ezzel együtt járó jogvédelem,
- ha a két előző nem felel meg, akkor kérhet rehabilitációs foglalkoztatást, amelyhez rendszeres orvosi és egyéb vizsgálatok és felülbírálatok járulnak,
- ha úgy jobb Önnek, akkor fel is számolhatják a megfelelő jogcím megválasztásával ezt a munkaviszonyt kölcsönös előnyök mellett (passzív táppénz, felmondási idő, végkielégítés).

Szabó Miklósné

(27.04.2010)  Tisztelt Szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy én 2008.02.11.e óta vagyok egy kereskedelmi cégnél a mai napig is. Sajnos úgy alakult a helyzetem hogy 2009.december 23-.án egy tömegközlekedésben elestem és megzúzódott a térdem így az orvos azt javasolta hogy menjek táppénzre mert ezzel menni nem igazán fogok tudni.Elmentem a háziorvosomhoz és december 24.től felvett táppénzre és ez az állapot tartott 2010.01.18.-ig. Elkezdtem dolgozni 2010.01.18.-tól egészen 2010.02.15ig mert sajnos egy üzemorvosi vizsgálaton vagyis egy mellkasfelvételen kiderült hogy tüdőgyulladásom van. Sajnos így az üzem orvos elküldött a vagyis javasolta hogy keressem fel a háziorvosomat és ő majd tudja hogy mit kell tenni. Elmentem hozzá és 2010.02.17.-től újra táppénzen vagyok, a mai napig. Attól félek hogy ha visszamegyek akkor elküldenek.
Ha táppénzen vagyok akkor kirúghatnak-e?
Ha visszamegyek dolgozni és azt mondják hogy ki vagyok rúgva akkor mi a teendőm?
Kaphatok végkielégítést? A munkaviszonyom:2008.02.11-2010.04.23. de2010.02.17től táppénzen vagyok hogy ez beleszámít a munkaviszonyba?
Ha kaphatok végkielégítést akkor mennyit?
Mennyi munkanélküli segély illet meg?
Ebben az évben még nem voltam szabadságon és ha elküldenek akkor azt a cégnek kikell fizetni a számomra? 21napon van. Mennyi ez pénzben?

Válaszait nagyon szépen köszönöm.
Remélem nem mászik tőlem a falra de nagyon kétségbe vagyok esve.

Kriszta
Kedves Krisztina!

Táppénz alatt nem küldheti el a munkáltató, - utána viszont igen. A rendes munkáltatói felmondás kedvezőbb a munkáltatóra hátrányosabb közös megegyezésnél.
Végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár akkor, ha van három ledolgozott év.
Járhat közös megegyezés esetén is, ha a felek erről így rendelkeznek. A végkielégítés mértéke három év esetén egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeg.
Egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.
A szabadságot pénzben csak akkor lehet megváltani, ha azt kiadni a munkáltató természetben nem tudta.
A szabadság időtartamára távolléti díj jár. Ennek mértéke a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok illetve kiegészítő pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Szabó Miklósné

(19.03.2010)  Üdvözlöm!

Érdeklődnék,hogy tényleg nem dolgozhatok 3 műszakos munkarendben,ha cukorbeteg vagyok és inzulint kell használnom?
Kimond ilyet a munkatörvénykönyve?
Az éjszakás műszakban sincs problémám,nem terhel meg jobban mint egy du.-os műszak,az inzulint \"szedem\" rendesen és nincsenek rosszulléteim.
De sajnos egy multicégnél az üzemorvos azt írta a papíromra,hogy nem vagyok alkalmas a 3 műszakos rendbe,mert inzulinozom magam.Ezzel többet ártott!
Évente van alkalmassági,1éve használom már az inzulint eddig sem volt probléma,de most ,hogy nem talált ez miatt alkalmasnak így sajnos többet ártott,azóta ideges vagyok,sírógörcs van rajtam.
Nem döntheti el az ember saját maga ,hogy mit bír és mi kell neki?Nekem szükségem van arra a jövedelemre amit 3 műszakban kapok és nem lenne elég az a jövedelem amit 2 műszakban tudnak nekem fizetni.Háziorvosomtól lehet kérni igazolást,hogy saját felelősségemre én vállalni akarom a 3 műszakot?
Előre is Köszönöm Válaszát!
Maradok Tisztelettel!
Tisztelt Felhasználó!

A Munka törvénykönyve explicite nem mondja ki, hogy XY nem dolgozhat ebben vagy abban a munkakörben. Az Mt 75. § (3) bekezdés viszont utaló szabályként azt mondja ki, hogy: A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - eltérő szabályokat állapíthat meg.
Ezek az eltérő szabályok: a munkaköri alkalmassági szabályok.
Akárhogyan is nézzük Önnek gyógyíthatatlan betegségére tekintettel megváltozott a munkaképessége (sajnos), - és ezért Önre eltérő szabályok irányadóak.
Ezért az egyik rendelet [13/1998. (VI. 24.) NM rendelet] együttműködési kötelezettséget ír elő, amely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, melynek célja az egészségi állapotnak megfelelő munkakör biztosítása.
Ez a rendelet többek között kimondja, hogy: "megváltozott munkaképességűnek az a munkavállaló minősül, ak i egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változása miatt eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és ez az állapota tartósnak bizonyul. a megváltozott munkaképesség megállapítása orvosi kérdés."Kommentár 231. oldal

Szabó Miklósné

(14.05.2009)  Tisztaelt szakértő!
A tanácsát szeretném kérni.
2008 06.hóban lebetegedtem,decemberig távpénzen voltam,majd kivettem az éves maradék szabadságom,2009 januártól visszamentem dolgozni,február 16.tól újból távpénzen vagyok.Háziorvosom elküldött leszázalékolásra.
2009 áprilisban I.fokú bizottság véleménye
-ÖEK 50%
-kezdődő időpont 2008 06.12.
-A kialakult egészségkárosodás következtében rehabilitáció nélkül nem alkalmas foglalkoztatásra.
-A rehabilitáció intézményes szinten javasolt.
-Időtartama 30hónap rendszeres orvosi rehabilitáció szükséges ellenőrzés és kezelés formályában
-Foglalkoztatása:fokozott balesetveszéllyel nem járó,tiszta levegőjű a gerinc terhelését nem igénylő munkahelyen könnyű fizikai és szellemi munkát végezhet.
-Felülvizsgálat szükséges 2012 április

Jelenleg még kezelések alatt állok.Meddíg maradhatok távpénzen?MInél hamarabb szeretnék munkába állni részmunkaidőben.A szakvéleményt be kell e mutatnom az üzemorvosnak,köteles vagyok szólni a rehabilitációról?
Munakhelyemen megszorítások vannak elküldhetnek e?És mire kell odafigyelnem ha elküldenek?
Az esetemben mi van a szabadsággel?40 éves vagyok 19év munkaviszonnyal.
A válaszát köszönöm!
Tisztelt K. Béla!

A táppénz maximális időtartama egy év. Az üzemi orvosnak be kell mutatni a szakvéleményt és természetesen szólni kell a rehab-ról is. Táppénz ideje alatt nem küldhetik el. Ha a táppénz letelte után elküldenék, akkor ragaszkodjon a munkáltatói rendes felmondáshoz és az Önnek járó végkielégítéshez. Felmondás esetén a munkáltatónak az Önnek járó éves szabadság még ki nem adott részét ki kell adnia vagy pénzben kell megváltania az Ön számára.

Szabó Miklósné

(16.04.2009)  Tisztelt Szakértők!

Szeretnék segíteni egy ismerősömnek. A rokkantsági nyugdíj iránti kérelmét elutasították, mivel az orvosi bizottság véleménye szerint rehabilitálható, így a rehabilitációs járadékra jogosultságot szerezhet (%, szolgálati idő megvan). Azonban jelenleg táppénzen van, szeptemberben telik le az 1 év. Javasolták, hogy kérjünk tájékoztatást, hogy mekkora összegű lesz a járadék, lehetősége van arra, hogy a táppénzt választja szeptemberig, vagy már a járadék folyósítását igényli. A járadék egyik jogosultsági feltétele, hogy táppénzben nem részesülhet illetve „keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelme havi átlagánál”.
Kérdéseim: Ha a rehabilitációs járadékot szeretné kérni, először a háziorvos kiírja a táppénzről, majd a munkahelyén fel kell mondani, csak utána lehet az igénylést beadni? Hogyan szűnhet meg a munkaviszonya? Már nem tudna/szeretne visszamenni a munkahelyére, mert nem lenne képes a nehéz fizikai munkát elvégezni. A munkáltató felajánlhat neki más munkakört? Ha esetleg fel tudna ajánlani újabb munkakört, de a munkavállaló nem fogadná el, van-e valamilyen következménye? Az üzemorvossal is kell konzultálnia?
Felmondási idő alatt is lehet igényelni a járadékot? Mikortól kérheti a járadékot?
Nagyon megköszönném, ha levezetnék, hogyan is kellene eljárnunk, mert nincs sok információnk ez ügyben.
Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Hetti
Tisztelt Hetti!

A munkáltató természetesen felajánlhat a munkavállaló számára az
egészségügyi állapotának megfelelő munkakört. Amennyiben erre nincsen
lehetőség, úgy akár felmondással akár közös megegyezéssel
megszüntethető a jogviszony. Amennyiben a munkavállaló (a munkavállaló
egészségügyi állapotának megfelelő) a munkáltató által részére
felajánlott munkakört nem fogadja el, úgy a munkáltató élhet a
felmondás lehetőségével. Az üzemorvos állapíthatja meg azt, hogy a
munkavállaló az egyes munkakörökben foglalkoztatható-e.
Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ezzel
összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- a keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az
egészségkárosodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra
vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá
rehabilitálható,
- a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati
időt megszerezte és
nem részesül egyéb társadalombiztosítási, pénzbeli
egészségbiztosítási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkanélküli
ellátásban. Az igényt az erre a célra rendszeresített ONYF.
3515-270/D. számú igénybejelentő lap, és az ONYF. 3515-278. számú
NYILATKOZAT egyidejű kitöltésével kell előterjeszteni a kérelmező a
lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnél. Felmondási idő alatt is a fenti feltételek megléte esetén
rehabilitációs járadékot igényelni.Mivel rehabilitációs járadékra
valóban nem jogosult az, aki táppénzben részesül, így a táppénzes
állomány megszüntetése a járadék folyósítása érdekében szükséges. A
rehabilitációs járadékra való jogosultság szempontjából a munkaviszony
megszüntetésére csak abban az esetben van szükség, ha a fentebb
részletezett feltételek másként nem állnak fenn.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(10.02.2009)  Tisztelt Szakértő!
Vezető beosztásu közalkalmazottként dolgozom. Gyermekkorom óta tolókocsis mozgássérült vagyok. 11 hónapig voltam betegállományban. Ezidő alatt olyan korrekciós műtéteket hajtottak végre rajtam, hogy néllkülözni tudom a tolókocsit, képes vagyok saját lábamon járni. Amig táppénzen voltam munkáltatóm közölte, hogy csak akkor állhatok munkába, ha a táppénz leteltekor rendkivüli alkalmassági vizsgálatra jelentkezem az munkahelyem orvosánál. Ez megtörtént, az üzemorvos alkalmasnak minősitett. Munkáltatómnak nem volt elég. Nem fogadta el az orvosi vizsgálat eredményét mondván:ilyen hosszú betegállomány után nem lehetek alkalmas. Ujabb orvosi vizsgálatra utasitott, noha a kötelező vizsgálaton minden leletet, zárójelentést bemutattam. Szeretném tudni, hogy kötelezhető vagyok-e az ujabb vizsgálatra?
Tisztelt Kérdező!

Úgy gondolom, hogy amennyiben az üzemorvos más első alkalommal
munkavégzésre alkalmasnak minősítette, akkor a második vizsgálat
eredménye sem lehet más.

Amennyiben a munkakörében ellátandó feladatokkal, illtve az
egészségügyi állapotával kapcsolatban új tény nem merült fel, úgy a
munkáltató feleslegesen kötelezi új vizsgálatra.

Üdvözlettel:

Kiss Lúcia
munkajogi tanácsadó

(16.01.2009)  Tisztelt Déri Úr!

Segítségét, tanácsát kérem, mert helyzetem kilátástalanságából nem látok kiutat.
Hosszabb ideje betegállományban vagyok depresszió (ami pánikbetegség is lehet)
diagnózissal. Emiatt tanári munkámat jelenleg nem tudom ellátni.Bizonytalan vagyok abban, hogy egyáltalán taníthatok-e ezzel a betegséggel. Ki állapíthatja meg a munkára való alkalmasságomat, és alkalmatlanság esetén mi várhat rám, mit tehetek?
Milyen munkajogi következménye lehet a hosszas betegállománynak?
Válaszát köszönöm.
Üdvözlettel:
Bizonytalan
Tisztelt Olvasónk!

Legyen magabiztos, próbálja meg rendezni a gondolatait, a feszültségeit. Zárja ki az életéből a zavaró körülményeket. Jelöljön ki magának célokat, próbálja feloldani a magában rejlő ellentmondásokat.

Munkaügyi alkalmasság kérdésében az üzemorvos, a háziorvos, - bonyolultabb esetekben a felülvizsgálatra jogosult intézmények jogosultak.

Személyes megítélésem szerint -természetesen a kórtörténet ismerete nélkül - az tudom mondani, hogy az Ön "betegsége" nem vezet feltétlenül alkalmatlansághoz. Nagyon szerencsétlen dolog lenne egyébként, ha egyáltalán felmerülne az alkalmasság, vagy alkalmatlanság kérdése.

Természetesen a munkahely megőrzésének szempontjából nem szerencsés a tartós távollét. A jelenlegi jogszabályok bizonyos mértékig védik a közalkalmazottak és köztisztviselők státuszait, - a munkaadó csak a jogszabályban meghatározott esetekben élhet a felmentés eszközével.

Az egészségügyi problémát mindenképpen rendezni kell, Ön legfeljebb egy évig maradhat táppénzes állományban, - utána az ellátásra való jogosultsága és a TB jogviszonya is megszűnik, ha nem tér vissza a munkájához.

Amennyiben Ön úgy ítéli meg, hogy az oktatási, nevelési feladatok ellátása az Ön számára a jövőben nehézséget jelent, el kell gondolkoznia azon, hogy pályáját, karrierjét milyen más munkakörben tudja elképzelni.

Tisztelettel:
Déri Tamás
atnár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(16.12.2008)  Tisztelt Déri Tamás Úr!

A következő problémámban szeretnék tanácsot kérni.

1980-ban szereztem tanári diplomát, főiskolán, matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatika tanári szakon szintén főiskolán 2003-ban. 1980. óta tanítok, jelenlegi munkahelyemen 1983-tól. Munkám ellen sosem merült fel kifogás. Az iskolában lévő összes műszaki berendezés működtetése, rendezvények - ünnepségek hangosítása is az én feladatom.
A másoddiplomám megszerzésében az utazási támogatáson kívül a munkáltatóm semmivel nem járult hozzá, tanulmányi szabadságot is kizárólag a vizsganapokra kaptam, beleértve az államvizsgámat is. Annyi támogatást kaptam, hogy átszervezték az órarendemet úgy, hogy hétfőtől péntek délelőttig az összes órámat meg tudjam tartani, és az óraszám hiánytalan teljesítése után mehettem a főiskolai óráimra, amik a teljes szorgalmi időben minden héten pénteken délután, és szombat egész nap tartottak - esti tagozat lévén.

Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is elláttam
tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kértek hétvégén, és szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására.

A problémák 2007-ben kezdődtek, amikor a kormány megemelte a pedagógusok heti kötelező óraszámát. Hogy az óraszámemelés miatt ne kelljen egy kollégát elbocsátani, négyünknek csökkentették az óraszámát, és ezzel a bérét is, nevezetesen az én óraszámomat 18-ra, és a béremet is ennek arányában. Az átszervezést a kinevezés egy évre szóló módosításával oldották meg. A rendszergazdai feladatokra szánt időt internet klub címén számolták el már korábban is.
A 2007-2008-as tanévet követően ellenőrzés volt, amelynek során az iskolavezetést arra kérték, rendezzék a rendszergazdai jogviszonyt, mert azt pedagógusi órakeretben nem lehet elszámolni.
A 2008. augusztusban az igazgatótól azt az információt kaptam, hogy jogilag rendeződött a rendszergazdai státuszom, ami elmondása szerint azt jelenti, hogy a heti óraszámom 13 tanítási órából, 5 óra internet klubból és 5 óra egyéb, rendszergazdai feladatból áll, de utóbbi 10 órát is naplózni kell. Mindez arra engedett következtetni, hogy ezzel
rendeződött a bérezésem is.
A meglepetés szeptember második felében ért, amikor ekőkerült az erre a tanévre szóló kinevezés módosítás, amelyben kettős státusz szerepel, de a megbeszélés során kiderült, hogy a rendszergazdai feladatokkal összefüggő 10 óra nem pedagógusi munkakör, ezért az a 10 óra a heti 40 órának a 25%-a, így a 13 tanítási órával együtt - ami 56%-a a kötelező óraszámnak - mindössze mintegy 80%-a a heti óraszámnak, azaz lényegében semmi nem változott az előző tanévhez képest, maradt a csökkentett bérem. Sőt, tudomásomra jutott, hogy a négy \"páriának\" jutalmazáskor is kevesebb került.
Nemrég azzal \"vígasztalt\" főnököm, hogy csökkenni fog a szabadságom is.
A módosítás aláírása minden megdöbbenésem ellenére kényszerű lépés volt, hisz véleményem szerint annak megtagadása esetleges elbocsátással járhatott volna. Munkahely változtatásra nincs lehetőség - egy kisközség iskolájáról lévén szó.
Ilyen formán már második éve kell rokkantnyugdíjas feleségemmel együtt megélnem, amit tovább súlyosbítanak az utóbbi hónapok gazdasági eseményei és a velük járó megszorítások. A 13. hvi juttatás elvonása után tovább csökken a jövedelmem.
Kiegészítő keresőtevékenységet sem folytathatok, mivel nem tudom igazolni a heti 36 órás főfoglalkozást.
Stressztűrő képességem lecsökkent, egyre rosszabbul viselem a megpróbáltatásokat. Pánikszerű rohamokkal küszködök, vérnyomás és szív problémáim következtében betegállományba kerültem. Jelenleg is betegállományban vagyok, folyik a kivizsgálásom. Főnököm nehezményezte, hogy nem tudtam pontosan megmondani, meddig leszek táppénzen. Szemrehányást tett azért is, mert \"kénytelen az én információmra hagyatkozni\", mivel a háziorvos (aki egyben az üzemorvos is) másik háziorvosnak adott át, így a főnököm tőle nem kaphat állapotomról tájékoztatást.
Attól tartok, hogy ilyen körülmények között képtelen vagyok munkámat ellátni.
Kérdésem: van-e jogorvoslatra lehetőségem a teljes foglalkoztatásom érdekében, illetve mit tehetek, ha megállapításra kerül esetleg a pedagógusi munkára való alkalmatlanságom? Milyen kritériumok alapján, és ki dönti el az alkalmatlanságot?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

\"Tanácstalan tanárember\"
Tisztelt Olvasónk!

Elsőként a következőt tisztázzuk: Az Ön egészségi állapotához, betegségének pontos megnevezéséhez még az Ön családjának sincsen köze -erről a családtagok sem kaphatnak felvilágosítást-, amennyiben Ön nem járul hozzá.

Súlyosan megsérti a személyiségi jogokaz az, aki nyomásgyakorlással, vagy erőszakkal erről felvilágosítást kér, - az orvos pedig fegyelmi (ertikai) vétséget követ el, amennyiben bármilyen információt átad az Ön egsézségi állapotáról illetéktelen harmadik személynek.
A betegség, a táppénz ideje a gyógyulásig tart, -ezt nem lehet előre megállapítani, a jóslás pedig nem objektív kategória. A háziorvos döntési felelőssége, hogy az Ön állapotát meddig ítéli keresőképtelennek.
Egy pszichoszomatikus jellegű megbetegedés pedig alapvetően nincsen szoros összefüggésben a munkaügyi alkalmasággal. - Szinte kizárt, hogy enenk okán bármely orvosszakértői bizottság megállapítaná az Ön munkavégzére való alkalmatlanságát egy olyan gazdasági és szociálpolitikai változásokkal teli időszakban, amikor a megváltozott munkaképességűek felülvizsgálata és munkaerőpiaci reintegrációjuk a cél.

Természetesen a munkahelyen kiegyensúlyozott, megbízható, terhelhető munkavállalókra van szükség, - a magánéleti (egészségügyi) problémák túlzott exponálása egyetlen munkahelyen sem szerencsés és a végtelenségig nem is várható el ennek tolerálása.

Az elszámolással kapcsolatban talán szerencsésebb lett volna a pedagógus és az informatikus munkakör szétválasztása. Rendszergazdaként végzett feladatait eseti megbízással, vagy egyéb munkaszerződés keretében kellett volna ellátnia.

A jelenleg alkalmazott elszámolást magam sem tartom korrektnek, de elképzelhető, hogy formailag a munkaadó helyesen jár el.
Javasolni azt tudom, hogy esetleg a Regionális Munkaügyi Központ (RMK) ellenőrzési főosztályán kérje az elszámolások megfelelőségének kivizsgálását. Az RMK -Önre kedvező véleménye setén- akár bírósághoz is fordulhat.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó

(31.10.2008)  Tiszteletem !

Munkáltatóm (aki egyébként abszolut korrekt dolgozóival kapcsolatban) véleménye szerint ha AM kiskönyvvel dolgozom (mint ahogy teszem/tesszük nálunk többen) akkor az egészségügyi alkamassági vizsgálatot kérhetem a körzeti orvosomtól. Magyarázza ezt azzal, hogy egy alkalmi munkavállaló dolgozhat akár csak egy vagy két alkalommal is az adott helyen és mondjuk többet nem. A munkáltató pedig nem tudja megtenni, hogy minden alkalmi munkavállalónak x- ezer forintot kifizesse, főleg ha ezen személyek időnként váltakoznak, mert (pl nálunk) főiskolás tanulók.
Tehát a kérdésem: AM kiskönyvvel dolgónak milyen uton-modón lehet vagy kell egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vennie, költség köteles-e ez, és ha igen ki köteles azt kifizetni.

Tiszteletem:
T. Tamás
Tisztelt Tamás!

Alkalmi munkavállaló esetén az AM könyvbe lévő közteherjegy nyújt
jogosultságot az ingyenes egészségügyi ellátásra. Tehát, ha nincs
üzemorvos a cégnél Önnek kell "elmennie". Arról viszont kérjen
tájékoztatást, hogy házi orvosa jogosult-e igazolni alkalmasságát (nem
minden orvos teheti).

Tisztelettel:
Szente István
tanácsadó

(31.10.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg 4 hetes terhes vagyok .4 hete táppénzen vagyok,mivel inszemináción vettem részt .Ez 3 nap táppénz vol t.Utána héten szerettem volna vissza menni dolgozni,de az üzemorvos nem edgedett .Azt mondta vagy adnek másik munkakört vagy táppénzre kell mennem.Mivel nem kaptam ,már 4 hete nem dolgozom .Azt el kell mondanom,hogy egy multinál dolgozom rugalmas munkaidőben/8-4/ .Viszont a termelésben vagyok napi 7 órát,ahol ón,ólom is előfordulhat a levegőben .A köryezet és munkavédelmi kolléga azt mondta nem tanácsolja,hogy a termelésben dolgozzak mivel a határértékek felnőtt emberre vannak megállapítva,nem tudni a magzatra milyen hatással vannak .A kérdésem az lenne,hogy jogosan küldtek táppénzre vagy állásidőt kellene fizetniük?Az állásidő hány százaléka a munkabérnek?Érdekelne,hogy melyikkel járnék jobban.Egyébként a munkáltató felajánlott egy munkakört de 3 műszakban de azt nem fogadtam el .Még azt szeretném megkérdezni,hogy ha végig táppénzen leszek,akkor szülésig a munkabér70%-át kapom?Válaszát előre is köszönöm.
Jogosan küldték táppénzre, - mert állásidőre csak a munkaadó müködési körében felmerülő ok adhat alapot.
Ha végig táppénzen lesz akkor az átlagkeresetének napi 70, illetve 60%-a jár.

Sz. M-né

(15.10.2008)  Üdvözlöm! Az lenne a kérdésem,ha egy munkaerőkölcsönző kft-nél dolgozom 2004.09.29. óta és szeretnék megválni a cégtől rendkívüli felmondással,hivatkozhatok-e egészségi állapotomra,mint okra?Kb.3 hónapig voltam előzőleg táppénzen,az oka a betegségemnek még mindig nem derült ki,de nem szeretnék már visszamenni dolgozni,jelenleg szabadságon vagyok és nem is szeretném letölteni a felmondási időt sem.Milyen lehetőségeim vannak?
Tisztelt Olvasónk!

A felmondási idő megkerülésére nincsen törvényes lehetőség. (Közös megegyezéssel lehetséges az azonnali szerződésbontás).
Az esetleges egészségügyi alkalmatlanságot az üzemorvos állapíthatja meg. (Megjegyzem a szabadságos napjait a felmondási idő alatt kellett volna felhasználnia).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(15.09.2008)  Tisztelt Tanácsadó!
A jelenlegi munkahelyemen ( 2003.05.06-tól) dolgozom,hála isten eddig nemkényszerültem arra ,hogy táppénzre menjek. Most olyan betegség kapott el ami miatt muszály volt.Két hét táppénz után kitelefonált a cég ,hogy felülvizsgálatra kell mennem ,hogy tényleg beteg vagyok -e az üzemorvoshoz, és megkérdezték,hogy mégis mi bajom van.Én úgy gondolom, hogy nemvagyok köteles beszámolni a betegségemről egy főnökömnek sem. Ezt jól tudom? Szeretném azt is tudni ,hogy jogosúlt vagyok e a táppénzre ha azt az üzemorvosom nem itéli meg.Számomra ez nagyon felháborító, hisz nem vagyok az a tipus aki mindenért orvoshoz fordúl és egyből táppénzre megy. De most nem tehettem mást.
Ezt nagyon megalázónak tartom.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Olvasónk!

A foglalkozás-egészségügy törvényi szabályozásáról a 27/1995. (VII. 25.)
számú NM rendelet, és a 89/1995. VII.14. Korm. rend gondoskodik. Ezek
alapján az állam minden munkáltató számára 1995. október 1-től kötelezővé
teszi a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítását akár fizikai, akár
szellemi munkakörben foglalkoztatott dolgozója van. Köteles alkalmazottai
számára munkába lépés előtt egy munkaköri alkalmassági vizsgálatot
készíttetni és azt követően folyamatosan vizsgáltatni személyzete
egészségügyi állapotát.

Az üzemorvos feladata továbbá a munkahelyi körülmények egészbiztonsági és
egyéb egészségkárosító hatások szempontjából történő bevizsgálása, és a
megfelelő környezet kialakítása.

Ebből is látható, hogy az üzemorvos munkájában elsődleges szempontként a
dolgozó egészségvédelme szerepel.

A munkaadó elrendelheti a munkavállaló munkaügyi alkalmasságának rendkívüli
vizsgálatát.

Táppénzre vételi joga azonban a háziorvosnak van, - a keresőképtelenség
megállapítása is a háziorvos felelőssége. Az Ön kötelessége abban merül ki,
hogy keresőképtelenségét (betegségét) a munkaadónak bejelentse, majd a
munkába álláskor igazolja a távollétet. (Erre a táppénzes igazolás
alkalmas).

Ezen kívül - az Ön belátása szerint - kérhet orvosi igazolást a
háziorvosától, amelyen az alapvető diagnózis szerepel, de a betegség
mibenléte orvosi titok, személyes adat egészen addig, amíg közegészségügyi,
vagy járványügyi problémát esetlegesen nem vet fel.

A keresőképtelenség ideje alatt Ön beteg, fekvő beteg, - az otthonában kell
tartózkodnia, - eltekintve a gyógykezelések, vagy a gyógykezelésekhez
szükséges eszközös, medikáliák beszerzésé nek idejétől. Munkahelyére tehát
nem mehet be. A munkaadónak arra van joga, hogy ellenőrizze, hogy Ön az
otthonában tartózkodik-e a betegség ideje alatt.

Levelében Ön nem írta le, hogy munkaadója a felszólítást milyen formában
tette, - javaslom a megkeresésre ne reagáljon, illetve tértivevényes
levélben az orvosi igazolást a munkaadó részére postázhatja.

(Érzésem szerint más áll a háttérben, mint az Ön munkaegészségügyi
ellenőrzsének vizsgálata, legyen óvatosa a munkaadó szándékait illetően).

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

(10.09.2008)  Tisztelt Déri Tamás!
Két éven belül kétszer műtöttek nyaki porckorongsérvel.Az üzemorvosom javaslatára elmentem az orszi bizottsága elé..Első fokon40% kaptam amit megfellebeztem a másodfokon ezt visszavették 25%-ra.Szeretném megkérdezni,hogy érdemesa munkaügyi birosághoz forduknom? Az üzemorvos alkalmatlannak tart a mostani munkaköröm ellátására.Ilyen esetben nekem kell felmondanom,vagy a munkáltatónak kell felmentenie a munkavégzés alól,és jár e a végkielégités?
Tisztelettel:
J. Andrea
Kedves Andrea!

Azt el kell döntenie, hogy mit szeretne jobban: a rokkantság mértékét növelni, vagy munkaviszonyát fenntartani. Munkakörétől függően nem feltétlenül indokolt 25%-os munkaképesség csökkenés esetén egyben a munkaügyi alkalmatlanság kimondása. Az üzemorvos véleménye alapján a munkaadónka kell intézkednie, - javasolni azt tudom, hogy kérjen állásfoglalást az OSSZI-tól, hogy Ön alkalmas jelenlegi munkakörének ellátására.

Tisztelettel:
Déri Tamás
tanár, szaktanácsadó
www.karriertervezes.hu

2 

Kérdezzen tőlünk!
 

Ha kérdezni szeretne a CV Centrumtól, lépjen be felhasználónevével és jelszavával oldalunkra! Ha már regisztrált felhasználó vagy szeretné magát regisztrálni használja az alább található linkeket!

 
Belépés munkáltatóknak Belépés álláskeresőknek